PÁLYÁZAT. vezetői program és működtetésre vonatkozó elképzelések. Százszorszép Óvodák. Kiskunhalas, Barnáné Szabó Mikor Márta Óvodapedagógus

PÁLYÁZAT vezetői program és működtetésre vonatkozó elképzelések Százszorszép Óvodák

Barnáné Szabó Mikor Márta Óvodapedagógus

Kiskunhalas, 2016. azonosító szám: K/29/2016 beosztás megnevezése: intézményvezető

„Minden munkát ugyanazzal a kérdéssel kezdünk: Hogyan hozhatnánk létre olyan valamit, ami azelőtt sohasem létezett?" Stuart Hornery

Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

2. oldal

Tartalom 1.

Bevezető gondolatok .......................................................................................................... 4

2.

Vezetői program.................................................................................................................. 6 2.1.

Helyzetelemzés ..................................................................................................................... 6

2.1.1.

2.1.1.1.

Munkatársak ................................................................................................. 6

2.1.1.2.

Gyermekek .................................................................................................... 9

2.1.2.

Tárgyi feltételek.................................................................................................... 9

2.1.3.

Pedagógiai program ........................................................................................... 10

2.1.4.

Minőségbiztosítás............................................................................................... 10

2.1.5.

Swot analízis ....................................................................................................... 11

2.2.

3.

Humán erőforrás .................................................................................................. 6

Jövőkép, fejlesztések .......................................................................................................... 12

2.2.1.

Jövőkép ............................................................................................................... 12

2.2.2.

Személyi erőforrások fejlesztése ........................................................................ 14

2.2.3.

Tárgyi feltételrendszer fejlesztése ..................................................................... 15

2.2.4.

Ellenőrzés-értékelés rendszere .......................................................................... 16

2.2.5.

Kapcsolatrendszer .............................................................................................. 17

2.2.6.

Azonnali intézkedés igénylő fejlesztések ........................................................... 18

A működtetésre vonatkozó elképzelések ......................................................................... 20 3.1. A működtetés során azonban figyelembe kell majd vennem az alábbi befolyásoló tényezőket, melyek új szemlélet szükségességét vetik fel: ...................................................... 20 3.1.1.

Szakmai munkánk tekintetében: ........................................................................ 20

3.1.2.

Humán erőforrás gazdálkodás tekintetében: .................................................... 21

3.1.3.

Pedagógiai munka tekintetében: ....................................................................... 21

3.2.

Működtetési feladatok ....................................................................................................... 21

3.2.1. Mindezek figyelembevételével a törvényes és jogszerű működés biztosítása érdekében a vezetői kompetenciák hangsúlyozása mellett feladatomnak tekintem: ..... 21

4.

3.2.2.

Gazdálkodás területén feladatomnak tekintem: ............................................... 22

3.2.3.

A tárgyi feltételek biztosítására érdekében vezetői feladataim ........................ 22

3.2.4.

Máshol nem megjelenő vezetői feladatok ......................................................... 23

Záró gondolatok ................................................................................................................ 24


3. oldal

1. Bevezető gondolatok 29 éve dolgozom óvodapedagógusként. Erre alapozva úgy vélem kellő szakmai tapasztalattal és kompetenciával rendelkezem a vezetői státusz betöltésére. Óvodapedagógusi munkámat mindig igyekeztem igényesen, alázattal végezni. Számomra mindig fontos, hogy legyen célom, és ezzel összhangban lévő jövőképem. Úgy érzem, életem azon pontjához értem, amikor tapasztalataimat, tudásomat meg kell osztani, és közvetlen környezetemet segítenem, serkentenem kell, ezáltal én is tanulok. Szeretném kollégáim érdekeit képviselni, a fenntartóval jó, együttműködő kapcsolatot kialakítani. Elkötelezettnek érzem magam az intézményem iránt, nyitott és befogadó vagyok. Tenni akarok, hogy nevelőtestületünk fejlődjön szakmailag, emberileg, a belső tudást megosszuk egymással és esetleg más intézményekkel. Támogatom kollégáim továbbtanulását és képzéseit. Bízom a kollektívában, akik számára szintén elsődleges a magas szintű szakmai munka és a megújulás. Kompetenciáikon túl egyediek, mindenki valamiben kiemelkedő, melynek kiaknázása, hasznosítása egyik fő célom. További célom a közvetlen partnerekkel aktív kapcsolati rendszer kiépítése és fenntartása, az intézmény harmonikus működtetése érdekében. Munkatársaimmal együtt gondolkodáson alapuló konstruktív csapatmunkát igyekszem megvalósítani. Innovatív, megújulni képes óvodát akarok, ahol jól érzi magát gyermek és felnőtt egyaránt. Mindent megteszek, hogy óvodám tárgyi feltételei is javulhassanak, az idejáró gyerekek biztonságban élhessék mindennapjaikat. Vallom Thomas Gordon megállapítását, "konfliktusok pedig vannak"1. Az emberi kapcsolatban érdekütközések igenis vannak. Úgy gondolom, a tisztelet, az elfogadás, a megbecsülés, az őszinteség légköre eleve csökkenti a konfliktus helyzeteket. Nem a konfliktuskerülés híve vagyok, hanem a vereségmentes megoldásé. A megoldáskeresés folyamatában lehetőség adódik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, szükségletek feltárása során egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére. Hiszem és vallom, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezáltal az óvodák sem egyformák. Autonómiánkat megőrizve akarom intézményem működését hosszabb távon biztosítani. A vezetés alapja mindig a bizalom és nem a kinevezéskor felruházott hatalom. A HOP-nak céljai és az itt dolgozók korrelációban vannak, mivel programunkat együtt alkottuk meg, így értékrendszerünk is azonos. Gyermekeket nevelni csakis kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben lehetséges. Ennek érdekében az óvodában dolgozók szükségleteit ki kell elégíteni, meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a szükségleti-hierarchia rend megfelelően működjön, a dolgozók motiváltak legyenek. 1

Thomas Gordon: Vezetői eredményesség tréning (Studium, Budapest, 1994.)


4. oldal

Maslow-féle piramis2 Prioritások személyiségemből fakadóan       

szakmaiság gyermekközpontúság nyitottság következetesség innováció empátia másság elfogadása

2

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_c1_1054_1055_1057_vallalatigazdtan_scorm/ 4_2_1_abraham_maslow_szukseglethierarchia_elmelete_XVlxSjTG3FzXfuFY.html Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

5. oldal

2. Vezetői program 2.1. Helyzetelemzés A Százszorszép Óvodák székhelye a Vasút utcai, telephelye a Felsővárosi Óvoda: 



Vasút utcai Óvoda o Csoportok száma: o Pontos címe: o Telefonszáma:

3 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2. szám 77/422-430

Felsővárosi Óvoda o Csoportok száma: o Pontos címe: o Telefonszáma:

5 6400 Kiskunhalas, Szabadság tér 3. szám 77/421-427

A Vasút utcai Óvoda a város déli részén található, közel az 53. számú főúthoz. 1939-ben épült kifejezetten óvodának az akkori Baromfifeldolgozó Vállalat kezdeményezésére3. A város lakói Csipkeházi Óvodának ismerik. Az óvoda egyemeletes, előkerttel rendelkező impozáns épület, jelenleg három csoporttal működik. Az idejáró gyerekek főként a belvárosból, a környező lakótelepekről járnak az óvodába. A szülők társadalmi és szociális helyzete az átlagostól jobb, nem jellemző körükben a munkanélküliség. Az idejáró gyermekek 6,58%-a nagycsaládos. A Felsővárosi Óvoda 1897. óta működik, a város első óvodája. A patinás épület Kiskunhalas északi részén, közvetlenül a Felsővárosi Iskolával szemben található. Öt csoportos intézmény, szép tágas udvarral, árnyas fákkal. Többnyire a közeli kertes családi házakból, az egyre nagyobb Sóstói kertvárosból és az Esze Tamás lakótelepről fogadja a gyermekeket. Az ide járó kisgyermekek szülei társadalmi és szociális helyzete átlagosnak mondható. Sok kisgyermek nevelkedik nagycsaládban (27,59%). A munkanélküli szülők száma csökkenést mutat az elmúlt öt évhez képest (elsősorban a közmunka program miatt).

2.1.1. Humán erőforrás A két óvoda eltérő csoport- és gyermekszáma miatt különböző a szervezete, de a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosított a személyi feltétel.

2.1.1.1. Munkatársak A két óvoda 12 éve kapcsolódott össze. Óvónői közösségét összeszokott párok alkotják. A fluktuáció nem jellemző a szervezetre. Mivel a nevelőtestület nagy része 40 év feletti, 3

Török Zoltánné: Az óvodai nevelés története Kiskunhalason (1862-1945), Szakdolgozat, 1988


6. oldal

értékrendje szilárd, a munkahelyi légkör jó. Biztos a munkalehetőség, mely szerencsés esetben a nyugdíjig tart. Egy óvodapedagógus jelenleg GYES-en van, az ő helyén határozott idejű munkaviszonyban egy fiatal pályakezdő óvodapedagógus van. Egy óvodapedagógus 2015. szeptemberében hagyta el közösségünket, mivel másik városba költözött. Munkakörét szintén egy pályakezdő óvodapedagógus tölti be, így két gyakornok van jelenleg a testületben. Az óvónők 59%-a rendelkezik szakvizsgával. A nevelőmunkát kettő pedagógiai asszisztens segíti. A nevelőtestület többsége közép és idősebb korosztályú, ennek előnye a szakmai stabilitás, mellyel rendelkezik az intézmény. Pályakezdő fiatal kettő fő van. Sajnos egyre kisebb számban jelentkeznek az intézménybe végzősök szakmai gyakorlatra, illetve munkafelvételre. Amennyiben ez a tendencia marad, vezetői beavatkozást fog igényelni a nyugdíjba menők pótlása.

Az óvodapedagógusok csoportjának megoszlása életkor szerint A továbbképzések megtorpantak az anyagi finanszírozás hiánya miatt. Az erre vonatkozó intézményi terv szerint több kolléganőnek célirányosan képeznie kellene magát a következő években. A minősítéssel kapcsolatos változások preferálják a szakvizsga meglétét, ezzel a fordulattal várható lesz a szakvizsgás képzések iránti belső késztetés és igény.


7. oldal

Az alkalmazottak összetétele végzettségük és munkakörük szerint: Dolgozók Óvodapedagógus (gyakornok) Óvodapedagógus (főiskola) Óvodapedagógus (szakvizsga) Óvodapedagógus összesen Pedagógiai asszisztens Szakképzett dajka Szakképzett dajka (érettségivel) Szakképzett dajka (részmunkaidős) Dajka összesen Udvaros, karbantartó Udvaros, karbantartó (részmunkaidős) Udvaros, karbantartó összesen Óvoda titkár (felsőfokú szakképesítés) MINDÖSSZESEN

Létszám (fő) 2 6 10 18 2 8 2 1 9 2 1 3 1 33

A rendelkező óvodapedagógusok száma tartalmazza az óvodavezetőt és a fejlesztőpedagógust. Mindhárom óvodában szakképzett logopédus és gyógypedagógus foglalkozik külső óraadóként az arra rászoruló gyermekekkel. Az óvodapedagógusok megoszlása szakvizsga alapján: Szakvizsga Létszám (fő) Egészségfejlesztő - mentálhigiénikus 1 Differenciáló fejlesztőpedagógus 1 Drámapedagógus 2 Óvodai gyógytestnevelő 2 5-7 éves korú gyermekek részképesség 1 zavarait korrigáló nevelő Tehetséggondozás és fejlesztés 1 Nyelv és beszédfejlesztő 1 Részképesség-zavarokat korrigáló ped. 1 Óvodavezető 1 Közoktatási vezető 1


8. oldal

2.1.1.2. Gyermekek Az intézmény kettő óvodája a város különböző részén van, vonzáskörzetük ebből adódóan igen heterogén, így a gyermekek összetétele is mást-mást mutat szociális helyzetüket, fejlettségi szintjüket tekintve. Férőhelyeink/gyermeklétszám 211/189 az alábbi megoszlásban: Gyermek adatok

Felsővárosi Óvoda fő százalék

Vasút utcai Óvoda fő százalék

Összesen (fő)

férőhely

135

76

211

gyermek létszám

116 61,38%

73 38,62%

189

HHH

6 85,71%

1 14,29%

7

HH

9 90,00%

1 10,00%

10

BTM

10 83,33%

2 16,67%

12

GYVT

25 71,43%

10 28,57%

35

SNI

4 80,00%

1 20,00%

5

átmeneti nev.

1 100,00%

0 0,00%

1

nagycsaládos

32 86,49%

5 13,51%

37

cigány

20 90,91%

2 9,09%

22

ingyen étkező

103

54

157

2.1.2. Tárgyi feltételek A Vasút utcai Óvoda kétszintes épületben található, nagyon szép ingatlana a városnak. Tágas udvarral, gondozott kerttel, jól felszerelt udvari játékokkal rendelkezik. A csoportszobák a földszinten, illetve az emeleten találhatók. A csoportszobák bútorzata és játékellátottsága megfelelő. Tornaszerekkel, ütéscsillapítóval rendelkező korszerű sportpályával és fejlesztő eszközökkel rendelkezik. Közösségi és vizesblokkjai az elmúlt években lettek felújítva, a gyermeklétszámnak megfelelő számban állnak rendelkezésre. A csoportszobák bútorzata részben kicserélődött az elmúlt öt évben. A nyílászárók cseréje sürgős beavatkozást igényel. A Felsővárosi Óvoda rendelkezik a legrégibb épülettel. Egy nagyszabású pályázatnak köszönhetően, 2010-ben a nyílászárók cseréje megtörtént, az épülethez illő gyönyörű fa ablakok és ajtók teszik még vonzóbbá az épületet. A homlokzatot szintén felújították, így régi pompájában látható az óvoda. Udvarrésze nagy, a szokványos gyereklétszámnak pont megfelelő. Ötven évet meghaladó gesztenye és hársfái ideális komfortérzetet nyújtanak gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Az EU-s előírások miatti udvari játékok cseréje több ütemben került végrehajtásra, mely a mai napig folyamatosan zajlik. Tornaszerekkel és fejlesztő eszközökkel gyengébben ellátott, mint a Csipke Óvoda. Közösségi és vizesblokkjai a gyermeklétszámhoz, csoportszobák számaihoz viszonyítva kevés, van olyan blokk, amelyet több csoport is használ. A csoportszobák bútorzata egységes, egy terem gyermekszékei és asztalai cserére szorulnak. Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

9. oldal

Lényeges hiányosság, hogy egyik óvodában sem rendelkezünk tornaszobával, illetve dolgozói öltözővel, fejlesztőszobával. Az öltözködésre, utcai ruhák tárolására és az egyéni, csoportból kivont fejlesztésekre a nevelői szobát veszik igénybe. Összegezve megállapítható, hogy a tárgyi feltételek alap szinten biztosítják a napi működést, de fejlesztésre szorulnak.

2.1.3. Pedagógiai program Az intézmény dokumentumai, így a Nevelési Programja is követik a külső szabályzók által generált folyamatos változást, de ennek ellenére több helyen szorul javításra, kiegészítésre. Óvodánk fő alapelvei: a gyermekközpontúság, a bizalom, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretetben való elfogadása, megbecsülése, megerősítése. Az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, és törekszik a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatására. A főbb értékek az egészséges életmódra nevelés (gyümölcsnapok, különböző országos egészségmegőrző programokhoz történő csatlakozás és abban tevékeny részvétel). Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt kap a testi nevelés (mindennapos testnevelés, gyógytestnevelés keretében mozgásfejlesztő eszközök széles alkalmazása, tartásjavító torna, nagycsoportosoknak úszótanfolyam, játékos torna és néptánc). Kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést. Ennek témaköreit jól csatolják a pedagógusok a népi hagyományokhoz, jeles ünnepekhez. Drámapedagógusaink munkája az anyanyelvi játékok terén számottevő, ezek átadása már megtörtént a többi kolléga felé is. Mindezek és a külső környezet, valamint a folyamatban lévő és várható változások figyelembevételével kerül megalkotásra az intézmény jövőképe. A dokumentumok módosításai során kiemelten figyelek arra, hogy az értékközpontú óvodai nevelés alapjai megteremtődjenek, tartalma és folyamata adott legyen.

2.1.4. Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás háttérbe szorult, inkább vezetői szinten koncentrálódott e tevékenység. A magyar köznevelési rendszer minőségének- hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be, az önértékelést. Ennek három területe az intézmény, a pedagógus és a vezető. Az intézményekre óriási teher zúdult, szakmai szabadságukat figyelmen kívül hagyva, centralizálttá óhajtják tenni az intézményi elvárásokat. A BECS, a tanügyi ellenőrzés és az e-portfólió rendszerével összekuszálta, nehezen kezelhetővé tette a rendszert az oktatásirányítás. A pedagógusoknak szükségtelen túlterhelést generált, melynek jobbá tétele és kijavítása a napokban is folyik. A szakmai napok, belső műhelyek intézménye, mely korábban segítette az óvónők szakmai megújulását, háttérbe szorult. Ezek megújítása, felébresztése a célom. Mindenképpen szükséges a belső csoport létrehozása, mint minőségbiztosítási team, de szabadabb keretek között. Ennek megvalósítása függ a központi intézkedési tervtől, jogszabályi kötelezettségektől. Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

10. oldal

2.1.5. Swot analízis A rendelkezésemre bocsátott dokumentumok, kollégáim elmondása alapján az intézmény erősségeit, gyengeségeit és lehetősségeit, veszélyeit az alábbiakban látom: Erősségek: 

Magasan képzett testület



Népszerű óvoda a város lakossága körében



Inkluzív szemléletű pedagógusok



Jól együttműködő óvónői párok



Szülői igények beépítése, a szülők reakcióinak figyelemmel kísérése



Ideális csoportlétszámok



Projekt oktatás térnyerése



Elkötelezett, hivatásukat szerető óvodapedagógusok

Gyengeségek: 

Eszköznorma hiányosságai



Az udvarrészek és azok eszközeinek gyors állagromlása (fajátékok)



Túlterheltség a sok adminisztráció miatt



IKT eszköz felújítása



Gyermekvédelmi jelzőrendszer kiépítése



Információ áramlás működési hibái, elakad a fontos ismeret, illetve nem megy a visszajelzés (nem kétirányú)



Egyenlő leterheltség elve nem érvényesül

Lehetőségek: 

Elvrendszer, szokás és szabályrendszer átdolgozása, aktualizálása



Az információs rendszer átgondolása, lehetőség szerinti megvalósítása



Élményszerző séták, kirándulások bővítése hagyományainak megismerése érdekében



Múzeumpedagógiai foglalkozások és a könyvtárlátogatások növelése



Egészséges táplálkozás igényének és feltételeinek kialakítása



„Szülők akadémiája” programsorozat elindítása

a


város

nevezetességeinek,

11. oldal



Példaértékű pedagógus viselkedése minta lehet, etikai és szakmai normákat mutat



Kreatív munkatársak alkalmazása



Szakmai munkaközösségek újraszervezése, új tárgykörök választása



Pályázási lehetőségek maximális kihasználása



Alapítványi eszközök igénybevétele



Aktív szülői közösség motiválása, munkájuk elismerése



Kapcsolatrendszer bővítése a helyi vállalkozók körében

innovatív

tevékenységének

támogatása,

értékeik

Veszélyek: 

Demográfiai hullámvölgy (objektív)



Egyre szűkösebb költségvetés



Autonómiánk csorbítása, esetleges elvesztése



Szervezeti struktúra változása



Szélsőséges szülői elvárások, értéktorzulások



A társadalomban megjelenő közerkölcsi és értékválság



Egyes nevelési területek kiemelése a másik rovására



A pedagógus presztízsének, társadalmi elismertségének csökkenése



Központi szabályozások gyors, néha ellentmondó változásai



Munkahelyi feszültségek (bérfeszültség, minősítések, centralizált oktatáspolitika)

2.2. Jövőkép, fejlesztések 2.2.1. Jövőkép Vezetői koncepcióm alapját a Gyermeki Jogok és Szükségletek Nyilatkozata határozza meg. Ennek megfelelően figyelek a megkülönböztetés, megtorlás tilalmára, a szociális védelemre, a védelem és az egészség biztosítására, a véleménynyilvánítás szabadságára az intézményi lehetőségek kihasználásával. Ebből egyenesen következik, hogy a fejlesztési tervek és a tevékenységek ezeket az alapcélokat szolgálják. Az intézmény nevelési programjában kiemelt sajátos arculat mellett fontosnak tartom, hogy a néphagyományok megismerésével, az évkörön belüli tevékenységeken keresztül ismerjék meg a gyerekek a kistérségünk hagyományait, nevezetességeit, biztonságot nyújtó gyökereiket. A projektmódszerrel a tevékenységbe ágyazott tanulás megvalósítását támogatom. Továbbra is jónak tartom a közös, intézményszintű projektheteket, kiemelten az Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

12. oldal

Állatok Világnapját, Szüreti forgatagot, Adventi heteket, Farsangot, Húsvéti ünnepkört, Víz Világnapját, Föld Napját, Madarak és Fák napját. Fontos ünnep csoportszinten az Anyák Napja és a Gyermeknap. Ki kell zárni az óvodából mindazokat a divatos álfejlesztéseket, melyek nem a gyerekek érdekében történnek, Csak azt kell tervezni, melyek a gyerekek érdekében állnak, és valós értékeket képviselnek. Kiemelten kell foglalkozni a tehetséges gyermekek felismerésével és további gondozásukkal. A fejlesztő pedagógus külön foglalkozik a fejlesztésre szorulókkal, de a kiemelkedő, kreatív gyermekek az átlaggal együtt kénytelenek megélni mindennapjaikat. Ennek megoldásában közös ötletbörzét, és megoldási javaslatokat, cselekvést-megoldást kívánok tenni a testülettel együttműködve. A végzett szakember bevonásával ki kell emelni a tehetségeket és megerősíteni képességeikben (rajzpályázat, mesemondó verseny, testi nevelés, különleges zenei tehetség…). Hosszú távon az intézmény „tehetségponttá” válhat a megfelelő intézkedések, módszerek eredményeként. Esélyteremtés, felzárkóztatás, hátránykompenzálás keretében kiemelten kezelem az integrációs programban foglaltak szerint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A neveléssel olyan képességek, készségek és jártasságok szintjére kell eljuttatni őket, hogy biztosított legyen további fejlődésük, alkalmassá váljanak az iskolai életre, a társadalomba történő beilleszkedésre. El kell érni, hogy folyamatosan járjanak óvodába, és a szülőkkel a bizalmas kapcsolat kiépüljön. A szülői jogok mellett nagyon fontosnak tartom a szülői kötelezettségek elvárását (néhány szülő esetében a tudatosítását), hiszen a kisgyermekek sokszor épp a családi háttér miatt kerülnek veszélyeztetett helyzetbe. Meggyőződésem, hogy csak a nevelőtestület együttműködésével érhetek el eredményeket. Pedagógusi pályán nem egyének, hanem jól összeszokott csapatok játszanak. Egy kollektíva sokszínű, nem egyformák vagyunk, hanem egyenlők. Attól lesz különleges, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy mindenki hozzátegye a közös munkához egyéni erősségeit. Ennek kell teret adni, majd elismerni. Az óvoda minden dolgozójában tudatosítom, hogy a nevelési folyamat hatékonysága és az óvodában folyó tevékenység színvonala között szoros összefüggés áll fenn. Intézményünk külső megítélése minden dolgozón múlik. A dajka, a pedagógiai asszisztens, a karbantartó munkához való pozitív hozzáállása, tenni akarása éppolyan meghatározó és fontos, mint a fejlesztő pedagógus munkája, vagy az óvodapedagógusoké. Nevelői tevékenységünk legfontosabb színtere a gyermeknek biztosított szabad játéklehetőség, az értő szakmai munka. A munkatársak felé annyi türelmet kell tanúsítanom, mint amennyit ők a gyermekek felé. Az életre csak olyan pedagógus tud megfelelően nevelni, aki számára a saját tevékenysége is önmegvalósítást és nem napi kényszert jelent. Ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával motiválom a dolgozókat, igyekszek megfelelő munkalégkört teremteni. A munka mértékét mindig az általam biztosított feltételekkel összhangban határozom meg.


13. oldal

Az intézmény működtetését az önkormányzati és állami támogatásból befolyó anyagi források tervszerű és költséghatékony felhasználásával hajtom végre. Előnyben részesítem a gazdaságos, környezetkímélő intézkedéseket. Kiemelten kezelem a pályázati lehetőségeket, megszervezem a kiírások folyamatos figyelemmel kísérését. A projektekben tevékenykedők elismerését a lehetőség szerint megteremtem. Értékelem a munkakörön felüli tevékenységet, a magas szakmai munkát. Az óvodák aktív menedzselésével, a külső kapcsolatok kiépítésével bővítem a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Az intézményi alapítványok által biztosított lehetőségekre továbbra is támaszkodom.

2.2.2. Személyi erőforrások fejlesztése A jelenlegi szervezeti felépítésen nem kívánok változtatni. Szándékom, hogy a nevelőtestületi egység megerősödjön, több találkozással, párbeszéddel, közös élménnyel, tanításmentes napok igénybevételével. Az általános helyettes és a telephelyvezető egy-egy óvoda közvetlen életét szervezik. A fejlesztőpedagógus, a pedagógiai asszisztensek és a dajkák kétirányú napi munkakapcsolatot tartanak az óvodapedagógusokkal. Önálló logopédussal és gyógypedagógussal nem rendelkezünk, több intézménnyel osztozunk ezeket a feladatokat ellátó pedagógusokon. Óvodapszichológus nincs a városban, azonban szükségesnek tartom, hogy a logopédushoz hasonlóan, több intézményre való jogkörrel bíró szakemberrel rendelkezzünk. Sajnos egyre több a BTM-es, SNI-s gyermek, melyek szakszerű gondozásához nélkülözhetetlen lenne a pszichológus tudása, segítő munkája. Törekszem az önkormányzat által nyújtott lehetőségek kihasználásával a jelenlegi munkakörök megtartására.


14. oldal

A szervezeti felépítés és a szűkebb kapcsolatrendszer:

2.2.3. Tárgyi feltételrendszer fejlesztése Fontos feladat minden tagóvoda ingatlanjainak állagmegóvása, a szükséges korszerűsítések végrehajtása. Az óvodák dolgozóival konzultálva törekedni fogok arra, hogy mindkét egység azonos, korszerű tárgyi feltételekkel működjön. Ennek fedezetét az önkormányzat által tervezett költségvetésből és pályázati, alapítványi erőforrásokból fogom biztosítani. A szülői közösségben lévő szakemberek tudását is tervezem igénybe venni kisebb javítási munkák elvégzéséhez. Minden szülői felajánlást készséggel fogadunk.


15. oldal

Tárgyi fejlesztések:  tornaszoba szükségessége a mozgásfejlesztés érdekében mindkét óvodában,  udvar és térrendezés, talajjavítás  korszerű udvari játékok (a korosztály mozgásigényének kielégítése, mozgásfejlesztés, biztonság, gyerekbarát és szeressék is)  testnevelési eszközök pótlása, újítása  vizesblokkok korszerűsítése, beépített ventillátor megoldása a WC-kben  óvodánként egy-egy klímatizált helyiség biztosítása  udvari zuhanyzók korszerűsítése, nyári melegben párakapuk megvalósítása  folyosói padlóburkolat cseréje a Felsővárosi Óvodában  nyílászárók cseréje a Vasút utcai Óvodában  dajkai öltözők, fejlesztőszobák szükségessége  nevelői szoba bútorcseréje  konyhai eszközök pótlása, tálaló konyha korszerűsítése  számítógéppark felújítása (óvodatitkárnak, Felsővárosi Óvodának)

2.2.4. Ellenőrzés-értékelés rendszere Az intézményi munka színvonalának legfontosabb meghatározója, hogy a pedagógusok beosztásuktól függetlenül periodikus és átfogó szakmai értékelésen essenek át. Erre eszközt és módszert egyaránt kaptunk kormányzati jogszabályok által. Az új értékelési rendszereket integráljuk a meglévő ellenőrzési rendszerbe. Ennek során kiemelten figyelni fogok a feladatok duplikálásának elkerülésére és az egyszerűsítésre. Az új önértékelési módszerek alkalmazásában segítem kollégáimat. Nem a hibakeresés, hanem a javító szándék a fontos az építő munkához. Kollégáimat szóbeli és anyagi elismerésben részesítem, amikor kiemelkedő, illetve munkakörükön felül tevékenykednek az intézményi célok megvalósulása érdekében. Híve vagyok az őszinte párbeszédnek, a pozitív megerősítésnek. A munka erkölcsi elismerésére több figyelmet fordítok (kitüntetésre felterjesztés, jutalmazás). Kezdeményezem városi szinten a dajkák munkájának elismerését, az „év dajkája” címmel. A team munka produktív erejére támaszkodva oldjuk meg a felmerülő feladatokat. Ennek során az egyenlő leterheltség elvét figyelembe veszem. A team összeállításánál ügyelek a munkatársakban rejlő értékekre és tartalékokra, kellő motiválás útján szakmai önbizalmat adhat.


16. oldal

2.2.5. Kapcsolatrendszer Alapvető elvem, hogy minden olyan személlyel és intézménnyel élő kapcsolatot alakítok ki, és tartok fenn, akik az általam vezetett intézmény nevelőmunkáját, hatékonyságát növelni tudják. Ennek megfelelően vannak állandó és időszakosan működő kapcsolatok, a nevelés mindenkori érdekéből és aktuális feladataiból fakadóan. A kapcsolattartás során alapvető etikai szabályként a korrektséget, nyitottságot, ugyanakkor a gyermekek és szüleik személyiségi jogainak tiszteletben tartását veszem figyelembe. Kapcsolatrendszer:

 Szülők, család  Iskolák  Fenntartó  Egyéb o Pedagógiai Szakszolgálat o Család- Gyermekjóléti Központ és Szolgálat o Közművelődési Intézmények o Kisebbségi Önkormányzatok o Civil Szervezetek o Óvodaorvos, Védőnői szolgálat

 Nevelési oktatási intézmények, érdekegyeztető Fórumok o Nevelőtestület o Szakmai munkaközösségek o Szülői Szervezet (SZK) o Üzemi Tanács (KAT) A kapcsolatrendszer kiemelt jelentőségű eleme a szülők, a gyermekek családjának köre, hiszen a gyermekek neveltségi szintjének alakítása közös feladatunk és felelősségünk. Célom ezért az együttműködés elérése, a szülők mellett a nagyszülők bevonása is. Az óvoda nyitottságát hangsúlyozom a szülők folyamatos tájékoztatásával, nyílt napok, közös rendezvények, fogadó órák, nyílt ünnepségek, családlátogatás, szülői értekezletek megtartásával. Nagy hangsúlyt fektetek a szülők motiválására az intézmény színvonalas működtetése érdekében. Ha a szülők érzik, hogy gyermekükért van az óvoda, annak működését is nagyobb mértékben hajlandók támogatni. Barnáné Szabó Mikor Márta, óvodapedagógus: Intézményvezetői pályázat

17. oldal

Az iskolákkal való kapcsolatunk szakmai jellegű kell, hogy legyen, a gyermekek sikeres, zökkenőmentes intézményváltása érdekében. Ezért a tanítónőkkel időnként közösen kell továbbképzéseket szervezni, hogy nevelési, illetve oktatási céljainkat és alapelveinket a gyermekek érdekében szinkronba hozzuk. Biztosítani kell a lehetőséget iskolába lépés előtt álló óvodásainknak és szüleiknek minden évben, hogy részt vehessenek az első osztályos nyílt napokon. Az itt szerzett szakmai tapasztalatokat a nevelőmunkánkban elemezzük. Szorgalmazom, hogy az iskola részéről legyen érdeklődés a mi munkánk iránt, a tanítónők is minden évben ellátogathatnak az iskolába készülő gyermekek csoportjába. Az így keletkezett tapasztalatokat elemezzük és értékeljük, be kell építeni a minőségfejlesztési tervünkbe, ezzel segítve az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes intézményváltást. Az együttműködés fontos területe egymás projektjeiben való kölcsönös részvétel (rajzpályázat, ünnepségek, különtorna…). A mai gazdasági helyzetben gyorsan és gyakran kell az intézmény gazdálkodását érintően dönteni. Az előrelátó tervezés, a jó vezetői stratégia rendkívül fontos az óvoda pénzügyi egyensúlyának megőrzése szempontjából, hogy elegendő alap álljon rendelkezésre az intézmény minőségi munkájának anyagi hátteréhez. Ezért fontos, hogy a fenntartó tisztában legyen az óvodában folyó munka minőségének szintjével, az azzal összefüggő anyagi szükségletek indokoltságával. Ennek érdekében a jelentések, beszámolók, értekezletek alkalmain túl meghívom a képviselő-testület, kiemelten az oktatással és humánpolitikával foglalkozó bizottságok és önkormányzati szervezetek képviselőit rendezvényeinkre. Így kötetlenebb formában találkozhatnak a szülőkkel, óvodai dolgozókkal, egyben közvetlen tapasztalatokat, benyomásokat szerezhetnek az óvodában folyó munkáról, a gyerekek és munkatársak hangulatáról. Nyitott vagyok az intézményi célok elérése érdekében újabb együttműködő szervezetek felkeresésére és fogadására.

2.2.6. Azonnali intézkedés igénylő fejlesztések 

Az intézmény információs rendszerének felülvizsgálata, fejlesztése



A kapcsolattartás modern formáinak kialakítása (elektronikus)



A pályázatfelelősi rendszer kialakítása



Az intézmény kapcsolatrendszerének bővítése



A nevelőtestületi egység megerősítése


18. oldal



Munkahelyi klíma javítása



Családbarát munkahely jellegének erősítése (eseti ingyenes mozi, színházlátogatás, úszóbérlet, egyéb juttatások, családi napok, utalványok)


19. oldal

3. A működtetésre vonatkozó elképzelések Amennyiben elnyerem a munkatársaim és a képviselő testület bizalmát és intézményünk vezetője leszek, ebben a minőségben elsődleges feladatom az óvoda szakszerű és törvényes működtetése, valamint az intézményi takarékos gazdálkodás végrehajtása. Mindezzel tudom megteremteni az értékközpontú óvodai nevelés biztonságos és hatékony környezetét.

3.1. A működtetés során azonban figyelembe kell majd vennem az alábbi befolyásoló tényezőket, melyek új szemlélet szükségességét vetik fel:         

szociokulturális változások a használók körében szülői igények változása családok értékrendi válsága BTM-es, SNI-s gyerekek növekvő száma egyre több beszédhibás gyermek egészségtelen életmód megjelenése a családokban gyermekek individuális és szocializációs jellemzőinek megváltozása gyermekvédelmi változások óvodai nevelést meghatározó központi intézkedések, vonatkozó szabályzók gyakori változása o önértékelés o BECS o tanfelügyelet o portfólió, minősítés o nevelés tartalmi elemeinek központi meghatározása o szakterminológia felülről történő beszabályozása

Mindezek megerősítik bennem, hogy humánerőforrás gazdálkodásunk, pedagógiai koncepciónk terén a szakszerű és sikeres működés érdekében változtatni kell.

3.1.1. Szakmai munkánk tekintetében:   

    

Szakmai munkacsoport alakítása, mely az óvodapedagógusok munkáját, fejlődését segíti elő. Jó gyakorlatunk átadása más intézményeknek, publikálás segítése. A belső önértékelési csoport központi szabályzók szerinti kialakítása, munkájának segítése, reménykedve, hogy leegyszerűsödik, és több szabadságot kapnak az intézmények. Az értékelési és ellenőrzési rendszer egységesítése, vonatkozó előírások szerint az önértékelés beillesztése, a HOP ennek megfelelő módosítása. A HOP aktualizálása a pedagógus kompetenciák tükrében. A projekt pedagógia bevezetése (HOP-ban rögzítve), alkalmazása. Pályázatfigyelés, lehetőségek kihasználása (ezzel foglalkozó kollégák kiemelése, elismerése). Szakmai munkacsoportok tapasztalatainak beépítése ellenőrzési rendszerünkbe, szempontsorok felülvizsgálata, alkalmazása.


20. oldal

   

Továbbképzések szervezése, szakmai napok rendezése. Élő párbeszédek, építő eszmecserék. Referátumok, előadások egy-egy mindenkit érintő és érdeklő pedagógiai témáról. Testvéróvodai kapcsolatépítés (jó gyakorlat átvétele, eszmecserék). Tehetségműhelyek kialakítása mindkét óvodánkban.

3.1.2. Humán erőforrás gazdálkodás tekintetében:     

Lehetőségeink hatékonyabb kihasználása, működtetése (gyógytorna, dráma, tehetségfejlesztés, részképesség zavarosokat koordináló nevelő). Folyamatos képzés, önképzés támogatása, szakvizsga preferálása. Logopédiai és szociálpedagógiai munka szerepének növelése az óvodai életen belül (a beszédhibás és szociálisan veszélyeztetett gyermekek számának növekedése). Óvodapszichológusi státusz igénylése (akár több intézményi hatáskörrel). Technikai dolgozók munkarendjének, időbeosztásának felülvizsgálata, igény és hatékonyság szerinti átszervezés, kooperáció növelése.

3.1.3. Pedagógiai munka tekintetében:         

Egészséges életmódra nevelés szerepének hangsúlyozása nem csak a gyerekeknél, hanem a dolgozók mentális egészségét tekintve is. Rendszeres mozgáslehetőség biztosítása a dolgozók részére (úszóbérlet, jóga...). Tehetséges gyermekek felismerése, tehetséggondozás elősegítése (néptánc több alkalommal, művészeti oktatás bővítése). Részképességzavarok felismerése, játékos kompenzálása. Egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztés erősítése a különböző tevékenységekben. HHH egyéni fejlesztésének preferálása. Szülők-óvoda kapcsolatrendszerének szorosabbá tétele, értékmintázatok közelítése (aktívabbá és érdekeltebbé kell tenni a szülőket). Óvoda szocializációs funkciójának erősítése. SNI, valamint más szükséglettel rendelkező gyermekek igényeinek kiemelt kezelése.

3.2. Működtetési feladatok 3.2.1. Mindezek figyelembevételével a törvényes és jogszerű működés biztosítása     

érdekében a vezetői kompetenciák hangsúlyozása mellett feladatomnak tekintem: A pedagógus etika normáinak betartatását, az azért való felelősségvállalást. A jogszabályi változások figyelemmel kísérését, megismerését, megismertetését, betartását és betartatását. Az ebből adódó módosítások elvégzését, elvégeztetését a nevelőtestület bevonásával. A pedagógus életpálya-modell követését, az abban foglaltak alkalmazását. A köznevelésre vonatkozó törvényben előírt személyi feltételteremtést. Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének biztosítását.


21. oldal

  

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerének működtetését. Következetes ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, munkamegosztáson alapuló működtetését. Az alkalmazás jogszerűsége területén: o A közalkalmazotti foglalkoztatást, a jogszabályi előírások érvényesítésével. o A közalkalmazotti pályáztatást az előírt munkakörökben. o Az intézmény alapdokumentumaiban, belső szabályzataiban rögzítettek szerinti munkavégzést, teljesítést. o A KIR program alkalmazását. o A dolgozók személyi anyagának pontos vezetését. o A havi jelentések határidőre történő elkészítését. o A gyakornoki szabályzatban foglaltak alkalmazását. o A közfoglalkoztatottak előírás szerinti beléptetését. o Intézményi humánerőforrás stratégia kialakítását. o Továbbtanulási terv elkészítését, figyelembe véve az intézmény szakmai, módszertani tudásigényét.



Dokumentumok szabályozottsága területén: o A dokumentumok koherenciájának megvalósítását, az arra épülő tervezést. o A tanügyi dokumentáció törvényes, naprakész vezetését. o Tankötelesek távolmaradásának nyilvántartása, ebből adódó feladatok végrehajtása.

3.2.2. Gazdálkodás területén feladatomnak tekintem:       

A gazdálkodás területén szükséges ismeretek megszerzését. Hiánylista rendszerének működtetését, mely segítségével információt szerzek a különböző területeken felmerülő igényekről, szükségletekről. A beszerzés és a megvalósítás ütemezését. A gazdálkodási folyamatok szabályszerűségének biztosítását. A rendelkezésre álló pénzeszközök előírás szerinti felhasználását. A rendszeres ellenőrzést, a költségvetési előirányzatok tartását. A lehetőségek maximális kiaknázását.

3.2.3. A tárgyi feltételek biztosítására érdekében vezetői feladataim 

A biztonságos működés feltételeinek mindenkori megteremtése o állagmegóvás, folyamatos karbantartás, o az udvar felújítása,


22. oldal

o a csatorna-, elektromos- és fűtéshálózat működésének figyelemmel kísérése, szükséges javítások elvégeztetése. 

A HACCP szerinti működés biztosítása o az elhasználódott háztartási kisgépek, o a tálalókonyhai bútorok, o konyhai edények, textíliák pótlásával, cseréjével.

     

A gyermeki tapasztalást, fejlődést, fejlesztést biztosító udvari és csoportszobai mozgásos- és játékeszközök bővítése. Az eszköznorma szerinti felszereltség biztosítása. Szakszerű készletgazdálkodás. Higiénés környezeti feltételteremtés megvalósítása. Az informatikai és irodatechnikai eszközök fejlesztése, folyamatos karbantartása. A forrásbővítés rendszerének kidolgozása o pályázatfigyelő team működtetésével, o támogatói rendszer kialakításával, o a rendelkezésre álló anyagi források kihasználásával.

3.2.4. Máshol nem megjelenő vezetői feladatok      



Az intézményi működést befolyásoló tényezők, adatok gyűjtése, elemzése, az eredmények felhasználása adott területeken. A külső és belső környezet, valamint az intézmény működésére hatással lévő változások folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges beavatkozások végrehajtása. Az intézményi dokumentumokban felvázolt jövőkép alapján a célrendszer kialakítása a nevelőtestülettel együtt, és megvalósulásának figyelemmel kísérése, visszajelzések adása, korrigálások végrehajtása. Az intézmény időszakonkénti Swot-analízisének elkészítése/elkészíttetése, szükséges lépések, feladatok meghatározása. Az intézményi tervek összehangolása, megvalósításának biztosítása, értékelése. A hatékony működés érdekében intézményi feladatkört állítok fel az SZMSZ-szel összhangban, melyben meghatározásra kerülnek a jogkörök és hatáskörök, valamint a felelősségi területek. A vezetési feladatok egy részét delegálom a megfelelő szintre az általános helyettes, a telephelyvezető és a munkaközösség vezetők, ideiglenes vagy egyéb csoportok körébe. Rendszeresen hajtok végre önértékelést, a külső reakciók figyelembe vételével vizsgálom tevékenységem eredményességét. A külső és belső reakciók értékelésével és más eszközökkel fejlesztem vezetői képességeimet.


23. oldal

4. Záró gondolatok A helyzetelemzésnél a jelenlegi óvodavezető által rendelkezésemre bocsátott adatokat, a kollégákkal történt egyéni elbeszélgetések során szerzett információkat, az egyénileg tapasztaltakat, valamint a város önkormányzatának weblapján (http://www.kiskunhalas.hu) találtakat használtam fel. A vezetői programomban leírtak alkotják elképzelésem fő vonalát, tükrözi értékrendemet, alapelveimet és az általam kiemelten kezelendő területeket. Az óvodák körülményeit, közösségét és feltételrendszerét jól ismerem. A pályázatban leírtak nem egy kötelező érvényű dogma, a helyi sajátosságainak figyelembevételével, a nevelőtestület demokratikus döntése alapján nyitott vagyok a logikus, értékteremtő változtatásokra. Bízom abban, hogy a nevelőtestület és az önkormányzati képviselő testület bizalmát elnyerve a következő öt évben terveimet megvalósíthatom a gyermekek fejlesztése érdekében.


24. oldal

PÁLYÁZAT. vezetői program és működtetésre vonatkozó elképzelések. Százszorszép Óvodák. Kiskunhalas, Barnáné Szabó Mikor Márta Óvodapedagógus

Recommend Documents