Tagintézmény-vezető (magasabb vezető)

Tagintézmény-vezetői pályázat

PÁLYÁZAT Berettyóújfalui Szakképzési Centrum a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája tagintézmény

Tagintézmény-vezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére. (Azonosító szám:190-5/2016)

Készítette: Rózsáné Ócsai Edit matematika - kémia-informatika szakos középiskolai tanár közoktatási vezető mérés-értékelés szakos szakvizsgázott pedagógus BSZC Veress Ferenc Szakképző Iskolája tagintézmény-vezető 2016. április 01.

Rózsáné Ócsai Edit


Tartalomjegyzék 1.

Nyilatkozat .................................................................................................................................................... 3

2.

Önéletrajz ...................................................................................................................................................... 4

VEZETŐI PROGRAM ........................................................................................................................................... 6 3.

Bevezetés ....................................................................................................................................................... 6

4.

Célmeghatározás .......................................................................................................................................... 7

4.1. Milyen iskolát szeretnék? ............................................................................................................................... 7 4.2. Legfontosabb vezetői törekvéseim és céljaim ................................................................................................ 7 4.3. Milyen vezető kívánok lenni? ........................................................................................................................ 8 5.

Helyzetelemzés .............................................................................................................................................. 9

5.1. Iskolánk múltja ............................................................................................................................................... 9 5.2. Képzési struktúra .......................................................................................................................................... 12 5.3. Tárgyi-technikai feltételek............................................................................................................................ 14 5.3.1.

Az intézmény épületei ......................................................................................................................... 14

5.3.2.

A szakmai oktatás helyszínei-eszközei ................................................................................................ 16

5.3.3.

Iskolánk informatikai rendszere .......................................................................................................... 18

5.4. Személyi feltételek ....................................................................................................................................... 20 5.5. Tanulók jellemzői, tanulmányi munka ......................................................................................................... 23 5.6. Tehetséggondozás ........................................................................................................................................ 25 5.7. Az iskola kapcsolatai .................................................................................................................................... 26 6.

Vezetői, fejlesztési feladatok, elgondolásaim ............................................................................................ 29

6.1. Adminisztratív és szervezeti változtatások, szervezetfejlesztés ................................................................... 31 6.2. Humánerőforrás ............................................................................................................................................ 33 6.3. Képzési struktúra .......................................................................................................................................... 36 6.3.1.

Nappali képzés rendszere-szakgimnázium .......................................................................................... 36

6.3.2.

Nappali képzés rendszere-szakközépiskola ......................................................................................... 37

6.3.3.

Nappali képzés rendszere- szakmai vizsga utáni közismereti szakasz ................................................ 38

6.3.4.

Nappali képzés rendszere- érettségi utáni szakképzési szakasz ........................................................... 38

6.3.5.

Nappali képzés rendszere- szakképzési hídprogram ............................................................................ 38

6.3.6.

Felnőttoktatás ...................................................................................................................................... 39

6.3.7.

Felnőttképzés ....................................................................................................................................... 40

6.4. Pedagógiai, szakmai munka irányítása ......................................................................................................... 41 6.5. Tárgyi-infrastrukturális feltételek ................................................................................................................. 44 6.6. Gazdálkodás ................................................................................................................................................. 45 7.

Összegzés ..................................................................................................................................................... 46


2


1. Nyilatkozat Alulírott, Rózsáné Ócsai Edit pályázatot nyújtok be a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által kiírt, a https://kozigallas.gov.hu honlapon 2016.03.06-án megjelent pályázati felhívás alapján a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolájának tagintézmény-vezetői állására. A következő nyilatkozatokat teszem: 1. Nyilatkozom arról, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67. § (1) bekezdése, valamint a törvény 3. melléklete szerint meghatározott, a magasabb vezetői állás betöltésére

előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. 2. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. 3. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adataimat a pályázati eljárással összefüggésben kezelhessék. 4. Tudomásul veszem, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségem van az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (1) bekezdés b) c) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés ca) pontja alapján. Pályázatomhoz mellékelem a következőket: 

motivációs levél



90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány



a szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum



az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatai



3


2. Önéletrajz

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Rózsáné Ócsai Edit Cím(ek) Telefonszám(ok) E-mail(ek)

4220 Hajdúböszörmény Bocskai István tér 8. 06-70-3415256 [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

Mezőkövesd, 1970.02.16.

Neme

nő

Szakmai tapasztalat Időtartam

2015.07.01.

2013.09.01.

2011.08.01.

2001.08.16.

1993.08.01.

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája Hajdúböszörmény tagintézmény-vezető Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdúböszörmény megbízott intézményvezető Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdúböszörmény általános igazgatóhelyettes Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdúböszörmény középiskolai tanár Veres Péter Gimnázium Balmazújváros középiskolai tanár

tagintézmény-vezető Matematika – kémia - informatika szakos középiskolai tanár Osztályfőnök Osztályfőnöki munkaközösség vezetője Intézményvezető helyettes Megbízott intézményvezető

A munkáltató neve és címe

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum 4100 Berettyóújfalu, Eötvös utca 1. BSZC Veress Ferenc Szakképző Iskolája tagintézmény 4220, Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a

Tevékenység típusa, ágazat

Szakképző iskola


4


Tanulmányok 2012-2013 2004-2006 1993-1996 1988-1993

Debreceni Egyetem Közoktatás vezető szakvizsga Debreceni Egyetem Mérés-értékelés szakvizsga Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Informatika szakos tanár Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematika-kémia szakos középiskolai tanár

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek)

Szövegértés

Beszéd Írás

Nyelv

Társas készségek és kompetenciák

Szervezési készségek és kompetenciák

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Művészi készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Hallás utáni értés

Olvasás

Társalgás

Folyamatos beszéd

Német

A2

A2

A1

A1

A1

Angol

A2

A2

A1

A1

A2

Csapatmunkára való hajlam Kapcsolatépítés Jó tárgyaló készség Vállalkozói szellem Vezetői képességek Koordináló képesség Ellenőrző képesség Számítástechnikai ismeretek-felhasználói szintű

Általános művészeti ismeretek és készségek

Személyes képességek: problémamegoldás, intuíció, tolerancia, empátia B kategóriás jogosítvány

Hajdúböszörmény, 2016-04-01 aláírás


5


VEZETŐI PROGRAM 3. Bevezetés A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által 2016.03.06-án meghirdetett kozigallas.hu honlapon publikált, a BSZC Veress Ferenc Szakképző Iskolájának magasabb vezetői beosztás ellátására pályázatot nyújtok be. 2000-től az intézményben dolgozom, a városban élek. Az intézményben óraadó tanárként kezdve, szaktanárként, osztályfőnökként, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjeként, majd általános igazgatóhelyettesként, 2013. szeptembere óta megbízott igazgatóként, majd 2015-től a Szakképzési Centrum fenntartásában tagintézmény-vezetőként voltam részese, éltem meg az iskolában zajló változásokat. Ebben a városban váltam gyakorló szülővé, ebben a közoktatási intézményben váltam gyakorló pedagógussá, és itt próbáltam/próbálok gyakorlott vezetővé válni. Itt ismertem meg, hogy milyen egy szakképző iskola világa, mennyiben más felkészültséget igényel pedagógusként szakképző iskolában tanítani. Milyen sokrétű és változatos tevékenységet igényel egy szakképző iskola irányítása. Az iskolai élet mindennapjainak részeseként ismerem a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség erősségeit, gyengeségeit, ismerem a rendelkezésre álló tárgyi-infrastrukturális feltételeket és azok hiányát. Személyesen ismerem az iskolai tanulóközösséget is. A tanulók és az alkalmazottak mindennapjaiban személyesen élve ez az intézmény második otthonommá vált. Mindenki tudja, hogy a jelenlegi helyzetben nem egyszerű, sőt sokszor nem hálás feladat közoktatási intézményt vezetni. Különösen nem egyszerű feladat a szakképző intézmény vezetése. Megfelelni a törvényi szabályozás sokszor és gyorsan változó követelményeinek, megfelelni a fenntartó elvárásainak, szakképző iskola révén a gazdaság igényeinek, és vidéki szakképző iskolaként pedig a helyi gazdasági-, és társadalmi elvárásoknak. Nem beszélve az iskola „használóinak”: a tanulók, szülők, alkalmazottak igényeinek. Pedagógusként tudatosan készülve az újabb és újabb kihívásokra önképzéssel, valamint az iskolavezetés

támogatásával

igyekeztem

ismereteimet

bővíteni.

Mérés-értékelés

szakvizsga

megszerzése után egy újabb szakvizsga megszerzésével kellő vezetői ismereteket szereztem ahhoz, hogy felelősséggel, kellő önbizalommal, kezdeményező és újító szándékkal felvértezve pályázzam meg iskolám magasabb vezetői feladatainak ellátására szóló munkát.


6


4. Célmeghatározás 4.1. Milyen iskolát szeretnék?



Ahová a tanulók szívesen járnak; mert megértő, motiváló és inspiráló légkör veszi körül őket;



Ahol változatos pedagógiai módszerekkel keltik fel a pedagógusok újra a tanulók természetes kíváncsiságát és nem hagyják a képességeiknek megfelelő teljesítményt elsikkadni a motiváció hiányában;



Ahol biztonságban, megbecsülésben érzi magát a tanuló és pedagógus egyaránt;



Ahol a munka/tanulás érték;



Ahol a szülők együttműködnek a pedagógiai-szakmai munka eredményességének elérésében;



Ahol a tantestület fontosnak tartja saját szakmai fejlődését, a közösségben való együttműködést, rugalmasan képes reagálni a gazdasági, társadalmi, elvárásokra.

4.2. Legfontosabb vezetői törekvéseim és céljaim



A demokratikus iskolavezetési gyakorlat kiszélesítése;



Munkánkat segítő, aktív kommunikációs rendszer működtetése;



Az egyén és a közösség érdekeinek harmonizálása, közös érdekek és célok mentén;



A társadalmi és gazdasági elvárásokhoz igazodó iskolai működés megteremtése;



A Szakképzési Centrum, Hajdúböszörmény Város, a Kereskedelmi és Iparkamara közös céljainak harmonizálása az intézményi célokkal;



Iskolánk eddigi eredményeinek megőrzése, közös értékeink és hagyományaink tiszteletben tartása;



Infrastrukturális, tartalmi és szakmai megújulás a változó feltételeknek megfelelően;



Fesztelen, nyugodt, bizalommal teli, együttműködő munkalégkör kialakítása.


7


4.3. Milyen vezető kívánok lenni?

Erre a kérdésre keresve a választ sok alternatív megoldás adható. Azonban egy mondattal is válaszolhatok: Olyan, mint eddig igazgatóhelyettesként, megbízott igazgatóként, tagintézményvezetőként. A nemrégiben kitöltött vezetői és személyiségjegyeket vizsgáló teszt eredményeivel egyetértve együttműködő és lojális vezető kívánok lenni és maradni. Munkámat jellemezze a minőségre, az újító szándékra való törekvés, alapozva az intézmény hagyományaira és sajátságaira, a partnerekkel való együttműködésre. „Egyikünk sem olyan okos, mint amilyen okosak együtt vagyunk.” „A jól teljesítő szervezetekben olyan vezetőkre van szükség, akik

1



támogatják az együttműködést;



bevonják az érintetteket a döntéshozatalba;



ösztönzik a kutatást és fejlesztést;



motiválják mások kreatív gondolkodását;



egyszerre tanítók és tanulók;



határozottan kiállnak a stratégiai döntések és értékek mellett;



képesek kibontakoztatni az emberekben rejlő tehetséget a közjó érdekében.”1

Ken Blanchard: Vezetés magasabb szinten HVG Kiadó 2010


8


5. Helyzetelemzés 5.1. Iskolánk múltja2 A Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településének szakképző iskolája. Az iskola 1969-es alapítása óta folyamatos bővítések és fejlesztések eredményeképpen vált szakmunkásképző iskolából olyan szakképző iskolává, amely egyszerre több iskolaformát működtetve (szakiskola, szakközépiskola) igyekszik kielégíteni a társadalmi igényeket, azon belül pedig a helyi iskolahasználók igényeit. Az intézmény története öt jól elkülöníthető fejezetre osztható. Az intézmény fejlődésének 1. szakasza-szakmunkásképző intézet 1969-ben a szocialista nagyipar, a helyi iparosítás igényei hívták életre ipari szakmunkásképző intézetként. Ezt a funkcióját megőrizte a rendszerváltásig. A rendszerváltás rendkívül nehéz helyzetet teremtett, mert megszűntek vagy átalakultak a szakmai képzés tanműhelyi bázisát adó nagyüzemek. Ez ellehetetlenítette a szakképző iskolák működését, a magával hozta ezen iskolaforma válságát. Az intézetben a rendszerváltással párhuzamosan zajló vezetőségváltás új szemléletet hozott. 1990/91-es tanévben a munkamegosztás optimálisabbá tételével, a meglévő munkaközösségek felelősségének, hatáskörének növelésével, új kapcsolatrendszer kialakításával sikerült megyei és országos versenyeken jelentős eredményeket elérni, s így a tantestület ellenálló tagjait is optimistábbá tenni. Az intézmény fejlődésének 2. szakasza-Veress Ferenc Szakképző Iskola A gazdasági átalakulás közepette leépült és felaprózódott a várost jellemző mezőgazdasági és ipari háttér. A gazdasági élet szereplőinek érdektelensége is közrejátszott abban, hogy az iskolai szakmastruktúra rugalmas átalakítása mellett is bizonytalanná vált a tanulók foglalkoztatása. A városban a gépipari termelés visszaesésével a hagyományos géplakatos és gépi forgácsoló szakmákba történő beiskolázás elvesztette realitását. Ugyanakkor fellépett az igény a nyelvtudással,

2

Az iskola történetének feldolgozása az intézmény által szerkesztett iskolai évkönyv felhasználásával készült.


9

Tagintézmény-vezetői pályázat informatikai ismeretekkel rendelkező széles szakmai rálátással bíró, könnyen mobilissá tehető szakemberekre. A város műszaki értelmiségi rétegének utánpótlására vonatkozó igény a magasabb szintű oktatás felé nyitotta meg az iskolát. Így került sor a világbanki tantervű szakközépiskolai osztályok beindítására. A szakközépiskolai tagozat mellet a szakiskola osztályok átszervezése is megtörtént az 1993.évi közoktatási törvény és a NAT előírásai alapján. Az iskola az alábbi szakmákat kínálta a helyi munkáltatók jövendőbeli munkaerőigényeire:

férfiruha-készítő,

nőiruha-készítő,

bőrruha-készítő,

cipőfelsőrész-készítő,

esztergályos, villanyszerelő, géplakatos. mechanikai műszerész, asztalos, kőműves. Az intézmény fejlődésének 3. szakasza a partnerközpontú működés szakasza Az ezredforduló táján ismét újabb nehézségekkel, kihívásokkal kellett szembenéznie iskolánknak, ismét újabb minőségi fordulatra volt szükség. A törvény módosította a szakiskolák felépítését és feladatait előírva, hogy legalább négy évfolyamának kell lennie. A kilencedik és tízedik évfolyamnak és két szakképző évfolyamnak Intézményünk az elsők között pályázott a COMENIUS 2000 I. intézményi (partnerközpontú) modell kiépítésére. Két sikertelen pályázatunk (2000, 2001) miatt önerőből fogtunk a modell kiépítéséhez, majd lendületet adott ennek a munkának az, hogy a 2002-ben beadott pályázatunk nyert, és 2004 áprilisára be is fejeztük a modell kiépítését. „Fejlődött és erősödött önismeretünk. A mérések révén olyan információkhoz, adatokhoz jutottunk, melyek megalapozottabb tervezést, reálisabb célképzést tesznek lehetővé. Javult a kommunikáció, a munkamegosztás és együttműködés a kollégák között. Nőtt a bevont kollégák felelősségérzete. Partnerkapcsolataink erősödésével párhuzamosan nőtt az intézményünk iránti érdeklődés, reálisabb lett intézményünk külső megítélése. Gazdagodott módszertani kultúránk.”3 Partnerkapcsolataink menedzselését ma is ezek alapján végezzük, mert hisszük, hogy partnerszemléletű működés nélkül nem lehet eredményes egyetlen szolgáltatást nyújtó intézmény munkája sem. A modell alkalmazása biztosítéka annak, hogy partnereink (tanulók, szülők, pedagógusok,

alkalmazottak,

fenntartó,

munkáltatók,

társintézmények)

igényeit

beépítsük

működésünk folyamatába, rendszeresen szembesüljünk erősségeinkkel és fejlesztendő területeinkkel, tudatosan cselekedjünk az intézmény folyamatos fejlesztéséért. Ezen elvek alapján a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében a Szakiskolai Önértékelési Modell alapján dolgoztuk ki az Intézményi Minőségirányítási Programunkat is. 3

Idézet az intézményi záró beszámolóból


10

Tagintézmény-vezetői pályázat A megnövekedett tanulói létszám elhelyezését lehetővé tette, hogy a fenntartó az iskola használatába adta a Kálvineum épületét, melyet jelentős saját munkával és fenntartói támogatással felújítottunk, és iskolai célra átalakítottunk. Itt alakítottuk ki a vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoportos képzéshez szükséges (mintegy 50 millió forintos beruházással) a régió egyik legkorszerűbben felszerelt tankonyháját. Az intézmény fejlődésének 4. szakasza - Integrált Szakképző Központban A Szakiskolai fejlesztési program 2006-ban zárult, abban évben, amikor a TISZK kialakítása zajlott. Az iskola a TISZK szervezetében történő változások miatt 2008-ban a fenntartó (Hajdúböszörmény Város Önkormányzata) irányításával a debreceni Alföld Szakképző Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-hez csatlakozott. A TISZK-hez történő kapcsolódás pozitív hatásai a szakmai gyakorlati képzés vonatkozásában voltak a legerősebbek, de a társasághoz történő kötődés egyéb területeken is segítette az iskola munkáját. A folyamatos információcsere, továbbképzések, szakmai napok, konzultációs lehetőségek nyitottabbá tették a központba tartozó iskolákat, lehetőséget adtak a „jó gyakorlatok” átvételére. A 2000-es évek első tizedének végén a szakképzés irányításban újabb változások következtek be, amely újabb döntés elé állította az akkori iskolavezetést. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében. Az iskola nevelőtestülete a 2010/2011-es tanév beiskolázásánál az előrehozott szakiskolai képzés bevezetése mellet döntött „úttörőként” a megyében, vállalva a képzés bevezetésének összes előre látható, és előre nem tervezhető kockázatát. Az előrehozott képzés bevezetése előfutára volt mindazoknak a változásoknak, melyet a 2012/13-as tanévtől a közoktatásban jellemzővé váltak. A változások új útjai: Az 5. szakasz-állami fenntartás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1jétől hatályos 74.§ (1) bekezdése alapján „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról”. E törvény alapján iskolánk 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hajdúböszörményi Tankerületének, majd a Debreceni Tankerület irányítása alá került. 2015. július 1-től a szakképzés Rózsáné Ócsai Edit

11

Tagintézmény-vezetői pályázat fejlesztési koncepciójának megfelelően intézményünk a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumhoz tartozik a Nemzetgazdasági minisztérium fenntartása alatt. Az állami fenntartási feladatok az iskola belső életében is jelentettek kisebb-nagyobb változásokat, melynek részleteit a helyzetelemzés további részében kívánom bővebben elemezni. Pozitív módon élte meg az iskola a hasonló profilú iskolák közötti szorosabb kapcsolatot, mely a Debreceni KLIK fenntartása alatt egész Hajdú-Bihar megye szakképző iskolái esetén értelmezendő.

Különösen fejlesztő jelegűnek nevezném azt

a

kapcsolatrendszert, azt a segítő, támogató környezetet, ami kialakult a Centrumba rendeződés során. Úgy vélem, hogy ez az integrációt erősítő fenntartási forma kedvező hatással lesz a szakképzés további fejlesztésére is.

Mit tehet egy vezető az integráció folyamán? „Egy jó vezetőnek a szervezet, az emberek céljai a fontosak. A jó vezető fokozott fegyelemmel és tapintattal gyakorolja a hatalmát, meghallgatva, felismerve a külső környezet jelzéseit, folyamatos önkontrollt gyakorolva a hatalmi mámor ellen.”4 A jó vezető elemzi a környezetének változásait, stratégiát alakít ki a változások menedzselésére. Úgy vélem, hogy jó bevezetés, helyes vezetői taktika, pozitív stratégia kell a változás bevezetéséhez.

5.2. Képzési struktúra A BSZC Veress Ferenc Szakképző Iskolája Hajdúböszörmény 3 középiskolájának egyike. A három középfokú intézmény 3 különböző fenntartás alatt végzi munkáját, az önkormányzati fenntartás idejéből táplálkozó együttműködés az intézmények között még ma is fennáll. A város gyermeklétszáma évről évre csökken, amely mértékének változása a mi intézményünkre volt legnagyobb hatással. Iskolánk ebben a környezetben a 2000-es évek elején széles szakmakínálatával célozta meg a környék általános iskoláinak tanulóit és nagy számmal sikerült beiskolázni elsősorban Hajdúhadház településről. A hagyományosnak mondható szakmák (asztalos, kőműves, női szabó, forgácsoló) mellett a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban meghirdetetett szakács, pincér és a kereskedelem-

4

Ternovszky, 2007.


12

Tagintézmény-vezetői pályázat marketing szakmacsoportban meghirdetett élelmiszer – és vegyi áru kereskedő képzései, valamint a fodrász képzés bevezetése népszerűnek bizonyultak a diákok körében. Ugyanez jellemezte a vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing szakmacsoportos képzést is a szakközépiskolában korábban bevezetett gépész és közgazdasági, valamint informatika szakmacsoport képzés mellett. Az iskola képzési profilja az évek folyamán eltolódott a szolgáltatás jellegű képzések felé. Teljes képzési idő alatt biztosított volt az iskolai gyakorlati képzés az új szakmai képzések esetén is a tankonyha, a tanbolt és a tanétterem, valamint a fodrász tanműhely kialakításával. A hagyományos szakmákra pedig egyre nehezebben történt a beiskolázás annak ellenére, hogy a városban igen erős igény mutatkozott és mutatkozik jelenleg is ezekre a szakmákra. Először a női szabó szakmára, majd a fémforgácsoló, géplakatos, ipari gépész, jelenleg az asztalos szakmáknál tapasztaljuk az érdeklődés alacsony szintjét. A képzési kínálatunk megújítását a 2016/17-es tanévtől a helyi igényeknek megfelelően a szociális ágazatban történő képzéssel kívánjuk megvalósítani.


13


5.3. Tárgyi-technikai feltételek 5.3.1. Az intézmény épületei A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településének egyik középfokú oktatási intézménye. A BSZC Veress Ferenc Szakképző Iskolájában három telephely biztosítja az oktatás-nevelés színterét. Az intézmény székhelye és telephelyei5 Megnevezés

Cím

Veress Ferenc Szakképző Iskola Főépület Kálvineum utcai telephely Központi Tanműhely

4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a. 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum u. 12. 4220 Hajdúböszörmény, Városkert u. 38/d.

Telek terület m2 7249 m2 2

10095 m 3452 m2

Használt m2

Internet elérés

2885 m2

SULINET

2

3926 m 1348 m2

ADSL ADSL

Az Enyingi Török Bálint u. 5/a alatti Főépület ad otthont a szakközépiskolai képzésnek és ez az intézmény adminisztrációs központja is. Az épület 1969-ben épült. A 2001-ben átadásra kerülő emeleti ráépítés óta 2010-ben a tornaterem tetőszigetelésén, 2011-ben a tornaterem belső munkálatainak felújításán kívül más felújítási munkák nem folytak az épületben. Az épületben 10 osztályterem, 3 kisebb csoportszoba/terem, 3 informatika terem biztosítja a tanulók közismereti képzésének ellátását. Az épületben található 1 tornaterem, egy kisebb sportszoba a mindennapos testnevelés feladatainak ellátására. Az épülethez tartozik egy sportpálya is. Az iskolában osztálytermi rendszer működik. A közismereti tantárgyak vonatkozásában nincsenek hagyományos szaktantermeink. A három kisebb csoportterem az elmúlt két év folyamán a kiscsoportos oktatás színtere lett német, angol idegen nyelv vonatkozásában. Az elmúlt évben önerőből kialakítottuk a fejlesztő foglalkozások tartása céljából fejlesztőszobánkat. A fejlesztőszoba kialakítását egyre növekvő számú SNI és BTMN-es tanulók száma indokolta. A főépületben működik iskolánk könyvtára, a mely mintegy 16.000 könyvvel és elektronikus dokumentummal várja iskolánk tanulóit és alkalmazottait. Itt kapott helyet a stúdió is, amely lehetőséget ad diákjaink számára a médiai eszközök használatára, iskolarádiós tevékenységre. Az iskola tanárai rendezett tanári szobában végezhetik mindennapi felkészülésüket. A nyugodt munkafeltételek biztosítására 2014-ben a tanári szoba mellett kialakítottunk egy tanári forrásszobát is, ahol pedagógusaink 6 tanári gépen tudják adminisztrációs feladataikat ellátni.

5

Az adatok az intézményi statisztikai adatszolgáltatásból származnak


14

Tagintézmény-vezetői pályázat A főépületben található az iskola adminisztrációs központja. Tágas irodahelyiségekben dolgozhatnak alkalmazottaink, mindenki számára biztosítottak a munkavégzés feltételei. Munkánkat főállású rendszergazda segíti. A szakiskolai képzés helyszíne a Kálvineum u. 12. szám alatt található Kálvineum épület, amely 1902. évben épült patinás épület. Ezt az épületet az iskola 2002 óta használja. Akkoriban szükség volt helybővítésre a növekvő tanulólétszám miatt. A szükséges átalakítási munkálatokat tanulóink és szakoktatóink végezték. Legutóbbi munkálat 2010-ben egy kisebb mértékű tető javítás és 2011-ben az orvosi szoba felújítása volt. A Kálvineum épületének a kihasználtsága az elmúlt években elmaradt az elvárhatótól, amelyet az iskola tanulólétszámának a csökkenése eredményezett. Az épület egyik szárnyát egy Sportegyesület bérli. Az alagsorban a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft felújított főzőkonyhája működik. Valamint az épületben található az Hajdúböszörmény Város Önkormányzat képraktára is. Az iskola oktató-nevelő feladatainak ellátását segíti a tankonyha, tanétterem, a tanbolt, pincérek gyakorlati oktatásának színtere a felújított K1. terem. Az asztalos és kőműves tanulók szaktanterme, valamint a szakiskolai osztályok befogadására alkalmas osztálytermek. Az iskolaorvosi rendelő, valamint az iskolapszichológus irodája is ebben az épületben található. Az épület több mint 100 éves. Több funkciót is szánt a „történelem” az épületnek: főiskola, zeneiskola, kollégium, szakiskola, óvoda, ebédlő. A

fenntartóváltások

Hajdúböszörmény

Város

elmúlt

évben

Önkormányzatának

zajló

folyamatainak

tulajdonában

lévő

eredményeképpen ingatlan

ma

a

működtetését

a

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum végzi úgy, hogy osztott felhasználási funkcióval bír az épület. Bár a fenti két épület homlokzata más utcára nyílik és külön helyrajzi számon van nyilvántartva tágas ősparkos udvara közös. Ez iskolánk egyik ékessége. Tanulóink és tanáraink számos közösségi programjának helyszíne. Iskolánk alkalmazottai és diákjai önkéntes munkával csinosítják, szépítgetik ezt a szép parkot. Hajdúböszörmény város Önkormányzatának felajánlásával több alkalommal csodaszép évelő növényekkel is volt alkalmunk díszíteni. A város és a Vöröskereszt által létrehozott Virágos Intézmény versenyen iskolánk minden évben jelölt és díjazott. Legutóbb, 2015-ben különdíjat kaptunk. Jelenleg a Városkert utcai telephelyünket, ahol a női szabó, fodrász, asztalos tanműhelyünk, egy osztályterem és két szakcsoportos szaktanterem van, nem használjuk. Célként jelöltük meg ennek az épületnek a használatát a felnőttképzés, felnőttoktatás vonatkozásában. Az elmúlt 2 évben a közfoglalkoztatottak oktatásába bekapcsolódva több felnőttképzéses tanfolyam számára biztosítottuk az oktatáshoz szükséges helyet és a humánerőforrás szervezésében és biztosításában is szerepet vállaltunk. Ez az épület irodáival és oktatótermeivel valós lehetőséget kínál az iskolarendszerű képzés Rózsáné Ócsai Edit

15

Tagintézmény-vezetői pályázat mellett a felnőttek hatékony képzésének megvalósítására, mivel a nappali oktatás színhelyéül szolgáló oktatási épületektől teljesen elkülönül.

5.3.2. A szakmai oktatás helyszínei-eszközei Iskolánk szakképzési rendszerének átgondolása, korszerűsítése során nyilvánvalóan felmerült az igény a gyakorlati képzéshez szükséges eszközök beszerzésére, valamint a tanműhelyek kialakítására is. A 2000. évektől ezekre a beruházásokra az iskolai felnőttképzésből származó bevételek, a szakképzési hozzájárulások, a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében beszerzett eszközök, valamint a decentralizált pályázatban rendelkezésre álló összegek nyújtottak támogatást. Ennek eredményeképpen a Városkert utcai telephelyen kialakításra került a fodrász tanműhely. Az asztalos tanműhely eszközállomány bővült, korszerűsödött. Ezzel egy időben azonban a női szabó gyakorlati oktatóterem működése a képzés népszerűtlensége miatt szünetelt. A Kálvinuem épületében kialakításra került a környék legmodernebb tankonyhája, mellette egy kis tanétteremmel. A Kálvineum épületében a Multicenter, számítógépes, multimédiás szaktanterem biztosította a szakiskolai tanulók informatikai képzésének bázisát. Az eladók és kereskedelemmarketing szakmacsoportos tanulók gyakorlatának színtere a Kálvineum épületében kialakított tanbolt lett. Ezekkel a felújításokkal megteremtődött a vendéglátás szakmacsoport, valamint a kereskedelem szakmacsoport oktatásának tárgyi-eszköz feltételrendszere a Kálvineum épületében. A fodrászok képzése pedig a Városkert utcai telephelyen indulhatott. Hiányzott még a kőműves tanműhely korszerűsítése, valamint a pincér oktató kabinet, amelyhez a decentralizált pályázat nyújtott anyagi segítséget. Így 2010-ben kőműves eszközök beszerzésére és a kőműves tanműhely korszerűsítésére került sor (DT-EA/2/001/2010 kapott támogatás 6.000.000Ft). Majd utolsóként 2013-ben nyert decentralizált pályázat eredményeképpen már KLIK-es fenntartás alatt megújult a K1 termünk, amely a pincér tanulók gyakorlati oktatásának színtere lett(DT-HA/28/2012 kapott támogatás 7.204.595Ft). Szakképzési hozzájárulások összege 2006-2013-ig6 Év

2006

Összesen (Ft)

12.719.000

Ebből (Ft)

Tehergépkocsi vásárlás: 4.783.000

Tárgyi eszközök, kéziszerszámok beszerzése: Működési kiadások

6

7.816.000

2007 15.313.918 263.830 eszközben

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10.287.000

5.686.450

8.515.122

10.895.150

-

-

Épület felújítás 7.093.000

Oktatási anyagok beszerzése: 641.794

14.567.645

2.631.000

5.372.105

7.144.712

9.247.930

746.273

563.000

314.345

1.370.410

1.005.426

Az adatok az intézményi statisztikai adatszolgáltatásból származnak


16


A szakképzési törvény módosításával, a duális képzés bevezetésével, valamint a szakképző iskolákra jellemző tanulói létszám csökkenésével magyarázható az a tény, hogy az iskolai gyakorlatok számának csökkenése egyértelműen az iskolai tanműhelyek kihasználtságát csökkentette. A mi intézményünkre korábban is jellemző volt, hogy 10. évfolyamtól kezdve lehetőség szerint a tanulóinkat külső gyakorlati munkahelyen helyeztük el tanulószerződéssel. Jellemzően a kőműves tanulók maradtak az iskola tanműhelyben felsőbb évfolyamon is. Ettől a tanévtől iskolai gyakorlaton csak a 9. évfolyamos szakiskolai, valamint a szakközepes tanulóink vannak. Iskolai tanműhelyek kihasználtsága a 2015/16. tanévben7 Tanműhely megnevezése

Az alábbi szakmákban: (szakma megnevezése)

Egy műszakban oktatható kapacitása (fő)

Napi műszakok száma

Összesen

Kihasználtsága (%)

tankonyha

szakács

12

2

24

20%

vendéglátóipar ágazati képzés (vendéglátásszervező, vendéglős)

12

2

24

14%

vendéglátás- idegenforgalom sz. cs.

12

2

24

5,70%

pincér

12

2

24

20%

vendéglátóipar ágazati képzés (vendéglátásszervező)

12

2

24

8,57%

eladó

12

2

24

27%

kereskedelem ágazati képzés (kereskedő)

12

2

24

5,70%

kőműves tanműhely

kőműves és hidegburkoló

12

2

24

34,28%

asztalos tanműhely

asztalos

12

2

24

0%

női szabó tanműhely

női szabó

12

2

24

0%

fodrász tanműhely

fodrász/gyakorló fodrász

12

2

24

0%

pincér oktató kabinet

tanbolt

Kihasználtsága összesen

40%

29%

33%

34,28%

0,00%

0,00%

0,00%

Az adatokból látható, hogy szabad tanműhelyi kapacitással rendelkezünk, ami a jövőbeli hatékonyabb felhasználást indukálja.

7

Az adatok a Kereskedelmi és Iparkamara által kért adatszolgáltatásból származnak.


17


5.3.3. Iskolánk informatikai rendszere A BSZC Veress Ferenc Szakképző iskolájában az informatika oktatása 2 évtizedes múltra tekint vissza. Tanáraink szakértelme és innovatív szemlélete a közismereti tantárgyak oktatása során alkalmazott IKT eszközök alkalmazása terén is példaértékű. Több kolléga a digitális tábla bevezetése hajnalán a TISZK által szervezett tanártovábbképzésen sajátította el az alapokat, amely mozgatórúgója volt a későbbi alkalmazás vonatkozásában más kollégák esetén is. Úgy látom, hogy az informatikai eszközrendszer használata az egyik fontos tényező a tantestületi tudásmegosztásban. A jelenlegi technikai feltételek az iskolánkban közepesnek, vagy átlag alattinak mondhatók. Az iskola négy informatikai tanterme közül korszerűnek csak a 24. terem mondható. A másik három (22-es, 25-ös és Multicenter) gépparkja elöregedett, főként offline Office oktatásra alkalmas. Informatikai tantermek állapota8 Működő gépek száma 16 db diák + 1 db tanári asztali számítógép konfiguráció 16 db diák + 1 db tanári asztali számítógép konfiguráció 18 db diák + 1 db tanári asztali számítógép konfiguráció 12 db diák + 1 db tanári asztali számítógép konfiguráció

Tanterem 22.

24.

25.

Multicenter

 

Beszerzés éve 2004

Van-e hálózat? csak a tanári gépen

csak a tanári gépen

Processzor: 2,5 Ghz. Memória: 4 Gb. RAM

2012

igen

igen

Windows 7, Sulix

Processzor: 3 Ghz. Memória: 512 Mb. RAM

2007

igen

az alaplapok elöregedése miatt egyre kevesebb gépen

Windows Xp

Processzor: 1,7 Ghz. Memória: 512 Mb. RAM

2000

igen

igen, de a gépek lassúsága, az internet lassúsága és a kötelező tartalomszűrés miatt, szinte használhatatlan

Windows Xp

Hardver Processzor: 2,6 Ghz. Memória: 256 Mb. RAM

Van-e internet?

Operációs rendszer Windows Xp

Mindegyik informatika terem tanári gépe erősebb hardverrel rendelkezik, hogy legalább a hatékony tanári prezentálás (internet segítségével is) megvalósulhasson. Mindegyik informatika terem rendelkezik projektorral, illetve a 24-es terem korszerű interaktív táblával is.

Európai uniós támogatás segítségével iskolánk könyvtári szolgáltatásaihoz korszerű informatikai eszközök fejlesztésére nyílt lehetőség e tanévben. A fejlesztés eredményeként a fogyatékossággal élők számára speciális könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzése is

megvalósul

(BRAILLE-

nyomtató,

BRAILLE-

billentyűzet

és

BRAILLE-

rajzgép,

Projektazonosító: TIOP-1.2.3-11/1-2012-0403) 8

Az adatok az intézményi statisztikai adatokból származnak.


18


Kivetítők, laptopok és interaktív táblák (multimédiás tantermek)9 Gép helye

Beszerzés ideje

Hardver

Főépület 1 tanterem

2008

Mobile AMD 1,8 Ghz - Memória: 512 Mb Intel Core Duo 2.1 Ghz – Memória: 2 Gb Intel Core Duo 2.1 Ghz – Memória: 2 Gb Intel Celeron 1.4 Ghz - Memória: 2 Gb


2010

Főépület 15 tanterem Főépület 21 tanterem Főépület 2 tanterem

2010


2014

Főépület 24 tanterem Főépület 11 tanterem Főépület 12 tanterem

2014

2012

Operációs rendszer

Alig használható Win Xp Win 7 32 bit Win 7 32 bit Win 8.1 64bit

2014

2014 2014

AMD A10-5750M 2,5 Ghz – Memória: 4 Gb AMD A10-5750M 2,5 Ghz – Memória: 4 Gb AMD A10-5750M 2,5 Ghz – Memória: 4 Gb AMD A10-5750M 2,5 Ghz – Memória: 4 Gb AMD A10-5750M 2,5 Ghz – Memória: 4 Gb

Megjegyzés

Win 8.1 64bit Win 8.1 64bit Win 8.1 64bit Win 8.1 64bit Win 8.1 64bit

Interaktív táblával, melyek már nem működnek. Interaktív táblával, melyek már nem működnek. Interaktív táblával, melyek már nem működnek. Interaktív táblával (TIOP-1.1.112/1) Interaktív táblával (TIOP-1.1.112/1) Interaktív táblával (TIOP-1.1.112/1) Interaktív táblával (TIOP-1.1.112/1) Interaktív táblával (TIOP-1.1.112/1)

Szerver, hálózat    

2 éve iskolánk rendszergazdája áttért a SuliX szerverre, melynek hatékonysága időközben igazolódott. A TIOP-1.2.3-11/1-2012-0403 pályázatnak köszönhetően szerverünk hardvere megújult (3.2GHz CPU, 8GB RAM, 2x1TB HDD). Iskolánk hálózatának (kábeles) kiépítése megfelelő, de néhány éven belül felújításra szorulhat. Wifi lefedettségünk sokat fejlődött ebben a tanévben a Sulinet eduID pályázatának köszönhetően.

Internet Sulinet internetünk sávszélességét a közelmúltban fölemelték 100/100 Mbit-re, az optikai kábelezésnek köszönhetően. A valóságban 75/75 Mbit sebességet érzékelünk, de ez is óriási előrelépés a korábbi 5 Mbit-hez képest. A jól működő 24-es termünket és az irodai gépeinket jól kiszolgálja. Van még főépületünkben egy 5 Mbit-es ADSL vonalunk is, melyet az egyéb területek kiszolgálására használunk. A Kálvineum épületében és a Városkert utcai tanműhelyben 5 Mbit-es ADSL vonalunk van, de ebben a tanévben ezekben az épületekben is felszerelésre került két újabb Sulinet végpont szekrény. Ezek beüzemelésről később dönt a NIIF Intézet.

9

Az adatok az intézményi statisztikai adatszolgáltatásból származnak.


19


Egyéb gépek, berendezések A pedagógusok kiszolgálását a tanári forrásszobában 6 működő számítógép segíti, nyomtatási, scannelési lehetőséggel. Az irodai alkalmazottak is megfelelő kapacitású gépekkel dolgozhatnak. Nyomtatóink, fénymásolóink megfelelő számban állnak rendelkezésünkre, de a költséghatékony működtetésben még van tennivalónk.

5.4. Személyi feltételek Egy iskola létét két tényező határozza meg elsősorban. Az első és legfontosabb tényező a tanulólétszám. A második fontos tényező a diákokkal közvetlenül és közvetetten foglalkozó felnőttek, az iskola alkalmazottai. A humánerőforrás-gazdálkodás az egyik talán legérzékenyebb és legnehezebb döntéseket kívánó intézményvezetői feladat. E két tényező összefüggéseit kerestem az elmúlt 10 évre visszatekintve az alábbi táblázatban: Az intézmény alkalmazotti és tanuló létszámának változása10 Tanév Tanulólétszám

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/14

2014/15

2015/16

668

695

687

712

640

603

501

356

292

250

27

-8

25

-72

-37

-102

-145

-64

-42

78

66

67

65

66

62

60

45

39

37

65%

62%

63%

65%

62%

60%

62%

64%

59%

59%

-12

1

-2

1

-4

-2

-15

-6

-2

Tanulólétszám változása az előző évhez képest Összesen

Az intézmény alkalmazotti létszáma Nők aránya

Iskola

Munkaerő váltás 46

43

44

44

42

41

38

33

31

30

Egy fő pedagógusra jutó tanulói létszám

14,52

16,16

15,61

16,18

15,24

14,71

13,18

10,79

9,42

8,33

-3

1

0

-2

-1

-3

-5

-2

-1

23

23

21

24

21

22

12

8

7

Munkaerő váltás pedagógus

szakközépiskol a Szakiskola 10

Fő munkaviszonyban, pedagógus munkakörben alkalmazottak

Nem pedagógus munkakörben dolgozók Munkaerő váltás nem pedagógus Fő munkaviszonyban, pedagógus munkakörben alkalmazottak Nem pedagógus munkakörben dolgozók Fő munkaviszonyban, pedagógus munkakörben alkalmazottak Nem pedagógus munkakörben dolgozók

32

-9

0

-2

3

-3

1

-10

-4

-1

23

22

21

24

21

20

18

17

18

17

16

12

10

9

11

11

12

9

6

7

23

21

23

20

21

21

20

16

13

13

16

11

13

12

13

10

10

3

2

0

KIRSTAT adatok


20

Tagintézmény-vezetői pályázat Az adatokat elemezve látható, hogy mind az alkalmazottak létszámában, mind a gyermeklétszámban jelentős csökkenés tapasztalható. A 2006. évi 78 számú alkalmazotti közösség 10 év elteltével kevesebb, mint a felére 37 főre apadt, a gyermeklétszám 668-ról 250-re csökkent. Ennek több oka is feltárható. Az okok keresésére a 2011/12-es tanévig nyúlnék vissza, amikor a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal hatósági ellenőrzés során az alkalmazottak alkalmazhatósági feltételeinek vizsgálatakor kiderült, hogy több munkavállalónk csak részben felel meg az alkalmazhatóság feltételeinek. Többszöri tantárgyfelosztás módosítás követte a hatósági ellenőrzést és sajnos egy kolléganőtől meg is kellett válni év végével. Történt mindez annak ellenére, hogy a tantestület minden tagja nagyon fogékony ismereteinek bővítésére, továbbtanulási szándék és hajlam nagyon-nagy a tantestület vonatkozásában. A 2011. évtől kezdve a gyermeklétszám csökkenése, valamint a szakképzési struktúra változása (áttérés a 2+2, 2+3 éves szakképzésről az előrehozott szakképzésre) újabb pedagógus álláshely csökkenést eredményezett. A kollégák (jellemzően a Debrecenből kijáró kollégák) látva az egyre csökkenő gyermeklétszámot, majd később a fenntartóváltásokat „biztosabbnak” tűnő munkahely reményében iskolát, vagy intézményt váltottak. Viszonylag nagynak mondható a pedagógus elvándorlás az intézményből. Az itt maradó alkalmazotti közösségünk aktív, a fejlesztésekre, innovációra érzékeny testület, amelyet a pályázati tevékenységeink, iskolán kívüli megjelenéseink is kiemelnek. A 30 fős pedagógus közösségből 5 fő mesterpedagógus (szaktanácsadó és szakértő). Jelenleg 5 pedagógus vesz részt mesterképzésben és szerez tanári végzettséget illetve szakvizsgát. Jellemzően a szakmai elméleti tárgyak oktatására talál az intézmény nehezen megbízható munkaerőt. A legnagyobb gondot az év közben munkahelyet váltó kollégák okozták. A megfelelő munkavállaló alkalmazásáig a rendszerben lévő kollégák helyettesítésével oldottuk meg a feladatellátást, amely a rendszeresen túlmunkát végző alkalmazott túlterhelését okozta. A tanulólétszám csökkenése, valamint a duális képzés bevezetése feladatok beszűküléséhez, egyes feladatok elvesztéséhez vezetett. A korábban asztalos tanulókat nagy számban oktató intézményben elegendővé vált 1 fő szakmai elméleti tanár alkalmazása, akinek már az idei tanévben a kötelező óráit sem tudtuk kiadni, valamint a kőműves tanulók oktatása során 1 fő főállású szakoktatónk kötelező óráinak lefedése is gondot okozott. Pozitívumként értékelhető az, hogy az intézmények állami átvételével az iskolák humánerőforrás gazdálkodása nyitottabbá vált. A közös fenntartás azt is eredményezte, hogy a feladatellátás csökkenésével a csökkenő intézményi órakeret ellenére az áttanítás során biztosítható lett a határozatlan idejű munkavállalók további foglalkoztatása.


21

Tagintézmény-vezetői pályázat Jelenleg 30 pedagógusból 5 fő pedagógus óráit csak a Centrum intézményei közötti áttanítással tudjuk biztosítani. 6 kolléga a szeptemberben induló felnőttoktatás esti tagozaton is tanít a nevelésseloktatással lekötött idején túl, megbízási szerződéssel. Humánerőforrásunk szakos ellátottság tekintetésben 100%-os. Egyetlen áttanító kolléga dolgozik ma az iskolában heti 3 órában a rajz és vizuális kommunikáció tantárgyat tanítja. A kollégák végzettségét tekintve a 30 főből 21 fő egyetemi, 9 fő főiskolai végzettségű. 6 kolléga nem rendelkezik pedagógiai végzettséggel, melyből 3 kolléga jelenleg mérnök-tanári egyetemi tanulmányainak tesz eleget. 3 kolléga a jövő évben kezdi el a tanulmányait. Az intézmény a továbbtanulni kívánó kollégákat szükség esetén szabadnappal, az órái helyettesítésével támogatja. Az intézmény a továbbképzési programját és a beiskolázási tervét azon prioritások alapján tervezte, mely szerint elsősorban a tanári végzettséget kell a kollégáknak megszerezniük, másodsorban a kötelező tanártovábbképzést támogatja, harmadsorban a szakvizsga megszerzését. A szakvizsgázott pedagógusaink fejlesztőpedagógiai, mérés-értékelés, drámapedagógiai, kommunikáció, testnevelés, közoktatás-vezetői, tehetséggondozás, pályaorientáció szakvizsgával rendelkeznek. A humánerőforrásunk sokszínűségét mutatja, hogy rendelkezünk főállású iskolapszichológussal és fejlesztőpedagógussal, valamint könyvtáros-tanári munkakörben dolgozó kollégával is. A pedagógus közösségnek fel kell készülni a hozzánk érkező tanulók hatékony oktatására. A nem pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállalóink száma jelenleg 7 fő. A táblázat adatait elemezve látható, hogy nagyon nagy csökkenés tapasztalható létszám tekintetében, amelynek az az oka, hogy 2012-től az iskola működetésében lévő főzőkonyha kiszervezésre került. A karbantartási és takarítási feladatokat is külső cég végzi, így közalkalmazotti létszámunk erőteljesen csökkent. További csökkenést eredményezett, hogy a nyugdíjba vonuló munkatársak helyett nem alkalmaztunk új munkaerőt, hanem a rendelkezésre álló humánerőforrással, feladatátcsoportosítással oldottuk meg az időközben megszüntetésre kerülő, valamint a felszabaduló feladatellátásunkat. Így a korábban gyermek –és ifjúságvédelmi felelős munkakörből előbb laboráns, majd adminisztratív munkakörbe került pedagógus végzettségű munkatársunk, valamint a szabadidő szervező kolléganő ma munkaügyi feladatokat lát el szintén pedagógus végzettséggel. Azt tapasztalom, hogy az egyéb munkakörbe sorolt kollégák nagyon felelősségteljes munkát végeznek, segítik az intézményvezető szükséges és nem mindig hálás adatszolgáltatási kötelezettségét. Támogatják az iskolavezetés munkáját aránytalanul alacsony bérezésért. (Különösen jellemző ez pedagógus végzettséggel rendelkezők esetén)


22


5.5. Tanulók jellemzői, tanulmányi munka Intézményünk tanulói 15-20 éves fiatalok, jellemzően eltérő neveltségi helyzetűek és eltérő motivációs bázissal érkeznek iskolánkba. A korábbi évektől eltérően az utóbbi években általánosan elmondható, hogy a szakiskolai és szakközépiskolai osztályokba érkező tanulóink közül nagyon kevés a szakmát igazán tanulni akaró, a szakmatanulás iránt motivált tanuló. Az idei év még erősebben mutatja, hogy a szakközépiskolába jelentkező tanulóink nagy része sem képességeiben, sem készségeiben nem éri el az érettségi vizsga követelményrendszerének minimális szintjét. Tudatos iskola, szakmaválasztásról csak nagyon kevés tanuló esetén beszélhetünk. A legnépszerűbbnek tűnő, vendéglátás szakmacsoportban induló szakmák esetén tapasztaljuk a szakma iránti elkötelezettséget leginkább. Sok a munkában és tanulásban alulmotivált, nem megfelelő önismerettel rendelkező, szociális körülményeit tekintve is hátrányos tanuló. A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A szülők iskolai végzettségét tekintve diplomás szülő csak néhány van, érettségivel a tanulók szüleinek közelítőleg 20%-a rendelkezik. Gyakori a 8 általános iskolai végzettségű szülő. A Hátrányos és Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az elmúlt évben csökkenő mértéket mutat, amit nem a helyzetük javulásával, hanem a HH és HHH jogszabályban rögzített fogalmi meghatározása változásával magyarázhatunk. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának változása11 Tanulók létszáma 2010

Szakiskola

401

Százalékban Szakközépiskola

239

Százalékban Összesen

640

Százalékban

11

HH

HHH

184

61

45,89

15,21

76

13

31,80

5,44

260

74

40,63

11,56

Tanulók létszáma 2011

373

230

603


HH

HHH

167

34

44,77

9,12

284

84

13

36,52

5,65

251

47

41,63

7,79

217

501

HH

HHH

147

52

51,76

18,31

88

19

40,55

8,76

235

71

46,91

14,17


174

182

356

HH

HHH

90

57

51,72

32,76

72

28

39,56

15,38

162

85

45,51

23,88


138

154

292

HH

HHH

32

24

23,19

17,39

17

11

11,04

7,14

49

35

16,78

11,99


115

135

250

HH

HHH

28

27

24,35

23,48

24

22

17,78

16,30

52

49

20,80

19,60

KIRSTAT adatok


23

Tagintézmény-vezetői pályázat A társadalom és így az iskola társadalma anyagi és mentális szempontból is polarizálódott. Ez közvetlenül és közvetetetten érezteti hatását az iskolai közéletben és az iskolán kívüli programokon is. Ahol a családi háttér nem megfelelő, ott a tanulók a kortárs csoport felé fordulnak és esetleg fogékonnyá válhatnak a negatív értékekre, szerepekre. Itt értékelődik fel az iskola oktató-nevelő funkciója, az osztályfőnök és a tanulókkal közvetlenül foglalkozó szakemberek szerepe. Az iskola védőhálóként kell funkcionáljon a tanulókat érő negatív hatásokkal szemben, amelyhez intézményi keretek között elvárható a pedagógusok példamutató magatartása, értékközvetítő tevékenysége, érzékenysége , az egyéni problémákra történő fokozott odafigyelés. Ezt a gondolatot építettük be a tehetséggondozás keretein belül megvalósuló szociális esélyegyenlőség programjainkba is. Iskolánkban megfelelő jelzőrendszer működik, ahol az osztályfőnök, a gyermek és ifjúságvédelemmel megbízott kolléga, az iskolapszichológus, az iskolai védőnő, szükség esetén az iskolaorvos, a családsegítő munkatársak együttműködésével a krízishelyzetbe kerülő megfelelő segítséget talál. Iskolánk tanulóinak magatartási helyzetét vizsgálva az a tény állapítható meg, hogy nagyon magas az igazolt és igazolatlan hiányzások aránya. Gyakran az iskola megkeresésére a szülő hárít, mentséget keres gyermeke és önmaga számára. Úgy tapasztaljuk, hogy a hiányzások magas számát két tényező okozza: a szülők nem tudnak, nem akarnak odafigyelni középiskolás gyermekük előmenetelére, illetve a tanulók iskolaidőben munkát vállalnak, különösen a fiú tanulók „családfenntartóként” alkalmi munkát keresnek. Ezért tartom megfelelőnek a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer bevezetését a hiányszakmákban. Érdemes lenne kiterjeszteni egyéb szakmák esetén is ezt a lehetőséget, így eszközt adva a szakmatanulás motiválására tanulóink számára. Iskolánk belső mérése és a külső mérés, a kompetenciamérés adatai alapján is tanulóink szakiskolában és szakközépiskolában is alulmaradnak az elvárt optimális, még a minimális szinttől is. Először a tanulás, munka iránti igényt kell kialakítani, utána következhet a kis lépésekben történő építkezés az eredményes kimeneti követelmények elérése céljából. Kimeneti vizsgák eredménye alapján megállapítható, hogy tanulóink az érettségi vizsga követelményeit minden évben elégtelen érdemjegy nélkül teljesítették. Többnyire középszinten vizsgáznak, elvétve szakmai tantárgyból, történelemből és testnevelés tantárgyból választanak emelt szintű érettségi vizsgát. Tanáraink áldozatos munkájának, soha nem csökkenő lelkesedésének, az egyéni foglalkozásoknak, érettségi felkészítőknek és korrepetálásoknak köszönhető ez az eredmény. A szakmai vizsgák eredménye ennél változatosabb képet mutat. Az írásbeli feladatok számolási részének megoldása sok esetben okoz nehézséget diákjaink számára. A matematika készségek hiányát már

belépéskor

is

tapasztaljuk.

A

szakmai

tanárok

a

közismereti

tanárokkal

szoros

együttgondolkodással próbálják a lemaradó tanulókat is felzárkóztatásra bírni.


24

Tagintézmény-vezetői pályázat A végzést követően a szakközépiskolában tanítványaink közül kevesen választanak felsőfokú oktatási intézményt, a tanulók körülbelül 10 %-a. A tanulók nagy része OKJ képzéseken (középfokú és felsőfokú) képzéseken folytatja tanulmányait (50%), s csak kis számban találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. A szakiskolában végzett tanulóink 10 %-a jellemzően érettségit kíván tenni, a többi tanuló közül 20% újabb szakmát tanul, kb. 60% munkát vállal. Jellemzően az elmúlt években folyamatosan nő a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma, valamint megjelent a sajátos nevelési igényű tanulók, valamilyen részképesség zavarral rendelkező tanulók integrált oktatásának igénye is. Úgy vélem, hogy ezen területeknek az erősödése lesz jellemző a következő években, amely az iskola részéről újabb cselekvéssort kell eredményezzen. Intézményünkbe

érkező

tanulók,

esetleges

hátrányainak

kompenzálására,

különböző

programokban vehetnek részt. Az Útravaló ösztöndíjprogramban mentori és anyagi támogatást is kaphat az eredményes szakmai és érettségi vizsga megszerzésére a programban részt vevő tanuló. Az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Szakiskolai Program a kollégista diákjaink számára nyújt segítséget. Ezt a programot a városban működő Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolával történő együttműködés keretein belül valósítjuk meg.

5.6. Tehetséggondozás A hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképző Iskola 2011 novemberében csatlakozott az országos tehetséghálózathoz. Elért eredményeit, meglévő szakmai értékeiket mutatta be 2013 júniusában az akkreditációs bizottság helyszíni szemléjén, s nyerte el az Akkreditált kiváló Tehetségpont minősítést. A Veress Ferenc Szakképző Iskola, mint Tehetségpont a tehetségesek és az alulteljesítő tehetségesek differenciált pedagógiai fejlesztésével foglalkozik. Ennek területei: a tanulási képességek (figyelem, emlékezet, megértés, problémamegoldó gondolkodás) és a kreativitás, motiváció fejlesztése. Az iskolai tehetséggondozás rövid távú céljai a szakképzés vonzóvá tétele a pályaorientációban, az iskolai lemorzsolódás, az iskolaelhagyók számának csökkentése a tehetség/tanulóbarát iskolai klíma biztosítása, a tanulás iránti motiváció erősítése, a szervezeti kultúra fejlesztése.


25

Tagintézmény-vezetői pályázat A tehetséggondozó program hagyományos elemei: tehetséggondozó szakkörök (média, dráma), diákkörök (sportkörök, környezetvédelmi kör, tehetséggondozó kör), belépő tanulók diagnosztikus mérése (iskolapszichológus, magyar, matematika szaktárgyi bemeneti-kimeneti mérés 9. évfolyam), Tehetségnap rendezése, civil szervezetekkel, múzeummal, levéltárral tehetséggondozó intézményi együttműködések, amelynek folyamatterve az alábbi, tehetségkoordinátor által készített táblázatban látható.

A tehetséggondozó munka folyamatterve12 TEVÉKENYSÉGEK Pszichológiai mérés Bemeneti, kimeneti mérés és értékelés Országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése Tehetséges tanulók kiválasztása tanórán történő megfigyeléssel Szakkörök, tehetségműhelyek, sportkörök beindítása Általános iskolai partnereink Tehetségpont regisztrációjának mentorálása, Szociális esélyegyenlőség program NTP- pályázatok Dia-mond országos tanulmányi verseny Tehetségnap

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

A Rákóczi Szövetség Ifjúsági Tagozatának programjai A „felfedezett” tehetséges gyermekekkel kapcsolatos teendők megbeszélése Tehetségmérés eredménye alapján történő pszichológusi egyéni tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás, végzett diákok meghívása Mérési-értékelési területen pedagógus beiskolázása Tehetségkönyvtár köteteinek felhasználása Konferencia részvétel meghívók alapján Továbbképzés az NTP-program keretében

5.7. Az iskola kapcsolatai Egy iskola optimális működését belső kapcsolatainak optimális állapota, külső megítélését pedig a külső kapcsolatai, a kommunikáció határozza meg elsősorban. Az iskola belső kapcsolatrendszerén a tanuló, pedagógus(felnőtt alkalmazott), és szülő hármas egységét értem. A pedagógiai programunkban meghatározottak szerint a diákok közösségei és a pedagógusok közötti kapcsolattartást az osztályfőnök, a diákönkormányzatot vezető pedagógus és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga végzi. Úgy gondolom, hogy a diákok jogainak tiszteletben tartása mellett a jelenlegi iskolavezetés és a pedagógusok közössége is nyitott a tanulói vélemények meghallgatására. Rugalmasan reagál a diákok ésszerű kéréseire.

12

A Tehetségpont tehetséggondozó munkájának folyamattervét készítette a tehetségkoordinátor


26

Tagintézmény-vezetői pályázat A szülői és pedagógusok közötti kapcsolattartás formái közül kiemelném a szülői értekezleteket, amelyeket évente 3 alkalommal előre meghatározott időpontban tartunk. Sajnos nagyon gyakori a szülői érdektelenség és többször előfordult, hogy a szülők 30%-nál kevesebb érdeklődő jelent meg az értekezleteken. Hatékonyabb formának bizonyul a személyes találkozó megbeszélése, illetve a telefonos egyeztetés. Fogadóórákon előre szervezett módon két alkalommal van lehetősége a szülőnek az iskolát megkeresni. Pedagógusaink tanítási időben is rendelkezésre állnak információcsere céljából az iskolai honlapon publikált időben és helyen. Sajnos csak nagyon kevés szülő él ezekkel a lehetőségekkel. Az iskola közvetlen kapcsolata a szülőkkel az iskola döntéseiben véleményezési illetve egyetértési joggal is felruházott iskolai szülői szervezet és az iskolatanács keretein belül is megvalósul. A külső kapcsolatok tárháza nagyon széles és folyamatosan változó összetételt mutat. A mindenkori fenntartó jelenti az egyik kiemelt kapcsolatot egy intézmény életében, ami a Berettyóújfalui Centrum vonatkozásában egyre erősödő, hatékony, humánus munkakapcsolatot jelent a viszonylag nagy távolság ellenére is. Egyre erősödő, pozitív, támogató magatartás jellemzi a Centrum tagintézményeinek kapcsolatát is. A rendszeresen megtartott intézményvezetői értekezletek, egymás tagintézményeinek látogatása, a jó gyakorlatok megosztása, és az együttműködés hatékonyabbá teszi együtt és külön is a tagintézmények működését. Kiemelt kapcsolat alakult ki a duális képzés bevezetésével a Hajdú- Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamarával valamint annak hajdúböszörményi helyi szervezetével. Az intézménnyel kapcsolatban álló vállalkozások jelentik a gazdaság szempontjából a meghatározó szerepet. Nagyon fontosnak tartom a gazdálkodó egységekkel történő rendszeres információcserét, amelynek elektronikus és személyes módját is támogatom. Középfokú iskola révén az általános iskolákkal történő kapcsolattartás is kiemelt jelentőségű. Példaértékű a három különböző fenntartású középfokú intézmény közötti kapcsolattartás. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években igazgatói és igazgatóhelyettesi beosztásomban ezt a rendszert újszerű formákban is igyekeztem támogatni. Ezen kívül szoros munkakapcsolat alakult ki a város egyéb, szociális szolgáltatást nyújtó intézményeivel,

a

pedagógiai

szakszolgálattal,

sportegyesületekkel,

civil

szervezetekkel,

alapítványokkal, és az Hajdúböszörmény Város Önkormányzatától is minden segítséget, támogatást megkaptunk. Tehetségpont révén egyéb tehetségpontokkal, az NTP pályázat segítségével a város más intézményeivel (Múzeum, Levéltár, Média) is gyümölcsöző munkakapcsolat alakult ki.


27

Tagintézmény-vezetői pályázat Iskolánk a városban először hozott létre a Rákóczi Szövetségben egy helyi szervezetet. Ezzel a lehetőséggel élve több testvériskolai kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Nagyon sajnálom, hogy a Leonardo programban elindult szakmai kapcsolat, amely a tanulóink külföldi gyakorlatát támogatta mára már megszűnt.


28


6. Vezetői, fejlesztési feladatok, elgondolásaim Szerencsés helyzetben vagyok, mert a pályázat megírását megelőzően a féléves értékelés során az erősségeket és gyengeségeket vizsgálva megkértem a tantestület véleményét is ebben a tárgykörben. Így első kézből, a tantestület véleményének feltüntetésével tudok a vezetői elgondolásaimról, fejlesztési javaslataimról gondolataimat megfogalmazni. SWOT analízis eredménye Erősség

Gyengeség

tanáraink tanárok felkészültsége, együttműködése szakmai felkészültség nyitott, befogadó tantestület módszertani sokoldalúságunk munkaközösségen belüli együttműködés kreatív tanári közösség motivált tanárok iskolavezetés, pedagógusok elkötelezettsége, hivatástudata informális tanulási alkalmak ötletek jó gyakorlatok megosztása jó munkakapcsolat és információáramlás rendszeres belső kommunikáció a tanulókkal való bánásmód gyermek központú szemlélet hagyományaink empátia szakmai képzés több szakmára kiépült az infrastruktúra kialakult kapcsolatrendszer az iskola és a versenyszféra között az iskola számos külső kapcsolata beiskolázási tevékenységek új elemei precíz, pontos nyilvántartások jellemzően egyértelmű feladatok pályázatok, jó belső műhelymunka pályázati lehetőségek, kiépült pályázati gyakorlat férőhely (épület) területi adottságok kihasználása.


a tanulóink előképzettsége alacsony motiváltságú, alacsony képességgel rendelkező tanulók gyenge tanulmányi eredményű tanulók túl sok órával és délutáni órákkal terhelt tanulók magas óraszám (tanórák) amelyek leterhelik a diákokat, így nem szívesen vesznek részt a plusz szakkörökön problémás szülői háttérrel rendelkező tanulók tanulói létszám diákok lemorzsolódása órarend infrastruktúra nem megfelelő Kálvineum és Főépület számítógépes infrastruktúrája, hálózata technikai és egyéb eszközök állapota nem megfelelő túlterhelt kollégák nehéz az adminisztrációs feladatok ellátása kevés a közös program iskolánk megítélése iskolánk épületének kinézete házirend betartása nem egységes és nem következetes (dohányzás, mobilhasználat) önmenedzselés

29

Tagintézmény-vezetői pályázat Lehetőség

Veszély

tehetséges, lelkes diákok, akik a rendezvényekre jelentkeznek általános iskolák megkeresése és a leendő követelményeink megbeszélése, tisztázása, hogy megelőzzük a diákok későbbi kudarcait differenciált „kis csoportos” oktatás alternatív „gyerekközpontú” oktatás megvalósítása lemorzsolódás kezelése „élmény iskola” régi szakmák újraindítása új szakmák beintegrálása HÍD II viszonylag jól felszerelt tanműhelyek olyan szakmák indítása, amelyek ösztöndíjasok, illetve amelyek illeszkednek a hely, infrastruktúrához, illetve tanulók személyiségéhez bővülő szakmakínálat pályázatok a tantestületben található szellemi tudás kiaknázása, több területen szélesebb célcsoport oktatása kapcsolati tőke pályázati gyakorlottságunk tehetséggondozás felnőttoktatás tanárok közti kapcsolat erősítése diákélet, DÖK erősítése az általános iskolások szüleinek bizalomnyerése a szakmatanuláshoz, helyi középfokú képzéshez innovatív pedagógusok, vezetés tanár és diákbarát órarend csapatépítés az iskola területén található szép park további lehetőségeinek kihasználása

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

a tanulók motiválatlansága családi háttér a tanulók „hibás” értékrendje a tanulókat nehezen lehet bevonni a délutáni szabadidős tevékenységekbe a diákok létszámának visszaesése egyre gyengébb képességű diákok nem megfelelő képességű gyerekek a szakképzésben – lemorzsolódás iskola megítélése a városban, megyében diákok képességének nem megfelelő szakok, tananyag mennyisége diákok nem az érdeklődésüknek megfelelő szakra kerülnek beiskolázásra, csalódott gyerekek pedagógus húzóerő túlterhelődése lehetetlenül teljesíthető adatszolgáltatások, amelyek megzavarják a tervezett munkamenetet sok vállalás, elaprózódás

Gyengeségek olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy jobban működjenek. Erősségek olyan pozitív dolgok, amik jól működnek és tovább lehet őket erősíteni Lehetőségek olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. Veszélyek negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, egyben kockázatot is jelentenek. A vezetési stratégia kialakításánál minden tényezőt nem vettem, nem vehettem figyelembe, de legtöbbje hangsúlyos elemként megfogalmazódik a következőkben.


30


6.1. Adminisztratív és szervezeti változtatások, szervezetfejlesztés Az iskola, mint szervezet tanulók és tanárok (alkalmazottak) összehangolt működése, tevékenységsora egy közös cél érdekében. A cél a tanulók testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődése. Az iskola tagjai között munka- és felelősség megosztás van. Szerepek alakulnak ki a feladatok felosztásával – egyszerre több feladat is társul bizonyos szerepekhez. Ellenőrizhető hierarchikus struktúra jellemzi – az ellenőrzés rendszere kidolgozott a cél elérése érdekében. Az iskolai szervezet formális működését az iskolai szabályzók, alapdokumentumok rendszere szabályozza. Ezek:       

Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ Helyi tanterv Házirend Etikai Kódex Gyakornoki szabályzat …

Az elmúlt években a törvényi változások, fenntartóváltások következtében több alkalommal, minden dokumentum felülvizsgálata megtörtént, végrehajtottuk a jogszabályi változásokból eredő szükséges változtatásokat. Fontos, hogy rendszeres maradjon ezen dokumentumok felülvizsgálata és szükség esetén aktualizálása. Elvárásom az iskola minden pedagógusával szemben, hogy ismerjék ezeket a dokumentumokat, és mindennapi tevékenységük során tartsák szem előtt a bennük foglaltakat. Fontos megemlíteni, hogy az iskolavezetés fogalma, struktúrája hogyan változott az elmúlt évek alatt, mit értek alatta. A korábbi évekhez képest a szűkebb iskolavezetés 3 főre apadt, melynek tagjai a tagintézmény-vezető, a tagintézményvezető-helyettes és a gyakorlati oktatásvezető. A változó szerepek és feladatok az iskolavezetés minden tagját megújulásra késztették. Úgy látom, hogy a hatáskörök, feladatok még pontosabb körülhatárolása szükséges az optimális feladatellátáshoz. Ez a 3 személy vesz részt a döntések előkészítésében, ők fogják össze, koordinálják a munkát, delegálják az egyes feladatokat. Ebben a körben születnek a legfontosabb stratégiai döntések, összegzések, elemzések. A kölcsönös tisztelet és megbecsülés, egymás elfogadása, kompromisszumkészség, kritikai és önkritikai érzék, újat kereső szándék, tenni akarás, vitakultúra jelentheti a munkaalapot. A kibővített iskolavezetés tagjai a munkaközösség vezetők. Iskolánkban 4 munkaközösség működik (nevelési, reál, szakmai, humán munkaközösség). A munkaközösségeknek az eddigieknél is nagyobb szakmai felelősségük lesz a hátrányos helyzet, a felzárkóztatás és az eredményesebb szakmai vizsgára való felkészítés területein. Bátorítom Rózsáné Ócsai Edit

31

Tagintézmény-vezetői pályázat az innovatív, tettre kész kollégákat, hogy munkájukkal, ötleteikkel javítsák a szakmai és a pedagógiai munka hatékonyságát. Fontos célnak tartom, hogy az iskolában működő munkaközösségek megkeressék és alkalmazzák azokat az eszközöket, amelyek a lemorzsolódást csökkentik (magasabb színvonalú oktatás, új eszközök, módszerek használata), valamint azt, hogy a közismereti területek munkaközösségei a kompetenciamérések eredményeit javítani tudják. A munkaközösség vezetők munkájára az intézményi önértékelés bevezetésével még nagyobb mértékben kívánok támaszkodni. A fontos döntések előkészítésében, a döntéshozásban nagy szerepe van a tantestületnek. Kívánatos, hogy a szisztematikusság, folyamatosság, tettekben megnyilvánuló elhivatottság, innováció, kommunikáció és tudatos, felelősségteljes, a fenntartó elvárásainak megfelelően végzett tevékenység jellemezze az iskolavezetést és a tantestületet. Ehhez továbbra is fel kívánom tartani a hetente egy alkalommal esedékes vezetői megbeszélést, alkalomszerűen kiegészítve a kibővített iskolavezetés tagjaival. Nagyon hasznosnak ítélem meg a heti rendszerességgel megtartott „keddi nagyszüneti megbeszélést”, és továbbra is alkalmazhatónak vélem a tanári levelezőrendszert. Nagy eredménynek tartom, hogy a Sulix bevezetésével iskolánk hálózatának tanári meghajtója már otthonról is elérhető. Úgy vélem, hogy az ebben rejlő lehetőségeket még nem sikerült teljes mértékben hasznosítani. Lényegesnek tartom, hogy az iskolavezetés olyan elvárásokat fogalmazzon meg, amely mindenki számára világos, érthető és egzakt formában ellenőrizhető. Az elvégzett munkáról visszajelzés szükséges, a teljesítményt el kell ismerni, a hiányosságokat építő kritikai érzékkel fel kell tárni, s azokat korrigálni szükséges. Olyan helyi szabályrendszert kell érvényre juttatni, mely motiváló hatású, támogatja a valódi tudást, értékeket, elhivatottságot és továbbfejlődésre biztat. Továbbra is támogatom a Belső Ellenőrzési Csoport munkáját. Fontos célkitűzésnek tartom a pedagógusok értékelési, önértékelési rendszerének fejlesztését. Szorgalmazom a munkatervbe beépített óralátogatások megvalósítását, támogatom az országos mérésekben történő részvételt. Nagy hangsúlyt fektettünk az elmúlt időszakban az adminisztrációs munka színvonalának, alaposságának javítására. A pontos, precíz adminisztráció az alapja a gördülékeny ügyintézésnek, a mindennapi oktató-nevelő munka jól szervezettségének, valamint az elvégzett munka igazolásának. Kidolgoztuk a pedagógus munkaidő nyilvántartásának saját módszerét, a tanulók hiányzásainak elektronikus rögzítési rendszerét. Hiányosságnak vélem, hogy a Taninform rendszerét nem bővítettük az elektronikus napló bevezetése vonatkozásában. Mindenképpen szorgalmazom az elektronikus napló bevezetését.


32

Tagintézmény-vezetői pályázat Kiemelkedő fontosságúnak tartom, hogy az iskola minden pedagógusa megértse és magáénak vallja a közösen megfogalmazott célokat, képviselje az intézményt, legyen következetesen hű az iskola hagyományaihoz, elveihez.

6.2. Humánerőforrás Egy iskola hatékony működését a humán erőforrás gazdálkodása határozza meg legnagyobb mértékben. Az együttműködés, az egységes elvek mentés történő gondolkodás , a csapatmunka, a szervezetbe történő tartozás értéke fejleszti, innovációra sarkallja a tantestületet és a dolgozókat. A tantestület véleményét is figyelembe véve iskolánk legnagyobb erősségének a jelenlegi humánerőforrást tartom. A szakos ellátottság a jelenlegi képzési szerkezethez illeszthetően közel 100%-os. Nem szabad azonban arról sem elfeledkezni, hogy a tanulólétszám csökkenése nagyon érzékenyen érintette a tanárok óraszámát, foglalkoztathatóságát is. Célom, hogy a jelenlegi 30 fős tantestület alkalmazása megtartható legyen. Ezt csak olyan formában tudjuk a 2015/16-os tanévben biztosítani, hogy 5 kolléga a Centrum más tagiskolájába áttanít. Ez az áttanítás mindaddig jellemzően megmarad, amíg a tanulólétszámunkat nem sikerül az elvárt szintre növelni a nappali tagozaton és a felnőttképzés, valamint a felnőttoktatás vonatkozásában. Sajnos a 2016. szeptemberében érvényes kerettantervek és az óraszámok még nem ismertek. Ha az oktatáspolitikai törekvésekre gondolok úgy vélem, a közismereti óraszámok csökkenésével kell számolnunk. Ez tovább nehezíti azt a helyzetet, hogy az egyébként is csak töredékóraszámban megjelenő természettudományos óraszámok iskolai szinten sem teszik lehetővé teljes állásban foglalkoztatott kolléga alkalmazását. A közismereti képzésben dolgozó kollégák alkalmazása csak a szakközépiskola utáni közismereti képzés lehetőségének, valamint a szakképzési hídprogram beindításával biztosítható teljes mértékben. Mivel iskolánk képzési kínálata széles spektrumú a szakmai tanárok foglalkoztatása esetenként a felnőttoktatásba, felnőttképzésbe történő feladatok delegálásával, valamint áttanítással oldható meg. Iskolánk

rendelkezik

fejlesztőpedagógussal

és

iskolapszichológussal,

ami

ennél

az

iskolatípusnál nagy segítséget nyújt a kollégák számára is egyes speciális feladat megoldásában. A tanári továbbképzési program és beiskolázási terv illeszkedik a folyamatosan változó törvényi elvárások rendszeréhez. Tanárainkat az egyetemi végzettség megszerzésére és a pedagógiai szakképzettség megszerzésében támogatjuk. Jelenleg 3 kolléga mérnök –tanári végzettség megszerzésért tanul. 1 kolléga testnevelés egyetemi végzettséget adó képzésen vesz részt. 2 kolléga szakvizsgát adó képzésre jár. A kollégák államilag finanszírozott képzéseken és önköltséges képzéseken vesznek részt. A pedagógus pálya iránti elhivatottságuk példaértékű.


33

Tagintézmény-vezetői pályázat A pedagógusaink nyitottak a továbbképzésekre a pedagógus életpálya modell által kínált lehetőségekkel, feladatokkal könnyen azonosulni tudnak. 2015. január 1-től 5 mesterpedagógus (3 szakértő és 2 szaktanácsadó) fokozatot elért alkalmazottunk van. További 2 pedagógusunk az ideiglenes PED II. fokozat minősítésén eredményesen szerepelve erősítette meg fokozatát. 2016. január 1-től 1 újabb pedagógus kolléga is PED II. minősítést kapott. Jelenleg 8 kolléga minősítése történt meg a 30 fős tantestületből, további 2 kolléga már portfólióját feltöltötte és a 2016. évi pedagógus minősítésen időpontja is kijelölésre került. Úgy gondolom, hogy ezek az adatok is hitelesen mutatják kollégáink elhivatottságát. Továbbra is kiemelt feladatok között támogatom a pedagógus életpályamodellbe történő előrelépéseket. Még ennél is fontosabbnak vélem a szakmai tanárok pedagógus végzettségére irányuló tanulási szándék támogatását, az egyetemi végzettség megszerzését. A nyugdíjba vonuló kollégák feladatának elosztását belső forrásból kívánom megoldani. Fontos a pedagógusaink digitális kompetenciáinak továbbfejlesztése, az iskolai motivációt elősegítő belső és külső továbbképzésekkel. Megvalósítandó feladatnak vélem az egységes terhelést, szeretném, ha mindenki találna önmaga számára érdeklődésének, egyéniségének, adottságainak megfelelő feladatot, hogy aktívan szerepet vállalhasson az iskolai szervezet, a közösség életében. Ebben a tanévben nagyon nagy előremozdulás tapasztalható ezen a téren a kollégák részéről. Pedagógus, alkalmazotti közösségünk az iskolával kapcsolatba hozható egyéb közösségi rendezvényeken, szabadidős tevékenységként rendszeresen megjelenik, legyen ez főzőverseny, közös festés, városi ünnepek, megemlékezések. Még tovább javítható a közös feladatmegoldás, ha az iskola működtetésével kapcsolatos egyes tevékenységeket célfeladatként olyan munkatársakra bízom, akik bizonyították, hogy alkalmasak az iskolaélet egyes speciális feladatainak ellátására. Szükséges ezen feladatok szabályzatban történő rögzítése, amelyre a mindenkori éves munkatervet vélem alkalmasnak. Ilyen területek például:       

a szakmai, érettségi és egyéb vizsgák operatív megszervezése az iskolai helyettesítések, az ügyelet kezelése és adminisztrálása a hagyományok ápolásának, fejlesztésének kérdése szalagavató, és egyéb hagyományos rendezvények megszervezése a versenyek szervezése, adminisztrálása egészségnevelési feladatok környezeti nevelési feladatok


34

Tagintézmény-vezetői pályázat  

gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása elektronikus napló, elektronikus ellenőrző felügyelete (későbbiekben) Az intézmény fejlesztési terveinek kidolgozásakor számítok a munkaközösségek véleményére, a

tervekben részt kell, hogy kapjon a megvalósíthatóság, a pedagógiai cél és elvárt eredmény. Célom az, hogy a pedagógusok jobban átlássák az iskola működésének jogi, technikai és pénzügyi folyamatait, ami a közösen kitűzött célok végrehajtását elősegíti. Ehhez eddig és ezentúl is rendszeresen információval szolgáltatok megbeszélések és az iskolai levelezőrendszer nyújtotta lehetőségekkel. Bízom abban, hogy a fontos döntések meghozatalában ezek a lépések segítenek ahhoz, hogy kialakíthassam az általam elképzelt „Befogadó iskola” modellt. Az iskola működése nem képzelhető el a háttérmunkát végző alkalmazottak nélkül. Jelenleg 6,5 alkalmazott dolgozik ezen a területen. Az iskolatitkár tartja közvetlenül a kapcsolatot az iskolavezetéssel, követi nyomon az iskolai levelezést, a diákok, pedagógusok hivatalos ügyeit naprakészen kezeli. Az ügyviteli alkalmazottak feladatelosztása is jól körülhatárolható (gazdasági, humánerőforrás, gondnoki, gyermek és ifjúságvédelmi-adatszolgáltatási), de nem megoldott szabadság esetén a helyettesítés. Ezért a távolabbiakban ki kell dolgozni az egyéb alkalmazottak helyettesítésének, a feladatok megosztásának rendszerét. A takarítási és karbantartási feladatokat külső cég végzi. Munkájukkal, együttműködő készségükkel teljes mértékben elégedett vagyok. A továbbiakban is ezt formát támogatom. Műszaki dolgozónk az iskolai gépjárművek karbantartásával, működtetésével, valamint a karbantartási feladatok elvégzésében segít. Az iskola létszáma csak félállásban ad lehetőséget rendszergazda alkalmazására. A gazdasági informatikusokat oktató szakmai tanár félállásban látja el ezt a feladatot. Mivel az iskolában egyedül ő rendelkezik CISCO végzettséggel újabb csoport indulásakor a rendszergazdai feladatok ellátásáról egyéb formában kell gondoskodni. Sajnos nem rendelkezünk portaszolgálattal. A portai feladatok ellátására, valamint az adminisztrációs feladatok segítésére jelenleg hosszabb időtartamra kaptunk lehetőséget egy pályázat útján közfoglalkoztatott munkavállalók alkalmazására. Úgy gondolom, hogy a jelenleg felvázolt formában alkalmas az egyéb dolgozók köre az adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt időszakban a feladatát szakszerűen ellátni. Azonban, ha az intézményvezetők nagyobb hatáskört kapnak az intézményi gazdálkodás vonatkozásában szükség lesz valamilyen segítségnyújtásra képzés, átképzés, vagy egy gazdálkodásban jártas vezető alkalmazására például Centrum szintjén, a tagintézmények közötti feladatmegosztással.


35


6.3. Képzési struktúra Iskolánk szakmunkásképzőből szakképző iskolává vált intézmény, amely képzési szerkezetében az alakulása óta gyökeresen megváltozott, de alapvetően a helyi gazdaság igényei hozták létre és ma is azok az igények kell, hogy meghatározzák képzési szerkezetünket. Bár a város elsősorban mezőgazdasági termelésre épült, jellemzően még ma is megtalálhatók a könnyűipar, a fémipar, a faipar, és a szolgáltatás vonatkozásában a hagyományos üzemei, vállalkozásai. Egy szakképző iskola léte a mögötte álló gazdasági bázis, a kialakuló gazdasági igények és a fenntartó szándékai mellett csak úgy biztosítható, ha képzési szerkezetében vonzó lehetőséget kínál az ifjúság számára. Ehhez pedig potenciális munkahelyek, jól élhető lehetőségek kellenek.

6.3.1. Nappali képzés rendszere-szakgimnázium Intézményünkben hagyományosan szakiskolai és szakközépiskolai képzési formában nappali tagozatos

képzés

folyik.

2016

szeptemberétől

szakgimnáziumi

osztályokban

vendéglátás

szakmacsoportban és kereskedelem szakmacsoportban kívánunk beiskolázni 1 osztályt. Távolabbi tervként mindenképpen vissza kell állítani a 2 osztály indításának lehetőségét a szakgimnáziumban 2 régi/új ágazat a szociális ágazat és az informatika ágazat bevezetésével. Az alábbi táblázat tartalmazza a tervezett képzéseink érettségivel és érettségi után megszerezhető szakképesítéseinek meghatározását.

Ágazatkód Megnevezés

Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés

III.

Szociális

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

54 762 03 Szociális szakgondozó

XIII.

Informatika

52 481 02 Irodai informatikus

54 481 02 Gazdasági informatikus

XXVI.

Kereskedelem

34 341 01 Eladó

54 341 01 Kereskedő

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 03 Pincér

54 811 01 Vendéglátásszervező

A szakgimnáziumi képzés kerettanterve a pályázat írásának időpontjában még nem ismeretes, így a képzés óratervi hálójáról még nem áll módomban véleményt mondani. Az új képzési rendszer vonzóvá válhat a tanulók számára, hiszen 5 év alatt 2 szakmát kaphat a végzős tanuló. Tovább növelheti a képzési forma népszerűségét az emelt szintű érettségi vizsga kimeneteli lehetősége. Sajnos azonban meg kell állapítani, hogy a jelenlegi ágazati képzésben az idegen nyelv oktatására nem helyeződik elég hangsúly, amit reményeim szerint a szakgimnáziumi képzés rendszere már kiküszöböl. A szakgimnáziumi tanulók gyakorlati képzésének színtere az iskolai tanműhely lesz az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével. Így a tanuló a 12. évfolyam végeztével úgy kap szakképesítést, hogy gyakorlati ismereteiben kevésbé lesz jártas, mint szakközépiskolában végző társai.


36


6.3.2. Nappali képzés rendszere-szakközépiskola A szakközépiskolában kialakult az igény a gazdaság részéről a népszerűnek bizonyuló szakmák mellet a hagyományos szakmák indítására. Tervezett képzéseink szakács, pincér, eladó, kőműves (vagy hidegburkoló), asztalos, új képzési forma a szociális gondozó és ápoló, és újra be kívánjuk indítani a női szabó képzést is. Ezekhez a szakmákhoz rendelkezünk tárgyi feltételekkel. A szociális ágazatban együttműködést kívánunk kialakítani a Fazekas Gábor Idősek otthonával, a gyakorlati képzőhely kialakítása folyamatban van. A szociális ágazat bevezetése a városban található Debreceni Egyetem Gyermek és Felnőttképzési Karával kialakítandó szorosabb együttműködést is indukálja. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével, a gyakorlati oktatásvezetői feladatokat

ellátó

kolléga

fáradhatatlan

közreműködésével

minden

tanulónak

sikerült

tanulószerződéssel gyakorlati képzőhelyet találni a városban, vagy a környező településeken, így nem kellett a kamarai garanciavállalás intézményét igénybe venni. A gyakorlati képzést továbbra is tanulószerződéssel, külső vállalkozásoknál, intézményeknél kívánjuk megvalósítani. Mivel nem rendelkezünk megfelelő tanműhelyi kapacitással a fémipari képzés vonatkozásában, meg kell vizsgálni az alternatív lehetőségeket a képzés nappali rendszere feltételeinek teljesítésére. Távolabbi lehetőségként merül fel helyi vállalkozónál a termeléstől elkülönítetten működtethető iskolai tanműhely létrehozása, vagy Debrecen közelsége által nyújtott lehetőségeket kiaknázva a TISZK átalakulásával létrejött Képző Központ tanműhelyi kapacitásának felhasználása. Általánosságban elmondható, hogy a szakképzésben történő strukturális változtatásokat nem ismeri sem a potenciális tanulóréteg, sem a szülők, még az általános iskolai pedagógusok sem tájékozottak. Ezért minden lehetőséget fel kell használni a képzések, a képzési forma népszerűsítésére. Rendkívül hasznos kezdeményezésnek vélem a Szakmák éjszakája rendezvénysorozatot, amely „kinyitja” az iskolák kapuit a látogatók számára és élményszerű, tapasztaláson alapuló információforrásként szolgál. Ebben az évben iskolánk a helyi potenciális partnereink számára számos újszerű lehetőséget kínált az intézmény megismerésére és információszerzésre. Az általános iskolák számára szervezett nyílt napon túl hetente más-más szakmákban a gyakorlati oktatásba is belepillanthattak, részt vehettek a foglalkozásokon az általános iskolai tanulók, szülők. Az iskolával kapcsolatban álló vállalkozások, gazdasági társaságok számára Fórumot tartottunk a Hajdú- Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében. Az új szakmai képzéseink megismerése érdekében üzemlátogatást és intézménylátogatást szerveztünk az általános iskolai tanulók részvételével közösen a Hajdú – Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Az általános iskolai igazgatókat, a 8. osztályos osztályfőnököket is vendégül láttunk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hajdúböszörményi Tankerületének együttműködésével, ahol a város 3 középfokú oktatási intézményének informális tájékoztatója mellett a szakképzésben történő változásokról, a város


37

Tagintézmény-vezetői pályázat fejlesztési, oktatással kapcsolatos elképzeléseiről is szó esett. Mindegyik rendezvényt hasznosnak vélem, így a továbbiakban is szeretném ezeket hagyományossá tenni.

6.3.3. Nappali képzés rendszere- szakmai vizsga utáni közismereti szakasz „Egy jó szakma felér egy diplomával!” jól hangzó jelmondata sajnos a tizenéves fiatalok számára nem jelent motivációt. Nagyon sok szülő és tanuló dönt úgy, hogy az általános iskolát elvégezve inkább gimnáziumban tanul tovább még akkor is, ha képességei, érdeklődése szerint szakképző iskolát kellene választania. A gimnázium elvégzése után dönt úgy, hogy szakmát fog tanulni. Ennek az elképzelésnek nyújt alternatívát az új szakközépiskolai rendszer közismereti szakasza, ahol a tanuló a szakma megszerzése után maradhat nappali tagozaton intézményében, a közismereti tananyagtartalom elsajátítása után érettségi vizsgát szerezhet. Bízom benne, hogy sok tanulónk dönt így és el tudjuk indítani ezt az új képzési formát.. Gondot jelenthet a minimális osztálylétszám biztosítása. Erre az intézménynek feltétlenül szüksége van a humánerőforrás gazdálkodás

vonatkozásában

is,

ugyanis

közismereti

tanáraink

óraszámának

csökkenését

eredményezte a kerettantervek elméleti-közismereti órái számának csökkenése. A tanulók számára vonzó lehet a nappali tagozatos tanulói jogviszony, valamint az, hogy van alternatíva akkor is, ha a végzést követően nem talál a szakmájában megfelelő munkalehetőséget. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezzel a lehetőséggel megismertessük a szülőket, a rendszerben lévő tanulókat, az általános iskolásokat, az általános iskolai pedagógusokat is, mert csak így biztosítható a képzésen kellő számú tanuló felvétele.

6.3.4. Nappali képzés rendszere- érettségi utáni szakképzési szakasz Ebben a képzési szakaszban a mindenkori szakgimnáziumi osztályok érettségi utáni képzési szakaszának 13. évfolyamára kívánunk beiskolázni. (Kereskedő, vendéglátásszervező, gazdasági informatikus, szociális szakgondozó)

6.3.5. Nappali képzés rendszere- szakképzési hídprogram Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel. Iskolánk a korábbi, azonos elvek alapján tervezett Híd II. program elindításakor, felmérve a környező általános iskolák igényét egy osztály faipari gépkezelő csoport indítására kapott lehetőséget. Sajnos a 8 induló tanulónk száma


38

Tagintézmény-vezetői pályázat nagymértékben lemorzsolódott, így egyeztetés után 2 azonos feladatot ellátó intézményben folytatták tanulmányaikat. A város és a környező iskolák felénk érkező információi alapján úgy vélem, hogy továbbra is igény van a szakképzési hídprogramok indítására, ezért 2 szakmában (faipari és könnyűipari szakmacsoport) kezdeményezni kívánom egy-egy osztály indítását. Rendelkezünk a szükséges és elégséges humán erőforrással, tárgyi-tanműhelyi kapacitással, a tanulók felé forduló, egyéni bánásmódot igénylő tanári attitűddel. A TEMPUS által szervezett Befogadó iskolák programjába

bekapcsolódva

vezetőtársaimmal

együtt

2013-ban

megismertük

a

hatékony

megvalósításhoz szükséges szervezeti és módszertani ismereteket.

6.3.6. Felnőttoktatás Iskolánk felnőttoktatás vonatkozásában nem tekinthet vissza nagy múltra. A korábbi években egy alkalommal sikerült informatika szakmacsoportban gazdasági informatikus osztályban egy felnőttképzési csoportot indítanunk. 2015 szeptemberétől jelentős változás történt a szakképzésben. Felnőttoktatás keretein belül életkor határ nélkül a második OKJ-s szakma megszerzése is ingyenessé vált az iskolai rendszerű felnőttoktatásban. Munka mellett esti vagy levelező tagozaton végezhető a képzés, amely előképzettségtől függően 2 vagy 3 évig tart. Bár a lehetőséget kihasználva iskolánk nagy lelkesedéssel látott hozzá újszerű feladatához a 2015/16-os tanévben 1 felnőttoktatási osztályt tudtunk indítani kereskedő, vendéglátásszervezővendéglős szakmában. A jelentkezőket tekintve legnagyobb számban iskolánk volt diákjai választják ezt az oktatási formát, jellemzően munka mellett, ezért célszerű az esti képzési forma szervezése. Szakmai gyakorlatukat az első félévben iskolai tanműhelyben végezték, a második féléven tanulószerződéssel vállalkozásoknál, gazdasági társaságoknál. Sajnos keresztféléves képzést nem sikerült megszerveznünk. A továbbiakban támogatni kívánom a felnőttoktatás esti tagozatának indítását érettségire épülő és alapfokú képzés vonatkozásában is. Teszem ezt mindazért, mert ez a képzési forma ingyenessége és hosszabb időtartamú képzési idejének megfelelően lehetőséget biztosít munka mellett egy jól tervezhető karrierváltásra, vagy munkaerőpiaci átképzésre is. A vállalkozások számára is támogatható forma, mert saját alkalmazottai továbbképzése esetén még tanulószerződéses jogviszony is köthető a munkavállalóval. Az iskola humánerőforrás

gazdálkodásában

pedig segítséget

nyújthat

azon

szaktanárok alkalmazása

vonatkozásában, akinek kötelező óráit nappali tagozatos képzési formában nem tudjuk biztosítani. Az iskolával

közalkalmazotti

jogviszonyban

lévő

pedagógusoknak

pedig

lehetőséget

ad

a

felnőttoktatásban vállalt többletmunka többletbevételre is. Rózsáné Ócsai Edit

39


6.3.7. Felnőttképzés „A felnőttképzés fogalma a felnőttképzési törvényben található meg, amelyben azt az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A felnőttképzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét teljesítette, de tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe. Felnőttképzést nagyon sokféle típusú szervezet nyújthat, így köznevelési intézmények is. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)–c) pontba nem tartozó, támogatott egyéb képzés.”13 Ezekkel a lehetőségekkel - ahogy a múltban már az intézményi gyakorlatban jellemzővé váltmost is élni kívánunk a Centrum fenntartásában, új formában. Hagyományosan iskolánkban a Városkert utcai telephelyen folyt felnőttképzés. A tanműhelyvezető irányításával valósult meg tevékenységünk, úgy vélem, népszerű és gazdaságilag is jelentős bevételeket termelő formában. Bár Hajdúböszörményben alapvetően a mezőgazdasági háttér jellemző, komoly ipari tevékenység is megjelenik a városban. Jelen van a gépipar, az építőipar, a faipar, a könnyűipar, és a szolgáltatóipar is. A városvezetésre aktív befektetői politika jellemző, amely indukálhat újabb munkaerőpiaci igényt, új képzési irányokat. A Centrum felnőttképzési akkreditációja segítségével meg kell teremteni a lehetőséget, hogy intézményünk rugalmasan működő, a helyi igényeket kielégítő felnőttképzést folytasson. A célom, hogy az intézmény felnőttképzésben az elméleti oktatás központja legyen, felhasználva a humán erőforrás adta lehetőségeket. Ehhez mellé kell rendelni egy, a felnőttképzéssel foglalkozó munkatársat, aki a képzések szervezéséért, megvalósításáért felel. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a helyi vállalatokkal, vállalkozásokkal, egyrészt a gyakorlati képzés biztosítása, másrészt a képzési igény egyeztetése vonatkozásában. Ezen irányú törekvések már jelen tanévben is megvalósultak. Kifejezetten nagy igény mutatkozik ipari gépész, női szabó, cipőkészítő szakmák esetén a gyorsabb, nagyobb intenzitású képzések szervezése vonatkozásában.

13

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/felnottoktatas13.pdf


40

Tagintézmény-vezetői pályázat Meg kell ragadni a munkanélküliek munkaerőpiaci képzéseinek szervezését is. A felnőttképzési tevékenységünk újragondolása a jelenleg üzemen kívül helyezett Városkert utcai Tanműhely hatékony felhasználását is eredményezné.

6.4. Pedagógiai, szakmai munka irányítása Az iskola pedagógiai programja tartalmazza azokat a pedagógiai alapelveket, amelyek alapján az iskola és a tantestület az elmúlt években dolgozott. A törvényi változásoknak megfelelően, a szakgimnázium, valamint a szakközépiskola bevezetésével, az új kerettantervek, valamint az OKJ módosításának hatására ismét a pedagógiai program átdolgozása válik szükségessé, amelyet sikeres pályázat esetén az alábbiak hangsúlyozásával kívánok megvalósítani. A család megváltozott szerepét figyelembe véve kiemelkedően fontossá vált az iskola és a szülők kapcsolatának minél szorosabbra fűzése. Az iskola hagyományainak megfelelően a szülői értekezletek és iskolai szintű fogadórákon túl fel kívánom tartani a heti rendszerességgel történő egyéni fogadóóra intézményét. Ezen alkalmakkor előre meghatározott időben a kollégák fogadhatják személyesen az érdeklődő szülőket és ez az alkalom nyújt lehetőséget a telefonos megkeresésre is. Az iskola honlapján az éves órarend függvényében az egyéni fogadóórák időpontjáról a szülők is tájékoztatást kapnak. Az iskola honlapján célszerű lenne létrehozni egy, a szülőknek szánt oldalt, ahol tájékozódhatnak az iskolai élet aktuális eseményeiről. Fontos nyilvánosságot biztosítani az órarend vonatkozásában is. Gyakori probléma, hogy a szülő nem ismeri gyermekének órarendjét és ezért nem tud teljes mértékben szülői kötelességének eleget tenni. Az elektronikus napló bevezetésével a szülők naprakészen értesülhetnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Fontosnak tartom a személyes találkozást a szülők és pedagógusok között. Ezért ismételten fel szeretném eleveníteni azt a hagyományt, mely szerint év végén a kiemelkedő eredményt elért tanulóknak és szüleiknek egy állófogadás keretében köszönjük meg az éves munkát. Az iskola nyílt napjai a szülők számára is szabadon látogathatók. Nagyobb marketing tevékenységgel kívánok a szülők felé fordulni, hogy az érdeklődésüket felkeltsük az iskola által elért eredmények iránt. Fontos az életkornak megfelelő kompetenciák fejlesztése, és az iskola minden évfolyamán a lemorzsolódás csökkentése. Növelni szándékozom az iskola diákmegtartó képességét. Elsődleges feladat a beiskolázott tanulók motivációjának kialakítása, növelése. A beiskolázott tanulóink több éves hagyományrendszer alapján bemeneti méréseket végeznek matematika és magyar/szövegértés kompetenciaterületen szaktanáraik irányításával. Pszichológusunk minden beérkező gyermek


41

Tagintézmény-vezetői pályázat személyiségmérését, szociális kompetenciáinak, érdeklődés térképének, kognitív és affektív profiljának vizsgálatát készíti el, valamint az osztályközösség feltérképezésére szociometriát is készít. A felvett adatok alapján a nevelőtestület tájékozódik a mérések eredményéről és fejlesztési irányvonalat tűz ki. Megfontolásra javaslom az egyéni továbbhaladását mutató portfólió készítését diákonként, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával. Azon diákok esetén, akik nem érték el a kívánatos szintet egyéni fejlesztési terv keretében kell az irányvonalat kijelölni. Ez lehet az alapja a fokozottabb, egyéni bánásmódra épülő pedagógiai elképzelésnek. Az elvégzett mérések alapján kiemelt feladataink lehetnek a tanulók képességek szerinti differenciálása a tanórai munkában, amelyet a közismereti tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika) vonatkozásában csoportbontásban szeretnék megvalósítani a 9. és 10. évfolyamon szakgimnáziumi, 9. évfolyamon szakközépiskolai osztályokban. Fontos a tanulók személyre szabott oktatása, a pozitív motivációs bázis kialakítása, amelyeket csak megfelelő pedagógiai módszerekkel, a kornak megfelelő technikai eszközökkel, technológiákkal valósíthatunk meg. Ehhez eszközként szolgálhat iskolánk által több évben megrendezésre kerülő DIAMOND országos

anyanyelvi

értékközvetítő

csapatverseny

megszervezése,

a

diákújság

(Diákszáj)

megjelentetése, és az iskolarádió valós online működtetése, amelyek működését továbbra is támogatni kívánok. Továbbra is lehetőséget kívánok biztosítani zenei, képzőművészeti, irodalmi alkotások bemutatására. Szorgalmazok minden olyan megjelenést, amely iskolánk névadójának tevékenységét hűen tükrözi. Fontosnak tartom a város kulturális intézményeivel kialakított kapcsolatok további ápolását, különös tekintettel a múzeum, a levéltár és a városi média vonatkozásában. A történelmi események megértésére, átélésére minden olyan kezdeményezést támogatok, amely elősegíti diákjaink szemléletének formálást (pl. Rákóczi Szövetség) Tanulóinknak „élményszerű” oktatásra van szüksége, ahol a tanár szakmai kompetenciája megkérdőjelezhetetlen. A mindennapos testnevelés bevezetésével iskolánkban is egyre nagyobb szerepet kap a korábban talán háttérbe szoruló sport és mozgás. Nagyon fontos és erősítendő területnek tartom az aktív sportéletet iskolánkban, melynek egészségmegőrző, közösségépítő ereje is van. Külön kiemelném a sport személyiséget fejlesztő hatását. Az elmúlt években pedagógusaink számos továbbképzésen vettek részt, ahol újszerű ismereteket szerezve látványosan megpezsdítették az iskola sportéletét, versenyeredményt indukáltak. Továbbra is támogatni kívánom a pályázati lehetőségeket és egyéb újszerű ötleteket is, amelyek tanulóink egészségének megőrzését célozzák. Nem titkolt vágyam legalább egy sportágban iskolai csapatversenyekre történő felkészítés, diákolimpiai részvétel elérése. A Berettyóújfalui Szakképző Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája pedagógiai programjában és éves munkatervében is kiemelt helyet foglal el a tehetséggondozás. Már a 2015-16-os tanév tervezése során megfogalmazódott az iskolai szintű tehetséggondozás szándéka. Az iskola Rózsáné Ócsai Edit

42

Tagintézmény-vezetői pályázat pedagógiai rendszerébe új elemek kerültek: alternatív diáktámogató rendszer (osztálymentorok „Hé” és „Csá” foglalkozásai a hétfői hétindító és csütörtöki átbeszélő alkalmakkal.) Az órarendben megjelenik egy tehetséggondozó sáv, mikor a tehetségműhely foglalkozások zajlanak. A kiemelt pedagógiai cél a tanulók testi, lelki, szociális kompetenciáinak fejlesztése és a szakképzői profil erősítése a gyakorlati életre neveléssel. A célok eléréséhez továbbra is támogatni szeretnék minden olyan tevékenységet, amelyben intézményi szintű pályázati szándék megjelenik. Mivel a Berettyóújfalui Szakképző Centrum intézményegységeiben nincs gyakorlata a Nemzeti Tehetségprogram pályázatain való részvételnek, a Veress Tehetségpont tudását, tapasztalatait „Jó gyakorlatok terjesztése” formájában megosztaná a Centrum intézményei körében. Fontosnak tartom az idegen nyelvi és az informatikai képességek fejlesztését. Iskolánk diákjainak nagy része angol nyelvet tanul. Szakmáink jellege szempontjából fontosnak vélem a német nyelv tanítását is. Egy idegen nyelv alapos ismerete elengedhetetlen az európai állampolgár számára. Úgy látom, hogy ezen a területen diákjaink és tanáraink számára is van fejlődési lehetőség. Lehetőség szerint támogatom a magyar és külföldi önkéntesek terepgyakorlatát az iskolánkban. 2014-ben ilyen irányú tapasztalattal már gazdagodott az iskolánk közössége. A cserediák és testvériskolai kapcsolatok kialakítása céljából az idegen nyelvi tanárok munkájára számítok. Szeretném, ha külföldi szakmai gyakorlati képzés céljából is sikerülne pályázati lehetőséget találni. Támogatom a kollégák külföldi, szakmai tapasztalatszerzésre irányuló törekvéseit is. Informatikai fejlesztések területén továbbra is szükségesnek vélem a csoportbontást. Az elmúlt években az ECDL vizsgaközponti működésünk nem volt aktív. Támogatni kívánom a diákok végbizonyítvány mellé megszerzendő ECDL bizonyítvány megszerzését is. Ehhez újra kell gondolni a felelősség és hatáskörök kérdéseit. Szükséges és hiányterületnek érzem az e-learning alkalmazását, amelynek megvalósítási formáiról már több alkalommal, jelenleg is megoldási javaslatokat várok a rendszergazda feladatokat ellátó kollégától (Terveim között szerepel egy távoktatási, oktatási portál használatának meghonosítása az intézményi gyakorlatban.). Természettudományos képzésünk eszköz oldaláról kevéssé támogatott. A viszonylag alacsony óraszám ellenére a számítógéppel támogatott vizualizációval kompenzáljuk az eszközök hiányát. Mégis úgy vélem, hogy a tapasztaláson alapuló megismerést nem helyettesítheti, ezért kémia szakos tanárként magam is támogatom és vezetőként a terveim között szerepel a természettudományos labor kialakítása. Kiemelten fontosnak tartom a munkára nevelést. Szakképző iskola révén a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás csak a vállalkozásokkal, a kamarával, a többi tagintézménnyel együttműködésben képzelhető el. Bár az iskolai szakmai gyakorlatok során csak 9. évfolyamon, tanműhelyi körülmények Rózsáné Ócsai Edit

43

Tagintézmény-vezetői pályázat között foglalkozunk tanulóinkkal, és valódi, értékteremtő munkát, vállalkozási tevékenységet nem végzünk, itt kell megtanulnia a diáknak a munka világában érvényes követelményrendszerre és szabályokra

történő

felkészülést.

Fontos

az

új

kapcsolatok

keresése,

ahová

diákjaink

tanulószerződéssel kihelyezhetők. Támogatom az ösztöndíjrendszer és a tanulószerződések intézményét az erősebb tanulói motiváció érdekében. A diákok részvételének növelését szorgalmazom a közösségi célok megvalósítását jelentő projektekben.

6.5. Tárgyi-infrastrukturális feltételek

Az iskola infrastrukturális feltételei nem tekinthetők kielégítőnek. Az iskola külső megítélése szempontjából fontos tényezőnek tartom az esztétikus tanulói környezetet. A korszerű képzés megvalósításához feltétlenül szükség van az iskola épületeinek teljes körű felújítására elsősorban a Főépület, másodsorban a Kálvineum épülete vonatkozásában. Energiafelhasználás szempontjából pedig szükségesnek tartom az energetikai fejlesztést. A közelmúltban a szükséges felújítási és karbantartási feladatokat felülvizsgálva az alábbi megállapítások tehetők az időszerű munkák vonatkozásában: A Főépület a működés 45 éve alatt amortizálódott, felújítása feltétlenül szükséges. 

A főépület szigetelése, színezése, a hozzá tartozó bádogos munka (párkány, csatorna), állványozás. Intézményünk külső megjelenésének valamilyen formában rendezett képet kell sugározni a tanulók, szülők és a partnerek számára.



A főépület fűtési rendszerének tervezése és teljes cseréje. Elavult fűtési rendszerünk korszerűsítése vált időszerűvé, fontos szempont a fenntartó részéről a megfelelő mértékű üzemeltetési költségek érvényesítés.



A tornaterem előtti folyosó burkolási munkálatai. Munkavédelmi szempontból veszélyes az intézményben tartózkodók részére.



Biztonságtechnikai okokból a főbejárati előtér teljes felújítása. Időközben saját kivitelezésben meg történt a főbejárat rendbehozatala. Eredményeként egy pozitívabb kép fogadja az intézményünkbe érkezőket.



A tornaterem üvegének cseréje műanyag ablakra. Elavult technológia modernebbre cserélése indokolt, mely nagyban csökkentené a fenntartási költségeket.



A főépület 150 db ablakának cseréje.


44

Tagintézmény-vezetői pályázat Elavult technológia modernebbre cserélése indokolt, mely nagy mértékben csökkentené a fenntartási költségeket. Egyes ablakok életveszélyesek. 

A főépületbe figyelő kamerák telepítése, felvevős rendszerrel, beléptető rendszer kiépítése Intézményünkben történt lopás miatt tartjuk fontosnak biztonságtechnikai eszközök beszerzését

A három elavult informatika terem (22-es, 25-ös és Multicenter) teljes gépparkja cserére szorul, bővítés már nem lehetséges. Ezekben a termekben a használható gépek száma évről- évre csökken. A 24-es terem a gazdasági informatikus képzés tekintetében szorul fejlesztésre. CISCO éles eszközöket, kiegészítőket kellene beszerezni a minőségi oktatás megvalósulásához. A közelmúltban megvalósult memóriabővítésnek köszönhetően az irodai gépeink jelentős részén át tudtunk térni Windows 7 operációs rendszerre, és jelentős sebességnövekedést értünk el. Ezek a gépek azonban már tovább nem bővíthetők, néhány éven belül (illetve a meghibásodások függvényében) cseréjük válik szükségessé. A Kálvineum épületének teljes körű felújítása is esedékessé vált. Ennek az épület azonban olyan nagy felújítási költsége lenne, amelyet jelen pályázatban nem találok reálisan megvalósíthatónak. Iskolánk fejlődése szempontjából elsősorban a Főépület felújítását kezdeményezem és 5 éves távlatban ezt tartom megvalósíthatónak. A Városkert utcai telephely a felnőttképzés és felnőttoktatás megfelelő épülete lehet. A felnőttoktatásban felvázolt elképzelések alapján a fodrász képzéshez szükséges tanműhely ismételt használatba vétele az épület kihasználtságának hatékonyságát is növelné.

6.6. Gazdálkodás Célom, hogy az iskolavezetés a megváltozott igényekhez, a fenntartó elvárásaihoz igazodva a gazdálkodás vonatkozásában is megfelelő kapcsolatot alakítson ki a Centrum munkatársaival. Elsődleges fontosságú az iskolavezető és a gazdasági főigazgató-helyettes együttműködő kapcsolata, de a gazdasági területen dolgozóknak és az egyéb napi ügyeket intézőknek is megfelelő kapcsolatban kell lenniük. Mivel az iskola adminisztrációs létszáma a korábbiakhoz képest kevesebb, ezért a költségvetés tervezése és elkészítése többletfeladattal jár. A költségvetés tervezésekor ebben az évben a korábbi viszonyszámoknak megfelelően dolgoztunk, figyelembe véve a tanuló-, alkalmazotti létszámot. Minden lehetséges területen takarékoskodást valósítunk meg, amely azonban nem mehet az oktató-nevelő munka hatékonyságának rovására. Úgy gondolom, hogy a takarékoskodás egy bizonyos szintje alatt nem megvalósítható az iskola biztonságos működése. Rózsáné Ócsai Edit

45

Tagintézmény-vezetői pályázat Az iskola tevékenysége nyomán keletkezett bevételek nem képesek kompenzálni elvárt mértékben a költségvetési hiányt. Az alábbi tevékenysorban foglaltak adnak lehetőséget az intézményi bevételek növelésére. 

pályázatokon való sikeres szereplés (amely az intézmény erőssége)



partneri kapcsolatok erősítése kapcsán az iskola támogatása (nyitottabb kapcsolat)



az iskola erőforrásainak hasznosítása (tornaterem, rendezvények helyszíne stb.)



szakmai, kulturális és pedagógiai szolgáltatások nyújtása partnereink számára



a felnőttképzés, felnőttoktatás volumenének növelése

Az intézményi gazdálkodásban az elmúlt három év alatt a helyzetelemzésben látott adatok szerint is nagyon hiányoznak a szakképzési hozzájárulás, egyéb állami források bevételei.

7. Összegzés Vezetési programom felvázolása után szeretném megjegyezni, hogy a fent leírt elképzelések nem teljesek, de az iskola működésének sok területét átfogják. Először írok igazgatói pályázatot, és a helyes gondolatmenet végigvezetése során újabb és újabb ötletek merültek fel bennem. Nehezen tudtam eldönteni, hogy mélységében mennyire érdemes megfogalmazni az elképzeléseimet, ezért bizonyosan vannak olyan részletek, amelyek túlzott részletességgel szólnak egy-egy területről, mások pedig talán felületesek. Ezért tisztelettel és készséggel állok pályázatom minden tartalmi elemének megvitatására. A fenti elképzeléseket a jövőbeli vezetőtársakkal, az iskolaközösség megnyerésével, aktív támogatásával, a tanulóifjúság jóindulatával, a pedagógusok együttműködésével, tehát közös munkával tudjuk megvalósítani.


46

Tagintézmény-vezető (magasabb vezető)

Recommend Documents