PÁLYÁZAT. a Domokos Pál Péter Általános Iskola. (1119 Budapest, XI. Sopron út 50.) OM azonosító: igazgatói állásának betöltésére

Budapest Főváros XI. k erület Újbuda Önkormányzata 1113 Budapest, XI. Bocskai út 39-41.

PÁLYÁZAT a Domokos Pál Péter Általános Iskola (1119 Budapest, XI. Sopron út 50.) OM azonosító: 034990 igazgatói állásának betöltésére

Vendégh Zsolt pályázó

Budapest, 2010. február 26.

2 Tartalomjegyzék: 1. Előszó - motivációk az igazgatói pályázat megírásakor 2. Elindulás egy vezetői koncepció megírásakor 3. Szakmai önéletrajz 4. Helyzetelemzés 5. Az intézményi gazdálkodásról 6. Az intézmény alapdokumentumai, belső szabályzatai, továbbképzések 7. A tantestület és a teljes alkalmazotti kör 8. Az iskolavezetési struktúra, ellenőrzés-értékelés 9. A Sopron úti iskola tanulói 10. A szülői kör, a szülők szervezetei 11. Diákönkormányzat új utakon 12. Kapcsolatrendszer Újbudán és azon túl 13. Kulcskompetenciák fejlesztése, kooperatív tanórák – „kulcsterületek” 14. Integráció 15. Együvé tartozás, közösségtudat, hagyományápolás – avagy a név „kötelez”: Domokos Pál Péter 16. Iskolai újság, digitális évkönyv, megújuló internetes honlap – megújuló kommunikáció 17. Vezetői program, vezetői hitvallás 18. A tárgyi fejlesztés „kitörési pontjai” 19. Minőségbiztosítás – SWOT-analízis 20. Egy távlati terv: két tannyelvű iskola modellje? 21. Új elemek: egészségmegőrzés és Európa-év 22. Zárógondolatok: jövőkép, kitörési pontok, fejlesztési tendenciák 23. Mellékletek: 11 db

A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton

Igazgatói pályázat_2010_Sopron út_DPP

3

„Ha valaki gyors kémlelő eljárást keres, amellyel eldöntheti, hogy akivel szemben áll, optimista vagy pesszimista-e, azt ajánlom, puhatolja ki, de úgy, hogy gyanút ne fogjon, mi a véleménye a pedagógiáról. Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet.” (Németh László: A pedagógus hite, részlet)

1. Előszó - motivációk az igazgatói pályázat megírásakor Miért vállalkozik 2010-ben valaki arra, hogy igazgatónak pályázzon, és milyen elv mozgatja az intézmény kiválasztásában? A fenti összetett mondatban benne van szinte minden, amit megfogalmazhat a kérdésben bármilyen érintett személy. A XI. kerületben születtem, ide jártam általános iskolába és gimnáziumba, fiam is ezt az utat járja be, ideköt korábbi és jelen munkahelyem s minden. Újbuda számomra tágabb értelemben véve az otthonom. A Sopron úti Általános Iskola először akkor került a figyelmem előterébe, amikor 2006-ban felvette Domokos Pál Péter nevét. A 70. évforduló hírei is elgondolkoztattak, hiszen ekkor szembesültem azzal, hogy a „szomszédban”, a Bikszádi utcához közel ilyen nagy múltú iskola működik. A kerület írásos krónikájában már ekkor utána olvastam, megtaláltam az első világháború előtti történetét: Zsadányi Ferenc időszakát. Majd egy újabb nagy lépést, amikor 1935-1936-ban új iskola épült a Sopron úton. Mosolyogtam magamban, amikor azt olvastam, hogy az iskola 1961-ben (születési évem) ünnepelte a jogelőd 50-ik, míg az új iskola 25-ik évfordulóját. Az 1952-es 1300-as tanulólétszám pedig már tényleg történelmi múltnak tűnt. Általános iskolai tanulmányaimat a Bocskai István Általános Iskolában végeztem, (mely most nyolcvan éves éppen, 1929-ben kezdődött az „újkori” története), melynek sokat látott és megélt „falai” hasonlóak a Sopron útihoz. A kapcsolódás innen is adódott. Aztán elkövetkezett a 2008-2009-es év saját életemben, amikor számos megszerzett tudás, tapasztalat birtokában határozottan elindultam abba az irányba, hogy iskolai vezetőként is szolgáljam az oktatás, nevelés ügyét. Mert úgy vélem, ez egy szolgálat, s igen nehéz és felelősségteljes. 2009 nyarán/őszén került gondolkodásom előterébe a Sopron úti, Domokos Pál Péter Általános Iskola és az igazgatói pályázat megírásának határozott szándéka. S ezzel együtt ekkor fogalmazódott meg bennem célként a Domokos Pál Péter névadó által felvállalt művelődéstörténeti hagyomány és szellemi örökség ápolásának szándéka. Németh Lászlóval bezárva a gondolatot: optimista vagyok, mert hiszek a pedagógiában. Ezért fogalmaztam meg jelen pályázatomat. A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


4 2. Elindulás egy vezetői koncepció megírásakor Az intézményi tájékozódás során az alábbi alapdokumentumokat tekintettem át: -

Beszámoló a 2008/2009-es tanév munkájáról Helyi tanterv (2004.) Pedagógiai Program, Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend (2005.) 2004. évi Minőségirányítási Program (a minőségfejlesztés tanévi munkatervével együtt) Nevelési terv (2004.) Emellett fontos kiindulópont volt számomra az iskola 2009. szeptember 15-i dátummal megszületett, módosításokat is tartalmazó, az újbudai képviselő-testület által jóváhagyott Alapító Okirata.

-

Kiindulási alap a 2007. márciusi, Nevelési-oktatási koncepció és intézkedési terv felülvizsgálata c. újbudai, képviselő-testületi anyag, mely szervesen kapcsolódik 1996. 1999 és 2003 kerületi folyamatait feltáró dokumentumokhoz. Az iskolával kapcsolatos előzetes ismereteim, a fenti – kiválóan kidolgozott dokumentumok és intézményben tett személyes látogatások, számos beszélgetés képezték azokat az alapokat, amelyekre támaszkodok a pályázat során. Az iskola beiskolázási körzetét, szinte minden utcáját igen jól ismerem. Láttam, hogy épült ki a szomszédban, a régi Nádorkert helyén az új lakópark. Ami kezdettől fogva alapelvként munkálkodott bennem, hogy folyamatosság és megújulás képezhetik azt az utat, amelyet felvázolhatok az itt dolgozók és a fenntartó felé. Folyamatosság, azaz az eddigi értékrendszer, pedagógiai program, hagyományok megőrzése, ápolása. Másrészt a megújulás, azaz a szakmai munka megújítása új módszerekkel, új pedagógiai-szakmai eszközökkel. A humán erőforrások megőrzésén, ápolásán túl nagy hangsúlyt kap nálam a tárgyi feltételek megújítása, hiszen az iskola a kisebbnagyobb korszerűsítések (1974., 1994., 2007.) ellenére láthatóan elmaradásban van. Az iskola megtartó erejének növelése motivál, amellyel összefoglalható a kiinduló gondolatmenet. És a szintézis: azaz folyamatosság és megújulás. Egy hosszú távon jól működő iskolának is folyamatosan változnia, megújulnia kell ahhoz, hogy a kor követelményeinek, az oktatást igénybe vevők elvárásainak megfeleljen. Ennek tudatában határoztam meg céljaimat is, amelyeket vezetőként a tantestülettel közösen szeretnék megvalósítani. A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


5 3. Szakmai önéletrajz

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület Szakmai tapasztalat

Vendégh Zsolt 1112. Budapest, XI. Menyecske u. 12. +36-1-205 8074 (munkahelyi) +36-1-205 8074 (munkahelyi) [email protected] magyar Budapest, 1961. 08. 18. Domokos Pál Péter Általános Iskola igazgatói munkaköre

Közalkalmazotti és köztisztviselői munkaviszony 1984-től, 6 év középvezetői, igazgatóhelyettesi tapasztalat. A munkaviszony 2009 decemberében 25 év volt. Időtartam - 2001-től Budai Sport Általános Iskola (2008-tól új néven), tanár, könyvtáros, 2001-2006 között igazgatóhelyettes - 2000-2001 XI. Kerületi Önkormányzat, Polgármesteri törzskar, szakreferens - 1996-2000 Fővárosi Önkormányzat, Gyermek-és Ifjúságvédelmi Ügyosztály XI. Menyecske utcai Gyermekotthona - 1995-1996 Fővárosi Önkormányzat II. ker. Vasvári Pál Gyermekotthon és Általános Iskola, tanár - 1994-1995 Népjóléti Minisztérium, Károlyi István Gyermekközpont, Fót (Gyermekváros), tanár, mb. otthonvezető (igazgatóhelyettes) - 1984-1993 Fővárosi Önkormányzat, Gyermek-és Ifjúságvédelmi Ügyosztály XI. Menyecske utcai Gyermekotthona, tanár, szervező. Foglalkozás / beosztás tanár



6 Főbb tevékenységek és feladatkörök -

1985-1987 ELTE Neveléstörténeti Kutatócsoport (aspirantúra) 1992-1995 Nemzeti Gyermek-és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIAK) kuratóriumának tagja kormánykinevezéssel (diáksport és gyermekvédelem terület képviseletében) 2003-2008 az Őrmezei Általános Iskola iskolaszéki elnöke 2006-tól Pest Megye Közgyűlése Külügyi Bizottsága (Európai Integrációs) tagja 2006-tól Biatorbágy Város Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága tagja 2003 nyara: részvétel a FoxKids Cup korcsoport labdarúgó világversenyen (5. hely), munkakapcsolat 2003-2004-ben az UNICEF magyarországi tagozatával 2007 őszétől az Újbuda TC elnökségi tagja 2010 januárjától a biatorbágyi önkormányzat sportegyesületének, a Viadukt SE-nek elnökségi tagja 2004-2005: az újbudai Pedagógiai Szolgáltató Központ 60 órás közoktatás-vezetői képzésén való részvétel 2007-2008: egyéves kommunikációs képzés (AJA) 2008-2009: az ÚPI 120 órás, nem-szakrendszerű oktatás c. akkreditált képzésén való részvétel 2010 januárjától a BME Pedagógia Tanszék közoktatás-vezetői képzésének hallgatója 2001 ősze: Kölyök Aranycsapat Közhasznú Alapítvány létrehozásban való részvétel, két évig titkári teendő ellátása 2001-től szerkesztés, a sportiskola félévente megjelenő iskolai újságját, a Sportiskolai Hírlevelet 1985-2002 között gyermek-és ifjúságvédelmi szünidei táborok, míg 2003tól egyesületi táborok (Lágymányosi TC, Újbuda TC) szervezése, ill. Közreműködés benne 1985-tól tagja a Magyar Pedagógiai Társaságnak (neveléstörténeti szakosztály) 1989-től tagja (alapítóként) a FICE (Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége) magyarországi egyesületének, sporttagozat vezetője 1994-től (FNSB-HÍD SE) 1994-től elnöke a HÍD SE-nek (Nevelőotthonok Diáksport Egyesülete) egy országos diáksport szerveződésnek (verseny- és táborszervezés, tehetséggondozás) 1989-tól 1998-ig a Zsámbéki Medence Tájvédő Egyesület (ZSMTE) aktív tagja, 2003-tól a Levegő Munkacsoport tagja, tagszervezeti alelnöke (Őrmezei Közakarat Egyesület) 2007-től részvétel a biatorbágyi új Oktatási és Sportkomplexum létrehozását segítő team munkájában 2002-től közreműködés a Saxlehner András (német kisebbségi) közhasznú egyesület tevékenységében 2007-től az Újbuda c. újság és önkormányzati honlap külsős munkatársa 2004-től a Biatorbágyi Krónika c. havilap külsős munkatársa 2009 nyarától a www.grosicssuli.eoldal.hu iskolai honlap szerkesztése



7 A munkáltató neve és címe Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola Tevékenység típusa, ágazat oktatás Tanulmányok - Általános Iskolai tanulmányok: a XI. Bocskai úti Általános Iskolában - Középiskola: a Villányi úti József Attila Gimnáziumban, német tagozaton 1975-1979 között - 1979-1980-ban kötelező, 11 hónapos katonai szolgálat teljesítése, mint előfelvételis Kalocsán Időtartam 1980-1984 és 1985-1987. (felsőoktatásban) Végzettség / képesítés Okleveles általános iskolai és középiskolai tanár Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Magyar és történelem szak Oktatást / képzést nyújtó (ELTE ÁITFK, 70/1984. és ELTE BTK, 1628/1987.) intézmény neve és típusa Főiskolai és egyetemi végzettség. Egyéni készségek és kompetenciák Nyelvismeret Német (társalgási fokon) Szervezési készségek és Jó szervezőképesség, csapatmunka keresése, jó kommunikáció, kompetenciák problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés Számítógép-felhasználói OKJ alapfok (MS Office) és honlap szerkesztés készségek és kompetenciák Kiegészítő információk, - Pedagógus családban nőttem fel a kerületben – s erre nagyon büszke családi háttér vagyok -, édesapám ny. tanszékvezető egyetemi tanár, a GATE/Szent István Egyetem professzor emeritusa (didaktika, pedagógia) volt, két éve hunyt el. Édesanyám ny. matematika-fizika szakos általános iskolai tanár, 30 évig tanított a Bocskai úti Általános Iskolában. - Egy 16 éves fiam van, aki 2008 őszétől gimnazista, az Újbuda TC igazolt labdarúgója hét éve. - Feleségem az egészségügyben, az orvosi műszergyártásban dolgozik közel egy évtizede. Mellékletek Ld. a pályázat végén



8 3. Helyzetelemzés Az iskolaépület 1935-ben épült fel, akkor a maga korában igen korszerűnek számított. Aki ma ide belép, ismerve más építési technológiákat (pl. panel), a magas mennyezet, magas ablakok képével találkozik. A tantermek mérete ismereteim szerint kisebb az átlagosnál (45 m2), de ez nem érzékelhető a mindennapokban, tágasnak tűnik. A nagy ablakok a termek természetes fénnyel való nagyobb ellátottságát segítik, az órák hangulatát előnyösen befolyásolhatják. A neonvilágítás már új, korszerű és a táblák előtti célfény is. A tantermek osztálylétszáma kisebb, mint amit a közoktatási törvény megjelöl: azaz 22-24 fő. (Az iskola két, ún. digitális táblával rendelkezik, mely beépítésre került, használják.) 25 tanteremmel (benne négy kisteremmel) gazdálkodik az iskola, a kétemeletes épületben az alsó szinten az alsó, míg a másodikon a felső tagozat helyezkedik el. A lépcsőház tágas, a gerincét képezi középen az épületnek. A tornaterem nem szabványos méretű, de elégséges az órai testnevelés igényeinek megoldására. Ehhez járul még a kisebb méretű tornaszoba, táncterem, technikaműhely kis tankonyhával. A 45 m2-es feltételnek 20 tanterem tesz eleget, mely felső tagozaton a kabinetrendszert megőrizte, fenntartotta. Ha kilépünk az iskola hátsó bejáratán, egy tágas udvarra lépünk. Egy modern épülettömb hátsó frontja, négyemeletes és kertes házak felé néz az iskola területrésze. Igazán csendes a környék, s érezhetően a levegő is tisztább, bár a közelben található a Fehérvári út, az Etele út és a Szerémi/Budafoki út a maga hihetetlen gépkocsiforgalmával. Az udvaron az 1994-es felújítás során egy aszfaltos sportpálya került kialakításra, jobbra nézve a napközisek játszóudvara található. Az újbudai önkormányzat 2010. évi költségvetésében több iskolával együtt egy 200 milliós udvar-korszerűsítési keret található. Remélhetőleg ebből a Sopron úti iskola udvara is korszerűsödhet. A nagy aszfaltos sportterület helyén, esetleg erre ráépítve egy műfüves vagy polytán borítású pálya épülhetne olyan módon, hogy télen ún. nagynyomású, buborékos befedéssel egy téli tornaterem nyerhető, mely az iskolai igényeken túl egy magasabb szintű sportigényt is kielégíthetne novembertől-márciusig, közel fél évig. Ha feltekint a szemlélő az épületre, látja, hogy a tetőtér (a 2007-es felújításnak köszönhetően) megújult. Az ereszcsatornák is újak. Az épület külső tatarozása viszont néhány éven belül esedékesnek látszik. A szürke szint egy friss borítás válthatná fel. Lentről is láthatók a nyílászárók elöregedései, melyek egy külön fejlesztésikorszerűsítési történetet igényelnek. A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


9 A 2007. évi tetőfelújítás nyitott egy új utat a lehetőségek terén, hiszen mód volna a tetőtér beépítésére, egy közösségi helyszín kialakítására. Helyzetelemzésem már tartalmazott ún. kitörési pontokat, jövőbeni terveket. Ez talán természetes is. Ahogy a szemlélő járja végig az épületet, a megoldási módozatok is megfogalmazódnak. A helyzetelemzés rögtön kiváltja a „hogyan oldjuk meg” kérdést is. 4. Az intézményi gazdálkodásról Újbuda Képviselő-testülete a 2007. október 18-i ülésén megszüntette (más intézményekkel együtt) a Sopron úti iskola önálló intézményi gazdálkodását 2008. január 1-jei hatállyal. Az önálló gazdálkodás kezdeményezése még 2000 decemberében indult el az iskola részéről s 2002. január 1-jétől kezdődött el. Az iskola hat éven át önálló intézményi gazdálkodásban végezte munkáját. A költségvetési kereteket az iskola ez időszakban betartotta, megfelelően működött. A 2000-es évek második felében az Újbudai Gamesz szerkezetének modernizálódása az önálló gazdálkodás intézményi megtartásának már nem kedvezett. Az intézményi igény ellenére az alábbi előterjesztői indoklást kellett rögzíteni a jövőt illetően: „A jogszabályi előírásoknak megfelelés önálló gazdasági szervezet, megfelelő szakemberek – intézményenkénti biztosítása jelentős költségvonzattal jár. Az önálló gazdasági egységek működtetése így nem hatékony, kerületi szinten az intézményi gazdaság feladatok ellátásainak egységesítése nem biztosítható. Az önállóan gazdálkodó intézményekben működő „kis” gazdasági egységek évről-évre nehezebben tudnak megfelelni a jogszabály változásokból adódó feltételeknek, a gazdasági feladatok szabályszerű ellátása lényegesen nagyobb terhet jelent, mint a korábbi években.” (idézet az I-11304/2007. sz. anyagból) Az intézmény költségvetésének kiadási oldala 2005-2009 között 227,6 és 256,9 millió forint között mozgott, a „legerősebb” év itt a 2008-as volt, itt a személyi juttatások voltak némileg magasabbak. A dologi éves kiadások egyenletesek, 39,1-53,6 millió forint között mozgott a tárgyalt időszakban. Az összdolgozói létszám 2007-ben még 64 volt, most 61 fő. A jövő egyetlen útja - véleményem szerint - a korszerűsödött Újbudai Gamesszel történő hatékony, folyamatos, s minden területre kiterjedő együttműködés. A 2010. évi költségvetés iskolára vonatkozó főbb adatai: - Alkalmazotti, dolgozói létszám: 61 fő, ebből pedagógus 44 fő. - Kiadások, személyes juttatások: 150.383 e Ft - Munkaadót terhelő járulékok (Tb járulék, %-es eügyi hozzájárulás: 35.757 e Ft - Dologi kiadások (ÁFA-val): 56.162 e Ft - Kiadások összesen: 242.302 e Ft Megjegyzés: a 2009-es, módosított Alapító Okirat 528 főben határozza meg a maximális gyermeklétszámot, az intézmény a 2000-es években kb. 85 %-os, igen jó kihasználtságon működik. A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


10 A kiadási oldal 2010-ben tehát követi az elmúlt évek gazdasági mutatóit, képezve egy stabil hátteret a szakmai munkához. Fő intézményi gazdálkodási stratégiaként az eddigi, kiegyensúlyozott gazdálkodást lehet megjelölni, a lehetőség szerinti takarékoskodást, alapvetően dologi téren. Emellett nagy szerep hárulhat az egyéb forrásokra. Így az iskolai alapítvány segítségén túl az elérhető közoktatási pályázatok beadása fő cél. Terveim szerint erre iskolán belül pályázati felelőst szükséges „kinevelni”, megbízni. Nagyon fontos a „Szülők és Nevelők a Sopron úti Iskoláért” Alapítvány, amely az 1990-es évek elejétől segíti az iskolai munkát. Az alapítvány éves bevételének jelentős része (hasonlóan más iskolai alapítványokhoz) az 1%-os, SZJA-ból adódó felajánlásokból ered. Az elmúlt évek ¾-1,2 millió forintos éves bevétele nagyon nagy segítség a rászoruló gyermekek mindennapokban és a szünidőben történő segítésében. 5. Az intézmény alapdokumentumai, belső szabályzatai, továbbképzések Pályázatom bevezető részében felsoroltam az intézmény azon dokumentumait, amelyekbe betekintést nyertem. Megítélésem szerint kiérlelt, széles körben egyeztetett, jogszabályokat követő dokumentumokról van szó. Az alapdokumentumokon túl újabb elem a Pedagógusok Teljesítmény Értékelési Rendszere. Megjegyzés: jelenlegi munkahelyemen az új pedagógus értékelési rendszer „első körében” kerültem értékelésre, munkám minősége megfelelt az előírásoknak. További dokumentum még az Esélyegyenlőségi terv és a pedagógusok éves, ill. ötéves (középtávú, 2008-2013 közötti) beiskolázási terve is. A beiskolázás jövője sajnos a gazdasági megszorítások miatt megnehezült, de az éves beszámolóból örömmel értesültem, hogy a tantestület tagjai az elmúlt években számos és többirányú akkreditált és nem-akkreditált, de összességében az iskola humán tartalékait erősíti tanfolyamokon vettek részt. Így pl. legutóbb a nemszakrendszerű oktatással összefüggő 120 órás képzésen is. A továbbképzésekkel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, a hátrányos helyzetű tanulók integrálása, a gyermeki erőszak, a gyermekkori pszichés zavarok felismerése s kezelése pedagógiai eszközökkel kiemelt feladat. Az iskola pedagógiai eszköztára megítélésem szerint alapvetően két irányba nyílik ki. Egyrészt az előbb felsorolt területek felé és a tehetséggondozás felé. A pedagógus-továbbképzés kiemelt terület, a finanszírozás önköltségi jellege mellett akár alapítványi (!) támogatással (kidolgozást igényel az alapítvánnyal) is kell segíteni a pedagógus kollégákat, ha erre nincsen költségvetésben biztosított (elégséges) forrás. A fenntartó, XI. kerületi, újbudai önkormányzat az alap- és kiegészítő dokumentumokat törvényi kötelezettségénél fogva folyamatosan ellenőrzi. Emellett szükség van arra, hogy a tantestület, az intézmény igazgatója A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


11 folyamatosan kövesse a változásokat, a helyi sajátosságok alakulását. Ezek a féléves és éves igazgatói beszámolóba kerülne be. 6. A tantestület és a teljes alkalmazotti kör Intézményi tájékozódásom során szembesültem azzal az értékkel, hogy a tantestület tagjai hosszabb idő óta együtt dolgoznak, e kollektíva egységes, bármiféle fluktuáció nem zavarta meg az elmúlt években a munka folyamatosságát, ez nagy értéke az iskolának. Óriási probléma a mai közoktatásban nagy a tanármozgás, amelyet sajnos megéreznek a diákok. A régóta együtt munkálkodó tantestület érték, de egyben felelősség is. Egy vezetőnek érzékenyen kell figyelnie (pl. folyamatos óralátogatásokkal, személyes beszélgetésekkel stb.), hogy egyes kollégáknál érezhető-e bármiféle elfáradás, szakmai hullámvölgy. Ebben a helyzetben a segítség fokozatait közösen kell megtalálni és a vezetői stílus árnyalatainak, az empátiának nagy szerepe van. Közbevetésként… Mert hitvallásom – Németh László gondolkodását követve – a szakma szolgálatán túl a rám bízott intézményben tevékenykedő pedagógusok segítése. Úgy vélem, 2010-ben egy korszerű igazgatónak nem az a feladata, hogy valamilyen üdvözítőnek tűnő igazság birtokában a maga akaratát rákényszerítése a tantestületre. Kétfajta szemlélet él a gyakorlatban. Az egyik szerint a pedagógus nem végzi jól a munkáját, a helyes utat csak az igazgató tudja. A másik nézőpont szerint a pedagógus kolléga megfelelően, lelkiismeretesen végzi a munkáját, és az igazgató fő feladata a megfelelő személyi-tárgyi feltételek, a megfelelő munkahelyi hangulat megteremtése, hogy jobban tudja végezni feladatát a tantestület. Ezt hívják szolgálatnak. A munkaközösségekről A jelenlegi munkaközösségi felállás információim szerint megfelelő, jól lefedi a tevékenységi kört, középtávon érdemes elgondolkozni esetleges finomításán. Így: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

alsós osztályfőnöki napközis humán természettudományi idegen nyelvi reál

A Sopron úti iskola korábbi német és angol tagozatos hagyományokat a név- és profilváltás után is követi, de a tagozatos rendszer átalakult, a nyelvoktatás így is prioritást élvez. Ez jelentős értéke az iskolának, segíthet abban, hogy a 425-437 között mozgó gyermeklétszámot közelítse a megengedett 528 felé.



12 Ha a gyermeklétszám 500 felé (!) közelít, azaz 90% fölé emelkedik a kihasználtság, az iskolának megerősödik a helyzete a régióban az „iskolák versenyében”. Az ide kapcsolódó tárgyi korszerűsítésekkel együtt pedig tovább emelkedhet az intézmények rangsorában. A tanulócsoportok létszáma az elmúlt fél évtizedben a 20 és 22 között mozgott. Alsó tagozaton az évfolyamonként 3 osztály érezhetően nem jelent gondot, a cél az lehet, hogy 5-6. évfolyamon megmaradjon évfolyamonként a három osztály. A 22es tanulócsoport szám tartós szinten tartása reális cél és stabilizáló szerepe van az iskola jövőjét illetően. 7. Az iskolavezetési struktúra, ellenőrzés-értékelés Egy intézményi struktúra működésének néhány nagyon fontos alapelve van: - az információ gyors mozgása, hatékony kommunikáció - a feladatok pontos kiosztása (a Munkaköri leíráshoz igazodva, azt pontosítva) - az iskolai vezetőség hatékony együttműködése és feladatleosztása - folyamatos visszacsatolás, párbeszéd – partneri kapcsolat A struktúra: (Ktv. 1. sz. melléklet alapján) igazgató igazgatóhelyettes(ek) (400 tanuló felett 2 fő lehet) szakmai munkaközösségek vezetői (7 fő) a nevelőtestület tagjai + Technikai gárda A kapcsolatrendszert ábrával is lehetne látványosan bemutatni, de úgy vélem, a lényeg szóban megfogalmazható. A struktúra egyes részei folyamatos, kétirányú kapcsolatban vannak egymással. A struktúrában természetesen kiemelt szerepe van az igazgatónak, hiszen ő a fenntartó által azon „megjelölt személy”, aki felelős az intézmény működésének minden területéért. Az iskola struktúrájának fontos része az alkalmazotti kör nem pedagógus része: titkársági, adminisztratív ügyintéző(k) a portai szolgálat a karbantartó a melegítő konyha a takarítói kör munkatársai Ő nélkülük az intézmény nem tudna hatékonyan működni. A technikai „gárda” munkacsoport vezetője is struktúra fontos, megbecsült eleme.

-



13 (Ismereteim szerint korábban a iskolában működött Junior főzőkonyha, mára csak melegítőkonyha maradt. Több iskola is küzd ezzel a problémával a régióban. E kérdést rendezni kell, miszerint a volt-Junior blokk hogyan kerül kihasználásra. Erre felé bővülhet-e az ebédlő helyisége. Azon ebédlő helyiség, ahová így több iskolai csoport is beférne ebédidőben.) A pedagógusok szakmai munkaközösségeinek folyamatos műhelymunkái, megbeszélése, esetmegbeszélései igen fontos elemek a pedagógiai munkában. A pedagógusok ellenőrzésének, értékelésének nagyon fontos, aktuális „stációja”, nagy feladata a következő években az ún. Teljesítményértékelési rendszer működtetése. Az 1980-as években megszüntetett szakfelügyeleti rendszer egyfajta ellenőrzési eleme egy új formában újjáéledt 2008-ban. A Sopron úti általános iskola idevonatkozó intézményi teljesítményértékelési szabályozásai (2008-2009) a következő kulcsterületeket jelölik meg: 1. személyes tulajdonságok 2. a tanítás minősége 3. a tanórán kívüli tevékenység 4. az intézményi működést segítő tevékenység 5. munkafegyelem A minősítést koordináló „stábnak” és az igazgatónak nagy odafigyeléssel és empátiával kell kezelnie ezt a feladatot. A szakfelügyeleti rendszer több évtizedes elmaradása után egy újabb minősítési forma került előtérbe. Az óralátogatások, a személyes beszélgetések, az önértékelés, a munkaközösségi team megbeszélések közelebb viszik az igazgatót a minősítés tanév végi végpontjához, amikor együtt értékeli a team és az érintett pedagógus az éves munkát, a minősítési időszakot. A minősítés végcélja, hogy az iskola munka minősége és hatékonysága javuljon. 8. A Sopron úti iskola tanulói Az iskola beiskolázási körzetére már utaltam. Nagy területet ölel fel s három-négy lakóforma típust foglal magába. 6. 7. 8. 9.

kertes házas környék lakótelepi környezet Nádorkert az ún. négyemeletes házas, egyfajta lakótelepi terület

A gyermekek között jelentős az a réteg, aki ún. családos munkásszállás közegéből érkezik. Ennek kezelése többletenergiát követel a pedagógusok, az iskola részéről. Az integrációban részesülő (SNI A-B., BTM) gyermekek száma az elmúlt fél évtizedben az összes gyermeklétszám 5-9 %-a. A délutáni napközis tevékenységnek nap szerepe van az integrációban és természetesen fokozott szerep hárul az intézmény gyermekvédelmis pedagógusának a tevékenységére. Az SNI A-B és BTM kategóriájával összefüggő feladatok fő terhe a fejlesztő A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


14 pedagógusra, gyógypedagógusra és a gyógytestnevelőre hárul. A halmozottan hátrányos helyzet pedig komoly, összetett pedagógiai munkát igényel. (Ld. még: 10/2007./III.28./ XI.ÖK. sz. rendelete) Demográfiai előrejelzésről. A XI. kerületben az általános iskolába kerülő (leendő elsős) és idejáró gyermekek száma drasztikusan csökken a ’90-es évtized közepétől. A Sopron úti Általános Iskola gyermeklétszáma – ha megnézzük a statisztikát – 1995-től nem változott. Az előrejelzések nem egyértelműek, túlzott optimizmus sem tölthet el bennünket. Tapasztalat számomra a kerületben, hogy a fogyó gyermeklétszám miként bizonytalaníthat el egy jól működő iskolát is. Nagy szerep hárul egy újfajta kommunikációra, mely az iskolai ún. szolgáltatásokat: összességében az iskolát hatékonyabban mutatja be a különböző médiában. Szomorúan konstatáltam, hogy 2006 és 2009 között a Domokos Pál Péter Általános Iskola összesen csak 3 alkalommal (!) szerepelt a kerületi nyomtatott sajtóban és az Újbuda TV-ben. 9. A szülői kör, a szülők szervezetei Az iskola beiskolázási körzetének rétegződése kapcsán már történt indirekt utalás a szülői „környezetre” is. Nagyon fontos, hogy az iskola folyamatos kapcsolatban legyen a szülővel, a szülői értekezletek, féléves fogadóórák mellett egyéni és rendkívüli fogadóórákat is szükséges beiktatni. A kommunikációt ezen a téren szükséges új alapokra helyezni. Az iskola jelenlegi honlapja teljesít egy minimális elvárást, de ez már 2010-ben nem elég. Informatívabb, színesebb, eseménykövető és elektronikus elérhetőségekkel megerősített honlapra van szükség. Az iskola egy központi e-mail címén kívül (jelen helyzet) minden pedagógus kollégának rendelkeznie kell egységes rendszerű e-mail címmel, ahonnan 2-3 napos rendszerességgel minimálisan tud válaszolni a hozzá forduló szülők kérdéseire. (Ilyen forma kidolgozásában vettem részt.) SZMK és Iskolaszék A szülői munkaközösség segítő szerepe nagyon fontos a hatékony iskolai működéshez és az osztályközösségek irányításához. Az osztályok 2-3 tagú SZMKválasztottjai nagy segítséget jelenthetnek az osztálytanítónak és osztályfőnöknek. Az Iskolaszék feladatát 2003 és 2008 között, mint iskolaszéki elnök (Őrmezei Általános Iskola) közelről láttam. Az iskola távlati céljai megvalósításában óriási szerep hárulhat rá s ezt mindenképpen szeretném a jövőben kiaknázni. 10.

Diákönkormányat új utakon

Úgy vélem, a diákönkormányzat közép- és felsőoktatásban funkcionál ténylegesen. Általános iskolában megítélésem szerint más, de igen fontos, egyedi szerepe van. A diákönkormányzatnak a Házirend megismertetésében és A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


15 betartatásában óriási szerepe van, a szabálykövetést megerősítheti diákoldalról. Ez nagyon fontos az alapfokú oktatásban. A diákönkormányzat másik nagy feladata, hogy aktívan vegyen részt az iskolai rendezvények segítésében, szervezésében. A DÖK „munkaterve” szorosan kapcsolódik az intézmény éves munkatervéhez. 11.

Kapcsolatrendszer Újbudán és azon túl

Az iskola ún. bázis óvodája a Lecke utcai Mozgolóda óvoda a szomszédban. A szakmai együttműködés fontos eleme a leendő elsős tanulók iskolára való felkészítése. További, meglévő kapcsolatrendszer: - Gyermekjóléti Szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Újbudai Pedagógiai Intézet (ÚPI) - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság (ld. SNI) - Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Szent Adalbert Plébánia (ld. hittan tantárgy oktatása) - Lágymányosi Református Gyülekezet - Montágh Imre Általános Iskola új -

kapcsolatok iránya, tervei: Fehérkavics református óvoda Újbudán: óvodai kapcsolatok bővítése! Újbuda TC sportegyesülete (délutáni sportszakági foglalkozások) BMK/Budapesti Művelődési Központ FMH Újbuda német kisebbségi önkormányzat Budai Fonó Zeneház (a szomszédos Sztregova utcában: népzene!) Gyergyóalfalu, Gyergyóremete (Románia) Alsóbodok (Szlovákia, Zobor-vidék), Magyar tannyelvű szakképző intézmény

Számomra ismert tény, hogy az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar hallgatóinak gyakorló helye az iskola, mely nagyon fontos külső kapcsolat. Ez a pedagógusok további képzése szempontjából sem elhanyagolható. Az eddigi külföldi kapcsolatokat is ápolni kívánom: Ausztria (Borostyánkő) és Csángó Szövetség (Moldva, Románia). 12.

Kulcskompetenciák fejlesztése, kooperatív tanórák – „kulcsterületek”

Szükséges felsorolni a legfontosabb kulcskompetencia területeket. Ezek mélyebb megismerésére alkalmat adott az ún. nem-szakrendszerű oktatáshoz kapcsolódó, 120 órás képzés is, melyet többen végeztek el az iskolából. E képzés egyik fő eleme volt a kulcskompetenciák elemzése és egy új tanulási forma, a kooperatív tanulás előtérbe kerülése volt.



16 A kulcskompetenciák területei: 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos kompetencia 5. digitális kompetencia 6. a hatékony, önálló tanulás 7. szociális és állampolgári kompetencia 8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. esztétikai-müvészeti tudatosság és kifejezőképesség Az ún. kompetenciák fejlesztésének két fontos ellenőrzése, kontrollja van:  2001-től kezdődően az ún. OKÉV-mérés májusban  a 8. évfolyam központi felvételijének eredményei, a beiskolázás A Sopron úti Általános Iskola 2007. és 2008. évi eredményeit tanulmányoztam a www.kompetenciameres.hu oldalról letöltött telephelyi/intézményi elemzés, értékelés alapján. Az eredmények kifejezetten biztatóak és örömteliek. Az iskola a kerület élmezőnyében, „pontszerző” helyen áll, a 2008-as 6. évfolyam szövegértés 600 pontja pedig kiemelkedő. (A 2009-es eredménye márciusra várható.) Továbbiakban is az a cél, hogy nem csupán az országos átlag fölött legyen az iskola, hanem a fővárosi/budapesti eredményt érje el. Mert ez az igazi érték. Az integráció, a felzárkóztatás, az SNI, a kulcskompetenciák, OKM/OKÉV-mérés mellett szót kell ejteni egy igen fontos területről, s ez a tehetséggondozás. A tanulmányi versenyeken való eredményesség mellett nagyon fontos a tanórán kívüli szakköri foglalkozás milyensége. 4. és 6. évfolyam után a szülő az iskolai tehetséggondozás milyensége miatt tarthatja itt gyermekét, s nem viszi el magasabb szintű iskolába. Nagyon fontos kérdés még a fenti fogalmak mellett a szabadidő hasznos eltöltésének iskolai lehetősége: ez már egyfajta haladás az egész napos iskola felé. Ha a tanuló a délutáni időszakot is értékesen tudja kitölteni, az fontos kiegészítője lehet a fenti „kulcsterületeknek”: tánc, ének, nyelvi szakkör és sport. A sport jövőjét a Sopron úti iskolában a szabadtéri létesítmény fejlesztés dönti el sokban. Ha megvan egyfajta sportpálya infrastruktúra (polytán vagy műfüves pályaborítás), akkor már sportcsoportjaink délután egyesületi szakember vagy testnevelő közreműködésével sportszakági foglalkozásban, edzésben részesülhetnek. Ez nagyban erősítheti az iskola megtartó erejét, még vonzóbbá tehetik a szó nemes értelmében. Az iskolai alapelvként megjelenő gyermekközpontúság fontos része pl. egy délutáni osztályprogram, hétvégi kirándulás, szünidei kirándulás.



17 Az ún. kooperatív óratípus egy új kihívást jelent a pedagógusok részére. Minél több, házon belüli „bemutató órával” lehet ezt a régi-új tanítási-tanulási formát az oktatási-nevelési eszköztárba felsorakoztatni. 13.

Integráció

Az integráció szükségessége: „Az integráció az emberek együttélésében alapvető jog, amelyre minden ember igényt támaszthat.” (Papp Gabriella, 1994. 29. oldal) A kiinduló idézettel maximálisan tudok azonosulni, hiszen a társadalomban együtt élnek teljesen ép és sérült emberek egyaránt, akik a törvény előtt egyenlők. „A fogyatékosok a legkülönfélébb speciális és nem speciális intézményben és munkahelyen jelen vannak. A társadalom minden tagja találkozik, találkozhat velük. Ezért nagyon fontos, hogy a köztudatban megfelelő, korszerű szemlélet alakuljon ki róluk, és a maga helyén mindenki vegyen részt abban a társadalmi programban, amely szükség szerinti segítségüket, előítélet-mentes befogadásukat, emberi jogaik csorbítatlan érvényesülését tűzi célul.” (Gordosné, 1982. 6. oldal) A társadalomba való integrálódás folyamata elkezdődik az óvodában, az iskolában. Minden ember életében elengedhetetlen a társadalmi integráció megvalósulása, aminek alapja véleményem szerint az integrált oktatás, ami ahhoz segítséget nyújt, megalapozza azt. Ehhez természetesen egy társadalomnak alkalmasnak kell lennie, vagyis kell, hogy jellemezze a nyitottság, a problémaérzékenység, a fogyatékkal élők elfogadása. Az integrációban megvalósuló személyiségfejlődés akadálymentesebb lehet, ha a gyermekek megtanulnak együtt élni fogyatékkal élő társaikkal, így a későbbiekben nem fognak rájuk csodálkozni, kialakul bennük az empátia, a segítőkészség és a tisztelet embertársaik iránt. A fogyatékkal élő gyermekeknek pedig ép társaikkal kell együtt tanulniuk ahhoz, hogy zavartalanul tudjanak majd közöttük élni, közéjük beilleszkedni. Természetesen ez minden esetben feltételezi az integrálhatóságot. Tehát az integrált oktatás feltétlenül szükséges, de ugyanakkor a jól kiépült gyógypedagógiai hálózat megléte ugyanígy. „Érvek az integrációs nevelési megoldások előnyei mellett normális szociális készségeket csak akkor lehet elsajátítani, ha valaki normális szociális csoportban él. Pozitív szereptanulási modellt kap. Az integrációs gondolat természetes életszituációból indul ki. Elismeri a heterogén adottságokat, képességeket és az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani fogyatékos és nem fogyatékos egyének között, kommunikációt és dialógust kíván közöttük.” (Pálhegyi, 1990. 148. oldal) Tehát rendkívül fontos feladatnak tartom az intézményben az integráció megvalósítását, a hozzá szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával (a létszámnak megfelelő számú fejlesztő és gyógypedagógus meglétével). Nagyon A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


18 fontos a felvállalt feladat, a SNI-s és BTM-es tanulók beillesztése, képességfejlesztése, felkészítése az életre s reményeink szerint sikeres középfokú tanulmányokra. 14.

Együvé tartozás, közösségtudat, hagyományápolás – avagy név „kötelez”: Domokos Pál Péter „Domokos Pál Péter nagyhatású előadó és tanár volt: csángókról, a magyar történelemről, Erdélyről szólt. Számos tanítványt, követőt nevelt ki, akik nemcsak szerették és tisztelték, hanem példaképnek is tekintették. Kötődött a XI. kerülethez, hiszen itt élt haláláig és tanárként is itt dolgozott (Kaffka Margit és a József Attila Gimnázium). Nevét ily módon is megőrizni nemcsak tisztünk, kötelességünk is.” (Major Gyula, 2006.)

Az iskola a névadón keresztül felvállalt egy hatalmas művelődéstörténeti örökséget. A néprajz, a népzene, a néphagyományok, a Kárpát-medencei kultúrkör, a székelység s az egész magyar történelem az, amely a névadó szellemiségével az iskola hangsúlyosan felvállalt „feladata” lett. A feladat nem könnyű, hiszen hatalmas kulturális örökségről van szó. Úgy vélem, a feladat alapvetően az, hogy a pedagógiai eszköztárt, vagy éppen a kulcskompetenciák fejlesztését egy ilyen – mindennapokra lebontott – értékkörrel erősítsük meg. 16. Iskolai újság, digitális évkönyv, megújuló internetes honlap – megújuló kommunikáció Iskolaújság féléves rendszerességgel (gyorsfénymásolásos technikával, belső iskolai szerkesztéssel, diákoldalakkal), ún. digitális évkönyv (ld. www.digievkonyv.hu), interaktív, informatívabb, színesebb iskolai internetes honlap azok a „kitörési”, megújulási pontok, ahol feladat vár az iskolára. Ennek fő célja, hogy a meglévő, színvonalas iskolai szolgáltatásokat üzenetként egy hatékonyabb kommunikáció révén eljuttassuk az érdeklődők felé. A fenti három kommunikációs formáról úgy beszélek, hogy mindegyiket több éve, sőt évtizede csinálom jelenlegi munkahelyemen. A Bikszádi utcai sportiskola „felpörgetésében” okosan kitalált kommunikáció nagyrészt vállalt. Jelen esetben, a Sopron úti iskola esetében a meglévő értékek felmutatása a cél, de egyben a jövő „bebiztosítása” is.



19 17. Vezetői program, vezetői hitvallás Vezetői stílus, önismeret, hitvallás: - Megfelelő önismeret s környezetünk bíztató, segítő támogatása elengedhetetlen vezetői pályázat esetén is. - Pályázatomban többször említettem, hogy terveimet a tantestülettel közösen, együtt szeretném megvalósítani, ebből következően a demokratikus vezetői stílus áll közel hozzám. - Nyugodt, türelmes, kiegyensúlyozott embernek tartanak mások, ezt magam is így érzem. - Tudok időben dönteni, de fontosnak tartom előtte a véleményeket meghallgatni. A hibalehetőség így kisebb lesz, hiszem, hogy mindig lehet tanulni a kollégáktól, még a legfiatalabbaktól is. - Vezetőnél nélkülözhetetlen az irányítási képesség, egyfajta „távolbalátás”, valamint a közösségalkotás képessége. - Tisztában vagyom azzal, hogy nincs kollektív vezetés, nincs kollektív felelősség. Az igazgató az egyszemélyi felelős az intézmény oktató-nevelő munkájáért, költségvetéséért, pénzügyi helyzetéért, a törvényes és átgondolt gazdálkodásért. - S a jó igazgató rendelkezik egyfajta, jó értelemben vett érdekérvényesítő képességgel is… Milyen egy jó igazgató számomra? Pozitív tulajdonságok (+) Kiegyensúlyozottság, határozottság Csapatmunka Célorientáltság Naprakész ismeretek Hitelesség Átlátható követelményrendszer

Negatív tulajdonságok (-) Kiegyensúlyozatlanság, határozatlanság Egyszemélyi döntés, csapatmunka hiánya Rosszul megfogalmazott célok, céltalanság Felkészületlenség, ismerethiány Hiteltelenség Változó, nem egyértelmű, logikátlan követelményrendszer

Az intézményfejlesztési program elvei Az iskola legfőbb célkitűzéseit és feladatait a mindenkor érvényes jogszabályok, az érvényes pedagógiai program és a helyi tanterv határozza meg. Az intézmény alaptevékenysége a nyolc évfolyamos, alapfokú nevelés és oktatás megvalósítása.



20 „Hihetetlen iramban és intenzitással fejlődik a világ, nagyok a XXI. század kihívásai, így az oktatás is állandó mozgásban van. A társadalmi-gazdasági változások az egyes emberek számára új lehetőségeket, kihívásokat, versenyhelyzetet teremtettek. Fel kell készíteni a tanulókat az informális társadalomban való eligazodásra, az életút egészén át való tanulásra, az új értékek és magatartásminták megismerésére s ezzel együtt az örök emberi értékek megőrzésére. Fontos feladatunk a tematikus tárgyi tudás mellett a készségek kialakítása, az önálló megértés, a probléma- és lényeglátás, a problémamegoldó gondolkodásra való felkészítés.” (Giricz János, 2006.) A változó körülményekhez való alkalmazkodás képességét, az önálló életvezetésre, az életstratégia kialakítására való nevelést erősíteni kell. Az alkalmazandó módszerek közül egyre inkább előtérbe kerülnek a multimédiás és digitális anyagok, a csoportmunkák, a projektekben való ismeretfeldolgozás. Ennek megvalósításához segíteni kívánom a pedagógusok képzését, önképzését. Az iskola megújulásához szükség van az innovációra, a pedagógiai kultúra továbbfejlesztésére. Az innovációs folyamatok menedzselését erősíteni kívánom. Fontosnak tartom azokat az újító elképzeléseket, amelyek a gyerekek fejlődését szolgálják. Az eddigi nevelő–oktató munka színvonalának megőrzése mellett annak további fejlesztését kívánom erősíteni. Ismételten jelzem, a pályázatokon való részvételt kiemelt feladatnak tekintem. Továbbra is fontosnak tartom a szervezeti és személyi feltételek működésének eredményes összehangolását. Arra törekszem, hogy humánus légkör, gyermekközpontú szemlélet jellemezze az iskolát, ahol értelmes, tartalmas munka révén a tanuló, az iskolai dolgozó is jól érezze magát, hasznosan és eredményesen magas szintű szakmai munkát végezzen. Ahol érték a tudás, az igényes munka és a tolerancia. Az iskolának legyenek olyan eredményei, amelyek őrzik a hagyományokat, és válaszokat adnak az új kihívásokra. Ezek igazolják az iskolában dolgozók szakmai igényességét, az itt tanulók szorgalmát és tehetségét, az új erőfeszítésekre való törekvését. Támaszkodni kívánok minden olyan szervezetekre, személyekre, akik a gyerekekért, az oktatás-közművelődés ügyéért felelősséget éreznek és tenni is kívánnak érte. Vezetői pályázatom célja és tartalma, az oktató-nevelő munka alapelvei: A kiindulópont az iskola valamennyi tanulócsoportjának differenciált szükségleteihez igazodó segítségnyújtás. Az emberi értékek mind teljesebb kibontakoztatása, a személyiség sokoldalú fejlesztése, egymás feltétel nélküli elfogadása csak pozitív, érzelmekben gazdag iskolai légkörben valósulhat meg. A közösségfejlesztés elvei: - Pozitívumokra való támaszkodás. - Tanulóink sokszínűségének, egyéni képességeinek, értelmi és érzelmi fejlettségének, állapotának figyelembevétele, a különbözőség elfogadásaegységes nevelési ráhatás érvényesítése. - Az egyéni képességekhez igazodó követelmények támasztása. - Tervszerűség és céltudatosság elve, egységes, egymásra épülő szokásrend kialakítása. A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


21 Közösségfejlesztés fő feladatai: - a közösség kialakításának folyamatában a tanulói önállóság fejlesztése. - a szokások kialakítása terén egységes nevelői ráhatás és követelményrendszer. - kölcsönös segítségnyújtás, egymás feltétel nélküli elfogadása, elfogadtatása. - minta közvetítés példaadással. - meggyőzés beszélgetéssel, felvilágosítással. - harmonikus gyermek és felnőtt kapcsolatok kialakítása, megtartása. - gyermekek felkészítése, nevelése a kulturált magatartási mintákra, a rossz és káros hatások felismerésére, elutasítására. Tehát a beilleszkedést a tanulóknál rendszeres, következetes szoktatással, majd példaképek állításával, szituációs, önismereti játékkal helyes magatartási formák, kiválasztásával érhetjük el. Alapkészségek elsajátítása: Az alapkészségek elsajátítását hatékonyan segítik a pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, amelyek megléte és az anyagi lehetőségek függvényében történő bővítése elsődleges feladat. Gyakorlati életre nevelés: Az életvitel órákon a szaktantermek kellő felszereltségével, amelyek megőrzése és a lehetőségek tükrében történő fejlesztése biztosítja a magas színvonalú pedagógiai munkát. Állóképesség, egészséges életmód: Fontosnak tartom az állóképesség növelését a testnevelési órákon fokozatosan emelkedő követelményekkel. A tanórákon kívül a sportköri órák megőrzése, és a mindennapos testnevelés biztosítása mindenképpen hangsúlyos feladat számomra. Fontos feladat a meglévő szakkörök megőrzése és bővítése. Oktató-nevelő munkára vonatkozóvezetői programom: Helyzetfelismerés, várható változások. A fent leírtakban bemutattam az iskola szerkezetét, oktató–nevelő munkáját, tanulónépességét, működését, személyi és tárgyi feltételeit, dokumentumok, valamint a saját tapasztalataim alapján. Nem törekszem gyökeres változtatásokra, hiszen ha valami jól és törvényesen működik, azt nem szabad a mindenáron való változtatás kedvéért feldúlni. A modern iskola világát leginkább az jellemzi, hogy az adott intézmény nevelőtestülete megfogalmazhatja saját iskolafilozófiáját. A közoktatási törvény elfogadása óta sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő iskolának is új filozófiára és módszerekre van szüksége. A társadalmi szükségletek nyomán az iskolának fel kell készülnie arra, hogy az igényeknek megfelelően egyre differenciáltabban, magas szintű szakszerűséggel szolgáltasson. Tudom, hogy a Sopron úti iskola tantestülete felkészültségével, tudásával ennek a társadalmi, pedagógiai kihívásnak megfelel, hiszen a képességfejlődés folyamatában keletkező zavarokat diagnosztizálni, kezelni képes. Fejlesztési elképzeléseim:



22 Minőségbiztosítás Az oktató-nevelő munka minőségének megőrzése, biztosítása érdekében elengedhetetlennek tartom a folyamatos pedagógusi továbbképzések megvalósítását. Továbbá az olyan jellegű továbbképzések felkutatását, amelyek nem vonnak maguk után költségeket, mert ilyen képzések is vannak szép számmal. Természetesen a továbbképzéseken túl a minőségbiztosítási csoport hatékony működését is fontosnak tartom, amelyet mindenképpen segíteni szeretnék. A továbbképzésekben kulcsszerepet játszik az Újbudai Pedagógiai Intézet „kínálata”. Együttműködés Mint már korábban is említettem, az együttműködés fontosságában külön helyet foglal el a szülőkkel történő együttműködés, amelyeknek új formát javasolnék: együttműködési fórum, akár szülőklub keretében. Ez konkrétan az igényekhez és lehetőségekhez igazodva péntek délutánonként, vagy szombat délelőttönként kerülhetne megrendezésre kéthetente, vagy havonta. Ennek menete a szendvics és üdítő, vagy tea melletti kötetlen beszélgetés Szülők és Tanárok között, mialatt a gyermekek (testvérek is) foglalkozáson vesznek részt, pl. kézműves foglalkozás. Ennek azért tulajdonítok megkülönböztetett jelentőséget, mert így jobban érezhetik a szülők, hogy igenis egy a célunk, együtt és csak együtt tudjuk úgy oktatni és nevelni a gyermekeket, hogy képességeikhez mérten legyenek képesek a maximumot nyújtani, és teljesülhessenek álmaik, legyenek képesek a kívánt irányban továbbtanulni, a társadalomba beilleszkedni, megjelenni majdan a munkaerőpiacon. Gyermekvédelem Ugyancsak e témakörön belül jelölném meg a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok fontosságát: a szociális munkát megkülönbözteti a többi hivatástól: az értékek, a cél, a szaktudás és a közbeavatkozás módszerei. A szociális tevékenység általános célja az élet minőségének javítása. Ezen belül az iskolai szociális munka célja változás előidézése a gyermek és az iskola, tehát a gyermek és a környezet közötti tranzakciókban. Az iskolai környezet kapcsán fő feladat az optimális tanulási és tanítási környezet létrehozása. Ez magában foglalja a változásokhoz való alkalmazkodás képességének kialakítását és a felelősség érzését saját magunk iránt. A gyermekvédelmi tevékenység feladatainak gyakorlati megvalósításában jelentős szerepe van egyrészt az iskolán belül a gyermekeket oktató-nevelő pedagógusokkal való folyamatos intenzív kapcsolattartásnak, másrészt a gyermekek szüleivel, családjával való szoros kapcsolatnak, és nem utolsó sorban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal történő rendszeres kapcsolattartásnak. Ezáltal felszínre kerülnek mindazok a problémák, gondok, amelyek megoldása a gyermekvédelmi szakember feladatkörét képezik.



23 18. A tárgyi fejlesztés „kitörési pontjai” -

A nyílászárók „kálváriája” Aki először belép az iskolába, az látja ennek a mintegy 75 éves intézménynek a nagy gondját, a nyílászárók elöregedését. E műemlék jellegű, helyi védettséget élvező épület nagy hozzáértést követel, hiszen ide csak fából készült, de a mai kor szigetelési igényeit kielégítő ablakok kerülhetnek. Első lépésben az utcai fronton, majd 2-3 ütemben a többi részében is felújításra. Ez igen komoly felújítási összeget igényel és speciális technológiát. A nagy üvegtáblák kihívást jelentenek, a tolóablakok kérdése is önálló fejezet ebben. - A tetőtér Az iskola tetőszerkezete néhány éve teljes felújítást nyert. A tetőtér beépítetlen, ebbe az irányba bővülhet az intézmény, foglalkoztató helyiségek kialakításával. Ez egy komoly statikai, mérnöki előkészítő munkát igényel s a fenntartó döntését. - Külső tatarozás, szigetelés Az épület még „békebeli”, ún. 30-as tömör téglából épült, vastag falai viszonylag jó hőszigetelők. Külső szigetelés komoly költségén érdemes elgondolkodni s azon, hogy – ismereteim szerint – a közintézményeket hungarocell szigeteléssel már nem lehet szigetelni (ld. miskolci panellakástűz), csak speciális üveggyapottal. Ez igen költségigényes. De a homlokzat átfestése a következő 1-2 évben indokoltnak tűnik. - Sportpályák Aki széttekint az iskola tágas udvarán, az látja a komoly lemaradást. Az aszfaltos és salakos pályák már nem minősülnek korszerűnek Európai Uniós mércével mérve. A 2010. évi újbudai költségvetés egyik fejlesztési rovatában az udvarfejlesztésre az önkormányzat egy keretet jelölt meg (több iskolával együtt), remélhetőleg ebből a 2011-2012-es tanévre már látható eredmény lesz: akár egy műfüves vagy polytán borítású kispálya. Következő lépés az udvar barátságosabbá tétele, egyfajta pihenőparki továbbalakítása. - Internet, wifi, hálózat Az iskola központi internetes vonalán és az informatika terem belső hálózatán túl az iskolában nincsen kiépített, internettel ellátott hálózat, mely az egyes tantermekbe eljut. 2010-ben ez már vezeték nélküli, ún. wifi elemekkel egészülhet ki. Fontos, hogy az iskola területén és parkjában az internet vezeték nélkül is elérhető legyen. - Teremfelújítások A tisztasági festés időszakonkénti fenntartói kötelezettségén túl – akár szülői, alapítványi támogatással - el kell kezdeni a termek további csinosítását, egyedivé tételét. Az iskola – hangsúlyozom – jelenlegi, otthonos voltán túl többet kell fordítani a termek falfelületének és parkettájának felújítására, gondozására. Az igényesebb környezet nagyon nagy intézményi érték: az osztályfőnökökre itt kiemelt szerep hárul. - Testnevelés új utakon Sajnos az iskola tornaterme nem szabványos. (40 x 20-as-ra utalok.) Az ünnepségeket is alsós-felsős megosztásban tudja az iskola megvalósítani. Az A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


24 bizonyosan távoli álom, hogy az iskola egy könnyűszerkezetes csarnokkal legyen gazdagabb, de ezt a célt nem szabad teljesen elfelejteni. Az udvaron átmenetileg akár egy nagyobb feszített sátrat is fel lehet állítani, amely alatt szabadtéri pingpong asztalok teszik „sportosabbá” a környezetet s alkalmas szabadtéri rendezvényekre. Az udvari sportpályát az tenné értékesebbé, ha úgy kerülne méretben kialakításra, hogy télen ún. buborékos módon befedhető lenne (ld. pl. Szent Imre Gimnázium). - Sport, magasabb fokon A délutáni, tanórán kívüli testnevelésben fontos szerep hárulhat a sportegyesületi kapcsolatra is. A tervezett sportinfrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódóan az udvaron labdarúgó és ún. szivacsos kézilabda foglalkozások kerülhetnének megvalósításra, így pl. az Újbuda TC edzőinek bevonásával: 15.00-18.00 közötti időszakban. Ez fokozatosan épülne hozzá a meglévő délutáni szakkörökhöz. 19. Minőségbiztosítás – SWOT-analízis Pályázatom végére, de fontosságban nem az utolsó helyre helyeztem az ún. minőségbiztosítást. Az iskola „képességeinek” feltérképezése - ráépítve a meglévő minőségirányítási koncepcióra - az egyik legfontosabb lépés. Ennek egyik eleme az ún. SWOT-analízis (magyarosított nevén GYELV-elemzés). Az elemzés eredményeként egy olyan áttekintést, táblázatot kapunk, mely segít a jövő megtervezésében. A módszer elnevezése tulajdonképpen egy angol nyelvű rövidítést takar, melynek feloldása már be is mutatja a módszert magát. A SWOT-analízis lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel az intézmény, az iskola gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát melyek a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. A fenti kifejezések angol megfelelői: strengths, weaknesses, opportunities és threats, melynek kezdőbetűi adják a SWOT kifejezést. Tehát a vizsgálandó négy terület a következő: erősségek - strengths gyengeségek - weaknesses lehetőségek - opportunities veszélyek - threats (A GYELV-elemzés kifejezés - értelemszerűen - a vizsgálandó szempontok magyar nyelvű meghatározásaiból ered.) Ezen analízis alapvetően az ún. termelő szférából jött, ezért a hangsúly egy közoktatási intézmény esetében az első két tényezőn van, az erősségeken és gyengeségeken. Mert ezeket kell tudnunk pontosan. Éppúgy vezetői, munkaközösség-vezetői, tanári-tanítói vagy éppen könyvtárosi szinten. Mert e nélkül nincs „jövő iskolája” a Sopron utcában…



25 20. Egy távlati terv: két tanítási nyelvű iskola modellje? A 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet szabályozza a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveit. A Sopron úti Általános Iskola egyedisége 2006 előtt a német és angol tagozatos nyelvi oktatáson alapult javarészt. Ezt az „örökséget”, hagyományát célszerű lenne folytatni. A kérdés az, hogy Újbuda egyre bővülő két tanítási nyelvű oktatási kínálatában érdemes-e ebbe az irányba elmozdulni? Az angol világnyelv és a német európai „világnyelv” közül kell kiválasztani azt a nyelvet, amelyet felvállal első osztálytól felmenő rendszerben az iskola s minimálisan három tantárgyban funkcionál. A realitás megítélésem szerint az igényes, emelt szintű nyelvoktatás. Adott esetben erről a távlati tervről, a nyelv kiválasztásáról, Pedagógiai Programba való beiktatásáról közösen kell döntenie az intézmény tantestületnek és a szülői szervezetnek 21. Új elemek: Egészségnap, Európa-év Nagy hangsúlyt helyezek az egészségmegőrzésre és prevencióra ezen a téren. Iskolai kezdeményezésként évente egy-két alkalommal, tavaszi és/vagy őszi sportnaphoz kapcsolódóan szülői beleegyezéssel, együttműködve az iskolaorvossal mérnénk tanulóink vérnyomását, vércukorszintjét és BMIszintjét (testtömegmérés), egybekötve tanácsadással. Szombat délután pedig a szülők számára biztosítanánk ilyen lehetőséget. A megvalósítás feltétele pályázati támogatás és segítő cég (pl. ’77 Elektronika Kft.) megtalálása. Európai uniós létünk legyen úgy jelen a mindennapokban, hogy pl. (erre van példa más iskolában Budapesten) az iskola vagy egyes osztályok választanak egy-egy uniós országot s a tanév folyamán feldolgozzák múltját, jelenét, mélyebben megismerik kultúráját. Nagyon fontos más népek kultúrájának megismerése, mert a toleranciát erősítheti tanulóinkban. 22. Zárógondolatok: jövőkép, kitörési pontok, fejlesztési tendenciák A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton… Egy igazgatói pályázat a helyzetelemzésen, az igazgatói szemlélet, a vezetési koncepció felvázolásán túl a jövőről, az ún. „kitörési pontokról” is szól. Azokról az irányokról, amely felé a következő években az intézmény vezetője, szorosan együttműködve tantestületével, alkalmazotti körével és tágabban szülői hátterével szeretne elindulni. Ez olyan terület, amelyen könnyen lehet ígéreteket tenni, melyeket nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tud megvalósítani egy leendő vezető. Tény az is, hogy az új igazgató első éve egy alapvetően megismerő, részleteiben is feltérképező időszak. Amikor pl. óralátogatásokkal, személyes beszélgetésekkel minden kollégát közelről is megismer. Ez az induló év van arra, amikor a fenntartó önkormányzat felé részleteiben is képes felvázolni az iskolában A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


26 szükséges tárgyi felújításokat. Mert tény, a Sopron úti iskola komoly segítségre, támogatásra szorul. Több téren lemaradásban van. Ez annál is fontosabb, mert az itt folyó igen értékes pedagógiai munka akkor tud a jövőben folytatódni, bővülni s új irányokba nyitni. Az iskola beiskolázási körzete igen nagy (Kondorosi utcától a Hengermalom úton, Fehérvári úton át egészen a Tétényi útig), s többrétegű. Újdonság benne az új Nádorkert megjelenése. Pályázatomban próbáltam azt a mintegy kéttucatnyi főbb területet körbeérni, melyek egy közoktatási intézményét jelenét és jövőjét meghatározzák. Tényekből, a realitásból próbáltam kiindulni és a realitások talaján kívántam maradni. Alcímként jeleztem, hogy a jövő iskoláját keresem, próbálom felépíteni elméletben és gyakorlatban. Remélem, hogy ezzel a Sopron úti iskola biztató jövőbeni kibontakozását segítem elő. Kulcsfogalom nálam a „jövő”. 2011 tavaszán 75 éves lesz az iskola, ötéves a névadó megválasztása. Az évfordulók mindig nagyon fontos pontok egy intézmény életében, egyfajta vízválasztók. Az addigi fogalomrendszer, prioritások újragondolására adnak alkalmat. Vezetési elképzeléseim összefoglalása: pályázatommal azt kívánom kifejezni, hogy szakmai elhatározásomban, képességeimben, gyakorlatom alapján képes vagyok a pályázott intézmény vezetésére. Tudom azt is, hogy a pályázatom csak annyit ér, amennyit megvalósítok belőle. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felvázolt jövőképet fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség támogatása nélkül nem valósíthatom meg. Összegezve: fő célom a partnerközpontú működés fenntartása és fejlesztése, a partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, lehetőségeinkhez képest a partneri igények kielégítése. Jelen esetben a jövő építésének célja motivált a pályázat megírása során. Remélem, 2011 tavaszán lesz szerepem az évforduló megünneplésében. S legalább a következő ötven év előkészítésében… Zárásként külön szeretném megköszönni a Helyi Választási Bizottság igen korrekt segítségét a pályázati felkészülésem során. Budapest, 2010. február 26. Vendégh Zsolt pályázó A jövő iskolája, avagy az iskola jövője a Sopron úton


27

Felhasznált irodalom: -

Oktatási-nevelési koncepció és intézkedési terv felülvizsgálata, Újbuda Önkormányzatának 2007. 03. 23-i újbudai, képviselő-testületi anyaga Újbuda Önkormányzata 2007-2010. közötti költségvetései Barlai Róbertné: Teljesítményértékelés (Pedagógusok és vezetők munkájának értékelése), Bp. 2007. „A szabadság kapujában” Az élet értelméről a szabadság megélése nélkül nem tudunk beszélni. Készítették: a XI. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársai, Bp. 2004. Újbuda, Sportkoncepció (elemző tanulmány), 2009. Iskolanyitogató 2009/2010 (A Hívogató és Iskolanyitogató elmúlt évekbeli kiadásai) Újbuda önkormányzatának honlapja és újságja Közoktatási Esélyegyenlőségi program (Újbuda, 2007.) Köznevelés c. folyóirat 2008-2009. évi lapszámai Újbuda Anno (Budapest XI. kerülete régen és ma), Bp. 2004. Dr. Hoffmann Pál: „Házhelyek Promontoriumnál…”, Albertfalva története, Bp. 1997. Gordosné Szabó Anna: Gyógypedagógia, Bp. 1982. Pálhegyí Ferenc: Személyiséglélektani kalauz, Bp. 1982. Papp Gabriella (szerk.): Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából, Bp. 1994. Nagy Péter Tibor: Hittan-oktatás, Educatio 1994/1. sz. Átányi László meséi, gyermekkönyvei 23. Mellékletek

11 db.



28



29



30



31



32



33



34



PÁLYÁZAT. a Domokos Pál Péter Általános Iskola. (1119 Budapest, XI. Sopron út 50.) OM azonosító: igazgatói állásának betöltésére

Recommend Documents