A SzoSzSzC Béri Balogh Ádám Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának Pedagógiai Programja

1

A SzoSzSzC Béri Balogh Ádám Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának Pedagógiai Programja (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hatályos: 2014. szeptember 1. Módosítva: 2015. január 22.

2

Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz ....................................................................................................... 2 A.) Nevelési program ............................................................................................................................................ 5 1. Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai ..................................... 5 Önmeghatározás ................................................................................................................................................. 5 1.1. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................................................ 5 1.2. Alapértékeink ............................................................................................................................................... 5 1.3. Pedagógiai céljaink ...................................................................................................................................... 6 1.4. Pedagógiai feladataink – a pedagógusok feladatai .................................................................................... 9 1.5. A feladatteljesítés eljárásai, módszerei, szervezése ................................................................................... 11 2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban ........................................................ 13 2.1. Személyiségfejlesztés .................................................................................................................................. 13 2.2. Közösségfejlesztés ...................................................................................................................................... 14 3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................ 16 3.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység elvei ............................ 16 3.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ............................................................................ 16 3.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................................................... 17 3.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................. 17 3.5. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával – nevelésével kapcsolatos tevékenység.............................. 17 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 17 5. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .... 18 6. A diákjogok gyakorlásának módja ................................................................................................................ 20 7. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja ...................................................................... 21 7.1. Egészségnevelési program ......................................................................................................................... 21 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................................................... 22 7.2. Alapszintű elsősegély-ismeretek ................................................................................................................. 25 7.3. Környezeti nevelési program ...................................................................................................................... 27 B.) Helyi tanterv .................................................................................................................................................. 31 1. A képzés rendje ............................................................................................................................................... 31 1.1. A képzés formái: ......................................................................................................................................... 31 1.2. Feladatok a képzési szakaszokon belül ...................................................................................................... 35 1.3. Képzési specialitások, irányok ................................................................................................................... 36 1.4. A csoportképzés elvei ................................................................................................................................. 36 2. Az iskolában tanított tantárgyak és tantervi modulok ................................................................................ 37 2.1. Tantárgyak és modulok .............................................................................................................................. 38

3 2.2. Óratervek ................................................................................................................................................... 39 Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-től ................................................................................................ 39 Óraterv 2012/2013-tól (Felmenő rendszerben) ................................................................................................ 40 Óraterv 2013. szeptember 1-től......................................................................................................................... 41 2.3. A nem kötelező órák felhasználása ............................................................................................................. 43 2.4. A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve ............................................................................................ 43 A szakképző évfolyamok óraterve 2013. szeptember 1-től ................................................................................ 47 Logisztikai ügyintéző (1 éves) ........................................................................................................................... 47 Logisztikai ügyintéző (2 éves) ........................................................................................................................... 48 Postai üzleti ügyintéző (1 éves) ......................................................................................................................... 49 Postai üzleti ügyintéző (2 éves) ......................................................................................................................... 50 Kereskedő (1 éves) ............................................................................................................................................ 51 Kereskedő (2 éves) ........................................................................................................................................... 52 Szállítmányozási ügyintéző (1 éves) .................................................................................................................. 53 Szállítmányozási ügyintéző (2 éves) .................................................................................................................. 54 Informatikai rendszergazda (1éves) .................................................................................................................. 55 Informatikai rendszergazda (2 éves) ................................................................................................................. 56 Óraterv a szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzéshez ............................................................................ 57 3. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban.................... 60 4. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ....................................................................................................... 60 5. Felvétel és továbbhaladás az iskolában ......................................................................................................... 62 5.1. Belépés az iskolába .................................................................................................................................... 62 5.2. Belépés felsőbb évfolyamokra .................................................................................................................... 62 5.3. A tanulói jogviszony megszűnése: .............................................................................................................. 64 5.4. Érettségi és szakmai vizsga ........................................................................................................................ 65 6. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái ....................................................................................... 66 6.1. A tanulók ellenőrzése és értékelése ............................................................................................................ 66 6.2. Az írásbeli beszámoltatás és az otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................. 68 6.3. A magatartás és a szorgalom értékelése .................................................................................................... 68 6.4. Az egyes modulok értékelése és minősítése ................................................................................................ 70 7. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................................................... 71 7.1. Magyar nyelv és irodalom .......................................................................................................................... 71 7.2. Matematika................................................................................................................................................. 73 7.3. Történelem ................................................................................................................................................. 75 7.4. Angol nyelv ................................................................................................................................................. 77 7.5. Német nyelv ................................................................................................................................................ 79 7.6. Informatika ................................................................................................................................................. 84 7.7. Földünk és környezetünk ............................................................................................................................ 86 7.8. Testnevelés ................................................................................................................................................. 89

4 7.9. Fizika.......................................................................................................................................................... 90 7.10. Biológia .................................................................................................................................................... 92 7.11. Szakmai előkészítő érettségi tantárgy....................................................................................................... 93 7.12. Rajz és vizuális kultúra témakörök ........................................................................................................... 96 7. 13. Az ének-zene középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................................. 97 7.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................ 100

8.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési terve.................................................................................. 100

C) Szakmai program ......................................................................................................................................... 102 Szakmai program 2013/2014-től – az egységes szerkezeten kívül ................................................................. 102 Logisztikai ügyintéző (54 345 01) ................................................................................................................... 102 Postai üzleti ügyintéző (54 841 09) ................................................................................................................. 102 Szállítmányozási ügyintéző (54 841 04) .......................................................................................................... 102 Informatikai rendszergazda (54 481 04) ......................................................................................................... 102 Szociális gondozó és ápoló (34 762 01) .......................................................................................................... 102 1. sz. melléklet .................................................................................................................................................... 103 Infrastruktúra .................................................................................................................................................. 103 Oktatástechnikai eszközállomány.................................................................................................................... 104 Iskolai tanműhelyek felszereltsége .................................................................................................................. 106 2. sz. melléklet .................................................................................................................................................... 108 IKT-stratégia ................................................................................................................................................... 108 3. sz. melléklet: .................................................................................................................................................. 121 Szakmai alapdokumentum ............................................................................................................................... 121

5

A.) Nevelési program 1. Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Önmeghatározás "Érted és értünk. Megérted - megértünk." Iskolánk, egyrészt, olyan érettségit adó, színvonalas képzést nyújt, amely alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és pontos ügyintézői (logisztikai, szállítmányozási, postai szolgáltató, banki, biztosítási és vállalkozási) tevékenységek ellátására, valamint ösztönöz a felsőfokú továbbtanulásra. Másrészt, olyan szakmát adó intézmény, mely a szociális ágazaton belül szakma megszerzését teszi lehetővé. Célunk a tanulók mindenoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. Iskolánkban középfokú képzési célú szakközépiskolai és szakiskolai oktatás folyik. A hatályos alapító okirat a 3. számú mellékletben található.

1.1. Pedagógiai alapelveink Napjaink gazdasági és társadalmi viszonyai között a tudás, az alkotó emberi tevékenység felértékelődése miatt az iskola oktató-nevelő munkájában a legfontosabb a tanulók általános és szakmai műveltségének megalapozása, a képzés és a nevelés hatékonyabbá tétele. Eszközei pl. a kompetencia alapú fejlesztés és az ezen alapuló gyakorlatorientált oktatás, képzés. Valljuk, hogy "a tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele." (Németh László) Ezért érezzük fontosnak, hogy közvetítsük - a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet - az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti - a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget - a nyitottságot, kíváncsiságot, a megismerés vágyát.

1.2. Alapértékeink Az esélyegyenlőség mint érték Iskolánk az oktatásban részt vevő diákok számára egyenlő esélyeket biztosít, s igyekszik csökkenteni az iskolába érkezett tanulók különböző neveltségi, ill. képzettségi szintjéből fakadó hátrányokat. A diákokat is fel kell készíteni az iskolai együttélésből fakadó problémák kezelésére. Ennek módjai pl.: - az együttműködési készség erősítése - az értékek tisztelete, megbecsülése - az empátiakészség fejlesztése - a konfliktuskezelő képesség fejlesztése. Az egészség és az élet védelme Alapvető feladatunk a tanulók harmonikus fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód mintáinak tanítása - aminek során a hangsúly az életvitelt szolgáló optimális feltételekre és az ezek hiányából származó rizikófaktorokra kerül -, ill. a tanulók mozgásigényeinek kielégítése. Ennek érdekében támogatjuk a természetjárást, az iskolai tömegsportot, az iskolai sportkört, és biztosítjuk a tanulók rendszeres testedzését, a sportcsoportok működését, ill. a köznevelési törvényben (27.§) foglaltak alapján a mindennapi testedzés lehetőségét. Küzdenünk kell az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) ellen. A megelőző, felvilágosító munkának ki kell terjednie a kábítószerekre, a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzésére is.

6 Magyarságtudat A nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke: a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi. Nevelési-oktatási folyamatok értéket közvetítenek: az iskolai megemlékezések, a határon innen- és túl kialakított programok kapcsolatok, közvetlenül és közvetetten erősítik az interiorizációt Személyiségformálás A személyiség fejlesztése tudatos tevékenység. Meghatározott társadalmi körülmények között, folyamatosan, tervszerűen valósul meg, az egyén aktív közreműködésével. Célunk, hogy az egyén képességeit a lehető legmagasabb szintre fejlessze. A személyiség formálásának meghatározó eleme a plurális értékek kezelése. Az értékek sokszínűsége egyaránt gazdagítja a személyiséget és segíti a társadalom fejlődését. Ki kell alakítani a véleményalkotás és - kifejtés megfelelő formáit, erősíteni felelősségvállalást, a motiváltságot, az önállóságot és öntevékenységet. Előtérbe kell kerülnie az autonóm személyiség mellett az érzelmi és közösségi értékeknek, a személyiség és a közösség együttes-kölcsönös fejlesztésének, illetve ezek értékeinek. Az ismeretek mellett olyan készségeknek és képességeknek, mint az önismeret, az emberismeret, a külső és belső konfliktusok kezelése-oldása, a konfliktustűrő képesség erősítése. A nevelésben alkalmaznunk kell a tanórán kívüli programok és a közösségi szolgálat személyiségformáló lehetőségeit is. A tanulás, a műveltség Értéknek tekintjük a nyitottságot, az új ismeretek befogadására, a jelen és a világ jelenségeinek megértésére való törekvést, a belső késztetést és igényt a folyamatos és sokoldalú önművelésre. A tudás bővítése, a műveltség szintjének emelése, az emberi alkotó tevékenység fejlesztése feltételezi az előbbieken és az állandó, rendszeres tanuláson túl a kritikus-önkritikus világlátást, a problémaérzékenységet, a készséget saját nézeteink felülvizsgálatára, megváltoztatására.

1.3. Pedagógiai céljaink Intézményünk tevékenységét az alábbi oktatási és nevelési célok határozzák meg: - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. - A tanulók széles körű, általános műveltségre épülő, biztos szakmai ismeretekhez jussanak. - Sikeresen készüljenek fel a tanulmányaikat lezáró vizsgákra (érettségi, szakmai vizsgák). - A tanulókat rá kell vezetni arra, hogy lássák, megnőtt a felelősségük saját életük formálásában. - A pedagógusok érezzék, ők is felelősek abban, hogy az iskolából kikerülő diákok milyen készségeket sajátítottak el, hogy sikeresen alkalmazzák-e a tanultakat, hogy tudják-e, hogyan kell sikeresnek lenni. - Célunk a vállalkozói szemléletmód kialakítása a diákokban. Olyan vállalkozói tulajdonságokra, mint pl.: jó gyakorlati érzék, önállóság, kíváncsiság, állhatatosság, kreativitás, önbizalom, jó kommunikációs készség, biztos szakmai ismeretek, ill. képesség a döntések meghozatalára, mentális és fizikai egészség, kockázatvállalási hajlam - egyre nagyobb szükség lesz minden területen, így pl. a postai munkában is. Ezért ilyen tulajdonságokkal rendelkező, aktív, önmagukat megvalósítani akaró fiatalokat kell képeznünk. - Az előzőekből következően is egyik fő célunk a fejlett kommunikációs kultúrával rendelkező emberré nevelés, azaz a tanuló - legyen képes hitelesen képviselni a világról alkotott véleményét - legyen képes az elért tudását meghaladni - alakuljon ki benne a tanulás képessége, hogy egy későbbi szakmaváltás ne jelentsen számára leküzdhetetlen akadályt - További céljaink: - a tehetséggondozás, ill. az indulási hátrányok csökkentése (esélyegyenlőség) - a képességek és az elért eredmény összhangjának elérése - a tanulás motiváltságának erősítése - az új ismeretek beépítése a korábban szerzettek rendszerébe - a társadalmi elvárásoknak megfelelően a közismereti és szakmai alapokon nyugvó fejlődés fenntartása. - Európai azonosságtudat kialakítása

7 A szakma szempontjából: - Az egyes szakmai tantárgyak / tananyagegységek / modulok a gyakorlati foglalkozások révén váljanak a szakma egészét átfogó egységgé, ill. a tanulók legyenek képesek az egyes technológiai folyamatokat a szakma szerves részeként ismerni és átlátni. - A munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás. - A kulcskvalifikációk és kompetenciák (szociális és szakmai) erősítése. A Nat kiemelt figyelmet fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ebből következően feladataink az értékközvetítés elve alapján: A kulcskompetenciák, a készség– és képességfejlesztés feladatai a tanulói tevékenységben és tanulásszervezésben. Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

A készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.

Elsődlegesen érintett tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Szakmai alapozó ismeretek (kommunikáció és viselkedéskultúra) Angol nyelv Német nyelv Szakmai idegen nyelv

Matematika Fizika

Földünk és környezetünk Biológia Kémia

8

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes. értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kiemelt területe a közösségi szolgálat. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Informatika Szakmai alapozó ismeretek (információkezelés)

Valamennyi Osztályfőnöki

Valamennyi Osztályfőnöki

Valamennyi Osztályfőnöki

Irodalom és moduljai Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

9

1.4. Pedagógiai feladataink – a pedagógusok feladatai "A jó tanár a lehetőségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és a kutatás irányába tereli az érdeklődést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban, anyanyelvben, hagyományokhoz való ragaszkodásban és gondolkodásban a tevékeny, művelt ember mintaképe." (Németh László) Kiemelt feladataink: - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítása. - Hon- és népismeret, népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságai, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megőrzése. - Énkép, önismeret, az önmegismerés és önkontroll, felkészülés a felnőtt lét szerepeire. - A tanulás tanítása, felkészülés az élethosszig való tanulásra. - Gazdasági ismeretek, pénzügyi kultúra és pénzügyi ismeretek. - Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. - Környezettudatosságra nevelés, a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére ösztönzéssel. - Testi és lelki egészség, segítse a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztését. - Felkészülés a felnőttlét szerepeire, egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése által. - A munkaerő-piaci igényekhez szükséges készség- és képességfejlesztés. - Az ismeretetek szerzéséhez, információgyűjtéshez felhasználjuk a tantárgyak/tanórák, a tanórán kívüli foglalkozási formák és a közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségeket. - Az érettségi vizsgák és a mindennapok tapasztalatai, ill. a szakma szolgáltató jellege a humán oldal fejlesztését szorgalmazzák - az idegen nyelvi oktatás és a kommunikációs készségek fejlesztésével együtt. Az anyanyelvi kultúra, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a magasabb színvonal elérése az egész tantestület feladata, csak közös és tudatos pedagógiai munkával érhető el. - A kommunikációs kultúra elsajátítása nagyon fontos, hiszen az alapja - részben - a műveltségnek, a tudásnak, ill. döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének. Mindez megkívánja az anyanyelv, ill. mesterséges közvetítőrendszerek minél teljesebb ismeretét. Napjaink kommunikációs helyzeteiben elengedhetetlen pl. a telefon, fax, üzenetrögzítő, fénymásoló, számítógép és a könyvtár használatának, ill. a csekkek, nyomtatványok kitöltésének ismerete, valamint az Internet, a különböző adatbázisok lekérésének technikája. Feladatunk, hogy felkészítsük a tanulókat a különböző szituációkra, a sikeres kommunikációra. - A reál tárgyak oktatása során a tanulókban fel kell kelteni, ill. fenn kell tartani a természetben lejátszódó folyamatok, jelenségek iránti kíváncsiságot, illetve az okmagyarázat igényét. Ezen túl a szemléletességszemléltetés elvét, a tanári és tanulói kísérleteket, a természettudományok és a mindennapi gyakorlat kapcsolatait felhasználva kell eredményesebb munkát végezni. A matematika oktatásában a tanulók ismerkedjenek meg a világ leggyakoribb mennyiségi és térbeli viszonyaival. Mint alaptudomány fejlessze a gondolkodáskultúrát, nyújtson segítséget az önálló, kreatív, tervszerű, pontos, logikus gondolkodás kialakításához. Járuljon hozzá a kritikai érzék, ítélőképesség, emlékezőképesség fejlesztéséhez és az önellenőrzés igényének kialakításához. - A szakmai képzésben korszerű, a gazdasági élet, a technológiák változásait figyelembe vevő ismeretekkel kell a tanulókat felvértezni. - A személyiség több oldalának fejlesztésével segíthetünk abban, hogy tanulóink sikeresebbek lehessenek. Meg kell győznünk őket arról, hogy a siker egyik titka a reális önismeret, ill. a környezet szerető megértése. Sikerhez vezető erő a tudás, a műveltség és a problémamegoldás képessége is. - A szakmai tantárgyak tanítása során találkozik a diák a gazdasági élet jogi és etikai kötelezettségeivel

10 - Az iskola jellegéből, a beiskolázott tanulók különböző előképzettségéből adódóan a tehetséggondozás és a felzárkóztatás együtt megoldandó feladat. A differenciálás megvalósítható tanítási órán (pl. teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportokban vagy az eltérő képességekhez alkalmazkodó óraszervezéssel) és tanórán kívül is (pl. felzárkóztató és tehetséggondozó programokon, korrepetáláson, ill. szakkörökben). Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnöktől elvártak: 1. Ismeretek a) A gyermek személyiségének ismerete b) Az iskola hagyományainak, nevelési alapjainak ismerete c) A családi nevelés jellemzőinek ismerete d) Pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi ismeretek 2. Képességek a) Kreativitás; b) hitelesség; c) optimizmus; d) kommunikációs képesség; e) szervezés; f) helyzetfelismerés; g) empátia; h) tolerancia; i) játszani tudás; j) humorérzék 3) Tulajdonságok a) feltétlen gyermekszeretet; b) elkötelezettség; c) felelősségvállalás; d) őszinteség; e) becsületesség; f) igazságosság Az osztályfőnök feladatai: 1. Érdekvédelem, érdekképviselet 2. Értékrend-közvetítés 3. Személyiségfejlesztés 4. Az osztály feladatainak szervezése 5. Kapcsolattartás a nevelési tényezőkkel 6. A gyerekek közötti viszony alakítása 7. Adminisztrációs teendők ellátása - Az osztályfőnöki munka terjedjen ki a neveltségi felzárkóztatásra is. - Az iskolában folyó pedagógiai munka tervszerűségét, tudatosságát, a módszertani kultúra színvonalát emelni kell. - Törekedni kell az általános erkölcsi normák befogadására kész, aktív iskolai életet élő, a munkát szerető személyiségek kialakítására. - A nevelőmunka minden lehetséges eszközét fel kell használni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok helyzetének javítása érdekében. Mivel a nevelési feladatok megoldásában a legfontosabb szerepe a családnak, az iskolai csoportoknak, a nevelőtestületnek és a diákönkormányzatoknak van, szükséges a kapcsolattartás és együttműködés lehetőségeit fejleszteni, annak változatos formáit kialakítani, ill. azt a nevelési céloknak megfelelő tartalommal megtölteni. Figyelemmel kell kísérni az iskola és a szülői ház, ill. a tanulók és szülők közti információáramlás valóságtartalmát. Erősíteni és mélyíteni kell az iskola és a szülői ház kapcsolatát, s ezáltal csökkenteni az értékrendek közti eltéréseket.

11 - Különös figyelmet kell fordítani a közművelődési intézmények, a diákönkormányzat, valamint a szülői ház bevonásával a fiatalok szabadidejének célszerű felhasználására. - A nevelési eszközök széles skálájának felhasználásával el kell érni, hogy a szakképzés rendszerében erősödjön a gyakorlati órák szerepe.

1.5. A feladatteljesítés eljárásai, módszerei, szervezése - Céljaink megvalósításának, feladataink elvégzésének legfontosabb eszközei: - a kompetencia alapú képességfejlesztésen alapuló nevelő-oktató munka - a tanórai munka intenzívebbé tétele - a tanóra tevékenységközpontú jellegének erősítése - a diákok önállóságának, a társakkal való együttműködés készségének erősítése, - a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolása - a számonkérés változatos módszereinek alkalmazása, az önértékelés képességének fejlesztése - a személyes példamutatás - a többre törekvés igényének kialakítása, egyéni pályakép kiépítése

Új tanulásszervezési eljárások: Projekt alapú oktatás Középpontjában a tervszerűen kialakított, problémaközpontú cselekvés áll. Témája összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből indul ki. A tervezés mérföldkövei: célok, feladatok meghatározása, a munkamenet meghatározása, a várható eredmények előrevetítése, az eredmények bemutatása. A projekt módszer alkalmazása szükségessé teszi a tanulók személyes tapasztalatát, fejlődési szükségleteit, aktivitását. A projekt alapú oktatás során a tanulók kezdeményezésére -, az együttműködésre épülő, a kreatív, fejlesztő, kutató technikákat alkalmazzuk. A projektoktatás - a nevelőtestület és az igazgató döntése alapján - az alkalmazható tanítási módszerek egyike az intézményben. A moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok kapcsolatban állnak egymással. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A „Szövegértés-szövegalkotás” kompetencia területen kidolgozott „B” típusú programcsomagot egy tanulócsoportban alkalmazzuk. Műveltségi terület tantárgy nélküli bontása A magyar nyelv és irodalom tantárgyat (a TÁMOP 3.1.4 program fenntartási időszakában) tantárgyi bontás nélkül tanítjuk, a tantárgy értékelése is ennek megfelelően történik, egy tanulócsoportban.

Módszerek Frontális: az osztályt nem tagoljuk tovább, egységes egésznek tekintjük. Minden tanuló ugyanazon tananyaggal, ugyanolyan ütemben, ugyanolyan intenzitással és mélységben dolgozik.

12 Kooperatív: a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a kortársi, tanulói együttműködésre helyezik, arra építő, az együttműködést feltételező eljárás.  Páros munka  Csoportos munka  vita  projekt Projektmódszerek  Témahét A témahét keretén belül a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgyból a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.  3 hetet meghaladó projekt A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor egy téma feldolgozása több mint 3 héten keresztül, projektmódszerrel történik. Témáját a tanév során az éves munkatervben határozzuk meg. Digitális tartalmak, eszközök használata. A tevékenységet úgy kell megszervezni,hogy a programban érintett tanórák 25 %-a IKT –eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. Az új tanulásszervezési módszereket a szövegértés-szövegalkotás, a matematika, és a szociális,

életvitel, környezeti kulcskompetencia területeken alkalmazzuk.

IKT eszközök és módszerek alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában Az iskola alapfeladatának ellátása érdekében, valamennyi tanítási, tanulási területen tervezi, alkalmazza azokat a módszertani, technikai lehetőségeket, amelyek elősegítik az IKT eszközök és módszerek alkalmazását. Ennek eredményeként az IKT-val támogatott oktatási-nevelési módszerek hozzájárulnak:  az oktatás hatékonyságának növeléséhez,  a kompetencia alapú oktatás támogatásához,  a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatásához,  a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat megvalósításához,  az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéshez,  a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodó képesség kifejlesztéséhez,  a decentralizált, helyhez nem kötött, tanulási folyamat támogatásához. Ennek érdekében, folyamatosan fejlesztjük és a teljes oktatási-nevelési rendszerünkben alkalmazzuk azokat az IKT eszközöket, amelyek elősegítik, biztosítják a Pedagógiai programban megfogalmazott célok, tevékenységi területek eredményesebb megvalósítását. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Lásd az 1. számú mellékletben)

13

2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban 2.1. Személyiségfejlesztés Az iskolai élet kulcsszereplője a pedagógus, akinek feladata, hogy közvetítse diákjainak a társadalmi értékeket és viszonylatot, azaz oktasson és neveljen. E feladatának akkor tud eredményesen megfelelni, ha ismeri a tanítványait. A megismerésnek rendkívül sok eszközével élhet (pl. megfigyelés, személyiség-, ill. teljesítménytesztek, irányított, ill. kötetlen beszélgetés stb.). A leggyakoribb megismerő-értékelő kategóriákon kívül (magatartás, szorgalom, tanulmányi teljesítmény) érdemes más szempontokat is érvényesíteni, hiszen a diákoknak még számos olyan tulajdonságuk van, amelyek jellemzik őket. Így pl. személyi sajátosságaik, tanulási helyzetük, az osztályközösség, családi háttér, pályairányulás stb. A személyiségfejlesztés tudatossága megkívánja, hogy ezek ismeretében fogjunk hozzá, ill. végezzük a tanulók tudásának és képességeinek fejlesztését A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek a kialakítása, fejlesztése. Ezt elérhetjük információszerzés és -kezelés különböző módjainak, a verbális és a nonverbális kommunikációs készségeknek a fejlesztésével, ill. a kultúra alapvető eredményeinek megismerésére történő igény kifejlesztésével. A képességfejlesztés további célja, hogy elérjük a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott követelményeket (lásd ott). A nevelési folyamat adott szakaszában fontos lehet tudni, hogy a diák sikerkereső-e vagy kudarckerülő, belső vagy külső kontrollos-e, hogyan vélekedik önmagáról, milyennek tervezi jövőjét, hogy milyen a tanulás iránti attitűdje, hogyan viszonyul az egyes tantárgyakhoz milyen tanulási szokásai vannak, milyen a közösséggel való kapcsolata stb. Ennek érdekében használjuk a megismerési technikát. A hatékony személyiségfejlesztés eszköze a szoros kapcsolattartás a szülői házzal. Kiemelten kezeljük a tanulók önismereti készségének fejlesztését, reális önértékelésüket, amely alapul szolgálhat a pedagógus pályaorientációs tevékenységéhez és a tanuló eredményes pályaválasztásához. Iskolánk az „Alapelvek, értékek, célok” és a „A képzés rendje” c. fejezetben, ill. a helyi tantervekben megfogalmazottak szerint arculatával, programjával, a tanulásszervezés változatos módjaival biztosítja, hogy a diákok érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek megfelelően tanulhassanak. Feladatunk olyan iskolai légkör és környezet kialakítása, amely kedvezően hat a személyiség fejlődésére, így pl. - a mindennapi környezet alakításával hozzájárul az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalásához - a diákönkormányzat működésével elősegíti az állampolgári szerepre való felkészülést, tudatosítja a felelősségérzetet, az együttműködési készséget.

14

2.2. Közösségfejlesztés Az iskola az oktatás és nevelés egyik színtere, amely közösségi bázisú. Az iskola színtere az ott folyó közösségi életnek, különböző szokások, értékek, viselkedésminták szövevénye. Ehhez a közösséghez, annak szokásaihoz stb. igazodik, alkalmazkodik az egyén, a diák, aki a meglévő családi, rokonsági, baráti kötelékeivel már különböző közösségeknek tagja. A közösségek jellegzetességei beépülnek a személyiségbe, így azoknak (különösen a kiscsoportoknak) fontos szerep jut a szocializációban, a személyiség változásaiban. Az iskola feladata, hogy a közösség fejlesztésével megteremtse az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot, segítse a kölcsönös és segítő interakciós sémák kialakulását, motiválja tagjait a közérdek képviseletére. Ezzel olyan készségeket és késztetéseket ad a személyiség számára, amelyek mind társadalmi szempontból, mind pedig a személyiség saját emberi fejlődése szempontjából fontosak. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Iskolánkban a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének, kapcsolatának formái táblázatba rendezve a program 5. pontjában találhatók. A fontosabb iskolai közösségek: - tanulási (osztály, diákkör, sportkör) - tanulók – pedagógusok - szülők – pedagógusok A projekt alapú oktatás nemcsak az osztályközösség formálását segíti, hanem az iskolai közösséget is erősíti. A diákönkormányzat éves tervezése lehetővé teszi, hogy minden osztályközösség egy-egy nagyobb iskolai rendezvényen megmutathassa magát. (Színpadi szereplés, játék, sport…). A diáknapi program az iskola minden tanulóját megmozgatva, egymással versenyezve, játékosan, felszabadultan–komolyan közösségformáló erejű. A diákkörök, sportkörök különböző osztályok diákjait fogják össze. A kirándulások, túrák lehetőséget adnak az alkalmazkodás, segítségnyújtás, tolerancia és más pozitív tulajdonságok fejlesztésére. A Művelődési Ház olyan programokat kínál, amin a tanulók érdeklődésük szerint részt vehetnek. Az osztályfőnökök összegzik az osztályban tanító pedagógusok tapasztalatait, amit osztályfőnöki órán is hasznosítanak. A tanmeneti tervezés szerint felméréseket készítenek a közösség alakulásáról. (szociometria, kérdőív, önismeret…) A szülőkkel való kapcsolattartás szülői értekezleten, fogadóórán, telefonon, levélben folyamatos. Sajátos formája még a szülők bevonása az alkalmi projektekbe. Az SZM tagjaival évente több alkalommal tartunk munkamegbeszélést. Kommunikációs kultúra - A társadalmi érintkezés alapja a kommunikációs kultúra, így annak elsajátítása rendkívül fontos az egyén szocializációja szempontjából. A „nyelvi illemtan” körébe tartozó kommunikációs szokások és módok ismeretét, s az azoknak való megfelelést a mindennapokban, ill. szituációs játékokban gyakorolják a diákok. A közösség tagjaként megtapasztalhatják, hogy a másik elfogadása, elismerése, a figyelem, a segítség és a szeretet olyan információs és kapcsolati cserefolyamatok, kommunikációs hálók, amelyekben lelkiviláguk megvalósul, és amelyben én-azonosságukat megtalálják. A közösségi élet s a benne adódó konfliktushelyzetek szintén lehetőséget adnak arra, hogy megtapasztalják, miként tudják a másik számára is elfogadhatóan érvényesíteni egyéni és közösségi érdekeiket. Meggyőződhetnek a nyílt kommunikáció, a bizalom, az elfogadás előnyeiről, megtanulhatják az önérvényesítés másoknak nem ártó módjait, fejlődhet vitakultúrájuk, érveléstechnikájuk, készségük az önmegvalósításra. Természetesen ez is tanulási folyamat, ami nem mehet végbe a pedagógus segítő közreműködése nélkül.

Testi és lelki egészség

15 A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálják: - a mindennapi testedzés lehetőségének megteremtése, sportcsoportok működtetése, sportkörök, természetjárás - a baleset-megelőzéssel, az egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretek átadása, a harmonikus életutat megalapozó szokások kialakítása, az egészséget károsító, függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Mindezekhez külső szakemberek, pl. a Családsegítő Szolgálat munkatársainak segítségét is igénybe vesszük. - a lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenység. A fáradás, a kimerülés, a félelmek és szorongás, a stresszhelyzetek és a megoldatlan konfliktusok károsan hatnak a gyerekekre. Lelki egészségük megőrzésében a pedagógus sokat tehet – pl. fejleszti a diák önismeretét, emberismeretét, olyan napirendet biztosít, amely megfelel a diák szükségleteinek, megelőzi a túlterhelést, fejleszti a konfliktusok megoldásának képességét. - iskolánkban mozgássérült, illetve sajátos nevelési igényű diákok is tanulnak. A velük való együttlét segít kialakítani a másság elfogadását, a beteg, fogyatékos emberek elfogadását, segítését. Tanulás Az értelmi fejlődés legjellemzőbb vonása, hogy nemcsak ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, törvényszerűségek), hanem intellektuális módszerek, műveletek is felhalmozódnak. A tanulás tehát magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését - fejlesztését. Az iskola egyik fő feladata, hogy tanítsa a tanulás összetevőit, azaz tanulni tanítson. Ennek eredményeképpen a tanuló: - folyamatosan önállósodik a tanulás tervezésében - elsajátítja az eredményes tanulás módszereit (egyénre szabott tanulási módszereket, eljárásokat épít ki, fejleszti értő olvasását, erősíti emlékezetét stb.) A tanulás lényege az önálló gondolkodásra építő feladat- és problémamegoldás. A kifejtésre, értelmezésre, értékelésre, önálló véleményalkotásra irányuló nyitott kérdésekkel segíthetjük diákjainkat a mélyebb összefüggések feltárásában, a burkolt mondanivaló megtalálásában. A nevelő nyitottsága, érzékenysége, empátiája, a gyermek érdeklődését, készségeit figyelembe vevő magatartása, a kutatást-keresést ösztönző módszerei a diákok hasonló jellemzőinek kialakítását eredményezhetik. A pedagógus feladata, hogy a tanulás fejlesztését az egyén jellemzőire alapozza, s ehhez, illetve az adott tartalomhoz kapcsolódva válassza meg a fejlesztés lehetséges útjait (pl. tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi, illetve elvont-verbális útjait).

16

3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az iskola beiskolázási területe alapján a 9. évfolyamos tanulók különböző településekről jelentkeznek iskolánkba. Az új iskolába, az új környezetbe, közösségbe való beilleszkedést segítenünk kell. Ezt a tevékenységet az osztályfőnök tartja kézben. Az osztályfőnök az osztályban tanító tanárokkal együtt, a tanulók megismerése során kiszűri azokat, akikkel a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon az átlagtól eltérő viselkedést tapasztal. Ennek módjai: - egyéni beszélgetések - családi háttér megismerése - szerepjátékok - önismereti csoporttréningek - szociometria A különböző módszerek alkalmazása mellett fontos szerepe van a pedagógus és a tanulók személyes kapcsolatának. Az osztályfőnöki és a különböző tanítási órák egyaránt színterei lehetnek ennek a pedagógiai tevékenységnek.

3.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység elvei A beilleszkedést segíti, hogy tanítványaink lelki egészségének megőrzését, a konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének erősítését, vagy csupán a figyelmesen hallgató fél szerepét felvállalja az iskolai védőnő is, aki heti 1 „fogadónapot” tart, ill. az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, aki szintén lehetőséget ad a mentális problémák feloldására. A pedagógusok jelzései alapján, ha szükséges, diákjainkat a pedagógiai szakszolgálathoz irányítjuk, ahol további segítséget kapnak, ill. a helyi Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak.

3.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tanulók megismerésének folyamatában alapvető pedagógiai elvünk, hogy minden diákunk részére biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa: - differenciált tanítási óra - csoportbontás - szakkörök - iskolai sportkörök - fakultációs foglalkozások - versenyek, vetélkedők, kulturális műsorok Évfolyamszintű csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket (angol, német), szakiskolában a szövegértést, a matematikát és a gyakorlati tárgyakat. A csoportok létszámára vonatkozóan a köznevelési tv. előírásai mérvadóak A csoportok közötti átjárhatóság a létszám-, ill. technikai/szervezési korlátokig biztosított. A szakkörök indítása a diákok igényeihez, az iskola személyi feltételeihez és a nem kötelező tanítási órák időkeretéhez igazodik. Ennek megfelelően tanévenként a tantárgyfelosztásban határozzuk meg, hogy mely szakköröket indítunk. A sportkörök működtetése a Nkt. és a vonatkozó rendeletek alapján tanévenkénti előzetes igényfelmérés után folyik. A tanulmányi versenyekre, az intézmény hagyományos vetélkedőire és más rendezvényeire a tanév helyi rendjében és a munkaközösségek munkatervében megfogalmazottak szerint kerül sor.

17

3.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanítási órákon végzett munka, illetve a tanulmányi eredmény alapján a szaktanár (osztályfőnök) felméri, hogy kik azok a tanulók, akik nem képesek az eredményes továbbhaladásra. Az okok feltárásához a tanulót és a szülőket is szembesíteni kell ezzel a problémával. Az eredményes módszer kiválasztásához mindhárom félnek együtt kell működnie, de elsősorban a tanulónak. A felzárkóztatásban segítő foglalkozások: - felzárkóztató fogl. - korrepetálás - egyéni foglalkozás - tanulási módszerek kiválasztása tantárgyak szerint - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk szükség szerint a 9. évfolyam diákjainak. A tanév eleji felmérők eredménye és a diákok tanórai munkája alapján szeptemberben javaslatot teszünk arra, hogy ki, melyik tantárgyból látogassa e foglalkozásokat. Erről az első szülői értekezleten a szülőket is tájékoztatjuk. A felsőbb évfolyamokon korrepetálással segítjük az iskolai munkából rövidebb-hosszabb időre (pl. betegség miatt) kiesett diákokat, illetve egyéni foglalkozáson felkészítünk pl. különbözeti vizsgára. A differenciált képességfejlesztést szolgálják még az érettségi és szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozások.

3.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülői értekezleten, osztályfőnöki órán tájékoztatást adunk arról, hogy milyen pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra van mód: - tankönyvtámogatás differenciáltan, illetve rászorultság alapján ingyenes tankönyvtámogatás (2001. évi XXXVII. tv.) - gyermek- és ifjúságvédelmi törvény alapján igénybe vehető anyagi támogatások - szabadidős programokhoz pályázatokon szerzett pénzek felhasználása. Az iskola rendszeresen pályázik a hátrányos helyzetű tanulók segítését célzó programokra. Az intézményen kívüli kulturális, művészeti, szabadidő-sport vagy más foglalkozás megszervezéséhez a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatás keretein belül, illetve alapítványi támogatással, pályázatokkal tudjuk az ingyenességet biztosítani.

3.5. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával – nevelésével kapcsolatos tevékenység Az intézmény a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47.§-a alapján biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók esélyét a felzárkózáshoz, egyéni fejlesztési terv segítségével. Tapasztalatszerzés a hálózati tanulás keretében történik. A pedagógusok az oktatás és a számonkérés tervezésében figyelembe veszik a szakértői véleményeket.

4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Pedagógiai munkánk során tudatosan kell törekednünk arra, hogy a gyermekek semmilyen hátrányos megkülönböztetésben ne részesüljenek (nem, nemzet, etnikai csoport, vagyoni helyzet, politikai – vallási meggyőződés stb.) Ebben nagy szerepe a gyermek- és ifjúságvédelemi felelősnek, aki segíti, hogy a gyermekek védelméről szóló törvény az iskolai gyakorlatban megvalósuljon. Ennek során figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előmenetelét. Az osztályfőnökökkel napi kapcsolatban van, hiszen az osztályfőnök az a pedagógus, aki a legtöbb információval rendelkezik a tanulókról (család, baráti társaság…) - Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök szerepe meghatározó a következő témák feldolgozásában: - a családi életre nevelés - egészséges életmód

18 - káros szenvedélyek megelőzése - közösség szerepe, fontossága az egyén életében - Szabadidős tevékenységben - önismereti, konfliktuskezelő tréningek - kirándulások - egészségvédő, mentálhigiénés programok - Szülőkkel való együttműködés - fogadóórák - szülői értekezlet - családlátogatás - levél, telefon - Iskolai – szülői szervezeti formák - érdekvédelmi fórum (szülő – pedagógus - diák) - szülői munkaközösség - Kapcsolat iskolán kívül szervezetekkel - gyermekjóléti szolgálat - családvédelmi szolgálat - iskolaorvos, védőnő - polgármesteri hivatal, - gyámügy – jegyző - ÁNTSZ

5. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók személyiségének fejlesztéséhez, tudásának elmélyítéséhez, az érettségire és az életpályára való előkészítéshez a pedagógusok, szülők és tanulók tudatos, szervezett, őszinte, tényszerű, rendszeres együttműködése szükséges. Pedagógiai céljaink megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulókat minél sokoldalúbban megismerjük, körülményeiket a jobb eredmény érdekében megpróbáljuk felmérni. Természetesen megfelelő tapintatra van szükség, személyiségi jogok nem sérülhetnek. A kölcsönös tisztelet, a segítőkészség, a problémák megoldására törekvés, egyfajta szeretettel átitatott légkör biztosítása, a kölcsönös bizalom kialakítása és erősítése közös céljaink elérésének feltétele. Egységes nevelési szemlélet kialakításával, az információk gyors, rendszeres áramoltatásával, cseréjével, következetességgel a tanulók egyéni fejlődése folyamatosabb lehet. Megtorpanásuk, átmeneti tanulási zavaraik, magatartási problémáik időben megoldható, a segítség, a megfelelő intézkedés nem késik, nem marad el. Lényeg: a tanuló(k)ért a pedagógusok, a szülők és a tanuló(k) együttműködnek.

19 Az együttműködés formái: Pedagógus-pedagógus:

Pedagógus – szülő :

tanévnyitó- tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek (évente 2) vezetői munkaértekezlet munkaközösségi értekezlet (min. 4) az osztályban tanítók tapasztalatcseréje a párhuzamos osztályban tanítók tapasztalatcseréje osztályfőnökök és tanárok tapasztalatcseréje óralátogatások (szakonként, évfolyamonként évi 1-1 ) tanáriban beszélgetések (szünetben, lyukasórán)

szülői értekezlet (min. 2) nyílt nap fogadóóra írásban (levél, ellenőrző) telefon családlátogatás

Pedagógus-tanuló:

Szülő-tanuló :

tanórai munka szakköri, sportköri munka, versenyre felkészítés egyéni elbeszélgetés of. – osztály of. – osztály vezetősége of. – bizonyos csoportok diákközgyűlés / küldöttértekezlet (évi 1) munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás és tűzriadó végrehajtása (évi 1-1)

Alapvető fontosságú, meghatározó (Ezt nem kívánjuk részletezni)

Szülő-szülő:

Tanuló-tanuló:

szülői közösség osztályszinten szülői közösség iskolai szinten szülői közösség évfolyam szinten

iskolai diákönkormányzat (havi 1 ülés) osztály diákönkormányzat versenyek, vetélkedők, házibajnokság csoportmunka, osztályprogramok vállalások, kulturális tevékenység iskolák közötti vetélkedők iskolarádió, e-mail hirdetőtábla iskolaújság kirándulás Együtt:

Intézmény-szülő Szülői Közösség, Intézményi Tanács

tanévnyitó ünnepély tanévzáró ünnepély szalagavató ballagás szükséges dokumentumok ismertetése, megvitatás (elérhetőség, jogosítványok) problémák tisztázása, egyeztetések, vállalások

A felvetődő javaslatokat folyamatosan megvizsgáljuk, beépítjük.

20

6. A diákjogok gyakorlásának módja A Nemzeti Köznevelési Törvény 46.§-ában megfogalmazott diákjogokat az intézménynek biztosítania kell. A jogok gyakorlásához szükséges információkat az iskolában a diákok osztályfőnöküktől, a diákmozgalmat segítő pedagógustól, illetve a diákönkormányzaton keresztül szerezhetik meg. A tanulók tájékoztatását szolgálják még: iskolai faliújság, hirdetőtábla, illetve az iskolarádió. A diákok az iskola életével kapcsolatban bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak akár személyesen – a vélemény-nyilvánítási normák betartásával -, akár szervezett formában képviselőik útján. A véleménynyilvánítás színterei: - osztályfőnöki óra - diákönkormányzat ülése - diákközgyűlés A diák tanulmányi munkájáról, személyét érintő kérdésről bármikor tájékoztatást kérhet tanáraitól (osztályfőnökétől és szaktanáraitól). Ha a jogok gyakorlásában a diákok korlátozva érzik magukat, vagy sérelem éri őket, osztályfőnökükhöz, a diákmozgalmat segítő tanárhoz, illetve az igazgatóhoz fordulhatnak panaszukkal. A diákok ügyeinek intézéséhez az iskolatitkár minden tanítási napon a 4. szünetben, illetve 14.00 – 14.30 között segítséget nyújt. A diákot hátrányos megkülönböztetés nem érheti, személyes jogait megsérteni nem lehet! A diákönkormányzattal, osztályközösségekkel és a tanulók más közösségeivel kapcsolatos rendelkezések A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez biztosítja:  helyiség a diákönkormányzat megbeszéléseihez  a Diákönkormányzat havonta egyszer 7. órában tarthatja megbeszéléseit A DÖK évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján működik, részt vesz az iskolai programok szervezésében, véleményt nyilvánít, önálló programokat szervez. A diákmozgalom diákvezetője és segítő tanára rendszeresen tájékoztatja az iskola igazgatóját a mozgalom működéséről, konzultál a diákságot érintő problémákról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.

21

7. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 7.1. Egészségnevelési program Helyzetelemzés Iskolánk tanulói a beiskolázási terület szerint két megyéből – többnyire kis településekről – érkeznek. A közlekedési viszonyokat figyelembe véve naponta bejárók, ill. helybéli tanulók. A demográfiai hullám csökkenésével a tanulói létszám nagy részét a környező települések gyermekei alkotják. A szülők szociális helyzetét, mentális állapotát a mindennapi megélhetés, szerény anyagi körülmények, a munkanélküliség gondjai jellemzik, ami gyermekeik életvitelét, életszemléletét is befolyásolja. A középiskolás tanulói korosztályt alapvetően ugyan a „kortársminta” befolyásolja, de a mindennapok hátterében, szokásaiban mégis a családi minta a mérvadó. Mindezeket figyelembe véve kell az oktatási feladatok ellátásával párhuzamosan az egészségnevelési feladatokat, célkitűzéseket megvalósítanunk. A tantestület, pedagógusai saját fizikai és mentális egészségi állapotát is ismerve, fontosnak tartja a helyes szokások, napirend kialakítását, ami a szaktárgyi órai feladatokon kívül mindennapi tevékenységét is áthatja. (utazás, ügyelet, szabadidős programok…) Szükségletek Feladataink ellátásához a személyi és tárgyi feltételek adottak, minőségi változást a pedagógusok továbbképzése, tanulása (egyetem, tanfolyam, önképzés…) jelenthet, míg a tárgyi feltételek (épület, technikai felszereltség…) javítására a pályázatok benyújtása ad lehetőséget. A módszertani változatossághoz mindkettőre nagy szükség van.

Az egészségnevelés elvei Az egészségmagatartás befolyásolása – az iskolaorvos és a védőnő szemével Magyarországon a népességet jellemző morbiditási és mortalitási mutatók tendenciájukban folyamatos romlást jeleznek, elsősorban a kardiovaszkuláris, daganatos megbetegedésekből és a balesetekből eredő magas halálozás miatt. A hazai gyermeknépesség egészségi állapotára vonatkozó figyelmeztető jelek: - gyermekeink felgyorsult növekedése miatt a törzs- és végtagizomzat erősödésének elmaradása az alacsony fizikai terhelhetőséget mutatja - elhízás (serdülőkorban 10-15%) - magas a tartási gerincferdülésben szenvedők aránya (20-40%) - agresszivitás - pszichés zavarok - rohamosan növekszik az allergiás megbetegedések száma - testedzésre fordított heti időtartam csökkenése - TV-nézésre, számítógépezésre naponta hosszú időt fordítanak - helytelen táplálkozási szokások (fogápolás?) - dohányzás, alkoholfogyasztás (részegségig), drogfogyasztás - helytelen szexuális magatartás (serdülőkori terhességek) A fent felsorolt kóros állapotok köztudottan alapját képezik a felnőttkori krónikus megbetegedéseknek. Az iskola a prevenció legígéretesebb színtere. Céljaink közt szerepet kap: - a tanulók alkalmassá tétele fizikailag, lelkileg és szociálisan arra, hogy teljes és egészséges életet élő felnőtté váljanak - a fizikai kondíció, jó erőnlét, testmozgás megkedveltetése a testnevelő pedagógusok aktivitását igényli - komplex megközelítésű iskolai egészségnevelési programok egyrészt az egészséges életmód kialakítása érdekében: humánbiológiai ismeretek személyi higiénés ismeretek az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete

22 az egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus fejlesztése (szexualitás, fogamzásgátlás, terhesség, nemi betegségek) egészség-betegség fogalma (testi-lelki változások) másrészt az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében: alkohol, dohányzás, bódulatkeltő anyagokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása balesetmegelőző ismeretek az erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás Az orvos és a védőnő minden szavával informál, nevel és például szolgál. Ma már elmondható, hogy általános a prevenció eredményességébe vetett hit. Az egészségnevelési funkció ellátása során az iskola mint „komplex szocializációs színtér” fontos. Az oktatási intézmény teljes szellemével, környezetével, a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, prevencióban éppen a legfogékonyabb életkorban.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola a tanulás, a munka, az önállóság egészséges színtere, ahol a személyiségfejlődés zajlik, az életmód kialakítására hatást lehet gyakorolni. A feladatok ellátásához a személyi és tárgyi feltételek adottak. Segítők köre:  Iskolaorvos  Iskolai védőnő  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogstratéga  Osztályfőnöki munkaközösség-vezető – osztályfőnökök Célok - Tanulók és tanárok egészségének védelme – tanulók évenkénti orvosi vizsgálata, iskolai védőnő elérhetősége, tanárok orvosi alkalmassági vizsgálata - Egészséges iskolai környezet biztosítása – osztálytermek rendje, esztétikája, hetesi-ügyeleti munka eredményes végzése, étkezési kultúra fontossága, rendszeres testedzés – normál és gyógytestnevelés, - ifjúságvédelem, – mentálhigiénés tanácsadás lehetősége, diákönkormányzat működése, öntevékenysége. - Együttműködés egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel – gyermekükkel koordinálva. (Gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúsági pszichológus, iskolaorvos, védőnő, családsegítő). - Olyan oktatási-nevelési gyakorlat kialakítása, ahol a testi-lelki egyensúly biztosított, az emberi méltóság tisztelete alapvető, a sikerek és kudarcok feldolgozása az egyéni előrejutást célozza meg. - Az iskolai közösség (tanulói-alkalmazotti) a szülői közösségre támaszkodva hozzájárul az egészség fejlesztésével, megőrzésével az eredményes tanuláshoz, az életcél megvalósításához. Iskolai tevékenységi formák Az egészségnevelési feladatok megvalósítása minden pedagógus és iskolai alkalmazott érdeke a tanulókkal-szülőkkel együtt. Ez megnyilvánul az iskola szervezettségében, a felnőttek magatartásában, pedagógusok példamutatásában. Szervezés - Osztálytermek berendezése, világítása, szellőzése, fűtése. - Óraközi szünetek eltöltése folyosón, iskolaudvaron – hetesek, ügyeletesek - Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással,

23 c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. - Tisztálkodási lehetőség (zuhany, mosdók) - Tervezett ülésrend – (balkezes, szemüveges, hallási zavar…) minimum félévente változtatással. A megvalósulás helyszínei Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez (osztályfőnöki, biológia, testnevelés kiemelten). Az iskola helyi tanterve ezt témakörhöz kapcsolva tartalmazza. Az osztályfőnöki órákon különösen hangsúlyt kapnak ezek a témakörök, igazítva az osztály tanulóinak életkorához és a mindennapi problémákhoz, tanulói igényekhez, a pedagógusok prevenciós munkájához. Az osztályfőnökök az eredményesség érdekében változatos, interaktív foglalkozásokat szerveznek, előadót hívnak meg. Az osztályfőnöki órák tervezett témakörei Az osztályfőnöki órák egymásra épülve, a korosztályhoz és annak igényeihez igazodva folyamatos nevelési feladatokat valósítanak meg. Egészségmegőrzés kultúrája

    

Egészség – betegség Egészséges életmód főbb szempontjai Egészség – érték Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) Mentálhigiénés kultúra

   

Önismeret, társismeret Stressz, szorongás, depresszió Konfliktuskezelés Szexuális kultúra

      

A serdülőkor biológiai jelenségei Felelősség a szexualitásban Szerelem, szex Fogamzásgátlás Terhességmegszakítás SZTB, AIDS Családi élet

 

Jó párkapcsolat, családalapítás, családtervezés A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése



A biológia tantárgy témakörei az egészségnevelés szempontjából Az ember szervezete és egészsége

   

Egészség-betegség Hogyan éljünk Betegségek okai

24 Az egészséges környezet

    

A lakás A fűtés A megvilágítás Az öltözködés Az emberi test általános felépítése

  

Testalkatok Testmagasság és testarányok Szervrendszerek egészségtana

                

A bőr egészségtana A csontrendszer egészségtana Az emésztőrendszer egészségtana A kiválasztó szervrendszer egészségtana A légzőrendszer egészségtana A keringési rendszer egészségtana Az immunrendszer egészségtana Nyirokrendszer egészségtana Fertőzőbetegségek A szaporító szervrendszer egészségtana Szexuális úton terjedő betegségek Endokrin rendszer egészségtana Idegrendszer egészségtana Elmebetegségek Szem és látás egészségtana Fül egészségtana Szenvedélybetegségek

    

Az alkohol A drogok A dohányzás Az AIDS



Az anyaság biológiája



A fogamzásgátlás



A betegápolás alapjai



Elsősegélynyújtás

25 A testnevelés tantárgy az egészségnevelés szempontjából Elméleti órák



- anatómiai ismeretek átadása a testnevelés, a sport vonatkozásában. Gyakorlati órákhoz kapcsolódóan



 általános képességfejlesztő tevékenység, prevenció, egészségmegőrzés (komplex fizikai képességek fejlesztése)  speciális képességeket fejlesztő, felmérő, így a fejlődés irányát, nagyságát meghatározó tevékenység  a sportjátékokhoz kapcsolódó emberi tulajdonságok (kitartás, akarat, bajtársiasság, csapatszellem, kombináló készség…stb.) fejlesztése. A játék önmagáért való élvezete.  szabadidős sportágak megismertetése (a családi életben a sportolás, mint mindennapi tevékenység)  tanórán kívüli sportfoglalkozások – a szabadidő egészséges eltöltése (elfáradás-felfrissülésmentálhigiénia)  a természetben végzett foglalkozások és a környezet kapcsolata (környezetvédelem)  gyógytestnevelés, mint rehabilitációs, prevenciós tevékenység. Tanórán kívüli foglalkozások A foglalkozások tervezésénél, szervezésénél tekintettel kell lenni tanulóink iskola-lakóhely közötti közlekedési lehetőségeire.  Sportköri foglalkozások  Diáknap – sok mozgással, játékos vetélkedőkkel  Túranapok – környezetünk megismerése, hagyományok ápolása  Diák-önkormányzati rendezvények  Kirándulások szervezése Tájékoztató fórumok    

Szülői értekezlet, fogadóóra Rendőrségi előadó meghívása bűnmegelőzés, drogprevenció céljából Iskolai védőnő foglalkozásai igényelt témakörben ÁNTSZ munkatársa – szenvedélybetegségek megelőzése

Az egészségnevelés keretében végzett tevékenységek értékelése:    

vetélkedők eredményei kérdőívek projektek tanórai munka

7.2. Alapszintű elsősegély-ismeretek Cél: Az egészségtudatos magatartás kialakítása, felelősségteljes gondolkodásmód, érzékenység embertársaink iránt, holisztikus szemlélet, szociális képességek fejlesztése. Kapcsolat a helyi mentőszervezetekkel. Célcsoport: Középiskola 9-10. osztály Időkeret: 2 x 30 óra (elmélet és gyakorlat) 9.osztály: 15óra (elmélet és gyakorlat) - őszi témahét 15óra (elmélet és gyakorlat) - tavaszi témahét 10.osztály: 15óra (elmélet és gyakorlat )- őszi témahét 15óra (elmélet és gyakorlat )- tavaszi témahét

26 Megvalósítása: elsősegély TÉMAHÉT keretein belül Az adott évfolyam diákjai egy őszi és egy tavaszi témahét keretén belül foglalkoznak az elsősegélyismeretek elsajátításával, azaz célirányosan az adott témakörrel foglalkozik az osztály. Az elsajátítandó ismeretanyag oktatása a természettudományi tantárgyakban, (biológia, kémia… testnevelés) integráltan történik. A gyakorlati oktatás megszervezése, illetve az adott témához kötött előadás külső szakemberrel történik. Számonkérés, értékelés: 2-2 írásbeli számonkérés, gyakorlati bemutatás, alkalmazás Részletes ismeretanyag:

9.osztály: (első 15 óra)      

Az elsősegély nyújtás alapjai (fogalma, jogi háttere) Általános betegvizsgálat (a keringés és légzés vizsgálata, diagnózis felállítása, az ellátás pszichológiája) Vérzések és ellátásuk (keringési rendszer felépítése, vérzések típusai, sokk) Végtagsérülések (csont és izomrendszer felépítése) Fej és gerincsérülések (koponyatörés, sérülés, gerinc- és mellkas sérülés) Kötözések és rögzítések (gyakorlati oktatás)

(második 15 óra)       

Légút biztosítás (légzőszerv rendszer felépítése, légút biztosítási lehetőségek) Mérgezések (étel, gáz, gyógyszer, alkohol és egyéb mérgezések) Égési sérülések (a kültakaró felépítése, a sérülések típusai, ellátása, füstmérgezés, általános tűzvédelmi ismeretek) Hő ártalmak: (hideg okozta sérülések, hőguta, hőkimerülés) Komplex újraélesztés elmélete (fogalma, EKG-görbe elemzése, vérnyomás-légzés elemzés) Komplex újraélesztés gyakorlata

10. osztály: (első 15 óra)      

A 9. osztályban tanultak felidézése, gyakorlása Belgyógyászati esetek (tüdőhangok és elváltozások, gyomor és bél panaszok, vakbélgyulladás) Belgyógyászati esetek (bakteriális, és vírusos esetek) Cukorbetegség, allergia (cukorbeteg ellátása, allergiás tünetek kezelése) Nőgyógyászati esetek (rosszullét, terhesség…) Idegrendszeri korfolyamatok (epilepszia, stroke, hisztéria)

(második 15 óra)    

Áramütések (hálózati áram, villámlás) Tömegbalesetek: (sérülések ellátása, rangsorolás, mentés szervezés, baleseti helyszínek felszámolása) Gyermekbalesetek (különbségek a gyermek és felnőttek ellátásában, tipikus gyermekbalesetek) Kisgyermekek komplex újraélesztése

27

7.3. Környezeti nevelési program 1. Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontos, hogy a diákok elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: A gyerekek versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és a természetvédelem is fontos téma. Elméleti tudásukat elmélyíthetik (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Talentum verseny-feladatlapok) Angol és német nyelvű versenyeken fordítási feladatként gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek. Az iskolában gyűjtési akciókra is lehetőség nyílik (pl.: szervezett hulladékgyűjtés) 2. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés     

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben fontos feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Tanárok és szülők: Fontos a környezeti nevelés területén a szülői környezet és az iskola harmonikus együttműködése. A szülőknek meg kell erősíteni gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola ügyviteli és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén csökkentjük a papírfelhasználást, gyűjtjük a kiürült nyomtatópatront, hulladékpapírt. Egészségre nem ártalmas tisztítószereket használjunk takarítás során.

Iskolán kívüli együttműködés  

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

28 Anyagi erőforrás Külső erőforrás 

Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése fontos feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

3. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei         

fenntartható fejlődés kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség ökológiai lábnyom

Az iskola környezeti nevelési szemlélete A világ figyelme a fenntartható fejlődés felé irányul. Ez mindenhol tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk, melyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz, a matematika és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör, kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Szaktárgyi célok:      

szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik) a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) természetvédelmi versenyekre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon számítógép felhasználása a tanórákon

4. Taneszközök

29 Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, és lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni.

5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Biológia       

a tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat a tanulókban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód

Kémia    

a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, értékelésére értsék meg a különböző technológiák hatását természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Földrajz    

a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit ismerjék meg a világ globális problémáit ismerjék meg és őrizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit

Matematika      

a tanulók logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki bennük a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika 

a tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségei

30   

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak

Testnevelés   

a tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes legyenek tisztában azzal, hogy a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

A környezeti nevelés egyéb formája a tanórán kívüli és a nem hagyományos oktatási keretek között megvalósuló három hetet meghaladó projekt. Felhasználjuk az internet biztosította lehetőségeket az ismeretek szerzésére és alkalmazására. Szakképzés    

a tanulók sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában környezetvédelmi ismereteknek tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

31

B.) Helyi tanterv 1. A képzés rendje 1.1. A képzés formái: A képzés típusa Szakközépiskolai képzés

Szakiskolai képzés

Középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás

Középfokú képzési célú szakiskolai oktatás

Szakaszai 4+1 év 4+2 év

Hossza 5 év 6 év

3 év

3 év

Megjegyzés 12. évfolyam végén érettségi vizsga 13., illetve 14. évfolyam végén szakmai vizsga 9. évfolyam februárjában szintvizsga, 11. évfolyam végén komplex vizsga

Képzési területek, szakirányok, megszerezhető végzettségek 2013.09.01-től felmenő rendszerben: Ágazat

Szakmacsoport

Közlekedés

13., közlekedés

Kereskedelem

17., kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

OKJ szám

Képzési idő (év)

Szállítmányozási ügyintéző

54 841 04

1v2

4132 3622

Postai üzleti ügyintéző

54 841 09

1v2

4227

Logisztikai ügyintéző

54 345 01

1v2

3623

54 341 01

1v2

5111 5112 1333

OKJ szám

Képzési idő (év)

FEOR

5448104

1 v.2

Szakma

Kereskedő

FEOR

2014. 09.01-től felmenő rendszerben: Ágazat

Szakmacsoport

VII. Informatika

7.Informatika

Szakiskolai képzésben

Szakma Informatikai rendszergazda

3141 3142

32

2014. 09.01-től felmenő rendszerben:

Ágazat

Szakmacsoport

III. Szociális

2. szociális szolgáltatások

Szakma szociális gondozó és ápoló

OKJ szám

Képzési idő (év)

FEOR

34 762 01

3

3513

33

Képzési szerkezet A 2012/13. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

Szakmai orientáció a gazdálkodás szakterületre, heti 5 óra

9 – 10. évf.

11 -12. évf.

Szakmacsoportos alapozó oktatás  Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, heti 8 óra

1/13. 2/14. évf. Érettségi vizsga

1/13. 2/14. évf.

Szakma (2013. 09.01-től) Postai üzleti ügyintéző 2 év

Szakma (2013. 09.01-től) Logisztikai ügyintéző 2 év

2 év

Szakma (2013. 09.01-től) szállítmányozási ügyintéző 2 év 2 év

Szakmai vizsga

A 2013-14. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben

Szakközépiskolai képzés

9 – 12. évf.

Közlekedés ágazat

Kereskedelem ágazat

Informatika ágazat

1/13, 2/14. évf.

Érettségi és szakmai vizsga

Szakma postai üzleti ügyintéző

1/13. 2/14. évf.

1 vagy 2 év

Szakma logisztikai ügyintéző 1 vagy 2 év

Szakma kereskedő 1 vagy 2 év

Szakma szállítmányozási ügyintéző 1 vagy 2 év

Szakmai vizsga

Szakma informatikai rendszergazda 1 vagy 2 év

34 A 2014-15. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben

Szakiskolai képzés 9 – 11. évf.

Szociális ágazat

Szociális szolgáltatások szakmacsoport - 3 éves képzés - elméleti és gyakorlati órák aránya 60-40 % - 9. évfolyam 2. félévében szintvizsga, - 9. és 10. évfolyam végén összefüggő gyakorlat, tanulószerződéssel

komplex szakmai vizsga 1/13. 2/14. évf. Szakma: Szociális gondozó és ápoló

35

1.2. Feladatok a képzési szakaszokon belül Helyi tantervünk a kerettantervek figyelembe vételével készült. A szakközépiskolai kerettantervekben megfogalmazott követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, vagy a munkába állásra való felkészülést. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti elő, és lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a választott szakterületen. A 11-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú oktatás előkészítésére, és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmacsoportok között különbözeti vizsgával biztosítjuk tanulóink számára az átjárhatóságot. A képzés során feladatunk az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása, fejlesztése. A tanulásban lemaradott, gyengébb képességű tanulóinknak tantárgyi felzárkóztató programokat szervezünk. A TÁMOP – 3.1.4/08/2-2009-0011 projekt (fenntartási időszakban, a megvalósítás zárása: 2010.08.30.) fenntarthatósága: Az implementáció évét követő 5 tanévben, legalább annyi tanulócsoportban folytatjuk a kompetencia alapú oktatást, mint a projektben érintett tanulócsoportok száma. Célok, indikátormutatók

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+

+

+

+

+

+

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+

+

+

+

+

+

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)

5

10

15

15

15

15

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+

+

+

+

+

+

digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)

25

25

25

25

25

25

új módszerek (projekt, kooperatív) intézményi alkalmazása, elterjesztése,

+

+

+

+

+

+

önálló intézményi innováció megvalósítása

+

+

+

+

+

+

36

1.3. Képzési specialitások, irányok Iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek köre rendkívül széles: - Az idegen nyelvek oktatása csoportbontásban történik. A tanulók csoportba sorolásánál elsődleges a tanuló választása, lehetőség szerint a hozott tudásszintet figyelembe véve alakítunk ki csoportokat. - Az idegen nyelveket (német és angol) magas óraszámban oktatjuk - A szakmai tantárgyak oktatásával kívánjuk elősegíteni a munkába állást, ill. a szakirányú továbbtanulást. - A számítástechnikában kiemelt hangsúlyt kap a szoftvertechnológiai ismeretek oktatása. - Felzárkóztató programokat szervezünk azon tanulóknak, akik az adott évfolyam követelményeit nehezen teljesítik. - Szakkörök - Tanulmányi versenyekre való felkésztő foglalkozások.

1.4. A csoportképzés elvei 

a 9. évfolyamon

A tanévenként indított osztályok száma és az arányok a jelentkezők számától és szándékától függ. A gyakorlati tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. Helyszíne a demonstrációs terem. A speciális tevékenységet igénylő tanórai munkát, felzárkóztatást vagy tanulmányi versenyre történő felkészítést kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás formájában szervezzük meg. 

a szakképző évfolyamokon

Szakmai képzési programjainkat a jelentkezők és a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve indítjuk. Az egyes osztályokban/csoportokban a szakmai elméleti tárgyakat külön, míg a testnevelést és az osztályfőnöki órát osztálykeretben szervezzük. Az iskolai vagy külső, üzemi helyszínen folyó szakmai gyakorlatot a tanulók gyakorlati csoportokban folytatják. A csoportlétszámok megállapításánál a köznevelési törvény előírásait vesszük figyelembe. Az iskolában tanirodában folyik a szakmai gyakorlati képzés. (Ugyancsak itt zajlik a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatása.) A szakmai gyakorlati képzéseket üzemi, összefüggő gyakorlatok, szakmai bemutatók, kiállítás- és üzemlátogatások egészítik ki. Az összefüggő szakmai gyakorlat Az összefüggő szakmai gyakorlatra a tanulók beosztását a szakmai oktatók végzik. Az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése, biztosítása, ellenőrzése a szakmai oktatók és az igazgató feladata. A szakmai oktatók szervezik és intézik az összefüggő szakmai gyakorlat nyilvántartásának, teljesítésének, jelentési kötelezettségének adminisztratív teendőit, engedélyezi a távolmaradásokat, időpontcseréket. Rendszerezik és ellenőrzik az igazoló- illetve értékelőlapokat, a tanév-előkészítő munkák kezdetéig előterjeszti az összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatait.

37

2. Az iskolában tanított tantárgyak és tantervi modulok Alkalmazott óratervek a különböző képzési formákban:  

A szakközépiskola 9-12. évfolyamának kerettantervekre épülő óraterve A felnőttoktatás kerettantervre épülő óraterve

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai Tanév 20032004 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012 20122013 20132014 20142015 20152016 20162017

Évfolyam

A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik:

9. HK2003

10. HK2001

11. 12. HK2001 H1998

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

HK20003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

H2012

H2004

HK2003

HK2003

H2012

H2012

H2004

HK2003

H2012

H2012

H2012

H2004

H2012

H2012

H2012

H2012

H1998 = az iskola által – a NAT alapján készített 1998-tól érvényes helyi tanterv; (Lásd: korábbi Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „ Átmeneti óraterv 1998-tól” címen) HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; (Lásd: korábbi Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „Kerettantervi óraterv 2001/2002-től”) HK2003 = a 2003. szeptembertől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be; (Lásd: Pedagógiai program B.) Helyi tanterv 2.2. pontjában „Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-től”) H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, esetlegesen a kerettantervek felhasználásával elkészített, 2004 szeptemberétől érvényes, az általános iskola 1. osztályától felmenő rendszerben bevezetett helyi tanterv. H2012 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (kerettantervi rendelet) alkalmazásával 2013.09.01től felmenő rendszerben.

A részletes tantárgyi programokat a pedagógiai program melléklete CD-n tartalmazza, illetve az iskola honlapján részletesen olvasható.

38

2.1. Tantárgyak és modulok Szakközépiskola 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és állampolgári ismeretek 3. Társadalomismeret és etika 4. Idegen nyelv 5. Matematika 6. Ének-zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Osztályfőnöki óra 9. Testnevelés 10. Fizika 11. Földünk és környezetünk 12. Biológia 13. Kémia 14. Informatika 15. Szakmacsoportos alapozó okt. 16. Szakmai orientáció A 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (kerettantervi rendelet) alkalmazásával 2013.09.01-től felmenő rendszerben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Dráma és tánc) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

39

2.2. Óratervek

Tantárgyi struktúra és óraszámok Csökkentett óraszámú óratervek 2003/2004-től (Felmenő rendszerben) Készült: Az oktatási miniszter 10/2003.(IV.28.) OM rendelete, illetve 24/2003. (VIII.19.) OM rendelete alapján

Szakközépiskola 9. Köt.

Nem köt.

Köt.

10. Nem köt.

Köt.

11. Nem köt.

Köt.

szabadon terv. K. t.

szabadon terv.

K. t.

szabadon terv.

K. t.

szabadon terv. K.t.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társ. ism. etika

4

Idegen nyelv

3

1

3

1

3

Matematika

3

0,5

3

0,5

4

Ének-zene

1

1

-

-

Rajz és vizuális

1

1

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés

2

1

2

1

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

-

-

Földünk és ..

1

1

1

Biológia

1

-

-

Kémia

1

1

-

-

Informatika

1

1

2

Szakmai orientáció

5

5

-

-

Szakmacsoportos

-

-

8

8

2

0,5

1

4

0,5

2

-

0,5

1

4

0,5

2

-

0,5

1 0,5

1

0,5

4 3

1

1

12. Nem köt.

1 0,5

2 0,5

3 4

1

1*

2 0,5

2

2

1

1*

alapozó oktatás

27

0,5

5

27

0,5

5

28

2

4

28

2

* : A 11-12. évfolyamon szabadon tervezhető 1 óra informatika, földrajz vagy szakmacsoportos alapozó oktatás a diák választása szerint (5. érettségi tantárgy)

4

40

Óraterv 2012/2013-tól (Felmenő rendszerben) Készült: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), valamint a 2012. évi CXXIV. törvény alapján

Szakközépiskola 9. Köt.

10. Nem köt.

Köt.

11. Nem köt.

Köt.

12. Nem köt.

Köt.

szabadon terv. K. t.

szabadon terv.

K. t.

szabadon terv.

K. t.

szabadon terv. K.t.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társ. ism. etika

4

Idegen nyelv

3

1

3

1

3

Matematika

3

0,5

3

0,5

4

Ének-zene

1

1

-

-

Rajz és vizuális

1

1

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés

2

0,5

1

4

0,5

2

-

0,5

1

4

0,5

2

-

1 0,5

4 3

1 2 0,5

4

2+2

1

2+2

Fizika

1

0,5

1

0,5

-

-

Földünk és ..

1

1

1

Biológia

1

-

-

Kémia

1

1

-

-

Informatika

1

1

2

Szakmai orientáció

5

5

-

-

Szakmacsoportos

-

-

8

8

1

0,5

0,5

3

1

0,5

1

-

2+2

1

Nem köt.

1

1*

2 0,5

2+2

2

1

1*

alapozó oktatás

29

0,5

5

29

0,5

5

30

2

4

30

2

* : A 11-12. évfolyamon szabadon tervezhető 1 óra informatika, földrajz vagy szakmacsoportos alapozó oktatás a diák választása szerint (5. érettségi tantárgy) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bek.: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra - iskolai sportkörben való sportolással, - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

4

41

Óraterv 2013. szeptember 1-től, felmenő rendszerben az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről alapján:

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek*( Dráma és tánc) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 3 3+1 3+1

2 3 3+0,5 3+0,5

2 3 3+1 3+1 1

2 3 3+1 3+1

2+1

2+1

3

3

2 2

2 1 2 1 6+1 1 +1 5 1 36

1

2 5+1 1 5 1 35

2

1

7+1

10+1

+1 5 1 35

+1 5 1 35

A szakiskolai képzés közismereti óraterve 2014. szeptember 1-től

42

A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 15 óra

10. évfolyam 9 óra

11. évfolyam 6 óra

3 óra

2 óra

3,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció (csoportbontásban) Idegen nyelv (német, angol) Matematika (csoportbontásban) Társadalomismeret Természetismeret (fizika 1, biológia 1, kémia 0,5, földrajz 0,5) Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret** Informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

–

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

–

2 óra

1 óra

–

3 óra

–

–

5 óra

5 óra

5 óra***

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

0 óra

1,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

*

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

**

Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

43

2.3. A nem kötelező órák felhasználása Az óratervben felhasznált nem kötelező órákon túl a Közoktatási törvényben biztosított nem kötelező tanórai foglalkozások felhasználását (beleértve az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeretet) az alábbiak szerint használjuk fel: -csoportbontásra: idegen nyelvek -mindennapos testedzést biztosító sportköri órákra -szakkörökre, érdeklődési körökre (a Kt. 53.§-ban megfogalmazott tanórán kívüli foglalkozásokra a tantestület döntése szerint) (2013. szept.1-jétől a 20/2012. EMMI rendelet186. § (6) alapján). -egyéni és kiscsoportos foglalkozási formákra (felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés stb.)((2013. szept.1-jétől a 20/2012. EMMI rendelet186. § (6) alapján). A fenti nem kötelező tanórai foglalkozásokról, azok arányairól és óraszámairól a nevelőtestület évente határoz, figyelembe véve a tanulók igényeit is.

2.4. A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a 11. évfolyamtól felmenő rendszerben 2013. szeptember 1ig: A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Tantárgy / Részismeretek 9.

Évfolyam 10. 11.

12.

Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk (elmélet) Viselkedéskultúra (gyakorlat) Kommunikáció (gyakorlat) Információkezelés (gyakorlat) Összesen

1 1 3 5

1 2 2 5

-

-

Szakmacsoportos alapozó oktatás Közgazdaságtan (elmélet) Marketing (elmélet) Idegen nyelv (angol - német) (elmélet) Gazdálkodási ismeretek (elmélet) Gazdálkodási ismeretek (gyakorlat) Összesen:

-

-

2 2 1 1 2 8

2 2 1 1 2 8

Szakmai tárgyak

44

Ágazati képzés tantárgyak, heti óraszámok Közlekedés ágazat Tantárgy

9. 10. 11. 12. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Közlekedési alapismeretek 2 1 1 2 Közlekedési alapismeretek 2 gyakorlat Közlekedési földrajz 1 1 3 Közlekedésbiztonság és -védelem 1 1 1 Közlekedés üzemvitel 2,5 1 1 2 Közlekedés üzemvitel gyakorlat 1 1 Közlekedésgazdasági és jogi 2 3 ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi 1 1 ismeretek gyakorlat 6 0 4 3 6 2 10 1 Összesen 6 7 8 11

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok postai üzleti ügyintéző

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10845-12 Postai ügyintézés

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 45 Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Általános postai szolgáltatói ismeretek Küldeményforgalmi ismeretek

1,5

2 20

2

3

1,5

3

1,5

2

2,5

1

60

1,5

60

1

70

105

4 1

20

3

15

1

1,5 1

2

1,5

80

8 1

60 2,5 10 10,5

Pénzforgalmi ismeretek

3,5

Elszámolási ismeretek

0

Értékesítés a gyakorlatban

2

Postai szolgáltatói gyakorlat összes óra összes óra

0,5

4,5 6

1 ,5 70

5,5 7

1 ,5 105

5,5 8

2 ,5 140

8 11

3

29,5 31

1.5 160

29,5 32

2,5

46

5448104 Informatikai rendszergazda Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete összes óra összes óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1

gy

1,5 2

2 1

1 2

0,5+ 0,5

1+ 0.5

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat

2

1 +0.5

1+ 0.5

2+ 0.5

4

2

1

2+ 0.5

1.5

2

2

2

8 4

2.5

2

8 5,5 7 6 6 2

2.5

3.5 6

70

2.5

4.5 7

105

3.5

4.5 7

140

4.5

6.5 11

11

20 31

160

2 15

16 31

47

A szakképző évfolyamok óraterve 2013. szeptember 1-től Logisztikai ügyintéző (1 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (ágazati érettségi utáni 1 éves képzés) 5/13. Tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

elmélet 0,5 2 4

gyakorlat 0,5

Éves óraszámok (32 hét) elmélet 0,5 2 4

4 5 7,5 1,5 3

0,5 0,5 3,5 14

18,5 32,5 2 0,5 35

7,5 1,5 3 18,5 1040 64 16 1120

48

Logisztikai ügyintéző (2 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 2 éves képzés)

1/13. (iskolában 27 hét) Tantárgy elmélet Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

Éves óraszá mok (36 hét)

elmélet

gyakorlat iskola üzem

1

27

4

108 4

405

1,5

40,5 20

8

gyakorlat iskola üzem

36

15

1,5

2/14 (iskolában 22 hét)

Éves óraszá mok (32 hét)

220,5 216

16

144

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I. (idegen ny.)

3

66

Logisztika

6

132

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

0.5

128

16

160

10

2

264

2

1

66 110

Raktározás gyakorlata

Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

12,8

5

Raktározás

Összesen

33

29,5

1,5 31 2 0,5 33,5

27

40 1197 54 13,5 1264,5

3,5 30,5 2 0,5 33

11,2

112

40

1071 44 11 1126

49

Postai üzleti ügyintéző (1 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (ágazati érettségi utáni 1 éves képzés)

5/13. Tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Általános postai szolgáltatói ismeretek Küldeményforgalmi ismeretek Pénzforgalmi ismeretek Elszámolási ismeretek Értékesítés a gyakorlatban Postai szolgáltatói gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

elmélet 0,5 2 2,5 5,5 5,5 3,5

gyakorlat 0,5

2,5 10 13

19,5 32,5 2 0,5 35

Éves óraszámok (32 hét) elmélet 0,5 2 2,5 5,5 5,5 3,5

19,5 1040 64 16 1120

50

Postai üzleti ügyintéző (2 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 2 éves képzés) Éves óraszámok (36 hét)

1/13.

Tantárgy

elm. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (idegen ny.) Általános postai szolgáltatói ismeretek Küldeményforgalmi ismeretek Pénzforgalmi ismeretek Elszámolási ismeretek Értékesítés a gyakorlatban Postai szolgáltatói gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

0,5

18

3

108 36

1 11

396

1

36 6

216

4

216 144

6

2/14 elm.

gyak.

0,5 2 2,5

0,5

5,5 5,5 3,5

21,5 11 32,5 2 0,5 35

1170 72 18 1260

2,5 10 19,5 13 32,5 2 0,5 35

Éves óraszámok (32 hét)

32 64 80 176 176 112 80 320 1040 64 16 1120

51

Kereskedő (1 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 1 éves képzés)

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

Éves óraszámok (32 hét)

5/13.

Tantárgy

elm. 0,5 2 4

gyak.

2 4 2 7,5 7 2 20

16 74 128 74 128 74 240 224 74

11 31 2 1 34

1032 64 36 1132

52

Kereskedő (2 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 2 éves képzés) Éves óraszámok (36 hét)

1/13.

Tantárgy

Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

0,5

18

3

108 36

1 11

396

1

36 5

180

4

198 144

5,5

2/14 ögy. elm. gyak.

elm. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

Éves óraszámok (32 hét)

20

80

60 0,5 2 4 2

16 74 128 74

2

128 74

4

7,5 7 21

10 31 2 1 34

160 1116 72 36 1224

2 20

240 224 74

11 31 2 1 34

1032 64 36 1132

53

Szállítmányozási ügyintéző (1 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (ágazati érettségi utáni 1 éves képzés)

5/13. Tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

elmélet 0,5 2 6,5 5 4 5

gyakorlat 0,5

1 2 6 9,5

23 32,5 2 0,5 35

Éves óraszámok (32 hét) elmélet 32 64 208 160 128 160 32 64 192 1040 64 16 1120

54

Szállítmányozási ügyintéző (2 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 2 éves képzés) Éves óraszámok (36 hét)

1/13.

Tantárgy

elm. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (idegen ny.) Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

0,5

18

6

216 3

144

2,5

90

6,5

234 108

5

2/14 elm.

gyak.

0,5 2 6,5 5

0,5

108

4

3

Éves óraszámok (32 hét)

180 2

72

4 5 1 2

24,5 8 32,5 2 0,5 35

1170 72 18 1260

6 23 9,5 32,5 2 0,5 35

32 64 208 160 128 160 32 64 192 1040 64 16 1120

55

Informatikai rendszergazda (1éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 1 éves képzés)

Tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

Éves óraszámok (32 hét)

5/13 elm. 0,5 2 5,5

gyak. 16 32 176 7

6

224

192 6

2

192 64

2 16

64

15 31 2 1 34

960 64 16 1040

56

Informatikai rendszergazda (2 éves) tantárgyak, heti és éves óraszámok (érettségi utáni 2 éves képzés)

1/13.

Tantárgy

elm. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen

Éves óraszámok (36 hét)

ögy. 2/14

gyak.

0,5

Éves óraszámok (32 hét)

elm. gyak. 18

1,5

0,5 2

16 32

5,5

176

54 2

1

72 36

2 4

72 144

8 288 4

144 8

288

7 6

192 6

192

2

64 64

2

11

20 31 2 1 34

16 1116 72 36 1224

160

224

15 31 2 1 34

960 64 16 1040

57

Óraterv a szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzéshez Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

A tantárgy helyi tantervben biztosított órakeretének felhasználása (a 10%-os órakeret felhasználása évfolyamonként) 9. évfolyam Tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Évfolyam összesen 10. évfolyam Tantárgy

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek

Kerettantervi óraszám elm+gyak.+ögy. 0,5

Helyi tervezésű óra /10% terhére

Téma/összes időkeret

Éves óraszám összesen elm.+ gyak. 18

0

0,5

1,5

0,5

2

72

2,5

0

2,5

90

1,5+70 2,5

0 0

1,5+70 2,5

54+70 90

2

1

3

108

2

1

3

108

2+70

0

2+70

72+70

14,5+70

2,5

17+70

612+140

Kerettantervi óraszám elm+gyak.+ögy. 1,5

Helyi tervezésű óra /10% terhére

Téma/összes időkeret

Éves óraszám összesen elm.+ gyak. 90

1

2,5

1,5

0

1,5

54

1 2

0 0

1 2

36 72

2,5

0

2,5

90

1

0

1

36

2

0

2

72

1,5 5 2+70 2

0 1 0 0

1,5 6 2+70 2

54 216 72+70 72

58 A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális gondozás gyakorlata Évfolyam összesen 11. évfolyam Tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton A szociális adminisztráció Évfolyam összesen

1

0

1

36

70

0

70

70

23+140

2

25+140

900+140

Kerettantervi óraszám elm+gyak.+ögy. 0,5 2 1

Helyi tervezésű óra /10% terhére

Téma/összes időkeret

Éves óraszám összesen elm.+ gyak. 16 64 32

0 0 0

0,5 2 1

1

0

1

32

1,5

0,5

2

64

3,5

0

3,5

112

1,5

1,25

2,75

88

4,5 3

0 0

4,5 3

144 96

1,5 1,5

0,75 0

2,25 1,5

64 48

1,5

0

1,5

48

23

2,5

25,5

816

59 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

10570-12 A szükségletek felmérése

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10572-12 Gondozásiápolási adminisztráció Összes óra Összes óra

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

2

2,5

2,5

1

1,5 1,5

1

70

1

2,5

2

3

2,5

3

1

2

70 2

2 1,5 6 2

70

2

1 3,5 2,75 4.5 70 3 2,25

1,5

A szociális adminisztráció 11,5

5,5 17

16,5 140

1,5 17.25

8,5 25

140

8.25 25.5

60

3. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban A munkaközösségek javaslatai alapján összeállítja a tankönyvjegyzéket. A szülői közösség véleményezi a listát, amely a beszerzési árakra is vonatkozik, a nevelőtestület dönt a tankönyvek kiválasztásáról. A döntés a KELLÓ által kiadott hivatalos tankönyvjegyzék alapján történik. A szakmai tankönyvek kiválasztásának szempontja, hogy illeszkedjenek szakmai vizsga előírásaihoz, ugyanakkor a szakma jellegéből adódó változások a tankönyvekbe legyenek beépíthetők, A tankönyvek kiválasztásánál előtérbe kell helyezni a kompetencia alapú oktatást segítő tankönyveket, digitális taneszközöket, módszertani segédleteket. Az iskola csak olyan tankönyveket használ, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tanulmányi segédleteket és taneszközöket a munkaközösségek állítják össze, ill. határozzák meg a tankönyvek, a tantervek, a vizsgakövetelmények alapján az egyes tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével. Kerülni kell a nem feltétlenül szükséges, a szülők kiadásait feleslegesen növelő segédletek és taneszközök megkövetelését. A kilencedik osztályosok szülei a nyílt napon, legkésőbb a beiratkozáskor, a felsőbb évesek a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8. § (4) bekezdésében és a 32. § (9) bekezdésében megfogalmazottak alapján biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást.

4. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Általános célok Az intézmény pedagógiai programja több módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Például: felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, versenyeztetés. A tehetség, képesség fejlesztést segítő tevékenységek: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, - Egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal, - Versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés, - Iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata, - A továbbtanulás segítése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítik: - Egyéni foglalkozások, - Felzárkóztató órák megszervezése, - Osztályfőnöki órák keretében tanulás-módszertani ismeretek átadása, - Külső előadók, szakemberek segítségül hívása, - A továbbtanulás irányítása. Konkrét célok meghatározása Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyt-teremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

61 -

a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztásában az adott csoporthoz.

62

5. Felvétel és továbbhaladás az iskolában 5.1. Belépés az iskolába Iskolánk - profiljából adódóan - regionális jellegű. Tanulóink beiskolázása főleg Vas és Zala megye területéről történik. Az iskolában folyó képzésről és nevelőmunkáról szóló információkat (szórólapok, felhívás nyílt napra, személyes látogatásra, egyéb referencia-anyag) eljuttatjuk lehetőség szerint minden olyan helyre, amely a beiskolázási körzet településeit és intézményeit lefedi. Belépés az iskola induló évfolyamára A belépés feltételei: - a jogszabályban meghatározott életkor - a nyolcadik osztály eredményes befejezése A 9. osztályba jelentkezők közül azok nyernek felvételt, akik az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeik alapján felállított rangsor szerint a legjobbak, és számuk nem haladja meg a maximális osztálylétszám alapján számított tanulólétszámot. A rangsorolásnál a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, az idegen nyelv, a matematika, a biológia, a földrajz és az informatika/számítástechnika tantárgyak eredményét vesszük figyelembe. A felvételi eljárást a tanév rendjéről szóló rendelet szabályozza. A beiratkozást az iskolai munkaterv tanévenként határozza meg. Iskolánkban a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket az óratervben szereplő valamennyi (kötelező és ún. nem kötelező) tanórákon való részvétellel lehet teljesíteni. Erről a tanulókat és a szülőket a nyílt napokon szóban, illetve a beiratkozáskor írásban is tájékoztatjuk. A beiratkozáskor írásban rögzítjük (a tanuló, ill. a szülő aláírásával igazolja), hogy a tájékoztatást megkapta, azt vállalja. Iskolánk a jogszabályban meghatározottak szerint vállalja a közép- és az emelt szintű érettségire felkészítést a kötelező érettségi tárgyakból, valamint az informatika, a szakmai alapozó tárgyakból a közép- és az emelt szintű, továbbá a földünk és környezetünk tárgyból a középszintű vizsgára. A többi tantárgyból a felkészülés vendégtanulói jogviszony keretében másik iskolában, illetve egyéni felkészüléssel lehetséges. A 2013-2014. tanévtől, felmenő rendszerben, az emelt szintű érettségire felkészítést tanórai differenciálással, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon és egyéni felkészüléssel biztosítjuk.

5.2. Belépés felsőbb évfolyamokra 

A felsőbb évfolyamba lépés feltételei:

Felsőbb évfolyamba léphet a tanuló, ha: - az adott évfolyamra előírt minimális tanulmányi követelményeket teljesítette - az igazolt és az igazolatlan hiányzása nem haladja meg a jogszabályban ill. az SZMSZ-ben előírt mértéket - a szakképző évfolyamra történő belépésnél: a 12. évfolyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsga, valamint – ha szükséges – egészségügyi alkalmasság. Az első szakképző évfolyamon az első javítóvizsga időszak végéig az is folytathatja tanulmányait, aki nem tett az előző vizsgaidőszak végén eredményes érettségi vizsgát Szakképző évfolyamra a felvétel elbírálásának elsődleges szempontja: a tanév végi eredmény. Azonos átlag esetén az érettségi eredménye dönt a rangsorról, további egyezőség esetén előnyt élveznek az iskolánkban végzett tanulók. Az iskola felvételi vizsgát nem tart. Jelentkezési határidő: március 31., pótjelentkezés augusztus 19-ig. Jelentkezéskor a jelentkező köteles csatolni az előképzettségét igazoló iratok másolatát. A felvételi döntésről a március 31-ig jelentkezettek július 31-ig, a pótjelentkezők augusztus 31-ig kapnak értesítést. Beiratkozás az első tanítási napon. Az igazgató felmentheti a tanulót a kötelező tanórai foglalkozásban való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

63 Aki felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. 

Átvétel más középiskolából:

A 9-12. középiskolai évfolyamokba bármely érettségi vizsgára felkészítő iskola megfelelő osztályából a következőbe átvehető a tanuló, ha a nem tanult tantárgyakból eredményes különbözeti vizsgát tesz. A szakképző évfolyamokba más iskolából csak azonos szakképesítés megszerzésére indított, központi tanterv alapján működő osztályból lehet átlépni. Az esetlegesen nem tanult tananyagegységekből, modulokból különbözeti vizsgát kell tenni. 

Tanulmányok alatti vizsgák:

Magántanuló, egy vagy több tárgyból felmentett, ill. a tantárgyat rendkívüli tárgyként tanuló tanulmányi kötelezettségének osztályozó vizsga letételével tehet eleget. Osztályozó és különbözeti (tanulmányok alatti) vizsgát az iskola évente három alkalommal (januárban, a tanév vége előtt és augusztus végén) szervez. Az igazgató engedélyével két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket a tanuló egy tanévben, az előírtnál rövidebb idő előtt is teljesítheti egyéni előrehaladás szerint. Ekkor a tanuló osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. A tanulmányok alatti (javító, osztályozó és különbözeti) vizsgák követelményei, részei és az értékelésrendje: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, ill. a helyi tantervben foglaltak szerint. A vizsgák a tantárgy jellegétől függően írásbeli/gyakorlati és szóbeli részből állnak. a./ A vizsgák szóbeli része bizottság előtt történik. A vizsga elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki. b./ A vizsga írásbeli részének időtartama 45 (irodalomból 60) perc. c./ A vizsgák formája:  közismereti tantárgyak közül a magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelvek tantárgyból írásbeli és szóbeli, matematikából írásbeli (elégtelen esetén szóbeli javítási lehetőség),a többi tantárgyból csak szóbeli, illetve informatikából és testnevelésből csak gyakorlati vizsga  szakmai orientációs tantárgyakból szóbeli (kivétel: információkezelés – gyakorlati) vizsga  szakmacsoportos alapozó tantárgyakból: a záró (érettségi) vizsgának megfelelően, illetve a többi tárgyból csak írásbeli.  A szakképzésben: a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembe vételével azon modulra vonatkozó vizsgafeladatok szerint, aminek része az adott tananyagegység A tanulmányok alatti (javító, osztályozó és különbözeti) vizsgákra való felkészülés egyéni formában történik. Az intézmény segítséget ad a felkészüléshez, meghatározott óraszámú egyéni konzultáció és óralátogatás biztosításával. Ha a tanuló teljesítménye hiányzás miatt tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a tanköteles tanuló harminc óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az iskola 3 héttel a vizsga előtt írásban tájékoztatja a vizsgázót: - a vizsgák időpontjáról,

64 a vizsgatárgyak témaköreiről, a vizsgarészekről.

-

A tanuló az értesítést követően 5 napon belül írásban jelentkezik a vizsgára. Az osztályozó vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Az osztályozó vizsga részei Tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Földünk és környezetünk Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

x x x

x x x x

x x

x Javítási lehetőség x x x x x

Fizika

x

Biológia

x

Kémia

x Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra/Kommunikáció

Szakmacsoportos orientáció Szakmacsoportos alapozó

Gyakorlati

Gazdálkodási ismeretek Idegen nyelv

Információkezelés

Közgazdaságtan Marketing

Szakképző évfolyamon az SZVK figyelembe vételével a modulra vonatkozó vizsgafeladatok szerint

Az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja, ill. az egyes tantárgyi programok határozzák meg. A feleletek értékelése a hatályos érettségi vizsgaszabályzat százalékos határai alapján történik. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait a tanköteles az évfolyam megismétlésével folytatja, a nem tanköteles folytathatja.

5.3. A tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok befejezése előtt megszűnhet, ha - a tanulót másik iskola átvette - a tankötelezettség megszűnte után a szülő írásban bejelenti a tanuló kimaradását - a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulaszt a tanuló (a tanköteles kivételével). - jogerőre emelkedett fegyelmi határozat alapján (tanköteles kivételével) - a tankötelezettség megszűnte után a fizetési hátralékok miatt, ha eredménytelen a felszólítás - a nem tanköteles tanuló esetén, ha ugyanazon az évfolyamon a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette. - kimaradását a felnőttoktatásban résztvevő írásban bejelenti.

65 A tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok befejezésekor megszűnik. - a középiskolai tanulmányok esetén a 12. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem tanul tovább - a szakképzési utolsó évfolyam elvégzését követő szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.

5.4. Érettségi és szakmai vizsga (alapkövetelmény: a vizsgaszabályzat betartása) Érettségi vizsga: - Azok a tanulók, akik 2005-től tesznek érettségi vizsgát, az új érettségi szabályzat (100/1997. Korm. rendelet) szerint vizsgáznak. - Az érettségi vizsgán a választható tantárgyak közül az alábbi tantárgyakat javasoljuk: - informatika - földünk és környezetünk - szakmai előkészítő tantárgy Szakmai vizsgák: Az OKJ szerinti képzés esetén az elfogadott szakmai és vizsgáztatási követelményekben leírtak szerint.

66

6. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái 6.1. A tanulók ellenőrzése és értékelése Az iskola belső ellenőrzési rendjét a Pedagógiai programban foglaltakon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az Intézményi minőségirányítási program határozza meg. A tanulók esetében az ellenőrzést az iskola pedagógusai, szaktanácsadók, szakértők végezhetik. A tanulók iskolai munkáján belül az ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére - az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységre - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére Az ellenőrzés formái: - írásbeli: feladatlap, dolgozatok, felmérők - szóbeli: összefüggő felelet, fogalmak számonkérésére memoriterek, kiselőadás - egyéb: a tanult mozgásformák bemutatása a képességi szintek felmérése tanórai munka tanulói kísérletek projektmunka Az értékelés a tanulók tevékenységének, teljesítményének mérlegelő megítélése, az ellenőrzés, mérés fontos mozzanata, alapvetően az iskola céljait szolgálja. Célunk: - hogy az értékelés motiváljon további eredményes munkára, - adjon több irányban tárgyilagos információt, helyzetképet. Alapelvünk, hogy az értékelés legyen: - objektív - egységes - nyilvános - folyamatos - következetes Szerepét akkor tölti be, ha: - pozitív cselekedetekre, jobb teljesítményekre sarkall, - kialakítja, elmélyíti a felelősségérzetet, - ösztönzi az ellenőrzést és az önértékelést A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki. - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére - a tanulói közösségek tevékenységének fejlődése értékelésére - a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására, viselkedésére. A tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök a tanév végén értékeljék: Az értékelés szempontjai: - az osztályközösség életét jellemző adatok - az osztály szociális összetétele - a tanulói teljesítmény - az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (a szociometriai felmérés alapján) - a neveltségi szint - a közösségi tevékenység

67 A tanulói teljesítmények értékelése a tantárgyi és műveltségi területek követelményrendszere alapján, a kompetencia alapú oktatás módszereinek figyelembe vételével történik. Formái: A szóbeli értékelés Kiemelten fontos a tanár személyre szóló szóbeli értékelése, amely lehet korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló, minősítő. Lehetséges megnyilvánulásai: - folyamatosan, a pedagógus értékrendjéből, szakmai tudásából fakadóan - rendszeres szakmai munkavégzés során - részletes helyzetfeltárás során - kollektív módon - egyéni jelzésként Az írásbeli értékelés A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben ötfokozatú érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Az érdemjegyekről a tanulót és a tanuló szüleit rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A magyar nyelv és irodalom értékelése: a magyar nyelv és irodalom tantárgyi bontás nélküli oktatása során egy osztályzatot kapnak a tanulók. Az értékelés során figyelembe kell venni az adott (rész)tantárgyak követelményeit. Amennyiben a tanuló valamelyik (rész)tantárgy követelményeit nem teljesíti, elégtelen osztályzatot kap. Javítóvizsgát abból a (rész)tantárgyból tehet, amelynek követelményeit nem teljesítette. (A TÁMOP projekt során bevezetve, a 10. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől.) A tanulók osztályozásakor célszerű több szempontot mérlegelni: - mennyit nyújtott a tanuló a tantervi követelményekhez, önmagához, az osztályhoz képest. - a tanulókat egy-egy tantárgyból kellő számú jeggyel zárjuk le (minimum 3), a különböző témakörökből különböző időpontokban szereplő jegyeknek meg kell egyezniük az ellenőrzőkben szereplő jegyekkel, ezt az osztályfőnökök rendszeresen ellenőrzik. - ha egy tanuló valamilyen tantárgyból bukásra áll, egy hónappal az osztályozó értekezlet előtt fel kell hívni erre a szülő figyelmét. - az osztályozás ne legyen fegyelmezési eszköz, csak a tananyaggal legyen kapcsolatos. IKT-val támogatott mérés-értékelés Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanév elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

68 

mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

6.2. Az írásbeli beszámoltatás és az otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai A témazáró nagydolgozat érdemjegye nagyobb súllyal szerepeljen a félévi és az év végi osztályzatban. A feladatlap és a felmérők szóbeli felelet értékűek. A szaktanárok a témazáró előtt legalább egy héttel korábban közöljék azt a diákokkal, illetve egyeztessenek a kollégákkal. Ügyeljünk arra, hogy egy napon maximum 2 témazáró nagydolgozat megírására kerüljön sor. Az osztályban tanítók együttműködésével és a beszámoltatások tervezésével (tanmenetben) elkerülhető, hogy az írásbeli számonkérések egy hétre zsúfolva következzenek. A házi feladatokra szükség van. A tantárgy jellegének függvényében, a csoport képességeinek mértékében a szaktanár ítélje meg azt a minimum mennyiséget, amely a képességfejlesztéshez és a továbbhaladáshoz szükséges. A hétvégi ház feladat mennyisége ne haladja meg a hétközi feladatok mértékét. Esszé vagy házi dolgozat vagy projekt elkészítésére hosszabb időt (minimum egy hetet) biztosítunk.

6.3. A magatartás és a szorgalom értékelése A diákok magatartását és szorgalmát a nevelőtestület által meghatározottak alapján értékeljük. Az értékelés szempontjait figyelembe véve az osztályfőnökök a kollégiumi csoportvezető, az osztályban tanító tanárok és az osztályközösség véleménye alapján terjeszti a nevelőtestület elé a javasolt minősítést, és a nevelőtestület dönt. A magatartás értékelésénél figyelembe vesszük: - a házirendben és az iskolai követelményekben megfogalmazottakkal szemben tanúsított hozzáállást, viszonyt, - a közösségekben elfoglalt szerepet és tevékenységet, - a felnőttekkel és fiatalokkal szemben tanúsított viselkedést, magatartást, hangnemet, - a gyakorlati foglalkozásokon az ügyfelekkel szembeni magatartást, megbízhatóságot. A magatartás értékelésének helyi minősítési rendszere Példás: - aki tudatosan vállalja a házirend, az iskolai követelmények betartását, - aki kiáll a követelmények mellett és felelősséget vállal azokért tanulótársai előtt - aki az egyes intézményi közösségekben (osztály, Diákönkormányzat stb.) társait is a követelmények megtartására ösztönzi - aki választott tisztségét, a rábízott feladatot felelősséggel végzi, és ezzel pozitív hatást gyakorol a közösségre, annak egyes tagjaira - aki szívesen, kezdeményezően tevékenykedik az egyes közösségekben (és arra törekszik, hogy másokból is kiváltsa ezt a jó érzést), mások beilleszkedését segíti, törekszik mások aktivitására is - aki segítőkész (társait buzdítja), megkeresi és megtalálja a mások helyzetén való javítás lehetőségeit, segítésének lehetőségeit - akinek viselkedése az intézményben és azon kívül is példamutató, fegyelmezett - aki a felnőttekkel, tanulótársaival udvarias, tisztelettudó, megfelelő hangnemet tud használni a munkahely előírásainak megfelelő magatartást tanúsít, és ezt sajátjának érzi. Jó: - aki teljesíti a házirendben, az iskolai követelményekben foglaltakat, de nem áll ki azok mellett, értük általában nem vállal felelősséget - aki jól illeszkedik a közösségbe, elfogadja társait, de ragaszkodást nem mutat társai és a közösség iránt. Fegyelmezett, de másoknak nem segít, másokkal nem foglalkozik. - aki az egyes közösségek életében részt vesz, teljesíti kapott feladatait, de a közösség alakítására befolyást nem gyakorol

69 - aki maga ugyan nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezések mellé áll, vitás esetekben mindig az aktívát támogatja, azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget - akinek viselkedése nem ad okot panaszra, fegyelmezett, de közömbösen veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést - aki a viselkedés elemi követelményeit megtartja, hangneme a felnőttekkel és társaival szemben megfelelő - aki a szakmai gyakorlaton megfelelő magatartást tanúsít munkatársaival és a gyakorlati hely résztvevőivel szemben Változó: - aki tudatosan nem vét a házirend előírásai ellen - aki tudatosan nem árt az egyes közösségeknek és tanulótársainak - akinek az egyes közösségekhez való viszonya, közösségi tevékenysége ingadozó - akire a közösségekben csak esetenként lehet számítani, mert a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti - akinek megnyilvánulásai megbízhatatlanok, mert sodródik: hol a közösség mellett van, hol a rosszak befolyása alá kerül - akinek viselkedése tanulótársaival és a felnőttekkel szemben is esetenként udvariatlan, nyegle és illetlen - aki hajlamos a fegyelem megsértésére, vagy fegyelemsértést követ el - aki a szakképző évfolyam gyakorlati foglalkozásán törekszik arra, hogy magatartása megfeleljen a posta előírásainak Rossz: - aki szándékosan megszegi a követelményeket és a házirendet - aki szándékosan árt egy-egy közösségnek, egyes tanulótársainak - akinek a közösséghez való viszonyát, a közösségi tevékenységben való részvételét a szembenállás jellemzi - aki az ingadozókat rossz irányba befolyásolja - akinek viselkedése és hangvétele a felnőttekkel és tanulókkal szemben durva, goromba, udvariatlan - aki a szakképző évfolyam gyakorlati foglalkozásán a dolgozókkal vagy a gyakorlati hely résztvevőivel szemben sértően, udvariatlanul viselkedik. A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük: - a tanuláshoz való viszonyt - a feladatokhoz való hozzáállást - a tanulmányi munkában tanúsított folyamatosság, önállóság, kötelességtudat, érdeklődés fokát - a képességek és eredmények összhangját, - a munkabeosztást és önellenőrzést. A szorgalom értékelésének helyi minősítésrendszere Példás: - akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, tevékenységét ennek érdekében tudatosan és ésszerűen szervezi meg - aki munkájában pontos és megbízható, minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait, de van határozott érdeklődése is, és ebben önkéntesen többletfeladatot vállal - aki munkabeosztásában önálló, és az önellenőrzést megvalósítja - akinek kötelességtudata magas fokú, munkatempóját az állandóság jellemzi - aki képességeit és adottságait minden területen maximálisan kihasználja, minden tantárgyat azonos intenzitással tanul, de az érdeklődési irányába esőkkel kiemelten foglalkozik - aki a szakképző-évfolyamon előírt gyakorlati munkát önállóan ellátja, figyelme kiterjed a munka egész területére Jó: - aki az órákon figyel, házi feladatát elvégzi, a tanítási órákon megbízhatóan dolgozik - aki képes arra, hogy ellenőrizze önmagát, vagy tudja mihez kell segítséget kérnie - aki általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat tanulmányi iránt, és érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül - aki törekszik arra, hogy tanulmányi munkája egyenletes legyen, de nem minden tantárgyat tanul képessége szerint - aki a szakképző tanfolyamon előírt gyakorlati munkát kis segítséggel önállóan ellátja

70 Változó: - akinek a tanulmányi munkába való bekapcsolódása ingadozó: csak időszakonként dolgozik, a tanítási órákon általában nem lehet rá számítani - aki figyelmetlen, pontatlan és önállótlan: csak akkor fog a munkához, ha figyelmeztetik - aki saját magát nem ellenőrzi, a tanulmányi munkával kapcsolatban ritkán figyel fel valamire - akit az iskolában és az iskolán kívül is szétszórtság jellemez - aki a tantárgyakat válogatva tanulja, eredményei nem érik el képességei szintjét - aki csak irányítással képes elvégezni a szakképző évfolyamon előírt gyakorlati munkát Hanyag. - aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan és figyelmetlen, a tanítási órákon nem lehet rá számítani - aki kapott feladatait nem végzi el, a rendelkezésre álló lehetőségeket (tanszoba stb.) nem használja ki - aki önálló munkára és önellenőrzésre nem hajlandó - akit a tanulmányi munkával kapcsolatban érdektelenség és közöny jellemez - akinek tanulmányi eredménye jóval elmarad képességei mögött - aki a szakképző évfolyamon előírt gyakorlati munka iránt érdektelen, munkája megbízhatatlan.

6.4. Az egyes modulok értékelése és minősítése A szakközépiskolai képzésben a szakmacsoportos alapozó tantárgy több modulból (a kerettanterv alapján) tevődik össze. A 9. évfolyamon a tantárgy osztályzatát a modulokra kapott osztályzatok átlaga adja – a kerekítés általános szabályai alapján. A 10-12. évfolyamokon a tantárgy osztályzatát a következőképpen állapítjuk meg: - a tantárgy osztályzatát a modulokra kapott osztályzatok átlaga adja – a kerekítés általános szabályai alapján. - elégtelen a tantárgy osztályzata, ha bármely modulra elégtelen osztályzatot kap a tanuló. Javítóvizsgát csak az elégtelen minősítésű modulból kell tenni. Szakképző évfolyamon: - A tananyagegységek értékelése a tanév során, folyamatosan történik. - Az egy modulhoz tartozó tananyagegységekből, a vizsgakövetelmények alapján komplex beszámolót szervezünk, 1 éves képzés esetén félévenként, 2 éves képzés esetén évenként.”

71

7. A középszintű érettségi vizsga témakörei 7.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvi témakörök 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 2.1. A jel, a jelrendszer 2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 2.5. A személyközi kommunikáció 2.6. A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története 3.1. A magyar nyelv rokonsága 3.2. Nyelvtörténeti korszakok 3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 3.4. Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom 4.1. Nyelvváltozatok 4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 4.3. A határon túli magyar nyelvűség 4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan A mondat szintagmatikus szerkezete Mondattan A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia

6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában

7. A retorika alapjai 7.1. A nyilvános beszéd 7.2. Érvelés, megvitatás, vita 7.3 A szövegszerkesztés eljárásai 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.7.

Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat

72 Irodalom témakörök 1. Életművek – Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék – Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok – Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból – Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai műve 1980-tól napjainkig tartó időszakból 5. Világirodalom - antikvitás, Biblia A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői, 1-2 kiemelkedő képviselőjének bemutatása 6. Színház- és drámatörténet – Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet - irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban - szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei, tipikus műfajai - mítosz, mese, kultusz- film- és könyvsikerek, divatjelenségek 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra - a régió, tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományai - a régióhoz, tájhoz, a településhez kötődő szerzők - a táj, régió irodalmi alkotásban való megjelenítése 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet, a kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig

73

7.2. Matematika Az érettségi követelményeit középszinten határozzuk meg: Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek pontos megfogalmazását, továbbá gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; 1. Halmazok, halmazműveletek, számosság, részhalmazok. 2. Matematikai logika (és, vagy, implikáció, ekvivalencia, minden, van olyan,szükséges,elégséges). 3. Kombinatorika (permutáció, variáció, kombináció) 4. Gráfok 5. Alapműveletek, természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek, oszthatóság, számrendszerek, racionális és irracionális számok, valós számok, hatvány, gyök, logaritmus fogalma és azonosságaik. 6. Betűkifejezések, polinom, nevezetes azonosságok / (a+b) 2, (a-b)2, (a+b)3, (a-b)3, a2-b2, a3b3, egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás. 7. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek. Elsőfokú, másodfokú, másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek, egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Számtani és mértani közép. 8. A függvény, függvénytani alapfogalmak, alapfüggvények ábrázolása, jellemzése, egyszerű függvénytranszformációk. 9. Számtani, mértani, rekurzív sorozatok, kamatos kamat. 10. Elemi geometria, térelemek távolsága és szöge, ponthalmazok, mértani helyek. Egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes és középpontos tükrözés, pont körüli forgatás), háromszögek egybevágósági transzformációi. Hasonlósági transzformációk és alkalmazásai. 11. Síkbeli és térbeli alakzatok. Háromszögekre vonatkozó összefüggések, nevezetes vonalaik és pontjaik, köreik, tételek. Négyszögek fajtái és tulajdonságai. Sokszögek átlóinak, külső és belső szögeinek összege, szabályos sokszögek. A kör és részei, Thalész-tétel és megfordítása. Térbeli alakzatok: henger, kúp, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. 13. Vektorok síkban és térben. Vektorok összege, különbsége, skalárszorosa, skaláris szorzata, vektor felbontása összetevőkre, számolás vektor koordinátáival. 14.Trigonometria: hegyesszög szögfüggvényei, a szögfüggvények általánosítása, összefüggés a szögfüggvények között, nevezetes szögek szögfüggvényei. A szinusz- és koszinusztétel használata. 15. Koordináta-geometria: pontok és vektorok koordinátái, két pont távolsága, szakasz felezés-és harmadolópontja, az egyenes egyenlete, párhuzamos és merőleges egyenesek, a kör egyenlete, két egyenes, egyenes és kör metszéspontja, a kör adott pontjába érintő egyenlete. 16. Kerület, terület: a háromszög területének kiszámítása (am/2, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör körcikk, körszelet kerületének és területének számítása. 17. Felszín, térfogat szemléletes fogalma és számítása az egyszerű testeknél.

74 18. Valószínűségszámítás, statisztika: statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai, nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók (aritmetikai átlag, medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás, véletlenjelenségek jellemzése, valószínűség, a sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése.

75

7.3. Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

76 Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság és következményei A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

77

7.4. Angol nyelv TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszinten. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok, - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

78 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben (Az 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez alapján) Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0200040.om

79

7.5. Német nyelv A középszintű érettségi szóbeli témakörei 1. Egyén és család — — — — — — — — — —

személyi adatok személyi igazolvány adatai életrajz (életének fontos állomásai) családtagok és jellemzésük rokoni kapcsolatok barátság, baráti kör partnerkapcsolat, párválasztás ideális/tipikus férfi és nő családalapítás személyes terve

2. Ház és lakás, lakóhely — — — — — — — — — —

lakóhely nevezetességei, története vásárlási és szórakozási lehetőségek falusi és városi életmód összehasonlítása nagyváros problémái ház- és lakástípusok ház/lakás főbb részei szoba, konyha, fürdőszoba, (kert) leírása lakás díszítése házimunka növények és állatok a környezetünkben

3. Iskola — — — — — — — — — — —

felsőoktatás (főiskola, egyetem, továbbképzés) tanév rendje saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.: szakmai képzés, tagozat) iskolaépület részei, tantermek oktatási segédeszközök iskolai légkör, tanár-diák viszony tanórák, számonkérési típusok tanórán kívüli iskolai elfoglaltságok iskolai rendezvények, programok felvételik, vizsgatípusok a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

4. Munka, napirend — — — — — — — — — —

pályaválasztás pályakezdők a munkaerőpiacon álláskeresés módjai munkaidő (részmunkaidő, alkalmi munka, diákmunka, több műszak) munkahelyi légkör, főnöktípusok szociális ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás) állami és magánvállalatok külföldi munkavállalás munkanélküliség, munkanélküli segély egyéni napirend

80 5. Szolgáltatások — — — — — — — — — — — —

pénzintézetek (fizetési módok) postai szolgáltatások javíttatás, karbantartás segélyszolgálatok (mentő, tűzoltóság, rendőrség, autóklub) szabó, varrónő fodrász kölcsönző biztosítók ügynökök, reklámanyagok autójavító, benzinkút közművek egyéb szolgáltatások: gyermekfelügyelet, pizza-rendelés

6. Bevásárlás — — — — — — — — — — —

vásárlási lehetőségek (üzletek, piac) bolttípusok (élelmiszer, ruházat, pékség, műszaki cikkek, méteráru, stb.) bevásárlóközpontok kontra kiskereskedés áruk tulajdonságai luxuscikkek áruk reklámozása csomagküldő szolgálat fizetési módok, garanciális feltételek reklamáció vásárlás külföldön vásárlási szokások, ajándékvásárlás

7. Étkezések — — — — — — — — — — — — —

napi étkezések, ünnepi étkezés egészséges táplálkozás, reformkonyha ételkészítési módok, konyhai eszközök kedvenc recept asztalterítés magyar és nemzetközi konyha menza, üzemi étkezde, házi koszt vendéglátóhely-típusok étterem, étlap italfogyasztás kiszolgálás, reklamáció fogyókúra étkezési szokások a családban

8. Ünnepek — — — — — — — — — — —

egyházi ünnepek, karácsony, húsvét nemzeti ünnepek (március 15, augusztus 20, október 23) iskolai ünnepek, munkahelyi ünneplés Valentin-nap, Szent Iván-éj, szilveszter-újév családi ünnepek (születésnap, névnap, évfordulók) eljegyzés, esküvő, lakodalom népszokások ünnepi előkészületek, ajándékok ünnepi rendezvények ünnepi ételek ünnepi viseletek

81 9. Közlekedés — — — — — — — — — — — —

közlekedési eszközök városi tömegközlekedés, taxi helyközi közlekedés (vasút, távolsági busz) repülés egyéni közlekedés (autó, motor, kerékpár) autóvezetés KRESZ, közlekedési táblák autó karbantartása, autóalkatrészek úthálózat, autópályák kedvezmények és szükséges papírok közlekedési problémák, kihágások közlekedési balesetek, elsősegély-nyújtás

10. Nyaralás — — — — — — — — — — — — —

utazási előkészületek (úti okmányok, biztosítás, oltás) elintézendők a lakással kapcsolatban célterület kiválasztása és előzetes tanulmányozása utazás típusai az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai idegenforgalmi nevezetességek, rendezvények utazási irodák utazási szokások kedvenc úti cél divatos utazási célok, kirándulások szállástípusok helyfoglalás vámellenőrzés

11. Nyelvtanulás — — — — — — — — — — — —

idegen nyelvek szerepe, szükségessége nyelvtanulási lehetőségek, nyelvválasztás nyelvkönyvek segédeszközök szótárhasználat nyelvtanulási stratégiák nyelvgyakorlási lehetőségek nyelvóra nyelvtanközpontú / beszédközpontú nyelvoktatás nyelvvizsga nyelvtanulási tapasztalatok tanulás / munka a célországban

12. Kommunikáció, számítógép — — — — — — — — — — — —

levélírás telefonálás mobiltelefon (előnyök és hátrányok) fax, SMS, e-mail számítógép felhasználási területei programfajták Internet, csevegés honlapok számítógépes ismeretek oktatása számítógép részei, fejlesztése számítógép meghibásodása számítógép ártalmai

13. Szabadidő, hobbi

82 — — — — — — — — — — — —

olvasás (könyv, újság, könyvtár, Internet) TV, mozi, videó, rádió zene (hallgatás, koncert, zenélés) színház múzeum, kiállítások szórakozóhelyek baráti összejövetelek gyűjtés tánc állattartás országos és helyi rendezvények egyéni kikapcsolódás

14. Orvosnál — — — — — — — — — — — —

egészséges életmód, betegség-megelőzés egészségügyi ellátás, betegbiztosítás gyermekbetegségek, oltások fertőző betegségek, tünetek gyógyíthatatlan betegségek, örökletes betegségek szenvedélybetegség (alkohol, drog, dohányzás) korunk betegségei (stressz, infarktus, allergia) testrészek megbetegedése kórházi osztályok orvosi vizsgálat fogorvos gyógyszertár, orvosságok

15. Sport — — — — — — — — — — — — —

sport jelentősége, szerepe életünkben sportágak csoportosítása tömegsport versenysport, autóverseny extrém sportok, küzdősportok labdajátékok futball sportolási lehetőségek sporteszközök testépítés, sakk Olimpiai Játékok a sport veszélyei, dopping kedvenc sport, iskolai sport

16. Divat, testápolás — — — — — — — — — — —

divat fogalma öltözködési szokások népviseletek, korok divatja alkalmi viseletek, esküvői ruha férfi és női ruházat ruhavásárlás anyagtípusok ruha-kiegészítők szépségápolás otthon kozmetikai cikkek, hajápolás, testápolás szépségszalonok, kozmetikus, pedikűr, manikűr

17. Időjárás —

évszakok jellemzése

83 — — — — — — — — —

kedvenc évszak Magyarország klímája időjárásnak megfelelő öltözködés időjárási jelenségek időjárás-előrejelzés időjárás és mezőgazdaság, mezőgazdasági munkák időjárás hatása a közlekedésre időjárás-változás egészségügyi következményei természeti katasztrófák

18. Környezetvédelem — — — — — — — — — — —

környezetvédelem fogalma, környezetvédelmi nevelés környezeti problémák (víz, levegő, talaj, zaj) ózonlyuk, globális felmelegedés erdőirtás, esőerdők környezeti katasztrófák környezetvédelem otthon (szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság) környezetvédelem a közlekedésben energiagazdálkodás természetvédelem-védett növények és állatok nemzeti parkok újrafelhasználás, környezetbarát termékek

19. Magyarország — — — — — — — — — — — — —

Magyarország földrajzi helyzete, földrajzi adatai, éghajlata egyéb adatok: pénznem, zászló, nemzeti ünnepek, államforma Magyarország főbb tájai főváros és látnivalói nevezetességek az országban, természeti látnivalók kulturális élet, művészet híres emberek (feltalálók, művészek, politikusok, sportolók) gazdasági élet az ország nyelve nemzeti jellegzetességek városunk (Vasvár) története, nevezetességei a város fejlődése szórakozási lehetőségek

20. Célországok — — — — — — — — — —

a célországok földrajzi helyzete, földrajzi adatai, éghajlata egyéb adatok: pénznem, zászló, államforma a célországok főbb tájai fővárosaik és látnivalóik nevezetességek az országokban, természeti látnivalók kulturális élet, művészet híres emberek (feltalálók, művészek, politikusok, sportolók) gazdasági élet az országok nyelve nemzeti jellegzetességek

84

7.6. Informatika Az informatika alapjai Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata Hardvereszközök fajtái és jellemzőik Neumann-elvű számítógépek Analóg és digitális jelek Logikai műveletek Windows, mint operációs rendszer Az operációs rendszer jellemzői Az operációs rendszer beállítási lehetőségei Mappa- és állományműveletek Lemezműveletek Szövegszerkesztési alapismeretek Vírusok, víruskeresők használata Tömörített állományok Karbantartási lehetőségek Kommunikáció a hálózaton Az iskolai hálózat felépítése A kapott azonosító és jelszó önálló használata Elektronikus levelezés Keresési feladatok megoldása Összetett keresési feladatok megoldása A számítógép kialakulása, működése Történeti áttekintés Szövegszerkesztés Általános szolgáltatások Szövegbevitel, javítás Kijelölés, szerkesztési műveletek Dokumentum-szintű műveletek Formázási lehetőségek Speciális szolgáltatások Tartalomjegyzék készítése Körlevél Objektumok beillesztése Táblázatkezelés Táblázatok felépítése Adatbevitel és –javítás Kijelölések, szerkesztési műveletek Egyszerű függvények Diagramok készítése, formázása Összetett függvények Munkafüzet-szintű műveletek Speciális szolgáltatások Web-oldal készítése (HTML nyelv) Szöveg, kép, link bevitele Formázási lehetőségek Web-szerkesztő használata Grafika Grafikus eszközök használata Képek mentése, átkonvertálása Prezentáció-készítés Diák készítése

85 Effektusok használata Vetítési beállítások

86

7.7. Földünk és környezetünk Érettségi követelmények - Középszint Témakörök

Követelmények

1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A Föld mozgása és azok következményei. Helyi és zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza  A kőzetburok.

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeiben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.



A levegőburok.

A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás- jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.



A vízburok.

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és a felszín alatti víztípusok , hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi , illetve az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.



A talaj.

A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/ vidékek elhelyekedése, hasonló és eltérő vonásaiknak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemző vonásai, környezeti problémák. A vízszintes és függőleges övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz

87 A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következmé nyei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe 

A világgazdaság

A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területi különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.



A gazdasági ágazatok

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdasági termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi- gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok követelményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát- medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és gazdaságitársadalmi következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi- gazdasági jellemzői.

88 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi- gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi- gazdasági adottságok közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának gazdasági- társadalmi alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági jellemzői, tipikus tájak. Az eltérő társadalmi- gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi és gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

89

7.8. Testnevelés Témakörök 1. Elméleti ismeretek  A magyar sportsikerek  A harmonikus testi fejlődés  Az egészséges életmód  Testi képességek  Gimnasztika  Atlétika  Torna  Ritmikus gimnasztika  Küzdősportok, önvédelem  Úszás  Testnevelés és sportjátékok  Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek  Gimnasztika  Atlétika : o Futások o Ugrások o Dobások  Torna □ Talajtorna □ Szekrényugrás □ Felemáskorlát □ Gerenda  Ritmikus gimnasztika □ Gyűrű □ Nyújtó □ Korlát  Küzdősportok, önvédelem  Úszás  Testnevelés és sportjátékok □ Kézilabda □ Kosárlabda □ Labdarúgás □ Röplabda

90

7.9. Fizika 1. Newton törvényei (I.,II., III., tehetetlenség, tömeg, lendület, zárt rendszer, szabaderő, kényszererő). 2. Pontszerű és merev test egyensúlya (forgatónyomaték, erőpár, egyszerű gépek, tömegközéppont). 3. Mozgásfajták ( Vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás, egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, függőleges hajítás ; periodikus mozgások, egyenletes körmozgás kinematikai és dinamikai jellemzői /T, f, v, szögelfordulás, szögsebesség, centripetális gyorsulás és erő/; harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzői /T, f, A, kitérés, rezonancia/, rezgő rendszer energiája, matematikai inga; mechanikai hullámok típusai és terjedési tulajdonságai /longitudinális, tranzverzális, f, v,  , visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia, polarizáció, állóhullám, hanghullámok jellemzői/.) 4. Munka, teljesítmény, energia. (A munka és teljesítmény értelmezése, számítása /gyorsítási, emelési, súrlódási munka/. Mechanikai energia /mozgási, rugalmassági, helyzeti/ és megmaradása. Hatásfok.) 5. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly. (Hőmérséklet, hőmérők, nyomás, térfogat, belső energia, anyagmennyiség, mól, Avogadro törvénye.) 6. Hőtágulás. (Szilárd anyag lineáris és térfogati, folyadékok térfogati hőtágulása.) 7. Állapotegyenletek – összefüggés a gázok állapotjelzői között. (Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet, ideális gáz, izobár, izochor, izoterm.) 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. (Termikus, mechanikai kölcsönhatás, hőmennyiség, belső energia, a termodinamika I. főtétele, adiabatikus állapotváltozás.) 9. Kalorimetria. (Fajhő, hőkapacitás, gázok fajhői.) 10. Halmazállapot-változások. (Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, szublimáció, telített és telítetlen gőz.) 11. A termodinamika II.főtétele. (Hőfolyamatok iránya, reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, hőerőgépek.) 12. Elektromos mező. (Elektrosztatikai alapjelenségek, Coulomb törvénye, az elektromos mező jellemzése, térerősség, erővonalak, fluxus, feszültség, homogén mező, töltések vezetőn és vezetőn belül, csúcshatás, árnyékolás, földelés, kapacitás, kondenzátorok.) 13. Egyenáram. (Áramerősség, feszültségforrás, áramforrás, mérőműszerek használata, Ohm törvénye, ellenállás, fajlagos ellenállás, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, eredő ellenállás, félvezető eszközök, az áram hatásai /hő, mágneses, vegyi/, munkája és teljesítménye, galvánelemek, akkumulátorok.) 14. Az időben állandó mágneses mező. (Mágneses alapjelenségek, a mágneses mező jellemzése, indukcióvektor, indukcióvonalak, az áram mágneses mezeje, elektromágnes, mágneses erőhatások, Lorentz-erő.) 15. Az időben változó mágneses mező. (Az indukció alapjelensége, mozgási és nyugalmi indukció, Lenz törvénye, önindukció, tekercs mágneses energiája; a váltakozó áram előállítása, tulajdonságai; generátor, motor, dinamó működési elve; pillanatnyi, maximális és effektív fezsültség és áramerősség, a váltakozó áram teljesítménye és munkája, transzformátor.) 16. Elektromágneses hullámok. (Spektrumuk felosztása, párhuzamos rezgőkör, rezonancia, antenna, szabad elektromágneses hullámok, Thomson-képlet.)

91 17. A fény mint elektromágneses hullám. (Terjedési tulajdonságok, hullámjelenségek, visszaverődés, törés, Snellius-Descartes törvény, abszolút és relatív törésmutató, teljes visszaverődés, színképek, fényinterferencia, fénypolarizáció.) 18. A geometriai fénytani leképezés. (Síktükör képalkotása, lapos gömbtükrök /homorú, domború/, vékony lencsék /gyűjtő, szóró/, fókusztávolság, dioptria, leképezési törvény, nagyítás, optikai eszközök működési elve, a szem és a látás.) 19. Az anyag szerkezete. (Atom, molekula, ion, elem, Avogadro szám, relatív atomtömeg, atomi tömegegység.) 20. Az atom szerkezete. (Elektron, elektronburok, Rutherford-féle atommodell, atommag.) 21. A kvantumfizika elemei. (Planck-formula, foton, fényelektromos jelenség, kilépési munka, fotocella, vonalas színkép, Bohr-féle atommodell, energiaszintek, részecske-és hullámtermészet, tömeg-energia ekvivalencia, az elektronburok szerkezete.) 22. Az atommagban lejátszódó jelenségek. (Az atommag összetétele /proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám/, izotóp, erős kölcsönhatás, magerő, tömeghiány, kötési energia, radioaktivitás, a sugárzás típusai, magreakció, felezési idő, bomlási törvény, mesterséges radioaktivitás, maghasadás, szabályozott láncreakció, atombomba.) 23. Sugárvédelem. (Sugárterhelés, háttérsugárzás, a védelem módszerei.) 24. A gravitációs mező. (Általános tömegvonzás törvénye, Kepler törvényei, súly és súlytalanság, nehézségi erő.)

92

7.10. Biológia Középszintű érettségi vizsga témakörök 1. Vírusok, prokarióták, eukarióták, gombák, telepes növények. Hajtásos növények szerveződése 2. Többsejtű állatok, ősszájúak, újszájúak. Gerincesek szerveződése 3. Víz. Lipidek, szénhidrátok biológiai jelentősége. Fehérjék, nukleinsavak biológiai jelentősége 4. A DNS, mint örökítő anyag. A genetikai kód. Fehérjék bioszintézise 5. Színtestek és mitokondriumok. Sejtmag és kromoszómák. Sejtek osztódása 6. Növények vízforgalma és anyagszállítása, táplálkozása, légzése, raktározása, kiválasztása 7. Az állatok és az ember keringési rendszere (vércsoportok), légzése 8. Az állatok és az ember táplálkozása és kiválasztása 9. A gerincvelő, agytörzs és nagyagy. Vegetatív idegrendszer 10. Hormonális szabályozás. Hormontermelő mirigyek működése 11. Meiózis. Gének rekombinációja. Ivaros és ivartalan szaporodás. Öröklődés és változékonyság. Mutáció 12. Az ember nemi működése. Az ember növekedése és fejlődése a posztembrionális kortól 13. Minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése az élővilágban. Az emberi öröklődés törvényszerűségei 14. Populációk genetikai egyensúlya. Szelekció és alkalmazkodás. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása 15. Egyed feletti szerveződési szintek. Populációk, biocönózisok, biomok. Bioszféra anyag- és energiaforgalma. Környezet és természetvédelem 16. Öröklött és tanult magatartásformák. Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák. Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az élővilágban

93

7.11. Szakmai előkészítő érettségi tantárgy A 22/2009. (IV.22.) OKM rendelet alapján, 2011/2012-től



a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

Kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga követelmények 1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben A vállalkozási formák értelmezése A vállalkozások tárgyi feltételei A vállalkozások személyi feltételei A vállalkozások erőforrásai és vagyona A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése A vállalkozások finanszírozási formái Az üzleti terv jelentősége, fejezetei Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása 2. Tájékozódás a Marketing témaköreiben A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, és az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök



a közgazdaság szakmacsoportban

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) 1. Marketing és marketinggondolkodás témakörben A marketing modern értelmezése A marketing-mix Piacorientált gondolkodás 2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai témakörben Az államháztartás és alrendszerei A támogatások Az adók 3. Pénzügyi műveletek témakörben A pénz és a pénzforgalom

94 A készpénzforgalom A számlapénzforgalom A bankkártya és a csekk 4. A vásárolt készletek témakörben A készletek fajtái A készletek analitikája A vásárolt készlet értékelése A főkönyvi készletnyilvántartás A készletfinanszírozás forrásai Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa 5. Az emberi erőforrás témakörben Az emberi erőforrás, mint termelési tényező Bérek számfejtése Bérek fizetése A személyi jövedelemadó 6. Befektetett eszközök témakörben A befektetés A beruházások Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A beruházások forrásai A befektetett pénzügyi eszközök 7. A tevékenységek költségei és az értékesítés témakörben A tevékenység költségei A befejezett tevékenységek elszámolása Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása 8. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása témakörben Egyszerű adatfeldolgozási módszerek A viszonyszámok A közértékek Az érték- ár- és volumenindexek Az adatok közlése 9. Nyitás-zárás – éves beszámoló témakörben Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Leltár és Mérleg Számviteli alapfogalmak Az eredmény-kimutatás Nyitás-zárás

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések témakörben Alapkategóriák és összefüggések A piaci alapfogalmak 2. A fogyasztói magatartás és kereslet témakörben A fogyasztói döntés tényezői

95 A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján A fogyasztó optimális választása és a kereslet A piaci kereslet 3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat témakörben A vállalat A termelés technikai-gazdasági összefüggései A termelés költségei A piac formái és a kínálat 4. A termelési tényezők piaca témakörben A tényezőpiac jellemzése Az erőforrások kereslete és kínálata A munkapiac A tőkepiac A természeti tényezők piaca A vállalkozó, mint termelési tényező 5. Az externáliák és a közjavak témakörben Az externáliák A közjavak Az állami beavatkozás formái 6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések témakörben A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 7. A makrogazdasági egyensúly témakörben Az árupiaci kereslet-kínálat A munkapiaci kereslet-kínálat A pénzpiac A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly 8. Az állam gazdaságpolitikája témakörben A modern állam szerepe A költségvetési és a monetáris politika Gazdaságpolitikai alternatívák, programok 9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések témakörben Külkereskedelmi előnyök és a külkereskedelem politika Vállalatok a nemzetközi piacokon A nemzetközi pénzügyi rendszer A nemzetközi gazdasági szervezetek

96

7.12. Rajz és vizuális kultúra témakörök 1. Vizuális nyelv 2. Technikák 3. Ábrázolás - Látványértelmezés - Formaértelmezés - Térértelemezés - Színértelmezés 4. Megjelenítés, közlés - Kifejezés, alkotás - Kompozíció - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő 5. Kép- és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet 6. A megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelv - Térábrázolási módok - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 7. Technikák - Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikáció - Fotó, mozgókép 8. Tárgy- és környezetkultúra - Forma és funkció - Tervező folyamat - Népművészet 9. Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, irányzatok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - Mű és környezete

97

7. 13. Az ének-zene középszintű érettségi vizsga témakörei 1. Reprodukálás Témakör Középszint 1. 1. Éneklés A helyes hangzóformálás 

A pontos szövegejtés és ritmus



Az intonációs biztonság



A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben)

1. 1. 1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható. 1. 1. 2. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szövegel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2# 2b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. XX. századi és kortárs zene

Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szövegel vagy szolmizálva 3# - 3b-ig).

1.2. Műelemzés Népzene

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.

98 2. Befogadás Témakör 2. 1. Zenetörténet

Középszint A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).

2. 1. 1. Népzene

A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.

2. 1. 2. Műzene

A

zenetörténeti

korszakok

általános

jellemzése,

a

társművészeti

kapcsolódások bemutatása. Középkor

A gregorián zene általános jellemzése.

Reneszánsz

A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.

Jellemző

műfajok

(szonáta,

szimfónia,

vonósnégyes,

klasszikus

versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A

magyar

verbunkos

zene

jellemzése,

kiemelkedő

mestereinek

megnevezése. Romantika

A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Századforduló

A nemzeti impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

XX. századi és kortárs Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb zene

művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

99 Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. 2. 2. Zenefelismerés

A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.

2. 2. 1. Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.

2. 2. 2. Műzene Reneszánsz

Korszak műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén

Barokk

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel

XX. századi és kortárs Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zene

zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin.

2. 3. Zeneelmélet

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.

2. 4. Dallamírás Stíluson kívül

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig).

100

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a NETFIT rendszer alapján történik. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésében (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés) a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt.

8. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési terve Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei -

-

a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen a komplexitás elvének betartása (a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul) a fejlesztés módja indirekt legyen (úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot) az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység mindig következetesek legyünk egy-egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni a tanulót tegyük motiválttá a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen minden alkalomban vegyük figyelembe a gyerek aktuális állapotát, energiaszintjét fontos a rendszeresség elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra a teljesítményről pontos, érthető s konkrét visszajelzést adjunk minden esetben

A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedés problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejődéséhez. Tanulási képesség Tanult képesség, melynek a kialakulása függ: - a személyiségtől, a kognitív képességektől, az emocionális folyamatoktól, a környezeti eseményektől, a saját cselekvéstől - gyakorlás hatására a tanulási folyamat során fejlődésen megy keresztül - biológiai, pszichés, szociális hatásra tartósan, vagy átmenetileg megsérülhet, elakadhat A kognitív képességek dimenziói - érzékelés, észlelés, egyszerű logikai műveletek elvégzése, fogalomalkotás - fogalmi összefüggések felismerése, összetett bonyolult logikai műveletek elvégzése, problémamegoldás - emlékezés, a figyelem ráirányítása az egyszerű és összetett logikai műveletek tartalmára és azok folyamataira (bevésés, tárolás, felidézés)

101 A tanulási folyamatokban a kognitív képesség dimenziói összetett formában jelennek meg, köztük egymásra épülés figyelhető meg. A kognitív képesség fejlettségét a kognitív képesség alapműveleteinek együttes működése határozza meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc oka lehet mentális probléma, vagy a kognitív feldolgozás hiánya. A probléma kezelésére szolgálhat a tanulás tanulása, ill. különböző tanulási technikák elsajátítása. A felzárkóztatás másik módja lehet a csoportbontásban való oktatás. További megvalósítási mód a tanórákon történő differenciált oktatás. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A köznevelési törvény nevesíti a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat, ezek a - sajátos nevelési igényű, - beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő, - a halmozottan hátrányos helyzetű, - kiemelten tehetséges tanulók. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók Speciális problémák esetén biztosítani kell a sajátos nevelési igényű diákokkal való foglalkozást. SNI tanulók a szakértői bizottság által megállapított mozgásszervi, érzékszervi vagy egyéb pszichés zavarral küzdő tanulók, aki integráltan oktathatók. A foglalkozást gyógypedagógus végzi a szakértői vélemény, ill. a Köznevelési törvényben meghatározott óraszámban. A fejlesztési feladatokat a gyógypedagógus a rehabilitációs órákon, a szaktanárok a tanítási órán, ill. felzárkóztató, fejlesztő foglalkozáson végzik. Az SNI tanulók egyéni ütemben haladhatnak. SNI- inklúzió -

Tanulásközpontú pedagógiai gyakorlat Differenciált módszertan habilitáció, rehabilitáció objektív feltételek biztosítása önszabályozó stratégiák kialakítása

-

Változatos tanulásszervezési megoldások tevékenységre épülő tanulói szerepek kooperatív technikák

-

Megváltozott pedagógus szerep

-

Befogadó iskola

2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók A. BTM tanulók a szakértői bizottság véleménye alapján tanulási magatartásszabályozási problémával küzdenek, fejlődésük elmarad társaiktól.

nehézséggel,

A BTM tanulókra jellemző a viselkedési normák folyamatos megszegése, agresszió, iskolakerülés. Tanulási nehézségek elősegítik a megjelenését (kompenzáció). A tanulókkal szaktanár foglalkozik, de gyógypedagógus segítségét is igénybe tudjuk venni. B. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók Egyes tantárgyak esetében a tanulási eredmény gyenge vagy eredménytelen. Feladat:- a tanulási technikák elsajátítása,- egyéni fejlesztési terv kialakítása,- motiváció erősítése.

102

C) Szakmai program Szakmai program 2013/2014-től – az egységes szerkezeten kívül Logisztikai ügyintéző (54 345 01) Postai üzleti ügyintéző (54 841 09) Szállítmányozási ügyintéző (54 841 04) Kereskedő (54 341 01) 2014/15. tanévtől Informatikai rendszergazda (54 481 04) Szociális gondozó és ápoló (34 762 01)

103

1. sz. melléklet Infrastruktúra

K I M U T A T Á S tantermekről és előadókról

Széles-

Hosszúság

Jelenlegi

ség

férőhely

m2

Földszint Tanterem 003

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 004

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 005

7m

9,9 m

69

40

Számítástechnika terem nagy 002

6m

11,4 m

68

24

Nyelvi labor 001

6m

5,5 m

33

16

Számítástechnika terem kicsi 007

4m

6,2 m

25

16

Taniroda 006

6,5 m

13 m

85

24

Tornaterem 008

10 m

20 m

200

Tanterem 101

6m

11,3 m

68

Tanterem 103

6m

8,5 m 51

Tanterem 104

6m

8,5 m

51

Könyvtár 102

6m

8,2 m

49

Tanterem (régi könyvtár) 105

7m

4,9 m

34

12

Tanterem 201

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 202

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 203

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 204

6m

8,5 m

51

30

Tanterem 205

6m

8,5 m

51

30

I. emelet 40 30 30

II. emelet

104

Oktatástechnikai eszközállomány Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Eszköz megnevezése Philips videómagnó VR 285/58 Panasonic videómagnó NVSD435 Kennex rádiósmagnó CDP 395 Nyelvoktató magnetofon Coomber C393 Fénymásológép Minolta EP 2030 Zártláncú TV hálózat TV Panasonic TH 42 PV 70 EH Plazma TV Samsung PS50Q924 TV Panasonic Intézmény hangosítása - fali hangsugárzók - végfok Castone CTA 2500 P - Hangkeverő UB-1622 FX - Mikrofonszett - Végfok - Hangfal készlet Magnat Videómagnó DVD felvevő CD lejátszó SONY CDP-XE270 DVD lejátszó THOMSON DPL DVD lejátszó ORION DVD lejátszó SONY Videókamera SONY VX 2100 Videókamera Fuji Finepex S6500fd Videókamera SONY mini DV CCD Videókamera SONY VX 2100 Videóvágó rendszer Canopus Feleltető rendszer 15 főre Interaktív tábla Projektor NEC VT 595G Projektor Panasonic PT-LB10E Projektor SANYO PLX-XU41

Mennyisége (db) 1 1 2 2 1 1 2 1 1 29 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 1 2 1 1 1

105 A TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0011. számú pályázat során beszerzett eszközök: Sorszám

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Eszköz megnevezése Kisértékű Digitális fényképezőgép Ssmsung ES15

Mennyisége (db)

Lelőhely

1

Stúdió

Spirálozógép (Fellowes) Személyi mérleg

1

Tanári

1

Fotónyomtató Merevlemez Nagyértékű HP 610 Notebook+ táska+ egér HP 610 Notebook+ táska+ egér HP 610 Notebook+ táska+ egér HP 610 Notebook+ táska+ egér HP 610 Notebook+ táska+ egér HP 610 Notebook+ táska+ egér HP Laserjet 1120n nyomtató

1 1

Testnevelők tanárija 002. terem 002.terem

1

tanárok

1

tanárok

1

105. terem

1

105. terem

1

Bertók Gyöngyi

1

Major Ágota

1

105. terem

106

Iskolai tanműhelyek felszereltsége A taniroda felszereltsége

Sorsz.

Eszköz megnevezése

Mennyisége (db)

1.

Interaktív tábla

1

2.

Mobiltábla

1

3.

Projektor

2

4.

Számítógépek (számítógépek konfigurációs listája szerint)

19

5.

Nyomtatók (HP LaserJet 1320, HP Desjekt 1280)

2

6.

Nyomtató, lapolvasó, másoló (HP PSC 2355)

1

7.

Videomagnó (LG)

1

8.

Fénymásológép (bizhub 162/210)

1

9.

Vetítőállvány

1

10.

Spirálozógép (Rexel CB256, Fellowes PB55)

2

11.

Hőkötő (Sigma TBM 100, Rexel)

2

12.

Lamináló (Sigma EL 242 HC, Pouch Suppord Card)

2

13.

Papírvágó (Fellowes)

2

14.

UV lámpa

1

15.

Iratmegsemmisítő (Sigma PSC 30)

1

16.

Mérlegek

5

107

A demonstrációs terem felszereltsége Eszköz megnevezése funkcionális betegágy kapaszkodó védőrács kombinált éjjeliszekrény fehér támlás szék zsámoly gyógyszerszekrény badella pedálos nagylepedő haránt lepedő takaróhuzat párnahuzat matracvédő ágymatrac kispárna párna takaró pléd hőmérő nylon köpeny Hőmérő hűtőszekrénybe- szobába 1849 Jegestömlő 28 cm Fecskendő egyszer használatos 2 ml 2 részes F Fecskendő egyszer használatos 5 ml 2 részes F Fecskendő egyszer használatos 10 ml F 2 részes F Fecskendő egyszer használatos 20 ml 2 részes F Fecskendő egyszer használatos 1 ml inzulin +tű Tű injekciós egyszerhasználatos 18 G11/4 F Tű injekciós egyszerhasználatos 21 G11/2 F Nyelvlapoc fából 110 db/cs F Fertőtlenítő BRADOPLUS spray 250 ml színtelen Fertőtlenítő INNOCID spray műszer és eszköz 1 L 3%-os alkoholos fertőtlenítő Vatta papír 1000 g 20 x20 cm 100%-os tisztaságú F Vatta steril 200 g T Mullpólya nem steril szegett 5 m x 10 cm Mullpólya nem steril vágott Gyorskötöző steril 5 m x 10 cm F Gyorskötő steril 5 m x 5 cm F Ramofix rugalmas csőkötszer 1 m 4-es Mull lap steril 10x10 cm 100 lap Mull lap steril 6x6 cm 100 lap Lepedő alutext Lázmérő BD-1170 Dr. HU CE0494 Lázmérő BD-1500 NO CONTACT ORKI:CE0494 Mérőszalag

Mennyisége (db) 2 1 2 2 2 1 1 1 10 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 20 1 1 100 100 50 50 100 1 1 1 csomag 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1

108

Horgas csipesz 14 cm Anatómiai csipesz 14 cm Veszélyes hulladékgyűjtő papírdoboz 10 L Ragtapasz F-SILK 9,1x5 cm F Kapocs fehér kötszerkapocs Kötszerolló 14 cm acél LISTER F Sebészeti olló egyenes Hegyes/Hegyes 14 cm Vesetál műanyag 26 cm T kémcsövek gyógyszerek (bemutatáshoz, gyakorláshoz) fertőtlenítő szerek bőr- és eszközfertőtlenítéshez alkohol vazelin parafinolaj jódtinktúra háztartási tisztító és fertőtlenítőszerek vérnyomásmérő fonendoszkóp szemcseppentő veszélyes hulladéktároló mentőláda, felszereléssel pléd lepedő kesztyű kézfertőtlenítő papírtörölköző pneumatikus sín nyakrögzítő gallér Szemléltető eszközök csontváz szív falitábla vérkeringés falitábla emésztőrendszer falitábla agy falitábla egész test izomrendszer falitábla vese falitábla idegrendszer falitábla nemi szervek falitábla nyirokkeringés falitábla szétszedhető törzs moulage szív moulage fül moulage szem moulage agy moulage légúti moulage

2. sz. melléklet IKT-stratégia

1 1 1 1 1 1 1 2 √ √ √ √ √ √ √ √ 1 1 1 √ 1 1 5 200 √ √ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

109 Bevezetés Az intézmény neve: Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola OM azonosítója:

OM 036740

Időszak:

2010-2015

Készítő(k):

Major Ágota igazgatóhelyettes, Mészáros Viktor rendszergazda

Fenntartó:

Vas Megyei Önkormányzat

Az intézmény típusa: szakközépiskola Az intézmény felügyeleti szerve: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése Az Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000 tavaszán elfogadott eEurope kezdeményezés és ennek cselekvési programja kiemelt hangsúlyt helyez az információs társadalom technológiáinak minél szélesebb körű elterjesztésére és fejlesztésre, valamint megfogalmazza az elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésének uniós célkitűzését. Az információs és tudásalapú társadalomban fontossá válik a megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége - lévén a gyorsuló technológiai fejlesztések miatt folyamatosan és egyre gyorsabban változnak a munkaerő-piaci elvárások, amelyek már egy életen keresztül követelik meg a naprakészséget. A megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képességét az információs és kommunikációs technika (IKT) eszközeivel hatékonyan lehet kialakítani az esélyegyenlőség biztosítása mellett. Az oktatás feladata, hogy a tanulókat felkészítse a munkaerőpiacon való eredményes szerepvállalásra, mely szerepnek fontos eleme az egész életen át történő tanulásra való nyitottság valamint az IKT eszközök és alkalmazások

készségszintű

ismerete.

Ezen

célok

összhangban

vannak

intézményünk

küldetésével. Az IKT stratégia célja a fenti időszakra az intézmény informatikai helyzetfelmérése után azon fejlesztési célok összefoglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan kiterjeszthető a következő öt év alatt minden évfolyamon a teljes óraszám 25 százalékára. A digitális kompetenciafejlesztés eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai struktúrájára és annak egyben szerves része is. A feltételrendszer fejlesztése során nem szabad csak a hagyományos értelemben vett hardver/szoftver fejlesztésre gondolni csupán. A hozzáadott pedagógiai

értékek

nélkül

–

amelyek

jelentős

szemléletváltással

is

járnak

az

órák

megtervezésében, levezetésében – a fejlesztési célok nem lehetnek eredményesek. Az IKT-val támogatott oktatási-nevelési módszerek kifejlesztése hozzájárul: 

az oktatás hatékonyságának növeléséhez,



a kompetencia alapú oktatás támogatásához,



a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatásához,



a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat megvalósításához,



az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéshez,



a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodó képesség kifejlesztéséhez,



a decentralizált, helyhez nem kötött, tanulási folyamat támogatásához.

110 Tanulóink létszáma: 136 fő Osztályok, tanulócsoportok száma: 7 Iskolai tantermek száma: 15 (osztály- és szaktantermek együtt), ebből számítógéppel felszerelt tantermek száma: 3 Egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség: 1 Rendelkezünk tornateremmel és sportpályával: 1-1

Jelen dokumentum tartalmazza: 

Az intézmény küldetésnyilatkozatát, jövőképét



a stratégia hatókörének megfogalmazását,



állapotfelmérést az intézmény informatikai hálózatáról,



a meglévő IKT eszközök áttekintése,



helyzetkép a tartalomszolgáltatási lehetőségekről,



adatbiztonsági intézkedéseinket



a hozzáadott pedagógiai értékeket.



SWOT analízist is készítettünk a szükségletek és hiányosságok feltárására



meghatározzuk a célokat a fejlesztendő területeket



meghatározzuk a céloknak alárendelt feladatokat



a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

Küldetésnyilatkozat Küldetésünk: Iskolánk olyan érettségit adó, színvonalas képzést nyújt, amely alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és pontos postai szolgáltató, banki, biztosítási és vállalkozási tevékenységek ellátására, valamint ösztönöz a felsőfokú továbbtanulásra. Célunk a tanulók mindenoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. Ebből adódó feladataink: - az élethosszig tartó tanulás megalapozása - a szocializáció elősegítése - személyiségformálás - az Európa-közösségben való beilleszkedéshez szükséges kompetenciák kialakítása. A munkavállalás, az információszerzés, egyáltalán az egyéni boldogulás elképzelhetetlen az informatika nélkül. Célunk az, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális anyagok tartalmának értelmezésére, az informatikai eszközök alkalmazására. 2015-re a kulcskompetenciákhoz kialakításához kapcsolódóan kapjanak szerepet a digitális és informatikai eszközök, felhasználói szinten. A magyar, a történelem, a matematika, a szakmai orientáció, a testnevelés tantárgyak esetében, felmenő rendszerben, bevezetjük az IKT-val támogatott foglalkozásokat, a tanórák 25 százalékában.

111 Célunk továbbá a tanárok motiválása, info-kommunikációs szakmai és módszertani kultúrájuk kialakítása. A célok megvalósulásának feltétele: - a tantervek és tananyagok átdolgozás oly tartalommal, hogy alkalmasak legyenek a kompetencia alapú tudás alkalmazására, az IKT eszközök használatával. A tanterveket a magyar, a történelem, a matematika, a szakmai orientáció, a testnevelés tantárgyak esetében átdolgozzuk, bevonva az IKT eszközök használatát. - a megfelelő infrastuktúra jelenléte, így a eszközfejlesztés folyamatos feladata az intézménynek, pályázati lehetőségek és egyéb források felhasználásával. Az IKT bevezetését a 2010-2015 közötti időszakra tervezzük, felülvizsgálata az egyes ütemek realizásának megfelelően történik. Az IKT stratégia nem vonatkozik az iskola adminisztrációjára, gazdasági-informatikai rendszerére, az oktatásban használt egyéb technikai eszközökre. Az IKT stratégia hatásköre 

Időszak (5 év)



A stratégia a fenti időszak alatt évente felülvizsgálandó az alábbi ütemezés szerint.

Terület megnevezése

Érvényesség

Internet sávszélességének növelése

Alapfeladat, több feladat megoldásának feltétele. forrást kell rá biztosítani.

Állandó rendszergazda, IKT asszisztens alkalmazása

Folyamatos

IKT módszerek bevezetése 4 osztályban

A TÁMOP 3.1.4.ben már megvalósult.

Ideje Várhatóan a technikai fejlődés miatt automatikusan 1-2 éven belül megvalósul.

Felülvizsgálat Módja Kapcsolatfelvétel más szolgáltatókkal

Alkalmazni kell a következő években

Saját forrás megteremtése.

2010-2011.

A tanórák 25%ban alkalmaznak IKT eszközöket és módszereket

2010-2015.

A következő tanévben belső oktatókat kell bevonni. Felmenő rendszerben kell megszervezni a munka folytatását. Meg kell szervezni felmenő

IKT alapismeretek bővítése helyi továbbképzésekkel Tantervek fejlesztése valamennyi tantárgyban

A TÁMOP 3.1.4.ben már elkezdődött 2010ben..

2010-2015.

Az IKT módszerek beillesztése a tanmenetekbe

A TÁMOP 3.1.4.ben elkezdődött 2010-ben.

2010-2013.

Szempontjai Egy időben az iskola tanulóknak 25%-a tud online foglalkozáson részt venni. Elfogadható sebességgel. Alkalmazásban van rendszergazda,

. 2015-re minden pedagógus rendelkezik ECDL Start szintű ismeretekkel A kiválasztott tantervekbe beillesztették az informatikai kompetenciát. A kiválasztott óravázlatokba beillesztették az IKT módszereket

112 rendszerben a munka folytatását A beszerzésnek folyamatosnak kell lenni.

IKT segédanyag beszerzése a tantárgyakhoz

Egy része már megvalósult.

2010-2013.

Interaktív eszközök a tantermek 40 %ában

TIOP 1.1.1 forrásból. (Ha nem kap az iskola most tantermi csomagot, akkor más forrást kell átcsoportosítani, vagy

Fokozatosan kell az eszközöket beszerezni, pályázatok függvényében.

IKT módszertani képzések külső előadóval

A pedagógus továbbképzéseket meg kell tervezni,

2010-2013.

Pályázati források kihasználása.

2010-2015.

Saját fejlesztésű IKT segédanyagok anyagok alkalmazása

A TÁMOP 3.1.4ben dolgozó pedagógusok lehetnek a kezdeményezők és irányítók.

IKT jó gyakorlat átvétele más iskolától

Iskolai Web alapú tananyagbázis fejlesztése, használata

A TÁMOP 3.1.4. mintájára hasznos lehet, ha találunk rá forrást, pályázatokból vagy önerőből. Kevés költséggel, szakszerű webmester segédlettel több fokozatú jogosultsági rendszerrel a tanárok fokozatos bevonásával hasznos tananyagbázist építhetünk ki az iskolában, melyet a tanulók is használhatnak.

2010-2011.

2010-2015.

Évente egy látogatás (maximum3 fő) más iskolában.)

IKT jó gyakorlat alkalmazása

Tantárgyanként kell bevezetni.

A 3. ciklus végére legalább két tantárgy képviselői vegyenek részt benne.

A célok megvalósításának feltétele a források rendelkezésre állása.

Helyzetfelmérés Informatikai hálózat

Valamennyi tantárgyhoz a tanórák 25%-os lefedettségében van IKT segédanyag. A 2. ütem végén a tantermek 40%ában van interaktív eszköz. Számítógép, interaktív tábla, projektor fixen szerelve. Befejezett tanúsítványt adó módszertani képzés. Újrafelhasználható saját készítésű IKT segédanyag tanáronként legalább 3 óra anyaga feldolgozva.

113 1. Az intézmény az alábbi típusú Internet hozzáféréssel rendelkezik: Sulinet- Közháló program keretében felszerelt Internet kapcsolat, maximális sávszélesség letöltéskor (2) 0,79 Mb/sec, feltöltéskor (1) 0,40 Mb/sec. Saját előfizetés a T-Online szolgáltatónál, maximális sávszélesség letöltéskor (2) 12,01 Mb/sec, feltöltéskor (1) 0,66 Mb/sec. 2. Jelenleg 3 tanterem Internet ellátása megoldott, ott az összes munkaállomás rendelkezik kapcsolattal. 3. Az intézmény közösségi terei (pl. könyvtár, pihenő, tanári, aula stb) 100 százalékban lefedettek Internet eléréssel. Az intézmény számára biztosított Közhálós sávszélesség jelenleg is szűk. A szaktantermek és a közösségi terek jövőbeli lefedésével a rendelkezésre álló sávszélesség nem biztosíthat megfelelő minőségű internet elérést. Kiegészítésként szükséges másik Internet elérés. IKT eszközök (interaktív táblák, szavazórendszerek, videokonferencia eszközök, munkaállomások, munkaállomások üzemeltetéséhez szükséges szoftverek): 1. Az intézmény az alábbi típusú interaktív táblákkal rendelkezik: egy Interwrite tábla projektorral a tanirodában, illetve egy fehértábla tábla a természettudományi előadóteremben, ott is rögzített a projektor. 2. Jelenleg 1 tanteremben használunk ilyen táblát. 3. Szavazórendszerrel rendelkezünk. 4. 5 db webkamerával is rendelkezünk. Az intézmény rendelkezik még 2 digitális kamerával és 3 digitális fényképezőgéppel is. Az informatika teremben lapszkenner is elérhető. 5. Mobil munkaállomás (laptop) pedagógusaink számára elérhető, összesen 14 darab. 6. Tanulóink asztali számítógépeken dolgoznak, ezek megoszlása a következő: 

nagy informatika terem: 25 darab,



kis informatika terem: 15 darab,



taniroda: 15+3 darab,



Számítógéppel felszerelt tantermek száma: 3



könyvtár (egyéb közösségi tér): 1 darab.

Valamennyi számítógép rendelkezik Internet eléréssel. Mindezekből 3 évesnél idősebb 40 %. 7. A szerverek és a munkaállomások illetve a laptopok operációs rendszere jogtiszta, az oktatott szoftverek (MS Office, multimédia, programozás alkalmazások) szintén legális példányok. Az eszközfelszereltség átlagosnak mondható. A tantermek nagy részéből hiányzik az interaktív tábla a hozzátartozó tanári állomással, viszont a természettudományos termek és a szaklabor rugalmasan bővíthetők, hiszen azokban már az interaktív tábla rendelkezésre áll. Az alkalmazott szoftverek jogtiszták, de a változó kimeneti követelmények és biztonsági kockázatok miatt is frissítésre szorulnak a listában megjelölt tételek. Egyéb digitális eszközök száma (fényképezőgép, kamera) a tanulói létszámhoz képest megfelelő.

114 IKT tartalom 1. Digitális tananyagot főleg az alábbi műveltségi területekre szereztünk be: 

Matematika,



Magyar nyelv és irodalom,



Ember a természetben,



Ember a társadalomban,



Művészetek.



Gazdálkodás/vállakozás.



Idegen nyelvi ismeretek bővítését segítő oktató CD-t is használunk.

2. Térítésmentesen használható digitális tartalom az alábbi formában ismert és alkalmazott a pedagógiai programunk szerint: 

Sulinet Digitális Tudásbázis



Sulinet Digitális Mozgóképtár földrajz, biológia, kémia és fizika tantárgyakhoz

A rendelkezésre álló tartalmak jórészt pályázatok útján kerültek az intézménybe, s az új megoldásokat kereső kollégák alkalmazták először őket. Tanulóink viszont kérik, keresik a belső hálózatunkon. A tartalmak csak részben fedik le a tananyagszükségletet.

Belső tartalomszolgáltatás 1. Az intézmény rendelkezik saját fileszerverrel. A szerver az alábbi tartalmak megosztására szolgál: a/ Oktatási segédanyagok: óravázlatok, saját gyűjtésű kép- illetve feladatgyűjtemények, illetve néhány digitális interaktív tananyag, mely hálózatról is használható. b/ Felhasználók dokumentumai: beadott feladatok, gyakorló órai munkák. A felhasználók fiókját egészen az iskola elvégzéséig igyekszünk megtartani. 2. Az intézmény saját tartalomszolgáltató webszervert és levelezőszervert is üzemeltet. Az intézmény az alábbi információkat osztja meg weboldalán keresztül a fenntartó, a szülők és a tanulók számára: 

Az iskola házirendje, pedagógiai programja,



a tanév rendjére vonatkozó információk,



az intézmény bemutatása,



tanulmányi versenyek,



kirándulások, rendezvények.



Órarend, csengetési rend

3. A központi adatszolgáltatás biztosítására a KIR-STAT rendszert használjuk, valamint tanügyigazgatási szoftvert (Taninform). A belső tartalomszolgáltatás fejlesztésre szorul. Csak tartalomközlésre szorítkozik, s csak a legszükségesebb információk érhetők el a diákok, a fenntartó és a szülők felé. Adatbiztonság

115 1. Vírusvédelem A munkaállomások és a szerverek vírusvédelme megoldott. 2. Az intézményben az alkalmazott rendszerek és a digitálisan kezelt adatok biztonsági besorolása még nem történt meg. 3. Biztonsági mentés az alábbi rendszerekről készül: Web. Jelentős adatvesztés nem történt az elmúlt öt évben. Kisebb vírusfertőzésektől eltekintve rendszereink megfelelően működnek. Pedagógiai érték 1. Az IKT kompetenciafejlesztés bekerült az intézmény pedagógiai programjába. Ebben rögzítésre került, miként épülnek be az IKT eszközök a különböző tantárgyak tanításába. A tanórai mérés- értékelés is új eszközökkel gazdagodik. Mindezek alkalmazására szintén a pedagógiai program az iránymutató. 2. A rendelkezésre álló pedagógiai kompetenciákat felmértük. A tantestület igénybe veszi a folyamat-tanácsadói szolgáltatást, és IKT-mentorálást is kértünk. 3. Képzések: A programba bevont pedagógusok mindegyike részt vett belső, külső továbbképzésen. A tantestület motivált a program bevezetésében, kész a szemléletváltásra.

SWOT elemzés – az érintett informatikai területek összevetésével Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az erősségeket (belső tényezőket, amelyek jól működnek), a gyengeségeket (belső tényezőket, amelyek rosszul vagy hiányosan működnek), a lehetőségeinket (külső tényezők, melyek erősségeink kihasználását segíthetik), illetve a veszélyeket (külső tényezők, amelyek kockázatot jelentenek).

Pozitív

Belső, befolyásolható

Külső, nem befolyásolható

Erősség

Lehetőség

 A hálózat jól strukturált, bővíthető.  A publikus, védett és privát szegmensek konfigurációja megfelelő.

 Kisebb kapacitás mellett és megfelelő biztonsággal vezeték nélküli megoldás is alkalmazható.

116  A technikai személyzet és a rendszergazda biztosítani tudja az eszközök (tartalmak) telepítését  Az óravázlatok, oktatási segédanyagok elérhetőek a belső hálózaton.  Az intézményi statisztikai adatok rendelkezésre állnak.  Jó vírusfigyelő rendszer került telepítésre a munkaállomásokra és a szerverre (szerverekre).  A tantestület motivált az IKT eszközök bevezetésében.

Gyengeség

Negatív

 A rendelkezésre álló sávszélesség nem elég az összes terem ellátásához.  A meglévő aktív hálózati eszközök kapacitása nem bővíthető tovább.  A meglévő interaktív táblák és projektorok alkatrészcseréje megoldatlan.  A meglévő IKT tartalmak nem fedik le a vállalt területeket. Nem minden pedagógus ismeri az eszközöket.  A diákok a feladatokat nem digitális formában kapják.  Nincsen iskolai szinten közösségi webes eszközök, pl. fórum.  Hiányzik az online IKT tartalom, és az online segítség lehetősége a tanórán kívüli tanulásnál.  A diákok behozott anyagai szintén, ezeket jobb lenne online feltölteni.  Mivel új folyamatokat vezetünk be, a tapasztalat hiánya miatt nehézségek adódhatnak, a testületnek szüksége van megfelelő támogatásra.

 Új IKT tartalmak megismerése  A pályázatok folyamatos figyelésével és az iskolai alapítvány éves felhasználható keretével az IKT eszközök folyamatosan pótolhatók, újdonságok beszerezhetők  Jól üzemelő közösségi portálok mintául szolgálhatnak a weblap átalakításához  Jó felügyeleti szoftverrel a látogatott weblapok közül a bizonytalan tartalmúak kiszűrhetők.  A pedagógiai program átalakulásával vonzóbbá válik az intézmény. Veszélyek  A finanszírozási források korlátozottak.  A hiányos információk miatt az intézmény jelentkezőket veszíthet.  A szülők nem férnek hozzá a gyermek elektronikus naplóbejegyzéseihez.  Folyamatosan jelennek meg az újabb adatbiztonságot veszélyeztető technológiák. A külső adatszerzés, a weblap feltörése jelentős kockázat lehet.  Az új munkaformákra történő átállás alatt a megszokott értékelés, feladatkiosztás elmaradása esetén negatív kritika a szülők részéről

A célok kitűzése és a hozzájuk tartozó alfeladatok meghatározása A célok kitűzésekor a fenti területeken figyelembe vettük átfogó célként a vállalt IKT alapú oktatás bevezetését, kiterjesztését. Minden informatikai átalakítás és fejlesztés ennek van alárendelve. Az intézmény pedagógiai programjából a vonatkozó értékek: 

minőségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára



„egész életen át tartó tanulás” készségének kialakítása



digitális írástudás: digitális kompetencia kialakítása



nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása



problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés



esélyegyenlőség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók számára



esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

1. Informatikai hálózat

117 Cél: Az informatikai hálózat alkalmas legyen a programhoz tartozó összes tanterem és érintett közösségi terület megfelelő minőségű kommunikációjának biztosítására. Ebbe beleértjük az összes szaktantermet és a közösségi tereket is. Az intézmény számára a sávszélesség megfelelő legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók használatához. Jelenlegi helyzet: Csak a szerverterület, az adminisztrációs terület és a számítástechnikai labor ellátása megfelelő. A közösségi területek gyengén lefedettek. A sávszélesség bővítendő (Közháló). Forrás: önerő, mely a fenntartó által biztosított költségvetési keret része Feladatok:  A megfelelő új és biztonságos hálózati topológia megtervezése a szükséges új aktív eszközökkel  Az új végpontok kiépítése  A sávszélesség bővítése esetlegesen új szolgáltató bevonásával 2. IKT eszközök Cél: A meglévő eszközpark megfelelő szintre bővítése, az IKT alapú oktatáshoz kívánatos tanórai környezet kialakítása a tervezett tantermekben. Tanulói laptopok alkalmazása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozások során. A tanórán kívüli önálló munkához az eszközök biztosítása iskolán belüli használatra, megfelelő felügyelet biztosítása mellett. A tantermekben annyi mobil munkaállomás biztosítása, amennyi mellett már csoportmunka végezhető. A tanári munkaállomás és az interaktív tábla felszerelése. Egyéb eszközök biztosítása kérésre: mikroszkóp, dokumentumkamera, digitális kamera, SNI eszközök. Jelenlegi helyzet: Csak a számítástechnikai laborok ellátása megfelelő. A további termek telepítése, az eszközpark kibővítése pótlandó. A kölcsönzési rendszer kialakításra vár. Forrás: nagyrészt pályázat (TIOP 1.1.1), kisebb részben önerő Feladatok:  A szükséges eszközök megtervezése a jelenlegi állapot és a becsült eszközszükséglet alapján; IKT használatot támogató eszközpark fejlesztése: pl. projektorok számának növelése  A tantermek felkészítése (hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok, tanári munkaállomás előkészítése), a terem berendezésének csoportmunkára is alkalmas átalakítása  Az új eszközök telepítése (interaktív tábla, projektor, tanári munkaállomás, szavazó rendszerek, egy-egy táblához csatlakoztatható dokumentumkamera és mikroszkóp, SNI eszközök)  Az új mobil tanulói munkaállomások telepítése, biztonságos tárolásának megszervezése, a kölcsönzési rend kialakítása  Mobil multimédiás készlet összeállítása (cél, hogy bármelyik tanteremben lehetőség legyen IKT támogatott órákat tartani, akár szintenként egy-egy szettel. Tartalma: projektor, laptop, hangfal)  A berendezések cserealkatrészeinek biztosítása – a megfelelő forrás megtalálása, illetve technikai támogatás biztosítása, folyamatos karbantartás

118 3. IKT tartalom Cél: A programban vállalt műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külső beszerzéssel, de építünk a belső innovációra is: mind tanári mind tanulói oldalról. A munkaközösségek mentori segítséggel feltérképezik a rendelkezésre álló anyagokat, s ütemezést készítenek a műveltségi területük minimális lefedésére, majd a tananyagbázis gazdagítására. A képzésben a gyorsabban változó kimeneti követelményekhez igazodó tananyagtartalom biztosítása, a régebbiek cseréje. Jelenlegi helyzet: A rendelkezésre álló digitális tartalmak hiányosak. Forrás: Pályázati lehetőségek; önerő a piaci beszerzésre, s javarészt ingyenes tartalom biztosítása Feladatok:  A használható „Jó gyakorlatok” felkutatása  A pedagógiai programmal összhangban levő tartalmak közös „adatbázisba” rögzítése, a szükséges beszerzések végrehajtása  A tartalmak használatához szükséges egyéb szoftverek telepítése  A testület által végzett „tartalomfejlesztés” szorgalmazása  Helyi digitális tananyagtár felállítása, tartalmának folyamatos bővítése, fejlesztése.  A szoftverek karbantartása, frissítése szükség esetén  A nyílt forrású (ingyenes) szoftverek részarányának növelése. 4. Belső tartalomszolgáltatás Cél: Tananyagok, segédanyagok, tesztek megjelenítése a tartalomszolgáltató szerveren. Az intézmény webhelyének fejlesztése, közösségi funkciókkal történő kiegészítése. A fenntartó és a szülők felé a szükséges online információk biztosítása. A diákok tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. A tartalomszolgáltatás alakuljon át: legyen virtuális közösségi tér az esélyegyenlőség

biztosításával.

Valamely

tartalomfejlesztő

keretrendszer

(pl.

yoomla)

alkalmazása. A keretrendszer lehetővé teszi, hogy egy munkacsoport tagjai (pl.: intézményvezetés, pedagógusok, tanulók, könyvtáros…) tartsák naprakészen a honlapot. Iskolai adminisztráció egységesítése és hatékonyabb alkalmazása. A személyes és közérdekű adatok, információk elérhetővé tétele az intézmény honlapján. Jelenlegi helyzet: Az intézmény webhelye csak minimális mértékben felel meg az elvárásoknak. Forrás: önerő a webhely átalakítására, szükség esetén ingyenesen elérhető külső portálokon az „iskolai tér” létrehozható. Munkacsoport a tantestület, a tanulók bevonásával. Feladatok:  Az ismeretek feldolgozását, elsajátítását segítő digitális tananyagok, segédanyagok: szimulációk, prezentációk, képek, animációk, ábrák, linkek, tesztek, feladatok megjelenítése az intézményi honlapon, illetve a intézmény helyi hálózatán.  A közösségi portál megtervezése  Elektronikus

osztálynapló

bevezetése.

(pl.:

Taninform);

A

tanulók

osztályzatainak,

hiányzásainak nyomon követésének lehetővé tétele a szülők és a tanulók részére, az iskolai honlapon keresztül.  A portál fokozatos kialakítása, a megfelelő felhasználói profilokkal ( fenntartó, szülő, diák)

119  A portál folyamatos karbantartása, aktualitásának biztosítása, a közösségi funkciók moderálása;  Online IKT tartalomszolgáltatás kiépítése; Tartalomszerkesztő keretrendszer bevezetése;  Tartalomszerkesztő munkacsoport megalakítása;  A munkacsoport tagjainak betanítása a honlap tartalmának aktualizálására.  Online segítség biztosítása az IKT tartalmak mellé  A tartalmak esetleges átalakítása SNI szempontból 5. Adatbiztonság Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési időszakban. Az intézményi adatokról készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külső támadás ne veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Jelenlegi helyzet: A rendszerek vírusvédelme biztosított, de az esetleges támadások esetén a teendők nem rögzítettek. Az adatkezelés és mentés nem szabályozott. Forrás: önerő Feladatok: Az eszközök, rendszerek és adatok biztonsági osztályokba sorolása. Szükség esetén a védett hálózati szegmensbe helyezése, az intézmény belső adatainak elkülönítése a diákok és tanárok felhasználói tárhelyétől  A digitális adatkezelés szabályozása, a biztonsági teendők rögzítése, beleértve a biztonsági mentés kérdését is, illetve a biztonsági frissítések ütemezését  Rendszeres biztonsági auditok szervezése  A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szűrésének kiterjesztése az új munkaállomásokon is  Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak 6. Pedagógiai érték Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése: változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelő Web 2-es közösségi terek munkájába. A pedagógiai munka értékelési szempontjai bővüljenek a pedagógusok IKT használati aktivitásának mérésével és értékelésével. Jelenlegi helyzet: A tantestület motivált a bevezetésben, de tapasztalatszerzésre, támogatásra, s maga is tanulásra szorul. Forrás: pályázat: TÁMOP 3.1.4 és önerő Feladatok:  IKT-metria mérőeszköz alkalmazása a pedagógusok IKT-használati státuszának megállapítására a következő területeken: 

A pedagógus otthoni IKT-hozzáférése.



A pedagógus iskolai IKT-hozzáférése.

120 

A pedagógus IKT-kompetenciája.



A pedagógus IKT-használati aktivitása.



A pedagógus IKT-használati attitűdje.

 A szükséges tanfolyamok megszervezése; Egy csoportmunkát támogató szoftver elsajátítása és mindennapi alkalmazása (pl. Google Dokumentumok vagy Ning alkalamzás)  Mintatanmenetek készítése, „óravázlat-fórum” indítása munkaközösségi szinten  Óralátogatások biztosítása a saját intézményen belül. Az IKT-használat, mint megfigyelési szempont az óralátogatások során.  Rendszeres megbeszélések szervezése a mentor bevonásával, ahol megbeszélhetik az aktuális tapasztalatokat – szintén a rokon műveltségi területek összevonásával  Az SNI feladatok feltérképezése. A tanmenetek, óravázlatok kiegészítése  Folyamatos visszajelzés és önértékelés biztosítása a pedagógusok számára  IKT-használati aktivitás figyelembevétele a pedagógus munkájának értékelése során.  Az

informatikai

készségek

meglétének

figyelembe

vétele

az

állásra

jelentkezők

szelektálásánál, a kollégák kiválasztásánál.  A diákok visszajelzéseinek értékelése  Jelen informatikai stratégia folyamatos felülvizsgálata a megvalósult elemek és visszajelzések alapján

121

3. sz. melléklet: Szakmai alapdokumentum

122

123