PÁLYÁZAT. a Béri Balogh Ádám Posta-és Bankforgalmi Szakközépiskola közötti időszakra szóló. igazgatói (magasabb vezetői) megbízására

PÁLYÁZAT A BÉRI BALOGH ÁDÁM POSTA- ÉS BANKFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓI MEGBÍZÁSÁRA

2012

PÁLYÁZAT a Béri Balogh Ádám Posta-és Bankforgalmi Szakközépiskola 2012-2017 közötti időszakra szóló igazgatói (magasabb vezetői) megbízására

Készítette: Bertók Gyöngyi

Vasvár 2012

1


2012

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 2. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 4 2.1. Szabályozási háttér .......................................................................................................... 4 2.2. Beiskolázás ...................................................................................................................... 4 2.3. Gazdasági helyzet ............................................................................................................ 6 2.4. A nevelő-oktató munka ................................................................................................... 8 2.4.1. A nevelőtestület tevékenysége ................................................................................. 8 2.4.2. A nevelő-oktató munka eredményessége ............................................................... 12 3. Vezetési program .................................................................................................................. 14 3.1. Intézményi stratégia ...................................................................................................... 14 3.2. A működés keretei ......................................................................................................... 14 3.2.1. Jogszabályi keretek ................................................................................................ 14 3.2.2. Gazdasági – pénzügyi keretek ................................................................................ 15 3.2.3. Képzési szerkezet ................................................................................................... 16 3.2.4. Szervezeti felépítés ................................................................................................. 17 3.2.5. Emberi erőforrások ................................................................................................. 19 3.2.6. Kapcsolatok ............................................................................................................ 21 4. Összegzés ............................................................................................................................. 23

Mellékletek ............................................................................................................................... 24 Szakmai önéletrajz ............................................................................................................... 25 Oklevélmásolatok ................................................................................................................. 27 Nyilatkozatok ...................................................................................................................... 29 Szakmai gyakorlat igazolása ................................................................................................ 31 Hatósági erkölcsi bizonyítvány ............................................................................................ 32

2


2012

„Fontold meg jól, mit kezdesz; válaszd meg az eszközöket okosságod szerint; munkálj fáradhatatlanul; s ha mindent, amit erőd s körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat, bár a kimenetel óhajtásodnak meg nem felel is.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

1. Bevezetés 1985-től dolgozom a vasvári középiskolában. Szaktanárként, kollégiumi nevelőként, majd osztályfőnökként, a humán munkaközösség vezetőjeként éltem meg közel 20 év eseményeit. 2002-től igazgatóhelyettesként, majd 2003-tól igazgatóként voltam/vagyok részese az iskolánkat érintő változásoknak. A korábban, a postaforgalmi képzés 1972-es bevezetését követően kialakult iskolaszerkezet hosszú évekre meghatározta az intézmény működését. Az ezredfordulóra azonban már egyértelműen látszott, hogy a megújulás, a profilbővítés elkerülhetetlen. Ugyanekkorra tehető az iskola vezetésében, amely sok éven át változatlan összetételű volt, beállt változás: a négy vezetőből három nyugdíjba vonult. Az iskola hagyományaira építve, az értékeket megőrizve, s egyúttal az újabb kihívásokhoz igazodva, azoknak megfelelni szándékozva vettem át az intézmény irányítását. Segítségemre volt, hogy ismertem a tantestület és az intézmény problémáit. Munkámat igyekeztem mindenkor lelkiismeretesen, a felkészültségemnek megfelelő színvonalon, az egyén és a közösség érdekeit szem előtt tartva végezni. Kollégáimmal, munkatársaimmal, a szülőkkel és a diákokkal, a feletteseimmel, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek képviselőivel mindig korrekt kapcsolatok kialakítására és fenntartására törekedtem. Munkatársaim segítségével képesnek érzem magamat arra, hogy az intézmény pedagógiai tevékenységét irányítsam.

3


2012

2. Helyzetelemzés Iskolánk, a Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Vasvár és a Vasi Hegyhát egyetlen középiskolája. A térség (Vasvár és vonzáskörzetébe tartozó 22 település) gazdaságilag hátrányos helyzetű, az itt lakók többsége alacsonyabb iskolai végzettségű, sok a munkanélküli. E körülmények között kínáljuk tanulóinknak a továbbtanulás (szakképesítés megszerzése, felkészítés a felsőfokú tanulmányokra), illetve a munkába állás esélyét. Az alábbiakban az iskola működését meghatározó feltételeket tekintem át.

2.1. Szabályozási háttér Az iskola működését a törvényi, jogszabályi előírásokon túl az Alapító okirat és további iskolai dokumentumok, szabályzatok határozzák meg. A Pedagógiai program, az IMIP, az SZMSZ és a Házirend szövegét rendszeresen felülvizsgáltuk, frissítettük, a jogszabályi és egyéb változásokhoz igazítottuk. Az iskolai alapdokumentumokat legutóbb a TÁMOP-3.1.408/2 számú (a kompetencia alapú oktatás elterjesztése), a TIOP-1.1.1-09/1 számú (Tanulói laptop program) és a TIOP-1.1.1-07/1 számú (A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése) projektekhez, a pályázatban vállalt kötelezettségekhez igazodva módosítottuk. A változtatások során ügyeltünk a dokumentumok közötti koherenciára. Az intézmény alaptevékenysége többször változott az elmúlt időszakban: 2008-ban megszűnt a kollégiumi feladatellátás, 2010-től a gimnáziumi oktatás. A főzőkonyha 2007-es megszűnését követően így tovább szűkült az intézmény tevékenysége. Az intézmény fenntartói jogát Vasvár Város Önkormányzata (1995-től folyamatosan megújítva) átadta a Vas Megyei Önkormányzatnak, majd 2012. január 1-től az iskola (A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján) állami fenntartásba került, és központi költségvetési szervként működik tovább.

2.2. Beiskolázás Intézményünk több éven át vegyes profilú iskola volt, ahol gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátás folyt. Az Alapító okirat 2010. évi módosítása nyomán az iskola tiszta profilú

4


2012

szakközépiskola lett, megszűnt a gimnáziumi képzés. A beiskolázás jelenleg a szakközépiskola 9. évfolyamára, illetve a szakképző, 13. évfolyamra történik. Iskolánk a gazdasági-szolgáltatási szakterületen képez, a 9-12. évfolyamon a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, illetve a közgazdaság szakmacsoportban. A szakképző évfolyamokon postai ügyintéző, logisztikai ügyintéző és szállítmányozási ügyintéző képzés folyik – a tanulók érdeklődésének megfelelően évente 1-2 csoportban. Valamennyi szakma az RFKB által támogatott szakma. A tanulólétszámról: A 2011/2012-es tanévet 80 fő nappali tagozatos diákkal kezdtük meg, évfolyamonként egyegy osztályt tudtunk indítani. A felnőttoktatásban résztvevők 2010-ben leérettségiztek, új osztály azóta nem indult. A nappali tagozatos tanulólétszám alakulása: képzés szerinti megoszlás (fő) 180 160 140

15

120

12

37

100 80 60

13-14.osztály

35 138

23 109

40

100

79

20

9-12.osztály

57

0 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

A kollégium megszűnésével a korábban három megyére (Vas, Zala, Veszprém) kiterjedő beiskolázási körzet beszűkült, ma már inkább csak a kistérségből fogadunk diákokat. S bár a kistérségben elegendő számú 8. osztályos van, ők nagyrészt a közeli megyeszékhelyeken vagy más, nagyobb városban tanulnak tovább. A központi felvételi eljárás során az iskolába felvett kistérségi 8. osztályosok száma: Év: 2007 2008 2009 2010 2011 Fő: 17 17 12 8 11 A 8. osztályosok száma a kistérségben: (A Vas Megyei Munkaügyi Központ adatai) Év: 2007 2008 2009 2010 2011 Fő: 175 168 146

5


2012

2.3. Gazdasági helyzet A tanulólétszám és a feladatok csökkenésével arányosan csökkent az elmúlt években az

34 29 26 24 22

2 2 1 6 3

-9 -5 -2,5 -3,5 -1

A finanszírozás ból (EFt-ban)

32 27 25 18 19

A létszámkeretből

Részmunkaidős

33 28 25,5 22 21

Elvonás az előző Megjegyzés évihez képest

Teljes munkaidős

2007 2008 2009 2010 2011

Ebből Költségvetési létszámkeret átszámítás nélkül

Költségvetési létszámkeret 8órás foglalkoztatásra átszámítva

alkalmazotti létszám és a finanszírozás.

-18.000 Főzőkonyha megszűnése -24.000 Kollégium megszűnése -10.000 -15.000 -10.505

Az intézmény 2012. március 31-ig önállóan gazdálkodó intézmény. Az utóbbi években egyre szűkösebb forrásokból, szigorú takarékossággal kellett gazdálkodnunk. Külső források, mint például a szakképzési fejlesztési támogatások, valamint pályázatok enyhítettek a nehézségeken.

Saját bevételeink ma már szinte csak a termek

bérbeadására korlátozódnak. Egyes iskolai rendezvényekre, illetve a tanulók jutalmazására A Vasvári Középiskoláért Alapítványtól kaptunk támogatást. Az elmúlt években az iskola épületében javultak a létesítményi feltételek. 2005-ben a tulajdonos Vasvár Város Önkormányzata pályázati forrásból (SAPARD) felújította az épületet. Megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső hőszigetelés, homlokzatfelújítás. Ugyanakkor az 1966-ban átadott iskolaépületben szükség van az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, illetve szerkezeti-statikai, szigetelési, átalakítási és akadálymentesítési munkákra. Egyre sürgetőbb a fűtési rendszer teljes felújítása (a rendszer elavult, korszerűtlen, meghibásodása a működést veszélyezteti), a lapostető szigetelése, a tornaterem felújítása (sorozatos beázások miatt) és a tantermek tisztasági festése. Személyi és tárgyi feltételeink (a szakképzésben külső gyakorlati helyszínekkel) biztosítják az intézmény működését. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az intézményben szükséges pedagógus álláshely összesen: 17. Ebből a 2011. évben biztosított: 16 álláshely, betöltve: 14. (Az alacsony óraszámú tárgyakhoz, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók gondozásához a szakos ellátottságot óraadók bevonásával biztosítjuk.)

6


2012

Nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott nincs az iskolában. A technikai létszám: 6 fő (a takarítók és a házfelügyelő részmunkaidőben). Eszközellátottság, az oktatás tárgyi feltételei: A szakmai felszereltség általánosságban jó, a szaktárgyi munkához szükséges eszközökkel rendelkezünk. A kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltaknak alapvetően megfelel az intézmény. Audio-vizuális és informatikai eszközállományunk fejlesztését elsősorban pályázaton nyert pénzösszegek szolgálták. Bővítésre szorul pl. a testnevelési eszközkészlet, a könyvtár és szertárak állománya. A gyakorlati képzés feltételeinek javítását a szakképzési támogatások biztosítják. Tárgyi, dologi feltételeink alakulása: 

Megtörtént az iskolaépület hangosításának kiépítése és a hozzá kapcsolódó eszközök beszerzése. Ennek segítségével felújítottuk az iskolarádió-hálózatot.



Kiépült az iskolai stúdió, ahol a diákok közreműködésével (médiaszakkör) lehetőség van műsorok felvételére, szerkesztésére. A zárt láncú tévé-hálózat újabb lehetőséget ad pl. az iskolai megemlékezések megtartásához.



Pályázati forrásból (HEFOP) megtörtént a taniroda, illetve a számítástechnika terem villamosvezeték-hálózatának cseréje, valamint tárgyi eszközök és bútorzat beszerzése, cseréje.



A tanirodai eszközbeszerzés részben pályázati (HEFOP, decentralizált) forrásból, részben fejlesztési támogatásból valósult meg. Ezek a fejlesztések biztosítják, hogy diákjaink a legkorszerűbb eszközökkel sajátíthassák el a szakmát.



A TÁMOP és a TIOP pályázatok további lehetőséget adtak elsősorban az informatikai eszköz-ellátottság javítására, korszerűsítésére. A projektek során beszerzett eszközök a fenntartó tulajdonában vannak, az intézmény használatra kapta azokat.

Egyéb belső átalakítások: 

A diákok és a tanárok komfortérzetét növelik a zsibongóban és egy szertárban elhelyezett körasztalok, illetve az udvaron felállított pavilon, ami akár szabadtéri órák megtartására is alkalmas. Részben kicseréltük a tanári szoba bútorzatát, valamint kialakítottunk egy szülői fogadóhelyiséget.



Az intézmény vagyonvédelmét szolgálja a 2009-ben, saját erőből kiépített külső térfigyelő rendszer.

7


A

2007-2011.

közötti

időszakban

az

intézményben

2012

végrehajtott

beruházások,

eszközbeszerzések (E Ft-ban): 2007 Informatikai beszerzések, ügyviteli és egyéb gépek Biztonsági kamerarendszer Mindösszesen

3.942

2008 3.178 2.982*

2009 3.980

2010

Összes ráfordítás 6.949 29.022

2011

6.360

1.497

1.497 30.519

Az informatikai beszerzéseket támogatta még több millós értékben a TÁMOP-3.1.4-08/2, a TIOP-1.1.1-09/1 és a TIOP 1.1.1/07/1 jelű pályázat. A saját beszerzések szakképzési fejlesztési támogatásból, illetve egyéb (*) pályázatból valósultak meg.

2.4. A nevelő-oktató munka 2.4.1. A nevelőtestület tevékenysége Az elmúlt évtizedekben a magyar közoktatásban zajló, ma is tartó, folytonos változások, változtatások a pedagógusoktól nagyfokú alkalmazkodó képességet, elsősorban innovatív készséget kívántak meg. A pedagógiai program, helyi tanterv és szakmai program kidolgozása, illetve folyamatos felülvizsgálata, megújítása ezeknek az éveknek az egyik legfőbb kihívása volt. A munkába sikerült bevonni a tantestület nagy részét, a feladatokat egymás között megosztva, fejlesztő teamek irányítása mellett oldottuk meg. A szakmai programunkat 2003-tól több alkalommal kellett módosítani. Az OKJ-ben foglaltaknak megfelelően került sor ez idő alatt háromszor a postaforgalmi képzés megújítására. Ugyancsak jogszabályi előírás indokolta a szakmai orientáció és alapozás kereteinek módosítását. Ezen túlmenően a képzési kínálat bővítése kívánta meg további szakmai programok kidolgozását: európai üzleti asszisztens, logisztikai ügyintéző (kétszer), szállítmányozási ügyintéző (kétszer). Ez utóbbi képzés szabályozásának módosítását a tervezett légi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítéshez közelítés indokolta. A 2008/2009. tanévben ellenőrzést folytatott az intézményben az Oktatási Hivatal a szakmai orientáció, a szakmacsoportos alapozás és a közismereti tárgyak oktatásba beépülése tárgykörben. A hivatal megállapításai alapján az intézmény alapdokumentumai megfelelnek a központi szabályozásnak. A Pedagógiai program informatív jellege teljesül: a programból az iskola képzési típusai, azok átjárhatósága, illetve a szakképzés sajátosságai kiolvashatók, a tanuló választási lehetőségei, a továbbtanulás módja kiderül.

8


2012

Az iskola 2006-ban szerződést kötött a magyarországi Gyakorló Cégek Cégszolgálati Központjával. Ennek keretében egy vállalat alapításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat gyakorolhatnak a tanulók. Az intézményi életet szabályozó más dokumentumok (IMIP, Gyakornoki szabályzat, Esélyegyenlőségi

terv,

SZMSZ,

Házirend,

Kollektív

szerződés)

kidolgozására

az

iskolavezetés és a nevelőtestület tagjaiból álló csoportok szerveződtek. Önkéntes ad hoc csoportok bonyolítják le az iskolai évfordulókat, rendezvényeket. Így valósult meg pl. az iskola fennállásának 50. évfordulójára szervezett jubileumi rendezvénysorozat. Fontos hozadéka a jubileumnak „A vasvári középiskoláért” alapítvány létrehozása, amit 2005-ben nyilvántartásba vettek. A jubileumi hét eseménye volt az új iskolazászló avatása, s az útjára indított „Találkozók könyve”, ill. az emlék-CD – az iskolatörténet újabb dokumentumai. A pedagógiai munka személyi feltételei jók. A tantestület tagjainak képzettsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak. A szakos ellátottságot – szükség esetén - óraadók bevonásával biztosítani tudjuk. Az elmúlt évek tanártovábbképzései, a pedagógusok iskolai rendszerű képzésbe bekapcsolódása a szükséges végzettségek megszerzésére, illetve a szakmai-módszertani ismeretek megújítására, az új szakmák oktatására felkészülésre szolgált. A Világ-Nyelv programba bekapcsolódással 5 pedagógus kapott lehetőséget idegen nyelvi képzésben részvételre (120 órás, alapfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam angol nyelvből). A pedagógusok informatikai felkészültsége: Az iskola pedagógusai közül 4 fő rendelkezik felsőfokú vagy OKJ-s informatikai végzettséggel. Informatikai témájú pedagógus továbbképzésen vett részt 12 fő. Alapszintű informatikai ismerettel minden pedagógus rendelkezik, az informatikai eszközöket a tanítási órán a többség használja. Az intézmény pedagógusai az elmúlt években több módszertani képzésben is részt vettek. A kompetencia alapú programcsomag elemeit, az egyéni fejlesztéseket, a kooperatív tanulási formákat igyekeznek a lehető legtöbb tanulócsoportban alkalmazni. 

Iskolánk a Savaria TISZK partneriskolájaként több program, illetve fejlesztés részese volt.



Iskolánk bekapcsolódott a HEFOP 3.1.4. „Vasi gyermekekért – jövőnkért” pályázati programba. A képzésben összesen 6 pedagógus vett részt. Kollégáink a szövegértés-

9


2012

szövegalkotás, az idegen nyelvi kompetenciák, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák területre kidolgozott oktatási programokkal, programcsomagokkal ismerkedtek meg. 

„Az élet iskolája” készségfejlesztő programban két kolléga vett részt. A program célja a tanulók szociális és életviteli kompetenciáinak fejlesztése, valamint felkészítésük saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére, a munka világában való eredményes eligazodásra, az együttműködésre.



Részt vettünk/veszünk a kompetencia alapú oktatás megvalósítását célul kitűző Európai Unió-s pályázati projektben, a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázatban. Ennek keretében szakmai és módszertani fejlesztések zajlottak az iskolában, egyedi projekteket is készítettünk. A projekt megvalósításában 7 pedagógus vett részt közvetlenül, de a fejlesztéseken az egész tantestület dolgozott, és az összes diák is érintett volt az implementációban.



A TIOP-1.1.1-09/1 számú pályázat, az „IKT-val támogatott oktatási környezet kialakítása Vas megye közoktatási intézményeiben” (Tanulói laptop program) megvalósítása során az elnyert 55 db netbook segíti egy olyan oktatási környezet kialakítását, ahol - a bevont tanulócsoportok esetében - az adott kompetenciaterület tanóráinak 30%-ában minden diák külön-külön eszköz használatával tanul.



A TIOP 1.1.1/07/1 jelű, „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázathoz kapcsolódóan részt vettünk az IKT alapú módszertani és az SDT használatát elősegítő pedagógus továbbképzésen. A tantermi csomagok (interaktív tábla+notebook+projektor) felhasználásáról bemutató órákat tartottunk a szülők számára.

Iskolánk sikeresen szerepelt további pályázatokon. (Az intézmény pályázati aktivitását jelzi, hogy a Vas Megyei Önkormányzat intézményei között – a 2006 októberétől 2008 októberéig tartó időszakot vizsgálva – iskolánk a 7. helyen állt 18 benyújtott pályázattal.) Az elmúlt időszak nyertes pályázatai között legjelentősebbek a Munkaerő-piaci Alap pályázatain nyertesek. (2005-ben 3.500 eFt, 2008-ban 2.932 eFt támogatást kaptunk a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére.) A könyv- és médiatár fejlesztését szolgáló pályázatok lehetőséget adtak az állománybővítésre, máskor iskolai rendezvények lebonyolításához nyertünk nekünk jelentős összegeket.

10


2012

2010-ben iskolánk részt vett a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Apáczai Programigazgatóság által meghirdetett „Határtalanul!” programban, amelynek keretében diákjai közül többen eljutottak Erdélybe. A pályázat a diákok közötti, határokon átívelő személyes kapcsolatok kialakítását segítette, közösen végrehajtott cselekvések támogatása révén. A Vasvári Középiskoláért Alapítvány sikerrel pályázott az oktató-nevelő munka megújításához kapcsolódó programcsomagra, aminek megvalósításában a kollégák aktívan közreműködtek: hagyományőrző napot, országismereti programokat, regionális vetélkedőket szerveztek. Jelenleg a Lions Club Zalaegerszeg-Göcsej jótékonysági nonprofit szervezet pályázatában veszünk részt, amelynek célja az önzetlen segítségnyújtás. Ily módon mintegy megelőztük a köznevelési törvénybe foglalt, a diákok számára előírt közösségi szolgálat bevezetését, ugyan nem teljes körűen, de több tanulót bevonva. A tanulók vállalták, hogy pár hónapon át segítenek a helyi Idősek Otthona dolgozóinak, s rendszeresen látogatják az Otthon lakóit. A pályázat koordinálása megkívánta a pedagógusok közreműködését. 2012 tavaszán kerül sor a MASZRE-pályázat megvalósítására. Ennek keretében az iskola diákjai felkeresik a Vas megyei irodalmi emlékhelyeket. Az iskola a kezdetektől részt vesz az Útravaló programban, ami a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását, érettségire felkészítését segíti. 2009-ben a tanulmányi eredmények alapján egy mentor tanár és mentorált tanulója elnyerte a „kiváló tanuló – mentor pár 2009” címet. A nevelőtestület tagjai munkájukat a pedagógiai programban, a helyi tantervben, valamint az éves munkatervekben foglaltak alapján végzik. A tanulócsoportokat a Közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározottakat figyelembe véve alakítottuk ki. A tehetséggondozást és felzárkóztatást

részben

a

tanórákon,

részben

a

differenciált

képességfejlesztésre

rendelkezésükre álló időkeretben (nem kötelező tanórai foglalkozásokon) szerveztük meg. Az intézményben mindig volt lehetőség tömegsportra, és jóval szerényebb mértékben szakkörökre is. A 2010-2011. tanévre - a takarékossági intézkedések eredményeképpen - a rendelkezésre álló órakeret nagy mértékben leszűkült, illetve a közalkalmazotti tanács tagjai és a munkaközösség-vezetők nem veszik igénybe órakedvezményüket. A nevelésben, a tanulókkal való bánásmódban iskolánk őrzi azokat a hagyományokat, amelyek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez kapcsolódnak. A diákrendezvények, az iskolai

11


2012

ünnepélyek és megemlékezések, a vetélkedők és kirándulások mind-mind lehetőséget adnak egyrészt arra, hogy tanítványainkat több oldalról is megismerjük, másrészt arra, hogy ezen alkalmak nevelési hatását kihasználjuk. A diákönkormányzat tevékenységének segítését, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, az iskola és a szülői ház, illetve a város többi intézménye közötti kapcsolattartást a megbízott pedagógusok felelősséggel ellátják. 2.4.2. A nevelő-oktató munka eredményessége Iskolánk

tanulóinak

tanulmányi

teljesítménye

változó.

Munkánkat

nagymértékben

befolyásolja, hogy a tanulók zöme egy gazdaságilag elmaradott térség lakója, ahol magas a munkanélküliség, ahol sokan esélytelennek látják a jövőjüket. A családok alacsony iskolázottsága, igényszintje meghatározó a diákok számára. Az elszegényedés, a kilátástalanság leginkább a már úgyis hátrányos helyzetű családokat, s az ott növekvő fiatalokat sújtja. A beiskolázási körzet beszűkülése egyúttal azt is jelentette, hogy diákjaink között egyre nagyobb arányban vannak jelen a térségből érkező és szociokulturális szempontból is hátrányos helyzetűek. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve: 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év

Eredmények Elért pontszám Az országos átlag %-ában Elért pontszám Az országos átlag %-ában Elért pontszám Az országos átlag %-ában Elért pontszám Az országos átlag %-ában Elért pontszám Az országos átlag %-ában

Szövegértés 479 95,60 % 502 99,20 % 473 95,17 % 477 96,16 % 1544 95,30 %

Matematika 463 92,78 % 477 95,59 % 463 94,48 % 453 92,60 % 1497 92,80 %

Az intézmény egy évben sem érte el az országos átlagot, de egy esetben sem tért el attól 8%nál magasabb mértékben. A teljesítmény egyenletes - az új tanulási módszerek bevezetése, alkalmazása sem javított jelentősen az eredményeken. Néhány évre vonatkozóan ismerjük a CSH (családi háttér), illetve a HEI (hozott érték index) eredményeket is. Ezek azt mutatják, hogy mind olvasásértésből, mind matematikából az eredmény nem különbözik szignifikánsan a várhatótól.

12


2012

Az érettségi és szakmai vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve: 2007 Érettségi  Nappali  Esti Szakmai vizsga  Logisztikai ügyintéző  Európai üzleti asszisztens  Postai üzleti asszisztens  Postai ügyintéző

3,13 Elmélet

2008 2,89 4,30

2009 2,89

2010

2011

3,03 2,69

2,62

4,44

3,43

4,21

3,84

Gyak.

3,00 3,40 3,10 2,95 3,85 3,53

Az eredmények azt jelzik, hogy a szakmai tantárgyakban sikeresebben tudnak teljesíteni az intézmény tanulói, ami előrevetíti, hogy szakmailag megállják majd a helyüket a munkahelyükön. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny - eredmények: Az iskolánkban legnagyobb hagyományú postai képzés során mindig jó színvonalon folyt az oktatás, diákjaink előkelő helyezéseket értek el a szakmai tanulmányi versenyeken, elhelyezkedési esélyeik jók voltak. A folyamat nem tört meg, diákjaink ma is ott vannak az országos döntőkben. 2007-ben egy tanulónk, 2008-ban két tanulónk, 2010-ben egy tanulónk az OSZTV-n elért eredményük alapján mentesültek a szakmai vizsga teljesítése alól.

13


2012

3. Vezetési program Az elmúlt években átalakult az ország termelési, gazdasági szerkezete, szakemberszükséglete, képzési igénye, s átalakult a korábbi műveltségkép is. Iskolánknak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy várhatóan a következő években is növekedni fognak az egyenlőtlenségek, illetve felerősödnek a használható tudás, a munkaerőpiacon hasznos, megszerzett ismeretek. Ma már egyértelműen látszik az is, hogy a szülők, a diákok, a társadalom egésze új értékeket részesít előnyben. E kihívásoknak megfelelni akkor tudunk, ha az új igényekhez felzárkózva reagálni tudunk azokra a jelenségekre, amelyek a jelen és a jövő iskolarendszerére hatnak. E szempontból kulcsfontosságúnak tartom az iskola képzési szerkezetének, kínálatának tudatos alakítását, a szervezetfejlesztést, ami nem mehet végbe a humán erőforrás fejlesztése nélkül, ill. az intézményi minőségirányítási rendszer működésének folytonosságát, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését.

3.1. Intézményi stratégia A következő öt év legfontosabb célkitűzései: 

az intézmény működőképességének megtartása



az óratervek, szakmai programok módosítása, törvényi változásokhoz igazítása



a hagyományok, erkölcsi értékek megőrzése, erősítése



az oktatás színvonalának emelése



az infokommunikációs eszközök használatának erősítése



az innovatív kezdeményezések támogatása



a mérési-értékelési rendszer finomítása



jó munkahelyi légkör megőrzése, javítása

3.2. A működés keretei 3.2.1. Jogszabályi keretek 2011 decemberében a középfokú oktatást érintően több módosítás, illetve új jogszabály jelent meg. Közülük legjelentősebb, az iskolák működését alapvetően meghatározó két törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakmai képzésben a gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításában fontos szerep jutott eddig a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvénynek, ami szintén változott (2011. évi CLV. törvény). Az új

14


2012

jogszabályok érdemi változásokat vezetnek be, új célokat és értékeket fogalmaznak meg. Bevezetésük fokozatosan, több lépcsőben történik. A változások egy része már 2012. január 1-jétől hatályos, mások későbbi időpontokban lépnek hatályba. Az iskolavezetés és a nevelőtestület elsődleges feladata, hogy a módosításokat megismerje, azok teljesítésére felkészüljön, s azokat az előírásoknak megfelelően bevezesse. Ugyancsak folyamatos figyelmet

kíván

az

e

törvényekhez

igazított,

majdan

megjelenő

végrehajtási

kormányrendeletek megismerése. A közeljövőben az iskolai alapdokumentumok átdolgozása jelent újabb kihívást a nevelőtestületnek. Az új törvények várhatóan hatással lesznek az intézmények felépítésére is. Erről a 3.2.3. részben lesz szó. 3.2.2. Gazdasági – pénzügyi keretek Mint azt a Helyzetelemzés-ben már érintettem, az iskola működését a fenntartó eddig, ha szűkös keretek között is, de biztosította. Ugyanakkor 2012-re az előzetes kincstári költségvetés nem fedezi az éves működést, a dologi kiadásokat az előző évihez képest több mint 60%-kal csökkenti! A tervezett összeg a minimális működést sem biztosítja, alacsonyabb, mint csupán az elmúlt év szolgáltatási (villamos energia, távhő, víz- és csatornadíj) kiadásai. Az intézményben az alkalmazotti létszám (a tanulólétszám csökkenését és a költségvetési megszorításokat követve) az elmúlt 6 évben 50%-kal csökkent. A közalkalmazottak a jogszabályban meghatározott minimális mértékű juttatást kapják. A jelenlegi létszám tovább nem csökkenthető, pedagógiai alapfeladatainkat jelentős áldozatok árán, az alábbi módon tudjuk ellátni: A közoktatási törvényben biztosított órakeretet teljes mértékben nem használjuk fel. A Közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, valamint a szakszervezeti bizalmi nem veszik igénybe a jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezményüket. A nevelőtestület a differenciált foglalkozásokat díjazás nélkül, a munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében látja el, illetve az érettségi és szakmai vizsgán díjazás nélkül közreműködik. Ebben a helyzetben a következő lehetőségekkel kell számolnunk: 1. Az eredeti költségvetési előirányzat nem változik, az intézmény működése közel négy hónap után ellehetetlenül. 2. Megemelt összegű költségvetésből a tanév végéig működik az iskola. 3. Reméljük, hogy az átalakuló intézményrendszerben hosszabb távon is helye lesz az iskolának, s ehhez a szükséges források, intézményfinanszírozás rendelkezésre áll.

15


2012

Az első két esetben a hosszú távú tervek is ellehetetlenülnek, a középpontba a túlélés kerül. Ez kedvez az egyéni tervek felerősödésének, az intézményi célok helyébe az egyéni célok kerülnek, s a már korábban is jelenlévő bizonytalanság még nagyobb teret nyer. Hosszú távon tervezni csak a harmadik esetben lehet. A következőket ennek szentelem. 3.2.3. Képzési szerkezet Képzési rendszerünk átalakításában, a kínálat bővítésében elsősorban a meglévő humánerőforrást, valamint a kialakított szakmaszerkezethez illeszkedő infrastruktúrát vettük figyelembe. A fenntartó – az iskola javaslataira nyitottan – e változásokat az Alapító okirat módosításával engedélyezte. Az eddigi legfontosabb változások: 

2003-tól ECDL vizsgaközpontként működünk



2004-től új szakképzések bevezetése (logisztikai ügyintéző, európai üzleti asszisztens)



2005-ben megállapodás BGF-fel felsőfokú szakképzés indítására. (üzleti, banki szakügyintéző)



2006-ban felnőttoktatás indult esti tagozaton



2006-tól tanulószerződés a postai képzésben (A Magyar Posta továbbra is igényt tart postai szakemberek képzésére, évente 20 fő számára kínálja fel a tanulószerződés lehetőségét.)



2007-ben az új OKJ szerinti moduláris képzés bevezetése



2008-ban újabb szak felvétele a képzési kínálatba (vállalkozási ügyintéző). Mivel mára a közgazdasági jellegű képzésekből már túlkínálat van, a jövőben várhatóan nem számolhatunk annak indításával.



2010-ben újabb szakma oktatását kezdtük meg (szállítmányozási ügyintéző)



2011-ben kidolgoztuk a légi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés szakmai programját. E két utóbbi képzés egyazon szakképesítés elágazásai, a tervezésben ügyeltünk az átjárhatóságra, az egyes modulok beszámíthatóságára.

További lehetőségeink: 

Az orientációs és alapozó oktatásba beépítettük a gyakorlati ismeretek átadását. A 910. évfolyamon a mindennapi élet diákjaink számára is ismert példáiból kiindulva közvetítjük az elméleti ismereteket. Ennek lehetőségét az óraterv átalakításával megteremtettük: az orientációs elméleti és gyakorlati tárgyak óraszámából a gyakorlati foglalkozások a 2007/2008-as tanévtől nagyobb arányban részesednek. Az

16


2012

arányok módosításával elértük, hogy ezeket az órákat a költségvetés (normatíva) által finanszírozottan csoportbontásban tanítjuk. A 11-12. évfolyamon a gazdálkodás, a közgazdaság és marketing ismeretek életszerű helyzetekkel, esetleírásokkal közelebb hozhatók a tanulókhoz. Mindennapi pedagógiai gyakorlatunkban a továbbiakban is ezt erősítjük. 

Az új köznevelési és szakképzési törvény kimondja, hogy a szakképzésben az egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv alapján folyik az oktatás. Ez felerősíti a 9-12. évfolyamon zajló szakmai oktatást, a szakmai elméleti és gyakorlati képzést. Kérdés, hogy az OKJ-ben meghatározott ágazatok mennyiben térnek majd el a

jelenlegi

rendszertől.

Az

eddigi

szakterületekhez

vagy

inkább

a

szakmacsoportokhoz közelítenek-e? Mivel iskolánkban évtizedek óta ügyintéző jellegű képzések folynak, elsősorban a gazdálkodási-szolgáltatási szakterületen, ezen belül a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, a meglévő személyi és tárgyi feltételekkel a hasonló tartalmú ágazatban és szakmai kerettanterv szerint

oktathatunk

a

jövőben.

A

szakképzés

átalakuló

rendszerében

a

szakközépiskolában az OKJ-ben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Ezekről az előzőekben már szóltam. Ettől teljesen eltérő képzési területek bevonása olyan mértékű humánerőforrás- és dologi beruházást kívánna, amire jelen gazdasági helyzetben nem látok esélyt. 

A szakközépiskolai képzés valamennyi évfolyamán hangsúlyt kell helyezünk arra, hogy a lexikális tudás mellett kapjon nagyobb szerepet a gyakorlati tudás, hogy tanítványaink biztos szakmai alapismeretekhez jussanak, őket igényességre, önálló munkavégzésre szoktassuk. Fel kell készítenünk őket a munkaerőpiac elvárásaira, a nagyfokú munkabírásra, terhelhetőségre, arra, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a munkáltatói elvárásokhoz. Ezek alapvetően nem tantárgyi követelmények, de e szempontoknak valamennyi tantárgy kapcsán érvényesülni kell.

3.2.4. Szervezeti felépítés Iskolánk szervezeti egységei élén felelős vezetők állnak, akik az adott egység működését közvetlenül irányítják, ellenőrzik. Ezen egységek lefedik az intézmény különböző szakmai feladatait, ezért azok működtetésére a jövőben is szükség van. A pedagógiai munka irányítását az igazgató mellett az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető végzi.

17




2012

Az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti az igazgatót akadályoztatása esetén. A minőségbiztosítási csoport vezetőjeként tervezi és szervezi az intézményi minőségirányítási programban foglalt feladatok végrehajtását, azt ellenőrzi, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. Összeállítja a délelőtti és délutáni foglalkozások rendjét, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésében figyelemmel van az órarendre.



A gyakorlati oktatásvezető feladata valamennyi, szakképzéssel kapcsolatos oktatónevelő munka szakmai irányítása. Kiemelkedő szerep jut neki a gyakorlati képzésben közreműködőkkel való folyamatos kapcsolattartásban, a gyakorlóhivatali, tanirodai munka, az évközi és nyári összefüggő szakmai gyakorlat megszervezésében.



Az iskola gazdálkodásának szervezője, felügyelője a gazdasági vezető, aki irányítja a gazdasági és technikai alkalmazottak munkáját. A megyei intézményfenntartó központ fenntartásába átkerült intézményként az iskola 2012. április 1-jével önállóan működő költségvetési szervvé alakul át. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása a MIK hatáskörébe kerül. Amennyiben ezen feladatokat a MIK az intézményhez „delegálja”, a gazdasági vezető foglalkoztatására a jövőben is szükség lesz. A gazdasági – ügyviteli feladatok ellátásához azonban minden esetben szükséges legalább egy alkalmazott.

A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályosan rendelkezik – az eddigiektől eltérően – a vezetők kötelező létszámáról, illetve a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottakról. Ugyancsak 2013. szeptember 1-jétől hatályos, hogy az állami fenntartó szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el. Ennek megfelelően, az új szakképzési törvény szerint a jövőben várhatóan átalakul a fenntartói struktúra, ami hatással lesz az intézmények felépítésére is. A változások ma még előre nem láthatók, így azokra tervezni biztonsággal nem lehetséges. Adottak azonban az új előírt minimális létszámok, amik előre jelzik a lehetséges átalakulásokat, a szakképzés koncentrálásának lehetőségeit. Számunkra kiindulópont lehet a Vas megyében, a két TISZK keretében tanulók jelenlegi száma. A Savaria TISZK a megyeszékhely szakképző intézményeit fogja össze, míg a Vasi TISZK a megye többi, állami, önkormányzati középfokú szakképző iskoláját. A tanulólétszám a szombathelyi iskolákban több mint a kétszerese a vidéki iskolákban tanulók számának. A demográfiai változásokból adódóan a nagyváros „elszívó” hatása a jövőben még inkább érvényesülhet. Támogatom egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a centrum (megyeszékhely) mellett a vidék is életképes maradhat. Ezt különösen fontosnak érzem a

18


2012

hátrányos helyzetű térségekben, ahol a népesség megtartásának egyik eszközeként, a fejlődés zálogaként a nevelési-oktatási intézményekre fontos szerep hárul. 3.2.5. Emberi erőforrások Az emberi tényező szerepének fontossága vitathatatlan egy olyan szervezetben, mint az iskola, ahol a nevelő-oktató munka során együttműködnek a pedagógusok, ill. a nevelő-oktató tevékenységet támogatók, a technikai és ügyviteli dolgozók, valamint a diákok. Az iskola működése szempontjából fontos, hogy az egyes ember törekvéseit összhangba tudjuk hozni az intézmény célkitűzéseivel. Ez jelenti egyrészt a szervezeti egységek együttműködésének erősítését, másrészt a diákokban rejlő képességeknek a felismerését és fejlesztését. A diákoknak az iskolába érkezéskor tapasztalható alacsony neveltségi és tudásszintje megköveteli, hogy legyünk tekintettel a diákok összetételére, ambícióira, s pedagógiai tevékenységünket az ő szolgálatukba állítsuk úgy, hogy közben világosan fogalmazunk meg számukra elérhető célokat. Ez utóbbihoz ad támpontot a „Kistérségi eredmények a kompetenciamérésben” című írás, amelyben a szerző, Kocsis Ferenc közgazdász a hátrányos helyzetű kistérségek és a kompetenciamérés eredményei közötti összefüggésre mutat rá. Megállapítja, hogy az oktatási eredményeket elég erősen befolyásolja az, hogy milyen is a kistérség helyzete a munkanélküliség szempontjából. A települések eltérő szociális helyzete (népességtartóképesség, munkahellyel való ellátottság, elvándorlás, elöregedés, stb.) szintén nagy mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményeket. A 8. osztályosok 2008-as adataiból látható, hogy a vasvári kistérség eredménye a nyugat-dunántúli régióban szinte egyedülállóan gyenge. S tudjuk, hogy ebben a kistérségben hosszú évek óta a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliek száma. Az alacsonyabb tanulói teljesítményre hatnak a munkanélküliségből fakadó problémák, mint pl. a szülők depressziója, a családban mindennapossá váló feszültség, a kiúttalanság érzése, a szabadidő céltalan eltöltése és a pénztelenség. A tanuló otthonról hozott szocializációs hátránya megmutatkozhat a rosszabb eredményben. Diákjaink egy része motiválatlan, érdektelen, nincs jövőképük, csökken a tanulási kedv, a diákok és szülők érdeklődése az iskola és a tanulás iránt általában. Mivel a szülők jövőképe bizonytalan, a gyerekeké is az lesz. Nem látják, hogy bármi értelme lenne a tanulásnak, nem érzik, hogy az hatással van az életükre. A klasszikus értékek elvesznek, nincsenek egyértelmű szabályok, a szülők egy része maga sincs tisztában az értékekkel, hogyan is adhatná tovább azokat gyermekének?

19


2012

Ebben a helyzetben fontos, hogy rávezessük a diákokat arra, megnőtt a felelősségük saját életük formálásában. Minden tanár feladata a diákok általános műveltségének emelése, a kommunikációs kultúra elsajátíttatása. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógiai munka hatékonyságának növelése, a régi-új módszerek (pl. differenciált foglalkoztatás, kooperatív tanulás) eredményes alkalmazása. Az egyénre irányuló fejlesztésben kiemelt szerepe van a motivációk kialakításának, a tanulói aktivitásnak. Valamennyi műveltségterületen legyen meghatározó a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése. A pusztán verbalitáshoz, a tanórai előadáshoz kötött szemléltetést váltsa fel a mozgásos, cselekvéses, az érzékszervi és szociális tanulás fejlesztése. Mindezen belül a közismereti tantárgyak szolgálják a humán műveltség emelését, formálják a tanulók szemléletét, a reál tantárgyak tanításában a szemléltetés és a kísérletek keltsék fel a természettudományok iránti érdeklődést. Az informatika oktatásában az alkalmazható ismeretek és készségek kerüljenek a középpontba. A testnevelési órák és sportköri foglalkozások segítsék az edzettségi állapot növelését, az egészséges életmód iránti igény kialakítását. Az iskolai könyvtár és internethozzáférés biztosítsa az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Pedagógiai

programunk

tartalmazza

az

intézményben

folyó nevelő-oktató munka

ellenőrzésének, értékelésének rendszerét. Célunk az legyen, hogy az értékelés további eredményes munkára motiváljon. A követelményrendszer működtetése következetes, fegyelmezett munkavégzést kíván pedagógustól, tanulótól egyaránt. Sikeres akkor lehet, ha differenciál (a tanulót elsősorban önmagához, korábbi teljesítményéhez méri) és tolerál, segíti az oktatás szereplőit. A pedagógus napi munkájában tetten érhető a minőség biztosítása, amikor e feladatainak eleget tesz, azaz munkáját tudatosan, előre tervezetten és átgondoltan végzi, mesterségbeli tudását önképzéssel, továbbképzéseken folyamatosan karbantartja, növeli. Sikeressé csak úgy tehető az intézmény, ha elérjük, hogy a diákok és a kollégák is motiváltak legyenek a jobb eredmények elérésére. Elengedhetetlen, hogy a pedagógusok egységes szemléletet alakítsanak ki a nevelésben, a tanulókkal való bánásmódban. A közös követelményrendszer, az azonos értékelés és megítélés, a következetesség alapvetően befolyásolja munkánk hitelét és eredményességét. Fontos, hogy az alkalmazottak elkötelezettek legyenek a minőségi munkavégzés, az iskola fejlődése iránt. Az információk megosztásával, a hozzászólás lehetőségével továbbra is biztosítom a döntéshozatalban való részvételt. Hiszem, hogy ez együttműködést és bizalmat eredményez. Egy ilyen környezet pedig nagy valószínűséggel képes az iskolai élet szereplőinek érdekeit összehangolni.

20


2012

Az ember munkakedvének, munkaintenzitásának alapvető feltétele, hogy pozitív munkahelyi légkör vegye körül. Mindennek alapfeltétele a biztos, megfelelő megélhetést biztosító munkahely. Hogy sikerül-e megtartani, az túlmutat az iskola hatáskörén. A feladatok arányos elosztásával, a pedagógusok egyenletes leterhelésével, a sikerek, eredmények kiemelésével és a pedagógusközösséget összekovácsoló, összetartó közösségi programokkal kívánom elérni, hogy mindenki jól érezze magát az itt töltött időben. Az elmúlt évek fejlesztései is bebizonyították, hogy a tantestület fogékony az újra. A tanórákon alkalmazható újfajta módszereket lehetőség szerint kiegészítjük a tanórán kívüli foglalkozásokkal. A pályázatok figyelése, az azokon való indulás lehet az egyik záloga annak, hogy a hagyományos oktatási formák kiegészüljenek a diákokhoz közelebb álló programokkal. Az innovatív törekvéseket a jövőben is támogatom. 3.2.6. Kapcsolatok A diákok megismerésében, az iskolai életben nagy szerephez kell hogy jusson az empátia. Meg kell őrizni, illetve törekedni kell a pedagógusok és a diákok közötti személyes kapcsolatok kialakítására. A kiegyensúlyozott, közvetlen tanár-diák viszony segítheti céljaink elérését. A diákrendezvények, tanórán kívüli programok (pl. avató, egészségtúra, kirándulások stb.) az iskolában együtt eltöltött időt teszik élményszerűbbé. Pedagógus és szülő egymás kölcsönös megismerését szolgálják az évente általában két alkalommal összehívott szülői értekezletek és a hozzájuk kapcsolódó fogadóórák. Ezt egészítik ki az alkalmankénti találkozások, amelyek akár a pedagógus, akár a szülő kezdeményezésére jönnek létre. Hagyományos iskolai rendezvényeinken (pl. szalagavató, ballagás) is van lehetőség a személyes találkozásra. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzve el kell érnünk, hogy a szülő tudja, milyen célok érdekében, milyen alapelvek szerint dolgozunk. Az iskola dolgozóinak kapcsolata megfelelő. A közösségi programokban, például az ünnepi készülődésben közösen vesz részt tanuló, pedagógus és a többi alkalmazott. A munkaközösség-vezetőkkel és az érdekképviseleti szervek vezetőivel (szakszervezet, közalkalmazotti tanács), valamint az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség vezetőjével a kialakult gyakorlatnak megfelelően kerül sor tanácskozásokra, kibővített vezetői megbeszélésre. Az iskolában folyó munka hatékonyságát segítő megbeszélésekre a nevelőtestület egészét átfogó fórumon is sor kerül. A már korábban kialakított rendszert folytatva: havonként szervezett formában is lehetőség van az intézményt érintő kérdések

21


2012

megvitatására. A kollégák tájékoztatásában néhány éve már az iskolai hálózatot is felhasználjuk. A technikai feltételek adottak: minden pedagógus rendelkezik saját használatba kapott laptoppal, és a vezeték nélküli hálózat az iskola bármely pontjáról elérhető. A belső információáramlást segíti az iskolai számítógépes hálózat, a weblap és az iskolarádió. A külső tájékoztatást szolgálják a Vasvári Újságban havonta megjelenő híradások az iskolaélet eseményeiről, a képzésekről. Lehetőség szerint tartjuk a kapcsolatot más médiákkal is. Az iskola külső kapcsolatai közül meghatározó a fenntartóval való együttműködés. Az eddigiekben segítőkész együttműködés jellemezte ezt a kapcsolatot, a jövőben is erre törekszünk, illetve ezt reméljük. A fenntartó a törvényesség betartását, hatékony, takarékos gazdálkodást és eredményességet vár az iskolától. Az iskola biztonságot, támogatást remél. Kapcsolatunk a Vasi TISZK-ben közreműködőkkel egyrészt az oktató-nevelő munka segítését, másrészt a diákok szabadidős programjainak bővítését szolgálja. Szakmai kapcsolatokat tartunk

a Magyar Posta Zrt. Oktatási Központjával, a regionális

postaigazgatóságokkal és a gyakorlati képzésben résztvevő cégekkel. Kapcsolatunk a POKkal kiforrott, konzultációkon, szakmai tanácskozásokon tisztázódnak az új feladatok. Tovább erősítjük külső kapcsolatainkat a város intézményei közül elsősorban a múzeummal, a könyvtárral, a zeneiskolával és a művelődési házzal. A tanórán kívüli nevelési-oktatási alkalmak számát tudjuk növelni a segítségükkel. (Pl. közös projektek kidolgozása, vetélkedők szervezése, illetve helytörténeti ismeretek feldolgozása) Folytatnunk kell a helyi általános iskola és az intézményünk közötti kapcsolatok erősítését. Az intézményvezetői megbeszélések, a pedagógusok közti tapasztalatcserék, nyílt napok, osztályfőnöki órák, szülői fogadóórák teremtenek lehetőséget számunkra a meggyőzéshez. Szükség van a két iskola diákjai közötti szorosabb kapcsolatok kiépítésére is. Ebben a diákönkormányzatokra hárulhat feladat. A térségben élők megszólításáról sem mondhatunk le, a beiskolázási projektet töretlen hittel folytatnunk kell. Folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a gyermekvédelmi intézményekkel.

22


2012

4. Összegzés Az intézmény oktatási és nevelési céljait a pedagógiai program részletesen kifejti, azokat a kollégák jelentős részével együtt dolgoztuk ki. Az ott leírtak meghatározzák a vezetés tevékenységkörét. Átfogó célnak e célrendszer elérését, teljesítését tekintem. Fontosnak tartom, hogy az iskola profiljának változásával, a képzési formák átalakításával, a tanulói kör változásával párhuzamosan meg tudjuk őrizni, illetve emelni tudjuk a szakmai, pedagógiai munkánk színvonalát. A teljesítmények elismerésével a tanulók, a nevelőtestület és a többi alkalmazott közérzetét pozitívan befolyásolni tudjuk, a szorosabb és rugalmasabb együttműködési formákkal a kapcsolatok minőségét javítjuk. Az elmúlt években a tantestület bebizonyította, hogy képes és akar is közösen dolgozni, meg tud küzdeni az eredményekért. Az intézményi, vezetői kommunikáció nem épülhet a körülmények tagadására, azzal csak gyengítené az összetartást. Ezért is gondolom, hogy legfontosabb feladatom őszinte szóval a bizalom megtartása, a nevelőtestület egységének megőrzése. A válság, a bizonytalanság idején szeretném elérni, hogy iskolánkat elkerülje az „önzés ideje”, amikor mindenki a saját érdekeit helyezi előtérbe. Szeretném elősegíteni, hogy az iskola minden tanulója és dolgozója meg tudja élni a pozitív értékeit, erősségeit, s az önbecsülés növelésével kezelni tudja a negatív érzelmekkel, stresszel terhelt helyzeteit. Vallom, hogy az iskola akkor lehet sikeres, ha azt a benne tanuló diákok és a benne dolgozó felnőttek magukénak érzik. Ehhez szükséges, hogy részt vehessenek, és részt akarjanak venni az iskolát érintő döntések előkészítésében és azok megvalósításában. Az együttesen választott céloknak és feladatoknak nagyobb a mozgósító ereje, hatással vannak az egyéni és a csoportteljesítményre is. Ezért tartom fontosnak a folyamatos, aktív együttműködést az iskola minden szereplőjével.

Vasvár, 2012. február 15. Bertók Gyöngyi

23

PÁLYÁZAT. a Béri Balogh Ádám Posta-és Bankforgalmi Szakközépiskola közötti időszakra szóló. igazgatói (magasabb vezetői) megbízására

Recommend Documents