A vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai Programja

A vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai Programja (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyva a közoktatási törvény 103.§ (3) bekezdése alapján. Hatályos 2009. szeptember 26-tól.

2

Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz ....................................................................................................... 2 A.) Nevelési program ............................................................................................................................................ 5 1. Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai...................................... 5 Önmeghatározás ................................................................................................................................................. 5 1.1. Pedagógiai alapelveink................................................................................................................................ 6 1.2. Alapértékeink ............................................................................................................................................... 6 1.3. Pedagógiai céljaink ..................................................................................................................................... 7 1.4. Pedagógiai feladataink ............................................................................................................................. 10 1.5. A feladatteljesítés eszközei ......................................................................................................................... 11 2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban ....................................................... 12 2.1. Személyiségfejlesztés .................................................................................................................................. 12 2.2. Közösségfejlesztés ...................................................................................................................................... 13 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ..................................... 15 4. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység............................................................................. 15 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................................. 16 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése............................................................... 16 7. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység .................................................................................... 17 8. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei..... 17 9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja ...................................................................... 18 9.1. Egészségnevelési program ......................................................................................................................... 18 9.2. Környezeti nevelési program...................................................................................................................... 22 B.)Helyi tanterv ................................................................................................................................................... 27 1. A képzés rendje ............................................................................................................................................... 27 1.1. A képzés formái:......................................................................................................................................... 27 1.2. Feladatok a képzési szakaszokon belül ...................................................................................................... 28 1.3. Képzési specialitások, irányok ................................................................................................................... 29 1.4. A csoportképzés elvei ................................................................................................................................. 29 2. Az iskolában tanított tantárgyak és tantervi modulok................................................................................. 30 2.1. Tantárgyak és modulok .............................................................................................................................. 31

3

2.2. Óratervek ................................................................................................................................................... 32 •

Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-tıl ....................................................................................... 32 2.3. A nem kötelezı órák felhasználása ............................................................................................................ 33 2.4. A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve ............................................................................................ 34 2.5. A felnıttoktatás óraterve ............................................................................................................................ 35

3. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban .................... 37 4. Felvétel és továbbhaladás az iskolában ......................................................................................................... 37 4.1. Belépés az iskolába .................................................................................................................................... 37 4.2. Belépés felsıbb évfolyamokra .................................................................................................................... 38 4.3. A tanulói jogviszony megszőnése: .............................................................................................................. 39 4.4. Érettségi és szakmai vizsga ........................................................................................................................ 39 5. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái ....................................................................................... 40 5.1. A tanulók ellenırzése és értékelése ............................................................................................................ 40 5.2. Az írásbeli beszámoltatás és az otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................. 41 5.3. A magatartás és a szorgalom értékelése .................................................................................................... 41 5.4. A felnıttoktatásban alkalmazott beszámoltatási követelmények és formák................................................ 43 6. Az egyes modulok értékelése és minısítése ................................................................................................... 44 7. A középszintő érettségi vizsga témakörei...................................................................................................... 45 7.1. Magyar nyelv és irodalom.......................................................................................................................... 45 7.2. Matematika ................................................................................................................................................ 47 7.3. Történelem ................................................................................................................................................. 49 7.4. Angol nyelv................................................................................................................................................. 51 7.5. Német nyelv ................................................................................................................................................ 53 7.6. Informatika................................................................................................................................................. 58 7.7. Földünk és környezetünk............................................................................................................................ 60 7.8. Testnevelés ................................................................................................................................................. 63 7.9. Fizika.......................................................................................................................................................... 64 7.10. Biológia.................................................................................................................................................... 66 7.11. Szakmai elıkészítı érettségi tantárgy ...................................................................................................... 67 7.12. Rajz és vizuális kultúra témakörök........................................................................................................... 71 7. 13. Az ének-zene középszintő érettségi vizsga témakörei .............................................................................. 72 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................................................. 75 C) Szakmai program........................................................................................................................................... 77 1. POSTAI ÜGYINTÉZİ................................................................................................................................... 77

4

2. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZİ....................................................................................................................... 89 3. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZİ..................................................................................................................... 105 Záró rendelkezések ........................................................................................................................................... 126 1. sz. melléklet.................................................................................................................................................... 127 Infrastruktúra ................................................................................................................................................... 127

5

A.) Nevelési program 1. Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai Önmeghatározás "Érted és értünk. Megérted - megértünk." Iskolánk olyan érettségit adó, színvonalas képzést nyújt, amely alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és pontos postai szolgáltató, banki, biztosítási és vállalkozási tevékenységek ellátására, valamint ösztönöz a felsıfokú továbbtanulásra. Célunk a tanulók mindenoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. - Iskolánkban középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás és gimnáziumi képzés (igény és megfelelı létszám esetén) folyik. -

Az alapító okiratnak a Vas Megye Közgyőlése 38/2009. (III.27.) számú módosító határozata alapján iskolánk profilja az alábbi:

Alaptevékenysége: 80214-4 80217-7

nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás

80218-8

sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (érzékszervi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd)

80224-1

nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás az alábbi szakmacsoportokban: Humán szakterület: 1. Egészségügy szakmacsoport Mőszaki szakterület: 13. Közlekedés szakmacsoport Gatdasági-szolgáltatási szakterület: 15. Közgazdaság szakmacsoport 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

80225-2

sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd)

80216-6 80219-9

gimnáziumi felnıttoktatás szakközépiskolai felnıttoktatás

Kiegészítı jellegő feladatok: 75195-2 közoktatási intézményben végzett kiegészítı tevékenységek - iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás • Az intézmény a Vasi TISZK partneriskolája, ennek keretében együttmőködik a tagintézményekkel.

6

1.1. Pedagógiai alapelveink Napjaink gazdasági és társadalmi viszonyai között a tudás, az alkotó emberi tevékenység felértékelıdése miatt az iskola oktató-nevelı munkájában a legfontosabb a tanulók általános és szakmai mőveltségének megalapozása, a képzés és a nevelés hatékonyabbá tétele. Eszközei pl. a kompetencia alapú fejlesztés és az ezen alapuló gyakorlatorientált oktatás, képzés. Valljuk, hogy "a tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele." (Németh László) Ezért érezzük fontosnak, hogy közvetítsük - a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet - az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti - a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerőséget - a nyitottságot, kíváncsiságot, a megismerés vágyát.

1.2. Alapértékeink Az esélyegyenlıség mint érték Iskolánk az oktatásban részt vevı diákok számára egyenlı esélyeket biztosít, s igyekszik csökkenteni az iskolába érkezett tanulók különbözı neveltségi, ill. képzettségi szintjébıl fakadó hátrányokat. A diákokat is fel kell készíteni az iskolai együttélésbıl fakadó problémák kezelésére. Ennek módjai pl.: - az együttmőködési készség erısítése - az értékek tisztelete, megbecsülése - az empátiakészség fejlesztése - a konfliktuskezelı képesség fejlesztése.

A komprehenzivitás mint érték Iskolánk a gimnáziumi osztály beindításával többféle szakközépiskolai), s biztosítja közöttük az átjárhatóságot.

képzési

irányt

kínál

(gimnáziumi,

Az egészség és az élet védelme Alapvetı feladatunk a tanulók harmonikus fejlıdésének elısegítése, az egészséges életmód mintáinak tanítása - aminek során a hangsúly az életvitelt szolgáló optimális feltételekre és az ezek hiányából származó rizikófaktorokra kerül -, ill. a tanulók mozgásigényeinek kielégítése. Ennek érdekében támogatjuk a természetjárást, az iskolai tömegsportot, az iskolai sportkört, és biztosítjuk a tanulók rendszeres testedzését, a sportcsoportok mőködését, ill. az oktatási törvényben (a 11/1994. MKM rendelet 5. §-ában) foglaltak alapján a mindennapi testedzés lehetıségét. Küzdenünk kell az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) ellen. A megelızı, felvilágosító munkának ki kell terjednie a kábítószerekre is. A hazafiság A magyar néppel és hazával való azonosulásban, a hazafiságra nevelésben alapvetı nemzeti múltunk és jelenünk értékeinek megismertetése, ill. a jövı- és teljesítményorientáltság úgy, hogy a tanulók tudatában legyenek gyökereiknek. Az iskolai ünnepélyek lehetıséget adnak arra, hogy megemlékezzünk múltunkról - jövınk érdekében. A munkavégzés megbecsülése A munkára nevelésben a munkakultúra fejlesztését - amelynek alapja a személyiség kultúrája - kell elıtérbe állítani úgy, hogy a hangsúly a feladatait "mőgonddal" végzı, pozitív munkaerkölccsel rendelkezı egyéniség kialakítására kerüljön.

7

Napjaink viszonyai között az iskolai nevelési folyamatban kiemelkedı szerepet kell kapnia még az alábbi értékeknek, ill. a személyiségformálásban lényeges még: - a végrehajtó vakbuzgalom helyett az aktív, értékelı, a konkrét feltételeket figyelembe vevı cselekvés - a felelısséget a felsı-alsó szintre vagy külsı dolgokra hárító fegyelmezettség helyett a tényleges törekvés, amely felvállalja a felelısséget - a kívülrıl irányítottság helyett a belsı motiváltság, az önállóság és öntevékenység - a vitát is felvállaló meggyızıdés az egyetértı és felszínes magatartás helyett. Elıtérbe kell kerülnie a célracionális és pragmatikus cselekvés, az autonóm személyiség mellett az érzelmi és közösségi értékeknek, a személyiség és a közösség együttes-kölcsönös fejlesztésének, illetve ezek értékeinek. Az ismeretek mellett olyan készségeknek és képességeknek, mint az önismeret, az emberismeret, a külsı és belsı konfliktusok kezelése-oldása, a konfliktustőrı képesség erısítése. A tanulás, a mőveltség Értéknek tekintjük a nyitottságot, az új ismeretek befogadására, a jelen és a világ jelenségeinek megértésére való törekvést, a belsı késztetést és igényt a folyamatos és sokoldalú önmővelésre. A tudás bıvítése, a mőveltség szintjének emelése, az emberi alkotó tevékenység fejlesztése feltételezi az elıbbieken és az állandó, rendszeres tanuláson túl a kritikus-önkritikus világlátást, a problémaérzékenységet, a készséget saját nézeteink felülvizsgálatára, megváltoztatására.

1.3. Pedagógiai céljaink Intézményünk tevékenységét az alábbi oktatási és nevelési célok határozzák meg: - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. - A tanulók széles körő, általános mőveltségre épülı, biztos szakmai ismeretekhez jussanak. - Sikeresen készüljenek fel a tanulmányaikat lezáró vizsgákra (érettségi, szakmai vizsgák). - A tanulókat rá kell vezetni arra, hogy lássák, megnıtt a felelısségük saját életük formálásában. - A pedagógusok érezzék, ık is felelısek abban, hogy az iskolából kikerülı diákok milyen készségeket sajátítottak el, hogy sikeresen alkalmazzák-e a tanultakat, hogy tudják-e, hogyan kell sikeresnek lenni. - Célunk a vállalkozói szemléletmód kialakítása a diákokban. Olyan vállalkozói tulajdonságokra, mint pl.: jó gyakorlati érzék, önállóság, kíváncsiság, állhatatosság, kreativitás, önbizalom, jó kommunikációs készség, biztos szakmai ismeretek, ill. képesség a döntések meghozatalára, mentális és fizikai egészség, kockázatvállalási hajlam - egyre nagyobb szükség lesz minden területen, így pl. a postai munkában is. Ezért ilyen tulajdonságokkal rendelkezı, aktív, önmagukat megvalósítani akaró fiatalokat kell képeznünk. - Az elızıekbıl következıen is egyik fı célunk a fejlett kommunikációs kultúrával rendelkezı emberré nevelés, azaz a tanuló - legyen képes hitelesen képviselni a világról alkotott véleményét - legyen képes az elért tudását meghaladni - alakuljon ki benne a tanulás képessége, hogy egy késıbbi szakmaváltás ne jelentsen számára leküzdhetetlen akadályt - További céljaink: - a tehetséggondozás, ill. az indulási hátrányok csökkentése (esélyegyenlıség) - a képességek és az elért eredmény összhangjának elérése - a tanulás motiváltságának erısítése - az új ismeretek beépítése a korábban szerzettek rendszerébe - a társadalmi elvárásoknak megfelelıen a közismereti és szakmai alapokon nyugvó fejlıdés fenntartása. - Európai azonosságtudat kialakítása A szakma szempontjából: - Az egyes szakmai tantárgyak / tananyagegységek / modulok a gyakorlati foglalkozások révén váljanak a szakma egészét átfogó egységgé, ill. a tanulók legyenek képesek az egyes technológiai folyamatokat a szakma szerves részeként ismerni és átlátni. - A munkaerı-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás. - A kulcskvalifikációk és kompetenciák (szociális és szakmai) erısítése.

8

A Nat kiemelt figyelmet fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az oktatásnak alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ebbıl következıen feladataink az értékközvetítés elve alapján: A kulcskompetenciák, a készség– és képességfejlesztés feladatai a tanulói tevékenységben és tanulásszervezésben. Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természet-tudományos kompetencia

A készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.

Elsıdlegesen érintett tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Szakmai alapozó ismeretek (kommunikáció és viselkedéskultúra) Angol nyelv Német nyelv Szakmai idegen nyelv

Matematika Fizika

Földünk és környezetünk Biológia Kémia

9

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes. értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Informatika Szakmai alapozó ismeretek (információkezelés)

Valamennyi Osztályfınöki

Valamennyi Osztályfınöki

Valamennyi Osztályfınöki

Irodalom és moduljai Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

10

1.4. Pedagógiai feladataink "A jó tanár a lehetıségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és a kutatás irányába tereli az érdeklıdést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban, anyanyelvben, hagyományokhoz való ragaszkodásban és gondolkodásban a tevékeny, mővelt ember mintaképe." (Németh László) - Az általános mőveltség emeléséhez felhasználjuk a tantárgyak/tanórák, a tanórán kívüli foglalkozási formák és a közmővelıdési intézmények által nyújtott lehetıségeket. - Az érettségi vizsgák és a mindennapok tapasztalatai, ill. a szakma szolgáltató jellege a humán oldal fejlesztését szorgalmazzák - az idegen nyelvi oktatás és a kommunikációs készségek fejlesztésével együtt. Az anyanyelvi kultúra, a szóbeli és írásbeli kifejezıkészség fejlesztése, a magasabb színvonal elérése az egész tantestület feladata, csak közös és tudatos pedagógiai munkával érhetı el. - A kommunikációs kultúra elsajátítása nagyon fontos, hiszen az alapja - részben - a mőveltségnek, a tudásnak, ill. döntı tényezıje az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének. Mindez megkívánja az anyanyelv, ill. mesterséges közvetítırendszerek minél teljesebb ismeretét. Napjaink kommunikációs helyzeteiben elengedhetetlen pl. a telefon, fax, üzenetrögzítı, fénymásoló, számítógép és a könyvtár használatának, ill. a csekkek, nyomtatványok kitöltésének ismerete, valamint az Internet, a különbözı adatbázisok lekérésének technikája. Feladatunk, hogy felkészítsük a tanulókat a különbözı szituációkra, a sikeres kommunikációra. - A reál tárgyak oktatása során a tanulókban fel kell kelteni, ill. fenn kell tartani a természetben lejátszódó folyamatok, jelenségek iránti kíváncsiságot, illetve az okmagyarázat igényét. Ezen túl a szemléletesség-szemléltetés elvét, a tanári és tanulói kísérleteket, a természettudományok és a mindennapi gyakorlat kapcsolatait felhasználva kell eredményesebb munkát végezni. A matematika oktatásában a tanulók ismerkedjenek meg a világ leggyakoribb mennyiségi és térbeli viszonyaival. Mint alaptudomány fejlessze a gondolkodáskultúrát, nyújtson segítséget az önálló, kreatív, tervszerő, pontos, logikus gondolkodás kialakításához. Járuljon hozzá a kritikai érzék, ítélıképesség, emlékezıképesség fejlesztéséhez és az önellenırzés igényének kialakításához. - A szakmai képzésben korszerő, a gazdasági élet, a technológiák változásait figyelembe vevı ismeretekkel kell a tanulókat felvértezni. - A személyiség több oldalának fejlesztésével segíthetünk abban, hogy tanulóink sikeresebbek, boldogabbak lehessenek. Meg kell gyıznünk ıket arról, hogy a siker egyik titka a reális önismeret, ill. a környezet szeretı megértése. Sikerhez vezetı erı a tudás, a mőveltség és a problémamegoldás képessége is. - A szakmai tantárgyak tanítása során találkozik a diák a gazdasági élet jogi és etikai kötelezettségeivel - Az iskola jellegébıl, a beiskolázott tanulók különbözı elıképzettségébıl adódóan a tehetséggondozás és a felzárkóztatás együtt megoldandó feladat. A differenciálás megvalósítható tanítási órán (pl. teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportokban vagy az eltérı képességekhez alkalmazkodó óraszervezéssel) és tanórán kívül is (pl. felzárkóztató és tehetséggondozó programokon, korrepetáláson, ill. szakkörökben) - Az osztályfınöki munka terjedjen ki a neveltségi felzárkóztatásra is. - Az iskolában folyó pedagógiai munka tervszerőségét, tudatosságát, a módszertani kultúra színvonalát emelni kell. - Törekedni kell az általános erkölcsi normák befogadására kész, aktív iskolai-kollégiumi életet élı, a munkát szeretı személyiségek kialakítására. - Az intézményi összevonás lehetıvé teszi, hogy a kollégium és az iskola nevelıközössége egységes szemléletet alakítson ki a nevelésben, a tanulókkal való bánásmódban. Ehhez legfontosabb a tanulók

11

személyiségének alaposabb ismerete és a közös követelményrendszer. Az azonos értékelés és megítélés, a következetesség alapvetıen befolyásolja munkánk hitelét és eredményességét. - Az iskolában és a kollégiumban tovább kell szilárdítani a belsı rendet, a fegyelmet, és erısíteni kell a környezetére jobban ügyelı, azt védı és alakító tanulói magatartás kimunkálását. - A nevelımunka minden lehetséges eszközét fel kell használni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető fiatalok helyzetének javítása érdekében. Mivel a nevelési feladatok megoldásában a legfontosabb szerepe a családnak, a kollégiumi és iskolai csoportoknak, a nevelıtestületnek és a diákönkormányzatoknak van, szükséges a kapcsolattartás és együttmőködés lehetıségeit fejleszteni, annak változatos formáit kialakítani, ill. azt a nevelési céloknak megfelelı tartalommal megtölteni. Figyelemmel kell kísérni az iskola és a szülıi ház, ill. a tanulók és szülık közti információáramlás valóságtartalmát. Erısíteni és mélyíteni kell az iskola és a szülıi ház kapcsolatát, s ezáltal csökkenteni az értékrendek közti eltéréseket. - Különös figyelmet kell fordítani a közmővelıdési intézmények, a diákönkormányzat, valamint a szülıi ház bevonásával a fiatalok felszabaduló idejének hasznos eltöltésére, ill. a megnövekedett szabadidı célszerő felhasználására. A hétvégék programját pedagógiai eszközökkel befolyásolnunk kell. - A nevelési eszközök széles skálájának felhasználásával el kell érni, hogy a szakképzés rendszerében erısödjön a gyakorlati órák szerepe. - Az EU tagságból adódó és a tudatos állampolgári léttel összefüggı feladatok: Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés – hon- és népismeret. Állampolgári és jogi ismeretek – aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Énkép, önismeret – felkészülés a felnıtt lét szerepeire. A tanulás tanítása, felkészülés az élethosszig való tanulásra. Gazdasági ismeretek – magyar pénzügyi kultúra és pénzügyi ismeretek.

1.5. A feladatteljesítés eszközei - Céljaink megvalósításának, feladataink elvégzésének legfontosabb eszközei: - a képességfejlesztésen alapuló nevelı-oktató munka, pl. kooperatív- és projektmódszerek alkalmazása - a tanórai munka intenzívebbé tétele - a tanóra munkáltató jellegének erısítése - a diákok önállóságának erısítése - a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolása - a számonkérés változatos módszereinek alkalmazása - a személyes példamutatás - a többre törekvés igényének kialakítása - a kompetencia alapú oktatás alkalmazása - A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke (Lásd az 1. számú mellékletben)

12

2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban 2.1. Személyiségfejlesztés A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvetı követelmények és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók… minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.” (NAT, 8. o.) Az iskolai élet kulcsszereplıje a pedagógus, akinek feladata, hogy közvetítse diákjainak a társadalmi értékeket és viszonylatot, azaz oktasson és neveljen. E feladatának akkor tud eredményesen megfelelni, ha ismeri a tanítványait. A megismerésnek rendkívül sok eszközével élhet (pl. megfigyelés, személyiség-, ill. teljesítménytesztek, irányított, ill. kötetlen beszélgetés stb.). A leggyakoribb megismerı-értékelı kategóriákon kívül (magatartás, szorgalom, tanulmányi teljesítmény) érdemes más szempontokat is érvényesíteni, hiszen a diákoknak még számos olyan tulajdonságuk van, amelyek jellemzik ıket. Így pl. személyi sajátosságaik tanulási helyzetük az osztályközösség családi háttér pályairányulás stb. A személyiségfejlesztés tudatossága megkívánja, hogy ezek ismeretében fogjunk hozzá, ill. végezzük a tanulók tudásának és képességeinek fejlesztését A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek a kialakítása, fejlesztése. Ezt elérhetjük a különbözı ismeretek átadásával, elsajátíttatásával, ill. a kultúra alapvetı eredményeinek megismertetésével. Ehhez legmegfelelıbb eljárások az individuális módszerek és a csoportmunka – ezek a munkaformák épüljenek be az egyes tantárgyak módszertanába, s alkalmazzuk ıket minél gyakrabban! A diákok képességeinek fejlıdését segítik a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott követelmények (lásd ott). Minden pedagógus feladata, hogy hozzájáruljon a követelményeknek való megfeleléshez, segítse diákjait azok teljesítésében. Ismerjük meg a diákokat! - A nevelési folyamat adott szakaszában fontos lehet tudni, hogy a diák sikerkeresı-e vagy kudarckerülı, belsı vagy külsı kontrollos-e, hogyan vélekedik önmagáról, milyennek tervezi jövıjét, hogy milyen a tanulás iránti attitődje, hogyan viszonyul az egyes tantárgyakhoz milyen tanulási szokásai vannak, milyen a közösséggel való kapcsolata stb. Ismerjük meg a családokat! - Az iskola, a pedagógus számára jó tudni, hogy diákjai milyen családokban élnek, hiszen a személyiség formálódásának elsı nagy színtere a család. Ha a család kiegyensúlyozottan mőködik, azzal biztonságot nyújt a gyermeknek, s ezzel lehetıvé teszi, hogy szembenézzen a kihívásokkal. - Az iskola a személyiség fejlıdését legfıképpen a magatartás és a szorgalom alapján értékeli. Ha a pedagógus valami szokatlant, váratlan fordulatot észlel, magyarázatot keres a változásra. Az okot azonban nem mindig az iskolai hatásrendszer adja, hanem a család. (Az iskola és a szülıi ház kapcsolattartásáról lásd a III. fejezetet) Fejlesszük a diákok önismeretét! A személyiségfejlıdés útjának egyik legnagyobb kihívása a pályaválasztás. Kétségtelen, hogy az általános iskola végén a diák még nem érett egy ilyen döntés meghozatalára, hiszen nem rendelkezik kellı önismerettel, nincs elegendı élettapasztalata, változó az érdeklıdése, személyisége nem alakult ki a maga teljességében. Éppen ezért a középiskolában (elsısorban a gimnáziumban, de a SZKI-ban is) el kell érni, hogy a pályaválasztás belülrıl fakadó elkötelezıdésen alapuljon. A pedagógus ebben segíthet a diákjának, ha tisztában van annak képességeivel, motivációjával, érdeklıdési

13

sajátosságaival, elképzeléseivel, ill. azzal, hogy az elképzelt pálya megfelel-e a diák önmegvalósítási törekvéseinek, egyéniségének. Az osztályfınök az önismeret tudatosságának fejlesztésével hozzájárulhat a pályaválasztási döntés elıkészítéséhez. Iskolánk az „Alapelvek, értékek, célok” és a „A képzés rendje” c. fejezetben, ill. a helyi tantervekben megfogalmazottak szerint arculatával, programjával, a tanulásszervezés változatos módjaival biztosítja, hogy a diákok érdeklıdésüknek, képességeiknek, eredményeiknek megfelelıen tanulhassanak. Feladatunk olyan iskolai légkör és környezet kialakítása, amely kedvezıen hat a személyiség fejlıdésére, így pl. - a mindennapi környezet alakításával hozzájárul az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalásához - a diákönkormányzat mőködésével elısegíti az állampolgári szerepre való felkészülést, tudatosítja a felelısségérzetet, az együttmőködési készséget.

2.2. Közösségfejlesztés Az iskola az oktatás és nevelés egyik színtere, amely közösségi bázisú. Az iskola színtere az ott folyó közösségi életnek, különbözı szokások, értékek, viselkedésminták szövevénye. Ehhez a közösséghez, annak szokásaihoz stb. igazodik, alkalmazkodik az egyén, a diák, aki a meglévı családi, rokonsági, baráti kötelékeivel már különbözı közösségeknek tagja. A közösségek jellegzetességei beépülnek a személyiségbe, így azoknak (különösen a kiscsoportoknak) fontos szerep jut a szocializációban, a személyiség változásaiban. Az iskola feladata, hogy a közösség fejlesztésével megteremtse az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot, segítse a kölcsönös és segítı interakciós sémák kialakulását, motiválja tagjait a közérdek képviseletére. Ezzel olyan készségeket és késztetéseket ad a személyiség számára, amelyek mind társadalmi szempontból, mind pedig a személyiség saját emberi fejlıdése szempontjából fontosak. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Iskolánkban a szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének, kapcsolatának formái táblázatba rendezve a program 8. pontjában találhatók. A fontosabb iskolai közösségek: - tanulási (osztály, diákkör, sportkör) - tanulók – pedagógusok - szülık – pedagógusok A diákönkormányzat éves tervezése lehetıvé teszi, hogy minden osztályközösség egy-egy nagyobb iskolai rendezvényen megmutathassa magát. (Színpadi szereplés, játék, sport …). A diáknapi program az iskola minden tanulóját megmozgatva, egymással versenyezve, játékosan, felszabadultan–komolyan közösségformáló erejő. A diákkörök, sportkörök különbözı osztályok diákjait fogják össze (pl. énekkar). A kirándulások, túrák lehetıséget adnak az alkalmazkodás, segítségnyújtás, tolerancia és más pozitív tulajdonságok fejlesztésére. A Mővelıdési Ház olyan programokat kínál, amin a tanulók érdeklıdésük szerint részt vehetnek. Pl. gitáriskola, alternatív zenélés…stb. A foglalkozások vezetıivel véleményt cserélünk a tanulók fejlıdésérıl. Az osztályfınökök összegzik az osztályban tanító pedagógusok tapasztalatait, amit osztályfınöki órán is hasznosítanak. A tanmeneti tervezés szerint felméréseket készítenek a közösség alakulásáról. (szociometria, kérdıív, önismeret…) A szülıkkel való kapcsolattartás szülıi értekezleten, fogadóórán, telefonon, levélben folyamatos. Az SZM tagjaival évente több alkalommal tartunk munkamegbeszélést. Kommunikációs kultúra - A társadalmi érintkezés alapja a kommunikációs kultúra, így annak elsajátítása rendkívül fontos az egyén szocializációja szempontjából. A „nyelvi illemtan” körébe tartozó kommunikációs szokások és módok ismeretét, s az azoknak való megfelelést a mindennapokban, ill. szituációs játékokban

14

gyakorolják a diákok. A közösség tagjaként megtapasztalhatják, hogy a másik elfogadása, elismerése, a figyelem, a segítség és a szeretet olyan információs és kapcsolati cserefolyamatok, kommunikációs hálók, amelyekben lelkiviláguk megvalósul, és amelyben én-azonosságukat megtalálják. A közösségi élet s a benne adódó konfliktushelyzetek szintén lehetıséget adnak arra, hogy megtapasztalják, miként tudják a másik számára is elfogadhatóan érvényesíteni egyéni és közösségi érdekeiket. Meggyızıdhetnek a nyílt kommunikáció, a bizalom, az elfogadás elınyeirıl, megtanulhatják az önérvényesítés másoknak nem ártó módjait, fejlıdhet készségük az önmegvalósításra. Természetesen ez is tanulási folyamat, ami nem mehet végbe a pedagógus segítı közremőködése nélkül. (A témával kapcsolatos egyéb gondolatokat lásd az „Alapelvek, értékek, célok” fejezetben „Feladatok” cím alatt 3.o.) Testi és lelki egészség A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését szolgálják: - a mindennapi testedzés lehetıségének megteremtése, sportcsoportok mőködtetése, sportkörök, természetjárás - a baleset-megelızéssel, az egészség megırzésével kapcsolatos ismeretek átadása, a harmonikus életutat megalapozó szokások kialakítása, az egészséget károsító, függıséghez vezetı szokások kialakulásának megelızése. Mindezekhez külsı szakemberek, pl. a Családsegítı Szolgálat munkatársainak segítségét is igénybe vesszük. - a lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenység. A fáradás, a kimerülés, a félelmek és szorongás, a stresszhelyzetek és a megoldatlan konfliktusok károsan hatnak a gyerekekre. Lelki egészségük megırzésében a pedagógus sokat tehet – pl. fejleszti a diák önismeretét, emberismeretét, olyan napirendet biztosít, amely megfelel a diák szükségleteinek, megelızi a túlterhelést, fejleszti a konfliktusok megoldásának képességét. - iskolánkban mozgássérült, illetve sajátos nevelési igényő diákok is tanulnak. A velük való együttlét segít kialakítani a másság elfogadását, a beteg, fogyatékos emberek elfogadását, segítését. Tanulás Az értelmi fejlıdés legjellemzıbb vonása, hogy nemcsak ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, törvényszerőségek), hanem intellektuális módszerek, mőveletek is felhalmozódnak. A tanulás tehát magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését - fejlesztését. Az iskola egyik fı feladata, hogy tanítsa a tanulás összetevıit, azaz tanulni tanítson. Ennek eredményeképpen a tanuló: - folyamatosan önállósodik a tanulás tervezésében - elsajátítja az eredményes tanulás módszereit (egyénre szabott tanulási módszereket, eljárásokat épít ki, fejleszti értı olvasását, erısíti emlékezetét stb.) A tanulás lényege az önálló gondolkodásra építı feladat- és problémamegoldás. A kifejtésre, értelmezésre, értékelésre, önálló véleményalkotásra irányuló nyitott kérdésekkel segíthetjük diákjainkat a mélyebb összefüggések feltárásában, a burkolt mondanivaló megtalálásában. A nevelı nyitottsága, érzékenysége, empátiája, a gyermek érdeklıdését, készségeit figyelembe vevı magatartása, a kutatást-keresést ösztönzı módszerei a diákok hasonló jellemzıinek kialakítását eredményezhetik. A pedagógus feladata, hogy a tanulás fejlesztését az egyén jellemzıire alapozza, s ehhez, illetve az adott tartalomhoz kapcsolódva válassza meg a fejlesztés lehetséges útjait (pl. tárgyicselekvéses, szemléletes-képi, illetve elvont-verbális útjait).

15

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Az iskola beiskolázási területe alapján az elsıéves tanulók különbözı településekrıl jelentkeznek iskolánkba. Ennek megfelelıen lesznek bejárók ill. helybeli diákok. Az új iskolába, az új környezetbe, közösségbe való beilleszkedést segítenünk kell. Ezt a tevékenységet az osztályfınök tartja kézben. Az osztályfınök az osztályban tanító tanárokkal együtt, a tanulók megismerése során kiszőri azokat, akikkel a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon az átlagtól eltérı viselkedést tapasztal. Ennek módjai: - egyéni beszélgetések - családi háttér megismerése - szerepjátékok - önismereti csoporttréningek A különbözı módszerek alkalmazása mellett fontos szerepe van a pedagógus és a tanulók személyes kapcsolatának. Az osztályfınöki és a különbözı tanítási órák egyaránt színterei lehetnek ennek a pedagógiai tevékenységnek. A beilleszkedést segíti, hogy tanítványaink lelki egészségének megırzését, a konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének erısítését, vagy csupán a figyelmesen hallgató fél szerepét felvállalja az iskolai védını is, aki heti 2 „fogadónapot” tart, ill. az intézmény ifjúságvédelmi felelıse, aki szintén lehetıséget ad a mentális problémák feloldására. A pedagógusok jelzései alapján, ha szükséges, diákjainkat a pedagógiai szakszolgálathoz irányítjuk, ahol további segítséget kapnak, ill. a helyi Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak.

4. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység A tanulók megismerésének folyamatában alapvetı pedagógiai elvünk, hogy minden diákunk részére biztosítsuk a fejlıdéshez szükséges feltételeket, lehetıségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa: - differenciált tanítási óra - csoportbontás - szakkörök - iskolai sportkörök - fakultációs foglalkozások - versenyek, vetélkedık, kulturális mősorok Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket (angol, német), a tanulólétszám, valamint a szaktantermek befogadóképességének függvényében az informatikát, az alkalmazott számítástechnikát valamennyi évfolyamon, illetve a matematikát a 30 fınél nagyobb osztálylétszám esetén, továbbá a szakmai orientációs gyakorlat tantárgyait. A csoportok létszámára vonatkozóan a Közoktatási tv. elıírásai mérvadóak. A csoportba sorolásnál lehetıség szerint törekszünk a hasonló képességő, közel azonos eredményő tanulók együtt tanítására (informatika és matematika). Az idegen nyelvek esetén ez csak évfolyamszintő bontással valósítható meg. A csoportok közötti átjárhatóság a létszám-, ill. technikai/szervezési korlátokig biztosított. A szakköröket a tehetséggondozás eszközeként kínáljuk. Indításuk a diákok igényeihez, az iskola személyi feltételeihez és a nem kötelezı tanítási órák idıkeretéhez igazodik. Ennek megfelelıen tanévenként a tantárgyfelosztásban határozzuk meg, hogy mely szakköröket indítunk. A sportkörök mőködtetése a Kt. és a vonatkozó rendeletek alapján tanévenkénti elızetes igényfelmérés után folyik. A tanulmányi versenyekre, az intézmény hagyományos vetélkedıire és más rendezvényeire a tanév helyi rendjében és a munkaközösségek munkatervében megfogalmazottak szerint kerül sor.

16

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben minden pedagógus közremőködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Pedagógiai munkánk során tudatosan kell törekednünk arra, hogy a gyermekek semmilyen hátrányos megkülönböztetésben ne részesüljenek (nem, nemzet, etnikai csoport, vagyoni helyzet, politikai – vallási meggyızıdés stb.) Ebben nagy szerepe a gyermek- és ifjúságvédelemi felelısnek, aki segíti, hogy a gyermekek védelmérıl szóló törvény az iskolai gyakorlatban megvalósuljon. Az osztályfınökökkel napi kapcsolatban van, hiszen az osztályfınök az a pedagógus, aki a legtöbb információval rendelkezik a tanulókról (család, baráti társaság,…) - Osztályfınöki órákon az osztályfınök szerepe meghatározó a következı témák feldolgozásában: - a családi életre nevelés - egészséges életmód - káros szenvedélyek megelızése - közösség szerepe, fontossága az egyén életében - Szabadidıs tevékenységben - önismereti, konfliktuskezelı tréningek - kirándulások - egészségvédı, mentálhigiénés programok - Szülıkkel való együttmőködés - fogadóórák - szülıi értekezlet - családlátogatás - levél, telefon - Iskolai – szülıi szervezeti formák - érdekvédelmi fórum (szülı – pedagógus - diák) - szülıi munkaközösség - Kapcsolat iskolán kívül szervezetekkel - gyermekjóléti szolgálat - családvédelmi szolgálat - iskolaorvos, védını - polgármesteri hivatal, - gyámügy – jegyzı - ÁNTSZ

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanítási órákon végzett munka, illetve a tanulmányi eredmény alapján a szaktanár (osztályfınök) felméri, hogy kik azok a tanulók, akik nem képesek az eredményes továbbhaladásra. Az okok feltárásához a tanulót és a szülıket is szembesíteni kell ezzel a problémával. Az eredményes módszer kiválasztásához mindhárom félnek együtt kell mőködnie, de elsısorban a tanulónak. A felzárkóztatásban segítı foglalkozások: - felzárkóztató fogl. - korrepetálás - egyéni foglalkozás - tanulási módszerek kiválasztása tantárgyak szerint - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk szükség szerint a 9. évfolyam diákjainak. A tanév eleji felmérık eredménye és a diákok tanórai munkája alapján szeptemberben javaslatot teszünk arra, hogy ki, melyik tantárgyból látogassa e foglalkozásokat. Errıl az elsı szülıi értekezleten a szülıket is tájékoztatjuk. A felsıbb évfolyamokon korrepetálással segítjük az iskolai munkából rövidebb-hosszabb idıre (pl. betegség miatt) kiesett diákokat, illetve egyéni foglalkozáson felkészítünk pl. különbözeti vizsgára. A differenciált képességfejlesztést szolgálják még az érettségi és szakmai vizsgákra felkészítı foglalkozások.

17

7. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A szülıi értekezleten, osztályfınöki órán tájékoztatást adunk arról, hogy milyen pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra van mód: - kedvezményes étkezési norma – eltartott családtagok számától függıen - tankönyvtámogatás differenciáltan, illetve rászorultság alapján ingyenes tankönyvtámogatás (2001. évi XXXVII. tv.) - gyermek- és ifjúságvédelmi törvény alapján igénybe vehetı anyagi támogatások - szabadidıs programokhoz pályázatokon szerzett pénzek felhasználása Az intézményen kívüli kulturális, mővészeti, szabadidı-sport vagy más foglalkozás megszervezéséhez a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatás keretein belül, illetve alapítványi támogatással, pályázatokkal tudjuk az ingyenességet biztosítani.

8. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A tanulók személyiségének fejlesztéséhez, tudásának elmélyítéséhez, az érettségire és az életpályára való elıkészítéshez a pedagógusok, szülık és tanulók tudatos, szervezett, ıszinte, tényszerő, rendszeres együttmőködése szükséges. Pedagógiai céljaink megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulókat minél sokoldalúbban megismerjük, körülményeiket a jobb eredmény érdekében megpróbáljuk felmérni. Természetesen megfelelı tapintatra van szükség, személyiségi jogok nem sérülhetnek. A kölcsönös tisztelet, a segítıkészség, a problémák megoldására törekvés, egyfajta szeretettel átitatott légkör biztosítása, a kölcsönös bizalom kialakítása és erısítése közös céljaink elérésének feltétele. Egységes nevelési szemlélet kialakításával, az információk gyors, rendszeres áramoltatásával, cseréjével, következetességgel a tanulók egyéni fejlıdése folyamatosabb lehet. Megtorpanásuk, átmeneti tanulási zavaraik, magatartási problémáik idıben megoldható, a segítség, a megfelelı intézkedés nem késik, nem marad el. Lényeg: a tanuló(k)ért a pedagógusok, a szülık és a tanuló(k) együttmőködnek. Az együttmőködés formái: Pedagógus-pedagógus:

Pedagógus – szülı :

tanévnyitó- tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek (évente 2) heti vezetıi munkaértekezlet munkaközösségi értekezlet (min. 4) az osztályban tanítók tapasztalatcseréje a párhuzamos osztályban tanítók tapasztalatcseréje osztályfınökök és tanárok tapasztalatcseréje óralátogatások (szakonként, évfolyamonként évi 1-1 ) tanáriban beszélgetések (szünetben, lyukasórán)

szülıi értekezlet (min. 2) nyílt nap fogadóóra írásban (levél, ellenırzı) telefon családlátogatás

Pedagógus-tanuló:

Szülı-tanuló :

tanórai munka szakköri, sportköri munka, versenyre felkészítés egyéni elbeszélgetés of. – osztály of. – osztály vezetısége of. – bizonyos csoportok diákközgyőlés / küldöttértekezlet (évi 1) munkavédelmi, tőzvédelmi oktatás és tőzriadó

Alapvetı fontosságú, meghatározó (Ezt nem kívánjuk részletezni)

18

végrehajtása (évi 1-1) Szülı-szülı:

Tanuló-tanuló:

szülıi közösség osztályszinten szülıi közösség iskolai szinten szülıi közösség évfolyam szinten

iskolai diákönkormányzat (havi 1 ülés) osztály diákönkormányzat versenyek, vetélkedık, házibajnokság csoportmunka, osztályprogramok vállalások, kulturális tevékenység iskolák közötti vetélkedık iskolarádió, e-mail hirdetıtábla iskolaújság kirándulás

(minimum évente 2)

Együtt: tanévnyitó ünnepély tanévzáró ünnepély szalagavató ballagás szükséges dokumentumok ismertetése, megvitatás (elérhetıség, jogosítványok) problémák tisztázása, egyeztetések, vállalások A felvetıdı javaslatokat folyamatosan megvizsgáljuk, beépítjük.

9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 9.1. Egészségnevelési program Helyzetelemzés Iskolánk tanulói a beiskolázási terület szerint három megyébıl – többnyire kis településekrıl – érkeznek. A közlekedési viszonyokat figyelembe véve naponta bejárók, ill. helybéli tanulók. A demográfiai hullám csökkenésével a tanulói létszám nagy részét a környezı települések gyermekei alkotják. A szülık szociális helyzetét, mentális állapotát a mindennapi megélhetés, szerény anyagi körülmények, a munkanélküliség gondjai jellemzik, ami gyermekeik életvitelét, életszemléletét is befolyásolja. A középiskolás tanulói korosztályt alapvetıen ugyan a „kortársminta” befolyásolja, de a mindennapok hátterében, szokásaiban mégis a családi minta a mérvadó. Mindezeket figyelembe véve kell az oktatási feladatok ellátásával párhuzamosan az egészségnevelési feladatokat, célkitőzéseket megvalósítanunk. A tantestület, pedagógusai saját fizikai és mentális egészségi állapotát is ismerve, fontosnak tartja a helyes szokások, napirend kialakítását, ami a szaktárgyi órai feladatokon kívül mindennapi tevékenységét is áthatja. (utazás, ügyelet, szabadidıs programok…) Szükségletek Feladataink ellátásához a személyi és tárgyi feltételek adottak, minıségi változást a pedagógusok továbbképzése, tanulása (egyetem, tanfolyam, önképzés…) jelenthet, míg a tárgyi feltételek (épület, technikai felszereltség…) javítására a pályázatok benyújtása ad lehetıséget. A módszertani változatossághoz mindkettıre nagy szükség van.

Célok

19

Az iskola a tanulás, a munka, az önállóság egészséges színtere, ahol a személyiségfejlıdés zajlik, az életmód kialakítására hatást lehet gyakorolni. - Tanulók és tanárok egészségének védelme – tanulók évenkénti orvosi vizsgálata, iskolai védını elérhetısége, tanárok orvosi alkalmassági vizsgálata - Egészséges iskolai környezet biztosítása – osztálytermek rendje, esztétikája, hetesi-ügyeleti munka eredményes végzése, étkezési kultúra fontossága, rendszeres testedzés – normál és gyógytestnevelés, - ifjúságvédelem, – mentálhigiénés tanácsadás lehetısége, diákönkormányzat mőködése, öntevékenysége. - Együttmőködés egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülıkkel – gyermekükkel koordinálva. (Gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúsági pszichológus, iskolaorvos, védını, családsegítı). - Olyan oktatási-nevelési gyakorlat kialakítása, ahol a testi-lelki egyensúly biztosított, az emberi méltóság tisztelete alapvetı, a sikerek és kudarcok feldolgozása az egyéni elırejutást célozza meg. - Az iskolai közösség (tanulói-alkalmazotti) a szülıi közösségre támaszkodva hozzájárul az egészség fejlesztésével, megırzésével az eredményes tanuláshoz, az életcél megvalósításához. Segítık köre -

Iskolaorvos Iskolai védını Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, drogstratéga Osztályfınöki munkaközösség-vezetı – osztályfınökök

Feladataink az egészségmagatartás befolyásolásában – az iskolaorvos és a védını szemével Magyarországon a népességet jellemzı morbiditási és mortalitási mutatók tendenciájukban folyamatos romlást jeleznek, elsısorban a kardiovaszkuláris, daganatos megbetegedésekbıl és a balesetekbıl eredı magas halálozás miatt. A hazai gyermeknépesség egészségi állapotára vonatkozó figyelmeztetı jelek: - gyermekeink felgyorsult növekedése miatt a törzs- és végtagizomzat erısödésének elmaradása az alacsony fizikai terhelhetıséget mutatja - elhízás (serdülıkorban 10-15%) - magas a tartási gerincferdülésben szenvedık aránya (20-40%) - agresszivitás - pszichés zavarok - rohamosan növekszik az allergiás megbetegedések száma - testedzésre fordított heti idıtartam csökkenése - TV-nézésre, számítógépezésre naponta hosszú idıt fordítanak - helytelen táplálkozási szokások (fogápolás?) - dohányzás, alkoholfogyasztás (részegségig), drogfogyasztás - helytelen szexuális magatartás (serdülıkori terhességek) A fent felsorolt kóros állapotok köztudottan alapját képezik a felnıttkori krónikus megbetegedéseknek. Az iskola a prevenció legígéretesebb színtere. Céljaink közt szerepet kap: - a tanulók alkalmassá tétele fizikailag, lelkileg és szociálisan arra, hogy teljes és egészséges életet élı felnıtté váljanak - a fizikai kondíció, jó erınlét, testmozgás megkedveltetése a testnevelı pedagógusok aktivitását igényli - komplex megközelítéső iskolai egészségnevelési programok egyrészt az egészséges életmód kialakítása érdekében: humánbiológiai ismeretek személyi higiénés ismeretek az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete az egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus fejlesztése (szexualitás, fogamzásgátlás, terhesség, nemi betegségek) egészség-betegség fogalma (testi-lelki változások) másrészt az egészségkárosító magatartásmódok megelızése érdekében:

20

alkohol, dohányzás, bódulatkeltı anyagokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása balesetmegelızı ismeretek az erıszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás Az orvos és a védını minden szavával informál, nevel és például szolgál. Ma már elmondható, hogy általános a prevenció eredményességébe vetett hit. Az egészségnevelési funkció ellátása során az iskola mint „komplex szocializációs színtér” fontos. Az oktatási intézmény teljes szellemével, környezetével, a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvetı feladatát az egészségmegırzésben, prevencióban éppen a legfogékonyabb életkorban. Iskolai tevékenységi formák Az egészségnevelési feladatok megvalósítása minden pedagógus és iskolai alkalmazott érdeke a tanulókkal-szülıkkel együtt. Ez megnyilvánul az iskola szervezettségében, a felnıttek magatartásában, pedagógusok példamutatásában. Szervezés - Osztálytermek berendezése, világítása, szellızése, főtése. - Óraközi szünetek eltöltése folyosón, iskolaudvaron. – hetesek, ügyeletesek - Testnevelési órák, sportfoglalkozások rendje heti elosztásban arányosan, fiúknak-lányoknak külön csoportban. - Tisztálkodási lehetıség (zuhany, mosdók) - Tervezett ülésrend – (balkezes, szemüveges, hallási zavar…) minimum félévente változtatással. - Ebédeltetési rendszer mőködtetése, kulturált étkeztetés. Iskolai programok Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez (osztályfınöki, biológia, testnevelés kiemelten). Az iskola helyi tanterve ezt témakörhöz kapcsolva tartalmazza. Az osztályfınöki órákon különösen hangsúlyt kapnak ezek a témakörök, igazítva az osztály tanulóinak életkorához és a mindennapi problémákhoz, tanulói igényekhez, a pedagógusok prevenciós munkájához. Az osztályfınökök az eredményesség érdekében változatos, interaktív foglalkozásokat szerveznek, elıadót hívnak meg. Az osztályfınöki órák tervezett témakörei Az osztályfınöki órák egymásra épülve, a korosztályhoz és annak igényeihez igazodva folyamatos nevelési feladatokat valósítanak meg.











Egészségmegırzés kultúrája - Egészség – betegség - Egészséges életmód fıbb szempontjai - Egészség – érték - Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) Mentálhigiénés kultúra - Önismeret, társismeret - Stressz, szorongás, depresszió - Konfliktuskezelés Szexuális kultúra - A serdülıkor biológiai jelenségei - Felelısség a szexualitásban - Szerelem, szex - Fogamzásgátlás - Terhességmegszakítás - SZTB, AIDS Családi élet - Jó párkapcsolat, családalapítás, családtervezés

21

A biológia tantárgy témakörei az egészségnevelés szempontjából


Az ember szervezete és egészsége - Egészség-betegség - Hogyan éljünk - Betegségek okai




Az egészséges környezet - A lakás - A főtés - A megvilágítás - Az öltözködés




Az emberi test általános felépítése - Testalkatok - Testmagasság és testarányok




Szervrendszerek egészségtana - A bır egészségtana - A csontrendszer egészségtana - Az emésztırendszer egészségtana - A kiválasztó szervrendszer egészségtana - A légzırendszer egészségtana - A keringési rendszer egészségtana - Az immunrendszer egészségtana - Nyirokrendszer egészségtana - Fertızıbetegségek - A szaporító szervrendszer egészségtana - Szexuális úton terjedı betegségek - Endokrin rendszer egészségtana - Idegrendszer egészségtana - Elmebetegségek - Szem és látás egészségtana - Fül egészségtana




Szenvedélybetegségek - Az alkohol - A drogok - A dohányzás - Az AIDS




Az anyaság biológiája




A fogamzásgátlás




A betegápolás alapjai




Elsısegélynyújtás

A testnevelés tantárgy az egészségnevelés szempontjából 1.) Elméleti órák - anatómiai ismeretek átadása a testnevelés, a sport vonatkozásában. 2.) Gyakorlati órákhoz kapcsolódóan - általános képességfejlesztı tevékenység, prevenció, egészségmegırzés (komplex fizikai képességek fejlesztése) - speciális képességeket fejlesztı, felmérı, így a fejlıdés irányát, nagyságát meghatározó tevékenység - a sportjátékokhoz kapcsolódó emberi tulajdonságok (kitartás, akarat, bajtársiasság,

22

csapatszellem, kombináló készség…stb.) fejlesztése. A játék önmagáért való élvezete. - szabadidıs sportágak megismertetése (a családi életben a sportolás, mint mindennapi tevékenység) - tanórán kívüli sportfoglalkozások – a szabadidı egészséges eltöltése (elfáradás-felfrissülésmentálhigiénia) - a természetben végzett foglalkozások és a környezet kapcsolata (környezetvédelem) - gyógytestnevelés, mint rehabilitációs, prevenciós tevékenység. A szakmai alapozó tantárgy keretében a viselkedéskultúra lehetıséget nyújt az ismeretek gyakorlati bemutatására, a múlt és jelen szokásainak, hagyományainak áttekintésére, más népek szokásainak megismerésére. Rámutat a közösségi (társas) élet szépségeire, lehetıséget ad az önismeret, önbizalom fejlesztésére, a konfliktuskezelés elsajátítására. Tanórán kívüli foglalkozások A foglalkozások tervezésénél, szervezésénél tekintettel kell lenni tanulóink iskola-lakóhely közötti közlekedési lehetıségeire. - Sportköri foglalkozások - Diáknap – sok mozgással, játékos vetélkedıkkel - Túranapok – környezetünk megismerése, hagyományok ápolása - Diákönkormányzati rendezvények - Kirándulások szervezése Tájékoztató fórumok - Szülıi értekezlet, fogadóóra - Rendırségi elıadó meghívása bőnmegelızés, drogprevenció céljából - Iskolai védını foglalkozásai igényelt témakörben - ÁNTSZ munkatársa – szenvedélybetegségek megelızése

9.2. Környezeti nevelési program 1. Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különbözı interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentıs szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerő tanításra lehetıség nyílik. Fontos, hogy a diákok elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: A gyerekek versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és a természetvédelem is fontos téma. Elméleti tudásukat elmélyíthetik (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Talentum verseny-feladatlapok) Angol és német nyelvő versenyeken fordítási feladatként gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek. Az iskolában győjtési akciókra is lehetıség nyílik (pl.: szervezett hulladékgyőjtés)

23

2. Erıforrások Nem anyagi erıforrások Iskolán belüli együttmőködés • • • • •

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben fontos feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Tanárok és szülık: Fontos a környezeti nevelés területén a szülıi környezet és az iskola harmonikus együttmőködése. A szülıknek meg kell erısíteni gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola ügyviteli és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén csökkentjük a papírfelhasználást, győjtjük a kiürült nyomtatópatront, hulladékpapírt. Egészségre nem ártalmas tisztítószereket használjunk takarítás során.

Iskolán kívüli együttmőködés • •

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenırzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelıen mőködik-e az iskola.

Iskolai étkeztetés Diákjaink étkezésének meghatározó tényezıje az iskolai konyha, amely tálalókonyhaként mőködik. Az étkezés önkiszolgáló jellegő maradjon, mivel ez segíti a környezeti kultúra önálló fejlesztését a tanulókban.

Anyagi erıforrás Külsı erıforrás •

Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése fontos feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetıségekrıl, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

3. Alapelvek, jövıkép, célok Alapelvek, jövıkép A környezeti nevelés alapelvei • • • • • • • • •

fenntartható fejlıdés kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvetı emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elıvigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség ökológiai lábnyom

24

Az iskola környezeti nevelési szemlélete A világ figyelme a fenntartható fejlıdés felé irányul. Ez mindenhol tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk, melyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével együttmőködésre alkalmas, felelıs magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz, a matematika és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttmőködés. Egyre bıvül azonban a kör, kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Konkrét célok Új tervek: • •

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához a kétszintő érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyőjtése, tananyagba építése

Hagyományok ápolása: • • • •

diáknap szervezése az egész iskolai közösség számára az iskola hírességeinek élete – kutatás; az iskola jubileumi évfordulóinak megünneplése drog-prevenciós program folytatása osztályfınöki órák környezetvédelmi témában

Szaktárgyi célok: • • • • • •

szaktárgyi órákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) a kétszintő érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetıségeik) a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) természetvédelmi versenyekre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon számítógép felhasználása a tanórákon

4. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, és lépést tartva a fejlıdéssel új eszközöket kell beszerezni. 5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei Biológia

25 • • • • • • •

a tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat a tanulókban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód

Kémia • • • •

a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, értékelésére értsék meg a különbözı technológiák hatását természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Földrajz • • • •

a tanulók szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit ismerjék meg a világ globális problémáit ismerjék meg és ırizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit

Matematika • • • • • •

a tanulók logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelı képessége fejlıdjön ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki bennük a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika • • • •

a tanulók ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségei ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelıséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak

Testnevelés •

a tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket

26 • •

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes legyenek tisztában azzal, hogy a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében

Szakképzés • a tanulók sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában környezetvédelmi ismereteknek • tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit (hulladékkezelés, stb.) • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát • sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

27

B.)Helyi tanterv 1. A képzés rendje 1.1. A képzés formái:

Szakközépiskolai képzés

A képzés típusa Középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás

Emelt szintő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Felsıfokú képzési célú iskolai oktatás Gimnáziumi képzés

Szakaszai 4+1 év 4+2 év 4+1,5 év

Hossza 5 év 6 év 5,5 év

4+2 év

6 év

4+2 év

6 év

4 év

4 év

4 év

4 év

Felnıttoktatás (esti tagozat)

Megjegyzés 12. évfolyam végén érettségi vizsga 13., illetve 14. évfolyam végén szakmai vizsga 12. évfolyam végén érettségi vizsga 14. évfolyam végén szakmai vizsga 12. évfolyam végén érettségi 12. évfolyam végén érettségi

Képzési területek, szakirányok, megszerezhetı végzettségek Szakképzési évfolyamok (1/13., 2/14. és 3/15. évf.) Szakterület

Szakmacsoport 13., közlekedés

gazdasági, szolgál -tatási

17., kereskedelem, marketing , üzleti adminisztráció 15., közgazdaság

humán

1., egészségügy • T NT KT

Szakma

OKJ szám

Közlekedésüzemvitel-ellátó* elágazások: - közúti közlekedésüzemvitel-ellátó - légi közlekedésüzemvitel-ellátó - szállítmányozási ügyintézı

52 841 01 0000 00 00

Képzési idı (év) 2

FEOR

RFKB

3629

T

52 841 01 0010 52 01 52 841 01 0010 52 02 52 841 01 0010 52 03

Postai ügyintézı Logisztikai ügyintézı

52 841 02 0000 00 00 54 345 02 0000 00 00

1 2

3612 3621

T T

Üzleti szakügyintézı elágazás: - banki szakügyintézı Vállalkozási ügyintézı Ápoló* Ápolási asszisztens*

55 343 01 0000 00 00

2

3619

NT

55 343 01 0010 55 01 52 344 02 0000 00 00 54 723 01 1000 00 00 33 723 01 1000 00 00

1,5 3 2

3619 3212 3212

T KT KT

: tervezett, a képzési kínálatban szereplı szakmák : támogatott szakma : nem támogatott : kiemelten támogatott ( A nyugat-dunántúli RFKB döntése nyomán)

Képzési szerkezet

28

9 – 10. évf.

Szakmai orientáció a gazdálkodás szakterületre Heti 5 óra:

11 -12. évf.

Gazdasági környezetünk Információkezelés Kommunikáció Viselkedéskultúra

Szakmacsoportos alapozó oktatás  Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Heti 8 óra: Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv Tanirodai gyakorlatok

Szakmacsoportos alapozó oktatás  Közgazdaság szakmacsoport Heti 8 óra:

Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan

Érettségi vizsga

1/13. 2/14. évf.

Szakma 1 Postai ügyintézı 1 év

Szakma 2 Logisztikai ügyintézı 2 év

Szakma 3 Vállalkozási ügyintézı 1,5 év

Szakma 4 Banki szakügyintézı 2 év

Szakma 5 ……

Szakma 6 ……

Szakmai vizsga

1.2. Feladatok a képzési szakaszokon belül Helyi tantervünk a kerettantervek figyelembe vételével készült. A szakközépiskolai kerettantervekben megfogalmazott követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános mőveltség továbbépítését, a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsıfokú tanulmányokra, vagy a munkába állásra való felkészülést. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti elı, és lehetıséget nyújt arra, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a választott szakterületen. A 11-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú oktatás elıkészítésére, és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A gimnáziumban az általános mőveltséget kiterjesztı és elmélyítı nevelı-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és a munkába állásra, a felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A szakmacsoportok, illetve a két képzési típus (szakközépiskola és gimnázium) között különbözeti vizsgával biztosítjuk tanulóink számára az átjárhatóságot. Mindkét képzési típusban feladatunk az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása, fejlesztése. A tanulásban lemaradott gyengébb képességő tanulóinknak tantárgyi felzárkóztató programokat szervezünk.

29

1.3. Képzési specialitások, irányok Iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek köre rendkívül széles: - A postaforgalmi képzés mellett a tanulók elsajátíthatják a marketing ismeretek, a banki és a biztosítási tevékenység alapjait is. - Az idegen nyelvek oktatása csoportbontásban történik. A tanulók csoportba sorolásánál elsıdleges a tanuló választása, lehetıség szerint a hozott tudásszintet figyelembe véve alakítunk ki csoportokat. - Szeretnénk megtartani a német és angol nyelvek oktatását, a kínálatot lehetıség szerint bıvítjük, pl.: francia, olasz, orosz stb. - A szakmai tantárgyak oktatásával kívánjuk elısegíteni a munkába állást, ill. a szakirányú továbbtanulást. - A számítástechnikai oktatás is csoportbontásban történik, kiemelt hangsúlyt kap a szoftvertechnológiai ismeretek oktatása. - Felzárkóztató programokat szervezünk azon tanulóknak, akik az adott évfolyam követelményeit nehezen teljesítik. - Szakkörök - Fakultációs órák - Tanulmányi versenyekre való felkésztı foglalkozások.

1.4. A csoportképzés elvei •

a 9. évfolyamon

Felvételi kérelmük alapján külön osztályba/csoportba kerülnek a szakközépiskolába jelentkezı tanulók. A tanévenként indított osztályok száma és az arányok a jelentkezık számától és szándékától függ. Csoportbontásban tanítjuk: (lásd a 4. pontban!) A speciális tevékenységet igénylı tanórai munkát, felzárkóztatást vagy tanulmányi versenyre történı felkészítést kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás formájában szervezzük meg. •

a szakképzı évfolyamokon

Szakmai képzési programjainkat a jelentkezık és a munkaerıpiac igényeit figyelembe véve indítjuk. Az egyes osztályokban/csoportokban a szakmai elméleti tárgyakat külön, míg a testnevelést és az osztályfınöki órát osztálykeretben szervezzük. Az iskolai vagy külsı, üzemi helyszínen folyó szakmai gyakorlatot a tanulók gyakorlati csoportokban folytatják. A csoportlétszámok megállapításánál a Közoktatási törvény elıírásait vesszük figyelembe. Az iskolában tanirodában folyik a szakmai gyakorlati képzés. (Ugyancsak itt zajlik a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatása.) A postai ügyintézı képzés gyakorlatát a Magyar Posta Zrt. szervezi tanulószerzıdéssel, míg a logisztikai és banki ügyintézı képzésben lévık a gyakorlatukat gazdasági társaságoknál és vállalkozóknál végzik A szakmai gyakorlati képzéseket üzemi, összefüggı gyakorlatok, szakmai bemutatók, kiállítás- és üzemlátogatások egészítik ki. Az összefüggı szakmai gyakorlat Az összefüggı szakmai gyakorlatra (a postai ügyintézı képzés kivételével) a tanulók beosztását a gyakorlati oktatásvezetı végzi. Az összefüggı szakmai gyakorlat megszervezése, biztosítása, ellenırzése a gyakorlati oktatásvezetı feladata. Szervezi és intézi az összefüggı szakmai gyakorlat nyilvántartásának, teljesítésének, jelentési kötelezettségének adminisztratív teendıit, engedélyezi a távolmaradásokat, idıpontcseréket. Rendszerezi és ellenırzi az igazoló- illetve értékelılapokat, a tanév-elıkészítı munkák kezdetéig elıterjeszti az összefüggı szakmai gyakorlat tapasztalatait.

30

2. Az iskolában tanított tantárgyak és tantervi modulok Alkalmazott óratervek a különbözı képzési formákban: • • •

A gimnázium kerettantervére épülı óraterv A szakközépiskola 9-12. évfolyamának kerettantervekre épülı óraterve A felnıttoktatás kerettantervre épülı óraterve

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások óraszámai Tanév 20032004 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012 20122013 20132014 20142015 20152016

Évfolyam 9. HK2003

10. HK2001

11. 12. HK2001 H1998

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

HK20003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

H2004

HK2003

HK2003

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik: H1998 = az iskola által – a NAT alapján készített 1998-tól érvényes helyi tanterv; (Lásd: korábbi Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „ Átmeneti óraterv 1998-tól” címen) HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; (Lásd: korábbi Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „Kerettantervi óraterv 2001/2002-tıl”) HK2003 = a 2003. szeptembertıl – a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelıtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be; (Lásd: Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-tıl”) H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, esetlegesen a kerettantervek felhasználásával elkészített, 2004 szeptemberétıl érvényes, az általános iskola 1. osztályától felmenı rendszerben bevezetett helyi tanterv.

A részletes tantárgyi programokat a pedagógiai program melléklete külön lefőzve tartalmazza.

31

2.1. Tantárgyak és modulok Gimnázium 1. Magyar nyelv 2. Irodalom -tánc és dráma -mozgókép és médiaismeret -mővészetek 3. Történelem -társadalomismeret -emberismeret 4. Idegen nyelv I 5. Idegen nyelv II 6. Matematika 7. Informatika 8. Bevezetés a filozófiába 9. Fizika 10. Biológia 11. Kémia 12. Földünk és környezetünk 13. Ének-zene 14. Rajz és vizuális kultúra 15. Testnevelés és sport 16. Osztályfınöki

Szakközépiskola 1. Magyar nyelv 2 .Irodalom 3. Történelem és állampolgári ismeretek 4. Társadalomismeret és etika 5. Idegen nyelv 6. Matematika 7. Ének-zene 8. Rajz és vizuális kultúra 9. Osztályfınöki óra 10. Testnevelés 11. Fizika 12. Földünk és környezetünk 13. Biológia 14. Kémia 15. Informatika 16. Szakmacsoportos alapozó okt. 17. Szakmai orientáció

32

2.2. Óratervek

•

Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-tıl (Felmenı rendszerben)

Készült: Az oktatási miniszter 10/2003.(IV.28.) OM rendelete, illetve 24/2003. (VIII.19.) OM rendelete alapján

Szakközépiskola

9. Köt.

Nem köt.

Köt.

10. Nem köt.

Köt.

11. Nem köt.

Köt. szabadon terv. K. t.

szabadon terv.

2

2

Irodalom

2

Történelem és állampolgári ism. Társ. ism. etika

2

Idegen nyelv

3

1

3

1

3

Matematika

3

0,5

3

0,5

4

Ének-zene

1

1

-

-

Rajz és vízuális

1

1

-

-

Osztályfınöki

1

1

1

1

Testnevelés

2

1

2

1

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

-

-

Földünk és ..

1

1

1

Biológia

1

-

-

Kémia

1

1

-

-

Informatika

1

1

2

Szakmai orientáció

5

5

-

-

Szakmacsoportos

-

-

8

8

0,5

2

0,5

2

-

K. t.

K. t.

szabadon terv.

szabadon terv. K.t.

Magyar nyelv

1

2

0,5

1

2

0,5

2

-

0,5

2 1 0,5

1

0,5

2 3

1

1

12. Nem köt.

1 0,5

2 0,5

3 4

1

1*

2 0,5

2

2

1

1*

alapozó oktatás

27

0,5

5

27

0,5

5

28

2

4

28

2

* : A 11-12. évfolyamon szabadon tervezhetı 1 óra informatika, földrajz vagy szakmacsoportos alapozó oktatás a diák választása szerint (5. érettségi tantárgy)

4

33

Gimnázium 9. Köt.

1

-

Nem köt.

Köt.

12. Nem köt.

szabadon terv. K. t.

K. t.

2 2 0,5

Köt. szabadon terv.

-

1

11. Nem köt.

szabadon terv.

- mozgókép és

Köt.

K. t.

2 2 0,5

szabadon terv.

K.t.

Magyar nyelv Irodalom - tánc és dráma

10. Nem köt.

2 2 -

2 2 -

0,5

0,5

1

1

1

médiaismeret - mővészetek Történelem

2

3

3

- társ. ism.

0,5

1

0,5

0,5

0,5

- ember ism.

-

-

1

-

Idegen nyelv

3

Idegen nyelv

3

Matematika

3

Informatika

1

Bev. a filozófiába

1

1,5

1

3

1

3

1

1

3 1

1

4

1

1

-

2

-

2

-

-

-

1

1,5

1,5

2

-

Biológia

-

1

2

2

Kémia

2

1,5

-

-

Földünk és…

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

-

-

Rajz

1

1

Testnevelés

2

Osztályfınöki

1

2

1

1

2

1

1

2

1

1

5. érettségi t., vagy marketing ism., vagy emelt szinthez

2 27,5

-

5

27,5

-

2.3. A nem kötelezı órák felhasználása

5

26

1

3 1

1

3

3

3

Fizika

1

3

4

4

2 25

5

4

34

Az óratervben felhasznált nem kötelezı órákon túl a Közoktatási törvényben biztosított nem kötelezı tanórai foglalkozások felhasználását (beleértve az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeretet) az alábbiak szerint használjuk fel: -csoportbontásra: idegen nyelvek informatika matematika (11-12.évfolyam) szakmai orientációs gyakorlatok -mindennapos testedzést biztosító sportköri órákra -szakkörökre, érdeklıdési körökre (a Kt. 53.§-ban megfogalmazott tanórán kívüli foglalkozásokra a tantestület döntése szerint) -egyéni és kiscsoportos foglalkozási formákra (felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés stb.) A fenti nem kötelezı tanórai foglalkozásokról, azok arányairól és óraszámairól a nevelıtestület évente határoz, figyelembe véve a tanulók igényeit is.

2.4. A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve

35

A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Tantárgy / Részismeretek 9.

Évfolyam 10. 11.

12.

Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk (elmélet) Viselkedéskultúra (gyakorlat) Kommunikáció (gyakorlat) Információkezelés (gyakorlat) Összesen

1 1 3 5

1 2 2 5

-

-

Szakmacsoportos alapozó oktatás Közgazdaságtan (elmélet) Marketing (elmélet) Idegen nyelv (angol - német) (elmélet) Tanirodai gyakorlatok (gyakorlat) Összesen:

-

-

2 2 2 2 8

2 2 2 2 8

A közgazdaság szakmacsoportra Tantárgy / Részismeretek 9.

Évfolyam 10. 11.

12.

Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk (elmélet) Viselkedéskultúra (gyakorlat) Kommunikáció (gyakorlat) Információkezelés (gyakorlat) Összesen

1 1 3 5

1 2 2 5

-

-

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) Üzleti gazdaságtan (elmélet) Üzleti gazdaságtan (gyakorlat) Összesen:

-

-

3 3 2 8

3 3 2 8

2.5. A felnıttoktatás óraterve Középiskola (9-12. évfolyam)

36

Esti tagozat Évfolyam/Tantárgy Anyanyelv/Kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Mővészeti ismeretek (modul) Társadalomismeret (modul) Filozófia/Etika Informatika Idegen nyelv Osztályfınöki Összesen

9. 1 2 2,5 1 2 1 1 0,5 0,5 2,5 1 15

10. 1 2 2,5 0,5 0,5 2 0,5 1 0,5 0,5 3 1 15

11. 1 2 3 1 1 0,5 0,5 2 3 1 15

12. 1 2 3 2 1 1 2 3 1 16

37

3. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban Az intézmény vezetıje minden tanév elején az iskolaszék ülése elé terjeszti a következı tanév tankönyvkiválasztással kapcsolatos elképzeléseket a munkaközösségek javaslatai alapján. Az iskolaszék állásfoglalása után, amely a beszerzési árakra is vonatkozik, a nevelıtestület dönt a tankönyvek kiválasztásáról. A döntésnél figyelembe kell venni, - hogy a használatos tankönyvek illeszkedjenek a kerettanterv, a helyi tanterv és az érettségi vizsgaszabályzat követelményeihez, - a szakmai tankönyvek illeszkedjenek szakmai vizsga elıírásaihoz, ugyanakkor a szakma jellegébıl adódó változások a tankönyvekbe legyenek beépíthetık, - a tankönyvek árát. Tekintettel kell lenni a kiválasztásnál arra, hogy a tankönyvek nyelvi szempontból is megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak. A tankönyvek kiválasztásánál elıtérbe kell helyezni a kompetencia alapú oktatást segítı tankönyveket és módszertani segédleteket. Az iskola csak olyan tankönyveket használ, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tanulmányi segédleteket és taneszközöket a munkaközösségek állítják össze, ill. határozzák meg a tankönyvek, a tantervek, a vizsgakövetelmények alapján az egyes tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével. Kerülni kell a nem feltétlenül szükséges, a szülık kiadásait feleslegesen növelı segédletek és taneszközök megkövetelését. A munkafüzetek, a feladatlapok, a példatárak, az atlaszok, a szótárak stb. elıírásánál a tantárgy jellege, követelményrendszere és a taneszköz ára legyen meghatározó. A több éven keresztül használható segédleteket (atlasz, szótár, példatár stb.) célszerő abban a tanévben megrendelni, amikor elıször kerül használatba. A kilencedik osztályosok szülei a nyílt napon, legkésıbb a beiratkozáskor, a felsıbb évesek a szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást a tankönyvekrıl, tanulmányi segédletekrıl és taneszközökrıl. A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8. § (4) bekezdésében és a 32. § (9) bekezdésében megfogalmazottak alapján biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást.

4. Felvétel és továbbhaladás az iskolában A tanulói jogviszony meghatározása az iskolai SZMSZ-ben foglaltak szerint történik.

4.1. Belépés az iskolába Iskolánk - profiljából adódóan - regionális jellegő. Tanulóink beiskolázása fıleg Vas és Zala megye területérıl történik. Az iskolában folyó képzésrıl és nevelımunkáról szóló információkat (szórólapok, felhívás nyílt napra, személyes látogatásra, egyéb referencia-anyag) eljuttatjuk lehetıség szerint minden olyan helyre, amely a beiskolázási körzet településeit és intézményeit lefedi. Belépés az iskola induló évfolyamára A belépés feltételei: - a jogszabályban meghatározott életkor - a nyolcadik osztály eredményes befejezése A 9. osztályba jelentkezık közül azok nyernek felvételt, akik az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeik alapján felállított rangsor szerint a legjobbak, és számuk nem haladja meg a maximális osztálylétszám alapján számított tanulólétszámot. A rangsorolásnál a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, az idegen nyelv, a matematika, a földrajz és az informatika/számítástechnika tantárgyak eredményét vesszük figyelembe.

38

A felvételi eljárást a tanév rendjérıl szóló rendelet szabályozza. A beiratkozást az iskolai munkaterv tanévenként határozza meg. Iskolánkban a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket az óratervben szereplı valamennyi (kötelezı és ún. nem kötelezı) tanórákon való részvétellel lehet teljesíteni. Errıl a tanulókat és a szülıket a nyílt napokon szóban, illetve a beiratkozáskor írásban is tájékoztatjuk. A beiratkozáskor írásban rögzítjük (a tanuló, ill. a szülı aláírásával igazolja), hogy a tájékoztatást megkapta, azt vállalja. Iskolánk a jogszabályban meghatározottak szerint vállalja a közép- és az emelt szintő érettségire felkészítést a kötelezı érettségi tárgyakból, valamint az informatika, a szakmai alapozó tárgyakból a közép- és az emelt szintő, továbbá a földünk és környezetünk tárgyból a középszintő vizsgára. A többi tantárgyból a felkészülés vendégtanulói jogviszony keretében másik iskolában, illetve egyéni felkészüléssel lehetséges.

4.2. Belépés felsıbb évfolyamokra •

A felsıbb évfolyamba lépés feltételei:

Felsıbb évfolyamba léphet a tanuló, ha: - az adott évfolyamra elıírt minimális tanulmányi követelményeket teljesítette - az igazolt és az igazolatlan hiányzása nem haladja meg a jogszabályban ill. az SZMSZ-ben elıírt mértéket - a szakképzı évfolyamra történı belépésnél: a 12. évfolyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsga, valamint – ha szükséges – egészségügyi alkalmasság. Az elsı szakképzı évfolyamon az elsı javítóvizsga idıszak végéig az is folytathatja tanulmányait, aki nem tett az elızı vizsgaidıszak végén eredményes érettségi vizsgát – kivéve a Magyar Posta Zrt-vel tanulószerzıdést kötı diákok. A tanulószerzıdés megkötésének feltétele az érettségi bizonyítvány megléte. Ezt követıen a tanulmányok csak az általános feltételek teljesülése esetén folytathatók. A szakképzı évfolyamra felvételkor elınyt élveznek azok a tanulók, akik iskolánkban szereztek középfokú végzettséget. A felvételi elbírálás további szempontjai: tanév végi, illetve az érettségi eredmények. Az iskola felvételi vizsgát nem tart. Jelentkezési határidı: március 31., pótjelentkezés augusztus 19-ig. Jelentkezéskor a jelentkezı köteles csatolni az elıképzettségét igazoló iratok másolatát. A felvételi döntésrıl a március 31-ig jelentkezettek július 31-ig, a pótjelentkezık augusztus 31-ig kapnak értesítést. Beiratkozás az elsı tanítási napon. Az igazgató felmentheti a tanulót a kötelezı tanórai foglalkozásban való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Aki felmentést kapott a kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott idıben, és a nevelıtestület által meghatározott módon osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. •

Átvétel más középiskolából:

A 9-12. középiskolai évfolyamokba bármely érettségi vizsgára felkészítı iskola megfelelı osztályából a következıbe átvehetı a tanuló, ha a nem tanult tantárgyakból eredményes különbözeti vizsgát tesz. A szakképzı évfolyamokba más iskolából csak azonos szakképesítés megszerzésére indított, központi tanterv alapján mőködı osztályból lehet átlépni. Az esetlegesen nem tanult tananyagegységekbıl, modulokból különbözeti vizsgát kell tenni.

•

Tanulmányok alatti vizsgák:

Magántanuló, egy vagy több tárgyból felmentett, ill. a tantárgyat rendkívüli tárgyként tanuló tanulmányi kötelezettségének osztályozó vizsga letételével tehet eleget.

39

Osztályozó és különbözeti (tanulmányok alatti) vizsgát az iskola évente három alkalommal (januárban, a tanév vége elıtt és augusztus végén) szervez. Az igazgató engedélyével két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket a tanuló egy tanévben, az elıírtnál rövidebb idı elıtt is teljesítheti egyéni elırehaladás szerint. Ekkor a tanuló osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. A tanulmányok alatti (javító, osztályozó és különbözeti) vizsgák követelményei, részei és az értékelés rendje: a 11/1994 MKM rendeletben, ill. a helyi tantervben foglaltak szerint. A vizsgák a tantárgy jellegétıl függıen írásbeli/gyakorlati és szóbeli részbıl állnak. a./ A vizsgák szóbeli része bizottság elıtt történik. A vizsga elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki. b./ A vizsga írásbeli részének idıtartama 45 (irodalomból 60) perc. c./ A vizsgák formája: • közismereti tantárgyak közül a magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelvek tantárgyból írásbeli és szóbeli, matematikából írásbeli (elégtelen esetén szóbeli javítási lehetıség),a többi tantárgyból csak szóbeli, illetve informatikából és testnevelésbıl csak gyakorlati vizsga • szakmai orientációs tantárgyakból szóbeli (kivétel: információkezelés – gyakorlati) vizsga • szakmacsoportos alapozó tantárgyakból: a záró (érettségi) vizsgának megfelelıen, illetve a többi tárgyból csak írásbeli. • A szakképzésben: a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembe vételével azon modulra vonatkozó vizsgafeladatok szerint, aminek része az adott tananyagegység

4.3. A tanulói jogviszony megszőnése: A tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok befejezése elıtt megszőnhet, ha - a tanulót másik iskola átvette - a tankötelezettség megszőnte után a szülı írásban bejelenti a tanuló kimaradását - a jogszabályban meghatározott idınél igazolatlanul többet mulaszt a tanuló (a tanköteles kivételével). - jogerıre emelkedett fegyelmi határozat alapján (tanköteles kivételével) - a tankötelezettség megszőnte után a fizetési hátralékok miatt, ha eredménytelen a felszólítás - a nem tanköteles tanuló esetén, ha ugyanazon az évfolyamon a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette. - kimaradását a felnıttoktatásban résztvevı írásban bejelenti. A tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok befejezésekor megszőnik. - a középiskolai tanulmányok esetén a 12. évfolyam elvégzését követı elsı vizsgaidıszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem tanul tovább - a szakképzési utolsó évfolyam elvégzését követı szakmai vizsgaidıszak utolsó napján.

4.4. Érettségi és szakmai vizsga (alapkövetelmény: a vizsgaszabályzat betartása) Érettségi vizsga: - Azok a tanulók, akik 2005-tıl tesznek érettségi vizsgát, az új érettségi szabályzat (100/1997. Korm. rendelet) szerint vizsgáznak. - Az érettségi vizsgán a választható tantárgyak közül az alábbi tantárgyakat javasoljuk: - informatika - földünk és környezetünk - szakmai elıkészítı tantárgy Szakmai vizsgák: Az OKJ szerinti képzés esetén az elfogadott szakmai és vizsgáztatási követelményekben leírtak szerint.

40

5. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái 5.1. A tanulók ellenırzése és értékelése Az iskola belsı ellenırzési rendjét a Pedagógiai programban foglaltakon túl a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, illetve az Intézményi minıségirányítási program határozza meg. A tanulók esetében az ellenırzést az iskola pedagógusai, szaktanácsadók, szakértık végezhetik. A tanulók iskolai munkáján belül az ellenırzés az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira - a helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjére - az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységre - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére Az ellenırzés formái: - írásbeli: feladatlap, dolgozatok, felmérık - szóbeli: összefüggı felelet, fogalmak számonkérésére memoriterek, kiselıadás - egyéb: a tanult mozgásformák bemutatása a képességi szintek felmérése tanórai munka tanulói kísérletek Az értékelés a tanulók tevékenységének, teljesítményének mérlegelı megítélése, az ellenırzés, mérés fontos mozzanata, alapvetıen az iskola céljait szolgálja. Célunk: - hogy az értékelés motiváljon további eredményes munkára, - adjon több irányban tárgyilagos információt, helyzetképet. Alapelvünk, hogy az értékelés legyen: - objektív - egységes - nyilvános - folyamatos - következetes Szerepét akkor tölti be, ha: - pozitív cselekedetekre, jobb teljesítményekre sarkall, - kialakítja, elmélyíti a felelısségérzetet, - ösztönzi az ellenırzést és az önértékelést A nevelı-oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka értékelése a következı területekre terjed ki. - az intézmény nevelı-oktató munkájának értékelésére - a pedagógusok nevelı-oktató munkájának értékelésére - a tanulói közösségek tevékenységének fejlıdése értékelésére - a tanulók személyiségfejlıdésére, tanulmányi munkájára, magatartására, viselkedésére. A tanulói közösségek tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök a tanév végén értékeljék: Az értékelés szempontjai: - az osztályközösség életét jellemzı adatok - az osztály szociális összetétele - a tanulói teljesítmény - az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (a szociometriai felmérés alapján) - a neveltségi szint

41

- a közösségi tevékenység

A tanulói teljesítmények értékelésének formái: A szóbeli értékelés Kiemelten fontos a tanár személyre szóló szóbeli értékelése, amely lehet korrigáló, segítı, tanácsadó, orientáló, minısítı. Lehetséges megnyilvánulásai: - folyamatosan, a pedagógus értékrendjébıl, szakmai tudásából fakadóan - rendszeres szakmai munkavégzés során - részletes helyzetfeltárás során - kollektív módon - egyéni jelzésként Az írásbeli értékelés A pedagógusok a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben ötfokozatú érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısítik. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a tanuló szüleit rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. A tanulók osztályozásakor célszerő több szempontot mérlegelni: - mennyit nyújtott a tanuló a tantervi követelményekhez, önmagához, az osztályhoz képest. - a tanulókat egy-egy tantárgyból kellı számú jeggyel zárjuk le (minimum 3), a különbözı témakörökbıl különbözı idıpontokban szereplı jegyeknek meg kell egyezniük az ellenırzıkben szereplı jegyekkel, ezt az osztályfınökök rendszeresen ellenırzik. - ha egy tanuló valamilyen tantárgyból bukásra áll, egy hónappal az osztályozó értekezlet elıtt fel kell hívni erre a szülı figyelmét. - az osztályozás ne legyen fegyelmezési eszköz, csak a tananyaggal legyen kapcsolatos.

5.2. Az írásbeli beszámoltatás és az otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai A témazáró nagydolgozat érdemjegye nagyobb súllyal szerepeljen a félévi és az év végi osztályzatban. A feladatlap és a felmérık szóbeli felelet értékőek. A szaktanárok a témazáró elıtt legalább egy héttel korábban közöljék azt a diákokkal, illetve egyeztessenek a kollégákkal. Ügyeljünk arra, hogy egy napon maximum 2 témazáró nagydolgozat megírására kerüljön sor. Az osztályban tanítók együttmőködésével és a beszámoltatások tervezésével (tanmenetben) elkerülhetı, hogy az írásbeli számonkérések egy hétre zsúfolva következzenek. A házi feladatokra szükség van. A tantárgy jellegének függvényében, a csoport képességeinek mértékében a szaktanár ítélje meg azt a minimum mennyiséget, amely a képességfejlesztéshez és a továbbhaladáshoz szükséges. A hétvégi ház feladat mennyisége ne haladja meg a hétközi feladatok mértékét. Esszé vagy házi dolgozat elkészítésére hosszabb idıt (minimum egy hetet) biztosítunk.

5.3. A magatartás és a szorgalom értékelése A diákok magatartását és szorgalmát a nevelıtestület által meghatározottak alapján értékeljük. Az értékelés szempontjait figyelembe véve az osztályfınökök a kollégiumi csoportvezetı, az osztályban tanító tanárok és az osztályközösség véleménye alapján terjeszti a nevelıtestület elé a javasolt minısítést, és a nevelıtestület dönt.

42

A magatartás értékelésénél figyelembe vesszük: - a házirendben és az iskolai követelményekben megfogalmazottakkal szemben tanúsított hozzáállást, viszonyt, - a közösségekben elfoglalt szerepet és tevékenységet, - a felnıttekkel és fiatalokkal szemben tanúsított viselkedést, magatartást, hangnemet, - a gyakorlati foglalkozásokon az ügyfelekkel szembeni magatartást, megbízhatóságot. A magatartás értékelésének helyi minısítési rendszere Példás: - aki tudatosan vállalja a házirend, az iskolai követelmények betartását, - aki kiáll a követelmények mellett és felelısséget vállal azokért tanulótársai elıtt - aki az egyes intézményi közösségekben (osztály, koll. csoport, Diákönkormányzat stb.) társait is a követelmények megtartására ösztönzi - aki választott tisztségét, a rábízott feladatot felelısséggel végzi, és ezzel pozitív hatást gyakorol a közösségre, annak egyes tagjaira - aki szívesen, kezdeményezıen tevékenykedik az egyes közösségekben (és arra törekszik, hogy másokból is kiváltsa ezt a jó érzést), mások beilleszkedését segíti, törekszik mások aktivitására is - aki segítıkész (társait buzdítja), megkeresi és megtalálja a mások helyzetén való javítás lehetıségeit, segítésének lehetıségeit - akinek viselkedése az intézményben és azon kívül is példamutató, fegyelmezett - aki a felnıttekkel, tanulótársaival udvarias, tisztelettudó és megfelelı hangnemet tud használni posta elıírásainak megfelelı magatartást tanúsít, és ezt sajátjának érzi. Jó: - aki teljesíti a házirendben, az iskolai követelményekben foglaltakat, de nem áll ki azok mellett, értük általában nem vállal felelısséget - aki jól illeszkedik a közösségbe, elfogadja társait, de ragaszkodást nem mutat társai és a közösség iránt. Fegyelmezett, de másoknak nem segít, másokkal nem foglalkozik. - aki az egyes közösségek életében részt vesz, teljesíti kapott feladatait, de a közösség alakítására befolyást nem gyakorol - aki maga ugyan nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezések mellé áll, vitás esetekben mindig az aktívát támogatja, azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget - akinek viselkedése nem ad okot panaszra, fegyelmezett, de közömbösen veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést - aki a viselkedés elemi követelményeit megtartja, hangneme a felnıttekkel és társaival szemben megfelelı - aki a szakmai gyakorlaton megfelelı magatartást tanúsít munkatársaival és az ügyfelekkel szemben Változó: - aki tudatosan nem vét a házirend elıírásai ellen - aki tudatosan nem árt az egyes közösségeknek és tanulótársainak - akinek az egyes közösségekhez való viszonya, közösségi tevékenysége ingadozó - akire a közösségekben csak esetenként lehet számítani, mert a követelményeket csak többékevésbé teljesíti - akinek megnyilvánulásai megbízhatatlanok, mert sodródik: hol a közösség mellett van, hol a rosszak befolyása alá kerül - akinek viselkedése tanulótársaival és a felnıttekkel szemben is esetenként udvariatlan, nyegle és illetlen - aki hajlamos a fegyelem megsértésére, vagy fegyelemsértést követ el - aki a szakképzı évfolyam gyakorlati foglalkozásán törekszik arra, hogy magatartása megfeleljen a posta elıírásainak Rossz: - aki szándékosan megszegi a követelményeket és a házirendet - aki szándékosan árt egy-egy közösségnek, egyes tanulótársainak - akinek a közösséghez való viszonyát, a közösségi tevékenységben való részvételét a szembenállás jellemzi - aki az ingadozókat rossz irányba befolyásolja

43

- akinek viselkedése és hangvétele a felnıttekkel és tanulókkal szemben durva, goromba, udvariatlan - aki a szakképzı évfolyam gyakorlati foglalkozásán a dolgozókkal vagy az ügyfelekkel szemben sértıen, udvariatlanul viselkedik. A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük: - a tanuláshoz való viszonyt - a feladatokhoz való hozzáállást - a tanulmányi munkában tanúsított folyamatosság, önállóság, kötelességtudat, érdeklıdés fokát - a képességek és eredmények összhangját, - a munkabeosztást és önellenırzést. A szorgalom értékelésének helyi minısítésrendszere Példás: - akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, tevékenységét ennek érdekében tudatosan és ésszerően szervezi meg - aki munkájában pontos és megbízható, minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait, de van határozott érdeklıdése is, és ebben önkéntesen többletfeladatot vállal - aki munkabeosztásában önálló, és az önellenırzést megvalósítja - akinek kötelességtudata magas fokú, munkatempóját az állandóság jellemzi - aki képességeit és adottságait minden területen maximálisan kihasználja, minden tantárgyat azonos intenzitással tanul, de az érdeklıdési irányába esıkkel kiemelten foglalkozik - aki a szakképzı-évfolyamon elıírt gyakorlati munkát önállóan ellátja, figyelme kiterjed a munka egész területére Jó: - aki az órákon figyel, házi feladatát elvégzi, a tanítási órákon megbízhatóan dolgozik - aki képes arra, hogy ellenırizze önmagát, vagy tudja mihez kell segítséget kérnie - aki általában felkészül, de különösebb érdeklıdést nem mutat tanulmányi iránt, és érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül - aki törekszik arra, hogy tanulmányi munkája egyenletes legyen, de nem minden tantárgyat tanul képessége szerint - aki a szakképzı tanfolyamon elıírt gyakorlati munkát kis segítséggel önállóan ellátja Változó: - akinek a tanulmányi munkába való bekapcsolódása ingadozó: csak idıszakonként dolgozik, a tanítási órákon általában nem lehet rá számítani - aki figyelmetlen, pontatlan és önállótlan: csak akkor fog a munkához, ha figyelmeztetik - aki saját magát nem ellenırzi, a tanulmányi munkával kapcsolatban ritkán figyel fel valamire - akit az iskolában és az iskolán kívül is szétszórtság jellemez - aki a tantárgyakat válogatva tanulja, eredményei nem érik el képességei szintjét - aki csak irányítással képes elvégezni a szakképzı évfolyamon elıírt gyakorlati munkát Hanyag. - aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan és figyelmetlen, a tanítási órákon nem lehet rá számítani - aki kapott feladatait nem végzi el, a rendelkezésre álló lehetıségeket (tanszoba, koll. tanóra stb.) nem használja ki - aki önálló munkára és önellenırzésre nem hajlandó - akit a tanulmányi munkával kapcsolatban érdektelenség és közöny jellemez - akinek tanulmányi eredménye jóval elmarad képességei mögött - aki a szakképzı évfolyamon elıírt gyakorlati munka iránt érdektelen, munkája megbízhatatlan.

5.4. A felnıttoktatásban alkalmazott beszámoltatási követelmények és formák A beszámoltatás rendszeressége és módja: A tanuló értékelése a szaktanár által meghatározottak szerint, szóbeli, írásbeli, illetve gyakorlati számonkérés alapján történik. Ha a tanuló e számonkérések alapján nem ér el legalább elégséges osztályzatot, vagy mulasztásai miatt (a 11/1994. MKM rendeletben foglaltakat figyelemben tartva) teljesítménye nem értékelhetı, akkor az adott tárgyból félévkor, illetve tanév végén osztályozó vizsgát köteles tenni.

44

A modulok értékelése a 6. pontban leírtak szerint történik.

6. Az egyes modulok értékelése és minısítése Iskolánkban a következı modulokat oktatjuk. A gimnáziumi képzésben az irodalom tantárgyhoz kapcsolódva tanítjuk a tánc és dráma, a mozgókép és médiaismeret és a mővészetek modulokat: □ a 9-10. évfolyamon heti 0,5 órában a tánc és dráma, □ a 11-12. évfolyamon heti 0,5 órában a mozgókép és médiaismeret, □ a 11-12. évfolyamon heti 1 órában a mővészetek modulokat. Ez az óraszám arra elegendı, hogy a már tanult ismereteket nagyobb rendszerbe helyezzük, elmélyítsük, illetve más aspektusban világítsuk meg. A modulok értékelése a félévenként (megadott témák közül egy szabadon választott témából) készült esszé, mini-tanulmány alapján történik. A modulok értékelése az irodalomjegy részét képezi. A gimnáziumi képzésben a 9-12. évfolyamon szereplı társadalomismeret modul, illetve a 11. évfolyamon az emberismeret modul a történelem tantárgy része, értékelésük a történelem jegy részét képezi. A beszámoltatás alapját a projektmunka és a kiselıadások adják. A szakközépiskolai képzésben a szakmacsoportos alapozó tantárgy több modulból (a kerettanterv alapján) tevıdik össze. A 9. évfolyamon a tantárgy osztályzatát a modulokra kapott osztályzatok átlaga adja – a kerekítés általános szabályai alapján. A 10-12. évfolyamokon a tantárgy osztályzatát a következıképpen állapítjuk meg: - a tantárgy osztályzatát a modulokra kapott osztályzatok átlaga adja – a kerekítés általános szabályai alapján. - elégtelen a tantárgy osztályzata, ha bármely modulra elégtelen osztályzatot kap a tanuló. Javítóvizsgát csak az elégtelen minısítéső modulból kell tenni. Szakképzı évfolyamon: - A tananyagegységek értékelése a tanév során, folyamatosan történik. - Az egy modulhoz tartozó tananyagegységekbıl, a vizsgakövetelmények alapján komplex beszámolót szervezünk, 1 éves képzés esetén félévenként, 2 éves képzés esetén évenként.”

45

7. A középszintő érettségi vizsga témakörei 7.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvi témakörök 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 2.1. A jel, a jelrendszer 2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 2.5. A személyközi kommunikáció 2.6. A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története 3.1. A magyar nyelv rokonsága 3.2. Nyelvtörténeti korszakok 3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 3.4. Nyelvmővelés 4. Nyelv és társadalom 4.1. Nyelvváltozatok 4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 4.3. A határon túli magyar nyelvőség 4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan A mondat szintagmatikus szerkezete Mondattan A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia

6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában

7. A retorika alapjai 7.1. A nyilvános beszéd 7.2. Érvelés, megvitatás, vita 7.3 A szövegszerkesztés eljárásai 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.7.

Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat

46

Irodalom témakörök 1. Életmővek – Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila 2. Portrék – Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok – Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból – Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai mőve 1980-tól napjainkig tartó idıszakból 5. Világirodalom - antikvitás, Biblia A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig ) jellemzıi, 1-2 kiemelkedı képviselıjének bemutatása 6. Színház- és drámatörténet – Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei - népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet - irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban - szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltı eszközei, tipikus mőfajai - mítosz, mese, kultusz- film- és könyvsikerek, divatjelenségek 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra - a régió, tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományai - a régióhoz, tájhoz, a településhez kötıdı szerzık - a táj, régió irodalmi alkotásban való megjelenítése 9. Témák, motívumok 10. Mőfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet, a kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól a szimbolizmusig

47

7.2. Matematika Az érettségi követelményeit középszinten határozzuk meg: Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsısorban a matematikai fogalmak, tételek pontos megfogalmazását, továbbá gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; 1. Halmazok, halmazmőveletek, számosság, részhalmazok. 2. Matematikai logika (és, vagy, implikáció, ekvivalencia, minden, van olyan,szükséges,elégséges). 3. Kombinatorika (permutáció, variáció, kombináció) 4. Gráfok 5. Alapmőveletek, természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek, oszthatóság, számrendszerek, racionális és irracionális számok, valós számok, hatvány, gyök, logaritmus fogalma és azonosságaik. 2

2

3

3

2

2

3

6. Betőkifejezések, polinom, nevezetes azonosságok / (a+b) , (a-b) , (a+b) , (a-b) , a -b , a 3 b , egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás. 7. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenségrendszerek. Elsıfokú, másodfokú, másodfokúra visszavezethetı magasabb fokú egyenletek, egyszerő négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Számtani és mértani közép. 8. A függvény, függvénytani alapfogalmak, alapfüggvények ábrázolása, jellemzése, egyszerő függvénytranszformációk. 9. Számtani, mértani, rekurzív sorozatok, kamatos kamat. 10. Elemi geometria, térelemek távolsága és szöge, ponthalmazok, mértani helyek. Egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes és középpontos tükrözés, pont körüli forgatás), háromszögek egybevágósági transzformációi. Hasonlósági transzformációk és alkalmazásai. 11. Síkbeli és térbeli alakzatok. Háromszögekre vonatkozó összefüggések, nevezetes vonalaik és pontjaik, köreik, tételek. Négyszögek fajtái és tulajdonságai. Sokszögek átlóinak, külsı és belsı szögeinek összege, szabályos sokszögek. A kör és részei, Thalész-tétel és megfordítása. Térbeli alakzatok: henger, kúp, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban. 13. Vektorok síkban és térben. Vektorok összege, különbsége, skalárszorosa, skaláris szorzata, vektor felbontása összetevıkre, számolás vektor koordinátáival. 14.Trigonometria: hegyesszög szögfüggvényei, a szögfüggvények általánosítása, összefüggés a szögfüggvények között, nevezetes szögek szögfüggvényei. A szinusz- és koszinusztétel használata. 15. Koordináta-geometria: pontok és vektorok koordinátái, két pont távolsága, szakasz felezés-és harmadolópontja, az egyenes egyenlete, párhuzamos és merıleges egyenesek, a kör egyenlete, két egyenes, egyenes és kör metszéspontja, a kör adott pontjába érintı egyenlete. 16. Kerület, terület: a háromszög területének kiszámítása (am/2, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör körcikk, körszelet kerületének és területének számítása.

48

17. Felszín, térfogat szemléletes fogalma és számítása az egyszerő testeknél. 18. Valószínőségszámítás, statisztika: statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai, nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók (aritmetikai átlag, medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás, véletlenjelenségek jellemzése, valószínőség, a sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése.

49

7.3. Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, mővészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam mőködése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép ıstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és mővelıdés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiőzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Mővelıdés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései A reformkori mővelıdés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés elızményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése

50

Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az elsı világháború jellege, jellemzıi; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság és következményei A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború elızményei, jelentıs fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzıi Mővelıdési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlıdés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvetı állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

51

7.4. Angol nyelv TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszinten. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok, - A családi élet mindennapjai, otthoni teendık - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külsı és belsı jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel - Nıi és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Idıjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, idıbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

52

7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás - Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerő tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben (Az 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl. Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez alapján)

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0200040.om

53

7.5. Német nyelv A középszintő érettségi szóbeli témakörei

1. Egyén és család — — — — — — — — — —

személyi adatok személyi igazolvány adatai életrajz (életének fontos állomásai) családtagok és jellemzésük rokoni kapcsolatok barátság, baráti kör partnerkapcsolat, párválasztás ideális/tipikus férfi és nı családalapítás személyes terve

2. Ház és lakás, lakóhely — — — — — — — — — —

lakóhely nevezetességei, története vásárlási és szórakozási lehetıségek falusi és városi életmód összehasonlítása nagyváros problémái ház- és lakástípusok ház/lakás fıbb részei szoba, konyha, fürdıszoba, (kert) leírása lakás díszítése házimunka növények és állatok a környezetünkben

3. Iskola — — — — — — — — — — —

felsıoktatás (fıiskola, egyetem, továbbképzés) tanév rendje saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.: szakmai képzés, tagozat) iskolaépület részei, tantermek oktatási segédeszközök iskolai légkör, tanár-diák viszony tanórák, számonkérési típusok tanórán kívüli iskolai elfoglaltságok iskolai rendezvények, programok felvételik, vizsgatípusok a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

4. Munka, napirend — — — — — — — — — —

pályaválasztás pályakezdık a munkaerıpiacon álláskeresés módjai munkaidı (részmunkaidı, alkalmi munka, diákmunka, több mőszak) munkahelyi légkör, fınöktípusok szociális ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás) állami és magánvállalatok külföldi munkavállalás munkanélküliség, munkanélküli segély egyéni napirend

54

5. Szolgáltatások — — — — — — — — — — — —

pénzintézetek (fizetési módok) postai szolgáltatások javíttatás, karbantartás segélyszolgálatok (mentı, tőzoltóság, rendırség, autóklub) szabó, varrónı fodrász kölcsönzı biztosítók ügynökök, reklámanyagok autójavító, benzinkút közmővek egyéb szolgáltatások: gyermekfelügyelet, pizza-rendelés

6. Bevásárlás — — — — — — — — — — —

vásárlási lehetıségek (üzletek, piac) bolttípusok (élelmiszer, ruházat, pékség, mőszaki cikkek, méteráru, stb.) bevásárlóközpontok kontra kiskereskedés áruk tulajdonságai luxuscikkek áruk reklámozása csomagküldı szolgálat fizetési módok, garanciális feltételek reklamáció vásárlás külföldön vásárlási szokások, ajándékvásárlás

7. Étkezések — — — — — — — — — — — — —

napi étkezések, ünnepi étkezés egészséges táplálkozás, reformkonyha ételkészítési módok, konyhai eszközök kedvenc recept asztalterítés magyar és nemzetközi konyha menza, üzemi étkezde, házi koszt vendéglátóhely-típusok étterem, étlap italfogyasztás kiszolgálás, reklamáció fogyókúra étkezési szokások a családban

8. Ünnepek — — — — — — — — — — —

egyházi ünnepek, karácsony, húsvét nemzeti ünnepek (március 15, augusztus 20, október 23) iskolai ünnepek, munkahelyi ünneplés Valentin-nap, Szent Iván-éj, szilveszter-újév családi ünnepek (születésnap, névnap, évfordulók) eljegyzés, esküvı, lakodalom népszokások ünnepi elıkészületek, ajándékok ünnepi rendezvények ünnepi ételek ünnepi viseletek

55

9. Közlekedés — — — — — — — — — — — —

közlekedési eszközök városi tömegközlekedés, taxi helyközi közlekedés (vasút, távolsági busz) repülés egyéni közlekedés (autó, motor, kerékpár) autóvezetés KRESZ, közlekedési táblák autó karbantartása, autóalkatrészek úthálózat, autópályák kedvezmények és szükséges papírok közlekedési problémák, kihágások közlekedési balesetek, elsısegély-nyújtás

10. Nyaralás — — — — — — — — — — — — —

utazási elıkészületek (úti okmányok, biztosítás, oltás) elintézendık a lakással kapcsolatban célterület kiválasztása és elızetes tanulmányozása utazás típusai az egyéni és társas utazás elınyei és hátrányai idegenforgalmi nevezetességek, rendezvények utazási irodák utazási szokások kedvenc úti cél divatos utazási célok, kirándulások szállástípusok helyfoglalás vámellenırzés

11. Nyelvtanulás — — — — — — — — — — — —

idegen nyelvek szerepe, szükségessége nyelvtanulási lehetıségek, nyelvválasztás nyelvkönyvek segédeszközök szótárhasználat nyelvtanulási stratégiák nyelvgyakorlási lehetıségek nyelvóra nyelvtanközpontú / beszédközpontú nyelvoktatás nyelvvizsga nyelvtanulási tapasztalatok tanulás / munka a célországban

12. Kommunikáció, számítógép — — — — — — — — — — — —

levélírás telefonálás mobiltelefon (elınyök és hátrányok) fax, SMS, e-mail számítógép felhasználási területei programfajták Internet, csevegés honlapok számítógépes ismeretek oktatása számítógép részei, fejlesztése számítógép meghibásodása számítógép ártalmai

56

13. Szabadidı, hobbi — — — — — — — — — — — —

olvasás (könyv, újság, könyvtár, Internet) TV, mozi, videó, rádió zene (hallgatás, koncert, zenélés) színház múzeum, kiállítások szórakozóhelyek baráti összejövetelek győjtés tánc állattartás országos és helyi rendezvények egyéni kikapcsolódás

14. Orvosnál — — — — — — — — — — — —

egészséges életmód, betegség-megelızés egészségügyi ellátás, betegbiztosítás gyermekbetegségek, oltások fertızı betegségek, tünetek gyógyíthatatlan betegségek, örökletes betegségek szenvedélybetegség (alkohol, drog, dohányzás) korunk betegségei (stressz, infarktus, allergia) testrészek megbetegedése kórházi osztályok orvosi vizsgálat fogorvos gyógyszertár, orvosságok

15. Sport — — — — — — — — — — — — —

sport jelentısége, szerepe életünkben sportágak csoportosítása tömegsport versenysport, autóverseny extrém sportok, küzdısportok labdajátékok futball sportolási lehetıségek sporteszközök testépítés, sakk Olimpiai Játékok a sport veszélyei, dopping kedvenc sport, iskolai sport

16. Divat, testápolás — — — — — — — — — — —

divat fogalma öltözködési szokások népviseletek, korok divatja alkalmi viseletek, esküvıi ruha férfi és nıi ruházat ruhavásárlás anyagtípusok ruha-kiegészítık szépségápolás otthon kozmetikai cikkek, hajápolás, testápolás szépségszalonok, kozmetikus, pedikőr, manikőr

57

17. Idıjárás — — — — — — — — — —

évszakok jellemzése kedvenc évszak Magyarország klímája idıjárásnak megfelelı öltözködés idıjárási jelenségek idıjárás-elırejelzés idıjárás és mezıgazdaság, mezıgazdasági munkák idıjárás hatása a közlekedésre idıjárás-változás egészségügyi következményei természeti katasztrófák

18. Környezetvédelem — — — — — — — — — — —

környezetvédelem fogalma, környezetvédelmi nevelés környezeti problémák (víz, levegı, talaj, zaj) ózonlyuk, globális felmelegedés erdıirtás, esıerdık környezeti katasztrófák környezetvédelem otthon (szelektív hulladékgyőjtés, energiatakarékosság) környezetvédelem a közlekedésben energiagazdálkodás természetvédelem-védett növények és állatok nemzeti parkok újrafelhasználás, környezetbarát termékek

19. Magyarország — — — — — — — — — — — — —

Magyarország földrajzi helyzete, földrajzi adatai, éghajlata egyéb adatok: pénznem, zászló, nemzeti ünnepek, államforma Magyarország fıbb tájai fıváros és látnivalói nevezetességek az országban, természeti látnivalók kulturális élet, mővészet híres emberek (feltalálók, mővészek, politikusok, sportolók) gazdasági élet az ország nyelve nemzeti jellegzetességek városunk (Vasvár) története, nevezetességei a város fejlıdése szórakozási lehetıségek

20. Célországok — — — — — — — — — —

a célországok földrajzi helyzete, földrajzi adatai, éghajlata egyéb adatok: pénznem, zászló, államforma a célországok fıbb tájai fıvárosaik és látnivalóik nevezetességek az országokban, természeti látnivalók kulturális élet, mővészet híres emberek (feltalálók, mővészek, politikusok, sportolók) gazdasági élet az országok nyelve nemzeti jellegzetességek

58

7.6. Informatika Az informatika alapjai Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata Hardvereszközök fajtái és jellemzıik Neumann-elvő számítógépek Analóg és digitális jelek Logikai mőveletek Windows, mint operációs rendszer Az operációs rendszer jellemzıi Az operációs rendszer beállítási lehetıségei Mappa- és állománymőveletek Lemezmőveletek Szövegszerkesztési alapismeretek Vírusok, víruskeresık használata Tömörített állományok Karbantartási lehetıségek Kommunikáció a hálózaton Az iskolai hálózat felépítése A kapott azonosító és jelszó önálló használata Elektronikus levelezés Keresési feladatok megoldása Összetett keresési feladatok megoldása A számítógép kialakulása, mőködése Történeti áttekintés Szövegszerkesztés Általános szolgáltatások Szövegbevitel, javítás Kijelölés, szerkesztési mőveletek Dokumentum-szintő mőveletek Formázási lehetıségek Speciális szolgáltatások Tartalomjegyzék készítése Körlevél Objektumok beillesztése Táblázatkezelés Táblázatok felépítése Adatbevitel és –javítás Kijelölések, szerkesztési mőveletek Egyszerő függvények Diagramok készítése, formázása Összetett függvények Munkafüzet-szintő mőveletek Speciális szolgáltatások Web-oldal készítése (HTML nyelv) Szöveg, kép, link bevitele Formázási lehetıségek Web-szerkesztı használata Grafika Grafikus eszközök használata Képek mentése, átkonvertálása

59

Prezentáció-készítés Diák készítése Effektusok használata Vetítési beállítások

60

7.7. Földünk és környezetünk Érettségi követelmények - Középszint Témakörök 1. Térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza
A kızetburok.

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai. A különbözı tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerő összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása őrfelvételeken. A Föld mozgása és azok következményei. Helyi és zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. Az őrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

Tájékozódás a földtörténeti idıegységekben, fıbb eseményeiben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kızetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.




A levegıburok.

A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az idıjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az idıjárás- jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyezıdésének okai és a szennyezettség következményei.




A vízburok.

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük. A felszíni és a felszín alatti víztípusok , hasznosíthatóságuk lehetıségei. A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi , illetve az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetıségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.




A talaj.

A talaj természeti és gazdasági jelentısége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/ vidékek elhelyekedése, hasonló és eltérı vonásaiknak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemzı vonásai, környezeti problémák. A vízszintes és függıleges övezetesség kapcsolata.

61

5. Népesség- és településföldrajz A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének idıbeli alakulása, okai, környezeti következmé nyei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezık, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei. Az egyes településtípusok jellemzıi, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe


A világgazdaság




A gazdasági ágazatok

A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területi különbségei. A piacgazdaság mőködésének elve. A jelentısebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem fıbb irányai, résztvevıi. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezıgazdasági termelés jellemzıi. Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminıséggel.

7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi- gazdasági jellemzıik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban. A különbözı egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok és országok földrajzi jellemzıi. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erıforrásai, a medence jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok követelményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát- medencében. Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és gazdaságitársadalmi következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfıbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi- gazdasági jellemzıi.

62

9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi- gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzıi. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi- gazdasági adottságok közös és eltérı vonásai, jellemzıi. Az Európai Unió kialakulásának gazdasági- társadalmi alapjai, mőködésének jellemzı földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági jellemzıi, tipikus tájak. Az eltérı társadalmi- gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.

11. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi és gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetıségeire.

63

7.8. Testnevelés Témakörök 1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek
A harmonikus testi fejlıdés
Az egészséges életmód
Testi képességek
Gimnasztika
Atlétika
Torna
Ritmikus gimnasztika
Küzdısportok, önvédelem
Úszás
Testnevelés és sportjátékok
Természetben őzhetı sportok 2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika
Atlétika : o Futások o Ugrások o Dobások
Torna □ Talajtorna □ Szekrényugrás □ Felemáskorlát □ Gerenda
Ritmikus gimnasztika □ Győrő □ Nyújtó □ Korlát
Küzdısportok, önvédelem
Úszás
Testnevelés és sportjátékok □ Kézilabda □ Kosárlabda □ Labdarúgás □ Röplabda

64

7.9. Fizika 1. Newton törvényei (I.,II., III., tehetetlenség, tömeg, lendület, zárt rendszer, szabaderı, kényszererı). 2. Pontszerő és merev test egyensúlya (forgatónyomaték, erıpár, egyszerő gépek, tömegközéppont). 3. Mozgásfajták ( Vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás, egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, függıleges hajítás ; periodikus mozgások, egyenletes körmozgás kinematikai és dinamikai jellemzıi /T, f, v, szögelfordulás, szögsebesség, centripetális gyorsulás és erı/; harmonikus rezgımozgás kinematikai jellemzıi /T, f, A, kitérés, rezonancia/, rezgı rendszer energiája, matematikai inga; mechanikai hullámok típusai és terjedési tulajdonságai /longitudinális, tranzverzális, f, v, λ , visszaverıdés, törés, elhajlás, interferencia, polarizáció, állóhullám, hanghullámok jellemzıi/.) 4. Munka, teljesítmény, energia. (A munka és teljesítmény értelmezése, számítása /gyorsítási, emelési, súrlódási munka/. Mechanikai energia /mozgási, rugalmassági, helyzeti/ és megmaradása. Hatásfok.) 5. Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly. (Hımérséklet, hımérık, nyomás, térfogat, belsı energia, anyagmennyiség, mól, Avogadro törvénye.) 6. Hıtágulás. (Szilárd anyag lineáris és térfogati, folyadékok térfogati hıtágulása.) 7. Állapotegyenletek – összefüggés a gázok állapotjelzıi között. (Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet, ideális gáz, izobár, izochor, izoterm.) 8. Energiamegmaradás hıtani folyamatokban. (Termikus, mechanikai kölcsönhatás, hımennyiség, belsı energia, a termodinamika I. fıtétele, adiabatikus állapotváltozás.) 9. Kalorimetria. (Fajhı, hıkapacitás, gázok fajhıi.) 10. Halmazállapot-változások. (Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, szublimáció, telített és telítetlen gız.) 11. A termodinamika II.fıtétele. (Hıfolyamatok iránya, reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, hıerıgépek.) 12. Elektromos mezı. (Elektrosztatikai alapjelenségek, Coulomb törvénye, az elektromos mezı jellemzése, térerısség, erıvonalak, fluxus, feszültség, homogén mezı, töltések vezetın és vezetın belül, csúcshatás, árnyékolás, földelés, kapacitás, kondenzátorok.) 13. Egyenáram. (Áramerısség, feszültségforrás, áramforrás, mérımőszerek használata, Ohm törvénye, ellenállás, fajlagos ellenállás, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, eredı ellenállás, félvezetı eszközök, az áram hatásai /hı, mágneses, vegyi/, munkája és teljesítménye, galvánelemek, akkumulátorok.) 14. Az idıben állandó mágneses mezı. (Mágneses alapjelenségek, a mágneses mezı jellemzése, indukcióvektor, indukcióvonalak, az áram mágneses mezeje, elektromágnes, mágneses erıhatások, Lorentz-erı.) 15. Az idıben változó mágneses mezı. (Az indukció alapjelensége, mozgási és nyugalmi indukció, Lenz törvénye, önindukció, tekercs mágneses energiája; a váltakozó áram elıállítása, tulajdonságai; generátor, motor, dinamó mőködési elve; pillanatnyi, maximális és effektív fezsültség és áramerısség, a váltakozó áram teljesítménye és munkája, transzformátor.)

65

16. Elektromágneses hullámok. (Spektrumuk felosztása, párhuzamos rezgıkör, rezonancia, antenna, szabad elektromágneses hullámok, Thomson-képlet.) 17. A fény mint elektromágneses hullám. (Terjedési tulajdonságok, hullámjelenségek, visszaverıdés, törés, Snellius-Descartes törvény, abszolút és relatív törésmutató, teljes visszaverıdés, színképek, fényinterferencia, fénypolarizáció.) 18. A geometriai fénytani leképezés. (Síktükör képalkotása, lapos gömbtükrök /homorú, domború/, vékony lencsék /győjtı, szóró/, fókusztávolság, dioptria, leképezési törvény, nagyítás, optikai eszközök mőködési elve, a szem és a látás.) 19. Az anyag szerkezete. (Atom, molekula, ion, elem, Avogadro szám, relatív atomtömeg, atomi tömegegység.) 20. Az atom szerkezete. (Elektron, elektronburok, Rutherford-féle atommodell, atommag.) 21. A kvantumfizika elemei. (Planck-formula, foton, fényelektromos jelenség, kilépési munka, fotocella, vonalas színkép, Bohr-féle atommodell, energiaszintek, részecske-és hullámtermészet, tömeg-energia ekvivalencia, az elektronburok szerkezete.) 22. Az atommagban lejátszódó jelenségek. (Az atommag összetétele /proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám/, izotóp, erıs kölcsönhatás, magerı, tömeghiány, kötési energia, radioaktivitás, a sugárzás típusai, magreakció, felezési idı, bomlási törvény, mesterséges radioaktivitás, maghasadás, szabályozott láncreakció, atombomba.) 23. Sugárvédelem. (Sugárterhelés, háttérsugárzás, a védelem módszerei.) 24. A gravitációs mezı. (Általános tömegvonzás törvénye, Kepler törvényei, súly és súlytalanság, nehézségi erı.)

66

7.10. Biológia Középszintő érettségi vizsga témakörök 1. Vírusok, prokarióták, eukarióták, gombák, telepes növények. Hajtásos növények szervezıdése 2. Többsejtő állatok, ısszájúak, újszájúak. Gerincesek szervezıdése 3. Víz. Lipidek, szénhidrátok biológiai jelentısége. Fehérjék, nukleinsavak biológiai jelentısége 4. A DNS, mint örökítı anyag. A genetikai kód. Fehérjék bioszintézise 5. Színtestek és mitokondriumok. Sejtmag és kromoszómák. Sejtek osztódása 6. Növények vízforgalma és anyagszállítása, táplálkozása, légzése, raktározása, kiválasztása 7. Az állatok és az ember keringési rendszere (vércsoportok), légzése 8. Az állatok és az ember táplálkozása és kiválasztása 9. A gerincvelı, agytörzs és nagyagy. Vegetatív idegrendszer 10. Hormonális szabályozás. Hormontermelı mirigyek mőködése 11. Meiózis. Gének rekombinációja. Ivaros és ivartalan szaporodás. Öröklıdés és változékonyság. Mutáció 12. Az ember nemi mőködése. Az ember növekedése és fejlıdése a posztembrionális kortól 13. Minıségi és mennyiségi tulajdonságok öröklıdése az élıvilágban. Az emberi öröklıdés törvényszerőségei 14. Populációk genetikai egyensúlya. Szelekció és alkalmazkodás. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása 15. Egyed feletti szervezıdési szintek. Populációk, biocönózisok, biomok. Bioszféra anyag- és energiaforgalma. Környezet és természetvédelem 16. Öröklött és tanult magatartásformák. Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák. Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az élıvilágban

67

7.11. Szakmai elıkészítı érettségi tantárgy


a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

A középszintő érettségi vizsgán a számonkérhetı témakörök és fogalmak megegyeznek a szakmai kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhetı – szakmacsoportos alapozás követelményeivel. 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben A közgazdaság-tudomány alapkategóriáinak megfogalmazása A fogyasztói magatartás és a kereslet értelmezése A vállalat és a termelıi magatartás megadott szempont szerinti értelmezése A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése A termelési tényezık piacának értelmezése A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatainak bemutatása A piaci szabályozás kritikája 2. A makroökonómia kategóriák értékelése A makroökonómia alapösszefüggéek megfogalmazása A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem értelmezése A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulásának bemutatása Munkapiac A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség értelmezése Az infláció és inflációs folyamatok bemutatása A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése 3. Marketing ismeretek A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlıdésének ismertetése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói vásárlói magatartás tényezıi A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszere A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása A piackutatás felhasználási területeinek megismerése A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése Az árpolitika és árstratégia értelmezése Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika megismerése A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepének és fejlıdésének feldolgozása A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations értelmezése Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése

68




a közgazdaság szakmacsoportban

1. Makroökonomiai alapismeretek és összefüggések A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 2. A makrogazdasági egyensúly Az árupiaci kereslet – kínálat A pénzpiac A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság Az egyensúly felbomlása a különbözı piacokon Növekedés és/vagy egyensúly 3. Az állam gazdaságpolitikája A modern állam szerepe A költségvetési és a monetáris politika Gazdaságpolitikai alternatívák, programok 4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Külkereskedelmi elınyök és a külkereskedelem politika A vállalatok a nemzetközi piacokon A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer A nemzetközi gazdasági szervezetek 5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések Alapkategóriák és összefüggések A piaci alapfogalmak 6. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntés tényezıi A fogyasztó döntése a hasznosság és a külsı korlátok alapján A fogyasztó optimális választása és a kereslet A piaci kereslet 7. A vállalat termelıi magatartása és a kínálat A vállalat A termelés technikai – gazdasági összefüggései A termelés költségei A piac formái és a kínálat A piacszabályozás

8. A termelési tényezık piaca A tényezıpiac jellemzése Az erıforrások kereslete és kínálata A munkapiac A tıkepiac A természeti tényezık piaca A vállalkozó, mint termelési tényezı 9. Az externáliák és a közjavak

69

Az externáliák A közjavak Az állami beavatkozás formái 10. Marketing és marketing gondolkodás A marketing modern értelmezése A marketing mix Piacorientált gondolkodás 11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Az államháztartás és alaprendszerei A támogatások Az adók 12. Pénzügyi mőveletek A pénz és a pénzforgalom A készpénzforgalom A számlapénzforgalom A bankkártya, a csekk és a váltó 13. A vásárolt készletek A készletek fajtái A készletek analitikája A vásárolt készletek értékelése A fıkönyvi készletnyilvántartás A készletfinanszírozás forrásai Az általános forgalmi adó mőködési mechanizmusa 14. Az emberi erıforrás Az emberi erıforrás, mint termelési tényezı Bérek számfejtése Bérek fizetése Személyi jövedelemadó 15. Befektetett eszközök A befektetés A beruházások Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A beruházások forrásai A befektetett pénzügyi eszközök 16. A tevékenység költségei és az értékesítés A tevékenység költségei A befejezett tevékenységek elszámolása Az értékesítés gazdasági esemény és hatása 17. Az erıforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Egyszerő adatfeldolgozási módszerek A viszonyszámok A középértékek Az érté – ár – és volumenindexek Az adatok közlése

70

18. Zárás – éves beszámoló Az ellenırzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Leltár és Mérleg Az eredmény kimutatás Zárás

71

7.12. Rajz és vizuális kultúra témakörök 1. Vizuális nyelv 2. Technikák 3. Ábrázolás - Látványértelmezés - Formaértelmezés - Térértelemezés - Színértelmezés 4. Megjelenítés, közlés - Kifejezés, alkotás - Kompozíció - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idı 5. Kép- és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet 6. A megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelv - Térábrázolási módok - Vizuális minıségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 7. Technikák - Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikáció - Fotó, mozgókép 8. Tárgy- és környezetkultúra - Forma és funkció - Tervezı folyamat - Népmővészet 9. Kifejezés és képzımővészet - Mővészeti ágak - Mőfajok - Mővészettörténeti korszakok, irányzatok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Mőelemzı módszerek - Mő és környezete

72

7. 13. Az ének-zene középszintő érettségi vizsga témakörei 1. Reprodukálás Témakör Középszint 1. 1. Éneklés A helyes hangzóformálás −

A pontos szövegejtés és ritmus

−

Az intonációs biztonság

−

A stílusnak megfelelı, kifejezı elıadás (Szemelvények a Mőjegyzékben)

1. 1. 1. Népzene Huszonnégy népdal elıadása szöveggel, emlékezetbıl. Ezen belül húsz magyar népdal (eltérı stílusú és más-más tájegységrıl győjtött), két különbözı nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettı versszakkal kell elıadni. A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is elıadható. 1. 1. 2. Mőzene Az énekelt anyaghoz kötıdı általános zenetörténeti ismeretek, a társmővészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzımővészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szövegel, emlékezetbıl. Egy trubadúr dallam elıadása szöveggel emlékezetbıl. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetbıl. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetbıl. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetbıl. Periódus terjedelmő, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2# 2b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Századforduló Egy zenemő részletének éneklése kottából szolmizálva. XX. századi és kortárs zene

Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán mőveibıl. A tanult zenemővekbıl válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szövegel vagy szolmizálva 3# - 3b-ig).

1.2. Mőelemzés Népzene

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következı szempontok

73

alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvetı stílusrétegekbe.

2. Befogadás

Témakör 2. 1. Zenetörténet

Középszint A tanult anyagban leggyakrabban elıforduló zenei mőszavak, fogalmak, elıadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).

2. 1. 1. Népzene

A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzıinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerılant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.

2. 1. 2. Mőzene

A

zenetörténeti

korszakok

általános

jellemzése,

a

társmővészeti

kapcsolódások bemutatása. Középkor

A gregorián zene általános jellemzése.

Reneszánsz

A vokális mőfajok felsorolása, a mőfaji jellemzık meghatározása (mise, motetta madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemzı hangszereinek felsorolása.

Barokk

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), mőfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.

Jellemzı

mőfajok

(szonáta,

szimfónia,

vonósnégyes,

klasszikus

versenymő, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A

magyar

verbunkos

zene

jellemzése,

kiemelkedı

mestereinek

megnevezése. Romantika

A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek felsorolása.

Századforduló

A nemzeti impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet,

74

hangszerelés). XX. századi és kortárs Bartók Béla és Kodály Zoltán életmővének bemutatása (életút, fıbb zene

mővek). A XX. század fıbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzık és fıbb mőveik felsorolása. Az amerikai zene fejlıdésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegő bemutatása.

2. 2. Zenefelismerés

A Mőjegyzékben szereplı mővek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történı lejátszás alapján.

2. 2. 1. Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerı, cimbalom felismerése, megnevezése.

2. 2. 2. Mőzene Reneszánsz

Korszak mőfaj meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén

Barokk

Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika

Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló

Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Ravel

XX. századi és kortárs Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a megadott zene

zeneszerzık mőveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin.

2. 3. Zeneelmélet

A tanult anyagban leggyakrabban elıforduló zenei mőszavak, fogalmak, elıadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Oktávig terjedı hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzető hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.

2. 4. Dallamírás Stíluson kívül

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmő dallam átírása betőkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig).

75

8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A nevelı-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenırzési, mérési, értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsısorban a tanulók, a szülık, a fenntartó és a nevelık) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történı megfelelést szolgálja. Az iskolánkban folyó értékelı tevékenység célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva összehasonlítsa a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban (pl.: pedagógiai program) megfogalmazott célkitőzéseket a nevelıoktató munka eredményeivel. Az értékelés tulajdonképpen szembesítést jelent az elért eredmények és a kitőzött célok között. A tanulók iskolai munkájának mérése, értékelése Diagnosztizáló értékelés A kilencedik osztály elején alkalmazzuk azért, hogy elızetes tájékoztatást kapjunk az egyén sportági ismereteirıl, motorikus képességeirıl. a.) „szóbeli kérdıív" - melyik általános iskolába jártál - ki tanított - sportoltál-e versenyszerően, ha igen, milyen eredményt értél el - van-e olyan sportág, amely érdekel, szívesen csinálnád, megtanulnád b.) rögzített, az évek folyamán nem változó, a testnevelı tanár által meghatározott képességfejlesztı szintek felmérése - 60m, 800m síkfutás - 12 perces futás - helybıl távolugrás - súlypontemelkedés - labdapasszolás - medicinlabda dobás c.) mozgáskultúra mérése - sportjátékokban való részvétel minısége (kombinációkészség, mozgáskoordináció) - labdajátékokban való részvétel (helyezkedés, csapatjáték, labdaérzék) - rendgyakorlatok, vezényelt gimnasztika (a szaknyelv ismerete) A diagnosztikai mérés-értékelés a testnevelı tanár számára nyújt olyan ismereteket, amelynek segítségével meg tudja határozni a kiinduló szintet, majd évek múltán a hozzáadott értéket, következtetni tud az iskola sportcsoportjának létszámbeli alakulására, meg tudja határozni, hogy a szabadidıs sportágak közül melyek kerüljenek be a tantervbe, elıre látja „sportos osztály", illetve a „kevésbé sportos osztály'' képét. A formatív értékelés A tanulási folyamatokban, pl. egy labdajáték technikai elemeinek elsajátítása közben végzett értékelés, amely információt ad mind a tanárnak, mind a tanulónak az akkori szintrıl, lehetıséget biztosít az elmaradások pótlására (új, más típusú és jellegő rávezetı, elıkészítı gyakorlatok alkalmazása, gyakorlása), a tanítási- tanulási folyamat változtatására. Szummatív értékelés Lezáró-minısítı értékelés a tanulási folyamat végén, a tanulók által elért eredmények értékelése, amely érdemjegy formájában tömöríti össze - a tanuló képességeihez mérten - a tantervi követelmények elsajátítását. Vannak olyan sportágak, pl. atlétika, amelyen belül egy-egy versenyszám értékelése az eredményesség és a technikai végrehajtás szemszögébıl is egyszerre történik.

76

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének és értékelésének célja, haszna: Az oktatás területén: • A diákok fizikai állapotáról a felmérı tanár azonnal értékelhetı adatokat kap • Az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességét kell a tanév során kiemelten fejleszteni • Az ıszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhetı a diákok fejlıdése • Az évente végzett felmérések hő képet adnak a diákok fejlıdésének folyamatáról, valamint több éven keresztül összehasonlíthatók az azonos évfolyamok Az egészségügy területén: • Az iskolaorvosok és védınık vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibıvítése, hogy a testnevelık által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelızését. Iskolánkban a 4+1 próbás mérési tesztet alkalmazzuk, amely a 12 perces futásból, felülésbıl, törzsemelésbıl, helybıl távolugrásból és karhajlításból áll. A testnevelés és sport célja egyértelmően meghatározza a feladatokat. Ennek alapvetı eleme a tanulók fizikai képességének javítása. - Központilag meghatározott képességszintek teljesítése, ami alapján mérhetı, összehasonlítható az azonos nemő és korú tanulók fizikai állapota. - Célirányos fejlesztés, ami magában foglalja a gyakorlatok többszöri, idıszakos végrehajtását. Fı alapelv azonban az, hogy a testnevelés fı témakörein keresztül (atlétika, labdajátékok, torna, küzdısportok, szabadidıs sportok, és a minden órához hozzátartozó bemelegítı, rávezetı gyakorlatok) fejlesszük a fizikai képességeket. Ezek az erı, állóképesség, gyorsaság, illetve az ezekhez társuló érzékek, pl.: egyensúly, labdaérzék stb. Ezek fejlesztéséhez számos, a tantervben meghatározott tananyag, illetve eszköz áll rendelkezésre, kibıvítve iskolánk természetes környezetével. A tanulók munkáját évekre lebontva nemcsak az azonos évi eredményen lehet nyomon követni, hanem jól követhetı - a kiindulási helyzettıl fogva - a tanulók fizikai állapotának változása. A mérési napló tartalmazza egyrészt az országosan meghatározott fizikai képességszintek gyakorlatait, amelyek kibıvülnek a helyi szinten végzendı gyakorlatokkal. Természetesen helyet kapnak a tantárgyon belüli tananyagblokkok, melyekben értékeljük, mérjük a technikai végrehajtást (pl.: magasugrás), ill. a konkrétan elért eredményt is (cm-ben). Ezek segítségével is jól nyomon követhetı a tanuló fejlıdése, az esetleges változtatás (pl.: a rávezetı gyakorlatok számának, felépítésének változása), új „stratégia” kidolgozása a hatékonyság, eredményesség szempontjából.

77

C) Szakmai program Szakmai képzés az adott szakma felügyeletét gyakorló minisztérium által kiadott, illetve engedélyezett központi programok alapján történik. A pedagógiai programban szereplı szakmák képzésében a központi programokat alkalmazzuk.

1. POSTAI ÜGYINTÉZİ 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, - a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Törvény valamint, - az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl szól 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, - az 52 841 02 0000 00 00 Postai ügyintézı szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelıs 63/2006.(VIII.30.) GKM rendelet alapján készült. A tanítási- tanulási folyamat szervezése során figyelembe vesszük a szakképzı intézmény fenntartójának helyi rendelkezéseit, a gyakorlati képzés megszervezésében közremőködı gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészítjük a pedagógiai program részét alkotó szakmai programot és - szükség szerint - a meghatározott képzési idıre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. 2. A szakképesítés OKJ-ban szereplı és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 52 841 02 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Postai ügyintézı Szakképesítések köre: Elágazás: nincs Hozzárendelt FEOR szám: Képzés maximális idıtartama: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

3612 1 év 60 % 40 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben) Idıtartama (évben vagy félévben) Szintvizsga (iskolai rendszerben) nem szervezhetı Ha szervezhetı, mikor. -

3. A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

78

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkezı pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek: - osztálytermek - gyakorlóterem - tanposta - gyakorlatra alkalmas postahely. A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni. A szakképzı intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttmőködve – megállapodásban rögzített módon is gondoskodhat a gyakorlati oktatás feltételeirıl. A tanulószerzıdés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzı iskola bevonásával – ellenırzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenırzési joga kiterjed a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenırzésére is. 4. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Elérhetı kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges 5. A szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzıbben betölthetı munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma 3612

FEOR megnevezése Postaforgalmi, hírközlési ügyintézı

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzı leírása: Postai munkahely nyitását, kezelését, zárását végzi Postai küldeményeket vesz fel, átad továbbításra Az érkezett küldeményeket átveszi, kiosztja kézbesítésre Leszámoltatja a kézbesítıket Postahelyi kézbesítést végez Postai szolgáltatásokat értékesít Biztosítási és befektetési termékeket kezel Postai pénzforgalmi közvetítı tevékenységeket végez Postai ellenırzı tevékenységet végez Banki szolgáltatásokat nyújt Postavezetıként számadás-készítési, adatszolgáltatási, ellenırzési feladatokat lát el 6. A képzés célja

79

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzıbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendı feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák).

7. A képzés szakmai követelményei 7.1 Modultérkép

Modul Azonosítója 0114 -06

Tananyagegység Megnevezés e Postai ügyintézés

Azonosítója

Megnevezése

1.

325/1.0/0114-06

Általános postai ismeretek

2.

325/2.0/0114-06

Fıpénztári ismeretek

3.

325/3.0/0114-06

Pénzforgalmi ismeretek

Tananyagele m Azonosítója, megnevezése 325/1.1/0114-06 Postai tevékenység kialakulása, ellátása 325/1.2/0114-06 Jogi ismeretek 325/1.3/0114-06 Biztonsági ismeretek 325/1.4/0114-06 Környezetvédele m 325/1.5/0114-06 A pénzkezelés biztonsága 325/2.1/0114-06 Fıpénztári feladatok 325/2.2/0114-06 Fıpénztári feladatok a gyakorlatban 325/3.1/0114-06 Pénzkezelés biztonsága a gyak. 325/3.2/0114-06 Postautalvány szolgálat 325/3.3/0114-06 Postautalvány szolgálat a gyak. 325/3.4/0114-06 Bankközvetítı szolgálat 325/3.5/0114-06 Bankközvetítı szolgálat a gyak. 325/3.6/0114-06 Megtakarítások közvetítése

80

4.

325/4.0/0114-06

Hírlapterjesztési ismeretek

5.

325/5.0/0114-06

Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhelyi ismeretek

325/3.7/0114-06 Megtakarítások közv. a gyak. 325/3.8/0114-06 A MP banki szolgáltatásai, biztosítás- és lakástakarék közv. 325/3.9/0114-06 A MP banki szolgáltatásai, biztosítás- és lakástakarék közvetítés a gyakorlatban 325/3.10/0114-06 Nemzetközi pénzf-i tevékenység 325/3.11/0114-06 Nemzetközi pénzf-i tev. a gyak. 325/3.12/0114-06 Pénzkezelés a kezelési pénztárakban 325/3.13/0114-06 Gyakorlati pénzkezelés a kezelési pénztárakban 325/4.1/0114-06 Postai hírlapterjesztési feladatok 1. 325/4.2/0114-06 Postai hírlapterjesztési feladatok 2. 325/4.3/0114-06 Postai hírlapterjesztés gyakorlatban 325/5.1/0114-06 Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhelyre vonatkozó speciális ismeretek 325/5.2/0114-06 Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhelyre vonatkozó speciális ismeretek 325/5.3/0114-06

81

6.

325/6.0/0114-06

Záró gyakorlat

7.

325/7.0/0114-06

Küldeményforgalmi felv-i ism.

Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhely vezetése 325/5.4/0114-06 Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhely vezetése a gyakorlatban 325/6.1 /0114-06 Záró gyakorlat a küldeményforgal mi feladatokból 325/6.2 /0114-06 Záró gyak. a pénzf-i feladatokból 325/6.3 /0114-06 Záró gyak. a kisforg. lebonyolító postai tev.vonatkozóan 325/6.4 /0114-06 Záró gyakorlat a hírlapterjesztési tevékenységre vonatkozóan 325/7.1 /0114-06 Postai küld.-ek feladási feltételei 325/7.2/0114-06 Postai küldemények felvétele/1. 325/7.3/0114-06 Postai küldemények felvétele/2. 325/7.4/0114-06 Táviratszolgálat 325/7.5/0114-06 Értékcikk és egyéb kereskedelmi áru kezelése 325/7.6/0114-06 Postai küld-ek felv. gyak.ban/1. 325/7.7/0114-06 Postai küld-ek felv. gyakban/2. 325/7.8/0114-06 Táviratszolgálat gyakorlatban

325/7.9/0114-06 Értékcikk és kereskedelmi áru

82

8.

325/ 8.0/0114-06

Rovatolás – kiosztás leszámolás

9.

325/9.0/0114-06

Kézbesítés leszámolás

10.

325/10.0/0114-06

Postai szolgáltató egyéb feladatai

7. 2 A szakképesítés, elágazások követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása:

kezelése gyakorlatban 325/8.1 /0114-06 Leszámolás a felvett küldeményekrıl 325/8.2 /0114-06 Postai küldemények feldolgozása, indítása 325/8.3 /0114-06 Szállítási ismeretek 325/8.4 /0114-06 Postai küldemények átvétele 325/8.5 /0114-06 Postai küldemények kiosztása 325/8.6 /0114-06 Küldemények indítása gyakorlatban 325/8.7 /0114-06 Zárlatok, küldemények átvétele gyakorlatban 325/8.8 /0114-06 Küldemények kiosztása gyakorlatban 325/9.1/0114-06 Kézbesítés/1. 325/9.2/0114-06 Kézbesítés/2. 325/9.3/0114-06 Kézbesítık leszámolása 325/9.4/0114-06 Küldemények kézbesítése gyakorlatban 325/9.5/0114-06 Kézbesítık leszámolása gyakorlatban 325/10.1/0114-06 Postai szolgáltató egyéb feladatai 325/10.2/0114-06 Postai szolgáltató egyéb feladatai gyakorlatban

83

7.2.1 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 00114-06 Postai ügyintézés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A küldemények kezelésekor, egyéb postai szolgáltatások és tevékenységek során alkalmazza az azt támogató informatikai rendszereket és irodatechnikai eszközöket a kapcsolódó program és technológiai leírások ismeretében; hibajelenséget azonosít és bejelent IPH rendszert alkalmaz Kezelıi, munkahelyi nyitást végez Elvégzi a szolgálat megkezdéséhez szükséges feladatokat Napközbeni készpénz-beszolgáltatást végez,illetve szükség esetén készpénzellátmányt vesz fel Munkahelyet zár Aznapi kezelésérıl leszámol, elvégzi a szolgálat befejezéséhez elıírt feladatokat A munkavégzéssel kapcsolatos elıírt dokumentációs feladatokat végez, használatba veszi, vezeti, lezárja az okiratokat, naplókat, nyilvántartásokat Leszámol a küldeményekkel és a készpénzzel IPH rendszerben történı kezelés esetén listát (napló) nyomtat IPH rendszerben munkahelyi zárást végez POS-terminálon kezelıi zárást végez Leállítja a programokat, gépeket Leadja a bélyegzıket, POS kezelıi kártyát, kulcsokat, a váltópénz feletti összeget, bizonylatokat Postai küldeményeket (levélküldemény, címzett reklámküldemény, nyomtatvány, postacsomag) vesz fel Garantált kézbesítési idejő küldeményeket vesz fel Logisztikai szolgáltatásokat nyújt Külön- és különleges szolgáltatásokat nyújt Átadja a postai küldeményeket a rovatolónak, a továbbítást végzı munkatársnak Elıkészíti a küldeményeket az indításra, ellátja az indítószolgálatot A küldeményeket rögzíti az IPH rendszerben Táviratot és Posta- Világfaxot vesz fel, továbbít, illetve postahelyen táviratot kézbesít Az érkezett küldeményeket átveszi Az érkezett küldeményeket kiosztja postahely, illetve házhoz-kézbesítésre Kézbesítık részére a kifizetések teljesítéséhez készpénzellátmányt oszt ki Értesítıket állít ki és hagy hátra a címzettnek Meghatalmazásokat fogad el és kezel Fiókbérleti szolgáltatást nyújt Postahelyen kézbesíti a postai küldeményeket Nem kézbesíthetı küldeményt feladónak visszaküld Tudakozványokat kezel, kártérítési eljárást lefolytatja Kézbesítıket számoltat le Kézbesítıktıl sikertelen házhoz kézbesítési kísérletet követıen, értesített küldeményeket vesz át postahelyi, letéti kézbesítésre Értéknövelı szolgáltatást ajánl További termékeket/szolgáltatásokat ajánl Szerencsejáték terméket értékesít Hírlapárusítást végez, hírlapelszámolást készít Kereskedelemi árut értékesít Értékpapírt értékesít, kezel, visszavált, visszaváltáskori ellenértékét készpénzben kifizeti, ellenértékét átutalással, számlaátvezetéssel teljesíti és egyéb értékpapírokkal kapcsolatos feladatokat lát el Utalvány befizetéssel és készpénzátutalással kapcsolatos tevékenysége végez Elvégzi a befizetés befogadása (felvétel) elıtti általános, minden konstrukcióra elıírt feladatokat Belföldi, nemzetközi postautalványt és nemzetközi gyorsutalványt vesz fel Készpénzátutalást foga el belföldre és külföldre Postautalvány és készpénzátutalás feladási díját megállapítja, feljegyzi, beszedi

84

Bankszámla javára készpénz befizetéseket fogad el Utalványok és készpénzátutalás postahelyen történı kifizetését végzi Elvégzi a kifizetés teljesítése elıtti általános, minden konstrukcióra elıírt ellenırzési feladatokat Készpénzátutalást teljesít és nemzetközi gyorsutalványt fizet ki Bankszámla terhére készpénzkifizetéseket teljesít Egyéb pénzforgalmi tevékenységeket végez Ellátja a pénzkezeléssel kapcsolatos biztonsági feladatokat Jogszabályban meghatározott esetekben bejelentést tesz a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében Érmék tömeges elfogadásakor ellenırzi a kötelezı nyilatkozat meglétét Vizsgálja a bankjegyek valódiságát Azonosítja az ügyfelet Postai folyószámla-kezelést végez Számlát nyit, számlával kapcsolatos információt nyújt Különbözı számlamőveleteket végez postatípustól függıen kézi adminisztrációval vagy online módon Folyószámlával kapcsolatos egyéb szolgáltatások iránti igényeket fogad/teljesít Bankkártyát (fı- és társkártya) rendel, kiad, visszavesz TeleBank szolgáltatás iránti igényt fogad és továbbít/teljesít Ellátja a folyószámlahitel igénylésével kapcsolatos feladatokat Betétkönyvet kezel Betétkönyvet nyit Betétkönyvet megszüntet, követelést kifizet Egyéb, betétekkel kapcsolatos feladatokat lát el Pénzváltást (készpénzváltás) végez Kitölti a pénzváltási jegyzéket, átveszi a váltani kívánt pénzt, megállapítja a váltási díjat, azt beszedi és könyvel Az ügyfél kérésére a váltási díjról számlát állít ki, kiadja a készpénzt Pénzforgalmat bonyolít le bankkártyával Ellenırzi a bankkártya elfogadhatóságát, és végrehajtja a kért tranzakciót Biztosítás és lakástakarék-értékesítést végez Posta Személyi kölcsön szolgáltatást lát el Jegyzıkönyv felvételben közremőködik Váratlan kézipénztár-vizsgálatban közremőködik Tudakozványok kezelésében közremőködik Leszámoltatja a kezelési pénztárakat Elkészíti a napi elszámolást Elvégzi a pénzmozgásokkal kapcsolatos ellenırzést Rendezi a pénztári eltéréseket, felveszi a jegyzıkönyvet Összeállítja és továbbítja a számadást Kezeli az ügyfélpanaszokat Számla és nyugtaadási feladatokat lát el Ellátja a kezelık és kézbesítık postahelyi – okirati és helyszíni – munkafolyamati ellenırzését Kezelésbiztonsági és üzleti titokvédelmi szabályokat, szolgáltlatás-minıségi követelményeket ismeri és alkalmazza Kezeli az ügyfélpanaszokat

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Az IPH rendszer kezelıi felületének felépítése és mőködése B Kezelıi, munkahelyi nyitás menete, szabálya B Munkahelyi zárás menete, szabálya

85

A B B B B B B B B A B C C B A A A A A A A A A A B B A B A A A A A A A B B B B A B B A A A B

Postai küldemények kezelése Postai küldemények rovatoló részére történı átadásának szabályai Küldemények, szolgáltatások rögzítésének módja az IPH rendszerben Nem kézbesíthetı küldemény visszaküldésének menete Világfax felvételének és továbbításának módja Értesítık hátrahagyásának szabálya Meghatalmazások elfogadásának feltétele, szabálya Fiókbérleti szerzıdések kezelési szabálya Postai szolgáltatások értékesítésének menete Értékpapír-kezelés és értékesítés szabálya Ügyfél azonosítás A jegyzıkönyv felvételének szabálya Váratlan kézipénztár-vizsgálat lebonyolításának menete Tudakozvány-kezelés szabálya Az utalvány befizetés befogadása elıtt elévégzendı kötelezı feladatok Belföldi, nemzetközi postautalvány és nemzetközi gyorsutalvány felvételének menete Készpénzátutalás megbízás és expressz készpénz-átutalási megbízás felvételének menete Postautalvány és készpénzátutalás feladási díjának megállapítása és beszedése Bankszámla javára történı készpénzbefizetések elfogadásának szabálya Befizetési tranzakciót lezáró feladatok valamennyi konstrukciói esetén Minden konstrukcióra elıírt ellenırzési feladatok utalványok kifizetése elıtt Készpénzátutalás teljesítése és nemzetközi gyorsutalvány kifizetés Bankszámla terhére történı készpénzkifizetések teljesítésének szabályai Kifizetési tranzakciót lezáró feladatok valamennyi konstrukció esetén A pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében megteendı bejelentés szabályai A kötelezı nyilatkozat meglétének ellenırzési feladatai érmék tömeges elfogadásakor Hamisgyanús bankjegyek kezelési szabálya Postai folyószámlanyitás menete, számlával kapcsolatos információszolgáltatás Kézi vagy online számlamőveletek Folyószámlával kapcsolatos egyéb szolgáltatási igények teljesítésének módja Bankkártya (fı- és társkártya) rendelésének, kiadásának és visszavételének menete, szabályai TeleBank szolgáltatás iránti igény fogadásának és továbbításának/teljesítésének menete A folyószámlahitel igénylésével kapcsolatos feladatok A postai betétkönyv nyitásának menete Betétkönyv megszüntetésének, követelés kifizetésének szabálya Egyéb, betétekkel kapcsolatos feladatok A készpénzváltási jegyzék kitöltésének, a váltani kívánt pénz átvételének szabálya A váltási díj megállapításának, beszedésének és könyvelésének mente Az ügyfél kérésére számla kiállítása a váltási díjról A bankkártya elfogadhatóságának ellenırzése és a kért tranzakció végrehajtásának menete Biztosítás és lakástakarék-értékesítési ismeretek Posta Személyi kölcsön szolgáltatások ellátásának folyamata Számla és nyugtaadási kötelezettség szabályainak ismerete Postahelyi – okirati és helyszíni – munkafolyamati ellenırzés szabálya Kezelésbiztonsági, üzleti titokvédelmi szabályok, szolgáltatás-minıségi követelmények ismerete Posta Személyi kölcsön szolgáltatások ellátásának folyamata

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Alapszintő számítógép használat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Olvasott köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértés 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése

86

4 5 5 4 4 3

Szakmai nyelvezető íráskészség, fogalmazás írásban Hallott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi beszédkészség Információforrások kezelése Számolási készség Mennyiségérzék

Személyes kompetenciák: Állóképesség Hallás, látás, tapintás Tőrıképesség Felelısségtudat Megbízhatóság Monotónia-tőrés Önállóság Precizitás Stressztőrı képesség Terhelhetıség Türelem Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Udvariasság Empatikus készség Segítıkészség Irányíthatóság Tolerancia Tömör fogalmazás készsége Kommunikációs rugalmasság Hatékony kérdezés készsége Konfliktusmegoldó készség Ügyfélorientáció Módszerkompetenciák: Áttekintı képesség Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Módszeres munkavégzés Körültekintés, elıvigyázatosság Figyelem-összpontosítás Figyelem-megosztás

8. Óraterv

ÓRATERV 1/13. évfolyam 32 hét Óraszám (éves)

H e t É v e

Tananyagegység

Gyakorlati

6. 325/6.0/0114-06 7. 325/7.0/0114-06 8. 325/8.0/0114-06 9. 325/9.0/0114-06 10. 325/10.0/0114-06 11. 12. Összesen:

Általános postai ismeretek Fıpénztári ismeretek Pénzforgalmi ismeretek Hírlapterjesztési ismeretek Kis forgalmat lebonyolító postai szolgáltatóhelyi ismeretek Záró gyakorlat Küldeményforgalmi felvételi ismeretek Rovatolás-kiosztás-leszámolás Kézbesítés leszámolás Postai szolgáltató egyéb feladatai Osztályfınöki Testnevelés

Elm.igényes gyakorlati

325/1.0/0114-06 325/2.0/0114-06 325/3.0/0114-06 325/4.0/0114-06 325/5.0/0114-06

Elméleti

Azonosítója

1. 2. 3. 4. 5.

Megnevezése

Ssz.

87

46 49 131 23 55

20 7 14

6 15 100 8 15

2 3 6 1 3

52 84 238 31 84

109 92 84 25 23 46 683

6 8 21 76

93 51 40 32 360

5 4 4 2 1 2 33

93 166 132 124 46 23 46 1119

A tanulók a tanév során a 360 gyakorlati órát postai szolgáltató helyeken töltik. A postahelyi gyakorlat szervezése tömbösített formában történik, ennek megfelelıen összesen 9 hetet töltenek kint, 1-1 hetet összefüggıen. A postahelyeken napi 8 órát dolgoznak. Az elméleti órákat és az elméletigényes gyakorlatot az iskolában töltik. Ez éves szinten 759 óra, amihez a tanév során 23 hét áll rendelkezésre. A táblázat heti óraszám rovata erre a 23 hétre vonatkozik.

9. A szakmai vizsga részei 9.1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - az utolsó szakképzı évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. 9.2 Vizsgarészek 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0114-06 Postai ügyintézés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Postaforgalmi és pénzforgalmi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység Írásbeli Idıtartama:180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Küldeményforgalommal, postai értékesítési tevékenységgel, pénzforgalmi és egyéb közvetítı tevékenységgel, fıpénztári elszámolással kapcsolatos ismeretek A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység Szóbeli Idıtartama: 45 perc (felkészülési idı min. 30 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat:

88

Feladatok ellátása az ügyfélszolgálati-, rovatoló, valamelyikében az alkalmazott informatikai rendszerek A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlat Idıtartama: 180 perc

kiosztó,

leszámoló

munkahelyek

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 30 % 2. feladat 30 % 3. feladat 40 % 9.3 A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 52 841 02 0000 00 00 azonosító számú, Postai ügyintézı megnevezéső szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész 100 % 9.4 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei -

89

2. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZİ 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény - a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, - az 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet szakképesítésért felelıs miniszteri rendelet alapján készült. A tanítási- tanulási folyamat szervezése során figyelembe vesszük a szakképzı intézmény fenntartójának helyi rendelkezéseit, a gyakorlati képzés megszervezésében közremőködı gazdálkodó szervezet és a központi képzıhely (TISZK) igényeit. A képzés megszervezéséhez a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészítjük a pedagógiai program részét alkotó szakmai programot és - szükség szerint - a meghatározott képzési idıre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. 2. A szakképesítések OKJ-ban szereplı és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: Elágazás: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı

nincs 3621 2 év 70 % 30 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Idıtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben) nem szervezhetı Ha szervezhetı, mikor: 3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkezı pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek:

90

-

osztálytermek, tantermek, nagyüzemi körülmények, üzemlátogatás, taniroda, demonstrációs terem.

A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez a következık szükségesek: -

megfelelıen felszerelt taniroda, ahol az irodai technikai feltételek adottak tréningek tartására alkalmas termek (demonstrációs termek)

Ennek hiányában a szakképzı intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttmőködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeirıl. A tanulószerzıdés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzı iskola bevonásával – ellenırzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenırzési joga kiterjed a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenırzésére is. 4. A tanulók felvételének feltételei: A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Elérhetı kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzıbben betölthetı munkakör, foglalkozás:

FEOR száma 3621

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Kereskedelmi ügyintézı

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzı leírása: Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel Döntéselıkészítéssel segíti a menedzsmentet Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel Közremőködik a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez Reklamációs eseteket kezel Nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézıi tevékenységet folytat Nemzetközi szállítással kapcsolatos kiegészítı tevékenységet folytat

6. A képzés célja

91

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzıbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendı feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

7. A képzés szakmai követelményei 7.1 Modultérkép Modul

Tananyagegység

Tananyagelem

Azonosítója

Megnevezés

Azonosítója

Megnevezése

Azonosítója,megnevezése

0061-06

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek

319/1.0/0061-06

Üzleti adminisztráció

319/1.1/0061-06 A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei

319/2.0/0061-06

Alkalmazott számítástechnik a

319/3.0/0061-06

Viselkedéskultúr a és üzleti kommunikáció

319/1.2/0061-06 Ügyintézıi feladatok, ügyviteli rend 319/1.3/0061-06 Általánosan használt ügyiratok 319/1.4/0061-06 Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok 319/1.5/0061-06 A pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés 319/1.6/0061-06 A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézıi feladatok 319/2.1/0061-06 Számítástechnika alapismeretek, fájlkezelés 319/2.2/0061-06 Szövegszerkesz-tés alapismeretek 319/2.3/0061-06 Táblázat –és adatbáziskezelési alapismeretek 319/2.4/0061-06 Hálózati kommunikáció 319/3.1/0061-06 Magatartás, viselkedés, illem, modor 319/3.2/0061-06 A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei 319/3.3/0061-06 „Hétköznapi” kommunikáció, köznapi viselkedésformák 319/3.4/0061-06 Üzleti kommunikáció. Kereskedelmi tárgyalás 319/3.5/0061-06 Konfliktuskezelés 319/3.6/0061-06 PR kommunikáció, protokoll

92

319/4.0/0061-06

Szakmai kommunikáció idegen nyelven

0062-06

Marketing és PR alapismeretek

319/1.0/0062-06

Marketing és PR alapismeretek

0116-06

Logisztika

319/1.0/0116-06

Áruismeret

319/2.0/0116-06

Logisztika

319/4.1/0061-06 Bemutatkozás, foglalkozás, család 319/4.2/0061-06 Szabadidıs tevékenységek 319/4.3/0061-06 Közlekedés, utazás, turizmus 319/4.4/0061-06 Országismereti alapvetı tudnivalók 319/4.5/0061-06 Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák 319/4.6/0061-06 Egészség, orvosi ellátás 319/4.7/0061-06 Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz 319/4.8/0061-06 Leggyakoribb hivatali feladatok 319/1.1/0062-06 A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban 319/1.2/0062-06 Piactípusok, piackutatás és a marketing stratégia kialakítása 319/1.3/0062-06 A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a gyakorlatban 319/1.4/0062-06 Fogyasztói és szervezeti magatartás jellemzıi 319/1.5/0062-06 A szervezeti piacok és a vevı magatartásának elemzése, marketingfeladatok 319/1.6/0062-06 Marketingmix elemei és kialakításuk 319/1.7/0062-06 Reklám és PR tevékenység 319/1.8/0062-06 A marketingmix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedése a marketing stratégiához 319/1.1 /0116-06 Általános áruismeret 319/1.2 /0116-06 Textil, élelmiszer szakáruismeret 319/1.3 /0116-06 Kultúrcikk, mőszakicikk, tüzelı-, építı anyag szakárúismeret 319/1.4 /0116-06 Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete 319/1.5 /0116-06 Áruismeret 319/2.1/0116-06 Logisztikai alapfogalmak 319/2.2/0116-06 Logisztikai rendszerek

93

319/ 3.0/0116-06

Szállítási útvonalak

319/4.0/0116-06

Raktározás

319/5.0/0116-06

Áruszállítás

319/2.3/0116-06 Vállalati logisztikai rendszerek 319/3.1 /0116-06 A szállítási útvonalak kiválasztásának alapismeretei 319/3.2 /0116-06 Belöldi szállítási útvonalak kiválasztása 319/3.3 /0116-06 Nemzetközi szállítási útvonalak kiválasztása 319/3.4 /0116-06 Szállítási útvonalak meghatározása 319/4.1/0116-06 Raktárak 319/4.2/0116-06 Anyagátvétel, betárolás 319/4.3/0116-06 Anyagátadás, kitárolás 319/4.4/0116-06 A betároláshoz, tároláshoz kapcsolódó nyilvántartások 319/4.5/0116-06 A betárolás, tárolás, kitárolás lebonyolítása 319/4.6/0116-06 A raktárak mőködése, raktárgazdálkodás 319/4.7/0116-06 A raktárgazdálkodás elemzése, tervezése 319/4.8/0116-06 A veszélyesáru-tárolás szabályai 319/4.9/0116-06 A veszélyesárú-tárolás gyakorlata 319/5.1/0116-06 Az áruszállítás elıkészítése 319/5.2/0116-06 Az áruszállítás 319/5.3/0116-06 Az áruszállítás bizonylatai 319/5.4/0116-06 Az áruszállítás munkái 319/5.5/0116-06 A nemzetközi áruszállítás dokumentumai 319/5.6/0116-06 A veszélyesáruk szállításának dokumentumai 319/5.7/0116-06 Az áruszállítás dokumentumainak kezelése 319/5.8/0116-06 A veszélyes áruk szállítása 319/5.9/0116-06 A veszélyes áruk szállításának szervezése

94

319/6.0/0116-06

Beszerzés

319/7.0/0116-06

Jogi alapismeretek Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás

319/8.0/0116-06

319/9.0/0116-06 0001-06

A vállalkozások alapítása, mőködtetése, átszervezése, megszüntetése

314/1.0/0001-06

314/2.0/0001-06

7. 2 A szakképesítés követelménymoduljai

Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek

Vállalkozások gazdálkodása

319/6.1/0116-06 A beszerzés tevékenységei 319/6.2/0116-06 A veszélyes anyagok beszerzése 319/6.3/0116-06 Külkereskedelem, vám 319/6.4/0116-06 Beszerzési feladatok 319/6.5/0116-06 Beszerzési feladatok 319/7.1/0116-06 Jogi alapismeretek 319/8.1/0116-06 Tervezés, adatszolgáltatás 319/8.2/0116-06 Árképzés, tervezés 319/8.3/0116-06 Árképzési, tervezési, adatszolgáltatási feladatok 319/9.1 /0116-06 Szakmai idegen nyelv 314/1.1/0001-06 Vállalkozási formák közös és sajátos jellemzıi 314/1.2/0001-06 A vállalkozási formák alapításának és megszüntetésének gyakorlati teendıi 314/1.3/0001-06 A vállalkozás mőködtetéséhez szükséges tárgyi feltételek 314/1.4/0001-06 A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendık 314/1.5/0001-06 A vállalkozás mőködtetésének személyi feltételei 314/1.6/0001-06 A vállalkozás személyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendık 314/2.1/0001-06 A kereskedelmi vállalkozások erıforrásai és vagyona 314/2.2/0001-06 A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése 314/2.3/0001-06 A vállalkozások tevékenységének elemzése 314/2.4/0001-06 A vállalkozások finanszírozási formái 314/2.5/0001-06 Az üzleti terv jelentısége, fejezetei 314/2.6/0001-06 Az üzleti terv készítésének folyamata

95

A szakmai követelménymodulok felsorolása: 7.2.1 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hagyományos és digitális dokumentumok rendszere Regisztrálja és karbantartja a vevı-, ügyfélkapcsolatait Hivatalos levelezést folytat hagyományos és elektronikus formában Hivatalos okmányokat tölt ki A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (hatóságoknál, közigazgatási szerveknél) Napi6heti jelentést készít Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez Készpénzzel és készpénzkímélı módon fizette Nyomon követi a számla kiegyenlítését Szükség szerint s szerzıdést aláírásra elıkészíti Szerzıdést köt Közremőködik a hitelügyintézésben Hibás teljesítés esetén jegyzıkönyvet vesz fel Árajánlatokat kér, ad, értékel A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kísérıokmányokat az illetékesekhez eljuttatja Kezeli a számítógépet és tartozékait (CD, DVD, scanner, nyomtató) Szöveget, táblázatot szerkeszt Elektronikus levelezést folytat, internetet és intranetet használ Telefont, faxot, fénymásológépet kezel Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat achiválja Dokumentumokat fénymásol Audiovizuális, multimédiás eszközöket használ, pl. tv, video, projektor, írásvetítı Használja az egyéb irodai eszközöket (hıkötı, spirálozó, iratmegsemmisítı) Felméri az ügyfelek igényeit Szakmai tanácsot ad ügyfeleknek, partnereknek Termékeirıl, szolgáltatásairól folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleit, partnereit Ügyfélszolgálati teendıket lát el Az aktuális kedvezményekrıl folyamatos tájékoztatást ad Szakmai rendezvényeken vesz részt Reklamációt fogad Mérlegeli a kifogások jogosságát és mértékét A reklamáció fajtájától és mértékétıl függıen dönt az ügyintézés menetérıl Javaslatot tesz az ellentételezésre, a reklamáció megoldására Szükség szerint hatósági, szakértıi eljárást kezdeményez Az eljárás eredménye szerint rendezi a reklamációt Együttmőködik a szervezet társadalmi kapcsolatainak alakításában.

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabálya B A vevı- ügyfélkapcsolatok regisztrálásának és karbantartásának eljárásai

96

B C C B B C C C C C C B C C C B C C B B C B B B C

A hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és elektronikus) szabályai, jellegzetes formái A hivatalos okmányok használatának szabályai A hatósági és igazgatási szervekkel folytatott levelezés jellemzı levéltípusa Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az idıszakos jelentések elkészítésének szabálya A készpénzes, a készpénzkímélı, a készpénz nélküli pénzforgalom és a számlázás lebonyolításának szabálya A szerzıdések alapvetı tartalmi és formai követelményei, jellemzı szerzıdésfajták A hitelkérelem tartalma, a hitelezés menete, a hitelek fajtái A jegyzıkönyvek tartalmi és formai követelményei Árajánlatok tartalma, ajánlatkérés és –adás szabálya Az ajánlat értékelésének szempontja A termékek és szolgáltatások kísérı okmányainak szerepe, kezelése, jellemzı típusa A számítógép és tartozékainak (CD, DVD, scanner, nyomtató9 kezelése Az adatközlı táblázatok készítésének tartalmi és formai követelménye Az elektronikus levelezés, az internet és az intranet használata Telefon, fax, fénymásológép kezelésének szabálya Elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módja Audiovizuális, multimédiás eszközök alkalmazásának szerepe, kezelése(pl. tv, video, projektor, írásvetítı) Dokumentáláshoz kapcsolódó irodai eszközök kezelésének szabályai (hıkötı, spirálozó, megsemmisítı) A reklamáció intézésének folyamata, szempontjai, a panaszkezelési rendszer mőködése A jegyzıkönyv készítésének szabálya A hatósági, szakértıi eljárás elıkészítésének szabálya Az üzleti kultúra, a verbális, nonverbális kommunikáció protokollszabálya A viselkedés, megjelenés szabályai az ügyfélszogálati munka során A viselkedés, a megjelenés szabályai a szakmai rendezvényeken A szervezet társadalmi kapcsolatainak, szokásrendszerének, külsı és belsı kommunikációs rendszerének szerepe, elemei

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Hallott szakmai szöveg megértése 3 Idegen nyelvő olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvő hallott szöveg megértése 3 Telefonálás idegen nyelven Személyes kompetenciák: Felelısségtudat Megbízhatóság Pontosság Precizitás Türelem Társas kompetenciák: Motiválhatóság Fogalmazó készség Nyelvhelyesség Udvariasság Konszenzuskészség Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák:

97

Áttekintı képesség Rendszerezı képesség Emlékezıképesség (ismeretmegırzés) 7.2.2 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0062-06 Marketing és PR alapismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Piackutatást végez Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac alakulását Részt vesz a vevıktıl, partnerektıl, ügyfelektıl, közéletbıl érkezı visszacsatolások összegyőjtésében, rendszerezésében Közremőködik a reklámok, bemutatók, akciók szervezésében, az ahhoz kapcsolódó nyomdai munkálatok koordinálásában Protokoll-listát, illetve címlistát állít össze Közremőködik a szervezet belsı és külsı kommunikációs rendszerének és kultúrájának kialakításában, mőködtetésében Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A piac szereplıi, a vállalati mőködés külsı érintettje C A piac elemei, a piac mőködési mechanizmus C A piackutatás céljai, módszere C A piacbefolyásolás céljai, alapvetı módszere C Reklámok, bemutatók, akciók szerepe, szervezésének folyamata C A PR alapvetı eszközei, szabályai, funkciói

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Hallott szakmai szöveg megértése 2 Diagram olvasása, értelmezése Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Meggyızı készség Fogalmazó készség Közérthetıség Hatékony kérdezés készsége Módszerkompetenciák: Információgyőjtés Nyitott hozzáállás Eredményorientáltság 7.2.3 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0116-06 Logisztika A követelménymodul tartalma:

98

Feladatprofil: Véleményei az új technológiák, termékek bevezetését Adatokat szolgáltat a termelési tervek elkészítéséhez Közremőködik a vállalati logisztikai rendszer tervezésében, kialakításában Részt vesz az árutovábbítási technológiák kiválasztásában, alkalmazásában Elıkészíti a belföldi, nemzetközi szállításokat Részt vesz az árképzési és díjszámítási feladatokban Kiválasztja az áru továbbításához legalkalmasabb fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az útvonalat, szállítás Részt vesz az árutovábbítási, szállítmányozási feladatainak szervezésében, irányításában Kapcsolatot tart a pénzügyi és a termelésprogramozási részleggel Összegzi a beszerzési igényeket Közbeszerzés esetén alkalmazza a közbeszerzési szabályozást Megtervezi az aktuális beszerzések idırendjét Megrendelést továbbít a beszerzési részleghez vagy beszállítóhoz Gondoskodik az áru szabályszerő átvételérıl Az áruátvételhez kapcsolódó dokumentumokat kezeli és eljuttatja az illetékeshez Betárolja és kitárolja az árut a raktárba illetve a raktárból, meghatározza a tárolóhelyet Kapcsolatot tart a beszállítókkal, értékeli teljesítményüket Ellenırzi a bejövı megrendelés teljesítési feltételeit A kiszállítási terv alapján gondoskodik a megfelelı számú és felszereltségő jármőrıl Fuvarokmányt állít ki a szállítójármővek részére Átrakással, árutovábbítással (cross-docking) kapcsolatos tevékenységeket végez Gondoskodik az áru szabályszerő átadásáról Részt vesz a veszélyes árukra vonatkozó árutovábbítási technológiák kiválasztásában, alkalmazásában Elvégzi a veszélyes anyagok beszerzésével kapcsolatos speciális feladatokat A veszélyes áru kísérı okmányait és az átvételéhez és kiszállításához kapcsolódó dokumentumokat kezeli és eljuttatja az illetékeshez A környezetvédelmi és biztonsági elıírásoknak megfelelıen kezeli és használja fel a veszélyes anyagokat A biztonsági elıírásoknak megfelelıen betárolja és kitárolja a veszélyes árut a raktárba, illetve a raktárból, meghatározza azok tárolóhelyét Kiválasztja a veszélyes áru továbbításához legalkalmasabb fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az útvonalat, szállítást Gondoskodik a veszélyes áru szállítására alkalmas jármőrıl Közremőködik a készletek és a tárolóhelyek nyilvántartásában Kezeli a raktárgazdálkodás bizonylatait Ellátja a minıségbiztosítási rendszerben rögzített feladatokat Intézi a garanciális és szavatossági ügyeket. Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Logisztikai alapfogalmak C Optimális logisztikai rendszer kialakításának szempontjai C A logisztikai információáramlás módja C Az anyagmozgatás eszközei, szabálya C Raktározási és anyagmozgatási technológiák C Raktártípusok C Az árutovábbítási technológiák jellemzıi D Közlekedésföldrajzi ismeretek D Térképhasználat és térképolvasás C Útvonaltervezı programok használata D Fıbb szállítási csomópontok Európában D A közúti, a vasúti, a vízi, a légi és vezetékes szállítás fı vonala C Az egyes áruszállítási módok jellemzıi, elınyei, hátránya C A szállítási tervek készítésénél figyelembe veendı szempontok B Az egyes áruk szakszerő szállításának követelményei az áru jellemzıinek figyelembevételével B Az áruszállításhoz kapcsolódó okmányok tartalmi, formai követelményei, kezelés

99

C D C C C C B C B C B C C C C C C C B B B B C B B B B A A B B B B B

Az INCOTERMS-szokványok szerepe, lényege A közbeszerzés folyamata A nemzetközi egyezmények szerepe a fuvarozás megszervezésében, a vámeljárásba Az árkalkuláció, a díjszámítás elve A szállítmányozás lényege, eleme A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzıi A megrendelés módja A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása A rendelés feldolgozás folyamata Szállítóértékelési eljárások Az áruátvétel menete, bizonylatolása Az áruátvételnél használt eszközök mőködése, kezelése A kiszolgálási színvonal mérésének módja A készletezés szerepe, a készletek csoportosításának szempontjai A készletgazdálkodás fıbb mutatói A készletnyilvántartás módja A termeléstervezés és termelésirányítás elve Az anyagszükséglet-számítás lényege A raktárgazdálkodás, készletnyilvántartás bizonylata Áruazonosító és nyilvántartó rendszerek jellemzıi Az egyes áruféleségek szakszerő tárolásának követelményei az áru jellemzıinek figyelembevételével A csomagolás fajtái, szerepe, a csomagoláson lévı feliratok és jelképek értelmezése A minıség fogalma, a minıségtanúsítás módja Szavatosság, jótállás, termékfelelısség Minıségbiztosítási rendszerek szerepe, eleme A veszélyes anyagok tulajdonsága A veszélyes anyagokhoz kapcsolódó jelölések jelentısége, értelmezése A veszélyes anyagok tárolási szabálya A veszélyes anyagok szállításának követelménye ADR-elıírások A veszélyes árukra vonatkozó árutovábbítási technológiák jellemzıi A veszélyes áruk biztonságos szállítási módja A veszélyes árukra vonatkozó szállítási tervek készítésénél figyelembe veendı szempontok A veszélyes áruk szállításához kapcsolódó okmányok tartalmi, formai követelményei, kezelése

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintő számítógép használata 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Olvasott köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Hallott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi beszédkészség 3 Idegen nyelvő olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvő hallott szöveg megértése 4 Jelképek értelmezése 2 Folyamatábrák értelmezése 1 Diagram olvasása, értelmezése 3 Tájékozódás 4 Információforrások kezelése Személyes kompetenciák: Szervezıkészség Térbeli tájékozódás Pontosság Rugalmasság Precizitás Önállóság

100

Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtı készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Értékelés Áttekintı képesség Kontroll (ellenırzıképesség) Rendszerekben való gondolkodás Tervezés Információgyőjtés Következtetési képesség Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés Rendszerezı képesség Hibakeresés (diagnosztizálás) 7.2.4 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0001-6 A vállalkozások alapítása, mőködtetése, átszervezése, megszüntetése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a piaci viszonyokat és dönt a vállalkozása profiljáról Összeállítja/összeállíttatja az üzleti tervet A lehetıségei szerint kiválasztott vállalkozási formában vállalkozást hoz létre Biztosítja a belsı és külsı forrásokat a vállalkozáshoz Beszerzi az üzlet (telephely, szalon) mőködéséhez szükséges engedélyeket Kialakítja az üzlet (telephely, szalon) külsı/belsı környezetét/arculatát Biztosítja a berendezések és eszközök mőködıképességét, szükség szerinti fejlesztését Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemrıl Megállapítja a szükséges létszámot és munkaköröket A kiválasztott alkalmazottal lefolytatja a béralkut, és elvégzi a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó feladatokat Gazdálkodik a rendelkezésre álló erıforrásokkal Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezésérıl, megszüntetésérıl Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A vállalkozási formák jellemzıi C Az üzleti terv tartalma, felépítése D A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai C A belsı és külsı források biztosításának lehetıségei C A telephely kiválasztásának szempontjai D A telephely külsı/belsı arculata kialakításának szempontjai C A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai C A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása C Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjai B A humánerıforrás-gazdálkodás szerepe, feladatai C A munkaszerzıdések megkötésére, felbontására vonatkozó elıírások, szabályok B A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása C Pénzügyi, számviteli alapfogalmak C A finanszírozás lehetıségei, likviditás fenntartásának módjai

101

B D D

A vagyonmérleg és az eredmény kimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendıi A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendıi

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Köznyelvi olvasott szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Szakmai olvasott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Tömör fogalmazás készsége Közérthetıség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Kreativitás, ötletgazdagság Helyzetfelismerés

8. Ó R A T E R V

2 év összesen

72 72 72 90 144 180 90 108 180 54 54 36 72 1224

Éves összesen

2 2 2 2,5 4 5 2,5 3 5 1,5 1,5 1 2 34

Heti óraszám

18 36 21 75

Gyakorlati

Éves összesen

36 36 36 41 72 12 36 9 9 287

Elm.igényes gyakorlati

Heti óraszám

18 36 36 90 103 72 78 108 123 45 45 36 72 862

Elméleti

Gyakorlati

2/14. évfolyam (32 hét) Óraszám (éves)

Elm.igényes gyakorlati

Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Áruismeret Logisztika Szállítási útvonalak Raktározás Áruszállítás Beszerzés Jogi alapismeretek Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Osztályfınöki Testnevelés

1/13. évfolyam (36 hét) Óraszám (éves)

Elméleti

1. 319/1.0/0061-06 2. 319/2.0/0061-06 3. 319/3.0/0061-06 4. 319/4.0/0061-06 5. 319/1.0/0062-06 6. 319/1.0/0116-06 7. 319/2.0/0116-06 8. 319/3.0/0116-06 9. 319/4.0/0116-06 10. 319/5.0/0116-06 11. 319/6.0/0116-06 12. 319/7.0/0116-06 13. 319/8.0/0116-06 14. 319/9.0/0116-06 15. 314/1.0/0001-06 16. 314/2.0/0001-06 17. 18. Összesen:

Megnevezése

Azonosítója

Ssz.

Tananyagegység

16 32 78 48 102 48 134 32 64 64 24 24 32 64 762

32 16 18 32 6 32 58 48 24 24 290

36 36

1,5 1,5 3 2,5 4,5 2,5 6 1 3,5 2 1,5 1,5 1 2 34

48 48 96 80 144 80 192 32 112 64 48 48 32 64 1088

72 72 72 138 192 180 96 170 252 260 192 32 112 64 102 102 68 136 2312

Óralátogatási mentesség A középiskolai bizonyítvánnyal igazoltan a kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanulók írásbeli kérelem alapján felmentést kérhetnek egy-egy tantárgy bizonyos témaköreinek meghallgatása alól, ha: - a szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyból sikeres érettségi vizsgát tettek (közgazdaság-marketing), - vagy a tantárgyak (közgazdaságtan, marketing) osztályzata elérte a jó érdemjegyet, - vagy azonos ismeretanyagot tartalmazó tantárgyakat tanultak, és abból legalább jó osztályzatot értek el, és azt bizonyítvánnyal igazolni tudják. A tantárgyak, témakörök tanulása alóli felmentés nem jelent bármely vizsgarész alóli mentességet. 9. A szakmai vizsga részei 9.1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - az utolsó szakképzı évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. 9.2 Vizsgarészek 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos dokumentumok számítógépen történı elkészítése. Adatbázis kezelı program és internet használata. Az ügyviteli, irodatechnikai eszközök használati módjainak bemutatása. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés elıírásai. Magyar és idegen nyelvő okmányok tartalmának értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetı szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemzı helyzeteiben. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50 % 2. feladat 25 % 3. feladat 25 %

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0062-06 Marketing és PR alapismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A marketing és PR alapismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc)

104

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100 % 3. Vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0116-06 Logisztika A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vállalati logisztikai rendszer mőködése. A logisztikai munkakörben használt magyar és idegen nyelvő dokumentumok kitöltése, tartalmának értelmezése. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 45 perc (felkészülési idı 30 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Esettanulmány: Megrendelés fogadása, visszaigazolása, díjszámítás, fuvarozási kiválasztása, útvonaltervezés, fuvarokmány kiállítása, a pénzügyi rendezés elıkészítése. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartama: 120 perc

mód

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 60 %

9.3 A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú, Logisztikai ügyintézı megnevezéső szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész 25 % 2. vizsgarész 15 % 3. vizsgarész 60 %

9.4 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A közgazdaság-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz (Marketing és PR ismeretek) tartozó vizsgarész teljesítése 100 % -osnak tekintendı.

105

3. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZİ (A 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján – a 2009/2010. tanévtıl felmenı rendszerben) 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény - a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint - a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, - az 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet szakképesítésért felelıs miniszteri rendelet alapján készült. A tanítási- tanulási folyamat szervezése során figyelembe vesszük a szakképzı intézmény fenntartójának helyi rendelkezéseit és a gyakorlati képzés megszervezésében közremőködı gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészítjük a pedagógiai program részét alkotó szakmai programot és - szükség szerint - a meghatározott képzési idıre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. 2. A szakképesítések OKJ-ban szereplı és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: Elágazás: Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı

nincs 3621 2 év 70 % 30 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idıtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben) nem szervezhetı Ha szervezhetı, mikor: -

3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkezı pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

106

Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek: -

tanterem taniroda, számítógépterem szaktanterem

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerzıdés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzı iskola bevonásával – ellenırzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenırzési joga kiterjed a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenırzésére is. 4. A tanulók felvételének feltételei: A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Elérhetı kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzıbben betölthetı munkakör, foglalkozás:

FEOR száma 3621

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Kereskedelmi ügyintézı

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzı leírása: Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel Döntéselıkészítéssel segíti a menedzsmentet Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel Közremőködik a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez Reklamációs eseteket kezel

107

6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzıbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendı feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

7. A képzés szakmai követelményei 7.1 Modultérkép

Modul

Tananyagegység

Tananyagelem

Azonosítója

Megnevezés

Azonosítója

Megnevezése

Azonosítója,megnevezése

0061-06

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek

319/1.0/0061-06

Üzleti adminisztráció

319/1.1/0061-06 A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei

319/2.0/0061-06

Alkalmazott számítástechnika

319/3.0/0061-06

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció

319/1.2/0061-06 Ügyintézıi feladatok, ügyviteli rend 319/1.3/0061-06 Általánosan használt ügyiratok 319/1.4/0061-06 Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok 319/1.5/0061-06 A pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés 319/1.6/0061-06 A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézıi feladatok 319/2.1/0061-06 Számítástechnika alapismeretek, fájlkezelés 319/2.2/0061-06 Szövegszerkesztési alapismeretek 319/2.3/0061-06 Táblázat –és adatbáziskezelési alapismeretek 319/2.4/0061-06 Hálózati kommunikáció 319/3.1/0061-06 Magatartás, viselkedés, illem, modor 319/3.2/0061-06 A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei

319/3.3/0061-06 „Hétköznapi” kommunikáció,

108

319/4.0/0061-06

Szakmai kommunikáció idegen nyelven

0062-06

Marketing és PR alapismeretek

319/1.0/0062-06

Marketing és PR alapismeretek

0117-06

Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei

319/1.0/0117-06

Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I.

köznapi viselkedésformák 319/3.4/0061-06 Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás 319/3.5/0061-06 Konfliktuskezelés 319/3.6/0061-06 PR kommunikáció, protokoll 319/4.1/0061-06 Bemutatkozás, foglalkozás, család 319/4.2/0061-06 Szabadidıs tevékenységek 319/4.3/0061-06 Közlekedés, utazás, turizmus 319/4.4/0061-06 Országismereti alapvetı tudnivalók 319/4.5/0061-06 Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák 319/4.6/0061-06 Egészség, orvosi ellátás 319/4.7/0061-06 Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz 319/4.8/0061-06 Leggyakoribb hivatali feladatok 319/1.1/0062-06 A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban 319/1.2/0062-06 Piactípusok, piackutatás és a marketing stratégia kialakítása 319/1.3/0062-06 A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a gyakorlatban 319/1.4/0062-06 Fogyasztói és szervezeti magatartás jellemzıi 319/1.5/0062-06 A szervezeti piacok és a vevı magatartásának elemzése, marketingfeladatok 319/1.6/0062-06 Marketingmix elemei és kialakításuk 319/1.7/0062-06 Reklám és PR tevékenység 319/1.8/0062-06 A marketingmix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedése a marketing stratégiához 319/1.1/0117-06 Veszélyes anyagok és vegyiáruk ismerete I. 319/1.2/0117-06

109

319/1.0/0118-06

Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. Áruterítés I.

319/2.0/0118-06

Áruterítés II.

319/1.0/0119-06

Az anyagbeszerzı munkakör követelményei I. Az anyagbeszerzı munkakör követelményei II.

319/2.0/0117-06

0118-06

0119-06

Áruterítés

Az anyagbeszerzı munkakör követelményei

319/2.0/0119-06

Veszélyes anyagok és vegyiáruk ismerete II. 319/1.3/0117-06 Veszélyes áruk kezelése 319/1.4/0117-06 A veszélyes áruk tárolásának szabályai 319/1.5/0117-06 A veszélyes áruk tárolásának gyakorlata 319/1.6/0117-06 A veszélyes áruk szállításának dokumentumai 319/1.7/0117-06 A veszélyes áruk szállításának szabályai 319/1.8/0117-06 A veszélyes áruk szállításának szervezése 319/1.9/0117-06 A veszélyes anyagok beszerzése 319/2.1/0117-06 Jogi alapismeretek

319/1.1/0118-06 Áruismeret 319/1.2/0118-06 Áruismeret, árutovábbítási technikák 319/2.1/0118-06 Szállítási útvonalak megválasztása 319/2.2/0118-06 Belföldi és külföldi szállítási útvonalak meghatározása 319/2.3/0118-06 Az áruszállítás elıkészítése 319/2.4/0118-06 Áruszállítás 319/2.5/0118-06 Áruszállítási okmányok 319/2.6/0118-06 Áruszállítás, - átadás, -átvétel gyakorlata 319/2.7/0118-06 Áruszállítás, -átadás, -átvétel okmányai 319/1.1/0119-06 Szakáruismeret

319/2.1/0119-06 Beszerzési feladatok

319/2.2/0119-06 Beszerzési és vámkezelési

110

0391-06

A logisztikai ügyintézı speciális feladatai

319/1.0/0391-06

319/2.0/0391-06

0001-06

A vállalkozások alapítása, mőködtetése, átszervezése, megszüntetése

A logisztikai ügyintézı speciális feladatai I.

A logisztikai ügyintézı speciális feladatai II.

319/3.0/0391-06

Szakmai idegen nyelv

314/1.0/0001-06

Vállalkozási ismeretek

feladatok 319/2.3/0119-06 Raktárak 319/2.4/0119-06 Anyagátvétel, betárolás 319/2.5/0119-06 Anyagátadás, kitárolás 319/2.6/0119-06 A betároláshoz, tároláshoz, kitároláshoz kapcsolódó nyilvántartások 319/2.7/0119-06 A betárolás, tárolás, kitárolás lebonyolítása 319/2.8/0119-06 A raktárak mőködtetése 319/1.1/0391-06 Logisztikai alapfogalmak

319/1.2/0391-06 Logisztikai rendszerek 319/1.3 /0391-06 Vállalati logisztikai rendszerek 319/2.1/0391-06 Tervezés, adatszolgálatatás

319/2.2/0391-06 A jövedelmezıség tervezése, vizsgálata 319/2.3/0391-06 Árképzés, díjszámítás 319/2.4/0391-06 Árképzési, tervezési, adatszolgáltatási feladatok 319/2.5/0391-06 Raktárgazdálkodás elemzése és tervezése 319/3.1/0391-06 Idegen nyelvü okmányok értelmezése 314/1.1/0001-06 Vállalkozási formák közös és sajátos jellemzıi 314/1.2/0001-06 A vállalkozási formák alapításának és megszüntetésének gyakorlati teendıi 314/1.3/0001-06 A vállalkozás mőködtetéséhez szükséges tárgyi feltételek 314/1.4/0001-06 A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendık 314/1.5/0001-06 A vállalkozás mőködtetésének személyi

111

314/2.0/0001-06

Vállalkozások gazdálkodása

feltételei 314/1.6/0001-06 A vállalkozás személyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendık 314/2.1/0001-06 A kereskedelmi vállalkozások erıforrásai és vagyona 314/2.2/0001-06 A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése 314/2.3/0001-06 A vállalkozások tevékenységének elemzése 314/2.4/0001-06 A vállalkozások finanszírozási formái 314/2.5/0001-06 Az üzleti terv jelentısége, fejezetei 314/2.6/0001-06 Az üzleti terv készítésének folyamata

7. 2 A szakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: 7.2.1 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hagyományos és digitális dokumentumok rendszere Regisztrálja és karbantartja a vevı-, ügyfélkapcsolatait Hivatalos levelezést folytat hagyományos és elektronikus formában Hivatalos okmányokat tölt ki A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (hatóságoknál, közigazgatási szerveknél) Napi/heti jelentést készít Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez Készpénzzel és készpénzkímélı módon fizette Nyomon követi a számla kiegyenlítését Szükség szerint s szerzıdést aláírásra elıkészíti Szerzıdést köt Közremőködik a hitelügyintézésben Hibás teljesítés esetén jegyzıkönyvet vesz fel Árajánlatokat kér, ad, értékel A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kísérıokmányokat az illetékesekhez eljuttatja Kezeli a számítógépet és tartozékait (CD, DVD, scanner, nyomtató) Szöveget, táblázatot szerkeszt Elektronikus levelezést folytat, internetet és intranetet használ Telefont, faxot, fénymásológépet kezel Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat achiválja Dokumentumokat fénymásol Audiovizuális, multimédiás eszközöket használ, pl. tv, video, projektor, írásvetítı Használja az egyéb irodai eszközöket (hıkötı, spirálozó, iratmegsemmisítı) Felméri az ügyfelek igényeit

112

Szakmai tanácsot ad ügyfeleknek, partnereknek Termékeirıl, szolgáltatásairól folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleit, partnereit Ügyfélszolgálati teendıket lát el Az aktuális kedvezményekrıl folyamatos tájékoztatást ad Szakmai rendezvényeken vesz részt Reklamációt fogad Mérlegeli a kifogások jogosságát és mértékét A reklamáció fajtájától és mértékétıl függıen dönt az ügyintézés menetérıl Javaslatot tesz az ellentételezésre, a reklamáció megoldására Szükség szerint hatósági, szakértıi eljárást kezdeményez Az eljárás eredménye szerint rendezi a reklamációt Együttmőködik a szervezet társadalmi kapcsolatainak alakításában.

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabálya B A vevı- ügyfélkapcsolatok regisztrálásának és karbantartásának eljárásai B A hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és elektronikus) szabályai, jellegzetes formái C A hivatalos okmányok használatának szabályai C A hatósági és igazgatási szervekkel folytatott levelezés jellemzı levéltípusa B Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az idıszakos jelentések elkészítésének szabálya B A készpénzes, a készpénzkímélı, a készpénz nélküli pénzforgalom és a számlázás lebonyolításának szabálya C A szerzıdések alapvetı tartalmi és formai követelményei, jellemzı szerzıdésfajták C A hitelkérelem tartalma, a hitelezés menete, a hitelek fajtái C A jegyzıkönyvek tartalmi és formai követelményei C Árajánlatok tartalma, ajánlatkérés és –adás szabálya C Az ajánlat értékelésének szempontja C A termékek és szolgáltatások kísérı okmányainak szerepe, kezelése, jellemzı típusa B A számítógép és tartozékainak (CD, DVD, scanner, nyomtató9 kezelése C Az adatközlı táblázatok készítésének tartalmi és formai követelménye C Az elektronikus levelezés, az internet és az intranet használata C Telefon, fax, fénymásológép kezelésének szabálya B Elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módja C Audiovizuális, multimédiás eszközök alkalmazásának szerepe, kezelése(pl. tv, video, projektor, írásvetítı) C Dokumentáláshoz kapcsolódó irodai eszközök kezelésének szabályai (hıkötı, spirálozó, megsemmisítı) B A reklamáció intézésének folyamata, szempontjai, a panaszkezelési rendszer mőködése B A jegyzıkönyv készítésének szabálya C A hatósági, szakértıi eljárás elıkészítésének szabálya B Az üzleti kultúra, a verbális, nonverbális kommunikáció protokollszabálya B A viselkedés, megjelenés szabályai az ügyfélszogálati munka során B A viselkedés, a megjelenés szabályai a szakmai rendezvényeken C A szervezet társadalmi kapcsolatainak, szokásrendszerének, külsı és belsı kommunikációs rendszerének szerepe, elemei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

113

4 3 3 3

Hallott szakmai szöveg megértése Idegen nyelvő olvasott szöveg megértése Idegen nyelvő hallott szöveg megértése Telefonálás idegen nyelven

Személyes kompetenciák: Felelısségtudat Megbízhatóság Pontosság Precizitás Türelem Társas kompetenciák: Motiválhatóság Fogalmazó készség Nyelvhelyesség Udvariasság Konszenzuskészség Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Áttekintı képesség Rendszerezı képesség Emlékezıképesség (ismeretmegırzés) 7.2.2 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0062-06 Marketing és PR alapismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Piackutatást végez Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac alakulását Részt vesz a vevıktıl, partnerektıl, ügyfelektıl, közéletbıl érkezı visszacsatolások összegyőjtésében, rendszerezésében Közremőködik a reklámok, bemutatók, akciók szervezésében, az ahhoz kapcsolódó nyomdai munkálatok koordinálásában Protokoll-listát, illetve címlistát állít össze Közremőködik a szervezet belsı és külsı kommunikációs rendszerének és kultúrájának kialakításában, mőködtetésében Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A piac szereplıi, a vállalati mőködés külsı érintettje C A piac elemei, a piac mőködési mechanizmus C A piackutatás céljai, módszere C A piacbefolyásolás céljai, alapvetı módszere C Reklámok, bemutatók, akciók szerepe, szervezésének folyamata C A PR alapvetı eszközei, szabályai, funkciói

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Hallott szakmai szöveg megértése 2 Diagram olvasása, értelmezése Személyes kompetenciák:

114

Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Meggyızı készség Fogalmazó készség Közérthetıség Hatékony kérdezés készsége Módszerkompetenciák: Információgyőjtés Nyitott hozzáállás Eredményorientáltság 7.2.3 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Részt vesz a veszélyes árukra vonatkozó árutovábbítási technológiák kiválasztásában, alkalmazásában Elvégzi a veszélyes anyagok beszerzésével kapcsolatos speciális feladatokat A veszélyes áru kísérı okmányait, az átvételéhez és kiszállításához kapcsolódó dokumentumokat kezeli és eljuttatja az illetékeshez A környezetvédelmi és biztonsági elıírásoknak megfelelıen kezeli és felhasználja a veszélyes anyagokat A biztonsági elıírásoknak megfelelıen betárolja és kitárolja a veszélyes árut a raktárba, illetve a raktárból, meghatározza azok tárolóhelyét Kiválasztja a veszélyes áru továbbításához legalkalmasabb fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az útvonalat, szállítást Gondoskodik a veszélyes áru szállítására alkalmas jármőrıl Közremőködik a készletek és a tárolóhelyek nyilvántartásában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A veszélyes anyagok tulajdonságai B A veszélyes anyagokhoz kapcsolódó jelölések jelentısége, értelmezése A A veszélyes anyagok tárolási szabályai A A veszélyes anyagok szállításának követelményei B ADR-elıírások B A veszélyes árukra vonatkozó árutovábbítási technológiák jellemzıi B A veszélyes áruk biztonságos szállítási módjai B A veszélyes árukra vonatkozó szállítási tervek készítésénél figyelembe veendı szempontok B A veszélyes áruk szállításához kapcsolódó okmányok tartalmi, formai követelményei, kezelése A szint megjelölésével a szakmai készségek 1 Elemi szintő számítógéphasználat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvő íráskészség, fogalmazás írásban 4 Hallott szakmai szöveg megértése 4 Jelképek értelmezése 2 Folyamatábrák értelmezése 1 Diagram olvasása, értelmezése 3 Tájékozódás

115

4 Információforrások kezelése Személyes kompetenciák: Szervezıkészség Térbeli tájékozódás Pontosság Rugalmasság Precizitás Önállóság Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtı készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Értékelés Áttekintı képesség Kontroll (ellenırzı képesség) Rendszerekben való gondolkodás Tervezés Információgyőjtés Következtetési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Rendszerezı képesség Hibakeresés (diagnosztizálás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0118-06 Áruterítés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Részt vesz az árutovábbítási technológiák kiválasztásában, alkalmazásában Gondoskodik a kiszállítási terv alapján a megfelelı számú és felszereltségő jármőrıl Fuvarokmányt állít ki a szállítójármővek részére Átrakással, árutovábbítással (cross-docking) kapcsolatos tevékenységeket végez Gondoskodik az áru szabályszerő átadásáról Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmaiismeretek: C Az árutovábbítási technológiák jellemzıi D Közlekedésföldrajzi ismeretek D Térképhasználat és térképolvasás C Útvonaltervezı programok használata D Fıbb szállítási csomópontok Európában D A közúti, a vasúti, a vízi, a légi és vezetékes szállítás fı vonalai C Az egyes áruszállítási módok jellemzıi, elınyei, hátrányai C A szállítási tervek készítésénél figyelembe veendı szempontok B Az egyes áruk szakszerő szállításának követelményei az áru jellemzıinek figyelembe vételével B Az áruszállításhoz kapcsolódó okmányok tartalmi, formai követelményei, kezelése B A csomagolás fajtái, szerepe, a csomagoláson lévı feliratok és jelképek értelmezése A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintő számítógéphasználat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése

116

4 4 4 4 4 4 4 4 3 4

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvő íráskészség, fogalmazás írásban Hallott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvő beszédkészség Jelképek értelmezése Tájékozódás Információforrások kezelése

Személyes kompetenciák Szervezıkészség Térbeli tájékozódás Pontosság Rugalmasság Precizitás Önállóság Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtı készség Kapcsolatfenntartó készség Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Áttekintı képesség Kontroll (ellenırzı képesség) Tervezés Információgyőjtés Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0119-06 Az anyagbeszerzı munkakör követelményei A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Összegzi a beszerzési igényeket Megtervezi az aktuális beszerzések idırendjét Megrendelést továbbít a beszerzési részleghez vagy a beszállítóhoz Gondoskodik az áru szabályszerő átvételérıl Az áruátvételhez kapcsolódó dokumentumokat kezeli és eljuttatja az illetékeshez Kapcsolatot tart a beszállítókkal, értékeli teljesítményüket Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Az anyagmozgatás eszközei, szabályai C Raktározási és anyagmozgatási technológiák C Raktártípusok C A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzıi B A megrendelés módjai C A gazdaságok rendelési tételnagyság meghatározása B A rendelésfeldolgozás folyamata C Szállítóértékelési eljárások B Az áruátvétel menete, bizonylatolása C Az áruátvételnél használt eszközök mőködése, kezelése C A minıség fogalma, a minıségtanúsítás módjai B Szavatosság, jótállás, termékfelelısség

117

B Minıségbiztosítási rendszerek szerepe, elemei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintő számítógéphasználat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvő íráskészség, fogalmazás írásban 4 Hallott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvő beszédkészség 4 Jelképek értelmezése 4 Információforrások kezelése Személyes kompetenciák Szervezıkészség Térbeli tájékozódás Pontosság Rugalmasság Precizitás Önállóság Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtı készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Értékelés Áttekintı képesség Kontroll (ellenırzı képesség) Tervezés Információgyőjtés Következtetési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Rendszerezı képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0391-06 A Logisztikai ügyintézı speciális feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Véleményezi az új technológiák, termékek bevezetését Adatokat szolgáltat a termelési tervek elkészítéséhez Közremőködik a vállalati logisztikai rendszer tervezésében, kialakításában Elıkészíti a belföldi, nemzetközi szállításokat Részt vesz az árképzési és díjszámítási feladatokban Kiválasztja az áru továbbításához legalkalmasabb fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az útvonalat, szállítást Részt vesz az árutovábbítás, szállítmányozás feladatainak szervezésében, irányításában Kapcsolatot tart a pénzügyi- és a termelésprogramozási részleggel Közbeszerzés esetén alkalmazza a közbeszerzési szabályozást Betárolja és kitárolja az árut a raktárba illetve a raktárból, meghatározza a tárolóhelyet Ellenırzi a bejövı megrendelés teljesítési feltételeit Kezeli a raktárgazdálkodás bizonylatait Ellátja a minıségbiztosítási rendszerben rögzített feladatokat Intézi a garanciális és szavatossági ügyeket

118

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Logisztikai alapfogalmak C Optimális logisztikai rendszer kialakításának szempontjai C A logisztikai információáramlás módjai D A közbeszerzés folyamata C A nemzetközi egyezmények szerepe a fuvarozás megszervezésében, a vámeljárásban C Az árkalkuláció, a díjszámítás elvei C A szállítmányozás lényege, elemei C A kiszolgálási színvonal mérésének módjai C A készletezés szerepe, a készletek csoportosításának szempontjai C A készletgazdálkodás fıbb mutatói C A készletnyilvántartás módjai C A termeléstervezés és termelésirányítás elvei C Az anyagszükséglet-számítás lényege B A raktárgazdálkodás, készletnyilvántartás bizonylatai B Áruazonosító és nyilvántartó rendszerek jellemzıi B Az egyes áruféleségek szakszerő tárolásának követelményei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintő számítógéphasználat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvő íráskészség, fogalmazás írásban 4 Hallott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvő beszédkészség 4 Jelképek értelmezése 2 Folyamatábrák értelmezése 1 Diagram olvasása, értelmezése 3 Tájékozódás 4 Információforrások kezelése 3 Idegen nyelvő olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvő hallott szöveg megértése Személyes kompetenciák Szervezıkészség Pontosság Precizitás Önállóság Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtı készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Értékelés Áttekintı képesség Rendszerekben való gondolkodás Tervezés Információgyőjtés Következtetési képesség Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés

119

Rendszerezı képesség

7.2.7 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0001-6 A vállalkozások alapítása, mőködtetése, átszervezése, megszüntetése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a piaci viszonyokat és dönt a vállalkozása profiljáról Összeállítja/összeállíttatja az üzleti tervet A lehetıségei szerint kiválasztott vállalkozási formában vállalkozást hoz létre Biztosítja a belsı és külsı forrásokat a vállalkozáshoz Beszerzi az üzlet (telephely, szalon) mőködéséhez szükséges engedélyeket Kialakítja az üzlet (telephely, szalon) külsı/belsı környezetét/arculatát Biztosítja a berendezések és eszközök mőködıképességét, szükség szerinti fejlesztését Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemrıl Megállapítja a szükséges létszámot és munkaköröket A kiválasztott alkalmazottal lefolytatja a béralkut, és elvégzi a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó feladatokat Gazdálkodik a rendelkezésre álló erıforrásokkal Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezésérıl, megszüntetésérıl Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A vállalkozási formák jellemzıi C Az üzleti terv tartalma, felépítése D A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai C A belsı és külsı források biztosításának lehetıségei C A telephely kiválasztásának szempontjai D A telephely külsı/belsı arculata kialakításának szempontjai C A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai C A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása C Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjai B A humánerıforrás-gazdálkodás szerepe, feladatai C A munkaszerzıdések megkötésére, felbontására vonatkozó elıírások, szabályok B A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása C Pénzügyi, számviteli alapfogalmak C A finanszírozás lehetıségei, likviditás fenntartásának módjai B A vagyonmérleg és az eredmény kimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben D A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendıi D A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendıi A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Köznyelvi olvasott szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Szakmai olvasott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Tömör fogalmazás készsége Közérthetıség

120

Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Kreativitás, ötletgazdagság Helyzetfelismerés

8. Ó R A T E R V

11.

319/2.0/0119-06

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

319/1.0/0391-06 319/2.0/0391-06 319/3.0/0391-06 314/1.0/0001-06 314/2.0/0001-06

72 72 72 108 198 270

-

-

-

-

-

72 72 72 108 198 270

36

-

-

1

36

-

-

-

-

-

36

36 36 -

-

36 36 -

2 2 -

72 72 -

96 32

-

64 -

5 1

160 32

72 232 32

-

-

-

-

-

178

-

110

9

288

288

90 36 72 828

18 162

198

3 1 2 33

108 36 72 1188

78 128 64 48 32 64 720

64 48 112

50 224

4 6 2 3 1 2 33

128 192 64 96 32 64 1056

128 192 64 108 96 68 136 2244

2 év összesen

2 2 2 3 5,5 7,5

Elm.igényes gyakorlati

18 108

Elméleti

36 36 36 36 -

Elm.igényes gyakorlati

18 36 36 108 162 162

Elméleti

Éves összesen

319/1.0/0118-06 319/2.0/0118-06 319/1.0/0119-06

Heti óraszám

8. 9. 10.

Gyakorlati

319/2.0/0117-06

Éves összesen

7.

Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának és szállításának követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának és szállításának követelményei II. Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerzı munkakör követelményei I. Az anyagbeszerzı munkakör követelményei II. A logisztikai ügyintézı speciális feladatai I. A logisztikai ügyintézı speciális feladatai II. Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Osztályfınöki Testnevelés Összesen:

2/14. évfolyam (32 hét) Óraszám (éves)

Heti óraszám

319/1.0/0061-06 319/2.0/0061-06 319/3.0/0061-06 319/4.0/0061-06 319/1.0/0062-06 319/1.0/0117-06

1/13. évfolyam (36 hét) Óraszám (éves)

Gyakorlati

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezése

Azonosítója

Ssz.

Tananyagegység

122

Óralátogatási mentesség A középiskolai bizonyítvánnyal igazoltan a kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanulók írásbeli kérelem alapján felmentést kérhetnek egy-egy tantárgy bizonyos témaköreinek meghallgatása alól, ha: - a szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyból sikeres érettségi vizsgát tettek (közgazdaság-marketing), - vagy a tantárgyak (közgazdaságtan, marketing) osztályzata elérte a jó érdemjegyet, - vagy azonos ismeretanyagot tartalmazó tantárgyakat tanultak, és abból legalább jó osztályzatot értek el, és azt bizonyítvánnyal igazolni tudják. A tantárgyak, témakörök tanulása alóli felmentés nem jelent bármely vizsgarész alóli mentességet.

9. A szakmai vizsga részei 9.1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - az utolsó szakképzı évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. 9.2 Vizsgarészek 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos dokumentumok számítógépen történı elkészítése. Adatbázis kezelı program és internet használata. Az ügyviteli, irodatechnikai eszközök használati módjainak bemutatása. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés elıírásai. Magyar és idegen nyelvő okmányok tartalmának értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetı szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemzı helyzeteiben. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50 % 2. feladat 25 % 3. feladat 25 %

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0062-06 Marketing és PR alapismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A marketing és PR alapismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli

123

Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100 %

3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A veszélyesáruk kezelésének, szállításának, tárolásának szabályai, A veszélyesáruügyintézı munkakörében használt dokumentumok értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Esettanulmány készítése: Veszélyesáru megrendelés fogadása, visszaigazolása, díjszámítás, fuvarozási mód kiválasztása, útvonaltervezés, fuvarokmány kiállítása A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 60 %

4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0118-06 Áruterítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kiszállítással, árutovábbítással, átrakással, átadással kapcsolatos feladatok. A feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumok értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Esettanulmány készítése: Fuvarozási mód kiválasztása, útvonaltervezés, Fuvarokmány kiállítása, az áruátadás bizonylatainak kezelése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: gyakorlati Idıtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 60 %

5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0119-06 Az anyagbeszerzı munkakör követelményei A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az anyagbeszerzés egyes mozzanatainak bemutatása, az anyagbeszerzı munkakörben használt dokumentumok értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc)

124

A hozzárenelt 2. vizsgafeladat: Esettanulmány készítése: A beszerzési igények összesítése, a megrendelés és az áruátvétel lebonyolítása A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 60 %

6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0391-06 A Logisztikai ügyintézı speciális feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vállalati logisztikai rendszer mőködésének alapelvei, alapelemei. A logisztikai ügyintézı munkakörben használt magyar és idegen nyelvő dokumentumok kitöltése, tartalmának értelmezése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Szóbeli Idıtartama: 30 perc (felkészülési idı 15 perc, válaszadási idı 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Esettanulmány: teendık a megrendelés fogadásától a pénzügyi rendezés elıkészítéséig A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Gyakorlati Idıtartam: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 60 %

9.3 A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú, Logisztikai ügyintézı megnevezéső szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész 25 % 2. vizsgarész 15 % 3. vizsgarész 15 % 4. vizsgarész 15 % 5. vizsgarész 15 % 6. vizsgarész 15 %

9.4 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek korábbi teljesítése. A közgazdaság-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz (Marketing és PR ismeretek) tartozó vizsgarész teljesítése 100 % -osnak tekintendı. 9.5 A szabad sáv terhére oktatott tananyagegységek vizsgája A szabad sáv terhére oktatott tananyagegységekbıl a vizsga szabadon választható vizsgarész. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

125

0001-06. A vállalkozások alapítása, mőködtetése, átszervezése, megszüntetése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Megadott tételek alapján a vállalkozási forma kiválasztása, indításának, mőködtetésének, átszervezésének megtervezése, mőködésének elemzése. A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Írásbeli Idıtartama 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100 % 10. Egyebek Az összefüggı nyári szakmai gyakorlat idıtartama 90 ó

126

Záró rendelkezések Ezt a Pedagógiai programot a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola nevelıtestülete 2009. április 9-i, illetve 2009. június 10-i értekezletén elfogadta. A szülıi közösség a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Pedagógiai program elfogadásakor egyetértését adta. A diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Pedagógiai program elfogadásakor egyetértését adta. A Pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a Pedagógiai program jóváhagyásának napja. Vasvár, 2009. június 10.

Bertók Gyöngyi igazgató

127

1. sz. melléklet Infrastruktúra

K I M U T A T Á S tantermekrıl és elıadókról Széles-

Hosz-szúság

Jelenlegi

ség

m

2

férıhely

Földszint Tanterem 003

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 004

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 005

7m

9,9 m

69

40

Számítástechnika terem nagy 002

6m

11,4 m

68

24

Nyelvi labor 001

6m

5,5 m

33

16

Számítástechnika terem kicsi 007

4m

6,2 m

25

16

Taniroda 006

6,5 m

13 m

85

24

Tornaterem 008

10 m

20 m

200

Tanterem 101

6m

11,3 m

68

Tanterem 103

6m

8,5 m 51

Tanterem 104

6m

8,5 m

51

Könyvtár 102

6m

8,2 m

49

Tanterem (régi könyvtár) 105

7m

4,9 m

34

12

Tanterem 201

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 202

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 203

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 204

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 205

6m

8,5 m

51

30

I. emelet 40 30 30

II. emelet

128

Oktatástechnikai eszközállomány

Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Eszköz megnevezése Philips videómagnó VR 285/58 Panasonic videómagnó NVSD435 Kennex rádiósmagnó CDP 395 Nyelvoktató magnetofon Coomber C393 Fénymásológép Minolta EP 2030 Zártláncú TV hálózat TV Panasonic TH 42 PV 70 EH Plazma TV Samsung PS50Q924 TV Panasonic Intézmény hangosítása - fali hangsugárzók - végfok Castone CTA 2500 P - Hangkeverı UB-1622 FX - Mikrofonszett - Végfok - Hangfal készlet Magnat Videómagnó DVD felvevı CD lejátszó SONY CDP-XE270 DVD lejátszó THOMSON DPL DVD lejátszó ORION DVD lejátszó SONY Videókamera SONY VX 2100 Videókamera Fuji Finepex S6500fd Videókamera SONY mini DV CCD Videókamera SONY VX 2100 Videóvágó rendszer Canopus Feleltetı rendszer 15 fıre Interaktív tábla Projektor NEC VT 595G Projektor Panasonic PT-LB10E Projektor SANYO PLX-XU41

Mennyisége (db) 1 1 2 2 1 1 2 1 1 29 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 1 2 1 1 1

129

A taniroda felszereltsége

Sorsz.

Eszköz megnevezése

Mennyisége (db)

1.

Interaktív tábla

1

2.

Mobiltábla

1

3.

Projektor

2

4.

Számítógépek (számítógépek konfigurációs listája szerint)

19

5.

Nyomtatók (HP LaserJet 1320, HP Desjekt 1280)

2

6.

Nyomtató, lapolvasó, másoló (HP PSC 2355)

1

7.

Videomagnó (LG)

1

8.

Fénymásológép (bizhub 162/210)

1

9.

Vetítıállvány

1

10.

Spirálozógép (Rexel CB256, Fellowes PB55)

2

11.

Hıkötı (Sigma TBM 100, Rexel)

2

12.

Lamináló (Sigma EL 242 HC, Pouch Suppord Card)

2

13.

Papírvágó (Fellowes)

2

14.

UV lámpa

1

15.

Iratmegsemmisítı (Sigma PSC 30)

1

16.

Mérlegek

5