Pályázat a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására
Készítette:
Czikkelyné Fodor Tünde Gyomaendrőd, 2012. 1
Várfi András Gyomaendrőd Város Polgármestere Polgármesteri Hivatal Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.
Czikkelyné Fodor Tünde óvodapedagógus Tárgy: pályázat magasabb intézményvezetői állásra
Tisztelt Várfi András Polgármester Úr! Ezúton szeretném benyújtani pályázatomat Gyomaendrőd – Csárdaszállás Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására, melynek betöltésére nyilvános pályázatot írtak ki. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: § www.gyomaendrod.hu - 2012. május 14. § Oktatási Kulturális Közlöny - 2012. május 25. Az előírt feltételeknek pályázatom megfelel: - szakirányú főiskolai végzettséggel, - pedagógus szakvizsgával [óvodavezető] - óvodapedagógusi munkakörben 13 éves szakmai gyakorlattal rendelkezem /Szakmai önéletrajz/. Pályázatom a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 5. § -ának (8) pontjában foglaltaknak megfelelően az alábbi tagolásban készült: Hitvallás – Szakmai- önéletrajz, tapasztalat. Helyzetelemzés Az intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések. A végzettségeimet igazoló iratok másolatát, az erkölcsi bizonyítvány másolatát mellékelten csatolom. A dokumentumok a valóságnak megfelelnek, azok tartalmáért felelősséget vállalok. Ezúton hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, a véleményezők és döntéshozók részére történő átadásához, valamint a pályázat nyílt ülésen való tárgyalásához. Gyomaendrőd, 2012. június 12. Tisztelettel: Czikkelyné Fodor Tünde óvodapedagógus
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. HITVALLÁS - önéletrajz - szakmai tapasztalat 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Intézményi átszervezés
4 7
9
2.2 Gyermeki létszám alakulása
13
2.3 Humán erőforrás
15
2.4 Tárgyi feltételek
15
2.5 Gazdálkodási feladatok
17
3. VEZETÉSI PROGRAM 3.1 Célmeghatározás – vezetési koncepcióm, irányelveim
18
3.2 A nevelési- oktatási célokból eredő feladatok
20
3.3 A célok megvalósítása érdekében tervezett módszerek
22
3.4 Esélyegyenlőség megteremtésének fokozása
23
3.5 Intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztési terve
25
3.6 Humánerőforrás fejlesztési lehetőségei, szervezetfejlesztés 26 3.7 ÖSSZEGZÉS
27
3.8 Mellékletek - diploma másolatok, erkölcsi bizonyítvány, CD 28
3
CZIKKELYNÉ FODOR TÜNDE
Születési hely, idő: Szarvas, 1974. július 25. Állampolgárság: magyar Családi állapot: férjezett (Czikkely István, 1997.) Értesítési cím, állandó lakcím: 5502, Gyomaendrőd, Temető utca 2. E-mail:
[email protected] TANULMÁNYOK: 1988-1992
Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola Szarvas gépíró, gyorsíró, jegyzőkönyvvezető, igazgatási ügyintéző
1994-1997
Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Szarvas óvodapedagógus
2004-2006
Apor Vilmos Katolikus Főiskola vezető óvodapedagógus
Budapest
Továbbképzések: TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében A kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása óvodai programcsomag 30 óra Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek nevelése – 60 óra Infokommunikációs Technikák – 30 óra Tevékenységközpontú pedagógiák – 30 óra Hatékony gyermek megismerési technikák – 30 óra
SZAKMAI TAPASZTALAT Szarvas Város Óvodái dajka ÁMK Óvodája Mezőkovácsháza óvodapedagógus 4
1992-1994 1998-2002
Napraforgó Óvoda Budapest, Zugló óvodapedagógus, minőségirányítási vezető
2002-2007
Gyomaendrődi Margaréta Óvoda óvodapedagógus
2008-
KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALAT ÁMK Óvodái Mezőkovácsháza Az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozásában való részvétel 1998 - 2000 Heti terv és Ötlettár az óvodánkban című kiadványban szerzői részvétel Napraforgó Óvoda, Budapest minőségirányítási vezető Commenius 2000. minőségirányítási program kiépítése és működésének vezetése az intézményben
2002 - 2007
Az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozása Margaréta Óvoda, Gyomaendrőd minőségirányítás Minőségirányítási Program kidolgozása az intézmény sajátosságaira építve Pedagógusértékelés kidolgozása, ezzel sikeres Közoktatási pályázat elnyerése két egymást követő tanévben Minőségértékelési feladatok ellátása – intézményi önértékelés megvalósítása Hálóterv – kompetencia alapú heti tervek kidolgozásában, szerkesztésében való részvétel Fejlődésem lépései – fejlődési lapok összeállításában való aktív részvétel
2008 -
NYELVEK [Magyar – anyanyelv] [Német – alapfokú beszéd-, olvasási és írási készség, főiskolai kollokviumi vizsga EGYÉB
gépírás, gyorsírás, kimagasló PC ismeret B kategóriás jogosítvány, saját gépkocsi
SZAKMAI KÉPESSÉGEK kiváló szintű kapcsolatteremtő képesség, 5
csapatmunkára való képesség, kezdeményező készség, nagyfokú munkabíró képesség, teherbírás, kitartás kreativitás,
AMBÍCIÓ önállóságot igénylő, felelősségteljes feladatok végzése az óvodapedagógia és minőségirányítás területein minél több tapasztalat szerzése
HOBBI Internet, Számítástechnikai ismeretek mélyítése, Túra,
6
Szakmai tapasztalat: - 1992. augusztus 18-tól dajkaként dolgoztam a szarvasi Vas- és Fémipari Óvodában. Itt fedeztem fel magamban a képességet a gyermekek nevelése iránti fogékonyságomra, majd 1994-ben felvételt nyertem a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola nappali tagozatára - Főiskolai tanulmányaim után 1998. augusztus 1-től a mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ 4. sz. óvodájában helyezkedtem el, ahol pályakezdőként a gyakorlatban ismerkedtem meg a az óvónői hivatás szépségeivel és lettem elkötelezett a minőségirányítás iránt. 2001-ben a csökkenő gyermeklétszám miatt az ÁMK-n belül áthelyeztek a 3. számú óvodába. Az itt töltött éveim alatt, felkérést kaptam az óvodavezetőmtől a Hetiterv és Ötlettár szakmai kiadvány énekes játékok az óvodában éves terveinek a kidolgozására, és lettem társszerzője a mai napig népszerű szakmai kötetnek. - 2002. július 31-én a demográfiai hullám egyre erősödő csökkenése miatt szerződésemet nem hosszabbították meg, és a budapesti Napraforgó Óvoda óvodapedagógusa lettem 2002. augusztus 1-jétől. Szembesültem a kisváros és a főváros óvodás gyermekek közötti érdeklődési, tapasztalatbeli, motivációs különbségeivel, és új szemléletű pedagógiai gyakorlatot szereztem az itt töltött évek alatt. 2003-tól minőségfejlesztési tapasztalataim miatt óvodavezetőm felkért a Commenius 2000. minőségirányítási rendszer kidolgozására alakult team informatikai munkáinak elvégzésére, majd 2004-től a team vezetésére, 2007-ben az intézmény Minőségirányítási Programjának és eljárásrendjének kidolgozására. 2006 decemberében szakvizsgát tettem vezetőóvodapedagógus szakon az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesten kihelyezett tagozatán. - 2007 márciusában házasságot kötöttem Czikkely Istvánnal, és a tanév végén 2007. augusztus 31. határozatlan időre szóló kinevezésemet felmondtam és Gyomaendrődre költöztem. - 2008. április 1-jétől a Gyomaendrődi Margaréta Óvodában közmunkaprogram keretében helyezkedtem el, majd ugyanazon év augusztus elsejétől szerződöttként dolgozom az óvodában. Minőségirányítási tapasztalataim itt is hasznosíthattam az intézmény 7
Minőségirányítási Programjának átdolgozásában, az intézményi önértékelés előkészítésében, értékelésében. Kidolgoztam az intézmény dolgozóinak teljesítményértékelését, mellyel az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt pályázatokon elnyert összegekből, két egymást követő tanévben, 2009. és 2010-ben óvodánk két-két pedagógusának adhatott minőségi munkájáért járó bérpótlékot. Sajnos a következő tanévtől ezt a pályázatot a Minisztériumnak nem állt módjában kiírni. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében számos továbbképzésen vettem részt, megújult ismeretanyaggal bővült szakmai munkám, megismerkedtem a projekt módszerrel, melynek megvalósítása jelentős szakmai kihívást jelentett számomra. A kompetencia alapú programcsomag megismerése és bevezetése során ismét megújult pedagógiai gyakorlatom, új technikákat ismertem meg, melyeket sikerrel alkalmaztam a mindennapokban, lehetőséget kaptam a holisztikus látásmódom kialakítására, mind a gyermekek egész személyiségének fejlesztése, mind pedig saját látásmódom fejlesztése terén. Szerződésem a Gyomaendrődi Margaréta Nonprofit KFT-vel 2012. június 30-ával lezárul. Kovács Péterné óvodavezető tájékoztatott arról, hogy a szerződést meghosszabbítani nem áll módjában, mivel a 2012-13-as nevelési évtől a Gyomaendrődi Margaréta Nonprofit KFT nem vállalja tovább felelősséggel az óvoda működtetését, és 2012. augusztus 31-vel a Közhasznúsági szerződést és Bérleti Szerződést a KFT felmondta. Óvodavezetőként eddig még nem állt módomban kipróbálni képességeimet, nem tudom, hogy milyen óvodavezető lesz, lenne belőlem, azt tudom, hogy milyen szeretnék lenni és milyen nem. Nagyon fontos értéknek tartom minden ember tiszteletét, fajra, nemre, hovatartozásra, iskolázottságra, testalkatra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül, és ehhez mérten próbálom élni az életem, végezni a munkám.
8
„A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké.” (Hermann Alice) 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Intézményi átszervezés Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás Község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei a nevelési feladat ellátására, a 2012/2013-as tanévtől kezdődően Intézmény Társulási fenntartásban óvodát alapított Gyomaendrőd, Kossuth út 7. szám alatti székhellyel. A nevelési intézmény neve 2012. szeptember 1. napjától: „Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda” Az alapító okirat szerint: 1./ A költségvetési szerv neve: Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda 2./Székhelye: Százszorszép Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. 3./Az intézmény telephelye Napsugár Óvoda - 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda- 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. 4./Az intézmény tagintézménye Óvoda - 5621Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. 4./Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja, - Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja. 5.1. Alaptevékenység : ALAPVETŐ SZAKÁGAZAT: 851020 Óvodai nevelés 5.1.1.Óvodai nevelés Intézményeinek, programjainak komplex támogatása 9
Szakágazat szám: 85102 TEÁOR szám: 8510 Szakfeladat szám: 85101 – Óvodai nevelés Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda - 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda- 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. 851011 – Óvodai nevelés ellátása - Iskolás kor előtti oktatás, az óvodai nevelés és iskola-előkészítés - Hátrányos helyzetű tanulók valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése - Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók neveléseoktatása. 851012 – Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 851013 – Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás - roma nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése kizárólag magyar nyelven folyó nemzetiségi nevelés 5.1.2.Egyéb vendéglátás Szakágazat szám: 562900 TEÁOR szám: 5629 Szakfeladat szám: 56291 – Oktatásban, üdültetésben részt vevők, dolgozók elkülönült étkeztetése Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda - 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda- 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda- 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. 562912 – Óvodai intézményi étkeztetés 562917 – Munkahelyi étkeztetés 6./ A költségvetési szerv működési köre Az intézmény alaptevékenysége szerint köznevelési feladatokat ellátó költségvetési szerv. 10
A Százszorszép Óvoda, Margaréta Óvoda, kötelező felvételre vonatkozó körzete: a gyomai, korábbi közigazgatási városrész. A Csemetekert Óvoda, Napsugár Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete: az endrődi, korábbi közigazgatási városrész. Az Óvoda - csárdaszállási tagintézmény kötelező felvételre vonatkozó körzete: Csárdaszállás Község közigazgatási területe. AZ ÓVODA a közoktatási rendszerünk önálló nevelési intézménye, amelyben a 3 – 6 /8/ éves gyermek nevelése folyik. Működését az 1993. évi LXXIX. számú törvény szabályozza az 1996-os Kormányrendelet – ONOAP tekintetében. Funkciói: - óvó – védő - szociális - nevelő – személyiségfejlesztő - iskola – előkészítő funkció ALAPELV A gyermeki személyiséget a tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, valamint a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Kettős szintű szabályozási rendszer jellemzi: Központi szabályozás
11
Helyi szabályozás
Törvényi szabályozás: 1993. évi LXXIX. számú törvény a Közoktatásról
Törvényi szabályozás: Fenntartói rendeletek, rendelkezések /önkormányzat, alapítvány, egyház, magánszemély/
Tartalmi szabályozás: 137/1996. Kormányrendelet – Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja ONOAP
Tartalmi szabályozás: Helyi nevelési program Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/
„Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda”. tagintézményei tekintetében a következő óvodai programokat adaptálták Helyi Nevelési Programuk elkészítésekor, melyet az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45. §- a is előírt az óvodáknak az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján.
Költségvetési szerv székhelye: Százszorszép Óvoda Telephelyei: Napsugár Óvoda Csemetekert Óvoda
Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Program Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
Margaréta Óvoda
Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Program
Az intézmény tagintézménye: Csárdaszállás Óvoda
Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Program
Két intézmény (Százszorszép Óvoda, Margaréta Óvoda) módosításra, továbbfejlesztésére került a Helyi Nevelési Program a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” kapcsolódó programcsomag és a módszertani eljárások adaptációjának megfelelően.
12
2.2 Gyermeklétszám alakulása
Endrőd
Gyoma
Maximális gyermek és tanuló létszám
Százszorszép Óvoda
114 fő Napsugár Óvoda
30 fő
Csemetekert Óvoda
83 fő
Margaréta Óvoda
82 fő:
Csárdaszállás - óvoda
25 fő
Gyomai városrészen a gyermeklétszám alakulása: 2008.06.01-2009.05.31 2009.06.01-2010.05.31 2010.06.01-2011.05.31 2011.06.01- 2012.05.31
között született 59 fő között született 47 fő között született 42 fő között született 44 fő
2011-12-es évhez 2012-13-as évhez 2013-14-es évhez 2014-15-ös évhez
A következő három tanévben 2012-15 a férőhelyek és a statisztikai adatok aránya: 200
100 Százszorszép 0
Margaréta Férőhely 2015-re
Százszorszép
114
Margaréta
82
Összesen
192
Összesen
133
A diagramból kitűnik, hogy a férőhelyekhez képest jelentős gyermeklétszám csökkenés tapasztalható. Ez 2015-re 59 gyermekkel kevesebb a férőhelyekhez 13
képest, ami a gyakorlatban minimum két óvodai csoport megszűnését eredményezi, és akkor még nem is említettük a városrészben működő nem önkormányzati fenntartású óvodát, melyhez bölcsőde is tartozik, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az oda beíratott gyermekek szülei ritkán változtatnak óvodai életkor betöltésekor intézményt. Endrődi városrészen: között született 53 fő között született 50 fő között született 39 fő között született 30 fő
2008.06.01-2009.05.31 2009.06.01-2010.05.31 2010.06.01-2011.05.31 2011.06.01- 2012.05.31
2011-12-es évhez 2012-13-as évhez 2013-14-es évhez 2014-15-ös évhez
150 100 50 0
Férőhelyek
Napsugár
30
Csemetekert
83
Összesen
123
2015-re
119
Endrődi városrészben a férőhelyek tekintetében drasztikus csökkenésről nem beszélhetünk. A Csárdaszállási feladat ellátási helyre felvehető gyermekek maximális létszáma: 25 fő, az engedélyezett csoportok száma: 1 csoport, jelenleg 12 fő a beíratott gyermekek száma, a kihasználtság 48%-os. A csoport szerkezet szinten vegyes csoport lesz.
14
2.3 Humán erőforrás A humánerőforrás helyzete az intézményben a 2010/11-es intézményi beszámolók alapján: Beosztás
Százszorszép Napsugár Csemetekert Margaréta Csárdaszállás Óvoda Óvoda Óvoda Óvoda Óvoda
Óvodavezető
1 fő
1 fő
Óvodapedagógus
8 fő
2 fő
5 fő
4 fő
1 fő
Dajka
3 fő
1 fő
2 fő
3 fő
1 fő
Gyermekfelügyelő
-
-
1 fő
-
Fontosnak tartom, hogy mind a pedagógus munkakörben, mind pedig a technikai dolgozók tekintetében a törvényi előírások megtartása, és a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett, a munkaköri leírások az egész szervezetre azonos szemlélettel és részletességgel készüljenek el. Az eddigieket felül kell vizsgálni, aktualizálni, mérhetővé tenni és a szervezetfejlesztést, csapatépítést megkezdeni. Minden dolgozónak világosan tudnia kell, a szervezeten belül elfoglalt helyét, feladatát, felelősségi köreit. Az információáramlás kidolgozása egy ilyen nagy volumenű intézménynél elengedhetetlen. Támogatnám a szakmai munkaközösségek intézményen belüli hospitálását egymás között.
alakulását,
a
pedagógusok
Mindezekre részletesebben pedagógiai célkitűzéseimben visszatérek. 2.4 Tárgyi feltételek Elmondható, hogy az épületek az állagmegóvási, átalakítási, felújítási és a folyamatos karbantartási munkák eredményeiként viszonylag jó állapotban vannak. A Százszorszép Óvodában meglevő tárgyi feltételeket ki kell egészíteni, bővíteni, fejleszteni szükséges a helyi nevelési program eredményes megvalósítása érdekében. A Margaréta Óvodában az elmúlt években a gyermekmosdó felújítása, a nyílászárók cseréje, két játékállvány alá ütéscsillapító gumiburkolat, valamint a villámhárítás munkái megtörténtek. 15
Gondot jelent, hogy az épület részét képező burkolatok, vakolatok, gépészeti és villamossági berendezései felett eljárt az idő, így ezek felújítása nagyobb összegű ráfordítást igényel. Az esőcsatorna, a cserép, a kapu teljes cserét igényel. A Napsugár Óvodában 1.) Az épület állagmegőrzéséhez kapcsolódó karbantartási munkák, berendezések javítása: - Külső falak meszelése - Minden helyiség tisztasági meszelése - Udvari játékok festése, javítása - Bútorvásárlás - Kerítésjavítás- és festés 2.) Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása: - Gyermektörölközők vásárlása - Fogmosó poharak vásárlása - Gyermek ágyneműk biztosítása, ha szükséges 3) A környezet esztétikai fejlesztése: Az intézmények virágosítása, fák cserjék ültetése és az udvarok karbantartása. 5.) A nevelési program megvalósításához a feltételek javítása: a.) Mozgás, mozgásos játék tevékenységhez egyensúlyozást kívánó játékeszközök beszerzése: - Mozgásfejlődést elősegítő játékok vásárlása b.) Zenei nevelés eszközeinek bővítése: - Zenei képességeket fejlesztő játékeszközök további bővítés c.) Vizuális nevelés eszközeinek bővítése: = Kréták, festékek, ceruzák = Színező rácsok = Különböző sablonok d.) Irodalmi nevelés eszközeinek bővítése: = Mesekönyvek = Leporellók A Csemetekert Óvodában támogatás hiányában a legszükségesebb munkálatokat tudták elvégezni: - járulékos helyiségek tisztasági meszelése - kiszolgáló helyiségeinek festése
16
2.5 Gazdálkodási feladatok Gazdálkodó szervezetünkkel együttműködve, a jó partnerkapcsolatot fenntartva, törekedni fogok a hatékony gazdálkodásra. Fontosnak tartom a meglévő tárgyi környezet állagmegőrzését, az optimális energia felhasználás megvalósítását, meglévő pénzügyi erőforrásaink egyenletes felhasználását az intézmények között, erőforrásaink körének bővítését pályázatokkal, alapítványi források beépítésével. Célom Gyomaendrőd – Csárdaszállás - Hunya Kistérségi Óvoda nevelési programjának megvalósításához szükséges, optimális tárgyi környezet biztosítása, figyelembe véve az eszköz felszerelési jegyzéknek való megfelelést. Feladatom: • Költségtakarékos gazdálkodás • Állagmegóvás, folyamatos karbantartás és állapotfelmérés • Megfelelő beszerzési helyek és szakemberek felkutatása, érvényesítve a gazdaságosság és a minőségi munka kivitelezésének összhangját • Pályázati lehetőségek nyomon követése, pályázatíró team megalakítása, működésének elősegítése /tanfolyam végzésének biztosítása/ • Alapítvány segítségével fejlesztések megvalósítása • Forrásbővítési, támogatási lehetőségek folyamatos feltérképezése
17
3. VEZETÉSI PROGRAM 3.1 Célmeghatározás – vezetési koncepcióm, irányelveim A vezetői koncepcióm kialakulásában nagy szerepet játszott az elmúlt 14 év óvodapedagógusi munkája. Mezőkovácsházán és Budapesten a tevékenységközpontú pedagógia irányelveit adaptáltuk intézményünk Helyi Nevelési Programjában, a Margaréta Óvodában pedig Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programja és a kompetencia alapú programcsomag elméleti alapvetései szerint végeztem szakmai munkámat. Az ez idő alatt végzett minőségfejlesztő munkát, a bennem kialakult szakmai értékeket, hagyományokat figyelembe véve határozom meg a következő öt évre tervezett vezetői irányelveimet. Vezetői elgondolásaim, nézeteim kialakulását alakította az Önkormányzat Minőségirányítási programjának, Intézkedési tervének megismerése, az új közoktatási törvényi koncepció átolvasása és az életpálya modell megismerése; az óvodák minőségfejlesztési céljaink, partnereink visszajelzésének elemzése; a szakértői javaslatok átgondolása, a tagóvoda vezetőkkel és az alkalmazotti közösség tagjaival történt egyeztetések. Kiemelt vezetői feladatomnak tartom, hogy munkámmal a legjobb tárgyi, személyi, szakmai feltételeket biztosítsam az óvodába járó gyermekek számára; valamint további lépéseket tegyek az egyént, személyiséget tisztelő munkahelyi feltételek biztosítása érdekében A tagóvodák Helyi Nevelési Programja összhangban áll az óvodai nevelés országos alapprogramjával. Úgy gondolom, az endrődi tagóvodák pedagógusai is megismerkedhetnének tartalmasabban a kompetencia alapú programcsomaggal, mert véleményem szerint fontos lenne a szervezeten belül az egységes értékközvetítés. Célmeghatározás: A gyermeki fejlődést az óvodai nevelés és a családi nevelés együtt szolgálja, a gyermek nevelése elsősorban a család feladata, s ebben a folyamatban az óvodának kiegészítő szerepe van. Ezek alapján az intézményi értékek a következőek: a gyermekek feltétel nélküli szeretete, tisztelete a gyermekek játékszükségleteinek kielégítése, játékos tanulás, készségképességfejlesztés, egyéni fejlesztés a gyermekek képességi szintjeinek figyelembe vételével feladatok iránti elhivatottság, önképzés – belső motiváltság, etikus magatartás 18
az intézmény partnereivel folyamatos, konstruktív együttműködés. Mindezek alapja kell, hogy legyen: jó munkahelyi légkör megteremtése, tiszta, világos, jól kialakított feladatok és pontosan meghatározott munkakörök, reális, megvalósítható célok, a munkára való motiváltság, egészséges szakmai versenyszellem, a szakmai autonómia lehetősége, a vezető, valamint a nevelőtestület szakmai igényessége, szervezettség, biztonság, az ellenőrzést követő reális, építő értékelés, egymás iránti odafigyelés, segítő szándék. Az eredményes intézményműködés érdekében – követve minőségirányítási tapasztalataim – a PDCA logika szerint kívánom végezni óvodavezetői munkám:
P- tervezés
19
Éves munkatervben
D- intézkedés, megvalósítás
Ellenőrzés (folyamatos, tervszerű, tényszerű és objektív)
C- Értékelés
Az ellenőrzési tervet az óvoda éves munkatervében kívánom rögzíteni, mert így az egész testület megismeri annak célját, módszerét, időpontját, és koncepcióját. Fontosnak tartom az elemzésre épülő értékelést és az önellenőrzést.
A- Beavatkozás
Intézkedési tervek készítése, célok, feladatok, felelősök, határidők meghatározásával
3.2 A nevelési- oktatási célokból eredő feladatok:
Rövid távú feladatok
Középtávú feladatok
Hosszú távú feladatok
Az új köznevelési törvény megismerése Törvény szerinti működés z életpálya modell megismerése Partneri elégedettség mérés vizsgálatok Kapcsolattartás a bölcsődével Kapcsolattartás a város iskoláival, a Szülői Szervezettel
Hatékony gazdálkodásra törekvés, pénzügyi, technikai erőforrás bővítése, pályázati források figyelemmel kísérése, kihasználása A partnerkapcsolatok hatékony működtetése Óvodán kívüli programokon való részvétel (verseny, pályázat) Hagyományaink ápolása Egyéni képességfejlesztés Szabadjáték túlsúlyának érvényesítése Környezettudatos életmód Nevelésközpontúság A tevékenységen alapuló nevelés Udvari tevékenységek gondos, változatos szakszerű szervezése
A közoktatást és az intézmény működését meghatározó törvényi elvárásoknak való megfelelés A változó körülményeknek való megfelelés o Fenntartói, szülői, gyermeki igények o Változó gazdasági helyzet o Változó szakmai kihívások
Gyermeki önállóság, a belső motiváltság, érzelmi biztonság megteremtése Részképességben lemaradt gyermekek felzárkóztatása, kiemelkedő képességű gyermekek, tehetségek gondozása. A gyermeki mérésértékelés rendszerének alkalmazása, tökéletesítése Harmonikus munkahelyi légkör, óvodánk új arculatának megteremtése
A program értékének megtartása, egyéni képességfejlesztés, felzárkóztatás, tehetségfejlesztés
A gyermek játékának tisztelete A játék kiemelt szerep Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésében Mindennapi mozgás tervezése, szabad levegőn történő sportversenyek szervezése Udvari mozgásos játék szervezésének koordinálása, versenyjáték csoportokban
A Csoportnapló, Felvételi és mulasztási napló, Fejlődési napló egységes, folyamatos vezetése
Intézményi értékeink meghatározása Nevelőtestületünk által az intézmény erősségeinek, gyengeségeinek figyelembevételével
20
A Helyi Nevelési Programban megfogalmazott célok, feladatok magas szintű megvalósítása, Kompetencia alapú pedagógiai nevelés alapelveinek megismerése, beépítése a Helyi Nevelési Programba bevezetése minden tagintézményben
A vezérelvek és a napi elvek közötti összhang megtartása
Rövid távú feladatok
Középtávú feladatok
Hosszú távú feladatok
Befogadó, inkluzív szemlélet alapelvének érvényesítése (másság elfogadása) SNI-s gyerekek beilleszkedésének, integrálásának segítése
Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása a folyamatos fejlesztés eszközével.
Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek (SNI-s, BTM-es, tehetséges) különleges bánásmódot igénylők fejlesztése, másság elfogadása, elfogadó, inkluzív, megértő szemlélet erősítése
Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Munkamorál erősítése
Akkreditált továbbképzésekre való ösztönzés Jó intézményi klíma fenntartása, csapatépítő programok szervezése Intézményen belüli kommunikáció fejlesztése
Stabil, képzett óvodapedagógusok, dajkák, a dajkai, óvónői kompetenciák fejlesztése, tökéletesítése
A Drámajáték tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlati munkába Az óvodán kívüli szakmai továbbképzésen szerzett ismeretek átadása, beépítése a napi munkába.
A szakmai munkaközösségek színvonalának emelése. ”Jó gyakorlatok „ publikálása, országos közzététele
Hatékony, jól működő munkaközösségek megalakítása Szakmai tapasztalatcserék Gyakorlati bemutatók
Pedagógiai értékelési rendszer, teljesítmény értékelés kidolgozása, működtetése – minősítések
A szülők fokozottabb bevonása az óvodai életbe (közös óvodai programok, kirándulások)
A szülők együttműködési Család-óvoda készségének és közös kapcsolatának erősítése felelősségérzésének fokozása a szakmai nevelőmunka iránt (előadások, fórum)
Udvari játékok karbantartása Tiszta, rendezett környezet kialakítása Intézményi dekorációk frissítés, cseréje Tisztaság
Udvari játékok bővítése Az óvoda tárgyi eszközeinek fokozatos bővítése – pályázatok kihasználása
21
EU-s normáknak megfelelő játszóudvarok kialakítása
3.3 A célok megvalósítása érdekében tervezett módszerek - Meg kívánom ismerni a dolgozókat, egyéni képességeikhez mérten rájuk szabni a feladatokat, figyelembe véve a képességeket és fejlődési lehetőségeket - Az elvégzendő feladatokhoz pontos elvárásokat és határidőket kell szabni, ellenőrizni munkájukat. - Minden dolgozónak joga van a fejlődéshez és e jogokat tisztelni kell, ezért a kollégák a lehetőségekhez mérten, fejlesszék képességeiket. - A kiváló teljesítményt nyújtó dolgozókat jutalmazni kell, ez a többiekre ösztönzőleg hat. Itt nem kimondottan anyagi ösztönzésre gondolok, olykor egy bíztató szó, egy mosoly, egy dicséret többet ér. Mindent meg kell tenni a pedagógusok burn out (kiégése) ellen. - Tisztelni kell azokat, akik mindent megtesznek, hogy kiemelkedő eredményt mutassanak fel, de ez nem sikerül nekik. Nem a hibákat kell felemlegetni, hanem a jó teljesítményeket. - A tehetségeseket fel kell pártolni, a gyengén teljesítőknek meg kell mutatni, hogyan javíthatnak eredményeiken. Aki nem képes fejlődni, azt el kell távolítani. - Szervezetépítés- fejlesztés az eredményes munka alapja. - Vezetői önképzés, fejlesztés.
22
3.4 Esélyegyenlőség megteremtésének fokozása 2008-ban készület el Gyomaendrőd város Közoktatási esélyegyenlőségi programjának intézkedési terve, melynek célja: „hogy biztosítsa a településeken a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását, az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.” Ebből az óvodák számára a következő feladatokat tartom fontosnak: Megállapítások „A közszolgáltatások közül Gyomaendrőd településen ellátatlan a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona.”
23
Szükséges, elvárt beavatkozások „Igényfelmérés után intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a települések lakói számára e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. A gyomai és endrődi rész közötti szolgáltatások legyenek kiegyenlítettebbek. A térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet kapacitásának növelése, infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztéssel.”
Óvodák számára kitűzött feladatok A korai fejlesztés és gondozás szabályozása a pedagógiai szakszolgálatokról szóló, 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet alapján történik. A korai fejlesztés célja, feladata: Megelőzni bizonyos tünetek manifesztálódását (prevenció), újabbak kialakulását. Elősegíteni a gyermek fejlődését. Támogatást és segítséget nyújtani a családnak. Sikeres integráció = társadalmi „nyereség”! A lehető legtökéletesebb beillesztése a sérült gyermeknek az épek közösségébe. A felismerést követő lehető leggyorsabb segítségnyújtás Komplex és egyénre szabott tevékenység Középpontban a szülő-gyermek, anyagyermek kapcsolat áll Megfelelő kimenet biztosítása a gyermek számára a napi rendszerességű intézményes ellátás felé Alkalmazható módszerek, terápiák: Komplex gyógypedagógiai fejlesztés Konduktív terápia Gyógytorna, DSGM-szakgyógytorna Szomatopedagógia, gyógypedagógia Szenzomotoros integrációs terápiák (pl.:Ayres) TSMT (Tervezett-Szenzo-Motoros Tréning) Alapozó terápia Zeneterápia - Fontos a team munka, ezért a nevelőtestületen belül a fejlesztő szakemberek összehangolt munkája, a humánerőforrás fejlesztése ezen területek terén.
Megállapítások „Gyomaendrőd területén teljes körű a beóvodázás az eddigi felmérések szerint. Elégséges számú az óvodai férőhely, így valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára biztosított 3 éves kortól az óvodáztatás. Összességében 91 százalékos létszámkihasználtsággal működik az öt intézmény. A Tulipános és Napsugár óvodákban kiemelkedően magas a HH gyermekek aránya és jelentős a roma gyermekek aránya is 60 illetve 50 százalék.”
24
Szükséges, elvárt beavatkozások
Óvodák számára kitűzött feladatok
„Hatékonyabb rendszer kidolgozása a HHH gyermekek estében a szülői nyilatkoztatásra. A felmérése alapján az óvodákba jussanak el az eddig esetlegesen be nem óvodázottak. Családlátogatások, személyes bizalomra épülő kapcsolat kiépítése a civil szervezetek bevonásával is. A különböző fenntartású óvodák között szorosabb együttműködés, a körethatárok áttekintése szükséges. Kiegyenlítettebb infrastrukturális és személyi feltételek, segítő szakemberek bevonása.”
1. Intézmények IPR programjának felülvizsgálata, javítása, kiegészítése. - A hátrányos helyzetű gyermekek családjával szorosabb együttműködés, kommunikáció. - A hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja annak érdekében, hogy az iskolaképességet kellő időben elérhessék. - Olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja az SNI gyermekek arányos elosztását. - Integráció, tudatos óvodai pedagógiai munka az SNI-s gyermekek tekintetében, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása…) - A sajátos nevelési igényű gyermekek számára megfelelő személyi- és tárgyi feltétel biztosítása - A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása.
3.5 Intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztési terve A kapcsolatok kialakításában, ápolásában fontos szempont, hogy elősegítse a nevelési feladatok megoldását, és hatása összhangban legyen a pedagógiai tevékenységgel. Az óvodák legfontosabb partnerei a szülők, családok, hiszen ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalatokkal gyermekükről. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek harmonikus fejlesztését, ennek alapvető feltétele a családokkal való együttműködés /beiratkozás, szülői értekezletek, családlátogatás, nyílt napok, fogadó órák, ünnepeken való részt vétel/. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szülők igénylik a közös programokat, beszélgetéseket. Ha érzik, hogy egyenrangú partnerként kezelik őket, akkor szívesen segítenek a programok megszervezésében és társadalmi munkákban egyaránt. Mindannyian egymás partnerei vagyunk egy minőségi láncban. Az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy tudatosan és módszeresen törekszem arra, hogy partnerkapcsolataink minősége elősegítse az éppen elérni kívánt cél vagy feladat hatékony és eredményes teljesítését, úgy, hogy közben mindkét fél elégedett lehessen magával az együttműködéssel is. Minőségirányítási feladatok alapelvei a partnerek igényei alapján: 1. Elérhetőség, megszólíthatóság (nyílt napok, fogadó órák, szülői értekezletek) 2. Beavatás, tájékoztatás alapossága 3. Az elvárások megfogalmazása 4. A partnerek megkérdezésének, igényeik felmérésének rendszeressége 5. A panaszok, problémajelzések fogadásának elfogulatlansága, kezelésének tárgyszerűsége 6. A bevonási stratégia átgondoltsága – a vélemények, javaslatok, igények és szükségletek körültekintő figyelembe vétele 7. Az intézkedések, válaszlépések méltányossága, igazságossága Külső kapcsolatok: Óvodavezetői tevékenységem során, kiemelt feladatomnak tekinteném a jó, és tartalmas munkakapcsolatok alakítását, ápolását, fejlesztését - Gyomaendrőd város Önkormányzatával, - a város bölcsődéivel, nem önkormányzati fenntartású óvodáival - a város általános iskoláival, 25
- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal - Nevelési Tanácsadóval - Gyermekjóléti Szolgálattal - mindazon szervezetekkel, melyek a szakmai munkánkat elősegítik. 3.6 Humánerőforrás fejlesztési lehetőségei, szervezetfejlesztés A szervezet működése, kultúrája, vezetése erőteljesen befolyásolja a szervezet eredményességét, hatékonyságát. Olyan szervezetet preferálok létrehozni, melyben a szervezet tagjai hajlandóak feladatkörükben döntéseket hozni, és azokért felelősséget vállalni. A szervezeti kultúra fejlesztésének célja megítélésem szerint, a szervezet teljesítményének, hatékonyságának növelése; illetve a szervezet tagjai személyes fejlődésének támogatása. Fontosnak tartom: • A közös értékrend kialakítását, megerősítését. • A feladatok iránti elkötelezettséget, érzelmi azonosulást. 3.7 ÖSSZEGZÉS a pályázat eszmei mondanivalója Az elkövetkezendő öt évben - demokratikus, szakszerű, humánus vezetési munkámmal, - kollégáim segítő magatartására alapozva – a közösen elfogadott értékek mentén haladva, törekedni fogok vezetési programom megvalósítására. Pedagógiai hitvallásom középpontjában az áll, hogy a gyermeki személyiség kibontakoztatásához elengedhetetlen a feltétel nélküli elfogadás, az a nevelési attitűd, amely a szereteten alapul. Ennek kell biztonságot nyújtani a gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez, amelyhez a vidámság természetes melege is elengedhetetlenül szükséges. Lényeges számomra, hogy mindenki úgy érezze, egy közös célért, a GYERMEKEK HARMÓNIKUS FEJLŐDÉSÉÉRT dolgozunk. Az elvégzendő munka sikerének zálogaként a csapatmunkát tekintem, ahol a vezető példamutatásával maga is alkotó tagja a szakmai folyamatnak. A várt eredmény elérését - a működési feltételek megléte mellett - csak együtt, az óvoda minden dolgozójának összefogásával, értékes munkájával, közös erővel képzelem el. Az erőforrások hatékony működtetésének fontos feltételeként a motiváltságot, a kreativitást, az önmegvalósítást fogalmazom meg. Vallom, hogy becsülnünk és tisztelnünk kell felnőtt társainkban, és a gyermekekben az embert, az egyént. A 26
bizalom, az őszinteség, a másokra odafigyelés számomra követendő, egyetemes emberi érték. A városban pedagógusként eltöltött több mint 4 év alatt tevékenyen részt vettem a Margaréta Óvoda Helyi nevelési programjának átírásában, a „Minőségirányítási rendszer” kidolgozásában. Aktívan kivettem a részem a partnerkapcsolatok ápolásában is. A pályán eltöltött évek tapasztalata, az eddig végzett munkámban vetett hitem alapján jelentem ki, hogy kellően felkészültnek és szilárdan elkötelezettnek érzem magam a megpályázott munkakör ellátására, az óvoda vezetésére. A pályázatomban leírt elképzeléseim, a megfogalmazott feladatok, a kitűzött célok megvalósításához, pályázóként kérem a nevelőtestület és az alkalmazotti kör bizalmát, valamint a Tisztelt Képviselő Testület támogatását.
Tisztelettel: Czikkelyné Fodor Tünde Gyomaendrőd, 2012. június 12.
27
Melléklet diploma másolatok, erkölcsi bizonyítvány
28
29
30
31
32
33
34
35
