PÁLYÁZAT A BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KÁROLYI MIHÁLY KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA (1139 BUDAPEST, VÁCI ÚT 89

PÁLYÁZAT A BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KÁROLYI MIHÁLY KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA (1139 BUDAPEST, VÁCI ÚT 89.) TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI ÁLLÁSÁRA

Készítette Balogh Ervin BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája 1139 Budapest, Váci út 89. +36/1/320-8427/112 [email protected]

Kapja Dr. Varga Zoltán Balázs Főigazgató Budapest Gazdasági Szakképzési Centrum 1074 Budapest, Dohány u. 65.

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. Vezetői program a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítású Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája tevékenységéhez 2016 – 2021 ............ 3 2. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 3 2.1. Jogszabályi és fenntartói helyzet alakulása .............................................................. 4 2.2. Tanulmányi helyzet, az oktatás jelenlegi helyzete ................................................... 5 2.3. Beiskolázási helyzet, létszám változása ................................................................... 7 2.4. Idegen nyelvi képzés alakulása és helyzete ........................................................... 10 2.5. Matematika oktatás helyzete .................................................................................. 12 2.6. Szakmai oktatás helyzete ....................................................................................... 13 2.7. Testnevelés helyzete az iskolában .......................................................................... 14 2.8. Nevelési helyzetelemzés ........................................................................................ 15 2.9. Pedagógus minősítési rendszer helyzete ................................................................ 16 2.10 .Külső és belső mérések helyzete ........................................................................... 17 2.11.Pályázatok a Károlyiban ........................................................................................ 19 2.12.Versenyek a Károlyiban ......................................................................................... 21 2.13.A humánerőforrás jelenlegi helyzete ..................................................................... 23 2.14.Az iskola informatikai-infokommunikációs háttere .............................................. 25 2.15.Az iskola gazdálkodása, működtetése.................................................................... 27 3. A következő öt év céljai és cselekvési terve .................................................................28 3.1. Oktatási célok és cselekvési terv............................................................................. 29 3.2. Nevelési célok és cselekvési terv ............................................................................ 33 3.3. Humán erőforrás-menedzsment célok és cselekvési terv ....................................... 35 3.4. Működéssel és gazdálkodással kapcsolatos célok és cselekvési terv ..................... 37 4. Összegzés ...................................................................................................................... 38 5. Statisztika ...................................................................................................................... 39

2

1. Vezetői program a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítású Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája tevékenységéhez 2016 – 2021

Az alábbi vezetői programot igazgatói pályázatom részeként készítettem el. A programban szereplő megállapítások és tervek alapját egyrészt az a tizennégy éves tapasztalat szolgáltatja, amelyet az iskola nevelőtestületének tagjaként, majd 2005-től igazgatóhelyettesként, majd 2011-től igazgatóként szereztem, másrészt azok a konzultációk, formális és informális megbeszélések, amelyeket az iskola tanáraival, dolgozóival, diákjaival, valamint külső partnereivel folytattam. Programom első részében áttekintem az iskola jelenlegi helyzetét, majd ebből kiindulva megfogalmazom a szükségesnek és reálisnak vélt célokat, majd az ehhez kapcsolódó cselekvési programot írom le.

2. Helyzetelemzés Véleményem szerint vezetői programom alapját egy széleskörű helyzetelemzéssel célszerű kezdeni, hiszen az iskolának és külső környezetének objektív feltérképezése után, az elemzés eredményeihez szervesen lehet illeszteni a következő időszakra vonatkozó elképzeléseket, hiszen a múltban elért közös eredmények a jövőbeni munka alapját is képezik. Az elemzést több szinten lehet értelmezni: így meg kell vizsgálni egymás mellett, illetve egymással összefüggésben az intézményi-, a pedagógiai, a diák-, a humánpolitikai-, valamint a gazdálkodási szintet. Ezek mellett természetesen elengedhetetlen az iskola külső környezetének számbavétele is, hiszen ezek nagy mértékben alakítják azokat a kereteket, amelyen belül az intézmény mozgástere definiálható. Pályázatomban igyekeztem átlátható, követhető módon jelezni a mondani valómat erősen fokuszálva a releváns információkra!

3

2.1. Jogszabályi és fenntartói helyzet alakulása A külső környezet természetéből fakadóan lényegében határozza meg minden intézmény mozgásterét. Az elmúlt években az alábbi kardinális eseményeket és folyamatokat érzem fontosnak a jövő tervezésének kapcsán:  A köznevelési törvény és végrehajtási rendelete, kerettantervek bevezetése, változó kimeneti előírások és tartalmak,  Pedagógus előmeneteli rendszer változása /minősítés, önértékelés, tanfelügyelet/,  Gazdasági TISZK megszűnése, átmeneti időszak a Gundel Károly TISZK-ben,  Gazdasági Szervezetek /GSZ/, majd Gazdasági Ellátó Osztályok /GEO/ létrejötte az önálló gazdálkodás háttérbe szorulásával párhuzamosan,  Kétszeri fenntartóváltás:  Fővárosi Önkormányzat  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Nemzetgazdasági Minisztérium  Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum

A fentiek tükrében nem nagy bátorság kijelenteni, hogy izgalmas éveken vagyunk túl. Jelentős változások történtek az iskolát körbevevő környezetben. Olyan kihívásoknak kellett megfelelni, amelyek korábban nem igazán voltak jellemzőek. Úgy vélem, nemcsak megőrizni sikerült az intézményt, hanem a képzési struktúrát és az iskolai életet is át tudtuk alakítani, kihasználva azt a tényt, hogy az állandóan változó környezet új lehetőségeket is kínál a nyilvánvaló bizonytalansági tényezőkön túl.

4

2.2. Tanulmányi helyzet, az oktatás jelenlegi helyzete Minden iskolának – így a Károlyinak is- a fő célja az ott tanuló diákok lehetőség szerinti legmagasabb szintű képzése. Ennek egyik legplasztikusabb indikátora a tanulmányi helyzet alakulása. Ezzel a tényezővel kapcsolatban az alábbi megállapítások alapján lehet az elkövetkező időszakot tervezni:  Az iskola tanulmányi átlaga évek óta 4,0 környékén van /hibahatáron belül/  A tendencia 2011-től negatív, majd inkább stagnáló. Ennek okai:  4 osztály indítása a korábbi 2, majd 3 osztály helyett  Nyelvi előkészítős és felsőfokú szakképző osztályok kiszorulása  Négyéves középiskolai képzések előre törése  Új Helyi Pedagógiai Program  Bukások aránya növekedett, de az utóbbi tanévben pozitív változások is jelentkeztek:  2014/2015: 13 bukásmentes osztály  Ügyviteles osztályokban a bukások száma magas, ezért megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk ezekkel az osztályokkal  Kiugró eredmények: Eredmény Kitűnő Jeles Bukás

2014/2015 % 3,7 8,2 4,7

 Több óraterv szerint zajlik az oktatás az iskolában:  szakmacsoportos alapozó szerint indult /kifutó/,  szakágazatos képzés szerinti osztályok  Képzési kínálatunk változása:  Köznevelési szakasz:  kifutó képzés: kereskedelem-marketing szakmacsoport  felmenő képzés: ügyviteles szakmacsoport/szakágazat  változatlan: közgazdaság szakmacsoport/szakágazat  Szakképzési szakasz: 5

 megszűnt képzések: FSZ képzések  új képzés: pénzügyi-számviteli ügyintéző /nappali és esti/  Osztály konzultációk rendszere:  2014-től vezettük be a rendszert, mivel korábban azt tapasztaltuk, hogy számos olyan probléma keletkezik osztályokban, amelyek ahelyett hogy megoldódnának, vagy kezelve lennének, megrekedtek egy szinten  Havi rendszerességű konzultáció az osztályfőnök és az iskola vezetése között tanulmányi eredményekről, hiányzásról, egyéni és társas problémákról, eredményekről  Pozitív visszajelzések születtek /tanulók, szülők, kollégák részéről egyaránt/  Változások a Centrum égisze alatt:  Új szemlélet, megújuló iskola koncepció  frontális munka háttérbe szorítása  projektszemléletű oktatás /projekthét, beadandó projektmunkák/  jó gyakorlatok terjesztése házon belül és tudásmegosztással a Centrum iskolái között /Centrum pályázaton 3 megosztásra érdemes projekt/  rendszeres, heti szintű nevelőtestületi értekezletek a hatékonyabb információ áramlás és egységesebb oktató-nevelő munka érdekében  Ezek jelentős változást jelentettek a „KLIK-es időszakhoz” képest, amikor hasonló mértékű és mélységű reformok igénye kívülről nem merült fel. Korábban is voltak változtatások, de ezek alapvetően az intézményen belülről fakadtak. Jelen változtatások bevezetése nem ment könnyen, bizonyos aspektusai idegenek voltak az intézmény korábbi szokásaitól, míg másokban kevés tapasztalattal rendelkeztünk. Néhány hét szellemi pezsgése, jó értelemben vett vitája a nevelőtestületet konstruktív irányba mozdította el. Mára már a közösség jelentős része azonosulni tud azzal a szemlélettel, hogy az új módszerekből a helyi sajátosságokat figyelembe véve több hozzáadott pedagógiai értékkel lesznek gazdagabbak a tanulók. A fenti tényezőket árnyaltan illik elemezni… Meggyőződésem, hogy a 2007-2011 közötti Gazdasági TISZK központi iskolai lét olyan zavart okozott

6

az iskola életében, amelyet a Károlyi a „helyi demográfiában” csak 2016-ra hevert ki. Az ekkor nem kellőképpen feltöltött szakképző évfolyamok kifutottak, képzésük jogszabályilag megszűnt. Emellett a közoktatási szakaszra akkoriban kapott 2 majd 3 osztály indítási engedélyek több éves demográfiai apályt idéztek elő. Kevés osztály mellett nehéz volt bekerülni az iskolába, ami elriasztó hatású volt a későbbiekben az általános iskolások körében, akkor is amikor már 4 osztály indítására kaptunk engedélyt. Ráadásul az évfolyamonkénti két osztályból nem jött össze szakképző évfolyam, mert tanulóink jelentős része a felsőoktatásba nyert felvétel. Ez nagy öröm, nagy siker, de egyúttal tovább csökkentette az iskolai létszámot. A több osztály indítása mellett dönteni kellett a mennyiség javára az esetleges elitista két osztályos –meggyőződésem szerint hosszabb távon finanszírozhatatlan és állami fenntartású iskolaként etikátlan- minőség rovására. Mindenféle demagógia nélkül az adófizetők pénzéből fenntartott intézményt kellő hatékonysággal kell működtetni, úgy hogy a hozzáadott érték maximális maradjon! Úgy gondolom, az eredmények abszolút értelemben -hazai viszonyok mellett- jók, relatív értelemben nem romlottak annyit, mint amennyire gyengébbek a bejövő tanulók bemeneteli eredményei. 2.3. Beiskolázási helyzet, létszám változása Az előző rész végén jeleztem a létszám változásának külső okait. A kérdés fontosabb annál, hogy pusztán külső okokkal magyarázzunk minden létszám alakulást érintő kérdést. KIRSTAT adatok alapján az utóbbi öt év adatai és tendenciái a Károlyiban: Létszám /október 1./ 2011 2012 2013 2014 2015

KIRSTAT /fő/

Változás 2011-et bázisul véve (%)

619 506 487 518 575

100,0 81,7 78,7 83,7 92,9

Változás a korábbi tanévhez viszonyítva (%) bázis 81,7 96,2 106,4 111,0

 A tanulói létszám csökkenésének mélypontja 2013 volt  A 2014/2015-ös tanévtől megindult a létszám növekedése

7

 megjegyzendő, hogy korábban sem volt népszerűtlen az iskola az általános iskolások körében, csak kevés osztály indítására kaptunk engedélyt  2015/2016-os tanévben újraindítottuk a szakképzést  nappali tagozaton: beszámításos pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés  esti tagozaton: keresztféléves 2 éves pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés  Jelentkezési lapok számának alakulása az utóbbi 5 évben: Változás Jelentkezési lapok 2011-et száma /db/ bázisul véve (%)

Év 2011 2012 2013 2014 2015

274 270 277 256 298

Változás a korábbi tanévhez viszonyítva (%) bázis 98,5 102,6 92,4 116,4

100,0 98,5 101,1 93,4 108,8

Az utóbbi évben történt pozitív előjelű változások tagozatkódonként: 5 éves két tanítási nyelvű közgazdasági 2015 2016 változás % jelentkezők száma

132

149

túljelentkezési arány

3,88

4,38

+12,9

4 éves közgazdasági angol-német 2015 2016 változás % 117

153

3,44

4,5

+30,8

4 éves közgazdasági 4 éves közgazdasági angol-francia német-angol 4 éves ügyvitel 2015 2016 változás % 2015 2016 változás % 2015 2016 változás % jelentkezők száma túljelentkezési arány

84

97

4,94

5,7

+15,5

43

52

2,53

3,1

8

+20,9

50

68

1,47

2

+36,0

 Kiemelt szerepet szántunk a marketingnek:     

Nyílt napok szervezése Börzéken való megjelenés Többféle plakát, kiadvány Honlapon való megjelenítés Kihelyezett általános iskolai tájékoztatók és osztályfőnöki órák tartása  Facebook-kampány  Direkt e-mail kampány az általános iskolákba, illetve célzottan a potenciális jelentkezőknek  Változások a Centrum égisze alatt:  Ebben a szegmensben a Centrum szintű elvárások gyakorlatilag teljes mértékben illeszkedtek az iskola korábbi rendszeréhez, ezért jelentős változtatásokra nem került sor.  Új helyzetet teremtett, hogy anyagi források is támogatták a beiskolázást, amivel azt gondolom, hatékonyan tudtunk élni, hiszen jelen tanévi jelentkezési statisztikája egyértelműen pozitív irányba mozdult el.  A keresztféléves esti képzés beindítása újfajta módszereket várt el az iskolától. A sikeres beiskolázás kulcskérdés az iskola jövőjét illetően, ezért kiemelten kezelt terület. Szembe kellett nézni a csökkenő gyerek létszámmal, állandóan változó jogszabályi környezettel, illetve a társadalmi elvárásokkal. Nagy eredménynek tekintem, hogy köznevelési szakaszon minden évben minden osztály 30 fő körüli létszámmal el tudott indulni, még a kevésbé népszerű ágazaton is /ügyvitel/. Visszajelzések alapján hatékonyak a beiskolázási rendezvényeink, jól tudjuk kommunikálni azt a humánus, ugyanakkor szakmailag markáns arculatot, amely jellemzi a Károlyi közösségét. Az esti szakképzés beindítása nem volt egyszerű feladat, mégis fontos, hiszen egyrészt kiemelt prioritású társadalmi kérdés, másrészt erőssebbé teszi az intézményt a több lábon állás ténye. Különösen hatékonynak bizonyult az általános iskolákban tartott osztályfőnöki óra. Ennek hatása statisztikailag is kimutatható, kollégákra lebontva beazonosítható a hozzáadott érték. Ezt az alapot érdemes folytatni a következő időszakban is.

9

2.4. Idegen nyelvi képzés alakulása és helyzete Az iskolánkban oktatott szakágazatok a tanulók későbbi érvényesülése miatt erősen nyelvigényesek. Alapvető prioritás a magas szintű nyelvoktatás a Károlyiban.  A változó kerettanterv és óraterv mellett valamennyi köznevelési szakaszban részt vevő tanuló két idegen nyelvet tanul.  Legnépszerűbb képzésünk a két tanítási nyelvű képzési forma  Minden évfolyamon egy osztály  Kifutóban a németes csoportok, helyettük tiszta profilú angolos két tanítási nyelvű osztályok /gazdaságilag racionálisabb a tiszta profilú osztály, illetve egyre kevesebb a német nyelvet tanuló általános iskolás jelentkező/ indultak  2014-ben valamennyi végzős tanuló C típusú nyelvvizsgát szerzett angol nyelvből  2015-ben valamennyi végzős tanuló C típusú nyelvvizsgát szerzett angol nyelvből  Anyanyelvi lektor közösen a Hunfalvy szakközépiskolával  Országos nyelvi mérés 10. évfolyamon /2015/:  Az előírás hogy a tanulók 50%-ának el kell érni a B2 szintet. A 10.a osztály esetében 26 tanulóból 23 tanuló teljesítette ezt az előírást, azaz a tanulók 88%-a.  A nyelvtanulást támogató környezetet alakítottunk ki az iskolában:  A kollégák rendszeresen részt vesznek szakmai fórumokon, továbbképzéseken, a megszerzett ismereteket tovább adják a munkaközösség tagjainak.  Minden tanév során 5 bemutatóórát tartunk: két angol, két német és egy francia órát.  Helyi és országos versenyeken veszünk részt /OKTV, két tanítási nyelvű iskolák versenye, fővárosi és kerületi versenyek/  Iskolai és Centrum szintű vetélkedőket szervezünk  Szoros kapcsolatot ápolunk a XIII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzattal  Külföldi utakat szervezünk  Az iskolai filmklubban az idegen nyelvű filmeket szinkron nélküli vetítjük

10

 Az Erasmus+ pályázat révén diákjaink Németországban és Angliában szakmai gyakorlaton vesznek részt  2016-ban sikeresen megszerveztük a Budapesti Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolák Angol Versenyét.  Kifutó képzésben nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályok: nem voltak olyan sikeresek, mint a két tanítási nyelvű képzés.  Közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók az utóbbi két tanévben: Év 2014 2015

Német B2 /fő/

Angol B2 /fő/ 17 35

Angol C1 /fő/ 7 6

Angol C2 /fő/ 14 15

14 6

 Változások a Centrum égisze alatt:  Idegen nyelvi stratégiát fogalmaztunk meg a 2015/2016-os iskolai munkatervhez. Jórészt a már meglevő erősségekre tudtunk alapozni, mégis hasznos volt a rendszerszintű szemlélet, illetve a tudata annak, hogy nem csak az iskolán belül tekintjük fontosnak a kérdést.  A következő tanévi tagozatkódokhoz nyelvi tagozatos osztályok meghirdetése – pótlása a NYEK-es osztályoknak. Gyakorlatilag ez sem jelentett változást, mert korábban is így hirdettük, de a hangsúlyt az iskola marketingben ez évben inkább erre a területre helyeztük át /reméljük a leendő új kerettanterv is lehetőséget ad majd a megfogalmazott célok eléréséhez./ Nagy eredménynek tartom, hogy a változó kerettantervi követelmények és egymást követő óratervek is megőrizték a két idegen nyelv oktatását valamennyi köznevelési tagozaton. Az elmúlt három évben sikeres ERASMUS+ projektjeink voltak. Lehetetlen nem látni a pozitív hatásokat a nyelvoktatás területén is. A célnyelvi környezet hatása óriási lökést tud adni az oktatásban, nem beszélve kulturális és szemléletbeli fejlesztésről. Az eredmény mellett önkritikusan be kell vallani, hogy a második idegen nyelv oktatása nem minden esetben elég hatékony. Az olló sajnos meglehetősen szétnyílt azon a tengelyen, melynek egyik végpontjában a két tanítási nyelvű osztály, másik végpontján az ügyviteles osztály áll. Elvként fontosnak tartom, hogy valamennyi kolléga tanít valamennyi képzésen.

11

2.5. Matematika oktatás helyzete Közgazdasági szakközépiskolában az idegen nyelvek mellett kardinális helyzetben van a matematika oktatás, ezért elemzem külön fejezetben.  Csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat, a bontás alapja a bemeneti idegen nyelvi felmérés.  Négy köznevelési osztály beiskolázásával az eredmények lassú ütemű romlása volt tapasztalható, amelyet több felzárkóztató foglalkozással, módszertani megújulással próbált a közösség kompenzálni – részben sikerrel.  Jelentős mértékű differenciálást kellett megvalósítani, mert jelentős különbségek tapasztalhatóak a tanulók között. Ezt alátámasztja a Centrum mérés elemzése is.  Kiemelkedő versenyeredmények is születtek az utóbbi időben:  2014/2015: OKTV 11. hely  2015/2016: OKTV 2 tanuló bejutott az országos döntőbe.  Országos kompetenciamérésen rendre az országos átlag felett teljesít az iskola, de látni kell, hogy az osztályok között egyre nagyobb a különbség az utóbbi években, de az átlag átlaga elfogadható szinten van.

matematika kompetenciamérés eredménye

Károlyi

országos szakközépiskolai átlag országos átlag

2011 2012

1705 1707

1635 1632

1624 1616

2013 2014 2015

1670 1698 1672

1625 1615 1645

1640 1631 1633

 Változások a Centrum égisze alatt:  Matematika stratégiát fogalmaztunk meg a 2015/2016-os iskolai munkatervhez. A helyzet ez ügyben véleményem szerint nem

12

olyan rózsás, mint az idegen nyelvek terén, mindazonáltal a rendszerszintű gondolkodás eredményhez kell vezessen.  Centrum-szintű mérés 10. évfolyamon: 3. helyet értünk el a az iskolák között, ami megegyezik a tavalyi virtuális Centrum szintű érettségi összehasonlítással. Az utóbbi öt évben öröm és bánat egyaránt jellemzi a természettudományos munkaközösség matematika szekciójának útját az eredményes oktatáshoz vezető meglehetősen rögös úton. Folyamatosan keressük a megoldást, az újat, a hatékonyat. Sajnos az objektív tényezőkkel, mint például bejövő tanulók tudása, képességei, nehéz mit kezdeni, de a sok befektetett munka hozzáadott pedagógiai értékét lehetetlen elvitatni. 2.6. Szakmai oktatás helyzete Az utóbbi öt évben ebben a szegmensben történtek a legjelentősebb változások, amelyek az alábbiakkal írhatóak le:  A Gazdasági TISZK súlyponti iskolájaként a szakképző osztályok száma az időszak első felében némiképpen megnövekedett. Az oktatott szakmák zöme felsőfokú szakképzés volt /jogi asszisztens, banki szakügyintéző, nemzetközi szállítmányozási ügyintéző/, amelyek a jogszabályi környezet változása miatt átalakulva a felsőoktatás hatáskörébe kerültek.  A kevés végzős osztály miatt sajnálatos szünet következett a szakképzésben a Károlyiban. Az új oktatott szakmánk a diákok igényei alapján a pénzügyi-számviteli ügyintéző lett.  Jelentősen átalakult az óraterv a szakágazatos képzések beindulásakor. Fajsúlyosabb helyzetbe került a szakma az iskolán belül, mind óraszámban, mind amiatt hogy –teljesen indokolt módon- kötelező érettségi tárgy lesz 2017-től a komplex szakmai tantárgy.  Bevezettük az ügyviteles szakmacsoportos, majd szakágazatos képzést. Jelenleg minden évfolyamon egy osztály részesül ebben a képzésben.  Szakmai gyakorlatot szervezünk az ügyviteles osztályok számára, illetve ERASMUS+ pályázatok keretében külföldi szakmai gyakorlati projektekben veszünk részt.  A közszférában bevezetett nyugdíjpolitikai elvek leginkább a szakmai munkaközösséget érintették, de iskolánkban egyáltalán nem okoztak

13

fennakadást az oktatásban, főként hogy pont akkor történt, amikor az FSZ-es szakmák visszaszorultak.  Változások a Centrum égisze alatt:  Bevezettük az esti képzést keresztféléves formában, jelenleg 19en tanulnak a 2 éves pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésen  A beiskolázási marketing anyagi és szakmai muníciókkal bővült. Igazgatói megbízatásom legkomolyabb kihívása volt a szakképzés újraindítása: képletesen tégláról téglára kellett visszaépíteni a képzést. A korábbi években megfigyelhető volt egy sajátos, egyúttal sajnálatos jelenség, mely szerint a közoktatásban dolgozó kollégák nem éreztek kellő eltökéltséget az OKJ-s képzések beiskolázásához. Mára már egyértelműen sikerült elérni, hogy mindenki azonosul a célokkal, belátva hogy egy szakképző intézmény szakképző osztály/ok/ nélkül nem működőképes. 2.7. Testnevelés helyzete az iskolában Az iskolában az utóbbi időszakban az alábbi fontos változások történtek a testnevelés oktatásával kapcsolatban:  Bevezetésre került:  a mindennapos testnevelés, amely jelentős kihívás elé állította a szakos kollégákat, illetve az intézmény infrastruktúráját,  a NETFIT mérés, amely felváltotta a korábbi években használt minisztériumi mérési teszteket.  Változások a Centrum égisze alatt:  A korábbi 5+0 órás mindennapos testnevelés rendszert felváltotta a 3+2 órás rendszer, melyben 2 órát a tömegsport képvisel  2015 végén pótolni tudtuk a korábban erősen elhasznált, forráshiány miatt korábban be nem szerezhető tornaszereket  Aktív és eredményes részvétel Centrum iskolák által szervezett versenyeken. Véleményem szerint szerencsés változtatás volt a 3+2 órás rendszerre való átállás, ugyanis a korábbi rendszerben humánerőforrás és

14

infrastrukturális okok miatt a tömegsport és a szakkör típusú foglalkozások méltatlanul háttérbe szorultak. Jelen tanévben ez megváltozott. Gondot jelent, hogy nem sikerült megvalósítani a kollégák egységességét, ennek megoldása fontos –jelenleg is zajló- feladat. 2.8. Nevelési helyzetelemzés Munkánk során nevelve tanítunk és tanítva nevelünk. Az oktatás részt relatíve könnyebb elemezni, könnyebb találni olyan változókat, melynek mentén mérhetővé tudjuk tenni tevékenységünket. Nyilvánvalóan a nevelés szegmens nehezebben írható le objektívan, illetve nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi hatásokat sem, amelyekre csak nagyon közvetetten, áttételesen van a pedagógus közösségnek hatása. Mindazonáltal az iskolában töltött évek során úgy tapasztaltam, a nevelőtestületet tagjait több közös alapérték kapcsolja össze. Ezek a teljesség igénye nélkül: nyitottság, tudásvágy, emberszeretet, tolerancia, szolidaritás, egymás elfogadása, a munka szeretete és megbecsülése, szakszerűség, optimizmus, a sikeres önmegvalósítás igénye.  Az iskola nevelési céljait számos nem tanórai foglalkozás is segíti elérni, mint például:                   

"0"-os túra, Gólyaavató, Károlyi-napok, K-faktor, kirándulások, Mikulás-ünnepség, osztálykarácsonyok, projekthét, iskolai és iskolán kívüli versenyek, pályázatok, közösségi szolgálat, nemzeti ünnepeink és emléknapjaink méltó megünneplése, szalagavató, ballagás, Határtalanul projekt keretében történő diákcserék, nyelvgyakorlást is szolgáló külföldi szakmai gyakorlatok, iskolarádió, diáksportkörök, véradás stb.

15

 A beiskolázási létszám növekedésével párhuzamosan a neveléssel kapcsolatos kihívások is szaporodtak. Ezeket súlyúknak megfelelően egyedileg is kezeljük. Lényegesen dinamikusabbá vált az osztályfőnöki munkaközösség, illetve a nevelési igazgatóhelyettes tevékenysége is. Ehhez nagyban hozzájárultak személyi változtatások: a nyugdíjba vonuló igazgatóhelyettes és munkaközösség vezető kolléga esetében minőségi váltás történt.  Nevelési szempontból is fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években sikerült nagyobb dinamikát vinni az Iskolai Diákbizottság munkájába. Működésük ma már azt gondolom nem formális, bármilyen kérdésben szabadon kereshetnek, partneri viszony alakult ki.  Iskolánk az elmúlt öt évben két alkalommal is Ökoiskola lett, melynek szemlélete áthatja nevelési elveinket.  Részt vállaltunk a közfoglalkoztatottak alapkompetencia fejlesztésében.  A szülők közösségével is teljes mértékben partneri a kapcsolatunk: az SZMK elnöke vagy tagjai bármikor bizalommal fordulhatnak a kollégákhoz, illetve az iskola vezetéshez. Sokszor közösen találjuk meg a megfelelő megoldást a tanulók számára. A szülők esetleges panaszuk esetén is megkereshetik az iskolát – meg is teszik. Az ilyen szituációkat esetileg kezeljük.  Változások a Centrum égisze alatt:  A hétfői nevelőtestületi értekezletek bevezetése meggyorsította az információ áralmását a közösségen belül, illetve esetlegesen rejtett témák is napvilágra kerültek. Ha picit szubjektívabban nézem az utóbbi évek eseményeit, leginkább azt emelném ki, hogy a korábbi időszakhoz képest lényegesen nyíltabban és őszintébben tudtunk beszélni a nevelési és neveltségi problémákról. A szembenézés ténye a megoldáshoz vezető út fontos állomása. Az osztályfőnökök közössége is egységesebb lett az utóbbi pár évben. 2.9. Pedagógus minősítési rendszer helyzete Az elemzett időszakban az iskola helyi minőségirányítási rendszerét felváltotta egy centralizált rendszer, amely alapvetően három lábon áll: önértékelés, minősítés és tanfelügyelet.

16

 Önértékelés:  Intézményi elvárás rendszerek elkészültek.  Jelenleg 13 kolléga önértékelése van folyamatban a tanév során.  Minősítés:    

Mesterpedagógus fokozatot szerzett: 2 kolléga Pedagógus II. fokozatba került: 5 kolléga Pedagógus I. fokozatba került: 1 kolléga Minősítés alatt 2016 folyamán: 3 kolléga

 Tanfelügyelet:  A 2015-ös és 2016-os évekre eredetileg kiírt tanfelügyeleti látogatásokat az Oktatási Hivatal törölte, így a kérdésben tapasztalattal még nem rendelkezünk.  Változások a Centrum égisze alatt:  Átalakítottuk a munkaközösségek szervezésének elveit: a korábbi kizárólag szakmai munkaközösségek mellé funkcionális munkaközösségek is létrejöttek. Így az önértékelés önálló munkaközösséget kapott, amire az eddigi tapasztalatok alapján mindenképpen szükség is volt.  Hasznos volt a belső Centrumos továbbképzés. Tanuljuk még ezt a rendszert… A szabályok, kézikönyvek is folyamatosan formálódnak. Az eddigi tapasztalatok alapján sikeresen tudtuk menedzselni az iskolán belül a kérdést. 2.10. Külső és belső mérések helyzete Az oktatás hatékonyabbá tételéhez szükséges diagnosztizálni diákjaink tudását, kompetenciáit.

időközönként

 Legfontosabb külső mérésünk a 10. évfolyamos kompetenciamérés. Az

utóbbi öt év eredményeit az alábbi táblázatok mutatják:

17

matematika kompetenciamérés eredménye

Károlyi

országos szakközépiskolai átlag országos átlag

2011 2012

1705 1707

1635 1632

1624 1616

2013 2014 2015

1670 1698 1672

1625 1615 1645

1640 1631 1633

szövegértés kompetenciamérés eredménye

Károlyi

országos szakközépiskolai átlag országos átlag

2011 2012

1739 1697

1617 1603

1604 1592

2013 2014 2015

1662 1684 1636

1620 1597 1601

1607 1581 1585

 Minden vizsgált évben az országos átlag fölött teljesítettek tanulóink.

Osztályonként tekintve az adatokat természetesen tovább lehet árnyalni a képet:  legjobb eredményeket a két tanítási nyelvű képzésben részt vevő

osztályok érték el. Őket követte  a nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés, majd a  hagyományos négy éves közgazdasági képzés és a  hagyományos négy éves ügyviteli képzés  A két tanítási osztályokban tanulók országos nyelvi mérésben vesznek részt.  Az előírás hogy a tanulók 50%-ának el kell érni a B2 szintet. 2015-ben a tanulók 88%-a tudta teljesíteni az elvárt szintet.  Bemeneti belső méréseket szervezünk a bejövő tanulók számára idegen

nyelv, matematika tantárgyakból.  10. és 12. évfolyamon végén belső vizsgákat szervezünk az érettségi tantárgyakból.  Változások a Centrum égisze alatt:  Centrum-szintű mérés 10. évfolyamon: 3. helyet értünk el a az iskolák között, ami megegyezik a tavalyi virtuális Centrum szintű érettségi összehasonlítással.

18

 A tanév során a 11. évfolyamon is történik egy Centrum-szintű mérés matematika tantárgyból központilag előállított teszt alapján.  A HVG felmérése alapján a Károlyi lett az ország 10. legjobb középiskolája 2015-ben! Kettős érzésekkel várjuk minden évben az egyes mérések eredményének publikálását: szeretnénk egyre jobb eredményeket elérni, ugyanakkor tisztában vagyunk a gyengébb bemeneti mérést elért „négyéves” osztályok helyzetével, így realisták vagyunk. Nem lehet ugyanazt az eredményt hozni, mint néhány éve, amikor összesen két öt évfolyamos osztály lett beiskolázva. Nem is szabad pusztán a számokat vizsgálni, hanem azt kell nézni, hogy a hozzáadott helyi érték számottevő maradjon. E terén nincs elmaradásunk, ugyanakkor tennivalónk is akad bőven… 2.11.

Pályázatok a Károlyiban

A pályázatok témakörét több szempontból is kiemelten kezeltük:  forrás hiányos időszakban sokszor az egyetlen lehetőség eszközbeszerzésre, programszervezésre, projektek megvalósítására, hátránykompenzációra  egyre több nehéz helyzetben élő család számára adhatjuk meg a „világlátás” tapasztalatát  csökkenő általános iskolai tanulólétszám mellett versenyelőnyt jelentenek a pályázatból megvalósított projektek az iskola számára  Az utóbbi évek sikeres pályázati projektjei összefoglalva:

Pályázat megnevezése

Tanév

Határtalanul - Felvidék

2011/2012

Hírlapot a diákoknak

2012/2013

Elnyert összeg 1 736 580 forint Hírlapok, folyóiratok

Ökoiskola

2012/2013

-

Leonardo szakképzés

2013/2014

Hírlapot a diákoknak

2013/2014

40 169 EURÓ Hírlapok, folyóiratok

2014/2015

43168 EURÓ

Erasmus+ KA1 szakképzés

19

Hírlapot a diákoknak

2014/2015

Hírlapok, folyóiratok

Ökoiskola

2015/2016

-

2015/2016

82840 EURÓ

Erasmus+ KA1 szakképzés OTP osztálykirándulás támogatás

2015/2016

Hírlapot a diákoknak

2015/2016

NTP Tehetségprogram

2015/2016

Határtalanul - Felvidék

2015/2016

Határtalanul - Erdély

2015/2016

120 000 forint Hírlapok, folyóiratok 1 200 000 forint 1 214 000 forint 2 980 000 forint

Elbírálás alatt: Határtalanul – Felvidék / Vállalkozások Szlovákiában és Magyarországon/ Határtalanul – Erdély / A turizmus vállalkozásfejlesztő hatásai/ ERASMUS+ KA1 /A kis- és középvállalkozások működésének európai rendszere/ ERASMUS+ KA1 / Innovatív módszerek, interkulturalitás és jó gyakorlatok DélAngliából/

2016/2017-re 2016/2017-re 2016/2017-re

2016/2017-re

 Változások a Centrum égisze alatt:  Önálló pályázati munkaközösség jött létre  Centrum-szintű elvárások fogalmazódtak meg az iskolai pályázatok számát és minőségét illetően  Igazgatói kötelezettség vállalási kategóriába kerültek a pályázati pénzügyek /gyakorlatilag minden pályázat esetében/ A pályázati ügyeinkre azt gondolom, méltán lehetünk büszkék! Minden tanévben tudtunk külföldi szakmai gyakorlatot szervezni /2015-ben két országban is/, ami hatalmas vonzóerő az iskola számára. Sokakat motivál, bekerülni abba a csapatba, amely Angliába vagy Németországba utazik. A határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás nem a klasszikus külföldi utazás, szimbolikus jelentéstartalmat is hordoz. A pályázati 20

munkaközösség létrehozása formálissá tette a korábban működő informális csapat munkát. Nem hozott újat, mégis nagyobb komolyságot, súlyt adott a pályázati munkának. 2.12.

Versenyek a Károlyiban

Iskolánk hagyományosan nagy hangsúlyt fektet az iskolai és iskolán kívüli versenyeken való részvételre. Az iskola tanulói minden tanévben indulnak tantárgyi OKTV és SZÉTV versenyeken. Angol és német nyelvből, valamint matematikából többször a második fordulóba jutnak el diákjaink, ami középiskolai mércével nagy eredménynek tekinthető. Szakmai versenyeken is szép eredményt érnek el tanulóink.  Országos és fővárosi versenyek mellett minden tanévben minden szakmai munkaközösség rendez iskolai versenyeket is, mivel fontosnak tartjuk, hogy azok a tanulók is meg tudják mérettetni magukat versenyeken, akiknek országos versenyen nincs esélyük.  2016-ban sikeresen megszerveztük a Budapesti Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolák Angol Versenyét 16 részt vevő csapattal.  Az utóbbi évek sikeres verseny eredményeinek összefoglalása: Verseny megnevezése OKTV matematika Horváth Mihály Történelem Tanulmányi Verseny Elméleti gazdaságtan SZÉTV

Tanév 2011/2012

Elért helyezés 19.

2011/2012

1.

2011/2012

15.

Komplex szakmai verseny 2011/2012 „Régen volt? Hol is volt?” Wallenberg vetélkedő 2012/2013 Elméleti gazdaságtan SZÉTV Implom József Helyesírási Verseny Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet angol nyelvi szavalóverseny

2., 4., 6., 15. 6.

2012/2013

8.

2012/2013

5.

2012/2013

1.

21

XIII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat szavalóverseny 2012/2013 Komplex szakmai verseny 2013/2014 Elméleti gazdaságtan SZÉTV 2013/2014

1., 2. 2. 30.

Teörök Aladár Országos gépírás verseny

2013/2014

7.

XIII. kerületi német versmondó verseny

2013/2014

1.

XIII. kerületi német prózamondó verseny

2013/2014

1.

2013/2014 2013/2014

6., 8. 1., 2.

2013/2014

6.

2013/2014

5.

2014/2015

5., 24., 25.

2014/2015

3.

OKTV matematika

2014/2015

11.

XIII. kerületi német versmondó verseny

2014/2015

1.

2014/2015

1., 10.

2014/2015

12.

Budapesti két tanítási nyelvű iskolák verseny "Írd újra" MFPI „Régen volt? Hol is volt?” Wallenberg vetélkedő Tedd oda online demokrácia verseny Elméleti gazdaságtan SZÉTV "Read, write and… perform" angol fővárosi nyelvi verseny

Budapesti két tanítási nyelvű iskolák verseny Implom József Helyesírási Verseny "Read, write and… perform" angol fővárosi nyelvi verseny

2015/2016* 1., 3.

OKTV matematika

2 tanuló országos 2015/2016* döntőben

Tedd oda online demokrácia verseny

2015/2016* 4.

„Régen volt? Hol is volt?” Wallenberg vetélkedő 2015/2016* regionális 1. *- 2015/2016-os tanév adatai még nem teljes körűek

22

 Változások a Centrum égisze alatt:  Centrum-szintű versenyek szervezése  identitásképző funkció  Károlyiban két verseny meghirdetése /egy sikeres, egy sikertelen/  aktívan és eredményesen vettünk részt a társiskolák által kiírt versenyeken  Centrum elvárás  minden kolléga a tanév alatt legalább egy tanulót készítsen fel egy versenyre  Iskolai szintű jutalmazás anyagi keretének lehetővé tétele Fontos oktatási-nevelési többletet jelentenek a diákok számára a tanulmányi versenyek. Motivációt biztosítanak sokszor az adott versenyek után a tanulóknak. Az utóbbi években jutalom utakat szoktunk biztosítani a versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulóknak. A humánerőforrás jelenlegi helyzete

2.13.

Az egyik legfontosabb tényező az eredményes oktató-nevelő munka eléréséhez a jó és hatékony közösség. Jelen tanévben az alábbi megállapításokat lehet megfogalmazni:  Jelenlegi betöltött pedagógus státuszunk: 50,22 fő    

teljes állású kolléga: 49 fő részfoglalkozású kolléga: 3 fő óraadó kolléga: 1 fő tartósan távol: 2 fő

 NOKS dolgozók:  titkárnő: 1 fő  rendszergazda: 1 fő  Technikai dolgozók:  gazdasági ügyintéző: 1 fő  gondnok: 1 fő  kézbesítő: 1 fő

23

 karbantartó: 2 fő  portás: 4 fő  takarító: 4 fő A kollégák az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkeznek, felkészültségük szakmailag és pedagógiailag kiváló, rendezetlen munkaügyi esete az intézménynek nincs. A közösség belső nevelőtestületi és munkaközösségi szintű fejlesztése folyamatos. A jelenlegi nevelőtestület többször bizonyította, hogy alkalmas az innovációra, illetve változó körülmények között is képes megőrizni és továbbvinni értékeit.  Munkaközösségeink:          

Diákmozgalmi munkaközösség -ÚJ Idegennyelvi és ÖKO munkaközösség – részben új Informatikai és testnevelés munkaközösség Magyar nyelvi munkaközösség Osztályfőnöki és szabadidő szervező munkaközösség – részben új Önismereti és fejlesztő munkaközösség -ÚJ Pályázatíró és menedzselő munkaközösség -ÚJ Szakmai munkaközösség Természettudományos munkaközösség Történelem munkaközösség

 Gondot jelent az utóbbi időszakban a takarítói állomány feltöltése, amely sajnos jelenleg sem 100 %-os.  Állandó 0-24 órás portaszolgálat teljesít szolgálatot az épületben.  Közreműködünk az ELTE tanárképzésével: minden tanévben 2 gyakornok dolgozik nálunk fél éven keresztül:  a közös munka olyan sikeres, hogy egyik gyakornok kollégát alkalmazni is tudtuk gyakorlata után. Nagy erőssége lett a közösségünknek.  Nevelőtestületünk mind a tavaszi mind az őszi vizsgaidőszakban nagy szerepet vállal az emelt szintű érettségiztetésben. Nem csak a helyet

24

biztosítjuk, hiszen a nevelőtestület kb. harmada javít és szóbeliztet is. Iskolánk az alábbi tantárgyakból emelt szintű vizsgaközpont:       

matematika /idegen nyelven is/ történelem /idegen nyelven is/ magyar nyelv és irodalom angol nyelv társadalomismeret kis nyelvek /latin, héber, szerb, horvát/ földrajz

 Jelen tanévben a Budapesti mellett a Pest Megyei Kormányhivatal vizsgaközpontja is vagyunk:  informatika  szakmai előkészítő tárgyakból.  Változások a Centrum égisze alatt:  észszerű humánerőforrás gazdálkodás /újra/  teljesítmény alapú anyagi és szakmai ösztönzők bevezetése  megújuló tanár szerep – megújuló munkaközösségek A funkcionális munkaközösségek bevezetése intenzívebbé tette a szakmai munkát iskolánkban. A közösség erejét mutatja az is, hogy az utóbbi években bármilyen –akár hiány- szakra is kerestünk kollégát, mindig volt jelentkező, aki a Károlyiban szeretett volna inkább tanítani. 2.14.

Az iskola informatikai-infokommunikációs háttere

Az elmúlt öt évben az érintett kérdésben számos változás történt. Az időszak elején segítettek a fejlesztésekben a szakképzési hozzájárulások, illetve a decentralizált pályázatok. Ezt követően inkább kreativitással pótoltuk az anyagi források hiányát. A legfontosabb változások az utóbbi időszakban:  2012-ben új honlapot hoztunk létre lecserélve a régi Sulinet /hosszú, megjegyezhetetlen Domain nevet/.  Ugyanebben az évben belső Intranetet hoztunk létre, amely azonban zsákutcás fejlesztésnek bizonyult, mert tartalmát a közös hálózati meghajtók, illetve az e-napló vette át.

25

 2013-ban az iskolai levelező rendszer alakítottuk át a korábbi Sulinetes alapról jobban kezelhető Microsoft alapú levelezőrendszerre.  Fél év párhuzamos üzemeltetés után 2013/2014-es tanévben bevezettük az e-naplót az iskolában, ami ma már véleményem szerint alapvető követelmény egy középfokú intézménnyel szemben.  2014-ben létrehoztam az iskola hivatalos Facebook oldalát, amely fontos eszköze a régi diákokkal való kapcsolattartásnak. Emellett informáljuk jelenlegi tanulóinkat és dolgozóinkat. Beiskolázási marketingünk egyik fontos oszlopa is a Facebook oldal, hiszen a megcélzott korcsoport alapvető kommunikációs eszköze a közösségi oldal. Az oldal nagy segítségül szolgált az 50 éves jubileumi ünnepség megszervezéséhez.  Wifi hálózat üzemel az épületben, amely jelenleg a pedagógusok munkáját tudja segíteni.  4 szervergép látja el az iskolai hálózatot, amelyek azonban már lassan cserére szorulnak.  Számítógépes és gyakorlati termeinkbe legutoljára 2012-ben tudtunk új gépeket venni. Az akkorinak technikának megfelelően korszerű gépeket szereztünk be, amelyeket próbálunk jó állapotban őrizni.  Minden kolléga belső használatra laptopot kap a tanév során szakmai munkájához.  Gyakorlatilag valamennyi tantermünk projektorral van felszerelve, amelyeket a kollégák előszeretettel használnak az oktatás során. Iskolánk felszereltsége és informatikai helyzete a fentiek tükrében jónak mondható, ugyanakkor hosszabb távon szükséges –akár pályázati- többlet forrás bevonása, mert hiába vigyázunk az eszközökre, a nagyfokú használat mellett a kopás természetes jelenség. Az újításokat könnyen, gyakorlatilag ellenállás nélkül be lehetett vezetni. Mindenki belátta, hogy az utóbbi időszak informatikai jellegű fejlesztései elengedhetetlenül szükségesek voltak.

26

2.15.

Az iskola gazdálkodása, működtetése

Öt éves igazgatói pályafutásom gazdálkodási szempontból több szakaszra bontható:  Önálló gazdálkodás időszaka önálló iskolai költségvetés mellett – 15 napig /2011. augusztus 16-31/.  Az idő rövidsége miatt értelmezhetetlen időszak.  Gazdasági TISZK GSZ időszaka /2011. szeptember 1 - 2012. augusztus 31./:  A Fővárosi Önkormányzat fenntartói időszakában a Gazdasági TISZK többi társiskolájával /Bethlen, Berzeviczy, Hunfalvy, Keleti/ közös költségvetéssel részleges önállóság mellett. Itt történtek az utolsó jelentős informatikai és bútor beszerzések a szakképzési hozzájárulások felhasználásával. Ezt követően a jogszabályi változások miatt ez a forrás elapadt.  Gundel Károly TISZK GSZ időszaka /2012. szeptember 1-2012. december 31/:  Rövid, átmeneti, intenzív időszak. Tanügyigazgatási és jogi szempontból a Gundel Károly TISZK-hez tartoztunk, de gazdaságilag még fennmaradt a korábbi GSZ, amely meglehetősen speciális helyzetet teremtett.  KLIK 6. sz GEO időszaka /2013. január 1 – 2015. június 30./:  Fenntartó váltás történt: a Fővárosi Önkormányzat szerepet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át.  Ebben az időszakban önálló gazdálkodásról nem beszélhetünk. Centralizált, kezdetben nem tisztázott hatásköri és jogosultsági viszonyokkal terhelt két és fél év volt. Anyagi forrásokat is igénylő fejlesztések nem történtek, maximum állag megóvás zajlott. Sokszor a szolgáltatókkal való kreatív tárgyalás technikával tudtuk az intézmény működését biztosítani egymást váltó GEO vezetőkkel. Az időszak legnagyobb eredményének azt tekintem, hogy a tanulókat tulajdonképpen közvetlenül nem érintették a nehézségek, az oktatás zökkenőmentesen zajlott.

27

 BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Szakközépiskolája /2015. július 1. - /

Nyelvű

Közgazdasági

 Újabb fenntartó váltás következett be: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe a Nemzetgazdasági Minisztérium lépett. Iskolánk a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményévé vált.  Az átállás átmeneti időszaka után új időszak vette kezdetét: újra lehet gazdálkodásról beszélni, ami gyakorlatilag elmond minden pozitívumot.  Rendezett beszerzési rendszer korrekt, átlátható igazgatói keretekkel  Rendezett anyagi teljesítési rendszer, amely hozzájárult a partnerek pénzügyi bizalmának visszaszerzéséhez  Ösztönzött pályázati rendszer  Ösztönzött diák jutalmazási rendszer /könyvek, színház, korcsolya, uszoda/  Korábbi évekről elhalasztott karbantartási feladatok elvégzése  Szakmai anyagok és korábban elhasználódott sport eszközök beszerzése. Az öt év alatt három fenntartóval és hét gazdasági vezetővel dolgoztam együtt, ami elég sokatmondó… Számos megoldandó élethelyzettel kerültünk szembe kezdve a két hétre kikapcsolt telefonvonalaktól a beszerzendő iskolabútorok elhelyezéséig. Szerencsére az utóbbi időszakban pozitív előjelű szituációkat kellett menedzselni. Az pedig, hogy újra gazdálkodhatunk önmagában előremutató a jövőt illetően.

3. A következő öt év céljai és cselekvési terve Pályázatom következő részében témakörökre bontva foglalkozom a következő időszak általam fontosnak vélt céljaival, illetve az ehhez kapcsolódó operacionalizált cselekvési tervvel. Elöljáróban meg szeretném jegyezni, hogy a magyar közoktatási rendszer, amelyben az iskola létezik, folyamatosan változik. A jogszabályi környezet állandóan változott eddig is, de a következő időszakban a publikus központi elképzelések ismeretében rövid- és középtávon ez a folyamat intenzívebb mértékű lesz. Ezt a tényt mindvégig szem előtt tartom a célok és tervek ismertetésénél, mivel az intézmény számára létkérdés, hogy egy

28

részben új típusú környezetben gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni a külső környezet változására. Emellett figyelni kell továbbra is az oktatást közvetlenül is érintő demográfiai és munkaerőpiaci változásokra, illetve igényekre. A makroszintű változásokkal párhuzamosan igyekeztem odafigyelni az iskolán belül kialakult szituációból fakadó új kihívásokra is. Ezeket a helyzetelemzés részben részletesen áttekintettem. A jelenlegi helyzetet egy rövid SWOT analízisben összefoglalom, mintegy kiindulásként:

Erősségek:

Gyengeségek:

jól felkészült humán erőforrás innovatív tantestület iskola híre, tradíciója alkalmazkodóképesség tanulóközpontúság megújuló közösségi szellem

túlterheltség csekély intézményi saját bevétel közösségi tér hiánya

Lehetőségek:

Veszélyek:

pályázatok /hazai és EU-s/ felnőttoktatás esti képzés központi földrajzi helyzet

demográfiai apály anómiás jelenségek a társadalomban folyamatosan változó külső környezet

3.1. Oktatási célok és cselekvési terv A helyzetelemzés megállapításait alapul véve egyértelműen kijelenthető, hogy a legfontosabb oktatási cél a jelenlegi magas szintű oktatási eredmények megtartása. A változó környezet miatt ez azonban nem annyira egyszerű feladat, hogy azt lehessen állítani, hogy mindent ugyanígy, „rutinból” kell végezni, mert az iskola előtt álló feladatok az elkövetkező években részben továbbra is újszerűek lesznek. A legfontosabb terveim a következők:  Az iskola arculatának megőrzése. A Centrum részeként -elfogadva a Centrum elvárásait- olyan iskola kell maradjunk, amely egyértelműen tudja definiálni magát egy nagy egység részeként. Mindez a rész és az

29

egész érdeke is, hiszen a hozzánk, illetve a Centrum más tagintézményeibe jelentkező tanulók színes kínálattal találkozhatnak, amely –kellő marketing mellett- a jelentkezők összlétszámát fogja növelni.  Nagy hangsúlyt kell fektessünk a következő év nagy kihívására az ágazati szakmai érettségi vizsgákra. Hihetetlen lehetőség és felelősség van a kezünkben: tanulóink egy jól menedzselt felkészüléssel óriási előnyhöz juthatnak a továbbtanulás terén. Ehhez minden pedagógiai támogatást meg kell adni.  Lehetőség szerint be kell indítani a vállalkozási mérlegképes könyvelő esti képzést, amelyhez a humánerőforrás kapacitás az iskola rendelkezésére áll. Korábban is volt ilyen képzés nálunk, nagy eredmény lenne újra elindítani a jelenlegi pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésen részt vevő tanulók számára. Ezenfelül a korábban végzett tanulókat is megpróbáljuk bevonni a képzésbe.  Tovább kell bővíteni szakmai kínálatunkat ügyviteles szakmák meghirdetésével, hiszen jelen tanévtől kezdve folyamatosan lesz végzős ügyviteli szakmacsoportos, illetve jövő tanévtől szakágazatos képzés. Az irodai titkár szakma felel meg a beszámítás kívánalmainak.  Tavasztól új szakmai igazgatóhelyettes segíti munkámat. A nyugdíjazás miatt kényszerű váltással megfiatalított vezetői csapattal nagy erőforrásokat kell összpontosítsunk a szakmai profil fenti átalakítására.  A 2015/2016-os tanévtől elkezdtük a munkaközösségek átalakítását: a jelenlegi 10 munkaközösségből 7 szakmai, 3 funkcionális. Ez utóbbiak maximálisan beváltották a hozzájuk fűzött elvárásokat. A tendenciát folytatni kívánom! Tekintettel a jogszabályi kötöttségre, amely 10 munkaközösségnél többet egy iskolában nem engedélyez, a jelenlegi arányokon kell változtatni. Mint ahogy tavaly sem a drasztikus megoldás híve voltam, most sem kívánok mindent azonnal megváltoztatni a kérdésben. Folyamatosan értékelve visszacsatolva, de határozattan kell megváltoztatni a munkaközösségeket.  Az oktatási célok bevezetésének érdekében nyilvánvalóan nagy hangsúlyt kell helyezni az intézményi kommunikáció hatékonyságának fejlesztésére. Ezt az informatikai fejlesztéseken túl az iskola mezoszintű irányításának dominánsabbá tételében szeretném elérni. Úgy vélem a munkaközösség-vezetői szintet a hatékonyság növelése érdekében tovább

30

kell erősíteni, hiszen a közösen vállalt célok a középvezetői csatornákon tudnak hatékonyabban megvalósulni.  A várhatóan bevezetésre kerülő új kerettantervi szabályozás jelenleg ismeretlen részletei mellett úgy kell átalakítani a Károlyi óraterveit, hogy megmaradhasson az intézmény falai között a két tanítási nyelvű képzés, valamint a többi tagozaton is a két idegen nyelv oktatása.  Meg kell tartani a két tanítási nyelvű képzés indikátor és érettségi eredményeit a továbbiakban is.  Folytatni kell a jelenleg megkezdett tanterem átrendezéseket a modern pedagógiai kultúra elterjesztésének támogatása érdekében.  Továbbra is fenn kell tartani az együttműködést az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, illetve a Corvinus Egyetemmel a pedagógus jelöltek fogadása terén. Jót tesz a diákoknak és a kollégáknak is, ha gyakornokok dolgoznak köreinkben. Korábban iskolánk nevében is szerepelt a „gyakorló” jelző. Ma már ez nincs meg, de megjegyzendő, hogy sokkal nyomatékosabb jelenleg a funkció az iskolában, mint korábban, amikor a hangzatos címmel rendelkeztünk.  2016-ban érettségizik az első olyan évfolyamunk, akinek kötelező volt a közösségi szolgálat elvégzése. Jelen tanév tapasztalatai alapján át kell gondolni, hogy az iskolai szervezést hogy tudnánk professzionálisabban csinálni. Informatikailag meg kell teremteni, hogy az e-napló is követhetővé tegye a diákok számára, hogy hol állnak a teljesített órák tekintetében.  Javítanunk kell diákjaink matematika és szövegértés kompetenciáit. Túl az országos mérés fontosságán a diákok későbbi sikeressége szempontjából is kulcskérdés a feladat. Ehhez érdekazonosságra van szükség a közösségen belül, illetve megvalósítható stratégiára, amellyel eddig adósok maradtunk.  Az utóbbi években számos sikeres pályázati sikernek örvendhettünk. A következő időszakban folytatnunk kell a megkezdett tendenciát. Továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelni az Erasmusos, illetve a Határtalanul projekteket. Erasmus szakmai gyakorlat tekintetében a fő vonal az angol célterület marad. A németes tanulók számának visszaesése miatt meg kell fontolni a francia szakmai gyakorlat megszervezését, akár évente cserélgetve a második célnyelvi területet. Határtalanul vonatkozásában jelenleg négy külhoni partner iskolánk van /2 erdélyi, 2

31

felvidéki/. Mindenképpen intenzív kapcsolatokat a következő öt évben is.

fokon

szeretnénk

tartani

a

 Tovább kell erősíteni az iskolai tehetséggondozást. Ennek fő formájaként továbbra is a tanórán kívüli foglalkozások rendszerét gondolom, ahol a tanórai anyag elmélyítésén túl speciális, testreszabott fejlesztést lehet végrehajtani. Ezenfelül erősíteni kell a tanórai differenciálást is. Így lehet elérni azt, hogy továbbra is sikeresek legyenek tanulóink különféle tanulmányi versenyeken. Nagyon fontosnak tartom, hogy a következő időszakban is induljanak tanulóink akár egyéniben, akár csapatokban különféle regionális és országos és Centrum versenyeken. A versenyeztetés a tehetséggondozás fontos eszköze kell, hogy maradjon. A továbbjutás és győzelem öröme nagy lendületet adhat diáknak, tanárnak, igazgatónak egyaránt. Mindazonáltal pusztán a részvétel is a gyakorlás, a tapasztalatszerzés lehetőségét jelenti a tanulók számára.  Részt kell vállalnunk Centrum-szintű versenyek szervezésében is. A 2015/2016-os tanév volt az első „Centrum-év”. Szerveztünk egy versenyt, meghirdettünk kettőt. A továbbiakban összehangolt Centrum koordinálás mellett szakmailag értékes versenyeket tervezek meghirdetni. Szerencsés lenne a tantárgy párhuzamosságok lehetőség szerinti kiiktatása. Ebben mindenképpen partner kívánok lenni a következő időszakban. Ugyanez igaz a pedagógusok jó gyakorlatának megosztására is. Részt vállalunk bemutató foglalkozások tartásában, belső pedagógiai továbbképzésekben.  Az elkövetkező időszak egyik kulcskérdése minden iskola számára a belépő kilencedikes osztályokba tehetséges tanulókat vegyenek fel. Ennek érdekében folytatni kell azt a tendenciát, hogy az iskola számos pályaválasztási rendezvényen megjelent, színvonalas kiadványokat jelentet meg, kihelyezett osztályfőnöki órákat és szülői értekezleteket tart. Ezenfelül úgy gondolom, a következő években még intenzívebben fel kell használni marketing tevékenységünk során az internet adta lehetőségeket /pl. Felvételi Hírlevél, Facebook-oldal kampányok/, hiszen ezek az eszközök sokszor költséghatékonyabbak, mint az egyre több forrást felemésztő nyomdai kiadványok, illetve a mai fiatalok könnyebben is elérhetők elektronikus kommunikációs csatornákon. Természetesen hasonló fontosságú a nappali és esti tagozatú szakképző osztályok beiskolázása.  Fontosnak tartom, hogy a következő időszakban is emelt szintű érettségi vizsgaközpont legyen az iskola, mert bár a nálunk tanuló diákok természetesen nem a mi vizsgaközpontunkban vizsgáznak, mégis kollégáim akár javító- akár szóbeli kérdező tanárként, vagy

32

vizsgaelnökként olyan gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhatnak, amelyeket eredményesen be tudnak építeni oktató-nevelő munkájukba. Azt gondolom, minősíti is az iskola munkáját, hogy iskolánk folyamatosan vizsgaközpont maradt, sőt 2010 óta már az októbernovemberi vizsgaidőszakban is szerepet vállalunk. Vizsgatárgyaink: matematika, matematika idegen nyelveken, történelem, történelem idegen nyelveken, angol nyelv, szakmai tárgyak, földrajz, földrajz idegen nyelveken, latin nyelv, héber nyelv, társadalomismeret, informatika. Jelen vizsgaidőszakban már nemcsak a budapesti, hanem a Pesti megyei Kormányhivatal vizsgaközpontjaként is funkcionálunk. Ezenfelül mi rendezzük két éve az angol nyelvi OKTV második fordulóját. Mindezeket a következő öt évben is az iskolai falain belül szeretném tartani. 3.2. Nevelési célok és cselekvési terv Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolában eltöltött egy-két /szakképző évfolyamon/, vagy négy-öt /közoktatási szakaszban/ év alatt a hozzánk járó diákoknak ne csak a tudásuk, hanem az erkölcsi érzékük is fejlődjön. Ehhez közös értékeken, újradefiniált közműveltségen alapuló, toleráns, ugyanakkor az alapelvekben egyetértő, következetes nevelőtestületre van szükség. A tanárok, technikai dolgozók hozzáállása nagyban befolyásolja a tanulók viselkedését is. Ezért fontosnak tartom a közösség fejlesztését az alábbi kiemelt pontokon:  Nevelési szempontból nélkülözhetetlen, hogy a hozzánk járó diákok ne csak a tanórákon legyenek együtt, hanem számos általunk szervezett építő jellegű szabadidős programokon is közösen vehessenek részt (színház-, kiállítás-, múzeumlátogatás; ismert előadók meghívása, igény szerinti programszervezés).  Nevelési szempontból is fontos a tanulói projektek folytatása! Mindezek megvalósulhatnak koncentráltan a projekt rendezvényeken, házi feladatokon keresztül, interaktív iskolai megemlékezések alkalmával. Az idei tanév számos tapasztalattal gazdagított minket, amelyeket minden újszerű esemény után átbeszéltünk. Ezekre építve sikeresebb projekteket tudunk megvalósítani.  Folytatjuk a tantermek átalakítását, amelyek hozzájárulnak a tanulók későbbi sikeres érvényesüléséhez. Az oktatási célok mellett a szociális nevelésben rejlő lehetőségek is kiemelten fontosak.

33

 Szükséges az iskolai pontverseny átalakítása, presztízsének növelése. Úgy kell megvalósítani az új kiírást, hogy abban a nevelési szempontból kiemelt tényezők erősen súlyozva legyenek: kevés igazolatlan mulasztás, kevés fegyelmi vétség stb.  Folytatni kell a négy éve megkezdett öko-projektet. Folytatni kell a diákok /és kollégák/ szemléletének formálását a „zöld iskola” irányában. Ma már elengedhetetlen nevelési feladat a környezettudatos magatartásminták közvetítése. Ki kell alakítani a tanulókban a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás igényét. Ehhez az alapokat az utóbbi években lefektettük.  Komolyan kell vennünk a diákok esetlegesen megjelenő pszichés problémáit és a családdal közösen segítenünk kell őket. Nincsenek kiugró magatartási gondjaink, de látni kell hogy a problémák évre évre nőnek. Különösen a bejövő évfolyamoknál kell nagy hangsúlyt fektetni az egységes nevelési elvekre. A tanárok, technikai dolgozók hozzáállása nagyban befolyásolja a tanulók viselkedését is. Ezért fontosnak tartom a közösség fejlesztését. Az iskolai agresszió elterjedése ellen fontos a pedagógiai, nevelési problémák megvitatása belső és külső pedagógiai szakmai fórumokon. Emellett hangsúlyt kell fektetni a tanárok továbbképzésére, különféle konfliktuskezelési technikák elsajátítására.  Továbbra is fontos feladat az egészséges életmódra nevelés, amelyet kirándulások, sportfoglalkozások szervezésével, felvilágosító, életmód alakító előadásokkal, pozitív személyes példamutatással lehet elérni. A következő időszakban egész életen át tartó életmód-megalapozó programot tervezek indítani, melyben a testi-lelki egészség megőrzése a fő cél. Ehhez tartozó feladat az edzettség, a fizikai teljesítőképesség növelése mellett a sport élményszerű közvetítése, a szabadon választható szabadidős foglalkozások megszervezése. Az egyéni- és tömegsport felkarolását össze kell kötni az iskolához tartozás élményével. Diákjaink általában városi futások alkalmával a rövidebb távok iránt érkelődnek. Célszerű lenne akár maratoni távra is nevezni váltókban. Ezt akár Centrum szintre is lehetne emelni. Az iskolák Centrum verseny keretében pl. Budapest Maratonon is megméretethetnék magukat.  Folytatni kell a nevelési szempontból is releváns közösségi szolgálati tevékenység intézményi támogatását. A meglevő partneri kapcsolatok jó alapot szolgáltatnak a további évekre is.  A kollektív identitás kialakításának elismerten kiemelt területe a tanulmányi kirándulások világa, melynek körét az utóbbi években

34

kibővítettük a szomszédos országok irányába. Fontos hogy tanulóink tisztában legyenek a magyarság összetartozásának fontosságával és egymásra utaltságával. Jelenleg négy magyar iskolával vagyunk partneri viszonyban.  Nevelési szempontból kiemelten fontos a leszakadó tanulók, leszakadó családok támogatása. Ezt arra is fel kell használnunk, hogy lehetőség szerint csökkentsük az oktatási rendszerből való lemorzsolódást. Ehhez toleráns, humánus légkörre és valódi megoldási javaslatokra van szükség az intézmény részéről. Az osztályfőnöki munkaközösség alkalmas jó gyakorlatok elterjesztésére.  Azt gondolom, hogy – bár kétségtelenül nehéz – de fontos feladat a tanulói hiányzások csökkentése, hiszen a sok hiányzás olykor az oktatónevelő munka eredményességét akadályozhatja meg. Ezt természetesen csak a szülőkkel együttműködve lehet megvalósítani. 3.3. Humán erőforrás-menedzsment célok és cselekvési terv Az iskola sikerének kulcsa és záloga a magas szintű tanári munka. Csak az elhívatott, jól képzett, megújulni képes, optimista pedagógus képes sikeres, belső motivált diákokat képezni.  Fontosnak tartom, hogy a kollégákat érintő döntésekbe a lehető legnagyobb mértékben bevonjam a közösséget akár formális akár informális csatornákon keresztül. Ezenfelül szeretném, ha a Károlyi továbbra is feszültségektől mentes, jó hangulatú iskola lenne. Olyan, ahova az új belépő kollégák sikeresen tudnak beilleszkedni.  Továbbra is kiemelt szerepet szánok a pályakezdő kollégák mentorálásának, az egyéni ambíciók, szakmai elképzelések és tervezett pályakarrierek támogatásának.  Támogatni kívánom –szakmailag és lehetőség szerint anyagilag is- a pedagógiai jó gyakorlatok elterjesztését. Ez már jelen tanévben is működött: három kolléga is sikeresen pályázott a Centrum jó gyakorlatos kiírásán. Örömtelinek gondolom, hogy a jelentkezett kollégák teljesen maguktól pályáztak. Ez is jelzi, van motiváció a közösségben.  Minden nehézség és bizonytalanság ellenére a tanári munkában az értékelés alapja a minőségi teljesítmény kell, hogy legyen, ezért nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a minőségpolitikára. Fontos tehát a munka értékelése és elismerése, az állandó visszacsatolás és indokolt esetben a

35

folyamat korrekciója. Támogatni kívánom továbbra is a minősítésre jelentkező kollégákat. Iskolánkban mindeddig tulajdonképpen feszültségmentesen, nyugodt légkörben zajlottak a minősítések, illetve az önértékelés. Az önértékelési munkaközösség stabil szakmai hátteret biztosít a feladat sikeres elvégzéséhez.  Folytatni kívánom a következő években a munkaközösségek struktúrájának átalakítását, mivel az idei tapasztalatok pozitívnak bizonyultak. A három új funkcionális munkaközösség nagyon intenzíven és hasznosan működött.  Az iskola pedagógusai minden kétséget kizáróan számítógép, internet, projektor nélkül is minőségi munkára lennének képesek, mégis a kor szellemének és kihívásainak megfelelően az utóbbi években az infokommunikációs eszközök előtérbe kerültek az oktatásban. Azt gondolom, hogy ez egy előremutató folyamat, támogatni szeretném a jövőben is. Mindehhez a technikai feltételek adottak.  Az iskola NOKS és technikai dolgozók nélkül működésképtelen lenne. A csekély anyagi megbecsültség ellenére is minőségi munkát végeznek sokan közülük. Nehéz a kérdésben mit mondani, hiszen minden erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi ösztönzök elengedhetetlenek lennének. Folytatni kell a tavalyi év végén megkezdett tendenciát, amely belátta ezt. Ezzel párhuzamosan meg kellene oldani az iskolai takarítás kérdésének lassan több éve megoldatlan problémáját. Amit a technikai dolgozókról pozitívumként írtam, az erre a körre sajnos nem igaz. 2011-ben 8 kolléga takarított, jelenleg 4 /takarítana, ha be tudnánk tölteni a státuszokat/. Ezzel kapcsolatban is minden tőlünk telhető lépést meg kívánok tenni, de ebben a kérdésben sajnos nem vagyok derűlátó. Összességében a humán-erőforrással kapcsolatban fontosnak tartom a kibővített iskolavezetés szerepének további növelését, mivel az iskola előtt álló feladatok a következő években olyan jellegűek, hogy többszöri, hatékony megbeszélésekre lesz szükség. Ebbe a folyamatba illeszkedtek be az idei hétfői nevelőtestületi értekezletek.

36

3.4. Működéssel és gazdálkodással kapcsolatos célok és cselekvési terv Az elmúlt öt év során több mint öt évnyi tapasztalattal lettünk gazdagabbak működtetés és gazdálkodás terén. Ennek nyomán a legfontosabb célokat az alábbiakban foglalnám össze:  A bővülő intézményvezetői mozgástér kihasználásával meg kell keresni azokat a pontokat, amelyek észszerű és célirányos fejlesztés mellett költséghatékonnyá teszik az iskolát.  Új intézményi honlapot kell létrehozni, amely megfelel a kor kihívásainak. A jelenleginek a formája elavult, bár az idei tanévben felületi kezelésben részesítettük.  Folytatni kell a pályázati források bevonását az iskolai élet színesítésébe és az infrastruktúra fejlesztésébe.  Az iskolai informatikai hálózatát is fejleszteni szükséges: meg kell vizsgálni a külső szerverek létjogosultság költséghatékonysági és megbízhatósági szempontból.  Növelni kell az intézmény saját bevételeit, mert ezen a téren vannak elmaradásaink. Ehhez helyi marketing kampányt kell folytatnunk.  A felújítási munkáknál is figyelni kell arra, hogy olyan változtatásokat eszközöljünk, amelyek piacképesebbé is tehetik a Károlyit /tornaterem, sportudvar felújítása/.  Az iskola épülete alkalmas a feladatok ellátására. Azonban az alábbi pontokon felújítás lesz szükséges:  járólapok több helyen  kazánok  nyílászárók.

37

4. Összegzés Pályázatom végén összefoglalva, s mintegy némiképp szintetizálva a leírtakat, azt gondolom, az iskola sikeres működtetéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlenül fontos: - az összetartó, jól képzett, megújulni képes nevelőtestület - a szabályos és észszerű működtetés és gazdálkodás biztosítása - az iskola hagyományainak ápolása, újak teremtése - a minőség megtartása, a folyamatos visszacsatolás - hatékony ellenőrzési rendszer Személyes motívumként azt szeretném elmondani, hogy 2002 augusztusa óta tartozom a Károlyi közösségéhez… Azóta tanárként, osztályfőnökként, munkaközösség-vezetőként, nevelési-, majd tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesként, igazgatóként dolgozva a diákok és kollégák megismerhették véleményemet az iskola pedagógiai kérdéseiről, együttműködésünk, közös munkáink során láthatták a pedagógiáról, illetve a munkáról alkotott felfogásomat, munkamódszereimet. Amennyiben megkapom a további bizalmat az igazgatói feladat ellátására, azt gondolom ugyanezen elvek mentén, hasonló módszerrel szeretném a megtisztelő feladatot ellátni. Eddig is a munkában hittem, nem a hangzatos szólamokban, ezután is így tervezem. Ehhez kérem a kollégák, a diákok, a szülők és a Centrum támogatását! Végezetül egy Erich Kästner idézettel zárnám pályázatomat: „Ne tartsátok a katedrát se trónnak, se szószéknek! A tanító nem azért ül magasabban, hogy imádjátok, hanem, hogy jobban lássátok egymást. A tanító nem őrmester, és nem jóisten. Nem tud mindent, és nem is tudhat mindent. (...) A tanító nem varázsló, hanem kertész. Gondozni és ápolni tud, és fog is benneteket. Növekedni azonban magatoknak kell!.”

38

5. Statisztika Tanulói létszám alakulása:

Tanulók nem szerinti megoszlása /2015/:

39

Nyolcadikos tanulói jelentkezések alakulása:

Jelentkezési adatok változása tagozatonként az utóbbi évben:

40

41

Nyelvvizsgával rendelkező tanulók számának alakulása az utóbbi két évben:

42