Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2010. év A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A § és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendeletben (Nyhkr) előírt és meghatározott lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt. 137/A § (4) bekezdés értelmében az olyan információ tekintendő lényegesnek, melynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a törvényi előírások alapján az alábbiakban ismerteti kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközeire vonatkozó elveit.
KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet az Országos Takarékszövetkezeti Integrációs Alap tagintézménye. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló integrációs szabályzatban rögzítettek szerint végzi.
Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint, a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek.
1
Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a 2
kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteket úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása · Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése · Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését · Kockázatok alakulásának figyelése · Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg.
3
Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázatkezelési célok Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, a hatályos tőkemegfelelési szabályozásnak megfelelő minősítési rendszerek alkalmazása. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen a tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni.
4
Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A §-a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet meghatározza a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét. Működési kockázat kezelési célok működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében a a maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése
Kockázati étvágy, kockázatkezelési hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit.
5
Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: · Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; · Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, · Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege · Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A kockázati étvágyat meghatározó célkitűzések: A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: - a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény - a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként a következő minőségi mértékek egyikével jelöli meg: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy. A hitelezési kockázatnál a különböző ügyfélszegmensekben milyen mértékű kockázatot kíván felvállalni, mi annak a tőkekövetelménye és milyen jövedelmezőséggel számol; Eredményingadozást milyen mértékben tart elfogadhatónak a stratégia időhorizontján, számol-e többlet tőke bevonására az üzleti stratégia megvalósításához, stb.
Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a szabályzat 6
készítésének idején a Hkr. 4. §-a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. Kockázat mérési módszerek A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: -
Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer
Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken · vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre · nagykockázat vállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően · nagykockázat vállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint · ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti nagykockázati kitettségre · egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra · elszámolási kockázat – a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint · devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra · nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra · likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére · egyes termékcsoportokra – a belső szabályozásban meghatározottak szerint A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket.
7
A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet.
Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területtől elkülönül, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudens banki működést biztosítva a kockázatok optimalizálására törekszik. A Kockázatvállalási döntések előkészítést követően a kockázatkezelő véleményezése után, a kockázati döntést Cenzúra Bizottság, nagy hitelek esetén Igazgatóság végzi. A nem problémamentes ügyletek kezelése a Központban történik a kockázatkezelő irányításával. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: · Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések · Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása · Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása · Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés · Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; - amelyből származó potenciális veszteség mértéke – Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, - a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: · az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; · az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat;
8
· az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők · a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon.
A SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet 2010. december 31-ei auditált szavatoló tőkéje az alábbiak szerint alakult (millió Ft) ALAPVETŐ TŐKE Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek ebből: Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék-számviteli tőketartalék
996,754 145,483
Alapvető tőkeként elismert tartalékok ebből: Számviteli lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény Általános kockázati céltartalék Levonás alapvető tőkéből (immateriális javak) JÁRULÉKOS TŐKE Értékelési tartalék (értékhelyesbítés)
801,252
115,810 29,673
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBEVEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE
30,938 95,087 633,682 41,545 50,945 -0,926 78,571 78,571 1075,325
TŐKEMEGFELELÉS Tőkemegfelelés – a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A szabályozói tőkemegfelelés (1.pillér) – a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége A belső tőkemegfelelés – a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőke szükséglet különbsége Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a PSZÁFnak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével.
9
1. pillér: a Hpt. 76. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a hatályos jogszabályok által előírt módszerrel határozza meg. 2.pillér: A Hpt. 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3.§-8.§-aiban, illetve 12.§-16.§-aiban meghatározott információkat. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok tartalmazzák a következőket: 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása 4. A belső tőkeszükséglet változásának figyelése 5. A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése
A szabályozói tőkekövetelmény (1.pillér) mérése A szabályozói tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelkockázat - sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat –sztenderd módszer Működési kockázat- alapmutató módszer Szabályozói tőkekövetelmény 2010. december 31-én (millió Ft): Szabályozói tőkekövetelmény összesen Hitelezési kockázat tőkekövetelménye Devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye Működési kockázat tőkekövetelménye
555,431 421,279 4,409 129,743
10
A Takarékszövetkezetnél a hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként az alábbiak szerint alakult (millió Ft-ban) Tőke követelmény 0 12,727 3,691 113,567 62,402 88,792 58,369 38,622 43,109 421,279
Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
Belső tőkemegfelelés (2.pillér) értékelési folyamata A belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy · Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, · A Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, · Hatékony kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert · nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket nem alkalmaz · termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást · viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, · a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.
11
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el, és évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégeztetése a Takarékszövetkezet Ügyvezetésének a felelőssége. A Tagintézmény belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőke számítás két fő részre bontható: - kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét, - un. tőkepuffert és a stressz tesztek alapján számolt tőkepuffert számszerűsíti. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci- devizaárfolyam kockázat 3. Működési kockázat 4. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 5. Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) 6. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket készíti el 1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt A Takarékszövetkezet önértékelést is végez, melynek során szintén megállapít tőkekövetelményt. Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével.
12
A Takarékszövetkezet 2010. december 31-ei belső tőkeszükséglete a következők szerint alakult (millió Ft): I. pillér (Szabályozói tőkekövetelmény) Hitelezési kockázat Devizaárfolyamkockázat Működési kockázat II. pillér Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve
555,431 421,279 4,409 129,743
Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt
15,49% 12,54%
685,908
Hitelezési és felhígulási kockázat Fizetési késedelem Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, melynek összege meghaladja: 1. lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és 2 az 1) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül, bármely kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén kettőszázötvenezer forintot, az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20 %-a. Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázatmérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15 %-a, akkor 100 % kockázati súlyt kell alkalmazni.
13
Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében ·
miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés,
·
miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet.
A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összes kitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt · a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); · a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; · a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül, melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása A garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 14
-
100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez
Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve
A késedelem és hitelminőség romlás figyelembe vétele A Takarékszövetkezet a hitelminősítést a számvitelről szóló 2000. évi C sz. törvény, valamint „A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló 250/2000 ( XII.24) Kormányrendeletben foglaltak alapján elkészített belső szabályzat alapján végzi. Egyszerűsített minősítést alkalmaz - fizetési késedelem időtartamához kötődően – a nem jelzálogtípusú lakossági hiteleknél. A jelzálog típusú hiteleket, valamint az egyéb vállalkozói hiteleket, egyéb követeléseket egyedileg minősíti. A kintlévőségek várható veszteségének megállapításánál a fizetési késedelem mellett az adósminősítés, valamint az ingatlanfedezetek is figyelembe vételre kerülnek. Minősítési kategóriák meghatározása a Takarékszövetkezet szabályzatában 1. Problémamentes követelések 1.1. Problémamentesnek a törlesztési határidővel rendelkező tételek közül csak az minősíthető, amelyről dokumentálhatóan valószínűsíthető, hogy az megtérül, illetve a Takarékszövetkezetnek veszteséggel nem kell számolnia, vagy a tőke-, illetve kamattörlesztésének fizetési késedelme a nem lakossági hitelek esetén a 15 napot, lakossági hitelek esetén a 30 napot nem haladja meg, és az e miatt valószínűsíthető veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi. 1.2. A törlesztési határidővel nem rendelkező követelések közül csak azok minősíthetők problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatosan a jövőben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján dokumentáltan nem valószínűsíthető, vagy valószínűsíthető, de azt a rendelkezésre álló fedezet teljes mértékben fedezi. 1.3. Nem lehet problémamentesnek minősíteni a tételt, amennyiben 15
a) A Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az ügyfél, a partner, vagy az értékpapír kibocsátója olyan – Hpt. Szerinti – ügyfélcsoport tagja, amely esetében a tulajdoni, illetve üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében 15 napon túli késedelem következett be, és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezető veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) A Takarékszövetkezetnek az ügyféllel, a kereskedési partnerrel, illetve az értékpapír kibocsátójával szemben több jogcímen is van követelése, valamint adós valamely törlesztési kötelezettségének nem képes eleget tenni és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkező veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy c) Az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált, vagy újratárgyalt szerződések)-
2. Külön figyelendő követelések 2.1. Külön figyelendő kategóriába sorolandók alapvetően azok a kintlévőségek, befektetések és mérlegen kívüli kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatosan – a Takarékszövetkezet birtokába került információ alapján – a minősítés időpontjában minimális mértékű veszteség (legfeljebb a tétel bekerülési értékének, illetve a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 10 %-ban) valószínűsíthető. Előzőek miatt az adott tétel az általánostól eltérő kezelést igényel, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezet értéke a veszteségre nem nyújt fedezetet. Ezen kategóriába kell sorolni azon követeléseket is, ahol a kamat- és tőketörlesztés késedelme 31-60 nap közé esik. 2.2. A Hpt. 79.§-ában meghatározott, nagykockázatnak minősülő kintlévőségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontok szem előtt tartása érdekében - az egyedi minősítési eljárású, legalább külön figyelendő kategóriába sorolja be, az esetben is, ha az adott kintlévőség a problémamentes kategóriába lehetne sorolható. Ez alól kivételt képeznek a bankközi betétek. 2.3. Külön figyelendő kategóriába sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyekkel kapcsolatosan a minősítés időpontjában veszteség keletkezése még nem valószínűsíthető, de a Takarékszövetkezet olyan információ birtokában van, amely miatt az adott követelés az átlagoshoz képest kiemelt kezelést igényel. Ide sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a tételeket is, amelyek esetében - a Takarékszövetkezetnek több jogcímen van követelése az adóssal szemben, s az adós valamely fizetési kötelezettségének teljesítése során fizetési késedelem merült fel. Azonban az egy ügyféllel szemben különböző kockázatvállalással járó ügyletekből adódóan keletkezett tételek egymástól eltérő eszközminősítési kategóriákba is sorolhatók, a rájuk vonatkozó minősítési szempontok 16
mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnerminősítési szempontjából következetesen kell megítélni. - az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált, vagy újra tárgyalt szerződések) -
a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében különleges kezelést igényelnek (pl. jogszabályi változások, konzorciális, devizahitelek árfolyamkockázata, jogszabály változás alapján prolongált mezőgazdasági hitelek, késedelmesen teljesített törlesztések) - az ügyfél minősítése biztonsággal nem állapítható meg a minősítés végzésekor (induló vállalkozás, nincs még pénzügyi jelentés stb) - a Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az adós olyan érdekcsoport tagja, amely csoport bármely tagja pénzügyi pozíciójának romlása következtében- a tulajdoni illetve az üzleti kapcsolat szorosság révén a fizetési késedelem megnövekedhet.
3. Átlag alatti minősítésű követelések 3.1. Átlag alattinak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a követeléseket, amelyeknél a minősítés időpontjában a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme 61-90 nap közé esik. A rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek, várható veszteségük nem haladja meg a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 30 %-át és azt a rendelkezésre álló fedezet nem fedezi, vagy bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető melyet a rendelkezésre álló fedezet nem fedez.
4 .Kétes minősítésű követelések 4.1. Kétesnek kell minősíteni azokat a követeléseket, amelyeknél a törlesztési késedelem tartós és a 91-365 nap között van, vagy rendszeres és egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnek 30 %-nál nagyobb veszteséget okoznak, melyre a rendelkezésre álló fedezet értéke nem nyújt fedezetet. 4.2. Amennyiben az adós csődeljárás alatt áll, kétesnek kell minősíteni a követelést. 4.3. A felszámolási eljárás alatt álló adós esetén, ha a várható veszteség nem haladja meg a 70%-ot, kétesnek kell minősíteni a követelést. 4.4. A peresített követeléseket, illetve a peres ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségeket a peresélyek alapján kell minősíteni.. A kétesnél jobb minősítést
17
indokolni kell. Végrehajtás, illetve egyéb peres eljárás alatt álló adóssal szembeni követelések a kétes ill. a rossz kategóriába sorolandók. A peresélyek meghatározásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi, hogy alperesi vagy felperesi pozícióban van-e, valamint, hogy minden a bizonyításhoz illetve a kereset elutasításához szükséges dokumentum a rendelkezésére áll-e.
5. Rossz minősítésű követelések 5.1. Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, amelyek esetében év közben, a rendszeres negyedéves minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja 5.2. A keletkező veszteség az adott tétel bekerülési értéke (illetve törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke), illetve mérlegen kívüli kötelezettség esetén annak nyilvántartási értéke 70 %-át előreláthatóan meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget és a veszteség összegét a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi 5.3. Az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és 70 % feletti veszteség valószínűsíthető, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez. E követeléseknél fel kell készülni a veszteségek leírására, azonban mindent meg kell tenni a követelések beszedése érdekében. Lépéseket kell tenni azon dokumentumok beszerzésére, amelyek bizonyítják a behajthatatlanságot (felszámolási zárómérleg, jogerős bírósági határozat, amelyben egészben, vagy részben elutasították a Takarékszövetkezet kereseti kérelmét, nemleges végrehajtási nyilatkozat, ismeretlen helyen tartózkodik az adós, stb.)
6. Befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése során, elsősorban az abból származó várható veszteség valószínűségét és nagyságát kell felbecsülni. 7. A befektetési és kereskedelmi célú értékpapírok valamint a vagyoni érdekeltségek minősítése során a Takarékszövetkezet a fenti ügyletekből származó várható veszteséget becsüli fel, s a befektetés bruttó könyv szerinti értékének és az elszámolt értékvesztés egymáshoz viszonyított arányának megfelelő kategóriába sorolja be. A tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalomban résztvevő értékpapírok esetében a minősítés a két minősítési időszak közötti árfolyam alakulás alapján, egyedi eljárás keretében történik. 8. A függő és jövőbeni kötelezettségek minősítése során a Takarékszövetkezet az ügylet jellegéhez kapcsolódó, meghatározó kockázati tényezőt, valamint az ügyfél pénzügyi helyzetéből és egyéb jellemzőiből megállapítható bizonytalansági tényezőt veszi figyelembe
18
Egyszerűsített minősítés Az egyszerűsített minősítésnél a fizetési késedelem alapján minősítési kategóriákba sorolt tételekre az alábbi értékvesztést képezzük: Problémamentes Külön figyelendő: Átlag alatti Kétes Rossz
0% 10 % 30 % 70 % 100 %
Egyedi minősítés Az egyedi minősítést az alábbi szempontok alapján kell elvégezni és tételekre az alábbi kategóriákhoz tartozó súlyokkal kell az értékvesztést képezni. a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. A fenti szempontok megképzésre: Problémamentes Külön figyelendő: Átlag alatti Kétes Rossz
mérlegelése alapján
alkalmazott az alábbi értékvesztést kerül
0% 1-10 % 11-30 % 31-70 % 71-100 %
Ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kettő arányában a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el.
19
A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtte összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként (millió Ft-ban):
Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális intézmények Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen
Kitettség eredeti értéken 2 030,616 201,721 48,519 0,000 0,000 4 355,156 920,546 1 843,987 1 792,416 1 037,810 0,000 721,735 12 952,506
A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége nincs. A bruttó kitettségek(nem pénzügyi vállalkozások) gazdasági ágazatbeli megoszlása:. Ágazatok
Bruttó hiteláll.mFt
Megoszlás %
82 8 292 61 265 65 23 134 5 436 102 23 1496
5,1 0,5 18,3 3,8 16,6 4,1 1,4 8,4 0,3 29,1 6,4 1,4 100,0
Mezőgazdaság, vad és erdőgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem,gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Egyéb tevékenységek Összesen
20
Kitettségek (nettó hitelállomány) hátralévő futamidő szerinti csoportosítása ügyfél kategória szerint (millió Ft) Hátralévő futamidő Éven belüli 1 - 5 év között 5 éven túli 652,348 305,316 389,650 1085,724 881,001 1042,274 86,803 15,718 108,196 1824,875 1202,035 1540,120
Ügyfél kategória Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Egyéb (önkorm,közszekt) Összesen
Összesen 1347,314 3008,999 210,717 4567,030
Késedelmes tételek nettó összegének bontása ügyfél kategória szerint (millió Ftban) Ügyfél kategória Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Összesen
Nettó kitettség 30,303 422,990 453,293
Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél kategória szerint (millió Ft) millió Ft-ban Ügyfél kategória
Értékvesztés Képzés Visszaírás
Nyitó állomány
Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Összesen
125,080 433,700 558,780
27,004 107,320 134,324
Záró állomány
3,273 28,045 31,318
148,811 512,975 661,786
Céltartalék képzés változása 2010. évben (millió Ft) Ügyfél kategória Függő és jövőbeni kötelezettségekre Általános kockázati céltartalék Összesen
Nyitó állomány 0,373 43,852 44,225
Céltartalék Képzés Felszabadítás Záró állomány 2,567 12,754 15,321
1,608 0 1,608
SZTENDERD MÓDSZER A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési 21
1,332 56,606 57,938
kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget az előírásokban meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazhatók. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésnél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. A fedezetek elfogadhatóságának, értékének, értékesíthetőségének és hozzáférhetőségének meghatározása az alábbiakra terjed ki: ·
A fedezetek (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle és állapotfelmérés elvégzésére,
·
A fedezeteket felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli rendelkező társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálatára,
·
A fedezetek dokumentumainak összegyűjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése, valamint a terhelhetőség és a szabad érvényesíthetőség ellenőrzésére.
·
A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát és az ezalatt bekövetkező potenciális veszteségeket.
·
A fedezetek értékállandóságát hosszú lejáratú hitel esetén évente szükséges újraértékelni, az éves ügyfélminősítéssel párhuzamosan és azzal egy időben. Az ügyletminősítési szabályzat tartalmazza a fedezet értékében bekövetkezett változás miatti minősítés rendszerét. Éven belüli lejáratra nyújtott hitelek esetében a fedezetek felülvizsgálatát és újraértékelését abban az esetben kell soron kívül elvégezni, ha az adós fizetőkészségében ill. a fedezetek értékében illetve érvényesíthetőségében olyan jellegű változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását.
·
22
·
-A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthető legyen.(Ingatlanoknál például előnyben kell részesíteni a nagyvárosi és a lakatlan ingatlanokat.) Kerülni kell a nehezen értékesíthető fedezetek elfogadását. Így nem ajánlott olyan biztosíték elfogadása, amelyen valakinek a javára már valamilyen jog fennáll, pl: bérlet, haszonélvezet, illetve a jog jogosultja közjegyző előtt tett feltételes joglemondó nyilatkozatát kell kérni.
·
-A biztosítékok tulajdonosainak számát is figyelembe kell venni. Nem ajánlott olyan biztosíték elfogadása, amely 3 vagy ennél több tulajdonos tulajdonát képezi. Ez esetben a tulajdonostársak közötti vita is nehezítheti az értékesíthetőséget. Kivétel, ha házastársak, illetve közvetlen családtagok közös tulajdonáról van szó.
Az elismert biztosítékok fő típusai A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el a Takarékszövetkezet tőkövetelmény mérséklőként: ·
-Pénzügyi biztosítékok- takarékszövetkezetnél óvadékként letétként elhelyezett készpénz vagy betét,
·
-Nem hitelnyújtó pénzintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyett készpénz vagy betét,
·
-Életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből v agy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapította, valamint
·
-A nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott kibocsátó kérésre visszavásárolja
·
-Garancia és készfizető kezesség
vagy
értékpapírt, ha azt
Elismerhető előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat - központi kormányzat és központi bank - regionális kormány és helyi önkormányzat - multilateriális fejlesztési bank - hitelintézet és befektetési vállalkozás, - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő - pénzügyi vállalkozás- Hitelgarancia Zrt, AGHVA Zrt. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: - a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, - a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, 23
- a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló Rt részvényét. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a következőkben teszi közzé: - -Központi kormány és bank:BBB - -Regionális kormány és helyi önkormányzat: BBB - -Hitelintézet és befektetési vállalkozás: BBB - -Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás:BBB
Kockázat mérséklés figyelembe vétele a tőkemegfelelés számításnál (millió Ft)
Kitettségi osztály
Helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Összesen
Kitettség
201,701 48,518 916,029 1776,427 1786,444 453,293 5182,412
Garancia
Pénzügyi bizt.
17,113 126,560
39,241 30,534
143,673
69,775
Összes kitettség kock. mérséklő tétellel csökk. 201,701 48,518 859,675 1619,333 1786,444 453,293 4968,964
KERESKEDÉSI KÖNYV A Takarékszövetkezet nem rendelkezik olyan értékpapírokkal, származékos ügyletekkel, melyekre a kerekedési könyvvezetés vonatkozik.
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK A Takarékszövetkezet Takarékbank nyilvántartási értéke 61,015 millió Ft.
ZRt
részvénnyel
rendelkezik,
melynek
Kamatkockázat A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből adódik. A Takarékszövetkezetnél a banki könyvi 24
kamatkockázat mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a PSZÁF módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította devizanemenként a porfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, mely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Időszak 2010. I. negyedév 2010. II. negyedév 2010. III. negyedév 2010. IV. negyedév
HUF 1,100 3,190 3,190 3,350
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek miatt felmerülő illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő kockázatot jelenti, melyet az alapmutató módszerével számít ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás azon az elven alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. A működési tőkekövetelmény összege 2010. éves adatok alapján 129,743 mFt volt.
Pannonhalma, 2011. május 5.
Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet
25
