PÁLYÁZAT A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓI BEOSZTÁSÁRA
Készítette: Fekete József
Debrecen, 2011. április
ÉDESAPÁMNAK ÉDESANYÁMNAK SZERETETTEL, TISZTELETTEL, KÖSZÖNETTEL
-2-
I.
BEVEZETŐ
"Az ember nem csak ásóval és kapával szelídít meg egy tájat, hanem azzal is, amit ásás és kapálás közben gondol." /Márai Sándor/
Öt évvel ezelőtt választottam a lehetséges alternatívák közül. Azt tűztem ki célul, hogy a genius loci által bátorítva megpróbálok jól gazdálkodni az örökséggel. Építkezek a szilárd alapokra és tovább viszek egy iskolaszervezési gyakorlatot, folyamatot. Elvégzem a helyi nevelési rendszer szükséges változatásait, dinamikus egyensúlyt teremtve a központilag lehetséges és a helyileg szükséges között. Igyekszem fejlesztéseket bekapcsolni az iskola mindennapi életébe. Úgy gondolom, hogy ezeket a célkitűzéseket a Medgyessy Ferenc Gimnázium alkalmazotti közösségének a helyi sajátosságok megőrzése mellett, figyelembe véve a lehetőségeket és elvárásokat sikerült megvalósítania. Leraktunk egy szilárd alapot, kialakítottuk a szükséges infrastruktúrát és képzési rendszert, követtük a szükségszerű változásokat, de kreatív, innovatív változtatásokkal megőriztük az intézmény egységét. Biztosítottuk az alkalmazottak egzisztenciális biztonságát, felkészültünk az iskolapiaci versenyhelyzet kihívásaira, megőriztük és megerősítettük az iskolarendszerben elfoglalt státuszunkat és új dimenziókkal gazdagítottuk a képzési palettánkat. Meggyőződésem szerint az előttünk álló öt év a meglévő folyamatok finomra hangolása és a folyamatos fejlesztő munka jegyében kell, hogy elteljen. Sajnos a társadalmi, gazdasági mikro-és makro környezet kedvezőtlen változása a válság és annak kísérőjelenségei szétzilálták az emberi kapcsolatrendszereket a munkahelyeken és a munkahelyeken kívül is. A közalkalmazottak létbizonytalansága rendkívüli lélektani terhet jelent, amitől a mindennapi munkát és a kialakult kapcsolatokat függetleníteni nagyon nehéz vagy egyáltalán nem lehet. Mindenki olyan optimális megoldást vár, keres, ami megoldja az éppen aktuális gondjait. Célom, ezért az, hogy biztonságos, emberi, családias légkörű iskolát valósítsunk meg, ami kezeli a kialakult krízis helyzeteket. Sokat gondolkodtam azon, hogy végső soron miért adom be újra vezetői pályázatom. Őszinte szembenézés volt ez önmagammal és arra a megállapításra jutottam, hogy -3-
a szüleim által rám hagyott emberi, pedagógia értékek és szemlélet, a belém vésődött érzelmi, szellemi és szakmai örökség nem hagy más utat számomra. Úgy érzem, hogy egy olyan pályázó számára, akinek az elmúlt években módja volt együtt dolgozni a Medgyessy Ferenc
Gimnázium alkalmazotti közösségével, és
megismerhette a helyi sajátosságokat, lehetőségeket, elvárásokat, nem lehet kérdéses, a folytatás. Ahogy változnak az iskolával szembeni társadalmi elvárások, ugyanúgy változnak az intézményvezetőkkel szembeni elvárások
is. A
vezetői munka egyre
összetettebb és bonyolultabb lesz. Olyan kihívás ez, ami vagy feladására késztet, vagy arra ösztönöz, hogy szembenézzünk a kihívásokkal és megfeleljünk azoknak. Én a szembenézést választom. A fejlesztőmunka szerintem nem egy lezárt és változtathatatlan egység hanem folyamat, ami a visszacsatolások révén válik teljessé, ezért szeretném a megkezdett munkát folytatni. Ösztönöz, hogy elképzeléseinket a közös célok és feladatok megfogalmazása után a napi gyakorlatban olyan eredményességgel valósítsuk meg, ami joggal elvárható. Ehhez a munkához számomra az alkalmazotti közösség szakmai felkészültsége, elkötelezettsége garancia. A szülők és diákok konszenzuson alapuló támogatása és elvárásai elengedhetetlen feltételek. Iskolai végzettségem, szakmai képesítésem, pedagógiai tapasztalatom és a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban végzett tevékenységem, alapján, az eddigi munka híveként, a szükségszerű fejlesztés elkötelezettjeként adom be pályázatomat.
II. A FEJLESZTŐ MUNKA CÉLJA, ALAPJAI, HELYZETELEMZÉS A Medgyessy Ferenc Gimnázium vezetői és tantestülete az iskola indításakor úgy döntöttek, hogy sajátos lakótelepi körülmények között nem a hagyományos utat követik, hanem megpróbálkoznak egy - a kor igényeit tartalmában és stílusában jobban kifejező sajátos, csak erre az iskolára jellemző helyi nevelési rendszer kialakításával. 25 éve tartó fejlesztő tevékenység eredménye, hogy egy bizonytalan társadalmi környezetben, folyamatos és kiszámíthatatlan változásoktól nehezített időszakban kialakultak az iskola tartalmi és szervezeti jellemzői. A pályázati műfaj
-4-
nem ad lehetőséget a folyamatos és dinamikus változások leírására, ezért csak azt az alaphelyzetet rögzítem, amely a munka kiinduló pontja.
1. Az eredményes iskola Az iskola megnyitása óta a környezeti igények folyamatos elemzésén alapuló iskolaszervezési gyakorlat olyan modellt eredményezett, ami országosan ismert és elismert. A modell legfontosabb jellemzői: •
Az iskolafejlesztést összekapcsolja a tanulásfejlesztéssel.
•
Pedagógiai gyakorlatában a differenciált és integrált eszközök és módszerek egyaránt megtalálhatók.
•
Interaktív kapcsolatban áll környezetével.
•
Képes a folyamatos önfejlesztésre.
•
Minőségi pedagógiai szolgáltatását folyamatos mérésekre alapozza.
•
Innovatív, rendszerszemléletű stratégia alapján dolgozik.
2. A működés alapelvei A jelenlegi gyakorlat alapján az iskolai pedagógiai tevékenység céljának azt tekintem, hogy az általunk közvetített értékek révén megalapozzuk és fejlesszük azokat a személyiségjegyeket, amelyek birtokában tanulóink egyéni életútjuk során alkotó, gondolkodó, a környezettel harmóniában élő, testileg - lelkileg egészséges felnőttekké válhatnak. Az iskola alapfunkcióinak - tudásközvetítés, képességfejlesztés, értékszocializáció, szociális ellátás, hátránykompenzálás, tehetségfejlesztés, iskolai jó közérzet biztosítása - kiteljesítésével segítenünk kell tanulóinknak, az eltérő szociokulturális státuszukból adódó hátrányaik kiegyenlítésében. Az iskolaszervezési gyakorlat során a tanulói érdekeket – diákcentrikusság helyezzük előtérbe oly módon, hogy nem kiszolgálva az elvtelen tanulói kívánságokat, az iskola értük, és általuk működjön. A tanulás színterének nemcsak az osztálytermet tekintjük, hanem minden helyet és alkalmat, ahol direkt vagy
-5-
indirekt úton tudatosan formáljuk tanulóink személyiségét. Nem mi tanítunk meg mindent, de a fókuszban, a katalizátori szerepben nekünk kell állnunk. Tanulóink
adottságaiból,
motiváltságából
és
céljaiból
adódó
egyéni
különbözőségeikhez alkalmazkodva igyekszünk mindenkit eljuttatni azokhoz a maximumokhoz, amelyekhez egyáltalán eljuttathatók. Fejlesztjük mindazokat a kognitív, verbális és nonverbális készségeket, amelyek a különböző kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák Nevelő - oktató munkánkkal hozzájárulunk a Magyarországhoz, Debrecenhez való kötődés érzésének erősítéséhez, a hagyományok megőrzéséhez, az értékteremtő magatartásmód kialakításához.
3. Célmeghatározás 3.1. Az iskola nevelési - oktatási céljai •
Az alapvető megismerési, gondolkodási műveletek, kommunikációs készségek és képességek differenciált fejlesztése.
•
A tanulók testi - lelki egészségének megőrzése, fizikai és mentálhigiénés szükségleteik kielégítése, a mozgáskultúrájuk fejlesztése.
•
Harmonikus kapcsolatok kialakítása a társadalmi és természeti környezettel.
•
A tanulók legyenek felkészültek a továbbtanulásra.
•
A tanulók sikerélményhez juttatása. Minden tanuló jusson sikerhez a képességek mind szélesebb körében.
•
A tanulók tudják kezelni azt a sokszínűséget és különbözőséget, amellyel a nemzetközi közösségekben találkoznak.
•
Alakuljon ki tanulóinkban az egészséges nemzeti önbecsülés érzése, a Debrecenhez és Magyarországhoz való kötődés érzése, az iskolapolgári tudat és cselekvés készsége.
•
Művészi kifejezőkészségek megalapozása, fejlesztése, a megfelelő vizuális műveltség kialakítása.
•
Kiemelt célunk a gimnázium képzési specialitásainak (idegen nyelvi, képző- és táncművészet, tehetséggondozás) biztosítása.
•
Az intézmény arculatának fő meghatározója a művészeti képzés, s részben erre
-6-
épül a szakképzés, amely sokszínűségével hiányt pótol a régióban. Értéknek tartjuk, hogy a művészeti képzés szempontjából országos beiskolázású intézmény vagyunk. •
Sajátos arculatunkat erősíti a Holló László Múzeum is, amelynek szellemisége elmélyíti a múzeum termeiben tartott órákat.
•
Kiemelt fontosságú területként kezeljük a múzeumi feladatokat.
•
Erősségünk a nyelvoktatáson belül a nyelvi tagozatunk, ahol mind németből, mind angolból a tanulók döntő többsége az iskolai felkészülés eredményeképpen nyelvvizsgát szerez. Kevés középiskola dicsekedhet 20 éve tartó testvériskolai kapcsolattal, amelyet a hatékony nyelvoktatás szolgálatába állítottunk.
•
Legújabb képzési lehetőségként a táncművészet is beépült az oktatási struktúrába. Ez klasszikus, modern és néptánc programját jelenti. 2005-től akkreditált tantervi képzés után érettségi vizsgát tehetnek növendékeink táncból.
•
A számítástechnika oktatás kiemelt szerepet tölt be az iskolában.
•
Szakmailag
jól
demokratikus
felkészült
munkahelyi
tantestület légkörben
dolgozik folyik
az
az
intézményben,
alkotómunka,
jó
és
folyamatos
innovációkkal találtuk meg helyünket a város közoktatásának palettáján. A dolgozókban erős az intézmény iránti elkötelezettség. Ennek fenntartása változatlanul célunk. •
Szakmai körökben is elismerést vált ki a Medgyessy Galéria működtetése, ahol a diákok bemutatkozásán kívül a kortárs művészek kiállítása is gyakori.
•
Az iskola környezetével, esztétikai képével jó hatást gyakorol az itt tanulókra, dolgozókra, ennek a biztosítása iskolai munkánk része.
3.1.1. Pedagógiai elveink • Minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor nyugodt iskolai élet biztosítása. • Korszerű
ismeretek
közvetítése,
s
a
teljesítmény
személyiséghez
alkalmazkodó növelése. • Minél több területen adunk módot a választhatóságra, igyekszünk minden gyerek
számára
megtalálni
azt
a
tevékenységet,
amelyben
sikerrel
bontakoztathatja ki képességeit. A tárgyi ismeretek mellett célunk a probléma felismerés, konfliktuskezelés és együttműködés képességének kialakítása.
-7-
• Szabadság,
önállóság,
ugyanakkor
az
alkalmazkodás
és
tolerancia
egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. • Az értelmes fegyelem, az önálló véleményalkotás, az önmaguk és mások iránti felelősség életkornak megfelelő gyakorlata
3.1.2. Feladataink •
Megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása.
•
Az egyes gyerekek személyiségének minél alaposabb megismerése, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása.
•
A
személyiség
egészének
fejlesztése,
amely
magába
foglalja
az
intellektuális, az érzelmi, a szociális, az erkölcsi, az esztétikai és a fizikai szükségletek kielégítését. •
Az itt eltöltött évek során a tudásszint, a teljesítmény a gyerek személyiségéhez, képességeihez mért maximális fejlesztése.
•
Felruházni tanítványainkat az önálló tanuláshoz szükséges alapvető képességekkel, hangsúlyt fektetni a "mit" kérdésen kívül a "hogyan" tanuljanak.
•
Biztosítani, hogy az iskola személyes tapasztalás színtere legyen, a gyerek aktív
részese
lehessen
az
őt
körülvevő
világ
megismerésének,
alakításának. •
A mai kor követelményeinek megfelelő számítástechnikai ismeretek elsajátítása, alkalmazása.
•
Az
érvelés,
vitatkozás,
problémamegoldás
képességének
tudatos
kialakítása, fejlesztése. •
A szülőkkel való sokoldalú együttműködés a gyermekek nevelésében.
•
A pályaválasztás segítése.
•
A tehetséggondozással és a pótlólagos esélyteremtéssel párhuzamosan tovább kívánjuk színesíteni az iskola palettáját.
•
Arra törekszünk, hogy a térségben kivívott egyedi helyünket megtartsuk és erősítsük, jelenlegi működési formánkat kiteljesítsük.
-8-
•
A képzőművészeti versenyeken kívül egyéb szaktárgyi versenyeken is gyakrabban indítjuk növendékeinket, és több iskolai vetélkedőt is szervezünk. A megmérettetés inspirálólag hat a tanulókra.
•
A képzőművészeti képzésben megszervezzük az alkotóköröket, illetve a nyári alkotótábort.
•
Elsősorban
a képzőművészeti osztályban
tanulók számára külföldi
tanulmányutat szervezünk •
A
felújított
Holló
László
Emlékmúzeumban
diák-művész
találkozót
szervezünk, vagy kamara előadásokat tartunk ott. •
A képzőművészeti és szakmai műhelyek, táncterem további fejlesztése.
•
Az iskolaújság és az iskolarádió a diákalkotók és információszerzés miatt fontos feladatunk.
•
Posztszekunderi
képzés megvalósítása képzőművészeti területen a
főiskolákkal közösen.
3.2. Szervezeti célok •
Szervezeti tanulás képességének fejlesztése.
•
Hatékony vertikális és horizontális kommunikációs háló kiépítése.
•
Az iskola bekapcsolódása a nemzetközi szintű művészeti iskolák együttműködésébe.
•
Az infrastruktúra javítása.
•
A Gazdasági Szervezettel való együttműködés hatékonyságának fokozása.
4. Helyzetelemzés Az iskola Debrecen társadalmi / politikai / gazdasági inercia rendszerében helyezkedik el, de fontos figyelembe venni néhány olyan országos és nemzetközi folyamatot is, amelyek közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a pedagógiai tervezőmunkát.
4.1. Nemzetközi környezet Az EU közösségi oktatáspolitika végrehajtását célzó programjához 2003-ban csatlakozott Magyarország is. Ez a program és más dokumentumok elsősorban a
-9-
nemzeti közoktatási rendszerek számára fogalmaznak meg feladatokat, de néhány, e helyeken megjelölt prioritást érdemes figyelembe venni. E prioritások: •
A korai iskolaelhagyók számának csökkentése.
•
Az olvasás, a matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát minden tagállamban legalább felére kell csökkenteni.
Bolognai folyamat •
ezzel összefüggésben a kétszintű érettségi kérdése
•
a felsőoktatás radikális átalakítása
4.2. Az iskola nagytársadalmi környezete 4.2.1. Jogszabályi feltételek változása A jogszabályok gyakran változnak. A parlamenti döntéseket a végrehajtási rendeletek módosítása is követi. Ezen túlmenően az iskolaszervezési gyakorlatot jelentősen befolyásoló kormány- és miniszteri rendeletek születtek / születnek, és más jogterületeken is folyamatosan történik olyan jogalkotás, amely hat a közoktatásra. A jogszabályoknak megfelelő működésen kívül vezetői szempontból azt is figyelembe kell venni, hogy az állandó változások nem csak a jogszabályokkal kapcsolatos adaptációs készenlétet fokozzák, hanem egy alkalmazotti közösség életében is komoly (lét)bizonytalanságot okoznak. Ezt a bizonytalanságot a vezető feladata enyhíteni a tájékoztatás hatásfokának növelésével.
4.2.2. Társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok nagy mértékben befolyásolják az iskola belső világát. Különösen kockázatosnak tartom a következő kiemelt tendenciákat: •
Növekedett a gyermekek és a gyermekes családok elszegényedési kockázata.
•
A média negatív hatásának felerősödésével az iskola, a család és a gyerek távolabb került és elidegenedett egymástól. Ezzel összefüggésben erőteljesen romlottak a drogfogyasztás mutatói.
•
A kedvezőtlen társadalmi hatások és a hagyományos értékek devalvációja identitás és értékválságot okoz a társadalom minden szintjén és minden intézményrendszerében.
•
A demográfiai trendek kedvezőtlenek, az előrejelzések alapján további - 10 -
csökkenés várható. •
Felértékelődött a nyelvtudás,a digitális írástudás (ECDL), és a szakképesítés szerepe, ezzel együtt azonban nőtt az esélyegyenlőtlenség érzése a társadalom minden rétegében és minden korosztályában .
4.2.3. Stratégiai feladatok a közoktatásban
Az középtávú közoktatás fejlesztési stratégia prioritásai közvetve és közvetlenül is hatnak a tervezőmunkára. A kiemelt fejlesztési irányok: •
Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése.
•
Az oktatás minőségének fejlesztése.
•
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése.
•
Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kompetenciák fejlesztése révén.
•
Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.
•
A pedagógusszakma fejlődésének támogatása.
4.2.4. Iskolapiaci versenyhelyzet
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a nem önkormányzati fenntartású nevelési - oktatási intézmények számának illetve létszámkapacitásának növekedése, vonzó képzési formák megjelenése kiélesítette az iskolapiaci versenyhelyzetet.
4.3. Az iskola közvetlen környezete
Az iskola közvetlen környezete az a közeg, amely a társadalmi hatásokat transzformálva és adaptálva közvetlenül fogalmaz meg igényeket, elvárásokat, követelményeket az iskola munkájával kapcsolatban. A közvetlen társadalmi környezet meghatározó elemei: a fenntartó, a család, a tanuló, a nevelési - oktatási intézményrendszer, civil szervezetek.
4.3.1. A fenntartó Az elmúlt időszakban két, nagy jelentőségű ágazati stratégiai dokumentum készült el, amelyek jelentősen befolyásolják az intézményhálózat, az egyes intézmények - 11 -
működését. Mind a közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv, mind az ÖMIP az intézménytípus számára megfogalmazott célokon és feladatokon túl konkrét célokat és feladatokat is megfogalmaz minden önkormányzati fenntartású iskola részére. Ezek az átlátható és a követhető helyi oktatáspolitika garanciális elemei.
4.3.2. A család A család az iskola legfontosabb partnere a nevelési - oktatási folyamatban. Sajnálatos módon a családok szocioökonómiai státuszának néhány jellemzőjében kedvezőtlen változás következett be. A felmérések és statisztikánk eredményei azt mutatják, hogy: •
Emelkedett a válások száma
•
Nőt a munkanélküliek száma, (a nők munkanélküliségi rátája nagyobb)
•
Csökkent a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó családok száma.
•
A családok nagy részének napi anyagi gondjai vannak
•
Az értelmiségi réteg részaránya csökkent
4.3.3. Nevelési - oktatási intézmények A közvetlen környezetünkben működő általános iskolák feladatukat jó színvonalon végzik, az együttműködés példaértékű . Sajnálatos tény, hogy a tanulók létszáma demográfiai okokból egyre csökken, így hosszú távon a jelenlegi beiskolázási szint megtartása sem alap sem közép fokon nem biztosított. Ezt a folyamatot ellensúlyozza az a tény, hogy a gimnázium országos beiskolázási gyakorlattal rendelkezik, illetve specializációját tekintve egyedülálló. A városban működő középiskolák együttműködése koordinált és harmonikus, tevékenységei területeik, szolgáltatásaik kiegészítik egymást, nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak.
4.3.3.1 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere (intézményekhez kötődő civil szervezetek)
- 12 -
Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének, megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.
Ennek érdekében együttműködik:
a fenntartó által kijelölt gyermekjóléti szolgálattal, Forrás Lelkisegitő Szolgálattal, , a Nevelési Tanácsadóval, a Drogambulanciával, a
Megyei Gyámhivatallal, a
Polgármesteri Hivatalok gyámügyi részlegeivel, a Megyei
Pedagógiai Intézettel,
Megyei Munkaügyi Központtal, a felsőoktatási intézményekkel, oktatást végző szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató szervezetekkel.
Az intézmény állandó kapcsolatot tart különösen:
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának szerveivel, a tisztségviselőivel és a bizottságokkal, a Polgármesteri Hivatal főosztályaival, szakosztályaival, azok vezetőivel és az intézmény referensével, a körzet országgyűlési és önkormányzati képviselőjével, a Gimnáziumok Országos Szövetségével, (mint tag) a Művészeti Középiskolák Országos Szövetségével, (mint tag) az alapfokú művészet-oktatási intézményekkel, általános iskolákkal, a Kamarákkal, a Tócóskerti- városrész egyházi intézményeivel,
vezetőivel,
az
intézményi
működés
segítésére
létrejött
és
tevékenykedő alapítványokkal, így különösen: •
az Oktatásfejlesztési Alapítvánnyal,
•
a Debreceni Magiszter Alapítvánnyal
•
a Nebuló Alapítvánnyal
•
Az gimnázium külföldi testvériskolai kapcsolatot tart fenn a németországi Marsberg városának középfokú oktatási intézményeivel.
Az intézmény szakmai szempontból együttműködik: •
a Déri Múzeummal, aki vállalta a szakmai programok gondozását a beiskolázás szempontjából fontos általános iskolákkal és a város középfokú oktatási intézményeivel
•
a képzőművészeti típusú oktatási intézményekkel, művészeti közösségekkel,
- 13 -
egyesületekkel. Az intézmény vezetői rendszeresen tájékoztatják a szakképzést támogató vállalkozásokat és a szakképzésben résztvevő szervezeteket és az intézmény iránt érdeklődőket. * Együttműködési megállapodások listáját lásd a mellékletben.
4.3.4. Az iskola 4.3.4.1. Tárgyi, dologi feltételek *Intézményi vagyoni és helység leltárt lásd a mellékletben Minden tantárgy oktatásához rendelkezésre áll a szükséges taneszköz, de a technikai eszközök műszaki színvonala nagyon eltérő. A szakszerű működéshez szükséges
felszerelések
rendelkezésre
állnak,
de
részben
elavultak
és
leamortizálódtak. Az oktatási célra használt épületek álaga általában megfelelő, de a közel jövőben teljes felújításra szorulnak, mivel a vizesblokkok kivételével 20 éve nem végeztek ilyen jellegű munkát. A szabadtéri létesítmények (járda, sportpálya, kerítés, park) minősége a természetes amortizációból kifolyólag kifogásolható, állapotukat tekintve teljes felújításra szorulnak. A közművelődési rendezvényekhez szükséges hangtechnikai, installációs- és paravánrendszer a célnak megfelelő.
4.3.4.2. Személyi feltételek, emberi erőforrás A tantestület szakmailag jól felkészült. Összetétele, végzettsége alapján képes minden pedagógiai kihívásra válaszolni. Külön értéke a tantestületnek és munkánk eredményességét kedvezően befolyásolja, hogy könyvtáros, szabadidő szervező és rendszergazda tagja is van a tantestületnek.
Statisztikai adatok: I.
Létszám szerint
Állományi létszám Pedagógus Technikai dolgozó
2006 64,5 fő 45 fő 19,5 fő
II. - 14 -
2011 69,5 fő 49 fő 20,5 fő
III.
Tevékenységek szerint
Nappali rendszerű. gimn. oktatás Érettségire épülő szakképzés Múzeumi terv Intézményi vagyon működtetése
2006
2011
42 fő
43,5 fő
3 fő
5,5 fő
3 fő
3 fő
16,5 fő
20,5 fő
2006 45 fő
2011 49 fő
43 fő
47 fő
2 fő
2 fő
1 fő 1 fő
1 fő 1 fő
1. Pedagógusok
Létszám Oktatásban közvetlenül résztvevők száma Oktatásban közvetlenül nem részt vevők száma Könyvtáros Szabadidő szervező
Tartósan távollévő (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság stb.): •
2006-ban: 4 fő
•
2011-ben: 6 fő
•
2006-ban: 4 fő határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott pedagógus helyettesíti a távollévőket
•
2011-ben: 9 fő határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott pedagógus helyettesíti a távollévőket Nemek szerinti megoszlás
Létszám Nő Férfi
2006 45 fő 35 fő 10 fő
- 15 -
2011 49 fő 37 fő 12 fő
Korcsoport szerinti megoszlás
Létszám Nem < 30 év 30-40 év 40-50 év > 50 év
2006 45 fő 7 fő 9 fő 22 fő 7 fő
2011 49 fő 4 fő 12 fő 19 fő 14 fő
2006 Nő 6 fő 6 fő 18 fő 5 fő
2011 Férfi 1 fő 3 fő 4 fő 2 fő
Nő 2 fő 9 fő 15 fő 11 fő
Férfi 2 fő 3 fő 4 fő 3 fő
Iskolai végzettség szerinti megoszlás
2006 Nem Főiskolai F fiz. osztály G fiz. osztály Egyetem H fiz. osztály I fiz. osztály
2011
2006
2011
6 fő
12 fő
Nő 3 fő
5 fő
12 fő
2 fő
3 fő
7 fő
5 fő
1 fő
0 fő
1 fő
0 fő
0 fő
0 fő
39 fő
37 fő
32 fő
7 fő
30 fő
7 fő
33 fő
24 fő
28 fő
5 fő
20 fő
4 fő
6 fő
13 fő
4 fő
2 fő
10 fő
3 fő
Nem Közoktatási vezetői végzettséget szerzett További szakképesítést hasznosít
Férfi 3 fő
Nő 7 fő
Férfi 5 fő
2006
2011
2006 Nő Férfi
2011 Nő Férfi
6 fő
13 fő
4 fő
2 fő
10 fő
3 fő
35 fő
20 fő
27fő
8 fő
17 fő
3 fő
Továbbtanulás 2006
2 fő főiskolai végzettségű pedagógus egyetemre jár (Mindketten 2007-ben végeznek)
Nő
Férfi
1 fő
1 fő
Nő 2 fő pedagógus közoktatás vezetői képzésre jár ( 2006,illetve 2007-ben végeznek)
- 16 -
2 fő
Férfi 0 fő
2011
3 fő pedagógiai tehetséggondozó képzésre jár (szakvizsga időpontja :2013) 1 fő szakvizsgát tett etika tárgyból (2011) 1 fő ember és társadalomismeret tárgyból ped. tanárképzésen vesz részt
Nő
Férfi
2 fő
1 fő
Nő 1 fő
Férfi 0 fő
0 fő
1 fő
A kötelező 120 órát mindenki teljesítette az előírt határidőre. Túlórakeret terhére foglalkoztatottak: A feladat ellátásához szükséges dolgozói létszám nem áll rendelkezésre, így azt a túlórakeret terhére vagyunk kénytelenek ellátni. Az így foglalkoztatott pedagógusok óraadók, megbízási szerződéssel, illetve egyéni vállalkozóként vannak alkalmazva. A felnőttoktatásban, tánc oktatásban, valamint a szakképzésben vesznek részt. Túlórakeret terhére foglalkoztatottak:
15 fő
Határozott .idejű közalk. kinevezéssel:
3 fő
Megbízással foglalkoztatva:
4 fő
Vállalkozóként alkalmazva:
8 fő
2. Technikai dolgozók
Létszám Takarítók Eljáró-takarító Portás Vagyonőr Udvaros Karbantartó Gondnok Adminisztrátor Iskolatitkár Ügyintéző Rendszergazda Gazdasági összekötő Okt. technikus Könyvtári ped. asszisztens
2006 20 fő (részm. idős 1 fő 4 órás) 9 fő 0 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 0 fő 0 fő 0 fő
2011 21 fő (részm. idős 1 fő 4 órás) 5 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő
0 fő
1 fő
- 17 -
Tartósan távollévő (GYES, GYED stb.): • 2006-ban: 1 fő A távollévőt 1 fő határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott helyettesíti. • 2011-ben: 1 fő A távollévőt 1 fő határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott helyettesíti. Nemek szerinti megoszlás 2006 20 fő 14 fő 6 fő
Létszám Nő Férfi
2011 21 fő 13 fő 8 fő
Korcsoport szerinti megoszlás
Létszám Nem < 30 év 30-40 év 40-50 év >50 év
2006 20 fő 3 fő 2 fő 7 fő 8 fő
2011 21 fő
2006 Nő 3 fő 1 fő 6 fő 4 fő
3 fő 2 fő 4 fő 12 fő
2011 Férfi 0 fő 1 fő 1 fő 4 fő
Nő 2 fő 2 fő 3 fő 6 fő
Férfi 1 fő 0 fő 1 fő 6 fő
Iskolai végzettség szerinti megoszlás 2006 Nem 8.ált.isk.végzett (A fiz. osztály) Szakmunkás (B fiz. osztály) Érettségivel rendelkezik (C fiz. osztály) K. fokú szakképesítéssel rend. (D fiz. osztály) F. fokú szakképesítéssel rendelkezik Főiskolai végzettséggel rendelkezik Egyetemi végzettséggel rend. (F fiz. osztály)
2011 Nő
2006 Férfi
Nő
2011 Férfi
6 fő
4 fő
4 fő
2 fő
2 fő
2 fő
4 fő
6 fő
3 fő
1 fő
5 fő
1 fő
8 fő
2 fő
5 fő
3 fő
0 fő
2 fő
2 fő
3 fő
2 fő
0 fő
1 fő
2 fő
0 fő
1 fő
0 fő
0 fő
1 fő
0 fő
1 fő
3 fő
1 fő
0 fő
2 fő
1 fő
0 fő
2 fő
0 fő
0 fő
2 fő
0 fő
- 18 -
Továbbtanulás 2006 Férfi 1 fő
Nő 2 fő
Főiskolára jár 3 fő
Végzésük várható éve 2006,2007,2008. Az intézményben mindenki rendelkezik a munkakörének betöltéséhez szükséges előírt végzettséggel. A pedagógusok teljesítették továbbképzési kötelezettségüket.
4.3.4.3. Képzési rendszer Az
iskola
tanulói
(évfolyamonként:
közösségét normál,
nappali
nyelvi,
rajz,
tagozaton tánc
17
gimnáziumi
specializációjú;
osztály
plusz
egy
tehetséggondozó) , és három szakképzős (érettségire épülő) osztály; alkotja.
4.3.4.4. Az intézmény közösségei és belső kapcsolatrendszere Az intézményközösséget az intézmény alkalmazottai, a szülők és a tanulók alkotják.
4.3.4.4. 1. Iskolaszék Az intézményben a nevelő- és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására érdekképviselő, érdekegyeztető szervként Iskolaszék működik. Az iskolaszék 11 tagú, mely a szülők, a nevelők, a diákönkormányzat 3-3 képviselőjéből a fenntartó és a területi gazdasági kamara képviselőjéből áll. Az Iskolaszék választással és delegálással jön létre. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a Szülői Tanács nyílt, egyszerű többségi szavazattal választja meg. A diákönkormányzat képviselőit a tagok nyílt, egyszerű többségi szavazattal választja meg. A nevelőtestület képviselőit a testület tagjainak javaslatai összegyűjtése után az ülés titkos szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választást 30 napon belül kell megtartani. A választás előkészítéséért a nevelési igazgatóhelyettes felel.
- 19 -
Az igazgató és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjára, amelyben az iskolaszék egyetértési jogát gyakorolhatja. Ha az Iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, arról a nevelőtestületet az igazgató köteles tájékoztatni. Az iskolaszékkel való együttműködés a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az iskolaszék munkáját a saját működési szabálya alapján végzi.
4.3.4.4.2. A szülői munkaközösség Az intézményben a szülőknek a Kt-.ben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelezettségeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői maguk közül 3 fõs munkaközösséget választanak. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői munkaközösségek legmagasabb szintű döntést hozó szerve a Szülői Tanács.
4.3.4.4.3. A Szülői Tanács A Szülői Tanács munkájában az osztályok szülői munkaközösség elnökei vehetnek részt. A Szülői Tanács akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több, mint a fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az érettségi vizsga előtt álló osztályok szülői munkaközösségeinek képviselőivel az osztályfőnök rendszeresen, a többi osztályban szükség szerint, de félévenként legalább egy alkalommal találkozik. A nevelési igazgatóhelyettes és a Szülői Tanács elnöke szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. A nevelési igazgatóhelyettes az ülésen ad tájékoztatást az intézmény munkájáról. A Szülői Tanács képviselőjét a nevelőtestületi
értekezletre
meg
kell
hívni,
amennyiben
a
napirendi
tárgyalásához a szülők véleményének kikérése jogszabályi feltétel.
4.3.4.4.4. Az intézményi alkalmazottak és a Közalkalmazotti Tanács:
- 20 -
pont
Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel foglalkoztatásukra irányuló jogviszonyban álló munkavállalók, közalkalmazottak és egyéb alkalmazottak alkotják. Foglalkoztatásra irányul a jogviszony, ha a munkavégzési célból a Kjt, az Mt, a Ptk szabályai szerint, az intézmény alaptevékenységi körébe tartozó feladatellátásra jött létre, függetlenül a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésétől. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a Kt,, a Kjt, az Mt, valamint a Vhr és
az intézményi
szabályzatok rögzítik. Egyéb foglalkoztatási jogviszonyra a
vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Közalkalmazotti Tanács munkája A
közalkalmazottak
közössége
nevében
az
általuk
közvetlenül
választott
képviselőkből álló szervezet jár el , a Közalkalmazotti Tanács. A Tanács aközalkalmazottak részvételi jogait biztosítja az intézményben. A Közalkalmazotti Tanács működését és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg. A Közalkalmazotti Tanács munkáját saját ügyrendje alapján végzi.
4.3.4.4.5. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
4.3.4.4.5.1 Munkaközösségek
A munkaközösség vezetők és munkaközösségek munkáját csak a legnagyobb elismerés hangján lehet értékelni, elemezni, hiszen kedvezőtlen körülmények között maximális szakmaiság mellett maradéktalanul teljesítették megnövekedett terhet jelentő feladataikat is.
- 21 -
4.3.4.4.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat működésének szabályozását, jogait, kötelezettségeit a Kt. 6264.§, valamint a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 61. § tartalmazza. A törvény értelmében "A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére
diákönkormányzatot
hozhatnak
létre."
A
diákönkormányzat
tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre Működésüket az általuk elkészített, és a tantestület által jóváhagyott SZMSZ alapján végzik. Az iskolai diákönkormányzat élén a választott bizottság áll (DÖK).Munkájukat végzését a diákönkormányzatot segítő pedagógus és a nevelési igazgató-helyettes támogatja. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló észrevételeit, kérdéseit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit megteheti. A diákközgyűlés a működési rendben foglaltak alapján hívható össze.
4.4. Gazdálkodás, fenntartás Az iskola részben önállóan gazdálkodik, együttműködési megállapodás alapján a Tóth Árpád Gimnázium gazdasági irányítása alatt. A gazdasági szervezetben kialakultak azok a struktúrák, kapcsolattartási munkaformák, amelyek jó alapot szolgáltatnak a működéshez. A költségvetés rendkívül szűkre szabott, a napi likviditási és adminisztrációs problémák komoly terhet rónak az intézményre. Az iskola anyagi lehetőségeit pályázatokkal és szakképzési illetve alapítványi támogatásokból egészíti ki. Sajnos a jelenlegi struktúra nem kezeli megfelelően a felgyorsult tempót és a megnövekedett feladat mennyiséget és minőséget.
4.5. Irányítás, vezetés A vezetési modell jelenleg az egyszerűsített ún. törzskari modellnek felel meg. Az igazgató jog- és feladatkörét két helyettesével és a gazdasági összekötő révén a gazdasági
szervezet
vezetőjével
heti
feladategyeztetés
alapján
munkamegosztásban gyakorolja.
4.6. Pedagógiai munka Többcélú, összetett intézményként a pedagógiai munka alapvető struktúráját a 4, 6 évfolyamos hagyományos - gimnáziumi - tantárgyi rendszerű iskolaszerkezet - 22 -
valamint a középfokú művészetoktatás, szakképzés jellemzi. Az iskolában változatos, a szükségletekhez és a lehetőségekhez folyamatosan igazodó tevékenységrendszer alakult ki. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek változatos formái és tartalmai teszik differenciáltabbá a pedagógiai kínálatot.
4.6.1. Iskolaszervezési gyakorlat fő értékei 4.6.1.1. Gazdag tanulói tevékenységrendszer •
A tanítás - tanulás elvi alapja a tanulás fogalmának tág értelmezése. Figyelembe veszi az eltérő szükségleteket és igényeket, a szervezeti keretek lehetővé teszik a felzárkóztatásra szoruló és a tehetséges tanulók foglalkoztatását is. A fejlesztő, tehetséggondozó munka eredményét megyei, országos első helyezések, nemzetközi díjak jelzik. • A szabadidő - közművelődés területén gazdagodtak és tartalmasabbá váltak a tanórán kívüli szervezeti keretek. A könyvtár egyre nagyobb szerepet vállal az el nem kötelezett tanulói szabadidő szervezésében. Növekedett a tantárgyközi, attitűdformáló akciók száma (száraz-elemgyűjtés, drog prevenció, diákszínkör). • Mentálhigiénés, szociális gondozás, humán szolgáltatás Rendkívül szerteágazó, komplex tanórai és tanórán kívüli tevékenység alakult ki. Tanórai bázisa az osztályfőnöki órák keretében végzett életvezetési ismeretek és készségek program. Karitatív akciók szervezése, kapcsolattartás. Az iskola tevékenységét kiegészíti a helyi iskolaorvosi ellátás. • Értékteremtő tevékenység, önkiszolgálás Kialakultak és megszilárdultak az önkiszolgáló, értékteremtő tevékenység területei: rádió műsor szerkesztése, az iskola képviselete, iskolai rendezvények szervezése.
4.6.1.2. Differenciálás A szervezetileg is differenciált foglalkozásokon további differenciáló tényezőként vesszük figyelembe a tanulói képességeket és érdeklődést.
- 23 -
4.6.1.3. Együttműködés a környezettel •
A pedagógiai folyamatban legfontosabb partnereink a szülők. Folyamatosan működnek mindazok a fórumok, amelyek lehetővé teszik a közvetlen információcserét, a szülők bevonását a döntés előkészítésbe (szülői szervezet ülései, választmányi tájékoztatók, réteg szülői értekezletek, SZMSZ). Jelentős értéket képvisel az a munka, amit a szülők az iskola javára végeznek.
•
A diákszervezetek (ISK, DÖK) önálló munkaterv alapján dolgoznak. Rendkívül értékesek azok a tevékenységek, amelyek tanár - diák együttes tevékenységével hoznak eredményt.
•
A szociális gondozásban, human szolgáltatásban kitüntetett partnereink a Nevelési Tanácsadó, gyermekjóléti szolgálatok, egyházak, karitatív szervezetek.
•
Szakmai megújulásunk szempontjából fontos a pedagógusképző intézményekkel való jó kapcsolat. Örvendetes, hogy a korábban a képző intézmények javára asszimetrikus kapcsolat egyenrangú felek együttműködésévé vált. Ez annak a következetes
vezetői
magatartásnak
az
eredménye,
amely
szerint
a
kutatómunkában, iskolai gyakorlatban, tanár továbbképzésben csak olyan együttműködést fogad el, amelyek az iskola számára is hasznos. •
Az önkormányzat illetékes szakigazgatási szerveivel való kapcsolatunk korrekt, kiegyensúlyozott. Feszültséget a kapcsolatban a szoros, szinte teljesíthetetlen határidők betartása szokott okozni.
4.7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás Sikeres pályázat után — a tantestület szakmai hozzáértésének kialakítását követően — 2002-ben megkezdtük a COMENIUS I. modell kiépítését. A kiépítést segítő, a minőségszemlélet terjedését igazoló elemek már korábban fellelhetők voltak az iskolában:
tanulói
képesség-és
eredménymérések,
helyi
minőségmutatók
alkalmazása és visszacsatolása a folyamatokba, tapasztalat a csoportmunkában, önértékelés. Eddigi eredményeink: új pedagógiai módszerek honosodtak meg a mindennapi pedagógiai munkában, erősödött a partnerekkel való párbeszéd, új, hivatalos kommunikációs csatornák nyíltak.
- 24 -
4.7.1. Az intézményi minőségirányítási program értékelése 4.7.1.1. Tervezett minőségirányítási feladatok Az egyes értékelési területeken feltárt „javítandó területek” átvizsgálása alapján a team úgy határozott, hogy a felmérés eredményeinek feldolgozásával kapott átlagértékek alapján jelöli ki a problémák megoldásának prioritási listáját. Az egyes tématerületekre, kérdésekre kapott átlagértékeket sorba rendezve – figyelembe véve a vezetők és a munkatársak fokozott elfoglaltságát – arra az elhatározásra jutottunk, hogy az első lépésben a legalacsonyabbra értékelt 3,5-es átlag
érték
alatti
kérdéskörrel
tudunk/kell
foglalkozni.
Ezek
lezárása
után
visszatérünk a javítandó területek listájához, és újabb feladatokat jelölhetünk ki és oldhatunk meg. A team a tantestület jóváhagyása után a tantestületből szerveződő csoportok segítségével kezdte meg a munkát A legfontosabb problémák/feladatok listája: •
Munkakörülmények, munkabiztonság, infrastruktúra. Fejlesztésre szorul a technikai eszközök hatékony, biztonságos felhasználása ; karbantartása
•
Az információáramlás hatásfokának növelése.
•
Az oktatási, nevelési tevékenység közös követelményeinek kidolgozása .A tanulók értékelésének közös követelményrendszere, annak szabályozottsága. A biztonságos és egészséges tanítás-tanulás feltételeinek megteremtésére, valamint a gyerekeket fenyegető veszélyekre való odafigyelés mértéke nem elegendő.
A
tanulók
értékelésének
közös
követelményrendszere,
mérőeszközei nincsenek megfelelően szabályozva. •
Az intézmény hatékony működéséhez nem megfelelő, a meghirdetett értékrenddel, célkitűzésekkel való azonosulás. Csoport tudat és cselekvés hiánya. Csoport és egyéni érdek ütközésének kezelése. Nem figyelünk eléggé egymásra és a környező iskolák tetteire, eredményeire, („tanulnunk kellene tőlük és kevésbé ragaszkodni saját elképzeléseinkhez”).
•
Az ösztönzés differenciálása az egyenlősdivel szemben. A konfliktusok felszínre hozása, feloldása, szemben az elodázó, elkerülő taktikával Javítanunk kell a minden munkatársra kiterjedő elvárások meghatározásán, azok betartatásán, ellenőrzésén. Kaphassanak a tanárok és elsősorban a nem
- 25 -
pedagógus munkatársak lehetőséget arra, hogy személyes beszélgetés keretében értékeljék a teljesítményüket, meghatározzák, miben kell fejlődniük, milyen juttatásra számíthatnak, és meghallgassák ezekkel kapcsolatos véleményüket
4.7.1.2. A megfogalmazott célkitűzések A célkitűzéseket a (MIP) 14. pontban felsorolt kiemelt problémák listájából kiindulva, a problémák felszámolása érdekében fogalmaztuk meg. A célkitűzéseink – melyeknek prioritási sorrendjét a megoldandó problémáknak a rangszáma határozta meg – a következők: 1. Objektív
adatokra
és
információkra
épüljön
munkatársaink
teljesítményének értékelése, szembesítsük őket a teljesítményük vezetői megítélésével, és hallgassuk meg a véleményüket ezzel kapcsolatban, segítve ezzel a fejlődésüket, az előmenetelüket és valós önismeretük kialakulását. Az elvárt érték: minden tanárra és munkatársra kiterjedő értékelés évente. 2. Javítsunk az iskolai légkörön, hatására érzékelhető fejlődés mutatkozzon a tantestületen belüli konfliktusok kezelésében. Az információáramlás és az infrastruktúra feltételrendszerének javítása. Az elvárt érték: 4-es átlag feletti elégedettségi mutató. 3. Az intézményben kerüljön még jobban előtérbe a biztonságos és egészséges munkavégzés és tanulás feltételeinek a megteremtése és a különböző veszélyek (stressz, drog) megelőzése. Az elvárt érték: teljes körű szabályozás és megvalósítás. 4. A tanulók értékelésének legyen egységes szemléletű, közös alapokon nyugvó követelményrendszere, és legyenek előre meghatározva és elfogadva a mérőeszközei. Az elvárt érték: 100%-os megvalósítás. 5. Figyeljünk jobban más iskolákra, tanuljunk tőlük abban, amiben előttünk járnak, igyekezzünk tőlük átvenni a legjobb megoldásokat /pl. kirándulás/. Az elvárt érték: legalább két társintézményi látogatás (tapasztalatcsere) évente. Fejlesztendő területek, célok:
- 26 -
Gimnázium •
Viszonylag sok hátrányos helyzetű tanuló, családi motivációjuk gyenge.
•
Nem tartjuk megfelelőnek a minőségi munka elismerésének lehetőségeit.
•
Arra törekszünk, hogy a térségben kivívott egyedi helyünket megtartsuk és megerősítsük, jelenlegi működési formánkat kiteljesítsük.
•
A pedagógiai munka terén célkitűzésünk az oktató-nevelő iskola felől a nevelő-oktató iskola felé való elmozdulás az optimális egyensúly megteremtése érdekében.
•
A tehetséggondozással és a pótlólagos esélyteremtéssel párhuzamosan tovább kívánjuk színesíteni az iskola kínálati palettáját.
•
Zsúfoltság csökkentése, mivel az elmúlt évek beiskolázásai következtében túl nagy létszámú osztályaink vannak.
Szakképzés: •
A műhelyek további fejlesztése.
•
Posztszekunderi képzés megvalósítása a képzőművészeti területen a főiskolákkal.
4.7.1.3. A megfogalmazott célkitűzések prioritási osztályai
1 •
A IV. osztályokban minden tanárra kiterjedő elemző, értékelő rendszer kidolgozása. Módszer interjú, kérdőív.
•
A
DÖK-kel
egyetértésben
panaszláda
(prompt
probléma/
prompt
kommunikáció/ prompt megoldás) panasznap rendszer kidolgozása és működtetése.
2 •
Megoldódott a könyvtár délutáni nyitvatartása.
•
Átszerveződött az iskolarádió az igényeknek megfelelően.
•
Főállású szabadidő szervező, rendszergazda, oktatás technikus került alkalmazásra
•
Pályázatok és szakképzési hozzájárulások segítségével a számítógéptermek korszerűsítésre kerültek.
•
A stúdió felszerelése modernizálódott
•
Grafika műhely fejlesztése korszerű eszközökkel.
- 27 -
3 •
Tervszerű megelőző karbantartás elvégzése.
•
Mellékhelységek felújítása.
•
Tanári szoba és az iroda helységek felújítása, parkettázása.
•
Osztályfőnöki, biológia órákon és előadásokon, pályázaton alapuló megelőző és felvilágosító munka.
4 •
Egységes munkaközösségi szintű értékelési rendszer kialakítása.
5 • • •
Intézményvezetői látogatás a partner intézményeknél, Túrák, kirándulások, tanulmányi utak szervezése. Tantestületi kirándulás szervezése.
4.7.1.4. Intézményi minőségpolitika. Minőségpolitikai nyilatkozat. „Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli eljövendő generációit.” Füst Milán Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az "emberközpontú" nevelés áll. A Medgyessy Ferenc Gimnázium humánus, gyermekközpontú iskola, ahol nemcsak tananyagot ismer meg a tanuló, hanem a tudás megszerzésének örömét, nemcsak kritikátlanul befogadja a tudást, hanem állandóan kérdez, kételkedik és érvel. Nemcsak ismereteket szerez, hanem korának megfelelő gyermeki és ifjú életét is élheti. A diákközpontú iskola jellemzője az a nevelési cél, hogy az iskola növendékei szívesen tanuljanak, kiegyensúlyozottan fejlődjön személyiségük, sikerélmény hassa át őket. Szívesen dolgozzon együtt pedagógus és tanítvány. Igényesség, következetesség,
megértő
segítőkészség,
türelem
jellemezze
a
közös
tevékenységet. A bizalom, tapintat, jókedv, okos tanács, kölcsönös megbecsülés biztosítéka az eredményes együttmunkálkodásnak. A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Középiskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató- illetve nevelőmunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően.
- 28 -
Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. Az intézmény elkötelezett arra vonatkozóan,
hogy
partnerei
elégedettségét
saját
működése
minőségének
indikátorának tekinti, s ezért minőségfejlesztési rendszert működtet. A partnerek elégedettsége pedig nem csak pedagógiai, hanem intézményműködtetési kérdés is (ehhez egyaránt hozzájárulnak a nem pedagógus dolgozók is).Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk
tanulóinknak,
biztosítva
számukra
a
képességeiknek
megfelelő
továbbhaladást. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Partnereink több éve figyelemmel kísérik a gimnázium működését, fejlődését. Valamennyien elismerik, hogy a művészeti irányultsággal érdekes színfoltot jelent a város közoktatási rendszerében. A képzést minden területen és szinten eredményes, vonzó és továbbfejlesztésre alkalmasnak tartják. A gimnázium egyik erényének tartják, hogy nyitott mindazon tevékenységekre, amelyeket az élet megkövetel, például drogprevenció, etikai kérdésekről való nyílt beszélgetések szervezése, közösségi, közművelődési tevékenységre vállalkozás / kiállítások, művészeti szakkörök,
lakossági
fórumok
szervezése/.A
gimnáziumot
humánus,
gyermekközpontú iskolának tartják, melyben szeretetteljes, odafigyelő, gondoskodó nevelés folyik. Feladatunk és célunk, hogy megtartsuk ezeket az eredményeket, és folyamatosan keressük a fejlődés lehetőségeit.
4.7.1.5. Minőségügyi összefoglalás, következtetések Általános: • A korreláció és trend analízis egyértelműen bizonyította , hogy a vizsgálat eredménye valid , hiteles, trend jellegű. A 3E (elvárás, elégedettség, elégedetlenség) dimenziói mentén partnercsoportonként összehasonlítva korrelációt mutat. Kiderült , hogy a kapott eredmény statisztikailag
- 29 -
megalapozottan megfelel a valóságnak , illetve hogy a mérés során valóban azt sikerült mérni ami eredetileg is a szándékunkban állt. •
A trend analízis eredményeiből egyértelműen levonható az a következtetés , hogy a partnerek érdekeltségüknek, beállítódásuknak, életkoruknak és társadalmi helyzetüknek megfelelően jellegzetes mintát
mutatnak , de a
szórás és átlag eltérések ellenére tartják a trendet. A szülők magasabb értékeket adnak mint a diákok, az idősebb diákok szigorúbbak mint a fiatalabbak , a szakképzősök és technikaiak elégedetlenebbek mint a nappalisok, a partnerek elégedettebbek mint mi magunk . •
A vizsgálat során a szakirodalom alapján 3,5-ös súlyérték alatti értékeket elégedetlenségként / elvárás
értelmeztük (súlyos hiányosság , sürgősen
javítandó ). A 3,5 – 4,2 közötti étékeket az elfogadható ( javítandó, fejlesztendő) kategóriába soroltuk. A 4,2 érték fölötti eredményeket az elégedettség (erősség , megőrzendő ) dimenziójaként kezeltük. •
A korreláció analízis eredményeként levontuk azt a következtetést, hogy vannak olyan elégedettség és elégedetlenség / elvárás dimenziók amik minden partner csoportnál egyformán megjelennek. Természetesen az előfordulás gyakorisága és általánossága miatt ezek a célkitűzés és a stratégia szempontjából a legnagyobb súlyértékű,
meghatározó tényezők.
Ezért ezeket az általános elemző részben tárgyaljuk tételesen, míg csak az egyes
partnerekre
jellemző
differencia
specifikumokat
a
partner
csoportonkénti részletes vizsgálatban közöljük. Elégedettség dimenzió : •
Minden szempontból szép , biztonságos, egészséges környezet. Az ellen vélemények is korrelálnak ezzel a megállapítással : „ a többi sulihoz képest mennyország , de önmagához képest lehetne jobb”(forrás: interjú).
•
A diákok szeretik az iskolát, szeretnek ide járni , nem bánták meg , hogy ide jöttek.
Elégedetlenség / elvárás dimenzió: A dimenzió érdekessége , hogy a csoportok önmagához ,illetve egy fiktív ideálishoz képest értékelték az intézményt ezért az eredmények relatíve rosszabbak mint a valóság, mivel az interjúk során kiderült, hogy a többi hasonló intézményhez képest lényegesen jobbnak találnak minden dimenziót. Ez a magyarázata annak a ténynek ,
- 30 -
hogy a relatíve rosszabb átlagok ellenére is szeretik az intézményt, nem bánták meg hogy ide jelentkeztek ( kiugróan magas átlag 4,3 fölött ).. •
Hihetetlenül nagy igény a személyes törődésre, toleranciára, a nevelésre, az egész ember szemléletre, a morális és szociális érzékenységre , tisztán tanulmányi
eredmény
centrikusság
elvetésére
(5.kérdés,
legrosszabb
átlagértékek ; 3,7 alatt ) . „ A többi sulihoz képest mennyország , de önmagához képest lehetne jobb”(forrás interjú). •
Az oktató nevelő munka precízebb , korrektebb , átláthatóbb tervezése, kivitelezése.
•
Az információáramlás javítása, az interaktívitás biztosítása..
•
Több személyes kapcsolatteremtési lehetőség biztosítása, a horizontális kapcsolatrendszer bővítése, ápolása.
•
Beleszólási lehetőség biztosítása a döntéshozatalba, az iskola ügyeibe, folyamatos kontroll lehetőség , személyes kontaktus a vezetőséggel.
•
Az infrastruktúra javítása, korszerű anyagi tárgyi feltételek biztosítása.
•
Több szabadidős program - rendszeres klubélet – biztosítása.
•
Fegyelmi és higéniás helyzet felülvizsgálata, házirend módosítása.
•
Tornaterem délutáni használatának biztosítása az intézmény diákjai számára.
•
A könyvtár délutáni nyitva tartásának biztosítása.
•
A tantárgy felosztás felülvizsgálata, az óraszámok racionalizálása, jobb terem és idő kihasználás lehetőségeinek megteremtése
•
Az informatika oktatás feltételrendszerének javítása, nagyobb, több terem; jobb gépek, nagyobb óraszám.
4.8. Az elmúlt öt év Az elmúlt öt év alaposan próbára tette az iskola alkalmazkodóképességét. A folyamatosan változó külső és belső körülmények között az egyetlen érvényes szervezeti válasz az alkalmazkodásra és adaptációra alapuló előre menekülés lehetett. Sikerült megőriznünk az iskola meglévő értékeit, hagyományait és új elemeket is bekapcsoltunk az iskola életébe.
4.8.1. A tanulói tevékenységrendszert érintő legfrissebb fejlesztések •
Tömegsport kínálatunkat megújítottuk.
- 31 -
• • •
Multimédiás teremek kialakítása történt meg Folytattuk a könyvtár multimédiás központtá fejlesztését. Megpróbáltuk egyesíteni a követelményeket az ellenőrzés - értékelés osztályozás területén.
4.8.2. Strukturális változások A dinamikusan változó külső és belső környezeti hatásokhoz igazodva jelentős strukturális változások voltak. A változások szervezeti hatása az, hogy nem csak differenciáltabbá tették az iskolát, hanem az intézményen belüli integrációt is javították. A változások csomópontjai:
•
Munkaköri változások Státuszbővítéssel új munkakörök kialakítása történt meg.
•
Szervezeti egységek változása Megszűnt a levelező és az esti képzés.
•
szakközépiskola Bővült, átalakult a szakképzési rendszerünk.
•
Új kommunikációs csatornák A pedagógiai program készítése és átdolgozása során előtérbe került a team munka. A COMENIUS I. modell kiépítését vezető támogató szervezet révén az állandó szerkezetet jelentő munkaközösségek mellett megjelentek az egy-egy feladat elvégzésére szerveződött csoportok. Ezáltal új, vertikális, kétoldalú szakmai kommunikációs csatorna nyílt a vezetés és a munkatársak között, illetve új,
horizontális
csatornák
is
nyíltak
a
munkatársak
munkaközösségek, támogató csoport, alkalmazottak).
4.8.3. Tanulóink eredményei
- 32 -
között
(team
Tanulmányi eredmények alakulása
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Iskolai átlag 3,6 3,67 3,72 3,8 3,83 3,96 3,98 3,96 3,98 3,98
Érettségi eredmények alakulása
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Iskolai átlag 3,4 3,6 3,7 3,71 3,67 3,69 3,85 4,01 4,11 4,04
Szakmai vizsgák eredményei
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Szakmai elmélet 4,27 4,25 4,4 4,03 3,85 4,04 4,26 4,32 4,37 4,39
Szakmai gyakorlat 4,4 4,38 4,3 4,42 4,32 4,4 4,3 4,34 4,26 4,24
Átlag 4,33 4,31 4,35 4,22 4,09 4,22 4,28 4,33 4,32 4,32
Az elért eredmények és a tendencia visszaigazolja a nevelő-oktató munka célkitűzéseinek helyességét valamint a módszerek megfelelő alkalmazását.
- 33 -
4.8.4.1. Külső mérések Az elmúlt években rendszeresen kompetenciaméréseken illetve a próba érettségin vettünk részt. Tanulóink teljesítménye mindkét esetben elérte illetve meghaladta az országos átlag eredményt.
4.8.4.2. Tanulóink a következő iskolafokon A
felsőoktatási
intézmények
személyiségi
jogokra
való
hivatkozással
intézményesen nem adnak tájékoztatást tanulóink tanulmányi eredményéről. A továbbtanulók aránya -a felnőttképzés kivételével- 90% körüli értéket mutat, míg a felsőoktatásban továbbtanulók aránya 70%-85% között ingadozik.
4.8.4.3. Versenyeredmények Tanulmányi és egyéb versenyeredmények
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Országos 30 10 11 41 45 50 52 53 62 78
Megyei 9 27 12 20 18 25 27 27 32 39
Összesen 39 37 23 61 63 75 79 80 94 117
Az elért eredmények és a tendencia a tanulmányi eredményekkel egybeesően visszaigazolja a nevelő-oktató munka célkitűzéseinek helyességét valamint a módszerek megfelelő alkalmazását.
4.8.5. Tárgyi, dologi feltételek alakulása 4.8.5.1. Jelentősebb felújítási, karbantartási munkák. • • • • • • •
Vizesblokkok felújítása Plusz tantermek kialakítása Telephelyek kialakítása, felújítása, Kerítés felújítás, Tető felújítás, Multimédiás termek kialakítása, Járdajavítás, térkő kialakítás,
- 34 -
•
Kiállító tér kialakítása, Modern tánc terem kialakítása Elektromos rendszer felújítása, felülvizsgálata
• •
4.8.5.2. Jelentősebb fejlesztések, beszerzések • • • •
• • • • • • • • • • • • • • • •
internet labor, számítástechnikai szaktanterem bővítése művészeti szaktanterem kialakítása internet hálózat, és számítógéppark bővítése tehetséggondozó osztály tantermének kialakítása 16 tanteremben teljes bútorzat csere korszerű hangtechnikai felszerelés beszerzése a szakképzési műhelyek eszközellátottságának javítása Munkaruha, védőruha szabályzat módosítása, FEUVE Tornaterem,kondicionáló termek,termek egészségügyi és karbantartó festése, Vizes blokkok szerelvény felújítása, Szabványos jelzőtábla rendszer kialakítása, Padok, lelátó felújítása, Székek kárpitozása, Vonalfestés, Internetes, illetve TV hálózat kialakítása, Parkosítás (Holló László Emlékmúzeum kertje, illetve díszudvar), Kerámiatáblák, Iroda helységek felújítása, Irattár kialakítása.
4.8.6. Pályázatok, alapítványi támogatás Meghatározó
forrásbővítési
lehetőségünk
a
pályázás
és
a
Medgyessy
Oktatásfejlesztési Alapítványtól, valamint a Nebuló Alapítványtól kapott támogatás, kiegészülve a szakképzési támogatással. Külső
pályázati
források
igénybe
vétele
forrásmenedzsment (HUF-ban) 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben összesen
9. 423.800 1. 812.200 4. 615.000 6. 216.750 5. 500.000 2. 670.449 6. 161.869 18. 742.700 11. 214.477 20. 599.602 86. 956.847 - 35 -
az
intézmény
működéséhez
A szakképzési hozzájárulás címén kapott támogatás (HUF-ban) 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben Összesen
3.035.000 5.189.190 6.931.838 6.309.522 4.730.000 5.394.000 8.207.400 10.154.000 8.087.300 12.356.000 70.331.250
4.8.7. Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere Jelentősebb eredmények: •
Az ellenőrző, értékelő tevékenységben előtérbe került az önellenőrzés,
önértékelés. •
Proaktív elemek is megjelentek az ellenőrző tevékenységben.
•
Széleskörű vezetői munkamegosztás alakult ki.
•
Javult az eredmények dokumentáltsága.
Az
ellenőrzést
és
értékelést
éves
munkaterv
alapján
a
munkatervben
meghatározott személyek végzik, a szintén ott meghatározott módón és időben. A hagyományos ellenőrzési formákon túl szabályzatok készítésénél normakontrollal, jogszabályi
értelmezéseknél
állásfoglalással,
általánosítható
közreadásával javítjuk az ellenőrzési munka hatásfokát.
4.8.8. Néhány fontosabb intézményi törzsadat Lásd a mellékletben mint alapító okirat.
- 36 -
tapasztalatok
4.8.8.1. Összesített, reprezentatív statisztikai adatok
Összehasonlító táblázat statisztikai sarokszámokhoz 3 évre levetitve 2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008.tanév Tanulói létszám a nappali tagozaton 615 625 630 Összmulasztás ( óra) 47835 48456 50123 Az összmulasztás átlaga: óra/ fő 77,78 77,5 79,56 Igazolatlanul mulasztott órák száma 1628 1782 1815 Az igazolatlan mulasztás átlaga: óra/ fő 2,64 2,85 2,88 A bukott tanulók száma 33 31 30 A tantárgyi bukások száma 52 50 46 Az iskolai tanulmányi átlag 3,91 3,98 3,96 A magatartás minősítésének átlaga 4,4 4,42 4,46 A szorgalom minősítésének átlaga 4,15 4,18 4,2 Az érettségi vizsga átlaga 3,69 3,85 4,01 A magyar, történelem, matematika átlaga 3,53 3,59 3,49
Összehasonlító táblázat statisztikai sarokszámokhoz 3 évre levetitve 2008/2009.tanév 2009/2010. tanév Tanulói létszám a nappali tagozaton 644 659 Összmulasztás ( óra) 56709 69116 Az összmulasztás átlaga: óra/ fő 88,2 104,9 Igazolatlanul mulasztott órák száma 1779 2308 Az igazolatlan mulasztás átlaga: óra/ fő 2,76 3,5 A bukott tanulók száma 29 24 A tantárgyi bukások száma 45 32 Az iskolai tanulmányi átlag 3,98 3,98 A magatartás minősítésének átlaga 4,46 4,5 A szorgalom minősítésének átlaga 4,28 4,25 Az érettségi vizsga átlaga 4,11 4,04 A magyar, történelem, matematika átlaga 3,79 3,72
Megállapítható az adatokból, hogy a trendek jók. Folyamatos enyhe javulás tapasztalható.
38
4.8.8.2. Tanügyi összesített adatok A beiskolázási adatok, beírási adatok 2011. képző tánc angol német általános tehetséggond. össz.
jelentkezők száma/fő
jelentkezések száma
túljelentkezés
83 65 151 54 279 87 719
94 79 159 57 475 87 951
2,5x 2,3x 8,8x 3,2x 13,5x 2,8x 5,5x
2010. jelentkezők száma/fő képző 112 tánc 92 angol 153 német 64 általános 363 tehetséggond. 89 össz. 873
jelentkezések száma
túljelentkezés
122 106 172 71 585 89 1145
3,5x 3x 9,5x 4x 16,5x 3x 6,5x
2009. képző tánc angol német általános össz.
jelentkezők száma/fő
jelentkezések száma
túljelentkezés
122 103 126 61 295 707
134 114 137 71 518 974
4x 3x 7x 4x 15 x 7x
2008. képző tánc angol német általános össz.
jelentkezők száma/fő
jelentkezések száma
túljelentkezés
110 88 144 52 362 756
113 100 148 57 570 988
3x 3x 8x 3x 16 x 7x
39
2007. képző tánc angol német általános össz.
jelentkezők száma/fő
jelentkezések száma
túljelentkezés
123 113 119 66 310 729
136 helyre 120 helyre 132 helyre 68 helyre 534 helyre 990 helyre
4-szeres 4-szeres 7-szeres 4-szeres 15-szörös 7-szeres
2005. képző tánc angol német általános
jelentkezések száma
Az utolsó, aki bejutott
157 106 128 60 591
35. 47. 59. 31. 221.
össz.:
1042
A számok önmagukért beszélnek. A megkezdett tervszerű pályaválasztási munka folytatása változatlanul kiemelt feladatunk. A törvény szerinti előírt létszámot próbáltuk tartani, de engedélyeztetnünk kellett a létszám túllépést a megfelelő jelöltek nagy száma miatt.
I I I . FEJLESZTÉSI P R O G R A M , C É L O K FELADATOK, VEZETŐI KONCEPCIÓ 1. V ez e t é s, irányítás 1.1. Szervezeti felépítés Hosszú ideje egyszerűsített törzskari felépítésű lineáris - funkcionális vezetési modellel dolgozik az iskola. A folyamatos változások, szervezeti struktúrák jól beilleszthetők ebbe a modellbe. Az iskola életében azonban már megjelentek a projektek. Ezért a munka hatékonysága érdekében célszerű a modellben megjeleníteni a projekt módszernek jobban megfelelő feladatkultúrás szervezeti modell elemeit is. Lényege, hogy a projekt időtartamára a célfeladat elvégzésére alakult csoport helyet és szerepet kap a formális struktúrában úgy, hogy a tagok megőrzik eredeti szervezeti helyüket, státuszukat.
40
Vezetői elképzelésemben a klasszikus törzskari modellt szeretném érvényesíteni. Ahol a munkaközösség vezetőkkel, gazdasági és munkaügyi összekötővel, illetve az intézményi gondnokkal kibővített iskolavezetőség alapvetően döntéselőkésztő, érdekegyeztető, tanácsadó testület, de néhány területen (továbbképzés, tankönyvrendelés) a nevelőtestület által átruházott döntési joggal bír, kéthetente ülésezik. Az üléseiről írásos tájékoztatót ad ki. E megoldás előnyei: •
Nagyobb szerepet kapnak az iskola nem vezető beosztású alkalmazottai.
•
Új kommunikációs csatornák (vertikális - horizontális) nyílnak.
•
Javul az iskolán belüli integráció.
•
Erősödik a horizontális koordináció.
• A struktúra radikális változtatása nélkül oldhatók meg az iskola egész életét érintő feladatok.
41
1.1.2. A vezetési modell szervezeti diagramja
IGAZGATÓ
PROJEKT TEAM
TÖRZSKAR
SZŰKEN ÉRTELMEZETT ISKOLAVEZETŐSÉG
GAZDASÁGI ÖSSZEKÖTŐ
GAZDASÁGI EGYSÉG
ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES
TANTESTÜLET
ISKOLASZÉK
SZERVEZÉSI IGAZGATÓHELYETTES
MUNKAKÖZÖSSÉGVE ZETŐK
MUNKAKÖZÖSSÉGEK
KÜLSŐ, BELSŐ PARTNEREK
OM OKÉV ÖNKRMÁNYZAT
HOLLÓ LÁSZLÓ MUZEUM DÉRY MUZEUM
ISKOLATITKÁR
GONDNOK
ADMINISZTRÁTOR
SZABADIDŐSZERVEZŐ
KARBANTARTÓK
VAGYONŐRÖK
FELNŐTKÉPZÉSI FELELŐS
PORTÁSOK
SZAKMAIMŰVÉSZETI VEZETŐ SZAKKÉPZÉSI FELELŐS
TAKARITÓ SZEMÉLYZET
SZAKMŰHELY VEZETŐK
DIÁKÖNKORMÁNYZA T SEGÍTŐ TANÁR
DÖK
MUNKAÜGYI REFERENS
GYERMEK ÉS IFJUSÁGVÉDELMI FELELŐS
42
KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS
ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG
MUNKAKÖZÖSSÉGVE ZETŐK
MUNKAKÖZÖSSÉGEK
SZŰLŐI VÁLASZTMÁNY
KÖNYVTÁROS
1.1.3. A vezetési modell felelősségi mátrix
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 20. 22. 23. 27. 28. 29. 34. 35. 36. 37. 38.
Kapcsolattartás a fenntartóval Stratégiai tervezés Éves munka tervezése Infrastruktúra biztosítása Működést szab. dok. Kiválasztás és betanulás Továbbképzési terv Belső -munkatársakat-ért. rendszer Ösztönző rendszer Fegyelmi folyamat Minőségügyi rendszer működtetése Tantárgyfelosztás Órarendkészítés Tankönyvellátás Tanulás támogatása – órán kívüli tev. Éves haladási terv (tanterv, tanmenet) Egységes követelmények, mérőeszközök Továbbtanulás, végzősök nyomonkövetése Pedagógusok együttműködése Tanórán kívül a tanulók fejlődését elősegítők Szabadidős tev. szervezése, lebonyolítása Technikai dolgozók kiválasztása Technikai d. munkabeosztása, ellenőrzése Eszköz ill. anyagbeszerzés Eszköznyilvántartás, leltár Selejtezés Panaszkezelési folyamatok Belső audit Az intézmény működésének éves értékelése
X X X X X X X X X X X X X X X
X
X X X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
Gazd..összekö. . rendszergazda
Gondnok
X X
X
X X X X
X
X X
X X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X
X X X X X X
Szabadidő sz.
X
X X
X X
Min.ügyi .vez
Munkaköz.vez.
Tagozat vez.
Művészet iv.
igazgató h.
igazgató h.
Feladatok, Felelősök Folyamatok
Igazgató
A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája
X X
X X
X X X
X X X
43
X
X X
X
X
X
X
X X X
X
X X X
X
X X X
X X X X
X X X X
X X
X X X X
X X
X
1.2. A modell iskolai jellemzői 1.2.1. Iskolavezetés Az iskolavezetés az igazgató és helyettesei, összehangolt tevékenysége, amelynek alapvető jellemzője a szemléleti egység. A vezetőség hetente és szükség szerint munkamegbeszélést tartó testület. Munkamegosztásukat az SZMSZ, a munkaköri leírás szabályozza. A vezetési modellben a végzett munka, a hatáskör és a felelősség jól elkülöníthető.
1.2.2. Pedagógiai tanács (törzskar)
Értékelő, elemző, koordináló, tanácsadó, döntés-előkészítő és a nevelőtestület által átruházott jogánál fogva döntéseket is hozó testület. Döntési jogkörrel való felruházását — pl. a pedagógus továbbképzés, kereset kiegészítés stb. — a prakticizmus és a működési hatékonyság indokolja. Tagjai:
igazgató
és
helyettesei,
munkaközösség-vezetők,
szakmai
területek
képviselői, KAT elnök, DÖK vezető, munkaügyi összekötő, gazdasági összekötő, gondnok. Havonta ülésező szervezet.
1.2.3. Munkaközösségek A munkaközösségek belső szakmai műhelyek, a tanítás - tanulási folyamat szervezésének legfontosabb közösségei. Önálló, az iskola szervezeti és nevelési céljain alapuló, szakmai törekvéseiket kiteljesítő munkaterv alapján dolgoznak. Hagyományos
tantárgyi
(tantárgycsoportos)
munkaközösségként
működnek
továbbra is. Ha az anyagi feltételek megengedik, kezdeményezem a mentálhigiénés munkaközösség megalakítását. Ez a megoldás az adott munkaterületeken erősítené a pedagógusok együttműködését. A munkaközösségek élén a tagok által az SZMSZ-ben rögzített szabályok szerint választott munkaközösség-vezetők állnak. A munkaközösség-vezetők azon túl, hogy az iskolavezetők tantárgy pedagógiai tanácsadói, sokrétű feladatot látnak el.
•
Közreműködnek a belső ellenőrzésben. 44
•
Segítik a pályakezdők, új munkatársak beilleszkedését.
•
Véleményt nyilvánítanak új pedagógusok alkalmazásánál.
•
Tervezik, szervezik, irányítják a munkaközösség életét.
•
Értékelik a munkaközösség tagjainak tevékenységét.
•
Évente két alkalommal írásos beszámolót készítenek.
•
Erősíteni kell a munkaközösségek információátadó, közvetítő szerepét.
1.2.4. Munkacsoportok (projektek, teamek, bizottságok)
A munkacsoportok működése már iskolai hagyománynak is tekinthető. Nézetem szerint meglétük alapkövetelmény, amit az IMIP és a kötelező tantárgyközi programok (környezeti nevelési, egészségnevelési) bevezetése, valamint az intenzív pályázati munka szükségessége és előre törése, alkalomszerűen de állandó jelleggel megkövetel. A működési feltételek természetesen minden esetben a feladat, a lehetőségek, és a team által megállapított ügyrend konszenzusán alapulnak. Hatásai a projektnél : •
Dinamizálják az iskola közösségi viszonyrendszerét.
•
A munkaközösségi kereteken túl lehetőséget ad egyéni ambíciók kielégítésére, új kompetenciák kifejlesztésére. Ezzel erősödik a pedagógusok komfortérzete, iskolához kötődése.
•
Megnövekszik az egymásra utalt csapatmunka szerepe, differenciálódik a horizontális és vertikális kapcsolatrendszer.
2. Gazdasági Szervezet A Gazdasági Szervezet átszervezése óta eltelt időszak a feladatnak megfelelő működési struktúra, kapcsolattartási- és munkaformák kialakítási időszaka volt. Fontosnak tartom az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében az alábbi feladatok elvégzését: •
Át kell tekinteni a kialakult munkamegosztást és meg kell találni a jelenleginél racionálisabb, hatékonyabb megoldásokat.
45
•
A struktúrában mindenkinek meg kell találni azt a helyet, ahol a leghatékonyabb hatásfokú önálló munkavégzésre képes. Ez akár egyes csoportok közötti munkaerő-átcsoportosítással is járhat.
•
Külső képzéseken való részvétel biztosításával és belső továbbképzésekkel a munkatársak szakmai kompetenciájának bővítése és erősítése.
•
A Gazdasági Szervezet és az intézmény közötti kommunikáció gyorsítása a korszerű információs technológia alkalmazásával.
•
Belső kontroll erősítése.
•
A kialakult gyakorlat finomításával az intézményvezető gazdasági döntéseit segítő elemző - értékelő munka erősítése
3. A vezető közvetlen irányító munkája Egy iskola vezetése komplex feladat, egész embert igénylő komoly kihívás. Ezért fontosnak tartom vezetői ismeretek, készségek folyamatos fejlesztését. Szükségesnek tartom: • A legújabb menedzsertechnikák megismerését a vezetés eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében. • Informatikai - kommunikációs ismereteim további bővítését. • Az EU oktatási rendszereinek mélyebb megismerését. • Szaktárgyi pedagógiai ismereteim bővítését.
3.1. Változásmenedzselés
Az iskolák életének egyik alapvető jellemzője a folyamatos változás. Ezek a változások nem alapjában változtatják meg az iskolát, „csak” a folyamatos evolúciót jelentik, mégis nagyon fontos a stabilitás és az innováció egyensúlyának megteremtése,
mert
a
gyakori
változások
nem
csak
a
szervezet
alkalmazkodóképességét erősítik, hanem az alkalmazottakban a bizonytalanság érzését is fokozhatják. A vezetői munka e területén jelentkező fontos feladat — az iskolára akár kívülről rákényszerített változásról, akár belső kezdeményezésről van szó —, hogy az igazgató segítse az érintetteket, hogy a változások céljáról, lényegéről, természetéről, hatásáról világos, közérthető információik legyenek. 46
3.2. Emberi erőforrás menedzsment
A sikeres vezetői munka fontos feltétele a munkatársak — pedagógusok és nem pedagógus munkakörben dolgozók — szakmai ismereteinek és képességeinek optimális kihasználása és fejlesztése egyéni, csoport és intézményi szinten. A területen jelentkező vezetői feladatok: •
A
munkatársakkal
kapcsolatos
továbbképzési
koncepció
kidolgozása
(Továbbképzési terv). •
A
munkatársak
kiválasztására
és
beilleszkedésére
vonatkozó
rendszer
kialakítása és működtetése (Mentori rendszer). •
Munkakörülmények javítása (szociális és infrastruktúrális alapon is).
•
Egyéni, csoportos és szervezeti szintű tanulási lehetőségek és képzési programok megtervezése és támogatása, a képzésben való részvétel ösztönzése.
•
Munkakörök racionalizálása.
3.3. Kommunikáció
A témában végzett kutatások azt mutatták ki, bogy a vezetői munka 63-75 százalékban kommunikáció. Ez az adat önmagában is rávilágít arra, hogy a kommunikáció milyen szerepet játszik az iskola, a vezető életében. Ezért a korszerű tervezésbe a kommunikatív cselekvések tervezése is beletartozik. A kommunikációs fejlesztési terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy az iskola személyes viszonyokkal szabdalt kommunikációs tér, és semmilyen körülmények között nem sérülhet meg a megszólalás és az egyéni véleménynyilvánítás szabadsága. A fejlesztéshez jó alapot szolgáltat a jelenlegi információs, kommunikációs rendszer, amelyben már működnek a kétirányú kommunikatív csatornák.
3.4. Motiváció
A jelenleg élő finanszírozási rendszer miatt rendkívül laza a kapcsolat a teljesítmény és a jövedelemszint között. Az anyagi ösztönzés lehetősége minimális, ezért ebben a helyzetben a vezetői feladat az, hogy az iskolai lehetőségeket figyelembe véve új motivációs eszközöket tárjon. 47
Ezek az eszközök a következők lehetnek: •
A munkatársak segítése és támogatása céljaik elérésében.
•
A munkatársak bevonása a döntési folyamatokba.
•
A team munka motiváló erejének kihasználása.
•
Munkaegészségügyi és munkavédelmi körülmények javítása.
•
A képességek optimális kihasználása.
•
Az egyéni ambíciók számontartása, figyelembe vétele.
•
A szakmai karrier megvalósulási feltételeinek biztosítása.
•
A művészi, tanári életpálya lehetőségének megteremtése.
•
Tolerancia a munkatársakkal szemben.
•
Erkölcsi elismerés
3.5. Vezetési stílus Vezetői munkámat a bizalomra, az együttműködésre és a demokratikus stilusra építem. E felfogásomat érvényesíteni szeretném a vezetés minden területén, minden vezető és vezetett kapcsolatában. Ellenőrzési tevékenységemet az ellenőrzési terv alapján, vezetőtársaimmal munkamegosztásban kívánom végezni. A vezetői munka elkerülhetetlen következménye a konfliktus. A konfliktusok tudatos kezelése fontos feltétele az eredményes vezetői munkának. Éppen ezért nem a konfliktusmentességet tekintem értéknek, hanem a konfliktusok megoldási módját. Arra fogok törekedni, hogy a konfliktuskezelési technikák tudatos alkalmazásával konstruktív, vereségmentes (nyertes/vesztes szituáció helyet, nyertes/nyertes attitűd kialakítása) , az iskola belső és külső kapcsolatait erősítő megoldások szülessenek.
4. Pedagógiai munka •
Az írásbeli és szóbeli kommunikáció színvonalával kapcsolatos elvárások és a tanulók iskolai tevékenysége közötti távolság (PISA jelentés) felhívta a szakemberek figyelmét a nyelvi - kommunikációs, verbális, szövegértési - és matematikai logikai gondolkodás zavaraira, illetve a praktikus tudásanyag ( nem
48
lexikális ) hiányára. Ezek a jelenségek érzékelhetőek környezetünkben is. Feladatunk
felderíteni
hiányosságokat
és
megoldási
tervet
készíteni
a
tapasztalható anomáliák kezelésére. •
Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók tudják kontrollálni és menedzselni saját tudásukat. Egyrészt azért, mert ezzel eredményesebb lesz iskolai pályafutásuk, másrészt azért, mert erre egész életükben szükségük lesz. A hagyományos tanulásszervezési eljárások mellett erőteljesebben meg kell jelenni az iskola életében a kooperatív tanulási formáknak. A forma alkalmazásával nem csak a tanítási - tanulási folyamat lehet eredményesebb, de erősíthető a tanulók egymás iránti szolidaritása, az osztálytársak közötti kohézió.
•
Az érettségire épülő szakképzés új életpálya modellt kínál tanulóinknak. Ez a képzés mód rendkívül rövid idő alatt népszerű lett mind a tanulók, mind a szülők körében. Úgy gondolom következő években, megfelelő előkészítés után ( a meglévő személyi és tárgyi feltételek felhasználásával ) jelentős többletköltség nélkül beindítható az idegenforgalmi ügyintéző, a műtárgyvédelmi asszisztens, és a mozgókép és media animátor tanszak is. A későbbiekben megfelelő érdeklődés esetén bármilyen más az iskola profiljába illeszkedő képzés indítását is elképzelhetőnek tartom, annál is inkább, mert az ÖMIP , a Nemzeti Fejlesztési Stratégia programja és a szakképzési koncepció is ezt a fejlődési irányt határozzák meg. A fejlesztés kapcsán lehetőség nyílhat a művészetiszakképzési vezető, illetve a szakműhely vezetői státuszok kialakítására. A Medgyessyben született alkotások galéria jellegű bemutatása komoly szakmai érvényesülési lehetőség, amit a lehető legnívósabb módon kell megvalósítani, figyelembe véve a tevékenység kiemelt fontosságú PR jelentőségét . •
Az iskolai testnevelés és sport területén, a testnevelési órák és tömegsport napi gyakorlatába és a tanulók szervezett szabadidős tevékenységébe be kell illeszteni az egészséges életmódra nevelés minden lehetséges eszközét a prevenciótól kezdődően a kedvtelésen át az élsportig. •
A
SOCRATES
lletve
COMENIUS
projektekhez
csatlakozva
külföldi
partnerkapcsolatok révén gazdagíthatjuk pedagógiai programunkat és projekt jellegű tevékenység révén kapcsolódhatunk be a nemzetközi vérkeringésbe. A programokban való részvétel stratégiai jelentőségű iskolánk életében, mert mind 49
pedagógusaink mind tanulóink számára a nemzetközi együttműködés új távlatokat nyit meg az egyéni kompetenciák fejlesztésében és kiváló szervezeti keret az interkulturális nevelés feladatainak megoldásához. A projektek középpontjában a kooperatív technikákon alapuló iskolán belüli és iskolák közötti tanulói tevékenység állhat. Ennek során gazdagodik idegen nyelvi szókincsük,
megtanulják
használni
a
világhálót,
fejlődik
prezentációs
képességük, a nemzeti identitástudat erősödésével ismerik meg az EU-t. •
A mentálhigiénés gondozás, szociális szolgáltatás területén kiemelt feladat a tevékenységek kiterjesztése, új munkaformák meghonosítása. Az e területen dolgozók munkáját az Egészségnevelés Program foglalja egységes keretbe. A drogprevenció kiterjesztése a szabadidős tevékenységre (nyári életmód tábor, kiállítások, bemutatók szervezése). Kortárs segítők bevonása a drogprevenciós munkába ( szülői engedély birtokában mentálisan érett 11-12. osztályos tanulók felkészítése tréningen, majd bevonása a munkába ) arra a szociálpszichológiai tényre alapozva, hogy a fiatalok számára rendkívül fontos vonatkoztatási pont a kortárscsoport.
•
A pedagógiai folyamat egyik kritikus pontja a tanulók értékelése. Folytatni kell az értékelési gyakorlat egységesítését. Ez nem csak a nevelési hatások erejét növeli, hanem a belső együttműködésen túl az iskola és a szülői ház kapcsolatát is javítja.
•
A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely a múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét szolgálja. Az iskolához, a városhoz kötődés érzését erősítő hagyományok megőrzése és új hagyományok teremtése fontos feladat. Ennek érdekében a következőket tervezem: Méltó megemlékezés névadónk születésének évfordulójáról. Szaktantermek kialakítása és elnevezése a szakterületek híres, lehetőleg debreceni vagy debreceni kötődésű embereiről. Iskolai emlékfal kialakítása. Alapításunk 25. évének méltó megünneplése.
•
A pedagógiai munka nélkülözhetetlen feltétele az értelmes rend és fegyelem. kialakítása és fenntartása csak a pedagógusok és a tanulók együttműködésével valósítható meg. Átfogó neveltségi szint felmérést tervezek, amely alapja lesz 50
egy konkrét feladattervnek. A kulcsszereplő a pedagógus, mert személyisége a legfontosabb hatásközvetítő, nevelő eszköz. Közvetlen emberismeret, nyitottság, támogató légkör, szociális érzékenység és a hiteles, következetes magatartás az, ami normatív szabályozó eszközöknél is erősebb fegyelmező erővel hat. A szaktárgyakhoz kötődő kiemelt nevelési feladatunk: A viselkedéskultúra, a környezettel való együttműködés képességének fejlesztése. Erkölcsi, érzelmi nevelés. Érzelem gazdag, szeretetteljes légkör kialakítása. Egészséges életmódra nevelés. •
Differenciáló pedagógiai gyakorlatunk célja az esélyegyenlőtlenségek
csökkentése
a
hátránykompenzáció/esélyteremtés
és
a
tehetséggondozás
eszközeivel és módszereivel. Ennek érdekében a didaktikai differenciálás — kompenzációs célú módszerek alkalmazása; a tanulócsoport aktuális állapotához igazodó tanári stílus, óravezetés, motiváció, kommunikáció. Érdeklődés szerinti differenciálás
—
projekt
forma
elterjesztése
a
tanórai
és
tanórán
kívüli
iskolaszervezési gyakorlatban. Szakemberek bevonása - illetve képzése - a tehetségfeltáró és tehetséggondozó munkába. •
Az emelt szintű érettségin való részvétel motiválása, az oktatás és
vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, kiemelt feladatként kezelendő minden szaktárgy esetén, mivel tanulóink továbbtanulási esélye és az intézmény külső megítélése (iskolapiaci versenyhelyzet) szoros összefüggésben áll egymással.
4.1 Tanulási képességek fejlesztése a stresszmentes, kooperatív és hatékony tanulás módszereinek alkalmazásával
A bevezetés szükségességét indokolja, hogy a pedagógusok megismerjék az egyénre szabott eredményes tanulás segítésének lehetőségeit, és ez által felkészíthessék tanítványaikat az élethosszig tartó tanulásra. Az ehhez szükséges képességek fejlesztése érdekében megismerjék a stressz-mentes tanulást segítő technikákat, a gyakorlatban való alkalmazás lehetőségeit és módszertanát, és megtanulják a saját élmény során kipróbált kooperatív tanulási technikákat, az
51
autogén tréning és relaxáció által kínált lehetőségeket és az intelligencia-fejlesztő játékok szerepét a tanulási folyamatban. Napjainkban az iskola lelki egészségfejlesztő funkciója egyre hangsúlyosabbá válik. A pedagógusok egyik fontos feladata, hogy segítsék a gyermekek érett személyiségeinek kialakulását.
4.2 Digitális pedagógia A digitális pedagógiát mint fogalmat, a lehető legtágabb értelemben minden olyan hagyományos vagy konstruktív pedagógiai, tanulási-tanítási módra, módszerre használjuk, amely során számítógépet, informatikai eszközt is használ a tanuló, pedagógus. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a digitális kompetencia fejlesztése egyrészt célként jelenik meg, amikor magát az eszközt, szoftvert, szolgáltatást tanuljuk meg használni , másrészt amikor már készségszinten alkalmazzuk - azaz az eszközjellegét hangsúlyozzuk, keresztkompetencia-, illetve kereszttantárgyi területként. Az informatikai eszközöket a hagyományos (instruktív) pedagógia folyamata során is alkalmazhatjuk, de igazán hatékonyan a konstruktivista pedagógia által szolgáltatott alapok esetén alkalmazható. A hagyományos és konstruktivista tanulási környezet legfőbb jellemzőinek elérését több szerző összefoglalta már. A digitális pedagógia alkalmazása során a következő kérdések merülnek, merülhetnek fel: •
Mely tantárgy oktatásában használhatók az IKT- alapú módszerek és milyen módon?
•
Az oktatási folyamat mely területein, mely korosztályok esetében van létjogosultsága az IKT - eszközök alkalmazásának? Milyen veszélyei vannakha vannak egyáltalán- az informatikai eszközök alkalmazásának?
•
Milyen módszerekkel, mely tananyagrészek, tartalmak közvetíthetők? Hogyan ötvözhető a számítógéppel segített tanulás és tanítás a hagyományos pedagógiával?
•
Segít-e az IKT- eszközökkel támogatott oktatás megszüntetni a társadalmi, szociális különbségeket?
52
•
Vajon minden átlagos képességű tanuló alkalmas-e arra, hogy a számítógép segítségével szerezze meg ismereteit?
•
Milyen hatásfokkal alkalmazhatók a számítógépes eszközök, módszerek a lassan haladó, a rossz olvasási képességekkel rendelkező a különböző tanulási zavarokkal küzdő tanulók oktatása során?
Az IKT oktatásbeli aktív jelenléte többet jelent a számítógépek használatánál. Az informatika korában az írástudás azt jelenti, hogy képesnek kell lennünk megbirkózni a különböző információs csatornákon ránk zúduló adatokkal, információkkal. Képesek vagyunk-e céljainknak megfelelően válogatni ezek közül az információk közül? Ahhoz, hogy a modern kor problémáit kezelni tudjuk, a mindennapi életünkben megjelenő informatikai eszközöket olyan szinten kell eszközként – és nem célként- alkalmaznunk, mint például a gépkocsit. Mivel az informatika az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány, az oktatásnak nem a statikus ismeretek oktatására kell koncentrálnia, hanem a dinamikus folyamatok megértésére kell felkészítni a diákokat. Nem az a cél, hogy adott szoftverek használatát tanítsuk meg, hanem
hogy
adott
tevékenységek
számítógéppel
történő
megoldásának
lehetőségére készítsük fel őket. Ezáltal eléretjük, hogy az egyre gyakrabban bekövetkező technológiai váltáskora rugalmasabban tudjanak reagálni. Ezekkel a képességekkel a felnőtt állampolgár képes lesz arra, hogy bármely közösség (pl.: család, munkahely) alkotó, résztvevő, együttműködő tagja legyen. A közösség többi tagjával együttműködve kell meghatároznia egy adott probléma megoldási lépéseit, részfeladatait. A tárgyalási folyamatok, viták során világosan, érthetően kell ismertetnie érveit, de meg kell hallgatnia mások- esetleg eltérő- gondolatait is. Az együttműködés alapvető formája ma már a hálózati kommunikáció, amely folyamat során a közösség tagjának olyan szereplőkkel kell kooperálnia, akik esetleg térben és/vagy időben messze vannak tőle. Az információs és kommunikációs technológia egy olyan új környezetet és eszköztárat nyújthat a ma tanárainak, amellyel munkájuk hatékonyabb lehet mind szakmai, mind pedig pedagógiai értelemben. A korszerű IKT- eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál - a digitális kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT- oktatás fókuszában a felhasználó, nem pedig az „infospecialista” áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése ezért az alaptanterv része kell,
53
hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. A számítógép által támogatott tanulási környezet kiváló terep a „konstruktivista” paradigma felismerésére: személyre szabott instrukciókkal szolgál az életviteli képességek kialakításához. Ez azonban nem jelenti a lexikális alapismeretek szükségtelenségét. A kompetenciaalapú oktatás csak olyan szintű lexikális alapismereteket követel meg, amelyek képesek mobilizálni a kompetenciákat. Mindenképpen fel kell hívni tehát a figyelmet arra is, hogy a digitális pedagógia alkalmazása során nem az informatikai ismeretek öncélú átadása a cél, hanem a megfelelő digitális kompetenciák kialakítása. Az informatikai eszközök oktatásban történő használatának optimális módját könnyebben találhatjuk meg, ha ismerjük az előnyeit. •
Az internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a két- vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel.
•
A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra,
hogy
saját,
nyomtatott
könyvektől,
fóliasorozatoktól
független
prezentációját elkészítse, valamit arra is, hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen, bármikor újra felhasználhassa. •
Egy természettudományos folyamat modellezése közben számos előny jelentkezik: a hosszadalmas eljárások lerövidíthetők, a jelenségek térbeli és időbeli korlátai csökkenthetők.
•
A virtuális kísérletek keretében használt eszközök, reakciók, vegyszerek „ működtetése” nem veszélyes ( mint pl. egy vegyi üzemé vagy atomreaktoré), használatuk tiszta, környezetkímélő.
•
Lehetőséget ad a különböző szimulált folyamatok megtervezéséhez a körülmények variálható, interaktív megválasztásával. Így ideálisabb környezet is biztosítható, mint a valóságban.
•
Fontos alkalmazási lehetőséget ad az, hogy nem hozzáférhető jelenségek is megjeleníthetők (mint például az atomi méretek és mozgások szimulációja).
•
A hagyományos táblai rajzzal szemben a grafikai ábrázolások számítógéppel igen gyorsak, szemléletesek, könnyen vázolhatók, valamint a gyors adatfeldolgozás lehetősége is előnyös lehet.
54
•
Az interaktivitás élményszerűvé teszi az informatikai eszközök használatát, az egyéni adatok és kérdések személyes jelleget adnak a tanulás folyamatának. A kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, a válaszok és a személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és így a későbbi tanulás során újra felidézhetők.
•
Mivel nemcsak egy tanuló munkáját, hanem egy csoportot, esetleg egy egész osztályt is értékelni lehet, a gyors pedagógiai eredménymérésre is alkalmas.
•
A céltudatos böngészés, az adatfeldolgozás és a prezentációkészítés lehetővé teszi, hogy a diákok projektmunkákat is készítsenek.
•
Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása a hagyományos oktatási rendszerben tehát új tanítási, tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközöket, módszereket és konstruktív pedagógiai eljárásokat is hatékonyabbá teszi, és így a diákok alkalmasabbá válnak az önálló ismeretszerzésre.
4.3 Projektalapú tanulás A projektalapú tanulás tantervet és folyamatot is jelent. A tanterv gondosan válogatott és megtervezett problémákat tartalmaz, amelyek a tanulóktól kritikus gondolkodást, problémamegoldó képességet, önirányított tanulási stratégiát és csoportmunkában való együttműködés képességet követelik meg. A projektalapú tanulási folyamat rendszerszerű megközelítéssel válaszol a problémamegoldás, illetve az élethelyzetek, karriervezetés kérdéseire, és olyan tantervépítő szemléletet jelent, amely gyakorlati problémákkal állítja szembe a tanulókat, ezzel tanulási késztetést ébresztve bennük. A projektalapú oktatás olyan oktatási módszer, amely kihívást jelent a tanulók számára a tanulás megtanulásra, a csoportban való munkavégzésre, a valós problémák megoldására. Ezek a problémák alkalmasak a tanulók érdeklődésének felerősítésére, és rávezetnek az adott témakör tanulására. Felkészíti a tanulókat a kritikus és elemző gondolkodásra, az alkalmas tanulási források felkutatására. Fejlesztései és tanulásvezetési módszer, amely olyan bonyolult problémák köré épül, amelyek
természeténél
fogva
többoldalúak
információszerzést, elemzést igényelnek.
55
és
komplexek,
kutatást,
Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogyan alkalmazhatják kapcsolattartásra, együttműködésre akkor is, ha a partnerek más országban élnek, más nyelven kommunikálnak.
4.4 Problémaalapú tanulás A problémaalapú tanulás kisebb csoportokban folyik, elmélyedve a kulcspontok meghatározásában, az életből vett problémák megoldásán dolgozva a tanár (facilitátor) segítségével. A valós problémára összpontosítva a tanulók sokoldalú, mély látásmódra és tudásra tesznek szert az adott témában. Ez a módszer nem új, gyökerei a korábbi „ cselekedve tanulás” modellig nyúlnak vissza. A problémaalapú tanulás megváltoztatja a hagyományos tanulás és tanítás jellegzetességeit. Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket, és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák azokat a személyes és szakmai problémák megoldásában.
4.5 Felfedező tanulás Ahhoz, hogy valaki eredményes tanuló legyen, rendelkeznie kell az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel. Alkalmasnak és késznek kell lennie a tananyag elsajátítására, a tanulási program végrehajtására, azaz rendelkeznie kell az önálló tudáskonstrukció képességével. A számítógép információfeldolgozó képessége lehetővé teszi a tanuló számára, hogy párbeszédet folytasson a rendszerrel: bevitt válaszai befolyásolják annak működését, különböző válaszokat hívnak elő, tartalmakat idéznek fel. Az interaktivitásnak kulcsszerepe van mindazon paraméterek realizálásában, amelyeket az e- Learning tanulási környezetekre jellemzőek. Ez a számítógép-jellemző lehetővé teszi az eredményes tanulásban nélkülözhetetlen visszacsatolást. A multimédiás számítógép valamennyi audiovizuális eszköz prezentációs képességeit magába foglalja. Írásvetítő, magnetofon, diavetítő, oktatófilm, interaktív videó, DVD, interaktív tábla stb. – ebben az integrációban minden összeolvad. Ma már bármit megmutatatunk a tanulóknak, ami képekbe és hangokba foglalható. A leképezhető valós és elképzelt dolgok, jelenségek a számítógépben „ önálló életre” is kelthetők.
56
A számítógéppel segített tanulás és tanulási folyamatnak a számítógép-használat köré szervezését jelenti. Ez a korábbi oktatástechnológiai eszköztár alkalmazásának legújabb változata, amelyben a multimédiás, interaktív számítógép jelenik meg középponti oktatási-tanulási médiumként. Az internetes, webalapú tanulás, a világhálóba kapcsolt számítógépekkel megjelent új lehetőség, új horizont. A hálózatba kapcsolt számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből. Az új dimenziót elsősorban a tanuláshoz gyakorlatilag tetszés szerinti információmennyiséget biztosító adatbázisok hálózata, és az elektronikus telekommunikáció sokrétű, változatos lehetőségei jelentik. és maga után vonja a tanárral, illetve a tanulóval szembeni követelmények módosulását is. A tanulási folyamat egészének rendszerelméletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével törekszik a tanulás eredményességének javítására. A tananyagok, tanulási programok kialakítása során a modularitás elve érvényesül. Az e- Learning rendszerek kommunikációs és információs szolgáltató platformként
jól
szervezett
tudástartalmakat
tesznek
elérhetővé
az
azok
elsajátításához szükséges instrukciókkal és az elsajátítást segítő, illetve annak teljesülését mérhető programokkal együtt. A kooperatív tanulási formák alkalmazása esetén a tanár szerepe a tanórán jelentősen megváltozik. De ez csak szerepváltozást, nem pedig szerepcsökkenést jelent, sőt a tanári kreativitás kiemelkedő szerepet játszik az így szervezett tanórákon. A korszerű digitális pedagógia a következő készségek, képességek fejlesztését teszi lehetővé •
Vizuális és auditív felfogóképesség,
•
Problémafelismerő-és megoldó képesség,
•
Beszéd és kommunikáció
•
Figyelem, alkotó képzelet, kreativitás,
•
Térbeli tájékozódás, koordinációs képesség,
•
Manipulációs képesség,
•
Szellemi aktivitás
•
Önbizalom, önértékelés
• Emlékezet és gondolkodás ( algoritmus, logikus, problémamegoldó).
57
5. Minőségirányítás. IMIP és ÖMIP kapcsolata Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy indulásától tagja voltam illetve vagyok az intézményi minőségirányítási teamnek, igy közvetlen tapasztalataim vannak a minőségirányítási munka és az IMIP bevezetésével kapcsolatban. Iskolánkban nem teremtett alapvetően új helyzetet az a tény, hogy a rendszerbe foglalt minőség-fejlesztő munka lehetőségből kötelező feladat lett, mivel már az elnyert pályázat kapcsán előzőleg kialakítottuk az intézményi minőségügyi rendszert. A COMENIUS 2000 partnerközpontú modell kiépítése során szerzett tapasztalataink és a modell kiépítésének szakaszai is jól illeszthetők voltak az IMIP-be. Új elem viszont, hogy az Önkormányzati Minőségirányítási Program az önkormányzati célok és a tényleges intézményi működés állandó közelítését szolgáló
stratégiai
dokumentumként
a
közoktatás
egészére,
illetve
az
intézménytípusokra vonatkozó célokon túl az egyes intézmények elé kitűzött célokat is meghatározza. Az IMIP-et így olyan integratív stratégiai dokumentumnak kell felfogni, amely összekapcsolja és koordinálja a fenntartói és iskolai elvárásokat. A program megvalósulását folyamatosan nyomon kell követni, és évente az ÖMIP felülvizsgálatával összhangban felül kell vizsgálni, a vizsgálat alapján jelentést kell készíteni, amit véleményez az alkalmazotti és szülői közösség, illetve a DÖK és iskolaszék is.
5.1. Minőségcélok, feladatok 5.1.1. Az intézmény minőségcéljainak megfogalmazása az ÖMIP alapján, illetve intézményi sajátosságok figyelembe vételével
Tervünk az, hogy a megkezdett munkát tovább folytatva az elért eredményekre támaszkodva és azokat megőrizve az alábbi konkrét és általános célokat megvalósítsuk.
5.1.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK -
Megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása.
-
Az egyes gyerekek személyiségének minél alaposabb megismerése, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása.
58
-
A személyiség egészének fejlesztése, amely magába foglalja az intellektuális, az érzelmi, a szociális, az erkölcsi, az esztétikai és a fizikai szükségletek kielégítését.
-
Az
itt
eltöltött
évek
során
a
tudásszint,
a
teljesítmény
a
gyerek
személyiségéhez, képességeihez mért maximális fejlesztése. -
Felruházni
tanítványainkat
az
önálló
tanuláshoz
szükséges
alapvető
képességgel, hangsúlyt kell fektetni a "mit" kérdésen kívül a "hogyan" tanuljanak módszertanára is. -
Biztosítani, hogy az iskola személyes tapasztalás színtere legyen, a gyerek aktív részese lehessen az őt körülvevő világ megismerésének, alakításának.
-
A
mai
kor
követelményeinek
megfelelő
számítástechnikai
ismeretek
elsajátítása, alkalmazása. -
Az érvelés, vitatkozás, problémamegoldás képességének tudatos kialakítása, fejlesztése.
-
A szülőkkel való sokoldalú együttműködés a gyermekek nevelésében.
-
A pályaválasztás segítése.
5.1.3. KONKRÉT CÉLOK •
Az emelt szintű idegen nyelvi képzésben résztvevők 60%-a a képzés végére érje el az alapfokú nyelvvizsga szintjét.
•
A
művészeti
képzésben
résztvevők
pályamunkáikkal
eredményesen
szerepeljenek városi, megyei, országos megmérettetéseken. •
Konkrét mérésekre alapozva feladatterv készítése a tanulók neveltségi szintjének javítására.
•
Az esztétikus mikrokörnyezet fenntartása, innovációk bevezetése.
•
Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
•
Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történjen.
•
Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra legyen nyitott.
•
Célunk,
hogy
tanulóink
művelt 59
és
egészséges
tagjai
legyenek
a
társadalomnak. •
Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk.
•
Korszerű ismeretekkel rendelkező tanulókat képezzünk.
•
A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztva, oktatásunk tanulóközpontú és humánus maradjon.
•
Az iskola dolgozói legyenek elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
•
A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen.
•
Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minél több tanuló szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket.
•
A végzős tanulóink (beleértve az érettségizőket és a szakképző évfolyamon végzőket) legalább 50%-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe.
•
A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe.
•
A
középfokú nyelvvizsgaszintet sikeresen teljesítő tanulók aránya a 12.
évfolyam végén legalább 40% legyen. •
Tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban.
•
A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 65%-ot valamennyi dolgozó átlagában.
•
Az alkalmazotti elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze.
•
Az iskolai tanulmányi átlag 3,85-re történő emelése.
•
A tánc és mozgásművészet választható közismereti és egyedi érettségi tantárgyankénti bevezetése,
•
Művészeti érettségi vizsga szervezése 2005-től.
•
Képző
és
iparművészeti
tantárgyak
OKÉV
általi
akkreditációjának
előkészítése, bevezetése, közismereti egyedi érettségi tantárgyként. •
Művészeti versenyeken, pályázatokon történő részvételek számának folyamatos emelése.
60
•
El kell érnünk, hogy sikeresen fejezze be tanulmányait a gimnáziumi tanulók legalább 90 %-a, a szakközépiskolai tanulók 85 %-a.
•
A gimnáziumban végzett tanulók legalább 80 %-ának rendelkeznie kell alapfokú ECDL bizonyítvány megszerzéséhez szükséges tudással , tapasztalattal.
•
El kell érnünk, hogy az érettségi vizsgaeredmények osztályonként legalább egy tizeddel nőjenek a jelenlegi állapothoz képest.
•
Ki kell alakítani a szakképző intézményekben végzett tanulók elhelyezkedését figyelő utókövető vizsgálatok rendszerét.
•
Amennyiben legalább 8 tanuló jelentkezik egy adott tárgyra biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítés lehetőségét.
5.1.4. Jövőkép Jövőképünk egyik meghatározó eleme, hogy a térségben kivívott egyedi helyünket megtartsuk és erősítsük, jelenlegi működési formánkat kiteljesítsük. A pedagógiai munka terén célkitűzésünk az oktató-nevelő iskola felől a nevelő-oktató iskola felé való elmozdulás az optimális egyensúly megteremtése érdekében. A tehetséggondozással és a pótlólagos esélyteremtéssel párhuzamosan tovább kívánjuk színesíteni az iskola kínálati palettáját. A jövőképet felmérő kérdőívek elemzése alapján kiderül, hogy az alkalmazottak bíznak a munkahelyben, egyéni és családi egzisztenciájuk alapjaként kezelik. A jövőképben körvonalazódó elképzelések egybe esnek a SWOT- analízisben meghatározott lehetőségekkel és veszélyekkel. A megfogalmazott kitörési pontok pedig relációban állnak az erősségekkel. A gyengeségek kompenzálása szintén pregnánsan megjelenik a jövőképben. Az intézmény- hűség és az alkalmazotti /tulajdonosi tudat- párhuzamosan a szociális érzékenységgel-erőteljesebben jelenik meg a jövőképben, mint az egyéni érdek.
5.2. Értékelés 5.2.1. Az iskola munkájának értékelése Alapelvek: •
Terjedjen ki az iskolai élet minden területére. 61
•
Nyilvánosságra hozott követelmények alapján történjen.
•
Legyen komplex, objektív és megalapozott.
Az éves munkát a fenntartó által kiadott és működési sajátosságainknak megfelelően kiegészített
szempontsor
alapján
kell
értékelni.
Átfogó
nem
központi
intézményértékelést kétévente tervezek. Ez lehetővé teszi, hogy átfogó, objektív információkkal rendelkezzünk az iskoláról, eszközként használva és nem célként értelmezve a mérést és értékelést.
5.2.2. Munkavállalók értékelése
A munkavállalók munkájának értékelésében a pedagógusok és a nem pedagógusok körében is az alábbi alapelveket szeretném érvényesíteni. •
Ellenőrzési tapasztalatokon alapuló tényanyag támassza alá.
•
Személyre szóló és ösztönző hatású legyen.
•
Mozgósítson a korrekcióra, újabb feladatok színvonalas megoldására.
•
Az értékelés területei: A munkavállaló személyisége. Kapcsolatok, kommunikáció. Munkafegyelem. Szakmai munkájának minősége. Részvétel a közteherviselésben.
A közeljövő feladata a kritériumrendszer kidolgozása az érintettek legszélesebb körű bevonásával .
6. Pedagógiai k ult úr a A tantestület az iskola fennállásának 25 éve alatt többször bizonyította, hogy nyitott, rugalmas, kész az innovációra. A pedagógusok személyisége és felkészültsége munkaeszköz,
amely
nagyban
meghatározza
nevelő
-
oktató
munkánk
eredményességét. A fejlesztést elsősorban az akkreditált továbbképzés keretében kell megoldani, de szervezni kell pályázati forrásból és saját forrásból finanszírozott belső továbbképzéseket is. Ezzel a megoldással jobban össze lehet hangolni az
62
egyéni
és
iskolai
érdekeket.
A
továbbképzések
kiválasztásánál
illetve
megszervezésénél figyelembe kell venni: A jogszabályi változások miatt előttünk álló feladatokat A Pedagógiai Programban és az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott célokat és feladatokat Teremtsen lehetőséget nemzetközi tapasztalatok szerzésére. Információs - kommunikációs technológia ismerete és alkalmazása Mérés - értékelés (tanulói, intézményi) Tanulásirányítás, tanulásszervezés Mentálhigiéné (tanulói, tanári) Szakmetodika Konfliktuspedagógia Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottakat A belső továbbképzési rendszer elemei: önálló irodalom feldolgozás, tréningek, a tervezett és szükségszerű változásokra felkészítő előadások. A belső továbbképzések kiemelt célja egymás munkájának megismerése és ezáltal a egymástól való tanulás képességének erősítése.
7. A stratégiai dokumentumok gondozása (IMIP, Pedagógiai Program) 7.1. Intézményi Minőségirányítási Program
Az
IMIP
gondozása
az
előzőekben
kifejtett
felülvizsgálati
ciklust
jelenti
összehangolva az ÖMIP – ben meghatározott irányelvekkel.
7.2. Pedagógiai Program A
pedagógiai
program
gondozása
egyrészt
folyamatkövetést,
másrészt
a
rendszeres értékelést foglalja magában. A folyamatkövető munka a meglévő tanári programok korrekcióját új programok elkészítését és az esetleges jogszabályi változások miatti új elemek beépítését jelenti. Az értékelést önértékelés keretében, tanévenkénti gyakorisággal javasolt elvégezni.
63
8. A család és az iskola
A pedagógiai folyamatban fontos partnereink a szülők, akik egyre több törvényes lehetőséget kaptak arra, hogy saját jogokkal, kompetenciákkal rendelkező partnerekké váljanak. Döntő többségük elégedett az iskolával, mint azt felméréseink is
igazolják.
Előfordulnak
felelősségáthárításból
illetve
azonban a
konfliktusok
jogok
és
is,
amelyek
kötelességek
döntően
sajátos,
a
egysíkú
értelmezéséből fakadnak. Célom az eddigi gyakorlat folytatása, olyan iskola / család kapcsolat alakítása, amely a bizalmon, az egyenrangúságon és a kölcsönös felelősségen alapul. Ezért fontosnak tartom: •
A
szülők
folyamatos
információcserék
tájékoztatását,
lehetőségeinek
a
bővítését
folyamatos
és
kölcsönös
(tájékoztatás
a
világhálón,
iskolaújság, evkönyv kiadása, SZMK, e-mail rendszer). •
A szülők iskolai munkába való bevonásának kiterjesztését (szabadidős tevékenység, iskola javára végzett közös munka).
• A pedagógusok szemléletformálását.
9. Az iskola kapcsolatrendszere
Környezetünkkel
való
együttműködésünk
alapvető
szempontja,
hogy
az
együttműködés erősítse fel az iskola hatásrendszerét, segítse pedagógiai és szervezeti céljaink megvalósítását. •
Alapelv, hogy a kapcsolatépítés nem válhat elvtelen „toborzássá”.
•
A
fenntartó,
intézmény,
gazdasági
egység
kapcsolatrendszer
finomhangolását kiemelt célként kell kezelni, ennek eszköze lehet a prompt kommunikációs, illetve konzultációs gyakorlat kialakítása. •
Folytatni kell a pedagógiai célú együttműködést a történelmi egyházakkal, karitatív szervezetekkel. Az erkölcsi nevelésben és a magatartásformálás területén nyújtott segítségük nélkülözhetetlen. Lehetséges együttműködési formák: pályázat, közös kiállítások, vallástörténet órák, táborok szervezése, jeles napok együttes ünneplése, karitatív akciók szervezése.
64
•
A felsőoktatásba bejutott tanulóink helytállása fontos visszajelzés munkánk eredményességét illetően. Ezért ezen a területen javítani kell a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel ( pl. önkéntes alapon kitöltendő adatközlő lap ).
•
Az alapfokú művészetoktatás bevezetése indokolja a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel és a Vörösmarty Mihály Általános Iskolával és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel kiépített kapcsolat szorosabbá tételét. Lehetőségeink: közös kiállítások, szakmai konzultációk, áttanítás.
•
A
városban
működő
középiskolák
koordinált
és
harmonikus
együttműködésének folyamatát a közösen végzett tevékenységrendszer kiszélesítésével
tovább
kell
erősíteni,
mivel
az
iskolapiaci
verseny
fokozódására kell számítani. •
Szakmai
megújulásunk
szempontjából
fontos
a
pedagógusképző
intézményekkel való jó kapcsolat. Olyan az iskola számára is hasznos kapcsolat
kialakítását
tervezem
ami
írásba
foglalt
együttműködési
megállapodáson alapul és harmonikusan szolgálja minden fél érdekeit. •
A felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatrendszert a bolognai folyamat miatt bekövetkezett struktúraváltás okán új alapokra kell helyezni. A kialakulóban lévő rendszert meg kell ismerni és fel kell készülni a kihívásaira.
•
A diákszervezetek rendkívül fontosak az iskola életében. A tanulók itt ismerik meg és élik meg a civil társadalom önszerveződési gyakorlatát. Azon tevékenységeiket
kell
erősíteni,
amelyek
tanár
-
diák
együttes
tevékenységével hoznak eredményt. A jelenlegi városi és országos szintű diákszervezetekkel
fenntartott
kapcsolatrendszer
jó,
az
ODJT
és
diákparlament kiaknázandó lehetőség. •
A szociális gondozás, humán szolgáltatás területén a családsegítő szolgálattal új alapokra kell helyezni a kapcsolatot, különös tekintettel a gyermek és ifjúság védelemre.
•
Megfontolandó a városi sportszövetségekkel való kapcsolatfelvétel, ISK diáksport egyesületté alakítása.
•
A COMENIUS SOCRATES programhoz csatlakozva lehetőség van az iskolák közötti nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódásra. Előnyeit korábban ismertettem.
65
10. Iskolai mar ke ti ng, PR tevékenység Iskolai marketingtevékenység célja környezetünk - beleértve minden jelenlegi és jövőbeli partnerünk -, de elsősorban a szülők, diákok iskolánkkal szembeni szükségletének és igényeinek feltárása, illetve befolyásolása, az intézmény tevékenységének és eredményeinek publikálása, az iskola erőforrásainak optimális kihasználása az iskola eredményesebb működése érdekében. Jelentős támogatást és megerősítést nyújt számunkra (a PR tevékenység legfontosabb fokmérőjének tekinthető) az intézményünkbe jelentkező diákok számának állandósága. Célom ennek a tendenciának a megtartása. Rendkívül fontosnak tartom az intézményi reklámot és a publicitást. Ezzel kapcsolatban céljaim a következők: Az iskoláról kialakított kép fenntartása, lehetőség szerinti javítása. Folyamatos információ az iskola életéről, a helytelen vagy torz információk korrigálása. Tájékoztatás az iskola programjáról. Az intézményi image meglévő elemeinek egységesítése. Iskolaújság, iskolai honlap publikálása. Diák színjátszó kör beindítása. A fenntartó számára készített jelentések, beszámolók. Vizuális identitás kialakítása (logo levélpapíron, oklevélen, épületeken, alkotásokon). Kiemelkedő eredményeink megjelenítése a médiákban. Versenyek rendezése. Az alkalmazotti közösség tagjainak részvétele a szakmai közéletben, publikálási lehetőség biztosítása. Rendszeres részvétel városi szakmai rendezvényeken.
11. Gazdálkodás, fejlesztés, tárgyi feltételek
66
Nyilvánvaló, hogy több más tényező mellett az iskola anyagi, tárgyi feltételei is befolyásolják a nevelő - oktató munka eredményességét. A folyamatos fejlesztés belső hajtóerőként e területen szinte kikényszeríti a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználását és alternatív pénzügyi fejlesztési lehetőségek feltárását. Az a célom, hogy az e területen végzett tevékenység szolgálja az épület állagromlásának lassítását, a külső- és belső intézménykép javítását. Ez csak erőforrásaink koncentrált felhasználásával, a szülők és a tanulók bevonásával, a tulajdonosi szemlélet erősítésével, ésszerű takarékoskodással érhető el. Szükséges felújítási, korszerűsítési munkák, beszerzések: (Önkormányzati
hatáskörben,
az
önkormányzat
teherbíró
képességének
függvényében) Taneszköz jegyzék alapján történő taneszköz fejlesztés. Az osztáytermekben felújításra szorul a padlózat, szükséges a nyílászárók cseréje, és folytatni kell a megkezdett tetőfelújítást. Felújításra szorul a, a járda, világítástechnika, sportpálya. Az
iskolai
park
karbantartásához
szükséges
kertészeti
eszközök
beszerzése. A tornaterem teljes felújítása, tetőfelújítás, a két öltözőhelyiség és a kondicionáló terem felújítása. Nyílászárók cseréje (külső falszigeteléssel együtt 30%-os hőenergia megtakarítás érhető el). Parkrendezés, közlekedő utak kialakítása, felújítása. Sport udvar felújítása. Műhelyek felújítása, korszerűsítése Iskolai hatáskörben: Tantermi bútorcsere és felújítás folytatása. Lépcsőházak és a portás fülke felújítása. Internet-és számítógép hozzáférés bővítése. Térfigyelő befejezése,
kamera
rendszer
vagyon
és
és
a
beléptető
balesetvédelmi
megfontolásból.
67
rendszer
céllal,
kialakításának
biztonságtechnikai
A meglévő infrastruktúra felhasználásával és racionalizálásával szabadtéri oktatásra is alkalmas pergolák és egyéb kertépítészeti berendezések létesítése a park, célnak megfelelő helyein. Forrásbővítő tevékenységek: Szülők, tanulók bevonása a karbantartó, felújító tevékenységbe. (tornatermek festése, bútorok fejújítása.) Pályázati tevékenység. Alapítványi támogatás. Jótékonysági bál. Adó 1%-a. Szakképzési támogatás. Diák vállalkozások beindítása. Műalkotás aukciók, vásárok rendezése.
12. A jó iskola A pedagógus, diák és a szülő is jó iskoláról álmodik. A pedagógus jó iskolában szeretne tanítani és a szülő is jó iskolába akarja járatni a gyerekét, a diák jó iskolában jól akarja magát érezni. De milyen a jó iskola? Az a jó iskola, ahol a diák sok ismeretanyaghoz jut, vagy az, ahol jól érzi magát, ahová szívesen jár? Az a jó iskola, amelyiknek jó a felszereltsége, vagy az, amelyiket kevés pénzből lehet működtetni? Az a jó iskola, amely az „életre” készít fel, vagy az, ahol a diák „éli” a maga életét? Esetleg az a jó iskola, ahol mindez együtt megtalálható? Szerintem: A jó iskolában elkötelezett pedagógusok, jó emberek tanítanak, akikre főleg az jellemző, hogy a tanulókhoz pozitívan viszonyulnak (szeretik, megértik őket, empatikusak), van humorérzékük, következetesek, igazságosak, de igényesek is. Minden szituációban képesek az önkontrollra, a saját tantárgyukat tudják, és meg is tudják tanítani, a tanulókat respektálják, partnerként tekintik őket, a tanulók teljesítményét pozitívan motiválják. Az iskolát olyan igazgató irányítja, aki maga is igyekszik jó pedagógus lenni, az iskolát jó irányban vezeti, célja a nevelés és oktatás fejlesztése, az iskolában 68
optimális munkafeltételeket biztosít. Képes a munkát jól megszervezni. Elkötelezett és kitartó. A tantestület stabilitása, permanens fejlesztése, továbbképzése nyított, kiváló munkaerkölcse van. A pedagógusok kölcsönösen együttműködnek, a tapasztaltabb pedagógusok koordinálják, vezetik őket. A magatartásra, valamint a nevelés és oktatás eredményeire vonatkozó világos
és konkrét célok, követelmények,
standardok. Az oktatási folyamatnak szentelik a legfőbb figyelmet. A tanulók előrehaladásának felmérését, a tanulók és pedagógusok munkájának társadalmi elismerését és díjazását segítő rendszeres visszacsatolás van. Aktív a támogatás a szülők részéről és együttműködésük az iskolával. Optimális munkakörülmények vannak (ökológiai, esztétikai stb. szempontból egyaránt), az iskola egyedi, különleges szellemisége, amelynek atmoszféráját főleg a bizalom, biztonság, együttműködés, tolerancia, maximális igyekezet, rend jellemzi, egyaránt támogatja a tanítást és tanulást. A tanulók és alkalmazottak részére jó szolgáltatásokat biztosítanak. Számos tanításon kívüli rendezvény, tanulmányi verseny, szakkör stb kerül megrendezésre. A tanulók kiveszik részüket az iskola életének irányításában és szervezésében, ezáltal javul az iskolához való viszonyuk is. Elképzelésem szerint az a jó iskola, amelyik autonóm intézményként működik, van jövőképe saját iskolakultúrával (szellemiséggel) rendelkezik, megvan a saját arculata, képzett tanárokkal rendelkezik, akik állandóan tovább képezik magukat. Az iskolában zajló folyamatok átláthatóak és kiszámíthatóak, a pedagógiai programok széles kínálatával rendelkezik, működésére a partnerközpontúság jellemző, „hasznos” dolgokat tanítanak, humánus eljárásokat alkalmaznak, a beiratkozott tanulók döntő többsége tanulmányait sikeresen befejezi, megtanítja a diákot tanulni, és felkészíti őket az élethosszig tartó tanulásra. A jó iskola egyik legfontosabb ismérve tehát az, hogy önálló arculattal rendelkezik és van jövőképe.
I V. A P R O G R A M M E G VA L Ó S Í T Á S A A programot eddigi tapasztalataim, elméleti és gyakorlati ismereteim alapján dolgoztam ki. Szándékaim szerint a koncepcióm, a hagyományokra épít, de új fejlesztő elemeket is megjelenít, kiterjed az iskolaközösség minden tagjára, az iskola
69
lehetőségeire építve támogatja a helyi oktatáspolitikai dokumentumokban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását. A gyakorlat azt mutatja, hogy az iskola belső világában és a külső körülményekben is bekövetkezhetnek előre nem látható változások. Mivel a napi gyakorlati munkában tükröződnie kell a változásoknak, az éves munkaterv lesz a program szükséges korrekcióját tartalmazó dokumentum. Programom végrehajtásának koncepcionális bázisa az előzetesen elvégzett közvélemény felmérésen alapuló közmegegyezés, de nyitott vagyok minden az intézmény érdekét szolgáló a dolgozók boldogulását elősegítő innovációra is a folyamat bármely pontján. Mert hiszem, hogy kell és lehet minőségi, eredményes munkát végezni az adott, nem minden estben optimális feltételek között is. Vezetői célom, hogy a jelenlegi modell jellemzőit megőrizve és újakkal ötvözve, az iskola megerősítse a város és az ország középfokú nevelési - oktatási intézményei között elfoglalt helyét, megőrizze sajátos arculatát, és eredményesen működjön. A program elfogadása és végrehajtása után várható eredmények: Az iskola versenyképességének megőrzése. A szervezeti kultúra fejlődése. Minőségcéljaink teljesülése. Új szervezeti- és munkaformák beépülése az iskola életébe. A környezettel való kapcsolat gazdagodása és elmélyülése. Tanulóink személyiségének gazdagodása. Tudom, hogy a pályázatban megfogalmazottak megvalósításához a vezető egymagában kevés. Megköszönve az eddigi közös munkát, továbbra is számítok a nevelőtestület és iskolaközösségünk minden tagjának az együttműködésére. Bízom a diákönkormányzat, a szülői közösség és az önkormányzat támogatásában.
70
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ ...................................................................................................................- 3 II. A FEJLESZTŐ MUNKA CÉLJA, ALAPJAI, HELYZETELEMZÉS ............................- 4 1. Az eredményes iskola.....................................................................................................- 5 2. A működés alapelvei ......................................................................................................- 5 3. Célmeghatározás ............................................................................................................- 6 3.1. Az iskola nevelési - oktatási céljai .........................................................................- 6 3.1.1. Pedagógiai elveink ...............................................................................................- 7 3.1.2. Feladataink ...........................................................................................................- 8 3.2. Szervezeti célok.......................................................................................................- 9 4. Helyzetelemzés...............................................................................................................- 9 4.1. Nemzetközi környezet.............................................................................................- 9 4.2. Az iskola nagytársadalmi környezete....................................................................- 10 4.2.1. Jogszabályi feltételek változása..........................................................................- 10 4.2.2. Társadalmi folyamatok.......................................................................................- 10 4.2.3. Stratégiai feladatok a közoktatásban ..................................................................- 11 4.2.4. Iskolapiaci versenyhelyzet .................................................................................- 11 4.3. Az iskola közvetlen környezete.............................................................................- 11 4.3.1. A fenntartó..........................................................................................................- 11 4.3.2. A család ..............................................................................................................- 12 4.3.3. Nevelési - oktatási intézmények.........................................................................- 12 4.3.3.1 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere (intézményekhez kötődő civil szervezetek) ..................................................................................................................- 12 4.3.4. Az iskola.............................................................................................................- 14 4.3.4.1. Tárgyi, dologi feltételek ..................................................................................- 14 4.3.4.2. Személyi feltételek, emberi erőforrás..............................................................- 14 Statisztikai adatok: .......................................................................................................- 14 4.3.4.3. Képzési rendszer .............................................................................................- 19 4.3.4.4. Az intézmény közösségei és belső kapcsolatrendszere...................................- 19 4.3.4.4. 1. Iskolaszék ....................................................................................................- 19 4.3.4.4.2. A szülői munkaközösség ..............................................................................- 20 4.3.4.4.3. A Szülői Tanács ...........................................................................................- 20 4.3.4.4.4. Az intézményi alkalmazottak és a Közalkalmazotti Tanács: ......................- 20 4.3.4.4.5. A nevelőtestület...........................................................................................- 21 4.3.4.4.5.1 Munkaközösségek .....................................................................................- 21 4.3.4.4.6. A diákönkormányzat ...................................................................................- 22 4.4. Gazdálkodás, fenntartás.........................................................................................- 22 4.5. Irányítás, vezetés ...................................................................................................- 22 4.6. Pedagógiai munka .................................................................................................- 22 4.6.1. Iskolaszervezési gyakorlat fő értékei .................................................................- 23 4.6.1.1. Gazdag tanulói tevékenységrendszer ..............................................................- 23 4.6.1.2. Differenciálás ..................................................................................................- 23 4.6.1.3. Együttműködés a környezettel ........................................................................- 24 4.7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás .......................................................................- 24 4.7.1. Az intézményi minőségirányítási program értékelése .......................................- 25 4.7.1.1. Tervezett minőségirányítási feladatok.............................................................- 25 4.7.1.2. A megfogalmazott célkitűzések .....................................................................- 26 4.7.1.3. A megfogalmazott célkitűzések prioritási osztályai........................................- 27 4.7.1.4. Intézményi minőségpolitika. Minőségpolitikai nyilatkozat. ..........................- 28 71
4.7.1.5. Minőségügyi összefoglalás, következtetések ..................................................- 29 4.8. Az elmúlt öt év ......................................................................................................- 31 4.8.1. A tanulói tevékenységrendszert érintő legfrissebb fejlesztések .........................- 31 4.8.2. Strukturális változások .......................................................................................- 32 4.8.3. Tanulóink eredményei........................................................................................- 32 4.8.4.1. Külső mérések .................................................................................................- 34 4.8.4.2. Tanulóink a következő iskolafokon ................................................................- 34 4.8.4.3. Versenyeredmények ........................................................................................- 34 4.8.5. Tárgyi, dologi feltételek alakulása .....................................................................- 34 4.8.5.1. Jelentősebb felújítási, karbantartási munkák...................................................- 34 4.8.5.2. Jelentősebb fejlesztések, beszerzések..............................................................- 35 4.8.6. Pályázatok, alapítványi támogatás .....................................................................- 35 4.8.7. Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere.........................................................- 36 4.8.8. Néhány fontosabb intézményi törzsadat.............................................................- 36 4.8.8.1. Összesített, reprezentatív statisztikai adatok ....................................................... 37 4.8.8.2. Tanügyi összesített adatok .................................................................................. 39 I I I . FEJLESZTÉSI P R O G R A M , C É L O K FELADATOK, VEZETŐI KONCEPCIÓ ........................................................................................................................... 40 1. V e z e t é s , irányítás.......................................................................................................... 40 1.1. Szervezeti felépítés.................................................................................................... 40 1.1.2. A vezetési modell szervezeti diagramja ................................................................. 42 1.1.3. A vezetési modell felelősségi mátrix ..................................................................... 43 1.2. A modell iskolai jellemzői ........................................................................................ 44 1.2.1. Iskolavezetés .......................................................................................................... 44 1.2.2. Pedagógiai tanács (törzskar)................................................................................... 44 1.2.3. Munkaközösségek .................................................................................................. 44 1.2.4. Munkacsoportok (projektek, teamek, bizottságok) ................................................ 45 2. Gazdasági Szervezet......................................................................................................... 45 3. A vezető közvetlen irányító munkája .............................................................................. 46 3.1. Változásmenedzselés................................................................................................. 46 3.2. Emberi erőforrás menedzsment................................................................................. 47 3.3. Kommunikáció .......................................................................................................... 47 3.4. Motiváció .................................................................................................................. 47 3.5. Vezetési stílus............................................................................................................ 48 4. Pedagógiai munka ............................................................................................................ 48 4.1 Tanulási képességek fejlesztése a stresszmentes, kooperatív és hatékony tanulás módszereinek alkalmazásával .......................................................................................... 51 4.2 Digitális pedagógia......................................................................................................... 52 4.3 Projektalapú tanulás ....................................................................................................... 55 4.4 Problémaalapú tanulás.................................................................................................... 56 4.5 Felfedező tanulás............................................................................................................ 56 5. Minőségirányítás. IMIP és ÖMIP kapcsolata .................................................................. 58 5.1. Minőségcélok, feladatok ........................................................................................... 58 5.1.1. Az intézmény minőségcéljainak megfogalmazása az ÖMIP alapján, illetve intézményi sajátosságok figyelembe vételével ................................................................ 58 5.1.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK.......................................................................................... 58 5.1.3. KONKRÉT CÉLOK .............................................................................................. 59 5.1.4. Jövőkép................................................................................................................... 61 5.2. Értékelés .................................................................................................................... 61 5.2.1. Az iskola munkájának értékelése ........................................................................... 61
72
5.2.2. Munkavállalók értékelése....................................................................................... 62 6. Pedagógiai k u l t ú r a ........................................................................................................ 62 7. A stratégiai dokumentumok gondozása (IMIP, Pedagógiai Program)............................. 63 7.1. Intézményi Minőségirányítási Program .................................................................... 63 7.2. Pedagógiai Program .................................................................................................. 63 8. A család és az iskola......................................................................................................... 64 9. Az iskola kapcsolatrendszere ........................................................................................... 64 10. Is k o l ai m a r k e t i n g , PR tevékenység......................................................................... 66 11. Gazdálkodás, fejlesztés, tárgyi feltételek ....................................................................... 66 12. A jó iskola ...................................................................................................................... 68 I V . A P R O G R A M M E G V A L Ó S Í T Á S A ........................................... 69 Tartalomjegyzék....................................................................................................................... 71 V. Mellékletek .......................................................................................................................... 74 Együttműködési megállapodások jegyzéke ......................................................................... 74 Helységleltár......................................................................................................................... 76 A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA .... 77 Alapító okirata...................................................................................................................... 77 Költségvetési sarokszámok 5 év viszonylatában.................................................................. 79 DMJV támogatások.............................................................................................................. 80 Pályázatok, Útravaló Ösztöndíjprogram, Szakképzési hozzájárulások................................ 83 Szakképzési hozzájárulások ................................................................................................. 90
73
V. Mellékletek Együttműködési megállapodások jegyzéke szorsz.
dátum 1999. március 1.
együttműködő fél neve
együttműködő fél képviselője
HBM Múzeumok Igazgatósága Selmeczi László
2004 2004. szeptember 1 20.
Forrás Lelki Segítők Egyesülete
Dr. Berényi András
2005 2 2005.november 21.
K&H Bank Rt.
Mercs György, Dr. Sikéné Boros Csilla
3 2005. november 08.
Invet-Dent Bt.
Dr. Siket Annamária fogorvos
2006 4 2006. november 03.
5 2006. június 1.
6 2006. január.03
7 2006. június 13.
Dr. Kovács Anett fogszakorvos Educatio Társadalmi szolgáltató Közhasznú Társaság DMJV Szociális Szolgálat Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Educatio Társadalmi szolgáltató Közhasznú Társaság
dr. Fónainé Pásztor Enikő elektronikus aláírással kapcs. Szolgáltatási szerződés
2007 2007. szeptember 1. - 2008. augusztus 8 31-ig
Városi Diákönkormányzatért Egyesület
2007. szeptember 9 19.
Dr. Kovács Anett Andrea
fogszakorvos
DMJV Tóth Árpád Gimnázium
Szilágyi Szabolcs, Kiss Mónika
10 2007.
2008 12 2008. február 15.
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
Dr. _Csorba Péter rektor
13 2008. május 31.
Déri Múzeum Baráti Köre
Dr. Lovas Márton elnök
14 2008. május 8.
Aranyhíd Drogsegély Alapítvány
Prostyák Emese kuratórium elnöke
15 2008. január 30.
Csokonai Színház
Vidnyánszky Attila igazgató
2009
74
16 2009.február 18.
Nyíregyházi Főiskola
Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor
18 2009.
Aranyhíd Drogsegély Alapítvány Debreceni Egyetem Szociológia és szociálpolitika Tanszéke
19 2009. január 09.
Dr. Kovács Anett Andrea
fogszakorvos
2009. szeptember 20 01.
DMJV Diákönkormányzata
Rácz Máté
2009. szeptember 21 18.
Modem Modern Debreceni Nonprofit Kft.
Gulyás Gábor igazgató
2009. szeptember 22 28.
Más-Mozaik Szociokultúrális egyesület
Vincze Béla
23 2009. november 05.
NAVA-Pont
Palyik Katalin tartalomvezető
24 2009. október 09.
Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI
Dr. Széles Dezsőné
25 2009. november 16.
Praktiker
Dr. Ónody Sándor gazdasági Igazgató
17 2009.
Prostyák Emese kuratórium elnöke
2010 26 2010. február 04.
Nagyváradi Tudományegyetem Prof. Dr. Cornel Antal
27 2010. február 19.
Csapókerti Általános Iskola
Nagy Zsolt igazgató
28 2010.
Tóth Árpád Gimnázium
Szilágyi Szabolcs, Kiss Mónika
29 2010. május 26.
Tégláskertért Alapítvány
Szombati Róbert kuratóriumi tag
30 2010. augusztus
Magyar Hospice Alapítvány
folyamatban
2010. szeptember 32 17.
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és AMI AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete
Czuprák Diána
2010. szpetember 33 20.
Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI
Dobszai Jenő
2010. szpeptember 34 20.
Dr. Kovács Anett Andrea
fogszakorvos
35 2010. november
Hortobáby Község Önkormányzata
Vincze Andrásné polgármester
36 2010.
Nyíerdő Zrt. Debreceni Erdészet
folyamatban
37 2011. január 17.
Debrceni MJV Diákönkormányzatának elnöke Gondola Anita
38 2011. március
Debreceni Kőr Dáma Egyesület
31 2010. november 05.
Dr. Tárkányi Ferencné igazgatónő
2011
75
Porkoláb Gyöngyi (folyamatban)
Helységleltár Megnevezés
Helyrajzi szám
Méret m2 8 777 Haszno s: 4 419
Telek érték 4 437 604
Épület értéke 108 719 271
Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépisko la Holló László sétány 6. Holló László Emlékház Holló László sétány 8. Kishegyesi u 38. földszint 38
15 855 / 142
15 855 / 53
7 081 Haszno s: 192
14 634 000
16 111 241
15 855/140/A/3 41
143
Az érték külön nincs lebontv a.
Az érték külön nincs lebontv a.
Az érték külön nincs lebontv a.
Angyalföld tér 16.
15 855/132/A/2 37
190
Az érték külön nincs lebontv a.
Az érték külön nincs lebontv a.
Az érték külön nincs lebontv a.
Kishegyesi 48.
15 855/92/A/1
174
21 445 200
Angyalföld tér 7.
15 855/95
528,4
Az érték külön nincs lebontv a. Az érték külön nincs lebontv a. 19 171 604
Az érték külön nincs lebontv a. Az érték külön nincs lebontv a.
Összes ingatlan érték: Összes vagyoni érték:
Az érték külön nincs lebontv a. 146 275 712
Vagyon értéke 108 292 464
Kerítés, csatornázás stb. értéke 8 928 489
Épült: 1923. Kerítés érték: 1 897 617
280 043 374
76
Egyéb
DMJV Közgyűlési határozat az „ingyenes használatra” átadásról. 2000. szeptember 7. A fenntartó tulajdonában levő, üzemeltetésre, használatra átadott ingatlan. 2002. augusztus 5. DMJV PH Vagyonkezelé si Osztály részéről átadva: 2005. november 24. DMJV PH Vagyonkezelé si Osztály részéről átadva: 2009. december 10.
Helyiség leltár: Tantermek száma Műhelyek száma (grafika, festő, fotó, kerámia, tánc) Informatika szaktantermek száma Előadó, szaktanterem Oktató- nevelő munkát segítő egyéb termek száma Kondicionáló terem Kerámia és tűzzománc kiégetésére szolgáló, kemencével ellátott terem Modern táncterem Tanári szertár Tornaterem Sportpálya Raktár
17 5 telephelyen, 9 szaktanterem 2 3 3 1 1 2 3 1 1 2
Angyalföld tér 7. (telephely): 1 db ebédlő (táncterem), 3 db tanterem (szaktanterem), 2 db öltöző, 2 db zuhanyzó, 2 db raktár (raktár).
A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA
Alapító okirata OM azonosító: 031202 2
77
Sorszám: B/76. ALAPÍTÓ OKIRAT 1.
A költségvetési szerv neve:
1.1.
Székhelye:
1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 1.2.6. 2. 2.1.
Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 4031 Debrecen, Holló László sétány 6.
Telephelye: Debrecen, Angyalföld tér 16. Debrecen, Holló László sétány 8. Debrecen, Kishegyesi út 38. Debrecen, Holló László sétány 15855/53 hrsz. Debrecen, Kishegyesi út 46-48-50. Debrecen, Angyalföld tér 7. sz. A költségvetési szerv besorolása: Tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény 2.2. Feladatellátáshoz kapcsolódó Önállóan működő költségvetési funkciója szerint: szerv Középfokú nevelés - oktatás 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 3.1. Az intézmény típusa: összetett iskola (gimnázium és művészeti szakközépiskola) 3.2. Tagozat megnevezése: 3.2.1 Felnőttoktatás esti oktatás munkarendje szerint 3.3. Évfolyamok száma: 3.3.1. Gimnáziumi évfolyamok: 4, 5 vagy 6 3.3.2. Szakképzési évfolyamok: 1, 2 vagy 3 3.4. Felvehető maximális tanulólétszám: 3.4.1. Gimnáziumi évfolyamokon: 675 fő 3.4.2. Szakképzési évfolyamokon: 140 fő 3.4.3. Felnőttoktatás (szakképzési) évfolyamokon: 40 fő Debrecen Megyei Városi Tanács 4. Alapító szerv neve és székhelye: Végrehajtó Bizottsága Debrecen Vörös Hadsereg útja 20. 4.1. Alapításról rendelkező határozat száma: 4.2. Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város 5. Fenntartó neve és székhelye: Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. 6. Irányító szerv neve és székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város és 7. A költségvetési szerv működési Hajdú-Bihar megye közigazgatási köre: területe 8. Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban 85.20 Alapfokú oktatás meghatározott besorolás: 85.31 Általános középfokú oktatás 85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakágazat száma 852010 Alapfokú oktatás 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás
78
Költségvetési sarokszámok 5 év viszonylatában Költségvetési sarokszámok 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
( e Ft-ban)
(e Ft-ban)
(e Ft-ban)
(e Ft-ban)
(e Ft-ban)
(e Ft-ban)
(e Ft-ban)
Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások Kiadások mindösszesen:
138 200
135 943
156 733
151 009
46 350 41 590
44 451 45 674
51 409 56 288
49 701 51 126
226 140
226 068
264 430
251 836
Működési bevételek Intézményi finanszírozás Bevételek mindösszesen:
7 138
8 880
8 563
10 276
219 002
217 188
255 867
241 560
238 130 233 561 227 073
226 140
226 068
264 430
251 836
251 247 244 207 239 441
79
146 133 150 793 148 826 48 026 57 088
40 669 52 745
40 085 50 530
251 247 244 207 239 441 13 117
10 646
12 368
DMJV támogatások 2005.év Sorszám
Támogató
Támogatás megnevezése
Szerződés szám/Iktatószám
Témafelelős neve
Kapott támogatás (Ft)
Önrész (Ft)
1.
DMJV Önkormányzata
Megyei középiskolai rajzverseny kiadásaira
1918
Kiss Papp Csilla
30 000
0
2.
DMJV Önkormányzata
DSK
I. 230/2005.
Sipos Lajos
675 686
0
2005. évben kapott támogatás összesen: 705 686,- Ft 2006.év Sorszám
Támogató
Támogatás megnevezése
Szerződés szám/Iktatószám
Témafelelős neve
1.
DMJV Önkormányzata
II. Debreceni Ex-libris
14899/2006.
László János
Kapott támogatás (Ft) 20 000
Önrész (Ft) 0
2.
DMJV Önkormányzata
DSK
Sipos Lajos
247 336
0
2006. évben kapott támogatás összesen: 267 336,- Ft 2007.év Sorszám
Támogató
Támogatás megnevezése
Szerződés szám/Iktatószám
Témafelelős neve
1.
DMJV Önkormányzata
Első interregionális rajzverseny
I. 1-1/2007.
Kiss Papp Csilla
190 000
0
2.
DMJV Önkormányzata
20 éves a Medgyessy, interregionális rajzverseny
26923/2007.
Kiss Papp Csilla
70 000
0
DMJV Önkormányzata
DSK
I. 218/2007.
Labodáné Fésüs Mónika, Sipos Lajos
282 000
0
3.
80
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft)
DMJV Önkormányzata
4.
Informatikai fejlesztési feladatok támogatása
Fekete József
1 124 869
0
2007. évben kapott támogatás összesen: 1 666 869,- Ft 2008.év Sorszám 1.
2.
3.
4.
Támogató Támogatás megnevezése Szerződés szám/Iktatószám DMJV Önkormányzata II. interregionális rajzverseny az iskola alapításának 55742/2008. 20. évfordulója kapcsán 55584/2008.
Témafelelős neve
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft)
Kiss Papp Csilla
250 000
0
Kiss Papp Csilla
30 000
0
281 500
0
1 548 000
0
DMJV Önkormányzata
20 éves jubileumi ünnepség
DMJV Önkormányzata
DSK
Labodáné Fésüs Mónika Sipos Lajos
DMJV Önkormányzata
Informatikai fejlesztési feladatok támogatása
Fekete József
2008. évben kapott támogatás összesen: 2 109 500,- Ft 2009.év Sorszám
Támogató
Támogatás megnevezése
Szerződés szám/Iktatószám
Témafelelős neve
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft)
1.
DMJV Önkormányzata
III. interregionális rajzverseny
I. 1-4/2009.
Kiss Papp Csilla
300 000
0
2.
DMJV Önkormányzata Lille városban megrendezésre kerülő XXL fesztiválon történő részvétel (utazás és szállítás ktsg.)
67064
Kiss Papp Csilla
475 000
0
202 421
0
2 000 000
0
3.
4.
DMJV Önkormányzata
DSK
Labodáné Fésüs Mónika, Sipos Lajos
DMJV Önkormányzata
Informatikai fejlesztési feladatok támogatása
Fekete József
2009. évben kapott támogatás összesen: 2 977 421,- Ft
81
2010.év Sorszám
Támogató
Támogatás megnevezése
Szerződés szám/Iktatószám
Témafelelős neve
Kapott támogatás (Ft)
Önrész (Ft)
1.
DMJV Önkormányzata
IV. interregionális rajzverseny
77014
Kiss Papp Csilla
150 000
0
2.
DMJV Önkormányzata
DSK
Labodáné Fésüs Mónika, Sipos Lajos
129 500
0
3.
DMJV Önkormányzata
Informatikai fejlesztési feladatok támogatása
2 000 000
0
I. 359/2010.
2010. évben kapott támogatás összesen: 2 279 500,- Ft
82
Fekete József
Pályázatok, Útravaló Ösztöndíjprogram, Szakképzési hozzájárulások 2005. év Sorszám
Pályázat kiírója
Pályázat megnevezése Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló, fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása
Kapott támogatás (Ft)
Önrész (Ft)
(14.)-NKI-345/2005.
Szerződés száma
Bajiné Gyüre Zsuzsanna
Témafelelős neve
300 000
0
1.
HBM Közoktatási Közalapítvány
2.
Oktatási Minisztérium
A gyakorlati szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházás megvalósítására, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretének terhére, az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztésének támogatása
DT/ÉA/1/21/2005.
Fekete József
3 600 000
400 000
3.
Tempus Közalapítvány
Útravaló Ösztöndíjprogram 2005/2006. tanév
Ú-200033/2005.
1. Szabó Zsuzsanna (mentor)
I. félév 102 000
0
UE1204/06
1.1 Pintér Melinda (diák)
II. félév 204 000
0
UE3745/05
1.2 Pozsonyi Éva (diák) 1.3 Tóth Hajnalka (diák) 2. Szolnokiné Melis Szilvia (mentor) 2.1 Lovász Enikő Kitty (diák)
2005. évben kapott pályázati támogatás összesen: 4 206 000,- Ft (+önrész: 400 000,- Ft)
2006. év Sorszám 1.
Pályázat kiírója HBM Közoktatási Közalapítvány
Pályázat megnevezése Szerződés száma Témafelelős neve Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló, fogadó iskola (27.)-Testvériskola-402./2006. Jenkeiné Molnár Erzsébet vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve
83
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft) 450 000
0
meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása
2.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Pedagógiai szellemi fejlesztések (innovációk) támogatása
(17.)-Innováció-801./2006.
Kővári Attila
180 000
0
3.
Oktatási Minisztérium
Tárgyi eszköztámogatás
6174-4/SZPO/2006.
Fekete József
1 161 113
0
4.
Oktatási és Kulturális Minisztérium Útravaló Ösztöndíjprogram 2006/2007. tanév
I félév 204 000
0
II. félév 408 000
0
UE1204/06-07
1. Szabó Zsuzsanna (mentor)
UE3745/06-07
1.1 Pintér Melinda (diák)
UE61480/06-07
1.2 Pozsonyi Éva (diák) 1.3 Tóth Hajnalka (diák) 2. Szolnokiné Melis Szilvia (mentor) 2.1 Lovász Enikő Kitty (diák) 3. Gulyás Imréné (mentor) 3.1 Miski Zoltán (diák) 4. Kerekes Emese (mentor) 4.1 Szabó Ernő Péter (diák) 5. Mesterné Kéri Enikő (mentor) 5.1 Lukács Nikolett (diák) 6. Szabó Éva (mentor) 6.1 Sipos Tünde (diák)
2006. évben kapott pályázati támogatás összesen: 2 403 113,- Ft 2007. év Sorszám 1.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Pályázat kiírója
Pályázat megnevezése Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló, fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása
2.
NSZFI
A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész 2007. évi decentralizált DT-EA/3/025/2007 regionális keretének felhasználására, a szakképzés tárgyi
84
Szerződés száma
Témafelelős neve
(27.)-Testvériskola-407./2007. Kovács Pálné
Fekete József
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft) 200 000
0
3 330 000
370 000
feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására
Oktatási és Kulturális Minisztérium Útravaló Ösztöndíjprogram 2007/2008. tanév
3.
T-UE01138
1. Gulyás Imréné (mentor) 1.1 Miski Zoltán (diák)
I. félév 238 000
0
II. félév 357 000
0
2. Kerekes Emese (mentor) 2.1 Szabó Ernő Péter (diák) 3. Mesterné Kéri Enikő (mentor) 3.1 Lukács Nikolett (diák) 4. Szabó Zsuzsanna (mentor) 4.1 Pintér Melinda (diák) 4.2 Pozsonyi Éva (diák) 4.3 Tóth Hajnalka (diák) 5. Szolnokiné Melis Szilvia (mentor) 5.1 Lovász Enikő Kitty (diák)
2007. évben kapott pályázati támogatás összesen: 4 125 000,- Ft (+önrész: 370 000,- Ft) 2008. év
1.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Pályázat megnevezése Határon túli intézményi kapcsolatok, programok támogatása, illetve a vendég csoportok hazai programjainak kiegészítő finanszírozása
2.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Nyári gyermeküdültetés (szaktáboroztatás) költségeinek (szállás+étkezés) támogatására
(25.)-Szaktábor-260./2008.
Kővári Attila
200 000
0
3.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Óvodai környezeti és vizuális nevelés fejlesztésére szolgáló eszközök beszerzésére, valamint iskolák ismeretterjesztő és kötelező olvasmányait feldolgozó DVD filmek vásárlására
(63.)-Eszköz-243./2008.
Tuszné Buckó Emma
100 000
0
Sorszám
Pályázat kiírója
85
Szerződés száma
Témafelelős neve
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft)
(27.)-Határon túli-251./2008. Kovács Pálné
300 000
0
4.
Oktatásért Közalapítvány
közOKA XV.-Szakiskolák honlap készítésének támogatása
közOKA-XV.-130.
Fekete József
5.
Oktatásért Közalapítvány
közOKA-XIII.-A művészeti képzés fejlesztése
közOKA-XIII.-56.
6.
NSZFI
A hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések gyakorlati képzésének tárgyi eszközfejlesztése
280 000
0
Kiss Papp Csilla
6 200 000
0
DT-EA/3/043/2008.
Fekete József
3 600 000
400 000
A korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő DT-EA/4/026/2008. információs és kommunikációs technológiák és módszerek széles körű elterjesztésének támogatása, melyek hatékonyan támogatják a hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai képzésének fejlesztését
Fekete József
3 600 000
400 000
KAB-IPP-08-0007
Szabóné Kiss Edit
1 213 200
0
TSZ-UE-2008/2009-00768
1. Gulyás Imréné (mentor)
I. félév 170 000
0
1.1 Miski Zoltán (tanuló)
II. félév 170 000
0
7.
NSZFI
8.
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Drogprevenciós program
9.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Útravaló Ösztöndíjprogram 2008/2009. tanév
2. Kerekes Emese (mentor) 2.1 Szabó Ernő Péter (tanuló) 3. Szabó Zsuzsanna (mentor) 3.1 Pintér Melinda (tanuló) 4. Dr. Debreczeniné Nagypál Katalin (mentor) 4.1 Ugrai Katalin (tanuló)
2008. évben kapott pályázati támogatás összesen: 15 833 200,- Ft (+önrész: 800 000,- Ft) 2009 Sorszám 1.
Pályázat kiírója HBM Közoktatási Közalapítvány
Pályázat megnevezése Szerződés száma Témafelelős neve Határon túli intézményi kapcsolatok, programok támogatása, (22.)-Határon túli-200./2009. Bajiné Gyüre Zsuzsanna
86
Kapott támogatás (Ft) Önrész (Ft) 171 261
0
illetve a vendég csoportok hazai programjainak kiegészítő finanszírozása
2.
HBM Közoktatási Közalapítvány
Nyári gyermeküdültetés (szaktáboroztatás) költségeinek (szállás+étkezés) támogatására
(25.)-Szaktábor-199./2009.
Kővári Attila
3.
Oktatásért Közalapítvány
Középfokú művészeti intézmények támogatása
2009/közOKA-XXV/34.
4.
Oktatásért Közalapítvány
Környezettudatos, társadalomtudatos projektek támogatása
5.
Oktatásért Közalapítvány
Környezettudatos, társadalomtudatos projektek támogatása
6.
ALFÖLD Szakképző Kft.
Szakképzési hj.
7.
Oktatási és Kulturális Minisztérium Útravaló Ösztöndíjprogram 2009/2010. tanév
200 000
0
Kiss Papp Csilla
4 000 000
0
2009/közOKA-XXIII-2/32.
Kiss Papp Csilla
2 500 000
0
2009-közOKA-XXIII/32.
Kiss Papp Csilla
200 000
0
Fekete József
833 295
0
1. Gulyás Imréné (mentor)
I. félév 142 500
0
1.1 Miski Zoltán (tanuló)
II. félév 190 000
0
TSZ-UE-2009/2010-00593
2. Kerekes Emese (mentor) 2.1 Szabó Ernő Péter (diák) 3. Dr. Debreczeniné Nagypál Katalin (mentor) 3.1 Ugrai Katalin (diák) 4. Sipos Lajos (mentor) 4.1 Bodnár Nikolett (tanuló)
2009. évben kapott pályázati támogatás összesen: 8 237 056,- Ft 2010.év
Sorszám 1.
Pályázat kiírója Oktatásért Közalapítvány
Pályázat megnevezése NTP-OKA II. Tehetséggondozó műhelyek támogatása a közoktatás területére
Szerződés száma NTP-OKA-II-215
87
Témafelelős neve Kiss Papp Csilla
Kapott támogatás (Ft) 600 000
Önrész (Ft) 0
2.
Oktatásért Közalapítvány
NTP-OKA II/1. A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és a 2010. évi nyári tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területére
NTP-OKA-II/1-501
Kiss Papp Csilla
900 000
0
3.
Oktatásért Közalapítvány
NTP-OKA II/1. A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és a 2010. évi nyári tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területére
NTP-OKA-II/1-402
Kiss Papp Csilla
450 000
0
4.
ALFÖLD Szakképző Kft.
Szakképzési hj.
Fekete József
4 000 000
0
5.
ALFÖLD Szakképző Kft.
A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész 2010. évi decentralizált kerete terhére, a Hiány-szakképesítések, kiemelten támogatott, illetve támogatott szakképesítések gyakorlati képzésének korszerű tárgyi eszközfejlesztése, a szakképesítések követelményeinek megfelelő információs és kommunikációs technológiák és módszerek széles körű elterjesztésének támogatása
Fekete József
6 113 370
0
6.
ALFÖLD Szakképző Kft.
Szakképzési hj.
Fekete József
6 161 732
0
7.
Wekerle Sándor Alapkezelő
Útravaló Ösztöndíjprogram 2010/2011. tanév
I. félév 47 500
0
II. félév 47 500
0
DT-EA/2/001/2010
TF-2010-UE-2316
1. Sipos Lajos (mentor) 1.1 Bodnár Nikolett (tanuló)
2010. évben kapott pályázati támogatás összesen: 18 320 102,- Ft 2011.év Sorszám
Pályázat kiírója
1.
Tempus Közalapítvány
2.
Oktatásért Közalapítvány
Pályázat megnevezése
Szerződés száma 10/0242-C/5104
NTP-OKA-XVIII. Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása
88
Témafelelős neve Fekete József
Kapott támogatás (Ft) 1000 euro
Önrész (Ft) 0
és a már jelenleg is sikeresen működő térségi hálózatok támogatása
NTP-OKA-XVIII-038
Fekete József
3 000 000
0
1 000 000
0
700 000
0
3.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Drogprevenciós program
KAB-ME-10-IP-0177
Fekete József
4.
Oktatásért Közalapítvány
NTP-OKA-XXI. Közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása
NTP-OKA-XXI-152
Kiss Papp Csilla
2011. évben kapott pályázati támogatás összesen: 4 700 000,- Ft + 1 000,- euro
89
Szakképzési hozzájárulások
2005.év Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Támogató neve Ápolási Bt. Virunga Kft. Fülöp József és Fia Bt. Tiszamenti Vízművek Rt. Piroforán Kft. T-Start Trans Bt. ITM CE Kft. HDSYS Kft. Sped Kft. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Debreceni Hőszolgáltató Rt. Kal-Dob 2001. Kft. Friss Rádió Kft. Sári Antal Semann Kft. Unimax Kft. Unicard 2000. Kft. Decom-2003. Kft. Piroforán Kft. Florance Kft. Lendület 2001. Kft. Belényesi Imre Belomár Kft. Hungarotarg Kft.
Szerződés szerinti összeg (Ft) 11 000 27 000 49 000 1 000 000 70 000 20 000 100 000 352 000 18 000 550 000 150 000 250 000 80 000 9 000 37 000 33 000 17 000 28 000 31 000 82 000 33 000 10 000 10 000 380 000
90
25. Sári Antal 26. Semann Kft. 27. Sped Kft. 28. Euro-Beton Kft. 29. Unicard 2000. Kft. 30. Sequence Kft. 31. Süd-Trans Bt. 32. Unimax Kft. 33. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 34. Civis-Coop Kft. 35. Hajdú Volán Zrt. 36. Dépker Kft. 37. Piroforán Kft. 38. Piroforán Kft. Összesen:
18 000 33 000 21 000 50 000 6 000 60 000 27 000 28 000 150 000 75 000 750 000 100 000 34 000 31 000 4 730 000
2006.év
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Támogató neve Keviép Kft. Sped Kft. Andó Bútoripari Kft. Sári Antal Unimax Kft. Semann Kft. Airport-Debrecen Kft. Piroforán Kft. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft.
Szerződés szerinti összeg (Ft) 150 000 16 000 280 000 21 000 32 000 35 000 400 000 66 000 200 000 160 000
91
11. Hungarotarg Kft. 12. Blondex Kft. 13. Dépker Kft. 14. Virunga Kft. 15. Fülöp József és Fia Bt. 16. Fok Bt. 17. Solidor Kft. 18. Decom-2003. Kft. 19. Kal-Dob 2001. Kft. 20. Debreceni Hőszolgáltató Zrt. 21. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 22. OTP Bank Nyrt. 23. Piroforán Kft. 24. Terra-H Építőipari Zrt. 25. Keviép Kft. 26. Fényarany Bt. 27. Hajdú Volán Zrt. Összesen:
350 000 130 000 120 000 59 000 65 000 35 000 80 000 66 000 360 000 200 000 600 000 500 000 33 000 386 000 150 000 400 000 500 000 5 394 000
2007. év
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Támogató neve Tenno Foto Kft. V and V Merchant Kft. Kal-Dob 2001. Kft. Blondex Kft. OTP Bank Nyrt. Kemikál Építőanyagipari Zrt. Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt.
Szerződés szerinti összeg (Ft) 110 000 120 000 400 000 200 000 500 000 500 000 200 000
92
8. Text-Top Kft. 9. Tóth Könyvkereskedés Kft. 10. Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 11. Andó Bútoripari Kft. 12. Euro Beton Kft. 13. Full-Contrast Kft. 14. Hungarotarg Kft. 15. Fok Bt. 16. Dépker Kft. 17. Fülöp József és Fia Bt. 18. Fényarany Bt. 19. Tonerker Kft. 20. Decom-2003. Kft. 21. Terra-H Építőipari Zrt. 22. Keviép Kft. 23. Sodexho Magyarország Kft. 24. Hajdú Volán Zrt. 25. Kemikál Építőanyagipari Zrt. 26. Terra-H Építőipari Zrt. 27. Piroforán Kft. 28. Civis-Coop Kft. Összesen:
36 000 1 900 000 100 000 260 000 280 000 42 400 150 000 48 000 130 000 70 000 172 000 5 000 80 000 250 000 150 000 400 000 1 250 000 500 000 299 000 34 000 21 000 8 207 400
2008.év Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Támogató neve Elektro-Generál Kft. Decom-2003. Kft. Andó Bútoripari Kft. Top-Nexus Kft. V and V Merchant Kft.
Szerződés szerinti összeg (Ft) 140 000 75 000 280 000 197 000 45 000
93
6. Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. 7. Hewlett-Packard Magyarország Kft. 8. iStyle Hungary Kft. 9. Blondex Kft. 10. Fényarany Bt. 11. Kal-Dob 2001. Kft. 12. Fok Bt. 13. Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. 14. Tenno Foto Kft. 15. DEHÍR Kft. 16. TEVA Magyarország Zrt. 17. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 18. Kemikál Építőanyagipari Zrt. 19. Dépker Kft. 20. Hajdú Volán Zrt. Összesen:
200 000 480 000 452 000 200 000 280 000 450 000 40 000 463 000 56 000 62 000 3 500 000 2 016 000 400 000 68 000 750 000 10 154 000
2009.év
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Támogató neve Blondex Kft. Tóth Könyvkereskedés Kft. Andó Bútoripari Kft. Euro Beton Kft. Dimenzió Dekoráció Kft. Decom-2003. Kft. TEVA Magyarország Zrt. Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. Sári Antal
Szerződés szerinti összeg (Ft) 200 000 1 609 000 277 000 336 000 42 000 69 300 4 000 000 210 000 21 000
94
10. Semann Kft. 11. Kemikál Építőanyagipari Zrt. 12. Péter Képkeretezés és Galéria Bt. 13. Full-Contrast Kft. 14. OTP Bank Nyrt. 15. Sári Antal 16. Semann Kft. 17. Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. 18. Unimax Kft. Összesen:
40 000 460 000 200 000 65 000 300 000 27 000 33 000 168 000 30 000 8 087 300
95
