1
PÁLYÁZAT a nyíregyházi Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetői munkakörére 2011
Készítette: Dajka Antal
2
Tartalomjegyzék
Szakmai önéletrajz
3
1. Bevezetés
5
2. Legfőbb céljaim
6
3 .Helyzetelemzés
9
4.A kapcsolatrendszer
12
5. Ellenőrzés
14
6.Minőségfejlesztés
16
7. Pedagógiai kérdések
16
8.Emberi erőforrások
20
9 .A gazdálkodás
21
10. Összegzés
23
Mellékletek Erkölcsi bizonyítvány
24
Hitelesített oklevélmásolatok
25
Korábbi munkaviszonyra vonatkozó igazolás
28
Nyilatkozat a nyilvánosságról
29
3
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Születtem: 1958.01.09-én Ibrányban Lakhelyeim: Ózd, majd 1977-től Nyíregyháza Iskoláim: Altalános: Bartók Béla Altalános Iskola, Ozd Középiskola: József Attila Gimnázium, Ózd r
r
r
Felsőfokú tanulmányaim és képzettségeim: Főiskolai szintű: Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza Képesítés: okleveles népművelő és földrajz szakos tanár Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger Képesítés: magyar szakos tanár Egyetemi szintű: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen Képesítés: közművelődési és népművelési előadó Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Miskolc Képesítés: magyar nyelv és irodalom szakos egyetemi bölcsész és középiskolai tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Képesítés: okleveles közoktatási vezető szakvizsga Munkahelyeim: Gárdonyi Géza Általános Iskola, Putnok - képesítés nélküli nevelő 1976-1977. Münnich Ferenc Kollégium - kulturális nevelőtanár 1980-1988. Bánki Donát Műszaki Középiskola - nevelési igazgatóhelyettes 1988-tól
4
Társadalmi tisztségek: A Nyír-Diák Egyesület elnöke Országos közoktatási szakértő Megyei szaktanácsadó Érettségi vizsgaelnök (1988-2010) Publikációk: Pedagógiai szociálpszichológia ( kísérleti tankönyv) szerző 1989. József Attila létérzékelése kései költészetében. Tanulmány A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola évkönyve 1988. (szerkesztő) A diákönkormányzatok szerepe a középiskolákban 2003. Kitüntetések, elismerések: „Kiváló munkáért" művelődési miniszteri kitüntetés 1986. „A kollégiumért - Kiváló munkáért" emlékplakett 1988. „Kiváló Munkáért - Bánki Donát Emlékplakett" 1994. „Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa" kitüntetés 1999. „A véradó mozgalomért" ezüst emlékérem 2000. „Az év diákmozgalmat segítő tanára" kitüntetés 2002. „Főtanácsosi cím" 2003 „Arany nyírfalevél" kitüntetés a diákmozgalom segítéséért 2005. A „Honvédelemért" érdemkereszt 2. fokozat 2006. „Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért - Kégly Szeréna- díj" 2006. „Donát-gyűrű" kitüntetés 2008. - az Év tanára a diákok szavazatai alapján
Nyíregyháza, 2011. március 27.
Dajka Antal
5
„A Teremtés Könyve szerint a Teremtő az egész világ urává tette az embert. Hatalmas Ajándék. De én nem ilyen királyi előjogokra vágyom. Csak annyit szeretnék, ha önmagam ura lehetnék - gondolataim, félelmeim, tudatom és r
lelkem ura. Es csodálatos tudni azt, hogy hihetetlen mértékben ura is lehetek mindezeknek, amikor csak akarom, ha irányítani tudom a cselekedeteimet amelyek reakcióimat irányítják." (Dale Carnegie)
1. Bevezetés Megpályázom az Oktatási és Kulturális Közlöny 2011. január 28. 2. számában meghirdetett Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetői munkakörét. A képesítési és egyéb feltételeknek megfelelek; a feladat kihívás számomra, hiszen 23 éve, igazgatóhelyettesként dolgozom, így igazolhatom: „Az embernek úgy kell megtanulnia a dolgot, hogy csinálja - mert bár hiheti, hogy meg tudja csinálni, nem lehet ebben addig biztos, amíg meg nem próbálkozott vele." (Szophoklész) Tanári - iskolavezetői szemléletmódom legfontosabb elemei: - Az igazgató eredendően tanár! - Az iskolában a legfontosabb személy a diák! - Ne félj nemet mondani! - Légy önkritikus! - Bízzál munkatársaidban! - Nem te értesz mindenhez a legjobban a testületben! - A jó vezető nem veszhet el a részletekben. - Ne sorold magadat az első helyre! - Ne hagyd, hogy vezetői munkádban az érzelmeid vezessenek! - Kollégáidat szakmai siker eléréséhez segítsd!
6
- Csak addig légy igazgató, ameddig megvan benned a szeretet az iskolád: tanítványaid és munkatársaid iránt! Mindezeket figyelembe véve lehet az ember sikeres vezető a tanulók és a munkatársak körében. Összefoglalva: igazgatóként is azt szeretném, hogy gyermekeink jó helyre járjanak olyan helyre, ahol a szeretet és az igazságosság kell, hogy legyen a meghatározó. Alapos, megbízható tudás átadása mellett szeretnénk, ha szilárd erkölcsi normarendszer: belső iránytű is kialakulna diákjainkban. Ehhez néha józan konzervativizmusra is szükség van. A belső iránytűhöz ismeret és lelkiismeret, érték és mérték, tudás és szeretet kell. A tudást meg lehet szerezni, a szeretetet pedig szükséges gyakorolni! Egyre világosabb számomra az, hogy az iskolavezetés nem csak egyszerű gyakorlat, hanem tett: valami elemi valóság, alaphelyzet, amelybe be kell állnia az embernek a maga egész valójával (és a munkatársak segítségével!). 2. Legfőbb céljaim 1. a fenntartó, a munkaerőpiac, a szülők, a diákok, a pedagógusok és az adminisztratív és a technikai dolgozók elvárásainak minél jobban megfelelni; 2. az eddigi jó eredményeket biztosító folyamatokat továbbra is folytatni; 3. a tantestület (lehetőségekhez mért) jó hangulatát megőrizni, ha lehet fokozni; 4. az eddigi szakmai eredményekre alapozva a szakmai képzés továbbvitele, r
r
kiszélesítése, integrálása a NYIRVIDEK TISZK Nonprofit Kft. képzési kínálatába; 5. az iskolai minőségirányítási program további működtetése, fejlesztése, adaptálása a mindenkor érvényes szabályzókhoz; valamint az iskolai folyamatok részletes feltárása, elemzése, újraszabályozása 6. olyan tanulási formák bevezetése, amely a tanulók megszerzendő sikerélményére épít, ezáltal növelve a kulcsfontosságú kompetenciáikat kiemelten a szövegértés, matematikai, informatikai és idegen nyelv ismereteire gondolva; 7. új programok bevezetésével folyamatosan szinten tartani, növelni a pedagógiai újítási kedvet, ezáltal a munkamorált javítani;
4
8. a harmadik kulcsszereplő, a szülő sokkal erőteljesebb bevonása a tanítás tanulás folyamatába; 9. az iskolai infrastruktúra részleges felújítása; 10. a belső és külső kommunikáció alapos felderítése, szabályozása, új kommunikációs csatornák kialakítása. A célok megvalósítása r
Altalánosságban: • a jelenlegi struktúra megtartásával, de ha szükséges, akkor ésszerű átalakításával; • a szabályok betartásával és betartatásával; • rendszeres ellenőrzéssel; • beszélgetéssel, egyeztetéssel, megbeszéléssel, értekezlettel - bárhogy nevezhetjük, a lényeg az emberi kapcsolatok felhasználásával a feladatok végrehajtása; • az illetékességi területek pontos tisztázásával; • a kötelességek, jogok, erőforrások és jutalmazások pontos tisztázásával a feladat végrehajtása előtt; • először kéréssel, majd figyelmeztetéssel,s ha szükséges, akkor utána büntetéssel. Konkrétan: 1. a fenntartó, illetve a törvények által megszabott feladatok minél precízebb és gyorsabb végrehajtásával; ha végzett tanulóink sikeresen elhelyezkednek a munkaerőpiacon; ha a diákok a szakma sikeres elsajátítása mellett élményeket szereznek és megtanulnak eligazodni a modern kor követelményei között; a szülői igények és vélemények erőteljesebb figyelembe vétele; stabil, kiszámítható, jó légkörű munkakörülményeket teremteni mind a pedagógusok, mind a technikai dolgozók számára; 2. az eddigi sikeres, a tanításhoz kötődő programokat folytatni kívánom, illetve áttekintés után - ha szükséges - azokat módosítani;
8
3. sok-sok szakmai és hangulati beszélgetéssel felderíteni a tanári klímát befolyásoló tényezőket, ezeket fejleszteni; 4. felderíteni azokat az eddig (ki nem) használt forrásokat, amelyek bevétel növekedést okoznak, ezek fejlesztésével többletforráshoz juttatni az iskolát; 5. az IMIP felülvizsgálatának célja a intézmény folyamatainak alapos, teljes körű feltárása és újraszabályozása. Ezt a már évek óta sikeresen működő intézményi minőségirányítási csoport vezetésével kívánom lefolytatni, természetesen maximális tantestületi támogatás mellett; 6. a munkaadók, a szülők és a diákok véleményének megismerésével fel kívánom térképezni az iskolaválasztás valós okait és ennek ismeretében úgy módosítani a beiskolázási folyamatot, hogy az elvárásoknak jobban megfeleljen. Nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni a beiskolázást megelőző tájékoztató tevékenységre (pl.: „toborzó" körutak), illetve az eredmények szélesebb körű kommunikációjára (reklámok, hírekben való megjelenés); 7. a tanulók sikerességének egyik kulcsa, hogy sikereket érjenek el a tanulásban. Ezt ma (rajtunk kívül álló okok miatt is) nehezen tudjuk biztosítani. Az iskola részéről olyan, új oktatási módszereket kívánok bevezetni, amelyekkel elérhetővé tesszük a tanulók számára a mind nagyobb sikerélményt; 8. az utóbbi időben - egyéb más, fontos teendők miatt - az újítási tevékenység kissé háttérbe szorult, a már futó folyamatok működtetése került előtérbe. Szeretném, ha az előbb már említett új oktatási módszerek bevezetésével, a hozzájuk kapcsolódó előzetes továbbképzésekkel megalapoznánk az állandóan fejlődő tantestületet; 9. a tanítás-tanulás folyamatában a szülőknek is meghatározó szerepük van. Az iskola adottságait figyelembe véve sok a bejáró és kollégista tanuló - így a távol lakó szülő is. A szülőket sokkal jobban szeretném bevonni az iskolaéletébe. Ennek érdekében számukra új kapcsolatfelvételi lehetőséget szeretnék biztosítani (pl.: családi nap, iskolabál stb.); 10. az iskolai infrastruktúra egy része elavult, másik részének működtetéséhez nincs elegendő forrás. Ezért elengedhetetlen új források felderítése. Ennek módjai a pályázati lehetőségek maximális kihasználása (elsősorban fejlesztés területén), valamint a vállalkozói (szülői) természetbeni támogatások felderítése;
5
11. egy intézmény működésének egyik kulcsa az információ gyors eljutása eljuttatása az érintettekhez, minél kevesebb torzulással, valamint a dolgozóknak az információhoz való hozzájutás maximális lehetősége. Ennek érdekében fel kívánom deríteni (mérésekkel) a belső és külső kommunikációs csatornákat. Az eredmények ismeretében a már működőket szükség esetén újraszabályozni, bővíteni, illetve új csatornákat kívánok nyitni (internetes fórum, szülői találkozók, esetmegbeszélő délutánok, egy osztályban tanítók „munkaközössége" stb.). 3. Helyzetelemzés A jelentős múlt, az eredményes nevelő, oktató munka a város és a régió szellemi életének egyik meghatározó intézményévé tette az iskolát. A profil ugyan többször változott, de az alapfunkció: az értelmiségi pályára való felkészítés mindig meghatározó maradt. Az elmúlt időszak tanulmányi eredményei azt jelzik, hogy az iskola jó színvonalon és eredményesen látja el alapvető feladatát, teljesültek az iskolával szembeni tanulói, szülői, városi elvárások. Korunk parancsoló kötelessége, hogy a felnövekvő nemzedék idegen nyelven is képes legyen kommunikálni. A Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium története során mindenkor kiemelt feladatának tekintette a tehetséges tanulók felkészítését és versenyeztetését. A különböző városi, megyei, regionális, országos versenyeken elért eredmények ezt szépen igazolják. A tárgyi feltételekről: A tárgyi feltételek megfelelőek, az épület viszonylagosan újnak mondható, hiszen 1987-ben költözött a jelenlegi objektumba, majd 1992-től viseli a Zay Anna nevet. Eredetileg kizárólag egészségügyi szakközépiskolai és szakképzési profillal rendelkezett, majd a változó idők az informatikai képzést, illetve a gimnáziumi oktatást is elindították (bár ez utóbbi a fenntartó döntése alapján hamarosan megszűnik). Az elmúlt években az iskola vezetése jól használta ki a pályázatokból adódó lehetőségeket, s világbanki támogatással
10
több millió forint értékű modernizációt hajtott végre elsősorban multimédiás, informatikai és szaktantárgyi eszközellátottság javítására. Az iskola feszített tanulmányi munkája mellett kiemelkedően fontosak a hagyományok ápolását, a tanulók személyiségfejlesztését szolgáló tanórán kívüli tevékenységek. A pedagógiai háttér: A közoktatás, „bonyolult nagyüzem'" - hatékonyabbá tételéhez az kellene, hogy az oktatási terület valamennyi r átvevője belássa, hogy érték és mérték nélkül nem léphetünk előbbre! A közoktatási törvény (1993) változásait (1996, 1999, 2003 és azóta évente) áttekintve láthatjuk, hogy ez az alapdokumentum egyre konkrétabb területekre vonatkozik: egyre több felelősséget és munkát helyez a pedagógus hátára a tanulók egyéni fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban, miközben nagymértékben korlátozzák a mozgásterünket. Ebben az oktatási környezetben is sikerült megőrizni az iskola pozícióját. Próbált mindig újítani, például a gimnáziumi képzés megszervezésével, emellett még sikerült megőrizni az egészségügyi szakképzést is: az újrendszerű szakképzésre az átállás megtörtént, de beiskolázásával - elsősorban a szakma társadalmi megbecsülése miatt - gond van. Mindezek mellett a nevelési kérdések értelmezésében nagyobb egység és következetesség szükséges. Elsődleges feladat természetesen továbbra is a tanítás, illetve a tanulás, melyet még hatékonyabban kell végezni. A meglévő Pedagógiai Program eddig jó szolgálatot tett. Az iskolában régóta szisztematikus minőségfejlesztési program folyik. Súlypontozott cél az idegen nyelvi és informatikai fejlesztés, szövegértés és a többi kiemelt terület hatékonyabbá és főleg vonzóbbá tétele (ne csak a szlogenek szintjén). Az iskola hagyományrendszere erős, de lehet nyilvánvalóan fejleszteni, javítani. A mai magyar iskolában jellemző ismeretközpontúság mellett a jó pedagógus megtanít tanulni is, pozitív légkört alakít ki, példát mutat. A tanulót partnernek tekinti, de nem egyenlők, hanem egyformán tisztelik egymást! Nem feledhetjük arról: az iskolában a pedagógia szakma és hivatás, nem pedig tudomány. Erre a hivatásra születni kell, szeretni kell a gyerekeket, jól kell
11
ismerni a szaktárgyat, biztos pedagógiai és pszichológiai ismeretek kellenek hozzá, és a személyiséget kell fejleszteni a tanárok együttműködésében. Ez az igazi kompetencia alapú nevelés és oktatás! A továbblépéshez nem kiégett, hanem kiegyensúlyozott tanárokra van szükség. A munkáját szerető, elégedett tanár jó órát fog tartani, s a gyakorlat hozza meg a szaktudást. Ilyenekre lenne szükség minél nagyobb számban, ebben a pedagógusnak továbbra is kulcsszerepe lehet. De a hagyományos pedagógusszerep mellett néha szükséges lehet a kooperatív módszert alkalmazni, projektet készíteni és differenciáltan foglalkozni. A mai iskola a verbalitásra koncentrál, pedig gyermekkorban az intelligencia cselekvésben megnyilvánuló fele az erősebb. Az értelmi intelligencia számtalan formája mellett fontos szerepe van az érzelmi intelligenciának. A pedagógiai program A Pedagógiai Program jól tükrözi az iskola szellemiségét, értékválasztását. A Közoktatási Törvény sokszori módosítása szükségessé teszi számos közoktatási dokumentum szinte folyamatos átdolgozását. A Pedagógiai Programon belül meghatározó szerepet játszik a helyi tanterv. Nem feledhető, hogy munkánk középpontjában nem a saját szaktudományunk, hanem a fejlesztendő gyermek kell, hogy álljon; így az oktatás nevelő jellege nem lehet puszta dekoráció. A rutinból vagy tankönyv alapján történő tanítás felelőtlenség, annál inkább, mivel a forgalomban lévő tankönyvek tartalma nincs mindig összhangban az érvényes tantervekkel. Fontos a módosított illetve a várhatóan hamarosan elkészülő új közoktatási és felsőoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok, a kétszintű érettségi vizsga tartalmi és szervezési kérdéseinek alapos ismerete is. A szakképzés Az egészségügyi szakképzés megőrzése és folyamatos korszerűsítése továbbra is elemi érdeke a 120 ezer ember egészségügyi ellátását biztosító városnak, ill. a közel félmillió megyei lakosnak, ebből adódóan az iskolának is. A szakképzést a Jósa András Megyei Oktató Kórházzal közösen végzik, s a jó
12
szakmai kapcsolat továbbra is megtartandó. Kellő propaganda kell az egészségügyi szakképzésnek. A TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) Nonprofit Kft. ebben nagyon sokat tehet, de a város, a megye érdeke is, hogy az egészségügyi szakképzés ne számolódjék fel. 4. A kapcsolatrendszer Kapcsolat a fenntartóval A helyi oktatásirányítás (a fenntartó) döntéshozó szerepével befolyásolja a vezetői mozgásteret, hiszen településenként más-más súllyal esik latba az oktatás - nevelés ügyének támogatása. Ez partneri, de még inkább függőségi viszony. Ez a kapcsolat szakszerű és korrekt, az iskola zavartalan működéséhez szükséges legfontosabb feltételeket, ha szűkösen is, de a fenntartó biztosítja. Az a jó, ha az iskola elképzelései és törekvései összhangban vannak a városi közoktatási koncepcióban megfogalmazottakkal és az ún. intézkedési tervvel. Az ebből adódó feladatokat az iskola korrekt módon teljesíti. A megyei jogú városi fejlesztési terv, a városi oktatási koncepció, az intézményi pedagógiai programok és az önkormányzati és iskolai minőségirányítási program olyan szerves láncot képezhetnek, amely valóban lehetővé teszi a tervszerű közoktatás-fejlesztést. A megyei jogú városok egyszerre tervezők és végrehajtók, így döntéseikben konzekvensek lehetnek. Akkor jó a fenntartó, és akkor jó az igazgató, ha azért van, hogy előbbre vigye a nevelés - oktatás ügyét. Ezért van a sokféle tanterv, fejlesztési elképzelés, jogszabály. Ám ezek csak papírok. Hogy a célokat sikerül-e megvalósítani, azt valójában egy dolog dönti el: ki áll gyermekeink mellett az osztályteremben! Nem feledkezhetünk meg arról, hogy soha egyetlen ember életét sem változtatta meg egy papír. Csak egy másik eleven ember bír ezzel a képességgel. Ezért napjaink egyik legfontosabb kihívása éppen az, hogy ne csupán a tudás, de a tudás átadóinak a tiszteletét és tekintélyét is sikerüljön megadnunk! A kapcsolatrendszer nyitottságot jelent: további társadalmi környezetet, partnerkapcsolatokat, az intézmény szakmai, hazai és nemzetközi kapcsolatait. Az iskola nem önmagába bezárt világ, mind nyitottabbá válik. A szakmai önállósodása nemcsak nagyobb lehetőségeket teremt, hanem megnöveli a felelősséget is. A szerteágazó külső kapcsolatok sorában kiemelt hely illeti meg
7
a más iskolákkal fennálló kontaktusokat. Ezeknek akkor van igazán értelmük, ha egyrészt a tanítványok számára teremtenek további kulturális, sport, tanulmányi vagy éppen szórakozási lehetőségeket, másrészt a tantestületek közötti tényleges együttműködéssé válnak. E kapcsolatok kiépítésében nem kell, hogy mindig az igazgatóé legyen a kezdeményező szerep. Sokszor életképesebbnek bizonyulnak az ún. alulról jövő kezdeményezések. A nemzetközi kapcsolatok jelentősége elsősorban a nyelvtanulásban játszott pótolhatatlan szerepben rejlik. Nagyon fontosak a nemzetközi cserekapcsolatok, tovább kell erősíteni őket. Fontosnak érzem a jövőben a határon túli magyar iskolákkal való kapcsolattartást (például: Erdély, Kárpátalja, Felvidék). Az iskola hagyományrendszerében tovább erősítendő az érettségi találkozók fontossága. Kapcsolat a szülőkkel Fontos a „megrendelői" (szülői) háttér ismerete, mert ebből levezethető a nevelési feladatok prognózisa. A szülők azok, akik gyermekeik neveléséért egyetemes felelősséggel tartoznak. Az iskola „csak" együttműködő partner ebben a folyamatban. A szülők iskolai jelenlétét így természetes, sőt kívánatos állapotnak kell tartanunk. Az igazgatónak egyéni fogadóóráján kívül is a szülők rendelkezésére kell állnia, ez az iskolát érintő kritikák és konfliktusok kezelésének leggyakoribb és leghatásosabb módja. El kell érni, hogy a szülői munkaközösség munkája ne merüljön ki csak a báli szervezésben, az érettségi büfé biztosításában. Információs anyagokkal, kiadványokkal gyakrabban el kell érni a szülőket. A szülői szervezet gyakoribb bevonásával, a szükséges egyeztetések (véleménykérés, egyetértési jog gyakorlása, stb.) törvény szerinti betartásával kell haladni a döntések előkészítésekor. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése folyamán meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk. Ezért is érzem nagyon fontosnak a szülői, diák és tanári partneri igényekben felmerült kívánalmak teljesítését: rendszeres és következetes számonkérés, a tanulók egyenletes terhelése, nyelvvizsgára való felkészítés, informatikai ismeretek fejlesztése, körültekintőbb csoportbontás, pályaválasztáshoz több segítség stb.
14
Fontosnak tartom, hogy a Közalkalmazotti Tanáccsal és az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve az esélyegyenlőség és a reális érdekképviselet biztosított legyen az iskola minden alkalmazottja számára, az iskola esélyegyenlőségi tervében megfogalmazottak szerint. Célom a feszültségmentes, közösségi klímateremtő működtetés intézményi biztosítása, az új kollégák közösségbe való beilleszkedésének segítése, mentorálása. Befogadó, együttműködő empátiát kell a vezetőnek tanúsítania az egyéni ambíciók, szakmai elképzelések, ötletek iránt. Fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a tanárok, diákok, egyéb dolgozók intézményi komfortérzete. 5. Ellenőrzés A tanári munka ellenőrzése A vezetőknek elhanyagolhatatlan kötelessége az ellenőrzés (mely mérést és értékelést is jelent). A pedagógus munkáját több vonatkozásban ellenőrzik a vezetők: - a nevelési munkáját, - a szaktanári ténykedést, - az adminisztrációt, - a munkafegyelmet, a szabályok betartását. Az igazgatónak, helyettesnek, középvezetőnek (bár semmiféle jogszabály nem írja elő) órát kell látogatni, ez az iskolai munka szükséges velejárója! A pedagógiai vezetésben az ellenőrzés célja és iránya a pedagógiai struktúra funkcionális működésének vizsgálata. Helyesebb és eredményesebb azonban az ellenőrzést olyan eszköznek tekinteni, amely az egyén teljesítményén túl önkritikus választ is keres a többi vezetői funkció (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés) érvényesülésére, saját vezetői teljesítményünkre és az egész iskola működésére. Az ellenőrzések tapasztalatairól az igazgatatónak a nevelőtestület számára be kell számolni! Ehhez segítség: a munkaközösségvezető a munkaközösség éves tevékenységéről az igazgatónak a tanév végén írásos beszámolót köteles készíteni. S a többlettevékenységet illik elismerni és akár díjazni.
8
A nem pedagógus dolgozók igénylik munkájuk ellenőrzését és értékelését: a maguk helyén a munkájuk ugyanolyan fontos az iskola életében. Fontosnak érzem a mérések, értékelések, vizsgáztatások országos rendszeréhez való kapcsolódást. De ezek eredményéről fontos a visszacsatolás is. A tanulmányi munka ellenőrzése Az iskola a tanulókat kétféle szempontból minősíti: egyfelől magaviseletüket, szorgalmukat, másfelől tanulmányi előmenetelüket. Azáltal, hogy a bizonyítványokat aláírásával az igazgató hitelesíti, lényegében azonosulnia is kell az abban foglaltakkal. Felelősséget visel értük, ennélfogva a kialakításukra is befolyást gyakorol. Mindennek kialakult rendje van: a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben részletesen szabályozott a terület. De nem csak a tanórán történik az ellenőrzés. Fontos az egy osztályban tanítók munkaközössége, akik kapcsolatot tartva megbeszélik az aktuális problémákat. Az osztályozás-értékelés témakörében különös figyelmet érdemel a vizsgáztatás, mert ez már külső mérés is. Az osztályozás témakörének egyik legkényesebb szituációja az, amikor diákok vagy szülők panaszt tesznek valamely tanár osztályozási, módszertani, pedagógiai gyakorlatára. Abból kiindulva, hogy a gyermek érdekei nem sérülhetnek, természetesen nem engedhetjük el a fülünk mellett az ilyen bejelentéseket, ha azok megalapozottnak látszanak. De kollégáinkat is védenünk kell az esetleges rágalmazásokkal szemben. Az ilyenfajta ügyeket csak úgy tudjuk jó irányba terelni, ha nyíltan, tapintattal, elfogulatlanul és jóindulattal látunk kivizsgálásukhoz. Talán segíthetne az is, ha változatosabb, sokrétűbb tanulói értékelést használnánk. (A tudósok által legfontosabbnak tartott tíz intelligenciakomponensből a magyar iskolákban jelenleg mindössze kettőt értékelnek). Nem is annyira a pedagógus tanítási kultúrájára, hanem legalább annyira a diákok tanulási kultúrájára kell a figyelmünket bővebben összpontosítani a jövőben.
16
6. Minőségfejlesztés A minőségbiztosítás ipari eredetű fogalom, a pedagógiában ezért is idegenkedünk tőle. De ha a minőség a célnak való megfelelés, akkor látható, hogy iskolánk eddig is - hol tudatosan, hol ösztönösen - sokat tett a minőségért, amit az eddigi eredményes munka is bizonyít. A minőségbiztosítás olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, amely az iskola kitűzött céljainak és tényleges munkájának közelítését célozza meg. Mindez folyamatában és visszacsatolással biztosítja a minőségfejlesztést. Az ehhez csatlakozó önkormányzati minőségirányítási program birtokában elkészült az iskolai minőségfejlesztési program (IMIP) párhuzamosan a pedagógiai program megújításával. A legfontosabb partneri igényeknek való még jobb megfelelés továbbra is cél lehet. Jó lenne, ha nem csak a szlogenek szintjén élnénk a minőség korát, hanem valóban minőségközpontú lenne az iskola gyakorlatában és pedagógiai programjában egyaránt. Mindez az IMIP-ben megfogalmazott minőségi célok elérése is egyben. Az iskola képzési struktúrájának, tagozatainak olyanfajta átalakítása, finomítása, amely biztosítja a tanulói mobilitást - az iskolán belüli és az iskolák közötti átjárhatóságot. A gyermek nevelése elsősorban továbbra is a család feladata. Ugyanakkor nagyon fontos a szülői ház és az iskola közötti kapcsolattartás erősítése, új lehetőségek keresése, az eddig jól működő formák megtartásával. Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül, ezért a cél a nyitott iskola elvének alkalmazása. 7. Pedagógiai kérdések Beiskolázás és tanulmányi helyzet Az igazgató kapcsolata az iskola diákjával akkor kezdődik, amikor a legelső felvételi tájékoztatót tartja az érdeklődőknek, és hivatalosan az utolsó vizsga leteltével, a végbizonyítvány átnyújtásával zárul. Ez nem ok - okozati viszony, de a jó beiskolázás következménye lehet a jó tanulmányi helyzet. Ezért a tanuló felvétele, amelyről a törvény szerint az igazgató dönt, kardinális kérdés egy iskola életében. A minél szélesebb körű tájékoztatás szóróanyaggal,
17
jó PR - munka révén és személyes találkozással biztosíthatja a jó beiskolázást. Nem elég azonban az előzetes tájékoztatás, kell az eredmények gyors feldolgozása és nyilvánosságra hozása is. Természetesen a lényeges az lesz majd, hogy az iskola hogyan tekinti saját növendékének a diákot. Személyiség - és közösségfejlesztés, tehetséggondozás A nevelés a személyiségre irányul, és legjobban közösségben éri el célját. Az iskola nevelési programjában a személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos részek jól végiggondoltak, változtatásra nem szorulnak. Egy bizonyos, hogy képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet. Ennek ellenére egyre nagyobb kihívás lesz a mában, hogy az ismeretközpontú oktatás felől fokozatosan el kell mozdulnunk a képességfejlesztő oktatás felé. Úgy lenne ezt jó csinálni, hogy a kettő között ne legyen éles határvonal és ellentét. Ez jelenthetné a kompetencia alapú nevelést-oktatást. A személyiségfejlesztéshez és közösségfejlesztéshez legszorosabban hozzátartozó lelki fejlődést, érzelmi intelligenciát már nehezebb megragadni. Pedig sokszor ennek révén lehet boldoggá válni az életben, s a hozzáadott pedagógiai értékben is ennek lehet a legnagyobb szerepe. A személyiség- és közösségfejlesztésnek tere lehet: a tanóra, különösen az osztályfőnöki óra, de a tanórán kívüli, a tantárgyakhoz kapcsolódó és szabadidős tevékenységeket se feledjük. A leglényegesebb dolgok otthon, a családban dőlnek el. Az iskolai színtéren a tanórai tantervi tevékenységek jobban adottak. Nagyobb lehetőségek vannak a tanórán kívüli tevékenységek kihasználásában és fejlesztésében. Ennek rendszere ugyan adott, de tovább bővíthető. A személyiség- és közösségfejlesztésben kulcsfogalom a motiváció. Minden gyermek tehetséges valamiben, így minden tanárnak foglalkoznia kell a tehetséggondozással (persze a differenciált foglalkozás nem könnyű). A tanári maximaiizmusnak a fő forrása az a céltévesztés, amikor az iskola kizárólagos fő céljának azt tűzi ki, hogy a tanulókat felkészítse a következő iskolafokozatra. De a cél sokkal mélyebb: a tudásért tanulni és tanítani. Meggyőződésem, hogy a gyermekközpontú iskola eredményesebb és sikeresebb diákokat képes nevelni. Ezért a tananyagnak áttekinthetőnek, számon kérhetőnek kell lennie. Az egyenletes képzés mellett az iskola alapvető
18
feladata a gyermekekkel való egyéni foglalkozás is. Persze egyes diákoknál vannak egyéni hátrányok. Egyéni hátrányok Külön kell foglalkoznunk az előzőek után az egyéni hátrányokkal, a magatartási nehézségekkel küzdők; a tanulási kudarc kezelése; a szociális hátrányok kezelése; sajátos nevelési igényűek integrált nevelése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás egyre nehezebb feladat. A mai közoktatásban kiemelt helyen szerepel az együttnevelés erősítése, a hátrányos helyzet csökkentése, az összefogáson alapuló integrált oktatás. Mindannyiunk érdeke, hogy a hátrányos helyzetűek, a fogyatékosok: a sajátos nevelési igényűek is teljes életet éljenek. Ehhez szükséges a paternalista szemlélet megváltoztatása. Az egyéni hátrányok észrevétele és kezelése minden tanártól és különösen az osztályfőnököktől bővebb odafigyelést igényel. Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnöki az iskola legfontosabb munkaközössége. Ők azok, akik a növendékek még átlátható közösségét, az osztályokat irányítják, koordinálják a nevelő munkát, közvetlenül figyelemmel kísérik az egyes gyermekek sorsát, fejlődését, és szervezik az osztály közösségi életét, segítik a véletlenszerűen együvé került fiatalok valódi közösséggé alakulását. Összekötő kapcsot jelentenek a család és az iskola között, és tényleges nevelőként gondoskodnak a rájuk bízott gyerekekről. Osztályfőnöknek lenni rang, és nem felpanaszolható munkaköri kötelesség. Fontos, hogy a nevelőtestület is így ítélje meg ezt a kérdést. Nem könnyű idáig eljutni akkor, ha az osztályfőnökök felé nem fordul kellő figyelemmel a vezetés, és ha nem értékeli a munkájukat, ha anyagilag nem becsüli meg őket. Nevelési problémák A nevelés elsősorban nem normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. E folyamat értelemszerű irányítója a tanár, aki megismeri a
10
gyermek személyiségét, tiszteli azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Bizonyos hatalma van, amellyel sohasem élhet vissza. Ezt saját erkölcsisége és a tantestület természetes belső önellenőrzése garantálja, s szerepe van benne a jó igazgatónak is. A gyermek- és iijúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység leginkább ezen problémák megoldását szolgálja: családi gondok, rossz baráti környezet, iskolai gondok, drogok (alkohol, cigaretta, kábítószerek stb.). Elsődleges cél a megelőzés, valamint a veszélyforrások felderítése. Félő, hogy hosszabb távon, amennyiben nem történik áttörés a szenvedélybetegségek és a kiváltó aszociális-mentálhigiénés problémák átfogó kezelésében, a fiatalok magukra és környezetükre nézve veszélyes egészségügyi, életvezetési mintákat alakítanak ki. Ezek utólagos kezelése, a gyógyítás és a rehabilitáció jóval költségesebb, eredménye pedig esetlegesebb, mint a prevenció. Jól szolgálják ezt a célt, az ún. nevelési értekezletek, melyek legfontosabb funkcióját abban látom, hogy alkalmat teremtsenek az iskola falain túli kitekintésre is. Nem engedheti meg magának egyetlen tanári kar sem, hogy kizárólag és örökösen a saját belső ügyeivel foglalkozzék. Szüksége van a testületnek a szellemi felfrissítésre, a külvilágból érkező egyéb információk befogadására és feldolgozására. A pedagógusok jelentékeny hányada nem túlzottan szereti az értekezleteket. Ennek ellenére nem szabad róluk lemondani, mert hiányuk érződik a tantestületi együttgondolkodás fellazulásában és a tanári kar polarizálódásában. Különösen fontos lenne a következetesség a nevelési kérdésekben, az egységes nevelési eljárások. Persze a legtöbbet ér a tanári, nevelői példamutatás megjelenésben, stílusban, munkában stb. Iskolarendszerünk komoly problémája: az oktatási eredmények visszaesése és az iskolák közötti különbségek növekedése. A szaporodó negatív társadalmi jelenségek ellensúlyozásában, sajnos, egyre jobban gyengül a magyar iskola. Értékválságos világunkban a tanulásnak és a tudásnak egyre kevesebb a presztízse. A családi élet válságát egyértelműen érezni lehet az iskolában is. Sok szülő saját problémáit áthárítja az iskolára. Ilyen helyzetben még többet kell áldozni a nevelésre-oktatásra. Hosszabb távon nem lehet a rendszert hivatástudatból működtetni.
20
A diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. Ez jogilag is alátámasztott tény. Az iskola diákjai és dolgozói nem egymás ellenében, hanem egymással összefogva, együttműködve tudnak csak „iskolát csinálni". Kiemelten fontos a DÖK munkáját hatékonyabbá tenni. Kamatoztatni kellene a szabadidő-szervező lehetőségét, amely jórészt kihasználatlan. Szükséges, hogy a diákok kulturáltan és körültekintően jelenítsék meg problémáikat, véleményüket, észrevételeiket. Nincsen abban semmi meglepő, hogy a tanítványok általában kevésnek, a tanárok pedig többnyire soknak találják a középiskolás diákok jogait. De az igazi kérdés az, hogy érvénye sülnek-e az emberi és diákjogok. Tudnak-e élni vele a pedagógusok és a diákok. 8. Emberi erőforrások A nevelőtestület Az igazgató döntően a tanárokkal érintkezik napi munkája során. A különböző szakképesítésű tanárok munkájában az igazgató szabályozó szerepe teremtsen egységet, az eltérő nevelő egyéniségeknek az igazgató személye adja meg a közös célra törekvők elengedhetetlen harmóniáját, a kiszögeléseknek az ő figyelme legyen a megszüntetője. Ha ez megvan az iskola működésében, akkor könnyen adódik belőle a jó tantestületi légkör. Ehhez tudatos testületépítés is kell, törődés az új kollégákkal, és nem csak az újakkal. A pedagógusokat menedzselni, munkáját ellenőrizni és minősíteni is kell. Az oktatás fejlesztésének szempontjából legfontosabb a tanári kar minősége. Cél lehetne, hogy minél több igazi tanáregyéniség legyen a kollégák között. Az iskola egykori tanulóinak tanárként való alkalmazása megőrzésre méltó hagyomány. A pedagógusok igénylik a jó munkahelyi légkört (ez egyben a hatékony iskolai PR biztos forrása is), a megfelelő és időbeni tájékoztatást, a következetességet nevelési kérdésekben, a nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést, a korszerű oktatási eszközöket. Az igazgatónak törekednie kell, hogy ezek az igények minél jobb körülmények között teljesüljenek, bár nem minden dologban tud egyedül (pl. az anyagi megbecsülés) hatékony módon segíteni. A tantestületi
11
összetartásban fontos szerepe van a jól sikerülő tanári kirándulásoknak, vagy egyéb más alkalmaknak is. A diákok Az iskolában a diákok a főszereplők: őértük működik minden. Erről nem feledkezhet meg az igazgató sem. Akkor sem, ha napi teendői miatt sokkal ritkábban érintkezhet közvetlenül a gyerekekkel, mint ahogyan az szükséges volna, és ahogyan szeretné. Az igazgatót hosszú éveken keresztül szilárd kötelék fűzi a mindenkori és a majdani diáksághoz. Személyében ő képviseli az iskolát magát és annak állandóságát. Az tehát, hogy hogyan alakítja a tanulókkal való kapcsolatát, meghatározó jelentőségű egy-egy iskola történetében. 9. Gazdálkodás Gazdálkodási stratégia Az iskola gazdálkodásának módját szigorú jogszabályok írják körül, ezeket pedagógus végzettségű igazgató nem ismerheti tökéletesen. Ez az a szakterület az iskolavezetésben, ahol a legtöbb segítséget lehet kérni és kapni a fenntartótól, a gazdasági titkártól. Az igazgatónak nem kell feltétlenül értenie a pénzügytechnikai szabályokhoz, a könyvelés, a leltározás, utalványozás, elszámolás részletkérdéseihez. De tájékozottnak kell lennie azokról a legalapvetőbb kérdésekről, amelyek az iskola gazdasági helyzetét tekintve meghatározóak. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a költségvetés előirányzatainak teljesítését, és túlköltés esetén - az okokat feltárva r
megfelelő intézkedéseket hozni. Érdemes negyedévente egyszer feltétlenül ellenőrizni a pénzforgalmat. Az igazgatónak kell döntenie a nagyobb beruházások, felújítások, bővítések, karbantartások és fejlesztések beszerzések kérdéseiben. E döntések előkészítésébe be kell vonni a tanári kart, a munkaközösségeket és a közalkalmazotti tanácsot. A mindig szűkös pénzkeretet csak úgy lehet viszonylag konfliktusmentesen elosztani, ha a tantestület együtt látja - legalábbis nagy vonalakban - az intézményi gazdálkodást.
22
A legtöbb pedagógus nem foglalkozik azzal, hogy hány forinttal gazdálkodik az iskola éves szinten, mennyit fizet ki bérre, energiára, fénymásolóra, telefonra, stb. így nem várható el tőlük megfontolt javaslattétel a költségvetési keretek elosztásakor. Ezért kell időről időre tájékoztatni a tantestületet a legfontosabb adatokról. Természetesen a gazdálkodás témaköréhez hozzátartozik a pénzforrások felkutatása is. De az iskolák nevelési - oktatási intézmények, pedagógiai műhelyek, melyeknek megfelelő finanszírozásáról a társadalomnak kell gondoskodnia. Olyan színvonalon, hogy az összegek elegendőek legyenek az igényes működéshez és az állandó fejlesztéshez. A takarékossági intézkedéseknek megfelelően csak a működéshez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat teljesíthetők. Az iskola éves költségvetési támogatását rendeletben meghatározott fejkvóta alapján kapja a tervezett és engedélyezett létszámadatok alapján. A költségvetést az éves bérpolitikai intézkedésből adódó összeg és a tervezett saját bevételek módosítják. A kiadási oldalon a főbb elemek a személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatása, felhalmozási kiadások. A gazdálkodás lehetőségeit azért kell jól ismernünk, hogy azokat az iskola javára fordíthassuk. A korlátokat jobban számon tartjuk, mert azok konkrétabban visszajeleznek. Megtörténhet azonban, hogy egy lehetőség elmulasztása nagyobb kárt okoz, mint egy korlátozás. Egyre több nevelést - oktatást segítő pályázat van. Számítani kell rá, hogy az elkövetkező időszakban is az Európai Unió által nyújtott támogatások fogják képezni a közoktatás fejlesztésére fordítható források meghatározó hányadát. Készülni kell ezen Strukturális Alapok pályázati kiírásainak folyamatos megjelenésére: HEFOP, TÁMOP, TIOP, stb.. De ehhez sikeresen pályázó munkatársak kellenek. Ezért ki kell alakítani az iskolában a jól pályázók ösztönző rendszerét (például a minőségi bérpótlék bizonyos százalékát erre lehetne fordítani!). A gazdálkodási stratégia tervezésekor kiemelt szempont kell, hogy legyen a költséghatékonyság kérdésének folyamatos összekapcsolása az oktatás szakmai - pedagógiai minőségének és eredményességének javulásával! A pusztán közgazdasági szemléletre épülő standardizálásokban, sajnos, elvész a gyermek - viszont a gyermek a legjobb befektetés.
12
10. Összegzés A közoktatásban az igazgató szakmai tudásán, elkötelezettségén nagyon sok múlik, de csak egy együttműködő, egy irányba húzó tantestülettel lehet igazán sikeres. A jó igazgató megértette látszólag apró cselekedetei hatalmát. Ezen cselekedetek szimbolikus jelentősége óriási. Az iskolában az a fontos, amivel az igazgató az idejét tölti,ahogyan dolgozik, ahogy példát mutat a munkából és nem az, amiről prédikál. Ezért nagyon fontos az érzelmi intelligencia. Persze fontos az igazgató szerepe és felelőssége az intézmény jogszerű működésében, a gazdálkodás lehetőségeiben és korlátaiban, de a legfontosabb, hogy személyisége, szakmai felkészültsége révén a kihívásoknak meg tudjon felelni. Az iskolában a cél mindig az értelem és az emberi tartás tehát a neveltségi szint kibontása és továbbfejlesztése volt és maradt. Nincs egyetlen üdvözítő módszer, de van egyetlen igazi feladat: az, hogy a diák magáévá tegye a tanított tudnivalókat. Ebben sokat segíthet az igazgató, aki (bár sokszor az ellenkezője is igaz!) elsősorban nem jogász, nem közgazdász, nem hivatalnok, nem menedzser, nem is politikus vagy üzletember, hanem mindenek fölött pedagógiai vezető. Nem is lehet más, amennyiben az iskola valóban pedagógiai műhely, ahol a gyerekek neveléseoktatása körül szerveződik minden más tevékenység. Az iskolaigazgatónak oroszlánrésze van abban, hogy milyenné válik az iskola, hogyan boldogulnak ott a gyerekek, vagyis hogyan formálódik az ország jövője. Ezzel együtt az iskolában a diákok a főszereplők: őértük működik minden. Az iskolában a munkavégzés „célja" és „tárgya" a növendék, „eszköze" a tanár és a többi adminisztratív és technikai dolgozó. Ezt a munkafolyamatot az igazgató koordinálja. Hogy ez sikeres legyen, az szükséges, hogy minden féllel (diákság, tanárok, adminisztratív és technikai dolgozók és a szülők) jól töltse be vezetői tisztét. Ennek a közösségnek a kiépülése és harmóniája teszi alma materré az iskolát. A magam eszközeivel és képességeimmel ehhez kívánok hozzájárulni, ha a kollégáktól és a fenntartótól bizalmat kapok.
