Pályázat a József Attila Kör Műfordító Táborának programfelelősi posztjaira Vásári Melinda – L. Varga Péter
Az alábbi pályázati tervvel szeretnénk megpályázni a József Attila Kör Műfordító Táborának programfelelősi posztjait. A pályázat három egységből áll. Az elsőben röviden bemutatjuk a Tábor szerepét, feladatait és történetét; a másodikban a Tábor középtávú és távlatosabb koncepcióját fejtjük ki, a harmadikban pedig a megvalósítás konkrétumairól és lehetőségeiről beszélünk a 2015-16-os pályázati ciklusra vonatkozóan. I. A JAK MŰFORDÍTÓ TÁBORÁNAK SZEREPE, FELADATA ÉS TÖRTÉNETE A Tábor szerepe és feladata. A József Attila Kör Műfordító Tábora az egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénysorozat a JAK történetében, amely több mint két évtizedre nyúl vissza. Célja a mai napig az, hogy külföldi műfordítók – elsősorban pályakezdők – munkáját megalapozza, segítse, szemináriumi keretek közt, előadások és író-műfordító találkozók által képet adjon számukra a kortárs magyar irodalomról, művészetekről, kultúráról. Kultúraközvetítő szerepe révén a nemzetközi kulturális kapcsolatok megteremtésében és erősítésében érdekelt, a magyar irdalom külföldi megjelenését, fordítási lehetőségeinek előmozdítását szorgalmazza. Az elmúlt évtizedekben a Műfordító Tábor a József Attila Kör egyik legfontosabb, kiemelt rendezvénye lett, több mint ezer résztvevő: műfordító, oktató, előadó, író, költő, szerkesztő és kritikus fordult meg itt. Helyszín. A Műfordító Tábor minden évben műfordító szemináriumokra, előadásokra és íróműfordító találkozókra épül, s ehhez olyan helyszínt kínál, amely az elmélyült, magas színvonalú, nyugodt munkát és oktatást segíti. Az utóbbi évtizedben 7 éven keresztül a Nagykovácsiban található, a Teleki-Tisza-kastélyhoz tartozó Kastély Vendégfogadó volt a Tábor otthona, amely több szempontból is rendkívül szerencsés választásnak bizonyult: egyfelől meglehetősen közel van a fővároshoz, közlekedés és infrastruktúra szempontjából tehát ideális valamennyi külföldi hallgató, valamint az előadók és a fellépők számára. Másfelől a szálláshely kedvező ára és kiváló minősége, nyugodt környezete biztosította a magas színvonalú munka feltételeit. Miután a terület két évvel ezelőtt gazdát cserélt, a Vendégfogadó pedig nem állt készen a rendezvénysorozat befogadására, a Műfordító Tábor a Dunakanyarban lévő Kisorosziba, a Pimm Alapítvány vendégházába költözött, amely hasonlóképp ideális rendezvényhelyszínnek bizonyult. A fővárostól valamivel távolabb (38 km) eső, azonban könnyen megközelíthető, ugyanakkor elszigetelt és nyugodt környezetet jelentő falu nemcsak a munka ideális feltételeit teremti meg, de rendkívül költséghatékony is a Tábor gazdálkodására nézve, ezért a jövőben számolnánk a lehetőséggel, hogy a Tábor helyszíne Kisoroszi legyen. A Tábor hallgatói és vendégei. A Műfordító Tábor minden évben mintegy 15-20 fő műfordító hallgatót fogad szerte a világból, akiket a felhívásra érkező jelentkezések alapján választ ki. Az elmúlt években számos helyről érkeztek műfordító hallgatók, a programsorozatot a nyelvi és 1
kulturális sokszínűség jellemzi. A teljesség igénye nélkül a következő nyelvek nagy gyakorisággal fordulnak elő a Műfordító Táborban: angol, bolgár, cseh, észt, finn, lengyel, német, olasz, orosz, francia, holland, horvát, német, román, spanyol (spanyolországi és uruguay-i), szerb, szlovák, ukrán – de nem egy esztendőben volt már komi, udmurt, szlovén, sőt hindu és japán is. A Táborba minden évben többféle nyelvet képviselő hallgatók kerülnek, ugyanakkor arra is figyelmet kívánunk fordítani, hogy ha van rá mód, egy nyelvterületről vagy nyelvcsaládból két, esetleg három hallgató is érkezzék, elmélyítve a szóban forgó nyelv/kultúra és a magyar nyelv/irodalom interakcióját, továbbá a szemináriumokon segítve egymás munkáját. Az elmúlt bő két évtizedben nagyon sok műfordító, oktató, szemináriumvezető, író, költő, drámaíró, szerkesztő, kritikus, kiadói szakember fordult meg a JAK Műfordító Táborában, akik mind az irodalom, mind az oktatás, továbbá az irodalomkritika és -tudomány élmezőnyébe tartoznak. A teljesség igénye nélkül: részt vett a táborban Berg Judit, Bodor Ádám, Dragomán György, Csobánka Zsuzsa, Esterházy Péter, Egressy Zoltán, Finy Petra, Garaczi László, Gergely Ágnes, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Györe Balázs, Győrffy Ákos, Kárpáti Péter, Kemény István, Kiss Ottó, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Lackfi János, Lator László, Mesterházi Mónika, Mohácsi István, Nagy Gergely, Nagy Ildikó Noémi, Németh Zoltán, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szijj Ferenc, Szvoren Edina, Térey János, Tóth Krisztina, Turczi István, Zalán Tibor; műfordítói szemináriumot vezetett többek közt Imreh András, Márton László, Rácz Péter, Szabó T. Anna; vendégelőadó volt többek közt Barna Imre, Buda György, Kappanyos András, Károlyi Dóra, M. Nagy Miklós, Márton László, Nádasdy Ádám, Széky János; olyan egyetemi oktatók tartottak előadást, mint Balázs Eszter Anna, Bónus Tibor, Dánél Mónika, Fodor Péter, H. Nagy Péter, Karsai György, Károlyi Csaba, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Nagy András, Németh Zoltán, P. Müller Péter, Szirák Péter, Tamás Zsuzsa, Zsigmond Andrea és mások. Eredmények. Hosszú története során a József Attila Kör Műfordító Tábora számos kimagasló eredményt ért el. A legfontosabb ezek közül a magyar nyelvű irodalom külföldi fordítóinak folyamatos és stabil utánpótlása magas színvonalon, a magyar irodalom külföldi megjelenésének elősegítése konkrét publikációk elkészítése által (oktatói és mentori közreműködéssel, majd önállóan), magyar tematikájú fórumok létrehozása idegen nyelveken. Távlatosabb eredménye a Műfordító Tábornak, hogy a korábbi résztvevők közül ma már vannak, akik megjelent fordításkötetekkel rendelkeznek. Többek közt angol, észt, francia, horvát, holland, német és olasz publikációk születtek a Műfordító Táborban megkezdett munkákból – a Tábort a jövőben is abban a szellemben kívánnánk vezetni, hogy a tábori feladatok, a közös munka és új kollegiális ismeretségek, beszélgetések révén szerzett inspirációból, megkezdett vagy eltervezett munkákból publikációk szülessenek bármely idegen nyelven. Célunk, hogy a hosszú időre visszatekintő hagyományt az elkövetkező években is folytassuk; hogy a JAK Műfordító Tábor továbbra is betölthesse a műfordításban és a kultúraközvetítésben betöltött szerepét.
II. A JÓZSEF ATTILA KÖR MŰFORDÍTÓ TÁBORÁNAK CÉLCSOPORTJA, KÖZÉPTÁVÚ (ÉS TÁVLATOSABB) KONCEPCIÓJA Célcsoport. A Műfordító Tábor, ahogy említettük, a József Attila Kör több mint 20 esztendőre visszatekintő rendezvénye. Évről évre új műfordító hallgatók érkeznek a Táborba, többségük fiatal és/vagy pályakezdő, olyanok, akik a műfordítást, szűkebben értve a magyar irodalom, a magyar kultúra átültetését, terjesztését, közvetítését, népszerűsítését tűzték ki pályájuk céljának, 2
sőt életcélnak. A Tábor feladata ily módon elsősorban ennek a kulturális közösségnek – amely alatt a mindenkori hallgatókat, résztvevőket értjük a világ bármely országából – az összetartása, fenntartása, ápolása. A közösség e tekintetben azt is jelenti, hogy valamiben közösen együttműködünk, dolgozunk, közösséget vállalunk. A Műfordító Táborba a jövőben is elsősorban olyan műfordító hallgatókat várunk, akik a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat ismerik, és valamely idegen nyelvre fordítják, terjesztik, népszerűsítik. A Tábor célcsoportja így mindenekelőtt azok a külföldi hallgatók, akik a magyar nyelvben már nagy jártasságra tettek szert, irodalmi ismereteik nem előzmény nélküliek, ugyanakkor pályájuk elején járnak, maguk is tanulnak vagy tanítanak valamely hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, publikálnak vagy megkezdik publikációs tevékenységüket, és szeretnének elmélyültebb ismereteket és tapasztalatokat szerezni a magyar irodalomról, valamint a műfordítás praktikáiról. Fogadni szeretnénk a Táborba egy-egy magyar anyanyelvű jelentkezőt is, aki(k) valamilyen idegen nyelvet magas színvonalon ismernek, és magyar nyelvű irodalmi műveket kívánnak idegen nyelvre fordítani – az ő szemináriumi-tábori munkájuk a szemináriumi oktatóékon, szervezőéken és az előadóékon, fellépőéken túl azért is fontos, mert anyanyelviként segítik a többi, külföldi résztvevő munkáját, hozzájárulnak ismereteik bővítéséhez. A külföldi, de hazánkban tanuló vagy külföldről a Műfordító Táborba érkező hallgatókat a nyelvi sokszínűség jegyében szeretnénk fogadni. A Táborba 8-12 különböző nyelvű, eltérő kultúrából érkező hallgatót várunk, ugyanakkor egy-egy nyelvterületről – lehetőség szerint, illetve a pályázók száma alapján – kettő vagy több jelentkezőt fogadnánk, így a 15-20 fős szemináriumon az azonos nyelvűek egymás munkáját is segítenék, emellett összetettebb, közvetlenebb ismereteket szerezhetnek a más-más nyelvek fordítási-gyakorlati dilemmáiról. A szeminárium vezetői magyarul és idegen nyelven is bekapcsolódnak a munkába, a szervezők oktatói feladatokat is ellátnának magyar és esetenként idegen nyelven egy-egy fordítási, gyakorlati, szemináriumi feladat keretében. A Táborban magyar nyelven folyik a munka: a magyar irodalom idegen nyelvekre történő átültetése, majd a terjesztés, elhelyezés, népszerűsítés, a kapcsolatok megszervezése és fenntartása. A Műfordító Tábor szerepe és célkitűzései, közép- és hosszútávú koncepciója. A Műfordító Tábor célja, hogy a magyar irodalom és kultúra a világ bármely országába eljuthasson. A hallgatókat úgy igyekszünk megszólítani a felhívásainkkal, hogy Európa országaitól Észak- és Dél-Amerikáig, Ázsiáig vagy Ausztráliáig és Afrikáig mindenhol, ahol a magyar kultúrának oktatási, illetve kulturális intézménye vagy akár csak fóruma, megjelenési lehetősége, fordítója van, elérjük és megtaláljuk jövőbeli résztvevőinket. A Táborban nem csupán a szemináriumi keretek közt elsajátított fordítói gyakorlatokkal kívánunk segítséget nyújtani a műfordításhoz, hanem a kortárs irodalmi, művészeti folyamatokról szóló előadásokkal és beszélgetésekkel a kultúra szoros értelemben vett közvetítését, a kultúraközi párbeszéd alapjait is meg kívánjuk teremteni. Gyakorlati szempontból a Műfordító Tábor célja az is, hogy a műfordítók találkozhassanak és párbeszédbe léphessenek leendő szerzőikkel, valamint oktatóikkal, mentoraikkal. A kapcsolatépítés, a kapcsolattartás nemcsak a praktikus munka eszköze, de a hosszú távú munkafolyamat egyik alapja is. Célunk, hogy a kortárs magyar irodalom és oktatás elitjét hozzuk el a hallgatók számára mind az idősebb, mind a középkorú, mind a fiatalabb generációkból. Olyan, poétikailag, szemléletileg és alkotáslélektanilag is sokszínű irodalmat, kultúrát kívánunk bemutatni számukra és közel hozni hozzájuk, amelyből egyéni preferenciáik alapján, de a kurrens irodalmi-kulturális folyamatokat egyaránt szem előtt tartva válogathatnak.
3
Közép- és hosszútávú célja a Műfordító Tábornak, hogy a benne résztvevő műfordítók szakmájukban stabil gyakorlatot szerezzenek, megkezdjék vagy folytassák publikációs tevékenységüket, ezáltal megjelenési módot és fórumot teremtsenek a magyar irodalom számára. Célunk, hogy olyan műfordítók lépjenek színre a külföldi, illetve nemzetközi kultúrákban és könyvpiacokon, akik magas színvonalon és rendszeresen hozzá tudnak járulni a magyar nyelv, kultúra és irodalom terjesztéséhez, népszerűsítéséhez. A Műfordító Táborban ezért évről évre az aktuális év könyvpiaci eseményeiről, friss megjelenéseiről éppúgy tartanánk előadást, mint pályázási és kiadási lehetőségekről, szöveggondozásról, kiadói és marketing ismeretekről, a fordítás jogi, szerzői jogi, illetőleg adminisztratív gyakorlatairól. Ily módon a kultúraközvetítés mellett a fordítás és publikálás adminisztratív, jogi, piaci és kiadói hátteréről ugyancsak naprakész ismereteket, betekintést nyújtanánk a műfordítók számára. Távlatosabb célja a Műfordító Tábornak, hogy a műfordítók visszatérjenek országunkba, részt vegyenek szakmájukkal kapcsolatos eseményeken, ösztöndíjakhoz jussanak (például a Balassi Intézet műfordító szakán vagy a balatonfüredi Műfordító Házban akár hosszabb ideig tartó, támogatott műfordítói tevékenység idejére), felvételt nyerjenek a hazai felsőoktatási intézmények magyar irodalommal és kultúrával foglalkozó szakjaira és kurzusaira; magyar nyelvi lektorként vagy tanárként gyakorlatot szerezzenek külföldi egyetemeken; kapcsolatot teremtsenek jövőbeli kiadóikkal, folyóirataikkal; fórumokat hozzanak létre a magyar irodalom számára, valamint publikálják fordításaikat, esetleg – saját nyelvükön – kritikai és tudományos közleményekkel segítsék a magyar irodalomban való tájékozódást. III. A TÁBOR MEGVALÓSÍTÁSA A 2015-16-OS CIKLUSBAN A fentebbiek alapján röviden szeretnénk felvezetni, miként gondoljuk megvalósíthatónak a JAK Műfordító Táborát 2015-ben és 2016-ban. Támogatás: az NKA-tól származó források hosszú ideje stabilak, noha évenként eltérő mértékűek. A pályázati rendszer megváltozása, a pályázás nevezési díjhoz való kötése a JAK-ra is terhet helyez, ezért célunk az, hogy egyfelől olyan pályázatot nyújtsunk be, amely megkapja a szükséges támogatást a Tábor megszervezéséhez és lebonyolításához, másfelől utólag tehermentesítse a JAK-ot a nevezési díj alól. Emellett igyekeznénk bevonni más forrásokat is (például önkormányzati támogatást a rendezvény helyszínétől – ennek megalapozása már a korábbi években megkezdődött). A Tábor szerkezete, üteme. A Műfordító Tábort az eddigi hagyománynak megfelelően a tavaszi szemeszter végén, júniusban szeretnénk megvalósítani, olyan időpontban, amely a hazánkban vagy külföldön tanuló vagy dolgozó hallgatók számára a legmegfelelőbb, tehát a vizsgaidőszakban. A Tábort a támogatás mértékének megfelelően nyolc- vagy kilencnaposra terveznénk. Ez alatt az idő alatt két teljes szemináriumot lehet megvalósítani két szemináriumvezetővel, akik négy-négy egymást követő napon vezetik a csoportot. A rendezvénysorozat elején bevezető- vagy nyitó („plenáris”) előadást terveznénk a műfordításról valamely jeles műfordítónk meghívásával, illetve a kétszer négynapos szeminárium mellett minielőadássorozatot szeretnénk a műfordítás praxisáról olyan kiemelkedő munkásságú írótólműfordítótól, aki három egymást követő nap vállalja a fellépést, esetleg beköltözik a táborba, részt vesz a közösségi életben (az elmúlt évben Márton László tett eleget hasonló felkérésnek, nagy sikerrel). Terveznénk ugyanakkor egy hasonlóan rövid (két vagy három alkalmas) előadássorozatot is, amely a külföldi hallgatókat az aktuális és az elmúlt évek legjelentősebb irodalmi megjelenéseiről részletekbe menően tájékoztatja, módot teremtve, hogy a Táborba érkező vendégekkel való megismerkedés mellett betekintést nyerjenek potenciálisan fordítandó 4
szerzőik munkáiba, továbbá alaposabban tájékozódhassanak a legújabb magyar irodalom megjelenéseiről és sajátosságairól. A napi szemináriumokat délutáni előadások követnék – ebbe a szisztémába illeszkednének a tervezett mini-előadássorozatok –, az esti órákban pedig beszélgetéseket, találkozásokat szerveznénk a kortárs literatúra szereplőivel. Arra törekednénk, hogy a hagyományos moderált beszélgetések mellett oda-vissza típusú dialógusok is létrejöjjenek, azaz egy-egy alkalommal két szerző beszélgetne egymással, illetve szerző és fordítója. Hasonlóan új programelemként senior műfordítókat is szeretnénk meghívni, akik vagy korábbi résztvevői voltak a tábornak, és azóta fordításkötete(ke)t publikáltak, vagy pályájuk, személyük, munkamódszerük bemutatása jelentős mértékben hozzájárulna a hallgatók tájékozódásához és gyakorlati ismereteik gazdagításához. Imágó, média, információ. A Műfordító Tábor eseményeiről az eddigi évekhez hasonlóan blog, napló, beszámoló formájában emlékeznénk meg. A Prae.hu művészeti portálon volnának olvashatók a képes és szöveges tábori naplók, a fotó- és egyéb dokumentáció pedig a közösségi médiában találná meg a helyét. A Tábor elsősorban oktatási és tájékozódási céllal valósul meg javarészt külföldi hallgatók számára, az archiválási rendszert ennek megfelelően alakítjuk ki. Partnerünk a Tábor programjának külföldi terjesztésében és népszerűsítésében a magyar intézetek kapcsolatrendszerét koordináló Balassi Intézet, valamint a balatonfüredi Műfordító Ház. A pályázathoz kérjük a Tisztelt Közgyűlés támogatását. Vásári Melinda sk. L. Varga Péter sk. Budapest, 2014. augusztus 12.
5
