PÁLYÁZAT a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Általános Művelődési Központ intézményvezető (magasabb vezető) munkakör

PÁLYÁZAT a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Általános Művelődési Központ intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére

Szeged, 2012. április 21.

Török József

2

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM, SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

BEVEZETÉS Pályázásomat az indokolja, hogy mára lényegileg megszűnt a szervezetben a közművelődési tanácsadó munka, pedig ezt az 1997. évi CXL. törvény 84-85. § kötelezően előírja és részletezi. Ehhez azonban jelenleg nincs a szervezetben közművelődési szakdiplomás (főiskolai vagy egyetemi végzettségű) alkalmazott, ami egy megyei szintű intézményben (a jogi megfelelés ellenére is) szakmailag elfogadhatatlan – mint ahogy ez bizonyára elfogadhatatlan lenne pl. a pedagógiai intézményegységben. Ezen a helyzeten kívánok változtatni. A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Általános Művelődési Központ (a továbbiakban: ÁMK) sajátos intézmény. Ám nem azért, mert általános művelődési központ, hanem azért, mert ezt az intézménytípust az eredeti nevelés- és művelődésfilozófia szerint arra hozták létre, hogy a konkrét oktatási és közművelődési tevékenység integrálódjon egységes művelődési folyamattá. Ezért ezt a formát értelemszerűen az iskolából, művelődési házból és könyvtárból való együttesre tervezték a korabeli innovátorok. Az ÁMK azonban ilyen tevékenységet nem végez, hanem – amolyan bürokratikus innovációként – létrehozásával egymástól teljesen eltérő szakmai folyamatok szervezeti egységbe való összevonása történt meg. Ezért természetes, hogy amíg a települési általános művelődési központban ezekből a szálakból – elméletileg – egységes „művelődési” kötél fonható, az ÁMK-ban ezek megmaradtak és megmaradnak össze nem fonható párhuzamos szálaknak. Az ÁMK közszolgálat funkciója az, hogy a három szakmai ágazatban minél magasabb színvonalon szolgálja Csongrád megye népességét. Ennek okán igazgatói munkám legfontosabb stratégiai alapelvei, amelyek a helyzetelemzésből is következnek: jogszerűség – szakszerűség – hitelesség. Tervezett munkám célja és feladata ezért 1. hatékony és jogszerűen működő közös szervezeti ernyő az ágazati tevékenységek fölött, mely munkának része a szervezeti képviselet és menedzselés; 2. az eltérő feladatok minél eredményesebb megvalósítása – ágazatonként erős „szálak” fonása. E feladatra pedagógiai végzettséggel is rendelkező közművelődési szakemberként pályázom. Ez azt jelenti, hogy egyrészt – a közös szervezeti ernyő kialakítása és működtetése mellett – magam a közművelődési intézményegység szakmai munkájának revitalizálásában és irányításában kívánok részt venni; másrészt a pedagógiai és a sport intézményegység szakmai tevékenységében meg szeretném tartani az intézményegység-vezetők kompetenciáját.

3

A) HELYZETELEMZÉS 1. Az ÁMK jogi környezete A szervezeti forma közoktatási intézménynek minősül, ezért róla elsődlegesen a jelenleg hatályos közoktatási (1993: LXXIX.) törvény és a majdan hatályba lépő köznevelési (2011: CXC.) törvény rendelkezik, tartalmilag teljesen egyformán: előbbi a 33., utóbbi a 18. §-ban definiálja a többcélú intézmények sorában. További általános jogi keret, hogy valamennyi munkavállaló a közalkalmazotti (1992: XXXII.) törvény hatálya alá tartozik, ám ágazati sajátosságokkal. A közoktatási és a köznevelési törvények ugyanis egyformán úgy rendelkeznek, hogy „az általános művelődési központban a nem köznevelési szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására (…) a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni”. A legalapvetőbb szakmai és munkaügyi jogszabályok az alábbiak: Közművelődési intézményegység: - 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (a továbbiakban: kulturális törvény) - 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére Pedagógiai intézményegység - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról - 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről (2012. 09. 01-től több szakaszban hatályba lépve) - 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Sport intézményegység - 2004. évi I. törvény a sportról (a továbbiakban: sporttörvény) - 325/2008. (XII.29.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról Az ÁMK törvényes és szakmailag hiteles működését tehát a fenti jogszabályi keretek között kell biztosítani. Előzetesen egyetlen ponton jeleznek változtatási kötelezettséget a jogszabályok: míg a közoktatási törvény csak lehetőséget adott az intézményegységenkénti vezető megbízására, a köznevelési törvény (1. sz. mellékletében) 2012. szeptember 1-től kötelezővé teszi minden intézményegységben – annak létszámától függetlenül – a vezetői megbízást.

4

További tisztázandó probléma a közművelődési intézményegység tevékenységének jogi kerete. Korábban a feladatellátást, azon belül a díjköteles és a díjmentes tevékenységek körét részleteiben szabályozta a Csongrád Megyei Közgyűlés 3/1999. (III. l.) Kgy. számú, majd 14/2011. (V. 6.) Kgy. számú önkormányzati rendelete. Az ÁMK fenntartójának megváltozása után a Csongrád Megyei Közgyűlés utóbbit – 7/2012. (II. 6.) Kgy. számú rendeletével – értelemszerűen hatályon kívül helyezte, így a szervezet számára végleg megszűnt a lokális, azaz megyei szabályozás. Ezzel egy időben ugyan a kulturális törvény 86. §-a felhatalmazta a minisztert arra, hogy rendeletben szabályozza a megyei „közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását, a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét”, azonban annak életbe lépéséig „csak” a kulturális törvény ad kompetenciát. Hasonló a helyzet a sport intézményegység területén is, hiszen a fenntartói változással a megyei önkormányzat sportkoncepciója elvesztette kompetenciáját a szervezet felett, általános keretként maradt a sporttörvény illetékessége.

2. Szervezeti és szakmai helyzetkép a) Szervezeti helyzet Tekintettel arra, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatból (SZMSZ) nem derül ki a szervezet létszáma, munkaköri struktúrája, csak az intézményi honlapon olvasható információkra lehet hagyatkozni. Igaz, arra is csak korlátozottan, mert egyrészt a közművelődési munkatársak között még szerepelnek a 2011-ben a Rendezvényházba áthelyezett amatőrművészeti előadók is (akárcsak az igazgatóság ajtajára kitett „cégtáblán”), másrészt a sport intézményegység oldalának menüi (Magunkról, Programok, Címlista, Eredmények, Pályázatok) üresek, kivéve a megyei sportkoncepciót. Az elérhető információk alapján az ÁMK létszámstruktúrája az alábbi: -

Igazgatóság: Közművelődési intézményegység Pedagógiai intézményegység Sport intézményegység

ÖSSZESEN:

2 0,5 9 1 12,5

Az intézményegységek közül a közművelődési szenvedett el 2011-ben olyan mértékű létszámcsökkentést (-2,5 fő), amely már szinte az egység létét kérdőjelezi meg. Tulajdonképpen a 0,5 státusz megtartása csak arra (volt) jó, hogy megmaradjon az intézményegység, s általa maga az ÁMK mint jogi forma. Különösképpen teszi ezt szinte abszurddá, hogy ugyanazon alkalmazottnak kellene a fél-fél álláshelyen (a Bécsi körúton és a Közép fasoron) naponta megjelenni és teljesíteni. Ez a helyzet mindenképpen az ÁMK mielőbbi megoldásra váró legneuralgikusabb pontja.

5

Lényegesen változott az ÁMK fizikai elhelyezése is. Míg az igazgatóság a pedagógiai és a közművelődési intézményegységgel a Bécsi körútra költözött, a sport-munkatárs a Tábor utcai székházban van (bár a honlap szerint a Rákóczi téren). Az ÁMK székhelyén azonban csak az igazgatónak és az adminisztrátornak van felszerelt munkaasztala, a közművelődési intézményegység-vezetőnek ilyen nincs, ami megkérdőjelezi az ottani munkavégzését. Igaz, erre fizikai tér is csak igen szűkösen van, érdemi munkára alig alkalmas. A pedagógiai alkalmazottak viszont – szemben az igazgatóság elhelyezésével – rendezett körülmények között vannak, ám a létszámhoz hiányzik legalább egy munkaszoba, hogy elkülönülten vizsgálhassanak. Az ÁMK kulturális törvény által kapott illetékessége a megyei közművelődési tanácsadók sorában azt is jelenti, hogy bár a megyei intézmények részvételére kiírt pályázatoknál pályázási joggal a szervezet bír, az amatőrművészeti pályázatok operatív végrehajtása továbbra is a Rendezvényházba áthelyezett két amatőrművészeti kolléganő feladata (volt). Ez egyrészt jogilag nehezen értelmezhető, sőt, megkérdőjelezhető helyzet; másrészt – bár ez a kisebbik probléma – a felmerülő pályázati ügyintézést megnehezíti a Közép fasor és a Bécsi körút közötti kényszerű közlekedés. Az ÁMK alapdokumentumai – Alapító okirat; SZMSZ – az intézmény honlapján (www.csongradamk.hu) elérhetők. Mindkettőben számos, helyesbítésre szoruló adat szerepel. Az Alapító okiratban hibás adatoknak csak egy része eredeztethető a fenntartó változásából: felügyeleti szerv, vezetői kinevezés rendje, a gazdálkodást ellátó szervezet, a vagyon tulajdonjoga, a vagyon feletti rendelkezés joga. Ezek mellett több olyan hibás adat is van, amelyek már korábban érvényüket vesztették: székhely, telephely, gazdálkodás megszervezésének módja. Az SZMSZ-ben szintén hibás a székhely, amelyre nem magyarázat a fenntartó változása. Teljességgel hiányzik belőle a szervezeti belső működés színtereinek, a különböző célú és összetételű értekezletek definiálása. De az SZMSZ további számos ponton sem felel meg az Áht. korábbi végrehajtási rendelete, ill. a jelenleg hatályos 368/2011. Kormányrendelet 13. §-ában és egyéb vonatkozó jogszabályokban előírtaknak. Így pl. hiányzik - az engedélyezett létszám meghatározása; - a helyettesítés rendje, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok; - a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje stb. A szervezeti dokumentumok hiányosságai, a bennük és a honlapon olvasható téves, ill. egymásnak ellentmondó információk olyan szervezeti kultúráról, pontosabban annak hiányáról árulkodik, amelyet szeretnék pozitív irányba módosítani. b) Szakmai helyzet Az ÁMK három intézményegysége egymástól teljesen eltérő szakmai tartalommal és karakterrel dolgozik. Mindhárom számára szakági jogszabályok határozzák meg a kötelező feladatokat.

6

Közművelődési intézményegység: A kötelező feladatokat a kulturális törvény az alábbiakban szabja meg – idézem: a) elősegíti a megye közigazgatási területén működő települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatai önkormányzatok és a megye közigazgatási területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását, b) együttműködik az országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel, c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít, d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei, fővárosi közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat, e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel, f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását, g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését. Csongrád megyében 1999 nyarán hozták létre az e célra szolgáló Közművelődési Tanácsadó Központot, amelyet 2007. július 1-ével integráltak az ÁMK-ba. A Tanácsadó Központ a fentiek és a megyei sajátosságok figyelembe vételével alakította ki addigi tevékenységszerkezetét, amelyet megörökölt az ÁMK. Ennek legfontosabb szakterületei és munkaformái – röviden összefoglalva – az alábbiak voltak: Tevékenységi területek

Munkaformák

- Információk gyűjtése, rendszerezése és - Honlap működtetése közvetítése - Hírlevél (évi 5), egyéb kiadványok - Kulturális statisztika megyei kezelése - Önkormányzati és intézményi - ERIKANET portál megyei töltése tanácsadás, fejlesztés, elemzés - Szakmai fórumok, tanácskozások Egyedi szakvélemények és - Továbbképzés szaktanácsok szóban és írásban - Közművelődési Nyári Egyetem – - Amatőrművészeti előadók és alkotók évente 5 nap segítése. - Kiállítások, zsűrizések, fesztiválok, minősítő hangversenyek - Kiadványok A Tanácsadó Központban (igazgatóval együtt) évekig 4 szakember látta el a közmegelégedésre a fenti feladatokat. Csupán az összevonás előtt néhány hónapig volt 5 fő. Az utóbbi létszám azonban az összevonás után 2 fővel csökkent, mert egyrészt az eddigi igazgatói státuszból ámk-igazgatói lett, másrészt a fenntartó a következő évben megszüntetett 1 álláshelyet.

7

Az ÁMK létrejötte után a fenti feladatok egy része először csak minőségében csökkent, majd meg is szűnt, miáltal jelentősen csökkent az intézmény presztízse. Ennek alapvető oka, hogy a személyi változások következtében az intézmény és az intézményegység vezetése nem rendelkezik közművelődési (főiskolai vagy egyetemi) szakdiplomával és az ezzel járó szaktudással, ami egy ilyen szintű szervezetben elfogadhatatlan, és ez a hiány törvényszerűen hozta a tapasztalható következményeket. A honlapon a frissítések elmaradása miatt számtalan avítt információ (mára dezinformáció) olvasható, pl. jogtár, címlisták, pályázatok, szakmai anyagok, több dokumentum és banner alatt nincs vagy elavult a hivatkozás… A honlap így elvesztette friss tájékoztató funkcióját, ami a mai korban elemi fontosságú lenne. Jól jellemzi ezt, hogy 2011. október 10. után 6 hónap telt el az újabb hír felrakásáig – az is a Rendezvényházban dolgozó amatőrművészeti előadó munkájáról szól. 2011-ben már nem volt Hírlevél és Nyári Egyetem, megszűnt az önkormányzati és szervezeti tanácsadás, a szakmai fórumok rendszere, ezért az intézményegységben az amatőrművészeti segítő munka lett a domináns tevékenység. 2011 tavaszán a fenntartó szétosztotta a feladatokat és a létszámot az ÁMK és a Rendezvényház (Rhz) között: 0,5 fő maradt az ÁMK-ban, 2,5 fő átment az Rhz-ba. Ennek következtében rendkívül ellentmondásos helyzet teremtődött: - Az ÁMK lett a legitim és ismert utódszervezet, az Rhz-ról jószerével nem volt tudomása a szakmának – országos szinten sem. Miközben az amatőrművészeti operatív munkát az Rhz végezte, a pályázati jogfolytonosság és pénzügyi ügyintézés is az ÁMK-ban volt. - A személyi és szervezeti szétválás következtében az eddigi feladatok egy része végleg amortizálódott (pl. a honlap működtetése, tanácsadás stb.). Végképp megszűnt annak lehetősége, hogy a törvényi feladatok ellátása koherens program legyen egy szervezeten belül. Itt és most érdemes megnézni összehasonlításul a Tanácsadó Központ szolgáltatásait 2007 előtt igénybe vevők körét: 1. önkormányzatok, 2. közművelődési intézmények és munkatársaik; 3. kulturális célú civil szervezetek; 4. amatőr művészeti alkotó egyének és csoportok. Mára mindebből és az ehhez kapcsolódó tevékenységből az ÁMK-nál semmi nem maradt – a 0,5 főre redukált állapot véglegessé tette az eróziós folyamatot. Ez az ellentmondásos helyzet a 2011. CLIV. tv. hatályba lépésével sem változott, sőt, annak ellenére bonyolultabb lett, hogy mindkét szervezetnek közös a fenntartója. Megszűnt ugyanis előbb a megyei feladatellátásról szóló megyei közművelődési rendelet kompetenciája, majd maga a rendelet is. Így csak a kulturális törvény tág kerete szabályoz. Ez mindaddig így lesz, amíg a miniszteri rendelet nem jelenik meg. Összegzésképpen kimondható, hogy az ÁMK közművelődési intézményegysége évek óta csökkenő mértékben, jelenleg pedig már egyáltalán nem látja el a kulturális törvényben előírt megyei feladatokat. Korábban a szaktudás hiánya volt ennek oka, mára ehhez hozzáadódik a jelképes 0,5 főnyi létszám.

8

Pedagógiai intézményegység A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársai évek óta jól szabályozott rendben látják el a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben előírt feladatokat: a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. Tekintettel arra, hogy a fenti R. 4. § (1) bek. értelmében „a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő kezdeményezése és döntése alapján történik”, e munka sokkal kevésbé tervezhető a másik két intézményegységhez képest. Munkatársi létszámukból a vizsgálati normaszámok alapján hiányzik 2 fő, a tárgyi feltételrendszerből pedig egy munkaszoba. Ezek ellenére az intézményegység évek óta zökkenőmentesen látja el feladatait. Sport intézményegység Az 1 fős szervezeti egység látta el a sporttörvényben a megyei önkormányzatok számára előírt alábbi feladatokat: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. A fenntartó változása azonban itt is megkérdőjelez korábbi kompetenciákat. Bár a szervezet – helyesen – végzi tovább eddigi feladatait, tisztázatlan, hogy a megyei önkormányzat számára szabott törvényi előírások hogyan konvertálhatók az ÁMK feladatai közé. Ennek megítélése és megoldása azonban nem intézményi feladat. Összegzésül: Rendkívül egyenetlen a három intézményegység szakmai teljesítménye: kiegyensúlyozott, rendezett a pedagógiai és a sport intézményegység tevékenysége, ám a közművelődési intézményegység munkájának minősége, majd mennyisége is lecsökkent, míg végül – a fenntartó 2011. évi döntése nyomán – szinte teljesen megszűnt. Ez a helyzet önmagában szakmailag, de a szaktörvényi kötelezettsége okán sem tartható. Az viszont már a vezetői munkamorált és felelősséget jellemzi, hogy az előző pályázatomban a honlapról írt hibákat a beadás (2012. 02. 21.) óta eltelt időben sem korrigálták – a Közművelődési Tanácsadó Munkatársak almenü – javítása helyetti! – megszüntetésén kívül azóta is minden ugyanúgy van, és ez senkit nem zavar…

9

B) FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 1. Az ÁMK egészére vonatkozó elképzelések Egy szervezet számára létkérdés, hogy a partneri kör elfogadja az intézményt és munkatársait. Ennek alapja a hitelesség, amely alapvetően a szakmai munka magas fokú professzionalizmusával teremthető meg. Milyen – intézményegységenként differenciált (!) – lépésekre van ehhez szükség? a) Hiteles információk közvetítése a szervezetről Legfontosabb eszközünk a nyilvánosság, s ebben az ÁMK honlapja, amely a jelenlegi struktúrával jól hasznosítható, ám szükség lesz egy alapos, egyszeri karbantartásra, amellyel véglegesítjük a menüszerkezetet és felfrissítjük adatbázisát. A napi munka során pedig az intézményegység-vezetők felelősségi körében gondoskodni kell a naprakész releváns információk feltöltéséről. A honlapon belül kiemelt fontosságú a szervezeti dokumentumok minél teljesebb körének elhelyezése. Nem csak azért, mert ezt a különböző jogszabályok (2005. évi XC. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére…; 18/2005. (XII. 27.) IHM. r. a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról) előírják, hanem azért is, mert ezzel biztosítjuk a szervezet transzparenciáját és jelezzük a partneri kör komolyan vételét is. Az írott információk mellett fontosnak tartom, hogy a munkatársak a teljes szervezet alapinformációit ismerjék, és szükség szerint kommunikálják. Ennek természetesen elemi előfeltétele az egyes intézményegységek személyi megismerése és kommunikációja. Erre alkalmas intézményi forma az évenkénti, ill. szükség szerinti összmunkatársi értekezlet, ill. a munkatervek megismerése. b) Minőség és fejlesztés Mindennél alapvetőbb garancia a hitelességre azonban a magas színvonalú munka. Ennek folyamatos fejlesztése intézményi érdek. Meg kell ezért vizsgálni, hogy a létező szakmai minőségfejlesztési rendszerek mennyire adaptálhatók a szervezet intézményegységeire. Nem célom ezek formális bevezetése, ám a bennük rejlő értékek és fejlesztési szempontok felhasználását fontosnak tartom. c) Partnerközpontú cselekvés Minden minőségfejlesztési rendszer alfája külön figyelmet érdemel. Az intézmény többcélú feladatellátásából adódóan nagyon sokrétű partnerkapcsolatot tart fenn, amelyeknél meghatározott módon zajlik a kapcsolattartás. Elsődlegesen a szolgáltatásaink igénybe vevői körét kell kiemelni, de a különböző külső partnerekkel (előadók, intézmények stb.) való kapcsolattartás minőségére is oda kell figyelni, mert a szervezet hitelességét befolyásolják. Célom, hogy velük a kölcsönös elégedettség legyen a partnerkapcsolatok alapja.

10

2. Az egyes intézményegységekre vonatkozó elképzelések a) Közművelődési intézményegység A 0,5 fős egység minimális szakmai mozgásteret biztosít. Ez a létszám maximum egy információs munkatárs lecsökkentett feladatait tudja ellátni, ez a törvényi feladatok e) pontja: „gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei adattárat kezel”. Ezen kívüli lehetséges feladatok: - a honlap karbantartása, - e-hírlevél összeállítása; - az évenkénti kulturális statisztika. A fenti feladatok azonban csak a törvényi kötelezettség töredékét jelentik. Szükségesnek tartom a partneri kör által korábban igényelt tevékenységszerkezet aktualizált regenerálását. A szükséges tevékenységi területek a következők: - Információk gyűjtése, rendszerezése és közvetítése - Önkormányzati és szervezeti tanácsadás, segítés - A megyei közművelődés általános és célzott elemzései - Továbbképzések - Amatőrművészeti mozgalom segítése, fejlesztése - Határ menti magyar és nemzetközi közművelődési kapcsolatok fejlesztése A megvalósítás munkaformái: - Az intézményegység honlapjának működtetése, - E-Hírlevél küldése hetente, - ERIKANET portál megyei adatainak töltése, - Megyei kulturális statisztika gyűjtése és elemző feldolgozása, - Egyedi szakvélemények és szaktanácsok szóban és írásban, - Szakmai konferenciák, fórumok, tanácskozások, - Tematikus szakmai műhelyek működtetése, - Kistérségi/járási kooperációk, Közkincs-kerekasztalok módszertani segítése, - Helyszíni segítő munka, - Zsűrizések, kiállítások, minősítő hangversenyek, - Kiadványok (katalógusok, tanácskozások jegyzőkönyvei stb.), - együttműködés az országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel, egyéb társintézményekkel. A fenti szolgáltatásokkal megcélzott partneri kör a következőkből áll: - a megye települési önkormányzatai (polgármesterek, jegyzők és kulturális munkakörű köztisztviselők), - közművelődési intézmények vezetői és szakalkalmazottai, - kulturális célú civil szervezetek és vezetői, - amatőrművészeti egyéni és csoportos alkotók, - a határ menti, elsősorban vajdasági kulturális szervezetek.

11

A feladatok ellátásánál meg kell vizsgálnunk a 2011-ben bevezetett közművelődési minőségbiztosítási rendszer lehetőségét, hiszen az ott sorolt 12 tevékenységformából a Közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás tipikus tevékenységünk. Célom, hogy a rendszer szellemisége mellett a hiteles önértékelés, a tanulás, a benchmarking és a folyamatos fejlesztés szempontrendszere is épüljön be a szervezeti kultúrába. A finanszírozásról szólva meg kell állapítani, hogy ezek a feladatok a korábbi megyei közművelődési rendelettel összhangban alapvetően díjmentes tevékenységek, erre fizetőképes keresletet az önkormányzati szférában nem lehet találni. A szakmai feladatokat a szervezeti humánerő-forrás munkájával kell fedezni, a közvetlen kiadást igénylő programjait pedig pályázati forrásokból. Tekintettel a szűkülő forrásokra, rendkívül fontos a munkatársak innovatív munkája. Ezzel összefüggésben kell kiemelten szólni az intézményegység pr-munkájáról. Mivel ez a tevékenység igényli legjobban a jól célzott és hiteles információközvetítést, amely szolgáltatásainkat kínálja és egyes programoknál szponzorációt is előhívhat, saját tájékoztató eszközeink mellett a média lehetőségeivel is hatékonyan kell élni. A fenti feladatok ellátására fő célom, hogy az intézményegység mielőbb visszakapja a 2011. május 1-ével elvont 2,5 fő álláshelyet, mert csak ez a létszám∗ tudja biztosítani a törvényi feladatok ellátását. A munkakörök tervezett tartalma az alábbi: 1. igazgató / intézményegység-vezető - az intézményegység munkájának irányítása, koordinálása, - közművelődési szakmai tanácsadás, elemző, fejlesztő tevékenység, - megyei szakmai fórumok szervezése, vezetése. 2. információs munkatárs - az intézmény honlapjának karbantartása és e-Hírlevél, - megyei kulturális statisztika, - továbbképzési ügyek, - az ERIKANET portál megyei adatainak feltöltése, 3. amatőrművészeti munkatárs I. - az előadó-művészeti alkotók és csoportok segítése, fejlesztése, továbbképzése, 4. amatőrművészeti munkatárs II. - a tárgyalkotó egyének és csoportok segítése, fejlesztése, továbbképzése. A feladatok ellátásának kulcskérdése az intézményegység elhelyezése. Remélve a korábbi létszám visszaállítását, könnyen megállapítható, hogy az ÁMK jelenlegi központjában erre nincs lehetőség, de a szakmai munkához megfelelő infrastruktúra se. Mivel a közművelődési intézményegység pénzforgalma a legjelentősebb és a legösszetettebb (pályázatok, tiszteletdíjak…), ezért a központi igazgatással együtt kellene elhelyezni. Erre a Megyeháza lenne a legoptimálisabb épület. Ez adna ∗

A Magyar Művelődési Intézet 2011-ben a szakminisztérium számára készített egy tanulmányt, amelyben a megyei közművelődési tanácsadók javasolt szakalkamazotti létszáma 4-7 fő, Csongrád megyére 5 főt javasoltak. Ld. itt: http://www.mmikl.hu/images/stories/szovegek/igazgatosag/megyei_javaslatjav.doc

12

presztízst a kultúrának, itt vannak megfelelő kiszolgáló infrastruktúrák konferenciákhoz, továbbképzésekhez (termek, hangosítások, étkezési lehetőségek…); itt vannak jelenleg is az amatőrművészeti kiállítások és zsűrizések, s nem mellesleg itt már kialakítottak korábban megfelelő tároló helyet a műalkotásoknak. Erősíti ezt a választást az épület közlekedési szempontból könnyen elérhető helyzete is, amely a vidéki partnerek számára jelentene segítséget. Az intézményegység tehát újraélesztésre vár a jelenlegi „alvó” állapotból. Célom, hogy a korábban országosan elismert szakmai színvonalat érje el a szervezet.

b) Pedagógiai intézményegység Az itt folyó munka személyi és tárgyi feltételrendszere évek óta adott, kialakult és megszilárdult a szakmai munka rendje. Jelentős könnyebbség persze, hogy itt sokkal jobban behatárolt vizsgálati rendszerek adják a napi munka kereteit. A feladat tehát alapvetően a jogszabályok által előírt tevékenység további professzionális elvégzése. Az intézményegység napi munkájában ezért nincs szükség lényeges módosításokra, de kisebb fejlesztést javasolok munkájának kommunikálására: - Részletesebb, informatívabb és a szakmai lehetőségek szerinti interaktívabb honlapra lenne szükség. - Részletesebb és szemléletesebb beszámolókra tartok indokoltnak. Úgy vélem, a pedagógus kollégák munkája mennyiségében és értékében is többet érdemel, mint szűk fél oldalt pl. a 2010. évi beszámolóban. A személyi és tárgyi feltételek közül a vizsgálati norma szerint hiányzó 2 fő és a vizsgáló helyiségek szűkössége okoz problémát. Ennek bővítési lehetőségét fontosnak tartom megvizsgálni. Rendkívül fontosnak tartom a szakmai továbbképzéseken való részvételt, ezért ennek feltételeit mindenképpen meg kell teremteni.

c) Sport intézményegység Rendkívül ellentmondásos, sőt, bizonytalan a sportmunka jogi alapja, hiszen megszűnt a kompetencia a fenntartó megváltozásával. Át kell tekinteni közösen az adott jogi helyzetben lehetséges munka tartalmát és formáit. Ebben az ágazatban csak a fenntartóval történő jogi és szakmai tisztázás és egyeztetés után lehet felelős javaslatokról szólni. Addig is folytatni kell a kialakult gyakorlat alapján a munkát. Mindezektől függetlenül azonban mielőbb fel kell tölteni a honlap üres menüit, korrigálni a bannereket, valamint át kell tekinteni az ágazati kapcsolattartást és kommunikációt.

13

C) VEZETÉSI PROGRAM „…dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” (József Attila)

A sikeres szervezet nagymértékben függ a vezetői stílustól és habitustól. Az ÁMK-t nem bürokratikus, hanem értelmiségi szervezetként felfogva egyértelműen a demokratikus eljárásrendek és az alkalmazotti munkajog tiszteletben tartására törekszem. Vezetési felfogásomban – amelyet leginkább kooperatívnak neveznék – a munkatársakat aktív, cselekvőkész és felelősséget is vállalni képes partnernek tekintem, amely viszony ösztönzi a kreatív és innovatív megoldásokat. Külön fontosnak tartom az intézményegységek szakmai szuverenitását, amely jelenti az egység-vezetők szuverenitását is. Az éves munkaterv elfogadása után már csak kért, ill. vis major esetben kívánok a pedagógiai és a sport intézményegység munkájával közvetlenül foglalkozni. Ez a megelőlegezett bizalom hitem szerint termékeny. Hangsúlyozottan minőségpárti vagyok, amely normát szeretnék érvényesíteni a szervezetben. Ennek a munkaközpontú attitűdnek a kulcsszavai: ambíció, elkötelezettség, felkészültség, pontosság és tudatosság. Ugyanakkor egy szervezet elsődleges formai fundamentuma: a működését és tevékenységét behatároló jogszabályok betartása. Ezért mielőbb át kell tekinteni a belső dokumentumokat (alapító okirat, SZMSZ és a járulékos belső szabályzatok, munkatervek stb.), ill. a személyi munkaügyi okmányokat. Az alapdokumentumok módosításai, a szakmai munkatervek csak és kizárólag a szakalkalmazottak, kiemelten az intézményegység-vezetők közös munkájával történhet. Ám azok elfogadása után közös felelősségünk maradéktalan betartásuk és végrehajtásuk.

Vezetőként ezért csak megismételni tudom a bevezetőben már jelzett vezérszavakat, amelyeknek fémjelezni kell az ÁMK napi működését: JOGSZERŰSÉG

– SZAKSZERŰSÉG – HITELESSÉG.

14

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1. SZEMÉLYI ADATAIM: - Név: TÖRÖK JÓZSEF - Születési hely és idő: Szeged, 1952. január 1. - Lakcím: - állandó: 6724 Szeged, Zsitva sor 3/A - tartózkodási hely: 6724 Szeged, Csongrádi sgt. 88/A - Elérhetőségek: - telefon: 30/303-4300 - e-mail: [email protected] - honlapom: www.torokjozsef.5mp.hu; www.knye.hu 1. FELSŐFOKÚ SZAKMAI VÉGZETTSÉGEIM: - 1981: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola – népművelés-pedagógia - 1987: Eötvös Loránd Tudományegyetem – népművelés kiegészítő - 1997: József Attila Tudományegyetem – felsőfokú kulturális menedzser 2. EGYÉB KÉPZETTSÉGEIM: - 2005: ECDL Start - 2010: Minőségfejlesztés a közművelődésben I. modul (önértékelés) - 2011: Minőségfejlesztés a közművelődésben II. modul (auditálás) - 2012: A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet szerint akkreditált vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági, államháztartási ismereteket is nyújtó közművelődési intézmény-vezető tanfolyam 3. MUNKAHELYEIM ÉS TEVÉKENYSÉGEIM: 1970. 08. 18. - 1970. 12. 29. Budapesti Vegyiművek – segédmunkás 1971. 01. 12. - 1979. 01. 31. Szegedi Textilművek – klubvezető - ifjúsági közösségi programok szervezése - a gyár kulturális nagyrendezvényeinek lebonyolítása 1979. 02. 01. - 1981. 08. 31. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat – terjesztési csoportvezető - a dél-alföldi régióban az ifjúsági és közoktatási lapok terjesztésének menedzselése 1981. 09. 01. - 1992. 05. 23. Csongrád Megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet (és jogutódjai) - 1981-1986 között: - ifjúsági klubos szakreferensként a Klubélet c. megyei szakmai periodika szerkesztése, megyei ifjúsági találkozók, továbbképzések - 1986-1992 között: - a 360° - Közművelődés Csongrád megyében c. megyei szakmai periodika szerkesztése, gondozása

15

- középfokú népművelő tanfolyamok szervezése, vezetése, a Szociológia, Kultúraelmélet, A közművelődés elmélete és gyakorlata c. tárgyak oktatása - módszertani munkaként falukutató táborok szervezése, vezetése (Királyhegyes, Algyő, Pusztamérges) - Településvázlatok címmel füzetsorozat szerkesztése, kiadása (Csongrád, Királyhegyes, Algyő) - oktatáshoz szöveggyűjtemények szerkesztése (Szociológia, Közművelődés) 1992. 05. 24. - 1992. 12. 31. csoportos létszámcsökkentés miatt munkanélküli 1993. 01. 01. - 1998. 11. 30. Bartók Béla Művelődési Központ és tápéi tagintézménye – intézményvezető - a helyi kultúra és közösségi élet programjai, - középfokú népművelő tanfolyam vezetése és oktatás (szociológia, kultúraelmélet, a közművelődés elmélete és gyakorlata) - a tápai hagyományok és falusi ünnepek megújítása, szervezése, gondozása 1998. 12. 01. - 1999. 01. 31. Szeged MJV Önkormányzata Polgármesteri Kabinet – kulturális referens - helyi kultúrpolitikai koncepciók: „Az önkormányzat kulturális stratégiájának főbb szempontjairól” „Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról” - eseti intézményi kapcsolatok, ügyek 1999. 02. 01. – 1999. 08. 31. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportiroda - helyi közművelődési rendelet előkészítése - stratégiai anyagok véleményezése 1999. 09. 01. – 2007. 07. 15. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ (és jogutódja: az ÁMK) - közművelődés-igazgatási tanácsadás önkormányzatoknak és intézményeknek - szakmai továbbképzések szervezése és irányítása, - elméleti-koncepcionális ügyek, szakvélemények: - községi közművelődési rendelet-tervezetről - intézmény-átszervezésekről, szakalkalmazott besorolásáról, - javaslat az NKÖM-nek a vezetői pótlékrendszer módosítására, - az NKÖM részére a Magyar Művelődési Intézet stratégai-tervezetéről, - az NKÖM részére a Magyar Művelődési Intézet alapító okirat tervezetéről, - az NKÖM Új irányítási és támogatási modell a közkultúrában c. dokumentumáról, - javaslat az NKÖM részére a szakfelügyeleti rendszer decentralizálására, - intézményegység-vezető kinevezési és besorolási okmányairól, - a Közművelődési Nyári Egyetem (www.knye.hu) elméleti és szervezési felelőse, - szakmai kiadványok gondozása (a KNYE kötetei, Hírlevél stb.), - az intézményi honlap megtervezése, folyamatos töltése és adminisztrálása.

16

2007. 07. 16. – 2012. 09. 09. * Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Dél-alföldi Regionális Kulturális Koordinációs Iroda (Szeged) – irodavezető - a kulturális minisztérium közművelődési célú pályázatainak (Közkincs, Tájoló, Komplex kistérségi programok stb.) pályázatkezelőként való gondozása - tanácsadás, információk közvetítése - az Intézet egyéb szakmai programjainak segítése (* Az Intézet főigazgatója megszüntette a regionális irodahálózatot – csoportos létszámleépítés következtében jelenleg felmentési időmet töltöm.) 4. KITÜNTETÉSEIM: 2002 – Csongrád Megye Közgyűlése: Csongrád Megye Közművelődéséért-díj 2004 – Kulturális miniszter: Bessenyei György-díj 5. KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKÉRTŐI MUNKÁIM: 1999 óta vagyok kulturális szakértő. Jelenlegi nyilvántartási számom: 15339-3/2009. A) Az NKÖM/OKM Közművelődési Főosztálya megbízásai: • 1999: - Móricgát Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - Kecskemét MJ Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata (csoportvezető szakfelügyelő) • 2000: - Pécs MJ Város Önkormányzata által fenntartott Általános Művelődési Központok részletes vizsgálata (csoportvezető szakfelügyelő) - 5 település önkormányzata revitalizációs pályázatának előzetes ellenőrzése, - a Módszertani levél a közművelődési szakfelügyelethez c. anyag kiadása (az NKÖM Közművelődési Főosztálya megbízásából – 5 évig ez volt a sorvezetője a szakfelügyeleti vizsgálatoknak) • 2001: - Kaszaper Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - 11 település önkormányzata revitalizációs pályázatának előzetes ellenőrzése - Orosháza Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - a Módszertani levél… bővített és módosított 2. kiadása (az NKÖM Közművelődési Főosztálya megbízásából) • 2002: Kisszállás Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata • 2003: - Jászszentlászló Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - Petőfiszállás Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata (csoportvezető szakfelügyelő)

17

• 2006: - Budapest II. ker. Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata (csoportvezető szakfelügyelő) - A kiskunfélegyházi kistérség korábbi települési vizsgálati jelentéseinek összegzése • 2007: Csongrád Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata • 2008: - Felgyő Község Önkormányzata közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata - Pest Megyei Önkormányzat közművelődési feladatellátásának célvizsgálata - A Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Kiskunfélegyházi Szakmaközi Művelődési Háza közművelődési feladatellátásának részletes vizsgálata • 2010: Jászszentlászló, Kisszállás, Kiskunfélegyháza és Móricgát önkormányzatainak célvizsgálata B) Önkormányzatok közvetlen felkérései: • 2006 – Mezőhegyes: Jelentés a József Attila ÁMK közművelődési tevékenységének átvilágításáról • 2008 – Baja: Szakvélemény a József Attila Művelődési Központ és az Ady Endre Városi Könyvtár összevonási szándékáról • 2012 – Százhalombatta: Szakvélemény a városi művelődési központ és a városi könyvtár tervezett összevonási szándékáról • Eseti felkérések igazgatói pályázatok bírálatára 6. EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEM: - 2003-2005: két tanévben A kultúraközvetítés elmélete c. tárgy oktatása az SZTE JGYTF Közművelődési Tanszékén - 2004: az ERIKANET.HU országos közművelődési portál jogszabályi anyagának összeállítása a Magyar Művelődési Intézet megbízásából - 2005: A közművelődés minőségbiztosítási rendszeréhez a fogalomtárba a képzés, továbbképzés és a szakember tematikai fogalmainak megírása Budapesti Művelődési Központ megbízásából. - Meghívott előadóként szakmai előadások: tervezésről, SZMSZ-ről, ágazati munkajogi változásokról, szakmai pályázatokról stb.

18

PUBLIKÁCIÓK: IFJÚSÁGI KLUBMOZGALOM: 1. Volt egyszer egy pályázat. Klubélet1, 1981/2. 2. Fehérvári napló. Klubélet, 1982/4. 3. Tervezni pedig szükséges. Klubélet, 1983/3. 4. Hová lett hatvan százalék? Klubélet, 1984/1. 5. "Klubvezető-képzés – új módon" Népművelés, 1985/2. 6. Miről döntött az ÁIB? Klubélet 1986/1. 7. Az ifjúsági klubmozgalom az intézményesülés útján I-II. Klubélet, 1986/3-4. és 360o21987/1. 8. Rekviem a klubéletért. Szubjektív előszó. 360o, 1987/1. 9. (szerk.) Klubélet +1 Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1989 10. Az ifjúsági klubmozgalom társadalomtörténeti vázlata (részlet). 360o, 1987/3; valamint: 360o - Közművelődés Csongrád megyében. Válogatás a hat évfolyam írásaiból. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2002 11. Az ifjúsági klubmozgalom társadalomtörténeti vázlata. Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1989 LOKALITÁS ÉS KULTÚRA: 1. A makói mecénás. Espersit János munkássága. 360o, 1988/1. 2. (szerk.) Csongrád. (Településvázlatok 1.) Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1989 3. (szerk.) Királyhegyes (Településvázlatok 2.) Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1990 4. Királyhegyes „sajtója”. In: Királyhegyes (Településvázlatok 2.) Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1990 5. (szerk.) Algyő. (Településvázlatok 3.) Algyői Településrészi Önkormányzat, Szeged-Algyő, 1992 6. (Bárkányi Júliával) Makó művelődése. Kutatási jelentés. Szakszervezetek Csongrád Megyei Könyvtára, Szeged, 1992 7. Városról – társadalomról – kultúráról (egy új paradigma – és néhány gondolat) SZEGED, 1994. november 8. (szerk. és előszó) Kiss István: Balástyai képek. Balástya Község Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány, 2002 9. Jelentés Csongrád megye települési önkormányzatainak közművelődési feladatellátásáról – 2000/2001 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2001 10. Jelentés Csongrád megye települési önkormányzatainak közművelődési feladatellátásáról – 2001/2002 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2002 1 2

A Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja adta ki 1982-1986 között A Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja adta ki 1986-1991 között Teljes neve: 360o – Közművelődés Csongrád megyében

19

11. A sikeres polgármester. Hírlevél, 2003/1. 12. (vál., szerk. és előszó) A közösség szolgálatában - In memoriam Kiss István (1939 - 1993) Balástya Község Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány, 2003 13. Porlódi vitairatok - a városról, kultúrájáról, közművelődéséről. - Koncepcióvázlat Szeged város közművelődésének fejlesztésére - Városfejlesztési paradigmaváltást! - Városról – társadalomról – kultúráról - Szempontok egy művelődési szervezet felépítéséhez - Az algyői, szőregi és a tápéi művelődési ház önállósításáról - Egy el nem küldött válasz - Állásfoglalás - Az önkormányzat kulturális stratégiájának főbb szempontjairól - Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról - Kinek hasznos a kht.? - Vélemények, javaslatok a város fejlesztési stratégiájához - A dél-alföldi régió fejlesztési koncepciójáról Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2003 14. Csongrád megye közművelődésének helyzete. Az EU-csatlakozás utáni helyzetről. Hírlevél, 2003. november 15. Helyi kultúrpolitika és finanszírozás Csongrád megyében. In: V. Közművelődési Nyári Egyetem - A szükséges pénz, Szeged, 2003 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2004 16. Helyi kulturális politika - helyi politikai kultúra. 'A kisváros neve legyen, mondjuk, Jaba'. Szín3, 2008/1. 17. Kulturális politika és politikai kultúra Csongrádon. Szín, 2008/3. 18. Az állami anyaöl demagógiájáról – a Bartók ürügyén. Délmagyarország, 2008. február 11. 19. Bartók-döntés: mi mennyi? Délmagyarország, 2008. augusztus 8. MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉS: 1. A módszertan ürügyén. 360o, 1990/1. 2. Központból intézet. 360o, 1990/2. 3. Új megyei művelődés? (Dokumentum-összeállítás a megyei művelődési központ ürügyén) 360o, 1991/1. 4. Irányok és arányok. A megyei művelődési központok funkciói és feladatai. In: B. Gelencsér Katalin – Pethő László /szerk./: Közművelődés és felnőttnevelés. Írások Maróti Andor 75. születésnapjára. Élethosszig Tartó Művelődéséért Alapítvány, Budapest, 2002 5. A megyei közművelődési tanácsadó munka - formák és módszerek, tanulságok és következtetések. Szín, 2004/2. 6. Új irányok és arányok. A megyei művelődési központokról – két tételben. Szín, 2007/3.

3

A Magyar Művelődési Intézet folyóirata.

20

KÖZMŰVELŐDÉSELMÉLET: 2. (Bárkányi Júliával) Egy ámk intézményvezetőinek tevékenysége. 360o, 1988/2. 3. (vál. és szerk.) Közművelődés. Szöveggyűjtemény. Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, 1989 4. (vál., szerk. és előszó) Lehetett volna… 360o, 1990/3. 5. Kinek hasznos a kht? Szín, 1994/4. 6. Módszertani levél a közművelődési szakfelügyelethez. NKÖM Közművelődési Főosztály, 2000 7. A felmosóvödör diszkrét bája. Vándorgyűlési gondolatok. Hírlevél4, 2000/4. 8. (szerk.) II. Közművelődési Nyári Egyetem, Szeged, 2000. Vidékfejlesztés – regionalizmus – közművelődés. Az általános művelődési központok valósága. Közös ügyeink. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2000 9. Fórumok a kulturális törvényről. In: Slézia Gabriella (szerk.): A BMK szakmai fórumai. Műhelybeszélgetések a közművelődés aktuális témáiról 1998-2000. /Módszertári füzetek 10./ Budapesti Művelődési Központ, 2001 10. (szerk.) III. Közművelődési Nyári Egyetem - Funkciók és szerepek az ezredfordulón. Szeged, 2001 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2001 11. (vál., szerk. és előszó) 360o - Közművelődés Csongrád megyében. Válogatás a hat évfolyam írásaiból. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2002 12. (szerk.) IV. Közművelődési Nyári Egyetem - A szükséges tudás. Szeged, 2002 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2003 13. (szerk.) V. Közművelődési Nyári Egyetem - A szükséges pénz. Szeged, 2003 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2004 14. (szerk.) VI. Közművelődési Nyári Egyetem - Az érték. Szeged, 2004 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2004 15. (szerk.) VII. Közművelődési Nyári Egyetem - Tér, társadalom, kultúra. Szeged, 2005. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2006 16. (szerk.) VIII. Közművelődési Nyári Egyetem - Művelődés, műveltség. Szeged, 2006 Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2006 17. A Közművelődési Nyári Egyetem felnőttoktatási tapasztalatai. Szín, 2007/1. 18. (szerk.) IX. Közművelődési Nyári Egyetem - Hagyomány és modernitás. Szeged, 2007 Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény, Szeged, 2007 19. (szerk.) X. Közművelődési Nyári Egyetem - Kultúrák között. Szeged, 2008 Csongrád Megyei Népművelők Egyesülete, Szeged, 2009 20. (vál., szerk. és előszó) Közművelődési Nyári Egyetem 1999-2008. Válogatás a 10 év előadásaiból. Csongrád Megyei Népművelők Egyesülete, Szeged, 2010 21. Tíz éves a közművelődési szakfelügyelet. Kultúra és Közösség, 2011/II.

4

A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ folyóirata volt.