Pannónia Books P.O. Box
1017 Stn. "B"
Toronto, Ont.
MSP 2T8
y
'
.'••
..?
/
ífZ
DEÁK FERENCZ. LAVELEYE EMIL UTÁN
fordította
s
kiigazító jegyzetekkel kísérte
SZÁSZ KAROLY.
''9^THE^^^'
Pest,
1869.
KIADJA RÁ
T H
M Ó
R.
M 5
Laveleye
jeles
franczia
a
iró
„Revue des deux
mondes" czimü folyóiratban egy hosszabb zatot közölt
„L'Allemagne depuis
la
czikksoro-
guerre de 1866"
(^Németország az 1866-ki háború óta) czim czikksorozat, új
alatt.
E
melyben a németországi államviszonyok
rendé van tárgyalva,
hette Ausztria
új
természetesen
alakulásának
tényét
nem mellzs
az
európai
viszonyokra gyakorolt befolyását sem. S mivel Ausztria
új
korolt mint lálni,
nem
alakulására senki nagyobb befolyást
Deák Ferencz. természetesnek
hogy az
terjedelmes
emiitett
fogjuk
gyata-
czikksorozatban
egy egész önálló szakasz neki van szentelve.
A
szerz
e
czikk
alá
tett
hogy forrásul többi közt egy
német névtelen
életiró ily
„Ungarns Manner der
hibás adatok, melyeket,
állítólag
czimü müvét
Zeit".
tesült" forrásból csúsztak
jegyzésében
értesült''
„jól is
Valószínleg
mondja,
használta: e
„jól
ér-
be müvébe a nagy számú
vagy legalább a legszembe-
ötlbbeket, a forditó, jobb forrásból kiigazítani, kötelességének ismerte.
IV
Kgyébiránt
Laveleye jelen müvének
reánk magyarokra nézve
nem
nem abban: hogy mikép
fogja föl
iró
hazánk legújabb
az adatokban
egy
jeles
politikai történetét, s
Ferencz jellemét és müvét.
fö
érdeke, áll,
ha-
külföldi
abban Deák
BEVEZETÉS.
Azt
mondják, demokrát társadalmainkban nincs
többé ember,
nyek folyamára dönt népek
eszmék
az
mely ket csak
eseméa
engednek,
E
magával.
tétel
kik csak annyiban
na-
hatalommal rendelkeznek, nem ren-
delkezhetnek többé, szerint az
az
áramlatának
bizonyos
Oly emberek,
gyok, mert nagy
ki
gyakorolhasson:
befolyást
ellenállhatlanúl ragadja igaz.
félig
kitn,
bármily
legyen
remélnünk
emberiség sorsa
fölött,
mint egykoron.
azok, kik az igazság valamely elvét
sem gyakoroltak gyorsabb,
kényük kedvök
kell,
képviselik,
ellenállhatlanabb,
De
soha
határo-
Egy szerencse-vitéz, legyzve, számkivetve, szegényen, nem birva semmivel
zóbb befolyást mint
jelenleg.
kardján kivül, elkerül
nem
tudni honnan, hadserege-
ket szalajt meg, városokat vesz be lova futtában, or-
szágokat hódit,
ban egy
új
s
szervezvén
Itália
els rend államot
egységét, Európá-
alapit
meg.
Mutat-e
a történet, a hsköltészet maga, rendkivülibb
föl
ványt ber
s
csodásabb
kevesebb
id
átalakulást, alatt
létesített
mit
egyetlen
volna?
lát-
em-
Másutt,
egy Európában ismeretlen, egyszer ügyvédet látunk, Laveleye. Deák
ferencz.
1
kit
egy hös nemzet élére egyedül erényének varázsa
miképen szabja meg az osztrák állam
állitott,
kításának
föltételeit,
mikép
ma
is,
annyi császá-
biztosítja az
rok ivadékának szent István koronáját,
újjáala-
s
mikép
tartja
polgártársai bizalmát birva, kezében e hatalmas
állam sorsát,
s
képes ennél fogva egy átalános zavar
—
dönt súlyt vetni a mérlegbe, Ez ember Deák Ferenc z. Mióta Németország ügyeire fordult esetében
a közfigyelem, szüntelenül halljuk hangoztatni nevét, s
nem
látok
egyszer polgárt egész Európában,
sonló hatalommal rendelkeznék.
Nem
lesz
dektelen, megismertetni életét s nézeteit.
ki
ha-
azért
ér-
I.
Ueák
Ferencz i8o3. october i3')-án Söjtörben^)
Zalamegyében.
született,
Atyja földbirtokos
maga
mint a magyar birtokosok rendesen, jószágát,
A
melynek jövedelme
1)
Forditó jegyzése.
németül megjelent
Deák Kehidán
született.
jegyzékek többnyire azt
életrajzi
Söjtör,
született,
ma nvére
bátyja Antal halála után örökölte Kehidát, hol
ben kehidai
birtokát
A
birtokát.
Oszterhuber
gróf Széchenyinek adta
birtok
söjtöri
asszony
hogy
állitják,
Kehida és Puszta-Szentlászlo három
melyek együtt alkotják a Deák-család si melyben Deák
mívelte
tartoztak, de család-
October 17-én.
A
ki,
kielégité szerény igényeit.
Deák-ok a középnemességhez
2)
volt,
birtok,
a ház,
s
Deák,
tulajdona.
1849-ig rendesen lakott. 1849el.
Mostani kedvencz mulató-
helye, hol a nyarat tölteni szereti, egy mezei lak, melyet Szent-Lászlón, Söjtör mellett, fentartott
magának*).
ragványok készítésére
forditja,
Itt
a hársak és szilfák árnyában,
melyekben, úgy
látszik,
üres idejét fa-
nagyon ügyes.
Szerz *)
Puszta-Szcntlászló soha
sem
volt Deák-birtok,
nak, Oszterhuber (most Tarányi) Józsefnek tulajdona. S igy
a
Deák
ott
nem
magának, hanem a nyarat sógora házánál szokta
hatott fel mezei lakot
Mi
jegyzése.
hanem Deák sógorá-
Deák-birtokokat
illeti,
Déákék ketten voltak
férfi-,
tart-
tölteni.
ketten ntestvérek.
Antai haláláig (1843) közösen kezelték a birtokot, mely egész Kehidából, Söjtör
egy részébl 1843-tól,
Az
s
Kehida szomszédságában némely kisebb részbirtokokból
Deák Antal
állott.
halála után, Ferencz kezelte a birtokot, közös haszonra.
osztozáskor Söjtör Oszterhubernének, Kehida és a szomszédos kis birtokok
Deáknak
s
a másik
magtalanul halván
huber
váltotta
tént) adták cl
nvér-, Kisnének, el,
illetleg utódainak jutott. Oszterhuberné
a söjtöri részt a testvérektl, illetleg utódaiktól Oszter-
magához; Kehidát pedig 1854-ben (mikor gróf Széchenyi Istvánnak.
a megosztozás
is
tör-
Ford. jegyz. 1*
— jok régi; J
u
r
hires
Corpus
Verböczynek, a magyar
szerzjének anyját deákfalvi Deák Apollóniának
s
i
a
—
4
Tarsolyukban könyvet
hittak^).
és tollat hordoztak, e
már
kevéssé hübéries színezet jelvényeket, de melyek
elre
látszottak
honnan eredend egykor
megjósolni,
dicssége e névnek, mely eddig ismeretlen volt a
tör-
ténetben.
Deák Ferencz Gyrött végezte azután Raab-on tanulta a
láit;
ügyvédül
is,
tudomány
rejtelmeibe hatolt
országon mindenki
a
szenvedélylyel
^).
és
legyzhetlen ellenállása
szünetelés után
hevesebben ébredt
,
Azon Deák-család, melybl Verböczy anyja származott
Zápolyákkal családjával.
fog-
udvar jogsértései ellenében, a Napóleon há-
alatti
3)
törvény-
a
s
föl
mint azon korban Magyar-
magyarok százados
bécsi
borúi
is,
be,
isko-
Ott lépett
jogot^).
de mig pöröket folytatott
lalkozott a politikával
A
nyelvészeti
is
rokonságban
A magyar
volt,
semmi
olvasó eltt pedig
Verbczy nem szerzje
a
összeköttetésben
nem
magyar Corpus
szokásos törvényeknek, melyeket a
is
s
mely
föl
talán a
Deák Ferencz
nincs
szükséges megjegyeznünk, hogy
hanem összegyjtje
Jurisnak,
Hármas Törvénykönyvben
a
foglalt össze.
Ford. jegyz. *)
Hogy
Gyr
és
gymnasiumot Kszegen
Raab egy,
azt itthon
kezdette, Keszthelyen,
minden gyermek
tudja.
Pápán
a
kat Nagy-Kanizsán végezte, s bölcsészetre és jogra
folytatta;
Deák a
humaniorá-
ment Gyrré.
Ford. jegyz. •'')
folytatott. itt
Sem Gyrött, sem máshol Deák magán ügyvédi Végezvén
a jogot
Gyrött, azonnal Pestre
az ügyvédi cenzúrát letette, haza
ügyész
lett,
ment Zalába;
jött
ott a
kinek kötelessége volt az úrbéresek ügyeit
szék jegyzje
s
utóbb annak elnöke
vatalt ép oly kevéssé viselt,
gyakorlatot sohasem
jurátusnak;
megyénél vinni.
s
miután
tiszteletbeli
Majd az árva-
Táblabíró; fizetéses megyei mint magánosok préiben nem ügyvédkedett. lett,
és
hi-
Ford. jegyz.
— mint
A
valaha.
nyai ellenére,
rcí;i
1811
gylés. 1822-töl
—
5
matívar törvények határo/.má-
óta
nem
1824-ig
a
hivatott össze az ország-
kormány, hogy
az országgylés összehivását félt,
megyéktl
ReméKe. hogy
igyekezett behajtani.
kiknek minden vágyát
meg
melynek követeléseitl
,
adókat és újonczokat egyenesen a
szükséges
a
kikerülje
viszont
betölti,
követeléseit, a kisebb
lan seregének fejenkénti
nem
azok,
tagadják
nemesség megszámlálhat-
szavazatjogát megerösitette.'"'J
Zalamegyében az ilyenek száma többre
ment húsz
ezernél'), kik saját kezökkel mívelték földec'skéjöket s
a szkölködéssel szomszédos helyzetben éltek. Szegé-
nyek
de
büszkék,
tudatlanok de annál kevélyebbek
magyar nemes vérökre, ök alkoták talanabb részét,
azt,
a nemzet legnyug-
mely a legrögzöttebb, legengesz-
Ekép
telhetlenebb gylölettel viseltetett Ausztria iránt.
egyenesen hozzájok fordulva,
s
adva nekik,
oly jogot
melyet az alkotmány csak az országgylésnek a
kormány azon hibák
az oly dynastiák ki
egyikét követte
nem
kerülhetnek,
adott,
melyeket
el,
melyek a
sza-
badság törvényes haladását, a törvényesség rovására is
meg
ját
;
akarják gátolni.
A kormány nem
népszer szónokok
^)
Ez nem
correct.
A
élesztették s tüzelték
szavazatjog mindig megvolt.
hatott, hogy az alsó nemesség, mely rendesen csak
szavazni,
máskor
is
érte el czél-
tömegesen jelenjen meg
s
minde-
A kormány
restaurátiókor
csak oda
jelent
meg
érvényesítse szavazatát.
Ford. jegyz. ')
Ez
túlzás.
A
legnagyobb szavazat-szám Zalában
flteszszük. hogy fele a nemeseknek akkor
szám legalább kétszerese a valónak,
is
5
otthon maradt,
ezer volt a
20
;
s
ha
ezernyi
Ford. jegyz.
—
nütt az ellenzéki szellemet.
egybehívni
—
6
Végre
országgylést.
az
kénytelen volt
is
Midn
i82 5-ben
az
összeült, Ausztria rémülettel látta, saját területén,
zson királyi városában, mikép kelnek
azon
forradalmi
eszmék
föl ellene
ugyanazon
,
Po-
ugyan-
szabadsági és
egyenlségi törekvések, melyeket a szent - szövetség Francziaországa csak
az „isteni jog"
A
Olasz- és Spanyolországban.^)
vád
csak a nádor engesztel közbelépése
engedményei
tett,
a
A
csillapíthatták
le.
vihart
a bécsi udvar
s
Az i82 5-ki országgy-
nemzeti újjászületés országgylésének nevezte-
a
lés
a királyi biz-
s
helyezését indítványozták.
alá
el
kamarák fenyege-
tésekkel teljes kiáltványt szerkesztettek
tosok
nyomott
alig
s
mert valóban
politikai
élet
A
s
fiatal
az
ébredése,
újra
neveked hatalomra bukásnak
számitható Magyarországban
attól
mely azóta folyvást
emelkedett, daczára az 1849-diki
erszak arra következett uralmának.
Deák habozás
nélkül csatlakozott a sza-
badelv mozgalomhoz, mely akkor csaknem Tevékeny
nemzetet megragadta.
vitákban, melyek a zalai
az egész
részt vett a
megyegylések
heves
mindenikén
elfordultak; ketts minségben, mint nemes és mint
ügyvéd,
volt
jogosítva
részt
venni
e
gylésekben.
Mint tudva van, évenként négyszer gylt össze min-
8)
Pozson nem Ausztria
„saját területe".
Egyébiránt az i825-diki or-
szággylésen a reform-eszméknek még épen nem a
A
volt keleté.
Ellenkezleg
nemesség adómentessége soha sem hangsúlyoztatott erösebben mint akkor. reform-eszmék és mozgalmak
késbb kezddnek,
Ford.
j
e g
y
z.
— den megye
helyén a megyegyülés, melyben fejen-
fö
pedig az egész országban azonkivül
s
mink
nek,
több
hivatalokat visel egyének-
tisztes
lelkészek,
száma;
ha
de
ilyen
volt hatszáz ezernél,
orvosok,
jegyzk,
tanárok,
Rendes idben igen csekély
ügyvédek.
jelenk
a
a
—
minden nemesnek,
kent volt joga megjelenni
—
—
7
meg-
volt a
valamely fontos kérdés volt
napi renden, nagy volt a tolongás, a gylés viharossá
ln, az egymást
felváltó
szónokok majd heves
ellen-
mondásoktól, majd helyeslésektl félbeszakítva tárták beszédeiket,
ségekre
is
az
s
ellenpártok közt gyakrarK tettleges-
került a sor.
mindennem
E
megyegyülés választotta a
tisztviselket: birákat, alispánokat, jegy-
zket, rendrbiztosokat, valamint a két követet ket az ötvenkét
megye mindenike
is,
ki-
küldött a központi
országgylésre. Sehol, talán az Egyesült államok kivéteaz egyenes választás oly túlnyomó szerepet
lével,
játszik
mint Magyarországon. Ott valóban
mondani, hogy minden hatalom a nemzet
el
nem
lehetett
kifolyása.
Mivel a követek utasításokat kaptak, azaz parancsoló megbízást,
— a megyegyülés elször
megvitatott min-
den kérdést, mely az országgylés eldöntése kerülend.
Ilyenkor
meeting-gé, clubbá alakult, a minket
angol
vagy még inkább olyas
alá volt
szabású
1789- és 1848-dikí forradalomkor Francziaország-
az
ban
alakítottak.
A
pártvezérek és a népszónokok, a
befolyásos követek és a korcsmai izgatók felváltva ra-
gadták e
meg
a
szót,
helyeken döntettek
mert az ország ügyei gyakran el.
Hogy
ennyire ultra-demokrát
alkotmány, oly hiányos
még
is
mig
azt
csak
eredményeket hozott el mindaddig,
jó
zsarnokság keze
a
nem
el
a legnagyobb becsületére válik a s
rendszer mellett
képviseleti
újabb bizonysága a
ferdítette,
—
ez
magyar nemzetnek,
szabadság mérsékl ha-
teljes
tásának.
A
fiatal
Deák csakhamar nagy befolyásra kora érettsége
szellemének
megyéjében,
reteinek mélysége
által.
Az
s
jogi
jutott
isme-
ellenzék nézeteit osztotta;
be akarta vinni Magyarország társadalmi szerkezetébe az
egyenlség
beriség közvagyonává
ségévé váltak
azon
és igazság
;
s
elveit,
a polgárisuk népek
meg
de azok mellett
zája régi szabadságait
s
A
akarta védni ha-
vitákba világos fejtege-
a legszigorúbb következetességet
a legnagyobb mérséklettel
egyesitette a következteté-
Mindig világosan tudta mit akar,
sekben.
és kitartással haladt a czél felé
mas eszköze
els szük-
érvényben tartani nyelvét,
s
is,
intézményeit, nemzetiségét. téseket hozott be;
melyek az em-
szilárdul
a mi mindig
,
hatal-
de népes és tömeges gyüle-
a sikernek,
kezetekben inkább mint
s
akárhol.
Csak hamar
párt-
vezérül lön elismerve megyéjében és szilárdsága, bölcsesége
méltóvá tevék, hogy a megyét az országgy-
lésen képviselje.
Mint a görög
ifjúság a
küzdelmeiben képezte magát a csatatér harczaira,
ugy a magyar
zája ügyeit vezethesse, a
fiatalság,
nehéz
mvészetébe,
dönt komoly
hogy egykor ha-
megyegyülések szónoki
csatöréseivel gyakorolta be és
küzdhomok
s
lán-
magát a szónoklat nemes képezte a parlamenti pá-
— K
lyára. fül
régi
eredetét''),
életnek,
télül
viszi
legjobb elükészit ikolája a köz-
is
minvel
a
mely ezer éven
intczmcnv,
ma
—
9
szabad ország birhat.
egy
csak
Ez iskolában képzdtek Magyarország összes szónokai és államférliai
közeg
e
;
ság szeretete a nemzet
hatolt be a szabad-
által
A nem-
legalsóbb rétegeibe.
zetek hiába büszkélkednének abban, hoi'v fvárosuk-
ban tehetségekkel és ékesszólással ragyogó parlamentha vidéken csak
jük van,
lenség nélküli
helyi
tevékenység
élet.
vannak:
intézményeik
menti kormányzatnak sem gyökere
sem állandóságának kell
zetben,
Deák
megye
meg a
is
ragadta
beadta
,
magam
én
nektek
kis
ujjában több
azt
tudomány
és
Ez
1
bajt
,
egész-
testi
mely nem
Midn
lemondását.
nekik:
képesség
825-ben
Ezer éven fiül épen nem
gye-rendszer els kezdeményei
még
történt'").
!
,,
kinek
van
,
incerto.
mint
szólott,
ki
csak huszonkét
A
fiatal
követet
még ezer éves s a meHanem numerus certus pro Ford. e g y z.
Ittlétünk sincs
még késbbiek.
fe-
Küldök
embert,
fiatal
Öcscsérl Ferenczrl
választatott helyébe, bár
éves voh.
de
birt.
felelte
egy
helyett
egész magamban.'' is
Széles tudo-
országgylésen sajnálkozásukat
pozsoni
jezték ki távozása fölött,
5)
biztositéka.
Erezvén a
volt renditve.
el
társai
meg
vofna a nem-
egyik követe az országgylésen.
sokára
parla-
a
Antal, testvérbátyja Ferencznek, volt Zala-
mánynyal, emelkedett szellemmel sége
nem
függet-
s
;
:
j
'0;
Nem
1
825-ben
s
nem Deák
22
éves korában,
.\kkor ö
lépett fi a közélet pályájára. Deák Antal emiitett nyilatkozata i832
még nem végén,
s
—
lO
az ellenzék
igen
fejei
fogadták. Névszerint a fels-
jól
házban Széchenyi, a nagy
báró Wesse-
gróf, és a hires
lényi, az erdélyi óriás, szintoly hires herculesi
mint bátorságáról
gérl;
alsó-házban
az
szónok,
mennydörg
s
Midn
ékesen szólás hangjait hallatta.
Pázmándy Dénes
szólalt
fel,
kivánt
els fellépéséhez
repét,
nem
melyre
^^).
mvészi
a
Pál,
ódon termében az újdon
a pozsoni diéta
ki
szavának hevessé-
Nagy
pedig
erejérl
felelvén neki, szerencsét
De
az ellenzék vezéri sze-
Deák csak
vágyott,
Deák elször
i832— 6-ki
az
országgylésen nyerte meg. Igazat szólva, az ellenzék-
nem
nek akkor
iránti túlságos
volt vezére.
is
ln
a
Pál,
kormány
minden befolyását
engedékenységével
st gyanússá
elvesztette,
Nagy
Ragályi odahagyta a
;
haladó pártot; Kölcsey remek beszédeket tartott, hiányzott benne a politikai tapintat
;
de
Beöthy Ödön
és
még nem tntek föl, Bernáth és Pázmándy, tehetségeik daczára, nem birtak tekintélylyel. Szentkirályi Móricz
Azon
tulajdonok
,
nem
pártja fejévé emelték,
meglepnek
pillanatra
nem
retei
terjedtek
tanulmányozta
melyek
s
voltak olyanok, mik
még
jó
soká
élt
történt.
történetét
mindenek
s
Egyébiránt Deák Antal,
igyekezetét
szólott. fölötti
,
elején s így
Ford. "
de
Az egész egy
Deák
mellett
s
fölött
Deák-
1843-ban halván meg,
ezután.
") Igaz; bár egy kissé gúnyosan. „Tisztelem
szép
els
széles körre; de alaposan
Deák Ferencz megjelenése a pozsoni országgylésen i833 nak 3o éves korában
szükségkép
figyelmet parancsolnak. Isme-
nagyon
hazája
Deákot
Zalamegye
fiatal
e g y z. követének
Pázmándy
ellen
Nagy Pál
j
kerületi ülésben történt, a királyi propositiók sorrendje
vitában s egy ez iránt
küldend
fölirat
tárgyában.
Ford.
j
e
gy
z.
1
1
törvényhozása történetet. Szónoklata, bár nem
magyar szónoklat val,
fényével
szokott
egyszerre megvilágosította a tárgy minden olda-
lát,
megtalálta az ellenfél gyöngéit
len
logikával bonczolta és czáfolta
mely
közepette,
kezet
latokra igen lánczolata
azon
elérhetöt
természeti hajlama
feladatok
közé;
könnyen
sérthetösége
erltetés,
minden
Soha sem
sem
;
mat adni sék
dn den
s
áradozó szónok-
az ö eszméinek szoros
mely
mindig
csak
a
elvitázhatlan túlsúlyt
túlzásra ragadd, fegyel-
épen nem tartozik a köny-
Magyaror-
hevessége
s
Neki
miatt.
az
önszeretet
minden
mégis,
kiszámított ügyesség nélkül, sikerült
gondolkodási
meg
sértette
cselekvési
s
barátai,
soha sem éreztette
magának a
vetelte
Oly gyüle-
meg.
legkevésbé pedig
véralkatok
a
azokat kérlelhet-
Oly ellenzéket vezetni, melyet
mindenben
szágban,
egyedül
,
s
és
követelte,
és összetartani azt,
nyebb
gát
túlzó
mérséklet,
biztosítottak számára.
mezni
a
hajlandó volt
is
s
közvetlenül
ez,
a
pompájá-
keleti
s
birt
hogy
felsöbbségét
saját
által.
sót ellenségei hiúsá-
vezéri elsséget;
pártfeleinek,
módja
s
nem
kö-
igyekezett alkal-
eszméiket kifejthes-
érvényesíthessék jeles tulajdonaikat. Végre, mi-
véleményét kimondta, azt egyszeren igény
mindenki
nélkül,
ahoz
czélszerübb
csatlakozott,
legalaposabb
s
Az i832
senkire rá
— ó-ki
nem mert
erltetve; átlátta,
min-
tette,
mégis
hogy
leg-
az.
országgylés a
jelen
században a
legfontosabbak egyike Magyarország történetére nézve.
Elször
jöttek
a
grava mének
fölötti
viták,
azon
12
sérelmi panaszok tudniillik, melyeket az ellenzék emelt
a kormány
mely nem tudta megszokni hogy a
ellen,
magyar nemzet
szabadalmait
ösi
tiszteletben tartsa,
minden lépten nyomon megsértette
söt azokat
s szel-
lemeket teljesen félreismeré. Ezek után átment a ka-
Az
mara'") a társadalmi reform kérdéseire.
egyenlséget követelt mindenkinek
A
törlését sürgette. tek,
a kiváltságok
s
nemesek semmi adót nem
el-
fizet-
mert egyedül ok voltak fegyveres szolgálatra kö-
Mindnyájoknak
telezve.
venniök az „áta-
részt kellett
mely egykor legyzte a törököt
lános fölkelés"-ben, s
ellenzék
a Napóleon elleni harczokban
még
5o,ooo-re
be levén hozva
hadjutalékot adott. Most,
a
men
sorozás,
ürügye sem maradt fenn az adómentességnek, mely annál igazságtalanabb volt, összes
f
nemesség)
és kis
parasztok, a
hbéri
óta fölszabadítva, ket,
viselték az összes
a mellett a földesurak földeit,
s
hetvé
csak az
áltaP^) csak
E
tette,
mintegy
de távolról
magyar
ferde rendszert némileg elvisel-
hogy 5
'-)
vényhozó 13)
sem
fnemesség
Értsd
:
az alsóház.
test alsó és
Nem
a „királyi
adó" a törvény
millió forintra volt
hajtatott
becsületére
által.
határozva által
rendszeresen
meg
kell
tör-
A
be.
jegyezni,
Kamaráknak, Francziaországban, neveztetnek
a
tr-
Ford. jegyz.
fels házai.
a törvény által egyszer
országgylési végzés
közterhe-
mint úrbéresek
annak beszedése a megyei pénztárnokok
tént,
A
igénybe véve.
által volt
szolgálat alól a múlt század vége
magok
tartoztak mívelni.
s
minél nagyobb szám (az
mindenkorra
,
hanem mindannyiszori Ford. jegyz.
— hogy ö
els.
volt az
—
i3
azon
ki
ditványozta. melynek hasznát
kiváltság
maga
eltüricsct
élvezte legnagyobb
mértékben. Az igazságérzet azon nemeslelküsége
mely
volt áthat\a.
4-kénck
hogy
éjjelén
a franczia aristokratiát
vezette
bátoritotta
volna
mint Mária Terézia és
annak,
ellene szegült
volt.
megakadályozhassa.
e II.
A
a
a
is
által
augustus
nem
bécsi kabinet,
fölszabaditási
mozgalmat,
st makacsul
József tették,
mindent elkövetett hogy
s
Egy nehézség
mely rögtöni megoldást követelt váljon
in-
nemes ember
azt
mindazáltal,
volt
azt kellé eldönteni,
:
vámot
köteleztessék-e
fizetni
nagyszer lánczhidon, mely ma Budapest föbüszke-
sége a Dunán,
s
melynek terve akkor fogamzott meg
Széchenyi agyában? a
tett,
A
hajóhídon csak a paraszt
nemes pedig szabadon
váltságában büszkélkedve.
—
járt
E
át,
igazságtalan
gyelország érdekében
A
feléje
fordi-
szerencsétlen Len-
fölemelte szavát
is
ki-
kérdések alkalmából
egész sor beszédet tartott Deák, melyek ták az egész ország figyelmét.
fize-
s
menhely-
Magyarországba menekült
szegény
lengyeleknek. Ettl kezdve mindenki érezte,
hogy az
követelt
jogot
a
ö szava dönti
el
az indítványok sorsát, ö rendelkezik
a többséggel.
Az országgylés látta
az
az idt,
egész
Elitéltette
bezártával a
kormány
eljöttnek
hogy szigorú rendszabályokhoz nyúljon
országban
elterjedt
Wesselényit
s
izgalom
elnyomására.
börtönbe vettette Lovassyt
és Kossuthot, két fiatal izgatót, kik saját lelkesedésöket a
népbe
is
átültették.
Örökös vakága a hatalom-
— nak! ha egy nemzet
—
14
több
szabadságot
igazságot
s
követelve megmozdul, azt képzelik, hogy megállíthatják a
mozgalmat, ha azokat
vezetni látszanak.
meg, söt
sújtják,
tömeget
a
kik
Pedig azzal semmit sem állítanak
siettetik a kitörést,
mely ket
nemsokára
is
elsodorja; hasonlók az eszeveszett gépészhez, ki
hogy
bezárná a szellentyüt
a göz éles füttyét ne hallja,
s
nem gondolná meg, hogy a forrongó er, melynek semmi szelepet nem engedett, öt fogja megsemmisímielbb.
teni
Az
iSSg-diki országgylés az egész országot for-
rongásba hozó harag benyomása elhatározva
gok beli
:
kényszeritni a
tiszteletére.
Az
gylt
alatt
kormányt a százados
ellenzék élén
Deák
A
állott.
követek mind körüle csoportosultak
A
ki
pártja-
s
bölcse-
hogy a kormány megdöbbent.
nádor maga értekezett Deákkal
vonta
jo-
tle vették
s
a vezényszót. Annyi erélylyel, összetartással séggel vezette pártját,
össze,
azon eredményt
s
a tanácskozásból, hogy ideje engedni.
Kos-
suth szabadon bocsáttatott, de barátja Lovassy meghalt a kit
börtönben ^^). Gróf Ráday, Pestmegye követe,
felségsértési pörbevonatással
helyét az országgylésen
gyelmet kapott ^^). 1*)
Nem
halt
Deák
el
meg hogy
gátoltak
ne foglalhassa, szintén ke-
tekintélye
meg, hanem megörült.
Ma
is
akkora volt már, él,
ily
szerencsétlen
álla-
Ford. jegyz.
potban. 1^)
A
pör ellene (mely azonban
nem
országgylés végén, a hasonló pörökkel Egyébiránt Ráday már szüntette a sérelem
volt felségsértési
elbb önként lemondott
tárgyát.
pör)
az 1840-ki
egyszeren megszüntettetett.
együtt, a
követségrl,
s
ezzel
meg-
Ford. jegyz.
— hogy
a korona
birúul állhatott
sikerült
is
—
i5
kibékülést hoznia
nemzet között
cs
épségben
létre,
;
s
fentart-
ván az alkotmányos jogokat, melyeket Magyarország létezésének alapjaiul tekintett.
konzervativ párt
midn
pedig
egyedül
magok
íejei
hivatva,
hatalom emberei, a meghajlottak
is
szerepet
e rendkivüli
volt
A
melyre
játszotta,
több
volt
alig
eltte;
harminczhat
évesnél.
Deák
barátjainak egyike,
Tóth Lörincz,
kor-
e
szakból eleven rajzot nyújt róla. Pozsonban vagyunk; az országgylés együtt van. Jertek velem azon füsttel telt
szobába,
kozmányait
ellenzék
Holnap fontos
tartja.
mségeire
Nagy
emlékeztet. Arra keli
a
tanács-
esti
ülés lesz, leirat ér-
Bécsbl, melynek fogalmazása Pythia
kezett
teni.
hol a követtáblai
kétértel-
válaszfeliratot
készí-
tömérdek a beszéd; a nemzeti
zaj,
zelem mélyen meg van sértve. Függetlenségünk törnek
—
birodalmát
kiáltják
minden
rabigába akarják hajtani.
melyet három századon tonos megtámadások
ellen,
ma
nem
feledtük el!
A
—
így
szólnak
hirdetnek,
vitatkozás fényesen,
hány f, annyi gondolat. érteni.
E
de
még
szabadság, óvni a folylas-
férfiú.
Rákóczyt
s
legvérmesebbek.
a ki
sem
hallgattat-
de iránytalanúl
foly.
A
Alig lehet a szólókat meg-
perczben lép a terembe egy
erteljes alkatú
István
veszélyben forog,
de ereinkben seink vére foly
nak.
E
meg tudtunk
át
teni;
mérsékletet
szent
ellen
békés utón akarják megsemmisí-
sanként, csendesen,
Mások
—
oldalról,
ér-
Széles vállain,
még
fiatal,
meglehets rövid
— nyakon, kerek
emelkedik, piros szabályos arczczal,
fej
jámbor de eszes
—
i6
arczkifejezéssel, lelkes szemekkel,
lyeket vastag szemöld árnyal
de távol
áll
kezében elefántcsont fej vastag séta-
Azt hinnéd, egy
tart.
csinos,
tiszta,
a divatos szabástól, hófehér mellény födi
széles mellét;
botot
bennök a pajkosság
s
Fekete öltönye
és jóindulat küzdenek.
me-
jó
pozsoni polgár,
ki
megszokott csapszékébe megy, mindennapi kancsó sö-
A
rére.
ban
pamlagra
szivar, a
gyelemmel
mert
ül,
mi kedves szokásának vitatkozást
kiséri a
ugy
kibeszélték magokat, és ják,
szólni kezd.
ben a
mindnyájan egyetértenek, érni.
midn már
mintha csak be-
beszél,
azon pontokat, melyekben a
s
czélt,
a támadást
s
kell tartani
és föladni,
folytatni a
Fejtegetéseit,
mint egy számtani
élénk és világos kezei alatt
kell
kezdeni
pontokat
eszközökkel lehet a czélt
melyeknek lánczolata oly szoros bebizonyításáé,
feladat
adomákkal,
tréfákkal,
akarnak
min
vitatkozást,
min
el
melyet
Határozottan megmondja, mi téren
elérni.
sokan
szóval megállapitja a vitás kérdésKijelöli
tényállást.
s
látszik lenni. Fi-
látszik az ö nézetét vár-
Egyszeren
Néhány
szélgetne.
szereti a kényelmet, szájá-
hasonlatokkal
fszerezi.
eladás eltt eloszlanak a
gyönyör rendben pereg
kedélyes
le
a
Az
kételyek,
bonyolult
gomolyag, a szenvedélyek lecsillapodnak, a sophismák
köde
szétfoszol, s a
józanul. lapitva.
desen
A
magyar képzelgések mámora
józan ész beszélt
És a hallgat,
zaj
elnémul,
mindenki
;
a csataterv
meg van
ki-
ál-
a rendetlen tömeg csönfölkel
s
nyugodtan indul
-
—
vacsorálni.
E
»7
nyárspolgár,
jó
magyar országgylés többségén
Egy választási
—
uralkodik
igy
Deák
a
Ferenc/.").
esemény még növelte a nemzet
rendkivüli
becsülését iránta.
ki
Az
mozgalmak
1843-ki országgylést megelzött közepette, erélyesen felszólalt a
nemesség adómentességi kiváltsága
Zalamegyé-
ellen.
ben, mint mindenütt, két párt állott egymással szem-
ben; egyik a régi kiváltságot, az
hordozva
a szent alkotmányt
sem szabad
követ
si hagyományokat,
ajkain,
melybl
kimozdítani, nehogy az
egyetlen
egész ösz-
szeomoljék; a másik az egyenlség, az igazság, a közérdek, az uj czivilizáczió elveire hivatkozva,
jogokat akarva adni
messég szegényebb mint
,,az
része, a
„bocskoros nemesek", a
konzervatív pártnak sike-
kérdésben maga részére vonni azok nagyobb ,
ámbár rendesen
bor,
sem
a
legdemokratább
eszmék
Nem
kiméivé
nyilatkozni.
„nem adózunk!"
gyarországon a választások
nyugalommal,
fiak
könyvét, honnan e részletet Laveleye vette,
a
mely Francziaországban a
magyar olvasó
szolgailag
Mi sem irtuk
ki a
fordította
fölüti
vá-
Tóth
Lörinczet,
magyar eredetibl Fereuvz.
Ma-
renddel politikai
Csengery Magyar Szónokok és Státusfér-
,
látni
fogja,
hanem
hanem annak
megtartottuk a franczia iró eladási rendjét.
Laveleye. Deák
kiabálásokkal.
nem mennek azon
és
Ha
A
tömegesen jelentek meg a választó he-
lyen, folytonos
'<•)
volt
pénz, az ellenpárt megnyerésére.
lasztás napján
nem
ne-
A
mellett szoktak volt
iró
A
is".
nevezték, igen nagy szám-
rült e
sem
egyenl
ket Magyarországon
mal voltak a megyében.
részét
utolsó czigánynak
s
hogy
némileg kifejezéseit
a
franczia
átdolgozta.
használva,
Ford. jegyz. 2
— élet
—
i8
döntü tényét jellemzi; lefolyásuk inkább emlé-
e
durva küzdelmekre,
keztet azon élénk, heves, sokszor
melyek Angliában és Amerikában a húst ings-oknál
Szabad államok
(községi választások) fordulnak el.
nem
riadnak vissza
Ezek a nép haragjának
a
nagyobb
Deák nem
általok.
magányában
nem mint
oly
átallották
ki-
van háritva
el
meg.
választatott
nem
a vulkán
melyeken a láva
kitörés veszélye
nyira mentek, hogy
des
Ha
szellentyüi^^).
oldalán apró kráterek nyilnak,
ömölhet,
rendzavarásoktól.
pillanatnyi
ily
Ellenfelei anyöt
kehidai
csen-
de a reformpárt hivei
fenyegetni;
könnyen adták meg magokat a bukásba,
haboztak követni a konzervatív párt példáját vesztegetésekhez
Ígéretekhez,
és
nem
Ezúttal
Új kísérlet következett^^).
jelöltjük.
ök
s
fenyegetésekhez
is
fo-
lyamodtak, st erszakhoz is. Ismét tettlegességekre került a dolog
s
vér
folyt.
Deák egész
erélyével ellenmondott
Elre
a baráti által használt eszközöknek.
hogy nem fogadja
1'')
az
18)
Az eredetiben exutoires,
fontanella, folyó
-
seb.
A
kifejezés más,
Ford. jegyz.
Az eladásban csak az
nemesek adózásának
nyilatkoztatta,
hogy
még elvét,
ily
a hiba
hogy nem
,
a
követválasztás
Deák
illetleg annak az utasításba betételét.
utasítással
nem
fogadja el a követséget.
Deák azonban, kimondott szavához híven ellen tiltakozott volt,
hanem egyértelmüleg is
nem
fogadta
választatott
lehetett;
sodszor megváltoztatva.
hanem
,
kérdésben. Elször a becsöditett tömeg leszavazta
Az
el
melyben
a követséget,
meg.
hanem
,
ily
eszközök
bár arra
nem
Tehát nem követválasztás
ki-
új kísér-
let új utasításra vonatkozott. S ez, az érintett eszközökkel, keresztül
szer, a mi nem
nem
a követi széket, mely általa
eszme ugyanaz.
az utasitás-adás forgott a
el
kijelentette,
is
ment.
használata többséggel, volt
az egyszer megkészített utasítás lön
két-
má-
Ford. jegyz.
—
—
19
meg
helyeselt eszközökkel szereztetik
Nem
harczában.
meg
ha
Deák
hitték
nem
hajthatatlan volt,
igénybe
monda egyszeren
kárhoztatok
mely magának
magam
,
hanem
csalódásért, melyet azokra mért,
lyes és
talmul nál,
kik
nyertek egyebet
mely annál sujtóbb
a
nem
a
kegyetlen
jelöltsége
sike-
Többen közülök szemé-
magokat.
vagyoni áldozatot hoztak;
nem
mu-
erkölcsi bátorságra
követi székért, melyet elvesztett,
réért így kitették
hasznára
nehezére eshetett,
is
— me-
a törvénytelenséget,
s
;
nem vehetem." Nagy
tató tény,
De
fogja visszautasitani.
—
„Nekem
ellenfeleimben
hogy
elhatározásában semmi sem
s
nincsen kétféle mértékem lyet
erszak
azzal biztatták magokat,
;
lesz választva,
tántoríthatta meg.
neki az
a
nyilvános
megrovás-
minél magasabbról
volt,
Elkeseredésök határtalan volt
serbb szemrehányásokkal
áldozataikért ju-
s
s
jött.
haragjokban a legke-
illették
Deákot.
Azt mon-
dák, a párt érdekét föláldozza
azon személyes
vágyának, hogy magát kivételes
politikai becsületesség
példányául tüntesse gon,
A
föl.
dics-
választások Magyarorszá-
mint minden szabad országban,
alkalmat
szol-
gáltattak a túlhevült szenvedélyek összeütközésére; de
soha senkinek eszébe
mikép
kivívott sikert.
nem
jutott visszautasitani a bár-
Az
elv diadalát személyes ér-
szkkebl aggályoknak
zékenységnek
s
dozni
mondák, vétkes önzés.
fel,
azt
semmi sem Deák tal
erre
a
közjót
oly nehéz, mint is
—
A
ál-
politikában
barátainknak ellenállani.
elég bátorsággal birt
és
meg nem rendíthet vonakodásával
semmi vád
ál-
sokkal nagyobb
—
—
20
mintha
szolgálatot tett hazájának,
volna szé-
elfoglalta
Mikor egy egész nemzetnek
két a
parlamentben.
kölcsi
leczkét szükség adni, a beszéd keveset ér
tett,
egy nemes példa hangosabban szól
;
er-
egy
legbámu-
a
latosabb ékesen szólásnál.
E
derék
Közcsapásnak adott a
tekintetett
—
végre
is
igy kiálta föl
országgylés szine eltt
s
s
benyomást
— Latour
nem szntek meg
egy hang azt
felelte:
nevét
vezették.
Beöthy Ödön az
d'Auvergne halála ezredében
szólitani
meghalt a
tett.
mindenki igazat
nemes érzelmeknek, melyek Deákot
„Francziaországban
után
nagy
távolléte
férfiú
becsület
mezején!
Németországban, a császár koronázása napján
azt kér-
dezték: Van-e egy Dahlberg a gyülekezetben? Indit-
ványozom, hogy minden országgylés megnyitásakor kérdés intéztessék: jelen van-e Deák?'' Zsedényi, egyik fö ellenfele
annak,
kit
már Zala nagy követének
ne-
veztek, angol szokás szerint fejezte ki hódolatát politikai
ellenfele iránt, s
nem
habozott kimondani, hogy
Magyarország legtisztább jelleme hiányzik a kamarából.
sonló
A Deák
nézeteit leginkább ellenz
értelemben
litikai
ki
hogy
mint legszebb szónoklatai
E
becsületesség diadalát.
letére vált
nélkül
egyéb
mint betölteni kötelességét, nagyobb
czélja lett volna, sikert vivott ki,
A
szólottak.
hirlapok ha-
által:
a po-
diadal ép oly becsü-
azoknak kik azt elismerték, mint annak, a
ehsmerésök tárgya
gyott széket senki
volt.
A
sem merte
Deák
által
elfoglalni.
üresen ha-
Az
1843-ki
országgylésen Zala megyének csak egy követe
volt,
— a
—
21
Csú/y. Deák visszavonulva
liatal
elmélyedve a fontos kérdésekbe,
gylésen
melyek az ország-
tárgyaltattak, s íigyelmes
szemmel kisérve
mozgalmat, mely Magyarországot oly télé
birtokán,
clt takisi
a
sorsa
tragikai
ragadta.
Kossuth, kiszabadulva börtönébl, a kézirati
tu-
dósítások helyett, melyek miatt
elitéltetett volt, a Pesti
Hirlapot alapitotta. Ez volt az
els magyar
A nemzet
kor szellemében.
torsággal védte, mely
szerséget
els meginditója leményein. azt s
jogait oly erélylyel és bá-
szerkesztjének hallatlan
Széchenyi,
szerzett.
a reform-moígalom
ki
A Kelet népé-ben
megkisérlé mérsékelni
Dessewffy Aurél
feje,
tályokat
ragadandja
s
mint
a
is
nem
Az
ügyeit vitatás alá venni.
Deák?
ki
a
hírlapjával
összes
s
nem-
lehet zárt bizott-
s
az állam
lett
meg-
árnyalata
közt
a szakadás. ig
minden
1848-kí forradalmat
reform-párt két
még mind
Melyik részen
vísszavonultságában
élt.
ál-
Nem
nem
adott
de hü maradt az elvekhez, melyeket
elbb
tartott beszédeket,
iratot;
hogy
melynek joga van évenként négy-
szer ötvenkét helyen összegylni
mind érezhetbbé
hitte,
Dessewífy igen helyesen mondotta
ságilag kormányozni,
alatt
az
fölébresztette
Széchenyinek, az oly nemzetet
elzött évek
kénytelen
csak a felsbb osz-
meg; de Kossuth,
lángoló szónoklataival
is
A nagy gróf azt
mint hajdan, a mozgalom most
semmi
fej-
Kossuthot oly hévvel támadta meg, hogy maga
volt hibáztatni túlságosságát.
lott
nép-
megdöbbent annak ujabb
vala,
a konzervatív párt
zetet;
lap az új
sem
a nyilvánosság elé
— védelmezett vala.
—
22
Az akkor
vitatás alatt
kérdésben, a sajtószabadság,
lev minden
vallásfelekezetek
a
tör-
vény eltti egyenlsége, a városoknak adandó képviseleti jog,
úgy szólva nem
kik
is
voltak képviselve
az országgylésen, a kiváltságok eltörlése stb. a radikál reform mellett
seiben
bályszer haladással kivánta nyes úton;
kiváltképen
s
elérni
kérdé-
Sza-
nyilatkozott.
mindezt, a törvé-
határozottan
visszautasított
minden oly eszmét, mely az Ausztriától való a mire
kadásra vezethetett,
„Én
némi hajlam.
—
itt-ott
már mutatkozott
—
ismétlé gyakran
Deák hü
a reform
A kitn
embere vagyok, de nem forradalmár." blicista.
barátja és segítje legfontosabb
kálkodásaiban, báró
Eötvös,
ki
bár
még
csak
mincz éves, már költeményei, regényei, közjogi licistái
dolgozatai által
fejtegette
nagy
közös eszméiket.
Széchenyinek
suthot
hirre
kapott,
politikai
désében.
munhar-
pub-
irataiban
gyakran
túlzott
megtámadásai
Magyar-
kormányzatának újraszervezése kér-
Kossuth az ausztriai kormánynyal szemben
éles ellenzéki
szempontból,
megyék ugy
teni a
s
pu-
Jóllehet védelmezte Kos-
ellenében, de elvált az ékesszóló agitátortól
ország
elsza-
is
még
kiebb akarta terjesz-
széles hatáskörét,
oly
módon,
hogy a népfelség gyakorlata egészen kezeikbe menjen át,
mi
által
Magyarország bizonyos értelemben
demokrat szövetséges állammá alakult volna ötvenkét, egymástól jóformán független vala.
át,
egy
mely
megyébl
Látni való. hogy ez a decentralisátiónak, az
áll
ál-
—
—
23
lamcgység fölbomlásáig hajtása
Deák ták,
volna
lett
Kötvös és
'"j.
a pillanat szcnvcdcílyein felülemelkedve, aztállitot-
hogy ha az országnak. felels minisztériuma
olv
s
jogokkal felruházott parlamentje volna, melvek minden
szabad országban donai, akkor
parlament
a
nem
elmaradhatlan
volna többé szükség arra, hogy az
egyes törvényhatóságok, a megyegyülések,
nómia ürügye zott
nemzetgylés
a
alatt,
korlátainak
fontos
megszava-
által
A
ez
Magyarországon
idötájtt
köz-
nehéz kérdése,
és
mely az Egyesült Államok alapitása óta tatott,
auto-
az
törvények végrehajtását felfüggeszthessék.
ponti hatalom
tulaj-
is
anny-rt vitat-
legélénkebb
a
vitatás tárgyát képezé.
maga sem
1846-ban Deák,
megrenditve érezte egészségét hazai és külföldi lást keresnie.
szágot
de
fürdkben
még gyöngébb
gylésre
is
baj
volt,
elvállalhatta
gyógyu-
kellett segélyt és
Kossuth nézeteinek
s
mintsem az volna
a
vissza,
tért
1847-ki
megyéje
ország-
által
látott
más
mondva
Kossuth akarta
irányzatának eladása túlzott.
feloszlását s szövetséges kantonrendszert
és alább ismételve van,
s
eszméi kifejezje
latai között,
kis,
de
ködött.
:
hogy
e vitában
még kevésbbé
áll.
nem
Eötvös
S
akart.
de az a
Deáknak
ál-
mi elbb lett
volna
Deák, az ellenzék két árnya-
e kérdésben inkább Kossuth nézetei felé hajlott.
kitn
neki
vagy
kimenetelt:
a megyei rendszert fentartani a parlamenti centralisatió ellenében;
segéde
A
Hazája helyzete azonban élén-
Nem
ken foglalkoztatta.
lamegység
által,
fogyatkozni erejét.
s
Némileg helyreállva
fölajánlott követséget.
'3)
mi
Svajczot, Olasz-, Franczia- és Angolor-
beutazta.
is
tudta
csoportja, Eötvös, Szalay, Csengery, Trcfort,
A
—
Pesti Hirlap
önállóan
m-
Ford. jegyz.
—
—
24
A magyar
az önkény uralmát, vagy a forradalmat.
alkotmány volt.
A
betetzése között ijeszt
alapjai s
törvényhozás gépezete, a mint azt a századok
hogy az
megalakították, oly bonyolult volt,
megyegyülésekben
méknek, .melyek a
nem
szabályos
engedett
táblának volt joga inditványozni
a
könny
és
A
Ha
követi
Az id bosszantó vitákban
veszett
s
végre
visszaküldte
a
viszonizenetek sikerült
a
végtelen
két
módosításokkal
s
egy
felsházhoz;
sora
következett.
még
a Bécsben székel
mely
kellett fölküldeni,
leirat
vagy megesett, hogy nem
udvar valami
a
Ígéretet tett,
ré-
táblának valamiben meg-
egyeznie, akkor a munkálatot
magyar kanczelláriához
tett.
módositványok egy
javaslatot
el.
táblája elé ke-
abban rendesen lényeges változtatásokat
aztán
izenetek
A
hatalmában, érvényesí-
állott
követek háza elfogadta a
szét,
forrongottak,
utat.
Mikor valamely indítvány a mágnások ez
esz-
új
törvények változtatását
fenálló
nem
de
;
teni akaratát.
rült,
ellentét
azt új
kíséretében küldötte vissza is
válaszolt reá.
az kitör
Ha
a bécsi
él jen-zajjal
fo-
gadtatott; ha a király képviselje az alsó táblánál, a
királyi élni,
személynök valami
oly
kifejezéssel
mely a nemzet jogaival ellentétben
fell azt
kiáltották:
állt,
talált
minden
gravamen, gravamen!
s
va-
lamelyik jogtudós követ megczáfolta és visszautasította
Az országgylés ekép igen önkény ellen, de nem válhatott azt.
dás czélszerü eszközévé.
jó
védbástya volt az
a reform és
A legnemesebb
a
hala-
eszmék,
fé-
nyes szónoklatokkal támogatva, Klauzál meleg ékesen
—
Szentkirályi Móricz bonczoh) logikája,
szólása.
rl
mondák,
azt
hiába
1843
az
volt,
—
vezére,
minden
lasztások után
cl.
,,
azt
követni.
öt
Az
volt
1847-ki vá-
Kossuthban, kinek ez
st ellenetek sokan nem voltak
veletek vagy nélkületek,
de az ellenzéki követek
hajlandók
Az ellenzéknek nem
lépését irányozza.
megtalálta
volt jelszava:
mind
országgylés majdnem
6-ki*')
nélkül oszlott
ki
mely-
szintoly éles mint bonczkcse^"),
eredmény
is";
-
25
közt
Széchenyi
Deákot, hogy alakitson mérsékelt
élénken
sürgette
mely-
bal-pártot^''),
nek jelszava legyen: „haladás és reform, fofradalom nélkül"
s
föladata: Kossuthot és a
ostromolni.
kormányt egyaránt
Deák ettl egyátalában vonakodott hogy nem szabad gyöngiteni
désben
volt,
pártot
nyilvános szakadás
által
fölkelés esélyeinek nézni elébe,
önkény látta a
meggyz-
Azon
annyiszor visszautasitotta a tervet.
A szabadelv
kezébe^'*).
bens
összefüggést
s
a nemzeti
inkább akart egy
mint fegyvert adni az párt
mind világosabban
Magyarország
és
az
kös tartományok sorsa között.
A
kormány uralma
Magyarország
20)
Anachronismus.
orvossá, s akkor késsel
nem
alatt
semmi
nem
is
Szentkirályi csak
sebész,
dolga.
21)
1843— 4-ki.
22)
A
állanak,
23)
örö-
mig ezek absolut
késbb,
a
forradalom
alkot-
után
lett
hanem hasonszenvi orvossá, kinek a bonczFord. jegyz. Ford. jegyz.
jobb és bal elnevezések nálunk 184S eltt
nem pártok, hanem Mérsékelt ellenzék értend.
volt értelmök; a követek
is
táblánál.
mind-
s
nem
voltak szokásban,
kerületek szerint ültek a
Ford. jegyz.
Egyiket oly kevéssé akarta mint a másikat. A forradalom akkor leg-
kevésbbé sem volt elrelátható. márcziusi napokat,
s
a bécsi
Váratlan események
reactio a forradalmat.
hozták
el
a februári s
Ford. jegyz.
— mányos
jogai
és
nem
Bécsben absolut uralkodcj
lehet
Pozsonban alkotmányos
modorú önkormányzat
Népfelség
király.
Lajtán
a
túl
nem
két követe, a ki
nemes emberbarát Bezerédj
késbb honvédtábornok
meggyzdése
is,
fele
is
heves
Deák ers s
tette
bele
mely a dualizmust tény-
legesen megállapította, azon követelést,
másik
és a
lön.
Azért sürgette
ez volt.
is
az 1867-ki kiegyenlitésbe
dalom
állhatnak
Ezt bizonyítgatta ismételve Tolnamegye
együtt.
Perczel,
angol
s
Metternich
és
,
vaskezü zsarnoksága a Lajtán innen,
meg
Ugyan-
mindig fenyegetve vannak.
is
azon fejedelem
—
26
alkotmányos
hogy a
biro-
intézményekkel
bírjon.
Egy
désbe mennek, is,
midn
hogy óhajtásai
pillanatig remélhette,
még
teljese-
az örökös tartományokat illetleg
a februári forradalom nagy eseménye, föld-
rengés módjára, halomra döntötte a régi intézményeket.
De mondják, hogy bizalma
megrendült ismét.
lönböz nemzetei
Midn s
a
jövben csakhamar
hogy a birodalom kü-
látta,
vezetik oly kevéssé vannak még
megérve a renddel párosult szabadság hatalom letéteményesei pedig ugy az absolutismus
—
s
a
vannak hatva
hagyományos eszméitl, a nemzeti-
ségek oly elvakultak,
lanok
át
élvezetére,
követeléseikben
oly
méltányta-
kölcsönös gyülöletökben oly engesztelhetlenek,
mély szomorúság fogta
el
szivét s
gyakran
mon-
dogatta: „ez a vég kezdete".
Gróf Batthyáni Lajosnak,
ki
mára külön felels minisztérium
Magyarország alakításával
szá-
bízatott
—
—
27
meg, sikerült ahha beNonni
Széclieiiyit
Kossuthot
is,
amazt a pénzügyek, emezt a közmunkák minisz-
is,
Hogy a két ellentétes férliu közt, kik csak imént még oly elkeseredetten álltak szemben egymás-
teréül*).
az
sal,
egyességet lehessen
létrehozni,
mind
volt szükség, kinek tekintélyét
Ilyen csak a kehidai bölcs
Deákhoz
Batthyáni
lehetett.
szokva:
tárczát,
ki
Ghyczy Kálmánt
most a baloldal
feje.
A
elfogadta az tisztasága
mintegy teremtve
által
1848 márczius 17-én
Államtitkárul
is
melyre jellemének
nagy törvénytudománya szott lenni.
tehát
mindig
közérdeknek
a
alárendelni személyes hajlamait. Végre
igazságügyi
elismerje.
ez
meg voh
de
kett
a
elbb vonakodott belépni a miNem volt semmi hajlama hivatalvise-
fordult;
nisztériumba. lésre;
közbenjáróra
oly
lépett
vette
lát-
hivatalába").
maga
küldött követül
s
ki
törvények kodifikálására
frankfurti
ország
kit
parlamenthez
utóbb nemzetének egyik
sebb történetirója és jogtudósa
Az
a
mellé,
kiküldött bizottság^*') élére Szalay Lászlót állitotta,
Magyarország nem sokára a
s
legjele-
lön.
1848-ki nevezetes törvények, melyek Magyarpolitikai
alkotmányát egészen átalakították
21)
Valószínleg csak
2^)
A
tollhiba.
s
Epcn megforditva. Ford. jegy-i.
tetett ki
minisztérium megalakulása, benne Deákkal, márcz. 23-án
ellegesen. Azonban a pénz-
merültek
fól.
S
és
hadügyre
Azaz
újabb
:
ki.
hirdet-
nehézségek
a végleges megerösités csak april y-én következett be;
törvények, szentesítve, april ii-én hirdettettek -^)
nézve
az
Ford. jegyz.
minisztériumának kodifikáló osztálya.
Ford. jegyz.
új
— melyek tavaly ismét
21
már
nem
érvényökbe,
visszaállíttattak
voltak
Deák müve; azok
midn
ö a minisztériumba belépett ^^). Bár hibáztatta
módon
azok egyes meghatározásait, oly
hogy az
végrehajtásához,
Ez
A
föladata.
kezdett azok
alsó néposztályok felszaba-
de volt földesuraik ellen
dítása siettetve legyen,
ne keljenek.
dolgozva,
voltak
ki
föl
mondja maga^^), legnehezebb
volt,
parasztok
fölszabadult
hogy
azt hitték,
most már osztozni fognak a földesurak birtokán. Tö-
megesen tódultak Deákhoz, hogy nekik igazságot gáltasson. Ajtaja szüntelen ostromolva volt
nemzetiség egyénektl, bizalmukat. vái
a
tót,
A
kik
mind
szol-
különböz
benne helyezték
békési magyar, a bánsági sváb, az ár-
mármarosi
mind hozzá folyamodtak,
oláh,
mint atyjukhoz, vitáik elintézése végett.
Magyaror-
szágban, melyrl azt mondják,
hogy kevély
kratiája van, senki
könnyebben hozzájá-
rulható volna,
a
sincs,
mint a
ki
Azon, gyakran
miniszterek.
igen szerény lakást tartják
ariszto-
meg mint
miniszterek
is,
melyet egy magán-házban vagy vendéglben azeltt elfoglaltak s ott bizonyos
-'')
ködését.
sen
nem
jelent
Ki voltak dolgozva,
Deák azonban,
ki
—
midn
órákban mindenkit elfogad-
általában a minisztérium megkezdte
mint említve volt
volt jelen, Batthyáni által
fölhivatva,
—
ban; valamint részt vettek a formulátióban olyanok
sem
pl.
alakult minisztérium,
2S\
-,
vett a is,
törvények alkotásá-
kik
Szentkirályi. Szóval, a 48-ki törvényeket
hanem
az
párt egyes jeles tagjai formulázták.
m-
1847/8-ki országgylé-
már márczius közepén meg-
Pozsonban, közvetöleg legalább szintén részt
minisztériumba,
az
nem nem
országgylés maga alkotta
jöttek
s
be
a
még meg
a
a
reform-
Ford. jegyz.
— nak.
-
29
mint azeltt,
Hlsténkint.
elmennek a clubba, a
K
hol mindenki beszélhet velk.
szokások
pol^^'irias
egyenes és közvetlen érintkezésben maradnak
folytán,
mig másutt a miniszterek
a közvéleménynyel,
,
pom-
pás palotáikba zárkózva, szolgák- és ajtónállókkal környülvéve,
mesterséges
légkörben
igazság ritkán hatolhat be. a
A
melybe
élnel^
az
demokratia századában
demokrat szokások elutasithatlanabbak, mint sokan
gondolnák. Deák, 1848-ban az István herczeghez czimzett
Reggel korán fogadta az or-
szállodában lakott.
szág
minden
részébl
Megmagyarázta nekik az lyek fölmenték
ket
szabadságot
a robot alól, a nélkül
s
vigasztalta
a haza szeretetét,
tle alatt
eltti egyenlséget
törvény
ket;
munka
is
által.
él-
Fölvilágo-
beléjök öntötte az igazság és
mely az
lelkét
visszatértek, készek valának
verket
hogy uraik
Megmutatta elttök, hogy
vezve, meggazdagodhatnak a sitotta,
parasztokat.
törvények szellemét, me-
új
birtokát nekik adták volna. teljes
csdül
hozzá
eltölté
volt
midn
s
vezetése
uraik
ontani e törvényekért, melyeket
elbb
igazságtalanoknak tartottak.
A
kormányzatban Deák
szavául, melyet
is
lenni,
elvet
vette
mondta:
elször legyetek
irántatok."
ismét neki kezdett egy
Szalayval
hogy és
a
jel-
eltt igazsá-
„Legyetek igazságosak a
csinyek iránt, ha azt akarjátok,
legyenek
szép
gyakran ismételt alárendeltjei
„ha szabadok akartok gosak". Azt
e
ki-
nagyok azok
Eötvössel
büntet törvénykönyv
együtt kidol-
gozásához, mely a nagyhirü jogtudós Mittermayernek
—
—
3o
büntetjog legkitnbb német Íróinak nagy mér-
és a
tékben megnyerte méltánylatát^^). Hasonlókép elkészí-
A
az esküdtszéki eljárásra vonatkozó törvényt.
tette
minisztertanácsban,
Batthyánival,
rossal és Klauzállal
mindig azon rendszabályok mel-
lett
vala.
tést
lehetvé
Ausztriával
az
nffelyek tették,
melynek világosan
dást,
való
akarta kerülni a
ki
érdekében
és
állott
kellett
mindenek
elvesztését
Fölállítván a personál-unió tanát és
meg
szaka-
teljes
fe-
volna az osztrák szabadelvek
tkepénzesek rokonszenvének
azonnal
egyetér-
jó
elre megjósolta gyá-
látta s
szos következményeit. Magyarországnak lett
Mészá-
Eötvössel,
kerülnie.
államrendszerét,
volna osztani az államadósságo-
Mintegy 200 millió elvállalásával akkor kivon-
kat.
magát Magyarország az osztrák pénz-
volna
hatta
ügyek minden közösségébl. Azóta három annyi adós-
A
ság terhét kényszerült elvállalni.
Deák
viták alkalmával
mondom:
volt benne.
e tekintetben világosan nyilat-
követtünk, mert
jog,
29)
elübb, az
A
A magyar
hires büntetjogi
is
része
adósságok terhében.
csinált
sem méltányosság
lezve arra.
magamnak
el.
Azt kívánták tlünk, hogy vegyünk részt
a megegyezésünk nélkül
Sem
folyt
„1848-ban, monda, nagy hibát követtünk
kozott.
Azért
múlt télen
által
bécsi minisztérium
olvasó tudja, hogy
javaslat,
melynek
itt
Deák
is
és
nem abban
—
de életbe
nem
hibázott,
hogy
egy kis anachronismus van. Szalay
1840-ki országgylés megbizásábol készült
gylésen mutattatott be
voltunk köte-
voltak s
léphetett.
az
fökészitöi,
1843/4-ki
A
már
ország-
Ford. jegyz.
—
—
3i
tlünk mint
kötelességet
nem
egyéb mint engedmény. Mi pedig abban
lehetett
mi
a
ereszkedtünk mindjárt egyezkedésbe, a mi
annyi vér lehetett volna megkímélve.
A
elmenetelt tehettünk volna azóta!
Mily jóllét
gas fokára emelkedtünk volna már!"^°) azt állitják, helytelenül hibáztatja is
részünkrl
hogy egy formakérdésen fölakadtunk,
hibáztunk,
nem
követelte,
volna
félreismerte
ama
vett volna
lágosan látta a
érvényre
hazája
valódi
de
utat,
által
roppant mily ma-
Deák
barátai
önmagát, mintha érdekét
s
részt
már akkor
hiba elkövetésében:
követend
s
nem
vi-
képes
volt
juttatni saját nézetét.
Valóban, a bécsi udvar kat és szerbeket a
csikarhassa
magyarokra
tlük azon
megadni kényszerült között, kik egyedül a
volt helye többé
között",
jogi
mely a horváto-
uszitotta,
hogy
vissza-
engedményeket, melyeket
vala, és az elkeseredett hazafiak
fölkelésben
nem
üdvöt,
láttak
azon pártnak, mely minden irány-
ban hiven a törvényességhez ragaszkodott. Forradalmi
idkben
csak a széls pártok maradnak a küzdtéren.
Deák népszersége gyorsan árultnak
érz
nemzetre.
kerülhetlen voltát,
vakságán.
Az
csak
el-
Látván az összeütközés
ki-
elveszti
sirhatott
a
a (bécsi)
kormány
alku és kiegyenlítés ideje elmúlt.
dühös megtámadásoknak
^")
Fájdalommal magát
hogy minden befolyását
látta,
is
elpárolgott.
Az 1867. deczember
14-ki
Maga
volt kitéve azok részérl,
ülésben.
Az
idczet
nem
szószerinti.
Ford. jcgyz.
— kik
—
32
minden egyezkedésben a nemzetnek
vetett
A Márczius tizenötödike
véltek látni.
tört
rajta volt,
hogy Deák nevének minden varázsát megsemmisitse. Jelszava
„Nem
mintha csak ellene
is,
mennyi megye táblabírája is
E
kifejezésérc.
vala-
mint Angolországban
volt,
a városok polgárjogot szoktak adni az
tiszteletök
választva
Deák csaknem
táblabiró-politika."
kell
volna
lett
érdem
iránti
mely
megkülönböztetést,
Deákot az összes nemzet
választottjává
tette,
most
melyet
Ma-
nevetségessé igyekeztek tenni.
A
gyarország megyéi
adtak a
haza legböl-
csebb fiának, most ugy lön feltüntetve,
mint egyér-
telm
tiszteletjelül
czim,
a szükkörü felfogással, s mint oly régiségi
radvány, melyet a forradalomnak Jellachich
gyékbe
bán betörése
el
sepernie.
kell
Pest közti hidon, azon perczben,
vében a hadsereg szervezete
midn
a
Buda
és
a császár ne-
alkudozni
fölött
me-
a déli
horvátjaival
Lamberg tábornok megöletése
s
ma-
jött^^),
nem
sokára kikerülhetlenné tették a fegyveres küzdel-
met.
A
költészet
maga
is
rösmarty hallgatott; de
Petfi, e
a puszták szelébe harczi idö,
dalokat
Vö-
magyar Tyrtaeus, harsogott.
„Itt
az
most vagy soha!"^^) „Trombita harsog, dob pe-
3')
Nem
alkudozni
,
hanem
az összes katonaság fölötti parancsnokságot
S kineveztetése egyenes jeladás
átvenni.
Egyébiránt, hogy
lomra,
belefújt a hadi kürtbe.
sem
erkölcsi,
sem
politikai
Elbb
viszont
szempontból
nem
jeladás
volt
igazolható,
a
forrada-
szintén
el-
Ford. jegyz.
döntött dolog. 32)
volt a törvényes állapot megtörésére.
Lamberg megöletése, mely
már, márczius
i5.
Ford. jegyz.
— csatára indul
reg;
ország
scrcy;
a
a marscUaiset, zengve,
repe
Hlürc!''
mint a
e dalokat,
s
fölkelt,
—
33
befejezettnek
indult a
írancziák
c[;ykor
Deák
csatába.
Mindamellett
látszott.
Az cgcsz
stb.
sze-
utolsó
az
nem szünl meg a bckcs kiegyenlítést megkísérteni, meg levén gyzdve, hogy egyedül az mentSzephetné meg hazáját a kíkerülhetlen romlástól. perczig
temberben küldöttség élén ment Bécsbe, értekezni az országgyléssel
ottani s
October elején
nem
de egyesség
mind
elkeseredés
az
;
részrl
két
jöhetett létre
növekedett.
csak
kilépett a minisztériumból^),
tartá képviseli székét.
de meg-
Mikor Wíndischgratz herczeg
a gyztes osztrák sereg élén
Buda
falaihoz közeledett,
Batthyáni követség küldését índitványozá, mely a herczeggel a béke iránt alkudozásokba bocsátkozzék.
országgylés elfogadta ez
1848 decz. 3i-én, setét
napján,
küldöttség;
oly
udvar
bécsi
férfiakból
Az év
indítványt. téli
utolsó
estén, indult el a
volt összeállitva,
volna:
kiegyezkedhetett
Az
az
kikkel a
egri
érsek,
Deák voltak
Majláth György és Antal, Batthyáni és az
els diadalok mámora
és a bécsi reactio eszeveszett
ggje megrészegítették;
De Windischgratzet
tagjai.
el
sem fogadta
nem
dókkal triának.
33)
Az
a követséget.
alkudozik.
E
Azt izente
szó
sokjába
:
hogy
került
láza-
Ausz-
Azon megaláztatásba, hogy elször legyzetett összes minisztérium lemondása
már
szept.
ii-kcn
tóricnt.
Bat-
thyáni uj minisztérium alakításával levén megbizva, névsorát fölterjesztette, de Deák e második minisztériumba már nem akart beaz el nem fogadtatott. lépni
s
neve nincs
Laveleye. Deák
is
a névsorban.
Ferencz.
Ford. jegyz. ^
azon
még
veszélyesebb
hogy az orosz
által
mentessék meg.
Ma
a király,
nemzeti
a magyaroktól tásba,
-
34
s
„lázadók" uralkodnak Pesten, zászló
meghajolva
eltt
dombra. Mi más
s
lovagolt
a
e
koronázási
a
föl
volna Ausztriának
lett
megalázta-
s
fiatal
csá-
szárjának sorsa, ha elejétl fogva kezet nyújtott volna
ama sen
legyözhetlen istennnek, ki századunkon csöndelépdel
ledöntve
végig,
—
eltt gátul emelkedik,
mi
mindent,
a szabadságnak.
diadalútja
A
végsza-
kitás és a kiontott vér súlyos felelsége
mily halálo-
san esik azok
A magyarok
eltt
kik azt elidézték!
fejére,
nem maradt más
len megalázkodás,
feltét-
vagy a fegyver. Készebbek voltak
nem
kik; a nemzeti jog
De Deáknak,
mint vagy a
Rákóczyak kardját kivonni hüvelyé-
a Bethlenek és
bl. Bizonyára
választás,
a
lehet ezt
bnül
és a történeti
törvényesség
jog
tulajdonitni
részökön
nevolt.
emberének, nem volt
többé mit keresnie oly téren, hol a csaták szerencséjének kellé dönteni.
szomorú
Politikai pályájának
Szilveszter-éjjel záródott be,
trák vezér táborából,
midn
fele
az
e
osz-
a békés kiegyenlítés utolsó re-
ményszálának szakadtával lés
els
Debreczenbe helyezte
át
tért vissza.
magát.
Az országgy-
Ö nem
követte oda.
II.
az osztrák hadak foglalták
JVlig az országot
Deák elvonulva, de nem rejtzködve, tokán.
Mikor
a
sem
Pestet és Budát, ö akkor
pett ki elvonúltságából.
sem
kehidai bir-
élt
magyarok, a hadiszerencse fordultá-
val, visszafoglalták
vel,
el.
Forradalomban sem
nem
eszméivel,
A
világosi fegy-
verletételt követett véres kivégzések élénk
ben vannak még; gróf Batthyáni,
jellemé-
hazájának;
használhatott
jobb szeretett homályban maradni.
lé-
emlékezet-
gróf Leiningen,
Nagy Sándor, Damjanich, Török, Aulich, Láner, Ez is téves Kiss, felakasztattak vagy fbe lövettek. politika volt. Soha egy kormány sem tartotta fenn magát a boszu
politikája
martyrokká lesznek,
és
A
által.
nem
kiket
megölnek,
Föltámad-
halnak meg.
nak, boszut állani biráikon.
Tavaly Magyarországon
jártomban,
mindenütt az
a
kirakatokban
1848-diki
áldozatok arczképeit láttam, gyászfátyollal környezve.
Mig
volt tiszttársai önkéntes
kültek az üldözések kihallgatás elébe tiszteletet is.
látszott
sem
elöl
,
számzetés
mene-
Deák nyugodtan maradt
idézték.
költeni
által
Jellemének tisztasága
iránta
még
az ellenségben
Lassanként visszatért régi szokott életéhez, meg-
— dolga
meg Bécsben
Pesten,
fordult
—
36
ha
is,
épen
valami
Ismét hévvel fordult régi kedvencz tanul-
volt.
mányaihoz; de semmi munkát nem bocsátott közre, a
miben
véleményét
melybe hazája Zsedényi, tak
melyekben visszakövetelték
ki,
szággal,
addig
Ez idö
Mikép?
id
sorsának
de
nem
kell
is
or-
évig
tiz
határtalanná
azon páratlan
kezdeményez
a
állásra,
eldöntjévé
tette.
Soha nem
szót a közügyekben.
felelt.
Gondolatait
kereste az alkalmat,
nem
hogy azo-
Tudta, hogy a nyomásra a vissza-
nyilvánítsa.
hatásnak
jogait,
mind nagyobbá
sem tudná megmondani.
senki
el,
alatt
befolyása
s
kérdezték, kevés szóval
titkolta
kat
ez
emelkedett
alatt
magának
vette
hogy
Magyarország
öt
hazájok
Hallgatása
hallgatott.
emberek szemében
az
mely
Ha
Deák
Különös,
tartott.
Somssich Pál,
hatalom úgy bánt mint meghódított
a
lett.
Mig Eötvös,
jutott.
helyzetrl,
a
Széchen Antal nyomatékos iratokat ad-
gr.
melylyel
lett
volna
hallatta
következni.
Csöndesen
,
s
látszólagos
közönynyel nézte végig Bach miniszter czentralizáló kísérleteit.
fognak
Elre
látta,
E
bukni.
hogy azok nyomorultul meg
tartott.
tokát,
Pesten
konyságban részét
Elvonultan lakott.
találta.
Addig minden
minden panaszt gyerme-
erfeszítést haszontalannak,
kesnek
várta.
pillanatot
élt.
Eladván kehidai
Legnagyobb örömét a Szerény
jóté-
jövedelmeinek tetemes
szegény ismersei vagy
évenként
bir-
szkölköd
családok fölsegitésére fordította. Visszanyerte csöndes
vidámságát
is,
s
esténként,
munkában
töltött
nap
_ Után
nchány
,
füst cs sör
barátja társaságában
mei^hitt
mellett
adomázni
mcgmagyarázhatlannak kat
kiknek
,
-
.37
tán
látszott;
hevesebb
K
szeretett.
kedélye
szivar-
,
magatartás
ingerelte
nem
birta
is
azo-
nyugodtan
szemlélni a haza rabigába hajtatását. Hajdani minisz-
irta
völgybe
kozott
így
nem
alatt;
csakhogy Deák
összeesküv.
Mikor nak
elát-
hogy tle a jövendt megkérdezze."
Rrutus a Tarquiniusok
volt
azt
orákulum, a kihez senki sem
rejtett
közelitni, tett
él Szemere,
„Deák, magányában olyan, mint egy
róla:
mer
akkor számzetésben
az
tertársa,
Magyarország alkotmányá-
a bécsi kabinet
visszaállitásáról
tette értekezni
gondolkodni,
kezdett
megkísér-
Deákkal. Ekkor intézte Schmerlinghez,
me-
az akkori igazságügyi miniszterhez azon levelet, lyet
akkor minden lap közölt,
zdés
szilárdságával
tehet,
mert a mód, rendezni
ügyeket
lenállása
azonban
nisztert,
hogy
melylyel a
A
könnyen érthet.
Mit akartak
Ez meg elbb
években,
Kehidán
s
mit
kormány
nem
gátolta
t
a
magyar
el-
Bach mi-
centralisátio hiveinek terve igen
történt,
mint
a
k?
Egyszeren egy
szöveg mutatni
törvénykezési
Az ötvenes
látszik.
minden esetre 04 eltt küldött Schmerling Deákhoz,
lakott,
a
sem
„néhány okos
ne próbálja
szót szólani" vele.
'<)
hogy
Az „ország bölcsének"
teljességgel
meg
meggy-
a
homlokegyenest ellenkezik
akarja,
is
melyben
nyilvánitotta,
meggyzdésével.^')
az
s
ki
akkor
még
reform tárgyában értekezésre híva meg.
Ezt utasitotta vissza Deák érintett levelével.
Ford.
j
e g y
z.
— államot
osztrák
—
38
mint
alkotni,
különböz tartományai-
a birodalom
spanyol állam;
van franczia, angol,
nak, saját belügyeik rendezésére,
lehet legszélesb
a
de a központi hatalom kezébe adni
hatáskört adni,
mindazon eszközöket, melyek az állam-egység
nem szabad
sznjék,
A
Hogy
szükségesek.
tására
érveléseire
vissza nincs állitva
vagyok semmi.
nem
,
Nem
is
tehetek semmit
A
létezem."
tudta eltánto-
bécsi kabinet
úgy alkudozván Deákkal, mint a
magyar nemzet képviseljével, ez még növelte s erkölcsi súlyát.
Egy honfitársának
sa)
harmadik
levele,
meglehetsen megmagyarázza
irt,
Deák
talán soha
sem
is
látta
Bachot
soha sem beszélt, annál kevésbé értekezett. által s
izengetésekkel,
annyi
;
mondta:
,,
észre,
hogy
gombbal
egy
mint végig kigombolni
dását Bachnak megvitték,
schneiden"
zleg
!"
—
s
erre
s
:
s
,,
felelte,
Azzal
—
nem
egy
,
Bachnak azon
lehet;
csinálni, a
—
Deák
mikor be van,
,,na,
lesz
Mikor Deák
e
azt
akkor
kezdte a gomblyukakat, nincs
újra kezdeni az egészet."
5 azt
Deák
feljebb
hogy vele
érintkezés
most már
nem
Bizony ha az ember a kabátját begombolta
befolyá-
bizonyos,
Midn
mit kellene
csak visszamenni s mindent elején kezdeni
mód
melyet 1860
Azonban némi
kezdetre
tekintélyét
óriási
mégis volt közöttök.
kérdése ismételtetett Deák eltt, hogy hát
veszi
nem
mert
,
^°).
A
tájt
Mig az
miniszter hiába
nem
sürgette, sarkalta; elhatározásától
nem
én
magyar alkotmányt.
ismerek mást, mint a
több
Deák egyszeren
„Bocsásson meg excellentiád,
felelte:
rítani
föltételeit.
melyeket
,
rendbeli beszélgetéseikben ismételt, azt
meg ne
létezni
elvonni létezhetése
mindezen
miniszter
Ausztria
fentar-
más
mon-
wir werden die Knöpfe ab-
ám begombolva, st ellenkee g y z. F o r d. j
-
sának eredetet. felül
ha
áll
ez
minden
-
}<)
Deáknak, úgymond, az érdeken
politikai
állhatna
ellentétben
Mondják, hogy a
jóféle
a
joggal
gyöngy
a ki viseli, megbetegszik.
még
,
még ha
az elnyomástól.
hazájáén
és
is.
igazsággal.
elveszti fényét,
ha az
Deák megsznne maga
lenni,
ha valaha segédkezet nyújtana ahoz, nak tartana,
it;azság
mit jogtalan-
a
hazáját menthetné
Ö nem
semmit
tesz
meg
is
a mi
,
azzal
lelkiis-
senki
sem
mondhatná meg, mennyire megy aggályossága.
Te-
meretével
kintete
ellenkeznék,
mélybe ható
tekintetben
e
s
helyessége
Ítéletének
,
'es
sága páratlan; de tenni haboz mind addig,
hogy nem tenne helyesen. nyugodtan maradni látva
Innen
van,
öt akkor,
biztos-
mig
fél,
hogy sokan,
mikor türelmet-
lenségökben azt várták, hogy elre menjen, bátorság de a nép bámulattal
hiányával vádolják; tének egyszerségét,
pályájának
következetességét,
semmit sem tegethetetlen,
nem a
hogy sem
tántoríthatja,
lása,
Ígéret
sem
Deák
sem
útjából.
igazság
föllángo-
Emberfölötti
tulajdonit neki,
minden veszélyt képes
kikerülni.
megtestesülése,
nem
gyújt,
beszédével
vagy
jog próbaköve. Lelkesedést
elragadni
befolyása,
a hazafiérzés
maga
a nép szemében az
igyekezett
meg
szemrehányásai,
bölcseséget, eszélyt és oly elrelátást tört és
óta
öt
sem fenyegetés
barátainak
st még
téríthetik ki a
mely minden
politikai
mely negyven év
hogy sem az udvar
a halál félelme,
sem
tisztaságát,
Tudja, hogy Deák megvesz-
változott.
tömeg zúgásai,
sem
jellemének
tekinti éle-
mert soha írásaival;
a
nem de
—
gyzdve, hogy tle
nemzet meg van
azért az egész kell
—
4f)
Egy
várni a vezényszót.
sem volna képes
párt
magával ragadni a nemzetet, Deák beleegyezése kül,
mert mindenki azt
mondani, mikor tek,
hogy csak
hiszi,
A számzötnem találnának
ütött a cselekvés órája.
bármily népszerek legyenek
megszólal,
fölkel,
meg-
tudja
is,
visszhangra az országban, ha Deák hallgatna ü
nél-
és
egész Magyarország,
ad,
jelt
de ha
;
—
mint egy ember fog engedelmeskedni szavának.
E
jellemzés,
melynek
fbb
itt
magyarázza, miért nem használták
sem
az
a
magyarok
1866-diki
német há-
föl
egy gylölt járom lerázására.
borút, bölcse",
nem
sem
iSSg-diki olasz,
az
a ki
adott
nem
akarta Ausztria
Nem
reá.
jelt
meg-
vonásait adtuk,
Mert „a haza
megsemmisülését,
sokára tevékenyebb szerep
várta.
Az alább
1860. october 20-diki császári
papiron,
alkotmányos kormányzatot
meg; mert Ferencz-József vagy
eltörültetni
a
birodalmi
pénz-
küldiplomatia,
és
tanács (össz-
Ennek hatáskörébe
a közösen
ki
érdekl ügyek: a
hadügy; egyebek az egyes
tartomány-gylések elintézésére hagyattak. elször kedvez hatást kép
egyezhetnék
Reichsrathba,
pénzérl
s
belé,
abban,
fog hozatni, változ-
parlament) hozzájárulása nélkül. tartozókúl jelöltettek
leg-
alapított
császár kijelentette
hogy jövre semmi törvény nem tattatni,
diploma,
tett
A
Magyarországon.
hogy
követeket
egy központi parlamentre
diploma
De
mi-
küldjön
a
ruházza a
és katonáiról való rendelkezés jogát?
mikép
— egyezhetnék
dalom
bele,
Ebben
rálysáiía helyett?
mélte,
ne lei^ycn több mint a biro-
h(»^y
tartománya,
ei^yik
hogy mind
Szent István íüg^etlen
xolt a
két
a
—
4'
léi
E
magyar ország-
büszke jelszavára
Bécsben
bis. lépni. éltek,
A németek,
sem voltak hajlandók erösebb
kik
ez útra
központositás
igen sokat enged a foederalismus elvének.
még
és
alatt
diploma szemére, hogy
azt vetették az octoberi
26-diki pátens
régi
nihil de nobis. sine no-
utalt:
világért
megvitatására.
A magyarok
alkut.
re-
ellogadhatcj egyes-
által
joga a kiegyenlités teltételeinek
pontban nem ismert
Deák
nehézséi;.
ségre lehetne jutni, ha elismertetik a
gylés
ki-
kiterjesztette a központi
A
február
hatalom
jogkörét: azt határozta, hogy Magyarország 85 követe
legyen képviselve a birodalmi tanácsban,
által
s
kü-
lön képviseletet adott Erdélynek és Horvátországnak;
a mi azon
magyarázatot
Szent István koronájának csolt részei,
megengedni, hogy
látszott
kicgészitö,
e
illetleg kap-
Pestre ne küldjenek követeket.
Ez Ma-
gyarország területi épsége ellen intézett támadás
Min
állást foglalt
szemben? Mikor
kal
a
Deák
e
ki
annak kihirdetésével
látta
Deákhoz
legalább
alkotmány ges
elvét.
izgatásokba
kiesz-
báró Vay kanczellár,
megbizva, szükségesnek
volt
fordulni.
annyit,
nevezetes változások-
magyar ó-conservativek
közölték az octoberi diplomát,
volt.
Támogatását
kérte,
vagy
hogy ne támadja meg az octroyált
Deák nem elegyedni
igért
nem
semmit.
akart
mikor a bécsi lapok mind jobban
és
Ellensé-
ugyan,
(^sak
jobban sürget-
— hogy nyilatkozzék,
tck,
—
42
hogy
kijelenté,
egyetlen alap, melyen békés kiegyenlités az
1848-diki
jöhet
Honfitársainak
törvények.
az
szerinte
létre
pedig
mondta, hogy hamarabb czélhoz érnek szilárdul
azt foly-
alkudozásokkal, mint rögtöni és erszakos sza-
tatott
kitással.
Deczemberben, barátja Eötvös kíséretében, hosz-
magán
szas
kihallgatáson
Kétségkívül azon
a
részesült
meggyzdéssel
jött
el
császárnál.
^^)
onnan, hogy
a kiegyenlités lehetséges, mert Magyarországra vissza-
térve teljesen megváltoztatta magatartását, évi tartózkodó visszavonultság
egész
tevékenységgel
terére.
A
A
cselekvés
tizenkét
után elhatározottan
ismét a
lépett
s
közélet
s
pálya-
megérkezettnek látszék.
percze
megyék törvénykezési újraszervezésének
ma-
a
s
gyar törvényhozás átalakításának kérdései voltak napi renden.
^^)
O, szokott mérsékletével és szilárdságával
Egy
szólt e kérdésekhez.
felöl
más fell
dikálok túlköveteléseit, de utasította az osztrák
a
büntet-
magyar törvényekkel
ellenkezket.
36)
Az
Mindkettejöket
1861.
Ö
3^)
Nem
az:
helyeselte a ra-
erélyesen vissza-
és sajtó-törvényt,
január
Felsége rendelte
16-ki
föl
,
s
királyi
részesítette
hanem
az is
átmenet azt érti
,
leiratra
egyenként kü-
Ford.
A szerz
mint
az alkotmányos szellemmel
s
lön kihallgatásban.
az alkotmányosra.
nem
j
e g
y
z.
módozatai, az absolut kormányzatról
mint
a továbbiakból látszik.
Ford.
j
e g
y
z.
Pest városa tölirattal a törvényes ellenzék
íclcli,
—
Az országgylési törvény
lasztási
-
43
melyet Deúk szerkesztett,
azaz: a maí^a szelleméhen. ''"j választások
szerint
az
1848-diki
vá-
Kz már enged-
történtek.
mény volt. Deák 1861. márczius 11-dikén választatott meg Pest belvárosában. Az els napokban már kitnt a túlnyomó szerep, melyet játszani
A
íog.
bi-
zalmatlanság minden iránt a mi Bécsbl j, a gylölet
kormány
a
iránt oly
nagy
hogy már az
volt,
szággylés megnyitása eltt összeütközés 1848-diki törvény azt rendelte,
or-
történt.
Az
hogy az országgylé-
A
sek mindig Pesten tartassanak.
minisztérium, va-
lószinleg hogy a korona elsségét kitntesse, Budára hivta
van.
össze
az
országgylést,
gyenek.
Budára
az ünnepélyes megnyitásra
nem
a
palota
királyi
A követek összegyltek, tanácskozni, mit teA mérsékeltek azt ajánlották: menjenek át
^^)
tegyék
hol
át
a
,
azután Pestre
s
E megoldás azonban baloldaliakat. Ök mindjárt egy-
rendes üléseket.
elégitette ki a
szerre kényszeríteni akarták a kormányt, kivétel nélkül tiszteletben
tartsa;
e
hogy az
1
848-at
pontban semmit
sem akartak engedni, még ha csak külsség
lett
volna
is.
Azt indítványozták, hogy hazaárulónak nyilvánittassék, a ki a megnyitásra
^^)
zesebb
Budán
Deák Pestváros részérl
Deák azon-
megjelen. '"^)
semminem
fiiratot
nem
szerkesztett.
Ford. Ford.
j
e g y
z.
j
e g y
z.
39)
Csak az ünnepélyes megnyitásra.
*'^)
Talán nem inditványozták épen, csak mondogatta épen egy-egy
vér
közöttük.
Ford.
i
e
g y
tüz.
— ban
hogy
nyilvánította,
1848-diki törvényekhez,
sem is.
hiven
bár
ragaszkodik
a hivatalos czeremóniáknak
s
szélsbb ellenzék többségben volt; még
mérsékelt párt tanácsa fogadtatott bátorsága,
—
hogy kimondja
zansága, hogy kövesse
azt,
Deáknak
el.
ismerte fejéül,
els
el
elvek, melyeket az irat" alakjában
,
akart.
ki
akar
hogy azon
fejteni,
—
ki-
forma miatt az összeütközést.
a
—
s
nem
mindig az
essék
az országgylés fejére.
Engedni a mellékes dolgokban, hogy
Mig Deák,
„föl-
de miért
S ha mégis kikerülhetlen volna, monda Deák,
gest, ez volt
útját
Ersen, határozottan
adassanak el.
felelssége az udvar
kér-
Ez megsértette
azt indítványozta,
országgylés
tenni
volt
mely gróf Telekit
kifejezni a mit akarnak,
kerülhetlenné
a
az ország sérel-
minden további alkudozás
s
Deák
elmetszette volna.
benne
baloldal
„határozat"'-ot
volna a fejedelmet,
lehet
A
követeléseit.
is
a mi eszélyes volt.
dés volt, mely alakban terjeszsze s
lesz
a balpártnak elég jó-
s
Alig ült össze Pesten az országgylés,
meit
az
menni Budára, ha egymaga
barátja, el fog
A
—
44
elérje a lénye-
elve.
barátjával a publicista
Csengeryvel,
a fölirati javaslaton dolgozott, melyet az országgylés elé
akart
terjeszteni,
Az
pártja ersbitésére.
nos
a gylölet;
volt
nem minden zott.
A
érkeztek
osztrák
új
kormány
iránt átalá-
a választások alkalmával csak-
követ a februári
mint az ,
az ellenzék mindent elkövetett
pátens
ellen
nyilatko-
emberek megyéikbl egyenként
a bal mindjárt lefoglalta
ket
s
oly eljárási
módot
mely Ausztria
prédikált beléjük,
letöknek nagyon
-
45
Deák semmit sem
megfelelt.
is
^yulu-
elleni
tett,
hogy nézeteinek gyzelmet szerezzen. Méltóságán
alul
van, személyes befolyását felhasználni, hogy csak egy
szavazatot
A mások meggyzdése iránti megy. hogy még az ékesenszólás
szerezzen.
annyira
tisztelete
ereje
is
sem
által
eszméit
másokba
egyedül
az
igazság
fölolvasandó vala
meg
—
ma
fölirati
nak
tett
Az
nap,
midn Deák
javaslatát,
épen
egy gyászos
hir
Gróf Teleki László, az ellenzék
a várost.
sincs egészen
hogy
akarja,
azt
legyen, a mi az ellenvéle-
ereje
szobájában halva
feje,
O
átültetni.
ményüeket meggyzi.
rázta
vagy
igyekszik párthiveket szerezni,
találtatott.
E dráma
még
titka
megoldva. Mondják, hogy a császár-
bizonyos
Ígéretek
a
s
hazaíisága által pa-
rancsolt magatartás között hányatva, egy pisztolylövéssel
az
ragadta
magát
ki
eseménytl
kor,
s
szavát.
lesújtva, szót kért az ülés megnyitása-
magasztalólag szólt
megindulása
A
Deák,
elviselhetlen helyzetébl.
nagy
oly
politikai
volt,
de
ellenfelérl;
hogy könyek
fojták
gyülekezetet borzadály futotta végig
s
a
el
ki-
tzött tárgyalás elnapoltatott.
Május irati
világ
i3-kán
javaslatot,
figyelmét.
*')
Nem
e
olvasta
föl
mely elször
Deák azon
fordította reá az egész
A magyar országgylés
napon; mert
után jiinius 5-én következett be.
a
szavazás,
hircs föl-
melyet
ért,
a
e
napon")
hetekig tartó vita
Ford.
i
e
i;
y
z.
oly ténynek
merben
talán
parlamentjeinek
helyébe
leki
léptek,
néhány
három
tevékenységet
lázas
keresztül;
is
ki
midn
mégis,
s
oda a termet, hogy Deák
hagyja
föl-
hogy a határozati párt
irata fogadtassék el a nélkül,
egy tagja
fejtettek
a bal elhatározá, hogy
pillanat megérkezett,
tagja
sza-
Tisza és Ghyczy*^), kik Te-
hogy a határozat menjen
dönt
pá-
történetében.
elvesztette fejét, a határozati pártnak
vazatnyi többsége volt.
a
min
tanuja, a
más országok
ratlan
Bár
volt
-
46
meggyzdése
ellen
legyen
kénytelen
szavazni.
Deák beszédének, melyet zárszavai mély benyomást
szememre
vetni,
—
mélyére
gondol
tnek.
monda
és gyáva. Félénk és
—
akkor
,
„Talán
tartott,
azt fogják
hogy politikám
gyáva csak
midn
koczkán; de e szemrehányást ját
föiirata mellett
az,
a
nem
ki
félénk
maga
a
sze-
haza ügye van a érdemli
ki
az,
sa-
érdekével mitsem tördve, csak a haza veszélyére
Mikor egyedül magunkról van szó, akkor
gondol.
szabad
koczkáztatnunk
;
mikor azokról van
reánk bizták érdekeiket és sorsukat,
szó, kik
mikor a haza
sorsa van kérdésben, akkor semmit
sem szabad kocz-
akkor az eszély kötelesség.
Hazánkért min-
káztatni,
dent
nem
koczkáztatnunk szabad.
^2)
Ez utóbbi
Tudom
a
kell,
én,
de a hazát
koczkáztatni
hogy ellenségeink a
képviselház elnöke levén, párt-kivl
lefolyt
állott.
Ford.
j
e
gy z.
—
csordultig töltötték keserségeink
sötét iduszak alatt,
Meg tudom
poharát. lés
hangját
elfojtott
engednénk
hogy
fogni,
méltatlankodásunk
Én
kellene.
lött
annyi
s
zámat mint gylölni inkább
csolok
mintsem oly
hatalmát; lesújtja,
megölne:
de
;
tem."
—
eltt
volna; lénye
A
de
a
általa,
közvélemény
a ki
neki szolgál s
barátom,
mint
a
s
közvélemény;
nem
Magok
is
a
nem
lehet,
kinek szemrehányása lelkiismere-
érzelm
népszerségét volt.
kell
szivem-
ki
megfélemliteni
elttem,
teljes
felirati
egész országban szülte.
magam
jó
szól,
vagy
—
rozottabb ellenfelei
ha-
eltölti,
szónok, mintha ellenséges
diadala
fö-
szeretni
Ismerem, hogy súlyt
áll.
ellenállhatlanabbúl
Midn
hazánk
el
e megvesztegethetlen barát,
beszélt
dön-
mely lelkemet
Elismerem
van egy
szentek
—
gondolnunk
jobban
:
fölemeli azt, a
a ki neki ellen
intései
hintettek
engedjem ragadni
árthatna.
megvesztegetni
kinek
ség
gyászt
még hangosabban
hez kit
tettre
reá
nélkül,
ellenségeinket. Hallgatást paran-
tudom hogy
fektetnünk
a
,
kik annyi jóllétet
ellen,
fájdalomnak,
a
hazámnak
a mi
szabad folyást
s
érzetének
magamban
de ert érzek
;
soká
osztom az elkeseredést, melyet egész
is
romba,
,
következményeire
Magyarország érez azok töttek
sivár enyhü-
fájdalmaink
és
engednk
kitörni
kifakadások
ily
hogy némi
haragunk
ha
volna abban,
—
47
több-
koczkáztatta
Soha bámulatos nyilatkozott;
fö-
leghatá-
meghajoltak eltte. javaslat
nemzeti
a bécsi lapok
közrebocsáttatott,
az
büszkeség elragadtatását is
elismerték,
hogy a
bi-
rodalomban senki birna s
-
48 a
sincs,
tudós
e
ki
Kimutatván Magyarországnak törvények
felelni.
békekötésekkel
vényes alapot adott az
semmi hatalom
ellentállásra,
nem
ki
szem-
Ausztriával
jogait
biztosított
ben, a múltja iránt oly lelkesült nemzetnek
oly
melyet alóla többé
ragadhatott.
A
felirat
egy
nemesi czimei újra megírattak; a nemzeti
gai s
véltárak azt legbecsesb kincseik közé
sorozták
folyvást a legnagyobb büszkeséggel történik zás.
A
dotta
:
„Deák
szár
sem
mig
azt föl
azt letette
fog
elválasztja,
le-
reá
hivatko-
nem
soha többé egy csá-
és
felvágtathatni
nyilvánítja,
alkotmányt
el
nem
koronázási
a
dombra,
hogy ahoz alkalmazkodjék."
veszi,
denek eltt
a „haza bölcse" min-
hogy Magyarország octroyált
fogadhat.
Azt követeli, hogy ad-
mely a nemzet történelmi
ják vissza régi alkotmányát,
fejldésébl vette eredetét, melyet békekötések
bizto-
századok megpróbáltatása szentesi-
sítanak, melyet a
melyet a nemzet módosíthat, ha a kor szük-
A
ségei kívánják.
szentsége,
tévé
semmi sem
jog
hozzá,
szól,
egy osztrák
és
az igazság, a
mellettünk
csak az
erszak
birodalom
tartományává akarják tenni;
nem
jo-
azon küszöbre, mely Ausztriát
Ez emlékezetes okmányban
s
s
új
mint akkoriban egy magyar menekült mon-
Magyarországtól
got
tör-
melybe a magyar nemzet összes
arany-bulla lön,
tett,
meg
okiratra
létezett
egységes
szerzdések
vannak; ellenünk
ereje.
kiegészít
Magyarorszárészévé,
beolvasztani
államba.
Mi abba
egy
egy
soha
bele
nem
egyezhetünk a nélkül, hogy független lételünket
s
Ma-
—
—
49
gyarország ósi alkotmányát
A
pedig nincs jogunk.
zdés, melynek ország
hazánkat
trónján,
Károly utódai,
ismeri
el.
pót,
Ferencz,
III.
mire
a
pragmatica sanctio, azon szer-
erejénél fogva ül a
királyi
I.
ne áldoz/uk.
IVil
Magyar-
császár
államnak
független
Mária Terézia,
mindnyájan
V. Ferdinánd,
ben tartották függetlenségünket,
tisztelet-
azon jogunkat, hogy
s
csak az országgylés által megszavazott adókat
Egyedül
sük.
József
II.
hogy jogainkat ne
nem
soha sem
Azért ót Magyarország
tal.
törvényes királyának,
leiratai
a többi szerzdések
tica és
tartományok
örökös
és
törvénykönyvünkbe.
igtattattak be
neme
s
hogy az adó-
magát,
el
nem
is
pragma-
sanctio
Magyarország
megállapított
és az
katona
-
megajánlási
nézve egy oly testületnek adjuk
át,
egy
kötelék
reál-uniónak
Hazánk legvilágosabb érdeke
és
ál-
ismerte
rendeletei
A
fizes-
hitlevele is
Tulajdonképi
a personál-uniónak.
semmi nyoma.
által
közt
meg
koronáztatta
megerösitenie
kelljen
Li-
II.
tiltja,
hazánkra
jogot
melyben képviselink
kisebbséget képeznek. Ausztria Németországban oly érdekeket oltalmaz, melyek
nem
a
Ö
mi érdekeink.
német szövetségnek, de Magyarország nem, amellett ez
semmi
is
oly
köze.
bele,
s
melyekhez
és kapcsolt részeinek, Erdélynek,
Tótországnak
s
sem
határozottan fog
kijelenti,
követeket
Laveleye. Deák
Ferenci.
Hor-
a katonai végvidékeknek visz-
szakebeleztetése iránti követelést hangsúlyozta, irat
mind-
Miután még a magyar szent korona min-
den kiegészit vát- és
háborúkba vonathatnék
tagja a
küldeni
a
föl-
hogy Magyarország soha a
központi
parlamentbe, '
— soha sem fogja feláldozni
alkotmánya
lyeket
s
—
5o
me-
jogait és függetlenségét,
a békekötések és koronázási hit-
levelek hosszú sora biztosit.
A
mi
len egyszer
ez okiratban leginkább meglep,
sem
Épen
még
Deák csak a
természetjogra. lyozza.
hivatkozik,
az ellenkez
sen követni szoktak az
jogot
sem,
a
hangsú-
mint a melyet rende-
uralkodó hatalom ellenében,
„A polgári társadamonda Turgot, nem
szabadság megalapítására.
és a
mellékesen
történeti
út,
hogy egyet-
lomban egyesült emberek
jogai,
hanem természetöken alapulnak." Ez visszaélés nem tiszteletreméltó csak azért, mert jogtalanságot semmi idtartam nem teszi jo-
történelmöken, igaz
a
;
régi; a
A
gossá.
vihet
rabszolgaság az emberiség legrégibb korára azért mégis helyes volt,
vissza,
De Deák,
tetett.
hogy
eltörül-
hazája régi alkotmányában az új kor
szabadságeszméit feltalálván,
s
azt egy régi dynasztia
ellenében kelletvén védelmeznie, bámulatos tapintattal választotta
meg
Ugyanazon
kozott.
magának
lyen
a
tért,
elvre
midn
a
történelemre hivat-
alapította
az uralkodónak joga
nem támadhatott meg jogalapját is meg ne renditse. tehát ez
me-
követeléseit, is
alapúi; melyet
hogy
a nélkül,
Schmerling,
saját
mint
II.
József és mint Necker, rögtönözni akarta a reformokat
s
kiczirkalmazott mintára átalakítani
felforgatván nyeit.
„Egy
a
az
államot,
múlt minden hagyományos intézmé-
miniszter
cker
a
bretagnei
hogy
e
tartományt
els
kötelessége,
ellenszegülésekre is
—
monda Ne-
vonatkozólag,
bevonja a közös jog
alá,
—
nem
—
—
5i
tekintve annak külön szabadalmaira, melyek az állam
egységével összeterhetlenek.''
Schmerling tökéletesen
ezt
mondotta Magyarországra vonatkozólag. Az euró-
pai
közvélemény hajlandó
modern alkotmányt
Ausztria
jogait védte.
üsi
tnt nek
adni
igazat
Magyarország
ajánlott,
Schmerling felvilágosult
egy törvénytudó,
S én mégis
látszott.
nem
—
neki.
gyanánt
újitó
Deák szkkebl conservativ gyanánt.
föl,
fölirata
volt
Deák
egy államférfiú müvé-
azt hiszem,
Deáknak
volt igaza.
Kétségtelen igaz, hogy Francziaország, 1789-ben,
nem tette,
találván
hogy
múhjában egyebet, mint
szakított múltjával
;
neraux)
nem
ragaszkodnia
összege volt.
ország
voltak egyéb, mint a
ból kitörlt emlék,
s
Azért a
régi
jog
rendéi
kellett
(Etats-ge-
nemzet tudalmá-
csak régi jogtalanság
középkor
legistáitól
a
XVIII.
század économistáiig, az igazság és egyenlség
den
barátja
pártolta
a
jól
de Magyarországnak,
múltjában szabadságot találván, ahoz. Francziaországban az
szolgaságot,
központi
min-
hatalom erösbité-
de mikor a királyság zsarnokiabbá, gyülöletesbbé
sét
;
és
mindenek
felett
költségesebbé
Ion,
mint volt az
helyhatóságok, melyek az
arisztokratia és a
ö
ked-
veért rendre rendre eltörültettek, akkor a forradalom
mindent
elsepert.
Magyarországon a nemesség magá-
nak a népnek nagy része
mények egyenesen
volt; a helyhatósági
intéz-
az ö kifolyásai voltak; az ország-
gylések szakadatlanul követték egymást ezer éven át s mindig védték a nemzet jogait. A nemzet büszke volt
jogaira,
alkotmányára;
imádta
azt s
kész volt
—
—
52
védelmeért bármikor legtisztább vérét ontani '^^). Köny-
nyü megérteni, hogy Deák, mint nemzetének hü
szó-
szólója,
semmit sem akart abból
egy
bizonytalan tartóssági! octroyált alkotmányért.
A
új s
feláldozni, cserében
egy perezre sem akart feladni,
mit
nosság"
a
„jogfolyto-
Tudta, mily ert ad a szabadságnak a
volt.
hagyomány. Anglia
fentartja képviseleti rendszerét, az
Egyesült Államok köztársasági kormányzatukat,
mert
lépcsnként jutottak annak birtokába, szerves fejldés és
hagyomány megrzeni
birja
Francziaország, ugy
utján.
látszik,
a szabadságot, melyet oly gyakran
hogy
nélkül
élvezetére.
nagy,
s
a
jut
hozzá, a
alatt,
a
A hagyomány
ereje
minden dologban igen
azt megveti,
meg
kell
ki
akarjátok
mind
népdüh egy napja
neveltetése, történelme, hite elkészítenék
nép társadalmi vagy sal
s
rohamos
oly hösileg vivott ki magának, mert mindig
gyorsasággal
nem
ellent
politikai szervezetét
erkölcsei,
átalakítani,
fognak
nokságba fogtok
állani,
jutni.
Ha
buknia.
egy csapás-
eszméi,
érdekei
a féktelenség utján a zsar-
s
Szemeiteket az eszményi igaz-
ságra függesztve, javítsátok a létezt, törüljétek visszaéléseket,
s
egy
el
a
lépésrl lépésre fogtok közeledni a
czélhoz, bár mily
magasan
áll
is
Fran-
az elttetek.
cziaország, a XVIII. század
végén, teljesen
akart a régi hiteszmékkel;
ma, hallatlan erfeszítés
s
után, egy türelmetlenebb tekintély járma alá
*3)
népet.
Tegyük
hozzá,
hogy annak
szakitni
van
sánczai közé 1848-ban bevette
visz-
az egész
Ford. jegyz.
A XVI. században Német-
szacsvc, mint volt elbb.
ország és
Anglia
—
53
-
reform
a
útjára
léptek
a
vallási
ügyekben; a hagyományok egy részét megtartották, s
a tölszabadulási
mozgalom
hagyomány
szetben a
czélját
képessé az
tette
A mvé-
érte.
ihletett
szelle-
A nagy nemmeg átalakitott
meket, hogy remekmüveket teremtsenek. zeti
eposzok
legendák, kat.
A
neille,
szájról szájra adott,
:
egy költ
jött
át
megadta végleges
s
alakjo-
görög tragikusok, a Shakespeare, Racine, Cor-
Göthe
és Schiller
alappal birnak.
A
halad
lánczolatán
drámái
mind hagyományos
szakadatlan
festészet
tökélye felé
,
s
hagyomány
könny A szob-
fejldését
Olaszországban Cimabue-tól Rafaelig
kisérni.
rászatban, épitészetben
nem
gyománynak. Menjetek
vissza az újkor bámulatos ta-
lálmányainak eredetére,
gzmozdonyéira,
a
pl.
lanytávirdáéra, meglátjátok,
van a ha-
kisebb része
a vil-
hogy csak fokozatos
ja-
A
tár-
vitások által jutottak oda, a hol most állanak.
sadalom, csak ugy mint a természet,
nem
ugrást és a rögtönzést, mint Furier akarta.
az
szereti
Az
óriási
átalakulások, melyeknek földünk felülete nyomait
mu-
tatja,
lassanként mentek véghez, mint a geologok
lítják,
az
id
hatalma
által.
Intézményeink, törvényeink
szintén gyökeres átalakulásokon
gyökeresebbek
és
ál-
legtartósabbak
mentek
át;
nem
azok,
de a
leg-
melyek
legrögtöniebbek voltak.
Deák Igen
is
föliratát
Bécsben nagyon rosszul fogadták.
határozottan sorolta
el azon
lyek mellett egyedül hajlandó
feltételeket,
me-
Magyarország az egyez-
-
-
54
kedésre. Conditio sine qua non-okat
udvari kanczellária egy július 21-én lelt.
állított
kelt
Az
föl.
leirattal
fe-
Azt mondta abban, hogy Magyarország és az örö-
kös tartományok között épen
nem
csak personál-unió
van, sokkal inkább reál-unió; hogy Magyarország mindig köteles volt
a
közös költségekhez járulni, hogy
nem
1848-ki törvényeket
lehet teljesen
mert súlyos zavarokat idéztek
lom
elö
s
visszaállítani,
hogy
Magyarország érdeke egyiránt
és
az
a
biroda-
hogy
követeli,
az ország követeket küldjön a bécsi Reichsrathba,
„közös ügyek"
feletti
fpont, a mitl nem akartak
De
magyarok kemény nyakú embe-
a
lehetetlen meghajtani
rek;
Ha Magyar-
elállani.
minden egyébben szívesen enged-
ponti parlamentbe, tek volna neki.
a
volt
hogy követeket küldjön a köz-
beleegyezik,
ország
Ez
tanácskozás végett.
a
ket,
kivált
mikor
törté-
nelmi jogaikra támaszkodhatnak: katonák és jogászok nemzete. Mindenik
Corpus
jával és
fel
van fegyverkezve a maga kard-
juris-ával.
Ha egyikbl
kifogynak,
a
másikkal védik magokat. Elször Verböczyre, azután
Rákóczyra
nem
s
leirat
a
leg-
Az országgylés
volt többé két párt,
egygyé olvadt az
egész. Elhatározták,
gednek
császári
idézte el.
nagyobb elégületlenséget kebelében
A
hivatkoznak.
hogy Bécs rendeleteinek nem
Deákot bizták meg ez elhatározás
en-
kifeje-
zésére ^).
**)
Deák,
midn
a leirat tárgyalásának napja eljött,
nélkül lépett föl inditványával vaslatát,
mely
vita nélkül
s
egyszersmind elterjesztette
egyhangúlag
elfogadtatott.
elleges saját
megbizás felirati
ja-
Ford. jegyz.
— Az
felirat,
Lij
egyhangúlag métli,
de
ménynyel
el is
melyet Deák
szerkesztett,
els
fogadtatott, az
bvebben
kifejti
s
mely
s
felirat érveit
számos
történeti
is-
elóz-
meg. PontrcM pontra kér-
világitja s erösiti
meg
lelhetlen logikával czáfolja
minden
—
55
császári
vitatársának
Mint jogtudományi emlékirat oly
állítását.
mestermü, mely talán nem idézte volna el másutt azon lelkesedést, mint Magyarországban, de bármely Ítélszék eltt megnyerte
volna a közjogi
pert
Ma-
gyarország részére. Magyarország politikai történeté-
nek kivonata vita
azonban
tározta,
s
alkotmányos jogának
az.
A
Schmerling elha-
siker nélkül maradt.
hogy szent István királyságából osztrák pro-
vincziát csinál;
Deák
és az egész
nemzet pedig
getlen országgylést Pesten, és külön
tériumot követelt.
A
felirat
maga
21-én az
füg-
felels
minisz-
kijelentette,
hogy a
1861. augusztus
további tárgyalás, igy, haszontalan.
zett.
kifejtése
országgylést feloszlató rendelet megérke-
Az országgylés, azon alkotmányos törvényre
hivatkozva, mely a fejedelemnek a parlament latását a
budget tárgyalása eltt
jegyzkönyvébe ünnepélyes kijelentette,
óvást
nem
melyben
igtatott,
alatt
a rohamrést (bréche), melyet az
A
haza benne volt személyesítve.
zást adott neki.
Maga nevében
Ez
öt
Deák, mint egy
ostromlott vár parancsnoka, egy perezre el
meg,
engedi
hogy csak az erszaknak enged.
hónapig tartó parlamenti harcz
felosz-
sem hagyta
ellenség
lövetett.
Teljes felhatalma-
beszélt és egyezkedett,
vagy jobban mondva: Deák Magyarország
volt.
— Ugy
látszik,
—
56
az országgylés
mindjárt visszatért szokott életmódjához^')
hegyek közé. Szemére
Hogy
vetették ezt.
is
harczra adott
Mikép
barátjai-
jelt
hazája
megmagyarázni
lehet
kereshe-
midn
köznapi szórakozást, azon perczben,
ily
dönt
s
ment egy nyilvános mulatóhelyre, a budai
val kuglizni
tett
napján
feloszlatása
között?
Ausztria
és
közönyösséget,
ily
a
ily
nagyszer eseményekkel szemben? Deák,
ez a válasz
reá, visszatért a magán-életbe. Teljességgel
nem
játszani a martyrt;
meg
egyébiránt
az országgylés eredményével.
akarta
volt elégedve
is
Bizonyos volt a
gy-
Hazájának oly eszélyes programmot adott,
zelemrl.
melyet minden párt egyértelmleg elfogadott. Ez egy-
értelmség szükségtelenné biztositotta a békés
el
sereg csendrrel rendelkeznék
is,
nem
érhet czélt, ha
Tudta, hogy Ausztria
ki
nem
sokára kényszerive lesz engedni,
szág önállása
Deák
el
semmit
ha egész had-
csak
irtja
mert
diadalát.
van határozva
az elnyomás,
jogaiból,
nem
forradalmat,
a
törvényes ellenállás
és
Mikor egy egész nemzet
sem engedni
tette
azt egészen.
Ez
lesz ismerve.
s
Magyaror-
volt az oka,
1861. augusztus 21 -kének estelén
gálta a budait, s barátaival kuglizott a
hogy
vidáman iddo-
Szép Ju hasz-
nánál ^^). *^)
Nem
*6)
Biztosan mondhatjuk, hogy Deák
is
dogálta a budait, mert soha kuglizást
illeti,
egyet-kettt.
kes ismerni.
azt
Nem
Ford. jegyz.
lépett ki abból.
sem
sem
iszik
szokott;
fontos dolgok
;
bár
sem
sem akkor, sem máskor nem bort,
lehet,
sem más
hogy
barátai
szeszes
italt.
kedveért
de nagy embereknek apró szokásait
id-
Mi a
hajított is
érde-
Ford. jegyz.
-
-
57
Szeptemberben a megyék közgylései
sága,
városok
és
felfüggesztettek.
kényuralom ideiglenessége ismét
Királyi
A
vették ál a kormányzat vezetését.
helyhatóbiztosok
Bach-korszakbeli
Kgy-
visszaállittatott.
szersmind, a magyarok elszigetelése czéljábíM, Horvát-
országban és
Erdélyben
mekre hivatkoztak.
ismét
nemzetiségi
a
hogy a románok
Kivitték,
szok követeket küldöttek a Reichsrathba,
kevélyen,
rl
ringatta
ellenállásba.
Csal-
iránt.
a Velenczét visszakövetel Olaszország-,
Dél-
északról
törekv Poroszország
fenyegetve, sajátságos eszélytelenség volt
Magyarországot
gött egy vérig sértett
—
hogy
magát Ausztria helyzete
a Németországban elsségre tal
kedvökért
s
számitva,
arra
Magyarország bele fog fáradni az
álmokba
és szá-
„Mi várhatunk"
leszállitották a választási censust.
monda Schmerling
érzel-
:
hát
tartani,
ál-
mö-
melyet
egyedül Deák keze tartott vissza a fegyveres fölkelés
meredélyén. 186 5 tavaszán végre a császár belátta a
Deákhoz fordultak
veszélyt. Ismét
furak: Majlát György sával.
A
pesti
és
a feltételeket,
melyek
alatt
báró közbenjárá-
Sennyei
egyszer ügyvéd*"),
Habsburg-dynasztia sorsát
konzervativpárti
a
tartá
ki
perczben a
e
kezében,
lehetséges
a
Magyarországgal. Ez semmit sem adhat
megjelölte kiegyenlités
föl
önállósá-
gából (autonómia). Biztosittassék függetlensége,
közösen érdekl ügyek intéztessenek téssel.
Ez
volt
") Értsd: Deák.
az
azóta elfogadott
de a
közös egyetér-
dualizmus váz-
Kord. jcgyz.
— lata
Mondják, a császárné mindent elkövetett, hogy
'*"'').
engedékenységre
férjét
dalmát
beszélte
s
a
czellária;
valami
hogy az
birja.
id a
A
lelke-
szeptemberi manifes-
ki,
melyet Magyarország elfogadhas-
Végre deczemberben a császár személyesen
meg
nyi-
Pesten^^) az országgylést. Fogadtatása ép
az osztrák császárban, de királyukat.
A
magyarok nem biznak
mindennek daczára
Mindkét részrl ersen egymást
fogják
vissza
kellett
állítani
az
Ha
ki lesz
hogy végre
hitték,
sem
akart
s
a
„jog-
alkudni.
törvényeket,
1848-ki
melyeket az országgylés hozott szentesitett.
szeretik
Deák azonban a
érteni;
folytonosság" kérdésében semmit
Elbb
az
hogy helyébe oly szerve-
oly meleg mint fényes volt.
meg
szivének,
kijelentette
Belcredi-miniszterium felfüggesztette
zet dolgoztassék
totta
mint a bécsi kan-
iránt,
sürgs. Júniusban Ferencz József
1861. februári alkotmányt,
son.
több rokonszenvvel
és
titkos sejtelem
sedéssel fogadtatott Budán. által
Ismerte a magyarok iro-
nyelvöket;
magyar nemzet
viseltetett
tum
—
58
koronás király
nevezve a felels minisztérium, az
a szükséges változtatásokat fogja majd indítványozhatni.
Ezt kivánta egy ujabb
Cseh- és Horvátországot birta
A
felirat. is
ki
magát oly engedményre
^8)
A
^^)
Az ünnepélyes megnyitás,
Belcredi-miniszterium
akarva
elégitni,
elhatározni,
nem
mely a
bi-
húsvéti hires czikk, ugy látszik, kikerülte a szerz figyelmét.
Ford. jegyz. palotában.
a trónbeszéddel,
Budán
történt, a királyi
Ford. jegyz.
rodalom minden zott,
kitört a tria
szlúvjait
1866. februárban
s
-
59
Habo-
fülingcrcltc
volna.
leirattal
\alaszoIt.
új
háború, az ország-gylés elnapoltatott,
Porosz- és Olaszországgal
hogy a
téren, a nélkül
állt
kielégitett
MajJ Ausz-
s
szemben a
csata-
Magyarországra
tá-
maszkodhatott volna.
Deák
és pártja
nem
hajlandó Klapkának és
volt
a számüzötteknek segitö kezet nyújtani Magyarország fellazítására,
Sadova után sem
és
éltek vissza Ausztria
nem
leveretésével követeléseik túlcsigázására, bár
véssé bizonyos
,
hogy
tartásáért réseért,
háború eredményével meg
a
Magyar
voltak elégedve.
vért
vagy a Németország
egyaránt kedvök ellen
ontani Velencze meg-
szágra abból következik a
hogy Magyaror-
legnagyobb veszély, mert ;
melyen abból
állammá óhajtották
örömmel
kellé
Hogy
kilépett.
óhajtá-
tenni',
nagy tévedés
de
suk természetes volt;
mindig
Eötvös
volt.
Ausztria tagja a német szövetségnek azért üdvözölnie a napot,
megnye-
túlsúly
feletti
azt törekedett bizonyítani írásaiban,
Ausztriát egységes
ke-
hinni,
volt
hogy annyi különböz, st ellenséges nemzetiséggel ez óhajtás valósitható
;
s
ezt
erszakkal
vinni akarni oly botorság volt, nel.
Az
1866-kí
keresztül-
is
mely határos
események örökre
határt
bn-
a
vetettek
e
kísérleteknek.
Beust ur jutván kormányra, átlátta,
programmját haladék nélkül
el
kell
hogy Deák
fogadni
;
s
e
ma-
gyar törvénytudó kezeibl nyerte a császár-királyság
azon
alkotmányos
szervezetet,
mely
ma érvényben
— E
áll.
—
6o
latra kelt az elrelátás, a szellemi
mi egy oly gépezet
lángész,
mely egyiránt néha
kielégítse
ellentmondó
már'^") s
most
a
erély
is
bonyolultabb
a
„közös"
közvetlen
érintkezés-
hadügyminiszternek
Pestre
ügye-
Magyarországban, egyszerbb
eljárási
összeütközés
gyzni
találna
modort
kellene
mely kevésbbé van a bonyolódásnak
olyant,
1861-diki föliratában
Deák
mondotta, hogy
azt
a kapocs, mely Magyarországot a birodalomhoz
Ha tle
a tiszta personál-unió.
szín, hogy vissza van,
nem egyéb
is
függött volna a válasz-
fognak térni
Azon vitákban, lehet
^0)
A
dualizmus
melyekbl
a
nem
Míg
titkolja
tervét, ellenzi
a
personál-unió.
kiegyenlítés erejét
•
s
létre
rend-
Tisza és Ghyczy
müve tökélytelenségeít
czikksorozat egy elbbi számában; a
füzetében.
:
lev dualizmus;
bámulni Deák logikájának
kívüli józan eszét. ellen, védi,
a
A mi most
reá.
mint a fejldésben
teljes kifejlettségében
i-s
köti,
kétségkívül azt a formát választotta volna. Való-
tás,
jött,
szó,
jnie,
kellett
Ha komoly
történnék a nézetekben, ha az ellenzék
kitéve.
fbb
a hadsereg újra szervezésérl volt
hogy eszméit védelmezze.
kitalálni,
járhasson.
jól
s
ben a magyar minisztériummal rendezte a
midn
s
mondtam
csak,
könnyen
Beust ur a delegatiókon kívül,
s
politikai
legkülönbözbb
helyzet
azt hiszem, e gépezet
is
és
összeállítására kívántatott,
követelményeit;
mintsem viharos idkben
ket,
bámu-
szervezetet tanulmányozva, önkénytelen
Revue
d.
d.
;
a mit be
M.
Szerz
1868. april
jegyz.
—
—
Cm
hogy a helyzetben,
akar bizonyítani, csak annyi,
mini az a körülmények fogadni mint
a
folytán
lehet
alakult,
-legjobbat.
Itt
azt
kell
el
hü maradt
is
kedvencz elvéhez: semmit sem engedni a jogok
nyegébl, de megalkudni a
kivitel
részletei
lé-
felett.
kiegyenlités elfogadása által eljutott azon czélhoz,
maga
lyet
kitzött
elé
volt
nyerte jogait, önállósága
el
tonosság semmi csorbát
nem
:
me-
vissza-
A
jogfoly-
volt ismerve.
szenvedett; a túlsó is
ol-
alkotmányos
kormányzatot nyertek, mi a magyar alkotmány teletben tartásának elengedhetlen
hogy Beust
meg
Deák
és
egyetértése mentette
De
tén egy dynasztiát restaurált.
sem
ellen,
uralom érdekében, hogy
uj
s
:
a
sikevolt,
forradalomra volt szükszinlés vol-
befolyást
Deák kezében semmi
magát.
el
szerz eszköz nem
Ha
tett
trón megszilárdítására,
nak
sem
egy olyannyira gylölt
mint jog- és igazságszeretete, józansága csületessége.
szin-
szolgálatai jutalmául czimekkel és kin-
csekkel halmoztatta s
a ki
párhuzamot semmi
megmenteni Angliát; hazugság,
tak fegyverei,
hanem
,
Monk összeesküv
összeesküdt a szabadság
más er
e
a vállalat természete,
resitésére használt eszközök.
ség, attól
Annyi
biztositéka.
Deákot Monkhoz akarták hasonlítani
igazolja,
tisz-
1867-ben a fenyeget felbomlástól.
Ausztriát
sem
A
Magyarország
dalon pedig az örökös tartományok
bizonyos,
a
azért tette,
valamit
nem
a a
volt
soha,
s politikai
megingott
dynasztia
be-
császári
érdekében,
hogy lehetvé tegye Magyarország-
az újjászületett Ausztriára támaszkodnia.
A mi
— jutalmát
szolgálatai
soha,
gadni
még
ö semmit sem akart
illeti,
a
—
62
rangot
lelke,
önzetlenségre.
teljes
gazdagságot mindig visszautasított,
érdemül tulajdonitni
azt neki
nek;
és
A
hálás nemzet kezeibl sem.
történetben nincs példa hasonló
Hogy
elfo-
már természeténél
eszébe valaki-
alig jut
fogva, annyira felül van
emelkedve ez anyagi elnyökön, melyekért korunkban oly igen
kor más nagy polgárokat
de, a is
is
minden hiúságot
szerelme
A
magokat az emberek.
törik
mutat
régi
üj
kikben a haza
föl,
kincsvágyat
és
és
elfojtott;
mi a durvább javak kivánásától ment szivekre
nagy vonzert gyakorol, a népszerség, a tömeg
tapsai,
Úgy
nyújt.
nemzet hálája
a babérág, melyet egy egész
s
látszik,
Deák
ez
iránt
közönyös;
is
egyetlen rugója tetteinek: hazaszeretete,
az egyetlen
s
jutalom, melyre vágy: a teljesitett kötelesség öntudata.
Ös szokás
mely még Magyarországnak
szerint,
választó királysági korszakából
kérdést intézte
fejére
koronát.
a
betöltve
s
a
azon
nádor
egybegylt néphez, elfogadja-e a
az
választott királyt,
ered,
s
csak az
A
úgy szólván
igenl
nádori el
felelet
a
tette
most nem volt
hivatal
volt határozva,
rültessék: ki töltse be tehát
után
nádori
hogy
tisztet
eltö-
a koro-
názás alkalmával? Mindenki azt mondta: Deák, felséges ünnepélyt
császár
fejére
a
lehetvé királyi
tette
,
koronát
szággylésen egyhangúlag az
legyen az
,
Az
föltegye.
ki
a
ki a
or-
nevét kiáltották. Elször
szelíden utasította magától, azután, mikor jobban sür-
gették
s
mintegy
kényszeriteni
akarták,
—
akkor
— tzbe
neki
jött.
—
63
hevesen nyilvánitá.
arczczal,
pirult
hogy készebb beadni lemondását
mintsem ebbe beleegyezzék.
'"'j
a legnagyobb megtiszteltetés
képviselöségrlj
(a
így
vonta
melyet neki hazája
alól,
Maga részérl
parlamentje nyújthatott.
császár
a
sem
akart
() felsége
r(')la.
nem
dent
visszautasitott
mert
szerinte, a ki kötelességét
nem
talmat jött,
''-j
,
arczképén kivül min-
azért
teljesitette,
hogy nemzeti jutalmat szavazzanak
az angol parlamentnek
is
hanem,
tisztelethiányból,
Az országgylésen
érdemel.
is
Deák még
óhajtotta volna valami jelét adni hálájának. hallani
magát
ki
rendes szokása,
ju-
szóba
is
neki,
mint
embe-
oly
rek számára, kik az államnak valamely nevezetes szolgálatot tettek
de fölhagylak vele
;
méltatlankodással
kérdezvén
utasitaná
azt
mi a „haza
volna, Andrássy gróf igy felelt:
semmit."
tehet
portok
5')
közt,
tehet
A
császár,
hogy
bölcsének'^
nem
kedves
„Felséges ur,
kincscsel, hivatalokkal, czimekkel
minden másért
hogy Deák
A
vissza.
egyizben a miniszter-elnöktl,
tehetne-e hát semmit,
ged
tudták,
;
felsé-
rendelkezhetik;
Deákért Felséged sem
sokat;
koronázás napján, a fényes cso-
melyek a
hidon átvonultak, vagy
pesti
Az országgylésen legalább, ennyire nem ment a dolog. A megelégedett Deák szelid visszautasításával, s azon egyszer
képviselház
és öt oly igen el
e tisztet,
jellemz érvvel,
hogy csak
mert Magj'arország nádorának
,
már azon okból sem illetleg
zás ünnepélyén bizonyos fényben kell megjelennie,
—
ö
pedig arra szegény.
P'ord. '•>-)
\z országgylésen nem.
vállalhatná
helyettesének, a koroná-
jegyz.
ford. jegyz.
a
magas állványokon
mindenütt
tolongtak,
kitn
azon
szemeimmel
-
64
férfiút,
kinek
kerestem
meg
denki visszhangozta, kinek bölcsessége szerzé
Nem
alkotmányos Magyarország diadalát.
Késbb tudtam meg, hogy
sehol.
az
láttam öt
kerülve a népto-
longást,
egyszer lakosztályába vonult
királyné
szállodában.
angol
az
el,
Embergyülölet ?
vagy eredetiség negélyezése-é ez?
min-
nevét
kicsinylés ?
Egyik sem.
Mint
egyszer polgárnak, meg vannak a maga szokásai;
s
ha dolgát végezte, szeret hü maradni azokhoz. Akár a
harczi
jelt
adja
akár a koronát
császár ellen,
a
adja neki vissza, melyet tle Kossuth elvett volt: öt
nem
gátolja
meg, hogy mezei
idtöltéseit végezze
Az
vagy szokott
sétáját,
^^).
magyar
uj
minisztérium
hogy Deák legyen elnöke.
Ezt
akarta
azt
volna,
visszautasította,
is
vagy ösztönszer ellenszenvbl minden magas iránt,
vagy inkább
azért,
szer képvisel jobb gyarországban
a
mert azt
szabadság
szomjazza a függetlenséget,
^3)
A
el,
melyek
el
magyar
Azok
volna
helyzete
,
s
oly igen
kik a
is,
Deák s nem is való. nem ment; egyszeren a tömeg
nem maradtak
Ma-
mos-
Deák-pártnak nevezik
tagjainak
magyarázat erltetett sétálni
mint egy-
hogy senki sem szivesen
tani ministeriumot támogatják,
A kormány
állás
védi úgy megszokták
nevezi magát kormánypártinak.
sem mulatni sem
hiszi,
szolgálatot tehet hazájának.
ellenzékben lenni a kormánynyal, a
magokat.
ez
a
nem
egy-
koronázás napján
ovátiói
elöl
vonult
melyek ellenére vannak.
Ford. jegyz.
—
—
65
Ok felelsek a hatalomról, pedig a valódi hatalom nem az 6 kezükben van. A miniszteri ja^aslatokat Deák nem mindig helyesli minden
szer igen nehéz.
részleteikben; azokat rendesen a szabadság
ben módositja kielégitsék.
s
szellemé-
módon, hogy a kisebbséget
oly
Közelebbrl
is,
is
a felekezeti törvények tár-
gyában, a különvéleményüeknek adott igazat.
A
hor-
vát kiegyenlítés ügyében, melyet Eötvössel együtt dolgozott
ki''j,
uj
bizonyságát adta a türelmességnek és
igazságérzetnek, mely oly kiválóan sajátja. a legszigorúbb
elnyomás korszakában, a horvátokhoz
egy ékesen szóló felhívást
intézett.
gyzelmes Magyarország maga tételeket,
hogy
e
nem
e helyzetet
oly
föltételeket
s
midn
Ma,
^^)
meg
szabhatja
egyébre használta
a
a föl-
fel,
mint
kedvezkké tegye Horvátor-
szágra nézve, hogy azok Zágrábban
mel
i8p2-ben,
is
átalános öröm-
A
a város kivilágításával fogadtattak.
dél-szlá-
vok dühös ellenségeskedése, mely 1849-ben oly nagy veszélyt hozott Magyarországra, s
ha valaha még
a
ma
le
van
csillapulva
magyarok kényszerülve lesznek
jogaik védelmére kelni, a horvátok, távol attól,
'''*)
A
javaslat a bizottságban dolgoztatott ki,
tagja volt; de a kidolgozásban különösebb részt
inkább Csengeryé volt a kidolgozásban
s
hogy
melynek ugyan Etv's
nem
vett.
Deák
is
mellett leg-
formulázásban a legnagyobb
rész.
Ford. jegyz. ^5)
érti
A
szerz
itt
talán a zágrábi körlevélre vonatkozó
Deáknak, mely azonban
azonban
czáfolat
inkább
még
a túlságos horvát követelések ellen,
szóló fölhívás a horvátokhoz".
Laveleye. Deák
ferencz.
nevezetes
i8Gi-ben, az országgylés clött
czikkét
Íratott.
mint
Ez
„ékesen
Ford. jegyz. 5
,
—
—
66
a reactio vak eszközei lennének lettök fognak állani a közös
mel-
ellenök ismét,
haza és si alkotmány vé-
delmében.
A
illetleg
külpolitikát
emelkedhetik anyagi befolyást;
és
jól
béke határozott
a
hogy hazája csak a béke ölében
Jól tudja,
barátja.
Deák
jóllétre,
ismeri
nyerhet állandóságot és
mind azon
lyeknek a háború kitenné Magyarországot. tudják Bécsben
sem
fogja
s
másutt
haderejét
s
is,
hogy
Jó,
hogy Magyarország soha
pénzét
odakölcsönözni arra,
hogy a dynastia Németországban visszaszerezze.
me-
veszélyeket,
Az ügyes beszédet
állását
elvesztett is,
melyet Beust
nem régen a lövészünnepélyen Bécsben tartott, már igen németnek tartották Pesten, és a Deák-párt
úr
a Pesti Napló, kifejezést adott a sértett
lapja,
érzületnek és elszakadással fenyegetzött.^'^)
magyar
A
kapocs,
mely Magyarországot a birodalomhoz fzi, sokkal
töré-
kenyebb, mintsem tanácsos volna azt újra oly kísérletnek tenni
melyben a birodalom két felének
ér-
ellenkez irányokban vonnák
homlokegyenest
dekei szét
ki,
ket.
A
jelenlegi
országgylés kebelében három élesen
megkülönböztethet párt van. Elször
is
a Deák-párt,
mely minden szabadelv haladást akar, de az 1867diki
egyezmény
által
megállapított
dualizmus
tiszte-
letben tartásával, azaz a delegatiók rendszerének fen-
^^)
No, azzal épen
—
nem
!
F
o r d.
j
e g
y
z.
-
Azután a mérsékelt bal,
tartása mellett.
Tisza vezérlete
nev
a
Czélja
szörny nevök daczára, gyakran hallgatnak vezérei
Madarász
méit védik. s
dunai
tisztelik
köztársaságot.
egyesülve,
a köteléket,
Az
Azt
mondják,
osztrák németek
Ha
idején
mely minket hozzájok köt,
mig a szlávokkal
kilépünk
esz-
hogy a nagy Németország
ki,
németség
a
s
melynek
bal,
be fognak olvadni a nagy német egységbe.
essünk,
Deákot
bölcs
akarnak a birodalomtól,
elválást
Ausztria feloszlása kikerülhetlen.
zébe ne
tigrisek,
Böszörményi. Ezek Kossuth
és
szövetséges
nem metszszük el nem kerülhetjük
nevez-
összejö-
A
nélkül.
a
és
visszaállítása,
Végre a széls
reá.
Teljes
personál-únió
forradalom
s
is
szállodában tartja")
tiszta
utón
de törvényes
Ghyczy
melyet tigris -pártnak
alatt,
nek, mert a tigris veteleit.
-
67
ke-
románokkal
és
vonzási
körébl,
s
függetlenségünk biztositva van.
E
pártok
Mindeniknek megvan párt
hivei a
tározásokat
fcgyelmezettségök
erejét
saját helyisége,
meg.
adja
hol a
clubbja,
fölmerül kérdéseket megvitatják, állapítanak
peket a parlamenti nagy
don minden tárgy a
meg
j
a
és
a
szere-
Ily
mó-
szem-
közérdek
Az eltér árnyalatok enged-
ményeket tesznek egymásnak hetetlen megállapodás
kiosztják
elestéjén.
csaták
pártállás
pontjából vitattatik meg.
") Tartotta egy ideig.
s
elha-
s
létre.
igy a sikerre elkerül-
Az alkotmányos
Ford. 5*
j
e
kor-
gy
z.
— gyakorlata
mányzat
—
68
pártokat igényel,
szervezett
j()l
melyek nézeteikben szilárdul összetartanak fegyelem alá vetik magokat.
Ha mozgó
bizonyos
s
kis csapatok,
melyek szünteleni alakulásban vannak, mindenik akar kivinni
czélt a
s
juttatni,
akkor
kormány
a vé-
nem haladhat minden függben van és
kisza-
érdekeit diadalra
ministeriumnak nincs támpontja,
a
letlenség játéka, a törvényhozás
bott egyenes utján, s
ségben, az kormányoz,
dönt
gyakorol,
de
Párthívei
nem
ben
s
a Deák-körben készülnek a
s
elhatározásai.
talom székhelye. ez
Deák
ott
Tényleg tehát ez a havalódi dictatori hatalmat
ész
a józan
osztják
szen-
van több-
ved. Magyarországban jelenleg a Deák-párt
többség
saját
minden
erény dictatorsága.
és
nézetét, de bölcseségé-
tapasztalásában oly nagy a bizalmuk, hogy azt tisztábban
mondják:
lát
mint mi, öt
kell
semmi sem
nünk. Valamely párt politikai értelmiségét tünteti
jobban mint a tapintat,
ki
zért választ,
ki
t
vezetni méltó,
melylyel azt támogatja.
E
követ-
melylyel oly ves
az állhatatosság,
magyarok
a
tulajdonnal
nagy mértékben birnak, daczára képzeletök élénkségének
s
véralkatuk
maskodtak minden
hevességének.
akadályon.
A
Ez
által
nagy
s
az
pant tömegek jártak
tam egyetlen
el
A
szabadság
állam sehol sem érezteti keze súlyát.
koronázási ünnepélyek alkalmával
fordult
parlamenti
pesti
uralom tökéletesen végzi a maga dolgát.
diadal-
a
a
csendrt,
éjjel
fváros utczáin
és ;
nappal rop-
de
sem rendrbiztost,
legcsekélyebb
rendetlenség
A
nem és
sem.
lát-
nem Ma-
-
-
69
gyarország a legtanuságosabb példák egyiket mutatja: mily befolyást gyakorolnak az intézmények az erköl-
lm egy
csökre,
tatár
eredet nép,
és szenvedélylyel tele,
—
s
vérbl, hévvel
mégis oly renddel tudja
mint az angolok.
élvezni a szabadságot,
sem engedvén
mert soha
déli
Miért?
megfosztatni magát
—
tle,
régóta gyakorlatában van.
Felfogásom szerint semmi sem válik Magyarországnak nagyobb
mint Deák rendkívüli
becsületére,
határtalan befolyása, melyet
még
ellenfeleire
mert benne semmi sincs abb(M, a
korol,
elbvölni
rendesen
,
magával
is
népeket
mi' a
ragadni
gya-
csábítani
s
szokta.
Nem
lásával,
sem Széchenyi ragyogó elmésségével, sem
sem Kossuth
bir
ellenállhatlan ékesszó-
Eötvös átalános nézpontjaival, sem Wesselényi szavának villámaival.
és
kellemes hangjában
rezgés,
mely megrázza az
megrezditi a sziveket.
Eladása könny,
hiányzik
ama
idegeket
s
de
Beszédeit
többnyire
kezét
néhány
Tiszta
sajátságos
egyöntet.
Egyik
dörg
papir-szeletet
kevés
taglejtéssel
zsebében
tart
tartja,
a
másikban
melyen a
néha,
kiséri.
fbb
ér-
vek vannak följegyezve, miket érvényesitni szándékozik.
Beszédei
gonddal
vannak
elkészítve,
nem
a
formára nézve, melyet egészen a rögtönzés esélyeire biz,
hanem
toltak,
tisztázottak
nála azon
azon
az eszmékre,
keleti
szeretnek.
és
melyek mindig
rendezettek.
Nem
jól
megfon-
találkozunk
merész hasonlatokkal, ragyogó színekkel,
pompával
,
melyet
a
magyar szónokok
Eladásának nyelve egyszer,
keresettség
— s
csaknem feltünöség
eszmék igazsága, a
meggyzni
Ha
Az észhez
Néhány
által;
sem
gúny
sért
szem elébe
igyekeztek;
kivonja
belölök
oly
elvekre
hivatkozik
állitja
s
még
melynek értéke
fél
érvei
gyzni sem akarna, ha
s
tiszteletet
választásába
oly érvet kellene hasz-
Nem ébreszt lelkesedést, Nem szónok, inkább bölcs.
sággal. Sokszor ismételt frázis,
Ö
hogy „nem
csak hü maradt
elég bátor-
hanem
bátor,
meggyzdé-
Magyarországnak mindig szabadságot
függet-
s
lenséget követelt, de Ausztriától elszakadni soha akart. Mihelyt megszakították a kapcsot,
múlhatlan volt hazája jóllétére nézve, a magánéletbe.
Nem
mely
szerinte
küzdhetett oly elvek mellett, me-
A
szen-
nem épen
azért
ellenkeztek.
vedély,
de
az tán hiányzik benne;
nem azért oly eszélyes-e, nem hvérü honfitársaira oly üdvös be-
világosan,
azért gyakorol-e
folyást?
sem
visszavonult
lyek az övéivel homlokegyenest
oly
át-
is
kétes.
parancsol.
bölcs". Igaztalan vád.
a
Becsüle-
elismert.
Szemére vetették, hogy 1 848-ban nem birt
lát-e
és
megczáfolja, a nélkül hogy megalázná.
tessége kényes érzékét
seihez.
a képze-
nem vakitni és elragadni. nem egyszer folyamodik a tré-
ellenükben, melyeket mindenik
de
nem
szóval levonja okoskodásaikról a leplet, mely-
lényeget,
nálnia,
az
akar,
azokat elburkolni
viszi,
:
fejtegetések
a
s
szól,
a szelid iróniához, de soha
s
megvetés
lyel
mi annak ert ad
logikai lánczolat
ellenfeleit czáfolja,
fához
A
nélkül.
szigorú keresztülvitele. lethez;
—
70
Tökéletes ellentéte
ezek legtöbbjének.
—
E
mozgékony, ragyogni, pompázni, harczolni, koczkázni
—
—
71
a regényes költészetbe
szere-tó,
szép szavakba
s
relmes nemzet közepette ugy tnik
egy
mint
fel,
sze-
német polgár mintaképe. Külsejében, modorában, életmódjában
házatában, kratái teljes
vas-
nehézkes termete nincs meghajolva,
kissé
szemöldöke
alatt
szemeiben.
Az ersen
akarat
ariszto-
nem görnyedtek meg,
erejét; széles vállai
haja alig kezd szürkébe vegyülni
ers
ru-
Hatvanöt éve daczára megtartotta
elkelség.
st egy
kos
semmi
teljességgel
jó
a régi pajzánság kijelölt
állhatatosságára
bozontos
s
vastag
s
jóság ragyog apró
s
szögletes arcz az
áll
mutatnak.
-Meglátszik
benne mindenben a valódihoz, igazhoz, ténylegeshez ragaszkodó és föl
nem
semmit ábrándoknak
ségnek ez
is
egy kézmveséit.
idejét
hogy
nem
testét
bir e
egy
folt,
sem
érez
Mirabeaut eszeveszett pazarlása
vitte
kell
föláldozni,
megölje,
nevét
kísértetet
beszennyezze.
nagy franczia szónok
bneivel sem, lángeszével.
egyéni-
Politikai
nagy elny; pénzért sem függetlenségét,
arra magában.
nem
nyoma
Életmódja oly egyszer, hogy szükségei
alig haladják túl
rá,
csalálmoknak
áldozó ember. Kevélységnek, hiúságnak
sincs benne.
sem
s
A
—
s
Deák
ékesszólásával,
magas értelmisége
fölér
annak
nagy magyar polgár életében nincs
egy gyöngeség,
még egy ellenmondás
sincs.
Mindig hasonló maradt magához. Megbecsülhetlen rencse egy népre nézve, ha a nagy ember, tisztelni,
de
tiszta s
jó
ember
is
sze-
kit
megtanult
egyszersmind.
Példája,
mely szüntelen mindenki szeme eltt van, nemesiti a nemzeti
jellemet.
Mindenki kölcsönöz
valamit
eré-
— nyeiböl,
s
—
72
emelkedik már csak az
által
is,
ha öt meg-
ismerte.
A magyar ember den más érzelem
—
szivében
hazafiságot a szerelemnek.
—
kett
e
feláldozom életemet, memet.'^'
elször
Magok
—
nekem.
kell
teszik
Ellenségei
sem vonták
szerel-
s
volt
boldoggá
szemére vetet-
de határtalan önzetlen-
kétségbe.
bármely
is
—
Azóta, hogy
élt.
meg megyéje gylésén, soha sem
ték nézpontjai szükkörüségét,
a
Szerelmemért
szabadságért feláldozom
tenni, volt egyedüli czélja.
sebbikében
a költök.
elébe
más ösztöne; Magyarországot szabaddá
ségét soha
min-
„Szabadság, szerelem,
Deák egyedül hazájának
jelent
hazaszeretet
túlnyomó.
felett
mondja Proudhon,
ritka dolog,
énekli Petfi,
a
Hogy
személyes
tettei
érdek
legki-
vezette
volna, azt soha senki dotta. él
sem gondolta, sem nem monMagára soha sem is gondol; nem tesz, nem
egyébért, mint a közjóért.
haragszik.
Ha
Oly természetesnek
ezért dicsérik,
meg-
tetszik
neki ez önfel-
áldozás. Számtalanszor bebizonyította,
hogy a meg-
gyzdés
által
elébe
tér el oly czélból,
Ez a nagy
irt
hasonlítsam
hetne
felállítani,
egy hajszálnyira sem
hogy népszerségét megtartsa.
lelkek ritka
kihez
úttól
ismertet
jele.
Ha
—
keresem,
t, nem
találok senkit, annyira vegyülve van benne az antik nagyság a polgári egyszerséggel. A nélkül hogy teljes
párhuzamot
le-
önkénytelenül Washingtonra, vagy
az angol forradalom
parlamenti
nagyságaira gondo-
lunk;
hatalmat
nem
—
ha egész
életét
ha-
és oly tiszta eszközökkel szer-
gyakorolt.
Deák még hazájának s
-
soha egyszer polgár hazája ügyeire oly
tártalan, oly tartós zett
73
is
Csak egy van, a mit
föléhe
hazája ügyének
helyez:
az
szentelte,
van, mert az, az igaz jog ügye volt.
Nyomatott Bécsben, Holzliausen Adolfnál.
igazság; ez
azért
y
"
/^
"ÍjS
í
DO NOT REMOVE POCKET CARDS OR SLIPS FROM THIS PLEASE
UNIVERSITY OF
DB 933
TORONTO
Laveleye, Emilé Deák Ferenc
.3
D2L38
0069031-;40''9
LIBRARY
Louis Victor