PÁLYÁZAT A GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSHELYÉNEK BETÖLTÉSÉRE
A pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztere
Készítette: Kegyes Jenő mb. igazgató Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Miskolc, 2016
Tartalomjegyzék
1. A pályázat indoklása
3.
2. Vezetői filozófia
5.
3. Helyzetelemzés
6.
3.1. Az iskola lakókörnyezete
.
6.
3.2. A tantestület személyi összetétele
7.
3.3. Épített környezetünk állapota
8.
4. Vezetői Program
8.
4.1. Iskolák napjainkban: kihívások és elvárások
9.
4.2. Hittan/Erkölcstan
10.
4.3. Sporterkölcstan
10.
4.4. Emelt szintű oktatás
10.
4.5. Tanulásmódszertan
11.
4.6. Nagyfelmenő rendszer
11.
4.7. Kéttanítós osztályszervezési forma
12.
4.8. Kompetenciamérések
12.
4.9. Sportiskolai alapozó program
13.
4.10.SNI tanulókkal való foglalkozás
13.
4.11. Diákönkormányzat
14.
4.12. Szabadidős és sporttevékenységek
15.
4.13. Az ifjúságvédelmi munka
15.
4.14. Napközi
16.
4.15. Munkaközösségek
16.
4.16. Intézményi önértékelés
17.
4.17. Pedagógus Kamara
17.
4.18. Iskolai Tanács
17.
4.19. Gyakorlóiskolai program
18.
5. Összegzés
18.
2
1. A pályázat indoklása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény gyökeresen, alapjaiban alakította át a köznevelés rendszerét. Már a törvény elnevezése is szemléletváltást jelent, mely az iskolai munkában a nevelés szerepének és fontosságának előtérbe helyezésével, a tanulók erkölcsi szintjével való fokozottabb törődést tükrözi. Természetesen a magas színvonalú oktatást továbbra is megköveteli, de az oktató-nevelő munka helyett a nevelő-oktató munkát preferálja. Következő szem a láncban a 20/2012. EMMI rendelet megjelenése volt, mely a törvény által kijelölt irányokhoz igazodva konkrétan szabályozta az iskolai munkát, alkalmazkodva a mindennapi élet során felmerülő helyzetekhez, problémákhoz. Később létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mely a tankerületeken keresztül átvette az iskolai munka irányítását. A működtetés, amennyiben a települési önkormányzat vállalta, megmaradt önkormányzati kézben. Miskolc városa úgy határozott, hogy működteti iskoláit. Ezzel lehetővé vált, hogy a vezetők munkaidejük nagyobb részét fordítsák a pedagógiai munka irányítására, nem kell olyan működtetéssel összefüggő kérdésekkel foglalkozniuk, melyek korábban lekötötték munkaidejük jelentős részét. A magam részéről örülök, hogy városunk vállalta a működtetést, mert így hivatalos kapcsolat maradt az iskola és a települési önkormányzat között, és ez jó, mert azért mi továbbra is miskolci gyerekekkel foglalkozunk, a városvezetés szintén a miskolci gyerekek előrehaladásában érdekelt, és így együttműködve közösen dolgozhatunk ezért a célért. Vezetői munkám során mindig tapasztaltam a városvezetés érdeklődését az iskolában folyó munka iránt, és ha kellett, segítséget is kaptam tőlük. További jelentős változás a kerettantervek bevezetése, melyek a tananyagot és a tantárgyi struktúrát korszerűsítették korunk újabb kihívásainak megfelelően. Változott a köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv is. A közismereti tárgyakat a normál kerettanterv alapján tanulják, a testnevelést, és a speciális, csak általuk tanult tantárgyakat sportiskolai kerettanterv alapján sajátítják el. Ez azért lényeges, mert a Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola tisztán köznevelési típusú sportiskola, része annak a 34 általános iskolának, mely a Magyar Olimpiai Bizottság anyagi támogatásával működik. Ezen kívül része annak az 5 általános iskolának, mely tisztán köznevelési típusú sportiskola. Az idei tanév jelentős eredménye, hogy tagjai sorába fogadta iskolánkat a Magyar Olimpiai Bizottságon belül működő Magyar Olimpiai Akadémia, melynek iskolái olimpiai bajnokok nevét viselik, és önként vállalt feladatként részt vesznek az olimpiai eszme ápolásában.
3
2014-től iskolánk a Magyar Judo Szövetség referenciaiskolája megyénkben egyedüliként, és az idei tanév elején 2 millió Ft értékben támogatta eszközökkel új judotermünket. Meg kell említeni még egy jelentős változást, mely nem tartozik szervesen az iskolában folyó pedagógiai munkához, de mégis hatással van arra. Ez pedig a Pedagógus Életpályamodell, és az ahhoz kapcsolódó előmeneteli és minősítési rendszer, valamint az azt kiegészítő tanfelügyeleti és a belső értékelési rendszer. Ezzel a kormányzati intézkedéssel megteremtődtek a pedagógusok áldozatos, gyakran erőn felül végzett munkája anyagi elismerésének feltételei. Az anyagi elismeréstől azonban önmagában nem fog emelkedni a pedagógiai munka színvonala. Azok a pedagógusok, akik 10-20, vagy még több éven keresztül kisebb jövedelem mellett is kiváló munkát végeztek, azok nem a pénzért voltak jó pedagógusok, azok viszont, akik ugyanezen időszak alatt gyengébb színvonalú munkát végeztek, azok az anyagi elismeréstől nem fognak megváltozni. Ezért van szükség az ellenőrzési rendszerre, hogy ennek segítségével mindenki hozza ki magából a legtöbbet. A jelenleg is zajló változások közül ki kell emelni a köznevelési kerekasztal munkáját, melynek során a minősítési, valamint a tanfelügyeleti és a belső értékelési rendszer átalakítása és a hozzájuk tartozó adminisztrációs terhek csökkentése zajlik. Ezt kiegészíti még a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, a bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján. Legújabb, sportiskolai programunkat érintő változás, hogy a Sportiskolák Országos Szövetsége 2016. március 4-i közgyűlésén az országos elnökség köznevelési típusú sportiskolákat képviselő tagjai közé választott engem. Ez nagy megtiszteltetés, melyet örömmel elfogadtam, hiszen ez elismerése munkánknak. A tagság az iskolát illeti, és az intézményt a mindenkori igazgató képviseli az elnökségben. Ezek tehát azok a sarokpontok, melyek mentén meg kell szervezni 2021-ig intézményünk életét, az ott folyó munkát. Azokat a hagyományokat, melyek időtállóak, meg kell őrizni, tovább kell vinni, de megcsontosodnunk nem szabad, ha kell, akkor merjünk változtatni, hiszen minden változik, a kor új kihívásokkal szembesít bennünket, melyekre megfelelő válaszokat kell adnunk. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor olyan új nemzedék fog felnőni, mely erkölcsei, tudása, alkalmazkodóképessége segítségével hozzájárul majd hazánk felemelkedéséhez minden téren. Ennek a célnak az eléréséhez kívánok hozzájárulni 28 esztendős szakmai, ebből 19 esztendős vezetői, ebből 6 éves magasabb vezetői tapasztalatommal.
4
2. Vezetői filozófia „A menedzser intézkedik, a vezető újít. A menedzser rendben tart, a vezető fejleszt. A menedzser a rendszerre támaszkodik, a vezető az emberekre. A menedzser az ellenőrzésben bízik, a vezető az emberekben. A menedzser megfelelően csinálja a dolgokat, a vezető a megfelelő dolgokat csinálja.” Fortune Magazin A fenti idézet az USA-ban 1930 óta megjelenő nagy tekintélyű üzleti magazinból, a Fortune Magazinból származik. A vezetéstudománynak, azon belül is specifikusan az oktatási intézmények vezetésével foglalkozó szakterület művelőinek visszatérő beszédtémája, hogy menedzser, vagy vezető legyen az oktatási intézmény igazgatója. A fenti idézet és a szakirodalom általában megegyeznek abban, hogy nem tehető egyenlőségjel a menedzser és a vezető közé. A vezető átfogóbb fogalom, mint a menedzser. A menedzser igyekszik biztosítani a szervezet működéséhez szükséges erőforrásokat és ezek felhasználásával működteti a szervezetet. A köznevelésben azonban ez kevés. Ez abból ered, hogy a köznevelésre minden téren az emberi tényező túlsúlya jellemző. A rendszer három alapvető szereplőre épül: gyerek, pedagógus, szülő. A gyerek a nevelő-oktató munka alanya. A pedagógus komplex feladatot végez, nevel, oktat, magatartásmintát, életvezetési példát is ad egyszerre. A szülő, mint a gyermek érdekeinek legfőbb képviselője van jelen a rendszerben, és a befizetett adóforintjaiért joggal várhatja el az iskolától, hogy gyermeke neveltségi szintje és tudásszintje egyaránt emelkedjék. A menedzser és a vezető közötti különbség a pedagógus szerepének értékelésénél érhető tetten legpregnánsabban. A menedzser szerint a pedagógus, szolgáltatást végez, egy szem a láncban, a vezető szerint a pedagógus ember, aki a szaktudásán kívül egész személyiségével, életvitelével segíti saját és iskolája munkáját és ezzel a nevelő-oktató munka hatékonyságát. Az üzleti életben a menedzser a szervezet erőforrásait körülbelül egyenértékűnek tartja, nagyjából egyenlő súllyal esnek latba a szervezet működése szempontjából, a vezető azonban tudja, hogy ez nem így van. Fokozottan igaz ez az oktatási rendszerre. Itt az anyagi erőforrásoknál aránytalanul nagyobb súlya van az emberi tényezőnek. Hiába rendelkezik egy iskola bőségesen pénzzel, ha pedagógusai szakmailag nem érik el az elvárható színvonalat, vagy ha életvitelükkel megbotránkozást váltanak ki a tanulók és szülők körében, nem tudnak megfelelő színvonalat kialakítani. Rátermett, kiváló pedagógusokkal azonban kevesebb pénzből is lehet jobb iskolát csinálni. Természetesen az anyagi erőforrások végletes csökkentése ugyanúgy veszélyezteti a rendszer működését, csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy az emberi erőforrások az oktatásban nagyobb szerepet kapnak az átlagosnál.
5
Természetesen a vezető fogalma magába foglalja a menedzser fogalmát is. A vezető is rendelkezik a menedzser képességeivel, tulajdonságaival, és használja is azokat mindennapi munkája során, de több is nála, az emberi erőforrásokat tekinti elsődlegesnek, valamint beosztottjai nem csak pozíciója miatt követik őt, hanem elismerik példamutatását és szakmai teljesítményét is. 3. Helyzetelemzés 3.1. Az iskola lakókörnyezete. Iskolánk Miskolc belvárosának szélén található, 700-800 m-re a Városházától, tehát nagyon közel a centrumhoz. 2015. augusztus 31-ig Hunyadi Mátyás nevét viselte. 2004-ben összevonták az egyik szomszédos iskolával. Már akkor látható volt, de azóta egyértelműen kiderült, hogy az összevonásnak semmiféle szakmai indoka nem volt, sőt a tagiskola számára kifejezetten károsnak bizonyult. A sportprogramnak köszönhetően, 2015. szeptember 1-től az iskola ismét önálló lett, és felvette Gyarmati Dezső, a miskolci születésű háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó nevét. Az iskola lakókörnyezetének gerincét egy lakótelep adja. Az itt lakó családok helyzete átlagosnak mondható, így az innen jövő tanulók is átlagos családi háttérrel rendelkeznek. Található egy családi házas övezet, ahol az átlagosnál jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező családok élnek, de megtalálhatóak hátrányos helyzetű családok is a környéken. Az ő esetükben a legnagyobb probléma, hogy a szülők gondolkodásában a tanulás nem foglalja el az őt megillető helyet, így gyakran a szülők ellenében kell eredményeket felmutatni a pedagógusoknak. A Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola esetében ezen a téren az idén változás történt. Miskolc városa, a Miskolci Tankerület, és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával tisztán köznevelési típusú sportiskolává alakult, és a 2015-2016. tanévtől évfolyamonként két sportosztályt indít felmenő rendszerben, körzeti ellátási kötelezettség nélkül. A 2012-2013-as tanévtől kezdve lettünk sportiskola, és már akkortól kezdve érezhető volt, hogy a lakókörnyezet egyre kisebb szerepet játszik iskolánk életében, a sportosztályokba egész Miskolcról, vonzáskörzetéből, és távolabbról is járnak gyerekek. 25 km-es távolságig még naponta hozzák autóval a szülők a gyerekeket, de van olyan tanulónk, aki 60 km-re lakik Miskolctól,
ő
kollégiumi
elhelyezést
nyert.
A
köznevelési
törvény
szerint
fizikai
képességfelmérő és sportorvosi alkalmassági vizsgálat útján lehet a sportprogramba kerülni. Nagyon szoros együttműködésben vagyunk a Miskolc Városi Sportiskolával (MVSI), mely egyesületi típusú sportiskola, oktatás ott nem folyik, kizárólag a sportolók felkészítésére és
versenyeztetésére
koncentrálnak.
Sportágválasztáskor
6
tanulóink
minden
olyan
sportágban, amely rendelkezik szakosztállyal náluk, az ő igazolt sportolóik lesznek, és a sportági szövetségek versenyein az MVSI színeiben versenyeznek, a Diákolimpián a Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola színeiben. Az MVSI vezetőivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk, kiváló szakmai támogatást nyújtanak. Törekvésük, hogy minden olimpiai sportágnak legyen szakosztálya náluk, és sikerült is már jelentősen bővíteniük a szakosztályok számát. Már erősen a cél közelében járnak. Megállapodásunk és a Pedagógiai Program alapján az MVSI igazolt sportolóit automatikusan fel kell vennünk iskolánkba. Az MVSI az első számú szerződéses partnerünk, tulajdonképpen ők töltik be a „körzet”, a felvételi kötelezettség szerepét.
3.2. A tantestület személyi összetétele Az iskola tantestülete jelenleg 38 fő főállású, 1 fő óraadó pedagógus. Kémia, technika, ének tantárgyak esetében másik iskolából áttanítók dolgoznak. Nagy részük több éves, esetleg évtizedes tapasztalattal rendelkezik, és szívesen segítik a pályakezdő kollégákat,
illetve
az
esetleges
tanárjelölteket.
Testnevelőink
kétharmada
edzői
végzettséggel is rendelkezik. Nemek szerinti megoszlás 5 főállású és egy fő óraadó férfikolléga van, a többiek hölgyek. A férfiak nem szívesen választják jelenleg a tanári hivatást. Jobb lenne, ha a férfiak aránya némileg emelkedne a szakmában. Ez pedagógiailag napjainkban nagyon indokolt lenne, mivel sok az egyszülős család, ahol a gyermekek az esetek túlnyomó többségében az anyánál kerültek elhelyezésre. Az így élő gyermekek nem találkoznak nap mint nap apjukkal, nincs előttük férfi magatartásminta. Ezt bizonyos mértékig a férfipedagógus tudja pótolni, hiszen őt minden nap látja a gyerek, kapcsolatba kerülnek és pusztán megfelelő viselkedésével pozitív mintát szolgáltat a tanuló számára. Szakos ellátottságunk 100%-os. Mindenki aktívan részt vesz a továbbképzéseken és az aktivitásra jellemző, hogy nem az jelenti a problémát, hogy ki menjen továbbképzésre, hanem az, hogy ki ne menjen. Általában mindig több a jelentkező, mint a lehetőség. Természetesen tudatosan tervezzük a részvételt. Előnyt élveznek azok, akik még nem teljesítették a szükséges 120 órát, de nekik is össze kell hangolni továbbképzési igényeiket az iskola szakemberigényeivel. Amennyiben van rá lehetőség, akkor mehetnek olyanok is, akiknek egyébként nem lenne kötelező, de nekik is össze kell hangolni továbbképzésüket az iskola szükségleteivel. Sokan vettek részt a pedagógusok közül felsőoktatási képzésben. Jelentős a 2-3 diplomával rendelkező kollégák száma. Ez több szempontból is előnyös. Egyrészt emelkedik a szakmai színvonal, másrészt munkaszervezési szempontból is jó, hiszen a sokoldalúan képzett embereket sokrétűbben lehet foglalkoztatni. A számítástechnikai ismeretekkel
7
rendelkezők aránya is nagyon magas a tantestületben és ez nagyon örvendetes, hiszen ma már a számítógép és az internet használata nélkül számos feladat nem végezhető el. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2009 októberében pályázatot hirdetett általános iskolák és középiskolák számára gyakorló bázisiskolai cím elnyerésére. A kiírás szerint a nyertes pályázók a Miskolci Egyetem szerződött gyakorlóiskolái lesznek, ahol a tanárjelölt hallgatók gyakorlati képzése történik majd. Nagy örömünkre minket ért az a megtiszteltetés, hogy gyakorló bázisiskola lettünk. 3.3. Épített környezetünk állapota Iskolánk 1977-ben épült, és egészen 2015-ig semmilyen nagyobb felújítási munkálatok nem történtek. 2015-ben azonban az Új Széchenyi Terv keretében városunk nyertes pályázóként 500 millió Ft értékű felújításra és bővítésre kapott lehetőséget. Ennek keretében megvalósult az épület teljes felújítása, mely magába foglalja a teljes elektromos hálózatot, a vizesblokkokat, nyílászárócserét, külső homlokzatszigetelést, a termek festését, padlócserét, az udvar térkövezését, a teljes udvar kamerázását, tetőszigetelést, napelemek elhelyezését,
valamint
egy
multifunkciós
tornacsarnok
építését
a
szükséges
kiszolgálóhelyiségekkel, zárt folyosóval összekötve a főépülettel. A küzdőtér 458 m 2, a teljes alapterület közel 800m2. Régi tornatermünk egy állandó tatamival fedett judoterem lett, melyet kifejezetten az utánpótlás nevelés számára építettek. Ez országos eredménynek tekinthető, mivel nem általános, hogy kimondottan utánpótlás részére ilyen termeket létesítsenek. A tatami alatti rétegek rugózása alkalmassá teszi felnőttek általi használatra is, az edzők is szoktak rajta időnként gyakorolni. 2013-ban iskolánk udvarán műfüves pályát építettek, mely az MLSZ tulajdonában van. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a sportprogram magasabb szintű megvalósításához, hatékonyságának növeléséhez. 4. Vezetői Program „Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni” Winston Churchill A pályázat negyedik fejezetében vegyük sorra, hogy mi alkotta már eddig is és alkotja majd a jövőben is az iskolában folyó nevelő-oktató munka gerincét, mi az, amire építeni lehet, a hagyományokat megőrizve, de ha kell, a kor kihívásaira válaszolva új dolgokat életre hívva
8
és mi az a cél, melyet el akarunk érni a fent olvasható Churchill idézet szerint végezve munkánkat. 4.1. Iskolák napjainkban: kihívások és elvárások A szülők olyan iskolába szeretnék íratni gyereküket, mely hozzásegíti őket ahhoz, hogy majd tanulmányaik végeztével el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon, az általuk elképzelt állásba, mely megfelel képességeiknek, ismereteiknek és jövedelmi igényeiknek. A köznevelési típusú sportiskolában ez az elvárás azzal egészül ki, hogy a tanuló, aki tehetséges a sportban, a tanulás mellett sportkarriert is befuthasson, és 30 éves kora körül, ha kiöregszik az élsportból, akkor minden zökkenő nélkül el tudjon helyezkedni megfelelő munkakörbe, rendelkezzen egy használható diplomával, vagy más szakképzettséggel. Ez egy természetes igény a szülők részéről, és hazánkat, településünket egyaránt a jól képzett, megfelelően dolgozó emberek viszik előre. Szolgálja ez a rendszer a magyar sport érdekeit is, mert így több tehetséges gyereket adnak sportolni is a szülők, mert biztosítva látják a sport mellett a jó tanulást is, mely szintén elvárás a MOB részéről. A szülők ma nagyon tudatosak. Kizárólag a sporttal nem lehet őket behozni nagy számban az iskolába, mert azon gondolkodnak, hogy mi lesz gyermekükkel, ha kiöregszik, netán megsérül? Számtalan példa bizonyítja, hogy ha a tanulást elhanyagolja egy testnevelés tagozatot működtető iskola, akkor a testnevelés tagozat kiürül. Ha viszont a tanulás is jól megy, akkor maradnak a sportnál a tanulók. A sportot és a tanulást csak egységben lehet szemlélni. A kettő egymás nélkül ebben a vonatkozásban nem működik. Ennek a kettős elvárásnak csak a köznevelési típusú sportiskola tud megfelelni.
Ennek megfelelően igyekeznek iskolát választani
gyermekeiknek a szülők. A törvény biztosítja a szülők számára a szabad iskolaválasztás jogát, tehát válogathatnak az iskolák között és abba az intézménybe fogják beíratni gyermeküket, mely szebben néz ki, magasabb színvonalú oktatást biztosít, valamilyen specializációval rendelkezik, emelt szintű oktatásra ad lehetőséget, délutáni elfoglaltságot tesz lehetővé, időnként kirándulni, netán erdei iskolába viszi az érdeklődő tanulókat és mindezt természetesen megfelelő pedagógusok szakavatott vezetésével tegye a gyerek. Elvárás tehát van bőven. Nem vagyok híve a túlzott igények minden áron való kielégítésének, mivel az iskola nem a szolgáltatóipar része, de színvonalas nevelő-oktató munkát, tartalmas délutáni foglalkozásokat, közösségi szabadidős tevékenységeket joggal várhatnak el a szülők. Iskolánkban ennek már régen kialakultak hagyományai. Pedagógusaink nevelőoktató munkájuk során azon dolgoznak, hogy hazájukat szerető, szűkebb pátriájukért, Miskolcért, tenni akaró és tudó tanulókat bocsássunk ki iskolánkból, akik olyan felsőbb
9
intézményekben tanulnak majd tovább, ahol versenyképes tudást szereznek és sikerrel állják meg majd helyüket a munkaerőpiacon. Ebben a munkában számítok minden kollégám segítségére a fejezet elején olvasható idézet szellemében. 4.2 Hittan/Erkölcstan Az új kerettantervek bevezetésével jelentek meg az iskolákban, kötelezően választandó formában a hittan/erkölcstan, tantárgyak. Mindkettő azt a célt szolgálja, hogy mindenki világnézetének megfelelően részesüljön valamilyen formában erkölcsi nevelésben. A mindennapi életben, a televízióban, interneten, nyomtatott sajtóban sok, erkölcsi szempontból kifogásolható tartalom jelenik meg a mindennapok során. Sok családban nem fordítanak kellő figyelmet a negatív tartalmak szűrésére, vagy korlátozására, és így nem jó irányba fordul a tanulók erkölcsi fejlődése. Ezt a negatív hatást hivatott korlátozni, optimális esetben visszafordítani, hogy a tanulóknak kötelező valamilyen formában erkölcsi oktatásban részesülni. Régen szükség volt már erre, és tulajdonképpen egy hiánypótlásnak tett eleget ez a kerettantervi előírás. Mindkét képzésről elmondható, hogy a tanulók jól érzik magukat az órákon, szeretnek járni a foglalkozásokra. Az etika oktatásához szükséges képzésekre beiskoláztunk pedagógusokat, és rendelkezünk megfelelő szakemberekkel. 4.3. Sporterkölcstan A köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv speciális tárgyai között nagyon fontos szerepe van a sporterkölcstan tantárgynak. Ezzel 7-8. évfolyamon kell foglalkozni minden tanulónak a sportprogramban. Ekkor már minden tanuló igazolt sportolója az MVSI-nek, vagy valamelyik más sportegyesületnek. A MOB elvárása, hogy az 5. évfolyamon a tanulók 100 %-ának igazolt sportolónak kell lennie. Új közösségbe kerülnek, a nagy közösségen belül új mikroközösségek alakulnak. El kell tudniuk igazodni az új élethelyzetben. Különbséget kell tenniük a jó közösségek és a rossz közösségek között. A sportban csak a tiszta versenynek van helye, nem kell bármi áron győzni. Az „ellenfél” nem „ellenség”. El kell tudni igazodni az egyesületi életben. Össze kell tartani, segíteni kell egymást, örülni kell a másik sikereinek is. Ebben tud nagy segítséget nyújtani ez a tantárgy. 4.4. Emelt szintű oktatás Az emelt szintű oktatás iskolánk életében nagyon fontos szerepet tölt be. Továbbra is preferálni kell, hiszen az iskola kínálata és a szülői igények itt egybeesnek. A szülői igények hívták életre ezt az oktatási formát, hiszen egy-egy terület speciális ismerete előnyt biztosít
10
mindenkinek a többi tanulóval szemben. Intézményünkben a sport mellett az angol és a német nyelvet 1. évfolyamtól tanulják emelt szinten a tanulók. Természetesen az emelt szintű nyelvoktatás csak egy lehetőség, nem kötelező, de sok szülő igényli gyermeke számára. Az emelt szintű oktatásban dolgozó pedagógusaink városszerte ismertek és elismertek. Jó munkájuk legfontosabb bizonyítéka a hozzájuk beiratkozott sok tanuló. Az emelt szintű oktatásban tanulók továbbtanulási mutatóik jobbak az átlagnál. A képzési forma tehát hatékony, mindenképpen folytatni kell ezt a kiváló hagyományt. 4.5. Tanulásmódszertan A sportiskolai kerettanterv része, de erre igazából szüksége van mindenkinek. Az osztályfőnökök feladatkörébe beletartozik a tanulás tanítása is, de ha ez külön tantárgyként jelenik meg, az jelentőségét, hatékonyságát növeli. 5-6. évfolyamon találkozhatunk a kerettantervben ezzel a tantárggyal. A felső tagozatos diákok már egyesületben sportolnak, délelőtti, délutáni edzések is lehetnek, kevesebb időt tudnak fordítani a tanulásra, ezért a rendelkezésre álló időt hatékonyabban kell kihasználni. Igaz ez a tanítási órákra is, azoknak is hatékonyabbnak kell lenniük. Meg kell tanítani őket szelektálni a 21. századi információhalmazból, hogy a számukra szükséges és hasznos információkat használják majd fel. Ha tanulás folyamatát tanítjuk nekik, akkor a tanulás hatékonysága nő. 4.6. Nagyfelmenő rendszer Régebben a kisfelmenő rendszer működött intézményünkben, ami azt jelenti, hogy 12. évfolyamban egy osztálytanító és egy napközis tanító volt az osztállyal, amelyet 3-4. évfolyamban átadtak két másik tanítónőnek. Akkor azt gondoltuk – és a későbbi történések minket igazoltak – hogy célszerűbb lenne áttérni a nagyfelmenő rendszerre. Ezt a döntést helyi szakmai vita előzte meg, kikértük a tanítók véleményét, csak ezután indítottuk el a folyamatot. A nagyfelmenő rendszer legnagyobb előnye, hogy a gyermek számára nagyobb állandóságot biztosít. Amikor az óvodából bekerül egy kisdiák az iskolába, teljesen új életformát kell felvennie. Nem találkozik többé a megszokott óvónőkkel, nem lehet ebéd után aludni, tanítókhoz kell alkalmazkodni. Idő kell hozzá, hogy megszokja. Mindenképp bizonyos törést jelent ez számára, melyet a pedagógusok odafigyeléssel orvosolni tudnak. Eltelt az első év, beilleszkedett a rendszerbe és a második év végén már azzal kell szembesülnie, hogy el kell búcsúzni attól a tanító nénitől, aki fogta a kezét az első pillanatokban. Ez egy újabb változás, melyet nem minden gyerek tud könnyen átélni. Ezt az újabb váltást küszöböli ki a nagyfelmenő rendszer. Négy év egy kisdiáknak nagyon hosszú idő, mikor édesanyjától
11
azt hallja, hogy a tanító néni négy évig lesz vele, akkor megnyugszik, hogy most már sokáig állandó lesz a rendszer. Ez biztonságot nyújt számára, jobban tud koncentrálni a tanulásra és neveltségi szintjét is könnyebb emelni. Az ötödik évfolyam kezdetén már magabiztosabb, jobban készen áll a nagy változásra, amit a felső tagozat jelent számára a maga nehézségeivel. A szülők és a kisdiákok jól érzik magukat ebben az osztályszervezési formában, pozitív visszajelzéseket kapunk, továbbra is fenn kell tartani. 4.7. Kéttanítós osztályszervezési forma Az egész napos iskola, és a korábbi iskolaotthonos forma előnyeit ötvözi az alsó tagozatban. Két állandó tanító foglalkozik az osztállyal, mindketten tartanak tanítási órákat és napközis foglalkozásokat egyaránt. Nagy előnye a rendszernek, hogy az a tanító néni gyakorol és segít a házi feladat elkészítésében, aki feladta a leckét. Tehát a tanulási folyamat végig egy kézben van. Az iskolában eltöltött idő reggeltől délután négy óráig tart. Ez előnyös tanulónak és szülőnek egyaránt. A szülők ma elfoglaltak, szeretik biztonságban tudni napközben gyermekeiket és este sincs legtöbbjüknek ideje tanulni gyermekével. Az iskolában ezt megteszik helyettük a tanító nénik. Itt estére már nem szokott lecke maradni. Vannak olyan hátrányos helyzetű tanulók, akiknek lakáskörülményeik olyanok, hogy egyszerűen nem teszi lehetővé az otthoni tanulást. Esetükben sokkal szerencsésebb, ha az egész napot az iskolában töltik, ahol jó körülmények között készülhetnek a másnapra. Az egész napos iskolától eltérően a tanítási órákat délelőttre csoportosítottuk, mivel egy délutáni matematika órához fáradt egy alsó tagozatos, azon kívül már előfordul alsó tagozaton is, hogy délután hamarabb el kell menniük az iskolából tanulóknak, mert már edzéseik vannak. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kéttanítós osztályszervezési forma, továbbra is a pedagógiai munka egyik alappillérét kell hogy képezze. 4.8. Kompetenciamérések A kompetenciamérések nagy segítséget nyújtanak a pedagógiai munkában, segítségükkel objektív képet kaphatunk az egyes tanulók fejlődéséről, láthatjuk, hogy hol kell beavatkozni a pedagógiai folyamatokba, hol kell változtatnunk a jövő tanévben. Képet kaphatunk arról, hogy hogyan aránylik munkánk az országos, illetve a települési színvonalhoz. A kompetenciamérések eredményeit tantestületünk folyamatosan értékeli, az értékeléseket
munkaközösségi,
és
tantestületi
szinten
megtárgyalja.
Ennek
következményeként kialakul, egy intézkedési terv, melyet minden pedagógus lebont a maga számára, és ezáltal mindenki részt tud venni a munkában. Egyértelmű képet kapunk arról,
12
hogy mely területen kell a hátrányokkal rendelkező tanulókat fejleszteni. Azon tanulók részére, akik problémákkal küszködnek, évfolyamonként foglalkozásokat szervezünk, ahol a szükséges területen fejlesztik őket a pedagógusok. Véleményem szerint nagyon hasznosak ezek a foglalkozások, hiszen a kompetenciaproblémák magukkal hozzák a tanulási problémákat is, míg a kompetenciák fejlesztésével a tanulmányi eredmény is javulni fog. Nagy hangsúlyt fektet tantestületünk a hátrányokkal küszködő tanulók felzárkóztatására. A köznevelési típusú sportiskolai osztályok esetében eggyel több ellenőrzési szinthez kell igazodnunk, mert az ebben a programban részt vevő osztályok kompetenciamérését a Magyar Olimpiai Bizottság Sportiskolai Programja figyelemmel kíséri, és a települési átlag fölötti szintet vár el, és ez szerepet játszik az évi támogatásban részesülő kör kialakításában. 4.9. Sportiskolai alapozó program A sportiskolai alapozó program azt a célt hivatott szolgálni, hogy az alsó tagozatban 4. év végére kiderüljön, hogy milyen sporthoz van tehetsége a tanulónak, és azt a sportot válassza. A legtöbb sportág tekintetében elmondható, hogy a korai sportágválasztást nem szabad erőltetni. Gyakran előforduló hiba a szülők részéről, hogy a sportot szerető gyermeküket beíratják egy olyan sportágra, mely a szülőknek tetszik. Ha ahhoz a sportághoz nincs a gyereknek tehetsége, akkor nem lesz sikerélménye, és végül semmit nem fog sportolni, elveszett egy más sportban tehetséges tanuló. Az alapozó programban 4 év alatt kiderül, hogy mely sportágban tehetséges a tanuló, és a pedagógus, az edző, a szülő közösen megbeszélik, hogy mely sportággal foglalkozzon a gyerek. Így remény van arra, hogy később, ha lehetősége van rá, élsportolóvá váljon. Ha hamarabb derül ki mint a 4. év vége, hogy miben tehetséges a gyerek, lehetőség van sportágválasztásra alsóbb évfolyamon is, de 4. év végére kötelező. Néhány sportág esetében viszont korán kell sportágat választani. Ilyen például a torna, vagy a vizes sportok, melyeket minél hamarabb érdemes elkezdeni. Nagyon nagy körültekintést igényel ez az edzőktől, szülőktől és a pedagógusoktól egyaránt. Jelenleg heti 5 óra alapozó foglalkozáson vesznek részt alsós tanulóink: heti 2 óra úszás, heti 2 óra labdás alapozó, heti 1 óra küzdősport alapozó. Sportiskolában elengedhetetlen, hogy az alapozó foglalkozásokon túl a testnevelést is testnevelő tanárok tanítják. 4.10. SNI tanulókkal való foglalkozás Fontos szerepet kap az oktató-nevelő munkában a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás. Normál tantervű iskola esetében olyan tanulókkal találkozhatunk, akik a
13
Nevelési Tanácsadó Intézet és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján speciális fejlesztő foglalkozás segítségével el tudják sajátítani a normál tantervet. Iskolánk rendelkezik fejlesztő pedagógusokkal, akik a szakvéleménynek megfelelően, egyéni fejlesztési terv alapján foglalkoznak a tanulókkal. Amennyiben beszédfejlesztést ír elő a szakvélemény, akkor logopédushoz kerülnek. Mindkét intézményben megfelelően végzik feladataikat a fejlesztő pedagógusok. A megfelelő foglalkozás következtében a tanulók le tudják küzdeni hátrányukat, elsajátítják a normál tantervet és nem alakul ki bennük kisebbrendűségi komplexus. 4.11. Diákönkormányzat Egy iskolában a diákönkormányzat nem oktatási, hanem nevelési feladatokat végez. Éppen ezért nagy szerepe van a fiatalok jellemformálásában. A diákönkormányzat mindennapjai során megtanulják a demokrácia játékszabályait, megtanulnak a demokrácia eszközeivel élni és nem visszaélni, egymást megérteni, egymásra tekintettel lenni. Tudatosul bennük,
hogy
beleszólhatnak
saját
sorsuk
alakulásába,
formálhatják,
alakíthatják
környezetüket. Nagy a felelőssége azonban a diákönkormányzatot segítő pedagógusoknak, mert meg kell találni a helyes arányt a demokrácia és az engedelmeskedés között. Az élet nem minden területe működik demokratikus szavazások útján. Sok első munkahelyen dolgozó fiatal azért veszti el állását, mert nem tudja elfogadni, hogy a főnökének engedelmeskedni kell, az utasításokat végre kell hajtani. Azt gondolják, hogy minden úgy működik tovább, mint ahogy a felsőoktatásban, a hallgatói önkormányzatokban megszokták. Nagyon fontos, hogy a diákönkormányzatok ezt a helyes arányt megtalálják és a szabadság ne csapjon át nihilbe. Van, amiben nem szabad demokratikusan dönteni. Ha az iskolában szavazás lenne arról, hogy tanulás helyett játsszunk-e egész nap, akkor a játékra szavaznának. Arisztotelész szerint „A tanulás gyökere keserű, de a gyümölcse édes.” Ne felejtsük el, hogy mi ezt a keserű gyökeret próbáljuk meg leerőltetni a tanulók torkán, természetesen azért, hogy később az édes gyümölcsöt is élvezhessék. Ezzel csak arra kívánok rávilágítani, hogy a diákönkormányzat munkája gyakran nagyon kényes. Meg kell találni a helyes arányokat a demokrácia és az engedelmeskedés között. Iskolánkban működik diákönkormányzat. A patronáló pedagógusok megfelelően látják el feladatukat, szervezik az önkormányzati életet, irányítják a hagyományos rendezvényeket. Legfontosabb diákönkormányzat által szervezett rendezvények: Iskolagyűlések Gyarmati-napok papírhulladék-gyűjtés(ősszel és tavasszal)
14
kirándulások, túrák alsós és felsős farsang 4.12. Szabadidős és sporttevékenységek Az iskola életében fontos szerepet töltenek be azok a tevékenységek, melyek a szabadidő hasznos eltöltését, az energiák mederben tartását, és az egyén kulturális szintjének emelését szolgálják. Ezek a programok általában délután valósulnak meg és valamely szakkörben, sportkörben, versenyre történő felkészülésben, színház, bábszínház vagy mozi látogatásában realizálódnak. Sok fiatalnak estig nincsenek otthon a szülei és sokan nem elég megbízhatóak még ebben az életkorban ahhoz, hogy hetente öt félnapot egyedül töltsenek el. Az a veszély ebben az esetben, hogy ellenőrizetlenül rossz társaságba keverednek és olyan társaik befolyása alá kerülnek, akik nem jó irányba orientálják viselkedésüket. Ezért fontos, hogy a délutánt inkább töltsék az iskolában, vegyenek részt a sport mellett, valamely kulturális foglalkozáson, mindenki érdeklődésének megfelelően. Ebben az esetben olyan alkotó energiák szabadulhatnak fel, melyek egy tanulmányi, vagy sportversenyen elért eredményben öltenek testet, növelve az iskola jó hírnevét. Nem egy tehetséges sportoló, vagy tanulmányi, művészeti verseny győztesének tehetsége került felszínre ilyen foglalkozásokon. 4.13. Az ifjúságvédelmi munka Az ifjúságvédelmi munka az iskolai feladatok között az egyik legsokrétűbb, legösszetettebb és az egyik leghálátlanabb. Ifjúságvédelmi felelős státusz jelenleg nincs az általános iskolákban, mivel az ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelező feladata. A korábbi ifjúságvédelmi felelősünknek, az új munkaszervezés során, a tanítással le nem kötött munkaideje terhére lehetővé tettük, hogy továbbra is koordinálhassa az ifjúságvédelmi munkát. Már sok éve ezt a tevékenységet végezte, felhalmozott tapasztalatát érdemes hasznosítanunk.
A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
érdekében folyó pedagógiai munka szakértője ő. Részesei ennek a munkának az osztályfőnökök és a nem osztályfőnök pedagógusok is, de a koordinálás és a munka legnagyobb része az övé. Minden pedagógusnak kötelessége azonban, hogy segítse munkáját és együttműködjön vele. Munkájuk nehézségét jelentős részben az adja, hogy gyakran olyan szülőkkel és tanulókkal kell dolgozniuk, akik nem képesek saját elemi érdekeik felismerésére sem és a munkát azzal kell előkészíteni, hogy meggyőzzék a szülőket arról, hogy meg kell tenni azokat a dolgokat, melyek a gyermek hasznát szolgálják. Napi kapcsolatban vannak a szülőkkel. Szintén napi kapcsolatban vannak a területileg
15
illetékes családsegítő szolgálattal. A problémás tanulókról napra készen vezetik a jelzőlapokat a családsegítő felé, mert az iskola és a családsegítő szolgálat együttes fellépése hatékonyabbnak bizonyult. Ha egy tanuló huzamosabb ideje problémás és felvetődik a szülők felelőssége is, akkor esetmegbeszélést kezdeményeznek a tanuló, a szülők, a családsegítő és az iskola képviselőinek részvételével. Itt értékelik a kialakult helyzetet és megbeszélik, hogy ki mit tesz a helyzet javítása érdekében. Ha szülők és a tanuló nem tartják be vállalásaikat, akkor a családsegítő részéről szankciókra számíthat. Akkor is kezdeményezik esetmegbeszélés összehívását, ha a szülő felelőssége nem merül fel, de olyan helyzet áll elő, hogy a tanuló nem hajlandó senkinek szót fogadni. Ilyenkor a tanuló számára írják elő a követendő magatartásmintát és őt sújtják szankcióval, ha nem tesz eleget a megbeszélteknek. Véleményem szerint egyebek mellett ifjúságvédelmi munkánk hatékonyságának is köszönhető, hogy a kirívó fegyelmezetlenségek, botrányok elkerülték iskolánkat és az iskola tanulóközössége normál rend szerint éli mindennapjait. 4.14. Napközi Az iskolában működnek napközis csoportok. Mindenképp létjogosultsága van az iskola életében, hiszen sok szülő nem tud segíteni gyermekének a napi felkészülésben. Ezért sokkal jobb, ha ezek a tanulók a napköziben, szakember irányításával, készülnek a másnapi tanításra. A napközi nem gyermekmegőrző, hanem a komoly munka színtere, ahol az időt a tanulás és a szabadidő tartalmas eltöltése teszi ki. A napközinek nagy szerepe van tehát a hátránykompenzációban is, hiszen az a tanuló is el tudja készíteni itt segítséggel a házi feladatot, aki erre otthon nem lenne képes, valamint olyan színvonalas szórakozási formákkal is megismerkedhet, melyre otthon nem lenne lehetősége. A felsoroltak miatt az iskolai oktató-nevelő munkában nagyon fontos szerepet játszanak, fenntartásuk mindenképp indokolt. 4.15. A munkaközösségek Intézményünkben öt munkaközösség működik. A munkaközösség-vezetők az iskola struktúrájában a középvezetői szintet képviselik. Szerepük nagyon fontos, az intézmény felső vezetőinek legfőbb támaszát jelentik. A munkaközösségekben szerveződik a napi operatív munka. Növeli az oktató-nevelő munka hatékonyságát, hiszen kisebb csoportokban, egymáshoz közel álló tárgyak munkáját hatékonyabban lehet összehangolni, megszervezni. Az éves munkát munkaterv alapján végzik, félévkor és év végén áttekintik az eltelt időszak munkáját és a következő évi munkatervet az előző év tapasztalatai alapján állítják össze. A munkaközösség nem lehet rugalmatlan. Év közben is élni kell a munkaterv adta
16
mozgáslehetőségekkel – a jó munkaterv biztosít mozgáslehetőséget – és az előállt helyzetekre reagálni kell. A munkaközösségi forma sikeresen működik, megtartani, ha kell fejleszteni mindenképp fontos. 4.16. Intézményi önértékelés Minden szervezetnek szüksége van arra, hogy időnként szembesüljön azzal, hogy milyen munkát is végez valójában, és mit gondolnak róla a másik oldalon. A régebbi időkben is működött minőségirányítási rendszer. Az intézményi önértékelés rendszer elkészült, de jelenleg átdolgozás alatt áll. Érdeklődve várjuk a köznevelési kerekasztal munkájának eredményét. Egy biztos, az elvégzett munkát értékelni kell, a belső értékelés pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy mire jön a külső értékelés, addig történjenek meg a szükséges korrekciók, hogy a külső értékelésen már megfelelő eredmény szülessen. A belső értékelés kiegészülve a tanfelügyeleti értékeléssel, biztosíthatja a megfelelő színvonalú pedagógiai munkát minden iskolában. 4.17. Pedagógus Kamara A változások között az egyik leglényegesebb a Pedagógus Kamara létrehozása. A legtekintélyesebb szakmák rendelkeznek kamarával, gondoljunk csak az orvosi, jogi, stb. kamarákra. A pedagóguspálya presztízsének emelésében nagy szerepet kaphat a kamara. Fontos, hogy legyen a mindenkori kormányzatnak egy olyan szakmai partnere, amellyel kizárólag szakmai alapon meg tudja vitatni a szakma legfontosabb kérdéseit, konzultálni tudjon az esetleges változtatások előtt. Ha egy szakmai kamarát megfelelő jogosítványokkal ruháznak fel, akkor azt a feladatot is betöltheti, hogy szankcionálja az etikai normákkal nem összeegyeztethető munkavégzést, viselkedést, és ezzel szintén hozzájárulhat a szakma tekintélyének emeléséhez. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy jól működő kamara esetében a problémák is hamarabb jutnak el a köznevelési rendszer irányítóihoz, és hamarabb lehet megtalálni a megoldást is. 4.18. Iskolai Tanács Intézményünkben működik iskolai tanács. Ez nagy fontossággal bír iskolánk életében. Fontos, hogy legyen egy olyan szervezet, mely a szülők részéről az iskola felé, valamint az iskola részéről a szülők felé tudja közvetíteni az információkat, esetleges problémákat, elvárásokat, kívánságokat. Az iskola arculatának alakításában figyelembe vesszük a szülők igényeit, kívánságait. Nagyon sok segítséget kapunk tőlük. Anyagi és
17
természetbeni segítség terén egyaránt számíthatunk rájuk. Örvendetes látni, hogy egyre többen jelennek meg rendezvényeinken. Gyermekeiket nagy számban küldik fellépni iskolai rendezvényeinken. Érdeklődnek iskolánk sorsa iránt, látszik, hogy nem mindegy nekik, hogy hol, milyen környezetben tanul gyermekük és mindent meg is tesznek azért, hogy a pedagógusokkal együtt szebbé, esztétikusabbá tegyék az osztályokat és az iskola egész épületét. Az iskola működésének egyik alappilléreként tekintek erre a nagyon fontos szervezetre és csak köszönettel tartozhatunk nekik áldozatos munkájukért. 4.19. Gyakorlóiskolai program Minden szakma későbbi sorsának alakulásában nagy szerepe van az utánpótlás nevelésének. Ha egy tantestületben megvan a vállalkozói szellem, a megfelelő szakmai kapacitás és lehetősége van rá, akkor vegyen részt az utánpótlás kinevelésében, hiszen nem lehet közömbös számunkra, hogy kik fogják tanítani és nevelni majd a következő nemzedéket. Iskolánkban vannak olyan pedagógusok, akik részt tudnak venni ebben a felelősségteljes munkában. Ezért is vettünk részt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának gyakorló bázisiskolai pályázatán. Sikerrel szerepeltünk és ez azt jelenti, hogy majd mi is hozzájárulhatunk a következő pedagógus-nemzedék szakmai színvonalának kialakításához. Ez olyan munka, mely által pedagógusaink is formálódnak, fejlődnek. 5. Összegzés Egy általános iskola irányítása nem könnyű feladat. Nagy felelősséget ró az igazgatóra, az iskolavezetés más tagjaira, de a pedagógusokra is, természetesen mindenkinek a saját szintjének megfelelő arányban. Ezt a feladatot csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha pontról pontra számba vesszük, mi az, amire támaszkodhatunk, mi az, amit fejleszteni akarunk, és hogyan lehet a hatékony munkavégzéshez szükséges nyugodt, kiszámítható környezetet biztosítani. Ezt a számbavételt, a munka tervezését, elképzeléseim bemutatását szolgálja ez a pályázat, melyet 28 év pedagógusi, ezen belül 13 év vezetői, 6 év magasabb vezetői tapasztalatom felhasználásával írtam meg. Úgy gondolom sikerült az évek során megismerni az iskolát ahhoz, hogy belevágjak e feladatba. Az előzőekben ismertetett alappillérek azok, melyek segítségével jó szakmai színvonalon lehet működtetni az intézményt, és meg tudunk felelni azoknak az elvárásoknak, melyeket a Köznevelési törvény, és a Magyar Olimpiai Bizottság határoz meg számunkra. Új kihívást jelent, hogy újra önálló iskola lettünk, a MOB által anyagilag támogatott tisztán köznevelési típusú sportiskolaként, valamint, az hogy megvalósult az iskola felújítása és bővítése. Ezzel megteremtődtek a minőségi munkavégzés feltételei a sportprogramban.
18
Most jön a neheze, bár az építkezés figyelemmel kísérése sem volt könnyű feladat, az igazgatóhelyetteseket a két költözés irányítása, a tantestületet pedig a kiköltözés és a visszaköltözés munkálatai vették nagyon igénybe. Sikerült azonban mindent megoldani, az igazgatóhelyetteseknek, és a tantestületnek pedig köszönöm azokat a munkákat, melyek igazán nem is tartoztak a munkakörükbe, de mindenki belátta, hogy ahhoz, hogy egy szép felújított iskolában dolgozhassunk a sportprogramban, mindenkinek áldozatot kell hozni. Most, hogy megvannak a feltételek, mindenki várja az eredményeket. Hiszem, hogy meg tudunk majd felelni az elvárásoknak. Meg kell őrizni a jól működő dolgokat, de fejleszteni kell őket az új kihívásoknak megfelelően, és ha kell, új dolgokat se féljünk bevezetni. A változásoknak fontos szerepük van az életünkben, aki tud alkalmazkodni hozzájuk az sikeres lesz, aki nem, aki megcsontosodik, és a 90-es években megszokottak szerint szeretné végezni a munkáját, az egyszer eltűnik a süllyesztőben. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kiégjünk. Az évszakok változását sem kérdőjelezi meg senki, ugyanúgy tudomásul kell vennünk, hogy a munkánk is folyton változik. Az iskola életének középpontjában a gyermek áll, ő a pedagógusok munkájának alanya. A gyermek nevelése, oktatása, erkölcsi, szellemi, testi fejlesztése a legfontosabb feladatunk. Ebben a munkában segítséget nyújtanak Klebelsberg Kuno 1926-ban leírt, de ma is aktuális gondolatai.
„ … teljesen elhibázott az ideál, mely csak abban látja a gyermek kiválóságát, hogy nyugodtan ül meg a maga helyén, s amely elítéli a túláradó gyermeki temperamentum élénkségét és természetes vágyát az iránt, hogy a maga csekély örömeit, játékosságát elengedhetetlenül kielégítse. Mert az ilyen gyermekben túlpezseg az életerő, ezek a gyermekek azok, kik az élet nagy vizsgáján be fognak válni, és én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig, megkövetelek egyet: nem csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket.” (Klebelsberg Kuno, 1926) Véleményem szerint a rendelkezésre álló szellemi erőforrásokra támaszkodva tovább tudjuk folytatni, és fejleszteni lehet a színvonalas nevelő-oktató munkát, és elérhető az a cél, hogy a jövőben is jól működő, megbecsült iskola legyünk.
19
