KISKUNHALAS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

KISKUNHALAS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2019.

Készítés éve: 2013.

Készítette: ENV-INFO KFT. Szeged

1 / 130

Kiskunhalas települési környezetvédelmi programja 2014-2019.

2013.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS ....................................................................................... 3 I.1. Előzmények ................................................................................................. 3 I.2. Általános közigazgatási és társadalmi környezet ............................................... 4 I.3. Éghajlat ...................................................................................................... 7 I.4. Levegő ........................................................................................................ 8 I.5. Táj-és természetvédelem .............................................................................10 I.5.1 Országos jelentőségű természetvédelmi területek ........................................11 I.5.2 Helyi jelentőségű természeti területek ........................................................12 I.5.3 Helyi jelentőségű természeti emlékek .........................................................13 I.5.4 Érzékeny természeti terület (ÉTT) ..............................................................13 I.5.5 NATURA 2000 területek: ...........................................................................14 I.5.6 Ex-lege területek: ....................................................................................14 I.6. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás ....................................................15 I.6.1 Felszíni víz...............................................................................................15 I.6.2 Felszín alatti víz .......................................................................................21 I.6.3 Vízgazdálkodás ........................................................................................23 I.7. Belterületi zöldfelület gazdálkodás .................................................................34 I.8. Gazdasági tevékenységek.............................................................................35 I.8.1 Ipar ........................................................................................................35 I.8.2 Szolgáltatás .............................................................................................40 I.8.3 Agrárkörnyezet ........................................................................................40 I.8.4 Erdőgazdaság ..........................................................................................43 I.8.5 Halászat ..................................................................................................45 I.8.6 Idegenforgalom........................................................................................45 I.9. Épített környezet elemei...............................................................................48 I.9.1 Belterület ................................................................................................48 I.9.2 Közúthálózat............................................................................................53 I.9.3 Vasúthálózat ............................................................................................55 I.9.4 Vízi úthálózat ...........................................................................................56 I.9.5 Külterület ................................................................................................56 I.10. Hulladékgazdálkodás ...................................................................................56 I.10.1 Települési szilárd hulladék .........................................................................56 I.10.2 Települési folyékony hulladék.....................................................................61 I.10.3 Egyéb hulladékok .....................................................................................68 I.11. Zaj-és rezgésterhelés ..................................................................................73 I.12. Fejlesztések bemutatása ..............................................................................83 II. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS ....................................................................................85 II.1. SWOT-analízis.............................................................................................85 II.2. Érték-és problémakataszter ..........................................................................87 III. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK FELÜLVIZSGÁLATA...................................89 IV. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK A 2014-2019. IDŐSZAKRA ...................... 104 V. A PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ........................................................... 128 VI. EGYEZTETÉSEK, A PROGRAM ELFOGADÁSA .................................................. 130 VI.1. A program kapcsolódása egyéb településkörnyezeti rendeletekhez .................. 130 VI.2. A program képviselőtestület általi véleményezése ......................................... 130

2 / 130


I.

2013.

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

I.1. Előzmények Az 1995. évi LIII. törvény 48/B. § (2) pontjában és a 48/E §. pontjában meghatározott tartalmi követelményeket figyelembe véve a település környezetvédelmi állapotát érintő témakörökben az önkormányzat települési környezetvédelmi program készítésére kötelezett. Az 1995. évi LIII. törvény 48/B. § (2) pontjában szereplő kötelező tartalmi elemek: „Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.” A 48/E § az alábbiakat mondja ki: „(1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,

3 / 130


2013.

ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.” A törvény 48/E § (3) pontja értelmében a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. A felülvizsgálat célja a 2008-ban a RexTerra Építőipari Kivitelező és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.által elkészített települési környezetvédelmi programban foglaltak aktualizálása, a vállalt feladatok teljesítésének értékelése, valamint környezeti célok és feladatok meghatározása a 2014-2019. időszakra vonatkozóan. Jelen dokumentációban nem térünk ki részletesen a település geológiai, domborzati és éghajlati jellemzőire, hiszen azok 2008 óta változatlanok. I.2. Általánosközigazgatási és társadalmi környezet Kiskunhalas a Duna-Tisza-közi hátságban, ezen belül a Dél-Alföldi régióban Bács-Kiskun megye déli részén a határtól mintegy 40 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátság legmagasabb részén található. Budapesttől 140 km-re, Kecskeméttől és Szegedtől 60-60 km-re fekszik.A város a központja a Kiskunhalasi kistérségnek, mely a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint a 93. helyen van az országban jelenleg létező 174 statisztikai kistérség közül. A kistérség a rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik.A Kiskunhalasi statisztikai kistérséget 9 település alkotja: Kiskunhalas, Tompa, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Balotaszállás, Pirtó, Harkakötöny és Zsana. A kistérség délen Szerbiával határos.

1. ábra: Kiskunhalas kistérség földrajzi helyzete Forrás: REMEK

4 / 130


2013.

Kiskunhalas földrajzi helyzete előnyösnek mondható, hiszen a várost szinte kettészeli a nagy forgalmú 53-as főút, ami a térség fő észak-déli irányú közlekedési tengelye, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal fontos állomása is, mely vasútvonal a helsinki folyosók egyike. Továbbá a településen halad át a Kiskunfélegyháza-Baja vasútvonal is, biztosítva Szeged és Pécs vasúti összeköttetését (ld. 1. sz. melléklet térkép). A város fejlődésében mindig fontos szerepet játszott a település jó földrajzi helyzete. Mára részben csomóponti helyzetéből adódóan a megye 4. legnépesebb városává, a kistérség központjává, valamint a település történetének kezdete óta a térség jelentős piac- és vásártartójává vált. A település oktatási, egészségügyi, kulturális és közigazgatási intézményei jelentős, a kistérség határain is átnyúló vonzáskörzettel rendelkeznek. A település területének 88 %-át a külterület teszi ki, a maradék 12 % közel egyenlő mértékben belterület illetve zártkert. Közigazgatási és demográfiai adatok Közigazgatási területe Lakosainak száma - Férfi - Nő Népsűrűsége Születések száma Halálozások száma Odavándorlás Elvándorlás Nyilvántartott álláskeresők száma Munkanélküliségi ráta

2007. 12. 31. adatok 22 800 ha (22 758 ha) 29 168 fő 13 738 fő 15 430 fő 128,2 fő/km2 294 fő 375 fő 927 fő 1077 fő 1495 fő 5,13 % 1. táblázat Forrás: KSH

2011. 12. 31. adatok 22 758 ha 28 427 fő 13 331 fő 15 096 fő 124,9 fő/km2 247 fő 404 fő 820 fő 963 fő 1693 fő 5, 96%

Kiskunhalas város lakosainak száma a hazai trendekkel egyezően fokozatosan csökken. Ennek okai egyrészt az oda-illetve elvándorlások arányában keresendők, másrészt pedig az öregedő társadalomban. A 0-14 évesek és a 15-59 évesek aránya évről évre csökken, míg a 60 év felettiek aránya nő; ezzel párhuzamosan a születések aránya is csökkenő tendenciát mutat, míg a halálozásoké emelkedőt. A jövőben várhatóan a csökkenés stagnálásba fordul, melyet az önkormányzati és magán fejlesztések segítenek elő. A tervezett M9 gyorsforgalmi út megépítése szintén pozitív irányban befolyásolná a település gazdasági fejlődését és népességmegtartó erejét. A gazdasági világválság Kiskunhalason is éreztette hatását. Ennek következtében 2007. évtől nagymértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma (a maximum 2009. évben volt 2412 nyilvántartott álláskeresővel). 2010. évtől kezdve fokozatos csökkenés tapasztalható, viszont a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya a 2007. évi közel 50 %-hoz képest továbbra is magas, több mint60 %.

5 / 130


2013.

Oktatás: Kiskunhalason mintegy 3 bölcsőde, 6 családi napközi, 10 óvoda, 6 általános iskola, 1-1 művészeti és speciális nevelési központ, valamint2 gimnázium és 2 szakközépiskola működik. A bölcsődék által nyújtott mintegy 68 férőhelyre 107 beiratkozott gyerek jut, azaz az intézmények jelentősen túlterheltek. A családi napközik kapacitásának kihasználtsága közel 100 %-os(2011. évi adat; KSH). Az óvodák kapacitás kihasználtsága jó, 93-96 % körüli (forrás: KSH). A 6 általános iskolában tanuló diákok száma évről évre kismértékű csökkenést mutat, melynek oka az alacsonyabb születési számokban keresendő:

fő

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 2700 2600 2500 2400 2300 2200 2100 2000

2624 2544 2447 2335 2259 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2. ábra Forrás: KSH Elsősorban a középiskolai intézményekben jellemző, hogy a helyi tanulók mellett a környező településekről is járnak Kiskunhalasra diákok; a távolabbi lakhellyel rendelkező középiskolások elhelyezésére több kollégium is szolgál. A más településekről bejáró középiskolai tanulók a teljes létszám mintegy 40-45 %-át teszik ki (forrás: KSH). Kiskunhalas az elmúlt években az oktatási intézmények és a nyújtott szolgáltatásokfejlesztése érdekében számos pályázatot nyújtott be és nyert el: DAOP 4.1.3/C-2f:A Városi Bölcsőde ellátásának fejlesztése és férőhelybővítése Kiskunhalason DAOP 4.2.1/2/2F-2f: EU-szintű nevelési infrastruktúra a jövő nemzedékéért TIOP 1.2.3-08/1: A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárainak összefogása a XXI. századi tudásért TÁMOP 3.2.4-08/1: A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárai a minőségi szolgáltatásokért DAOP 4.2.1/2/2F: EU-szintű nevelési infrastruktúra a jövő nemzedékéért TÁMOP 3.2.3-08/2: Kulturális-és kompetenciafejlesztés a Kiskunhalas-Kelebia tengelyen: Kultúra és tanulás élethosszig DAOP 4.1.3/B :Közösségi tér és információs pont infrastrukturális fejlesztése a kiskunhalasi Közösségek Házában DAOP 4.3.1-09: Kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskola akadálymentesítése

6 / 130


2013.

TÁMOP 3.1.4-08/2: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Kiskunhalas innovatív intézményeiben TIOP-1.2.3-08/1-2008-0025: A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárainak összefogása a XXI. századi tudásért TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0010: Játszunk együtt Halasért. Befogadott (b), illetve támogatási szerződés aláírása előtt Pályázat neve Kiskunhalasi oktatási ingatlanok számára helyi hő -és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, a Kertvárosi Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola, a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, a Bibó István Gimnázium és a Bernáth Lajos Kollégium vonatkozásában(b) Épületenergetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban (b) Napenergia hasznosítása villamos energia előállítására földre telepített napelemes rendszerrel (b) A Napsugár Óvodák és Bölcsőde, Kiskunhalas Ady E. utca 4. szám alatti tagóvodájában végzendő felújítás 2. táblázat

álló (t) pályázatok: Pályázati azonosító

KEOP-4.10.0/A/12-2013-0563, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0520, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0110, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0005, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0434,

KEOP-5.5.0/A/12-2013-0014 KEOP-2012.4.10.0-C -

Egészségügy: Kiskunhalas lakosainak egészségügyi ellátását 4 db gyermekorvosi rendelő, védőnői- és iskolaegészségügyi szolgálat, az 578 ágyas Semmelweis Kórház, illetve az intézmény keretében működő gyermek-és felnőtt szakorvosi rendelések szolgálják. A településen mintegy 10 gyógyszertár üzemel. A háziorvosi szolgálatot 10 felnőtt háziorvos és 6 házi gyermekorvos látja el. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) foglalt célokat az alábbi táblázat foglalja össze:

3. táblázat Forrás: IVS I.3.

Éghajlat

A város alapvető éghajlati karaktere meleg és száraz. A kistérség déli része az ország egyik legnapfényesebb területe, de a teljes kistérségben az évi napsütéses órák száma 2100 óra körüli. Ez a körülmény kedvez a nagy hőigényű növények (pl. szőlő) termesztésének.

7 / 130


2013.

A helyi klíma sajátossága a rendkívül alacsony páratartalom. A térségben az északnyugatias szelek dominálnak, ezt tanúsítják a homokvonulatok irányai is. A város és a hátság területén lévő mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken jelentős károk származnak az erős, tartós szél okozta szélerózióból (defláció). (Forrás: Kiskunhalas Város 2012. évi környezeti állapotértékelése) Természetvédelmi szempontból jelentős problémát jelent az igen kevés csapadék; ennek hiányában a Sóstó és egyéb, korábban vízzel borított területek (pl. Fejetéki mocsár) vízpótlása nem megoldott.

3. ábra Forrás: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság * 2013. 1-7. havi adatok I.4.

Levegő

Kiskunhalasról a levegőminőségi szempontokat vizsgálva elmondható, hogy országos viszonylatban a kedvező helyzetű települések közé sorolható, hiszen a város területén nem található nagyobb káros anyag kibocsátó ipari komplexum. A legnagyobb terhelőnek a közlekedésből származó kibocsátásokat tekinthetjük. Ennek hatásterületén a nitrogénoxidok, aszén-monoxid, az illékony szerves anyagok (VOC), valamint a szálló por koncentrációkesetenként megnövekedhetnek.A közlekedésből eredő szennyezőanyagok koncentrációjának mérséklésében jelentős szerepe volt annak, hogy Kiskunhalas Önkormányzata a 145/2010 Kth. rendeletben a város területén megtiltotta az 5 t-t meghaladó tehergépjárművek közlekedését (kivéve: áruszállító járművek). A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza. Kiskunhalas nem szerepel az Országos Légszennyezettségi Mérőszolgálat automatikus mérőhálózatában, a városhoz legközelebbi automatikus mérőpontok Kecskemét, ill. Szeged városok területén találhatók. Kiskunhalas 2007. évig a Szolgálat manuális hálózatának része volt, azonban a tartósan alacsony mérési eredmények miatt a mérőpont megszűnt. A mérési eredményeket a következő ábrák szemlélteti:

8 / 130


2013.

4. ábra Forrás: KvVM

5. ábra Forrás: KvVM Az ülepedő por koncentrációja a mérési időszakban határérték alatti volt. Magasabb terhelés elsősorban a nyári hónapokban tapasztalható. A nitrogén-dioxid koncentráció adatokban atéli időszakokban figyelhetők meg kiugrások.Ezek a magas értékek a háztartások megnövekedő fűtése miatt jelentkeznek elsősorban olyan esetekben, amikor nem megfelelő anyagok kerülnek elégetésre.Az éves adatok függvényében elmondható, hogy a levegő ülepedő por- és egyéb káros anyagainak koncentrációja a határértéket meghaladó értékeket normál körülmények között nem vesz fel. Pollen: Az allergén pollenek a településen –az országos helyzethez hasonlóan- komoly környezet-egészségügyi problémát okoznak. A legjelentősebb a parlagfű (Ambrosia elatior) mennyisége, amely július-szeptember hónapban a légköri pollen mennyiségének több mint 90%-át adja. Füst: A megfelelő módon és gyakorisággal karbantartott tüzelőberendezések, füstgáz elvezető rendszerek biztosítják a terhelt téli fűtési szezonban a légszennyező anyagok alacsonyabb szintű kibocsátását.

9 / 130


2013.

Ipari szennyezés: a város területén nem található nagyobb káros anyag kibocsátó ipari komplexum, habár található néhány kisebb - szennyezőanyagot kibocsájtó létesítmény. A településen működő ipari szereplők által kibocsátott SOx, CO, NOx, és szilárd anyag mennyiségét a következő táblázatban foglaltuk össze (forrás: LAIR):

Évek

Légszennyező anyagok (kg/év) SOx

CO

NOx

Szilárd

2002

28

2624

8082

18246

2003

10

10431

17011

1732

2004

1

3956

10643

1938

2005

1

11198

19248

836

2006

13

14255

24893

758

2007

6

18853

24975

679

2008

10

41704

38995

337

2009

78

20119

23726

907

2010

75

18041

24812

409

4. táblázat A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása alapján a légtérbe jutott szennyező anyagokat, kibocsátóikat és mennyiségüket részletesen az 15. sz. melléklet tartalmazza (forrás: LAIR). I.5.

Táj-és természetvédelem

Kiskunhalas közigazgatási területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságilletékességi területébe tartozik. A város természeti értékeinek pontos bemutatása érdekében a terület természetvédelmi őrkerület vezetővel (Somogyi István) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi referensével (Faggyas Szabolcs) is megbeszélést folytattunk. A város területén lévő természetvédelmi-, ex-lege- és természeti területeket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsájtott 2. sz. melléklet (térkép) szemlélteti. A Kiskunhalas területén működő jelentősebb környezetvédelmi szervezetek az alábbiak: Civil szervezet neve

Tevékenység

Elérhetőség

Jövőnk Halas Egyesület

Kiskunhalas város természeti és épített környezete állapotának megóvása, gyarapítása, fejlesztése. A társadalom tudatformálása a környezet megóvása érdekében. Az ifjúság környezettudatos gondolkodásának elősegítése, elvilágosító tevékenység a fenntartható fejlődés érdekében.

6400 Kiskunhalas, Kossuth utca 21.

Kiskunhalasi Környezetvédelmi Egyesület

10 / 130

6400 Kiskunhalas, Majsai út 10.


Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány

Zöld-Híd Halasi Környezetvédők Egyesülete

2013.

A város arculatának őrzése az épített és természetes környezet megóvása.

6400 Kiskunhalas, Ady u. 9.

A város és földrajzi környezetében élő lakosság környezeti nevelése, az e téren munkálkodók tevékenységének támogatása. A meglévő és felmerülő környezeti problémák felismerése, tudatosítása és megoldásában való részvétel. Fogyasztóvédelem, kutatás, állatvédelem. A természeti és épített értékek bemutatása, megóvása, a helyi értékek védelme. A környezetvédelem fontosságára nevelés, oktatás, tudatos ökológiai szemlélet és gondolkodásmód kialakítása. 5. táblázat Forrás: www.kiskunhalas.hu

6400 Kiskunhalas, Felsőszállás 96.

6400 Kiskunhalas, Mérleg utca 3.

A civil szervezetek két terület helyi jelentőségű védett területté nyilvánítására nyújtottak be Kiskunhalas Önkormányzatának javaslatot („Íriszes” domb és Sós-tó teljes területe). A javaslatokról sajnos a mai napig nem született döntés. I.5.1

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

Pirtói Homokbuckák Természetvédelmi Terület1 A 2012-ben védettség alá kerülő Pirtói Homokbuckák Természetvédelmi Terület mintegy 600hektáron terül el. A védetté nyilvánítás célja a Duna–Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék formakincsének (futóhomok formák), valamint a természetes és természetszerű élőhelyek és azok élővilágának megóvása volt. A Pirtói Homokbuckás TT nemcsak hazai, de európai szinten is kiemelt védettséget élvező élőhelyeknek, nevezetesen pannon homoki gyepeknek és borókás nyárasoknak, illetve közösségi jelentőségű fajoknak ad otthont. Ilyen a csak a Kárpát-medencében előforduló homoki kikerics. A meszes homokpuszták szintén bennszülött növényei a homoki bakszakáll, a homoki varjúháj, a homoki imola és a rákosi csenkesz is tenyészik itt. A területen számos más fokozottan védett (csikófark, gyapjas csüdfű, bugaci nőszőfű) és védett növényfaj megtalálható (kései szegfű, homoki fátyolvirág, szürke- és fényes poloskamag, erdei szellőrózsa, piros madársisak). A fajgazdag állatközösség képviselői között találhatók közösségi jelentőségű fokozottan védett (magyar futrinka) és védett fajok is (sisakos sáska, barbársáska, pusztai hangyaleső). A gyurgyalag és a szalakóta szintén előfordul. A legjelentősebb természeti értékeket őrző területrészt, mintegy 32 ha-on, fokozottan védetté nyilvánították, mely területre a belépés csak a természetvédelmi hatóság engedélyének birtokában történhet. 1

Forrás: http://knp.nemzetipark.gov.hu/pirtoi-homokbuckak

11 / 130


2013.

Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület A Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétekegyik utolsó maradványa a Fejetéki-mocsár. A mocsár 26 ha területű, 1992 óta védett.A zsombékok közti semlyékek rejtik a Duna-Tisza köze egyik legritkább védett növényét a vidrafüvet (Menyanthes trifoliata). A magasabban fekvő részeken kiszáradó láprétek alakultak ki,ahol sok védett növényfaj él. Ez a kis kiterjedésű láp nem csak ritka növényeknek, de néhány kétéltűnek és hüllőnek, és számos nádhoz kötött madárfajnak is otthont ad. Kéleshalmi Homokbuckák Természetvédelmi Terület A Kiskunhalas és Kéleshalom területén található 168 ha-os területet 1975bennyilvánították védetté. A pionír homokkötő gyeptársulásoktól a zárt homokpusztagyepekig sokféle növénytársulás található meg itt. Legjellemzőbbek a másodlagosan kialakult pusztai cserjések. A homokpuszta-gyepek csakúgy, mint a DunaTisza köze más vidékein, számos bennszülött és pontusi-pannon növényfajnak nyújtanak otthont. I.5.2

Helyi jelentőségű természeti területek

Kiskunhalas város helyi jelentőségű védett természeti területeinek nyilvánításáról a Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2005. (VI.01.) rendelete, valamint az ezt módosító a 2/2009.(II.04.) sz. rendelete szól.

sz.

A helyi védett területek elhelyezkedéséről az 3. sz. mellékletből tájékozódhatunk.2 Tekintettel arra, hogy a lista a legutóbbi Környezetvédelmi Program készítése óta bővült, tételesen felsoroljuk a helyi jelentőségű védett területeket: 1. Megnevezés: Sóstói Parkerdő Hrsz.: 6393 Terület: 19,6254 ha Művelési ág: erdő A terület tulajdonosa: Magyar Állam A terület kezelője: Kincstári Vagyonigazgatóság Védetté nyilvánítás oka: Rekreáció, környezeti nevelés természetközeli erdőben, az ott élő növény- és állatfajok védelme. 2. Megnevezés: „Nádas-sziget” Hrsz.: 6391 „f” alrészlet Terület: 8,7620 ha Művelési ág: nádas A terület tulajdonosa és kezelője: Kiskunhalas Város Önkormányzata Védetté nyilvánítás oka: A szigeten fészkelő madarak és egyéb állatok védelme, a biodiverzitás fenntartása.

2

A térképen jelölt helyi védett területek nem teljeskörűek; az Alsótelepen lévő 15 db mocsárciprus, illetve a külterületi tarka sáfrány termőhely nem került feltüntetésre.

12 / 130


2013.

3. Megnevezés: Csetényi Park Hrsz.: 2358/4, 2358/5 Terület: 18,0883 ha Művelési ág: park/pihenőpark A terület tulajdonosa és kezelője: Kiskunhalas Város Önkormányzata Védetté nyilvánítás oka: A terület a várost egykor körülölelő mocsárvilág maradványának tekinthető, mely mai mesterséges állapota ellenére is fontos vizes élőhely. Számos védett madárfaj fészkelő helye, kétéltűek szaporodási helye. A záportározót körülölelő pihenőpark rekreációs célokat szolgál, kiváló kirándulóhely, melynek állapotát meg kell óvni a jövő nemzedékének. 4. Megnevezés: Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) termőhely Hrsz.: 01004/1 Terület: 2,2458 ha Művelési ág: gyep (legelő) A terület tulajdonosa és kezelője: Lajkó István (6412 Balotaszállás, Jókai utca 23.) Védetté nyilvánítás oka: A területen nagy egyedszámban (több tízezer tő) fordul elő a védett tarka sáfrány (Crocus reticulatus), melynek állománya érdemi természetvédelmi értéket képvisel. Ennek megfelelően szükséges a területet kezelni és az élőhelyet természetvédelmi oltalom alá helyezni. 5. Megnevezés: Kiskunhalas külterület 0725/26 hrsz-ú gyepterület Hrsz.: 0725/26 Terület: 2,4089 ha Művelési ág: gyep (legelő) A terület tulajdonosa és kezelője: Fehér Péter (6400 Kiskunhalas, Felsőszállás 96.) A gyepterület 2009-ben, a 2/2009.(II.04.) sz. rendelet értelmében lett helyi jelentőségű védett területté nyilvánítva. Védetté nyilvánítás oka: A terület a szomszédos fenyves területén épített vezeték miatt veszélyeztetett, a vezetékszakasz útról való megközelítése miatt. A területen számos védett és fokozottan védett növényfaj fordul elő, melyek állománya érdemi természetvédelmi értéket képvisel. Ennek megfelelően szükséges a területet kezelni és az élőhelyet természetvédelmi oltalom alá helyezni. I.5.3

Helyi jelentőségű természeti emlékek

Az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek listáját Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2007. (XII.05.) sz. rendelete tartalmazza. A vonatkozó rendelet 2007. óta nem változott, a helyi jelentőségű természeti emlékek listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza. I.5.4

Érzékeny természeti terület (ÉTT)

Kiskunhalas külterületén található gyep, nádas, halastó művelési ágú területek az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöMFVM együttes rendelet (ÉTT) 3. § (4) bekezdése, valamint 2. sz. melléklete alapján a Tisza homokhátsági vízgyűjtőjéhez tartoznak, ezért kiemelten fontos érzékeny természeti terület részét képezik. Ezen területekre az ÉTT rendelet 7 §-a alapján a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. (Tvt.) természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

13 / 130


I.5.5

2013.

NATURA 2000 területek:

Magyarország NATURA 2000 területeinek kijelöléséről az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet rendelkezik. Ennek 7. sz. melléklete szerint Kiskunhalast 2 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület érinti. Ezek3: 1. Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák HUKN20023) Jelölő fajok o magyar futrinka (Carabus hungaricus) o homoki kikerics (Colchicum arenarium) o homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Jelölő élőhelyek o 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak o 6260 * Pannon homoki gyepek o 91N0 * Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) 2. Imre-hegy, Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák HUKN20036 Jelölő fajok o magyar futrinka (Carabus hungaricus) o homoki kikerics (Colchicum arenarium) Jelölő élőhelyek o 6260 * Pannon homoki gyepek o 91N0 * Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) A Natura 2000 területek pontos elhelyezkedését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsájtott 5. sz. melléklet mutatja. I.5.6

Ex-lege területek:

Kiskunhalas közigazgatási területén jelenleg 6 db ex-lege szikes tó található, melyek a Vidékfejlesztési Értesítő LXll. évfolyam 1. száma alapján mintegy 35 db helyrajzi számon helyezkednek el. Ezek térképi megjelenítése a 2. sz. mellékletben található. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 80.267-1-6/2011. számú határozatában állapította meg a Kiskunhalas (külterület) 0651/25 hrsz-ú, rét művelési ágú, 13 ha 0443 m2 területű földrészlet ex-lege védettségét. Az érintett térség szűkebb környezetének a vízmegtartása céljából Kiskunhalas Város Önkormányzata 2010-ben megadta a tulajdonosi hozzájárulást a hosszan tartó csapadékos időszakok alkalmával az engedélyek beszerzését követően a terület Dong-érből történő vízzel való elárasztásához, valamint a szükséges vizsgálatok, hatósági egyeztetések lefolytatásához (addig a mértékig, amíg az közvetlenül vagy közvetve nem veszélyeztet mezőgazdasági területeket, ingatlanvagyont). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a fenti elképzelést támogatja.

3

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

14 / 130


2013.

6. ábra Kiskunhalas (külterület) 0651/25 hrsz-úex-lege szikes terület Forrás: Kiskunhalas Önkormányzata I.6.

Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás

I.6.1

Felszíni víz

Kiskunhalas város a Duna-Tisza-közi hátságon található, mintegy 125-127 m.B.f. magasságú térszínen. A térség vízföldtani szempontból a dunai szerkezeti árok délnyugati részéhez tartozik. A terület talajainak genetikai típusa: karbonátos, gyengén humuszos homok, homok alapkőzeten. A talaj 1,5 m mélységig vízáteresztő, közepes raktározó képességű, gyengén víztartó. Kiskunhalast régen tavak, mocsarak övezték, erre utal a város neve is. Mára ezek a területek kiszáradtak, vagy lecsapolták, így szabad vízfelületként csak a Sós-tó maradt meg, az egykori mocsárvilág emlékét pedig a Fejeték láprétje őrzi. Az eredeti állapotokat az I. és II. katonai térképek jól szemléltetik: I. katonai térkép

II. katonai térkép

7. ábra Forrás: KNPI

15 / 130


2013.

Sós tó: A Sós-tó az 53. sz. út mentén, Kiskunhalas északi határában fekszik. A tó melletti Sóstói parkerdő, illetve a részét képező Nádas-sziget helyi jelentőségű védett terület, azonban a tó egésze nem az. A tó déli részén strand kapott helyet, a többi pedig horgászterületként funkcionál.

8. ábra A kiskunhalasi Sós-tó légifotója (Forrás: Kiskunhalas önkormányzata) 2012-ben elkészült a „Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiaitermészetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése” tanulmány (a továbbiakban: Sós-tó tanulmány), amelynek a fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó állt.A tanulmányban végzett mérések tanúsága szerint is a térségben jelentős a talajvízszint-süllyedés, melyet a csapadékhiányos évek mellett az antropogén hatások okoznak. Ennek mérséklésére 2011-ben és 2012-ben a süllyedő felszíni víz pótlására a környező kutakból vízutánpótlás történt a tóba. A Sós-tó vízutánpótlása természetes úton elsősorban a felszín alatti vizekből történik, így annak csökkenése kihatott a tó vízkészletére is:

16 / 130


2013.

100000 0 -100000 -200000

vízpótlás nélkül vízpótlással

-300000 -400000 -500000 -600000 -700000 m3

9. ábra Vízkészlet-változás a kiskunhalasi Nagy-Sós-tón 1983-2012 közt A tanulmány több alternatívát is megvizsgált arra vonatkozóan, hogy a víz pótlása milyen forrásból lehetséges. A Nagy-Sós-tó vízszint-megőrzése és a vízminőség javítása érdekében elsősorban passzív vízvisszatartási módszerek javasoltak, amelyek a talajvízszint emelését célozzák meg és nem a direkt felszíni vízutánpótlást. Ez történhet az északnyugati beáramlási területen a betáplálás növelésével, vagy pedig a tótól délkeletre lévő területeken az eláramlás mértékének csökkentésével, az áramlás megfordításával. Erre vonatkozó javaslatok: A Dong-ér és a mellékcsatornák vízminősége jelenleg nem alkalmas a felszíni vízutánpótlás megvalósítására a kémiai paraméterek miatt. A Nagy-Sós-tót övező gát déli részén egy rés van, amelyen nagyvizek idején szivárog a környező rétekre. E rés betömítésére mindenképp szükség lenne. A tó egy ÉNY-DK talajvíz áramlási rendszerben található. A tóba ÉNY felől érkező talajvizeknek a helyi csapadék mellett legalább 50%-ban szerepük van a vízutánpótlásban. Ezért a tó északi partja valamint a tőle északnyugatra lévő területek beépítése tovább már nem növelhető, ott mezőgazdasági funkciót kell fenntartani. A tótól délkeletre lévő területek felé a felszín alatt eláramlik a tó vize. Az attól délre lévő két belvizes mélyedés (többek közt a Kis-Sós-tó) azonban alkalmas lehet ezen vízeláramlás csökkentésére, ha e mélyedések vízzel teltek. A Nagy-Sós-tó és a Dong-ér közti csatornát érdemes lenne ellenesésűvé alakítani, medrét, s akár a környező szikes gyepeket is víztározásra felhasználni. Direkt kapcsolat létesítése a tóval azonban nem javasolt. A Dong-ér 53-as út és Járószéki-zsilip közti szakaszán a csatorna talpszintjének legalább 0,5 m-es emelése szükséges, mert a csatorna különösen a vasút környéki szakaszon túlmélyített. A fenti szakaszon a vízszintet a csatorna pereméig meg kell emelni, s a lehető legtovább e vízszintet megtartani. a Dong-érben való vízvisszatartás nagyon fontos eleme a Járó-széki vésztározó befejezése, amely rendkívül magas csapadékú években tatalék- és vésztározóként is funkcionálhat. Ehhez egy egységes gát kialakítása lenne szükséges. A vasúttól keletre a Nagy-Sós-tó és a Dong-ér közt, a Nagy-Sós-tó folytatásaként szintén található két potenciális tározótér. A fenti két víztérből csövekkel,

17 / 130


2013.

szivattyúkkal a víz Nagy-Sós-tóba is ereszthető, ugyanis az itteni víz kémiai paraméterei már igencsak hasonlítanak a célvíztérhez. A Járó-széki zsilip megléte kulcsfontosságú az egész vízmegtartó-rendszer működtetése szempontjából. A Nagy-Sós-tó nyugati partján az 53-as út árka felől a tóba direkt árkos bevezetés van. Ez a közúti szennyeződésből adódó káros anyagokat egy-egy csapadékosabb időszak után direktben a tómederbe moshatja. E direkt bevezetés mindenképp megszüntetendő. A parkerdőbenmeglévő árkokat folyamatosan meg kellene szüntetni. A Kis-Sós-tótól keletre található egykori MHSZ-lőtér (ma motocross pálya) is potenciálisan alkalmas víztározó kialakítására. A jelenlegi és a korábbi hasznosításból kifolyóan egy igen zavart területről van szó, ígya legkisebb potenciális természeti kár okozás nélkül itt valósítható meg a víz tárolása. A Fejetéki-mocsár kiszáradása probléma lehet, így az abból délre kiinduló árok eltömítése igen fontos e terület fennmaradása szempontjából. A vízvisszatartás szintén emeli a környező tájban a talajvízszintet. A Nagy-Sós-tó kotrása nem indokolt, mélyítése beláthatatlan káros következményekkel járhat. A precíz monitoringhoz egy hitelesített vízmérce létesítése elengedhetetlen. A Járószéki-zsilipnél van ugyan vízmérce, de nincs rendszeres adatgyűjtés. Itt a vízmegtartás hatékonyságának, a villámárvizekre való reakció gyorsításához nélkülözhetetlen lenne a fenntartó által egy digitális vízszínt-mérő elhelyezése. Aktív vízutánpótlási formák: A tisztított szennyvíz talajvízbe táplálása a pírtói határban, a Nagy-Sós-tótól északnyugatra. A mélyfúrású rétegvízkutakból történő vízutánpótlás szintén megoldás lenne, de ez drága. A talajvízkutakból történő vízutánpótlás egyáltalán nem javasolt. A Dong-ér várost nyugatról övező szakaszán számos felhagyott, nádassal borított vályogvető gödör található. Ezek jelentős tartalék vízbázisként szolgálhatnak. E vizek akár később a Nagy-Sós-tó passzív vízutánpótlási rendszereibe is bejuttathatók, de jelenleg ebben a laktanya okozta nehézfém-szennyeződés komoly gátat jelent. Ezért is rendkívül fontos a laktanya területének mihamarabbi kármentesítése. A Sós-tó déli partvonala mentén kialakított strand területén fürdési szezonban havonta történik akkreditált mintavétel és laboratóriumi vizsgálat. A tó 2012. évi és 2013. évi mérési adatsorából kiemelt vízkémiai paraméterek: Paraméter Kívánt 2012.05.04 2012.06.27. 2012.08.23 2013.04.17 értékek pH 6-9 8,55 8,73 8,85 8,60 Hőmérséklet °C 22,8 23,0 26,8 14,2 Oldott oxigén 7,05-7,40 7,44 5,87-5,97 8,71 mg/l Oxigén telítettség % KOI mg/l BOI5 mg/l E. coli

80-120

86,8-87,3

87,8-88,2

9,90 8,40 <5,00 5,00 aj.:<500 0,00 23,00 6. táblázat Forrás: Kiskunhalasi Önkormányzata

18 / 130

72,9-73,8

84,8

7,00

2,00 9,00 15,00


2013.

Szintén az 53. sz. főút mentén, de a Sós-tóhoz viszonyítva délebbre és az út másik oldalán helyezkedik el a mesterségesen kialakított Tóth Halastó, mely horgászvízként funkcionál. A tó hátránya, hogy jelentős a talajvíz elszívó hatása. Az Ezüst-tó Kiskunhalason a Jókai utca végén található. Átlagos vízmélysége 2,8 méter, legmélyebb pontja 4 méter. A tó minden partszakaszán engedélyezett a horgászat. A tómeder egy ősrégi mocsaras, lápos terület mesterséges kimélyítésével jött létre. Felszíni vízfolyások: A terület régen sem bővelkedett természetes vízfolyásokban, azonban a múlt század második felében végrehajtott vízrendezés eredményeképp azok már alig különböztethetők meg a mesterséges csatornarendszertől. A terület vízhálózatában ez utóbbi szerepe a meghatározó. Kiskunhalas közigazgatási területe a Dongér-Halasi belvízrendszer vízgyűjtő területén található. A rendszer területe 10111,6 km2 és 8 öblözetre tagolódik. A város 2 fő vízfolyása a Dongéri-főcsatorna, illetve az abba torkolló Alsószállási-csatorna. Mindkettő időszakos vízfolyás. Az Alsószállási-csatorna a meglévő szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének befogadója is egyben. A korábbi technológia mellett a tisztított szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja rendszeresen túllépte a megengedett határértékeket (régebben KOI, majd BOI5, valamint ammónia-ammónium, és összes lebegőanyag), emiatt az üzemeltető Halasvíz Kft. évről évre jelentős mértékű bírság megfizetésére volt kötelezett. A nem megfelelően tisztított anaerob jellegű szennyvíz emellett jelentősen hozzájárult a csatorna feliszapolódásához is. A város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére irányuló KEOP-20091.2.0. pályázathoz a részletes megvalósíthatósági tanulmányt 2010-ben nyújtotta be Kiskunhalas Város Önkormányzata. A tanulmány támogatást nyert, így várhatóan 2013-ban befejeződnek az ebben vállalt feladatok. A kialakítandó SBR technológiával működő szennyvíztisztító telep garantálja a tisztított szennyvíz szennyezőanyagkoncentrációjának határérték alatt tartását. A Dongéri-főcsatorna lényegében önálló vízhozammal nem rendelkező belvízcsapadékvíz levezető csatorna. A Dongéri-főcsatorna, valamint a szervesen hozzátartozó, a strandfürdő mögött elhelyezkedő záportározó rendszer a város területére lehullott csapadékvíz szabályozott elvezetését szolgálja. A Dongéri-főcsatornából van biztosítva a Harkakötöny határában elhelyezkedő Harkai tó szükség szerinti vízpótlása, illetve a vízleeresztése. A tóban jelenleg halászati tevékenység folyik, a vízgazdálkodásra vonatkozó érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Így a tó vízminőségére a vízpótlás időszakában jellemző csatornavíz minősége és a végzett gazdasági tevékenység együttesen hatnak. A Sós-tó tanulmány készítésekor a felszíni vizek minőségének meghatározásához 2011-ben 6 helyen került sor az álló víztér vizsgálatára a főbb kémiai paraméterek tekintetében. A 2011. évi mérések eredménye a következő:

19 / 130


Paraméter* pH (megengedett érték: 6,5-9) OH- tartalom (mMol/l)

Dongér

Dong-ér oldalcsat.

8,23

7,8

Kis-sós-tó szikes laposa

NagySós-tó dél

8,43

8,26

2013.

Nagy-Sóstó észak

Fejetékimocsár

8,36

7,98

0

0

0

0

0

0

0,39

0

0,58

0,58

0,58

0

10,79

16,42

12,83

7,39

7,29

12,83

694

1006

658

486

491

694

Cu (µg/l) (h.é. 500 µg/l)

15,97

3,58

5,521

12,45

3,51

<0,05

Ni (µg/l) (h.é. 500 µg/l)

7,26

1,62

3,07

1,48

1,13

0,39

Co (µg/l) (h.é. 1000 µg/l)

0,62

0,45

0,32

0,19

0,32

0,29

Cr (µg/l) (h.é. 200 µg/l)

0,76

0,57

0,81

0,32

0,27

0,44

karbonát-tartalom (mMol/l) hidrogénkarbonát-tartalom (mMol/l) Összes oldott sótartalom (mg/l) Nehézfém

Cd (µg/l)(h.é. 5µg/l)

3,36

0,84

0,24

1,24

1,24

0,94

Pb (µg/l)(küszöb: 0,1 µg/l)

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

23,56

5,87

8,89

3,72

2,21

1,39

As (µg/l) (h.é. 100 µg/l)

112,5

22,79

1,96

35,81

37,61

24,99

Se (µg/l)(h.é. 1000 µg/l)

23,11

25,14

11,89

27,37

15,97

18,7

414,38

635,30

27,54

37,94

34,20

1331,47

0,00

350,50

61,17

81,44

78,60

199,04

NO2- (µg/l)

127,60

15,84

8,36

11,21

19,00

15,63

NO3- (µg/l)

1014,87

0,00

28,60

46,89

0,00

0,00

Zn (µg/l) (h.é. 1000 µg/l)

Tápanyag PO43- (µg/l)(h.é. 5000 µg/l) NH4+ (µg/l)(h.é. 10000 µg/l)

7. táblázat *A táblázatban a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján az „egyéb védett területek befogadói”ra meghatározott határérték szerepelnek.

pH: A vizsgált talajminták pH-ja a gyengén lúgos tartományban van. A Fejetéki mocsár alacsonyabb pH-ja a lápi jelleg miatt nem meglepő, azonban a Dong-ér oldalcsatornájában már megindult biológiai folyamatokra és külső szennyeződésre utal. Vízben oldott hidroxil-, karbonát- és hidrogénkarbonát-ionok:A Fejetékimocsárnál a jelentős mennyiségű regionális talajvízáramlásoknak köszönhető a kiemelkedően magas érték, míg a Kis-Sós-tónál valamint Dong-ér oldalcsatornában már a szikesedéshez, az apadó, sekély, zárt vízterekben való akkumulálódáshoz köthető a fenti oldott anyagok jelenléte. A legmagasabb össz-sótartalom a Dong-ér oldalcsatornában volt, ami nem meglepő, mert az végig szikes élőhelyek övezte szikes mélyedés legmélyebb részén halad át. nehézfémek:jelentős nehézfém szennyeződés nem mutatható ki egyik víztérből sem, de a Dong-ér vízminősége a legrosszabb, ahol az arzén tekintetében határérték-túllépés tapasztalható, valamint a kadmium is egy magasabb, de a határértéket még el nem érő koncentrációban volt jelen. Ezt elsősorban a volt szovjet laktanya által hátrahagyott talaj-és vízszennyezés, illetve a település közelsége okozza. Fontos tény továbbá az is, hogy a regionális talajvízáramlásokkal a mélyből eleve kissé magasabb arzén-tartalmú víz érkezik a felszínre, azonban a fenti dong-éri értékek a természetes folyamatokkal önmagukban nem indokolhatók. tápanyagok: ezek megfelelő mennyisége a víztér eutrofizálódásának elkerülése, a meglévő élőhelyek, élőhely-struktúra biztosítása miatt szükséges.A foszfát (PO43-) mennyisége kiugróan magas a Fejetéki-mocsárban (1331 µg/l), ami az anaerob körülmények közt a lápban rothadó növényi és állati eredetű holtanyagnak is

20 / 130


2013.

köszönhető.Az ammónium (NH4+) és a nitrit (NO2-) rendkívül kis koncentrációban van jelen, míg a nitrát (NO32-) egyes vízterekből teljesen hiányzik.

10. ábra Kiskunhalas és környékének felszíni vizeinek ökológiai állapota (Forrás: Víz Keret Irányelv) Kiskunhalas területe a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízi tározók területét nem érinti. A 240/2000. (XII.23.) „A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületükkijelöléséről” szólókormányrendeletalapjánKiskunhalas város területe nem tartozik az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületei közé. I.6.2

Felszín alatti víz

A Dorozsma-Majsai-homokhát felszín alatti vizei kálcium-magnéziumhidrogénkarbonátosak, a szikeseken azonban a nátrium-hidrogénkarbonátos jelleg érvényesül (pl. Járó-szék). A nátrium a fenti kationok mellett mindig jelen van a talajvizekben, de nem szikes közegben alárendeltebb. A hidrogénkarbonát után a szulfát, majd a klorid ionok aránya számottevőbb az anionok közül. A térségben a felszín alatti víz északnyugatról délkeleti irányba mozog, a talajvíz a Tisza felé áramlik a Dorozsma-Majsai-homokháton. Kiskunhalas és környéke intermedier zónának számít, ugyanis a Kiskunhalastól délkeletre, keletre elhelyezkedő területek még alacsonyabb fekvésűek, a talajvíz nyugalmi szintje ott még alacsonyabban van, így a talajvíz képes a fenti irányokba továbbáramlani. Az itteni talajvizek szerepe tehát kulcsfontosságú a Kiskunhalastól délkeletre elhelyezkedő területek, azaz a Dorozsma-Majsai-homokhát kistájának jelentős részének vízutánpótlása szempontjából. Az ottani semlyékek természetvédelmi szempontból rendkívül értékes,

21 / 130


2013.

egyedülálló lápréti és szikes élőhelyeinek vízutánpótlása Kiskunhalas térségéből származik. Ezért a Dorozsma-Majsai-homokhátság Csongrád megyére eső részének nyugati, középső és déli területeinek vízellátottságát alapvetően befolyásolja Kiskunhalas felszíni és főleg felszín alatti vizeinek állapota, azok mennyiségi és minőségi jellemzői. (Forrás: Sós-tó tanulmány) Kiskunhalas közigazgatási területén 5, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által üzemeltetett, hivatalos talajvíz-figyelő kút található. A Sós-tó tanulmány ezek közül a kiskunhalasi Sós-tótól északnyugatra lévő 2384 sz. észlelő kút adatait vette alapul. Az 1970-es éveket megelőző időszakban a talajvíz átlagos szintje a Duna-Tisza-közi Homokhátság középső részén 1-3 méter között alakult. Ettől északra és délre 3-5 méter közötti talajvízszintek voltak. A mérések tanúsága szerint 1983-tól fokozatosan csökkent a talajvíz szintje. Az ENSZ élelmezési világszervezete a FAO 2001-ben a félsivatagi övezetbe sorolta a hátságot. A talajvízszint süllyedése leglátványosabban Kiskunhalas közvetlen közelében a vizes élőhelyek kiszáradásában, átalakulásában, valamint a döntően talajvíz táplálta tavak vízfelületének zsugorodásában, illetve kiszáradásában nyilvánul meg. A tendencia megfékezése érdekében aktív beavatkozásra lenne szükség.

1932 1935 1938 1941 1944 1947 1950 1953 1956 1959 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010

A talajvízszint süllyedését csak mérsékelni – és nem megfordítani – tudta a tény, hogy 2006-tól átlagos csapadékösszegű évek következtek, sőt, a 2010. év kiugróan csapadékos év volt.

0 1 2 3 4 5 6 méter 11. ábra A talajvíz felszínhez viszonyított nyugalmi szintjének változásai 1932-2010. között (Forrás: Sós-tó tanulmány) 1983

1986

1989

1992

1995

1998

2001

2004

2007

2010

0 1 2 3 4 5 6 méter 12. ábra A talajvíz felszínhez viszonyított nyugalmi szintjének változásai 1983-2012. között (Forrás: Sós-tó tanulmány)

22 / 130


2013.

A területen élők mezőgazdasági tevékenységet, elsősorban szőlő és gyümölcs, valamint zöldség termelést folytatnak. A vízszintsüllyedés tovább rontja a környéken zajló intenzív mezőgazdasági tevékenységből élők termelési és megélhetési lehetőségeit. A csapadékhiány mellett a vízháztartást az emberi tevékenység is befolyásolja. Kiskunhalas város ivóvíz ellátását a rétegvizek kitermelése biztosítja. A megcsapolt rétegek 80 és 300 m között találhatóak. A település rendelkezik 3 víztermelő teleppel, valamint 20 darab mélyfúrású kúttal4. A vízminőségre jellemző, hogy a kutak vize minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, illetve a határértéket megközelítő mértékben arzént. A kutak vizének minősítése II. osztályú rétegvíz. A felszínre hozatala után a vizek kezelésére minden esetben szükség van. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről alkotott 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet melléklete szerint Kiskunhalas nem nitrát érzékenyterületen fekvő település. A 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet sorolja fel a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő településeket. A rendelet alapján Kiskunhalas az érzékeny települések közé tartozik.

I.6.3

Vízgazdálkodás

Az Európai Unióban a 2000/60/EK számú irányelv a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szól, és a hétköznapi gyakorlatban Víz Keretirányelv (rövidítve VKI) néven vált közismertté. A VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2004 folyamán megtörtént. A VKI szerint a vízgyűjtőkerület képezi a tervezés alapját. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairólszóló221/2004.(VII.21.)Korm.Rendeletalapjánahazaivízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) az ország egész területére, ezen belül a Duna-közvetlen, a Dráva, a TiszaésaBalatonrészvízgyűjtőintizenhétvízgyűjtő-gazdálkodásitervezésirészegységre készül. A tervezési részegységeket 42 tervezési alegységre osztották. Kiskunhalas a 220 jelű Alsó-Tisza jobb part alegységbe tartozik.

4

Kiskunhalas Város 2011. évi környezeti állapotértékelése

23 / 130


2013.

Kiskunhalas

13. ábra

5

a) Csapadékvíz elvezetés : A város közigazgatási területe a 11.01 Algyő-Tápé-Gyála-Kőröséri belvízvédelmi szakasz területén, 37. sz. Algyői belvízrendszer 37/6. sz. Dorozsma-Halasi belvízi öblözetben és a 11.02 sz. Dongéri belvízvédelmi szakasz területén a 34. sz. Dongér-Halasi belvízrendszerben, a 34/8 Alsószállási belvízi öblözetben helyezkedik el. A belvízcsatornákat az ATIKÖVIZIG mellett a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat kezeli, illetve tartja fenn. Kiskunhalas város nem szerepel a „települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendeletben a veszélyeztetett települések között, ennek ellenére az utóbbi kifejezetten csapadékos évek hatására a belvíz problémát okozott a település egyes részein. Ezen belvízfoltok kialakulása nem csak a természeti körülmények rovására írható 5

Forrás: Kiskunhalas Város belterületi vízrendezése és csapadékvíz elvezetése környezeti elővizsgálat és döntés előkészítő tanulmány – PRO AQUA Vállalkozás

24 / 130


2013.

fel, kiváltó okként említhető még a nyílt árkok gondozatlansága, betöltése vagy a műszakilag nem megfelelő átereszek létesítése, továbbá a természetes víztározók megszüntetése vagy az elvezető rendszer egyes szakaszainak elavultsága. Kiskunhalas városában elválasztó rendszerű csatornahálózat üzemel, azonban ez az illegális bevezetések miatt nem érvényesül maradéktalanul. Előfordult, hogy a szennyvízcsatornával el nem látott területeken a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornába került a szennyvíz bevezetésre, de fordított esetre is volt példa. A csapadékvíz szennyvízcsatornába való vezetése a helyi szennyvíztisztító telepnek – főleg hevesebb esőzések alkalmával – jelentős gondokat okozott. A város területén nyílt árkok (164 km) és zárt csatornák (36,9 km) létesültek a csapadékvíz elhelyezés-elvezetés céljára. A város csapadékvíz elvezető hálózata nem képez egységes rendszert, így nincsenek sem az átmérők, sem a nyomvonalak és az esések sem összehangolva. A csatornák esetében általában gravitációs szakaszok és kisebb alárendelt nyomvonalon nyomott vezetékek is találhatók. A nyomott szakasz a 2 átemelőhöz kapcsolódóan fordul elő. A csapadékvíz befogadója a Dongéri-főcsatorna és az Alsószállási csatorna (mely a Dongéri- főcsatornába torkollik). A Dongéri-főcsatorna alsó szakaszán több helyen bukó van beépítve. A Vízgazdálkodási Társulat felmérése szerint a várost érintő csatorna szakasz 0,11 % lejtésű, számított vízelvezető kapacitása 2,0 m3/sec. Az Alsószállási-csatorna a csapadékvíz-és belvíz befogadója mellett a város szennyvíztisztító telepéből kilépő tisztított szennyvíz befogadójaként is funkcionál, jelentős hozamát maga a telep adja. A szennyvíztisztító telepről érkező szennyvíz mennyisége 0,03-0,05 m3/sec. Az új szennyvíztisztító telep beüzemelésével ez az érték növekedni fog. A befogadó Dong-ér csatornába érkező csapadékvíz mennyisége túlterheli a csatornát, emiatt szükséges egy új záportározó kialakítása. A város körül korábban kialakult, vagy a vízállásokból meghagyott természetes záportározók lassan megszűntek, illetve a vízgyűjtő területeikről lehatárolásra kerültek. A város legnagyobb záportározója a Harangostér-csordajárás területe volt. A következő nagy meder a várostól ÉK-re elhelyezkedő terület, ezt azonban szilárdhulladék lerakónak használta a város. Ennek két visszamaradt medre a Csetényi-parki záportározó és a Tóth Halastó területe. A Csetényi Park északi területe tehát engedély szerint záportározónak készült, azonban jelenlegi állapotában nem tölti be ezt a szerepet (jelenleg csak az ÉK-i területek vizét gyűjti össze). A meder állandó vízzel feltöltött állapotban van, így az érkező csapadékvizet nem képes fogadni. A tározó jelenlegi állapotában rekreációs vízfelület.6 A heves esőzések során felgyűlő csapadék elhelyezésére az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2001-ben vízjogi létesítési engedélyt adott ki az ún. Déli- záportározó építésére. A tervezett tározóba a távlatban kialakuló 187,7 ha-os belterületi vízgyűjtő területről (belváros, Tabán, Alsóváros, Bükkönyös városrészek) mintegy 359 038 m3/év mennyiségű csapadék vezetődik. A tározót ÉK-ről részben természetes magaspart, részben tervezett földgát, DK-ről szintén természetes magaspart, DNY-ról tervezett mesterséges töltés határolja. A tározó 6

Forrás: Kiskunhalas Város Környezetvédelmi Programja 2008-2013.

25 / 130


2013.

területén meglévő nyíltszelvényű csapadékvíz-elvezető csatornák találhatók, melyek közül ÉK-en a Harangostéri övárok, a DK-i övárok és az ÉNY-i övárok megmarad. Funkciójuk a tározó töltésének mentett oldalán a szivárgó vizek, egyéb belvizek gyűjtése, a tározó lecsapolásakor elvezetett vizek Dongérbe való bevezetése. A Déli-záportározó közelében 5 db monitoring kút létesítésével szükséges a tározó talajra, illetve talajvízre gyakorolt hatását nyomon követni. A monitoring kutak adatai:

X Y Z Talpmélység Csövezés Szűrőzése Kútfejkiképzés Vízigény Víztípus

F1 F2 F3 F4 683750 683494 683398 683466 119008 119122 119393 119570 126,50 124,90 124,60 124,80 5,0 m (előirányzat) +0,80 – 1,00 m között Ø 133x4,5 mm acél +0,60 - -5,0 m között m Ø 90 KM-PVC cső

F5 683376 119610 125,70 cső

- 3,50 - -4,50 között terepszint felett kialakított észlelő kútfej, kútfejsapkával, betongallérral ellátva nincs vízhasználat, csak észlelésre használják talajvíz 8. táblázat Forrás: ATIKÖVIZIG

A vízműtani számítás alapján meghatározott vízmennyiségek befogadását, ill. továbbvezetését az ATIKÖVIZIG kezelésű szakasz biztosítani tudja. A közvetlen bevezetésekkel érintett szakaszokon a Dongéri főcsatorna üzemeltetője, a Kiskunmajsa és Környéke VGT a tervdokumentációra alapozott befogadói nyilatkozatát megadta. 7

b) Vízkárelhárítás : A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza a Vízgazdálkodási törvény 16.§ (4) bekezdése, 17.§-a, a 232/1996. (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről. Ezek a jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás műszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, működési rendjét. Az Önkormányzati tv. 8.§ (1) bekezdése – többek között – a települési önkormányzatok feladatává teszi a vízrendezést és a csapadékelvezetést. A Vgtv. 4.§ (1) bekezdés f. pontja a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, valamint az árvíz és belvízmentesítéssel járó települési önkormányzati feladatokat határozza meg. Ezek egyfelől a települési vízkárok okaira figyelemmel a megelőző műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, vízelvezető rendszerek kiépítését, a befogadók, a belvízcsatornák mederrendszerét, védelmi tervek elkészítését, azaz a vízkárok megelőzését szolgálják.

7

Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság „A homokhátsági kistérség vízrendezési koncepciója” c. tanulmánya, 2011. július

26 / 130


2013.

A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 4.§. alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni. Kiskunhalas vízkárelhárítás szempontjából illetékes vízügyi igazgatósága, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Kiskunhalas jelenleg nem rendelkezik vízkárelhárítási tervvel. A vízkárelhárítási tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia: Vízkárelhárítási tapasztalatok Térképmellékletek Műszaki tartalom Védelemvezető feladatai Vízkárelhárítási fokozatok Védekezésre való felkészülés Elérhetőségek Jogszabályok Vízkárelhárítási tapasztalatok Javasoljuk az elmúlt évek belvíz védekezési tapasztalatainak mintegy operatív intézkedési tervként történő összefoglalását, amely magába foglalja a település belvízi veszélyeztetettség szempontjából legkritikusabb pontjait, az itt történt beavatkozások, felhasznált gépek, eszközök, anyagok, erőforrások felsorolásával, mennyiségeik, típusuk, jellemzőik megjelölésével. Az eredményes beavatkozások tapasztalatai a jövőben is alkalmazhatóak, a nem megfelelőekre pedig célszerű a jó műszaki beavatkozási terv elkészítése, az esetleg ismételten előforduló hasonló helyzet sikeres megoldása érdekében. Térképmellékletek A védekezésben részt vevő szervezetek műszaki irányítói számára, a belvízvédekezés átláthatóbb levezénylése érdekében, a belterületi vízelvezető árkok, valamint a külterületi mellék és főcsatornák egymáshoz kapcsolódásának megjelenítése céljából a védelmi tervet egy M = 1:100.000-es, vagy M = 1:50.000-es áttekintő és egy M = 1:10.000-es, vagy 1:4.000 léptékű részletes helyszínrajzzal szükséges kiegészíteni. A lehetőség szerint geodéziai felmérések alapján elkészített részletes helyszínrajzon a következő információkat szükséges megjeleníteni: belterületi árokrendszerek folyásiránnyal megjelölve, az árokrendszerek kapcsolódásai a külterületi üzemi, vagy mellékcsatornákba, az üzemi és mellékcsatornák kapcsolódása a főcsatornákhoz (folyási irány feltüntetésével), a helyszínrajz olyan kiterjedésű legyen, hogy a csatornák és a kapcsolódásai pontjaik jól és egyértelműen kivehetőek legyenek, a helyszínrajz, mely jelezi a belterületi és külterületi elvezető rendszerek kezelőit, azaz az azokon védekezést folytató szervezeteket, a kül- és a belterület határa, telepített és mobil szivattyútelepek, belterületen a szükséges szivattyúzási helyek kerüljenek feltüntetésre.

27 / 130


2013.

Műszaki tartalom A vízkárelhárítási tervben szerepelnie kell az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő befogadóknak, illetve szükséges az adott csatornához tartozó hossz illetve keresztszelvény (ezen mellékletek beszerzésében segítséget tud nyújtani az ATIKÖVIZIG, ha szükséges). Ha a települést nem érinti, illetve a települési vízelvezetők befogadója nem közvetlen az ATIKÖVIZIG kezelésű csatorna, akkor a közvetlen befogadó adatait kell beleírni a tervbe. Az alábbi sablon szerint kell az adatokat megadni: Csatorna neve Befogadója: ……… (ha társulati kezelésű, akkor az ATIKÖVIZIG-es befogadó) Teljes hossza: ……… Gátér Község közig területére eső szakasz: ……… Fenékszint: ……… Levonulási vízszint: ……… Fenékszélesség: ……… Rézsűhajlás: ……… Vízhozam (Q10%): ………

km szelv. km km szelv. m B.f. m B.f. m m3/s

A védelemvezető feladatai A vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása. Tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről (pl. ATIKÖVIZIG tájékoztatóból). A település lakosságának a tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésről. A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása. A védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása. A káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése végrehajtása és ellenőrzése. A jég okozta kárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése. Ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatorna vízelvezető (emésztő) képességét, a vízelvezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek használatának figyelembevételével. A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása. Ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátásához nem elegendők, kiegészítésüket kell kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti.

28 / 130


2013.

A vízkárelhárítási fokozatok elrendelése I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. III. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A fokozat elrendelésével egy időben a helyi védelemvezető elrendeli a fokozatnak megfelelő műszaki ügyeleti szolgálat felállítását, valamint tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot (ATIKÖVIZIG) a fokozat elrendeléséről. Az ügyeleten védelmi naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. Az alkalmazandó napi jelentés javasolt mintáját mellékeljük. A védekezés személyi és technikai feltételeinek jegyzékét javasolt táblázatos formában nyílván tartani, amelyet évente aktualizálni szükséges. Védekezésre való felkészülés A védekezésre való felkészülés időszakában fontosnak tartjuk a már meglévő megépített belterületi vízelvezető művek védképes állapotban tartását, a káros vizek problémamentes levezetésének biztosítása érdekében. A medrekből és átereszeikből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a víz lefolyását meggátoló növényzetet, uszadékot, bekerült hulladékot. A záportározók, vész tározók területét szabadon kell hagyni. A ciklikus fenntartási munkák keretein belül, rendszeresen gondoskodni kell a medrek kotrásáról, a burkolatok műtárgyak, mederrézsűk hibáinak szükség szerinti kijavításáról. A vízrendezési létesítmények fenntartásának alapfeltétele a művek rendszeres és szakszerű felülvizsgálata, amelyet minden évben legalább egyszer, leginkább ősszel érdemes elvégezni, a megállapított hiányosságokat pedig minél előbb meg kell szüntetni. Az ellenőrző bejárásokra javasolt meghívni a szomszédos önkormányzatok, az illetékes VIZIG és vízgazdálkodási társulat képviselőit is. További feladat a védelemben részt vevő intézmények elérhetőségeinek naprakészen tartása.

29 / 130


2013.

Elérhetőségek A belvízvédekezésben részt vevő vízkárelhárítási szervezetek, intézmények listájába az alábbiakat javasoljuk felvenni: Név ATIKÖVIZIG ATIKÖVIZIG Központi Ügyelet Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat

Cím 6720 Szeged, Stefánia 4. 6720 Szeged, Stefánia 4. 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 79. 9. táblázat

Telefonszám 62/599-599 30/415-8100 76/417-942 76/500-521 77/481-194

Fax 62/599-555 62/599-555

A további bevonandó hivatalos szervek körét az ATIKÖVIZIG tájékoztatása alapján szükséges bővíteni. Jogszabályok A védelmi tervek fontos része – bár a védekezést csak közvetett módon segíti – a jogszabályok jegyzéke. Az elmúlt néhány év védekezései során és a „béke idei” fenntartási, fejlesztési munkák során sokszor jelentett gondot a tulajdonviszonyok és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek hiányos ismerete. A védelmi tervek elkészítésekor az alábbi jogszabályok szerepeltetését javasoljuk (folyamatos megújítást igényel): 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelmének általános szabályairól. 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 218/2009. (X.6.) Korm. rend. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. az országos településrendezési és építési követelményekről 72/1996. (V.22.) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 21/2006. (1.31.) Korm. rend. a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 120/1999 (VIII.6.) Korm. rend. a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról. A Vízkárelhárítási Terv készítéséhez a napi jelentés és fokozat elrendelés mintát a 6. sz. melléklet tartalmazza. c) Vízellátás: Az 1990-es években Magyarország Bács-Kiskun Megye déli ivóvíz szolgáltató vállalata, a Dél Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat több kisebb ivóvíz szolgáltató vállalkozásra bomlott. Az ivóvíz szolgáltatásra ebben az időben alakult Kiskunhalason a Halasvíz Kft., melynek tulajdonosi körét 13 önkormányzat jelenti. Kiskunhalas Város

30 / 130


2013.

Önkormányzatának részesedése több mint 75%. A városi vízmű, a víztisztító mű és az elosztó hálózat is önkormányzati tulajdonban van. A Halasvíz Kft. Kiskunhalason nem csupán az ivóvíz szolgáltatást látja el: a vállalat üzemelteti a szennyvíztisztító rendszert, az ő kezelésükben állnak a nyílt árkok és zárt csatornarendszerek, valamint megbízási szerződéses alapon műszaki üzemeltetői a Kiskunhalasi Strandés Termálfürdőnek. Kiskunhalas város ivóvíz ellátását a rétegvizek kitermelése biztosítja. A megcsapolt réteg 80 és 300 m között találhatóak. A település rendelkezik 3 víztermelő teleppel, valamint 20 darab mélyfúrású kúttal8. A vízminőségre jellemző, hogy a kutak vize minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, illetve a határértéket megközelítő mértékben arzént. A kutak vizének minősítése II. osztályú rétegvíz. A felszínre hozatala után a vizek kezelésére minden esetben szükség van. Az ivóvíz minőségének javítását célzó fejlesztések végrehajtása a Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Program keretében történik. A program keretében Kiskunhalas több önkormányzattal együtt (a székhely Kiskunhalas) 2010-ben létrehozta a „Mindennapi Vizünk” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A konzorcium 2011-ben nyújtotta be a KEOP-1.3.0. „Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, Kiskunhalas Ivóvízminőség javító Projekt” javaslatot. A pályázat támogatást nyert, megvalósítása jelenleg még folyamatban van. A vezetékes hálózat hossza 248 km, a bekötések száma eléri a 12448 darabot melyből 894 vállalkozói bekötés9. Az ipari üzemek ellátása legnagyobbrészt szintén a közüzemi hálózatról történik. Az ellátatlan ingatlanok miatt az önkormányzat 52 közkifolyót is fenntart. A kitermelt és értékesített vízmennyiségeket az alábbiakban mutatjuk be:

Év 2010 2011 2012

Termelt Értékesített vízmennyiség (m3) vízmennyiség (m3) 1 426631 1 086153 1 455444 1 093056 1 491809 1 088972 10. táblázat Forrás: Halasvíz Kft.

A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma a lakások számának növekedése ellenére meglepő módon 2009-ről 2010-re 719-el csökkent, 2010-ben és 2011-ben is 11413 db volt:

8

9

Kiskunhalas Város 2011. évi környezeti állapotértékelése

Forrás: Kiskunhalas Város 2012. évi környezeti állapotértékelése

31 / 130


2013.

12400 12200 12000 11800 11600 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

11400 11200 11000

Lakásállomány (db)

10800 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

14. ábra Forrás: KSH A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 2008. óta gyakorlatilag stagnál (kismértékben csökkent), 2011-ben 146,7 km volt. A belterületi lakások ivóvíz ellátásának aránya a korábbi 99%-ról azonban 93,1 %-ra csökkent. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége ezzel összhangban csökkenő tendenciát mutat: 940 920 900 880 860 840 820 800 780 760 740 720

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

15. ábra Forrás: KSH Az ivóvízhálózatba kapcsolt lakások csökkenő száma mellett csökkenést mutat a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma is (forrás: REMEK):

16. ábra

32 / 130


2013.

A volt zártkerteken kívüli tanyákon élő lakosok intézményes vízzel való ellátása nem oldható meg. Ezeken a területeken az egyedi sekély mélységű (20-30 m) fúrt kút jelenti a megoldást. A külterületi lakott helyek és meglévő nagyobb mezőgazdasági majorok a korábbi Termelőszövetkezetek, illetve ÁG-i tulajdonban lévő kutak vizét használják a kialakított hidroforos, vagy hidroglóbuszos vízellátó rendszereken keresztül. Az ipari üzemek vízellátása nagyrészt közüzemi hálózatról történik. Ez alól kivételt a baromfivágó-és feldolgozó üzemek jelentenek, melyek saját kutas vízellátással rendelkeznek. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító program bemutatása10: A Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Program előkészítési és megvalósítási szakaszból áll.Az előkészítési szakaszban mindazok a tanulmányok és szakmai anyagok készültek el (közbeszerzési eljárás keretében), amelyek szükségesek a Kohéziós Alapra benyújtandó pályázatokhoz szakmai háttértanulmányként. Míg a Program előkészítése a Dél-alföldi régió területén egy programként valósul meg, addig a Program kivitelezése műszaki és üzemeltetési egységenként létrejövő, különálló társulások keretében történik. Ezek a különálló projektek a Környezeti és Energia Operatív Program 7.1.3.0 jelű „Ivóvízminőség-javítási kétfordulós pályázati konstrukció” keretében kerülnek finanszírozásra az Európai Unió Kohéziós Alapjából. A projektben előirányzott ivóvízminőség-javító beavatkozások szükségességét elsősorban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv határozza meg, amely 1998 novemberében került kiadásra és 1998. december 25-én lépett hatályba. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, 1991-ben aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló új 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet megalkotására. Ezt a rendeletet időközben módosította a 47/2005. (III. 11.), majd pedig a 65/2009 (III.1.) Kormányrendelet. A rendelet és mellékletei - a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően - településenként mutatják be a határérték feletti ivóvízminőségi paramétereket, illetve a tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket. A "Mindennapi Vizünk" Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulás 2010. január 29-én alakult meg Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Rém és Tompa tagtelepülésekkel. A Társulás által érintett települési körben résztvevő tagtelepülések mindegyike rendelkezik a komponensek valamelyikének határérték feletti előfordulásával a szolgáltatott ivóvízben. A 2011-ben benyújtott KEOP-1.3.0. „Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, Kiskunhalas Ivóvízminőség javító Projekt” javaslat támogatást nyert. A tervezett beruházás várható nettó költsége 3.147.767.985 Ft, melyből 3.144.171.630Ft elszámolható, 3.596.355Ft nem elszámolható költségként jelenik meg. A megvalósítási szakasz kezdete: 2012. 04. 05., a tervezett befejezés 2014. 12.31-e. A közbeszerzési tanácsadói és a kommunikációs feladatok ellátása tekintetében 10

Kiskunhalas Város Önkormányzata 2012-2013. évben lezárult, illetve folyamatban lévő pályázatairól szóló beszámoló

33 / 130


2013.

a kiválasztási eljárások már megtörténtek, a tanácsadói feladatokat a Provital Zrt, a kommunikációs feladatokat a Halasmédia Kft. látja el. A további szükséges közbeszerzési eljárások közül 2013. 07. 03-án jelent meg a közbeszerzési felhívás a KEOP-1.3.0/09-112011-0028 azonosító számú projekt megvalósításához szükséges tervek elkészítésére és építési munkák elvégzésére a FIDIC "sárga” könyv alapján. (Forrás: www.tenderertesito.hu). A projekt keretében megvalósuló műszaki megoldás Kisszállás esetében térségi rendszer kialakítása Kisszállás- Újfalu vízellátó rendszerrel. A Társulásban érintett többi vízellátó rendszer esetében (Kelebia, Tompa, Csikéria-Bácsszőlős, Kéleshalom, Kunfehértó, Rém, Borota, Kiskunhalas, Harkakötöny, Bodoglár-Tajó, Jászszentlászló, Móricgát) a meglévő rendszer fejlesztése, úgynevezett önálló megoldás kialakítása kerül előirányzásra, amelyben a kutak felszínre hozott rétegvize előírás szerinti állapotba hozatala valósul meg egy központi vízmű telepen. A műszaki megoldás a következő: Kelebia vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Tompa vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Csikéria-Bácsszőlős kistérségi rendszer - Kisszállás - Kisszállás-Újfalu kistérségi rendszer - Kéleshalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Kunfehértó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Rém vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Borota vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Kiskunhalas vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Harkakötöny vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Bodoglár-Tajó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Jászszentlászló vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Móricgát vízellátó rendszerének önálló fejlesztése.

I.7.

Belterületi zöldfelület gazdálkodás

A zöldterületek kialakítása a tervezéstől a megvalósításig, majd ezt követően a fenntartásuk települési szintű feladat, melyet Kiskunhalas Zöldfelület-fenntartási munkaterve részletez. Általánosságban elmondható, hogy a zöldterületek nagysága növekvő tendenciát mutat. A város jelenlegi közterületi zöldfelülete 78,15 ha, a belterületi burkolt utak 57,52 hektárt tesznek ki. A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük. A fajösszetétel többnyire megfelel a dél-alföldi klimatikus viszonyoknak. Problémát okoz az öregedő fák magasaránya, emellett az utcai gyümölcsfák, valamint az elmúlt évtizedekben vezeték alá ültetett erős növésű fák magas aránya. Területek száma összes terület (m2) I. kategória 20 db 100 081 II. kategória 50 db 230 939 III. kategória 29 db 205 479 IV. kategória 12 db 244 951 Végösszeg 111 db 781 450 Kategória

2 2 2 2 2 gyep (m ) virág (m ) cserje (m ) rózsa (m ) fa (db) burkolat (m ) 60 801 1 473 2 651 416 20 34 740 196 684 294 2 523 49 31 418 205 479 29 219 107 25 304 12 540 682 071 1 767 30 478 416 110 66 698

11. táblázat Forrás: Kiskunhalas Város Zöldfelület-gazdálkodási munkaterve

34 / 130


2013.

A Kiskunhalas Építési Szabályzatáról és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 8/2001. (03. 01.) Ktr. számú rendelet szerint meglévő közparknak a Hősök tere, a Bethlen Gábor tér, a Semmelweis tér és a Hősök ligete tekintendő. A közterületi zöldfelületek tételes listáját a 7. sz. melléklet tartalmazza. A város lakosságának tudatformálására a 2 évente megrendezett „Virágos Városért” mozgalom keretében növénytelepítés történik. Az utak, utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése elősegítésérea 2011-ben megvalósult "Fatelepítési Akció” keretében az önkormányzat 50%-os támogatást adott. A településen lévő játszóterek mindegyike EU-szabvány szerinti; a jövőben építendő játszóterek kialakításánál pedig feltételként szerepel az EU-szabványos kialakítás. A zöldfelület minőségének megőrzésére szolgál a környezetbarát síkosságmentesítés és a lakosság ösztönzése hasonló célból. Kiskunhalas Önkormányzata a Síkosságmentesítési munkatervében rögzítette a városi utak síkosság-mentesítő keverékének összetételét, mely 25-30 % ipari só + 70-75 % tiszta homok. Egyúttal leszögezték, hogy a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján járdákra csak környezetbarát síkosságmentesítő anyag használható, a járdák sózása tilos. Kiskunhalas fejlesztési koncepciója a már meglévő, de minőségében kifogásolható zöldterületek rekonstrukcióját, valamint újabb területek kialakítását irányozza elő. A rendezési terv parkokból, utakat kísérő zöldsávokból, fasorokból, intézmények és lakóterületek parkosított kertjeiből, mezőgazdasági területekből és erdőkből alakítja ki a város zöldfelületének egységes, esztétikus szerkezetét. A DAOP-5.1.2 „Csipke-városközpont megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterületének fejlesztése” megnevezésű pályázat alapvető célja a műemlékként kezelt Kiskunhalas Városházatömb Részleges rekonstrukciója, homlokzat-és tetőhelyreállítása, azonban ezzel összefüggésben zöldfelületeket érintő feladatok is helyet kapnak. A projekt előkészítését Kiskunhalas Város Önkormányzata 2007-ben kezdte meg.A pályázat benyújtásra került és pozitív elbírálást nyert. A megítélt támogatás összege: 660.855.013 Ft, a projekt teljes költsége: 934.006.408 Ft. A támogatási szerződés aláírásaa további beszerzési eljárások előkészítésével párhuzamosan folyamatban van. I.8.

Gazdasági tevékenységek

I.8.1

Ipar

Kiskunhalasra az 1950-es évektől több könnyűipari cég települt, kialakult a város keleti ipari területe. Az 1960-as és ’70-es években erőteljesebb iparosítás kezdődött. A jelentősebbek a papíripar, fa-feldolgozóipar, ruha és textilipar, építőipar, gépgyártás és a hagyományos lakatos termékek gyártása terén működnek. Az 1980-as évekre az áruházak, bankok, biztosítók, szállodák, utazási irodák megjelenése a jellemző. Az 1990es évek elején az iparvállalatok válságba kerültek, sorra megszűntek vagy átalakultak.

35 / 130


2013.

Az egykor idetelepült állami ipari vállalatokat életképes és jelentős magánvállalkozások váltották fel. Az elmúlt évtizedekben a város iparában meghatározóvá váltak a multinacionális társaságok az olajipar, az építőipar, a textilipar és papíripar területén. A részben külföldi tőkével és irányítással működő nagyvállalatok foglalkoztatják a lakosság jelentős hányadát. Az építőiparban működők között a Merkbau Kft., a Modinvest Kft. és a Dinamika Kft. a legismertebb. Több fa-, műanyag- és épület-asztalosipari cég van jelen. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar, nemzetközileg ismert növénynemesítő, kutató és termelő központ – a Kiskun Gt.- működik a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás (Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt., Halasi Csirke Kft), a malomipar (HALMA Malomipari Rt.). A térség kiemelkedő vállalkozása Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. (tevékenysége baromfi feldolgozás és tartósítás), mely tevékenységének egy részét azonban 2009-ben a mezőkovácsházi Pannon Lúd Kft. vette át (melynek tulajdonosa a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt.). A városban működött Európa legnagyobb Levi’sgyára, a német-magyar tulajdonban lévő Ertex Rt. kötőipari gyár, amely 2009 júniusában bezárt. A papíripar területén a Halaspack Bt. van jelen a városban. Nemzetközi piacra dolgozik a Ganzair Rt. kompresszor és légtechnikai berendezések gyára. A Kiskunhalas környéki olaj és földgáz kitermelés, ill. az ezzel kapcsolatos kutatás, feldolgozás, szállítás országos jelentőségű az iparágban a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 2002-től 2005-ig mindössze egy 500 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozás, a Levi’s gyár működött a városban, de mára további két foglalkoztató is ebbe a kategóriába lépett (a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt., illetve a HospInvest Zrt. által működtetett Semmelweis Kórház). Kiskunhalas 1999 végén kapta meg az Ipari Park címet a város keleti iparterület szabadon álló ingatlanjaira. A mintegy 42 hektár kiterjedésű területből 21,3 hektár önkormányzati terület. A park 200 m-es közelében található a városi vasútállomás, a kelet-nyugati és észak-déli vasútvonalak a terület közvetlen közelében haladnak, az Ipari Parkban ipari vágány és rakodó található. Az Ipari Parkkal érintkező utakon rendszeres buszjáratok haladnak, a megállók kiépítettek.

17. ábra Forrás: KTI

36 / 130


2013.

2002-ben készült el a Halasi Ipari Park infrastruktúra-fejlesztésének I., 2004-ben pedig a II. üteme. A megépített infrastruktúra elemei és a rendelkezésre álló kapacitások: infrastruktúrával ellátott szabad terület: 22600 m2 egyéb szabad terület: 54912 m2 közlekedési területek: 4.410 m2 (utak, parkolók) elektromos kapacitás: max. 1600 KVA (bővítésre van lehetőség), víz: maximális kapacitás: 4800 m3/nap (bővítésre van lehetőség), tűzivíz: van ipari víz: nincs szennyvíz: maximális kapacitás: 6000 m3/nap (bővítésre van lehetőség) csapadékvíz elvezetése: 778 l/sec gáz: három csatlakozási ponton összesen 1000 m3/h A park területén jelenleg több, mint 10 vállalkozás működik, melyek tevékenységi körébe csomagolóanyag- és irodaszergyártás, nyomdaipar, építőipar, műanyag-feldolgozás, faipari termékgyártás, szállítás, világítótestek gyártása és kereskedelme, kommunális szolgáltatás, másodnyersanyag kereskedelem tartozik.A Közgyűlés 2004-ben fogadta el a Kiskunhalasi Ipari Park hasznosításának új, marketingalapú koncepcióját. A Településrendezési Tervben elfogadott cél az Ipari Park további 20 hektárral való kibővítése.

18. ábra Forrás: www.kiskunhalas.hu Kiskunhalason az ipari tevékenységet folytató telepek száma 2011-ben 234 db volt.11Nagyon fontos a térségben a feldolgozóipar, és sokan foglalkoznak 11

Forrás: Kiskunhalas Önkormányzata

37 / 130


2013.

ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal, valamint szállítmányozással, amely a város tranzit szerepével és a határ közelségével függ össze. 2008. évben Kiskunhalasra jutó árbevétel szerinti 10 legnagyobb adózó: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Cégnév

Tevékenységi kör - főtevékenység MOL Nyrt. kőolaj-feldolgozás Baromfifeldolgozó Zrt. baromfifeldolgozás GANZAIR Kft. egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése LEVI STRAUS Kft. ruházat, lábbeli nagykereskedelem STRAVIA Kft. út-és mélyépítésnél alkalmazható bizumenemulziók gyártása, felhasználása, értékesítése HALASPACK Bt. papír csomagolóeszköz gyártása TESCO-GLOBÁL áruházak élelmiszer jellegű bolt, vegyes kiskereskedelem VINCENT SEPPARD HUNGARY Kft. egyéb bútor gyártása DÉMÁSZ villamosenergia-kereskedelem Halasvíz Kft. víztermelés, - kezelés, - ellátás 12. táblázat Forrás: KEOP-1.2.0.-2009. RMT

2008. évben Kiskunhalason adó befizetés szerinti 10 legnagyobb adózó: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Cégnév MOL Nyrt. Baromfifeldolgozó Zrt. MKB Nyrt. LEVI STRAUS Kft. STRAVIA Kft.

Tevékenységi kör - főtevékenység kőolaj-feldolgozás baromfifeldolgozás egyéb monetáris közvetítés ruházat, lábbeli nagykereskedelem út-és mélyépítésnél alkalmazható bizumenemulziók gyártása, felhasználása, értékesítése HALASPACK Bt. papír csomagolóeszköz gyártása TESCO-GLOBÁL áruházak élelmiszer jellegű bolt, vegyes kiskereskedelem OTP BANK Nyrt. egyéb monetáris közvetítés DÉMÁSZ villamosenergia-kereskedelem Halasvíz Kft. víztermelés, - kezelés, - ellátás 13. táblázat Forrás: KEOP-1.2.0.-2009. RMT

Az iparűzési adó (1000 Ft) mértéke annak jelentős ingadozása miatt figyelemre méltó:

38 / 130


2013.

19. ábra Forrás: REMEK A gazdasági környezet fejlesztése az ipari és mezőgazdasági vállalkozások innovatív tevékenységének, új vállalkozások létrejöttének és a meglévő tőkeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének, a terület tőkevonzó képességének elősegítése, a vállalkozási környezet javítása, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése és vállalkozásbarát szabályozók és adminisztráció kialakítása révén valósulhat meg. A kistérségben működő helyi és országos szintű, vállalkozást segítő szervezetek, kamarák munkáját szükséges összehangolni. A regisztrált gazdasági társaságok száma (db) és megoszlása: Év Regisztrált Ebből: gazdasági Vállalkozások Nonprofit Költségvetési szervek társaság szervezetek és ktg.vetési rend szerint gazdálkodó 2007 3930 3671 233 26 2008. 4805 4545 237 23 2009. 4892 4622 247 23 2010. 5017 4743 247 27 2011. 5137 27 14. táblázat Forrás: KSH A regisztrált vállalkozások száma (db) és megoszlása: Év Regisztrált Ebből: vállalkozás Önálló Társas vállalkozás vállalkozás 2007 2008. 2009. 2010. 2011.

3671 4545 4622 4743 n.a.

2258 3088 3128 3227 3268

1413 1457 1497 1516 n.a. 15. táblázat Forrás: KSH

39 / 130

Regisztrált Regisztrált egyéni őstermelők vállalkozás n.a. 1503 1414 1457 1446

n.a. n.a. 991 1045 1081


2013.

Lényeges körülmény, hogy a regisztrált gazdasági társaságok közül csak 40-50%-a működő gazdasági társaság, ahogy az az alábbi diagramon is látható: 5500 5000 4500 4000 Működő gazdasági társaságok száma (db)

3500 3000 2500 2000 2008.

2009.

2010.

20. ábra Forrás: REMEK, KSH, saját szerkesztés

I.8.2

Szolgáltatás

A városnak - tranzit, határ közeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Kiskunhalason jelen van számos pénzintézet (OTP, Postabank, Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Konzum Bank, takarékszövetkezetek) és biztosító (ÁBAegon, Hungária, Generali-Providencia, Allianz Hungária Biztosító Rt, Garancia Biztosító) és egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások is megtalálhatók. A város ad otthont a kereskedelmi áruházláncok közül a SPAR, a DM, ROSSMAN, TESCO, ALDI, LIDL, Coop, CBA, Goods Market, Deichmann, Kik, Charles Vögele, Müller, Humanic, Takko áruházaknak. A kommunikációs és marketing szolgáltatások jól kiépítettek. Számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó és szállító szolgáltatás telephelye Kiskunhalas. A városban több autószalon, szerviz műhely és üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki az autósokat. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi-, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek. Megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. Helyi rádió és két helyi televízió sugároz a térségben. A városban rendkívül sok egyesület, alapítvány, társaság, klub működik, összes taglétszámuk több ezer fő. Ezek a művészetek, a kultúra, a szociális gondoskodás, a diákokkal, idősekkel való foglalkozás, környezetvédelem megannyi területén tevékenykednek. A működő alapítványok, civil szervezetek, egyesületek, érdekvédelmi szervezeteklistáját azok nagy számára való tekintettel a 8. sz. melléklet tartalmazza (forrás: www-kiskunhalas.hu).

I.8.3

Agrárkörnyezet

A térség történelmét és hagyományait tekintve alapvetően mezőgazdasági beállítottságú. Az ökológiai adottságok a napfény- és hőigényes, kis vízigényű növények termesztésére megfelelőek. Az elmúlt évtizedekben jól működő szakszövetkezetek és termelő szövetkezetek működtek kielégítő megélhetést nyújtva a lakosság döntő részének. A

40 / 130


2013.

mezőgazdasági szerkezetátalakulást, a keleti piacok elvesztését követően minimálisra szűkült az a réteg, akik biztos megélhetést remélhetnek a mezőgazdaságból. A híresen korai érésű szőlő- és gyümölcsös kerteket kiirtották. Az állattenyésztés, a kertgazdálkodás, a szőlőtermesztés, bortermelés visszaesett, jelentősége csökkent. A kényszerűségből, rossz termelői adottságokkal gazdálkodók munkanélkülivé váltak. A szociális helyzet fokozatos romlásával az elvándorlás intenzitása növekedett. A megtermelt árunak nincs megfelelő piaca, feldolgozóipara. A gyenge termőhelyi adottságok következtében a termőterület összetételét az erdő és gyep túlsúlya jellemzi. Ezeknek a művelési ágaknak a jelenléte Kiskunhalason magasabb, mint megyei viszonylatban, a szántó területe viszont kisebb: Művelési ág erdő

Kiskunhalas

Bács-Kiskun-megye

40,62%

35,69%

fásított terület

0,02%

0,04%

gyep (legelő)

20,27%

13,71%

gyep (rét)

1,89%

4,60%

gyümölcsös

0,74%

1,16%

halastó

0,00%

0,07%

kert

0,97%

0,21%

kivett

11,13%

8,43%

nádas

0,48%

0,59%

szántó

21,69%

33,51%

2,19%

2,00%

100,00%

100,00%

szőlő ÖSSZ.:

16. táblázat 2000-2010. évek közötti időszakban jelentős változások történtek a művelési ágak megoszlásában: az egyéni gazdaságoknál a szántó és gyep részesedése jelentősen nőtt, az erdő aránya pedig csökkent, míg a gazdasági szervezeteknél ez alatt az időszak alatt éppen fordított irányú folyamatok játszódtak le. Művelési ágak megoszlása

használatban lévő összes földterület - szántó -

gyümölcsös szőlő gyep erdő kivett

2000. évi adatok (KSH) egyéni mezőgazd.-i gazdaságok tevékenységet folytató gazd.-i szervezetek

2010. évi adatok (KSH) egyéni mezőgazd.-i gazdaságok tevékenységet folytató gazd.-i szervezetek

147,21 km2

44, 76 km2

96,39 km2

43,18 km2

29,9%

44%

38,6%

28%

0,8% 2,5% 16,0% 49,0% 1,0%

0% 1% 9% 44% 2% 17. táblázat

2,1% 3,1% 30,1% 23,2% 2,3%

0% 2% 2% 67% 1%

41 / 130

Kiskunhalas településii környezetvédelmi programja 2014-2019. 2014 2019.

2013.

A jelenlegi földrészletek statisztika művelési ágankénti ágankénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti:

4,98 km2 erdő gyep (legelő) gyep (rét) 49,37 km2 92,45 km2 1,08 km2

gyümölcsös kert

25,34 km2

kivett nádas szántó

2,21 km2 1,68 km2

46,13 km2

szőlő

4,30 km2 21. ábra Forrás: TAKARNET A város területének talajtani adottságait az 9.. sz. melléklet mutatja be. Kiskunhalasmezőgazdasági gazdasági szereplői: szereplői 2010. évi adatok (KSH) regisztrált őstermelők száma egyéni gazdálkodások száma mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma 18. táblázat

1045 fő 1211 db 15 db

A mezőgazdaság fejlesztése 3 fő területre osztható: osztha 12 1. a természeti erőforrások védelme (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), 2. a fogyasztásra, a, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítása, szennyező anyagoktól való mentessége, az élelmiszerbiztonság élelmiszerbiztonság fokozása, 3. a mezőgazdaságból élők részére elfogadható jövedelem, alternatív jövedelemszerzési és munkalehetőségek biztosítása. biztosítás Az állattenyésztés terén szintén jelentős változásoknak lehetünk tanúi. tanúi A 2000. és 2010. évi KSH-adatok adatok alapján szembeötlő a liba-, kacsa- és pulykaállomány pulyka nagyarányú növekedése,, és ezzel párhuzamosan a tyúkállomány csökkenése. csökkenése Kisebb mértékben, de növekedés tapasztalható a szarvasmarha állomány llomány esetében is, míg s sertés-és juh ágazat jelentősége csökkent. csökkent Házinyúl-tenyésztéssel ssel és méhészkedéssel kizárólag egyéni gazdaságok foglalkoznak.

12

Forrás: Kiskunhalas önkormányzata

42 / 130


Állatállomány változása

2000. évi állomány

szarvasmarha-állománya (db) sertésállománya (db) juhállománya (db) lóállománya (db) tyúkállománya (gyöngyös nélkül) (db) libaállománya (db)

2013.

2010. évi állomány

656

1 148

6 151

4 220

13 395

8 622

245

221

172 308

127 338

4 074

72 515

kacsaállománya (db)

84 707

386 115

pulykaállománya (db)

15 229

29 782

774

594

4 686

3 426

házinyúl-állománya (db) méhcsaládjainak száma (db) 19. táblázat Forrás: KSH

I.8.4

Erdőgazdaság

Az erdőgazdálkodás jogszabályi hátterét ma Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek, köztük az általános szabályokat tartalmazó 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet jelenti. Az ország termőföld területének mintegy 25%-a az erdőgazdálkodás által kerül hasznosításra. Az erdészeti igazgatás jelenlegi felépítése a rendszerváltást követően végbement társadalmi és gazdasági változások hatására, valamint az ezzel párhuzamosan létrejött jogszabályi háttérnek megfelelően alakult ki. Az első- és másodfokú hatósági irányítási és szervezési-, valamint igazgatási feladatokat a Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai (MKEI), illetve a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága látják el. Az erdészeti igazgatás felépítését Magyarországon az alábbi ábra szemlélteti13:

13

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja

43 / 130


2013.

22. ábra Kiskunhalas területe a Bács-Kiskun-megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága illetékességi területén van, ezen belül is a Kiskunhalasi Erdészethez tartozik:

23. ábra Forrás: Kiskunhalasi Erdészet tervezési körzet második erdőterve Fontos kiemelni, hogy a Kiskunhalasi Erdészet csak azokat a területeket kezeli, melyek nem tartoznak a szintén állami tulajdonú KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészetének illetékessége alá.

44 / 130


2013.

Ahogy azt a korábbi fejezetben is kiemeltük, Kiskunhalas közigazgatási területén a megyei arányokhoz képest jelentős az erdőterületek aránya. A fafaj-összetétel a termőhelyhez igazodik, az erdőssztyepp klímában az uralkodó talajtípus a meszes, humuszos homok, illetve vázhomok. Az 50-es, 60-as évek fenyőtelepítési hulláma határozza meg ma is a fenyők jelentős részarányát. A 2009-2018. időszakra érvényesKiskunhalasi Erdészet tervezési körzet második erdőterve a következőirányelveket tűzte ki: • főként a feketefenyő és a hazai nyár állományok területi aránya növekedhet, csökkenhet az akác, az erdeifenyő és a nemes nyár állományok térfoglalása. Kisebb mértékben növekedhet a kocsányos tölgy, míg csökkenhet az egyéb kemény-ill. lágy lombos faállományok területe. • Jelentős mennyiségű fiatal akácerdő található a területen. Ezek sajnos csak az ültetéskori jobb körülmények miatt mutatnak jó fejlődést, később érvényre fognak jutni a gyenge termőhely és a klíma hátráltató tényezői. Hasonló a helyzet a fiatal hazai nyár esetében is. Az ilyen állományok átalakítása hosszútávon elképzelhető. • az erdei fenyvesek területe a rendkívül rossz egészségügyi állapotuk miatt drasztikusan csökkenni fog. Az ilyen fenyő állományok esetén a feketefenyő, jobb termőhelyeken és védett területeken a hazai nyár állományok kerülnek előtérbe.

I.8.5

Halászat

Kiskunhalason a Sós-tón, illetve a mesterségesen kialakított halastavakon lehetséges a horgászat. A Sóstó kezelője a Sóstó Sporthorgász Egyesület, mely évente több haltelepítést is végez. A Tóth-tó a város északi részén található. Az intenzíven telepített tőzegbányató igazi ritkaság az Alföld közepén, hiszen itt az állóvizek többsége sekély és szikes. A tó területe 3,5 hektár, átlagos vízmélysége 2,2-2,5 méter. Patkó alakú és a tó belső ívén engedélyezett a horgászat. Az Ezüst-tó Kiskunhalason a Jókai utca végén található. Átlagos vízmélysége 2,8 méter, legmélyebb pontja 4 méter. A tó minden partszakaszán engedélyezett a horgászat. A tómeder egy ősrégi mocsaras, lápos terület kimélyítésével jött létre. I.8.6

Idegenforgalom

A városon belül több országos jelentőségű műemlék vagy műemlék jellegű épület található, az épített örökség körébe tartozó városképi elemek elsősorban a település mezővárosi jellegét tükrözik (pl. Városháza, Zsinagóga, Csipkeház, Gimnázium, Véghkúria). A Thorma János Múzeumban a névadó festőművész alkotásai mellett a város történetét feldolgozó és a térség régészeti emlékeit bemutató kiállítások kaptak helyet. A Sáfrik-szélmalom a városban egykor működött szélmalmok egyetlen fennmaradt példája. A Halas Galériában a térség képzőművészeinek alkotásai láthatóak, míg a Csipkeházban a város világhírű iparművészeti örökségének, a halasi csipkének legszebb darabjai tekinthetőek meg. Mindezek mellett egyéb tematikus kiállítóhelyek is látogathatóak a városban (pl. Végh-kúria, Tájház). A terület természeti adottságai és kulturális öröksége kitűnő alapot jelentenek az ökoilletve egészségturizmus fejlesztésére Kiskunhalason és térségében. Ennek képviselője a Halasthermál, mely gyógyvizű medencéivel, nyitott úszómedencével és strandfürdővel várja az idelátogatókat.

45 / 130


2013.

A lovas- és gyógyturizmus mellett lehetőséget a kerékpáros-, a tanyasi-, a vadász- és horgászturizmus fejlesztése jelenthet. A városba látogatók igényeit szálloda, panzió, üdülőház, kemping és egyéb szálláshelyek biztosítják. A KSH 2011. évi adatai szerint a kereskedelmi vendéglátóhelyek összesen 284 szálláshelyet kínálnak, ahol 4854 vendég fordult meg. A vendégek közel 30 %-a külföldi volt, akik az eltöltött vendégéjszakák felét adták (14 695 vendégéjszaka közül 7408-at). Az egyes kereskedelmi szállástípusok számát, és további lényeges mutatóit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Mutatók

Évek

2007.

2008.

2009.

Panziók Szállások száma (db)

1

1

2

1

2

2

2

2

Üdülőházak

1

1

1

1

1

Szállodák

2

1

1

1

1

13

13

31

Szállásférőhelyek Kempingek száma (db) Üdülőházak Szállodák

100

175

175

175

150

24

24

24

24

36

149

59

59

59

67

31

384

332

151

Panziók Kempingek

625

441

650

823

745

Üdülőházak

366

239

632

426

642

6809

3781

3243

2900

3316

62

950

658

708

4286

2972

2851

4051

4104

418

308

912

616

1497

16264

9950

9576

8230

8386

Szállodák Vendégéjszakák száma (vendégéjszaka)

2011.

Kempingek

Panziók

Vendégek száma (fő)

2010.

Panziók Kempingek Üdülőházak Szállodák

20. táblázat Forrás: KSH A kereskedelmi vendéglátóhelyek mellett természetesen magánszállások is vannak, jellemzésükhöz azonban nem állnak rendelkezésre részletes adatok. A testvérvárosi partnerkapcsolat a gazdasági életben, a közoktatásban, a szociális szervezőmunka területén zajlik tapasztalatcserékkel, közös projektek kidolgozásával. Ez a vállalkozásokra nem hat ki abban az értelemben, hogy a fórumok szervezése során nagy gondot okoz az idegen ország beszélt nyelv ismeretének a hiánya, így a tapasztalatok nem cserélnek gazdát. Testvérvárosok:Kanizsa (Szerbia), Kronach (Németország), NowySacz (Lengyelország), Sepsiszentgyörgy (Románia), Szabadka (Szerbia), Aizkraukle (Lettország), Kretinga (Litvánia). A testvérvárosi kapcsolat megjelenik az oktatás területén, például az idegen nyelv ösztönző programok és a diákcsere keretein belül. Az Oktatási Intézmények és az Európai Unió által támogatott többoldalú programok erősítik az együttműködést (Comenius, Socrates). A testvérvárosok a város kulturális rendezvényein is képviseltetik magukat, például a Város napi ünnepségeken és a Szüreti felvonuláson.

46 / 130


2013.

A fejlesztési prioritások a terület adottságainak megfelelően a következők14: Regionális programcsomagok kidolgozása a turisták számának, tartózkodási idejének növelésére; az önkormányzati, turisztikai vállalkozói szféra összefogása. A Kiskunhalason lévő termálvízre épülő gyógy- és termálturizmus kihasználása, a Termálfürdő tovább bővítése, fejlesztése. A lovaglás kiterjesztése a jövőben komoly lehetőséget rejt magában, amely magában foglalja a lovas oktatást, a lovas túrák, kocsikázás, sőt a megyei, országos és nemzetközi versenyek szervezését, megrendezését is. A megye egyéb kistérségeihez kapcsolná a területet a borutak (KiskunhalasSoltvadkert - Kecel) és a kerékpárutak kiépítése, amely a turisztikai adottságokat összekötve fontos eleme lehetne a fejlesztésnek. A falusi, tanyai turizmus támogatásának optimális kihasználtság elősegítése. A település turisztikai és idegenforgalmi helyzetének javítása érdekében fontos a kulturális hagyományok, természeti adottságok megőrzése és fejlesztése, hazai és nemzetközi propagálása, melyek révén a térségi és városi vonzerő növekszik, a település gazdasági aktivitása fokozódik és ezzel együtt javul a foglalkoztatottság. Ezen célok megvalósulását nagyban elősegítik a város testvérvárosi kapcsolatai. Az IVS-ben foglalt fő középtávú cél a lakossági, vállalati, intézményi igények kielégítése céljából a település turisztikai és idegenforgalmi helyzetének javítása. Fontos a kulturális hagyományok, természeti adottságok megőrzése és fejlesztése, hazai és nemzetközi propagálása, melyek révén a térségi és városi vonzerő növekszik, a település gazdasági aktivitása fokozódik és ezzel együtt javul a foglalkoztatottság.

21. táblázat Forrás: IVS

14

Kiskunhalas Önkormányzata

47 / 130

Kiskunhalas településii környezetvédelmi programja 2014-2019. 2014 2019.

I.9.

Épített környezet elemei

I.9.1

Belterület

2013.

A település története hosszú időkre nyúlik vissza és rendkívül eseménydús. A város területe már az újkőkorban is lakott volt, számos kelta, avar és szarmata lelet bizonyítja. A település határában honfoglaló honfoglaló magyarok temetőjét tárták fel a régészek. A tatárjárást tatárjárás követően a terület elnéptelenedett, elnéptelenedett majd kunok települtek be. A későbbiekben a hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált. A Halas nevet először 1366-ban 1366 ban említette meg egy oklevél. A török időszakban kban kétszer is elpusztították a települést, bár khász városként némi védelmet élvezett. 1702-ban 1702 ban a területet elzálogosították a Német Lovagrend számára és csak 43 év után helyi összefogással sikerült visszaváltaniuk magukat. A dualizmus idejében a város gyors fejlődének indult. 1872-ben ben rendezett tanácsú várossá alakult. 1945 után a település nagyméretű határából határából több kisebb helység vált ki. Az 1970-es es években kezdődött a város nagyobb arányú iparosítása, főként feldolgozó és élelmiszeripar, továbbá az akkoriban ak felfedezett elfedezett kőolaj és földgázlelőhelyek is hozzájárultak a város fejődéséhez. Kiskunhalas felépítésére jellemző, hogy az 53. sz. úttól nyugatra fekvő területeken inkább zártkert, míg a keleti részeken klasszikus belterület található. A külterület mérete jelentős.

24. ábra Jelmagyarázat: fekete: külterület, szürke: belterület, fehér: zártkert Forrás: TAKARNET

A város egyes belterületi településrészei a következőképpen jellemezhetők: a városközpont megoldandó feladatai közül közül élen járnak a forgalmi problémák. A Sóstói lakóterület a legkevésbé kihasznált belterületrész, leszakad a várostestről és a városi ellátási hálózatról. Kertváros is elkülönül a várostesttől, de ennek hátránya nem érezhető a városközpont közeli fekvése miatt. miatt. Beépítési sűrűsége is nagyobb, mint ami a kertvárosi jelleghez illene.

48 / 130


2013.

Alsóváros északi területei a városközpont közvetlen szomszédságában helyezkednek el. Déli részei messze esnek ugyan a belvárostól, de a kapcsolat megfelelő a belváros felé. A Tabán városrészt a sűrű beépítésű történeti városrészekben szokásos kettősség jellemzi: számos védett épülete, hangulata, jó fekvése a fejlődés lehetőségével biztat, szűk utcáinak közművesítési korlátai azonban visszaveti a korszerűsödés folyamatát. Felsőváros központhoz közeli részei a történeti településmagba tartoznak. Keleti részei nagyrészt e századi, szabályos utcahálózatú, falusias jellegű lakóterületek, illetve modern, többnyire sorházas lakótelepek. Kiskunhalas Képviselő-testületének Kiskunhalas Építési Szabályzatáról szóló8/2001.(03.01.) Ktr. számú többször módosított rendelete használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint az alábbi csoportokba sorolja a város közigazgatási területét: a)beépített illetve beépítésre szánt területen 1. lakó-, (nagyvárosias lakó, kisvárosias lakó, falusias lakó), 2. vegyes-, (központi vegyes, településközpont vegyes), 3. gazdasági-, (kereskedelmi, szolgáltató, ipari), 4. üdülő-, (üdülőházas, hétvégi házas), 5. különleges-, (fürdő és strand, gyógyászati, határőrségi, honvédségi, hulladékkezelő, idegenforgalmi, kereskedelmi és szabadidőpark, tanyasi turizmus és intézmény, állatmenhely, sport, szociális, temető, vízmű) b) beépítésre nem szánt területen 1. közlekedésiés közműelhelyezési, hírközlési (közúti közlekedésiés közműelhelyezési, hírközlési, vasúti közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési), 2. zöld, 3. erdő (védelmi erdő, gazdasági erdő, egészségügyi-szociális, turisztikai erdő), 4. mezőgazdasági(külterjes művelésű mezőgazdasági, üzemi művelésű mezőgazdasági, általános mezőgazdasági) 5. vízgazdálkodási 6. Különleges-(honvédségi gyakorló, homokbányászati, vásártér), 7. Természetközeli területbe tartoznak. A helyi építészeti védelemmel érintett épületek és épített elemek listáját Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületéneka helyi művi értékvédelemmel védett épületek és épített elemek jegyzékéről szóló 18/2003.(VII.31.) önkormányzati rendeletmódosításáról szóló 10/2010. (VI.30.) önkormányzati rendeletetartalmazza a következő megosztásban: 1. eredetiben megtartandó épületek; 2. jellegükben megtartandó épületek; 3. megtartandó épített elemek, szobrok, emlékművek. A védett épületek listáját a 10. sz. melléklet tartalmazza. Az elmúlt években Kiskunhalas számos fejlesztési célú pályázatot nyújtott be, melyek érintik az épített környezet állapotát is. Ezeket összefoglalóan az I. 12. fejezet tartalmazza.

49 / 130


2013.

Épített környezet15: Lakossági épületek: Avároslakáshelyzeteavárosokésamegyemutatóivalösszehasonlítva (lakos/lakás) átlagosnak számít. A 2011-es nyilvántartási adatok szerint az átlag kiskunhalasi lakásban 2,32 fő él. A településen 2011-ben 12 261 db lakás volt. Különösenafiatalokjutnaknehezenlakáshoz.Átmenetimegoldáskéntgarzonházépítését tűzte ki célul a városfejlesztési koncepció. Az Önkormányzattelekkínálattal már alig rendelkezik, s olyanterületei sincsenek, amelyek lakóterületei fejlesztésre alkalmasak lennének. A lakásépítés lehetséges helyszíne a Felső- és Alsó-öregszőlők területe, valamint a Sóstói lakóterület. Középületek: Kiskunhalason számos műemlék vagy műemlék jellegű, illetve helyileg védett épület található. A főképpen a város centrumára koncentrálódó középületek között városképi jelentőségű, a mezővárosias tradíciókat tükröző épületek lelhetőek fel. A szecessziós stílusban épült Városháza Kiskunhalas legfontosabb épülete. Az eredetileg klasszicista épület bővítését követően, 1905-ben nyerte el végleges formáját. Az épületegyüttesben a Polgármesteri Hivatal mellett különféle üzletek és a mozi is helyet kapott. A Szilády Áron Gimnázium helyileg védettneoreneszánsz épületét 1892-ben, a népieshistorizáló stílusban építették. A Szűts József Általános Iskolát 1913-ban emelték. A műemlék épület rekonstrukciójára a közelmúltban került sor. Az eklektikus stílus formajegyeit hordozó, 1897-ben épült Kaszinó a polgári szórakozás és művelődés színtere volt. Jelenleg ebben az épületben működik a városi művelődési központ. Az egykori, tipikus kiskunhalasi tornácos házak mintájára 1935-ben épült, 1939-ben kibővített Csipkeházban a város hagyományos kézműiparának remekeit tekinthetik meg a látogatók. 1998-ban az épület eklektikus térrel bővült. Az új épületszárny rendezvényeknek, kiállításoknak, konferenciáknak ad otthont. Az 1840-ben épült, műemlék jellegű Végh-kúria különlegessége a nyolcnyílású boltíves tornác. Az épületben Diószegi Balázs festőművész gyűjteményes kiállítása tekinthetőmeg. A város leglátogatottabb muzeális gyűjteménye a Thorma János Múzeum, melynek klasszicista épülete 1887-ben lakóháznak épült. A névadó, századfordulós festőművész alkotásai mellett helytörténeti és régészeti kiállítás tekinthető meg a múzeumban. A Halas Galéria képzőművészeti műalkotásoknak, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola vadászati kiállításnak és trófeagyűjteménynek ad otthont.

15

Forrás: Kiskunhalas, Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2008.

50 / 130


2013.

A Kiskunhalason a 19. és 20. század fordulóján működött 38 szélmalom közül ma már csak a Sáfrik-malom áll. Az életveszélyessé vált épület az elmúlt évek folyamán teljesen megújult, a leomlott belsőszerkezetet újjáépítették, az elkorhadt vitorlákat kicserélték, a toronysisakot újból forgathatóvá tették, melynek köszönhetően az ipartörténeti műemlék újból nyitva áll a városba látogatók előtt. A 19. század elején klasszicista stílusban épült, 1862-ben kibővített Sóstói csárda a város északi szélén áll. Kiskunhalas szakrális célú épületei közül az 1767-1770 között barokk stílusban épült alsóvárosi római katolikus templom, a Hősök terén álló, 1772-ben épült református templom és az 1860-as építésű, ma is működő Zsinagóga emelhető ki. Közterek és köztéri műtárgyak: A Semmelweis tér komplex rekonstrukciója 2005-ben fejeződött be, melynek során a tér új burkolatot és modern játszóteret kapott, valamint több ezer növény ültetésével a park is megújult. Ugyanebben az évben új, modern rendezvénytérrel is gyarapodott a tér, és átadásra került Kiskunhalas legnagyobb és leglátványosabb szökőkútja is. 2004-2005-ben sor került a Bethlen tér járdafelületeinek egységessé tételére. 2006-ban elkészült a Kanizsa tér burkolatépítési és kertészeti rekonstrukciója, melynek keretében térkő burkolattal látták el a teret, parkoló, összekötő út, kerített sportudvar épült valamint mintegy 2500 négyzetméteren a környezetrendezés is megtörtént. A város északi határában fekvő Sóstó és az azt körülölelő 28 hektáros parkerdőa város legfontosabb rekreációs centruma. A tóban 2003-ban szökőkút épült és elkészülta parkerdei, a térség természetes élő helyeit, növény- és állatvilágát bemutató tanösvény is. 2004-ben a tóparton pihenő helyeket alakítottak ki és megújult a csónakkikötőis, 2006-ban pedig a sportpályák felújítására került sor. A parkerdőés a tó közepén fekvő sziget 2005-től helyi védelem alatt áll. 2004-ben átadásra került a Hősök ligeti játszótér, amely két lakótelep (Kossuth lakótelep, Kuruc vitézek lakótelep) gyermekeit szolgálja ki. 2003-ban a Levi’s támogatásával elkészült a város elsőszabványos fajátszótere. Kiskunhalas utcáin, terein számos szobor és emléktábla található. Ezek közül kiemelkedik Dankó József a Búsuló kuruc című műve, ami a halasi csata emlékműve, és az I. és II. világháborúban elesettek emlékművei. A református templom falán látható a Csokonai Vitéz Mihály városbeli látogatását felidéző emléktábla. Egy, a városból elszármazott házaspárnak köszönhető a Csipkevarrók című szobor, a Thorma János mellszobor és az ún. Hunyadi hollós kút. 2004-ben az Európai Unióba való belépés emlékére avatták fel a partnervárosi szoborparkot. A város DAOP-5.1.2/A-09-2F-2013-0001 „Csipke városközpont megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterület fejlesztése” tárgyban benyújtott pályázata pozitív elbírálást nyert. A pályázat célja a műemlékként kezelt Kiskunhalas Városházatömb részleges rekonstrukciója, homlokzat- és tetőhelyreállítás. A projekt továbbá kiterjed a belső udvari toldaléképületek bontására, az azokban meglévő funkciók

51 / 130


2013.

racionalizálására és áttelepítésére, valamint az áttelepítés miatt felmerülő belső, ill. homlokzati közműproblémák kezelésére. Magába foglalja továbbá a 2009 év folyamán elkészített elvi építési engedélyezési terv által előirányzott átjáró kialakítását a volt "börtön-szárny"-on keresztül a csatlakozó vizesblokkokkal és mozgássérült wc-vel, valamint a belső udvar további osztását szolgáló kerítésekkel. A műemléki környezetbe tartozó közterületek- és épületek rehabilitációja keretében a következő fejlesztések valósulnak meg: • a Bethlen téren és Hősök terén a városháza tömbjével összefüggő gyalogos felületek, zöldfelületek, és a gépjármű utak, kerékpárutak, valamint a díszburkolathoz és az épület megvilágításhoz szükséges díszvilágítás kiépítése; • a Szász Károly utca városháza és a vásárcsarnok közötti szakasz gyalogos felületeinek, zöldfelületeinek, kerékpárút-szakaszának, valamint a gyalogos felületek megvilágításhoz szükséges díszvilágítás kiépítése; • a Vásárcsarnok előtti tér gépjármű parkolójának, kerékpártárolóinak, gyalogos felületeinek, kerékpárút-szakaszának kivitelezése; • Vásárcsarnok felújítása tekintetében az épület homlokzatainak és tetőfelületének felújítása, valamint a belső, közönségforgalmi terek felújítása; • az akadálymentesítés keretében 1 db, a mozgásukban korlátozottak által igénybe vehető vizesblokkot kell telepíteni az épület jelenlegi vizesblokkjának meghatározott pontjában. Zöldfelületek: Kiskunhalas belterületén található zöldfelület 83%-án a Belváros és a Felsőváros közel fele-fele arányban osztozik. A Felsőváros területén található a Lovasbázis, illetve a Csetényi-emlékpark. Jelentős, 6 hektárt némileg meghaladó zöldfelülettel rendelkezik a Kertváros is. A Sóstói lakótelep városrészben működik a város legfontosabb rekreációs centruma, a 28 hektáros Sóstó pihenő park. A Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső- és Alsóöregszőlőkben egyáltalán nem találhatóak épített parkok. Jellemző településszerkezet az 10000-15000 lakás közötti városi kategória. A 64/2004 (IV.15.) „A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről” szóló Kormányrendelet szerint a kiskunhalas kistérség a területfejlesztés szempontjábólátmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30.)„a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló Kormányrendelet szerint Kiskunhalasnem tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé. A 311/2007. (XI.17.) „A kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a Kiskunhalasi kistérség hátrányos helyzetű. A VÁTI által a KEOP pályázatokhoz 2009-ben készített „Területfejlesztés Szempontjából Kiemelt Térségek és Települések listája” szerint a területi kohézió érvényesítése és így a területfejlesztés (TeKTT) szempontjából Kiskunhalas kiemelt település.

52 / 130


I.9.2

2013.

Közúthálózat

Kiskunhalas fontos forgalmi csomópont. Térségének fő közlekedési tengelye az 53. sz. főút, ahonnan a Dunántúl (52. sz. főút), Kecskemét, (54. sz. főút), valamint Baja és Szeged (55. sz. főút) egyaránt elérhető. A főútvonalak emellett Pirtó, Balotaszállás, Kisszállás és Tompa közigazgatási területét is érintik, a többi faluba viszont csak alsóbbrendű utak vezetnek.

25. ábra Kiskunhalas köz-és vasúthálózata Kiskunhalas úthálózata a beépítés jellegének megfelelően szabálytalan vonalvezetésű, és változó szabályozási szélességű utcákból áll. A város fejlődése során, az új lakóterületeken szabályozott úthálózati rendszer alakult ki. A város tehergépjárműforgalmát jelentősen csökkenti a Képviselő-testület 2010. június 28-án hozott 145/2010. Kth. rendelete, mely szerint az 53-as számú úton a TESCO körforgalomnál elterelte az 5 t-t meghaladó tehergépjárműveket, egyúttal megtiltotta ezek városba történő behajtását (kivéve áruszállítás). A közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN vállalatok helyközi és távolsági járatai bonyolítják le. A város helyi autóbusz járatokkal rendelkezik (Halas Busz Kft. – 6 járat), illetve a Tesco áruház indított helyi járatot. Kerékpárút az 53. sz. főút mellett,a Sóstói csárda és a Tesco között, valamint a Semmelweis téren és a Dongérvölgyi út mentén van kiépítve. A K-Ny-irányú kerékpárút létesítése tervben van. A DAOP-5.1.2 „Csipke városközpont megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterület fejlesztése” megnevezésű projekt keretében kerékpárút- fejlesztés is megvalósulna. Az IVS-ben célként jelenik meg a közút-és kerékpárút-hálózat, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése is.Kiskunhalas a közúthálózat fejlesztésére az alábbi két pályázatot nyújtotta be és nyerte el: 1. DAOP 3.1.1/B: Dongérvölgyi u. II. (Mártírok útja-Tinódi út között) szakaszának megépítése: 382 999 997 Ft támogatási összeg;

53 / 130


2.

2013.

DAOP 3.1.1/B-08: Tó és Átlós utca felújítása burkolat-megerősítéssel: 55 571 724 Ft támogatási összeg.

A 2015-re tervezett gyorsforgalmi utakat érintő fejlesztések Kiskunhalas területére is kiterjednek: a tervek szerint a várost délről érintené a NY-K irányú M9 gyorsforgalmi út. A fejlesztés megvalósításával Kiskunhalas része lenne a gyorsforgalmi úthálózatot 15 percen belül elérő városoknak, mely jelentős pozitív hatást gyakorolna a város gazdaságára és népességmegtartó-képességére is.

26. ábra Magyarország gyorsforgalmi úthálózata 2015-ben Forrás: KTI

A Magyar Közút által kiadott „Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig” dokumentum szerint a Kiskunhalasi járás területén Kiskunhalast is érintő közúti fejlesztések a következők: Út száma 5309 5402 5408

Út neve Kecel-Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas-Zsana

Kezdő szelvény (kmsz.) 0+000 34+975 0+000 22. táblázat

54 / 130

Vég szelvény (kmsz.) 25+760 52+055 12+719

Hossz (km) 17,335 17,080 12,719


2013.

27. ábra I.9.3

Vasúthálózat

Vasúti szempontból Kiskunhalasnak országos szerepe van. A város a Budapest-Belgrád vasútvonal fontos állomása (150-es vonalszám). Innen indulva érhető el Bátaszék és Baja is (154-es vonalszám), illetve Kiskunfélegyháza is (155-ös vonalszám).

28. ábra Kiskunhalas vasúti személyszállítási térképe Forrás: www.logsped.hu Az IVS-ben célként jelenik meg a vasúthálózat fejlesztése.

55 / 130


I.9.4

2013.

Vízi úthálózat

Kiskunhalason nincs vízi úthálózat.

I.9.5

Külterület

A tanyavilág ma is a legmeghatározóbb településszerkezeti jellemző, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. A tanya kedvező adottság a területhasználat, a tájformálás, a gazdálkodás, a tanyai turizmus, az üdülés-pihenés lehetőségének szempontjából. A tanyai lakosság sajátos helyzete azonban (infrastrukturális elmaradás, elzártság, szociális gondok), a tanya, mint egyedülálló lakó és gazdasági egység indokolja a tanyavilág problémáinak önálló kezelését. I.10.

Hulladékgazdálkodás

A 2012. évi 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról kimondja, hogy települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A törvény fogalom meghatározása alapján közszolgáltató az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és e törvény szerint minősítettnonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásiszerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodásiközszolgáltatási szerződést köthet. Kiskunhalas város önkormányzata a települési szilárd hulladékok kezelésére a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft.-vel áll szerződéses viszonyban, míg a települési folyékony hulladék kezelését és a csapadékvíz-hálózat üzemeltetését – szerződés alapján – a Halasvíz Kft. látja el. A KvVM OKIR rendszere alapján a keletkezett hulladékáramokat 2007-2011. időszakra, EWC-kódok szerint a 11. sz. mellékletben tüntettük fel. A veszélyes-és nem veszélyes hulladéktermelőkről időszakra a 12. sz. melléklet tartalmazza.

készült

kimutatást

ugyanezen

A nem veszélyes hulladékok kezeléséről készült kimutatást 2007-2011. időszakra a 13. sz. mellékletben mutatjuk be. I.10.1 Települési szilárd hulladék A térségben az 1990-es években alakult meg az első önkormányzati társulás –Csongrád és környéke 23 településével - amely a hulladékgazdálkodás térségi szintű fejlesztését tűzte ki célul.Kiskunhalas Város Önkormányzata tagja a 82 települést magába foglaló Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorciumnak. A konzorcium, EU-s társfinanszírozással új, a szigorú környezetvédelmi-hulladékgazdálkodási előírásoknak

56 / 130


2013.

megfelelő regionális hulladékkezelési rendszert alakított ki. A rendszer továbbfejlesztését szolgáló pályázathoz (KEOP-1.1.1) a 82 településsel egyetemben Kiskunhalas Város Önkormányzata a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának elfogadásával csatlakozott. A KEOP 7.1.1.1/092009-0004 azonosító jelű „Települési szilárdhulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” tárgyú projekt megvalósítási szakasza folyamatban van, az alábbi elemek megvalósítása mellett: A települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizációval történő előkezelésének megvalósítása, mechanikai-biológiai hulladékkezelő (továbbiakban: MBH) létesítmények telepítése a regionális létesítményekben; A zöld hulladék házi komposztálásának elősegítése a háztartásokban házi komposztáló edények kihelyezésével (elsősorban a kisebb lélekszámú településeken); Újrahasználati központ kialakítása a hulladékudvaron, ahol zárt konténerben nyílna lehetőség a még funkciójában használható, de a tulajdonos által már megunt bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk leadására; Házhoz menő szelektív gyűjtés szerves frakcióra (zöld hulladék); Házhoz menő szelektív gyűjtés csomagolási hasznosítható hulladékokra: a begyűjtött csomagolási hulladék speciális öntömörítős gépjárművekkel történő begyűjtése, majd a hulladékkezelő telepeken a hulladék válogatása, bálázása. A meglévő válogató kapacitás fedezi a projektben tervezett szelektíven begyűjtendő hulladék mennyiség válogatási igényét. A házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés során az alábbi hulladékok begyűjtése tervezett az erre a célra kiadott zsákokkal: (csomagolási)papír,(csomagolási)fém; (csomagolási)műanyag. A projekt során a hulladékkezelő központban mechanikai-biológiai előkezelő kerül kialakításra, melynek segítségével leválasztható mechanikailag a magas fűtőértékű frakció, ami alkalmas lesz cementművi égetésre is. Az így keletkező anyagra Társulás rendelkezik befogadóval, illetve befogadói nyilatkozattal. A projekttel kapcsolatos lényeges jogszabály a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 72/2013. (III. 8.) Korm. rendelet, mely a jelen projektre is vonatkozik. A mechanikai előkezelő három oldalról zárt csarnokban kap helyet. A kiskunhalasi hulladékkezelő központban 2013-ban az alábbi fejlesztések szükségesek a mechanikaibiológiai előkezelő esetében: Komposztáló (MBH-hoz tartozó komposztálótér 3300 t kapacitással) előkezelő (19000 t kapacitással). A mechanikai-biológiai hulladékkezelés technológiai fázisai a következők: 1. A beszállított hulladék fogadása: A beszállított települési szilárd hulladékok mennyiségének regisztrálása és minőségének ellenőrzése a hulladékkezelő központ hídmérlegén történik. 2. A beszállított hulladék ürítése a mechanikai kezelő csarnokban: A hulladék fogadására és átmeneti tárolására betontámfallal elkerített terület került betervezésre a 3 oldalról zárt csarnokban. A tároló méretezése 1 napi tárolásra készült, arra az esetre, ha az aprítógép esetleges meghibásodása miatt a

57 / 130


2013.

feldolgozás szünetelne. A hulladék fedett térbe kerül, csapadékvízzel tehát nem érintkezik. 3. A hulladék aprítása: A tároló helyről a rakodógép a lassú fordulatú aprítógép garatába adja be az anyagot. Az aprítógép célszerűen kalapácsos a kemény darabos, ásványi eredetű hulladékok miatt. 4. Mágneses szeparálás: Az aprítógép kihordó szalagja fölé mágneses szeparátor kerül, mellyel a mágnesezhető fémhulladékok kerülnek leválasztásra. A mágnesezhető fémek innen egy gyűjtőkonténerbe kerülnek. 5. Mechanikai kezelés (rostálás): Ezután a hulladék a dobszitára kerül, amely a rácsátmérőtől függően szétválasztja a hulladékot fennmaradó vagy áteső frakcióra. A fennmaradó frakció további kezelésen megy keresztül, a nagy szervesanyag tartalmú áteső frakció végleges lerakásra kerül a depóniatérben. 6. Mágneses leválasztás: A rostálásból a fennmaradó, 80-250 mm közötti frakció szállítószalagon a fém leválasztóra jut. 7. Lég szeparátor: A légszeparátor feladata a hulladék könnyű és nehéz frakcióra történő válogatása. A könnyű frakció további kezelésen megy keresztül, míg a nehéz frakciót konténerbe ürítik és innen a depóniatérre kerül végleges lerakásra.A termikus hasznosítást zavaró 80 mm-nél nagyobb, nehezebb fajsúlyú ásványi frakciót (kő, kavics, üveg) légszeparátorral távolítjuk el. 8. Biológiai kezelés, a hulladék stabilizálása: A Kiskunhalasi hulladékkezelő telephely rendelkezik saját komposztálási technológiával, mely a vegyes hulladék biológiai stabilizálása során is használható. Itt csak komposzttér (térbeton) kialakítása szükséges, illetve a megnövekedett kezelendő hulladékmennyiség miatt a technológia fejlesztése/bővítése. 9. Mechanikai utókezelés (rostálás): A magas fűtőértékű finom frakció tömörítés előtt utóaprításon megy keresztül a hulladék teljesebb homogenizálása érdekében. 10. Utóaprítás: A könnyű frakció a bálázás előtt az utóaprítóra kerül, amely azt 0-30 mm közötti méretűre aprítja. A konténeres raktározásra az átmenti tárolóba, vagy kiszállításra kerülnek a felhasználóhoz, amely a jelenlegi projekt esetében a Beremendi cementgyár lesz. A kiszállításra kerülő anyag fűtőértéke 14 -17 MJ/kg. 11. Tömörítés: A tömörítő egységgel összeépített cserélhető tároló tartállyal, laza szerkezetű, kis fajsúlyú hulladék tömörítésére, tárolására és szállítására alkalmas berendezés történik. Kiskunhalas Város Önkormányzatának a Települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló 30/2003.(XI.12) sz. rendelete szabályozza a kötelező közszolgáltatás igénybevételét, annak ellátását. Kiskunhalas város közigazgatási területén a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. végzi a települési szilárd hulladék (kommunális) rendszeres összegyűjtését.A lakosságnál jellemzően 110-120 l-es edényzet van telepítve, de 70-80 l-es is előfordul. Ezeken kívül 1100 l-es 660 l-es 770 l-es edényzet is igényelhető, valamint az 5000 l-es gyűjtőkonténer alkalmazása is elterjedt. A műanyag edényzeteken kívül a lakosság körében esetenként keletkező hulladékok gyűjtéséhez 60, illetve 120 l-es zsákok is igényelhetők.

58 / 130


2013.

A Regionális Hulladékkezelő Központba Kiskunhalas városából beszállított kommunális hulladék mennyisége16: 2010-ben 7 458 732 kg, 2011-ben 6 554 500 kg, 2012-ben 7 331 971 kg. A hulladékok ártalmatlanításának egyedüli módja a hulladéklerakókban történő lerakás. A hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására jelenleg nincs lehetőség. A kiskunhalasi hulladékkezelő központ eszközei: 2 db hídmérleg, 60 t méréshatárú 740 000 m3 kapacitású depónia tér csurgalékvíz gyűjtő rendszer tüzivíz tároló szennyvíztároló kompaktor bálaszállító targonca 2 db homlokrakodó komposzt tér aprítógép (50-70 m3/h kapacitás) dobrosta (30-100 m3/h lyuknagyságtól függő kapacitás) hulladékválogató csarnok, 2x6 állásos válogató kabin, bálatároló. A hulladékkezelő központ létesítményei Komposztáló Hulladékválogatómű Hulladéklerakó

Kapacitás 2010. évben (t/év) 7500 15000

Kezelt hulladék mennyisége 2010-ben (t/év) 818 418,1

39900

22206,4

Kiszolgált települések 2010ben

Bócsa, Csólyospálos, Harkakötöny, Imrehegy, Jánoshalma, Kecel, Kéleshalom, Kiskőrös, Kiskunhalas,Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunfehértó, Pirtó, Soltvadkert, Szank, Tázlár, Zsana

Kiszolgált lakosok száma 2010-ben 94 834 fő

23. táblázat17 A komposztáló teljes kapacitásának csak töredéke (kb. 20%) jut a zöldhulladékok kezelésére, a kapacitás jelentősebb részét az azonos technológiával kezelendő szennyvíziszap köti le. Keceli úti települési hulladéklerakó18: A Keceli úti hulladéklerakó 2006. év végére már 106 %-on telített volt. A működési engedélyt meghosszabbították, a lerakón a regionális lerakó megépüléséig gátmagasítást kellett végezni. A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium ISPA projekt keretében 2008-ban kezdte meg a hulladéklerakó rekultivációját, mely mára le is zárult. A rekultivációs munkálatokhoz kapcsolódóan 5 kútból álló monitoring rendszer lett kialakítva a talajvíz figyelése céljából. 16

Forrás: Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. Forrás: KEOP-1.1.1./2F/09-11 18 Kiskunhalas Város II. Hulladékgazdálkodási Terv 2010-2015. 17

59 / 130


2013.

Jókai utcai települési hulladéklerakó: A KEOP 2.4.0 konstrukció keretében zajló, „Kiskunhalas, Jókai utcai települési szilárdhulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése” elnevezésű projekt első fordulójának a lezárása megtörtént, valamint 2012. december hónapban megindultak a kivitelezési szakasz alábbiakban részletezett terület előkészítő munkálatai: Ingatlanhatárok, lokalizációs idom és beavatkozási terület sarokpontjainak kitűzése, magassági meghatározás, fölhivatali ügyintézéssel. Felvonulási létesítmények telepítése, műszaki ellenőr elhelyezése. Tájékoztató táblák kihelyezése. Ideiglenes zajvédő fal felállítása lakóépületek irányába. Bozót-és cserjeirtás, egyes fák kitermelése tuskóirtással, legallyazással és darabolással. A lerakó, mint szennyező forrás megszüntetése közvetlenül szolgálja a talaj, a talajvíz, ill. a felszíni vizek jó állapotának megőrzését, visszaállítását. Ehhez kapcsolódóan hozzájárul a jó környezeti állapot megőrzéséhez, egészségesebb települési környezet kialakításához. Illegális hulladék elhelyezés: Kiskunhalas város közigazgatási területén, a közterületeken találkozhatunk kisebbnagyobb méretű, a lakosság által illegálisan elhelyezett kommunális-, magán ingatlanról származó zöld-, nem ritkán építési-bontási hulladékhalmokkal, az önkormányzat és a szolgáltató által szervezett kötelező közszolgáltatás, valamint a lakosság rendelkezésére álló legális hulladék elhelyezési lehetőségek (hulladékudvar, hulladékkezelő központ, stb.) ellenére. A városban az illegális hulladéklerakások felszámolása, az engedély nélkül hulladékot elhelyezők felkutatása, a szankcionálás folyamatosan történik a lakossági bejelentések, célzott ellenőrzések alapján, a rendészeti szervek (Városi Rendészet, Mezei Őrszolgálat, stb.) közreműködésével. Kiskunhalas Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Startmunka mintaprogram több elemére, köztük az illegális hulladéklerakások felszámolására. A projekt keretében összesen 15 fő regisztrált álláskereső foglalkoztatására 3 599 381 Ft vissza nem térítendő céltámogatást ítéltek meg. A programban 2012. március-április, júliusaugusztus és november-december hónapokban 5-5 fő foglalkoztatása valósult meg. Az elvégzett feladatok az alábbiak szerint történtek: hulladéklerakások felmérése, hulladék felszedése, területrendezés, tájékoztató-figyelmeztető szóróanyag kézbesítése, tiltótábla kihelyezése. A munkálatok az Átlós utcai területeken kezdődtek meg. A helyszínen tapasztaltak alapján a hulladék összetételét tekintve igen kevert, vegyes összetételű kommunális hulladékot tartalmazott.A közel 1.800 m2 nagyságú területről 524,08 tonna hulladék került elszállításra, melynek mennyisége 520 m3.A Cigány Kisebbségi Önkormányzat az 5991 hrsz-ú terület tőszomszédságában lakókat bevonta a gépi tereprendezést követő kézi tereprendezési (gereblyézés) munkálatokba, melyet követően az összegyűjtött hulladékot elszállították, ezzel is ráirányult a figyelem a terület későbbi rendben tartására. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője a szolgáltatóval együtt az utcabizalmi hálózat megerősítését szorgalmazza, mellyel így eredményesebben megvalósul a jövőben a terület ellenőrzésére is. A Csetényi parkból összesen 29,25 tonna hulladék került elszállításra. A hulladék nagy területen (15.600 m2), szórtan viszonylag kisebb mennyiségben volt fellelhető.

60 / 130


2013.

Összetételét tekintve lakossági-, valamint inert hulladék. A Polgár utcán a legjelentősebb hulladékmennyiség a lakóingatlanok mögötti területen összetételét tekintve nagyrészt kommunális hulladék, kisebb mennyiségben törmelék volt. Mindösszesen 160,76 tonna hulladék (kb. 400-420 m3) elszállítása történt meg. A gyűjtésben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonásával az utcabizalmi hálózaton keresztül kisebb-nagyobb sikerrel részt vett a helyi roma lakosság is. A hulladékelszállítást követően az utógondozási feladatokat a cserje-és fatelepítésre szánt területen a Halasi Városgazda Zrt. munkatársai végezték el, a korábban beszerzett 50 db kőris és 150 db kökény kiültetésével, beöntözésével. Ezt követően elhelyezték a hulladék beszállítását akadályozó 3 m hosszú zárható sorompót, a hozzá kapcsolódó lezáró kerítéssel. A Keceli út 9000 m2 kiterjedésű területéről begyűjtött kommunális hulladék mennyisége kb.: 9,5 m3 volt. A Halas Televízió figyelemmel kísérte a szennyezett területek hulladék mentesítési munkálatait, a munkálatok megkezdésekor forgatott a területeken, s híranyagokat készített. A helyi média kiemelt figyelmet szentel a hulladék elhelyezés, illegális hulladéklerakások, az új hulladékgazdálkodási rendszer kérdéseinek. A lakosság tájékoztatásával hosszútávon csökkenhet az illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége. Környezeti tudatformálás: A városban több kiskunhalasi vállalkozás támogat környezeti nevelési célt szolgáló tematikus televíziós műsort (pl.: Zöld Percek), városi tudatformálást elősegítő rendezvényeket. A városi oktatási intézmények már évek óta eredményes környezeti tudatformáló munkát végeznek. A városban több intézmény Ökoiskola és Zöld Óvoda címet visel. A helyi média is kiemelten foglalkozik a lakosság tájékoztatásával, a környezeti tudatformálással, célirányos zöld műsorok szerkesztésével, aktuális információk, akciók kommunikálásával. A városi rendezvények alkalmával a Kiskunhalasi Művelődési Központ, civil szervezetek, egyesületek szervezésében számos lehetőség nyílt a lakosság fiatalabb és idősebb nemzedékeinek környezeti tudatformálására. I.10.2 Települési folyékony hulladék19 A 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Programról szól. A rendelet 2. számú melléklete szerint Kiskunhalas a normál területen fekvő, 15 000 lakosegyenérték (LE) terhelést meghaladó, önálló szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk közé tartozik (az agglomeráció szennyvízterhelése 56 607 LE). Ennek értelmében 2010. 12. 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves elvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. Kiskunhalas rendelkezik szennyvíztisztító teleppel. Ez Kiskunhalastól keleti irányban, a lakott terület szélétől 1300 méter távolságban, mezőgazdasági területen helyezkedik el.

19

Forrás: KEOP-2009.1.2.0. RMT

61 / 130


2013.

A telep 1 km-es körzetében mezőgazdasági művelésű fás-ligetes területen ipari és mezőgazdasági üzemek találhatók. A fölösiszap elhelyező telep a tisztító teleptől délkeleti irányban, kb. 2000 méter távolságra helyezkedik el, szintén mezőgazdasági területen. A jelenlegi szennyvíztisztító telep a túlterhelt állapot következményeképpen évek óta képtelen tartani az előírt határértékeket, jelentős vízterhelési díjat és szennyvízbírságot fizet. Tekintettel a telep korára, állapotára, a technológiai műtárgyak korszerű berendezésekkel használhatatlan voltára, a meglévő építmények és állóeszközök alacsony értékére, a telep jelenlegi létesítményeinek felhagyása és a csatornahálózat bővítésével összhangban megnövekvő szennyvízterhelésre a meglévő szennyvíztelep területén belül új tisztítótelep kialakítása vált szükségessé. Kiskunhalas város ezért 2010-ben benyújtotta a KEOP-2009-1.2.0. „Kiskunhalas város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” megnevezésű pályázatát. A pályázat támogatást nyert, a projekt megvalósítás várhatóan 2013. évben befejeződik. A városban elválasztott rendszerű a csatornahálózat. A gyűjtőhálózat 95 %-a gravitációs és 5%-a nyomott rendszerű. A város területén lévő kis szintkülönbségek miatt többszöri átemelésre van szükség, az átemelők száma 19. A csatornázottság időbeli változását az alábbi táblázat tartalmazza: Időszak

2007

2008

2009

2010

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km)

1455,4

1338,7

1084,4

1419,3

955,8

77

77

69,5

69,5

69,5

7914

8109

8115

7508

7240

65,2%

66,4%

66,4%

61,3%

59,0%

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya

2011

24. táblázat Forrás: KSH A projekt során a város még ellátatlan területeinek, utcáinak csatornázása keretében a meglévő szennyvízhálózat mintegy 46,208 km elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású szennyvízcsatorna hálózattal bővül, valamint további 5 db új szennyvízátemelő létesül (a maximális leásási mélység 4,2 m). Mivel az újonnan kiépítésre kerülő átemelők a meglévő hálózatra dolgoznak, több helyen módosítani kell a meglévő átemelők kapacitását is. Az új bekötések száma 2910 db. Az új hálózattal érintett területek: Felsőváros még ellátatlan utcái, Állomás területe, Tabán városrész, Kertváros még ellátatlan területei, Népfront telep, Bükkönyös városrész ellátatlan utcái, Oncsa telep, Felső ipartelep,

62 / 130


2013.

5402. sz. KM út – iparvágány. A meglévő csatornahálózatra minden ipari üzem és intézmény rendelkezik rákötéssel, a csatornahálózat bővítés csak lakossági rákötéseket tartalmaz. Mind a jelenlegi, mind a megépülő szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója az Alsószállási csatorna 2+620 cskm szelvénye. Az Alsószállási csatorna a Dongéri főcsatornába torkollik. Mivel az Alsószállási csatorna időszakos vízfolyás, a tisztított szennyvíz befogadóba történő bevezetésére vonatkozó feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott időszakos vízfolyás befogadó területi kategóriára vonatkozó határértékeket. A meglévő szennyvíztelep jelenleg üzemelő műtárgyai a következők: telepi szennyvíz átemelő, mechanikai előtisztító mű, 8 db, egyenként 800 m3 térfogatú oxidációs árok, 2-2 db vízszintes tengelyű levegőztető rotorral, 8 db, 7,5 m átmérőjű, 94 m3 térfogatú Dortmundi típusú utóülepítő, Dorr rendszerű sugárirányú átfolyású, kör alaprajzú utóülepítő medence, melynek átmérője 32 m, recirkulációs iszapgépház, klórozó épület és fertőtlenítő medence, Parshall mérőműtárgy, tisztított szennyvíz gravitációs csatorna, folyamatirányító rendszer. A telep üzemen kívüli műtárgyai: 4,4 x 2,4 m alapterületű szippantott szennyvíz fogadó akna, 10 cm résméretű rácskosár, iszapszikkasztó ágyak. A jelenlegi szennyvíztisztító telep kapacitása, terhelése:

A szennyvíztelep kapacitása mechanikai tisztítási fokozatú m3/d biológiai tisztítási fokozatú m3/d III. tisztítási fokozatú m3/d A szennyvíztelep mértékadó kapacitása LE A szennyvíztelep terhelése átlagos hidraulikai terhelése m3/d átlagos terhelése LE maximális hidraulikai terhelése m3/d maximális terhelése LE A tisztítóműbe kerülő szennyvíz mennyisége közvetlenül csatornával ezer m3/ év a tisztítóműbe szállított szippantott ezer m3/ év szennyvíz 25. táblázat

63 / 130

2207

2008

2009

2500 2500 0 25 000

2500 2500 0 25 000

2500 2500 0 25 000

3 717 38 000 459 55 000

3 727 38 000 8 309 56 000

3 116 30 537 7 031 68 904

1 335,06 21,91

1 360,71 21,75

1 084,47 25,0


2013.

Forrás: KEOP-2009-1.2.0. RMT Az elfolyó tisztított szennyvíz minőségi paraméterei közül a következők esetében 2005. óta minden évben meghaladják a határértéket: KOI, BOI5, NH4+-N, összes szervetlen N, összes N, összes P. A jelenlegi szennyvíztisztítóban kezelt folyékony hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza, szippantott és csatornán érkező bontásban.

Év

Szippantott szennyvíz (TFH)

Szennyvízcsatornán beérkező szennyvíz

m3

m3/d*

m3

m3/d*

2010

29193

79,98

1 419385

3888,73

2011

27528

75,42

955672

2618,28

2012

21592

59,156

739404

2025,76

26. táblázat *számított adat Forrás: Halasvíz Kft. A projekt során megépülő, 4290 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepenSBR eleveniszapos biológiai tisztítás történik. Ez egy folyamatos betáplálású technológia, mellyel totáloxidáció és tápanyag eltávolítás valósul meg. A tisztítás egyazon térben, de időben eltolva végrehajtott rendszeres és azonos idejű ciklusokból áll (töltés, levegőztetéses, illetve levegőztetés nélküli időszakok, ülepítés, szennyvízkibocsátás). A tisztítás folyamatosságát a párhuzamosan kapcsolt medencék biztosítják. A rendszert a 14. sz. melléklet szemlélteti (forrás: Kiskunhalas Önkormányzata). A szennyvíztelep tervezése a Halasvíz Kft. által mért 2009. évi adatok felhasználásával történt: Paraméter 2009. évi érték vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma (fő) 28 726 Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma (fő) 19 299 Értékesített lakossági vízmennyiség (m3/év) 1 148 320 Fajlagos éves vízfogyasztás (m3/fő/év) 39,975 Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás (m3/fő/év) 39,286 3 lakossági szennyvíz (ezer m /év) / LE 758 180 / 17 651 3 intézményi szennyvíz (ezer m /év) / LE 73,613 / 2 359 ipari és egyéb gazdálkodói tev. szennyvize (ezer m3/év) / LE 277,618 / 8 898 3 idegenvíz mennyisége (ezer m /év) /LE 300,27 / 69 3 Összesen a telepre érkező szennyvíz (ezer m /év) / LE 1 409 681 / 28 977 27. táblázat Forrás: Halasvíz Kft. Az egy főre jutó napi szennyvízképződés mértéke azért haladja meg az egy főre jutó napi vízfogyasztás mértékét, mert Kiskunhalas belterületének központi része van nagyobbrészt csatornázva. A központi részeken, a tömbházas területeken a tapasztalatok alapján az egy főre jutó fajlagos napi vízfogyasztás és szennyvízképződés lényegesen magasabb, mint a kertvárosi, külterületi részeken.

64 / 130


2013.

Az idegen víz minden olyan víz, mely a csatornahálózaton illegálisan bejut. Az intézményi szennyvizek kibocsátói 2009-ben: Intézmény Intézményi szennyvíz 2009-ben (m3/ év) Kiskunhalasi Semmelweis Kórház 38 547 BKMÖ Pszich. és Fogy. Bet. Otthon 25 875 BKMÖ Garbai S. SZKI (Vári Szabó István) 1 831 BKMÖ Garbai S. Kollégium (Vári Szabó István) 1 033 Szent J. Kat. Ált. Iskola 1 136 Felsővárosi Általános Iskola 1 192 Szűts J- Általános Iskola (Központi Református Általános 665 Iskola) Kertvárosi Általános Iskola 679 Fazekas Gábor Általános Iskola 665 BKMÖ Garbai S. Ker. Isk. (Vári Szabó István) 1 977 DI-Flamm Kft. Szűts J. Ált. Iskola melegkonyhája 678 ÖSSZESEN: 73 613 28. táblázat Forrás: Halasvíz Kft. Az ipari szennyvizek kibocsátói 2009-ben: Gazdálkodó szervezet

Ipari szennyvíz 2009ben (m3/ év) 68 834 6 451 202 333 277 618

Levi’s* Halasi Csipke Kft. Baromfifeldolgozó Rt.** ÖSSZESEN: 29. táblázat

*A Levi’s 2009-ben bezárt. **A Baromfifeldolgozó megépítette saját szennyvíztisztító telepét, emiatt napjainkra jelentősen csökkent az ipari szennyvíz mennyisége.

A tengelyen szállított települési folyékony hulladék leürítése szintén a Halasvíz Kft. által üzemeltetett telephelyen végezhető. A nem csatornázott területeken a szennyvízelvezetés- és elhelyezés egyedi zárt tározóban történik, melyek döntő többségükben vízáteresztők. Erre utal az, hogy az alacsony talajvízszintű időszakokban a folyékony hulladék beszállítás minimális, a csapadékos időszakokat követő magas talajvízszint idején azonban jelentősen megemelkedik a beszállított TFH mennyisége. A beruházás megvalósításával várhatóan drasztikusan le fog csökkenni a tengelyen beszállított szennyvízmennyiség. Ez a tendencia 2017-ig tart, amíg a csatornára való rákötöttség az új területeken el nem éri a 92 %-ot, onnantól pedig stagnál:

Egyedileg m3/év)

kezelt

mennyiség

(ezer

2011 67,41

2013 30,27

30. táblázat Forrás: KEOP-2009-1.2.0. RMT

65 / 130

2020 21,86

2030 21,86

2040 21,86


2013.

A jelenlegi szennyvíztisztító telepen keletkező hulladékok elhelyezése: EWC-kód

19 08 01 19 08 02 19 08 05

Hulladék

rácsszemét homokos zagy szennyvíziszap

Hulladékok becsült mennyisége (t/év) 2007 2008 2009 48,2 50,7 51,7 15,2 16,5 17,2 50,2 55,4 52,3

Ártalmatlanítás módja hulladéklerakó hulladéklerakó nyárfás iszapelhelyező

31. táblázat Forrás: Halasvíz Kft. A megvalósuló szennyvíztelep tervezett terhelési adatai: Szennyvíz

Napi hozam m3/d lakossági 3083 intézményi 361 szippantott szennyvíz 153 ipari szennyvíz 32 régi idegenvíz 644 új idegenvíz (2%) 16 összesen (lakossági) 3 597 ÖSSZESEN: 4 290 32. táblázat Forrás: KEOP-2009-1.2.0 RMT

Terhelés LE 26 198 3 008 2 503 269 54 1 31 708 32 032

A tervezési nyers szennyvíz jellemzők:

Tervezési és hozam

koncentráció

napi hozam m3/d

KOI mg/l

BOI5 mg/l

NH4-N mg/l

Össz. N mg/l

Össz. P mg/l

4 290

903

448

51

86

19

33. táblázat Forrás: KEOP-2009-1.2.0 RMT Iszapkezelés a jelenlegi szennyvíztisztítóban: a biológiai tisztítási fokozatban képződő 0,4-2 % szárazanyag-tartalmú fölösiszap mennyisége 100-150 m3/d. A szárazanyag tartalomra vonatkoztatott ásványi rész 25-29%, a szerves rész 71-75 %. A fölösiszapot zárt csővezetéken szivattyúzzák az iszapátemelőből a 0930/20 hrsz-on található iszapelhelyező telepre, ahol a hidránsokra kapcsolható, hordozható, merevcsöves kézi áttelepítésű csővezetékkel végzik a táblán belüli szétosztást. A nyárfás iszapelhelyező telep területe 12 ha. A nagy szervesanyag-tartalmú, bűzös iszap hatása az iszapelhelyező telepre és a talajvízre terhelő hatású. A telep engedélye 2013. év végéig szól, utána fel kell hagyni az ilyen típusú kihelyezéssel. A szennyvíziszap hasznosítása ezt követően az energianövény termesztésben történhet meg.

66 / 130


2013.

Iszapkezelés a megépülő új szennyvíztisztítóban: a tisztítási technológia során keletkezett fölösiszap mennyisége 270 m3/d, mely 0,8 % szárazanyag tartalmú. Az iszapelvétel időszakosan, a keletkezett iszap mennyiségének függvényében történik. A fölösiszap az új gravitációs sűrítőbe kerül. A sűrítés során a műtárgyban kiülepedő iszap a víztelenítő berendezésre kerül, míg a sűrítés csurgalékvize a műtárgy oldalfalán körbefutó vályúban gyűlik össze, és gravitációs úton folyik a telepi szennyvízaknába. A sűrítés során nyert iszap szárazanyag tartalma ~ 2,5 %. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma már ~ 20%-os. Ennek átmeneti tárolására rendelkezésre áll a 4 db, egyenként 840 m2 burkolt felületű, összesen 3 688 m3 térfogatú iszapszikkasztó ágy. Az iszap sűrűségét ezután szoláris szárítással növelik. Az így nyerhető 80-90 %-os szárazanyag tartalmú iszap termékké nyilvánítása után a termék felhasználható az energianövény termesztésben. Másik alternatívát jelent a brikettálás. A lakosság körében végzett igényfelmérés alapján előrejelzett összegyűjtésre kerülő szennyvízmennyiség, és keletkező szennyvíziszap mennyisége: 2011 2013 2020 Összegyűjtött szennyvízmennyiség (m3/év) lakossági 758 180 962 240 1 008 494 intézményi 73 613 73 613 73 613 ipari, egyéb 208 784 6 451 6 451 gazdálkodói keletkező szennyvíziszap mennyiség (t/év) lakossági és 1 040 577 1 042 304 1 088 558 intézményi ipari, egyéb 4 176 129 129 gazdálkodói 34. táblázat

2030

2040

1 008 494 73 613 6 451

1 008 494 73 613 6 451

1 088 558

1 088 558

129

129

Az ipari víz esetén a szennyvíztelep üzemeltetésének 1. évétől (2013-tól) a Baromfifeldolgozó Rt. ipari vize kiesik (saját telep létesítése miatt), és a Levi’s is megszűnt 2009-től. Emiatt 2013-tól csupán a Halasi Csipke Kft. szennyvizét fogadja be az új telep. Ahhoz, hogy a beruházás fenntartható legyen, szükséges a díjpolitika módosítása is, ugyanakkor a lakosság fizetőképessége felső korlátot jelent. A jelenlegi csatornadíj a jelenlegi szennyvíztisztító fenntartásához elegendő. 2013-tól azonban az ipari szennyvíz mennyisége drasztikusan csökken (a Baromfitelep saját szennyvíztisztítóval rendelkezik), így a díjak évi 2,4 %-al való emelésére van szükség 2013-2030. időszakban. Az intézményi fogyasztók díjai a lakossági díjaknak megfelelően változnak, míg az ipari fogyasztók díjai 2013-tól ugyanolyan ütemben növekednek, mint a lakossági díjak. A tervek szerint 2031-től a díjak stagnálnak majd. Pozitívum, hogy a helyi lakosság többsége saját meggyőződésből támogatja a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep megépítését. Az új szennyvíztisztító telepen jelenleg próbaüzem folyik. Kiskunhalas város önkormányzata a technológiai fejlesztés mellett növelni szeretné a szennyvízelvezető hálózatra való rákötések számát is. Ezt segíti elő Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2012. (IX.28.) önkormányzati

67 / 130


2013.

rendelete a talajterhelési díjról, mely értelmében a szennyvizet kibocsátó a talajba juttatott környezetterhelő szennyvíz minden köbmétere után talajterhelési díjat köteles fizetni. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedivízbeszerzés esetében átalány alapján meghatározott víz mennyisége. Azon kibocsátók, akiknek avízfelhasználása mérési lehetőség hiányában nem állapítható meg, a talajterhelési díj alapjaként 50liter / fő / nap vízmennyiséget kötelesek figyelembe venni. A talajterhelési díj mértéke elsősorban az igen szerény jövedelmi viszonyú háztartásokban mérsékelhető. Az így befolyt összeg a Képviselő-testület 54/2004(XII.01.) önkormányzati rendeletében létrehozott önkormányzati környezetvédelmi alapját gyarapítja. I.10.3 Egyéb hulladékok a) Közterületi hulladék Közterületek zöld felületeinek kezeléséből származó zöld hulladék A közterületi hulladékok gyűjtését a100% önkormányzati tulajdonú Halasi Városgazda Zrt. végzi. Feladatai között szerepel a városi parkok, zöldfelületek kezelése,virágok, fák ültetése, ápolása, fák nyesése, kitermelése, közterületek tisztítása, karbantartása, növényvédelem és síktalanítás. Az utakon elhullott állatokgyűjtése és elszállítása a közterület-felügyelet (gyepmester) feladata.Az ilyen hulladékokat az ebrendészet telephelyén lévő konténerben gyűjtik, majd az ATEV Zrt-hez kerül. A lakosságnál elhullott állatok szintén konténerben kerülnek gyűjtésre, majd onnan az ATEV Zrt. szállítja el további feldolgozás céljából. Az ATEV Zrt. által begyűjtött állati eredetű hulladékok mennyisége időszakban20: • 2005.: összes begyűjtött: 4300 kg, közterületről begyűjtött: 4285 kg, 685 kg • 2006.összes begyűjtött: 4970 kg, közterületről begyűjtött: 6840 kg, 1542 kg • 2007. összes begyűjtött: 8290 kg, közterületről begyűjtött: 6235 kg, 1402 kg • 2008. összes begyűjtött: 7637 kg, közterületről begyűjtött: 6771 kg, 340 kg.

2005-2008. beszállított: beszállított: beszállított: beszállított:

Temetői hulladék: Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének17/2000. (IV.18.) rendelete a temetőktől és a temetkezésről rögzíti, hogy a temetők (Új Református Temető, Római Katolikus Temető) üzemeltetője a Kegyelet Kft.A sírok rendszeres hantolását, gyomtalanítását, kaszálását, növényzetének gondozását a hozzátartozó - ill. a temettető- köteles elvégezni, vagy a rendszeres sírgondozásra megbízástkell adnia az üzemeltetőnek.A temetőhasználók a keletkező szemetet a kijelölt tároló helyeken kötelesek lerakni, melynek elszállításáról az üzemeltető gondoskodik. b) Egészségügyi ellátásból származó hulladékok

20

Forrás: Kiskunhalas Város II. Hulladékgazdálkodási Terve

68 / 130


2013.

Az egészségügyi hulladékok legnagyobb mennyiségét a SemmelweisKórház adja. Ahulladékokat szelektíven gyűjtik, és ezt követően adják át ártalmatlanításra. A keletkező betegellátási hulladék mennyisége megközelítőleg 3000 kg havonta. Aháziorvosoknál keletkező egészségügyi hulladékok már külön gyűjtöttek és szakcégekhezkerülnek ártalmatlanításra. Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 2007 180103* - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 45 231 180106* - Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek 180108* - Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 163 180201 - Éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) 3 180202* - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 195 248

2008

2009

2010

2011

56 553

52 791

45 620

49 901

66 2

48 8

2

2 930

2 230

2 264

4 36

780

35. táblázat Forrás: HIR c) Lomtalanítás: A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. által szervezett lomtalanítás alkalmával a háztartásokban feleslegessé vált használati tárgyakat, nagy darabos hulladékot a szállítotják el. A lomtalanításból származó hulladék mennyiségét az alábbi táblázat mutatja; 2012-ben 116860 kg volt. Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 200307 - Lom hulladék

2007

2008 12 040

2009 400

2010 6 000

2011

36. táblázat Forrás: HIR d) Szelektíven gyűjtött hulladék: A szelektív hulladékgyűjtés mértéke 2008-as évben még csekélynek volt mondható, de a szelektív hulladékgyűjtő szigetek 2008 őszén történő kihelyezése után, valamint a hulladékudvar üzembeállásának köszönhetően 2010-re már nagyobbmennyiségű hulladék került szelektíven gyűjtésre. A lakosság által összegyűjtött és válogatott hulladék frakciókat (üveg, papír, műanyag) a város területén található 32 db gyűjtőszigeten, az ipari park területén működő hulladékudvarban (melynek kapacitása ~260 tonna/év), a hulladékkezelő központban továbbá az arra engedéllyel rendelkező átvevőknél lehet leadni. A szigeteken szabványos 1,5 m3 hasznos térfogatú edényzetek találhatók. A szelektív gyűjtőjáratok heti egyszer ürítik ezeket. A zöldhulladékok begyűjtése előre meghirdetett időpontokban történik. Kiskunhalas közigazgatási területén a 2012. évben két gyűjtőpont áthelyezése történt meg. Az új hulladékgazdálkodási rendszerben bevezetett szelektív hulladékgyűjtésből az alábbi táblázat szerinti hulladékmennyiségeket gyűjtötte be a szolgáltató:

69 / 130


2013.

Év

Papír csomagolási hulladék (kg)

Műanyag csomagolási hulladék (kg)

Üveg csomagolási hulladék (kg)

2010

46 743

42 753

57 960

2011

46 500

30 000

80 500

2012

41 660

48 562

65 010

37. táblázat Forrás: Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. A szelektív szigetekről és hulladékudvarról érkező hulladékot a hulladékkezelő központ válogató csarnokában válogatják, bálázzák és így kerül átadásra hasznosító szervezeteknek. Az üveg hulladékok pedig válogatás nélkül kerülnek hasznosításra. A papír, műanyag, üveg, fém és zöldhulladékok szelektív gyűjtéséből származó másodnyersanyagok hasznosítása lehetséges. A fémhulladékok gyűjtése a hulladékudvarban történik, ezért azok mennyisége nem jelentős. A zöldhulladékok komposztálása jelenleg és a jövőben is szennyvíziszapokkal együtt történik, ezért az előállított komposzt értékesítése folyamatos nehézségeket okoz. A papír, műanyag és üveg másodnyersanyagok mennyisége 2008-ig nem képviselt jelentős mennyiséget, túlnyomó részét koordináló szervezeten keresztül értékesítették. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés KEOP projekt megvalósításával Kiskunhalason a házi komposztálás helyett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés valósul meg. Az ebbe bevonható háztartások száma 10 747 db. A házhoz menő szelektív gyűjtésre külön erre a célra kiosztott hulladékgyűjtő zsákokban kerül sor. A házhoz menő gyűjtés keretén belül papír, karton, PET, PE fólia, HDPE és PP flakonok, italos karton és csomagolási fémhulladékok gyűjtésére lenne lehetőség. Az üveghulladékok gyűjtése a meglévő gyűjtőszigetes rendszeren keresztül történik. A gépjárművek előre rögzített járattervek alapján gyűjtik a szelektív hulladékot. A lakosság részére megfelelő tájékoztató program kerül megszervezésre. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésről történő ismertetés a megelőzéshez tartozó ismeretterjesztés, tudatformálási program része.

Házhoz menő zöldhulladék gyűjtésKEOP projekt megvalósításával A zöldhulladékok szelektív gyűjtése során a nagyobb hangsúlyt az intézményi és közterületi zöldhulladékok begyűjtése kapja, míg a lakosságnál keletkező zöldhulladék lerakótól való eltérítésénél a házhoz menő zöldhulladék gyűjtés kerül előtérbe. A zöldhulladék jellemzően április közepétől október közepéig keletkezik. A házhoz menő szelektív zöldhulladék gyűjtésre külön erre a célra kiosztott hulladékgyűjtő zsákokban kerül sor. A szelektív hulladékgyűjtő zsákokban a lakosok a kerti zöldhulladékokat helyezhetik el. A zsákokat tömörítős hulladékgyűjtő járművekkel gyűjtik be előrerögzített program szerint. Akkumulátorok és szárazelemek:

70 / 130


Az ilyen típusú hulladékok gyűjtése Hulladékudvarba is történik beszállítás. Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 160601* - Ólomakkumulátorok 160602* - Nikkel-kadmium elemek 160604 - Lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) 160605 - Egyéb elemek és akkumulátorok 200133* - Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

az

egyes

2007 3 997 44 110

intézményekben

2008 26 475 14

2009 2 681 58

2013.

történik,

de

2010 5 468 7 880

2011 2 892 9 228

9

950

193

285

431

175

2008 520

2009 598

2010 175

2011 326

38. táblázat Forrás: HIR Kiselejtezett elektronikai hulladékok Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 200121* - Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 200123* - Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 200135* - Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól 200136 - Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól

2007 494

40

4 708

1 215

1 605

2 312

1 111

80 560

40 875

70

2008 303 093 26 726 5 489 4 500

2010 360 875 56 960 2 044 6 080 12 510

2011 281 163 43 387 29 020 4 857

10 131 020 23

2009 360 256 33 150 160 10 075 5 140

78

2

10 034

8 334

14 656

6 432

7 772

192

652

174

106

384

14 439

16 168

12 394

12 852

21 832

138

27

327

17

50

185

39. táblázat Forrás: HIR Csomagolási hulladékok: Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 150101 - Papír és karton csomagolási hulladékok 150102 - Műanyag csomagolási hulladékok 150103 - Fa csomagolási hulladékok 150104 - Fém csomagolási hulladékok 150106 - Egyéb, kevert csomagolási hulladékok 150107 - Üveg csomagolási hulladékok 150109 - Textil csomagolási hulladékok 150110* - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 150111* - Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat 150202* - Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 150203 - Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től

2007 280 154 50 288 7 747

40. táblázat Forrás: HIR Építési-bontási hulladék:

71 / 130

a


2013.

Inert hulladékkezelési tevékenységet jelenleg négy, engedéllyel rendelkező telephelyen folytatnak. Nagyobb mennyiségben a Halas Bagger Kft. ill. a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. fogad a lakosságtól és vállalkozásoktól inert hulladékot, elsődlegesen hasznosítási céllal. Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 2007 170101 - Beton 49 308 170102 - Téglák 170103 - Cserép és kerámiák 170106* - Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke 160 170107 - Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 381 930 170202 - Üveg 170203 - Műanyag 1 600 170204* - Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa 31 856 170301* - Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek 5 060 170302 - Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 170303* - Szénkátrány és kátránytermékek 170401 - Vörösréz, bronz, sárgaréz 2 243 170402 - Alumínium 20 900 170403 - Ólom 4 170404 - Cink 1 620 170405 - Vas és acél 36 357 170407 - Fémkeverékek 170409* - Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok 170410* - Olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek 170411 - Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 170503* - Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 81 510 170504 - Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03170601* - Azbeszttartalmú szigetelőanyagok 170 170603* - Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák 650 170604 - Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 170605* - Azbesztet tartalmazó építőanyagok 170902* - PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCBket tartalmazó gyanta-alapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) 380 170904 - Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 60 460

2008 7 120

2009 1 758 670 559 100

7 730

2010 208 450 466 060 12 660

2011 274 760 2 710

400

310

414 650

279 470 4 160 4 040

973 670 16 540

223 480 11 967 402

16 820 2 430

73 044 1 770

60 5 745

30 810

6 40 78 1 358 196 326 9 000

2 245

223 950

45 775 110 3

1 895 249 2

1 094

194 478 15 000

71 918 202 100

113 737

7

120 10 539 700

687 507

290

1 380

300 007 14 625 820

120 294 843 1 130

3 250 1 260 1 980

11 050

945 21 440

347 670

135 440

1 793 941

2 655

1 590 371

41. táblázat Forrás: HIR Veszélyes hulladék: A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék (háztartási gépek, világítótestek, használt sütőzsiradék, festékek, növényvédőszerek) elhelyezhető a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. által üzemeltetett hulladékudvarban, illetve az arra engedéllyel rendelkező begyűjtést végző vállalkozásoknál, továbbá a kereskedelmi-ellátó egységeknél (élelmiszerbolt, gyógyszertár) elhelyezett elektronikai (elemek) és gyógyszerhulladék gyűjtő edényzetekben.

72 / 130


2013.

A településen a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól. Keletkezett hulladékmennyiség (kg) 200113* - Oldószerek 200121* - Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 200123* - Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 200126* - Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től 200127* - Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták 200129* - Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek 200133* - Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 200135* - Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

2007

2008

494

520

2009

598

2010

175

2011 9 326

40 40 100 380

950

193

285

431

175

4 708

1 215

1 605

2 312

1 111

42. táblázat Forrás: HIR I.11.

Zaj-és rezgésterhelés

A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet helyezte hatályon kívül.A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeket a zajtól védendő területeken a hatályos rendelet 3. sz. melléklete rögzíti. Kiskunhalas város Önkormányzata évente környezeti állapotértékelést végez, melyben kitér a levegő, az éghajlat, a felszíni és a felszín alatti vizek, a talaj és a hulladékgazdálkodás állapotára és ezekkel kapcsolatos lényeges fejlesztésekre, projektekre. A 2010. évi tanulmány kivételével azonban ezekben nem esik szó zaj-és rezgésterhelésről, amely azt mutatja, hogy a város számára ez a fajta terhelés nem kritikus. Ennek ellenére előfordulnak panaszok, melyek kezelése szükséges. Üzemi zaj: A város iparának telepítése zajvédelmi szempontból kedvező. A város keleti részén lévő ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el az összefüggő lakott területektől. A lakókörnyezetben települt üzemi létesítmények (boltok) kisebb, lokális jellegű problémák forrásai. Panasz inkább egyes szolgáltató egységekből – főleg nyáron – kiszűrődő zenére, illetve a távozó vendégek zavaró hatására érkezik. Vasúti zaj:

73 / 130


2013.

Kiskunhalas a vasúti személyszállítás szempontjából fontos állomás. Amellett, hogy része a Budapest-Belgrád vasútvonalnak (150-es vonalszám, Budapest – Kunszentmiklós-Tass - Kelebia – Szabadka), innen indulva érhető el Bátaszék és Baja is (154-es vonalszám, Bátaszék-Baja-Kiskunhalas), illetve Kiskunfélegyháza is (155-ös vonalszám, KiskunhalasKiskunfélegyháza). A vasúti áruszállítás szintén jellemző, a Budapest-Szabadka vonalon a térséghez viszonyítva jelentős a forgalom (4254-6380 vonat/év):

29. ábra Forrás: KTI A vasútállomás a belvárosból az 54311-es közúton közelíthető meg.

74 / 130


2013.

30. ábra Kiskunhalas vasútállomása Forrás: vasutallomasok.hu A 2008-2013. időszakra vonatkozó települési környezetvédelmi program felmérése alapján a vasúti közlekedésből eredő zajterhelés mind nappal, mind éjszaka határérték alatt marad. Az ipari park 200 m-es közelében található a városi vasútállomás. Az ipari parkban iparvágány és rakodó található.Jelentősebb zajterhelést a teherszállítás okoz; több panasz érkezett a Rakodó utcában folyó logisztikai munkákra. Közúti zaj: Kiskunhalason sehol sincs kiépített zajvédő fal, az csak időlegesen, építkezések alkalmával fordul elő az építési munkálatokból eredő zaj csökkentésére. A város fő zajterhelését a közúti közlekedésből származó zaj adja. Az 53. sz. főút mentén egyre intenzívebbé váló tranzitforgalom jelentős terhelést jelentett, azonban – köszönhetően annak, hogy 2010-ben az önkormányzat az áruszállítás kivételével kitiltotta az 5 t-t meghaladó teherjárműveket a belvárosból – mára ez a hatás mérséklődött. Kiskunhalas az Európai Mobilitási Héthez csatlakozva 2013. évben megrendezi a „Tiszta levegő – Mozdulj érte!”rendezvényt, melynek keretében egy teljes napra kialakítanak egy vagy több közterületet, kizárólag a gyalogos, a kerékpáros és közösségi közlekedés számára. AzAutómentes Nap az előzetes tervek szerint szeptember végén kerül megrendezésre. A KSH 2011. évi adatai alapján Kiskunhalas a következő úthálózattal rendelkezik: Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) 103,4 Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km)

383,9

Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km) Önkormányzati kiépített járda hossza (km)

12,1 142,9

75 / 130


2013.

Önkormányzati kiépítetlen járda hossza (km)

70

Állami közutak hossza (km)

13,5 43. táblázat Forrás: KSH

A város zajterhelése a 306/2010. (XII. 23.) számú Kormányrendelet szerint vizsgálandó. Kiskunhalas esetében az alábbi utakra végeztük el a zajterhelési számításokat: 53. számú út (Solt-Tompa másodrendű főút) 5309. sz. út (Kecel-Kiskunhalas összekötő út) 5402. sz. út (Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas összekötő út, „Majsai” út) 5408. sz. út (Kiskunhalas-Szeged összekötő út)

31. ábra Zaj-és rezgésterhelés szempontjából vizsgált utak Kiskunhalason

A Magyar Közút által kiadott „Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig” dokumentum szerint Kiskunhalast az 5309., 5402. és 5408. sz. utak fejlesztése is érinti. Ez kihatással lesz az utak zaj-és rezgésterhelésére is.

76 / 130


2013.

⇒ 53. számú út: Az 53. számú út 2011. évi átlagos napi forgalma (ÁNF) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján a következő: ÁNF jármű/nap 53. számú út Forgalmi járműkategória Személygépkocsi Kistehergépkocsi Autóbusz

Tehergépkocsi

Motorkerékpár Kerékpár Lassú jármű

Egyes Csuklós Közepesen Nehéz Pótkocsis Nyerges Speciális

53+ 178 km szelvény

56+ 000km szelvény

57+ 400km szelvény

4934 1236 104 19 204 204 273 464 2 152 0 14

7237 1077 59 4 279 295 257 504 0 219 0 0

6084 1187 93 16 205 175 179 220 6 133 31 7

44. táblázat Forrás:Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Az országos közutak 2011. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma

A forgalmi adatok alapján az útra az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás szerint kell elvégezni a közúti közlekedési zaj számítását. Az előírás peremfeltételei teljesülnek, azaz: • A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekinthető, és • A számítási útszakaszra érvényes, hogy a Q/v (évi átlagos óraforgalom/ járműsebesség km/h) hányados kisebb, mint 43, mindhárom akusztikai járműkategória esetén. A mértékadó távolság 12, 15 és 20 méter, az út 2 x 1 sávos, belterületi, burkolt út, az akusztikai érdességi kategóriája C, azaz K= 4,9. Az úton a megengedett járműsebesség 50 km/h. Az ÁNF adatai alapján elvégzett számítások alapján a referencia egyenértékű Ahangnyomásszint meghatározása a következőképpen történt: LAeq(7,5)i = (Kt,korrigált + KD)i

77 / 130


2013.

Kti és Gi(az egyes akusztikai járműkategóriák esetén az adott járműsebesség hatására fellépő zajterhelés) csak a megengedett járműsebességtől függ. Az útburkolat minőségét a Kt korrigált,ikorrekciós tényező veszi figyelembe. KD értékét a következő képlettel határoztuk meg: KD = 10 log(Q/v) – 16,3 53+ 178 km szelvény Akusztikai járműkat. I. II. III.

ÁNF j/nap

KD,n

6170 474 962

-7,84 -18,98 -15,96

56+ 000km szelvény

57+ 400km szelvény

KD,é

ÁNF j/nap

KD,n

KD,é

ÁNF j/nap

KD,n

-14,88 -26,02 -22,49

8314 557 1060

-6,54 -18,28 -15,54

-13,58 -25,32 -22,07

7271 438 596

-7,12 -19,33 -18,04

Kt

Kt, korrigált

Gi

KD,é -14,16 -26,36 -24,57

73,4 77,8 81,8

76,31 80,52 83,89

70 74 76,5

45. táblázat A 2 sávos 53. sz. mentén átlagos hangvisszaverő tulajdonságú terület van, C értéke 12,5. A távolságtól függő korrekció számítása a Kd = c x log (7,5/d) képlettel történt: d=12 m Kd=-2,55 d=15 m Kd=-3,76 d=20 m Kd=-5,32 53+ 178 km szelvény LAeq(7,5)i dB(A)

Nappal I. 68,47 II. 61,54 III. 67,93 Éjjel I. 61,43 II. 54,5 III. 61,4



LAeq(7,5) LAeq(12) LAeq(15) LAeq(20) LAeq(7,5)i LAeq(7,5) LAeq(12) LAeq(15) LAeq(20) LAeq(7,5)i LAeq(7,5) LAeq(12) LAeq(15) LAeq(20) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A)

71,663

69,113

67,903

69,77 66,343 62,24 68,35

72,552

70,002

68,792

69,19 67,232 61,19 65,85

71,29

68,74

67,53

65,97

63,66

62,296

61,086

62,73 59,526 55,2 61,82

65,713

63,163

61,953

62,15 60,393 54,16 59,32

64,403

61,853

60,643

59,083

46. táblázat M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket.

78 / 130


2013.

Az 53. számú útra vonatkozó zajkibocsátási határérték a 27/2008. (XII.3.) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint nappal 60 dB(A), éjjel 50 dB(A). Látható, hogy a számolt zajterhelés mindhárom megfigyelési távolságbanmeghaladja az előírt határértéket. Az úthálózat fejlesztésekor a burkolat felület módosításával, illetve az út menti növényzet telepítésével várhatóan az alábbi – továbbra is határérték feletti - csökkenés érhető el:

Határérték [dB]*

LAeqdB(A)(53+178) Jelenlegi állapot Útfejlesztést követő állapot** 20 m

LAeqdB(A) (56+ 000) LAeqdB(A) (57+ 400) Jelenlegi állapot Útfejlesztést Jelenlegi állapot Útfejlesztést követő állapot** követő állapot**

12 m

15 m

12 m

15 m

20 m

20 m

12 m

15 m

20 m

Nappal

60

69,113

67,903

66,343 66,076

64,616

62,746

70,002 68,792 67,232 66,929 65,469 63,599

12 m

15 m

20 m

12 m

15 m

68,74

67,53

65,97 65,589 64,129 62,259

12 m

15 m

20 m

Éjjel

50

62,296

61,086

59,526 59,283

57,823

55,953

63,163 61,953 60,393 60,113 58,653 56,783 61,853 60,643 59,083 58,722 57,262 55,392

47. táblázat *27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint **A-akusztikai érdességű felület kialakítása M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket.

A fent nevezett rendelet 8.§ –a szerint a jelenlegi terhelési határérték nappali túllépése általánosságbannem tekinthető jelentősnek(a határérték túllépés jelentős, ha az >10dB(A) értéknél), az éjszakai zajterhelés azonban mérésekre alapozva pontosításra szorul. Az 53. sz. út terhelését a tervezett elkerülő utak megépítése csökkentené, ezért erre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani. A belvárosi területrendezés és forgalomszabályozás során szintén ügyelni kell arra, hogy a jelenleginél csak kedvezőbb megoldások szülessenek. A mezőgazdasági tevékenységek csúcsidejében nő az erőgépek és a tehergépjárművek forgalma, mely időszakosan határérték túllépést okozhat, azonban ezen hatások rövid ideig tartanak, valamint döntően a nappali órákra korlátozódik a zajterhelés növekedése.

79 / 130


2013.

⇒ 5309. sz., 5402. sz. és 5408. sz. összekötő utak: Az 5309. s. út Kiskunhalast Kecellel köti össze, míg az 5402 és 5408. sz. összekötő utak az ipari park határát képezik. Az 5309. sz., 5402. sz. és 5408. sz. utakon 50 km/h a megengedett maximális sebesség. Mivel az 5402. és 5408 sz. utak környezetében ipari terület található, így ezeknél 12, 15 és 20 m helyett 20, 50 és 100 m távolságban vizsgáljuk a zaj-és rezgésterhelést. Az 5308. sz. úton a határérték nappal és éjjel 60/50 dB(A), azonban az 5402 és 5408. sz. utakon 65/55 dB(A). Forgalmi adatok az összekötő utakra: Jármű típusa Személygépkocsi Kisteher gk. Autóbusz egyes Autóbusz csuklós Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Motorkerékpár Lassú

5309. sz. út 5402. sz. út [jármű / nap] 7261 5066 1200 1055 282 52 39 0 128 121 74 236 8 78 15 69 10 0 1043 93 56 0

5408. sz. út 1015 321 39 0 21 29 30 19 0 7 4

48. táblázat Forrás:Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (AKMI): Az országos közutak 2011. évre vonatkozó átlagos keresztmetszeti forgalma

A mértékadó távolság 12, 15 és 20 méter, az út 2 x 1 sávos, belterületi, burkolt út, az akusztikai érdességi kategóriája C, azaz K= 4,9. Az úton a megengedett járműsebesség 50 km/h. Az ÁNF adatai alapján elvégzett számítások alapján a referencia egyenértékű Ahangnyomásszint meghatározása a következőképpen történt: LAeq(7,5)i = (Kt,korrigált + KD)i

80 / 130


2013.

Kti és Gi(az egyes akusztikai járműkategóriák esetén az adott járműsebesség hatására fellépő zajterhelés) csak a megengedett járműsebességtől függ. Az útburkolat minőségét a Kt korrigált,ikorrekciós tényező veszi figyelembe. KD értékét a következő képlettel határoztuk meg: KD = 10 log(Q/v) – 16,3 5402. sz. út

5309. sz. út Akusztikai járműkat. I. II. III.

ÁNF j/nap

KD,n

KD,é

ÁNF j/nap

KD,n

8461 1509 146

-6,47 -13,95 -24,14

-13,5 -20,99 -30,68

6121 266 383

-7,87 -21,49 -19,96

5408. sz. út KD,é

-14,91 -28,53 -26,49

ÁNF j/nap

KD,n

1336 71 78

-14,48 -27,23 -26,87

Kt

Kt, korrigált

Gi

KD,é -21,52 -34,27 -33,4

73,4 77,8 81,8

76,31 80,52 83,89

70 74 76,5

49. táblázat A 2 sávos 53. sz. mentén átlagos hangvisszaverő tulajdonságú terület van, C értéke 12,5. A távolságtól függő korrekció számítása a Kd = c x log (7,5/d) képlettel történt: d=12 m Kd=-2,55 d=15 m Kd=-3,76 d=20 m Kd=-5,32 5309. sz. út LAeq(7,5)i dB(A)

Nappal I. 69,84 II. 66,57 III. 59,75 I. II. III.

62,81 59,53 53,21

5402. sz. út

5408. sz. út

LAeq(7,5) LAeq(12) LAeq(15) LAeq(20) LAeq(7,5)i LAeq(7,5) LAeq(20) LAeq(50) LAeq(100 LAeq(7,5)i LAeq(7,5) LAeq(20) LAeq(50) LAeq(100 dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) ) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) dB(A) ) dB(A)

71,796

69,246

68,036

68,44 66,476 59,03 63,93

70,109

64,789

59,809

61,83 56,049 53,29 57,02

63,504

58,184

48,45

43,94

64,795

62,245

61,035

61,4 59,475 51,99 57,4

63,197

57,877

52,897

54,79 49,137 46,25 50,49

56,584

51,264

41,548

37,038

50. táblázat M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket.

81 / 130


2013.

Az 5309. számú útra vonatkozó zajkibocsátási határérték a 27/2008. (XII.3.) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVMEüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint nappal 60 dB(A), éjjel 50 dB(A). Látható, hogy a számolt zajterhelés mindhárom megfigyelési távolságban meghaladja az előírt határértéket. A magasabb határértékekkel rendelkező 5402. és 5408. sz. utakon azonban határértéken belül marad a zajterhelés (az éjszakai szinteket méréssel célszerű ellenőrizni). Az 5309. sz. út fejlesztésekor a burkolat felület módosításával, illetve az út menti növényzet telepítésével várhatóan az alábbi –határértéket megközelítő - csökkenés érhető el:

Határérték [dB]* Nappal Éjjel

60 50

LAeqdB(A) (5309. sz. út) Jelenlegi állapot Útfejlesztést követő állapot** 12 m 15 m 20 m 12 m 15 m 20 m 69,246 68,036 66,476 65,939 64,479 62,609 62,245 61,035 59,475 58,944 57,484 55,614

51. táblázat *27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint **A-akusztikai érdességű felület kialakítása M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket.

A fent nevezett rendelet 8.§ –a szerint a jelenlegi terhelési határérték nappali túllépése nem tekinthető jelentősnek (a határérték túllépés jelentős, ha az >10dB (A) értéknél), az éjszakai zajterhelés azonban mérésekre alapozva pontosításra szorul. Az 5309. sz. út esetében is optimális közlekedésszervezéssel és elkerülő utak építésével lehetne csökkenteni a zaj-és rezgésterhelést.

82 / 130


I.12.

2013.

Fejlesztések bemutatása

Kiskunhalas az elmúlt években számos hazai és uniós pályázat sikeres kedvezményezettje és megvalósítója, felkészült infrastruktúrával és humán erőforrással rendelkezik a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához. Többek között a következő támogatásokban részesült (52. és 53. táblázat):

Pályázat címe EU-szintű nevelési infrastruktúra a jövő nemzedékéért Bentlakásos intézmények korszerűsítése a Kiskunhalasi kistérségben A kiskunhalasi Csipke Hotel szolgáltatásainak fejlesztése A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárainak összefogása a XXI. századi tudásért A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárai a minőségi szolgáltatásokért Kiskunhalas, Dongérvölgyi u. II. (Mártírok útja-Tinódi út között) szakaszának megépítése A Városi Bölcsőde ellátásának fejlesztése és férőhelybővítése Kiskunhalason EU-szintű nevelési infrastruktúra a jövő nemzedékéért Kulturális-és kompetenciafejlesztés a Kiskunhalas-Kelebia tengelyen: Kultúra és tanulás élethosszig A kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Közösségi tér és információs pont infrastrukturális fejlesztése a kiskunhalasi Közösségek Házában Tó és Átlós utca felújítása burkolatmegerősítéssel Kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskola akadálymentesítése Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Kiskunhalas innovatív intézményeiben

Pályázati azonosító száma DAOP 4.2.1/2/2F-2f

Megítélt támogatási összeg (Ft) 198 015 195 100 370 565

TIOP 3.4.2-08/1

DAOP 2.1.2/A

93 200 000 69 953 287

TIOP 1.2.3-08/1 75 368 984 TÁMOP 3.2.4-08/1 382 999 997 DAOP 3.1.1/B 137 312 161 DAOP 4.1.3/C-2f

DAOP 4.2.1/2/2F

2. fordulóba léphet 40 837 018

TÁMOP 3.2.3-08/2

ÁROP 1.A.2/A

19 947 440 49 842 316

DAOP 4.1.3/B

DAOP 3.1.1/B-08 DAOP 4.3.1-09

55 571 724 29 015 459 91 128 385

TÁMOP 3.1.4-08/2 52. táblázat

83 / 130


Pályázat címe Települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben (82 település) Kiskunhalas város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése Kiskunhalas, Jókai utcai települési szilárdhulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, Kiskunhalas Ivóvízminőség javító Projekt A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárainak összefogása a XXI. századi tudásért Játszunk együtt Halasért

Pályázati azonosító száma

KEOP-7.1.1.1/09-20090004

Megítélt támogatási összeg (Ft) 2 363 908 000 Ft (82 település, az összeg 85%-át az EU finanszírozza.)

3 413 494 471 Ft

KEOP-1.2.0/2F/092010-0057

67 472 212 Ft + 1 592 187 840 Ft

KEOP-2.4.0/B/2F/1011-2012-0001

3 144 171 630 Ft

KEOP-1.3.0/09-112011-0028 TIOP-1.2.3-08/1-20080025 TÁMOP-3.1.11-12/22012-0010

2013.

37 801 399 Ft

97 742 318 Ft

53. táblázat Befogadott (b), ill. támogatási szerződés aláírása előtt (t) álló pályázatok: Pályázat címe Csipke városközpont megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterület fejlesztése (t) Kiskunhalasi oktatási ingatlanok számára helyi hő -és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, a Kertvárosi Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola, a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, a Bibó István Gimnázium és a Bernáth Lajos Kollégium vonatkozásában(b) Épületenergetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban (b) Napenergia hasznosítása villamos energia előállítására földre telepített napelemes rendszerrel (b) A Napsugár Óvodák és Bölcsőde, Kiskunhalas Ady E. utca 4. szám alatti tagóvodájában végzendő felújítás 54. táblázat

84 / 130

Pályázati azonosító száma DAOP-5.1.2/A-09-2F-2013-0001

KEOP-4.10.0/A/12-2013-0563, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0520, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0110, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0005, KEOP-4.10.0/A/12-2013-0434,

KEOP-5.5.0/A/12-2013-0014 KEOP-2012.4.10.0-C -


II. II.1.

2013.

ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS

SWOT-analízis

A felülvizsgálat során megszerzett információk birtokában elkészítettük a település környezetvédelmi szempontú értékelését. Az alábbi elemzés „erősségek” és „gyengeségek” kategóriái a város és környezete jelenlegi állapotára utalnak, míg a „lehetőségek” és „veszélyek” a jövőben prognosztizálható (elsősorban külső) hatásokat veszi számba. Erősségek: Kiskunhalas kistérségi központ, a Mindennapi Vizünk” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás székhelye, a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium tagja. Jó közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatok (53-as főút, vasúti vonalak). Fejlődik a kerékpárút-hálózat. Fejlett a belterületi infrastruktúra (csatornázottság, burkolt utak, gáz-, ivóvíz- és elektromos ellátottság). Kiépített (teljes) infrastruktúrával rendelkező Ipari Park. Fejlett a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat. A települési szilárd hulladékok gyűjtésére és kezeléséremegfelelő rendszer került kialakításra, mely magában foglalja a szelektív hulladékgyűjtést és zöldhulladék gyűjtést is(Regionális Hulladékkezelő Központ, KEOP-1.3.0.). Az egészségügyi ellátás megfelelő, kórház, szakrendelők és gyógyfürdő áll rendelkezésre. A településen már csak kizárólag EU-szabványos játszóterek vannak. A halasi csipke kapcsán kialakult turizmus és idegenforgalom. Jelentős számú civil szervezet működik, melyek közül több kifejezetten a környezetvédelemmel foglalkozik. A lakosság tájékoztatása rendszeres és több csatornás (oktatási intézményekben, környezeti állapotértékelés útján, „Zöld percek” a helyi médiában). Rendeleti szabályozás naprakész helyzete a környezetvédelem terén. Jó levegőminőség. A település számos nyertes pályázattal büszkélkedhet. Jelentős az erdőállomány. A város több rekreációs területtel rendelkezik: Sós-tó, Sóstói Parkerdő és tanösvény, Csetényi Park, Lovasbázis. Gyógyvízzé minősített termálvíz léte. Magas a napsütéses órák száma. Védett természeti értékek találhatók a területen. Az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit a lakosság pozitívan fogadja.

85 / 130


2013.

Gyengeségek: Rendkívül alacsony páratartalom, igen kevés csapadék, jelentős talajvízszintsüllyedés. Felszíni vizek vízutánpótlása nem megoldott (Fejetéki mocsár, Sóstó). Időszakos belvízveszély a város egyes területein. Allergén pollenek, elsősorban parlagfű jelenléte. Belterületi zöldfelületeken az elöregedő fák, külterületen a nem őshonos fajajok magas aránya. Gyenge termőhelyi adottságok. A külterületi vezetékes ivóvízellátás nem megoldható. Szelektív hulladékgyűjtés hiánya a külterületen. A csapadékvizek felhasználása a záportározó(k) hiánya miatt nem megoldható. Vízkárelhárítási Terv hiánya. Magas arzéntartalmú ivóvíz (ezt a problémát az ivóvízminőség-javító projekt kezeli). Egységes monitoring rendszer hiánya. Illegálisan lerakott hulladékok. A jelenlegi szennyvíztisztító szennyezi az Alsószállási csatorna vizét (ezt a problémát a KEOP-2009-1.2.0. projekt kezeli). Volt szovjet laktanya és egyedi zárt szennyvíztározók, mint szennyező források. Jelentős az átmenő forgalomból eredő zajterhelés mértéke (főként az 53. számú út mellett). Viszonylagos távolság a megyeszékhelytől (Kecskemét) és Szegedtől is. Évek óta csökkenő lakosságszám. A település már alig rendelkezik telekkínálattal, nincsenek fejlesztésre alkalmas területek -> a lakásépítés korlátozva van. Lehetőségek: Kistérségen belüli központi szerepkör, szolgáltatói és kereskedelmi funkció növelése. Közútfejlesztések megvalósulása (M9 gyorsforgalmi út, 53-as elkerülő út, Dong-érvölgyi elkerülő út megépítése), kerékpárút-hálózat- és közösségi közlekedés fejlesztése. A település népességmegtartó erejének növelése: „Élhető lakótelepek” kialakítása, zöldfelületek arányának növelése, garzonlakások biztosítása (elsősorban a fiatalok számára), munkahelyteremtés. Ipari Park bővítése – munkahelyteremtés, élénkülő gazdaság. A Sós-tó és a Fejetéki mocsár vízutánpótlása elsősorban passzív vízvisszatartási módszerekkel. Ex-lege terület vízmegtartásának megoldása. Záportározó megépítése, és így a csapadékvíz optimálisabb felhasználása. Potenciális szennyező források megszüntetése (volt szovjet laktanya, egyedi zárt szennyvíztározók). Lakosság tudatformálása: „Virágos Városért”, Autómentes Nap, Zöld Percek, stb. A meglévő táji, természeti értékekre alapozva az idegenforgalom-, valamint az öko-és egészségturizmus, kerékpár-, lovas-, gyalogturizmus fejlesztése. A geotermikus energia széles körű felhasználásának elterjesztése. Külterületi infrastruktúra-fejlesztés. Hazai és uniós forrásból pályázatok útján támogatások szerezhetők a környezetvédelmi beruházásokhoz.

86 / 130


2013.

Veszélyek: Fiatalok elvándorlása a megyeszékhely vagy Szeged felé. A parlagterületek növekedése esetén az allergén gyomok szaporodása. A talajvízszint további csökkenése aktív beavatkozás hiányában. Az erdőállomány állapotának romlása (fiatal akácosok és nyárfák, erdei fenyvesek). Az állami beruházások (pl. M9 gyorsforgalmi út építése) elmaradása. Jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása. A már elnyert és megvalósított projektekben vállalt közép-és hosszú távú célok tarthatatlansága. Az új HGT-ben rögzített elvárások nem teljesítése (2012. évi CLXXXV. Tv.). A 2014-től induló új 7 éves programozási időszakban kiírt pályázatokban a támogatott tevékenységek nem jelentenek megoldást valamennyi problémára. Az elbírálás alatt lévő pályázatok elutasítása. A pályázati eljárások hosszadalmasak. Az utófinanszírozású pályázatokhoz meg kell előlegezni a beruházás részbeni vagy teljes összegét. A pályázattal elnyert támogatások kifizetése hosszadalmas. A lakossági hozzájárulást igénylő pályázatok finanszírozása problémás lehet.

II.2.

Érték-és problémakataszter

A célok megfogalmazásához és a prioritások felállításához szükséges az állapotfelmérés során ismertetett környezeti elemek problémáinak a megfogalmazása és rendszerezése. Értékek Kiskunhalas központi szerepet tölt be a térségben. A pályázati kiírásokban való részvétel biztosítja a város folyamatos fejlődését. A lakosság tájékoztatása rendszeres és többcsatornás. Természetvédelmi értékekben gazdag a terület. Jelentős számú civil szervezet, környezeti érzékenység az oktatás és helyi média terén. Rendezett, kulturált településkép jellemző. Az Ipari Park fejlesztése során új beruházók jelenhetnek meg a térségben. A környező településekkel jó közlekedési és gazdasági kapcsolat. Aktív testvérvárosi partnerkapcsolat. A fűtésből eredő légszennyezés elhanyagolható. A város fejlett turizmussal rendelkezik. Kistérségi társulásban aDél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Programbanvaló részvétel. Alternatív erőforrások (napenergia, geotermális energia) használatának lehetősége adott. A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetése megkezdődött (ú.m. zöld hulladék, papír, üveg, műanyag, fém). Kiskunhalason a belterületi TSZH gyűjtése és kezelése megoldott. A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése megoldott, a Regionális Hulladékkezelő Központ jó infrastruktúrával rendelkezik.

87 / 130


2013.

Problémák Sajátos problémák A tanyák intézményes ivóvízzel való ellátása nem megoldott. A város területén az átmenő forgalom miatt a zajterhelés meghaladja a határértéket. Kiskunhalason az ivóvíz minősége nem felel meg az uniós előírásoknak (Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Programban való részvétel). A város jelenlegi szennyvíztisztító telepének kapacitása nem elegendő. A természeti-környezeti elemek problémái Levegő Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat (így helyi adatok) hiánya. A gyomfélék –elsősorban a parlagfű- elterjedése, időszakosan magas az allergén pollenek koncentrációja. Víz Vízkárelhárítási Terv hiánya. Vízminőség-monitoring hálózat hiánya. Az ivóvíz megváltozott szabvány miatti minőségi nemmegfelelősége. Belvízveszély. A jelenlegi szennyvíztisztító terheli az Alsószállási-csatornát. Az egyedi zárt szennyvíztározók talajvízre gyakorolt hatása. A csapadékvíz hasznosítása nem megoldott, elsősorban a záportározók hiánya miatt. A felszíni vizek vízutánpótlása, illetve vízmegtartása problémákba ütközik (elsősorban a talajvízszint-süllyedés miatt). Talaj A talaj minőségét célzó mérések hiánya. Gyenge minőségű termőhelyi adottságok. A parlagterületek esetleges növekedése elősegíti az allergén gyomok elterjedését. Élővilág, természetvédelem, védett értékek Az „Íriszes domb” és a Sós-tó teljes területének helyi védetté nyilvánításáról nem született még döntés. Belterületen az elöregedő fák aránya magas. A fiatal akác-és nyár erdők állapota romlani fog, az erdei fenyvesek területének csökkenése várható. A természetvédelmi területek óvása folyamatos feladat. Az egyedi tájértékek védettségének kialakításakor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakmai támogatását kell igénybe venni. Ember, környezet-egészségügy A külterület megfelelő ivóvízellátása nem megoldott. Allergén növények körének jelentős bővülése, parlagfű felszaporodása figyelhető meg. Növekszik a légúti megbetegedésekre való hajlam. Települési és épített környezeti elemek A közúti zajterhelés elsősorban az átmenő forgalom miatt jelentős. Kevés az új lakóépületek építésére alkalmas terület. Hulladékgazdálkodás, szennyvízelhelyezés A belterületi csatornahálózat csaknem teljes kiépítettségével szemben a külterület ellátatlansága jelentős. A jelenlegi szennyvíztisztító teleptúlterhelt. A szennyvíziszap helyben való kezelésére 2013. év végéig van engedélye a kezelőnek. Az illegálisan lerakott hulladékok potenciális szennyező forrást jelentenek. 55. táblázat

88 / 130


III.

2013.

KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK FELÜLVIZSGÁLATA

A 2008-2013. időszakra vonatkozó feladatoknál használt jelölések: K – „kötelező”, egyben sürgős feladatok F – „fontos” feladatok S – „sürgős” feladatok E – „egyéb” feladatok M.j.: A piros betűvel jelzett feladatok nem kerültek megvalósításra, azok ismét szerepelnek a következő fejezetben meghatározott feladatok között: A burkolattal ellátott és a földutak találkozásánál sárrázók telepítése. A kutak átfogó és részletes állapotvizsgálata, intézkedési terv elkészítése. Felhagyott kutak feltárása, állapotának vizsgálata, felszámolása. A takarékos vízhasználat megteremtése közintézményekben (mosdók, WC-k: automatikusan záródó armatúrák stb.) A módszerek bemutatása, elterjesztése a lakosság és a vállalkozások körében. Vízmonitoring rendszer kialakítása. Kapubejárók átereszeinek cseréje. A további ismétlődések oka a feladatok folyamatossága, illetve a folyamatban lévő intézkedések lezáratlansága.

89 / 130


K

F

F F

E

F

2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések levegőtisztaság-védelmi programmal kapcsolatos feladatok státusza A közutak melletti zöld területek karbantartása a közútkezelő feladata. A város Mezővédő erdősávok, út menti fasorok, zöldterületek közigazgatási területén a csapadékvízelvezetés, ill. a fenntartás az kialakítása, karbantartása - folyamatos önkormányzat feladata (nyílt és zárt is). A város területén működő Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány célja a Lakosság és gazdálkodó szervezetek megfelelő meglévő és felmerülő környezeti problémák felismerése, tudatosítása és tájékoztatása - folyamatos megoldásában való részvétel. A Zöld-Híd Halasi Környezetvédők Egyesülete Bel- és külterületek fokozott ellenőrzése - folyamatos elkötelezett a természeti és épített értékek bemutatása, megóvása, a helyi értékek védelme iránt. A burkolattal ellátott és a földutak találkozásánál Nem történt meg. sárrázók telepítése - 2009. Gazdasági területek körüli „zöld gyűrű” kialakítása A meglévő területek folyamatos fenntartása a cél. 2008. Kiskunhalas nem szerepel az Országos Légszennyezettségi Mérőszolgálat A levegőszennyezettség rendszeres térségi mérése automatikus mérőhálózatában, a városhoz legközelebbi automatikus (hatósági és iskolai mérések) - folyamatos mérőpontok Kecskemét, ill. Szeged városok területén találhatók. A A lakosság tájékoztatása a levegő minőségéről és Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) alapján a város hivatalos közegészségügyi hatásairól - folyamatos légszennyezettségi adatait a KVP 1. számú melléklete tartalmazza. A lakosság tájékoztatása továbbra is középtávú feladat. KEOP-2012.4.10.0-C:Napenergia hasznosítása villamos energia előállítására földre telepített napelemes rendszerrel: A projekt alapvető, a pályázati kiírásban is megjelenő célja a fosszilis és nukleáris energiaforrásokhoz képest kisebb környezeti terheléssel járó, megújuló energia alapú energiatermelés Alternatív energiaforrások alkalmazása - 2012. elterjesztése, az ezen alapuló villamos energia szerepének növelése a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjesztésével. A cél csak a gazdasági szereplőkkel együtt érhető el (hosszútávú feladat).

Levegőminőségi- és zajindikátorok: fő közlekedési utakon áthaladó járművek száma - nincs konkrét cél

A város fő közlekedési útjain áthaladó járművek száma a kozut.hu oldalon található legrissebb (2011. évi) forgalmi adatok. A legfrissebb forgalmi adatok a kozut.hu oldalon érhetők el. Vizsgált belterületi utak: 53. sz. út, 5309, 5402, 5408 és 54311. A pontos adatokat lásd a Zaj-és rezgésterhelés c. fejezetnél.

56. táblázat

90 / 130


Feladat megnevezése ivóvízellátással kapcsolatos feladatok státusza

2013.

A feladat teljesítésére tett intézkedések

A volt zártkerteken kívüli tanyákon élő lakosok intézményes vízzel való ellátása Külterületi lakosság rákötése a vezetékes vízhálózatra nem oldható meg. Ezeken a területeken az egyedi sekély mélységű (20-30 m) - folyamatos fúrt kút jelenti a megoldást. A kutak átfogó és részletes állapotvizsgálata, K Az Önkormányzat kúttérképpel és kútlistával rendelkezik, de további intézkedés intézkedési terv elkészítése - 2009. nem történt. Felhagyott kutak feltárása, állapotának vizsgálata, S felszámolása - folyamatos K

F Korszerű víztisztító technológia kiépítése - 2010. F

Víztechnológiai iszap kezelésére egy központi telep létrehozása - 2010.

Kiskunhalas részt vesz a Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Programban, melynek keretében a kutak felszínre hozott rétegvize előírás szerinti állapotba hozatala valósul meg egy központi vízmű telepen. A megvalósítási szakasz kezdete 2012. 04. 05., tervezett befejezés 2014. 12.31.

57. táblázat

91 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések vízminőség-és talajvédelemmel kapcsolatos feladatok státusza Erózió megelőzése (védőfásítás, legeltetés módjának Kiskunhalas Önkormányzata nem hozott ugyan önkormányzati rendeletet az szabályozása stb.) - folyamatos erózió megelőzésére, azonban a helyes mezőgazdasági gyakorlat S Az erodálódott talajfelszínek, kezdődő vízmosások alkalmazásával biztosítható a talajok állapotának megőrzése. rehabilitációja - folyamatos A szennyező-források felszámolása (Jókai utcai és a Keceli úti lerakók rekultivációja, közműpótlók megszüntetése, illegális hulladéklerakók felszámolása), K bolygatott területek rendbetétele - folyamatos A további szennyezések lehetőségének megelőzése folyamatos

A Jókai utcai hulladéklerakó felszámolása érdekében az Önkormányzat a KEOP2.4.0/B/2F/10-11-2012-0001 kódszámmal pályázatot nyújtott be „Kiskunhalas, Jókai utcai települési szilárd hulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése” címmel. Továbbra is folyamatos feladat a további szennyezések lehetőségének megelőzése.

Felszíni vizek (Sóstó, záportározó), csatornarehabilitáció (eredeti mederviszonyok az ár- és S belvízvédelmi előírások figyelembevételével) folyamatos Tájgazdálkodási Program részeként vízgazdálkodási, védelmi- és rehabilitációs program indítása a F fenntartható vízgazdálkodás megteremtéséért folyamatos A takarékos vízhasználat megteremtése közintézményekben (mosdók, WC-k: automatikusan F záródó armatúrák stb.) A módszerek bemutatása, elterjesztése a lakosság és a vállalkozások körében folyamatos

A Dong-éri csatornát a Kiskunmajsai Víziközmű Társulat tartja fenn, annak csatorna-rehabilitációja nem tartozik Kiskunhalas város hatáskörébe. A Csetényi Park helyi jelentőségű védett terület funkcionál záportározóként, ahol az elmúlt években tájrendezés történt.

F Vízmonitoring rendszer kialakítása - folyamatos

n.a.

A közintézményekben nem került bevezetésre. Továbbra is folyamatos, hosszútávú feladat az alternatív energiaforrások alkalmazásával párhuzamosan.

A Sós-tó tanulmány készítésekor a felszíni vizek minőségének meghatározásához 2011-ben 6 helyen (Dong-ér, Dong-ér oldalcsatorna, Kissós-tó szikes laposa, Nagy-Sós-tó dél, Nagy-Sós-tó észak, Fejetéki-mocsár) került sor az álló víztér vizsgálatára a főbb kémiai paraméterek tekintetében. A Sós-tó déli partvonala mentén kialakított strand területén fürdési szezonban havonta történik akkreditált mintavétel és laboratóriumi vizsgálat, emellett negyedévente a helyi horgászegyesület is végez méréseket. Vízmonitoring rendszer azonban nem létesült.

58. táblázat

92 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések Csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos feladatok státusza Jelenlegi csapadékvíz csatornahálózat felülvizsgálata K A csapadékvíz elvezető csatornahálózat felülvizsgálata a Pro Aqua által 2009. készített, c sapadékvízkezelésre vonatkozó tanulmány keretében történt. Felülvizsgálat eredményeire támaszkodva folyamatos (Kiskunhalas város belterületi vízrendezése és csapadékvíz elvezetése K csapadékvíz-hálózat fejlesztése - folyamatos környezeti elővizsgálat és döntés előkészítő tanulmány).

K Kapubejárók átereszeinek cseréje - folyamatos

Az 59/2005.(XI.30.) "A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról" szóló helyi rendelet 4. §-a határozza meg a csapadékvíz elvezető árkok kezelésének felelősét és módját: (1): A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (10) a) közutak, terek útburkolatai (parkolók) és az ezeket szegélyező járdák, a közterületen lévő árkok, műtárgyak tisztántartása és az ott keletkezett szemét összegyűjtése és elszállítása az Önkormányzat feladata.

A csapadékvízkezelésre vonatkozó tanulmányt a Pro Aqua Kft. készítette el (Kiskunhalas város belterületi vízrendezése és csapadékvíz elvezetése környezeti elővizsgálat és döntés előkészítő tanulmány). A csapadékvíz elvezető árkok kezelését és karbantartását az 59/2005. (XI.30.) K Téli (fagyos) időben történő ellenőrzések - folyamatos rendelet szabályozza. K

Csapadékvíz helybentartására terv kidolgozása, megvalósítása - folyamatos

59. táblázat

93 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések élővilág-és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok státusza A város a gyepek, mocsarak rehabilitációja és a területek megóvása érdekében Gyepek, mocsarak rehabilitációja - folyamatos két önkormányzati rendeletet is hozott: 22/2005.(VI.01.) Sóstói parkerdő és A települést érintő vízfelületek (Sóstó, Csetényi park, S "Nádas-sziget" helyi jelentőségű természeti területekké nyilvánítása, ill. Fejetéki mocsár, víztározó) fenntartható 31/2007.(XII.05.) Egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté kezelése, rehabilitációja - folyamatos nyilvánításáról. Az Önkormányzat a következő dokumentumokkal rendelkezik: Csetényi park A helyi szinten védetté nyilvánított természeti területek monitorozása (botanikai vizsgálatok stb.) és növénylista, a Kiskunsági Nemzeti Park által végzett halfauna vizsgálat, ill. a F kezelése (gyomirtó- és tisztítókaszálások stb.) Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma által kidolgozott folyamatos tanulmány a védett területekről, növény-és állatfajokról. Önkormányzati és civil részvétel a természeti területek védelmében (önkéntes polgári természetőrök Kiskunhalas területén az alábbi jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és/ vagy önkormányzati természetvédelmi őrök működnek: Jövőnk Halas Egyesület, Kiskunhalasi Környezetvédelmi Egyesület, F alkalmazása) - folyamatos Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület, Vasvarjú Természetvédelmi Együttműködés a tulajdonosokkal, kezelőkkel és a Alapítvány, Zöld-Híd Halasi Környezetvédők Egyesülete biztonsági szervekkel (mezei őrszolgálat, rendőrség, polgárőrség) - folyamatos A városban működő környezet-és természetvédelmi civil szervezetek, Meglévő egyedi növények (magányos vagy idős fák alapítványok, ill. egyesületek részt vesznek az élővilág megóvásában. További stb.) kezelése, védelme, további értékek F védett értékek feltérképezése céljából készült el a Kiskunhalasi Református feltérképezése, védetté nyilvánítása, kitáblázása Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma által a védett területekről, növény-és folyamatos állatfajokról szóló tanulmány. A közterületi fásítás megvalósítása, illetve azok gondozása, pótlása az Önkormányzat feladata. A zöldterületek kialakítása a tervezéstől a megvalósításig, majd ezt követően a fenntartásuk települési szintű feladat, E Fasorok ültetése tájban honos fákkal - folyamatos melyet Kiskunhalas Zöldfelület-fenntartási munkaterve részletez. Az utak, utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése elősegítésére a 2011-ben megvalósult"Fatelepítési Akció” keretében az önkormányzat 50%-os támogatást adott.

60. táblázat

94 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések élővilág-és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok státusza Rekreációs célokra használható természeti területek (tanösvények, túraútvonalak, kerékpárutak, Megvalósult (pl. kerékpárút hálózat fejlesztése). Továbbra is folyamatos kirándulóhelyek, madárlesek, pihenőhelyek, erdei E feladat. tornapályák) kijelölése, építése, kialakítása. A természeti területeken tájékoztató táblák kihelyezése folyamatos Kiskunhalas város honlapja részletesen mutatja be a város környezetvédelmi értékeit. A városban több vállalkozás támogat környezeti nevelési célt szolgáló Helyi médián keresztül a környezetvédelmi, tematikus televíziós műsort (pl.: Zöld Percek), városi tudatformálást elősegítő F természetvédelmi területek bemutatása, ismertetése rendezvényeket.A helyi média kiemelten foglalkozik a lakosság folyamatos tájékoztatásával, a környezeti tudatformálással, célirányos zöld műsorok szerkesztésével, aktuális információk, akciók kommunikálásával. Indikátor: védett területek aránya Az előző Környezetvédelmi Program készítése óta a helyi jelentőségű védett Indikátor: a természetes és természetközeli területek területek listája bővült a Kiskunhalas külterület 0725/26 hrsz-ú gyepterülettel. %-os részesedése az egész közigazgatási területből Az indikátor értéke: 24% Az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek listáját Kiskunhalas Város Célállapot: 2013-ra Kiskunhalas közigazgatási területén Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2007. (XII.05.) sz. rendelete található összes értékes természeti emléket tartalmazza. A vonatkozó rendelet 2007. óta nem változott, így ez továbbra is természetvédelmi oltalom alá kell vonni. folyamatos feladat.

61. táblázat

95 / 130


Feladat megnevezése Települési környezet tisztaságával kapcsolatos K Utak, járdák, közterületek tisztítása - folyamatos K Levelek összegyűjtése, elszállítása - folyamatos Utak, járdák és közterületek csúszásmentesítése K folyamatos Közterületeken keletkező hulladékok megfelelő K gyűjtése, edényzetek folyamatos ellenőrzése, pótlása, illetve igény esetén újak kihelyezése - folyamatos

2013.

A feladat teljesítésére tett intézkedések

Az 59/2005.(XI.30.) "A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról" szóló helyi rendelet szabályozza a települési környezet tisztaságával kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét és felelősét.

környezetbiztonsággal kapcsolatos feladatok státusza Haváriaterv készítése: n.a. A környezetbiztonságot veszélyeztető tényezők K feltárása, hatékony megelőzés kidolgozása, elhárítás A zöldfelület minőségének megőrzésére szolgál a környezetbarát síkosságés megelőzés kidolgozása - folyamatos mentesítés, a zöldfelület-gazdálkodási munkaterv, és a lakosság ösztönzése hasonló célból. A gazdálkodó szervezetek bevonása nem tartozik az önkormányzat A gazdálkodó szervezetek bevonása a F feladatkörébe. A nevezett szervezetek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak környezetvédelembe - folyamatos meg kell felelniük, ezáltal bevonódnak a környezetvédelembe. A városban több kiskunhalasi vállalkozás támogat környezeti nevelési célt szolgáló tematikus televíziós műsort (pl.: Zöld Percek), városi tudatformálást elősegítő rendezvényeket. A városi oktatási intézmények már évek óta E Emberek tájékoztatása - folyamatos eredményes környezeti tudatformáló munkát végeznek. A városban több intézmény Ökoiskola és Zöld Óvoda címet visel. A helyi média is kiemelten foglalkozik a lakosság tájékoztatásával, ill. Kiskunhalason számos környezet-és természetvédő szervezet is tevékenykedik. épített környezeti elemek védelmével kapcsolatos feladatok státusza A közterületek ellenőrzését a közterület-felügyelet az egyéb rendvédelmi Közterület ellenőrzés, a műemlékek és egyéb épületek szervekkel együttműködve végzik. A város területén a falfirka nem jellemző. A E graffiti (falfirka) elleni védelme érdekében város arculatának megőrzésére, ill. az épített és természetes környezet folyamatos megóvására jött létre a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület. A helyi kulturális programok szervezésével és koordinálásával az Oktatási és Közművelődési Osztály foglalkozik. Térségi, helyi kulturális programok, rendezvények, Kiskunhalas városa turisztikai koncepcióval rendelkezik. kiállítások, vendégszereplések, helytörténeti E A Kiskunhalasi Környezetvédelmi Egyesület kiemelten foglalkozik a társadalom kutatások szervezése, támogatása az épített tudatformálásával a környezet megóvása érdekében, ill. az ifjúság környezettel kapcsolatosan - folyamatos környezettudatos gondolkodásának elősegítése céljából felvilágosító tevékenységet folytatnak a fenntartható fejlődés érdekében.

62. táblázat

96 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok státusza Ökológiai szemléletű Zöldterületfejlesztési Terv F elkészítése - 2010. Kiskunhalas Zöldfelület-fenntartási Munkaterve elkészült. Lakossági tudatformáló növénytelepítés („Virágos A város lakosságának tudatformálására a 2 évente megrendezett „Virágos F Városért” mozgalom) - folyamatos Városért” mozgalom keretében növénytelepítés történik. Közpark kialakítására terület kijelölése, terv készítése K és megvalósítása - folyamatos A DAOP-5.1.2. pályázati kiírásra "Csipke Városközpont megújítása" címmel A parkok helyreállítása, karbantartása - folyamatos pályázat került beadásra. Utak, utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése (70%-ban ős- és tájhonos fafajok és Az utak, utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése elősegítésére a F bokrok, gyümölcsfák cseréje más, őshonos fafajtával, 2011-ben megvalósult "Fatelepítési Akció” keretében az önkormányzat 50%-os "Fatelepítési Akció" - folyamatos támogatást adott. A településen lévő játszóterek mindegyike EU-szabvány szerinti; a jövőben Új szabványnak megfelelő játszóterek építése K építendő játszóterek kialakításánál pedig feltételként szerepel az EUfolyamatos szabványos kialakítás. A játszóterek fenntarását a Városgazda Zrt. végzi. Allergén növények (parlagfű stb.) kaszálása K folyamatos Az allergén növények elleni lakossági védekezést jogszabály írja elő. Környezetbarát síkosság-mentesítés az utakon (pl. F homok, kőzúzalék) és a lakosság ösztönzése hasonló célból - folyamatos A feladat teljesítésére Síkosságmentesítési Terv készült. 2 Indikátor: a közterületi zöldfelületek részesedése a Az indikátor értéke: 5,6 % (belterület: 14 035 664 m , közterületi zöldfelület: 2 belterületből 781 450 m ) Indikátor : a zöldterület részesedése a belterületből Indikátor : 1 hektár zöldterület kezelésére, ápolására jutó pénzösszeg Célállapot: A jelenlegi 3,2 % közterületi zöldfelületet (46 ha) 2013-ra 4 %-ra (56 ha) kell növelni. Célállapot : Belterületen a zöldterület részesedése ne legyen alacsonyabb 50 %-nál. Célállapot: 2013-ra Kiskunhalas éves költségvetésének 1,5 %-át kell a zöldfelületek növelésére, kezelésére fordítani. Célállapot: a védelemre érdemes összes épület kerüljön

Az indikátor értéke: 8,5 % 2012. évben 100 M Ft volt a közterületek fenntartására (utakkal együtt), melynek 45%-a fordítódott zöldfelület fenntartására. Ez 600 ezer Ft/ha. Jelenleg 5,6 %, teljesült. Az indikátor értéke: n.a. A város költségvetésének kevesebb, mint 1,5%-a lett a zöldfelületek kezelésére fordítva. Folyamatos feladat.

63. táblázat

97 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések Zaj-, és rezgés-védelmi programmal kapcsolatos feladatok státusza Kiskunhalas a közúthálózat fejlesztésére az alábbi két pályázatot nyújtotta be és nyerte el: 1. DAOP 3.1.1/B: Dongérvölgyi u. II. (Mártírok útja-Tinódi út között) szakaszának megépítése: az 1. és 2. szakasz kész, a 3. szakasz most épül. A 4. szakasz közép/hosszútávú feladat; Megfelelő közlekedésszervezés (jelenlegi közlekedési 2. DAOP 3.1.1/B-08: Tó és Átlós utca felújítása burkolat-megerősítéssel. helyzet felülvizsgálata, körforgalmak A 2015-re tervezett gyorsforgalmi utakat érintő fejlesztések Kiskunhalas K területére is kiterjednek: a tervek szerint a várost délről érintené a NY-K irányú tervezése, kivitelezése, parkolási lehetőségek átgondolása, megoldása) - folyamatos M9 gyorsforgalmi út. A Magyar Közút által kiadott „Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig” dokumentum szerint a Kiskunhalasi járás területén Kiskunhalast is érintő közúti fejlesztések várhatóak (5309 számú Kecel-Kiskunhalas 17,3 km; 5402 számú közút, 17 km; 5408 számú KiskunhalasZsana összekötő út , 12,87 km). Zajvédő fal a város területén nem került kiépítésre. Lakossági bejelentés közúti Erdősávok, út menti fasorok telepítése, zajvédő falak zajra esetenként előfordul, azonban jellemzőbb a Rakodó utcánál a vasúti K építése a közlekedési zaj mérséklésére rakodás miatti panasz. A közlekedési zaj mérséklése más módszerekkel preferált. Épületek zajszigetelése (falak zajszigetelése, A közintézmények felújítása, bővítése során kiemelt figyelmet fordítanak a K nyílászáró cseréje) - folyamatos nyílászárók cseréjére. F Jogszabályi előírások betartatása - folyamatos Folyamatos feladat. A legfrissebb forgalmi adatok a kozut.hu oldalon érhetők el. Vizsgált belterületi Indikátor: a fő közlekedési utakon áthaladó járművek utak: 53. sz. út, 5309, 5402, 5408 és 54311. A pontos adatokat lásd a Zaj-és száma rezgésterhelés c. fejezetnél.

64. táblázat

98 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések hulladékgazdálkodási programmal kapcsolatos feladatok státusza Korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: A városban több kiskunhalasi vállalkozás támogat környezeti nevelési célt tájékoztatás a lakosság, a vállalkozások és a szolgáló tematikus televíziós műsort (pl.: Zöld Percek), városi tudatformálást F döntéshozók körében. A lakosság érdekeltté tétele a elősegítő rendezvényeket. A városi oktatási intézmények már évek óta szelektív hulladékgyűjtésben, tájékoztató anyagok eredményes környezeti tudatformáló munkát végeznek. A helyi média is készítése - folyamatos kiemelten foglalkozik a lakosság tájékoztatásával. A KEOP 7.1.1.1/09-2009-0004 azonosító jelű „Települési szilárdhulladék A szelektív hulladékgyűjtés elindítása, bevezetése mec hanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a minden önkormányzati intézményben [különös Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” tárgyú projekt tekintettel az oktatási intézményekre] (papír, S műanyag, üveg, szerves anyag, veszélyes hulladék és keretében házhoz menő szelektív gyűjtés kerül bevezetésre. Az alábbi lerakásra kerülő, nem hasznosítható anyagok külön hulladékok begyűjtése tervezett az erre a célra kiadott zsákokkal: gyűjtése) - folyamatos (csomagolási) papír,(csomagolási) fém; (csomagolási) műanyag. Térségi Komposztálótelep létrehozása - 2008. A regionális hulladékkezelőben van komposztáló, önkormányzati tulajdonú A zöldfelületek kialakítása során (fásítás, füvesítés K ninc sen. A KEOP-7.1.1.1. projekt keretében Kiskunhalason a házi komposztálás stb.) felhasználható a komposztált zöldhulladék helyett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés valósul meg. 2008. Illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolása (c satlakozás a „Tájsebészet” nevű országos programhoz) - folyamatos K Az illegális szemétlerakás megakadályozása (tájékoztatótiltótáblák, ellenőrzés, szankcionálás) folyamatos

A városban az illegális hulladéklerakások felszámolása, az engedély nélkül hulladékot elhelyezők felkutatása, a szankcionálás folyamatosan történik a lakossági bejelentések, c élzott ellenőrzések alapján, a rendészeti szervek közreműködésével. Kiskunhalas Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Startmunka mintaprogram több elemére, köztük az illegális hulladéklerakások felszámolására. A programban 2012. március-április, július-augusztus és november-dec ember hónapokban 5-5 fő foglalkoztatása valósult meg.

A bontott építőanyagok nagyarányú hasznosításának ösztönzése - 2008. K Az újrahasznosítás érdekében legális elhelyezési lehetőségek biztosítása - 2008.

Nagyobb mennyiségben a Halas Bagger Kft. ill. a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. fogad a lakosságtól és vállalkozásoktól inert hulladékot, elsődlegesen hasznosítási céllal.

Lakossági veszélyes hulladék-gyűjtési akció - 2008. Szárazelem gyűjtőtartályok kihelyezése a F közintézményekben, iskolában - 2008. Hulladékudvarban történő elhelyezés biztosítása 2008.

A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék (háztartási gépek, világítótestek, használt sütőzsiradék, festékek, növényvédőszerek) elhelyezhető a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. által üzemeltetett hulladékudvarban, illetve az arra engedéllyel rendelkező begyűjtést végző vállalkozásoknál, továbbá a kereskedelmi-ellátó egységeknél (élelmiszerbolt, gyógyszertár) elhelyezett elektronikai (elemek) és gyógyszerhulladék gyűjtő edényzetekben.

65. táblázat

99 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések hulladékgazdálkodási programmal kapcsolatos feladatok státusza A korábbi gyakorlatnak megfelelő, esztétikus K A Szolgáltató feladata. szeméttárolók kihelyezése a közterületekre - 2008. Vállalkozások veszélyeshulladékkezelésének K Nem önkormányzati feladat. ellenőrzése - folyamatos Igény szerint további gyűjtőszigetek kiépítése a város Kiskunhalas közigazgatási területén a 2012. évben két gyűjtőpont áthelyezése K területén (jelenleg 32 db) - 2008. történt meg. A Keceli úti hulladéklerakó rekultiválása 2010. dec. 31A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium által, ISPA K ig (12.447-2-2/2007. határozat alapján) projekt keretében történt meg. 2010.12.31. A KEOP 2.4.0 konstrukció keretében zajló, „Kiskunhalas, Jókai utcai települési A Jókai utcai hulladéklerakó rekultiválása 2010. dec. szilárdhulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott K 31-ig (20.025-3-3/2007. határozat alapján) szennyezés megszüntetése” elnevezésű projekt első fordulójának a lezárása 2010.12.31. megtörtént, valamint 2012. december hónapban megindultak a kivitelezési szakasz terület előkészítő munkálatai. A lerakók környezetében telepített monitoring kutak határozatban meghatározott mintavételezése és K vizsgálata, valamint jelentés összeállítása folyamatos K

Gyűjtőszigetek és hulladékudvarok üzemeltetése folyamatos

Indikátor: egy főre jutó lakossági hulladék mennyisége (kg/fő/év)

A Keceli úti hulladéklerakó rekultiválása során 5 db talajvízfigyelő kút létesült. Jelentés készítése: n.a. A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok üzemeltetését a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 projektben foglalt célok térségi (82 település) szinten megvalósulnak. A KSH és HIR adatbázis alapján Kiskunhalason 2011-ben 103,5 kg/fő/év volt.

Indikátor: szelektíven gyűjtött kommunális hulladék %os részesedése az összes hulladékból (évente) Célállapot : az újrahasznosított hulladékok aránya 2010- A KEOP-1.1.1/2F/09-11 projektben foglalt célok térségi (82 település) szinten ig érje el az 50%-ot. megvalósulnak. Célállapot: az egy főre eső hulladékmennyisége ne növekedjen, sőt 2013-ra csökkenést kell elérni.

66. táblázat

100 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések helyi közlekedésszervezéssel kapcsolatos feladatok státusza Megfelelő közlekedésszervezés (jelenlegi közlekedési helyzet felülvizsgálata, körforgalmak K ld. Zaj-és rezgésvédelem feladatai tervezése, kivitelezése, parkolási lehetőségek átgondolása, megoldása) - folyamatos A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (biztonságos Kerékpárút az 53. sz. főút mellett, a Sóstói csárda és a Tesco között, valamint kerékpárutak, tárolók tervezése, kialakítása, információs táblák kihelyezése, kerékpárral a Semmelweis téren és a Dongérvölgyi út mentén van kiépítve. A K-Ny-irányú K kapcsolatos szolgáltatások elősegítése kerékpárút létesítése tervben van. A DAOP-5.1.2 „Csipke városközpont stb.) - 2010. megújítása – Kiskunhalas belvárosi akcióterület fejlesztése” megnevezésű A helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a projekt keretében kerékpárút- fejlesztés is megvalósulna. nemzetközi kerékpárúthálózathoz - 2010. Szemléletformáló programok a kerékpározás népszerűsítésére (pl. a több éve sikeresen Folyamatos; az Autómentes Nap az oktatási intézmények aktív részvételével K megszervezett Nemzetközi Autómentes Napon) minden évben megrendezésre kerül. évente A helyi járatok racionalizálása, településrészek A közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN vállalatok helyközi és bevonása a tömegközlekedésbe, meglévő vonalak távolsági járatai bonyolítják le. A város helyi autóbusz járatokkal rendelkezik F meghosszabbítása, szükség esetén a járatok (Szarvas Kft. – 6 járat), illetve a Tesco áruház indított helyi járatot. A helyi sűrűségének növelése - 2010. buszjáratok menetrendje 2012. okt. 1-én módosult. F Elkerülő utak tervezése, építése - 2013. Teljesült, pl. a Dongérvölgyi elkerülő út II. szakasza esetében. A város tehergépjármű-forgalmát jelentősen csökkenti a Képviselő-testület 2010. június 28-án hozott 145/2010. Kth. rendelete, mely szerint az 53-as Indikátor: gépjármű forgalom változása az évek számú úton a TESCO körforgalomnál elterelte az 5 t-t meghaladó függvényében tehergépjárműveket, egyúttal megtiltotta ezek városba történő behajtását (kivéve áruszállítás). Indikátor: buszjáratot igénybevevők aránya a lakosság n.a. számához képest (%) Kerékpárút az 53. sz. főút mellett, a Sóstói csárda és a Tesco között, valamint Indikátor: kerékpárutak fő közlekedési utakra a Semmelweis téren és a Dongérvölgyi út mentén van kiépítve. vonatkoztatott aránya Célállapot: 2013-ra teljesen épüljenek ki a fő közlekedési utak mentén a kerékpárutak. Megvalósult (ld. fentebb).

67. táblázat

101 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok státusza KEOP-4.10.0.: Kiskunhalasi oktatási ingatlanok számára helyi hő -és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, a Kertvárosi Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola, a Fazekas Gábor Utcai Közintézmények energiahatékonyságának elősegítése Általános Iskola, a Bibó István Gimnázium és a Bernáth Lajos Kollégium (pl. a fűtés szabályozása, F vonatkozásában. Az intézményekben megvalósuló napelemes rendszerek nyílászárók, falak szigetelése, energiatakarékos izzók kiépítésével a villamos energia költségek csökkentése a cél. és automatikus folyosó világítás beszerelése) - 2010. KEOP-5.5.0.: Épületenergetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban: A projekt célja, az önkormányzat üzemeltetésében álló, 1995-ben épült gimnáziumi épület és tornaterem épületenergetikai korszerűsítése A szélenergia, biomassza, a napenergia és a F geotermális energia hasznosítási lehetőségének megvizsgálása, tervek készítése - 2009. Az energiagazdálkodással kapcsolatos információk átadása: ismeretterjesztés a lakosságnak, az S Folyamatos, de nincs civil erő. építkezőknek, a létesítmények üzemeltetőinek folyamatos S

Alternatív energiaforrások népszerűsítése a lakosság körében (pl.: know-how közvetítése) - folyamatos

Indikátor: egy főre jutó éves lakossági energiafogyasztás (MJ/fő/év és kWh/fő/év egységben)

n.a.

Indikátor: megújuló energiaforrások részaránya a teljes n.a. energiafogyasztásból Célállapot : 2013-ra legalább 6%-ra kell emelni a n.a. megújuló energiaforrások részesedésének arányát. Célállapot : Az egy főre jutó energiafelhasználás ne n.a. növekedjen.

68. táblázat

102 / 130


2013.

Feladat megnevezése A feladat teljesítésére tett intézkedések környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok státusza Az óvodás gyerekek környezetkultúrájának kialakítása K folyamatos A városban több kiskunhalasi vállalkozás támogat környezeti nevelési célt Az iskolás gyerekek környezetkultúrájának kialakítása K szolgáló tematikus televíziós műsort (pl.: Zöld Percek), városi tudatformálást folyamatos elősegítő rendezvényeket. A városi oktatási intézmények már évek óta eredményes környezeti tudatformáló munkát végeznek. A városban több Környezeti problémák feltárása, tanulmányok F készítése, megismertetése a lakossággal - folyamatos intézmény Ökoiskola és Zöld Óvoda címet visel. A helyi média is kiemelten foglalkozik a lakosság tájékoztatásával, ill. Kiskunhalason számos környezet-és A helyi természeti és környezeti értékek természetvédő szervezet is tevékenykedik. F ismeretterjesztése a helyi médián keresztül, esetleg előadások, kiállítások szervezésével - folyamatos A környezeti neveléssel a Gyermek-és ifjúságfejlesztési koncepció 2007-2013. K Környezeti nevelési program kidolgozása - 2009. c. dokumentum foglalkozik. Civil szervezetek által szervezett akcióprogramok A városban működő nagyszámú civil szervezet aktív működése szaavtolja a E folyamatos folyamatos akciók szervezését. Gazdálkodó szervezetek környezetkímélő tevékenységének elterjesztése, ösztönzése, A gazdálkodó szervezetek a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében E kényszerítése a környezetkímélő termelésre környezetkímélő termelésre kötelezettek. folyamatos Indikátor: környezet- és természetvédelmi témájú órák havi száma a tanévek függvényében Célállapot: 2009-re havi egy, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó óra megtartása az általános iskola összes osztályában.

Az állam központilag szabályozza.

Indikátor: a lakosság „hajlandósága” a környezetvédelem támogatására - kérdőíves felmérés

A Local Agenda 21 elkészítéséhez végzett lakossági kérdőíves felmérés alapján a lakosság túlnyomó része (>80%) hajlandó a jövőben takarékoskodni a Célállapot: a környezetvédelem támogatottsága legyen felhasznált energiával. A kérdőíves felmérés alapján a környezetvédelem támogatottsága átlagon felüli. legalább átlagos a többi területhez képest. Egészségüggyel kapcsolatos feladatok státusza A KSH 2011. dec. 31-ére vonatkozó adata szerint a 2011. évben elhunytak Indikátor: halálozások aránya száma 404 fő volt. Indikátor: allergiás megbetegedésben szenvedők aránya a teljes lakónépességre vonatkoztatva

n.a.

69. táblázat

103 / 130


IV.

2013.

KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK A 2014-2019. IDŐSZAKRA

A városra vonatkozó feladatok meghatározásakor figyelembe vettük az alábbiakat: a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény(továbbiakban: Tv.) 48/E. § (1) bekezdésben felsorolt feladatokat és előírásokat, valamint a program a 46. § (2) b) pontja szerint véleményezése benyújtásra kerül a Megyei Önkormányzathoz a 96/2009. (XII.9.) OGY határozat „a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról”. A Nemzeti Környezetvédelmi Program összhangban készült a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel valamint a településrendezési tervben és az IVS-ben megfogalmazott elvárásokat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A helyzetelemzés és a SWOT-analízis alapján a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: (1) a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése: Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. (2) természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése: - Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. (3) a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése: - A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a

104 / 130


2013.

környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv-III prioritásai: 1. A Natura 2000 hálózat működőképességének megteremtése Valamennyi Natura 2000 terület földnyilvántartásba történő feljegyzése Valamennyi területre vonatkozó fenntartási terv kidolgozása Magánerdőkre vonatkozó támogatási rendszer kidolgozása és életbe léptetése Az EU irányelveknek megfelelő monitorozó rendszer működtetése Az EU-s adatszolgáltatások teljesítése, jelentések elkészítése 2. Természetvédelmi tervek kidolgozása, illetve természetvédelmi szempontrendszer érvényesítése az ágazati szabályozásokon keresztül 2.1 Speciális természetvédelmi tervek elkészítése: Valamennyi védett természeti területre a természetvédelmi kezelési tervek kidolgozása, elfogadtatása Veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveinek kidolgozása Fokozottan védett és megkülönböztetett védelem alatt álló barlangok kezelési terveinek kidolgozása 2.2 Természetvédelmi szempontok érvényesítése az ágazati tervekben, illetve jogszabályokban 3. Európai Uniós Magyar Elnökséggel összefüggő természetvédelmi feladatok ellátása 4. Védett természeti területek állapotának megőrzése, javítása, bemutatása 4.1 Az állami tulajdonú nemzeti parki területek vagyonkezelési helyzetének rendezése 4.2 Ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása az EU-s pályázati lehetőségek kihasználásával 4.3 Nagy léptékű élőhelyrekonstrukciók, illetve élőhelyrehabilitációk megvalósítása 4.4 Veszélyeztetett fajok megőrzésére gyakorlati védelmi programok kidolgozása, megvalósítása 4.5 Védett természeti területek, ex lege védett területek ingatlannyilvántartási helyzetének rendezése 5. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) működésének teljes kőrűvé tétele A TIR kiépítésének befejezése. A TIR adatfeltöltésének befejezése. A TIR és egyéb állami alapadat-szolgáltató rendszerek - kiemelten OKIR kapcsolatának biztosítása. Hatékony és felhasználóbarát adatszolgáltatás a külső és belső felhasználók részére.

105 / 130


2013.

Önkormányzati feladatok: Be kell fejezni az 1989. október 23. előtt kihirdetett, ún. technikai deregulációval érintett helyi jelentőségű védett természeti területek jogi státuszának (védettségének megerősítése) rendezését és az önkormányzati adatszolgáltatást követően a KvVM-ben vezetett „Védett Természeti Területek Törzskönyv” aktualizálását. Folytatni kell a jegyzők természetvédelmi - különösen Natura 2000 területekkel kapcsolatosan megkezdett - továbbképzését és az önkormányzatok minden lehetséges eszközzel való tájékoztatását. Az a cél, hogy valamennyi jegyző legalább egy alkalommal részt vegyen természetvédelmi továbbképzésen. A 2014-2019. évekre vonatkozó feladatok jellemzésekor használt jelölések: F: folyamatos megvalósítású program R. rövidtávú, 0-2 évig tartó program K: középtávú, 3-5 évig tartó program H: hosszú távú, 5 évnél tovább tartó program N: nem igényel külön költségeket S: az önkormányzat, valamely vállalkozás, vagy a lakosság részéről költségeket igényel T: állami hozzájárulás, pályázatok támogatása nélkül nem megvalósítható program Az alább részletezett programok a következők: Program száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6.1. 6.2. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Program címe Megfelelő szabályozás Hulladékgazdálkodási célok teljesítése „Élhető település” program A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex táj-és tájképvédelem Egységes monitoring rendszer kialakítása Légszennyezettség-csökkentési intézkedési program A levegő pollenkoncentrációjának csökkentése A levegő szennyezettségének mérséklése A közlekedési eredetű zaj-és rezgésterhelés mérséklése Optimális közlekedés-és szállításszervezés Környezeti nevelés Települési csapadékvíz gazdálkodás Korszerű ivóvízellátási rendszer kiépítése Energiagazdálkodás fejlesztése

106 / 130

1995. évi LIII. Törvény 48/E. § (1) bekezdés feladatai c), g), h), k) g), h) c), d) c), k) k) a) a) a) b) j) h), i) f) e) i)


1.

2013.

Megfelelő szabályozás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Tv.-ben foglalt feladatok ellátása, illetve a további önkormányzati határozathoz kötött feladatok elősegítése a határozatok kiadásával. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Tv. Rendelkezéseit alkalmazni kell; a további határozatok kiadásának elmaradása gátja lehet a kapc solódó programoknak.

A program célja: Indokoltság:

FELADAT

A jövőben felmerülő pályázati projektekkel kapcsolatos 1.1. határozatok kiadása A Sóstó és 'Íriszes domb" helyi védett területté történő nyilvánítása a vonatkozó önkormányzati rendelet(ek) 1.2. módosításával Együttműködés a környezetvédelmi hatósággal 1.3. 1.4. Vízkárelhárítási Terv készítése Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói engedélyek

1.5. beszerzése Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói szerződések

1.6. megkötése (határidő: OHT 90. § (8)) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói szerződések

1.7. felmondása (OHT 90. § (5), (7)) A területi hulladékgazdálkodási terv és területi megelőzési 1.8. program készítésében való közreműködés az OHÜ-vel A területi hulladékgazdálkodási terv és a területi megelőzési program elő készítéséhez szükséges adatok és információk 1.9. megküldése az OHÜ-nek (az OHÜ kérésére) A területi hulladékgazdálkodási tervben és a területi megelőzési programban foglaltak érvényesítése a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, valamint az 1.10. önkormányzati és hatósági döntések meghozatala során. Közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv készítése 3 évente a 1.11. HGT. 78- §-a szerint. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv egyeztetése a 1.12. települési önkormányzattal

VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS

ÜTEMEZÉS, HATÁRIDŐ

FORRÁSIGÉNY

önkormányzat

F

N

önkormányzat

K

N

önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft., gazdálkodó szervezetek

F

N

önkormányzat, ATIKÖFE

R

S

R

N

R

N

önkormányzat

F

N

önkormányzat, civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, hatóságok

F

N

önkormányzat, hatóságok

F

N


F

N

R, majd F

N

R, majd F

N

Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft. önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft.

Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft. önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft.

70. táblázat

107 / 130


1.

2013.

Megfelelő szabályozás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Tv.-ben foglalt feladatok ellátása, illetve a további önkormányzati határozathoz kötött feladatok elősegítése a határozatok kiadásával. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Tv. Rendelkezéseit alkalmazni kell; a további határozatok kiadásának elmaradása gátja lehet a kapcsolódó programoknak.


FELADAT

Önkormányzati rendeletek biztosítása a következők megállapítására: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályai, illetve a HGT 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályok; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályok; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályok; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét meghatározó, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési 1.13. feltételek. Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek 1.14. megszervezése Adatbázis-építés a településen keletkező hulladékok köréről, 1.15. kezeléséről, hasznosítási módjáról. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre önkormányzat civil szervezetek gazdálkodó szervezetek Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. Halasvíz Kft. Forrás önkormányzat



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat (képviselő-testület)

R

N

önkormányzat

F

N

önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., Halasvíz Kft.

F

N

Valamennyi program A város egésze közszolgáltatói szerződések megléte Feladataik A fenti feladatok megszervezése, végrehajtása, felügyelete. Szükség szerint együttműködés az ÖHÜ-vel és az önkormányzattal. Érdek-képviseleti szervezeteik útján részvétel a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok előkészítésében. Szolgáltatóként való közreműködés a fenti feladatok teljesítésében. Szolgáltatóként való közreműködés a fenti feladatok teljesítésében. Összeg eFt A Vízkárelhárítási Terv készítésének várható költsége: 450

71. táblázat

108 / 130

Megjegyzés -


2.

Hulladékgazdálkodási célok teljesítése


FELADAT A vegyesen gyűjtött hulladék teljes egészében kerüljön előkezelésre a lerakást megelőzően, a hasznosítható anyagok elkülönítésével, ezáltal a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiség c sökken (KEOP2.1. 1.1.1/2F/09-11)

2.1.

2.5.

A feladatok teljesítésével a hazai és EU-s célkitűzések teljesítése a kommunális szennyvízkezelésben és a települési hulladék-gazdálkodásban, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása Számos feladat a KEOP 2009-1.2.0 és KEOP-1.1.1. projektek során vállalt célindikátor; a továbbiak hozzájárulnak ezek teljesüléséhez.



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft.

Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján

Pályázati költségvetés szerint







A jelenleg meglévő komposztáló és válogatómű kapacitásának nagyobb mértékű kihasználása. Cél: évi 5%os növekedés a kapacitás kihasználtságban.


F

S

Azok a TSZH összetevők, amiket a lakosság a keletkezés helyén felhasználhat, kerüljenek felhasználásra (pl. komposztálás). (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


TSZH: a lakosság tájékoztatása, propaganda szervezése, érdekek növelése (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


A hulladék elhelyezésére használt terület nagyságának csökkentése, környezetkímélő technológiák alkalmazása (KEOP-1.1.1/2F/09-11)

A lakosságnak legyen lehetősége a TSZH esetében a fenntarthatósági elveket figyelembe vevő hulladékgazdálkodási rendszerben való részvételre (KEOP2.3. 1.1.1/2F/09-11)

2.4.

2013.

2.6. 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében 2.7. országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.


72. táblázat

109 / 130

Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján 2012. évi CLXXXV. Tv. Rendelkezései szerint



N


2.

Hulladékgazdálkodási célok teljesítése A feladatok teljesítésével a hazai és EU-s célkitűzések teljesítése a kommunális szennyvízkezelésben és a települési hulladék-gazdálkodásban, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása Számos feladat a KEOP 2009-1.2.0 és KEOP-1.1.1. projektek során vállalt célindikátor; a továbbiak hozzájárulnak ezek teljesüléséhez.


2.8.

2.9.

2013.

FELADAT


Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező összes hulladékhoz képest 2016-ra legyen 22% (KEOP1.1.1/2F/09-11)


A hasznosított, szelektíven gyűjtött csom. hulladék aránya a keletkező összes csom. hulladék mennyiségéhez képest 2016-ra legyen 48 %. (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevõktömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 2.10.tonna alá kell csökkenteni.


Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező összes hulladékhoz lépest 2016-ra legyen 38 %. (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


A fenti c él eléréséhez a szerves hulladék lerakótól történő eltérítésére további megoldások kidolgozása, megvalósítása (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes keletkező szerves hull. mennyiségéhez képest 2016-ra legyen 48 %. (KEOP-1.1.1/2F/09-11)


2.11.

2.12.

2.13.

73. táblázat

110 / 130

ÜTEMEZÉS, HATÁRIDŐ Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján

2012. évi CLXXXV. Tv. Rendelkezései szerint

Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján

FORRÁSIGÉNY Pályázati költségvetés szerint


N


S, T



2.



FELADAT A képződő TSZH mennyisége a kezelés módja szerint: 2.14.(KEOP-1.1.1/2F/09-11) - anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) 2.15.2015-re legyen 66,16 kg/fő/év. - energetikailag hasznosított 2015-re legyen 63,37 2.16.kg/fő/év. 2.17. - égetéssel kezelt hulladék ne legyen. - lerakott (biológiai előkezelés nélkül) 2015-re legyen 2.18.155,39 kg/fő/év

2.19.

A lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladékok aránya az összes keletkező hulladékhoz képest 2016-ra legyen 54%. (KEOP-1.1.1/2F/09-11)

Lerakott hulladék aránya a keletkező összes hulladékhoz képest 2016-ra legyen elsődlegesen lerakott esetében 38%, másodlagosan lerakott esetében 21%. (KEOP2.20.1.1.1/2F/09-11)

2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében 2.21.országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

2.22.

2013.

A bontott építőanyagok nagyarányú hasznosításának ösztönzése az építési-bontási hulladékok lerakótól történő eltérítése c éljából. A Nemzeti Ipari Szimbiózis Program és hasonló akciók alkalmazási lehetőségének vizsgálata.

A feladatok teljesítésével a hazai és EU-s célkitűzések teljesítése a kommunális szennyvízkezelésben és a települési hulladék-gazdálkodásban, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása Számos feladat a KEOP 2009-1.2.0 és KEOP-1.1.1. projektek során vállalt célindikátor; a továbbiak hozzájárulnak ezek teljesüléséhez.







Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján

FORRÁSIGÉNY





2012. évi CLXXXV. Tv. Rendelkezései szerint

N


F

N

74. táblázat

111 / 130


2.



FELADAT

2.23.

2013.


Kiskunhalas város területén keletkező szennyvizek tisztítására a szükséges kapacitású és hatásfokú szennyvíztisztító telep létesítése (KEOP-2009-1.2.0)

önkormányzat, Halasvíz Kft.

A csatornahálózat bővítése. (KEOP-2009-1.2.0)


A szennyvíztisztításból keletkező hulladék, a szennyvíziszap kezelésének és hasznosításának megoldása. (KEOP-2009-1.2.0)


A fenntartható fejlődés feltételeit megalapozó, a környezetés természet harmonikus területhasználat lehetőségének megteremtése. (KEOP-2009-1.2.0)


A szennyvízcsatornával ellátott lakosok száma 2017-re legyen 25 671 fő. (KEOP-2009-1.2.0)


a szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma 2017re legyen 92,01 %. (KEOP-2009-1.2.0)


a bekötési arány a projekt keretében megépült szennyvízcsatorna hálózaton 2017-re legyen 92 %. (KEOP2009-1.2.0)


Az egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma (és így aránya is) 2017-re legyen 0. (KEOP-2009-1.2.0)


2.24.

2.25.

2.26.

2.27.

2.28.

2.29.

2.30.

75. táblázat

112 / 130

ÜTEMEZÉS, HATÁRIDŐ Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján Pályázat ütemezési és intézkedési terve alapján

FORRÁSIGÉNY Pályázati költségvetés szerint









2.

2013.



A feladatok teljesítésével a hazai és EU-s c élkitűzések teljesítése a kommunális szennyvízkezelésben és a települési hulladék-gazdálkodásban, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása Számos feladat a KEOP 2009-1.2.0 és KEOP-1.1.1. projektek során vállalt célindikátor; a továbbiak hozzájárulnak ezek teljesüléséhez.

VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS önkormányzat, Halasvíz Kft.

ÜTEMEZÉS, HATÁRIDŐ R

FORRÁSIGÉNY S


F

S, T

önkormányzat

F

S, T

önkormányzat, civil szervezetek

F

N


F

N

A szelektív hulladékgyűjtés elindítása, bevezetése minden önkormányzati intézményben [különös tekintettel az oktatási intézményekre] (papír, műanyag, üveg, szerves anyag, veszélyes hulladék és lerakásra kerülő, nem 2.36.hasznosítható anyagok külön gyűjtése)

önkormányzat

H

S

Egyeztetések kezdeményezése a komposzt nagyobb arányú értékesítése c éljából (lehetséges technológiai megoldások, vevők azonosítása).


F

N

Egyeztetések kezdeményezése a KEOP-2009-1.2.0. projekt lezárásával párhuzamosan a nyárfás szennyvízszikkasztó terület további sorsáról (rekultiváció/további hasznosítás).


R

N

FELADAT 2.31.Tisztított szennyvíz helyben történő hasznosítása. A meglévő (és a csatornahálózat bővítése miatt feleslegessé váló) derítő-szikkasztó aknák felszámolása, felülvizsgálata és esetleges átalakítása csapadékvíz 2.32.tárolására szolgáló műtárggyá. Illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolása, az illegális szemétlerakás megakadályozása (tájékoztató, tiltótáblák, 2.33.ellenőrzés, szankcionálás) 2.34.Lakossági veszélyes hulladék-gyűjtési akciók szervezése

2.35.

A lakosság figyelmének felhívása az elhullott állati tetemek elhelyezési lehetőségeiről, annak hozzáférhetőségéről.

2.37.

2.38.

76. táblázat

113 / 130


2.

2013.



FELADAT Egyeztetés és akciók szervezése a külterületen élők hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba való minél nagyobb arányú bevonása céljából.

VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS önkormányzat, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft.


FORRÁSIGÉNY

F

S

2.39. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre önkormányzat Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. Halasvíz Kft. Forrás

Korszerű ivóvízellátási rendszer kiépítése, Környezeti nevelés, Megfelelő szabályozás A város egésze A KEOP-2009-1.2.0. és KEOP-1.1.1. projektekben foglalt indikátorok (ld. fent is). Feladataik A fenti feladatok megszervezése, végrehajtása, felügyelete. Szolgáltatóként a vállalt célok teljesítése. Szolgáltatóként a vállalt célok teljesítése. Összeg eFt Pályázati költségvetés szerint.

Önkormányzat, szolgáltatók, pályázatok

Önkormányzat, szolgáltatók

Megjegyzés A szerves hulladék lerakótól történő eltérítésére további megoldások

Az érintett derítő-szikkasztó aknák számának hozzávetőleges ismertében és a várhatóan szükséges fejlesztések függvényében adható meg: 100 eFt/db A szükséges fejlesztések és korábbi tapasztalatok függvényében adható meg:50 eFt/ illegális lerakó

A meglévő (és feleslegessé váló) derítőszikkasztó aknák felszámolása, felülvizsgálata és esetleges átalakítása csapadékvíz tárolásra szolgáló műtárggyá. Illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolása, az illegális szemétlerakás megakadályozása

Pályázati költségvetés szerint.

A szelektív hulladékgyűjtés elindítása, bevezetése minden önkormányzati int.ben

A szennyvíztisztításból keletkező hull., a A szükséges fejlesztések függvényében szennyvíziszap kezelésének és adható meg. hasznosításának megoldása. Tisztított szennyvíz helyben történő hasznosítása.

Önkormányzat, Halasvíz Kft.

77. táblázat

114 / 130


3.

"Élhető település" program


3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

3.8.

3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14.

3.15. 3.16. 3.17.

2013.

FELADAT Utak, járdák, közterületek tisztítása

A város bel-és külterületének környezettudatos kiépítése és fejlesztése (elsősorban zöldfelület-gazdálkodás, de helyet kapnak a települési környezet és a közterületek tisztasága és a lakókörnyezet fejlesztése is). A Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján prioritás.

VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS önkormányzat

Levelek összegyűjtése, elszállítása önkormányzat Utak, járdák és közterületek környezetbarát önkormányzat csúszásmentesítése (Síkosságmentesítési Terv szerint) Közterület ellenőrzés, a műemlékek és egyéb épületek önkormányzat graffiti (falfirka) elleni védelme érdekében Allergén növények (parlagfű stb.) kaszálása önkormányzat (jegyző) Ökológiai szemléletű Zöldterületfejlesztési Terv önkormányzat (főkertész) karbantartása Lakossági tudatformáló növénytelepítés („Virágos Városért” önkormányzat, lakosság mozgalom) Közpark kialakítására terület kijelölése, terv készítése és megvalósítása (Csipke Városközpont megújítása, egyéb önkormányzat felmerülő projektek) Utak, utc ák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése önkormányzat (főkertész), Kiskunsági (ős- és tájhonos fafajok telepítése, elöregedő faállomány Nemzeti Park Igazgatóság, c ivil szervezetek megújítása) - "Fatelepítési Akció" Zöldterület fokozott igényű karbantartása önkormányzat A közterületi zöldfelület méretének növelése önkormányzat Esze Tamás lakótelep parkosítás, burkolatépítés önkormányzat I. világháborús sírok környezetének rendezése önkormányzat Lovas laktanya fásítása: a 2. és 3. ütem megvalósítása (az önkormányzat 1. ütem megvalósult) "Élhető lakótelepek" kialakítása (Kossuth ltp., Kuruc vitézek tere, Erdei ltp.): parkosítás, burkolatépítés, játszóterek önkormányzat építése Külterületen a beerdősített terület növelése (mg-i területen, önkormányzat, erdőgazdálkodók (állami és ami másra nem alkalmas) magán), KNPI A védelemre érdemes épületek védettség alá helyezése önkormányzat

78. táblázat

115 / 130

ÜTEMEZÉS, HATÁRIDŐ F

FORRÁSIGÉNY N

F

N

F

S

F

N

F

S

F

N

F

S

F

S, T

H

S, T

K K K K

S S S, T S

K

S

K

S, T

F

S

F

N


3.

2013.

"Élhető település" program A város bel-és külterületének környezettudatos kiépítése és fejlesztése (elsősorban zöldfelület-gazdálkodás, de helyet kapnak a települési környezet és a közterületek tisztasága és a lakókörnyezet fejlesztése is). A Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján prioritás.


FELADAT A környezetbiztonságot veszélyeztető tényezők feltárása, hatékony megelőzés kidolgozása, elhárítás és megelőzés 3.18. kidolgozása - Haváriaterv naprakészen tartása Térségi, helyi kulturális programok, rendezvények, kiállítások, vendégszereplések, helytörténeti kutatások szervezése, támogatása az épített környezettel 3.19. kapcsolatosan Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre önkormányzat lakosság civil szervezetek erdőgazdálkodók Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat

F

N


F

S

Optimális Közlekedés-és szállításszervezés, Környezeti nevelés, Biodiverzitás, tájvédelem, Levegő pollenkoncentrációjának csökkentése A város bel- és külterülete, lakosság 1 hektár zöldterület kezelésére fordított összeg (cél: 900 eFt/ha) Közterületi zöldfelület 4%al történő növelése a 2013-as állapothoz képest Feladataik a felsorolt feladatok megszervezése, végrehajtása részvétel a "Virágos Városért" programban fásítási akciók szervezésében és lebonyolításában való részvétel, épített környezettel kapcsolatos programok szervezésében, megvalósításában való részvétel erdősítésben való közreműködés, szaktanácsadás fásítási és erdősítési programok esetén szaktanácsadás

Forrás

Összeg eFt

Önkormányzat, pályázatok

Nem adható meg.

779. táblázat

116 / 130

Megjegyzés A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye.


4.

2013.

A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex táj-és tájképvédelem Kiskunhalas természeti környezetének megóvása, a feltárt természeti problémák kezelése. A program célja: Kiskunhalas rendelkezik többek között ex-lege védett területtel is, valamint több Indokoltság: probléma kezelésére készült már tanulmány, döntés azonban nem született.

FELADAT A települést érintő vízfelületek (Sóstó, Csetényi park, Fejetéki mocsár, víztározó) fenntartható kezelése, 4.1. rehabilitációja Önkormányzati és c ivil részvétel a természeti területek védelmében (önkéntes polgári természetőrök és/ vagy 4.2. önkormányzati természetvédelmi őrök alkalmazása) Együttműködés a tulajdonosokkal, kezelőkkel és a biztonsági szervekkel (mezei őrszolgálat, rendőrség, 4.3. polgárőrség) Erózió megelőzése a helyes mezőgazdasági gyakorlat 4.4. alkalmazásával Az Alsószállási-csatornát terhelő szennyezőanyag terhelés c sökkentése a vízgyűjtőterületen lévő pontszerű és diffúz szennyezés mérséklésével (KEOP4.5. 2009-1.2.0) A szennyező-források felszámolása (pl. a volt szovjet laktanya területén), bolygatott területek rendbetétele, a 4.6. további szennyezések lehetőségének megelőzése Ex-lege terület vízmegtartásának megoldása (az önk. 2010-ben megadta a tulajdonosi hozzájárulást a terület 4.7. Dong-érből történő, vízzel való elárasztására). 4.8. A Fejetéki moc sár vízmegtartásának biztosítása. A Sóstó vízutánpótlásának megoldása a már meglévő 4.9. vízjogi engedélyek szerint. A Sóstó kémiai és fizikai minőségének javításának 4.10. megoldása. Döntés a Sóstó teljes területe és az "Íriszes domb" helyi 4.11. védetté nyilvánításáról A helyi szinten védetté nyilvánított természeti területek monitorozása (botanikai vizsgálatok stb.) és kezelése 4.12. (gyomirtó- és tisztítókaszálások stb.)



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat

F

S

önkormányzat, civil szervezetek, lakosság

F

N

önkormányzat

F

N

önkormányzat, falugazdász, gazdálkodók

F

N


K

S, T


F

T

önkormányzat, ATIKÖFE, KNPI

K

S

önkormányzat, ATIKÖFE, KNPI

F

T


R

S


K

S, T

önkormányzat, KNPI

R

N


F

S

80. táblázat

117 / 130


4.

4.13. 4.14. 4.15.

4.16.

2013.

A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex táj-és tájképvédelem Kiskunhalas természeti környezetének megóvása, a feltárt természeti problémák A program célja: kezelése. Kiskunhalas rendelkezik többek között ex-lege védett területtel is, valamint több Indokoltság: probléma kezelésére készült már tanulmány, döntés azonban nem született.

FELADAT Meglévő egyedi növények (magányos vagy idős fák stb.) kezelése, védelme, további értékek feltérképezése, védetté nyilvánítása, kitáblázása Rekreációs c élokra használható természeti területek kijelölése, építése, kialakítása. A környezetvédelmi, természetvédelmi területek bemutatása, ismertetése Kiskunhalas közigazgatási területén található összes értékes természeti emlék természetvédelmi oltalom alá vonása



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat, KNPI, civil szervezetek

F

N


F

S, T

civil szervezetek, helyi média

F

N


F

N

Közreműködők köre önkormányzat falugazdász, agrár szaktanác sadók gazdálkodók

Csapadékvíz gazdálkodás, "Élhető település", Egységes monitoring rendszer, Környezeti nevelés Védett területek, felszíni vizek, szennyezett területek A Sóstó vízszintjének változása, Fejetéki mocsár, Alsószállási c satorna, ex-lege terület állapota Feladataik a fenti feladatok megszervezése és végrehajtása gazdálkodók tájékoztatása a helyes mezőgazdasági gyakorlatról helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása

lakosság

a közvetlen lakókörnyezet esztétikus kialakítása és gondozása

Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a fenti kérdésekben szaktanác sadás, állásfoglalás, engedélyek kiadása Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi-, Természetvédelmia fenti kérdésekben szaktanác sadás, állásfoglalás, engedélyek kiadása és Vízügyi Felügyelőség természeti értékek feltérképezésében való részvétel, lakossági tájékoztatás, civil szervezetek természeti területek védelmében való részvétel helyi média a lakosság tájékoztatás Forrás

Összeg eFt

Önkormányzat, pályázatok

A megvalósítani kívánt beruházások függvényében adható meg.

81. táblázat

118 / 130



5.

Egységes monitoring rendszer kialakítása A program célja: Indokoltság:

5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

FELADAT Monitoring rendszer kialakítása a levegő minőségének mérésére Monitoring rendszer kialakítása a felszíni víz minőségének mérésére Monitoring rendszer a felszín alatti víz minőségének mérésére Egyéb, hatósági előírások alapján rendszeres talajvizsgálat végzése

2013.

Valamennyi környezeti elemet vizsgáló monitoring rendszer kialakítása. Nincs hivatalos levegőminőség-mérő hálózat, a felszíni-és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése pedig csak eseti.



FORRÁSIGÉNY


H

S, T


H

S, T


H

S, T

önkormányzat

F

S

Kapcsolódó programok Biodiverzitás, tájvédelem Célterület, célcsoport A város bel- és külterülete Javasolt indikátor Monitoring rendszer megléte Feladataik Közreműködők köre önkormányzat a felsorolt feladatok megszervezése, végrehajtása Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi-, Természetvédelmi- engedélyek kiadása, szaktanácsadás, monitoring hálózat kiépítésében való közreműködés és Vízügyi Felügyelőség Forrás

Összeg eFt Monitoring rendszer kialakítása: 450 eFt/figyelőkút (tervezés, engedélyezés, megvalósítás)

Önkormányzat, pályázatok Monitoring rendszer üzemeltetése: 80 eFt/mintavétel

782. táblázat

119 / 130



6. 6.1.

6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.1.5.

2013.

Légszennyezettség-csökkentési intézkedési program A levegő pollenkoncentrációjának csökkentése A lakosság tájékoztatása parlagfű élettani hatásairól, a parlagfű terjedésének A program célja: visszaszorítása. Az országos tendenciát követve a városban is emelkedik az allergiás Indokoltság: megbetegedések száma.

FELADAT Fel kell térképezni és számba kell venni a parlagterületeket kül- és belterületen. Az allergiát okozó növények (pázsitfűfélék is) megismertetése a lakossággal. A parlagfű virágzás előtti kaszálásának megszervezése. Együttműködés a parlagfű mentesítésben más hatóságokkal. Mezővédő erdősávok, út menti fasorok, zöldterületek kialakítása, karbantartása Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Földhivatalok, falugazdászok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Civil szervezetek



FORRÁSIGÉNY

Önkormányzat (jegyző)

F

S

Önkormányzat, civil szervezetek

F

N

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

F

S

A város bel- és külterülete, lakosság A parlagfűvel, selyemkóróval fertőzött terület nagysága Feladataik Fertőzött terület felmérése Közérdekű védekezés elrendelése Lakosság tájékoztatása, lakossági akciók szervezése

Forrás

Összeg eFt

Önkormányzat

n.a.

Belterületen a jegyző hatásköre a felderítés és a szankcionálás.

n.a.

A lakosság minél hatékonyabb bevonása elengedhetetlen a sikeres parlagfű mentesítésben.

Önkormányzat, Civil szervezetek

793. táblázat

120 / 130

Megjegyzés


6. 6.2.

2013.

Légszennyezettség-csökkentési intézkedési program A levegő szennyezettségének mérséklése A program célja:

A levegőminőség folyamatos javulásának elérése.

Indokoltság:

A nyári porterhelés esetenként jelentős mértéke, környezetkímélő megoldások hiánya a településen.

FELADAT A burkolattal ellátott és a földutak találkozásánál 6.2.1. sárrázók telepítése 6.2.2. Gazdasági területek körüli „zöld gyűrű” fenntartása A lakosság tájékoztatása a levegő minőségéről és 6.2.3. közegészségügyi hatásairól



FORRÁSIGÉNY

Önkormányzat

R, K

S

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat, helyi média, civil szervezetek

F

N

Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre

Egységes monitoring rendszer kialakítása, Környezeti nevelés, Energiagazdálkodás fejlesztése, Optimális Közlekedés-és szállításszervezés A város bel- és külterülete, lakosság Levegőminőségi adatok Feladataik

önkormányzat

sárrázók telepítése, zöld gyűrű fenntartása, tájékoztatás

lakosság, gazdasági szereplők hatóságok helyi média, civil szervezetek

alternatív energiaforrások alkalmazása Levegőminőség mérése tájékoztatásban való közreműködés

Kapcsolódó programok

Forrás

Önkormányzat, pályázat

lakosság, gazdasági szereplők, pályázat

Összeg eFt

Megjegyzés

A megvalósítani kívánt beruházások függyvényében adható meg.

A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye.

A gazdasági szereplők bevonása A későbbi pályázati beruházások függvénye. elengedhetetlen az alternatív energiaforrások alkalmazásához.

80. táblázat

121 / 130


7.

2013.

A közlekedési eredetű zaj-és rezgésterhelés mérséklése A program célja: A közlekedésből származó zajterhelés mérséklése Az 53. sz. főúton jelentős a forgalom, és így a közlekedésből eredő zajterhelés Indokoltság: is.

FELADAT A közlekedési zaj mérséklése (nem zajvédő fallal, 7.1. hanem pl. forgalomszervezéssel) 7.2. Jogszabályi előírások betartatása Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre önkormányzat közútkezelő Forrás Önkormányzat közútkezelő



FORRÁSIGÉNY

Önkormányzat, állami közútkezelő

H

S, T

önkormányzat

F

N

Optimális Közlekedés-és szállításszervezés A város bel- és külterülete, lakosság A közlekedési zaj mértéke mindenkor a határérték alatt legyen Feladataik közlekedési zaj mérése, csökkentési lehetőség feltérképezése, megvalósítása közlekedési zaj mérése, csökkentési lehetőség feltérképezése, megvalósítása Összeg eFt A megvalósítani kívánt beruházások függvényében adható meg.

85. táblázat

122 / 130

Megjegyzés -


8.

Optimális közlekedés-és szállításszervezés A zaj-és rezgésterhelés c sökkentése mellett élhetőbb város kialakítása a tranzitforgalom hatékony elterelésével, illetve a kerékpárúthálózat fejlesztésével. A város népességmegtartó erejét meg kell őrizni, valamint fel kell készülni a jövőben várható gyorsforgalmi-és mellékúthálózat bővítésére.


8.1. 8.2.

8.3. 8.4.

8.5. 8.6.

2013.

FELADAT A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (biztonságos kerékpárutak, tárolók tervezése, kialakítása, informác iós táblák kihelyezése, kerékpárral kapc solatos szolgáltatások elősegítése stb.) A helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a nemzetközi kerékpárúthálózathoz Szemléletformáló programok a kerékpározás népszerűsítésére, a kerékpáros közlekedéskultúra fejlesztésére (pl. a több éve sikeresen megszervezett Nemzetközi Autómentes Napon) Dong-ér-völgyi elkerülő út 3. szakaszának befejezése, a 4. szakasz megépítése A jelenlegi közlekedési helyzet felülvizsgálata, körforgalmak tervezése, kivitelezése, parkolási lehetőségek átgondolása, megoldása Városi elkerülőút megépítése (53. sz. út) Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre önkormányzat helyi média Civil szervezetek



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat, állami közútkezelő

K

S, T

önkormányzat, állami közútkezelő

K

S, T

önkormányzat, helyi média, civil szervezetek

F

N

önkormányzat

K, H

T

önkormányzat

F

S, T

önkormányzat

H

T

Zaj-és rezgésvédelem, "Élhető település" program belterületi lakosság, kerékpárosok, átmenő forgalom megépült kerékpárúthálózat hossza (km), elkerülő úthálózat hossza (km) Feladataik fejlesztések megvalósítása, lakosság tájékoztatása Lakosság tájékoztatása Lakosság tájékoztatása, lakossági akc iók szervezése

Forrás

Összeg eFt


A megvalósítani kívánt beruházások függvényében adható meg.

önkormányzat, c ivil szervezetek

250 eFt/év

86. táblázat

123 / 130

Megjegyzés A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye. A feladatok közt szereplő szemléletformáló programok megrendezése a siker egyik kulcsa.


9.

Környezeti nevelés Szemléletformálás a helyi lakosság körében az ismeretek bővítése és tudásmegosztás révén. A hatékony környezet-és természetvédelem egyik fő eszköze a fiatalok megfelelő tájékoztatása, motiválása a környezetvédelem felé.


9.1. 9.2.

9.3. 9.4. 9.5.

9.6.

2013.

FELADAT VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS Az óvodás és iskolás gyerekek környezetkultúrájának önkormányzat, oktatási intézmények kialakítása Környezeti problémák feltárása, tanulmányok készítése, önkormányzat, civil szervezetek, helyi média megismertetése a lakossággal A helyi természeti és környezeti értékek ismeretterjesztése a helyi médián keresztül, esetleg önkormányzat, civil szervezetek, helyi média előadások, kiállítások szervezésével Civil szervezetek által szervezett akcióprogramok önkormányzat, civil szervezetek támogatása Az alternatív energiaforrások és víztakarékos megoldások önkormányzat, civil szervezetek megismertetése a lakossággal Korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: tájékoztatás a lakosság, a vállalkozások és a döntéshozók körében. A lakosság érdekeltté tétele a önkormányzat, civil szervezetek szelektív hulladékgyűjtésben, tájékoztató anyagok készítése


FORRÁSIGÉNY

F

N

F

S

F

N, S

F

S

F

N

F

N

Kapcsolódó programok

"Élhető település" program, Biodiverzitás, tájvédelem, Energiagazdálkodás fejlesztése, Hulladékgazdálkodási célok teljesítése

Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre oktatási intézmények

A város bel- és külterületi lakossága akcióprogramokat követő felmérések Feladataik aktív részvétel az ismeretek átadásában, a környezetkultúra kialakításában

önkormányzat

a fenti feladatok koordinálása, támogatása

helyi média civil szervezetek

tájékoztatásban való közreműködés tájékoztatásban való közreműködés, akcióprogramok szervezése Forrás


lakosság, gazdasági szereplők, pályázat

Összeg eFt A környezeti nevelés költsége hozzávetőlegesen tervezhető: 1400 eFt/év

Nem adható meg.

81. táblázat

124 / 130

Megjegyzés A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye. A gazdasági szereplők bevonása elengedhetetlen az alternatív energiaforrások alkalmazásához.


10.

2013.

Települési csapadékvíz gazdálkodás Az elfolyó c sapadékvizek helyben tartása, minőségének megóvása, valamint közvetetten a talajvízszint süllyedés mérséklése. 1983-tól jelentős a talajvízszint süllyedés mértéke, az illegális bevezetések a c satornahálózatba potenc iális szennyezőforrások.


FELADAT



FORRÁSIGÉNY

lakosság

F

S, T

Kapubejárók átereszeinek c seréje nagyobb kapac itásúra

10.1. 10.2. Csapadékvíz helybentartásának támogatása 10.3. A c sapadékvíz-hálózat karbantartása

A c sapadékvízhálózatba való illegális bekötések 10.4. feltárása, megszüntetése 10.5. Záportározó kialakítása Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság önkormányzat lakosság Halasvíz Kft.

önkormányzat

K

S, T


F

S


F

S

önkormányzat

K

T

Biodiverzitás, tájvédelem A város bel- és külterülete, lakosság talajvízszint (m) Feladataik engedélyek kiadása, szaktanácsadás szaktanácsadás, támogatás záportározó megépítése, illegális bekötések feltárása, támogatás kapubejárók átereszeinek c seréje, tudatos c sapadékvíz-gazdálkodás illegális bekötések feltárásában és megszüntetésében való közreműködés

Forrás

Összeg eFt


Pályázati dokumentác ió határozza meg, hozzávetőleges költsége: 1.500.000

lakosság

Halasvíz Kft.


A lakosság nagy része - gazdasági helyzeténél fogva - nem vállalja a Az egyes kapubejárók által megkívánt építésiterhek önálló viselését, ezért a bontási munkálatok függvénye. kapubejárók átereszeinek cseréjéhez támogatásra van szükség. Szolgáltató költségvetése szerint

82. táblázat

125 / 130

-


11.

11.1.

11.2. 11.3. 11.4.

2013.

Korszerű ivóvízellátási rendszer kiépítése A program célja:

Az EU által megadott határértékek betartása, valamint a környezetterhelés megelőzése a potenciális szennyezőforrások feltárásával.

Indokoltság:

A korszerű víztisztító technológia kiépítése és a víztechnológiai iszap kezelésére központi telep létrehozása a KEOP-1.3.0. keretében megvalósítandó feladat. A mélyfúrású kutak és felhagyott kutak potenciális szennyező források.

FELADAT A meglévő mélyfúrású kutak átfogó és részletes állapotvizsgálata, intézkedési terv elkészítése Felhagyott kutak feltárása, állapotának vizsgálata, felszámolása - (az ilyen kutak potenciális rétegvíz szennyező források) Korszerű víztisztító technológia kiépítésének lezárása, monitoringja, üzemeltetése Víztechnológiai iszap kezelésére egy központi telep létrehozása, monitoring, üzemeltetés Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség önkormányzat lakosság Halasvíz Kft.



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat

K

S, T

önkormányzat

F

S, T


F

T


F

T

Energiagazdálkodás fejlesztése, Hulladékgazdálkodási célok teljesítése A város bel- és külterülete, lakosság vezetékes vízhálózatra való rákötések száma, vizsgálatba vont kutak száma, KEOP pályázat teljesülése az előrehaladási jelentés alapján Feladataik kutak feltárása, állapotvizsgálata során engedélyek kiadása, szaktanácsadás a fenti feladatok megszervezése, végrehajtása vezetékes vízhálózatra való rákötésből eredő díjfizetés külterületi lakossági rákötések megvalósítása, "Mindennapi Vizünk" program teljesítése

Forrás

Összeg eFt


A kutak vizsgálatának, ill. feltárásának költsége: 1800 eFt/kút

lakosság Halasvíz Kft.

A szükséges forrásigényt a pályázati dokumentáció határozza meg (KEOP7.1.3.0.).

83. táblázat

126 / 130

Megjegyzés A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye. A vízdíjat saját forrásból szükséges finanszírozni. Finanszírozás a KEOP-7.1.3.0. keretében kapott támogatás felhasználásával


12.

2013.

Energiagazdálkodás fejlesztése A program célja:

Környezetkímélő technológiák bevezetése és elterjesztése.

Indokoltság:

A településen elenyésző az alternatív energiaforrások használata.A Local Agenda 21 elkészítéséhez végzett lakossági kérdőíves felmérés alapján a lakosság túlnyomó része (>80%) hajlandó a jövőben takarékoskodni a felhasznált energiával.

FELADAT Alternatív energiaforrások alkalmazása (elsősorban 12.1. földhő) A takarékos vízhasználat megteremtése közintézményekben. A módszerek bemutatása, 12.2. elterjesztése a lakosság és a vállalkozások körében



FORRÁSIGÉNY

önkormányzat, gazdasági szereplők

H

S, T

önkormányzat

F, H

S, T

Közreműködők köre önkormányzat

Korszerű ivóvízellátási rendszer kiépítése, Környezeti nevelés A város bel- és külterülete Alternatív energiaforrásokból származó energia részaránya a teljes energiafogyasztáshoz képest Feladataik a felsorolt feladatok megszervezése, végrehajtása

gazdasági szereplők

Az alternatív energiaforrások alkalmazása

Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor

Forrás Önkormányzat, pályázatok

gazdasági szervezetek, pályázatok

Összeg

Megjegyzés

A megvalósítani kívánt beruházások függvényében adható meg: alternatív energiaforrások alkalmazása: 2,5 milliárd Ft takarékos vízhasználat technológiájának bevezetése: 300 millió Ft

A finanszírozás módja a 2014-től kezdődő 7 éves programozási időszakban kiírásra kerülő pályázati források függvénye.

84. táblázat

127 / 130


V.

2013.

A PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az ár-és belvízvédekezésről 123/1997 (VII.18) Korm. rendeleta vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a teleülési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 2/2002. (I. 23.) KöM–FVM együttes rendeletaz érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési-és tisztítási Megvalósítási Programról 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásukegyes szabályairól 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleta felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleta vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

128 / 130


2013.

27/2006. (II. 7.) Korm. rendeleta vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletaz erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeleta levegő védelméről 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 26/2012. (III. 24.) VM rendeleta 2012. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatástámogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeleta közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeleta hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendeleta hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeleta csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletaz elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletaz elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 72/2013. (III. 8.) Korm. rendeleta települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 104/2013. (IV. 5.) Korm. rendeleta hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályairól

129 / 130


VI.

2013.

EGYEZTETÉSEK, A PROGRAM ELFOGADÁSA

VI.1. A program kapcsolódása egyéb településkörnyezeti rendeletekhez 17/2000. (IV. 18.) rendelet a temetőkről és temetkezésről 8/2001. (III. 01.) többször módosított rendelet Kiskunhalas Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról 30/2003. (XI.12.) rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő kötelező közszolgáltatás igénybevételéről 54/2004. (XII. 01.) rendelet az önkormányzati környezetvédelmi alapról 58/2004. (XII.22) rendelet a zajvédelem és az üzletek nyitva tartásának helyi szabályairól 59/2005. (XI. 30.) rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról 31/2007. (XII. 05.) rendelet egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról 2/2009.(II.04.) rendelet egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról szóló 22/2005.(VI.01.) sz. rendelet módosításáról 10/2010. (VI. 30.) rendelet a helyi művi értékvédelemmel védett épületek és épített elemek jegyzékéről szóló 18/2003.(VII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról 30/2012. (IX. 28.) rendelet a talajterhelési díjról. VI.2. A program képviselőtestület általi véleményezése A felülvizsgálat készítése során a képviselőtestület véleményezte az állapotfelmérés megállapításait, értékelte az előző programban meghatározott feladatok teljesítését, ill. hatékonyan részt vett a SWOT analízis, az érték- és problémakataszter összeállításában. A feladatok összeállítása, ütemezése az önkormányzat munkatársai és a képviselőtestület bevonásával történt. Kiskunhalas, 2013.

…………………………………………………… Gyovai István Polgármester

MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet: Kiskunhalas térképe 2. sz. melléklet: természetvédelmi, ex-lege, természeti területek 3. sz. melléklet: helyi védett területek 4. sz. melléklet: Helyi jelentőségű természeti értékek 5. sz. melléklet: Natura 2000 területek 6. sz. melléklet: sablonok a Vízkárelhárítási Tervhez 7. sz. melléklet: Közterületi zöldfelületek Kiskunhalason 8. sz. melléklet: Alapítványok, civil szervezetek, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek 9. sz. melléklet: A város talajtani adottságai 10. sz. melléklet: Védett épületek 11. sz. melléklet: Keletkezett hulladékok jegyzéke 12. sz. melléklet: Hulladéktermelők Kiskunhalason 13. sz. melléklet: Nem veszélyes hulladék kezelése Kiskunhalason 14. sz. melléklet: az SBR technológia bemutatása 15. sz. melléklet: Légszennyező anyagok Kiskunhalason

130 / 130

KISKUNHALAS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents