DOMOKOS PÁL PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA

BUDAPEST XI. KERÜLETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

DOMOKOS PÁL PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA 1119 Budapest, Sopron út 50. Igazgató: Csóti Márta OM azonosító:034990

Készítette: Csóti Márta igazgató, Szigethy Pálné közoktatási szakértő 2004. április Alkalmazotti közösség jóváhagyása: Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: A kiegészítés alkalmazotti jóváhagyása: A kiegészítés alkalmazotti jóváhagyása: A fenntartói jóváhagyás dátuma:

2004. április 21. 2004. április 22. 2004. június 14. 2007. március 30. 2009. április 28.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSA ÉS KÖRÜLMÉNYEI

1.2.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM AZ ISKOLA STRATÉGIAI ALAPDOKUMENTUMA

1.3.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM RÖVID TÁVÚ CÉLJAI, SZEREPE, A PROGRAM MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK

2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA 2.1. AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI 3.

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK

3.1.

A FENNTARTÓNAK A HELYI KÖZOKTATÁSI RENDSZER IRÁNTI ELVÁRÁSAI

3.2.

ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A FENNTARTÁSUKBAN LÉVŐ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL SZEMBEN

3.2.1. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉST, OKTATÁST FOLYTATÓ ISKOLÁKKAL SZEMBEN 3.3.

A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK, MÉRÉSEK RENDJE

3.3.1. A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK RENDJE 3.3.2. MÉRÉSEK

2

4.

MINŐSÉGPOLITIKA

4.1.

AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA

4.2.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

4.3.

MINŐSÉGI CÉLJAINK

4.4.

AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE

5.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

5.1.

A VEZETÉS TERÜLETE

5.1.1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE 5.1.2. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS 5.1.3. STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK TERVEZÉSE 5.1.3.1. A STRATÉGIAI TERVEZÉS FOLYAMATA 5.1.3.2. AZ ÉVES MUNKATERV KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA 5.1.3.3.TERVEZÉS FELADATAI ÁLTALÁBAN 5.1.3.4.HATÁSKÖR MÁTRIX 5.1.4. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 5.1.4.1. VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 5.1.4.2. MINŐSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS 5.1.4.3. PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS 5.1.4.4. TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉS NEVELTSÉGI MÉRÉSEK 5.1.4.5. INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS, ÖNÉRTÉKELÉS 5.1.4.6.

IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

5.1.4.7.

TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

5.1.4.8.

AZ ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 3

5.1.4.9. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS 2007. (A KÖZALAKALMAZOTTAK

ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS

MINŐSÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE; A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE; A PEDAGÓGUS KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSI SZEMPONTJAIHOZ RENDELT INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE, ADATFELVÉTEL) 2009.

5.1.4.10. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2007. 5.2.

PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA

5.2.1. PARTNERAZONOSÍTÁS FOLYAMATA 5.2.2. PARTNEREK IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS FOLYAMATA 5.2.3. KAPCSOLATTARTÁS A RÉSZTVEVŐKKEL 5.3.

OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

5.4.

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE

5.5.

FELELŐSSÉGI MÁTRIX

6.

AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

7.

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

8.

ZÁRADÉK

9.

MELLÉKLET (JEGYZŐKÖNYV AZ ELFOGADÁSRÓL 2009. ÉS

KÉRDŐÍVEK)

4

10. MELLÉKLET A KÖZALAKALMAZOTTAK (PEDAGÓGUSOK ÉS NEM PEDAGÓGUSOK) TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ (A RENDELET HIVATKOZÁSA) 2009.

11. FÜGGELÉK (RÉSZLETEK AZ ÖMIP – ből : KIEGÉSZÍTVE A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLTAL - 129/2007 /XI:ÖK./III.23. számú határozattal - ELFOGADOTT INTÉZMÉNYVEZETŐI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSSEL)

I.

BEVEZETŐ

1.1.

Az Intézményi Minőségirányítási Program készítésének törvényi előírása és körülményei Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának

folyamatos

javítása,

fejlesztése

céljából

meghatározza

minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban:

intézményi

minőségirányítási

program).

Az

intézményi

minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 5

Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” Az elmúlt évek minőségirányítási próbálkozásainak tapasztalatai igazolták azt a feltevést, hogy a közoktatási intézményekben hatékony minőségfejlesztési rendszer csak abban az esetben építhető ki, ha a fenntartó is részese annak Az intézmény minőségirányítási programjának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat minőségirányítási programjával. A törvény legújabb módosítása megerősítve és pontosítva a minőségirányítás szerepét és helyét a rendszerben, bevezetve a fenntartói minőségirányítás fogalmát és kötelezettségét pótolta ezzel a rendszer működését eddig akadályozó hiányzó láncszemet. Budapest Főváros XI. kerület Önkormányzata a fenntartói minőségirányítási programot a törvényi előírásoknak megfelelően 2004. január 30-ig elkészítette. 1.2.Az

Intézményi

Minőségirányítási

Program

az

iskola

stratégiai

alapdokumentuma. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényt módosító 2003. LXI törvény 40§ (10) bekezdésében foglaltak értelmében a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési

rendszert

a

közoktatási 6

intézmény

minőségirányítási

programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program a pedagógiai - nevelési program megvalósítását támogató eszközrendszer. Az a célunk, hogy az iskolánkban kialakult belső igény a szakmai munka intézményi szintű jobbítására folyamatosan fennmaradjon, a legjobb gyakorlat intézményen belül és kívül megismerésre kerüljön. Fontos, hogy a teljes dolgozói kör a szervezet eredményesebbé tételében és a tanulásszervezésben alkalmazza a minőségfejlesztés eszközrendszerét. 1.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program rövid távú céljai, szerepe, a program működtetésére vonatkozó elképzelések Intézményünk 2003/2004 tanévben megkezdte a COMENIUS 2000 I. Intézményi Modell Partnerközpontú működés kiépítését. Intézményünk elkötelezett arra vonatkozólag, hogy a partnerei elégedettségét saját működése minőségi indikátorának tekintse, s ezért támogató szervezet segítségével minőségfejlesztési rendszert működtessen.

A partnerközpontú működés csak a partnerek, és az intézmény cselekvő együttműködésével valósulhat meg. A partnerközpontú működés kiépítésével erősödik iskolánk szolgáltató szerepe. Az önértékelés gyakorlattá válásával az intézményvezetés kezébe olyan eszköz kerül, amely kijelöli az intézményi fejlesztési irányokat, alapjául szolgál az intézményfejlesztési terveknek. A rendszer kialakítás és fejlesztés több éves időtartamot jelent. 7

Az intézmény működtetése során a vezetés, a tervezés, a mérés értékelés tanulás szervezésben, az oktatás-nevelés területén, emberi erőforrás fejlesztésben, a folyamatok eredményesebbé tételében kívánjuk alkalmazni a minőségfejlesztés eszközrendszerét, az intézményértékelés eredményeit. A pedagógusok értik, elismerik, és elfogadják a minőségfejlesztés szükségességét, tudják, hogy a partnerekkel való együttműködés a minőségi munka biztosítéka.

2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA

Intézményünk jogelődje 1911-ben nyitotta meg a kapuit a mostani Sopron úti épülettől néhány utcányira, a századfordulón kiépülő Kelenföldi gyártelepen dolgozó munkások gyermekei számára. Ez volt az úgynevezett "barakkiskola". Ideiglenes épületnek szánták, mégis 25 évnek kellett eltelnie, míg 1935-ben jelenlegi helyén felépült a (főváros akkoriban egyik legmodernebbnek számító, legjobban felszerelt) 6 osztályos elemi iskolája. Egészségügyi szempontból is jól választották meg a helyét, mert főútvonalhoz közel, de kisebb forgalmú mellékutcában épült. A háború után, amikor létrehozták a 8 osztályos általános iskolákat, néhány tanteremmel bővítették az épületet. 1974-ben az épületben működő óvoda csoporttermeit is megkapta. Ma 24 tanteremben (többségük 45 m2 alapterületű), egy tornateremben és egy tornaszobában, egy táncteremben, egy műhelyben folyik az oktató-nevelő munka. A tantermek (néhány szaktanterem kivételével) a délutáni tanórán kívüli foglalkozások színterei is. 8

Az iskolát kert veszi körül. Az előkert bokrait, virágait a tanulók gondozzák. Az épület mögött elkerített sportudvar és napközis játszóudvar van. A szaktantermek felszereltsége jó. A fejlesztés folyamatos. Az elmúlt években folyamatosan újították fel az épület külső csatornarendszerét, a bejárati lépcsőfeljárót, a bejáratot díszítő szobrokat, a tornatermi sgrafittót, a lépcsőházat, a folyosókat, az ebédlő burkolatát és a tetőt. Megkezdődött a világítás korszerűsítése, részben megtörtént az osztályok tisztasági meszelése, mázolása, a parketták csiszolása lakkozása, a falak burkolása. Az éves költségvetés nemcsak a működéshez, de a folyamatos fejlesztéshez is biztosítja az anyagi feltételeket. Ebben jelent segítséget a "Szülők és Nevelők a Sopron úti Iskoláért" Alapítvány, mely nemcsak a tárgyi feltételek javítását szolgálja, hanem hozzájárul iskolai táborok öltségeihez, cserekapcsolatok kiépítéséhez (Ausztria, Kárpátalja, Moldva). Iskolánknak 44 pedagógus és 17 technikai státusza van. Külső munkatársak: családgondozó, logopédus, hitoktatók, iskolaorvos, védőnő. A tanulók elsősorban az iskola körzetéből jönnek, de az angol és német nyelv emelt szintű oktatása, a tehetséges gyerekekkel, ill. a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás, valamint az, hogy az iskolai munkánál figyelembe vesszük tanulóink képességeit és ehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét ill. a kiegészítő szolgáltatásokat (differenciálás tartalmakban, módszerekben; logopédia; gyógytestnevelés; egyéni fejlesztés, néptánc, tehetséggondozás) körzeten kívül is vonzóvá teszik iskolánkat. Gyermekeink 25 %-a hátrányos helyzetű (családi viszonyai, krónikus betegség, szociális helyzete, mozgáskorlátozottsága miatt). 9

30 tanuló az átlagostól eltérő mentális, pszichés és testi adottságokkal rendelkezik. Az

indulási

hátrányok

csökkentése

érdekében

fogyatékos

gyermekeket

(mozgássérült, magatartási - beilleszkedési zavarokkal küzdő, gyengén látó, beszédhibás, dyslexiás stb.) épekkel egy osztályban tanítunk. Mind ez nemcsak sajátos nevelői hozzáállást, hanem speciális pedagógiai, pszichológiai felkészültséget igényel. Ezt felismerve (élve a törvényi keretek és a fenntartói jogokat gyakorló XI. kerületi Önkormányzat által biztosított lehetőségekkel) 1992-től fejlesztő pedagógus szervezi, irányítja, differenciált csoportokban, az adott problémákra koncentrálva ezt a munkát. A részképességek ill. az egyes részképesség hiányok felismerésének fontosságát és időben történő célirányos fejlesztését tűztük ki célul. Ez egyben a későbbiekben már nehezen korrigálható tanulási zavarok prevencióját is jelenti. Eredményes, szintre hozó fejlesztő pedagógia minél korábban, az iskolakezdésig, legkésőbb a kisiskolás korban képzelhető el. Amennyiben ez nem így történik olyan problémák rakódnak egymásra, amelyek már krónikus, maradandó tanulási és személyiség zavarokhoz vezetnek. Számos felső tagozatos tanuló iskolai kudarca és az ezt kísérő egyéb devianciák ide vezethetők vissza. A fejlesztő pedagógus által a legproblematikusabb rétegre irányuló kiscsoportos, esetenként egyéni fejlesztés, ill. az iskola foglalkoztatási rendjében különböző szervezeti keretek között (differenciált óraszervezés, bontott csoport, korrepetálás, néptánc, napközis szabadidő, szakkör, logopédia, gyógytestnevelés, középiskolai felvételi előkészítő tanfolyam szervezése stb.) végezhető tevékenységek során megvalósított programokkal kompenzálni lehet az e téren mutatkozó hátrányokat. A tapasztalat szerint az osztályokban az értelmi képességek megoszlása (megfelelő számú jeles, jó, közepes, elégséges), az alkatilag tarka osztály teszi lehetővé a 10

kiegyensúlyozott munkát, és adja meg a keretet a tanulók egészséges testi-lelki fejlődéséhez. Ezért 1993 óta nincsenek tagozatos osztályaink, csak csoportjaink, amelyek emelt óraszámban tanulják az angol vagy a német nyelvet. Az osztályok másik csoportja idegen nyelvet kisebb óraszámban tanul, és órarendbe épített matematika ill. magyar nyelvtani felzárkóztató órákon vesz részt. Ezeknek az óráknak a felhasználása évről évre változik: mindig az adott gyerekcsoport szükségleteinek megfelelően. Így elértük, hogy amíg az alsó tagozat első és második évfolyamán még előfordul, hogy a szülő kérésére ill. a tanító, a logopédus, a pszichológus javaslatára osztályt ismétel a tanuló, addig a felső tagozaton évek óta nem volt a tanév végén elégtelen osztályzat egyetlen tárgyból sem.

11

2.1. AZ INTEZMÉNY CÉLJAI 1. Az általános műveltség megalapozása, eredményes ismeretszerzés a tanuló képességeihez mérten. Ezen belül:  az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom kialakítása),  felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (kitartás, szorgalom, kreativitás, értékelés, önértékelés),  egészségvédelem; az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. 1. Az egyénre szabott tanítási módszerek segítségével az önálló tanulás technikáinak elsajátítása; igény a folyamatos önművelésre; nyitottság az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 2. A nyitott, segítőkész, probléma érzékeny, környezetéért felelősséget értő és vállaló, együttműködő, a konfliktusokat kezelni tudó személyiség kialakítása. Erkölcsös viselkedés a társakkal szemben: az önzetlenség, a szeretet a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. 3. Felkészítés társadalmi szerepekre: Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, fegyelem, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. 4. A család szerepének fontossága: a szülők, nagyszülők tisztelete, megbecsülése, szeretete. 6. A szülőföld Magyarország és a Kárpát-medence ismerete, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása:

12

 gyakorlati környezetvédő kézségek megtanítása a környezettel való harmonikus együttélés céljából,  szokások, hagyományok elfogadtatása,  népünk művészeti, népművészeti alkotásainak, történelmének, Magyarország, a Kárpát-medence földrajzának megismertetése azonosulás a magyar múlttal.  a kisebbségbe került magyarság sorsáért érzett felelősségvállalás ill. az ott élőkkel való kapcsolattartás (cseretáborok, levelezés, kirándulások stb.) formáinak kialakítása, • a hazánkban befogadott kisebbségek és más népek kultúrájának, hagyományainak a tiszteletben tartása, • Magyarország jelképeinek ismerete, tisztelete megbecsülése, • nemzeti önbecsülés, hazaszeretet érzésének kialakítása. 7. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása (Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok). Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 8. Az ország jövőjét meghatározó EU csatlakozás előzményeinek és következményeinek megismertetése a tanulókkal és az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása. 9. Az iskolai nevelő és oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanulóink legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén:  minden tantárgyból megtelel az alapfokú nevelés-oktatás  kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,

13

(a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a tantervben megfogalmazott követelményeknek),  rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen,  ismeri a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

14

3. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Minőségirányítási Programját a képviselőtestület 2004. január 26-án a 11/2004./XI.ÖK/I.26./számú határozatával jóváhagyta. Az Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Minőségirányítási Programja alapján a

fenntartó elvárásai az általa fenntartott közoktatási rendszer

működésével kapcsolatban: 3.1.

A fenntartónak a helyi közoktatási rendszer iránti elvárásai:

a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak az érvényesítése, a hazaszeretetre nevelés, az egészséges nemzettudat kialakítása, az alapvető erkölcsi értékek elsajátítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak tiszteletben tartása és kötelességeiknek meghatározása, a nemzeti kultúrának, mint egyedi de az európai, illetve az egyetemes kultúra részének megőrzése, hagyományainak ápolása, a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának minta magyar kultúra szerves részének megőrzése. Ezen alapelvek megtalálhatók iskolánk pedagógiai programjában s azt tükrözi a fenntartó önkormányzat jövőképe is, melyet minőségirányítási programunk elkészítésénél különösen figyelembe vettünk:

15

A XI. kerületi Önkormányzat mint közoktatási intézményfenntartó fontosnak tartja, hogy a jövőben is színes, a helyi lakossági igényeket magas szinten kielégítő, a helyi lehetőségeket kiaknázó és a helyi elképzeléseket megvalósító, innovatív nevelési-oktatási

intézményhálózatot

működtessen.

Az

intézményhálózat

kialakítása, átalakítása során fontosnak tartja, hogy színes szakmai profilú, átjárható és átlátható intézmények működjenek a kerületben, melyekben az intézmények pedagógiai munkájuknak szakmai sajátosságai autonóm módon jelennek meg, amelyek egyidejűleg képesek a minőséget, a pedagógiai és pénzügyi hatékonyságot kezelni. Mindezekhez a fenntartó önkormányzat a maga eszközeivel meg kívánja teremteni az esélyt az intézményi eredmények és a hatékonyság minél szélesebb körű elérésére, nyomon követi az intézményi alapító okiratokban megfogalmazott feladatok teljesítésének színvonalát, messzemenően figyelembe veszi az intézményi kompetencia- és felelősséghatárokat, a széles értelembe vett partneri elégedettséget, partneri elvárásokat, ennek érdekében kidolgozza és működteti a fenntartói minőségirányítási rendszert.

16

3.2.

Általános elvárások a fenntartásukban lévő közoktatási intézményekkel szemben: a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés, a mikro és makro környezet változásaihoz való rugalmas alkalmazkodás, a partnerközpontú működés, a gyermekek releváns életkori és egyéni képességei szerinti szükségleteinek megfelelőnevelés-oktatás, a tanulók/gyermekek érdekeinek megfelelő működés, az intézményi önértékelési rendszer bevezetése és működtetése, a harmonikus munkahelyi légkör megteremtése, a köz szolgálatának szellemiségét sugalló intézményvezetés.

A fenntartói elvárások teljesítésének értékelése során az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít: az intézmények stabil működésének alárendelt, reális körzethatárok kialakítására, megállapítására, a kétirányú információáramlás hatékonyságának növelésére, a közoktatási intézmények fenntartóként való gazdaságos működtetésének elősegítésére, intézmények szakmai, jogi és gazdaságossági szempontok alapján történő megítélésére, értékelésére, ezen szempontok alkalmazására a vezető-kiválasztás során, a fenntartói irányítás érvényesítésre a tervszerűség és a tudatosság elveinek megfelelően, a nevelési-oktatási bevonására.

intézmények

döntési

17

folyamatokba

való

tervszerű

3.2.1. Fenntartói elvárások az alapfokú nevelést-oktatást folytató iskolákkal szemben az intézmények a tanulói képességek, kézségek megfelelő szintű kialakítását kiemelt területként kezeljék az iskoláztatás folyamán, a gyermekek óvodából iskolába való átmenetének megkönnyítése, a kognitív tudás mélyítésére nagy figyelmet fordítsanak, az iskolai pedagógiai programokban kitűzött célok színvonalas teljesítésére helyezzék a fő hangsúlyt, az intézményi pedagógiai programokban megfogalmazott speciális feladatok teljesítését tekintsék elsődleges célnak, erre vonatkozóan építsék ki és működtessék mérési rendszerüket (differenciált egyéni képzés, harmonikus személyiségfejlesztés, komplex művészet, mentálhigiénés program, beszéd olvasás - írásfejlesztés, fejlesztő pedagógiai foglalkozás, környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, lépésről-lépésre program), a módszertani kultúra fejlesztése érdekében szorgalmazzák a továbbképzéseken, konferenciákon való részvételt, a tanulókat készítsék fel a középiskolai tanulmányok sikeres folytatására, kiemelt figyelmet fordítsanak a tehetséggondozásra, ennek érdekében szorgalmazzák a kerületi, budapesti és országos versenyeken való tanulói részvételt, a tanulók felkészítést szervezzék meg, a fenntartó által biztosított többletóra-keret terhére szervezzék meg a tanulók felzárkóztató foglalkozásait, a lehetőségekhez mérten csökkentsék a lemorzsolódást, a tanulói hiányzás okait kutassák fel, a gyermek és ifjúságvédelemben a prevencióra helyezzék a hangsúlyt, ennek érdekében építsék ki elsődleges jelzőrendszerüket, naprakész kapcsolatot tartsanak a gyermekvédelemmel foglalkozó kerületi és egyéb intézményekkel, a továbbképzési program alapján készítsék el beiskolázási tervüket a pedagógiai programban szereplőkkel összhangban,

18

megfelelő létszámmal működtessék az egyes évfolyamokon az osztályokat, tanulócsoportokat, a hatékony ésszerű gazdálkodás szem előtt tartásával szervezzék az iskolai tevékenységet, pályázatokon való részvétellel is szorgalmazzák a pedagógiai innovációt, határozzák meg minőségpolitikájukat, minőségirányítási rendszerüket.

19

dolgozzák

ki

és

működtessék

3.3. A fenntartói ellenőrzések, értékelések, mérések rendje A közoktatási törvényben foglaltak alapján az önkormányzati intézményfenntartóknak legalább 4 évente átfogó ellenőrzést kell tartaniuk a közoktatási intézményeik működésére vonatkozóan. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a pénzügyi, gazdálkodási tevékenységekre, a törvényességi működés, valamint a szakmai, pedagógiai tevékenység vizsgálatára. Az ellenőrzés célja kettős. Az ellenőrzés során Önkormányzatunk kellő mennyiségű információt kap intézményei működésének több különböző szempont alapján történő értékeléséhez, ezzel a fenntartói döntéshozatalt könnyíthetjük meg. Másrészt segíthetjük intézményeinket is abban, hogy kellő visszacsatolással az ellenőrzések során feltárt esetleges hiányosságaikat korrigálni tudják, illetve segítheti Önkormányzatunkat is a szükséges korrekciók elkészítésében. Az ellenőrzéseket ún. ellenőrzési terv alapján végezzük, melyben meg kell határozni: az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés időpontját, gyakoriságát, lehetséges időpontját, időtartamát, az ellenőrzés során vizsgálandó adatokat az indikátorrendszer alapján, az ellenőrzés szempontjait, az ellenőrzést végző személyeket, az ellenőrzés módszereit, a tapasztalatok visszacsatolásának módját, esetleges utóellenőrzések rendjét. Önkormányzatunk a fenntartói ellenőrzések során a partnerközpontúság elvét szem előtt tartva szakmailag megalapozott, a PDCA ciklusnak megfelelő ellenőrzési program alapján értékeli az intézmények munkáját. Az értékelés célja, hogy segítsük intézményeinket a folyamatos fejlesztés mindennapi gyakorlatban való megvalósításában azért, hogy mind magasabb szinten legyenek képesek szervezeti, szakmai céljaikat megvalósítani. Ezek figyelembevételével a fenntartói ellenőrzések során az alábbi alapelveket tartjuk fontosnak deklarálni: az ellenőrzést végző személyek szakmai kompetenciája biztosított legyen, az ellenőrzés a törvényi előírásoknak megfelelően az érintettekkel való egyeztetésnek megfelelően történjen, az ellenőrzés során az intézményi szakmai autonómia biztosított legyen,

20

az ellenőrzés tapasztalatairól, megállapításairól minden esetben kapjanak visszajelzést az érintettek. Az ellenőrzéseket követő fenntartói értékelések során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az értékelés minden esetben az ellenőrzés mérhető tapasztalataira épüljön, objektív és építő jellegű, segítő szándékú legyen, a szakmai munka megítélésénél vegye figyelembe: az intézmény pedagógiai dokumentumaiban megfogalmazottak teljesülésének, megvalósításának minőségi szempontjait, a gyermekek/tanulók jogainak érvényesülését, az intézményi működés során kapott információk, tapasztalatok visszacsatolását, azok beépülését a napi pedagógiai gyakorlatba, az innovációk meglétét a nevelési, oktatási gyakorlatban. Az intézményi munka értékelése a vezetői tevékenység értékelését is magában foglalja, a vezetői munka megítélése során az intézményi dokumentáció minősége mellett az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak kiemelni: a vezető : vezetési stílusát, szociális érzékenységét, problémakezelő, panaszkezelő magatartását, tapasztalatainak minőségét, hatékonyságát, együttműködő készségét, szakmai kompetenciáját, tudásának korszerűségét, szervezetépítő, motiváló képességét, innovációk iránti nyitottságát, gazdálkodását, közszerepléseit, publikációt, a pedagógiai közéletben való részvételét. A vezetői munka megítélése során kiemelt figyelmet fordítunk a fenti szempontrendszer következetes alkalmazására, valamint az értékelési szempontrendszer nyilvánossággal való megismertetésére

21

3.3.1. A fenntartói ellenőrzések rendje

terület

időpont - a vezetői megbízás 4. évében

T Ö R V É N Y E S S É G I

időtartam törvényességi vizsgálat időtartama főszabályként: 25 nap

- az 5. tanév/nevelési év 1. - általában 1 félévében hétnél nem hosszabb - törvényi változások -a miatt tapasztalatoktól alkalmanként függően változhat az időtartam - probléma (utóellenőrzések) esetén azonnal

ellenőrzést végzők

módszerek

az ellenőrzés tárgya

az Oktatási Osztály - dokumentumelemzés - indikátorrendszer munkatársai főbb mutatói (köztisztviselők) - az alapító - megbeszélések okiratban meghatározott feladatoknak - interjúk megfelelő működés - továbbképzések törvényességi vonatkozásai - tanügyigazgatási dokumentumok ellenőrzése - munkáltatói joggyakorlat - az erőforrások vizsgálata a törvényes működés szempontjából 22

sikerkritérium - az intézmény működése a jogszabályi előírásoknak megfelelő - az utóellenőrzés időpontjára a feltárt hiányosságokat korrigálta az intézmény

terület

időpont

időtartam

ellenőrzést végzők

módszerek

az ellenőrzés tárgya - pedagógiai és nevelési program

S Z A K M A I P E D A G Ó G I A I

- cél-feladatkövetelmény koherenciája

a vezetői kinevezést követő 2. évben

a feladattól és a külső szakértő döntési kompetenciájától függően

az Országos Szakértői Névjegyzéken szereplő külső szakértő

a szakértő kompetenciája

- speciális profil, vállalt feladatok teljesülési színvonala - belső ellenőrzés mérés, értékelés - minőségfejlesztés szervezeti kultúra - munkarend, munkafegyelem - DÖK működése - prevenció, gyermekvédelem - szülőkkel, partnerekkel való együttműködés - munkatervek, beszámolók

23

Sikerkritérium - az intézmények szakmai munkája fejlődik - a pedagógiai programban vállalt feladatok teljesülnek - partnerközpontú módon működik az intézmény - a DÖK működése jogszerű és tartalmas

terület

időpont

időtartam

- a vezetői kinevezés 4. évében

- főszabályként az időtartam 1 hét

ellenőrzést végzők - Közgazdasági Iroda munkatársai

módszerek - információgyűjtés - dokumentumelemzés

- revizor - szükség esetén azonnal P É N Z Ü G Y I

- feladattól függően, a szakemberek által meghatározottak alapján

- a pénzügyi szabályzatok alkalmazásának ellenőrzése

az ellenőrzés tárgya - gazdasági, költségvetési mutatók az indikátorrendszer alapján - nyilvántartások - leltár

sikerkritérium - takarékos és hatékony gazdálkodás - szabályzatoknak megfelelő működés - jogszerű gazdálkodás

- szerződések - tankönyv támogatás rendje - munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés - bérjellegű kifizetések (túlóra, helyettesítés, készenlét, táppénz) - állami normatívák igénylésének, elszámolásának jogszerűsége

24

- állami normatívák jogszerű felhasználása - jogszerű kifizetések

terület

időpont - vezetői beszámolók évente

V E Z E T Ő I

időtartam

ellenőrzést végzők

- tanévek végén

- vezetői - a kinevezés 5. önértékelés 5 évében évenként

módszerek - információgyűjtés

az ellenőrzés tárgya - szakmai felkészültség

- dokumentumelemzés - továbbképzések iránti nyitottság - a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa megbízott köztisztviselő

- interjú

- erőforrásokkal való gazdálkodás - vezetési funkciók

M U N K A

gyakorlása - minőségfejlesztés - változások menedzselése

25

sikerkritérium - fenntartói elvárásoknak való megfelelés

terület

P A R T N E R K Ö Z P O N T Ú M Ű K Ö D É S

időpont

időtartam

- két évente - főszabályként időtartama 1-5 nap

ellenőrzést végzők

módszerek

- az Oktatási Osztály minőségfejlesztéssel foglalkozó dolgozói

- kérdőíves felmérés - interjúk

- külső tanácsadók

- adatgyűjtés

az ellenőrzés tárgya - a partnerközpontú működés tapasztalatainak beépülése a mindennapi működésbe - a PDCA logika érvényesülése

- klímavizsgálat - a szervezeti kultúra vizsgálata - partneri igény- és elégedettségmérés

26

sikerkritérium - partnerközpontú működés megvalósulása

3.3.2. Mérések terület

a mérés tárgya - neveltségi szint - személyiségfejlesztés

nevelés - az életkornak megfelelő szocializált magatartás - kulturált viselkedés - szociokulturális háttér - tanulói képességek vizsgálata - tanulói tudásszint vizsgálata

mutatók - szülői elégedettség

- megfigyelés

- pedagógusok elégedettsége

- kérdőíves felmérés

- tantárgyi mérések

gyakoriság - évenként az 1,. 5., 8. tanévek elején

sikerkritérium - pozitív szülői és pedagógusi visszajelzések - a tanulók kulturált viselkedése

- adatelemzés - teszt - tantárgyi kompetencia eredmények - versenyeredmények

- kompetenciamérés oktatás

módszerek

- kimeneti eredmények

- fogalmazás - feladatlap - feladatbank - teszt - háttéradatok mérése, valamint a mérést végző szakemberek kompetenciája alapján meghatározott egyéb módszerek

27

- tanévenként a PSZK és az intézmény által összeállított, a fenntartóval egyeztetett mérési terv szerint - tantárgyi mérés az intézkedési tervben foglaltak alapján - tehetséggondozás, felzárkóztatás mérése 2 évente, szükség esetén követő mérés

- jó magatartás jegyek - kimeneti eredmények javulnak - az eredményesség követhető - pozitív trendek rajzolódnak ki

terület

a mérés tárgya

- gyermekvédelmi esetekkel kapcsolatos gyermek- és intézményi ifjúságvédelem intézkedések - a prevenció megvalósítása - tanulmányi eredmények vizsgálata - a beiskolázás eredményei - a felvételik eredményei hatékonyság

- az érettségi vizsgák eredményei

mutatók

módszerek

- hátrányos és veszélyeztetett gyermekek/tanulók száma

- statisztika - beszámolók elemzése (területgondozók, gyermekvédelmi felelősök)

- a gyermekvédelmi kezdeményezések száma - középiskolákba felvettek száma, aránya

- beszámolók

gyakoriság - évente

sikerkritérium - a gyermekvédelmi esetek száma csökken - az intézkedések hatékonysága nő

- évente, az egyes - a kimeneti tanévek végén eredmények Javulnak

- statisztikák elemzése

- sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma, aránya

- a felvettek aránya nő

- felsőoktatásba felvett tanulók száma, aránya - ECDL vizsgát tett tanulók száma, aránya - nyelvvizsgát tett tanulók száma, aránya - tanulmányi átlagok 28

- a külső megmérettetésen sikeresen részt vett tanulók száma emelkedik

4. MINŐSÉGPOLITIKA 4.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Iskolánk nyolcosztályos, melynek alapfeladata az általános iskolás korú tanulók képzése és felkészítése a középiskolai tanulmányok folytatására olyan korszerű ismeretek átadásával, amelyek alapján tanulóink képességeikhez mérten megállják helyüket a középfokú oktatási intézményekben. Célunk, hogy - a tanulás iránti motivációjukat "egész életre" szólóan megtanulják fenntartani, - az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása révén megfelelő nyelvtudással rendelkezzenek. Iskolánk szemlélete teljességgel gyermekközpontú, ahol nemcsak az étkeztetésükről, hanem napközi otthonos, tanulószobás ellátásukról is gondoskodunk. A gyermekek védelmet élveznek a legális és illegális drogokkal ( alkohol, cigaretta, kábítószer ) szemben. Oktatási - nevelési programunk tartalmazza a módokat, melyekkel a tanulók képességeinek kibontakoztatását és személyiségük fejlődését segíti; a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók "erős és gyenge" oldalait fejleszti: együtt neveljük a hátrányos helyzetű, a speciális nevelési igényű ill. a tehetséges gyermekeket, igénybe véve a fejlesztő pedagógus és az iskolapszichológus segítségét, mindennapjainkban megvalósul a differenciálás, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás- és fejlesztés módszere is. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók mentálhigiénés és környezettudatos nevelésére is. A fenti célokat csak egy a munkájuk, hivatásuk iránt elkötelezett pedagógusgárdával lehet megvalósítani, akik mindenkor nyitottak a tovább- és önképzésekre. A megszerzett korszerű, új információkat, ismereteket szinte "azonnal" képesek napi oktató-nevelő tevékenységükbe beépíteni. Munkánk fontos részét képezi a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás

29

4.2 Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk a 1119 Budapest, Sopron út 50 szám alatti Domokos Pál Péter Általános Iskola nevelőtestületének, teljes alkalmazotti körének és partnereinek részvételével teremtjük meg a szeretetteljes iskolai légkört, melyben a gyermekeket megbecsülés és szeretet övezi. Nyugodt, otthonos iskolai légkörben a tanuló személyiségének tiszteletben -tartását, egyéni adottságainak figyelembevételét, önbecsülésük erősítését, bevonásokat az iskolai élet szervezésébe és szeretetteljes kapcsolatok kialakítását hangsúlyozzuk és tartjuk elsődlegesnek. Iskolánk elsősorban a tanuló igényeinek kíván megfelelni és érdekeit kívánja szolgálni. Minőségpolitikánk megvalósításával azt a célt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az elvárásoknak megfelelően a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus kibontakoztatását, szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelését tartjuk fontosnak, ezen belül is a tanulók alapkészségének kifejlesztését, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását és olyan ismeretek közlését, melyek megalapozzák a tanulók világszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Fentiek hosszú távú megvalósítása érdekében naprakészen fejlesztjük önmagunkat, közösségünk személyiségét, nálunk a minőségi munka alapkövetelmény. Intézményvezetésünk

és

dolgozóink

elkötelezettek

a

már

életbeléptetett

minőségirányítási rendszer működtetésében, mely intézményünk jövőjének fontos záloga.

30

4.3 Minőségi céljaink Cél 1./ A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyűjtése és beépítése a mindennapos nevelőoktató munkába

2./ Minőségfejlesztéshez értő szakemberek képzése

3./ Alkalmazottak bevonása a fejlesztő munkába

4./ Megfelelő képzettségű munkatársak alkalmazása

Sikerkritériumok Hiteles mérőeszközök, módszerek kidolgozása Partnereink 60%-a visszajelez a kérdéseinkre Intézkedési terveink kidolgozása, működtetése Intézkedési terveinket a partnereink 60%-a támogatja Kiépített információs rendszer az ötletek gyűjtésére Legalább 2 fő végezzen szakirányú képzést A nevelőtestület 100%a aktívan dolgozik a fejlesztésekben és a belső képzéseken A nevelőtestület minden tagja aktívan dolgozik a minőségfejlesztési munkában A fejlesztésben résztvevőket kidolgozott és elfogadott motivációs rendszer segíti. 100%-os szakos ellátottság Szakmódszertani, didaktikai továbbképzéseken való részvétel. Továbbképzési terv teljesítése. 31

Idő évente

Indikátorok Partneri elégedettségi mutatók (közvetlen, közvetett) Alkalmazott mérőeszközök és módszerek száma Az intézkedési terveink támogatottságának %-a.

2005. márc.15-ig

Résztvevők/képzett ek száma. Belső, illetve külső képzések száma, sikeressége.

Folyamatosan 2004. szeptember 1.

Fejlesztésre fordított munkaórák száma.

Folyamatosan 2004. szeptember 1.

Szakos ellátottság, részvételi arány a továbbképzéseken. Többdiplomások száma, fejlesztő pedagógus száma.

5./A szülőkkel való kapcsolattartás legyen hatékonyabb!

Intézkedési terv végrehajtása, a megvalósulás értékelése.

6./ Váljon rendszeressé és hatékonnyá a társintézményekkel való kapcsolat!

A következő 2004. elégedettségmérésnél december javuljon az 15. elégedettség

2004. dec.1. A szülői folyamaértekezleten tosan megjelent szülők száma. Családlátogatások száma.

7./ Javuljon a tanulók A következő partneri viselkedéskultúrája igény- és elégedettségmérésnél ez a terület javuljon 8./ Társadalmi hatás Programkínálatunk gyakorlása a térség széles körű lakosságára megismertetése 9./ Intézményi szintű Az értékelési, mérési értékelési rendszer rendszer jól működik, működtetése a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek

32

A dokumentáció ellenőrzése negyedévenként. A munkatársak beszámolói.

2005. június Havi értékelések 30. eredményei. Folyamatos

Rendezvényeinken való részvétel.

2005. június Értékelések, 30. mérések száma. Az folyamatos elemzésről készült dokumentumok.

4.5. Az intézmény jövőképe A nyitott önértékelés részeként elkészítettük intézményünk jövőképét, mely szoros összhangban van a Pedagógiai Programunkkal.

VEZETŐ

KÖZÖS

Megfelelő kapcsolat a fenntartóval, a társintézményekkel, szülőkkel

Az anyagi – tárgyi feltételekben még meglevő hiányosságok kiküszöbölése

További előrelépés a következetes, színvonalas munkavégzés felé

A tanulói létszám megőrzése, illetve növelése

Biztos költségvetési háttér, a minőségi munka elismerése

DOLGOZÓI

Jó munkahelyi légkör Elégedett, érdeklődő, támogató szülői közösség

Egyenlő teherviselés Nagyobb fokú aktivitás a tanulmányi és közösségi munkában Anyagilag megfelelően elismert, kreatív dolgozói gárda A gyermekek szabadidős tevékenységének bővítése Közös kirándulások (szülő, diák, tanár) A tudás becsületének megőrzése Otthonosság

33

5. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Iskolánk számára a minőségfejlesztés, a minőségirányítási rendszer kiépítése megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével az intézmény képes lehet eredményesen és hatékonyan működni, de ezeket a kereteket nekünk kell konkrét tartalommal megtölteni. A minőséget értéknek tekintő intézményben kialakul a belső igény a szakmai

munka

intézményszintű

jobbítására,

az

intézkedési

tervek

között

hangsúlyosan jelenik meg a pedagógiai munka fejlesztése. Szervezeti kultúránk részévé válik a fenntartható innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztés is, azaz a munkánk rendszeres értékelésével tudjuk módosítani, fejleszteni céljainkat, tevékenységeinket, alkalmazott módszereinket, legyünk képesek arra, hogy egyre jobban végezzük feladatainkat. 5.1. A VEZETÉS TERÜLETE 5.1.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A vezetés szerepét a teljes intézményre vonatkozóan vizsgáltuk a nyitott önértékelés során. Az igazgató törvényi kötelezettsége az iskola minőségirányítási programjának működtetése. Ennek érdekében a vezető feladatai:  segíti az iskolát a helyi pedagógiai programban megfogalmazott céljai elérésében  hatékonyan alkalmazza az iskola pedagógusainak szaktudását és képességeit  jól képzett pedagógusokat biztosít az iskola számára  segíti a teljes alkalmazotti kör elégedettségét és önmegvalósítását  az emberi erőforrás fejlesztés elveit mindenki számára világossá teszi segíti az erkölcsi normák kialakítását és ennek megfelelő magatartás,  viselkedéskultúra megvalósítását 34



innovációra törekszik, a közoktatás-fejlesztés aktuális feladataira nyitott, menedzseli a változást annak érdekében, hogy az előnyt jelentsen az egyén, a csoport és az egész szervezet számára

A minőségirányítási program hatékony működésének feltételei: 

A minőségfejlesztés szempontjából fontos partnerek (munkatársak, szülők, fenntartó, középiskola, óvoda) bevonása



Az együttműködés feltételeinek, szabályainak kialakítása



A partneri igényekre épülő folyamatok tervszerű, felelős végrehajtása



A folyamatos javítás, az állandó elkötelezettség és motiválás fenntartása



Probléma-érzékenység, és a problémák megoldási kultúrája

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kialakított rendszer a változó viszonyok, elvárások, körülmények között és új kihívások mellett is jól működjön. A működés akkor biztosított, ha a partneri igények teljesülnek, s ennek értelmében a közoktatási rendszerbe kerüléstől a kimenetig biztosított a gyermekek számára az egyéni képességeiknek megfelelő, szeretetteljes nevelés, fejlesztés. Az iskola folyamatos törekvése, hogy működése keretében a gyermekek az egyéni igényeiknek megfelelően kapják meg a közoktatással kapcsolatos szolgáltatást, s az eredmények a partnerek elégedettségét szolgálják.

35

5.1.2. Jogszerű működés A jogi szabályozás elemei az iskola belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi előírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében -szervezetileg- még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, az iskolai tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei.

36

A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját az alábbiak szemléltetik: JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, Minőség-irányítási kézikönyv, MIP stb.

FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: SzMSz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.

RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: eljárási utasítások, szabályzatok stb.

MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Igazgatói utasítások, Tűzvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE : Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.

Az intézmény belső működési rendjének kialakításában, működtetésében és fejlesztésében a vezetés személyesen vesz részt. A jogi, fenntartói szabályozók változásait,

azok

betartását

az

intézmény

37

több

módszerrel

végzi.

5.1.3. Stratégiai dokumentumok tervezése 5.1.3.1. A stratégiai tervezés folyamata A hosszú távú stratégia meghatározásánál figyelembe vesszük a szervezet külső és belső tényezőit, erősségeit, gyengeségeit. Az erősségek továbbfejlesztésére, a gyengeségek

kiküszöbölésére,

az

adottságaink

legoptimálisabb

kihasználására

törekszünk. Intézményünkben a tervezés, az iskola mint szervezet működésének minden aspektusára kiterjed. Az intézményi stratégia (továbbiakban Pedagógiai Program) kialakítása, az iskola működtetésének legalapvetőbb feladata. Célja az intézmény hosszú távú - a küldetés teljesülését elősegítő, a külső és belső környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó- üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon, hogy a vezetőség és a kollektíva által közösen kialakított jövőkép - mint fő stratégiai cél- egyértelműen meghatározott rövid távú akciósorozatok láncolataként, később a legoptimálisabb mértékben megközelíthető legyen. 5.1.3.2. Az éves munkaterv készítésének folyamata Az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény előtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelőmunka feladataira, a tanév rendjére, a minőségfejlesztés feladatira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenőrzésekre és értékelésekre.

38

5.1.3.3.TERVEZÉS FELADATAI ÁLTALÁBAN TERVEZÉS LÉPÉSEI HELYZETELEMZÉS Célkitűzés

FELADATOK Külső-belső erőforrások meghatározása Alternatívák kidolgozása

Alternatívák értékelése Döntés Megvalósítás

Előny-hátrány

FELELŐS Igazgató Támogatószervezet-vezető Igazgató Igh., Mkv Támogatószervezet-vezető Igazgató Igh., Mkv Támogatószervezet-vezető Igazgató Igazgató Munkatársak

5.1.3.4.HATÁSKÖR MÁTRIX TEVÉKENYSÉGEK Partnerkapcsolatok irányítása Emberi erőforrás fejlesztése Tárgyi erőforrás fejlesztése Tartalmi szabályozás Stratégiai tervezés Önértékelés

BEAVATKOZÁS EGYÜTTMŰKÖ DIK Támogatószerv.

ELLENŐRZ ÉS Igazgató

Igh.

Igazgató

Tantestület

Igazgató Igh. Mkv. Támogatószerv.

Igh.

39

Igazgató Igazgató Igazgató

5.1.4. Ellenőrzés, mérés, értékelés 5.1.4.1. Vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzések mindenkori célja: a normáknak való megfelelés. A vezetői ellenőrzés folyamata a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén a vezető a szabálytalanság súlyának megfelelő javaslattal él a felelősség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással a hiányosságok megszüntetését segíti. A vezetői ellenőrzés területeit az éves ellenőrzési terv tartalmazza.

40

VEZETŐI ELLENŐRZÉS ellenőrzés ellenőrzésre jogosultság területe jogosult delegálása

módszer

dokumentálá Információ s felhasználása

beavatkozás (ha kell)

Oktatás helyi tanterv

igazgató, igh

tanmenet

igazgató, igh. munkaközössé dokumentumelemzés feljegyzések g-vezető igazgató, igh. munkaközössé észlelés mk-vezető g-vezető

pp és helyi tanterv módosítása, év végi értékelés év végi értékelés tanár értékelése tankönyvrendelés, helyi tanterv

igazgató, igh. munkaközössé óralátogatás mk-vezető g-vezető

óralátogatási feljegyzések

tanárértékelés, tantárgyfelosztás

tanórán kívüli foglalkozások

igazgató, igh. mk-vezető

óralátogatás

óralátogatási feljegyzések

tanárértékelés, tantárgyfelosztás

tanulóértékelése formai szempontból tanulóértékelése tartalmi szempontból

igazgató, igh ofő

igh.

napló ellenőrzése

személyes feljegyzés

tanárértékelés

ig (általa felkért külső szakértővel) mk-vezető ig, igh.

munkaközössé tanulói írásbeli, Feljegyzések g-vezető szóbeli produktumok napló ellenőrzése

tanárértékelés

-

félévi év végi értékelés

taneszköz, tankönyv választása tanóra

szakmai munkaközösség tevékenysége

munkaközössé dokumentumelemzés feljegyzések g-vezető

óralátogatás Mk ellenőrzési értekezleten részvétel füzet Munkaterv megvalósulásának ell. 41

módosítás azonnali módosítás hiánypótlás, módosítás továbbképzés segítségnyújtás szankcionálás utasítás továbbképzés segítségnyújtás szankcionálás utasítás utasítás szankcionálás továbbképzés segítségnyújtás szankcionálás utasítás Az mk munkaterv korrekciója

Nevelés Házirend betartása

igazgató nev.test. megfigyelés nev.test. bármely tagja bármely tagja

osztályfőnöki igazgató igh. munka tartalma ofői mkvezető

igh.

osztályfőnöki adminisztráció

igh.

igazgató, igh

Az éves ig, igh ütemterv személyre szóló feladatainak végrehajtása Nem pedagógiai feladatok adminisztráció ig, igh a tanügyigazgatá s területén

igh.

igh.

ofői, Házirend szaktanári módosításánál tanulói feljegyzések értékelés ofői tanmenetek tervezése részvétel ofői naplóban, tanárértékelés ofők órán, feljegyzés kiválasztása félévi év osztályrendezvény végi értekezlet en, szülői értekezleten dokumentumok naplóban, tanárértékelés ofők ellenőrzése feljegyzés kiválasztása félévi év végi értekezlet részvétel a beszámoló éves munkaterv, félévi, programokon, év végi értekezlet beszámoltatás tanárértékelés megfigyelés

dokumentumok ellenőrzése

42

feljegyzések

utasítás szankció

továbbképzés segítségnyújtás szankcionálás utasítás segítségnyújtás szankcionálás utasítás segítségnyújtás szankcionálás utasítás

félévi év végi értékelés hiánypótlás segítségnyújtás szankcionálás utasítás

Ügyintézéssel kapcsolatos adminisztráció

ig. igh iskolatitkár

igh.

segítségnyújtás szankcionálás utasítás

feljegyzések

adminisztratív dolgozók ellenőrzése

Gazdasággal kapcsolatos tevékenység Minőségügyi rendszer működése

ig. igh

igh

feljegyzések

gazd.vez.ellenőrzése

ig. minőségügyi vezető

minőségügyi vezető

ig. minőségügyi vezető minőségi kör vezetője

minőségi kör vezetője

megfigyelés költségvetés dokumentumok megfigyelés dokumentumelem zés beszámoltatás Ellenőrzés a folyamatba építve

Folyamatok működése

43

hiánypótlás segítségnyújtás szankcionálás utasítás korrekció

minőségügyi minőségügyi munka feljegyzések javítása

korrekció

minőségügyi folyamatok javítása feljegyzések

korrekció

5.1.4.2. Minőségügyi ellenőrzés Az intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzési, értékelési rendjét, majd az elkészülő intézkedési tervek tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a minőségügyi rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekintően értékeljük, hosszútávon tervezzük a belső auditra vonatkozó szabályozás kidolgozását. 5.1.4.3. Partneri igény- és elégedettségmérés Szabályozott folyamat, lépésekkel, azok be-és kimeneteivel, felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal, amely tartalmazza a partneri adatbázist, szempontlistát a partneri igényméréshez és a mérési rendet. A partnereink elégedettségével kapcsolatos eredményeink direkt és indirekt mutatói igazolják azokat a módszereket, amelyeket oktató-nevelő tevékenységünk és a minőségfejlesztő folyamataink során alkalmazunk. Az adatgyűjtés mutatóira alapozva választjuk ki fejlesztendő területeinket, fogalmazzuk meg célkitűzéseinket. Partnereink igényei közvetlenül és közvetve is hatnak önképzésünkre, továbbfejlődésünkre, ennek eredményeképpen pedig nem csak a közvetett partnerek, hanem a munkatársak elégedettsége is pozitív változást mutat. 5.1.4.4. Tanulói teljesítmény és neveltségi mérések A tanulói teljesítmények értékelését segíti az iskolai mérések rendje. A tanulók mérési, értékelési folyamata vizsgálja és értékeli tanulóinknál az abszolút normáknak, a helyi saját hagyományoknak, értékeknek és céloknak, valamint a partnerek elvárásainak és követelményeinek való megfelelés szintjét, valamint az elmozdulás mértékét.

44

4. évfolyam

8. évfolyam

3. évfolyam

7. évfolyam

2. évfolyam

6. évfolyam

1. évfolyam

5. évfolyam

Tanév

MÉRÉSI TERVEK

2004. II. 2005. II. 2006. II. 2007. II. 2008. II.

M K M K M K M K M K

M K M K M K M K M K

M

SZK T+N

T

T

T

M

SZK T+N

T

T

T

M

SZK T+N

T

T

T

M

SZK T+N

T

T

T

M

SZK T+N

T

T

T

Nyomon követő adat (pedagógiai hozzáadott érték)

Nyomon követő teljes adat egy populációra: M+K+SZK+ T+N

2009. II. 2010. II. 2011. II. D= Diagnosztikus mérés AK= alapkészségek elsajátításának szintje N= Neveltségi szint mérése SZK= a tanulók szociokultúrális háttere TA= Tanulási attitűd M= Matematika tantárgyi eredménymérés K= Kommunikációs képesség mérése (szövegértés, fogalmazás) I= Idegen nyelvi tudás mérése T= Tantárgyi mérés

A MÉRÉS AZ INTÉZMÉNY BELSŐ MÉRÉSEIRE ÉPÜL DE TÖREKEDNI KELL A KÜLSŐ SZAKÉRTŐI MÉRÉSEK GYAKORISÁGÁNAK

NÖVELÉSÉRE.

A

BELSŐ

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI PROGRAMOT KELL HASZNÁLNI.

45

MÉRÉSI

EREDMÉNYEK

FELDOLGOZÁSÁHOZ

5.1.4.5. Intézményértékelés, önértékelés A nyitott önértékelés részeként munkahelyi légkör felmérést végeztünk, mely az intézményben a működést gátló tényezőket vizsgálta. A technikai és pedagógus munkatársak felmérését kérdőívvel végeztük. A külső- és belső intézménykép meghatározására a SWOT- elemzést és a kérdőíves módszert választotta az intézmény, figyelembe véve a megismételhetőség elvét. A vizsgálat az alábbi területeket érintette: o Intézményvezetés, munkatársak irányítása o Tárgyi, anyagi erőforrások kezelése az intézménynél o Intézményi folyamatok o Partneri elégedettség A belső intézménykép vizsgálatakor arra kerestük a választ, hogy a belső folyamatokban szereplők hogyan ítélik meg az adott intézmény adott területen végzett munkáját. A külső intézménykép vizsgálatakor azt szerettük volna megtudni, hogy az intézmény dolgozói hogyan vélekednek a külső megítélésükről. A felülvizsgálati eredmények elemzése után azonosításra kerültek a feltárt erősségek és a fejlesztendő területek.

46

A nyitott önértékelés, a partneri igény- és elégedettségmérés és a Pedagógiai Program összehasonlítása: Nyitott önértékelés Erősségek

Partneri igény- és elégedettségmérés Éves munkaterv alapján - A diákok jónak tartják működik az iskola a havi értékelést Állandó, jól bevált Elégedettség a szülők programok részéről az ünnepek, a (hagyományok) hagyományok megszervezésével.

Pedagógiai Program

Éves intézményi feladattervek, csoportok munkatervei A tankötelezettség teljesítésének, a továbbtanulás lehetőségének biztosítása -Elégedettek a szülők az A gyermekek életkorának oktatással -elégedettek megfelelő oktatási a diákok az iskola feltételek biztosítása A munkatársaival felzárkóztatás és tehetséggondozás, pályaorientáció segítése

Tanulási feltételek biztosítottak (tehetséggondozás, felzárkóztatás) Széleskörű programok kínálata Állandó felügyelet Közvetlen kapcsolat, jó A szülőket érdekli, hogy Együttműködő, alkotó, kommunikáció Tenni mi történik állandó munkakapcsolat akarás Következetesség gyermekeikkel az Hivatásszeretet iskolában -Szeretnék a munkatársak az iskola, és a szülők kapcsolatát erősíteni. Fejlesztendő területek

Anyagilag megfelelően elismert, kreatív dolgozói gárda Személyes példán keresztüli nevelés Családias légkör (jól felkészült, példamutató felnőttek) További előrelépés a következetes, színvonalas munkavégzés felé

A minőségi munkavégzés elismerése A diákok nagyobb részvételi lehetőséget igényelnek a DÖK-ben -A szülők nem ismerik az iskolai nevelési programot -Nem elégedettek az iskola tárgyi feltételeivel. Elégedetlenek a diákok az iskola udvarával. Nem elégedettek a gyerekek saját tanulmányi eredményükkel

47

Szakképzett pedagógusok Kellő szakmai, pedagógiai ismeret Példaként álljon a diákok előtt Vállalja hivatását Továbbképzések, önképzések

Az intézmény működésének értékelése, intézményi működés javítása, fejlesztése Tevékenység Az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtése partneri visszajelzések tapasztalatai

résztvevő/átadó

felelős

folyamatért felelős min. kör vezető indikátorrendszer mutatói igh. mk-vezető, szaktanár vezetői ellenőrzés tapasztalatai igazgató és delegáltjai éves munkaterv megvalósulása igazgató, mkvezető korábbi intézkedési tervek tapasztalatai tám.szerv.vezető megváltozott körülmények számbavétele min vezető minőségfejlesztési munka eredményei min vezető Adatok elemzése tám.szerv.vezető

min.vezető

Beszámoló jelentés készítése, fejlesztési irányok kijelölése Folyamatellenőrzés

tám.szerv.vezető

min.vezető

min. vezető, igazgató

igazgató

Beszámoló jelentés átadása felső vezetésnek

módszer adatgyűjtés

határidő tanév vége

trendvizsgálat, összehasonlítás, írás

június vége

min. vezető min.vezető min. vezető min.vezető min.vezető min.vezető min.vezető

min.vezető 48

június vége

Az igazgató átvizsgálja az június vége átadott jelentést, különös tekintettel arra, hogy a jelentés e folyamatleírás adatainak gyűjtésén alapult –e? Ha ehhez képest eltérést vagy hiányosságot észlel, korrekcióra adja vissza az anyagot. június vége

Intézkedési terv javaslat elkészítése Beszámoló jelentés és intézkedési terv javaslat nevelőtestületi vitája az intézkedési terv javaslat esetleges korrekciója döntés Éves munkaterv készítése Intézkedési terv beépítése

Igazgató Igazgató Igazgatóhelyettesek Tám.szerv.vezető Nevelőtestület Igazgató

Értekezlet, vita

augusztus utolsó hete

Értekezlet vita

augusztus utolsó hete

Iskolavezetés,

Tervezés

szeptember 1. hete

Igazgató

Keletkező dokumentumok

Megőrzés ideje /Megőrzés helye

Elosztás/hozzáférés

Beszámoló jelentés Intézkedési tervek

5 év 5 év

alkalmazotti közösség / irattár 1.sz.igh. alkalmazotti közösség / irattár 1.sz.igh.

49

Elosztásért és visszavonásért felelős

Indikátorok Az indikátorrendszer területei Oktatási tevékenységeink indikátorai  Beiskolázási átlagok mutatói  Körzeten kívüli tanulók számára  Osztályok száma, átlagos osztály létszám  Tanulói csoportok száma  Átlagos tanulói csoportlétszám  Túljelentkezés aránya 

Szintfelmérők százalékos eredményei

 Országos mérések eredményei    

Iskolai tanulmányi átlag Bukások száma évfolyamonként Kitűnő, jeles, tanulók száma évf. Osztályozó vizsgát tett tanulók száma évf.



Évfolyamonkénti, tagozatonkénti, osztály és tantárgyi átlagok

 

Országos, regionális, fővárosi versenyek Középiskolába felvettek száma

Mely folyamatokra van hatása?

Gyűjtésért felelős

Adatok értékelésének alkalma

Helyi képzési kínálat tervezése.

Igh

Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatása Éves pedagógiai tervezés

Mk. Vezetők

Nyitóértekezlet Munkaközösségi értekezlet Félévi és/vagy év végi nevelőtestületi értekezlet

Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatása Éves pedagógiai tervezés Intézmény működésének javítása, fejlesztése

Igh.

Pedagógusok együttműködése Kommunikáció a partnerekkel Csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe

Szaktanár Igh. Igh.

Tanulás támogatása

Igh.

50

Munkaközösségi ért. Osztályozó konferencia

Nevelési tevékenységeink indikátorai  Napközis tanulók száma  Napközis csoportok száma  Iskolai étkezésben résztvevő tanulók száma  Magatartási átlagok  Szorgalom  Hiányzások: igazolt, igazolatlan,  Dicséretek  Büntetések, fegyelmi ügyek, intézkedések  Partneri visszajelzések, tanulói viselkedés mérés  Veszélyeztetett tanulók száma, intézkedések  száma, lényege  Tanulói balesetek száma, intézkedések  Iskolaorvosi ellátásban részesülő tanulók száma  Logopédiai ellátásban részesülő tanulók száma  Gyv.-mel kapcsolatba került tanulók száma, intézk.  A Nev.Tan.-val kapcsolatba került tanulók száma  A gyógytesnevelésre szoruló gyermekek száma Partneri elvárások teljesítésének indikátorai Elégedettség: tanulók, szülők és pedagógusok

Kommunikáció a partnerekkel Panaszkezelés Partneri igényfelmérés Közös követelmények érvényesítése

Igh.

Félévi és/vagy év végi nevelőtestületi értekezlet

Ofő mk.

Nevelési folyamatok

Gy.v. felelős

Félévi és év végi nevelőtestületi értekezlet

Team vezető

Félévi és/vagy év végi nevelőtestületi értekezlet

Intézményi működés javítása, fejlesztése

51

Az indikátorrendszer területei Emberi erőforrások fejlesztése  Pedagógusok száma, végzettsége  Diplomák száma, szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma  Továbbképzéseken való részvétel  Munkaközösség vezetők száma  Kitüntetett pedagógusok  Iskolán kívüli tevékenység (szakértői tevékenység, tanácsadói tevékenység)  Közalkalmazotti fegyelmi ügyek száma, intézkedések

Mely folyamatokra van hatása?

Gyűjtésért felelős

Adatok értékelésének alkalma

Igazgató Továbbképzési rendszer Belső értékelés

Igh. Szervezeti kultúra fejlesztése

 Helyettesítések száma, bérköltsége Vezetői ellenőrzés  Egy pedagógusra jutó túlórák száma  Az adott évben látogatott órák száma (ig. igh. mkv., kollegák)  Bemutató órák, foglalkozások száma, köre Az intézmény működése  Pályázási kultúra (elkészített és megnyert pályázatok aránya, elnyert pályázati összegek)

52

Igazgató,Igh. Pályázati felelős

Félévi és év végi nevelőtestületi értekezlet

Az indikátorrendszer területei

Mely folyamatokra van hatása?

Gyűjtésért felelős

Adatok értékelésének alkalma

Igh.

Nevelőtestületi értekezlet

Az intézmény szervezeti kultúrájának, gazdálkodásának fejlesztése  Iskolánkban töltött évek átlagszáma  Az iskolát elhagyó nem nyugdíjasok száma, fluktuáció Igazgató

 Szakmai dokumentumok, belső koherenciája  Az elfogadott értékelési rendszer

Gazdálkodás

Igh.

 Egy tanulóra jutó összes költség  Fejlesztésre fordított összeg, ennek aránya a dologi költségvetéshez  Jutalmazásra fordított összeg, összes jutalmazottak száma

53

Költségvetés készítése

5.1.4.6. Irányított önértékelés Az irányított önértékelés folyamatáról írásos szabályozásnak kell készülnie, amint az intézményben a COMENIUS 2000 I. Intézményi Modell, azaz a Partnerközpontú működés folyamatának végére érünk. A tanév során el kell készíteni „Az irányított önértékelés folyamata” címmel azt az írásos dokumentumot, amely tartalmazza a teljes folyamat leírást és a feljegyzések kezelését. Az

irányított

önértékelés

két

nagy

csoportja

és

területe

kell

legyen

intézményünkben: a, Az intézmény irányítási, működési jellemzői és adottságai - a vezetés értékelése - stratégiai és operatív tervezése - a dolgozók irányításának értékelése - erőforrások felhasználása - az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése - a folyamatos fejlesztés alkalmazásának a szintje b, Az intézmény eredményei - a munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztése végrehajtásában - a külső partnerek elégedettsége - a belső partnerek elégedettsége - a szervezeti kultúra értékelése - közösségi, társadalmi szerepvállalás - az intézmény oktatási, nevelési eredményei

54

5.1.4.7.Teljeskörű intézményi önértékelés Célunk, hogy mérések alapján pontosan képet kapjunk arról, melyek az iskolai munkánk erősségei, mely területeken mutatkoznak hiányosságok, és melyek a fejlődés lehetőségei.

Az önértékelés területei:

Adottságok

Eredmények

Módszerek

Vezetés

Dolgozók

Partnerek

Társadalmi kihatás

Minőségpolitika iránti elkötelezettség Személyes példamutatás Az jogszerű működtetés, a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások biztosítása A kommunikáció folyamatossága. Állandó jelenlét az iskolai élet minden területén.

Szakmailag magasan képzett,többségében önzetlen, nagyvonalúan gondolkodó testület Egymást segítő alkalmazottak. Jó kapcsolat a vezetéssel.

Tehetséges ill. sajátos nevelési igényű tanulók jelenléte Bukásmentesség a felső tagozaton is, sikeres ,/100%os/beiskolázás nyolcadik osztály után

Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya ellenére általánosan jó beilleszkedés

Feladatok közös megoldása, szervezése:/ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, táborok, kiállítások, versenyek/ Információáramlás akadozása, adminisztráció hiányosságai, Gyermekek állandó délutáni szabadidős tevékenységére nem mindig jut energia

Differenciálás,egyéni bánásmód,egyéni haladás,a tananyag alapos rögzítése, gyakorlati alkalmazása Túlterhelt, időhiánnyal küzdő szülők, magukra és az iskolára hagyott gyermekek sokasága

Egyéni érdeklődés kielégítése,/tehetséggondozás,felzárkóztatás szakkörök, emelt szintű nyelvoktatás, tánc, drámajáték,sport,egészséges életmódra nevelés/

Gyengeségek

Adminisztráció pontatlansága, Határidők be nem tartása

Eszközök

Kérdőívek, óralátogatások, írásbeli és szóbeli beszámoltatás intézményi mutatók, folyamatos ellenőrzés,fogadóórák

Kérdőívek, óralátogatások, statisztikai adatok, fogadóórák, szülői értekezletek

Kérdőívek

Periódusok

5 évente

3 évente

3 évente

55

Együttműködőkészség az iskolai gyermek és felnőtt közösséggel. A környezettudatos magatartás. Nyitottság a világ dolgaira.

Tanulói pontatlanság, fegyelmezetlenség. motiválatlanság. agresszió

Partneri elégedettség A partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveit használjuk fel, az eredményeket % - os arányban dolgozzuk fel Az információkat a közvetlen / tanulók, szülők, pedagógusok, munkatársak, a fenntartó/, és közvetett partnerek / PSZK, Gyermekjóléti Szolgálat, Nev. Tan.Szülők és nevelők a Sopron Úti Iskoláért Alapítvány, kerületi óvódák és középiskolák, történelmi egyházak / szolgáltatják. Az elégedettségi pontokat 4 fő téma köré csoportosítjuk: :  Vezetés  Tartalmi munka –, oktatás  Szociális környezet, nevelés  Tárgyi eszközök

Az iskolavezetés az önértékelés eredményeit beépíti az éves munkatervébe, figyelembe veszi a tantárgyfelosztás elkészítésénél .Az iskola fejlesztési folyamatait befolyásolja. Hosszú távon tapasztalatai megváltoztathatják az iskolai alapdokumentumok felépítését, tartalmát.

5.1.4.8. Az országos mérés eredményeinek értékelése Törvényi háttér:

Kt.40.§(11) „A Minőségirányítási Program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az IMIP végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…”

Eljárásrend: Tevékenységek

Módszerek

Határidők Felelős

Adatfeldolgozás software sgítségével 3 hét tanulónként Az adatok Osztály eredmény, 2 hét elemzése egyéni eredmény:tantárgyanként, feladatonként Az Attitüdvizsgálat, Induktív alulteljesítés gondolkodás mérése, okainak Olvasási képesség mérése feltárása:  Tanulói képességek Eredményesség, hozzáadott érték. mérése,

56

Érintett pedagógus és számítástechnikus Érintett pedagógus és számítástechnikus,osztályfőnökök

 Szülők iskolázottsága  Pedagógus módszerta  ni kultúrájá  nak vizsgálata  Egyéb okok

Képességfejlesztés Helyettesítések, tanárváltás, betegség, stb.

Alkalmazott tankönyvek. Szemléltetés,motiválás . A feltárt okok Összehasonlító vizsgálat a tanulói 1 hét Osztályfőnök, érintett pedagógus elemzése teljesítménnyel Fejlesztési terv 3 hét készítése: tanulókra Tantárgyanként.osztályonként,tanulókra lebontva pedagógusokra Alkalmazott módszerek, feladatok, Érintett tanítók, tankönyvek; motiválás,tanulói szaktanárok, képességek fejlesztése, tanulói intézményvezető munkáltatás, felzárkóztatás egyéb területekre A feltárt okoknak megfelelő intézkedés vonatkozóan meghozatala A szülők A fejlesztési tervek tartalma, 1 hét osztályfőnök tájékoztatása a együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési fejlesztési tervek végrehajtásába tervekről A fejlesztési Iktatott anyag /dokumentálás 1 hét Intézményvezető tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által Beépítése az éves iskolai munkatervbe A jóváhagyást jóváhagyott követően Intézményvezető.érintett intézkedési terv azonnal pedagógusok végrehajtása

Szülők tájékoztatása az országos mérést követően:  honlapon  faliújságon } keresztül.  hirdetőtáblán  ellenőrző könyvön

Kt. 99.§(7)

57

„Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie…”

Intézkedési terv Cél: eredményes országos kompetencia mérés Probléma: az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: a jogszabályi minimumszint teljesítése Erőforrások: Humán – érintett pedagógusok, mérés-értékelés szakértő,számítástechnikus Dologi – mérőeszköz, iskolai adatfeldolgozó software,számítógép Érintettek köre: tanulók, pedagógusok,fenntartó

5.1.4.9. Kiegészítés a 2004-ben elfogadott és hatályba lépett Iskolai Minőségirányítási Programhoz:

A Domokos Pál Péter Általános Iskola pedagógusainak teljesítmény értékelési rendszere Bevezetés Kt. 40.§ (11) „Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.” Érdekünk, hogy intézményünkben a pedagógus munka hatékonyságáról és eredményességéről reális képet alkossunk. Fontos, hogy módszeres vizsgálat után, számszerűsíthető eredmények tükrében is legyen lehetőségünk értékelni. Az pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének célja   

Hiteles kép alkotása a pedagógusok tevékenységéről. Fejlesztő célzattal történő értékelés egységes szempontok alapján. Tényekre alapozott döntések előkészítése.

58

A szervezeti célokban meghatározott, állandó és magas színvonalú teljesítmény, az elvárt magatartás kemény erőfeszítést követel a pedagógustól. Ebben nagyon fontos elem a teljesítmény és az eredmények kapcsolata. Vagyis a pedagógus számára is a visszacsatolás teszi lehetővé nemcsak a külső eredmények (fizetés, egyéb juttatás, előlépés, jutalom stb.), hanem a belső eredmények (önbecsülés, sikerélmény, az érzés, hogy hasznosat és értelmeset csináltunk) hiteles megélését is. Alapelvek Az pedagógus munkára vonatkozó teljesítmény-értékelési rendszer egy olyan eszköz, amelynek funkciója a pedagógus teljesítményének fejlesztése, az egységes és folyamatos értékelés biztosítása, képzés, ösztönzés és szervezetfejlesztés, mely a következő alapelveknek kell megfeleljen:      

sokoldalúság mérhetőség méltányosság közös megegyezés kivitelezhetőség fejlesztő szándék

Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti.

A pedagógus teljesítmény-értékelés területei

A pedagógus teljesítménye sok területen jelentkezik, így a rendszer érzékeny kell legyen a munkavégzés és az azt befolyásoló szempontok döntő többségére. Ennek érdekében a rendszer öt fő területről tájékozódik és értékel:     

személyes tulajdonságok a tanítás minősége a tanórán kívüli tevékenység az intézményi működést segítő tevékenységek a munkafegyelem

Az értékelési rendszer minden területhez azokat a statisztikai és véleményezhető szakmai indikátorokat kapcsolja, melyek mentén jellemezhető az eredményesség, sikeresség, és amelyek mentén konkrét fejlesztési feladatok is megfogalmazhatóak. Fontos hangsúlyozni, hogy a pedagógus teljesítményét nemcsak az eredmények mutatják, hanem azok a tudatos fejlesztési folyamatok, melyek az eltérő szociális háttérből, illetve az eltérő mentális képességekből fakadó erőteljes különbségek csökkentését, az esélyek növelését szolgálják

A teljesítményértékelés résztvevői, az értékelés következménye

59

Az együttműködésben résztvevők más és más területét látják a pedagógus tevékenységének. Az objektivitásra törekvő értékelési rendszer ezért az összes fontos nézőpontot érvényesíti, együttesen épít a pedagógus önértékelésére, az iskolavezetés. a munkaközösség vezetők, a szülők, a tanulók véleményére. Az értékelési rendszer nem működtethető következmények nélkül. A rendszer tartalmazza, hogy az értékelés milyen formai és tartalmi elemek sora nyomán alakul ki és milyen kapcsolatban van az értékelést követő vezetői döntésekkel. /A pedagógus jutalmazásának alapja az értékelési rendszer eredménye/. A pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer tartalma

Terület

Indikátorok

Eszköz

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK

Vezetői ellenőrzés tapasztalatai Partneri elvárások teljesítésének indikátorai Szakmai indikátorok A feladatok ellátásának színvonala Szintfelmérők és országos mérések eredményei

Kérdőív

A TANÍTÁS MINŐSÉGE

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

MUNKAFEGYELEM

Értékelők Igazgató, ig.helyettes Munkaközösség vezetők Pedagógus Szülők Tanulók

Óralátogatás Beszámoló Kérdőív

Igazgató, ig.helyettes Munkaközösség vezetők Pedagógus Tanulók

Látogatás Beszámoló Ellenőrzés

Igazgató, ig.helyettes Munkaközösség vezetők Pedagógus Szülők

Dokumentum elemzés

Beszámoló Ellenőrzés Adminisztráció Dokumentum készítés

Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők Pedagógus

Intézményi Indikátorok Nevelési tevékenységek indikátorai

Vezetői ellenőrzés tapasztalatai Kérdőív

Igazgató, ig.helyettes Munkaközösség vezetők Tanulók

Statisztikai adatszolgáltatás Emberi erőforrások fejlesztésének indikátorai

(A mérőeszközöket a melléklet tartalmazza!)

Az értékelés eszközei:

60

 kérdőívek feldolgozása  óralátogatások tapasztalatai  írásbeli,szóbeli beszámoltatás  adminisztráció ellenőrzése  dokumentumok ellenőrzése  gyermekek munkáinak ellenőrzése  az iskolavezetés felmérései

A véleményalkotás módja

Az értékelés résztvevői az alábbi módokon jelzik véleményüket az értékelt területekkel kapcsolatban: Igazgató: szöveges véleményt formál, valamint becslési skálán értékel a beszámoló alapján az erősségekről és a fejlesztendő területekről. Igazgatóhelyettes: kérdőíven, becslési skálán. Pedagógus: minden kérdésben önértékelést végez becslési skálán, beszámolót készít. Munkaközösségvezetők: kérdőíven, becslési skálán Szülők: kérdőíven, becslési skálán Tanulók: kérdőíven, becslési skálán

Visszajelzés a pedagógus teljesítményéről

A teljesítményértékelés leghangsúlyosabb elemei a beszámolók áttekintése, az óralátogatások és az adminisztráció ellenőrzésének tapasztalatai. A beszámoló segítségével tájékozódhat az intézményvezető a pedagógus munkájának eredményeiről és azokról a tevékenységekről, melyeket az eredményesség érdekében végez. Az értékelő öesszesítést az igazgató végzi, aki erről visszajelzést ad a pedagógus számára. Az értékelési rendszer adatainak összegzését követően értékelő beszélgetésre kerül sor, melyen az iskolavezetés és a pedagógus közösen fogalmazzák meg az elvárások tükrében a fejlesztési feladatokat. A pedagógus ezt felhasználja a következő évi munkaterv, tanmenet, egyéni fejlesztési terv elkészítésekor. Így az ellenőrző funkciója mellett a fejlesztést is szolgálja a teljesítméyértékelési rendszer.

A közalakalmazott értékelési rendszer folyamata, a minősítés eljárásrendje

61

Tevékenység / résztvevők Az iskolavezetés áttekinti, aktualizálja a teljesítményértékelési rendszer eljárásrendjét, tartalmait, eszközeit az adott nevelési ill. tanévre vonatkozóan és tájékoztatja az esetleges változásokról a közalakalmazottakat. A rendszerben résztvevők kitöltik a értékelésére vonatkozó kérdőíveket. A kérdőívek összesítése A pedagógus elkészíti félévi és évvégi beszámolóját és benyújtja írásban az iskolavezetésnek .

Határidő október 1.

Az igazgató értékeli a közalakalmazott munkáját a beszámoló (szakmai indikátorok), a óralátogatás, az összesített kérdőívek adatai és a munkafegyelem tekintetében. Az értékelő beszélgetésről a közalakalmazott és az iskolavezetés között emlékeztető készül. Az iskolavezetés az értékelés tapasztalatait beépíti az éves munkatervébe, figyelembe veszi a tantárgyfelosztás elkészítésénél. Hosszú távon tapasztalatai befolyásolják az iskolai alapdokumentumok felépítését, tartalmát.

szept. 15.

április 30. május 30. február 5. június 30.

3 évenként folyamatos

Dokumentálás A teljesítmény értékelés iratainak kezelése - iktatás, irattározás, selejtezés – Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 9/2006 számú jegyzői intézkedésben foglaltak szerint történik. A pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer működtetése során keletkező iratok a személyi anyagai mellett őrzendők. Az iratokba betekinthet az iskolavezetés és a fenntartó ill. meghatalmazottjai

A pedagógus és nem pedagógus munkatársak értékelésének teljes folyamata: mind az eljárásrend, a periódus és dokumentumkezelés azonos. /2009/

62

A szempontokhoz rendelt indikátorok értékelése,adatfelvétel 1.A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

0

1

2

3

Feladatok ellátásához szükséges szakma ismeretek megvannak. Szakmai fejlődés iránti motiváltsága (továbbképzés, önművelés). 0= nincs megfelelő végzettsége;1= hiányos a végzettsége munkakör betöltéséhez;2= rendelkezik megfelelő végzettséggel;3= rendszeresen továbbképezi magát 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai , gyakorlati munka 0 1 2 3 Óratervezése, felkészülése a tanórákra Tanórai időbeosztása Módszertani kultúrája, szakmai kreativitása A tanórán előforduló váratlan helyzetek kezelése Szakmai elkötelezettsége az integrált oktatás mellett Speciális szükségletű gyermekek tevékenységeinek tervezése Oktatástechnikai és az oktatást segítő egyéb eszközök használata, készítése A tananyagra való ráhangolás, motiválás A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módszerek alkalmazása A tanórán történő ellenőrzés, értékelés Konfliktusok kezelése 0= nem megfelelő; 1= kevéssé megfelelő; 2=megfelelő; 3=kiemelkedő 3. A munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

0

1

2

Kapcsolatteremtési képessége az iskolai élet szereplőivel Mások személyiségének tiszteletben tartása, elfogadása Együttműködési készsége kollégáival Vezetőkkel való együttműködés A tanulók problémái iránti érzékenysége, empatikus képessége Szociális érzékenysége Lelkiismeretessége a vállalt feladatokkal kapcsolatban Kommunikációjának hatékonysága 0= nem megfelelő; 1= kevéssé megfelelő; 2=megfelelő; 3=kiemelkedő 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 0 1 2 3 A pedagóguspálya iránti elhivatottsága A pedagógus etika alapvető normáinak betartása Pedagógustól elvárható példamutató magatartása és megnyilvánulása tanórán és azon kívül, stílusának kultúráltsága, hangneme Következetessége, kiszámíthatósága, kiegyensúlyozottsága Az intézmény képviselete 0= nem megfelelő; 1= kevéssé megfelelő; 2=megfelelő; 3=kiemelkedő 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 0 1 2 3 A munkaidő pontos betartása Adminisztrációs fegyelem, határidők betartása Helyettesítés, pluszmunka vállalása (gyakoriság, minőség) A Házirend következetes betartása és betartatása Munka-, környezet-. baleset- és tűzvédelmi előírások betartása Önként vállalt feladatok Aktív részvétel értekezleteken 0= nem megfelelő; 1= kevéssé megfelelő; 2=megfelelő; 3=kiemelkedő 6. Az intézmény működését segítő tevékenységek 0 1 2 3 Honlap készítésében való közreműködés

63

3

Intézményi dokumentumok készítése; IMIP tevékenységben való részvétel Pályázatok készítése Alapítvány munkájának segítése Taneszközök beszerzése, ehhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, szertár gondozása Egyéb intézményekkel való kapcsolattartás Elsős és nyolcadikos beiskolázás segítése A tanulói létszám megőrzését elősegítő tevékenységek Különböző szintű szakmai szervezetek munkájában való részvétel, közreműködés (DÖK, Iskolaszék, Közalkalmazotti Tanács, munkaközösségek) Különböző szintű szakmai szervezetek vezetése (DÖK, Iskolaszék, Közalkalmazotti Tanács, munkaközösségek) Osztályfőnökifeladatok ellátása ELTE-TÓFK szakvezetés Intézményi rendezvényeken való szerepvállalás Szabadidős és sportprogramok szervezése, lebonyolítása Ünnepek szervezési feladatainak ellátása Az intézmény hagyományainak megőrzése érdekében végzett munka Évfolyamszintű mérések összeállítása, az ebben való közreműködés Publikálás 0= nem megfelelő; 1= kevéssé megfelelő; 2=megfelelő; 3=kiemelkedő

A közalkalmazott pedagógus minősítésének eredményeként:  kiválóan alkalmas (80 – 100%),  alkalmas (60 – 79%),  kevéssé alkalmas (30 -59%), ill.  alkalmatlan (30% alatt vagy ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő) minősítést kaphat.

64

Záradék Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának fenntartásában működő Domokos Pál Péter Általános Iskola pedagógusainak teljesítmény értékelési rendszere a Képviselő-testület 11/2004./XI.ÖK/I.26. számú határozatával jóváhagyott Iskolai Minőségirányítási Program 5. pontját egészíti ki/5.1.4.7./. A teljesítmény-értékelési rendszer a Képviselő-testület jóváhagyó határozatával lép hatályba.

A közalaklamazotti teljesítmény értékelési és minősítési rendszert összeállította: Az ÖMIP: vezető teljesítmény értékelési rendszere alapján - a Domokos Pál Péter Általános Iskola minőségirányítási csoportja Dátum: 2007. március 21.

- a minősítés szempontsorával és eredményével kiegészítette:

A teljesítmény értékelési rendszert elfogadta az iskola alkalmazotti közössége Dátum: 2007.március 30.

- a minősítés szempontsorával és eredményével kiegészítette:

2009. április 28.

2009. április 28.

A teljesítmény értékelési rendszert véleményezte az iskolai Diákönkormányzat Dátum: 2007.március 30.

- a minősítés szempontsorával és eredményével kiegészítette:

2009. április 28.

A teljesítmény értékelési rendszert véleményezte a Szülői Szervezet

- a minősítés szempontsorával és eredményével kiegészítette:

Dátum:2007. március 30.

2009. április 28.

A teljesítmény értékelési rendszert jóváhagyta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Képviselőtestülete a …………....... ………………...számú határozatával (Jegyzőkönyv a mellékletben)

5.1.4.10. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az ÖMIP 5.3. fejezetéhez kapcsolódik. A dokumentum 1.számú melléklete tartalmazza. 5.2. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 5.2.1. A partnerazonosítás folyamata A Comenius 2000 I. Intézményi Modell a Partnerközpontú működés folyamatának fontos lépéseként iskolánk azonosította közvetlen és közvetett partnereit. Az intézmény szabályozta a partnerek azonosításával, igényeinek megismerésével és elégedettségének mérésével kapcsolatos folyamatokat. A Pedagógiai Program felülvizsgálatakor a vezetés már a támogató szervezet által a partneri elégedettségi felmérés keretében gyűjtött információkra is támaszkodhatott. A partnerek körében végzett információgyűjtés és elemzés felelősének az igazgató a támogató szervezetet nevezte ki. 65

KÖZVETLEN PARTNEREK Tanulók Szülők Pedagógusok Munkatársak Fenntartó

KÖZVETETT PARTNEREK Budapest Főváros XI., Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó Lurkó, Cseperedő, Mozgolóda Óvoda Pajkos, Nyitnikék Óvoda József Attila Gimnázium Szent Imre Gimnázium Szent Margit Gimnázium Fényes Elek, Hetényi Szakközépiskola Weiner Leo Zeneiskola Történelmi Egyházak Szülők és Nevelők a Sopron úti Iskoláért Alapítvány

A vezetés személyesen vesz részt a partnerekkel való együttműködésben. Fontos szerepet tölt be a partnerekkel való személyes kapcsolattartásban. Az igazgató, s a helyettes részt vesz a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében, elemzésében, értékelésében.

Jelen folyamatszabályozás a Domokos Pál Péter Általános Iskola partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket, valamint a folyamat során keletkező feljegyzések kezelésének

rendjét szabályozza. Szabályozza

továbbá a folyamatszabályozás készítésének, jóváhagyásának, módosításának rendjét. A folyamatban foglaltak minden érintett számára kötelező érvényűek.

66

FOLYAMATLEÍRÁS Partnerek azonosítása A partnerazonosítás lépéseit az alábbi folyamatábra szemlélteti: Felelős

Feljegyzés

Team ülés összehívása

Tám.szerv.vezető

Szóbeli értesítés

Team ülés témájának ismertetése

Tám.szerv.vezető

Team ülések jegyzőkönyve

Az alkalmazandó módszer kiválasztása

Tám.szerv.vezető

Team ülések jegyzőkönyve

A partnerek azonosítása a módszer segítségével

Tám.szerv.vezető

Team ülések jegyzőkönyve

Tám.szerv.vezető

Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

Közvetett és közvetlen partnerek és képviselők meghatározása

Tám.szerv.vezető

Partneri lista

A lista intézményvezető általi jóváhagyása

Intézményvezető

Jóváhagyott partneri lista

Partnerazonosítás teljes körűségének vizsgálata

Nem

Igen

67

5.2.2. Partneri igény- és elégedettségmérés folyamata A partneri igény- és elégedettségmérés lépéseit az alábbi folyamatábra szemlélteti: Felelős

Team ülés összehívása

Team ülés témájának ismertetése Igény- és elégedettségméréshez használt módszerek kiválasztása és intézményre szabott átdolgozása

Feljegyzés

Tám.szerv.vezető

Szóbeli értesítés

Tám.szerv.vezető

Team ülés jegyzőkönyve

Tám.szerv.vezető

Team ülések jegyzőkönyve, Kérdőívek, Személyes interjú feljegyzései (Összefoglaló)

Nem

Tám.szerv.vezető A módszerek Igen használhatóságának vizsgálata

Team ülés jegyzőkönyve Tám.szerv.vezető

Cselekvési sor, valamint felelősségek és hatáskörök meghatározása

Felelősöket lásd a Feladat és erőforrás leltárban

Igény- és elégedettségmérés lebonyolítása a Feladat és erőforrásleltárban meghatározottak szerint

Felelősöket lásd a Feladat és erőforrás leltárban

Feladat és erőforrásleltár

Kitöltött kérdőívek, interjúk



Az eredmények alapján az értékelés készítése, értékelése

 Összehasonlítás az előző felmérés eredményeivel

Értékeli: Tám.szerv.vezető Értékelés készítése: lásd Feladat és erőforrás leltár

68

Felülvizsgálati jelentés Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

A folyamatok szabályozását a támogató szervezet vezető készíti és az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A támogató szervezet vezető döntése értelmében a folyamatszabályozás készítésébe a támogató szervezet tagjait, illetve más érintett munkatársat is bevonhatja. A szabályozásokból egy eredeti példány készül, melyet színes tollal történő jóváhagyó aláírás jelöl. A szabályozások mindenkori elérhetőségét a támogató szervezet vezető biztosítja.

A szabályozások mellékleteit a team tagoknak elérhetővé tesszük (olvashatóvá). Amennyiben a mellékletek változásai jóváhagyásra kerültek, abban az esetben az aktualizálás a támogató szervezet vezető vagy az általa megbízott támogató szervezet tag feladata.

A szabályozások módosítása során a mellékletek a szabályozástól külön kerülnek módosításra. Ekkor, a tartalomjegyzék módosul a szabályozás szöveges részével és / vagy a mellékletekkel. A módosítások átvezetése a támogató szervezet vezető vagy az általa megbízott támogató szervezet tag feladata. A módosításokról a támogató szervezet vezető az érintetteket oktatásban részesíti a támogató szervezet üléseken. Ennek igazolását a támogató szervezet ülés jegyzőkönyvében rögzíti.

A módosított régi példányokat a támogató szervezet vezető érvényteleníti és az utolsó kettő érvénytelen példányt megőrzi.

69

5.2.3. Kapcsolattartás a résztvevőkkel A vezetés tudatosan törekszik a partneri igényeknek és elvárásoknak minél mélyebb megismerésére és a kapcsolatok tervszerű fejlesztésére. A partnerek azonosítása a minőségfejlesztési csoport feladata, melynek munkájában a vezető is részt vesz. A partnerlista felülvizsgálata évente megtörténik, a kapcsolattartók is rögzítésre kerülnek. A partner lista tartalmazza a kapcsolattartó személyek nevét és a kommunikáció rendszerességét. A közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje intézményünk SZMSZ-ben található.

5.3. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Az iskolai nevelési és oktatási követelményrendszerünk a nevelési és oktatási értékek és célok lebontását követően egyaránt vonatkozik az iskola egészére: pedagógusra, diákra, az intézmény „egységeire”, az évfolyamokra, csoportokra. A követelményrendszerünk összeállításának alapja: o Közoktatási Törvény és a NAT o Pedagógiai Program A nevelési - oktatási - képzési értékek, célok megközelítéséhez, a követelmények és tevékenységek megvalósításához használható nevelési módszerek, eljárások adják az intézmény nevelési eszközrendszerét. A tanulmányi munka az egyik legfontosabb tevékenység iskolánkban. Egyértelmű tehát, hogy csapatmunkának kell tekintenünk. Minden pedagógus legfontosabb feladata a diákjai tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése, az azonnali beavatkozásra való készség, amit a fejlesztő pedagógus, pszichológus tevékenysége is segít.

70

Mint minden általános iskolának, nekünk is fontos az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása. Oktatómunkákban kiemelt szerepet kap az anyanyelv és a matematika, magas szintű oktatása,. Méréseink meghatározásánál a pedagógiai program előbb említett feladataiból indultunk ki. A matematika és magyar mérés rendjét az Iskolai mérések rendje tartalmazza. A mérőlap összeállítója az iskola vezetősége, ők bonyolítják le a mérést, javítják és értékelik a feladatlapokat. A gyermekek számára az értékelés szóban történik, csak akik kérik s az ötös eredményt elérők kapnak osztályzatot. Ezen kívül természetesen az iskolánk részt vesz a kötelező OKÉV felméréseken május végén, a központilag meghatározott évfolyamokon és tantárgyakból. Az értékelés szempontjait a pedagógiai program tartalmazza.

71

5.4. EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE A pedagógiai továbbképzéseknél a Pedagógiai Programban meghatározott nevelési-otatási célokat tartjuk szem előtt. A tanfolyamokra, továbbképzésekre való jelentkezéseknél elsődleges fontosságú, hogy azok témakörei mennyire illeszthetők, hasznosíthatók a tantárgyi tanítási, illetve nevelési céljainkba. Elsőbbséget élveznek azok a továbbképzések amelyek a Pedagógiai Programban és a Nevelési Tervben kiemelt célként szerepelnek. Iskolánk pedagógusai érdeklődőek, nyitottak a továbbképzések iránt. Van aki többre is jelentkezik egy tanítási éven belül. A továbbképzésekre való igazgatói hozzájárulásnál mindig mérlegelni kell, hogy kinek mennyi kredit pontja gyűlt már össze s a hét évenkénti 120 kredit pont összegyűjtését mikorra kell teljesíteni. A továbbképzési tervet minden év március 15-ig elfogadjuk. A továbbképzéseket a szükségleteknek, lehetőségeknek és igényeknek megfelelően rugalmasan kezeljük. A pedagógus továbbképzések rövid és hosszú távú tervezésének jelentős a szerepe. Ezen a területen három kiemelt jelentőségű folyamat működik. Ezek a következők: -a továbbképzési rendszer működtetési folyamatának célja az, hogy az iskola működésének egyik alapvető feltétele a környezeti igények változásaihoz történő folyamatos alkalmazkodás optimális legyen. Ezen alkalmazkodás lényegi eleme az intézmény személyi állományába tartozó munkatársak megfelelő és célirányos képzése, ami átgondolt továbbképzési rendszer üzemeltetésén keresztül oldható meg. A külső környezeti elvárások a képzési rendszerrel kapcsolatban: o A vonatkozó törvényi előírásoknak (277/1997. XII.22. Kormányrendelet) megfelelő működés. Ezen belül elsősorban az alkalmazhatóság személyi feltételeinek történő megfelelés, valamint a szakmai ismeretek időszakos felfrissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése o Az iskolai szolgáltatás színvonalának folyamatos emelése o Újszerű feladatoknak történő megfelelés (pl. drog-prevenció, stb.) 72

Belső környezeti elvárások o Az intézmény szervezeti kultúrájának javítása o A távlati stratégiai célok elérhetőségének megteremtése o A kollégák szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos természetes igényének kielégítése -a kiválasztás és betanulás folyamata az intézmény munkaerő utánpótlásának megvalósítását tűzi ki célul. -a munkatársak értékelési folyamatának lényege az, hogy az intézmény teljes alkalmazotti körének folyamatos, objektív legyen a munkateljesítmény értékelése, és az ehhez kapcsolódó ösztönzés. A differenciált, minőségi pedagógusmunka elismerését tartalmazó szabályzat az SZMSZ-ben található, a Kollektív Szerződés mellékleteként.

73

5.5. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája Szervezeti egység vagy folyamatgazda A Igazgató: Csóti Márta B Igazgató helyettes: Major Gyuláné C Minőségügyi vezető Szalai Éva D Minőségi kör vezető: Lakatos Gabriella E Minőségi kör vezető: Csóti Márta F Minőségi kör vezető: Cserbáné Dömse M. G Minőségi kör vezető: Gincsainé F. Ilona

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomonkövetése

A X X

Szervezeti egység vagy folyamatgazda H Minőségi kör vezető: Balogh Éva I Gazdasági ügyintéző: Lutzné Kántor Anna J Minőségi kör vezető: Tomory Gézáné

B

C

D E

F

G

H I

J

X X X X

X

X X X

X

X X X X

X X

X X

X X

X X X

X

X

X

X X

X

74

X

K

L

6. AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE (Az 5.1.2. pontnál a dokumentumok csoportosítása)

Feljegyzések kezelése FELJEGYZÉS Csoport ülések jegyzőkönyve Jóváhagyott partnerlista Feladat és erőforrásleltár

MEGŐRZÉS FELELŐS Tám.szerv.vezető Tám.szerv.vezető Tám.szerv.vezető

Kitöltött kérdőívek

Tám.szerv.vezető

Kitöltött interjúk

Tám.szerv.vezető

Kérdőív és interjú minták

Tám.szerv.vezető

Összefoglaló

Tám.szerv.vezető

Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

Intézményvezető

MEGJEGYZÉS IDŐTARTAM 2 év 2 év Az erőforrásleltárban meghatározott utolsó határidőt követő 3 hónap 3 hónap A munkajelentés kiadásától 3 hónap A munkajelentés kiadásától Követő önértékelésig Követő önértékelésig 5 év

Minden irattári dokumentumot elektronikus formában, flopyn is meg kell őrizni. Az írásos dokumentumok két példányban készülnek (irattár, Támogató szervezet vezető részére).

75

7. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

Mivel az intézményi minőségirányítási program szoros kapcsolatban áll a pedagógiai programmal, ezért annak felülvizsgálatakor, de legalább négyévente jelen dokumentumot is felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani kell.

8. ZÁRADÉK A Budapest, XI. kerület, Sopron út 50 szám alatt működő Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programját az alkalmazotti közösség 2004. április 21-én 110/2004. számú határozatával jóváhagyta.

Csóti Márta igazgató

76

9. MELLÉKLET (jegyzőkönyvek az elfogadásról)

Jegyzőkönyv az elfogadásról (alkalmazotti közösség) a diákönkormányzat

és a a szülői

szervezet egyetértéséről Jegyzőkönyv a fenntartói jóváhagyásról

10. Mellékletek 2009. április A rendelet hivatkozása: A kjt. 1992. évi XXXIII. törvényének 2008. évi módosítása:LXI.törvény 33.§(1),(2)cpontja 2008: CX.törvény 12.§(14), a 40.§ a 2008: LXI.törvény 10.§-ával megállapított szöveg e módosító törvény 41.§(3) bekezdése

77

10.1..PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE Minősítési lap

A közalkalmazott személyi adatai

Értékelés ideje

Neve: Anyja neve: Születési hely, idő: A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: Munkaköre: Egyéb megbízatások:

Megelőző:

Jelen:

Következő:

Értékelést végző:

A pedagógus minősítése 1.A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

0

1

2

3

2.A munkakör ellátása során végzett szakmai , gyakorlati munka

0

1

2

3

3.A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

0

1

2

3

4.A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

0

1

2

3

5.A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom , igyekezet

0

1

2

3

6.Egyéb az intézményi működést segítő tevékenységek

0

1

2

3

Összesítés: A minősítés eredménye: Az értékelés eredménye A pedagógus erősségei: 1. 2. 3. Fejlesztést igénylő területek: 1. 2. 3. Az előző értékelési időszak vállalásainak teljesítése: Vezetői intézkedés:

Az pedagógus nyilatkozata, megjegyzései: Kelt A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

……………………………. .. értékelt pedagógus

………………………………… intézményvezető

78

Példamutató tanári magatartás - hitelesség 10 8 Munka-, környezet-, tűzvédelmi szempontok Egymás munkájának elismerése, segítése 9 betartása, betartatása 8 6 7 6 6 5 5 Óralátogatásokon való részvétel szakmai 4 Pontos órakezdés, befejezés9 4 munkaközösségeken belül 2 2

Értekezleteken való aktív részvétel

3 1

3

Helyettesítési feladatok ellátása (gyakoriság, 8 minőség)

2

0

3

7 6

4

2

7

5

A házirendben foglaltak következetes betartása, betartatása A nevelés hatékonyságát segítő tevékenységek, pl.: beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló új pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált

Ügyeleti feladatok pontos ellátása (reggeli-, folyosó ügyelet)

pedagógus

Módszertanilag igényes munkavégzés

3

2 3 5 6

5

vezető

79

szakma

10.2.A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak értékelése Az intézményi önértékelés része. A nem pedagógus közalkalmazottak tevékenységének, együttműködésének értékelése során a legfontosabb szempont, hogy mennyiben járulnak hozzá az intézmény működéséhez, az intézményi munka alapfeltételeinek, hátterének megteremtéséhez. Az értékelés célja: 1. 2. 3. 4.

az alkalmazotti munka minőségének fejlesztése, közös értékrend kialakítása, az intézményi célok érdekében történő együttműködés, az egyéni erősségek feltárása.

A nem pedagógus munkatársak értékelésére is a jelen dokumentumban szabályozott módon és időben kerül sor. Az értékelést az intézmény vezetője végzi. Az információgyűjtés eszközei: 1. 2. 3. 4.

dokumentumelemzés (továbbképzések, végzettség, stb.) megfigyelés kérdőív (önértékelés, dolgozói kérdőív) értékelő lap elemzése

A pedagógus és nem pedagógus munkatársak értékelésének teljes folyamata: mind az eljárásrend, a periódus és dokumentumkezelés azonos. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. A Minősítési lap egy példányt a közalkalmazotti alapnyilvántartásban kell elhelyezni. Az értékelés bármely szakaszában résztvevőket, az értékelési folyamat teljes egészében titoktartási kötelezettség terhe=i. A Minősítési lap tárolása a közoktatási intézmény irattározási szabályzata alapján történik. A Minősítési lapot az érintett személyi anyagai mellett szükséges megőrizni, a személyi anyag részét képezi.

80

10.10.Minősítő lap a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére A közalkalmazott személyi adatai Neve: Anyja neve: Születési hely, idő: A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: Munkaköre: A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1. A feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek megvannak. 2. Új módszerek, technikák elsajátítására, alkalmazására nyitott.

0

1

2

3

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 0 1 2 3 1. Munkakörébe tartozó feladatok ellátása, munkavégzése megbízható, precíz, alapos minden részletre Kiterjdő. 2. Munkakör iránt érzett felelősség. 3. Munkakör iránti elkötelezettség. 4. Teljesítési határidő betartása. 5. Önálló munkavégzés. 6. Az intézmény képviselete. A munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 0 1 2 3 1. Rugalmasság, kreativitás. 2. Önálló döntéshozatali képesség, lényeglátás. 3. Kollégákkal való együttműködés. 4. Vezetőkkel való együttműködés. 5. Az intézmény partnereivel való együttműködés. 6. Kollégákkal való kommunikáció. 7. Vezetőkkel való kommunikáció. 8. Az intézmény partnereivel való kommunikáció. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 0 1 2 3 1. Lelkiismeretesség, alaposság, felelősségtudat. 2. Pozitív hozzáállás, együttműködő szándék érvényesítése. 3. Intézmény képviselete (vendégek fogadása, tájékoztatás személyesen vagy telefonon). 4. Etikus viselkedés, bizalmas információk megtartása.<=:p> A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 0 1 2 3 1. A munkaidő betartása. 2. Rugalmasság helyettesítés, pluszmunka vállalása. 3. Az adminisztrációs feladatokat hibátlanul, határidőre elvégzi. A közalkalmazott nyilatkozata, megjegyzései:

Kelt A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

……………………………. .. értékelt közalkalmazott

………………………………… intézményvezető

81

11. FÜGGELÉK Részlet az Önkormányzati Programjából

Közoktatási

Intézményrendszer

Minőségirányítási

3. 7. Indikátorrendszer A fentiekben felsorolt intézményi feladatok megvalósítását, a megvalósítás színvonalát időrőlidőre szükséges áttekinteni, a lehetőségekhez mérten objektív módon vizsgálni. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a közösen kialakított indikátorrendszer segítségével kapunk tájékoztatást az intézményi feladatok teljesüléséről, azok színvonaláról, a fenntartó elvárásainak való megfelelésről. Az indikátorrendszer kettős célt szolgál. Egyrészt lehetővé teszi a fenntartónak, hogy tájékozódással bírjon intézményei főbb mutatói tekintetében, mellyel az intézmények bizonyos mértékig összehasonlíthatóvá válnak, valamint az egyes intézményekben kirajzolódó trendek is megmutatkozhatnak. Másrészt lehetővé teszi az egyes intézmények számára is, hogy saját mutatóik vizsgálatai alapján maguk számára is levonhassanak tanulságokat, indukálhassanak változtatásokat, saját magukat el tudják helyezni a kerületi közoktatási rendszerben. Az indikátorokat az intézmények töltik ki tanévente egyszer, általában tanév végén, kivéve a sajátságos, speciális indikátorok esetében. Az intézmény saját minőségirányítási programjában egyéb indikátorok meglétét és használatát is előírhatja. A fenntartói ellenőrzések során, valamint a tanév végi értékelésnél az alábbi indikátorok értékeit veszi figyelembe a fenntartó. A. Óvodák Óvodáztatási mutatók jelentkezettek/felvettek aránya körzeten kívüli gyermekek száma csoportok átlagos létszáma (férőhely kihasználtság) átlagos napi látogatottság Nevelési, fejlesztési mutatók gyermekek elégedettsége szülők elégedettsége a szakszolgálat szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek száma, a fejlesztés mérhető eredményei a gyermekek fluktuációjának mértéke, okai gyermekvédelmi esetek száma, súlyossága, mértéke, az óvoda által megtett intézkedések, azok hatásai

82

Vezetési mutatók szakmai dokumentumok megléte, koherenciája a kerület szakmai életében való részvételek száma, klímamérések, eredmények panaszügyek száma, tartalma, megtett intézkedések, partneri elégedettség eredményei bemutató foglalkozások száma, köre pedagógusok, közalkalmazottak elégedettségi mutatói Humánerőforrás mutatói pedagógusok, alkalmazottak szakmai végzettségi mutatói, továbbképzéseken való részvételek száma, közalkalmazotti fegyelmi ügyek száma szakmai kitüntetésekben részesült pedagógusok, közalkalmazottak száma munkaerő fluktuáció száma továbbképzéseken való részvételek száma Gazdálkodási mutatók a gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága, törvényessége, pályázatok száma, eredménye dologi felhasználások aránya, jutalmazásra fordított összeg, összeg/fő helyettesítések száma, aránya Gyermekvédelem, a biztonságos óvoda mutatói veszélyeztetett gyermekek száma, az érdekükben hozott érdemi intézkedések száma gyermekbalesetek száma felnőtt balesetek száma, megtett intézkedések B. Iskolák Beiskolázás mutatói Jelentkezettek, felvettek aránya, körzeten kívüli tanulók száma osztályok száma, átlagos osztálylétszám, tanulói csoportok száma átlagos tanulói csoportlétszám, túljelentkezés aránya Oktatási-nevelési mutatók középiskolába, felsőoktatási intézményekbe felvettek száma, nyelvvizsgák száma napközibe felvettek száma napközis csoportok száma iskolai étkezésben résztvevő tanulók száma, tanulmányi átlag 83

hiányzások száma, egy főre eső igazolt és igazolatlan hiányzás (óra/fő) tantárgyi bukások száma évfolyamonként (egy tantárgyból, két tantárgyból, több tantárgyból) kitűnő tanulók száma évfolyamonként jeles tanulók száma évfolyamonként osztályozó vizsgát tett tanulók száma évfolyamonként kerületi szintű versenyeredmények fővárosi szintű versenyeredmények országos szintű versenyeredmények tanulói fegyelmi ügyek száma, intézkedések tanulói dicséretek száma érettségi átlag érettségi bukások száma kitűnő/jeles érettségik száma ECDL vizsgák száma, aránya sikeres OKJ vizsgák aránya Humánerőforrás mutatói pedagógusok száma, végzettsége tanári, alkalmazotti fluktuáció szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma akkreditált továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma munkaközösségvezetők száma közalkalmazotti fegyelmi ügyek száma, intézkedések szakmai kitüntetésben részesült pedagógusok, alkalmazottak száma Vezetés mutatói szakmai dokumentumok megléte, belső koherenciája partneri elégedettség (szülők, diákok) eredményei pedagógusok elégedettségi mutatói tanulói attitűdmérés eredményei vezetői (igazgató, helyettes, munkaközösség-vezető) óralátogatások száma kollégák által végzett óralátogatások száma bemutató órák, foglalkozások száma, köre Gazdálkodás mutatói egy tanulóra jutó összes költség beadott és nyertes pályázatok száma, elnyert pályázati összegek fejlesztésre fordított összeg, ennek aránya a dologi költségvetéshez egy pedagógusra jutó túlórák száma helyettesítések száma, bérköltsége jutalmazásra fordított összeg, összes jutalmazott száma 84

Gyermek- és ifjúságvédelem mutatói veszélyeztetett tanulók száma, intézkedések száma, lényege tanulói balesetek száma, intézkedések iskolaorvosi ellátásban részesülő tanulók száma logopédiai ellátásban részesülő tanulók száma gyermekvédelemmel kapcsolatba került tanulók száma, intézkedések a nevelési tanácsadóval kapcsolatba kerülő gyermekek száma a gyógytestnevelésre szoruló gyermekek száma

85