DOMOKOS PÁL PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA
Intézményvezetői pályázat Vezetési program
Pályázó: Ujlaki Sándor
Budapest 2015.
PÁLYÁZAT
DOMOKOS PÁL PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására
Pályázó: Ujlaki Sándor 1107 Budapest, Fokos u. 13.
Intézmény: Domokos Pál Péter Általános Iskola 1119 Budapest, Sopron út 50. OM: 034990
1
TARTALOM PÁLYÁZATI NYILATKOZAT...................................................................................................... 3 BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4 1. A köznevelési intézmények nevelő-oktató munkájának tartalmi szabályozása, szintjei .............................................................................................................................. 6 1.1. A köznevelési szervezetek fő jellemzői ............................................................... 10 1.2. Az iskolai légkör .................................................................................................. 13 1.3. Vezetés, szervezés ................................................................................................ 14 2. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 15 2.1. Tanulók ................................................................................................................ 16 2.2. Személyi feltételek ............................................................................................... 20 2.3. Tárgyi feltételek ................................................................................................... 21 3. A VEZETŐI PROGRAM ...................................................................................................... 23 3.1. Nevelés-oktatás .................................................................................................... 23 3.1.1. Egészségnevelés, testnevelés ........................................................................ 25 3.1.2. Hit- és erkölcstan........................................................................................... 26 3.1.3. Tehetségpont ................................................................................................. 26 3.1.4. ÖKO-iskola ................................................................................................... 27 3.2. Innováció, szervezetfejlesztés .............................................................................. 27 3.2.1. Szervezeti kommunikáció ............................................................................. 28 3.2.2. Információs, kommunikációs technikák IKT ................................................ 29 3.2.3. Iskolai légkör ................................................................................................. 31 3.3. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás ................................................................ 32 3.4.
Pályázatok, pályázatfigyelő rendszer ............................................................... 33
ZÁRÓ GONDOLATOK ............................................................................................................ 34 MELLÉKLETEK ................................................................................................................. 35
2
PÁLYÁZATI NYILATKOZAT Alulírott Ujlaki Sándor pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, a www.kozigallas.hu honlapján 2015. február 27-én közzétett pályázati felhívás alapján a Domokos Pál Péter Általános Iskola intézményvezetői beosztás ellátására. Azonosító: 2015-06-14 Pályázatomhoz a következő nyilatkozatokat mellékelem: 1. Nyilatkozom arról, hogy a 2011. évi CXC. törvényben az intézményvezetői (magasabb vezetői) állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. 2. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok személyes adataimnak pályázati eljárással összefüggésben kezeléséhez. 3. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, továbbításához, harmadik személlyel közléséhez. Pályázatomhoz a következőket mellékelem:
végzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatai,
hatósági erkölcsi bizonyítvány,
a közszolgálati időt igazoló dokumentumot.
Budapest, 2015. március 27. Tisztelettel: ........................................... Ujlaki Sándor
3
BEVEZETÉS Magyarországon és a világban az elmúlt évtizedek a változásról szóltak. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások üteme egyre gyorsabb, ami megkívánja a szereplőktől a gyors és rugalmas alkalmazkodást. A köznevelési intézményeknek az a szerepük, hogy felkészítsék a gyermekeket az alkalmazkodásra és olyan kompetenciák megszerzésére, melyek alkalmassá teszik őket a továbbtanulásra, illetve a munkába állásra. A megújult köznevelési rendszer célja, a társadalmi és szülői elvárásokkal egyetemben, hogy a diákok nevelése kiteljesedjék a testi és lelki nevelésen, fejlesztésen túl, a megfelelő ismeretek, készségek és képességek elsajátításán keresztül az erkölcsi normák kialakítására és ezen komponensek összhangjára. Emellett a társadalmi leszakadás esélyének csökkentése és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása is feladata a köznevelési intézményeknek. Ez a pedagógusok számára nagyon összetett és nehéz feladat. A pedagógusnak a szakmai és módszertani ismereteit folyamatosan fejlesztenie kell, hogy lépést tudjon tartani az elvárásokkal, és szociális és pszichológiai érzékenységgel is kell rendelkeznie ezen feladatok ellátására. A köznevelési intézmények jogszabályi háttere is folyamatosan változik, amihez az iskolának igazodnia kell. A köznevelési törvény értelmében, az iskolában a nevelésoktatást úgy kell megszervezni, hogy azok legalább tizenhat óráig tartsanak. 1997-ben kerültem kapcsolatba az iskolával és 2004 óta angol szakos nyelvtanárként dolgozom. Folyamatos szakmai kihívásokat keresve jutottam el a Budapesti Műszaki Egyetem vezetőképző szakának elvégzéséig. Az ott szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek megerősítették bennem, hogy mennyire meghatározó az iskola működésében egy jól rendszerező, problémamegoldó vezető irányítása. Mivel alaptermészetemből fakadóan analitikus vagyok és struktúrákban gondolkodom, úgy vélem, hogy alkalmas vagyok egy intézmény vezetésére. Intézményünk fenntartója a KLIK Budapest XI. Tankerülete, működtetője Budapest Város XI. kerületi Önkormányzata. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. A fenntartóval és működtetővel együttműködve közös célunk az iskola zavartalan működésének megvalósítása és a XXI. századi elvárásoknak megfelelő ismeretek és kompetenciák átadása és fejlesztése. Célom, hogy a feladatok megvalósítása a tantestület
4
együttműködésén alapuljon és egymást segítő munkával valósítsuk meg a kitűzött célokat. Szellemiségemet az alábbi mottóban fogalmazom meg: Van egy elképzelésem. Szeretném, ha az elkövetkező időszakban mindenki jobban érezné magát ebben az intézményben. Az intézményi egység olyan megvalósulásával, amely nem az egyéni érdek és akarat dominanciája, hanem a többség szavak nélkül megfogalmazott és kívánt belső vágya.
5
1. A köznevelési intézmények nevelő-oktató munkájának tartalmi szabályozása, szintjei
Magyarország Alaptörvénye
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
a Nemzeti alaptanterv
Magyarország Alaptörvénye Országunk Alaptörvénye biztosítja a tanulás és a törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. Magyarország biztosítja a művelődéshez való jogot, általános iskolákra vonatkoztatva az ingyenes és kötelező alapfokú oktatást. a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A törvény célja és alapelvei: Olyan köznevelési rendszer létrehozása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, képességeik, készségeik, ismereteik, jártasságaik,
érzelmi
valamint
akarati
tulajdonságaik,
műveltségük
életkori
sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célként szerepel a nevelésoktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az alábbiak jellemzik:
az egyéni bánásmódra való törekvés,
a tanuló elfogadása,
a bizalom, a szeretet és az empátia,
a tanuló életkorának megfelelő követelmények támasztása,
a feladatok elvégzésének ellenőrzése,
a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés.
A köznevelés középpontjában a tanuló, a pedagógus illetve a szülő áll. Az ő jogaik és kötelességeik egységet alkotnak. Az állami nevelési-oktatási intézményekben az ismereteket, a világnézeti, vallási információkat sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteni a nevelési-oktatási folyamat teljességében, tiszteletben tartva a tanulók, a szülők és a pedagógusok vallási és világnézeti meggyőződését.
6
A köznevelés kiemelt feladataként határozza meg a törvény a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók speciális igényeinek figyelembevételét, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítését, és a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtését. Az általános iskolában nyolc évfolyamon alapfokú nevelés-oktatás folyik országosan egységes követelmények szerint. A pedagógiai munka szakaszai a következők:
az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat
az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat.
Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, tehetségének és képességének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, és tizenhét óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A legalább négy évfolyammal működő iskolának biztosítania kell az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja az iskolával kötött megállapodás alapján. A köznevelési intézmény vezetője1 a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. Nemzeti Alaptanterv A NAT a köznevelés feladatát az Alaptörvénnyel és a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel összhangban a következőképpen jelöli meg:
1
a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése,
az egyetemes kultúra közvetítése,
a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 69.§
7
az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése
a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,
az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,
a közjóra való törekvés megalapozása,
a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.
A NAT szándéka, hogy a teljesítmény növelésére ösztönözzön tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a XXI. század igényeinek megfelelő legyen. Ebből következően egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai és az új fejlesztési célok és tartalmak között. Fejlesztési területek - nevelési célok:
Az erkölcsi nevelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés
A testi és lelki egészségre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A NAT tartalmi szabályozása egységes, közös alapot biztosít az átjárhatóság érdekében. A tudományok gyors fejlődése, az információs és kommunikációs technikák térhódítása új feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést. A pedagógiai munkának biztosítania kell a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztését, a készségek elsajátíttatását, kibontakoztatását és a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételeket is. Ez a differenciált tanítás-tanulás révén valósítható meg, melynek főbb szempontjai a következők:
a tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése; 8
a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulásban;
a tanulók előzetes ismereteire, tudására építkezés;
a kooperatív tanulás technikáinak és formáinak alkalmazása;
a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a tanítási folyamatban;
a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása;
a különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása;
a tehetséges tanulók támogatása, fejlesztési igényeinek kielégítése;
a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása.
9
1.1. A köznevelési szervezetek fő jellemzői2 A köznevelési szervezeteket így az általános iskolát is jellemzi a célja, szerkezete, környezete, tagjai és kultúrája. A nevelési-oktatási szervezetek általános célját az Alaptörvény, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a NAT, az alapító okirat és a pedagógiai program határozzák meg. A nevelési-oktatási szervezetek célja speciális. Ezek a komplex személyiségfejlesztés, az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a kompetencianövelés. A köznevelési szervezetek strukturális jellemzői Általában lapos struktúrával rendelkeznek. Élén az igazgató áll, majd az igazgatóhelyettesek, végül pedig a munkaközösség-vezetők. Ez megkönnyít az információáramlást vertikálisan. Iskolámban az igazgató és helyettesei között lineáris munkamegosztás van, melynek előnyei:
az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek
keresztintézkedések a szervezetből nem következnek be.
Az igazgató helyetteseivel előzetes egyeztetés után hozza meg döntését. Az igazgatóhelyettesek felelnek a munkaközösségek tevékenységéért és a munka
2
Dr. Benedek András, Dr. Mezei Gyula, Tornyosi Nagy Éva: Közoktatási rendszer- és szervezettan. Budapest, 2009. o. 205.-290.
10
megszervezéséért. A pedagógusok is hozzájuk fordulnak, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a pedagógusoknak, illetve ellenőrzi a végrehajtást. Nagyon fontos azonban, hogy az igazgató és helyettesei között ne legyen nézetkülönbség, a helyettesek képviselni tudják az igazgató álláspontját. Az optimális feladatmegosztás feltétele a Feladat – Hatáskör – Felelősség megosztásának
következetessége,
dokumentáltsága,
rendszerszerűsége
és
egyértelműsége. Ennek hiánya működési zavart okoz vagy okozhat az intézményben. Ez azért is fontos, mert az igazgató az egyszemélyi felelős az intézményben, ami azt jelenti, hogy a Felelősség megosztható, de nem átruházható. A szervezet és környezete relációjában, a környezeti változásokhoz való viszonyulás tekintetében fontosnak tartom a proaktivitást azaz a várható nehézségek megelőzését, illetve az innovatív jelleget, a legkedvezőbb megoldások keresését a környezeti tendenciák alapján. A pedagógust, mint szervezeti tagot megilleti az igazságosság és méltányosság. Az igazságosság az arányos feladatelosztást, az azonos elbírálást és a gyakorlatilag megegyező feltételeket jelenti. A méltányosság az egyedi helyzetek, szituációk mérlegelésével biztosítható, ami pozitívan hat a pedagógus biztonságérzetére. A szervezeti kultúra rétegei Két fő réteg különíthető el:
az aránylag könnyen érzékelhető jelek (normák, szabályok, szokások, tárgyak)
ezeknek a jeleknek a gyökerei, az értékek
Az első réteget a látható és a szavakba öntött jelek alkotják. A fizikai jelek közé sorolható az épület és közvetlen környezetének állapota, a berendezés célszerűsége, a folyosók, termek állapota. Fontosságuk nem lebecsülendő, mert az általuk képviselt üzenet a látogatónak, szülőknek meghatározó első üzenetet közvetít. Szeretném, ha ebbe az iskolába járna a gyerekem? A viselkedésben megnyilvánuló jelek közül az ünnepeket, megemlékezéseket emelem ki, mert problémát jelent, ha mindig ugyanazok a kollégák kapják a szervezői feladatokat. Fárasztó és kiégéshez vezethet. A pedagógiai program alapján történő megújítása az ünnepléseknek fontos innovációs lehetőséget jelent például a tanulástanítás folyamatában és erre szeretném ösztönözni a kollégákat. 11
A szavakba öntött jelek formális üzenetként is értelmezhetők például a pedagógia programot tekintve, hiszen az iskola honlapján keresztül bárki számára hozzáférhető. De legalább ilyen fontos az iskola honlapja ebből a szempontból. Mit üzen és milyen benyomást nyújt a szülőknek, az oda látogatóknak? Érdemes megnézni több iskola honlapját is, mert csak így lehetséges reális módon értékelni és elhelyezni a sajátunkat. Ezért naprakész információkat szolgáltatok a honlap szerkesztőjének.
12
1.2. Az iskolai légkör3 Az iskola légköre az intézmény egyedi arculatát tükrözi, és közvetetten befolyásolja az egyének tevékenységét. Az iskolakultúra részét képező klímát az iskolában lévő személyek alakítják ki, és ez meghatározza a tanulók viselkedését is. Minden intézmény egyedi és specifikus légkörrel rendelkezik, ami a döntési folyamatok struktúrájától és a kialakult nevelési gyakorlattól függ. A légkör fontos jellemzői:
a hivatalos szabályrendszer a rendtartásban és a házirendben
higiénés tényezők: fizikai környezet, érzelmi biztonság, felügyelet
kulturális normák
formális, informális kapcsolatok
a vezetési stílus
A példaképeknek, diáktekintélyeknek meghatározó szerepük van az iskolai légkörre, mert az iskola értékeit személyesítik meg kiemelkedő teljesítményükkel. Ezáltal az intézmény arculatára is nagy hatást gyakorolnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy vannak negatív értéket – puskázás, lógás, magatartás stb. – képviselő „diáktekintélyek” is. Ők az ellenpólust, a destruktivitást képviselik a légkör kialakításában, ezért a vezetőnek/vezetőknek és a pedagógusoknak is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a helyzet kezelésére. Nem szabad hagyni, hogy ikonokká váljanak a diákok körében. A pedagógusok iskolai közérzete is befolyásolja az intézmény légkörét. Elégedetlenséghez vezethetnek a tanulók magatartásproblémáival való megterhelések, az iskolai morál problémái és az érzelmi megterhelés. Ezek a kiégés irányába tolják a pedagógust, ezért különös figyelemmel kell a vezetőnek az ilyen folyamatokat kezelni. Terveim között szerepel a tantestületi kirándulások hagyományának megőrzése, csapatépítő tréningek szervezése.
Mezei Anna, Sipos Imre, Schmercz István: A pedagógus a szervezetben sajátos pedagógiai ismeretek. Budapest, 2010. o.208-211. 3
13
1.3. Vezetés, szervezés4 A köznevelési intézményeknek el kell fogadniuk azt a tényt, hogy piaci szereplők, akik versenyben állnak egymással a gyerekekért. A szülők számára ismertté, vonzóvá és keresetté kell tenni az iskolát megmutatva azt, hogy miben sikeres, miért ide érdemes beíratniuk gyerekeiket. A vezető elsődleges célja a nevelési célok megvalósítása. Ehhez eszközöket és feltételeket kell teremteni, ami az anyagi források beszűkülésével egyre nagyobb kihívást jelent. Ehhez a fenntartóval egyeztetett és általa jóváhagyott menedzseri munkára is szükség van, olyan módon, hogy a forráskeresés és bővítés a nevelési célok megvalósítását szolgálja, és ne lépjen elő domináns tevékenységgé. A vezetési funkcióik, munkaformák a köznevelési intézményekben az alábbiak:
tervezés (célkitűzés, statégiaalkotás)
szervezés
személyes vezetés
koordináció
ellenőrzés (kontroll)
Az igazgató személyiségének jellemzői:5
kiegyensúlyozott, harmonikus egyéniség,
kezdeményezőkészség,
kommunikációs készség,
irányítás készsége,
közösségalkotás képessége,
önismeret, önbizalom,
szakmai felkészültség (pedagógiai, vezetéselméleti).
Az iskolában nincs kollektív vezetés. Az egyszemélyi felelős vezető az igazgató, akit a nevelőtestület döntési joga nem mentesít a felelősségtől. Pedagógiai, tanügyigazgatási, személyzeti vezető és felelős az iskola működéséért.
4 5
Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet. Budapest, 2010. 29, 52-53, 58 81-85 Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet. Budapest, 2010. 246-257.
14
2. HELYZETELEMZÉS A több, mint száz éves múlttal rendelkező Domokos Pál Péter Általános Iskola Budapest XI. kerületének zöldövezeti részén, játszótér szomszédságában helyezkedik el. Iskolánkban nyolc évfolyamon országosan egységes követelményeknek megfelelve alapfokú nevelés-oktatás folyik. Intézményünk a tanulót érdeklődésének, tehetségének és képességének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. Főbb tevékenységei:
az angol és német nyelv emelt szintű oktatása
a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, segítése
a sajátos nevelési igényű diákok integrálása
egészséges életmódra és családi életre nevelés
tehetséggondozás
gyermekvédelem
iskolai étkeztetés
napközi és iskolaotthonos ellátás
tanórán kívüli foglalkozások szervezése
hagyományápolás
hit- és erkölcstan oktatás
a
szülőkkel
való
családlátogatások,
kapcsolattartás: SZMK
fogadóórák,
megbeszélések,
nyílt
szülői
értekezletek,
órák/napok,
iskolai
rendezvények
kapcsolattartás külső intézményekkel: Újbuda Önkormányzata, Budapesti Tanítóképző Főiskola, Pedagógiai szakszolgálati intézmények, Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola
15
2.1. Tanulók
Tanulói létszám 490 480 470 460 450 440 430 420 410 400 390 380
481
454 445
440 430 419
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Iskolánk tanulói létszámának alakulása az elmúlt öt év tekintetében két szakaszra bontható. 2012-ig lassú csökkenés figyelhető meg. 2012 szeptemberétől a folyamat megfordult, és a diákok létszáma növekszik. A kerületben történt kedvező változások miatt egyre több sokgyermekes család költözött az iskola környékére, akik számára a XI. kerület jól kiépített köznevelési struktúrája vonzerőt jelent. Diákjaink főleg körzetesek, de az emelt szintű nyelvoktatás, a tehetséggondozás valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozásunk a körzeten kívüli gyerekek számára is vonzerőt nyújt. Intézményünkben megközelítőleg 150 gyerek hátrányos helyzetű, azaz a tanulók körülbelül 30 százaléka. Ez egy nagy arányszám, és ezért is fontos kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségre.
16
A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartászavaros gyerekek arányát az alábbi diagram szemlélteti:
Különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya SNI 4%
BTM 7%
89%
Iskolánk nagy figyelmet szentel a különleges bánásmódot igénylő gyerekek harmonikus nevelésére, oktatására, a velük való törődésre az alábbi keretek között:
integrált tanítás,
differenciált oktatás,
egyéni fejlesztési tervek,
egyéni értékelési rendszer,
fejlesztő pedagógusi munka (egyéni fejlesztés vagy differenciált csoportok),
utazó gyógypedagógus,
fél állású iskolai pszichológus,
részképességek időbeli felismerésének fontossága, óvodai fejlesztő előkészítő foglalkozások.
Továbbra is fontosnak tartom a különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatásának, nevelésének a személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását. A 2013/2014-es tanév folyamán iskolánk tehetségpont lett. Ez fontos mozzanat az intézmény életében, hiszen kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, amely vonzerőt jelent a szülők és gyerekek számára. Tanulóink sikeresen vesznek részt kerületi versenyeken, melyet azért is emelek ki, mert integrált iskolaként nehezebb jó eredményeket elérni; a megfelelő légkört, motivációt és felkészítést biztosítani a tehetséges tanulóknak. 17
A tehetséggondozás formái intézményünkben:
emelt óraszámú tantárgyak (angol, német),
csoportbontás,
differenciált oktatás,
szakkörök,
versenyre felkészítés,
projektmunkák,
programok, szabadidős tevékenységek, délutáni foglalkozások.
Továbbtanulás Tanulóink jelentős többsége megközelítőleg azonos arányban gimnáziumban és szakközépiskolában folytatja tanulmányait. A továbbtanulók körülbelül 10 százaléka választ szakiskolát.
Az elmúlt 3 év beiskolázási adatai Szakiskola 10%
Gimnázium 50% Szakközépiskola 40%
A fenti adatok bizonyítják a tantestület sikeres munkáját. A több évre visszatekintő bemeneti mérések gyenge eredményei ellenére 8. év végére közös munkával elértük a tanulóink sikeres beiskolázását. Kompetenciamérések Az alábbi grafikonokon 2010-2014-ig mutatom be iskolánk kompetenciamérésének eredményeit az országos, ill. a budapesti átlaghoz viszonyítva.
18
Matematika 6. évfolyam 1600 1580 1560 1540 1520 1500 1480 1460 1440 1420
Iskolánk Országos Budapest
2010
2011
2012
2013
2014
Matematika 8. évfolyam 1750
1700 1650
Iskolánk Országos
1600
Budapest 1550 1500 2010
2011
2012
2013
2014
Szövegértés 6. évfolyam 1700 1650 1600 1550
Iskolánk
1500
Országos
1450
Budapest
1400
1350 2010
2011
2012
2013
19
2014
Szövegértés 8. évfolyam 1700 1680 1660 1640 1620 1600 1580 1560 1540 1520 1500 1480
Iskolánk
Országos Budapest
2010
2011
2012
2013
2014
A kompetencia felmérésekben a szövegértést, szöveg értelmezést vizsgáló feladatok adatai alapján az előkészítő foglalkozások eredményesnek bizonyulnak. Matematika terén nem elegendő az adott időkeret a tanulók logikai készségének fejlesztésére, illetve a matematikai kompetenciák általános fejlesztésére. Ezért is indokoltnak tartom a felső tagozaton a matematika évfolyam szintű csoportbontását, ahol a gyerekek képességeinek megfelelően történhet a kompetenciák fejlesztése.
2.2. Személyi feltételek Iskolánkban 49-en pedagógus, 2-en nevelő-oktató munkát segítő munkakörben dolgoznak. A működtető önkormányzat alkalmazásában 8 munkatárs segíti az iskola működését. A nevelőtestület feladat szerinti megoszlása: 20 szaktanár, 31 tanító, 5 napközis, 1 fejlesztőpedagógus, 1 könyvtáros, 1 félállású pszichológus. Nevelőtestületünk magasan képzett, ami az alábbi táblázatból is látható:
szakpedagógusi
egyetemi
végzettség
végzettség
9
15
kétdiplomás
14
tanárképző
tanítóképző
főiskolai
főiskolai
végzettség
végzettség
3
31
A továbbképzéseken a kollégák rendszeresen részt vesznek, ami szakmai-módszertani elhivatottságukat, fejlődési igényüket is mutatja. 2009-2014 között az alábbi továbbképzési formák valósultak meg: 20
Szakpedagógus
Kiegészítő
Kiegészítő
120 órás
vagy egyéb
egyetem
főiskola
vagy több
8
6
6
4
40-60 órás
30 órás vagy kevesebb
5
14
A továbbképzésekre vonatkozóan a Köznevelési törvény rendelkezése 7 éves ciklusra vetítve előírja a megfelelő számú kreditpont megszerzését. A teljes tantestület részére biztosítom a továbbképzéseken való részvételt az anyagi lehetőségeinkhez mérten és támogatom a kollégákat az iskolán belüli munkaszervezéssel. A pedagógiai és szakmai kompetenciák fejlesztése belső képzéseken is megvalósulhat. Elképzelésem szerint a már minősített mesterpedagógusok a minősítés előtt álló kollégáknak felkészítést illetve mentori segítséget nyújthatnak. Nevelési értekezlet, munkaközösségi foglalkozás, műhelymunka keretében lehetőséget adok a kollégáknak a tanfolyamokon, képzéseken megszerzett tudás, ismeret átadására a nevelőtestület tagjai részére. Egyetemi, főiskolai tanárokkal együttműködve biztosítom a korszerű ismeretek folyamatos bővítését.
2.3. Tárgyi feltételek Iskolánk 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Maga az épület 1935-ben épült, a háború után bővítették néhány tanteremmel, majd 1974-ben az ott működő óvoda termei is az intézményhez kerültek. Elhelyezkedését tekintve szerencsésnek tekinthető, hogy zöld környezetben, egy viszonylag csendes utcában található az iskola. Tantermeink száma 24. Ezen kívül rendelkezésünkre áll egy tornaterem, tornaszoba, táncterem és egy műhely. Egyre növekvő problémát okoz a helyhiány, különösen a mindennapi testnevelés megfelelő feltételrendszerének biztosítása. Az udvaron műfüves futballpálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, futópálya és távolugrógödör segíti a testnevelés órák megfelelő megtartását. A játszótér a kisebbek számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Az iskolát gondozott kert veszi körbe, a kiskert pedig a madárbarát-program megvalósulásának színtere.
21
A felújítások 2012-től elsősorban festési munkálatokat jelentettek: ebédlő, mellékhelyiségek, tornatermi öltözők, igazgatói, igazgatóhelyettesi és titkársági iroda. A felújításokat tekintve az önkormányzat csökkenő anyagi erőforrásai következtében a realitás az, hogy csak a legszükségesebb és elengedhetetlen felújítások ütemezésére lehet számítani. Ezek közül a balesetvédelem és a személyi biztonság érdekében a nyílászárók felújítása/cseréje az elsődleges. Tavaly egy ablak kiesett, szerencsére nem történt baleset. Sok ablak szerkezetileg gyenge, korhadt, és erős szél esetén – különösen a Sopron út felőli oldalon – nem garantálható a tanulók, kollégák biztonsága. Közép/hosszú távú feladat a kisépület tetőszerkezetének felújítása, a korábbi óvodai rész felújítása, az esőcsatorna építésének befejezése, a tetőtér kihasználása.
22
3. A VEZETŐI PROGRAM 3.1. Nevelés-oktatás A korszerű tudás átadásához szükséges a kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket a mindennapi életben való boldogulásra. Képessé kell tenni őket a környezeti viszonyokban való eligazodásra. Az iskola a családdal együttműködve alakítja ki a tanulókban az együttműködési képességet, az empátiát, az önismeretet, az önmegvalósítás iránti igényt. Esélyt kell adni a gyerekeknek, hogy a tehetségük, kreativitásuk megfelelően kibontakozhasson. Fontos feladat az anyanyelvi kultúra és az irodalmi műveltség, a kommunikációs kultúra, a szociális készség megalapozása, fejlesztése. Elsődleges feladat a szóbeli és írásbeli készségek és képességek fejlesztése, szókincs bővítése, a beszéd észlelés, a beszédértés, a figyelem, a szövegértés és szövegértelmezés. Ennek egy új iránya a drámapedagógiai osztály indítása, mely ezeken a kompetenciákon kívül a nonverbális kommunikációt is fejleszti. A tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kell kialakítani az olvasás iránti igényt, a szép beszéd képességét, hogy képesek legyenek az önkifejezésre, véleményalkotásra, társas kommunikációra. A kompetencia méréseken kívül a sikeres középiskolai felvételihez is szükséges a megfelelő szintű anyanyelvi kompetenciák elsajátítása. Tovább támogatom a felvételi előkészítőket, korrepetálást, versenyfelkészítést. Szeretném megvalósítani a csoportbontást a magyar nyelv tantárgy tanításában. Az idegen nyelvek oktatása iskolánk hagyományaira építve és azt megőrizve emelt óraszámban valósul meg, mely a társadalmi igényeknek, szülői elvárásoknak is megfelel. Az idegen nyelv oktatás négy készség, képesség területére koncentrálódik: hallott szöveg értése, írott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. Ki kell alakítani a tanulókban az önálló tanulási stratégiákat, azaz hogyan kell idegen nyelveket tanulni. A törvény lehetőséget ad 7. évfolyamtól a második idegen nyelv oktatására. Az emelt óraszámban történő oktatás megalapozza a hetedik évfolyamon történő Junior nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét. A matematika oktatás elsődleges célja a logikai készség és képesség kialakítása és ennek alkalmazása a mindennapi élet területein. A matematikai alapműveletek elsajátítása és biztos alkalmazása, analógiák nyújtása a feladatmegoldásokhoz, a 23
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése matematikai modellek segítségével kiemelt feladat. Iskolánk tanulóinak összetételéből kiindulva a kompetenciák fejlesztését elősegítené az évfolyam szintű csoportbontás, matematikai szakkörök szervezése, amely lehetőséget biztosítana a képességeknek megfelelő tanításra, differenciálásra. A természettudományos és technikai kompetenciák lehetővé teszik, hogy a gyermek képes legyen az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásában lejátszódó folyamatok megértésére, az emberi tevékenység okozta változások felismerésére. Meg kell ismerniük a természeti világ törvényszerűségeit, a tudományos folyamatokat és a megfelelő vizsgálati módszereket. Változatosabb programokat és szakköri lehetőségeket kívánok biztosítani. A digitális kompetencia kialakítása a technikai fejlődés elengedhetetlen velejárója. Fontos feladat, hogy a gyerekek tudják használni az információs társadalom technológiáját a munka, kommunikáció és a szabad idő terén. Képesek legyenek tudatosan, felelősséggel kezelni a számítógépet, internetet. Cél, hogy alkalmassá tegye a gyerekeket projektmunkák elkészítésére és prezentálására. A régóta tervezett és meg nem valósított ECDL vizsga feltételeinek megteremtése biztosítja tanulóink számára nyolcadik osztály végére bizonyos modulok megszerzését. Ehhez biztosítani kívánom a kollégáim továbbképzését. A szociális és állampolgári kompetencia elsajátításának célja, hogy segítsen a jelen társadalom viszonyai közötti eligazodásban. Az értékek felismerése és megóvása, a hazaszeret fejlesztése, a nemzettudat kialakítása, a hagyományok ápolása és a történelmi múltunk megismerése fontos közös cél. Az iskolai hagyományok körét szeretném bővíteni testvériskolával való kapcsolatépítéssel. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása lehetővé teszi a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztését, melyet módszertani továbbképzések biztosításával szeretnék elérni. Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező készség célja a kreatív gondolkodásmód kialakítása, az egyéni ízlés formálása, a vizuális és manuális készségek kialakítása és fejlesztése, az alkotás örömének megismerése.
24
A hatékony önálló tanulás támogatásához önálló tanulási stratégiák nyújtása, az önálló
ismeretszerzés
képességeinek
elsajátítása,
a
hatékony
időgazdálkodás
technikájának kialakítása, megtervezése az előző kompetenciák elsajátításának záloga. 3.1.1. Egészségnevelés, testnevelés Az egészségnevelés és a mindennapi testnevelés kiemelt jelentőséggel bír az oktatáspolitikában, nevelésügyben, így a köznevelési intézmények életében is. A sport hozzájárul a testi-lelki egészséghez, erősíti az akaratot, az összpontosítási képességet, javítja az állóképességet. A tanulási nehézségekkel küzdő és nehezen kezelhető tanulók számára a sport kibontakozási lehetőséget és sikerélményt nyújthat, ami pozitívan befolyásolhatja más tantárgyakkal való kapcsolatát, azokhoz való hozzáállását. A csapatsportok az egymásért tett erőfeszítések által segítik a közösségi szellem kialakulását és fejlődését, a kohéziós erőket. Az iskolának támogatnia kell a versenysportokat és a versenyeztetést. Iskolánkban csapatszinten ez elsősorban a labdarúgásra és a kosárlabdára vonatkozik. Segíteni kell a testnevelő tanárok munkáját, hogy a versenyeztetés ne érintse a szakkörök rendszerességét, azok ne maradjanak el. Hosszú éveken keresztül a diákok saját labdarúgó bajnokságot szerveztek a felső tagozaton. Támogatom ennek a hagyománynak a felelevenítését, a tanulók ösztönzésével, segítésével és megfelelő jutalmazási rendszer kidolgozásával. Változatosabbá és izgalmasabbá lehet tenni a sportéletet az osztályok közötti, illetve a tanár – diák – szülő versenyekkel. A testnevelés szakos kollégák véleménye alapján, a hivatás védelmében támogatom elképzelésüket, hogy első és második évfolyamon speciális kollégiumot végzett tanító, míg harmadik évfolyamtól testnevelés szakos tanár lássa el a feladatokat. A tanórák szakszerű megtartásának tekintetében egyre nagyobb problémát jelent a helyhiány. Szükség van egy új öltözőre, amit az alagsorban lehetne és kellene kialakítani. A műfüves futballpálya lefedése nagy segítséget nyújtana esős idő esetén, mert két csoport foglalkozásait is biztosíthatná. Ráadásul ez a napközis gyerekek, csoportok számára is előnyös lenne, ők is igénybe vehetnék rossz idő esetén a pályát. A pálya lefedése természetesen csak pályázat útján valósulhat meg. A kisépület teraszának lefedése hasonló előnyökkel járna.
25
A műhely mellett található teniszpálya tulajdonjogát és használatba vételének lehetőségét rendezni kell. Maga a pálya, mint külön terület is segítené az iskola életét és mindennapjait, de pályázati alapul is szolgálhatna. A pályázatokat koordinálásában és megírásában a Diák Sport Egyesületre számítok. A DSE 1989 óta létezik iskolánkban. Nem szűnt meg, csak nem funkcionál jelenleg. Szükség van a DSE megújítására és új vezetőség létrehozására, ahhoz, hogy pályázati pénzekhez juthasson iskolánk. A tanulók személyi épsége és biztonsága megköveteli a kosárlabda- és a futópálya szegéllyel való körbevételét és rendszeres takarítását és az udvar biztonságossá tételét, például a kavics cseréje gumitéglára. A tehetséggondozásban a Bozsik program működése meghatározó iskolánkban, amely eszközök biztosításában nyújt segítséget és biztosítja a rendszeres foglalkozásokat. A kosárlabdázás fejlesztésére a MAFC-al és BEAC-al szükséges a kapcsolat felvétele és az együttműködés bővítése. Hosszútávon ösztöndíj rendszer kialakítása lenne célszerű, melynek keretében a tehetséges sportolóinkat támogatjuk. Az immár hagyományossá vált egészségnapok keretében kerül sor a következő programokra:
az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása,
testi higiénia fontosságának megismertetése (védőnő, kozmetikus segítségével),
felvilágosítás,
szenvedélybetegségek, drogprevenció.
3.1.2. Hit- és erkölcstan A törvényi változások miatt a hit- és erkölcstan órák kötelezően beépülnek az órarendbe. Iskolánkban a hitoktatás régi múltra tekint vissza, a hit- és erkölcstan oktatók képzése megtörtént, a rendszer jól működik. Továbbra is fontosnak tartom a biblia történeteinek megismertetését és magyarázatát évfolyamonként legalább egy osztályban. 3.1.3. Tehetségpont Iskolánk a 2013/2014-es tanév során elnyerte a Tehetségpont címet. Ennek keretében kiemelten támogatom
a tehetséggondozó szakkörök, foglalkozások
megvalósulását. Fontosnak tartom a versenyekre való felkészítést és részvételt. Törekszem arra, hogy a gyerekek érdeklődési körüknek megfelelően találják meg iskolán 26
belül azt az elfoglaltságot, mely keretében tehetségüket kibontakoztathatják. Olyan versenyeket szeretnék felkutatni, amelyek a tanulók különböző kompetenciáira építenek. (Kreativitás, életvitel, pénzügyi, közlekedési versenyek) 3.1.4. ÖKO-iskola Ettől az évtől ÖKO-iskolaként működünk. Kiemelt feladatomnak tekintem a diákok környezettudatosságra nevelését. Az iskolában évek óta lehetőség van a hulladék, elemek, műanyag kupakok szelektív gyűjtésére. Rendszeresen sikeresen valósul meg az őszi és tavaszi papírgyűjtés. Célomnak tartom a növények és állatok megismertetését, gondozását. Ez a gyakorlatban a konyhakertben valósul meg fűszernövények, zöldségek termesztésével, gondozásával. Téli időszakban a meglévő madáretetők élelemmel való feltöltésében a gyerekek is részt vesznek. Terveim között szerepel az alsó tagozaton már működő erdei iskola program kiterjesztése a felső tagozatos osztályokra is.
3.2. Innováció, szervezetfejlesztés A
környezet
folyamatos
változásához
iskolai,
intézményi
szinten
is
alkalmazkodni kell, ami az innováció – a belső megújulási, fejlődési folyamat az adott cél elérésére – által valósítható meg. A célt elsősorban jogszabályi keretek definiálják a köznevelésre. A mai fiatalok számára elengedhetetlen, hogy kreatívak, innovatívak legyenek, a különböző élethelyzetekhez tudjanak alkalmazkodni és birtokolják a kulcskompetenciákat. Ezeknek az alapjait kell biztosítani az alapfokú nevelésnekoktatásnak. Az egész életen át tartó tanulás a mai diákokat természetes módon kíséri el életükben, de vonatkozik ez az európai uniós oktatáspolitikai koncepció minden pedagógusra is. Pályázatoknál is előnyben részesülnek a fenti szempontokat integráló munkák. Az
innováció
sikerét
a
szervezetfejlesztés
biztosíthatja
közös
célokkal
és
értékrendszerrel. Ennek keretében a szervezet hatékonyabbá, életképesebbé válik. Ehhez
27
szükséges a stratégiai vezetésre képes vezető, a nyílt és őszinte kommunikáció vertikálisan és horizontálisan is, és erőtér-térkép/analízis.6 3.2.1. Szervezeti kommunikáció7 A szervezeti intézményi kommunikációval kapcsolatban a következőket szeretném megvalósítani. A tagok formális szervezeti kommunikációja kiemelt figyelmet érdemel. A sikeres kommunikálás a kulcsa a sikeres együttműködésnek. Másrészt a kommunikációs hibák nagy veszélyforrást jelentenek az iskola sikeres működésére. Sok iskolában – nálunk is - gondot okoz a jól működő formális kommunikáció. Milyen a vertikális kommunikáció? Mit közölnek a vezetők a pedagógusokkal? Kinek, mikor és miről kell tudnia ahhoz, hogy feladatát jól elláthassa és a szervezeti célokkal azonosulhasson? Ez a kommunikáció kétirányú. Belső kommunikáció Vezetői kommunikáció: Az igazgató és a helyettesek közötti heti gyakorisággal tervezett, operatív és pedagógiai feladatok ütemezése, amely igazodik éves munkatervhez. Továbbá a munkatervben leírtak megvalósulásra vonatkozó visszacsatolási rendszer kiépítése intézményi szinten. Az igazgató meghatározott rendszerességgel, illetve a aktuális feladatoknak és helyzetnek megfelelően két irányú kommunikációt folytat a pedagógusokkal. Munkaközösségek kommunikációja: A vezetők és a munkaközösség vezetők és a diák önkormányzat vezetője havi rendszerességű kommunikációja, amelyben az alsós és a felsős munkaközösség vezetők együttműködnek. A megbeszélésen elhangzott információkat a munkaközösség vezető megosztja a munkaközösségébe tartozó pedagógusokkal. Diák
önkormányzat
kommunikációja:
A
diák
önkormányzat
vezetője
havi
rendszerességgel megbeszélést folytat az osztályokból delegált diákokkal, ahol a diákok megnyilvánulhatnak. A diák önkormányzat vezetője a megbeszélésen elhangzottakról beszámol a vezetőknek.
Dr. Benedek András, Dr. Mezei Gyula, Tornyosi Nagy Éva: Közoktatási rendszer- és szervezettan. Budapest, 2009. o.300-315. 7 Dr. Benedek András, Dr. Mezei Gyula, Tornyosi Nagy Éva: Közoktatási rendszer- és szervezettan. Budapest, 2009. o.258-286. 6
28
Külső kommunikáció Célom a fenntartóval való rendszeres kommunikáció és együttműködés, az elvárt cél- és feladatrendszer megvalósítása érdekében. A szülőkkel történő kommunikáció legfontosabb színterei a szülői értekezletek, a fogadóórák, a családlátogatás, a nyílt tanítási órák, valamint az ünnepségeken való közös részvétel. Szeretném a szülőkkel való kapcsolattartást szorosabbra fűzni, melyben számítok a szülők részvételére és támogatására, miközben ők is megismerik az iskolát és a pedagógusokat is. Az óvodákkal a kommunikáció jól és hatékonyan működik, ezt a továbbiakban is tervezem megvalósítani. A továbbtanuló gyermekek pályaorientációjának támogatása a középiskolákkal való kapcsolattartással, az elmúlt évek kimutatásai alapján a legnépszerűbb középiskolák meghívása, hogy bemutathassák az iskola profilját. Az integrálás elősegítésére pályaválasztási szakember felkérése az gyerekek felmérésére és szülők tájékoztatására. A vezetést minősíti az, hogy mennyire figyel oda, reagál az alsóbb szintről érkező üzenetekre. A vezetői kimondott szavakat megvalósításnak kell követnie. Másképp konfliktust okoz, és elszigetelődéshez vezethet. A szervezeti egység felborul és konfliktusok jönnek létre pl. alsó – felső tagozat között, kezdő pedagógussal stb. Nem történhet kivételezés, az egységes elbírálás elvét kell alkalmazniuk a vezetőknek, figyelmet fordítva arra, hogy egymásnak ellentmondó kommunikáció nem hangozhat el a vezetőktől. Természetesen a formális kommunikáció horizontás megnyilvánulása is nagy jelentőséggel bír, mert zavar esetén klikkesedéshez vezethet a nevelőtestületen belül. Elengedhetetlen a megfelelő dokumentálás az eredmények, hiányzások, helyettesítések tekintetében, az egyértelmű visszakövethetőség miatt. 3.2.2. Információs, kommunikációs technikák IKT A tudományok gyors fejlődése, az információs, kommunikációs technikák térhódítása új kihívások jelent a táradalomnak. A tanulók sokkal könnyebben alkalmazkodnak ezekhez, számukra ez teljesen természetes, a mindennapi életük része. A pedagógusoknak lépést kell tartani a korral, azoknak is, akik idegenkednek ettől. Elengedhetetlenné a kompetencia alapú oktatás módszertanának elsajátítása, az IKT 29
eszközök megfelelő alkalmazásával. Szükséges a pedagógus módszertani kultúra, kompetenciák fejlesztése. Ráadásul a pedagógus életpálya modell megvalósulásaként a portfólió készítéséhez nélkülözhetetlen a számítógép megfelelő szintű használata, a minősítő vizsgák és eljárások során pedig külön értékelési rendszert alkot az IKT eszközök alkalmazása. Cél az oktatás minőségének javítása. Ezt a célt szolgálja az elektronikus napló használata is. Köztudott, hogy általános és kötelező bevezetésük, alkalmazásuk már csak idő kérdése. Vezetői és szervezeti proaktivitás szükséges ahhoz, hogy az iskola számára ez a lehető legkisebb feszültséggel valósuljon meg. Ennek módja az önkéntes bevezetés, amikor a nevelőtestületnek elég ideje van a rendszer elsajátítására, saját lépték szerint. Az előnyei:
nincs naplóvadászat
megszűnnek a „nincs nálam az ellenőrzőm, beszedték, elhagytam” reakciók (sokszor épp rossz osztályzat esetében)
az osztályfőnökök munkája egyszerűbb lesz (statisztikák, hiányzások)
adminisztrációs feladatok könnyítése
az iskolavezetés számára a tanárok munkája követhetőbb, percre kész információ
a szülők azonnal értesülnek gyermekeik teljesítményéről
Nehézséget az alábbiak jelentenek:
infrastrukturális hiányosság
személyi kompetencia hiánya
tévhitek, elutasító hozzáállás
A tanárok számára hozzáférhető számítógépek biztosítását meg kell oldani. Ez elvileg 3-5 tanáronként jelent egy számítógépet, de iskolai WiFi hálózat kiépítésével a saját okostelefonok, laptopok is felhasználhatók. A szoftver esetében több ingyenes verzió közül is lehet választani. A képzés megvalósulhat belső tanfolyam segítségével, melynek ingyenességén kívül az is előnye, hogy azon a hardveren tanul a pedagógus, amit használni fog. De ECDL tanfolyamon is elsajátítható a rendszer használata, ami kreditpontokat is biztosít a kollégának.
30
A tévhitek az adatbiztonságra és többletmunkára vonatkoznak. Az elutasító hozzáállásúak 3 év használat után pozitívan nyilatkoztak az elektronikus naplóról. A megérte-e a bevezetése? kérdésre pedig egyértelmű pozitív választ adtak a használók.8 Pályázatok útján lehetőség nyílt volna az informatikai eszközrendszer bővítésére, ez azonban nem valósult meg. Az interaktív táblák kihasználatlanul állnak, ami azért szomorú, mert több pedagógus alkalmazná ezeket a pedagógiai munkája során. Szükség lenne több interaktív tábla beszerzésére, mivel a tanító- és tanárképzésnek ez szerves része. A korszerű tudás átadásához nélkülözhetetlen a digitális tananyag alkalmazása és fejlesztése. Ennek érdekében létrehozunk egy belső informatikai hálózatot, melyen közös szerverhasználattal mindenki számára hozzáférhető digitális tananyagbankot építünk ki. 3.2.3. Iskolai légkör9 Az iskolai oktató, nevelő munka zavartalan működése érdekében fontos a diákok és a pedagógusok által is elfogadott szabályrendszer. Ennek a szabályrendszernek a betartása és betartatása. A higiénés tényezők a következők: fizikai környezet, érzelmi biztonság, felügyelet. Az iskolában nagyobb figyelmet kell fordítani a higiéniai előírások betartására. Iskolakezdésre az iskola teljes épületének alapos nagytakarítása, ami magában foglalja a berendezési tárgyak fertőtlenítését, tisztítását, és a tisztasági festést is. A napi takarítás folyamatos ellenőrzése, a tantermek, folyosók, közös helyiségek és mellékhelyiségek tekintetében is. Az érzelmi biztonság alapja a pedagógus és a család harmonikus együttműködése, a közösen megfogalmazott értékrend közvetítésével. Az osztályfőnöknek kulcsszerepe van a közösség formálásában és az osztályon belüli szokásrendszer kialakításában, valamint olyan bizalomteljes légkör elérése, melyben az egyéni problémák felszínre kerülhetnek.
Dezséri Csaba: Informatika az oktatásirányításban. Budapest, 2011 Mezei Anna, Sipos Imre, Schmercz István: A pedagógus a szervezetben sajátos pedagógiai ismeretek. Budapest, 2010. o.208-211. 8 9
31
Kulturális normák Feladatomnak tekintem nemzeti kulturális értékeink, hagyományaink, szokásaink megismertetését és az európai kulturális értékrend közvetítését. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő iskolában kialakultak hagyományok, amelynek ápolását fontosnak tartom. A nemzeti ünnepeink méltó megünneplése mellett a már hagyományossá vált iskolai rendezvények (Passió, Betlehemes, Virágok vetélkedése, Domokos Pál Péter hét stb.) megrendezése is hozzájárul a kulturális értékek megismeréséhez, elmélyítéséhez. Mint már korábban említettem a formális, informális kapcsolatok meghatározzák a szervezet működésének hatékonyságát, ezért kiemelt figyelmet igényelnek. A vezetési stílus tekintetében fontosnak tartom a határozottságot, egyértelmű és következetes kommunikációt és irányítást. A problémahelyzeteket elemző és tárgyilagos módon közelítem meg. Fontos vezetői tulajdonságnak tartom az egyenlő bánásmód elvének gyakorlatban történő megvalósulását is. Döntéseimet az intézmény céljainak megfelelően, a kollégákkal egyeztetve, együttműködve és a fenntartó elvárásainak eleget téve kívánom meghozni.
3.3. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás A pedagógus életpálya modell bevezetésével új minőségbiztosítási rendszer jött létre. Ennek keretében 2018. június 30.-ig a köznevelési intézmények minden pedagógusmunkakörben foglalkoztatott munkavállalójának minősítő vizsgájára vagy minősítési eljárására sor kerül. Ennek feltétele a portfólió elkészítése és feltöltése az Oktatási Hivatal honlapjára. Ez egy idő- és energiaigényes szakmai munka, melynek alapfeltétele a számítógép szövegszerkesztő programjának megfelelő ismerete. Célom az, hogy ingyenes belső szervezésű tanfolyammal minden kolléga, aki szükségesnek érzi, megfelelő
számítógép-kezelői
ismeretek
birtokába
jusson.
Számítok
a
munkaközösségeken belüli szakmai együttműködésre a portfólió tartalmi részének elkészítésekor, illetve azoknak a kollégáknak a segítségére, tapasztalatára, akik már kész portfólióval rendelkeznek. Ezt iskolai workshop/műhelymunka keretében tartom megvalósíthatónak. Természetesen én is szívesen segítek bárkinek, aki ezt kéri vagy szüksége van rá. Tapasztalatból tudom, hogy a portfólió intenzív, egy-két hónap alatti elkészítése nagyon megterhelő, ezért fontosnak tartom a megfelelő időzítést, időbeosztást, a feladatok megfelelő ütemezését, azért is, hogy az intézményi nevelőoktató munka minőségét ne befolyásolja a portfólió készítésével töltött idő. 32
A vizsga/az eljárás részét képezi két tanóra iskolai megtartása, majd elemzése szakos kolléga/szakértő előtt. Ehhez rutint kell szerezni, és meg kell szokni azt a nem feltétlenül komfortérzést kiváltó tudatot, amit a szakértő jelenléte okoz. Vezetőként fontos a kollégák megfelelő felkészítése a minősítésre. Ehhez szükség van rendszeres óralátogatásokra, azok együttes elemzésére, szakszerű értékelésére, hogy a minősítésre minden pedagógus a legjobb tudása szerint felkészülhessen. Az IKT technikák alkalmazása a tanórán külön hangsúlyt kap a minősítés során, ezért mindenkinek törekedni kell ezek alkalmazására. Az is segít, ha a házi feladat elkészítéséhez a tanulónak otthon kell az internetet használnia. A továbbképzési, beiskolázási tervben is figyelembe kell venni a kollégák legjobb felkészítését a minősítésre. Fontos, hogy az iskola biztosítani tudja a pedagógusok számára az IKT eszközöket és segítséget nyújtson azok használatához. Egy további számítógépes tanterem kiépítése lehetőséget biztosít a pedagógusok számára, hogy órarendbe iktatott IKT alapon szervezett tanórákat tartsanak. Ezzel a már korábban tervezett nyelvi labor kiépítése is megvalósul. Az elektronikus napló bevezetése a nevelő-oktató munka színvonalát emeli, így direkten járul hozzá a minősítések sikeréhez.
3.4.
Pályázatok, pályázatfigyelő rendszer A köznevelési törvény 76.§ - a szerint a fenntartó és működtető rendszer
szétválásával a köznevelési intézmények nehéz helyzetbe kerültek, mert a működtetőnek, azaz az önkormányzatnak feladata az intézmény legalább olyan színvonalú működtetése, mint az átvételkor volt. Ez nem feltétlenül biztosít anyagi erőforrásokat a tárgyi feltételek javítására. Ezért kap kiemelt szerepet a pályázatokon való részvétel, pályázatok írása. Iskolánkban sajnos nem valósult meg pályázatfigyelő rendszer, pályázatíró csapatmunka, miközben más iskolák az elmúlt 3-4 évben jelentős fejlesztésekhez jutottak uniós pályázatok révén. Testnevelés szakos kollégáink érdeme, hogy ennek ellenére sikerült az MLSZ által a műfüves futballpálya megépítése. Számos európai uniós pályázati forrásbővítési lehetőség áll azonban a jövőben is az iskola rendelkezésére. Ez olyan csapatmunkát igényel, ahol egy konkrét személy koordinálja ezt a tevékenységet.
33
ZÁRÓ GONDOLATOK A pályázatom elsődleges célja, olyan iskolai egység megteremtése, amely képes igazodni a XXI. századi igényekhez. Vezetői munkámmal szeretném támogatni a nevelőtestület sikeres működését, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik sokoldalú tudásukkal képesek eligazodni a mai társadalmi viszonyokban, és megfelelő, korszerű ismeretekkel rendelkeznek. Rövidtávon szeretném megvalósítani a kollégák hatékony felkészítését a minősítő vizsgára és eljárásra, ehhez szeretném a továbbképzési rendszerünket fejleszteni, a mentorálast a gyakorlatban működtetni. Feladatomnak érzem, hogy az egész napos nevelés és oktatás keretén belül minden tanuló az egyéni sajátosságainak megfelelően hozzájusson a modern, szakszerű ismeretanyaghoz, amely az IKT eszközök használatára és a digitális tananyag alkalmazására épül. A tanulók motiválását az ECDL vizsga lehetőségével biztosítanám. A modern kommunikációs elvárásoknak megfelelően tervezem az elektronikus napló használatát, amely a szülőkkel való kapcsolattartást erősíti és segíti a pedagógusok munkáját is. Ehhez biztosítom a megfelelő infrastrukturális hátteret. A gyakorlatban kívánom megvalósítani az egészségtudatos személyiség kialakítását, amely magában foglalja a mozgás szeretetének kialakítását a mindennapos testnevelés keretében, a DSE támogatásával és külső sportszervezetek bevonásával. Támogatom a diákok környezettudatos nevelését, támaszkodva az ÖKO-iskolai programra. Eddigi tapasztalataimra és eredményeimre támaszkodva, igazodva a munka világának
elvárásához
a
Junior
nyelvvizsga
megszervezését
elengedhetetlen
feladatomnak tartom. A testvériskolával való kapcsolatfelvétel lehetőséget ad az idegen nyelvek gyakorlati alkalmazására. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségeink szükségessé teszik a pályázatfigyelő rendszer kialakítását és jó működtetését, annak érdekében, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amelyekre eddig nem volt lehetősége az iskolának. Vezetőként fontosnak tartom, hogy az iskola története során kialakult hagyományokat méltó módon ápoljuk, megőrizzük. Szeretném elérni, hogy közös célokért együtt tudjunk küzdeni, alkotni és kialakítsuk a nyugodt munkahelyi légkört.
34
MELLÉKLETEK
35
