A Győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskola pedagógiai programja

A Győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskola pedagógiai programja

2013.

1

„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak a lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

3

I. Az iskola nevelési programja 1.1. Pedagógiai alapelvek:

5 5

Cél: Önmagához képest a tanuló minden készségét, képességét fejlessze ki! A siker legyen az öröm forrása! A tanuló legyen elégedett önmagával. 9 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13 1.5. Egészségnevelési program- Környezetnevelési program (egészségfejlesztési feladatok, egészség- és környezetnevelési elvek, elsősegélynyújtás) 15 1.3.1. Az iskola feladata: 15 Segítő kapcsolatok 16 Állapotfelmérés 16 Iskolai egészségnevelő program 16 Céljaink 17 Az egészségnevelési feladatok, tevékenységek 17 1.6.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 24 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 27 1.8.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 27 1.8.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 28 1.9.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 28 1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel. 29 Az osztályba, csoportba sorolás rendje 33 1.1.A képzés szakaszai 34 Képzési irányok 34 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 35 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 36 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 37 2.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 39 2.5. Mindennapos testnevelés 40 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 43 Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező egyéb foglalkozások indításának elvei, feltételei 43 Az értékelés célja

43

Alapelvető követelmények

44

Az értékelés legyen:

44

1. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 44 A tanulási folyamat

44

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell

50

Késésekkel kapcsolatos eljárás

51

Eljárás ellenőrző hiány esetén:

51

2.13. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 2.15. Az osztályba, csoportba sorolás rendje Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények

67 68 72 72 77 77 127 185 186 188 190 192 3

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek Követelmények Ismeretek Követelmények 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség Témazáró és összefoglalás, egyéb számonkérés,

193 195 196 197 198 204 205 205 206 207 207 208 209 209 209 209 210 211 212 212 212 213 213 215 215 241 241 241 241 241 241

5–6. évfolyam

241

5. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén

242 242 249 251 254 255

6. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén Összefüggések, függvények, sorozatok

256 256 258 263 264 268 269 270

5–6. évfolyam: a fejlesztés kerettanterv szerinti várt eredményei Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések, függvények, sorozatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények

272 272 274 280 281

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek/fejlesztési követelmények

283 298 300 301 301 303 305 307 314

4

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények

315 315 316 318 322 323 323 324 325 329 330 331 332 333 334 335 339 369 371 374 380 383 387 390

I. Az iskola nevelési programja 1.1. Pedagógiai alapelvek: Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: 1. Minden gyermeknek biztosítjuk a neki megfelelő oktatást-, nevelést (egyéni képességfejlesztés) és az egyéni bánásmódot. 2. A tanulóközösségünk összetételét figyelembe véve iskolánk a felzárkóztatást és a tehetséges tanulók gondozásának alapelvét is követi.

5

3. A tantárgyi tudás megszerzése, a kommunikációs készség fejlesztése életszerű, élet közeli ismereteken keresztül történik. Célunk a tanulók kompetenciának fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében. 4. Tevékenységközpontúság - problémaközpontúság-felfedező tanítási-tanulási gyakorlat. A tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. 5. Módszertani sokszínűség- változatos munkaformák alkalmazása- koordináló, segítő, támogató tanári attitűd 6. Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Használható, eszközszintű tudás elsajátítása. 7. Saját egyéni hatékony tanulási módszerek kialakítása, a terhelhetőség növelése, az ismeretek használatának gyorsítása. A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása. 8. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. 9. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel és egymással szembeni tolerancia (multikulturalizmus). 10. A demokratikus magatartásformák kialakítása. 11. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. Digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése- tanórán és tanórán kívül. 12. Az egészséges életmód, egészségvédelem ismeretének, technikájának elsajátítása, minden lehetséges tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson, szakkörön. 13. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlás. Lsd. környezeti nevelési program. 14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, az életkornak megfelelő fogyasztói kultúra, az öntudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a helyi tantervekben illetve az egyes tantárgyakban.

1.2 Az iskola alapvető célja, funkciója A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően pedagógiai programunk és helyi tantervünk tanulóközpontú. A személyiségfejlesztést egyensúlyba helyezzük azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, értékekkel, amelyek az új évezred pedagógiai kihívásaira választ adnak. Pedagógiai programunk így a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési, és az évfolyamonkénti részletes követelményekhez igazodó, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott tanulói tevékenységet helyezi előtérbe. A cél-, feladat-, követelmény- és tevékenységrendszer két szakaszokra oszlik: 1-4. évfolyam alsó, ill. 5-8. évfolyam felső Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésére, kiépítjük ennek pedagógiai rendszerét a 20/2012EMMI rendelet171§, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D § (4) és 39/E § (4) bekezdése szerint. 6

Az iskola célja -

-

Az iskolában lépő gyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerést, a megértést, a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonyság kialakítása a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítás tartalmas feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Az első szakasz feladata a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre építve, motiválva fejleszteni a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, előmozdítani érzelemvilágának gazdagodását. Minták adása az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Szociális-kulturális környezet, eltérő ütemű érésből adódó hátrányok csökkentése. Szűkebb és tágabb környezet erkölcsi értékeinek tudatosítása, a humánus magatartásminták, szokások megerősítése. Jellemformálás, a személyiségérés elősegítése. A pedagógus munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.

Az iskola legfontosabb feladatai 1) Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása az alsós szakaszban, alapozás ismeretek megszilárdítása, fejlesztés, felkészítés a középiskolára a felsős szakaszban. A tanulás megfelelő tempójának kialakítása. A fejlesztési szükségletekhez igazodó bánásmód, tanítási, tanulási stratégia, a helyi, területi, országos, globális elvárásokhoz való közelítés. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális késségek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével. Tudják kezelni a konfliktusokat, kerüljön előtérbe az írásbeliség, számítógépes érintkezés, a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. 2) Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási- számolási problémák gyors felismerése és kezelése, amelyet a 2. szakaszban is feltétlenül folytatni kell. 3) Értékközvetítés Az értékek 5 csoportját határozhatjuk meg a megfelelő embertípus és állampolgári eszménykép kialakításához: a.) A biológiai lét értékei: az élet tisztelete, az egészség értéke b.) Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önművelés c.) A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia d.) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség e.) A humanizált társadalom- és világkép értékei: hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok 7

tiszteletben tartása, a hazai és emberi kultúra értékei, környezetvédelem. A tanulói “énkép” kialakításának eszközei – az alapvető erkölcsi, etikai és vallási értékek közvetítése. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre. 4) Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés) Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelmény-központú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit alkotják az ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási, szóbeli- írásbeli- képi kifejező, az idő- és térbeli tájékozódási képesség, jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme – az ismeretek átadásán túl – a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) és az önképzés (tehetséggondozás) segítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével, illetve a nemzedéki és kortári kapcsolatok megerősítésével, elemi, állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. Az érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosításával, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, praktikus tudás nyújtásával. 5) A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információ értelmezése és feldolgozása. Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelentik. Ezért szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése. Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. 6) Egészséges életmódra, családi életre nevelés Fontos feladatunk az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egy-egy tantárgy (biológia, testnevelés) keretében történik, hanem beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. A gyermeki test és lélek harmonikus fejlesztése a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra megalapozásával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével az ezt elősegítő szokások kialakításával az érzelmi élet és intelligencia gazdagításával, mélyítésével, az önismeret fejlesztésével és alakításával, a társas kapcsolatok igényének erősítésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, a tudatosság szerepének bemutatásával. 7) Környezeti (környezetvédelmi) nevelés A szűkebb környezet megóvásának készség szintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, óvják és ápolják környezetüket. 8) Pályaorientáció Az 1-8. osztályos általános iskolai oktatás- nevelésünknek olyan felkészítést kell biztosítania, hogy tanulóink a 8. évfolyam elvégzése után képessé váljanak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére, az önképzésre, szakképzésre vagy más iskolatípusban történő tanulásra.

8

9) Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások eddigi iskolai szintjének folytatását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az ügyelet, tanulószoba, tanulószoba, buszügyelet és diákétkeztetés biztosítása.

1.3. A pedagógiai alapelvek részletezése: eszközök, eljárások 1. alapelv Cél: Önmagához képest a tanuló minden készségét, képességét fejlessze ki! A siker legyen az öröm forrása! A tanuló legyen elégedett önmagával. Feladat: A tanulók minden irányú megismerése: - első osztályban a DIFFER felmérés elvégzése a kiszűrt tanulóknál, a tanító belátása szerint másokkal is elvégezhető október-november hónapban. - családlátogatás, vagy családdal való közös egyeztetés, - esetmegbeszélések, IPR keretében a szülői értekezletek előtt, - minden év elején családsegítőkkel, közös helyzetelemzés. - 5. osztályban szociometriai bemeneti vizsgálat, - Osztályonkénti szociometriai elemzések. - „Miben vagyok jó” meghatározása. - Életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás Osztályokban tehetséggondozás, felzárkóztatás megszervezése: - A személyi és tárgyi feltételek biztosítása a felzárkóztató illetve a tehetséggondozó foglalkozások megszervezéséhez, a versenyeken való indításhoz. Eljárás: - A megfigyelés módjai: - tanórai - tanórán kívüli megfigyelés - környezettanulmány-családlátogatás - szükség szerint szakember kérése. Differenciált foglalkoztatás (órai). Kiscsoportos foglalkozás. (tanórán kívüli 1-3 fő), egyéni foglakozás (1-4.o.), tehetséggondozás Az eljárás eszközei: Kisiskolásoknál: családrajz, felmérés, szituációs játék, családlátogatások végzése. Tanórai munka, szakkörök, tanulmányi versenyek, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, DÖK-munka. 2. alapelv

9

Cél: Mindenkit a saját képességeinek megfelelően kell eljuttatni teljesítőképessége, szellemi képességei csúcsára, a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarokkal, magatartási problémákkal küszködő tanulókat szakemberekhez kell irányítani. Feladat: Az osztályokban személyre szabott feladatokkal, differenciálással, integráltan kell a fent megjelölt célt elérni, gyógypedagógusok, logopédus és fejlesztőpedagógusaink segítségével kell a rászoruló gyerekek fejlesztését megoldani. SNI, valamint HHH tanulók esetében az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet biztosítása. Az inkluzív pedagógiai kultúra működésének biztosítása. Eljárás:- IPR módszertannal oktatott tanórák, választható foglalkozások, szakkörök, sportversenyek, DÖK- összejövetelek a megfigyelés módszerével, -

tehetséggondozó foglalkozások, versenyeken való megmérettetések,

-

részképesség zavarokkal küzdők kiszűrése, speciális foglalkozások a fent megjelölt szakemberek irányításával.

Eszközök: IPR eszközrendszer, rajzok, szóbeli, írásbeli beszámolók, szituációs játékok, műsorokban való szereplés lehetősége, versenyeken való részvétel 3. alapelv Cél: Felkészítés a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra. Annak tudatosítása, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték. Alapképességek fejlesztése az élethossziglan tartó tanulás érdekében. Feladat: Az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Felkészíteni a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre. Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése, szituációs játékok, helyzetek gyakorlása, elemzése. Közösségi színtereken való szereplés, bemutatkozás, illemtan, viselkedéskultúra elsajátítása. Tanulás tanulása, változások szükségességnek felismerése. Eljárás: Szövegértés, szövegalkotás pontos mérése, elemzése, részképességek fejlesztése 1-4. oban. Beszélgető körök, meseolvasás, dramatikus játékok, stb. Felsőben a beszédhelyzet pontos felismerése mellett rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához. Felső osztályokban a szövegértés, szövegalkotás gyakorlása minden tantárgy keretében. A szóhasználat, az intonáció, a gesztusok megfelelő, együttes alkalmazása. A tömegkommunikáció, a film, a színház műfajaiban kommunikációelemzés. Eszközök: 1-4.o tanórái, 7-8. osztály tanórái, különös tekintettel az anyanyelvi órákra. Szereplések műsorokban, szakköri bemutatókon, versenyeken való részvétel, tanulószobas foglalkozások, DÖK ülések, viták, fórumok, vetélkedők, iskolán kívüli egyéb tevékenységek. 4. alapelv Cél: Tevékenységközpontúság-problémaközpontúság- felfedeztető tanítási- tanulási gyakorlat Feladat: Előtérbe kerüljön a mindennapi életen keresztüli problémamegoldás- kifejezetten ügyelve a térségünk jellemezőire. Tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba. A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása. Fejlesztő értékelés alkalmazása. Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása. Az oktatásban kialakult és jól bevált módszerek számbavétele, felsorakoztatása, összegyűjtése, megbeszélése, elemzése. Eljárás: tanórák adta lehetőségek, tanórán kívüli foglalkozások.

10

Eszközök: szituációs feladatok, gyakorlatok, életből ellesett problémák, modellek, interaktív tananyagok, könyvtársarok, informatika terem, füvészkert 5. alapelv Cél: Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása- koordináló, támogató tanári attitűd Feladat: A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása. Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése. A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése Eljárás: Kooptechnika, drámapedagógia, páros munka, projektmódszer, múzeumpedagógia, könyvtár pedagógia stb. alkalmazása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. Belső továbbképzések, műhelymunka, hospitálás. Eszközök: taneszközök, segédanyagok, digitális anyagok, digitális eszközök, sajtó, könyv, stb. 6. alapelv Cél: Az ismeretanyag megszerzése, megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Használható, eszközszintű tudás elsajátítása. A tanuló a tanórán sajátítsa el a műveltségterületnek megfelelő eszközrendszerek használatát, értse meg az egyes tantárgyak ismeretanyagát. Kapjon megfelelő lehetőséget és színteret a gyakorlásra, önálló alkalmazásra. Igényként jelentkezzen a többlettudás vágya, legyen lehetősége az igényeknek megfelelően az önálló ismeretszerzésre. Feladat: A tanórák adta lehetőségek kihasználása, tanulói tevékenységre alapuló ismeretszerzés, a tanulók önálló, felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Eljárás: Egyéni és csoportmunka, differenciálás, tehetséggondozás, szakkör, Eszköz: tanórák, választható foglakozások, tanulószobai foglalkozások, tanulószoba, könyvtár, Internet hozzáférés, egyéb ismerethordozók. 7. alapelv Cél: Ismerd meg Önmagad! Az egyén a közösség része, mindenki más-más egyéniség, másként tanul, másként terhelhető, a másság elfogadása és elfogadtatása ezen a téren is. Feladat: Reális énkép, önismeret kialakítása. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása: páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok. Felelősségvállalás megalapozása. Másság megismerése elfogadása. Tanulási módszerek megismertetése, humán ill. reáltantárgyak tanulásának különbözőségei, egyéni teljesítések alapján ön és társértékelés, a tudás értékelése. Eljárás: szociometriai mérések, diagnosztikus mérések. Tanórai megfigyelések, kísérletek, beszélgetések, interjúk, differenciált, megfelelő követelményekre épülő felmérések, értő olvasás, célszerű rögzítési módszerek kialakítása: pl. vázlatírás, jegyzetelés Eszköz: Tanórák, közös programok családok bevonásával, a szűkebb környezet feltérképezése, kérdőív felmérések, elemzések ünnepélyeken való szereplés, versenyeken való indulás, DÖK-ös és közéleti szerepvállalás, Internet, könyvtár, egyéb médiumok.

11

8. alapelv Cél: Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Feladat: Azon ismeretek elsajátítatása és gyakorlása (egyéni és közösségi tevékenységek), amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg szűkebb környezetüket, történelmi emlékeinket. Eljárás: Tanórák – elméleti ismeretek, túrák, vetélkedők, ünnepélyek, rendezvények, kirándulások – gyakorlati ismeretek. Eszközök: természetismeret, földrajz, biológia, történelem, állampolgári ismeretek, magyar órák és az összes tanóra, választható foglalkozás, szakkör, előkészítő, tanulószoba, kirándulások, országjárás, táborok, túrák, műveltségi vetélkedők, színház- és mozi látogatások, múzeumlátogatás, koncert, hangverseny, társadalmi ünnepélyek, egyéb rendezvények. 9. alapelv Cél: A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Feladat: 2004. május 1-e óta az EU polgáraiként törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Szerezzenek személyes tapasztalatokat e téren levelezéssel, látogatással, kirándulásokkal, közvetlen vagy közvetett módon. Eljárás: Információgyűjtés, tanórai, választható foglalkozás alapján tapasztalatszerzés, tanulás, megfigyelés. Eszközök: Tanórák – kiemelten a történelem, külpolitikai műsorok, Híradó, Internet, vetélkedők, prospektusok, könyvek, újságok, cserelátogatások(Határtalanul pályázat). 10. alapelv Cél: A jogok és kötelességek ismerete az általános iskolai tanulmányok során. Tisztelettudó magatartás kialakítása, a demokrácia érvényesítése az iskolai élet minden mozzanatában. Feladat: Legyen tisztában a házirend, az SZMSZ, a DÖK diákéletre vonatkozó pontjaival. Tudja ezzel kapcsolatban gyakorolni jogait, de ismerje kötelezettségeit is. Tudjon tisztelettudóan kérni, vitatkozni, véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni. Tanuljon meg érvelni, véleményét alátámasztani, mások véleményét meghallgatni, alkalmazkodni. Eljárások: A demokratizmus gyakoroltatása hétköznapjainkban, szabályzatok, törvények, jogok, kötelességek, elmélet és gyakorlat összefonódása. Eszközök: DÖK ülések, DÖK napok, jogok, kötelességek a házirendben, tanulószobas munka, ebédelés, feladatvállalás, ügyeleti feladatok, felelősségrendszer működtetése kompetenciamérésre felkészítő foglalkozások ( elmélet és gyakorlat összhangja). 11. alapelv Cél: Igazodjon el a tanuló az információk sokféleségében! Tudjon információt különféle formában kifejezni, értelmezni. Legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni. Feladat: A verbális, vizuális, audiovizuális, informatikai információk sokszínűségének, különbözőségének észrevétele. A vizuális jelenségek megértése, a saját gondolatok közérthető 12

megjelenítése, az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás alapjainak kialakítása. Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből: hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetések. Eljárás: Tanórai, tanórán kívüli differenciált foglalkoztatás, tehetséggondozás. Eszközök: Számítógépek, könyvtári informatika, az információ kezelés technikai oldala, a tömegkommunikáció (média óra) rajzóra, Internet használat, felkészítés rajz versenyre, rajz pályázatra, részvételi a tantárgyi számítógépes versenyeken, közös színház vagy mozi látogatás. 12. alapelv Egészségnevelés. (lsd. külön) 13. alapelv Környezeti nevelési program (lsd. külön)

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. Ezek közé tartoznak - az erkölcsi ismeretek, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A iskolánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Ez akkor lehet eredményes, ha teret engedünk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; mindez fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Nevelésünk pedagógiai munkájának középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a 13

személyes méltóság. A kompetenciaterületekhez tartozó legfontosabb készség és képességkomponensek olyan személyiségfejlesztő feladatokat jelölnek ki, melyek az egész pedagógiai folyamat tevékenységét áthatják: - Igény kialakítása az igényes anyanyelvű kommunikációra pozitív kommunikációs attitűd kialakítása, mely magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Célunk, hogy diákjaink iskolánkban mind az iskola dolgozóival, mind egymással szívesen és bátran kommunikáljanak. Így lehet csak fejleszteni, javítani kommunikációs képességeiket. - A kulturális sokféleség megismertetése tiszteletben tartása, és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése. Célunk hogy diákjaink egymást és önmagukat is alaposan ismerjék, így érhető el a másik elfogadása, tisztelete. A diákoknál a másság elfogadását, megértését csak úgy érhetjük el, ha őszintén feltárjuk és közösen kielemezzük, megbeszéljük a problémákat: pl. az eltérő szokásokat, viselkedési formákat, stb. - Az igazság keresése, az igazság tiszteletének alapvető normaként való elfogadása, a dolgok logikus okának feltárása. Célunk, hogy diákjaink bátran kiálljanak vélt, vagy valós igazukért, azt meg tudják logikus érvekkel védeni, de el tudják fogadni a logikus ellenérveket is. Vitázó, vitatkozni tudó diákok nevelése a cél, akik elismerik a másik igazát, önkritikusak, értéknek tartják a becsületet, elvetendőnek a hazugságot. - A személyt körülvevő világ kritikus és kíváncsi vizsgálata. Tisztázása annak, hogyan hat személyünk családunkra, közösségünkre, környezetünkre, s azok hogyan hatnak saját személyiségünkre. Célunk, hogy diákjaink megértsék saját szerepük fontosságát családjukban, osztályukban, iskolájukban, településükön, országukban. Igyekeznünk kell felfedeztetnünk velük, hogy pozitív törekvéssel milyen fontos építőköveik lesznek társadalmunknak. El kell érnünk, hogy megfelelő kritikával illessék környezetüket, azt bátran felvállalják, de egyben pozítiv mintát is mutassanak, hiszen a legjobb nevelőerő, egy példamutató, és arra figyelmeztető diáktárs. - Az információkezelés megismerése, a személyiség, mint megbízható információforrás és mint kritikus információ felvevő szerepe. A média személyiség-és községalakító szerepének tisztázása. Fel kell hívni figyelmüket, hogy milyen erők, milyen céllal igyekeznek befolyásolni társadalmi csoportokat, korosztályokat. A „miért”-re keresendő válasz sokoldalúságát kell feltárnunk diákjaink előtt úgy, hogy lehetőleg saját maguk jussanak el a véleményalkotásig. - A tanulás fontosságának megismerése, hatása a személyiségre, az életen át tartó tanulás fontossága. A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. Célunk olyan minták felmutatása, melyekből egyértelműen kiderül a tanulás, az önfejlesztés nélkülözhetetlensége. - Demokratikus magatartás kialakítása a mindennapi életben, aktív közösségi életre nevelés. Egyén és közösség egymásra hatásának, egymásrautaltságának tisztázása. Önző világunkban erősíteni a közösségi lét fontosságát. Rávilágítani arra, hogy csak akkor illik közösséget, közösségi eredményeket kritizálni, ha mi magunk is aktív részese vagyunk a közösség működésének. A demokrácia a kötelességtudaton keresztül tud csak kiteljesedni és nem a követeléseken keresztül. - Kreatív és az innovatív személyiségjegyek összegyűjtése. Célunk minden diákunknál a pozitív jegyek feltárása, a pozitív értékelés. Ösztönözzük az új utak keresését, támogatjuk tehetségeinket. - Új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. Célunk olyan munka- és módszerszervezési eljárások használata, mely nemcsak a tanulást segíti elő, hanem közösségépítő szerepe is van. -A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazásapáros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok. Célunk az élményszerű tanulás, az együttműködés erősítésén keresztül a másik természetes elfogadása. - Felelősségvállalás megalapozása. Alapvető elvárás, hogy diákjaink vállalják becsülettel hibáikat, hibás döntéseiket, cselekedeteiket. -Céltudatos tevékenységjegyek megismertetése: mint pl. a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, 14

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Célunk olyan a mindennapi életből vett feladatok diáknyelvre fordítása, mely előrevetíti számukra a felnőtt élet döntéseinek, tevékenységeinek, problémáinak sokoldalússágát, a problémák sikeres megoldásának örömét. Törekedni kell a tanulók, mint személyiségek, dinamikus jelenségek sokoldalú megismerésére. Családlátogatások, szülők iskolába való látogatásán keresztül diákjaink környezeti jegyeinek feltérképezése. eltérő helyzetekben a viselkedésjegyek módosulásának megfigyelése, okainak feltárása.

1.5. Egészségnevelési programKörnyezetnevelési program (egészségfejlesztési feladatok, egészség- és környezetnevelési elvek, elsősegélynyújtás) Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig tejed. 1.3.1. Az iskola feladata: -

az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása (pl. szűrővizsgálatokon való részvétel) megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség; ezek megóvására megoldási alternatívák ajánlása, a megfelelő egészségvédő magatartásra tanítás motiválni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segíteni őket az egészséges életmód kialakításában minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják ismeretnyújtás a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, megtanítani a tanulókat arra, hogy felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életmódot kialakítani a káros szokások (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelés fontos a pedagógusok és az iskolai dolgozók példamutatása

15

A tanulók többsége fizikális, mentális és egészségi állapota életkorának megfelelő, betegségtől mentes. De vannak az egészségkárosító szokásokat kipróbáló, a személyi higiénével kevésbé törődő, helytelenül táplálkozó, keveset alvó, valamint gyenge fizikumú gyerekeink is. A közeljövőben az alábbi jelenségekre is fel kell készülnünk: - a serdülőkori hirtelen növekedést nem követi az izomzat fejlődése - a helytelen táplálkozás serdülőkori elhízáshoz vezet - a szájhigiénia hiánya szuvas fogakat okoz - egyre több a hanyag testtartású, gerincferdüléses gyerek - a modern technika (tv, videó, számítógép) látásromlást okoz - növekszik az allergiás betegségben szenvedők száma - rizikómagatartás (drogok) - serdülőkori szexualitás Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők - PSZK - Családsegítő Szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Vasvári sportegyesületek - Iskolaorvos - Védőnő Intézményen belüli segítők o Fejlesztő pedagógusok o Osztályfőnökök o Gyógypedagógusok o Logopédus Állapotfelmérés Iskolaorvosi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő elvégzi a kötelező szűrővizsgálatokat, az eredményeket rögzítik Baleset megelőzés: tanév elején minden osztályfőnök ismerteti az iskolában érvényes balesetvédelmi előírásokat Munkavédelem: a pedagógusok minden évben kötelező orvosi ellenőrzésen vesznek részt Személyi tisztaság és egészséges öltözködés: alsó tagozaton a környezetismeret órán, felső tagozaton az osztályfőnöki, biológia órán és egészségtan modul keretében foglalkozunk vele Iskolai egészségnevelő program Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: - egészséges táplálkozás - egészségtudatos testápolási szokások - rendszeres testmozgás - lelki egészség, harmonikus életvitel - függőségre vezető szokások (internet- játék, cigaretta, alkohol, drog) kerülése - emberi kapcsolatok ápolása - konfliktuskezelő magatartásforma kialakítása - átgondolt szexuális felvilágosítás - családi életre nevelés - szándékos és véletlen balesetek kerülése Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik: - iskolai és iskolán kívüli nevelés - megelőzés 16

- pozitív énkép kialakítása - egészséges életstílus-modell megteremtése - hatékony kommunikáció - az „élni tudás” elvének érvényesítése - konfliktuskezelési ismeretek megléte - felnőttek példamutatása Az egészségfejlesztés szinterei: - tanórákon (környezetismeret, biológia, testnevelés, egészségtan, osztályfőnöki órák) - iskolai jeles napokon (vetélkedők, versenyek, iskolanap, sportnap stb.) - önfejlesztő tréningek alkalmával - kiscsoportos megbeszéléseken - sportkör, szakkör, tömegsport - projektoktatás keretében - egyéb lehetőségek (előadás, vetítés) keretei között - iskolán kívüli szinterek: táborok, uszoda, Céljaink Éves célok: - a gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték. - legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénia, egészséges étrend, mozgás szükségessége) - A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása - Úszás alapjainak elsajátítása a 3,4. osztályban - Szűkebb és tágabb környezetünk megismerése különböző mozgásformák (gyalogtúra, kerékpártúra) segítségével - az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismertetése, drogprevenció - legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben - felkészítés a konfliktuskezelésre Középtávú célok: - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék - tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, felismerjék az egészségkárosító tényezőket - legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok szervezetre gyakorolt károsító hatásaival - ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit, a segítő intézményeket, szervezeteket - alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem egészséges embertársaik iránt Hosszú távú célok: - testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek önmagukkal és a környezetükkel - diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az „ép testben ép lélek” elv - egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék felnevelése - az egészségre ártalmas hatások és anyagok nagymértékű visszaszorítása, egészséges környezet kialakítása Az egészségnevelési feladatok, tevékenységek Egészséges napirend Szünetekben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet. Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. Javasolt alsó tagozatban tanórákon a rövid torna alkalmazása. 17

A tízórai szünet rendjének betartása – Ebédeltetés a meghatározott rendben Iskolatej program, iskolagyümölcs program Ebéd után a tanulószobas tanulók levegőn irányított mozgásos tevékenysége A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak Törekedjünk a váltócipő bevezetésére Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására Egészséges környezet - Az egészséget támogató környezet kialakítása (lásd: Környezetnevelési program) - Iskolazöldítési program - Hulladékgyűjtés - Az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés - Előadások szervezése - Drogprevenció - információgyűjtés - osztályfőnöki órák (lehetőség esetén külsős szakember felkérése)

Erdei iskolai program Célja: A természettel, a környezettel való személyes kontaktus kialakításának élménye, a tanulás érzéki-megismerő oldalának dominánssá válása. Az adott környezetnek, mint tananyagnak a felhasználása. A tananyaggá szerkesztett kész ismeret átadása helyébe, a valóság értékeivel és problémáival való személyes élményű találkozás, a cselekvő felfedező magatartás. A környezetismeret tantárgy mellett a többi tantárgy projektszerűen kapcsolódjon a környezethez. A program a tanulók aktív megismerő tevékenységét által valósuljon meg. A tanulók érdeklődésének felkeltése mellett a személyiség és közösségfejlesztő hatás elérése (mint pl. egymás mellett élés szabályai, alkalmazkodás, munkamegosztás, rendre nevelés, szabálykövetés stb.). Célcsoport Mindenkori 4.osztály egésze Időpontja Minden tanítási év májusa, lehetőleg május első hete, amit az időjárás, esetleg egyéb halaszthatatlan iskolai program, vagy előre nem látható rendkívüli esemény módosíthat a hónapon belül. Lehetőleg szerda, csütörtök, péntek, mely indokolt esetben módosítható. Az adott napon belüli időbeosztás az adott program függvénye, általánosan a foglalkozások 9.00-17.00 között zajlanak. Készségek és tevékenységek Készségek fejlesztése:

Alkalmazott tevékenységek: et és környezetvédelmi tevékenységek,

18

Helyszín Elsődlegesen a környék erdei iskolái, mint pl. a nagymákfai, vagy az oszkói, előfordulhat kitekintés távolabbi helyszínekre is. Finanszírozás Pedagógiai Program pluszköltségének megjelenítve, tankerületi döntés értelmében és függvényében. Finanszírozás hiányában az iskola szociális összetételére tekintettel a program nem kerül meghirdetésre önköltséges alapon. Személyi feltételek a. A mindenkori 4-es osztályfőnök, ill. az őt helyettesítő, vagy rendkívüli esetben igazgatói döntés alapján megbízott pedagógus, aki munkaidejét a meghatározott helyen a program megvalósítása céljából végzi. Munkaideje a foglalkozások megtartásából, valamint felügyeletből áll. b. Az osztályfőnök az igazgató engedélyével igénybe vehet ingyenes szülői, vagy egyéb segítőt. Technikai feltételek c. Részben az erdei iskola biztosítja, mint szolgáltatást, részben az iskola saját eszközeiből biztosítja. Étkezés, utazás d. Lehetőség szerint igénybe venni az iskolai étkezési normatívából a diákok részére jutó összeget e. Szülői felajánlásból kiegészítő étkezés biztosítása. f. Volántól vagy vállalkozótól rendelt külön busszal Keretprogram 1.nap Az erdő életközösségei növények (pl. növényelemzés, fák felismerése állatok (állatelemzés táplálkozási kapcsolatok tanösvény tábláinak értelmezése kerületmérések, területszámítások gyermekdalok (pl. Erdő, erdő, Mély erdőn ibolyavirág), népi mondókák (pl. Gólya, gólya gilice, Odakünn az erdő) népi játékok (pl. számháború, bigézés, kötélmászás, fáramászás, lajhár 2. nap A mező életközösségei A mező állatvilága (pl. állatelemzés, védett állatok) A mező növényvilága (pl. növényelemzés, védett növények) Táplálkozási kapcsolatok Gyomnövények, gyógynövények Kerület, területszámítás, tömegmérés, becslés, űrmértékszámítás Búzaszemtől a kenyérig koszorúfonás, növénypréselés, növények ábrázolása Nép dalok: pl. Leveles a május, Tavaszi szél vizet áraszt 19

-

Kinti játékok: pl. tollas, frizbi, célba dobó, akadálypálya, mocsárjárás, gurulás dombról

3. nap Helyismeret Térképhasználat, tájékozódási gyakorlatok, térképvázlat készítése tájoló, iránytű használata Helyszín, környék természeti értékeinek összegyűjtéseprospektuskészítés Település fontos személyeinek megismerése: lehetőség szerint riportkészítés, beszélgetés Utcanevek, növények, állatok helyesírása Felszínformák: nagyítás, kicsinyítés, méretarány, mértet szerinti ábrázolás Rendrakás, összepakolás, hazautazás Utómunkálatok diák- és pedagógus beszámolók készítése nyilvános bemutatása, fényképmontázs készítése Diákok munkájának értékelése, mely történhet szóban írásban, tantárgyi jeggyel, diákok ön- és társértékelése, diákok, pedagógusi javaslatok a változtatásokra. Általános napirend 7:30- 9:00 – ébredés, reggeli, takarítás, napi feladatok megbeszélése 9:00- 12:00 – délelőtti foglalkozás-tanulás, a környezet adta sajátosságoknak megfelelően 12:00- 14:00 – ebéd, csendes pihenő 14:00- 17:00 – délutáni foglalkozás, tanulás, vetélkedő 17:00- 19:00 – vacsora, szabadidő 19:00- – esti program, a nap megbeszélése 20:30- – tisztálkodás, takarodó Egyéb megjegyzések g. Mindennapos testnevelés a helyszínből és a programból fakadóan biztosított. h. A választott iskolai foglalkozások alóli hiányzás igazolt hiányzásnak tekintendő. i. A tábor előírásai megkövetelhetik az orvosi igazolást, egyéb szülői nyilatkozatot. j. A táborban a részvétel kötelező, a hiányzást a szokásos módon igazolni kell. k. A tábor a diák részéről nem kerülhet pluszköltségbe, egyéb, a tábor alapprogramjain kívüli kiegészítő szolgáltatások igénybevételéről az osztályfőnök a szülők és a diákok beleegyezésével dönthet, úgy hogy emiatt senki sem kerülhet hátrányba. Egészséges táplálkozás - helyes táplálkozási és fogápolási szokásokra nevelés biológia-, egészségtan-, technika és osztályfőnöki órákon, valamint az évenként megrendezett alsós és felsős egészségnevelési vetélkedőkön.

20

Aktív testmozgások Tanévenként két alkalommal (ősszel és tavasszal) végezzük el a tanulók fizikai állapotának felmérését. Iskolánkban, mint oly sok oktatási intézményben a problémák egyazon körbe sorolhatók. A felmérésekből kiderül, hogy a korábbi évekhez képest csökkent a tanulók állóképességi szintje, gyengült a fizikai teljesítőképességük. A tények magukért beszélnek. A megváltozott életvitel, szabálytalan életritmus, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód mind-mind rányomja bélyegét a gyerekek mozgáskultúrájára. A tanulók 80–90 %-ára jellemző, - gyenge fizikumukból adódóan – a hanyagtartás. Ez maga után vonja gyenge fizikai teljesítőképességüket. Feladatunk összetett: tudatosítani a diákokban, hogy ebben az elgépiesedett világban fontos a jól megtervezett, rendszeres testmozgás. A tanórákon kívüli sportolási lehetőségek az iskolai életet színessé, változatossá, élményszerűvé teszik, meghatározó szerepük van a tanulók egészségének megőrzésében, életmódjuk alakításában. Évente megrendezésre kerül: - a Kuruc-nap részeként a História-futás, melyre már hetekkel korábban elkezdik a testnevelés órák keretében a felkészülést. - Őszi kistérségi atlétika versenyt, - kerékpártúrákat (tavaszi, őszi), - Korcsolyázást szervezünk alsós és külön a felsős osztályoknak februárban - Úszásoktatás a helyi tanterv szerint - Úszásoktatást szervezünk a helyi tarterv szerint - Mozgással megtöltött erdei iskolát szervezünk a mindenkori 4. osztálynak. - Madarak- Fák napi túrát, - Igény esetén külföldi hegyi túrát, szülői finanszírozással - Mozgással megtöltött nyári tanulószobat szülői igény szerint (min. 15 fővel,júniusban 1 hét) is szervezünk. Mindennapos testnevelés - Testnevelés órák: heti 5 testnevelés óra az órarendben - Játékos egészségfejlesztő testmozgás az alsóban tanórákon is. Egyéb sportolási lehetőségek iskolai szervezésben - Választható tanórán kívüli sportfoglalkozások. - Évente kétszer (ősz, tavasz) kerékpártúra szervezése - Túrajánlatok: közeli tavakhoz, teljesítménytúrák, hegyvidéki túrák, körtúrák. - Futballkupák, kistérségi sportversenyek, diákolimpiák: település és iskola szervezésében. 1.3.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása. Elsősegélynyújtás elsajátításának szinterei, formái: - Év eleji balesetvédelmi oktatások - Testnevelésóra - Osztályfőnöki órák 7-8.osztályban a védőnő és a vasvári mentőszolgálat segítségével - 8.osztályban osztályfőnöki órákon vagy egyéb rendezvény keretében a vasvári mentőszolgálat vagy a védőnő segítségével - Katasztrófavédelmi, vagy első segélynyújtási versenyre való felkészülés idején Oktatásának legfőbb célja A felsős diákok ismerjék a főbb veszélyforrásokat, ismerjék a főbb sérülések jellemzőit, tudjanak megfelelően segítséget kérni. A 7.8-os diákok ismerjék a főbb sérülések ellátásának módjait, ismerjék az újraélesztés alapjait. Adott élethelyzetekben megfelelően tudjanak reagálni.

Környezeti nevelési program: 21

Helyzetelemzés, helyzetkép Nevelési programunk célja, hogy a diákokban kialakítsuk a környezettudatos magatartást, szemléletüket alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.. Mindezt a fenntarthatóság és harmónia jegyében tegyük. („Fenntarthatóság: az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációink számára történő megőrzésével egyidejűleg”) Világ Tudományos Akadémiáinak nyilatkozata, TOKIO 2000. A 2015-16-os tanévben szeretnénk megkapni az ökoiskola elismerő címet. Ennek feltétele, hogy a tantestületben legyenek olyan pedagógusok, akik szívesen, lelkesen tevékenykednek az ökoiskola ügyében, személyes példaadásukkal is nevelnek, a diákok egyre nagyobb rétegét meg tudják győzni a környezettudatos látásmód, életmód fontosságáról. A pedagógusok és diákok mellett az egyéb alkalmazottak, szülők támogatását is igénybe kell venni. Iskolánk elhelyezkedése, környezeti adottságai kiváló lehetőséget nyújtanak a környezeti neveléshez. Parkosított udvar fákkal, újonnan kialakított Füvészkert, könnyen megközelíthető A nevelő-oktató munkánkban eddig is jelen volt és fontosnak tartottuk a környezeti nevelést. A cím elérése érdekében az eddigi munkánkat újból átgondolva rendszerezzük, átalakítjuk. A programot éves munkatervben rögzítjük az ökoiskola kritériumrendszerét szem előtt tartva. A tudatos környezeti nevelés komplex gondolkodásmódot igényel, a nevelési elvek egységben jelennek meg tanórákon és a tanórán kívüli, iskolán kívüli programokban egyaránt. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórákon: Kiemelten a természettudományos órákon, de tantárgyi koncentrációban bármely más tanórán is. Az egészségtan, integráltan megjelenik az osztályfőnöki munkatervben Nagy hangsúlyt kap a hétköznapi életben való alkalmazhatóság (termelés, fogyasztás), a tanulók önálló ismeretszerzése a gyakorlókertben, valamint saját otthoni környezetében. Pedagógiai munkánkba beépülnek a környezeti nevelési játékok is. Munkánk során alkalmazott módszerek: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - projektmódszer; - terepgyakorlatok, kreatív kézműves tevékenységek Tanórai kereteken kívül: Májusban a mindenkori 4. osztály 3-4 napot tölt erdei iskolában. A munka előre kidolgozott speciális program szerint folyik. A tananyagot a természetben sajátítják el a tanulók, elsősorban kooperatív munkaformában tanári irányítással. Megfigyelésekkel, mérésekkel, gyűjtésekkel szerzik a tapasztalatokat, összekapcsolva a művészetekkel, sporttal. Egyéb tanórán kívüli programok: - tanulmányi versenyek(Kaán Károly verseny, Herman Ottó verseny, Hevesy György kémiaverseny, Teleki Pál földrajzverseny) - PontVelem gyűjtési akciójába való bekapcsolódás 2015. szeptemberétől - Szelektív hulladékgyűjtés ( műanyag, papír, alumínium doboz, használt elem)

22

-

Jeles napok alakmával rajzversenyek, kézműves foglalkozások, akadályverseny, témanap( Víz világnapja, Madarak és fák napja) Kerékpáros és gyalogtúrák iskolai és osztályszinten Természettudományos kísérletek helyben és Szombathelyen a Bolyai iskolában Öko szakkör keretében a tankert gondozása, madarak etetéséről való gondoskodás Osztályok ízléses dekorálása

Együttműködés: Szülőkkel:- bevonásuk az iskolai környezettudatossági eseményekbe, akciókba, a diákok az iskolában tanultakat otthoni környezetben is alkalmazzák, a családtagok támogassák gyermekük a környezettudatos magatartás gyakorlásában. Nem pedagógus dolgozók: segítik az iskola által szervezett programokat, példát mutatnak a tanulóknak a környezet megóvása, szépítése a növények gondozása terén. Önkormányzatokkal: - gyűjtési akciók támogatása, „Tündérkert” programban részvétel, Kneipp parkok meglátogatása Civil szervezetek: Településeken működő civil szervezetekkel jó munkakapcsolat kialakítása. Óvodával:a fenntarthatóság pedagógiája terén közös program kidolgozása, fenntartása NYME Bolyai János Gyakorló iskolájával együttműködés: természettudományos kísérletek , megfigyelések lehetőségének biztosítása Minden, év közben adódó lehetőséget kihasználunk az együttműködések kialakítására, amely jelenthet egyszeri vagy hosszabb távú kapcsolatot. Környezeti( ökoiskolai) munkacsoport létrehozása: A munkacsoportba tartozó pedagógusok az iskola környezettudatos nevelésének-oktatásának legelhivatottabb képviselői. Az éves program magvalósításában, szervezésében fő feladatokat vállalnak bevonva a többi pedagógus kollégát és nem pedagógus alkalmazottakat is. A munkacsoport éves munkatervet dolgoz ki, amelyben rögzíti a tevékenységeket, azok időpontját és a felelősöket. Öko-csoport Azok a tanulók tartoznak ebbe a csoportba, akik a leginkább érdeklődnek a természet, természetvédelem iránt. Szívesen vesznek részt a környezetbarát iskola kialakításában példát mutatva társaiknak. A diákönkormányzatban is hangsúlyozottan képviselik ezt a szemléletet, az éves munkatervben meghatározott feladatok megvalósításában aktívan részt vesznek. A környezeti nevelés legfontosabb tartalmi elemei, amelyek iskola oktató-nevelő munkájában megjelennek: - Globális problémák megismerése - Fenntartható fejlődés - Fogyasztási szokások - Egészséges életmód - Lelki egészség fejlesztése - Saját település értékeinek megőrzése - Környezetvédelem családi lehetőségei - Hulladék csökkentése - Reklámok minősítése

- Természetvédelem - Biológiai sokféleség - Szelektív hulladékgyűjtés - Egészséges táplálkozás - Káros szenvedélyek elleni küzdelem - Saját település gondjainak megismerése - Anyag- és eszköztakarékosság - Energiahatékonyság növelése

23

1.6.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzés. Iskolánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Iskolánk az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. Fontos szerepet szán az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Módot ad arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról. Az eredményes pedagógia tevékenység az iskolai közösségépítéssel kezdődik. Célunk jól működő osztályközösségek, valamint az iskolai közösség kialakítása. Mindez nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. A közösségfejlesztés fontos az egyén és társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése szempontjából, valamint az alkalmazotti közösség szempontjából is. Intézményünk a Körnevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi. építő ötleteit beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben felhasználjuk a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás módszertani segédanyagát, amit rendelkezésünkre bocsájtottak. Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Megfelelő munkaformákkal: páros munka, kopptechnikák. Közös problémák rendszeres megbeszélése. Szituációs feladatokkal a másik helyébe, vagy a másik közösség helyébe való beleképzelés fejlesztése. Tananyagokon keresztül a helyi, a kistérségi, megyei, stb. közösségek életének megismerése. A közösség, mint történelmi szükségletből fakadó előnyeinek feltárása, működésének megismerése, problémáinak feltárása. 1.6.1. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az iskola méretéből adódóan kiválóan alkalmas a közösségi élet megszervezésére és megélésére. Az osztálylétszámok emberi léptéke miatt, a szervezés megoldható, a közösség összekovácsolható. Évente min. háromszor osztályprogramok szervezése, sokféle iskolai program, melyekben együtt van az egész iskola (Kuruc-nap, Karácsonyi vásár, Karácsonyi ünnepség, Nemzeti ünnepekre történő megemlékezések, Farsang, Családi nap, Madarak és fák napja, projektbemutatók, Ballagás, Tanévnyitó, Fiú-Lány vetélkedő). Vegyes összetételű iskolai műsorok, vegyes összetételű szakkörök, mind, mind a diákok közösséggé csiszolását segítik. Ugyanez jellemző a kirándulásokra, túrákra, nyári táborokra is. 1.6.2. Diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai Az előírásoknak és a hagyományoknak megfelelően a DÖK az év egy tanítási napját maga szervezi az iskola pedagógusainak segítségével (ez általában az év végi családi sportnap), de az év egyéb programjaiban is véleményformáló, szerevező szerepe van. Feladata a diákok körében felméréseket végezni, azt elemezni és az iskola vezetésével megbeszélni. Javaslatokat tehet a vezetőség által meghirdetett programokkal kapcsolatban. Ösztönzi diákságot a közösségépítő programokon való aktív részvételre. Módszerek, eljárások a közösségfejlesztésre:

24

- Napi rendszeres kapcsolat a tanulókkal: figyelmeztetés, javítás ronda beszéd, kommunikációs hiba, illemtani hiányosság, stb. esetén. - Közösségi programok szervezése osztályszinten évi minimum 3 alkalommal. - Iskolai programokon magas számú részvétel elérése, különös tekintettel a HH és HHH diákokra, ill. szüleikre. - Tanórai szituációs feladatok, multikulturális tartalmak beépítése tantárgyi keretbe. - Kooptechnika, páros munka, projektmódszer, stb. alkalmazása tanórai oktatásban. - Projektbemutatók alkalmából osztályszintű bemutatók. - Farsangi rendezvény - Alapítványi bál - Karácsonyi vásár - Erdei iskola szervezése - Nyári táborok szervezése - Gyűjtőmunkák, prezentációk a multikulturalitás jegyében. - Osztály- és iskolakirándulások szervezése. - Diákönkormányzat tevékenysége. - Aktív sportélet. - Munkaértekezletek, műhelymunkák tartása. - Évenkénti programok pedagógusok és az összes szakalkalmazott részvételével. - Bekapcsolódás a kistérség, a faluház és a környék civil szervezeteinek programjaiba: mint pl. drogprevenció, bűnmegelőzés

1.7.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                  

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 25

    

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – felsős munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.8.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek 1.8.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanulók alapos megismerése, különös tekintettel a HH, és a HHH diákokra, a „Miben vagyok jó?” meghatározása. Reális énkép, reális célkitűzések meghatározása. Pedagógusok együttműködése a tehetségek felismerésében és gondozásában, esetleg megfelelő szakemberhez irányításában. Versenyfelkészítés biztosítása, széleskörű versenykínálat. Széleskörű szereplési lehetőség: dramatikus ünnepi műsorok, bemutatók, fellépések. Pályázati lehetőségek, ösztöndíjak figyelése. Tehetségek megfelelő formájú elismerése, jutalmazása, eredményeik közlése. AZ IPR keretében képesség kibontakoztató tevékenység működtetése. 26

1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Difer felmérés elvégzése (az osztályfőnök döntése szerint lehet egész osztályra kiterjedően is), Elemi számolás, szövegértés mérések elvégzése 2-4.o-ban, felsőben tantárgyanként. Felzárkóztató foglalkozások szervezése iskolai keretek között. Útravaló ösztöndíjprogram megpályázása. Differenciált óravezetés. Az alapozó időszak megnyújtása: az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása. Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a bevezető szakaszban, a tapasztalati tanulás preferálása. Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban- az egymástól való tanulás biztosítása. Verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán. A tanulók tevékenységére épülő tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Motiválás, fejlesztő értékelés, ön- és társértékelés. Kapcsolattartás a szülőkkel, családsegítőkkel.

1.8.3. A beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál az okok feltárása, ill. ha szükséges megfelelő szakemberhez irányítása. Az osztálytársak, kollégák, megfelelő tájékoztatása, együttműködése a kitűzött cél érdekében. Mivel a magatartási nehézség többnyire tanulási problémával párosul, a megfelelő tanulásszervezési eljárás meghatározása elengedhetetlen feladat. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Konfliktuskezelés tanulása, tanítása, melynek célja, hogy a tanulói közösségben, ill. a teljes iskolai környezetben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás. Szükség esetén, vizsgálati javaslat alapján mentesítjük a tanulót bizonyos tantárgyak, vagy részképességek minősítése alól, vagy egyéni továbbhaladást engedélyezünk. Lsd. a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai eljárások rendszere (iskolai IPR program).

1.8.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4.1 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Évente okt.1-ig a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók számbavétele (osztályfőnökök, iskolavezetés), dokumentációja. Jelzőrendszeri megbeszélések: szeptemberi az iskolában, a későbbiekben rendszeres pedagógusi jelenlét, előtte szükség szerinti esetmegbeszélések. Veszélyeztetett tanulók problémáinak feltárása (pl. családlátogatás). A szociális hátrányokkal érkező gyermekek kiemelt figyelemmel kísérése (lsd. IPR program) Az ifjúságvédelmi feladatok az osztályfőnökök, ill. a vezetés feladata, kiemelt szerepet kap 7. o-tól a káros szenvedélyek, és devianciák témakör. Rendszeres kapcsolat az önkormányzat, a védőnő, a

27

családsegítő szolgálat és a vasvári rendőrkapitányság szakembereivel, ill. a környék civil szervezeteivel. Szülők tájékoztatása az iskolatitkárságon keresztül az őket megillető kedvezményekről, azok igénybevételéről. Iskolai étkezés és felügyelet biztosítása, A megelőzés érdekében előadások szervezése – szülői értekezleteken egyéni elbeszélgetések. Diákönkormányzat bevonása a problémák kezelésébe. Az osztályfőnöki órák ez irányú funkciójának erősítése. A tanulmányi kirándulások költségeit az iskola alapítványi pénzből támogatja. Lsd. Knt.27§ 5-7. pontok alatt felsoroltakat és az iskola IPR programját.

1.8.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Lsd. a fentieket, valamint az iskola IPR programját Ingyen tankönyv jár a tv. szerinti esetekben: - 2014 szeptemberétől az 1.osztályosoknak felmenő rendszerben - GYEV támogatottaknak - 3 vagy több gyerekeseknek - Tartósan beteg, SNI-s gyerekeknek Étkezés 100 %-ban támogatott 1-8.o-ban: -GYEV támogatottaknak Étkezés 50%-ban támogatott - Tartósan beteg, SNI-s gyerekeknek, nagycsaládosoknak, 8-os GYEV támogatott gyerekeknek - Kedvezmény biztosítása a művészeti képzésbe való bekapcsolódáshoz. - Tanulószobas foglalkozásokat mindenkinek biztosítjuk. - Megfelelő szakember biztosítása az iskola részéről, a sajátos nevelésű igényű tanulók, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók költségeihez. Táboroztatás költségeihez hozzájárulás (alapítványi pénz) Múzeumi belépők, színházjegyek, mozi jegyek pl IPR pénzből Kulturális műsorok finanszírozása alapítványi, vagy IPR pénzből. Iskolai, ill. iskolán kívüli programok: úszás, túrák, kirándulások. Átvett (szponzori) pénzekből történő támogatás Minden évben a szülők közössége az alapítványi bált, farsangi karnevált szervez. Az itt befolyt összeget és egyéb szponzori felajánlásokat teljes egészében a tanulók anyagi támogatására fordítjuk (kirándulások, jutalmazások, vetélkedők, sportversenyek díjazása). Az alapítvány számlájára befolyt egyéb összeget szintén hasonló célokra használjuk fel. Az iskola koordinációs és együttműködési tevékenységet folytat a 7 település Önkormányzatával, a Faluházzal ill. több civil szervezettel.

1.9.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A DÖK éves tervében együttműködés formákat fogalmaz meg a pedagógusokkal, szülőkkel. A diákság bevonása az iskolai élettel kapcsolatos pedagógiai döntésekbe általános. Rendszeres (reggelente) a tájékoztatásuk és vélemény- és javaslatkérés az iskolavezetés részéről. Az iskolai DÖK bármiben, bármikor elmondhatja véleményét. Döntési joggal él: - a DÖK működésével kapcsolatban 28

- Egy iskolai nap programjával kapcsolatban Javaslati joggal él: a DÖK-öt segítő pedagógus személyét illetően. Véleményezési jogával él: - fegyelmi tárgyalásokon - iskolai SZMSZ tárgyalásakor - szociális juttatások elosztása elveinek meghatározása előtt - ifjúságpolitikai célokra felhasználandó pénzeszközökről való döntések előtt - Házirenddel kapcsolatban A kollektív és egyéni diákjogok érvényesítésének formáit, együttműködés kereteit, módjait lsd. a DÖK SZMSZ-ben.

1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel. 1.10.1.: A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Lsd az 1.7-es pontot 1.10.2. Szülő-iskola (pedagógus) közötti együttműködési formák: Szülők közössége osztályonként három fő. A Szülők Közössége a szülői értekezletek előtt, ill. rendkívüli esetekben és alkalmakkor ülésezik. Az iskolavezetés évente kétszer általános tájékozatót nyújt az iskolai tervekről, az év értékeléséről. Megszervezi az alapítványi bált (pedagógusok közreműködésével), farsangot, karácsonyi vásárt, nyílt napot szervez az alsós munkaközösség a leendő 1. osztályos tanulók szüleinek beiratkozás előtt, támogatja a DÖK rendezvényeket, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet bármely az iskolát érintő ügyekben. Pedagógus- szülő együttműködése szakértői bizottságok, szakszolgálatok irányába. Szülői értekezletek: - Évente 3 alkalommal (szept. vége, január, május). A májusi találkozó fogadóóra jellegű. Fogadóórák: - Bármikor, ha a szülő és a pedagógus előre megbeszéli. Nyílt hét - Évente egyszer, november hónapban, de szülői kérésre bármikor, ha ezt előre bejelenti és azt az igazgató az érintett pedagógussal egyeztetve engedélyezi. Családlátogatások - Az új osztályvezetők, osztályfőnökök számára kiemelten ajánlott, de bármely problémás esetben (hiányzások, gondok) is célszerű családlátogatást végezni. Az iskolai IPR program és az Útravaló program is előírja a családlátogatást a HHH-s családoknál, de természetesen az, csak az érintett családok belegyezésével történhet. Három havi értékelő megbeszélések Sikeres IPR és Útravalós pályázat eseté) - Iskolai IPR programban, valamint az Útravaló programban résztvevőknek: novemberben, februárban, májusban előre egyeztetett héten szülő- diák- pedagógus közös értékelő megbeszélése az iskolában. Értékelő megbeszélés évente háromszor (pályázattól függetlenül) - Az osztályfőnökök a szülői értekezleten vagy fogadóórán vagy telefonon a HH-ás gyerekek szüleivel értékelő megbeszélést tart Iskolai rendezvények - Vetélkedők, bemutatók, versenyek nyíltak, ahová a szülőket is várjuk, külön figyelve a HHH- s szülők minél nagyobb arányú jelenlétére (személyes meghívás) 29

- Projektbemutatók, projektidőszakok, továbbtanulási döntési időszak - Karácsony, húsvétváró tevékenységek - Közös sportnap: szülő- pedagógus-diák együtt sportolhat. A nap szervezője: a DÖK - Alapítványi – bál, szülők és pedagógusok részvételével a farsangi időszakban. - Farsangi karnevál: a tanulók hagyományos farsangja. Időpont: február Helye: faluház - Ankétok, előadások szülők számára. - Kirándulások alkalmával szülők bevonása a tanulók kísérésében. A partnerekkel való kapcsolattartást lsd. az iskolai IPR programban

1.11. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1. Vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgatárgy

Évfolyam

Írásbeli

Szóbeli

Gyakorlati

Az iskolában történő vizsgák rendjének, formájának meghatározása. 1.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.3. Az értékelés rendje Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi osztályozás szerint történik. Ettől SNI tanuló esetében el lehet térni. • 0 - 29 %→elégtelen • 30 - 49 %→elégséges • 50 - 74 %→közepes 30

Magyar nyelv Magyar irodalom

2-8 2-8 2-8 5-8 4-8 6-8 7-8 7-8 5-6 2-4 7-8 7-8 2-8 2-8 2-8

Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia Fizika Természetismeret Környezetismeret Földrajz Kémia Ének-zene Testnevelés Rajz

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x

x

Tánc és dráma Technika életvitel Mozgókép médiaismeret

és

x

x

és

x

x

x x x x x

• 75 - 89 %→jó • 90 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. Ha a vizsgázó számára felróható okból osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról elkésik, nem jelenik meg, ezt nem is jelzi, a vizsga eredménye elégtelen. Ebben az esetben javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgán való meg nem jelenés, elégtelen minősítést von maga után. 1.4 A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 1.5.A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az iskola vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 2. A vizsgatárgyak részei és követelményei

31

1.6 Vizsgaidőszakok: Javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között Osztályozó vizsga: a félévzáró értekezlet és évzáró értekezletet megelőző egy hetes (5 munkanap) időszakban. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 1.7 Jelentkezés a vizsgákra: • A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával). • A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára • osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. • javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22.§ 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 1.8 Különbözeti vizsgák rendje Az oktatási törvénynek megfelelően a tanuló gyorsabb haladása esetén különbözeti vizsgát tehet. A különbözeti vizsgát a törvényes képviselő kérheti, indoklással. A tanulónak minden az adott évben oktatott tantárgyból külön le kell vizsgáznia a magasabb évfolyamra lépés feltételeként. A tanuló kérheti egy-egy tantárgyból is a különbözeti vizsga letételét. A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervezőktől. A vizsga időpontja előzetes egyeztetés alapján történhet. Év közben csak egyes tantárgyakból tehet különbözeti vizsgát a tanuló. Sikeres vizsga letétele után az adott tantárgy tanulásánál magasabb évfolyam tananyagát kell tanulnia. 1.9 Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában adja a diáknak. A vizsgázó kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhat. SNI tanuló esetén az írásbelire adott időtartamot legfeljebb 30 perccel meg kell növelni. SNI tanuló írásbeli vizsgát szóban is leteheti. A vizsgateremben egy időben, padonként 1 tanuló vizsgázhat. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható 1.10. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kaphat. Két szóbeli vizsga között pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A vizsgázó a szóbeli vizsga helyett megfelelő indokkal kérheti az írásbeli vizsgát letételét. 32

A vizsgázó kérésére megfelelő indokkal vizsgáztató tanár felolvashatja a kérdéseket, vagy egy adott szöveget. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. SNI tanuló szóbeli vizsgát írásban is leteheti. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. 1.11 A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 1.12 A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint, a vizsga megkezdése előtt 10 perccel megjelenni. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. SNI tanuló segédeszközöket használhat. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az osztályba, csoportba sorolás rendje Iskolánkban nincsenek párhuzamos osztályok, így a szegregáció véletlenül sem jöhet szóba! Beiskolázási körzetünk: Győrvár és a mikro térségben lévő hat község tanulói. Szülői igény alapján és a szabad iskolaválasztás elvén alakulva fogadjuk más települések (Telekes, Vasvár) tanulóit is. A beiskolázási körzet tanulóit a törvényi előírások alapján felvesszük, a körzeten kívüli diákok esetén az iskolavezetés egyeztetve a tanári karral fenntartja magának a döntési jogot. Az iskola értesíti a szülőket a felvételi eljárásról, valamint a felvételi kérelem elbírálásáról. Az iskola értesíti a kormányhivatalt, ha körzetén kívüli diákot vett fel, valamint ha a kormányhivataltól kapott körzeti nyilvántartás szerint valamely tanköteles gyermeket nem írattak be. Az iskola tartja nyilván a magántanulót, valamint a külföldön tanulmányait folytató diákot is. Ha a tanuló iskolát vált, további nyilvántartása az átvevő iskola feladata. Tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetőség van. Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót egy másik iskola átvette, az átvétel napján.

1.13. A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánkban különös szabályokat nem határozott meg.

33

II.HELYI TANTERV 1.1.A képzés szakaszai Iskolánkban a képzés rendjét a jogszabályváltozásoknak megfelelően határoztuk meg. Az alapfokú nevelés-oktatás a következő szakaszokra bontható: 1-4. évf.: alsó 5-8. évf. :felső Képzési irányok Az általános iskolai alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások közül a tehetség és képességkibontakoztatást kiemelt helyet képviselnek. A tanulás segítését, a tanulók tanulását segíti a 6. órában a tanulószoba, a tanulószoba. A tanulószobás tanulók csoportban, a tanulószoba által biztosított időbeosztásban tanulnak. Nem osztálykeretben történő tevékenységi formák részben a tanév tantárgyi rendszerétől és az éves munkatervtől függenek. Az iskolából való kilépés szakmai követelményei A tanulói jogviszony általános esetben a 8. évfolyam elvégzésekor szűnik meg, azonban a tankötelezettséget a tanuló által választott középfokú iskolában teljesíti. Az iskolából kikerülő tanulók további életpályáját, tanulmányi munkáját figyelemmel kísérjük. A 2007/2008-as tanévtől a középiskolák kötelező jelleggel okt. 31-ig megküldik az ált iskolák számára visszajelzésként a tanulók eredményeit. Az IPR programunk keretében együttműködési megállapodások alapján tudjuk nyomon követni a HHH-s diákok tanulmányait. A szülőkön és tanulókon keresztül is tájékozódunk tanulmányi helyzetükről. A nyolc osztályos iskola megfelelő alapképzés nyújtásával és a nevelési lehetőségek maximális kihasználásával készítsen fel a középiskolára ill. gyakorlati tudnivalók elsajátításával az életre. Iskolánk kiemelt szerepet szán a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatására, fejlesztésére, képességeik szerinti haladására. Iskola-Óvoda átmenet: Óvodás korban: Iskolánk nagy hangsúlyt helyez a beiskolázási körzetben lévő óvodákkal való együttműködésre, jó kapcsolat ápolására: - Kuruc napok alkalmával vendégül látjuk a környék óvódásait egy játékos sportvetélkedőre vagy kézműves foglalkozásra - Márciusban tavaszváró játszóházat szervezünk a térség óvodáiban. - Márciusban iskola bemutatót szervezünk a leendő 1.osztályos tanulók szüleinek és a gyermekeiknek. A szülők felvilágosítást kapnak az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban, megismerik a házirendet, a kötelező és választható foglalkozásokat. - Béris prospektusban bemutatjuk intézményünket, amelyet minden nagycsoportos óvodás családja megkap. - Minden tanév májusában az óvónőket, a beíratott elsősökkel egy bemutató tanórára várjuk, azt követően a pedagógusok szakmai beszélgetést folytatnak. - Minden tanévben júniusban a már beíratott 1. osztályos tanulók szülei számára szülői értekezletet tartunk, ahol az iskolakezdéssel kapcsolatos minden kérdésre (taneszközök, könyvek, stb.) választ kaphatnak a leendő első osztály tanítójától.

34

1. osztályban: - Difer felmérés elvégzése első osztályban, tanítói döntéssel egész osztályra kiterjedően is történhet. - Az alapozó időszak megnyújtása különös tekintettel a HHH-s gyerekekre: az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: beszélgető körök, mesehallgatás, differenciált rétegmunka, játék, ritmusfejlesztés. - Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a bevezető szakaszban, a tapasztalati tanulás preferálása, az önállóság fokozatosságra épülő fejlesztése. - Az osztályfőnök feladata a tanuló szociokultárlis helyzetét megismerni pl. családlátogatáson keresztül. - A gyerekek fejlődését önmagukhoz viszonyítjuk. - Mentorprogram keretében a 8. osztályosok mentorálnak egy-egy elsős diákot, akinek előrehaladását kell figyelniük, segíteniük kell beilleszkedését, segíteniük kell szabadidejének hasznos eltöltését. Ezáltal a kicsik gyorsabb beilleszkedését, a nagyok empátiájának, felelősségérzetének javulását várjuk.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf. 7

Magyar nyelv és irodalom

2. évf. 7

3. évf. 6

4. évf. 6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4+1

7. évf. 3

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Magyar nyelv és irodalom

és

35

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1

4. évf. 6+1

Magyar nyelv

0

0

3

3

Irodalom

0

0

4

4

+1

2+1

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

36

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

0

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2+1

2

2

2

1+1

2

3+0,5

3

3

3

Matematika

4

3 +1

3+1

3+0,5

Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

+1

+1

1

+1

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4+0,5

Magyar nyelv és irodalom Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek

és

Természetismeret

Ének-zene

1

Tánc

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Szövegértés- szövegalkotás

+1

+1

Természettudományi gyakorlatok Technika, életvitel és gyakorlat Pénzügyi és gazdasági kultúra ismeretek

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

1

+ 0,5

31

A kerettanterven felüli nem kötelező tanórai foglalkozásokat iskolánk pedagógiai programja nem tartalmaz.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztására a nevelők véleményének figyelembevételével az illetékes szakmai munkaközösség tesz javaslatot. Az igazgatóhelyettes segítséget nyújt az eszközválasztás intézményi szintű összehangolásához. A jegyzéket az igazgató hagyja jóvá. A tankönyvrendelést az intézményi tankönyvfelelős végzi. A tanulók tankönyveiket az iskolában kapják meg. 37

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) rendelhetnek a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes minisztérium tankönyvvé nyilvánított. A kompetencia alapú oktatás jegyében mind a pedagógusok, mind a diákok intenzívebben használnak elektronikus tananyagokat (CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok), speciális szemléltetőeszközöket (pl. Lénárd gömb), a kommunikáció fejlesztése érdekében pl. bábokat (varázsláda), a ritmusfejlesztés érdekében zenei eszközöket, vagy a minden osztályban elérhető alapvető információs forrásokat, mint pl. értelmező, helyesírási, stb. szótárakat. Iskolánk méretéből adódóan ezen eszközök használata a nem implementáló osztályokban is természetes. A csoportmunka jegyében sokkal több irodaszer fogy iskolánkban a korábbi évekhez képest. Felfogásunk szerint ideiglenesen taneszköznek minősíthető minden olyan eszköz (pl. diákok otthonról hozott eszköze, projekteknél használt speciális eszközök), mely a kitűzött cél megvalósítását segíthetik, így pl az évenkénti változó projektcélok esetében számtalan eszközt veszünk igénybe a differenciálás, vagy pl. a tapasztalatba ágyazott tanulás érdekében. Iskolánk az SNI diákok igényeire különösen figyel: jól felszerelt fejlesztőtermünk évenként bővül a gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok eszközbeszerzési javaslata alapján. Az eszközbeszerzésre vonatkozó javaslat kialakításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  az eszközrendszer illeszkedjék a helyi tantervhez, segítse elő az abban foglalt követelmények teljesítését,  olyan tankönyvcsaládokat kell előnyben részesíteni, amelyek átfogják az adott tantárgy, műveltségi terület teljes képzési időszakát, és rendelkeznek a megfelelő tanulói, tanári segédletekkel,  egy műveltségi terület tankönyveit lehetőleg egy tankönyvkiadótól kell beszerezni;  a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló;  tartalmilag és formailag is illeszkedjék a tanulók életkori sajátosságaihoz;  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvrendelés az aktuális miniszteri rendelet előírásai alapján (16/2013 EMMI) zajlik. Az előírásoknak megfelelően figyelve az értékhatárra, a diákok szociális kedvezményeire és a tartós, ill. könyvtári tankönyvek beszerzésére. Az iskola arra törekszik, hogy pályázati forrásból, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott és egyéb taneszközt (pl. körzők, vonalzók, számológépek, stb.) szerezzen be az iskolai számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

38

2.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakítása. Átvezetjük a gyermek az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe úgy, hogy közben továbbra is teret adunk a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejlesztjük az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakítunk ki. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozzuk a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet adunk, magatartási normákat, szabályokat közvetítünk a társas közösségekben való részvételre és együttműködésre tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak. Motiváljuk a tehetségesebbeket a többlet terhek elviselésére. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe vesszük, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztésre törekszünk. 39

Az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–6. évfolyamokon is együtt neveljük a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltság, kultúrájú tanulókat, de a hatékonyság érdekében alkalmazzuk a főbb tantárgyak esetében a csoportbontást is. A lassabban haladó tanulók esetében még ebben a két évben van esély az alapképességek, tehát a készségszintű írás- olvasás, elemi számolás és logikai gondolkodás alakításának befejezésére . Nevelési-oktatási tevékenységével az fejlesztjük a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 7–8. évfolyamon hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Előnyben részesítjük az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.    

  

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. igyekszünk az önálló véleményformálás kialakítását segíteni, annak kulturális formáját megtanítani. felkészítjük őket a középiskolai élettel kapcsolatos várható problémákra, nehézségekre.

2.5. Mindennapos testnevelés A sport oktató nevelő szerepét megatározónak tartjuk, sőt egyre inkább „népegészségügyi” kérdésnek. Nem könnyen, de megoldhatónak gondoljuk, hogy a gyerekeket „visszatérítsük” a mozgással kapcsolatos tevékenységekre. Rendelkezünk egy füves pályával (50x21 m 5x2m kapuk), egy 20 x 40

40-es aszfaltpályával.. Van egy füves tengópályánk is, futhatnak 60 m-t aszfalt futópályán. Viszont nincs tornatermünk. Eszközellátásunk egyenlőre megfelelő. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az 1-2 és az 5-6. osztályában, majd felmenő rendszerben az előírásoknak megfelelően biztosítjuk az 5 testnevelés órát. Délutáni iskolai sportköri jelleggel működnek szakköreink, melyek a mindennapos testnevelés részét is képezhetik. A szakköri kínálat az éves munkatervben van meghatározva, a törvényi előírásoknak megfelelően elvégzett előzetes felmérések alapján. Aerobik: ritmus és táncfejlesztés Cél: ritmus-és dinamikus mozgásfejlesztés - zenére koreográfia készítése. - Kitartó mozgásra való nevelés - Állóképesség fejlesztés - Együttműködés, másikra figyelés - Művészi érzék, érzelem fejlesztés Ugrókötél szakkör: Cél: ritmus-és dinamikus mozgásfejlesztés zenére koreográfiával vegyítve. - Kitartó mozgásra való nevelés - Állóképesség fejlesztés - Együttműködés, másikra figyelés - Művészi érzék, érzelem fejlesztés

iskolai bemutató-, kulturális rendezvényeken való szereplés Labdarúgás 1. Ősszel (2012-13)a „Kurucfutás” helyi szinten 2. Kuruckupát IV. korcsoportos fiúknak ( füves) és lányoknak(aszfalt) Kistérségi szinten Kiemelten ügyelve a sportszerű, illemtudó játékra. 3. Iskolánk rész vesz a kistérségi futballtornákon: Mikulás kupa Vasváron, Kölyök kupa Gersekaráton, Egervölgy-kupa Egervölgyön, a Rába kupán 4. Tömegsporton alsó és felső tagozaton 5. Májusban megszervezzük az hagyománnyá vált Nosztalgia kupánkat kiállt tanulókkal, szülőkkel, iskolai csapatokkal, tanárokkal. 6. Rendszeresek az osztályok közötti spontán szerveződésű futballmeccsek. 7. Diáknapokon osztályok közötti bajnokságot tartunk. 8. Családi nap szervezését júniusban koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetű családokra 9. Iskolánk összetételéből fakadóan (lsd. HHH-ok száma) programjainkon az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak nagy része is részt vesz. Kézilabda 41

Cél: a mozgáskoordináció, a labdabiztosság, a csapatszellem, a mozgás szeretetének javítása. Mivel a kistérségben a kézilabda gyakorlása erősen visszaesett, helyi összecsapások, valamint a tanár-diák-szülő meccseken való részvétel a fő cél. Tanórákon cél a kézilabda szabályainak megismerése, az alapfelállások ismerete, a labda készségszintű használata, azok felmérése. Alsóban szivacskézilabda, valamint zsinórlabda gyakorlása. Atlétika - Őszi felmérések elvégzése o 12 perc, távolugrás, súlylökés, v. medicinlökés, kislabdahajítás, 60 m, 600-800 m, terepfutás, váltótechnikák - Őszi, tavaszi kistérségi atlétikai verseny megszervezése (5 próba) - Kistérségi atlétikai versenyekre való felkészítés a téli időszakban: mint magasugrásban (3 technika ismerete), öttusában - Tavaszi felmérések, azok összehasonlítása az őszi eredményekkel - Felkészülés a kisiskolák megyei atlétikai döntőjére Torna Helyi adottságoknak megfelelően: - szekrényugrások - talajtorna (összetett gyakorlatok megvalósítása felsőben) - gyűrűgyakorlatok (összetett gyakorlatok) - tánc- ritmikus gimnasztika Fizikai erőnlét fejlesztése Egyre nagyobb hangsúlyt kell rá fektetni a fokozatos terhelés elve alapján. Erőnlétfejlesztés, gerinctornával kiegészítve. Hasizom, karizom, hátizom felmérése. Kötél, bordásfal, ugrókötél, medicinlabdák gyakori használata. Birkózófogások ismerete, birkózás, önvédelem. Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően elvégezzük a NETFIT mérést, adminisztráljuk az adott informatikai felületen. Úszás Tanuszoda legközelebb Teskándon van, illetve a vasvári megfelelő lenne, ha lefednék. Vasvárra csak az időjárás függvényében tudunk órákat tervezni májusban. A helyi tantervünk szerint a 3-4. és 5-6. osztályban tervezünk 18-18 órát, de megvalósítása a KLIK engedélyezéstől függ. Cél: vízhez szoktatás, egy úszásnem alapjainak elsajátítása. Tömegsport jellegű rendezvények megszervezése: -

-

-

-

októberben a „história futást” (1706 m), ahova meghívjuk a mikró térség óvodáit is. A futás után „kuruc próbákon” vesznek részt diákjaink: játékos sorversenyek, íjászat, óriás kötélhajtás, kötélhúzás, futball, kézilabdameccsek, stb. Iskolánk évek óta szervezi a tanár- szülő- diák napot májusban, ebből nőtt ki 8 éve az ún. nosztalgiakupa, ahol egykori általános iskolásaink, a tanári kar, valamint szülői csapatok mérik össze erejüket futballban, ill. kézilabdában. Természetesen nem maradhatnak el a hagyományos sportnapok (családi sportnap) sem, rengeteg ötletes változatos feladattal. A labdajátékokon kívül törekedni kell a feladatok sokszínűségére Májusban a „Madarak-és Fák napján a környék településeinek hegyeire szervezünk akadálytúrát szintén rengeteg változatos, mozgásos feladattal: pl. dombfutás, fűrészelés, lajhármászások, tarzanozások, stb. A túrán szülők is vegyenek részt, csakúgy mint a nap megszervezésében. 42

-

Rendezni kell ping-pong házi versenyt, ad hoc jelleggel „teniszedzéseket is”. Kerékpártúrák vagy gyalogtúrák szervezése: min. egy ősszel, egy tavasszal, kiegészítve igény szerint hegyi túrával, vagy kalandparkkal. Jégkorcsolya télen min. két alkalommal (alsó, felső)

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező egyéb foglalkozások indításának elvei, feltételei - a tanulók igényének megfelelően, melyet az iskolavezetés a DÖK segítségével mér fel - a szülői kérések figyelembevétele - A törvényi előírásoknak megfelelően hirdetjük meg az egyéb foglalkozásokat, melyet a diákok jelentkezési száma befolyásolhat. - Az egyéb foglalkozásokat az éves munkaterv, tantárgyfelosztás konkrtetizálja. - az iskola személyi feltételeinek, lehetőségeinek számbavétele - Az iskolai pedagógus erőforrása nem teszi lehetővé a pedagógus választás lehetőségét.

2.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, valamint az értékelés rendje Az értékelés célja -

Az önértékelés képességeinek kialakítása. Motiváció a célok érdekében. A teljesítményszint és tudásszint jelzése. Jelzés a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről, fejleszthetőségéről. A szülők tájékoztatása arról, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Az értékelés kiterjed: - az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintéjére - a tanórán kívüli magatartásra - a szorgalomra ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére - szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre - a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődés 43

Alapelvető követelmények Az értékelés legyen: - folyamatos, kiszámítható, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű, az ellenőrzés legyen természetes kísérője a tanulónak, a feszült légkör kerülendő. - sokoldalú – ne csak a szorosabb értelembe vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása stb.) - változatos: vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket. - kiszámítható: segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását. - konkrét: az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet. - egybehangzó: törekedjen objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra. - kollektív: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása. - Ösztönző: a pozitívumok kiemelése, átmenet az 5. osztályban, új tantárgyak esetén 1 hónap türelmi idő 1. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

A tanulási folyamat Az értékelés Fajtája

Kezdete

Folyamata

Vége

Diagnosztikus

Formatív

Feltárja a szintet, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel

Fejlesztő, a tanuló önfejlesztő módon sajátítja el

Ideje

Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor

Időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében

Félévkor, évvégén

Célja

Visszajelzés tanár diák, szülő számára

A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése

Összegzés, minősítés, értékelé.

Formája

Rövid dolgozat (osztályozni nem ajánlott) a teljesít-

Röpdolgozat Szóbeli feltételek osztályfeleltetés. 44

Szummatív Minősítő értékelés, a tanulási időt lezárja

Témazáró Szóbeli- írásbeli feleltetés.

ményt pontban, vagy százalékban fejezi ki. Értékelés módszerei:  szöveges értékelés szóban, írásban  osztályzat  megerősítés (piros pont, csillag, dicséret, jutalom, gesztus)  feddés (negatív nyilatkozat, büntetés, fekete pont) Értékelés szempontjai:  önállóság mértéke  szakkifejezések használata  tényszerűség  tartalmi teljesség  ábraelemzés, rajzok készítése  felépítettség Idegen nyelv esetében:  nyelvhelyesség  új szókincs használata  kiejtés  beszéd tempója, folyamatossága,  felépítés,  előadás,  önállóság Az értékelés dokumentálása:  Piros: kétszeres súlyú jegyek, témazárók, modulzárók.  Kék: egyéb számonkérések, mérések, írásbeli feleletek, stb.  Zöld:szóbeli felelet Értékelésbeli különbséget a kék és a zöld jegy nem jelenthet. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A KÖVETKEZŐ ELMÉLETI JELLEGŰ TANTÁRGYAK: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IDEGEN NYELV (A 2-8. ÉVFOLYAMON), MATEMATIKA, KÖRNYEZETISMERET, TERMÉSZETISMERET, TÖRTÉNELEM, FIZIKA, KÉMIA BIOLÓGIA, FÖLDRAJZ ELLENŐRZÉSÉNÉL:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül- a témazáró dolgozaton kívül – csak háromszor kerülhet sor írásbeli számonkérésre. Felsőben minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie évente szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból évente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig félévente egyszer. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük)

45

Projektek, Témahetek, témanapok, stb. értékelése: A projektek előrehaladása során az adott tevékenységgel foglalkozó tanár dönt az értékelés formájáról. A projektek eredményét mindig egy projektbemutatón tesszük közzé, ezért az írásbeli beszámoltatás nem indokolt. -Az adott témához legközelebb álló tantárgyból, vagy tantárgyakból, vagy az adott tanulói tevékenységhez kapcsolódó tantárgyból lehetőleg ösztönző érdemjeggyel értékelünk, ill. szóban: a tanuló személyes és csoporttevékenységéről. Adható osztályfőnöki, igazgatói dicséret, közösség előtti dicséret. A projektek módszernek megfelelően történjen mindig ön- és társértékelés is. Moduláris oktatás: -integrált modulok esetén hagyományos értékelési formát alkalmazunk, tehát írásbeli és szóbeli beszámoltatás is előfordul a csoporttevékenység, produktumértékelés mellett -nem integrált modulok esetén: szöveges, valamint ön - és társértékelés Műveltségterület bontás nélküli oktatása: esetén hagyományos értékelési formát alkalmazunk, tehát írásbeli és szóbeli beszámoltatás is előfordul a csoporttevékenység, produktumértékelés mellett Egy érdemjegyet kap a tanuló, ha továbbtanulásához szükséges lenne bontani érdemjegyét, a megszerzett jegyet duplázzuk. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első, és a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni, úgy, hogy 51század elérésekor felfelé kell kerekíteni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente min. 3 db. érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 46

Teljesítmény 0-29% 30-49% 50-74% 75-89% 90-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók választhatnak differenciált dolgozatot, mely tartalmilag, mennyiségileg is differenciált. Ez a gyengébb képességű diákoknak jelent nagyobb sikerélményt, magabiztosabb eredményt. Ezekben a dolgozatokban a hagyományosokétól eltérően több könnyebben megoldható feladat van és több segédeszközt is használhatnak. A differenciált dolgozat lehetősége tantárgyanként változó. Ebben az esetben a % átváltása érdemjegyre a következő: 0-29%= elégtelen 30-69%=elégséges 70-100%=közepes A tanulók írhatnak olyan minimum szintű dolgozatot, mely egy adott téma, képesség, részismeret, stb. ismeretét, tudását méri. Ennek eredménye nem váltható át érdemjegyre, de fontos tájékoztatásul szolgál mind a tanuló, mind a pedagógus felé. Ilyen típusú felmérőknél általában megfelelt, vagy nem megfelelt eredmény születhet, a százalékos arányt az adott pedagógus határozza meg, a továbbhaladás feltételeinek megfelelően. A témazáró dolgozatokat hiányzás, betegség esetén a megérkezéstől számított 1 héten belül meg kell íratni. A diáknak felróható mulasztás esetén a dolgozatot elégtelenre kell értékelni. Hosszabb hiányzás egyéni megállapodás a dolgozat pótlása. Félévente legalább egy szövegértő dolgozatot kell íratni az alábbi tantárgyakból 5-8. évfolyamon. A szövegértő dolgozatot a kompetenciafejlesztés jegyében kell összeállítani: eltérő szintű, eltérő jellegű szövegtípusokból az adott tantárgy specifikumainak megfelelően. Az értékelése írásbeli munkáknak megfelelően történik. Összeállításánál, értékelésénél a fent említett differenciálás szintén szerepet kaphat. -

történelem, természetismeret, földrajz, kémia, biológia, fizika, technika

Félévi, év végi érdemjegyek megállapítása: a beírt jegyeket átlagoljuk. A piros jegyek duplán számolandók, így duplán is osztandók, minden más jegy csak egyszer számít. Az év végi minősítés az egész tanévben szerzett jegyekből számítandó ki (nem beleértve a féléves minősítő jegyet) 51 századtól kerekítünk felfelé, alatta lefelé. A szaktanároknak a félév és az év vége előtt egy hónappal tájékoztatni kell a diákot az adott tantárgy átlagáról! Az évfolyamokon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kerettantervi táblázatokban meghatározott tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye 47

dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló az adott hónapban, aki:  a házirendet betartja;  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs semmilyen figyelmeztetése. Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs semmilyen figyelmeztetése. Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetője van Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az 48

értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb., versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái 49

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái         

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés; osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés;

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell A jutalmazásoknál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket. A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál – indokolt esetben – nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható.

50

A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírása a “megjegyzési” részbe (akitől és amikor a gyermek azt kapta). Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején (ha szükséges, folyamatosan) ismertetni kell a gyermekekkel. A pedagógus kézjegye, aláírása ilyenkor sem maradhat el. Késésekkel kapcsolatos eljárás A későn érkezőket a hetesek jelentik. Ennek alapján a következő módon kell eljárni: - Értesíteni kell a szülőt a nap folyamán, magyarázatot kell kérni tőle, figyelmeztetni kell kötelességére, ill. a napló megjegyzési részébe be kell írni a késés idejét percben. Az első igazolatlan alkalomról a szülőt hivatalos úton értesíteni kell. Eljárás ellenőrző hiány esetén: Osztályfelelősök jelzik az osztályfőnöknek, ha valakinek aznap nem volt ellenőrzője, vagy nem adta oda ellenőrzőjét. A osztály fegyelmi füzetében nyilván tartjuk a hiányzást, gyakori (3-nál több) hiányzás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, a tanulót szóbeli figyelmeztetésben részesíti. Az egyes tantárgyak értékelésének speciális elvei A központi és a helyi tantervek követelményrendszere jelentik az értékelésében a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak (tehát csak a törzsanyag elsajátításának mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni). Ez nem jelenti azt, hogy pl. gyűjtésre, több órai munka aktivitásra nem lehet jegyet adni. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben előírt követelményszint teljesítése a differenciálás elveinek megfelelően. Alapelv, hogy a tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét szükséges osztályozni. Az osztályzás ma még nem mellőzhető motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. A teljesítmények minősítése hagyományos módon számjegyekkel és szöveggel történik. Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat.. A bejegyzés, értékelés szabályai:  a felelet témáját ajánlott jelölni  a tanuló többletmunkáját ajánlott figyelembe venni  a készségtantárgyakból a tantervi követelményeknek megfelelő értékelés legyen  a helytelen viselkedés miatt tantárgyi osztályzat nem adható  a feladatlap, ellenőrző témazáró dolgozat csak abban az esetben értékelhető osztályzattal, ha a tanuló visszakapja azt  a témazáró dolgozatokat a tanév vége után 1 évig kell megőrizni.  témazáró dolgozatot hiányzás esetén a visszaérkezéstől számított 5 napon belül pótolni kell, ellenkező esetben az érdemjegy elégtelen.  napló és az ellenőrző bejegyzésének azonosnak kell lennie.  a helyesírási hibákat minden esetben ki kell javítani, de a szaktárgyi jegybe nem kell beleszámítani  egy nap kettőnél több témazáró dolgozatra ne kerülhet sor  A tanuló szóbeli feleletét kiválthatja az írásbeli felelet, tanulói kérés esetén egyeztetve a pedagógussal szóbeli felelt tanórák után is megtehető. Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően 1.o. év végén és a második évfolyam félévénél szövegesen értékelünk. 2-8. év végén érdemjegyekkel (1-5) értékelünk. 51

Iskolánkban integrált oktatás folyik, így a szakértői javaslatok alapján meghozott igazgatói határozatoknak megfelelően egyes diákok előmenetele szövegesen is értékelhető. A szöveges értékelés mellett 6.o-tól a továbbtanuláshoz szükséges tantárgyak esetén érdemjeggyel is kell értékelni a tanulót. Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat:   

a tanuló részéről a tanulótársak részéről önértékelés formájában

Írásbeli:   

a tanuló produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménymutatóval és minősítő jeggyel aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban ( pl. üzenő füzetbe)

A szöveges értékelés tartalmi szempontjai:  Magatartás, szorgalom  tantárgyi teljesítmények  a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés,  a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben és képességekben Az értékelés A tanévzáró ünnepélyen dicsérő oklevélben részesülnek azok a tanulók, akik kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt értek el, ugyancsak ez alkalommal kapnak könyvjutalmat az országos, megyei, területi versenyeken jó helyezést elért diákok. Könyvjutalom jár a kiváló közösségi munkáért is. Éveken át tartó kiemelkedő tanulmányi munkáért nevelőtestületi dicséret adható. Az odaítélés szempontjai - tanulmányi munka - versenyek - közösségi munka - sport teljesítmény - kulturális tevékenység

2.8.Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontást alkalmazunk felsőben matematika, idegen nyelv, magyar tantárgyaknál. A bontás nem minden tanórát érinti és tanévenként az osztályok létszámaitól és képességeitől függően alakulhat, akár egyéb tantárgy bevonásával is. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az adott tanév bontását a mindenkori éves munkaterv határozza meg.

52

A csoportba sorolásról az adott szaktanár dönt. Kérésre döntését indokolni, mérésekkel alátámasztani kell. A csoportok közötti diákmozgás természetszerű, tehát a teljesítménytől függően kerülhet át év közben is a tanuló a másik csoportba. A bontott csoportok differenciált oktatásban részesülnek. A pedagógusnak törekednie kell, hogy a bontás eredményessége szignifikánsan kimutatható legyen. Egyéb foglalkozások összetétele alakulhat nemek, korosztályok, képességek szerint, melyről a szaktanár dönt, a vezetőség véleményének kikérése után. A létszámhatárokról a vezetőség dönt. A választható tantárgyak esetében a törvényi előírásoknak megfelelően felmérést végzünk, az eredmények függvényében születik döntés egy –egy foglalkozás indításáról. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A foglalkozásokat a megfelelő végzettségű, a feladatra leginkább alkalmas pedagógus vezeti. Iskolánk pedagógusi létszáma nem teszi lehetővé, a pedagógusválasztást.

2.9. A tanulók fizikai állapotának mérése Tanulók fizikai állapota: Törvényi előírásnak megfelelően a NETFIT mérést végezzük, a testnevelő tanár az eredményeket feltölti az informatikai rendszerbe. A mérés eredményét a tanulókkal és a szülőkkel közöljük. A többéves mérési eredmény az adott tanulóról nyújt egyéni kimutatást. A legjobbak eredményét nyilvánosságra hozzuk.

2.10. Esélyegyenlőségi program: -

Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésére, fokozatosan kiépítjük ennek pedagógiai rendszerét a 20/ 2012 EMMI 171§ 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 389/D § (4) és 39/E § (4) bekezdése szerint.

Győrvár szerepelt az OKM által meghatározott listán, amely mindazon településeket tartalmazza, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot. Iskolánk 2009/2010-es tanévben vezette be az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést. Iskolánkban nincs szegregált oktatás, az integráció mindig is természetes volt, évek óta folyik a differenciált oktatás és számonkérés. Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Ezt tartjuk feladatunknak. Délutánonként a tanulószoba otthonos foglalkozás biztosított és ennek megfelelően a felső tagozaton is biztosított a tanulószoba otthonos rendszer. Diákjaink előrehaladását segítjük a tanórákon a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, illetve egyéni és kiscsoportos formában fejlesztő pedagógusok segítik tanulmányaikat. Szülőkkel a kapcsolattartás szaktanári fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatásokon és közös rendezvények kapcsán valósul meg. 53

Jó kapcsolatot ápolunk a helyi kisebbségi önkormányzattal, a családsegítő szolgálattal, a védőnővel, a kistérség intézményeivel, az iskola betölti a mikrotérségben elfoglalt kulturális szerepét. A fejlesztésre kötelezett tanulókkal a fejlesztő pedagógusaink foglalkoznak. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. A tantestület tagjai a kompetencia alapú oktatás módszertani képzéseiben részesültek. A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. Feladatkörüket, hatáskörüket a Közoktatási Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. I. Az integráció szempontjai A jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: - a szülők iskolai végzettségét, - hogy kiegészítő családi pótlékot kap-e a család gyermeke után, - a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs - felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 20/ 2012 EMMI 171§ 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető tanulók létszámát és személyét. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):

1.2. -

-

-

A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése). Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. Pályaorientációs tevékenység. Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel. Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

Ezek eredményeként: - hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez, - megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. 54

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (iskolai nyílt nap, kulturális bemutató stb.). Cél: az óvoda és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. Felelősök: leendő 1. osztályos tanító és az IPR menedzsment. A team összegzi a megszerzett információkat. A rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján javaslatot tesz az integrált osztályok kialakítására. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Felelős: osztályfőnök 2.2. Heterogén osztályok kialakítása: A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Minden tanév kezdetén felülvizsgáljuk, korrigáljuk az integrációs programot és az osztályok összetételét. Felelős: intézményvezető 3.

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: -

Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése) Nyílt tanítási napok szervezése Háromhavonkénti kompetencia alapú értékelés Családlátogatás

Felelős: intézményvezető 3.1.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal  Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

55

 Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a Szolgálatot minden tanév elején.  A családgondozó felkeresi a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőssel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítják.  A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az osztályfőnökök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.) Felelős: osztályfőnökök Szakmai és szakszolgálatokkal

3.2.

A helyi Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak:  gyógypedagógiai ellátás  logopédiai ellátás ( csak az SNI-s tanulóknak) Az iskola fejlesztő pedagógusai – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként az fejlesztő pedagógus, és/vagy a Nevelési Tanácsadó szakembere és/vagy az adott szaktanár fogalmazza meg. Felelős: fejlesztő pedagógusok Középfokú oktatási intézményekkel - pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek:  Iskolabemutatkozás (nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.),  iskolánkban a továbbtanulási nyomtatványok kitöltése előtt rendhagyó szülői értekezlet a 8. osztályosok számára,  után követés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként  az Útravaló ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés az érettségit adó középiskolára Felelős: nyolcadik osztályos osztályfőnök 3.3.

3.5.

Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalkozásokkal

 A Béri Balogh Ádám Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány támogatja tanulóinkat. Szabadidős tevékenységekhez támogatást ad. A versenyeken eredményesen szerepelt tanulókat jutalmazza, az iskola eszközállományának bővítésében segítséget nyújt. Felelős: intézményvezető II. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok 56

A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont:  a tanító  a fejlesztő pedagógus  és az adott szakvélemények alapján. Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanulóval kapcsolatban irányadók a tanítók, tanárok számára. Pl.  szükséges fejlesztő,  differenciált tanulásszervezés tanórákon,  tanulás-módszertani fejlesztés iránya,  sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező tanórák, szakkörök) A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerül, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. A tanuló értékelése:  szövegesen árnyalt  ösztönző jellegű 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok  Kompetencia-alapú oktatási programcsomag adaptálása / http://www.sulinovadatbank.hu/  Differenciált óravezetés  Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon,  Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve első osztályban a Difer-mérés alapján.  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások  Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok Kommunikációs képességeket fejlesztő programok  a magyar nyelv- és irodalom oktatást folyamatosan felváltja a szövegértés-szövegalkotás modul, melynek keretében integrálódik a két terület,  drámapedagógiai módszerek alkalmazása,  témanapok, projektek rendezése,  a tanulók szabad választása alapján az iskolában működő szabadidős tevékenységekben való részvétel Felelősök: munkaközösség-vezető 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: 57

         

osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.), tanulószoba: alsóban 1-2 és 3-4 osztály, felsőben 5-8.o. szabadidős foglalkozások alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb.), felső tagozatosok iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák, emlékezés napja, színházlátogatás, stb.), iskolai kirándulások, projektnapok sportcsoportok foglalkozásai, az iskola szakkörei, a tanulók szereplési lehetőségei:  tanulmányi és művészeti versenyek,  az iskolai és települési ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, okt. 23., mikulás ünnepség, karácsonyi műsor, farsang, emlékezés a névadóra, márc. 15, anyák napja, DÖK nap, ballagás, tanévzáró)

Felelősök: intézmény-vezető, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök Mentálhigiénés programok  Minden évben hagyományosan egészségnapot és sportdélutánt rendezünk.  A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. Felelős: Szaktanár, osztályfőnökök 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Mentori rendszer működtetése Iskolánkban működik a mentortanári program. Több tanulónk vesz részt az Útravaló ösztöndíj programban. A mentor tanár feladata:  tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,  szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,  a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),  kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,  segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, Felelősök: mentorok (osztályfőnökök) 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés  differenciáló óraszervezés  egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)  tehetséggondozó foglalkozások  tanórán kívüli differenciált foglalkozások  tanulószobás foglalkozások (alsóban 1-2,3-4.o., felsőben 5-8.o.)  kiscsoportos (1-3 fős) foglalkozások  tehetséggondozó foglalkozások Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus 58

Drámapedagógia  beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör  rendezvények, ünnepi műsorok,  karácsonyi műsorunkat, vásárunkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük, Felelős: tanítók, szakoktató 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések Szükség esetén esetmegbeszéléseket tartunk  valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,  fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. Felelős:osztályfőnökök, valamennyi tanító, tanár A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése Az integrációhoz szükséges módszertani tapasztalatok átadására alakult rendszer. Célja: az egymás segítése, tapasztalatcsere Felelős: intézményvezető 5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek: - terjedjen ki az iskolai élet egészére, - vegye figyelembe a tanuló személyiségét, - törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra, - fejlesztő és ösztönző szándékú legyen. - ne legyen sablonos, személyre szóló legyen. Felelősök: osztályfőnökök 6. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Integráltan a tantárgyakban vagy beépült moduljaiban jelennek meg a tananyagok, (irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, környezet és természetismeret, történelem, etika, stb). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos pl. az internetről. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (tanulószobas kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.), s az alapfokú művészeti oktatás tananyagában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak. Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva Felelős: intézményvezető 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 59

Pályaorientáció Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok:   

szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása igény szerint városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón, tanácsadáson vesznek részt 7 és 8. osztályaink, nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon tájékozódnak tanulóink a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Felelős: az adott évben a továbbtanulásért felelős osztályfőnök III. Várható eredmények Az ellenőrzés szempontjai:  A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak  Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.  Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.  A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.  Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények:  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.  Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya.  Javulnak a kompetenciamérések eredményei.  Javul tanulóink esélyegyenlősége.  Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.  Fejlesztjük tanulóink személyiségét.  Növeljük a motivációt. Felelősök: IPR menedzsment

2.11. Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás Iskolánk alapító okirata szerint sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált oktatását is ellátja az enyhe értelmi fogyatékosokig bezárólag a 51/2012 EMMI rendelet alapján. A nevelésükhöz szükséges feltételekkel iskolánk rendelkezik:

60

a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai a) alsó tagozat: 1–4. évfolyam. A pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazására helyezzük a hangsúlyt. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezhet a pedagógus, függően a diák haladásától. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt helyezünk a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. b) felső tagozat: 5–8.évfolyam A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Vizsgálat, felülvizsgálat: - Első osztályban elvégzett DIFER felmérés, szülői, óvodai javaslat alapján kérjük a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó vizsgálatát. - A kötelező felülvizsgálatokat minden év június végéig kérjük az illetékes TKVSZRB-től. A javaslatok alapján igazgatói határozat dönt a tanuló esetleges tantárgyi értékelési mentességéről. Rehabilitációs órák: Tanulóink a törvényben előírt számú rehabilitációs órán vesznek részt gyógypedagógusaink fejlesztésében a fejlesztőteremben. A gyógypedagógusok feladata a diákok képesség és problématípus szerinti csoportba sorolása és az időpontok beosztása egyeztetve a vezetőséggel. Rehabilitációs órák a tanórai és tanórán kívüli időszakban folynak. Minden egyéb órán együtt tanulnak társaikkal. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: A gyógypedagógusok feladata különösen, hogy: - Rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - Egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; - Folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését kollégáinak 61

- Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); - Segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - Együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; Vezetés feladata különösen, hogy: - Iskolánk pedagógusait, a szülők közösségét, az osztályban tanulókat felkészítse a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására. - Figyelemmel kísérje a gyógypedagógusok tevékenységét, a tanulók előrehaladását. - Biztosítsa a szükséges feltételeket az integrált oktatáshoz, valamint a rehabilitációs órákhoz. - Vezesse a nyilvántartást, intézze a felülvizsgálatokat. A többségi pedagógusok feladata, különösen hogy: - A tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulókra jellemző – módosulásait; -A tanuló egyéni fejlesztési terve, és a gyógypedagógus javaslata alapján egyéni haladási ütemet biztosítson, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazzon; -A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 2.11/I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A nevelő-oktató munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. I.1. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:  a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,

62

   

a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén

I.2. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki:  a sérült tanulók képesség fejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával,  a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,  az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,  az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. I.3. A nevelés-oktatás fő feladatai:  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,  a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,  a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,  a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően,  a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. Eszközei: gyógypedagógusok által rendelt tankönyvek, tanulói segédletek, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok javaslata alapján beszerzett egyéb taneszközök. Iskolánk jó gyakorlat keretében SNI mérőeszközt rendelt szövegértés kompetenciaterületen, valamint műhelymunka keretében készültek olyan 3 szintű feladatok szövegértés területen, melyek az SNI-s tanulók esetében is jól használhatók. Folyamatosan bővülnek az SNI szintű dolgozatok, tesztek is. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőségei az SNI-s diákonak megegyezik többségi társaikkal. Pedagógusainknak feladata a tanórán kívüli tevékenységekre való ösztönzés. 2.11/II. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés sajátosságai. SNI-s tanulóink értékelésének legfőbb szempontja, az önmagához mért fejlődése, a fejlesztési tervekben leírt célok elérése. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzést a gyógypedagógussal egyeztetve végezzük. A félévi, év végi érdemjegyekre az osztályfőnök tesz javaslatot, amit egyeztetni kell az adott gyógypedagógussal. Törekedni kell a fejlesztő értékelésre. Az eltérő tanrend szerint haladó tanulók értékelését és minősítését a gyógypedagógus végzi az osztályfőnök vagy szaktanár véleményének figyelembe vételével. Egyes SNI-s tanulók értékelése egyéni elbírálás alapján történhet. Az írásbeli ellenőrzésről a tanulókat az előző órán, vagy az írás előtt 3 nappal tájékoztatjuk. A feladatlapok differenciáltak, szükség esetén segítségnyújtás is adható. A szóban történő feleltetést elsősorban azoknál a tanulóknál alkalmazzuk, akiknek a verbális készsége, kifejezésmódja nem gátolt, s így a teljesítés funkcionális gátlásokba nem ütközik. Ösztönözzük a gyűjtőmunkát. 63

Összességében a megértett és begyakorolt tanagyagot kell számon kérni, törekedve a gyakorlati életben szükséges ismeretekre. Az értékelésnél minden tanuló önmagához mért fejlődését fejezzük ki szóban vagy írásban ösztönző jelleggel. Év elején diagnosztikus méréseket kell elvégezni a gyógypedagógusoknak, melyek eredményei meghatározzák a többségi órákon való haladást és számonkérést. Félévkor és év végén teljesítménymérést kell végezni, melyet az adott tanító, szaktanár feladata elkészíteni, tartalmát egyeztetve a gyógypedagógussal. Az iskola pedagógusai követelménytáblázat segítségével kísérik nyomon a tanulók előrehaladását. Ez segíti mind a diáknak, mind a szülőnek, mind a pedagógusoknak az egységes célirányos fejlesztést. Szorgalom, magatartás értékelése: megfelel a többségi diákoknál alkalmazottaknak, azzal a kiegészítéssel, hogy az önmagához képest pozitív változást hangsúlyozni kell. Méltányosság a tanuló továbbhaladása tekintetében: Az irányelvekben lefektetett követelményszintekhez mérten kevesebb is elég lehet a tanuló továbbhaladása tekintetében, ha a tanuló előrejutása érdekében bizonyíthatóan mindent megtesz, és önmagához képest bizonyíthatóan fejlődést mutat. Ennek ellenkezője is igaz, ha a tanuló a képességeinek megfelelő szintű oktatást bizonyíthatóan akadályozza, hátráltja, ha a tanulmányi hozzáállása elégtelen a továbbhaladáshoz az osztályismétlés sem zárható ki. Az integráltan oktatott tanulók órarendjeiben a hab-rehab. időkereteit a Nkt. 6. melléklete, ill. 20/2012 EMMI 138§ alapján határozzuk meg, és a kapott óraszámot 9 fős tanulócsoportokra alkalmazzuk.. A rehabilitációs órakeretet befolyásolja a diákok fejlettsége, szükség esetén növeljük az órakeretet.(Pl. 1 fő 3. osztályos, 2 fő 5. osztályos és 5 fő 7. osztályos integrált tanulónál a számítást a következő táblázat mutatja). Példa az időkeret kiszámolására: Létszám/ befogadó osztály 1 fő 3. osztályos 2 fő 5. osztályos 3 fő 6. osztályos

Hab-rehab. időkeret 1,5 óra 1,5 óra 1,5 óra

Mivel 1-6.osztályig 3 óra a kötelező rehabilitációs óra, így az ezen osztályokba tartozó SNI-ek számát össze kell adni és el kell osztani 9-el 6:9=0,66, ez kisebb, mint 4, így a 6. mellékelt szerinti óraszámokat felezni kell: 3/2=1,5 óra/ hét rehab óra jár a fenti diákoknak. ráadásul ennek max. 50%-a tehetséggondozásra, vagy tantárgyi felzárkózatásra fordítható.

Iskolánkban az alábbi személyi feltételekkel biztosítjuk a speciális nevelési igényű gyermekek ellátását: - gyógypedagógusok ( KLIK Vasvári Tankerülete által meghatározott óraszámban, a vasvári iskola státuszához tartoznak - utazó gyógypedagógusok) - fejlesztőpedagógusok- differenciált fejlesztést végeznek, az intézmény státuszához tartoznak - logopédus -KLIK biztosítja az SNI-is tanulóknak, a többi tanuló logopédushoz jutását a szülő oldja meg. 2.11./III. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása (a 51/2012. EMMI rendelet alapján) Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból 64

eredő hátrányok csökkentését segítő oktatás iskolánk helyi tantervének részeként működik. A gyógypedagógus, készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a rehabilitációs órákon, tanórákon iskolai programokon, keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A helyi tantervünkben a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Iskolánk a minisztérium által kiadott 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 11.1. MELLÉKLET: Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára szerint oktatja az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat. 2.11/IV.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés hiánya. – Az ilyen tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

65

Fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, gyógypedagógus bevonásával. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítést adunk. NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Kiemelten kezeljük az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek.

2.12. Kompetencia alapú oktatás bevezetése, alkalmazása (projektoktatás). Iskolánk a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében kompetencia alapú oktatást vezetett be a 2009/10-es tanévben, valamint 5 év fenntarthatóságot vállalt. Kompetencia alapú oktatás 5 éves fenntarthatóságának terve. 1. Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület mindig az első és a második évfolyamban lesz bevezetve. 2. Matematika kompetenciaterület minden éven két osztályban lesz bevezetve. 3. Idegen nyelvi kompetencia mindig a 4. osztályban lesz alkalmazva. 4. Az IKT órák 25%-os előírást teljesítjük, sőt a TIOP pályázat miatt, ha az nyer, tovább növeljük. 5. Műveltségterület bontás nélküli oktatását 5.o., vagy 6. osztályban alkalmazzuk. 6. Minden évben egy témahetet és egy 3 hetet meghaladó projektet szervezünk. E témájának és idejének meghatározása az aktuális éves munkaterv feladata. 7. Minden évben egy külön moduláris oktatást szervezünk, vagy valamely tantárgyat, vagy tantárgyrészt modulárisan szervezünk. Ezt az adott év tantárgyi rendszere, tantárgyfelosztása befolyásolhatja. 8. Az IPR-t, így az IPR módszereit továbbra is alkalmazzuk. 

3 hetes projekt:témakörre a vezetőség tesz javaslatot, melyről a tantestület alkot véleményt és hoz döntést. Törekedni kell olyan témakör választására, mely anyagszükségletét tekintve nem terheli meg a költségvetést, de elég tág lehetőségeket nyújt az egész iskola bevonására. Iskolánk nagyságából adódóan igen hasznosnak bizonyultak a projektek közösségi lebonyolításai, hiszen a közösségépítést segítette. Időben való elhelyezése: ne terhelje meg az egyéb feladatokat. 1. Feladat: projekttel kapcsolatos feladatok kiosztása, feladatok kidolgozása 66

Projektjavaslatok illeszkedésének vizsgálata helyi tantervhez Projektjeink népszerűsítésének, esetleg támogatási rendszerének kidolgozása Tanórák bekapcsolása érintőlegesen, részlegesen, vagy teljesen az adott projektbe Tanórán, esetleg iskolán kívüli tevékenységek kapcsolása a projekthez. Projektbemutatók, melyeknek többféle formája lehetséges: iskolai szintű, osztályszintű, érdeklődési szintű, stb. 7. Értékelés, jutalmazás>> lsd. az értékelés elvei, formái fejezetnél (2.7) Témahét: Témakörre a vezetőség tesz javaslatot, melyről a tantestület alkot véleményt és hoz döntést. Törekedni kell olyan témakör választására, mely anyagszükségletét tekintve nem terheli meg a költségvetést, de elég tág lehetőségeket nyújt az egész iskola Iskolánk nagyságából adódóan igen hasznosnak bizonyultak a témahetek lebonyolítása, hiszen a közösségépítést is segítették. Időben való elhelyezése: ne terhelje meg az egyéb feladatokat. 1. Feladat: témahéttel kapcsolatos feladatok kiosztása, feladatok kidolgozása 2. Témajavaslatok illeszkedésének vizsgálata helyi tantervhez 3. Témaheteink népszerűsítésének, esetleg támogatási rendszerének kidolgozás. 4. Tanórák bekapcsolása érintőlegesen, részlegesen, vagy teljesen az adott projektbe 5. Tanórán, esetleg iskolán kívüli tevékenységek kapcsolása a projekthez. 6. Projektbemutatók, melyeknek többféle formája lehetséges: iskolai szintű, osztályszintű, érdeklődési szintű, stb. 7. Értékelés, jutalmazás>> lsd. az értékelés elvei, formái fejezetnél (2.7) 2. 3. 4. 5. 6.



Az iskola szinte egész éven át zajló műsorprojekteket alkalmaz a nagyobb iskolai rendezvények, ünnepségek lebonyolítására. Ezekre több hetes készüléssel dramatizálás, zene, tánc, dal, prezentáció kombinációjával készülnek a pedagógusok és a diákok. Törekedni kell a HH és a HHH diákok szerepeltetésére, ill. a különböző falvakból jövő diákok reprezentációjára. E mellett egyes tantárgyakra egyes tananyagrészeit is ún. miniprojektekben (gyakorlati életből vett mintákra alapozva) is fel lehet dolgozni. A kompetencia alapú oktatás beépül iskolánk életébe, függetlenül, hogy valamely műveltségterület, vagy tantárgy fel van-e sorolva a fenntarthatóságnál. Pedagógusaink a sikeres módszereket, munkaformákat, eszközöket, feladatokat, méréseket iskolai szinten fogják használni, törekedve arra, hogy diákjaink felkészültsége a társadalmi és a helyi elvárásoknak megfeleljen!

2.13. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, a Knt. szerint, ha meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A meghatározott követelmények a kerettantervben leírtak alapján kérhetők számon, a differenciálás szempontjait figyelembe véve. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; 67

  

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve egy tantárgyon belül az órák 10%-át és mulasztásait tanév végéig nem tudja pótolni; és nem volt osztályozható magántanuló volt.

2.14. Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A leckeírás segít abban, hogy a gyerekek megtanuljanak utasításokat követni, az idejüket és az energiájukat beosztani, a nehéz feladatokban kitartani, az önálló munkában kreatívan alkotni. Segít a tanulás tanulásában. Iskolánkban délutáni tanulószobás foglalkozások segítik a tanulókat a felkészülésben. Alsóban a hatékony és differenciált munkaszervezés miatt 1-2, valamint a 3-4 osztályosokat külön, ill. a felsősöket együtt tervezzük segíteni. A tanulószobai foglalkozások 14 és 16 óra között tartanak közben 15 perc uzsonnaszünettel. Iskolánkban az adott pedagógus dönt a házi feladat mértékéről, idejéről. Egységesen kell figyelembe venni az alábbiakat:  a házi feladatok a kitűzött cél elérését segítsék, ne csupán időtöltést.  a házi feladattal kapcsolatos információkat az év elején a diákok, majd az első szülői találkozáson a szülők tudomására kell hozni, azt következetesen kell alkalmazni. Érdemes tanácsokkal ellátni a diákokat és a szülőket is a házi feladat sikeres megírásának céljából. Mint pl.: helyes időbeosztás, rendszeresség, elsőnek az elmélet, megfelelő tárgyi feltételek: világítás, asztal, stb., motivációs formák, stb.  a házi feladatok mennyisége arányos legyen a tanult tananyaggal, törekedni kell a differenciálásra.  a házi feladat megoldható legyen.  a házi feladatot ellenőrizni kell.  a házi feladat hiányának következményeit az adott pedagógus közölje év elején a diákokkal. A következmény ne legyen aránytalan, de következetes maradjon mindvégig. Házi feladat hiányára csak akkor lehet elégtelent adni, ha azt a pedagógus előre, a feladat kiadásakor közölte, ill. ha a házi feladatra megfelelő idő és segítség állt rendelkezésre.  a házi feladattal kapcsolatos arányos segítségnyújtást a pedagógus köteles megadni.  hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) nem lehet arányosan több feladatot adni.  Házi dolgozatok, vagy bemutatók készítése esetén minden esetben az adott pedagógus nyújt részletes tájékoztatót a diákoknak az elvárásokról, és az értékelés szempontjairól.

2.15. Az osztályba, csoportba sorolás rendje Iskolánkban nincsenek párhuzamos osztályok, így a szegregáció véletlenül sem jöhet szóba! Beiskolázási körzetünk: Győrvár és a mikro térségben lévő hat község tanulói. Szülői igény alapján és a szabad iskolaválasztás elvén alakulva fogadjuk más települések (Telekes, Vasvár) tanulóit is.

68

Helyi tanterv tananyagai az alsós (1-4.o.) szakaszban MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alsó Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

1–2. évfolyam

69

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a 70

helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése  Az olvasástanulás előkészítése  Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás  Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása  Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Kerettantervi óraszám* az 1-2. évfolyamon

Javasolt óraszám az 1. évfolyamon

Javasolt óraszám a 2. évfolyamon

33 óra

19 óra

22 óra

25 óra

30óra

70 óra

85 óra

105 óra

28 óra

20 óra

30 óra

50 óra

60 óra

52 óra

20 óra

50 óra

17 óra

10 óra

13 óra

104 óra

20 óra

24 óra

42 óra

56 óra

15 óra

6 óra

5 óra

13 óra 6 óra

227 óra** + 25 óra

227 óra** + 25 óra

szabad órakeret

szabad órakeret

+ 36 óra Összesen 288 óra

+ 36 óra Összesen 288 óra

1. ÉVFOLYAM Kompetencia alapú oktatás implementációja szövegértés, szövegalkotás területen magyar nyelv és irodalom keretében teljes lefedettségben a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete alapján

1. évfolyam 71

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Iskolaérettség.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Tevékenységek/Ismeretek A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása képek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények A tanuló  érthetően beszél;  megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;  használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;  bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz.

Bemutatkozás, bemutatás, köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 19 óra

köszönés,

Kapcsolódási pontok Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képi kompozíciók. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én környezetem, bemutatkozás, önismeret.

megszólítás,

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése

és

kérés,

Órakeret 30óra

Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység Az olvasástanulás előkészítése. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati

A tanuló  nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;  rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;  részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

72

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika, Testnevelés és sport:

szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). Kulcsfogal mak/ fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség kialakítása. Követelmények A tanuló  olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;  ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;  ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait;  biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;  ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;  rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;  biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 85 óra

Iskolaérettség.

Tevékenységek/Ismeretek Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

irányok azonosítása, megnevezése.

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Biztos betűfelismerési, összevonási képesség.

73

Órakeret 28 óra

A tematikai egység A szövegértő olvasás előkészítése. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret fejlesztése. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények A tanuló 



Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: szóbeli szövegértés.

ismert és begyakorolt rövid szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén Vizuális kultúra: Az modellkövetéssel javítja olvasási olvasott/felolvasott hibáit, szöveghez kapcsolódó

 a szöveg megértésének bizonyítása az életkornak megfelelő szinten.

élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel.

Tematikai egység/ Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség.

Órakeret 6 óra

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A tematikai egység A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, a játék, a ritmus és a zene nevelési-fejlesztési révén. céljai Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A tanuló  hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;  néhány verset, mondókát elmond fejből;  dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ismétlődések.

ritmus,

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.

74

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Mese, vers, versszak, verssor; szereplő.

Tematikai egység/ Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának Fejlesztési cél technikai alapozása Előzetes tudás Iskolaérettség.

Órakeret 30 óra

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, A tematikai egység hallás fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető céljai képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló  nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;  előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;  finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;  tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

,Életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Ének-zene: hallásfejlesztés.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/ Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő Fejlesztési cél gyakorlatok Előzetes tudás Iskolaérettség.

Órakeret 60 óra

A tematikai egység Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. nevelési-fejlesztési A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. céljai Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények 75

Kapcsolódási pontok

Az írott kis- és nagybetűk A tanuló szabályos alakítása, kapcsolása.  ismeri és használja a magyar Betűkapcsolatok, rövid szavak ábécé betűinek írott alakjait; írása.  írása rendezett, a betűket A hangok időtartamának jelölése. olvashatóan alakítja és Másolás írott, majd nyomtatott kapcsolja egymáshoz. mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.

Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.

Tematikai egység/ Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás Órakeret Fejlesztési cél előkészítése 20 óra Előzetes tudás A magyar ábécé írott betűinek használata. A tematikai egység Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: nevelési-fejlesztési az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes céljai szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsola-tok, mondatok írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Szavak, szószerkezetek, mondatok leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló  másoláskor nem vét írástechnikai hibát;  a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;  ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;  szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: ritmus.

tempó,

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/ A tanulási képesség fejlesztése Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség.

76

Órakeret 10 óra

A tematikai egység A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési-fejlesztési megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. céljai Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, könyvtárlátogatás). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. Könyvek, gyermekújságok jellemző részeinek (Pl. tartalomjegyzék) megfigyelése.

A tanuló  a tanító irányításával motiváltan tanul;  a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

Kulcsfogal mak/ fogalmak



szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Weöres Sándor egy költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből egy alkotás.

Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.

Könyvtár, tartalomjegyzék, gyermekújság.

2. ÉVFOLYAM 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Órakeret 22 óra

A beszéd, a beszédészlelés és a beszédértés megfelelő szintje.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a A tematikai egység kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi nevelési-fejlesztési kapcsolattartás biztonságának elősegítése. céljai Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A helyes beszédlégzés. A hangok A tanuló tiszta artikulációja, az időtartam  érthetően beszél; és a hangkapcsolatok helyes  megérti az egyszerű 77

Kapcsolódási pontok Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

kiejtése. Mondatok, szövegek magyarázatokat, utasításokat olvasásakor, memoriterek és társai közléseit. A elmondásakor a hanglejtés, a kérdésekre értelmesen hangsúly helyes alkalmazása. válaszol; Az aktív szókincs bővítése,  használja a bemutatkozás, a pontosítása szövegkörnyezetben felnőttek és a kortársak történő értelmezéssel és képek, megszólításának és képzetek, képi kompozíciók köszöntésének illendő nyelvi fogalmi megfeleltetésével. formáit; Mondatok összekapcsolása.  bekapcsolódik a közös Összefüggő mondatok alkotása tevékenységekbe. képek, képsorok alapján, adott Alkalmazkodik azok vagy választott témáról. szabályaihoz; Páros és csoportos beszélgetés.  eligazodik szűkebb Szituációs játékokban a felnőttek környezete társas és a kortársak udvarias kapcsolatrendszerében. megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én környezetem, bemutatkozás, önismeret.

és

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Olvasás, az írott szöveg megértése - a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret 104 óra

Alapvető ismeretek a nyelvről, a kommunikációról, az írott nyelvről, ezek funkcióiról, a nyelvi tudatosság kritérium szintű megléte.

A tematikai egység A szövegértő olvasás előkészítése. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő

A tanuló  ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,  felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,  használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

78

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az

hallgatása, felidézése. (pl. a megértés érdekében; történetek a családi élet  a szöveg megértését eseményeiről; nemzeti bizonyítja a következő ünnepeinkről, jelképeinkről). tevékenységekkel: A szövegértés szövegtípusnak következtetés, megfelelő funkciójáról, lényegkiemelés, folyamatáról alkotott ismeret, tartalommondás, események meggyőződés kialakítása, összefoglalása, egyszerű fejlesztése. értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/ Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fejlesztési cél Előzetes tudás Néhány mondóka, soroló, gyermekjáték, vers ismerete.

Órakeret 13 óra

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a A tematikai egység ritmus és a zene révén. nevelési-fejlesztési Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. céljai A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének,

A tanuló  hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;  képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);  néhány verset, mondókát elmond fejből;  dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

79

Ének-zene: ismétlődések.

ritmus,

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének

hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. Kulcsfogal mak/ fogalmak

megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.

Tematikai egység/ Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás Órakeret Fejlesztési cél előkészítése 50 óra Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. A tematikai egység Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: nevelési-fejlesztési az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes céljai szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Önállóan alkotott mondatok leírása. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló  másoláskor nem vét írástechnikai hibát;  jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást;  a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;  ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;  szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

80

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: ritmus.

tempó,

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

Órakeret 24 óra

Tapasztalati alapon a szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű megkülönböztetése. A szavak szótagokra bontása.

Előzetes tudás

A tematikai egység Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás nevelési-fejlesztési biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak céljai használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények A mondat, a szó, a hang, a betű A tanuló felismerése és megnevezése.  felismeri és megnevezi a Az ábécé hangjainak felsorolása. tanult nyelvtani fogalmakat, A betűrend használata gyakorlati és a különféle feladatokban. feladatmegoldásban használja A hangok csoportosítása fajtájuk a szabályokat. és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Kulcsfogal mak/ fogalmak

A tematikai egység nevelési-

Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.

Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

Órakeret 56 óra

A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A helyesírási készség fejlesztése. 81

A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

fejlesztési céljai

Tevékenységek/Ismeretek Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás:  az időtartam jelölése;  a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok;  a hagyomány szerinti írásmód;  az elválasztás szabályai;  a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A tanuló Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg  szükség szerint felidézi és alkotása. alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;  30–40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;  az egyszerű szavakat helyesen választja el.

Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulási képesség fejlesztése

Órakeret 13 óra

Elemi feladat-megoldási műveletek használata. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk

Fejlesztési követelmények A tanuló  a tanító irányításával motiváltan tanul;  a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ; 

szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi 82

Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak

kereséséről és kezeléséről). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék).

Kulcsfogal mak/ fogalmak

műveket, illetve azok részleteit: József Attila: Altató; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor két költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

Tematikai egység/ Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti Órakeret Fejlesztési cél érzék fejlesztése 6 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű nevelési-fejlesztési szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés céljai szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Tevékenységek/Ismeretek Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A tanuló  ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az okokozati viszonyt;  képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;  meggyőződéssel képviseli a

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

83

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

legalapvetőbb emberi értékeket; Azonosulás, ítélet, érvelés  meghallgatja mások érvelését is; szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet  képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak tanulságának összevetése saját megfelelő művek befogadása tapasztalatokkal, eseményekkel. során; Egyszerű közmondások, szólások megismerése, megfelelő  dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni alkalmazása. Mindennapi mindennapi konfliktusokat, konfliktusok átélése dramatikus azokat életkori szintjén játékokban, drámajátékban (pl. kezelni. bábjáték). A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül). Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.

Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. A fejlesztés várt Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő eredményei a két szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra évfolyamos ciklus törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak végén lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

84

MATEMATIKA ALSÓS SZAKASZ 1–4. évfolyam Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A 85

matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), az internet, az oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a 86

tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Az iskoláztatás kezdő szakaszában a matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak kialakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük, kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot. Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ezáltal fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával; fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget. A tantárgyi oktató-, ismeretterjesztő- és fejlesztő számítógépes programok használata a helyi lehetőségekhez mérten kerüljön bele az iskola pedagógiai programjába, a helyi tantervbe.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Számonkérés Ismétlés

Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon

Javasolt óraszám az 1. évfolyamon

Javasolt óraszám a 2. évfolyamon

folyamatos

folyamatos

folyamatos

147 46 32 10 16 8

100 34 22 8 10 6 129 óra + 15 óra szabad órakeret +36 óra Összesen 180 óra

100 34 22 8 10 6 130 óra + 14 óra szabad órakeret +36 óra Összesen 180 óra

87

1. évfolyam Tematikai egység /Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret folyamatos

Előzetes tudás

Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra, balra) ismerete. Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelő tevékenység. A feladat gondolati úton való megoldásának képessége (helykeresés, párválasztás, eszközválasztás). Tevékenységekben (rajzaiban) újszerű ötletek, kreativitás, fantázia megjelenése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása. Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.

Régi (családban szerzett, óvodai) ismeretek mozgósítása, új ismeretek megszerzése érdekében. Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás. Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása interaktív tábla segítségével.

Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése a fogalmak megnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő. Jelrendszer ismerete és használata (=, <, >). Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások.

Halmazok számossága. Halmazok összehasonlítása. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb? Csoportosítások.

Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása.

Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása.

Néhány elem próbálgatással

Finommotoros koordinációk: tárgyak rakosgatása.

Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint.

sorba

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység /Fejlesztési cél

rendezése

apró

Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása szótagszám szerint.

Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 100 óra

Előzetes tudás

Számolás szóban egyesével 10-ig. Személyek, dolgok számlálása tízig. Számok mutatása ujjaikkal. Elemi mennyiségi ismeretek: mennyiségek megkülönböztetése (nagyobb, kisebb, több, kevesebb, semmi). Párba rendeződés képessége (kettesével sorakozás), párok összeválogatása (cipők, kesztyűk).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata. Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.

88

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Számfogalom kialakítása 20-as, számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.

Számlálás, számolási készség fejlesztése.

Tárgyak megszámlálása kettesével.

egyesével,

Számolás 20-as számkörben. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.

A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása. Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és szöveg alapján. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.

Testnevelés és sport: lépések, mozgások A valóság és a matematika elemi számlálása. kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása kettesével.

Számok írása, olvasása 20-ig. Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása.

egyesével, Ének-zene: ritmus, taps.

Analógiás gondolkodás alapozása.

Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok.

Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás). Számjelek használata. Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése.

Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára.

A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése.

Számok becsült és valóságos helye a számegyenesen (egyes, tízes) számszomszédok. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok egymástól való távolsága a számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása. A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel. A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett. Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb). Interaktív program használata a tájékozódáshoz. Tájékozódás lehetőleg interaktív program használatával is.

Számok összeg- és különbségalakja.

Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal. Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás. Állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám és tőszám fogalma.

Darabszám, sorszám különbözőségének értése.

Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. Számok halmazokba sorolása. Tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez.

és

tőszám

A római számok írása, olvasása I, V, X jelekkel. A római számok története.

Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása. Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva. Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.

Környezetismeret: természeti tárgyak megfigyelése, számlálása.

Magyar nyelv és irodalom: könyvekben a fejezetszám kiolvasása. Környezetismeret: eligazodás a hónapok között,

Összeadás, kivonás értelmezése.

Műveletfogalom 89

alakítása,

összeadás,

Az összeadás és a kivonás kapcsolata. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

kivonás értelmezése többféle módon. Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül. Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása (pótlás). A műveletek elvégzése fejben és írásban több tag esetén is. Tantárgyi fejlesztőprogram használata.

Műveleti tulajdonságok: felcserélhetősége.

Kreativitás, önállóság műveletek végzésében.

tagok

Szöveges feladat értelmezése, megoldása. Megoldás próbálgatással, következtetéssel. Ellenőrzés. Szöveges válaszadás. Tevékenységről, képről, számfeladatról szöveges feladat alkotása, leírása a matematika nyelvén.

fejlesztése

a

Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése. Magyar nyelv és irodalom: az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Összeg, tag, különbség, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám, felcserélhetőség

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Geometria

Órakeret 34 óra

Előzetes tudás

Formák között különbség felismerése (kerek, szögletes). Az azonos formák közül az eltérők kiválogatásának képessége. Adott formák összekapcsolása tárgyakkal. Térbeli tájékozódás a testsémáknak megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finom motorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 20-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérőeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. Irányok megismerése, alkalmazása. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Az egyenes megismerése.

és

görbe

vonal

Tudatos megfigyelés. Egyenes rajzolása vonalzóval. Objektumok alkotása szabadon.

A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.

A számítógép kezelése segítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról. Képnézegető programok alkalmazása.

A megfigyelések megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal. A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó 90

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése).

Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból.

képek megtekintése, készítése. Tengelyesen tükrös alakzat előállítása hajtogatással, nyírással, megfigyelése tükör segítségével. A tapasztalatok megfogalmazása. Képnézegető programok alkalmazása.

A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése.

Környezetismeret: alakzatok formájának megfigyelése a környezetünkben.

Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása, megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségének megfigyelése. Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással. Testek építése testekből másolással, vagy szóbeli utasítás alapján.

Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap, Síkidomok rajzolása szabadon és Technika, életvitel és gyakorlat: szavakban megadott feltétel szerint. vonalzó használata. háromszög, kör). Tulajdonságok, azonosságok különbözőségek.

kapcsolatok, és

Összehasonlítás. Fejlesztőprogram formafelismeréshez, megkülönböztetéshez.

használata azonosításhoz,

Testek (kocka, téglatest). Tulajdonságok, azonosságok különbözőségek.

Testek válogatása és Technika, életvitel és gyakorlat: megadott testek építése. kapcsolatok, osztályozása szerint. és szempontok Testek építése szabadon és adott

Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése. Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.

feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése. A térbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése.

Mozgási memória fejlesztése Környezetismeret: nagytesti mozgással, mozgássor az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola megismétlése. elhelyezkedése a településen. Térbeli tájékozódás fejlesztése.

Összehasonlítások a (rövidebb-hosszabb, alacsonyabb).

gyakorlatban: magasabb-

Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Interaktív programok használata.

Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés.

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése).

Környezetismeret: környezetünk tulajdonságai.

közvetlen mérhető

Hosszúság, tömeg, űrtartalom A becslés és mérés képességének Testnevelés és sport; énekfejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés zene: időtartam mérése idő. Mérőszám és mértékegység.

Mérőeszközök. Mérések alkalmi és szabvány egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő. Szabvány mértékegységek megismerése: m, dm, kg, l, dl, óra, nap, hét, hónap, év. Mennyiségek becslése. A mérőszám viszonya.

és

mértékegység

alapján. Mérőeszközök gyakorlati mérésekre.

használata

Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése tevékenykedtetéssel.

Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése.

91

egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel. Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő és mértékegységeik.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések

Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Interaktív programok használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak

a mindennapokban.

Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Tárgyak sorba rendezésének képessége (szín-, méret-, forma szerint). Előrajzolás után díszítő sor rajzolása, a minták váltakozásával. Az idő múlásának megfigyelése, periodikusán ismétlődő események a napi tevékenységekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása. Fejlesztési követelmények

Ismeretek A sorozat fogalma. Tárgy-, jelés számsorozatok szabályának felismerése. Növekvő és csökkenő sorozatok.

Kapcsolódási pontok

Sorozat képzése tárgyakból, Ének-zene: jelekből, alakzatokból, periodikusság zenei számokból. motívumokban. Számsorozat szabályának felismerése, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján. Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Összefüggések, szabályok.

Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Szabályjátékok alkotása. Kreativitást megoldása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

fejlesztő

feladatsorok

Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret

8 óra

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről. Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés, egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Valószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. Sejtések megfogalmazása, divergens

92

Kapcsolódási pontok

gondolkodás. Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Tudatos megfigyelés. A gondolkodás és a nyelv összefonódása.

Események, ismétlődések tevékenység során.

Célirányos, fejlesztése.

játékos

akaratlagos

figyelem

A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése.

Adatgyűjtés célirányos megválasztása.

Statisztika.

Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Adatokról megállapítások megfogalmazása: előfordulási szám, egyenlő adatok, legkisebb, legnagyobb adat kiválasztása. Információforrások, adattárak használata.

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok lejegyzése táblázatba.

Adatgyűjtés elektronikus információforrások segítségével.

Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése, szövegkörnyezettől függő eltérő nyelvhasználat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

A fejlesztés várt eredményei az első évfolyam végén

Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (20-as számkör). – Római számok írása, olvasása (I, V, X) – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. – Összeadás, kivonás, bontás, pótlás. – Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. – Páros és páratlan számok megkülönböztetése. – Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – A test és a síkidom megkülönböztetése. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete. – A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, nap, hét, hónap, év. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika – Adatokról megállapítások megfogalmazása.

93

2. évfolyam Tematikai egység /Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret folyamatos

Előzetes tudás

Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra, balra) ismerete. Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelő tevékenység. A feladat gondolati úton való megoldásának képessége (helykeresés, párválasztás, eszközválasztás). Tevékenységekben (rajzaiban) újszerű ötletek, kreativitás, fantázia megjelenése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása. Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.

Régi ismeretek mozgósítása, új ismeretek megszerzése érdekében. Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás. Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása interaktív tábla segítségével.

Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése a fogalmak megnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő. Jelrendszer ismerete és használata (=, <, >). Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások.

Halmazok számossága. Halmazok összehasonlítása. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb, hányszor annyi elemet tartalmaz. Csoportosítások.

Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása.

Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása.

Néhány elem próbálgatással.

Finommotoros koordinációk: tárgyak rakosgatása.

Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint.

sorba

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység /Fejlesztési cél

rendezése

apró

Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása szótagszám szerint.

Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 100 óra

Előzetes tudás

Számolás szóban egyesével 20-ig. Személyek, dolgok számlálása húszig. Számok mutatása ujjaikkal. Elemi mennyiségi ismeretek: mennyiségek megkülönböztetése (nagyobb, kisebb, több, kevesebb, semmi). Párba rendeződés képessége (kettesével sorakozás), párok összeválogatása (cipők, kesztyűk). Műveletek értelmezése húszas számkörben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás, szorzás, osztás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata. Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása. 94

Ismeretek Számfogalom kialakítása a 100-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével, hármasával, négyesével, ötösével… Számolás 100-as számkörben. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.

Fejlesztési követelmények Számlálás, számolási készség fejlesztése. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása. Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és szöveg alapján. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása.

Testnevelés és sport: lépések, mozgások A valóság és a matematika elemi számlálása. kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével. Analógiás gondolkodás alapozása.

Ének-zene: ritmus, taps. Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok.

Számok írása, olvasása 100-ig. Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás). Számjelek használata. Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése.

A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése. Számok becsült és valóságos helye a számegyenesen (egyes, tízes) számszomszédok. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok egymástól való távolsága a számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása. A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel. Interaktív program használata a tájékozódáshoz.

Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára. Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása. Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva. Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.

Tájékozódás lehetőleg interaktív program használatával is. Számok összeg- és különbségalakja.

Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal. Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás. Állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám, és mérőszám fogalmának megkülönböztetése.

Darabszám, sorszám és mérőszám szavak értő ismerete és használata.

Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

Környezetismeret: természeti tárgyak felismerése, megfigyelése, számlálása.

Tulajdonságok megfogalmazása. Számok halmazokba sorolása. Lehetőleg tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez.

A római számok írása, olvasása I, V, X, L, C jelekkel. A római számok története.

Magyar nyelv és irodalom: könyvekben a fejezetszám kiolvasása. Környezetismeret: eligazodás a hónapok között,

Összeadás, kivonás értelmezése. Összeadandó, összeg, tagok. Különbség, kivonandó, kisebbítendő.

Műveletfogalom alakítása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon. Műveletek tárgyi megjelenítése, 95

Az összeadás és a kivonás kapcsolata. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

matematikai jelek, műveleti jelek használata. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül. Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása (pótlás). A műveletek elvégzése fejben és írásban több tag esetén is. Tantárgyi fejlesztőprogram használata.

Szorzás, osztás fejben és írásban. A szorzás értelmezése ismételt összeadással. Szorzat, tényező. Szorzótábla megismerése 100-as számkörben. Osztás 100-as számkörben. Bennfoglaló táblák. Részekre osztás. Osztandó, osztó, hányados, maradék. Maradékos osztás a maradék jelölésével. A szorzás és az osztás kapcsolata.

Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése. Számolási készség fejlesztése. Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében.

Műveleti tulajdonságok: tényezők felcserélhetősége. A zárójel használata. A műveletek sorrendje.

Kreativitás, önállóság műveletek végzésében.

tagok,

Szöveges feladat értelmezése, megoldása. Megoldás próbálgatással, következtetéssel. Ellenőrzés. Szöveges válaszadás. Tevékenységről, képről, számfeladatról szöveges feladat alkotása, leírása a matematika nyelvén.

Fejlesztőprogram használata a műveletek helyességének ellenőrzésére.

fejlesztése

a

Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése. Magyar nyelv és irodalom: az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Összeg, összeadandó, tag, különbség, kisebbítendő, kivonandó, szorzat, tényező, osztandó, osztó, hányados, maradék, számegyenes, művelet, zárójel, páros, páratlan, egyés kétjegyű számok, darabszám, sorszám, tőszám, felcserélhetőség, szorzótábla, bennfoglaló tábla, részekre osztás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Geometria

Órakeret 34 óra

Előzetes tudás

Formák között különbség felismerése (kerek, szögletes). Az azonos formák közül az eltérők kiválogatásának képessége. Adott formák összekapcsolása tárgyakkal. Térbeli tájékozódás a testsémáknak megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finom- motorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérőeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. Irányok megismerése, alkalmazása.

Ismeretek Az egyenes és görbe vonal ismerete.

Fejlesztési követelmények Tudatos megfigyelés. Egyenes rajzolása vonalzóval. 96

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek

Objektumok alkotása szabadon.

formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése).

A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.

A számítógép kezelése segítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról. Képnézegető programok alkalmazása.

A megfigyelések megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal. A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése.

Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból.

Tengelyesen tükrös alakzat előállítása hajtogatással, nyírással, megfigyelése tükör segítségével. A tapasztalatok megfogalmazása. Képnézegető programok alkalmazása.

A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése.

Környezetismeret: alakzatok formájának megfigyelése a környezetünkben.

Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása, megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségének megfigyelése. Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással. Testek építése testekből másolással, vagy szóbeli utasítás alapján.

Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap, Síkidomok rajzolása szabadon és Technika, életvitel és gyakorlat: szavakban megadott feltétel szerint. vonalzó használata. háromszög, kör). Összehasonlítás.

használata Tulajdonságok, kapcsolatok, Fejlesztőprogram formafelismeréshez, azonosításhoz, azonosságok és különbözőségek. megkülönböztetéshez.

Testek (kocka, téglatest).

Testek válogatása és Technika, életvitel és gyakorlat: megadott testek építése. Tulajdonságok, kapcsolatok, osztályozása szerint. azonosságok és különbözőségek. szempontok Testek építése szabadon és adott Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése.

feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése. A térbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése.

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.

Mozgási memória fejlesztése nagytesti mozgással, mozgássor megismétlése. Térbeli tájékozódás fejlesztése.

Összehasonlítások a (rövidebb-hosszabb, alacsonyabb).

gyakorlatban: magasabb-

Környezetismeret: az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola elhelyezkedése a településen.

Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Interaktív programok használata.

Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés.

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése).

Környezetismeret: környezetünk tulajdonságai.

97

közvetlen mérhető

Hosszúság, idő.

tömeg,

űrtartalom A becslés és mérés képességének Testnevelés és sport; énekfejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre.

Mérőszám és mértékegység.

Mérőeszközök. Mérések alkalmi és szabvány egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő. Szabvány mértékegységek megismerése: cm, dm, m, dkg, kg, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mennyiségek becslése.

Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése tevékenykedtetéssel.

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Irányított keresés ma már nem használatos mértékegységekről.

Átváltások szomszédos mértékegységek között, mérőszám és mértékegység viszonya.

Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése. Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Interaktív programok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

zene: időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel. Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő és mértékegységeik.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések a mindennapokban.

Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés, átváltás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Tárgyak sorba rendezésének képessége (szín-, méret-, forma szerint). Előrajzolás után díszítő sor rajzolása, a minták váltakozásával. Az idő múlásának megfigyelése, periodikusán ismétlődő események a napi tevékenységekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása.

Ismeretek A sorozat fogalma. Tárgy-, jelés számsorozatok szabályának felismerése. Növekvő és csökkenő sorozatok.

Fejlesztési követelmények

Sorozat képzése tárgyakból, Ének-zene: jelekből, alakzatokból, periodikusság zenei számokból. motívumokban. Számsorozat szabályának felismerése, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján. Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Összefüggések, szabályok. Számok mennyiségek közti kapcsolatok és jelölésük nyíllal.

Kapcsolódási pontok

Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Szabályjátékok alkotása. Kreativitást megoldása.

fejlesztő

98

feladatsorok

Számok táblázatba rendezése. Számpárok közötti kapcsolatok. Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Statisztika, valószínűség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés, egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Valószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. Sejtések megfogalmazása, divergens gondolkodás.

Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Tudatos megfigyelés. A gondolkodás és a nyelv összefonódása.

Események, ismétlődések tevékenység során.

Célirányos, fejlesztése.

játékos

akaratlagos

Adatgyűjtés célirányos megválasztása.

Statisztika.

Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Adatokról megállapítások megfogalmazása: előfordulási szám, egyenlő adatok, legkisebb, legnagyobb adat kiválasztása. Információforrások, adattárak használata.

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok lejegyzése táblázatba.

Adatgyűjtés elektronikus információforrások segítségével.

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése, szövegkörnyezettől függő eltérő nyelvhasználat.

figyelem

A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

8 óra

Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről. Egyszerű ábrázolásról leolvasás.

Előzetes tudás

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret

Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat.

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. – Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Számok képzése, bontása helyi érték szerint. – Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. 99

– – – – – –

Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. –Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – A test és a síkidom megkülönböztetése. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete. – A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika – Adatokról megállapítások megfogalmazása.

100

IDEGEN NYELV NÉMET NYELV 3-4. évfolyam

101

KÖRNYEZETISMERET 1-4 Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyagfeldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a 102

saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

A környezetismeret tantárgy óraszáma, óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám 1 óra 1 óra

1. évfolyam Az iskola Az iskolás gyerek Mi van a teremben? Hóban, szélben, napsütésben Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám

éves óraszám 32+4 óra 32+4 óra

8 óra 6 óra 5 óra 6 óra 7 óra 4 óra 36 óra

2. évfolyam Tájékozódás az iskolában és környékén Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés Éves óraszám

8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 4 óra 36 óra 1–2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.

103

A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják. Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. 1. ÉVFOLYAM Órakeret 8 óra

AZ ISKOLA Tematikai egység Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Látogatás az iskolában A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a

Vizuális formák.

104

kultúra:

színek,

Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése,

Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő, vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?

környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Ismeretek: Az iskolában található jelek, Az élőlényekre jellemző jelzések, piktogramok. tulajdonságok bizonyítása A helyiségek funkciójának növény, állat, ember esetében. megismerése. Élő és élettelen összehasonlítása. A környezetünkben előforduló Egyszerű növényápolási munkák anyagok érzékelhető elvégzése (ültetés, öntözés, tulajdonságai. talajlazítás) és a hozzájuk tartozó Az időjárást jelző piktogramok. néhány eszköz nevének Életjelenségek. Az élőlények megismerése és használatuk. tulajdonságai. A házi kedvencek, a házban és A szobanövények és a házi ház körül élő állatok kedvencek gondozása. megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Kulcsfogalmak/ Növény, állat, élő, élettelen. fogalmak

Tematikai egység

mérése.

Technika, gyakorlat: öltözködés.

életvitel és helyes

Órakeret 6 óra

AZ ISKOLÁS GYEREK

Előzetes tudás A tematikai Az állandóság és változás szempontjából a napi, és éves ritmus felismerése, egység nevelési- mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés, és a tapasztalatok rögzítése. fejlesztési céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor, és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan, és mennyit együnk?

Fejlesztési követelmények

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. 105

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az utána, korábban,

előtte, később

Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.

megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak Órakeret 5 óra

Tematikai egység

MI VAN A TEREMBEN?

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezése. Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok, és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése.

Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, A tanteremben található tárgyak gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül csoportosítása különböző bennünket? szempontok szerint (érzékszervi Hogyan függenek össze a tárgyak tapasztalatok, anyag, méret, anyagi tulajdonságai a felhasználás). felhasználásuk módjával? Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a Ismeretek: Tárgyak ( anyagok) tulajdonságai környezet tárgyaiban. (átlátszóság, keménység, Kapcsolat keresése az anyag rugalmasság, érdesség, simaság, tulajdonságai és felhasználása forma, szín). között egyszerű példák alapján. Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Kulcsfogalmak/ Anyagi tulajdonság, felhasználás. fogalmak

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága.

ÓraTematikai egység HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN keret 6 óra Melegítés, hűtés. Az időjárás- előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori Előzetes tudás piktogram jelentése. A tematikai A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok egység nevelési- kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő fejlesztési céljai helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a 106

növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, Időjárási napló készítése . gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az Az időjárás élőlényekre gyakorolt öltözködésünket az időjárás? hatásának megfigyelése,konkrét Hogyan védjük testünket a hideg, példák gyűjtése. a meleg, a szél és a csapadék a víz halmazállapotai és a ellen? csapadékformák összekapcsolása. Mi jellemzi táplálkozásunkat a Évszakokhoz kötődő étrendek különböző évszakokban? összeállítása. Hogyan viselkednek a növények A nyári megnövekedett és az állatok különböző időjárási folyadékigény magyarázata. körülmények között? A réteges öltözködés szerepének megértése. Ismeretek: Évszakok, és jellemző időjárásuk. Öltözködési tanácsok Az időjárás elemei. A Celsius megfogalmazása előzetes skála, hőmérséklet. A csapadék időjárás - előrejelzés alapján. formái (eső, köd, hó). Az Napi és éves ritmus megfigyelése évszaknak megfelelő helyes a növény - és állatvilágban, a öltözködés. tapasztalatok rögzítése rajzzal, Az egészséges táplálkozás vagy írásban. jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények, energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat. Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban.

Órakeret 7 óra

Tematikai egység

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Növény, állat. A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése.

Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, Egy, az iskola környezetében gyakorlati alkalmazások: Mi a hasonlóság és a különbség a található jellegzetes életközösség Magyar nyelv és irodalom: 107

mesebeli állatok, és a valóságos állatok tulajdonságai között? Tarthatnánk - e oroszlánt hobbiállatként? Miért van szükség állatkertekre?

megfigyelése, jellemzése. versek, mesék, mondókák Természetes életközösség növényekről, állatokról. megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Ének-zene: állatokkal Mesterséges és természetes kapcsolatos dalok, életközösség összehasonlítása zeneművek. Ismeretek: Életközösség: mesterséges és (sokféleség, változatosság, természetes életközösség. mintázatok alapján). Az egyes állat és növényfajok Az életközösségek Vizuális kultúra: állat és igényei. összetettségének felismerése. növény ábrázolások, Élőhely. Annak magyarázata, miért nehéz életképek. Veszélyeztetett fajok. az állatok megfelelő állatkerti Az állatkertek legfontosabb tartása. Az állat-és növénykertek feladata (az állatok környezetmegőrző jelentőségének megismertetése, kutatás, felismerése. megőrzés). Az élővilág sokféleségének tisztelete. Kulcsfogalmak/ Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség. fogalmak

2. ÉVFOLYAM TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN, ÉS KÖRNYÉKÉN Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Órakeret 8 óra

Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, Becslés, mérés. Természetes mértékek ( lépés, arasz) gyakorlati alkalmazások: használata. Hogyan jutunk el az iskolába? Alaprajz készítése az Mitől működik az épület? oszályteremről, vázlatrajz az Hogyan őrizhetjük meg az iskoláról. épületek és berendezéseik idő Útvonalrajzok készítése a lakhely előtti állagromlását? és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Ismeretek: Hosszmértékek. Becslés és mérés alkalmazása. A földfelszín formakincsének Az iskola helye a településen, és a elemei. (hegy, völgy, domb, település térképén. síkság, folyó, tó). A környék földfelszíni A helyi közlekedés. formakincseinek megnevezése. Alaprajz, vázlatrajz. Az energiatakarékosság Fűtőberendezések, világítás, lehetséges módjainak keresése az szellőztetés, étkező -, raktár - és iskolán belül. kiszolgálóhelyiségek az Alaprajz készítése a lakásról, iskolában. szobáról. 108

Kapcsolódási pontok

Matematika: halmazok, rész -egész viszony, becslés.

Vizuális kultúra: tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

A fűtés lehetséges módjai Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes - e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között. Kulcsfogalmak/ Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. fogalmak Órakeret 8 óra

Tematikai egység

ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Anyagok megismert tulajdonságai. Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot - változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb

Fejlesztési követelmények Különböző - a környezetünkben leggyakrabban megtalálható anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása: például: kvarc –az üveget karcolja, kalcit –az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát, és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg -és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, 109

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom:versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.

Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.

anyagi a kristályok.: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat-és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot –változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során. Halmazállapot, halmazállapot-változás térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, Kulcsfogalmak/ tűzvédelem, tűzoltás. fogalmak Órakeret 8 óra

Tematikai egység

MI KERÜL AZ ASZTALRA?

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Napszakok, táplálkozás. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés?

Fejlesztési követelmények A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve 110

Kapcsolódási pontok

Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra? Mit tegyünk a maradék étellel?

tápanyagtartalmuk alapján. A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, vélemények megfogalmazása. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása eltarthatóságuk szerint. Javaslat készítése : milyen ennivalót vigyünk magunkkal hosszabb utazás, vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

Ismeretek: Az éhség, mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. Ének-zene: az étkezéssel A leggyakoribb élelmiszerek kapcsolatos dalok. energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság következményei. Példa a Vizuális kultúra: hiánybetegségekre: skorbut. gyümölcsök, ételek Szent-Györgyi Albert úttörő ábrázolása. szerepe a C –vitamin előállításában. Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök használata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegendő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentősége.. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. fogalmak Órakeret 8óra

Tematikai egység

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Növény, állat. A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, gyakorlati ismeretek Problémák,

jelenségek, Fejlesztési követelmények alkalmazások,

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom:

jelenségek, 111

gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján. Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete, és életmódja között. Veszélyeztetett fajok.

Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.

versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek. Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása.

Kulcsfogalmak/ Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat. fogalmak

A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén: Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése a az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

112

ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmi szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz–, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Cél, hogy a foglalkozások azonos erővel hassanak a különböző szociális körülmények között élő, kulturális és etnikai szempontból eltérő csoportokhoz tartozó gyerekek fejlődésére. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcstan tanulása során elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható. A különböző társadalmakban azonban a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése nem egészen egységes,– különösen akkor nem, ha ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Ezeket az értékeket, illetve erényeket az erkölcstan órákon erősíteni kell. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon. Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez, miközben fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések, illetve erények, amelyek segítenek a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, a bűntudat kezelésében. Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló és felelős gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak 113

az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt e szintnél erősebben befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának. Az iskolai tanulásra jellemzően az erkölcstan is számos ismeretet közvetít, a tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva őket. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg. A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint. Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni. Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal. Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés komoly lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, vagy a közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység. 114

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthatna a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egyegy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója. 1–2. évfolyam Az iskolai erkölcsi nevelés nem előzmény nélküli: kisgyermekkori alapokra építhet. A kisgyermek azonosul a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normák alakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért fontos, hogy a pedagógus ismerje a szubkultúrá(ka)t, ahonnan tanítványai érkeznek. A gyermekek az óvodában megismerkednek a társas normák első intézményesített formáival, amelyek betartása révén tapasztalatokat szereznek a családnál tágabb közösséghez tartozás élményéről és rendjéről. A gyerekek többsége az óvodáskor végére érti meg teljesen, hogy a nem az ember állandó jellemzője, és többé-kevésbé kialakul nemi identitásuk. Négyéves koruk körül kezd formálódni etnikai identitásuk. Saját bőrszínükhöz és etnikumukhoz való viszonyuk alakulása azonban erősen függ attól, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet milyen képet alkot az ő csoportjukról, mint egészről. Mások bántása és a másoknak való segítségnyújtás képessége – az agresszió és a proszociális viselkedés – általában hároméves kortól kezdve jelenik meg a gyerekek magatartásában. Mindkét viselkedési mód alakulása nagymértékben függ azonban a környezeti hatásoktól, és döntő módon visszahat a gyermek én-tudatának, illetve egész személyiségének fejlődésére. Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, ami lehetőséget teremt arra, hogy fokozatosan megtanuljanak uralkodni saját késztetéseiken, és képesek legyenek érzelmeiket, mozgásukat, választásaikat ellenőrizni – vagyis fokozatosan képessé váljanak az önkontrollra. Az általános iskola 1–2. évfolyamán egyre több időt töltenek a gyerekek a kortársaikkal, s ennek eredményeként felerősödnek a versengések, az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok, illetve a külső visszajelzések. Ezek hatására spontán módon kezd átformálódni a gyerekek önértékelése. Ez jó alapot kínál az önismeret és a társas kultúra és a szociális kompetencia fejlődésének tudatos pedagógiai eszközökkel való támogatására. A tanulók megismerési folyamatai – az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás – szintén jelentős változáson mennek át ebben az életszakaszban, amire az erkölcstanórákon is ráépülhet a szóbeli anyanyelvi kommunikáció célzott fejlesztése. Mindazonáltal az önkifejezés legjellemzőbb formája ebben az időszakban a tanulságok direkt módon való megfogalmazása helyett a mesélés, az élményeken alapuló rajzolás, festés, mintázás és a mozgás. Ez jó lehetőséget teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség életkornak megfelelő formálásához is. A nevelői közösségnek érzékenyen kell alkalmazkodnia az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek magukkal hozott sokféle normájához, az ezekből fakadó kulturális és képességbeli sokszínűséghez. Egyúttal azonban – a családi érték- és normarendszert kiindulási alapnak tekintve – el kell kezdenie támogatni a gyerekeket abban, hogy fokozatosan be tudjanak illeszkedni az iskolai közösség érték- és normavilágába. Nagyon fontos, hogy a pedagógus és a gyermek kapcsolatában ne jelenjék meg az agresszió semmilyen formája, és a tanító magatartása az általa is elvárt proszociális viselkedés mintáit közvetítse tanítványai felé. Ugyanilyen fontos, hogy kontroll alatt tartsa esetlegesen meglévő előítéleteit, valamint a tanítványai körében spontán módon megjelenő előítéletes viselkedési elemeket. Jelentős mértékben függ ettől, hogy miként alakul a kisebbség(ek)hez tartozó gyerekek énképe és autonóm erkölcse. Az 1–2. osztályosok gondolkodásának általános sajátossága a konkrét műveleti jelleg. Igazán tárgyak és események jelenlétében tudnak problémákat mérlegelni és megoldani. Hosszabb 115

ideig képesek már szándékos figyelemre, de könnyebben tudnak valamit átélni, mint figyelmüket szándékosan a feladatra összpontosítani. Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja. A tantárgy keretében felvetődő erkölcsi kérdéseket ezért érdemes mindig valamilyen konkrét és az adott pillanatban jelen lévő – látott, hallott vagy cselekvéses módon átélhető – élményhez kapcsolni. Az életkornak leginkább megfelelő élmények közege pedig ebben az életszakaszban a mese világa. A gyerekek ugyanis 7–8 éves korukig elsősorban a mesék közegében tudják legkönnyebben kezelni félelmeiket és szorongásaikat. Az élet olyan nagy kérdéseire, mint például az elválás vagy a halál, ebben a közegben kapnak számukra feldolgozható módon választ – miközben azért persze már pontosan különbséget tudnak tenni a mese és a valóság között. Bár a tantárgy egészében később fontos szerepet töltenek be a dilemmák és a viták, az 1–2. osztályos gyerekek foglalkozásain ezeknek még kevéssé van helye. Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belüli nézőpontváltás – hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve –azonban már az ő esetükben is jól gyakoroltatható, előkészítve ezzel az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kialakulását.

Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1-2. évfolyamon

Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. az én világom 2. Társaim- ők és én 3. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek 4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ

Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon 11 12

Javasolt óraszám az 1. évfolyamon 12 14

Javasolt óraszám a 2. évfolyamon -------

18

10

10

12

---

13

12

--32 óra + 4 óra szabad órakeret Összesen 36 óra

13 33 óra + 3 óra szabad órakeret Összesen 36 óra

1. ÉVFOLYAM Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

nevelési-

1. Az én világom -Ez vagyok én

Órakeret 11 óra

Ismeretek saját testünkről, az egészségről. Ismeretek saját család családról. Az énkép, önismeret, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. Az érzelmi tudatosság fejlesztése.

A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.

116

Ismeretek / fejlesztési követelmények Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Testi épségem Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre, testi épségemre? Mi a teendő, ha valakit baleset ér?

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a beszédkészség fejlesztése, bemutatkozás, szövegértés fejlesztése, érzelmeket megjelenítő szövegek, versek, képek tartalmának elmesélése, személyes döntést tartalmazó történetek

Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel?

baleset megelőzés.

Vizuális kultúra:

személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban, képekről alkotott gondolataink, érzéseink megfogalmazása Környezetismeret: helyes közlekedés, egészséges életmód,

Nehéz helyzetek Mi az, amit könnyű megtennem, és mi az, amit nehéz? Voltam már olyan nehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kell tennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, ha ugyanabban a helyzetben lennék? Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

nevelési-

lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság, félelem 2. Társaim – Ők és én

Órakeret 12 óra Alapvető viselkedési szabályok használata, köszönés, megszólítás. Mások viselkedésének megfigyelése, motivációinak értelmezése. Tapasztalatok kommunikációs eszközök használatáról. A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás fejlesztése. Saját viselkedésünk elemzése. Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése. A személyes érzések és gondolatok feltárásának és kifejezésének gyakoroltatása. A kapcsolatokban felmerülő konfliktusok tudatos vizsgálata.

Viselkedési szabályok vizsgálata. Ismeretek / fejlesztési követelmények

Ismerőseim Kiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak? Kapcsolatba lépek másokkal Milyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket? Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerektől? Honnan tudhatom, hogy másnak segítségre van szüksége? Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a beszédkészség fejlesztése, bemutatkozás, szövegértés fejlesztése, szavak jelentésének értelmezése egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről, mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése. Környezetismeret: különbség a felnőttek és a gyerekek között. Vizuális kultúra: 117

embert, ha segítségre van szükségem? Hogy viselkedjem, ha mások szólítanak meg engem? Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatom meg? Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben? Miért jó, ha mindenki így viselkedik?

átélt esemény vizuális megjelenítése,

képekkel? Milyen érzéseim keletkezhetnek egy-egy helyzetben? Honnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit gondol, mit érez? Milyen eszközök segítségével léphetünk kapcsolatba másokkal? Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, vagy telefonon beszélünk vele? Mi az, amivel mások meg tudnak bántani engem? Mi az, amivel én meg tudok bántani másokat? Mit tehetek, ha megbántottam másokat? Mi tehetek, ha valaki olyat tesz velem, amit nem szeretek? Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miért jó a szeretet?

videojátékokkal kapcsolatos élmények feldolgozása

a kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben, a közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése, képekről alkotott gondolataink, érzéseink Gondolataim és érzéseim kifejezése Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és megfogalmazása,

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

nevelési-

Ének-zene: zenehallgatás, zenéhez kapcsolódó érzések kifejezése.

ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet 3 Én és közvetlen közösségeim – A család és a Órakeret gyerekek 9 óra A családi ünnepkör ismerete. Legfontosabb rokoni kapcsolatok ismerete. Napirend ismerete, a szabályokhoz való alkalmazkodás szükségessége. A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.

A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése. Saját közegünk összehasonlítása másokéval. Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módon élhetnek a gyerekek.

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat élet a családban; családi rendezvények, Kikből áll a mi családunk? Milyen a ünnepek, események kapcsolatom anyukámmal, apukámmal, testvéreimmel (ha vannak), a Magyar nyelv és irodalom: nagyszüleimmel? Jó, ha együtt vagyunk? Mit családdal kapcsolatos irodalmi szövegek, kapok tőlük, és én mit adok nekik? Hogyan ünnepkörökkel kapcsolatos irodalmi alkotások, a beszédkészség fejlesztése, tudjuk segíteni egymást? bemutatkozás, Család és rokonság

Kik tartoznak még a rokonságunkhoz és velük milyen a kapcsolatom? Mi jelent az számunkra, hogy rokonok vagyunk?

szövegértés fejlesztése,

Családi ünnepek Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg őket? Mit szeretek közülük és miért?

Környezetismeret: iskolai élet napirend

A gyerekek élete

Vizuális kultúra: átélt esemény vizuális megjelenítése

Hogyan telik el egy hétköznapom? Milyen a hétvégém? Milyen tevékenységet szoktam

118

leggyakrabban végezni és kikkel? Milyen az iskolai életem? Miért szeretek iskolába járni és miért nem? Milyen szabályok vannak az iskolában? Mások Miben különbözöm másoktól? Máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mi mindenben lehet más az életük, mint az enyém? család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap Kulcsfogalmak/ fogalmak

2. ÉVFOLYAM Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1. Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Hétköznapi szabályok ismerete. Önismeret fejlesztése, a fejlődés felismerése.

Órakeret 9 óra

Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása

Ismeretek / fejlesztési követelmények Miben változtam? Ki vagyok én? Miben változtam óvodás korom óta? Miben fejlődtem? Milyennek látom magam és milyennek látnak mások? Milyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem? Milyen új kapcsolataim alakultak ki? Családi szokások Kikkel élek együtt a családomból? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Kinek milyen feladatai vannak? Milyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért? Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani? Milyen más családokat ismerek? Miben különböznek az ő szokásaik, ünnepeik

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: iskolai és osztályrendezvények Magyar nyelv és irodalom: családi élettel, iskolai élettel kapcsolatos irodalmi szövegek, a beszédkészség fejlesztése, szövegértés fejlesztése, mások véleményének meghallgatása

A családon túl Milyen csoportokhoz tartozom? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül? Milyen szabályok alakítják az életemet? Miért vannak ezek a szabályok? Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

nevelési-

hétköznap, feladat, szabadidő, csoport, közösség, szokás, szabály, fejlődés 2. Én és tágabb közösségeim – A lakóhelyi Órakeret közösség 12 óra Alapvető ismeretek lakóhelyünkről. Ismeretek, tapasztalatok más országokról. A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása. A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása. A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.

Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülmények között élnek. Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok 119

Akik körülöttünk élnek Hol élek? Milyen a környezetem? Mit tudok lakóhelyemről? Milyen élmények kötnek lakóhelyemhez? Kik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok? Milyen csoportokhoz tartozom a lakóhelyemen Hol találkozunk? Milyen közös szokásaink vannak? Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük? Mikor és milyen módon ünnepelünk családon kívül? Kikkel vagyunk együtt ilyenkor? Miért fontosak ezek az ünnepek?

Magyar nyelv: a beszédkészség fejlesztése, bemutatkozás, szövegértés fejlesztése

Vizuális kultúra: környezetünk külső és belső terei Környezetismeret: falu és város, lakóhelyünk

Más lakóhelyek, más szokások Másutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával Milyen távolabbi helyekről hallottam már? Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein? Hogyan élnek ott az emberek? Kulcsfogalmak/ fogalmak

lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány

Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás

3. A környező világ

A tematikai egység fejlesztési céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése.

nevelési-

Órakeret 6 óra

Ismeretek környezetünk élővilágáról. Tapasztalatok növény- és állatgondozásról.

A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.

Ismeretek / fejlesztési követelmények Növények és állatok a környezetünkben Melyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem? Mit az, amit nem nagyon szeretek itt, és miért? Mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy az is szép hellyé váljon? Miért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban? Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az, amit nem szabad megtennünk?

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv: a beszédkészség fejlesztése, bemutatkozás, szövegértés fejlesztése Környezetismeret: szobanövények és házi kedvencek gondozása, veszélyeztetett fajok Vizuális kultúra a természeti környezet elemeinek megjelenítése Technika, életvitel és gyakorlat:

A természet védelme Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért, állatokért is? Mit tudunk tenni értük? Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokat védettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához? Kulcsfogalmak/ fogalmak

növényápolás, állatgondozás

természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védett növény és állat, természetvédelem

120

Tematikai egység/Fejlesztési célok Előzetes tudás

A tematikai egység fejlesztési céljai

nevelési-

A környező világ- A nem látható világ

Órakeret 6 óra

A mesék világa. Tapasztalatok térről és időről. A tér és idő végtelenségének megközelítése. Belső világunk felfedezése a mesék, az álmok, a képzelet és az alkotás segítségével. Az erkölcsi jó és rossz megvizsgálása a mesék világában.

Ismeretek / fejlesztési követelmények Kicsik és nagyok Mi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel, és mi van borzasztóan messze? Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, és mi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről a dolgokról? A képzelet határai Hová tudunk eljutni, és hová nem tudunk? Merre járunk az álmainkban? Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a mesék világa: alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis) Vizuális kultúra: elképzelt dolog vizuális megjelenítése, különböző anyagok használata a kifejezés szándékával, képzeletbeli helyek, terek megjelenítése, meseszereplők megjelenítése különféle technikákkal.

A jó és a rossz Kik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei? kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt, jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, Kulcsfogalmak/ fogalmak gonosz, harc

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. Ismeretei vannak a világnézet, világkép alapvető összefüggéseiről.

121

ÉNEK-ZENE Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés – Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. – Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) – Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése – A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos 122

–

használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás – A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. – Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. – A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése – A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. – Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. – Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. – Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz a hallgatott zene funkciójához, stílusához és 123

–

–

műfajához megfelelő közelítés. Lényeges, hogy a tanulók úgy hallgassanak zenét, hogy a zene különböző megnyilvánulásaihoz a zenéhez leginkább illeszkedő befogadói magatartással forduljanak. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás – A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. – A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. – Az első 6 osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály tantervének feladata. – Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. – Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. – Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az

124

órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását. Tárgyi feltételek – Szaktanterem pianínóval vagy zongorával – Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz – Megfelelő terem a kórusmunkához – Ötvonalas tábla – Mágneses tábla – Ritmushangszerek – Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók – Számítógép internetkapcsolattal – Hangtár, hozzáférhető hanganyag 1–4. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó játékos módszerekkel érhető el. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a Nemzeti Alaptantervben meghatározott fejlesztési területek-nevelési célok közül öt kiemelten fontos: Az erkölcsi nevelés (elfogadják, és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete). Állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Fejlesztési célok: Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás) – Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak. – Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi. – Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják. – A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság. Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás) 125

Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.

Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1-2. évfolyamon Kerettantervi Javasolt óraszám óraszám az Tematikai egység/Fejlesztési cél az 1-2. 1. évfolyamon évfolyamon Zenei reprodukció-éneklés 78 40 óra Zenei reprodukció- Generatív (önállóan 8 óra és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei 13 tevékenység Zenei reprodukcióFelismerő 8 óra 13 kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói 8 óra 13 kompetenciák fejlesztése 8 óra Zenei befogadás – Zenehallgatás 13

Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 40 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra

65 óra + 7 óra szabad órakeret

65 óra + 7 óra szabad órakeret

Összesen 72 óra

Összesen 72 óra

A kerettanterv szerint az ének-zene heti óraszáma: 2, ami 72 óra évi óraszámot jelent. Ebből a kerttanterv 65 órát tölt meg kötelezően előírt tananyagtartalommal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 7 óra. Az általunk közölt plusz óraszámok csak javaslat. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illesztheti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez.

1. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám *a + órák a szabadon felhasználható (10%) órakeretet jelölik 126

Órakeret 40 óra (39+1)* 8 óra (6+2)* 8 óra (7+1)* 8 óra (7+1)* 8 óra (6+2)* 72 óra

Tematikai egység/ Zenei reprodukció-éneklés Órakeret fejlesztési cél 40 óra Iskolaérettség. Előzetes tudás Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:  helyes testtartás, A tematikai  helyes légzés, egység nevelési életkornak megfelelő hangerő, fejlesztési céljai  helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése),  érthető szövegejtés,  kifejező artikuláció,  helyes frazeálás. Dalkezdés megadott hangról, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: kiolvasók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások triton, tetraton, pentachord, pentaton (biton, hangkészlettel). Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (Kodály Zoltán, Ádám Jenő). Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok. Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel).

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció. Matematika: erősítése.

számfogalom

Erkölcstan: erősítése.

szabálytudat

Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata. Vizuális kultúra: tárgykultúra.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

a

népi

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, kérdés-felelet.

Tematikai Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy Órakeret egység/ fejlesztési csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 8 óra cél Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, Előzetes tudás gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti 127

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, a belső hallás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ritmikai készség fejlesztése: Magyar nyelv és irodalom:  Egyenletes mérő és a dal ritmusának íráskészség fejlesztése. hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel).  Negyed, nyolcadpár, negyed szünet.  Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel.  Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások).  2/4 ütemmutató.  Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyorslassú érzékeltetése. Hallásfejlesztés:  Hangrelációk érzékeltetése kézjellel.  Énekes rögtönzés hangokkal, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal. dallamfordulatok: sm, lsm, smd Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Egyenletes mérő, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, ütem, ütemvonal, ütemmutató, dallam, dallamrajz.

Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, Órakeret zeneelméleti alapismeretek 8 óra Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés – Magyar nyelv és irodalom: tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. jelek és jelrendszerek ismerete. Ritmikai elemek, metrum:  A mérő és ritmus megkülönböztetése.  A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése.  Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), ti-ti (nyolcadpár), szün (negyed szünet  Ritmikai elemek jele.  ütemmutatók, ütemfajták: 2/4. Dallami elemek:  Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának 128

Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése. Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.

kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-milá-dó  Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-ml-d  A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal. Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, hangjegy. Hangszár irányának megfigyeltetése Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, ismétlőjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz.

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A teljes figyelem kialakításának fejlesztése:  tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével;  zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:  természetünk és környezetünk hangjai,  emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang),  a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton,  szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, 129

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: türelem, tolerancia. Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.

formázás). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kezdés, befejezés, hangerő, a hangerő változása, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

órakeret 8 óra

Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból. Beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is, különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhangkórus, szóló hangszer-zenekar. Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejű” hangszerek).

Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése

Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.

ZENEHALLGATÁSI ANYAG Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi. Néptáncdialektusok, hangszeres népi tánczene.

130

Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Szergej Prokofjev: Péter és a farkas [Petya i volk] op. 67.) – DVD-felvételekről. Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrapunto alla Bestiale) Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) – nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) – Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 – részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok – részletek Az aláhúzott zeneművek az eddig használt CD-n megtalálhatók.

2. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám *a + órák a szabad órakeretet jelölik Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Órakeret 40 óra (39+1)* 8 óra (7+1)* 8 óra (6+2)* 8 óra (6+2)* 8 óra (7+1)* 72 óra

Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret 40 óra

Iskolaérettség. Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:  helyes testtartás,  helyes légzés,  életkornak megfelelő hangerő,  helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), 131

utáni

 érthető szövegejtés,  kifejező artikuláció,  helyes frazeálás. Dalkezdés megadott hangról c’–d” hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások triton, tetraton, pentachord, pentaton (biton, hangkészlettel). Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók, (pentaton, hexachord hangkészlettel). Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (Bárdos Lajos, Járdányi Pál). Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz. Egyszerű népdalkánonok játékos megszólaltatása csoportokban. Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció. Matematika: erősítése.

számfogalom

Erkölcstan: erősítése.

szabálytudat

Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata. Vizuális kultúra: tárgykultúra.

a

népi

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, stafétaéneklés, kérdés-felelet, kánon, egyszerű többszólamúság.

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy Órakeret csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 8 óra Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése

Ritmikai készség fejlesztése: 132

 Félérték.  Ritmus osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter.  A ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által). 4/4-es ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Hallásfejlesztés:  Hangrelációk érzékeltetése nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.  Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, énekbeszéd.  A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége.  dallamfordulatok: rdl, mrdl,  ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,), dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentakord (sfmrd).  Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tempó, ritmus, ritmusérték, fél, ismétlés, ritmus, osztinátó, hangmagasság, dallamfordulat, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd.

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, Órakeret zeneelméleti alapismeretek 8 óra Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés – Magyar nyelv és irodalom: tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. jelek és jelrendszerek ismerete. Ritmikai elemek, metrum:  A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a Vizuális kultúra: jelek, jelzések tanulandó ritmus kiemelése. értelmezése.  Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: 133

táá (félérték) és szüün (félérték szünete).  Ritmikai elemek jele.  Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez).  A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése ütemmutatók, ütemfajták: 4/4.  Dallami elemek:  Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: ré- alsó lá.  Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: r-l.  A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal.  Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, hangjegy. Hangszár irányának megfigyeltetése. Hangközlépés, hangközugrás megfigyeltetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.

Négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, hangjegy, hangszár, hangközlépés, hangközugrás.

Zenei befogadás fejlesztése

–

Befogadói

kompetenciák Órakeret 8 óra

Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció.

A teljes figyelem kialakításának fejlesztése:  tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával Vizuális kultúra: (ismétlődő lejátszásával); kapcsolatos kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével;  zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos 134

zenével

feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; alapvető tempókülönbségek és tempóváltások  megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója. A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:  természetünk és környezetünk hangjai,  emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang),  a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok megkülönböztetése és azonosítása a hangszer kezelése szerint,  szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különböző hangszerekről. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kezdés, befejezés, hangerő, hangerőváltozás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Órakeret 8 óra

Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély). Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejű” hangszerek).Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy 135

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok. Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim. Vizuális kultúra: zenével

zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Énekes és hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs Kulcsfogalmak/ hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

 A tanulók 60 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta, ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálva éneklik. Megfelelő előkészítés után ilyeneket kiegészítenek, rögtönöznek. – Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

ZENEHALLGATÁSI ANYAG Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi. Néptáncdialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Szergej Prokofjev: Péter és a farkas [Petya i volk] op. 67.) – DVD-felvételekről. Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrapunto alla Bestiale) Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) 136

Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) – nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) – Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 – részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok – részletek Az aláhúzott zeneművek az eddig használt CD-n megtalálhatók.

137

VIZUÁLIS KULTÚRA 1–4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékoskreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű képi információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”. A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem nyújt, hisz nem ez a feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi 138

konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során. A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben az iskolaszakaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy az 1–4. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Az óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, az 1–2. és 3–4. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi. Az általános iskola alsó tagozatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban a gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az élményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattá válhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéni élethelyzet és az addig összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek. Az élményfeldolgozás fejleszti az önreflexiós készséget és az önismeretet is, ilyen módon szervesen kapcsolódik az erkölcsi nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztési területeihez. A gyerekek a médiumok elemi kifejezőeszközeinek megfigyelésén keresztül ismerkedni kezdenek a médiumok nyelvével. A különböző médiaszövegek értelmezését, nyelvi működésének tudatosítását, mások értelmezésének sajáttal való összevetését célzó gyakorlatok hozzájárulnak az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez, a helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat fejlődéséhez. Az élményfeldolgozás mellett megjelenik a saját és a nagyobbaknál a szűkebb környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése, tudatosítása, amely a médiahasználat és az egyéb szabadidős tevékenységek közötti egészséges arány kialakításán keresztül része a testi-lelki egészségre nevelésnek. A digitális kompetenciát fejleszti a kreatív internethasználatban rejlő lehetőségekkel való foglalatosság, illetve azok a gyakorlatok, amelyek az információk keresését, összegyűjtését és feldolgozását, az információ megbízhatóságának vizsgálatát célozzák. Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példák alapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. A tanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztül zajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemelt figyelmet kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgári kompetencia.

139

1- 2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztéscentrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint a vizuális műveltség megalapozását. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknak megfelelő szinten – használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolai években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a kifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinte észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkori sajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának további ösztönzése. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”. A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést más művészetekkel és más tantárgyakkal (pl. anyanyelv, természetismeret), a vizuális nevelés komplex, tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunk a különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisan érzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is. A fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerű szituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgy adta alkotó lehetőségeket és – különösen az alsó tagozaton – a befogadó feladatokat is a kreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellett ismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkon szemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikai értéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről. Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Képzőművészet, kifejezés” és a „Tárgy- és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés tevékenységével kerüljön túlsúlyba. Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúra megkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve a médiatudatosságot. Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények feldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy az élményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul a médiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetve megerősítéséhez is. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak a médiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy a médiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvi konstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közötti különbségtétel képessége is fejlődik. Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek által ismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszva tanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatív alkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltal tapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között e momentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztési feladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal. Az olvasástanulás időszakában különösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. A szövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetik egymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok a kreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmes adaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor.

140

A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben való tájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségek felismerését. Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket is használni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Az első két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség az élményfeldolgozásra. A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el. Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1-2. évfolyamon 1. osztály

2. osztály

16 óra

14 óra

16 óra

14 óra

6 óra

12 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

12 óra

12 óra

12 óra 2 óra

12 óra

72 óra

72 óra

1. Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események 1. Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok 2. Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben 3. A média társadalmi szerepe, használata

4. 5. 6. 7.

8. 9.

Médiahasználati szokások, médiumok, médiaélmény-feldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Összefoglalás, rendszerezés Összesen:

141

1. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

Órakeret 16 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Térábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret, mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás) érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékos használatával. Tananyag, témák: Saját alakrajz adott környezetbe és adott korcsoportba helyezése (arány, méret, viszonyítás, szemmérték). Mit tudnak a ceruzák (vonalkarakter, vonalvastagság, színhangulat)?

142

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Figyelem a beszélgetőtársra. Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés. Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint.

zörejek

Felületalkotási kísérletek filctollal (változatos faktúrák kialakítása a pont, a vonal és a folt játékával. Szabályos és szabálytalan, egyenes és íves vonalak.). Forma- és színismétlés, mintaritmus. Sordíszek nyomtatással. Vonalritmusok kialakítása és eljátszása énekhangokkal, zörejekkel és mozdulatokkal. Színkeverés: az őszi levelek, az őszi erdő. Festett és vésett kerámiaedények mintázatának megfigyelése és a mintaritmus folytatása. Új minták kitalálása. Természeti és mesterséges formák ábrázolása. Képalkotás a természeti formák átalakításával. A formák felületi mintázata: frottázs készítése. Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével. Tananyag, témák: évszakok, termések, levelek megszemélyesítése, pl. Ősz anyó, Gesztenyeország lakói, kalap-divatbemutató Tündérországban. Festett levélnyomatok kiegészítése konkrét formákkal, pl. őszi termések, állatok az avarban stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Környezetismeret: változás.

Anyagok

tulajdonságai,

halmazállapot-

Erkölcstan: én magam, szűkebb környezetem. Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése.

Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.

143

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok

Órakeret 16 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése. Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése. Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek élő és élettelen szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők, varázstárgyak, csodaeszközök), természetes és épített környezetének (pl. indák, ligetek, erdők, vizek, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantázia által. Tananyag, témák: kompozíciós készséget fejlesztő feladat (Hárs László: Híresincsi felfordulás című meséjének illusztrálása: különleges falukép tervezése a házak szabad elrendezésével), a képzelet fejlesztése (sokféle gyümölcsöt termő csodafa), színkeverési feladat (Szécsi Magda: A Szivárványhajú varázsló című meséjének illusztrálása; folton folt figurák és tárgyak tervezése). Állatszobrok mintázása agyagból.

144

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Élmények, tartalmak felidézése. Szép könyvek. Dráma és tánc: Dramatikus formák. Fejlesztő játékok. Környezetismeret: Mozgásjelenségek, kísérletek. Optika.

Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl., motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból (belülről, fentről, alulról) való megjelenítése a fantázia és a megfigyelés révén, a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes-, grafikai technika, mintázás, konstruálás talált tárgyakból, azok átalakításával). Tananyag, témák: természeti formák megszemélyesítése vagy tárgyiasítása. Tervezés a forma kontúrjával vagy egy részletével.

Ének-zene: Cselekményes dalanyag, dramatizált előadás. Ritmus, hangszín, hangmagasság, zene és zörej. Erkölcstan: Közösségek. A mesevilág szereplői. Mese és valóság. Matematika: Képi emlékezés, részletek felidézése. Nézőpontok. Mozgatás.

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa). A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugallta jelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében (pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészeti műfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, installáció, fotómanipuláció). Tananyag, témák: mintaritmus a magyar népművészetben (hímzett és varrott minták). Állatokról vagy növényekről készült fotó vagy fénymásolat kiegészítése mesebeli környezettel, vagy az állat felületének kitöltése kitalált mintákkal. Különleges tükörképek, pacnifestészet. Anya és gyermeke a műalkotásokon. A cirkusz világa. A négy évszak változása és jellemzői. Elképzelt és kitalált építmények tervezése (mesevár, palota).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet, szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.

145

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

Órakeret 6 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés). Tananyag, témák: a jelalkotás jellemzői, óvodai jelek felidézése. A forma jellemző tulajdonságai: formaegyszerűsítés, lényegkiemelés. Mintaképzés formaegyszerűsítéssel. Rejtőzködő állatok (mimikri). Kompozíciós játék az állat jellé egyszerűsített körvonalával és felszíni mintájának léptékváltásával. Formaalkotás a körvonaltól a részletekig, és a részletek elhagyásával a sziluettig.

Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok. Technika, életvitel és gyakorlat: jelzőtáblák.

Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

146

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélményfeldolgozás

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Mesék, narratív történetek.

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társas vagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Tananyag, témák: a bábszínház működése, a bábozás jellemzői, előadás különböző bábfigurákkal: fakanálbáb és ujjbáb tervezése. Szerepjátékok a tervezett bábokkal. Mesélő bábok: hallott, olvasott és kitalált történetek előadása.

147

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. Erkölcstan: Önkifejezés és önbizalom erősítése. A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról (jellemábrázolás), meseszereplők osztályozása: jó-rossz tulajdonságokkal való azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Tananyag, téma: mozgássor, fázisrajzok. A mese pozitív és negatív szereplőinek csoportosítása és egy választott karakter megjelenítése síkbáb formájában. A bábfigura megszólaltatása, karakterének eljátszása. Ismert mesék meghallgatása a www. egyszervoltholnemvolt.hu veboldalon.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dráma és tánc: kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.

Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film, képregény, videojáték.

148

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Iskolaérettség. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

149

A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) azonosítása, az animációs mese morális tanulságainak felismerése. A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése. Tananyag, téma: beszélgetés a műalkotásokon látott érzelmekről és a kifejezés módjairól. Érzelmekhez társuló hanghatások és dallamok keresése. Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban. Tananyag, téma: vers-és meseillusztrációk készítése csoportmunkában. A főhős hangsúlyozásának kompozíciós eszközei. Ismert mesék és versek zenei feldolgozásának meghallagatása a www.gyerekdal.hu veboldalon. Pl. Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny. A vers eljátszása az elkészített ujjbábokkal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyar nyelv és irodalom: a szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). Erkölcstan: önmaga megértése, mesék kapcsolatrendszerének elemzése, mesei szereplők és tulajdonságaik (lent-fönt, jó-rossz). Dráma és tánc: mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása.

A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.

150

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, videoklip, sms, emotikonok) alapján. Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). Tananyag, téma: személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal. Rövid filmrészlet megtekintése ünnepekhez kapcsolódó népszokásokról. A népszokásokhoz, családi hagyományokhoz kapcsolódó személyes élmények ábrázolása.

Magyar nyelv és irodalom: Mese és valóság különbsége. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Dráma és tánc: Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.

151

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben

Órakeret 2 óra

Iskolaérettség.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát Magyar nyelv és irodalom: Rövid hallott szöveg üzenetének megértése. Az honlapok böngészése). olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Az Tananyag, téma: a feladatokhoz kapcsolódó kutatómunka az interneten. olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. különböző eszközökkel (pl. bábozás). Erkölcstan: a számítógépes világ ismeretségei.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Internet, honlap, chat, videojáték.

152

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

Órakeret 12 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése. Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

153

A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek (pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) épületek (pl. iskola, víztorony), tárgyak (pl. cipő, táska, kilincs) átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. védelem, figyelemfelkeltés, álcázás, újszerű használat) érdekében. Tananyag, téma: házak környezetünkben. A különböző háztípusok jellegzetességei. A házak díszítése: színes, egyedi mintás homlokzat tervezése. Egyszerű tárgyak átalakítása mesebeli házzá. Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély) zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, figurák, sík-, kesztyűbábok), terekkel, díszletekkel, melyek létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül. Tananyag, téma: papírtányérból, papírhengerből konstruált használati tárgy tervezése. Adott formájú síklapokból „palota” építése csoportmunkában (a különböző méretű négyzetek, téglalapok, háromszögek, félkörök összeépítési variációi). Papírhengerekből konstruált létező és mesebeli állatfigurák.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, környezetünk. Környezetismeret: Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése. Dráma és tánc: térkitöltő mozgástechnikák, tánctechnikák.

és

Matematika: Képzeletben történő síkmetszetek. Objektumok alkotása.

Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció, takarás.

154

térkihasználó mozgatás.

gyakorlatok,

Hajtás,

Órakeret 12 óra

szétvágás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése. A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Segítő, varázserejű tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, bútor, ékszer, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára. Tananyag, téma: csodatévő bűvös sapka tervezése. Kalap alakú tündérlak. Nyári vakációba repítő varázsszőnyeg tervezése. Közlekedési eszközök az utcán – a jövő járművének megtervezése. Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. játék, öltözék, öltözékkiegészítő ) létrehozása meghatározott tulajdonos Tananyag, téma: tárgyak megfigyelése és csoportosítása. Külső jellemzők és a használati érték. A téli viselet jellemzői (anyag, forma, minta). Téli fejfedő és kesztyű tervezése. Iskolatáska tervezése saját célra. Tárgykészítés origami papírhajtogatássa

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: Természeti, technikai és épített rendszerek. Anyagismeret. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok. Technika, életvitel és gyakorlat: eszközhasználat. Erkölcstan: valóság és képzelet. Matematika: objektumok alkotása.

Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.

155

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

156

2. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

Órakeret 16 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Térábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret, mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás) érdekében. Cél: a vizuális nyelv elemeinek játékos használata. Tananyag, témák: spontán képalkotás zenére, improvizáció. Hangulatok kifejezése vizuális eszközökkel (színekkel, vonalkarakterekkel). Absztrakt festmény hatása: a látvány eljátszása mozdulatokkal. Pacniképek, pacnifigurák. Fonalfestményből kiinduló szimmetrikus kompozíció. Képalkotás főszínekkel és mellékszínekkel. Pontoktól a foltig: kompozíciós játék a pontsűrűséggel, vonalvastagsággal és vonalkarakterrel.

157

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Figyelem a beszélgetőtársra. Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés. Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint.

A természet képei: az évszakok jellemzői (beszélgetés műalkotásokról és természetfotók). Az évszakok jellemzőinek alkalmazása tervezésben: mintatervezés (a mesében szereplő megszemélyesített évszakoknak mintás sál tervezése az évszakok jellegzetes motívumaival.) Levélképek frottázs és kollázs technikával. A valóságos forma vagy lenyomatának kiegészítése rajzzal vagy festéssel. pl. levelek, termések, virágok, használati tárgyak formáiból kiinduló képalkotás (átalakítás, formamódosítás, színátírás, mintatervezés). Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével. Tananyag, témák: készülődés az ünnepekre, népi játékok, az ünnepek díszítőmotívumai és kellékei.

Környezetismeret: Anyagok tulajdonságai, halmazállapot-változás. Kísérletek oldatokkal, fénnyel, hővel. Erkölcstan: én magam, szűkebb környezetem. Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése.

Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció. Kulcsfogalmak/ fogalmak

158

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok

Órakeret 14 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése. Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése. Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek élő és élettelen szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők, varázstárgyak, csodaeszközök), természetes és épített környezetének (pl. indák, ligetek, erdők, vizek, örvények, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantázia által. Tananyag, témák: Versillusztrációk (pl. Julian Tuwim: Csodák és furcsaságok; Weöres Sándor: Déli felhők; A tündér; Veress Miklós: Füstikék) és meseillusztrációk (pl. Tordon Ákos: Kökény király lakodalma; Lázár Ervin: csodapatika; Hervay Gizella: Nap-mese) készítése. Kompozíciós feladat: a történet főszereplőjének ábrázolása kiemeléssel (méret, szín, minta). Álomképek megjelenítése (Fecske Csaba: Hold és álom verse)

159

Magyar nyelv és irodalom: Élmények, tartalmak felidézése. Szép könyvek. Dráma és tánc: Dramatikus formák. Fejlesztő játékok. Környezetismeret: Mozgásjelenségek, kísérletek. Optika.

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa). A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugallta jelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében (pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészeti műfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, installáció, fotómanipuláció). Tananyag, témák: portré (a műalkotások portréinak arckifejezése). Önarckép készítése. Egy portré átalakítása rárajzolással, kiegészítéssel, átszínezéssel (rajzkiegészítés, fotómanipuláció, fénymásolat, kollázs). Foltokból képzett formák (pl. felhőfoltokba belelátott konkrét figurák rajza). Rajzkiegészítés: tükörképek, szimmetrikus formák. Szobrászat, plasztika: mézeskalácsforma tervezése, készítése és díszítése. Origami forma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ének-zene: Cselekményes dalanyag, hangszín, hangmagasság, zene és zörej.

dramatizált

előadás.

Erkölcstan: Közösségek. A mesevilág szereplői. Mese és valóság. Matematika: Képi emlékezés, részletek felidézése. Nézőpontok. Mozgatás. Síkmetszetek képzeletben.

Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet, szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.

160

Ritmus,

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

Órakeret 12 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikus játék, kincsvadászat). Tartalom, téma: a szavak nélküli közlés eszközei (mimika, gesztusok, jelbeszéd). Jelek és jelképek: az írás kezdeti formái (képírás, titkosírás, saját titkos jel tervezése), képi jelek környezetünkben (utcán, épületekben, erdei kiránduláson stb.), hang- és fényjelek, színjelek. Tervezés: egy választott tantárgy emblémájának megtervezése. Monogram tervezése egyedi betűformákkal. Az ABC betűinek megszemélyesítése (vicces részletrajzok, kiegészítések). Turistatérkép tanulmányozása: turistautak jelzései. Kincset rejtő titkos térkép tervezése egyedi jelzésekkel.

161

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok. Környezetismeret: A térkép legfontosabb elemeinek felismerése. Jelek, jelzések. Természeti jelenségek, természetes anyagok. Technika, életvitel és gyakorlat: jelzőtáblák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték.

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás

Órakeret 2 óra

Iskolaérettség.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

162

A különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet, film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, megadott szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás, eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és saját médiaélmények felidézésének segítségével. Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társas vagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Tartalom, téma: jellemábrázolás, karakterek. Körformából kiinduló, különböző emberi tulajdonságokat és érzelmeket bemutató arc rajzolása egyszerű eszközökkel. Papírtányér álarc készítése, és a karakter megszólaltatása: az arckifejezéshez tartozó hangok és mozdulatok eljátszása. Pozitív és negatív tulajdonságok összegyűjtése.

Magyar nyelv és irodalom: Mesék, narratív történetek. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, Erkölcstan: Önkifejezés és önbizalom erősítése, önálló gondolkodásra nevelés, identitástudat fejlesztése. A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról (jellemábrázolás), meseszereplők osztályozása: jó-rossz tulajdonságokkal való azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése. Önmaga megértése. Környezetismeret: Az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben. Napirend, szabadidő, egészséges életmód. Dráma és tánc: kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás Kulcsfogalmak/ fogalmak

A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

Iskolaérettség. Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film, képregény, videojáték.

163

Órakeret 2 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok) alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők) megfigyelése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép és hang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl. animációs meséken keresztül). Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) azonosítása, az animációs mese morális tanulságainak felismerése. A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése. Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban. Tartalom, témák: Meseillusztrációk és rajzfilmfigurák szereplőinek tanulmányozása (mit fejez ki az arckifejezés, a testtartás, az öltözet, a mozgás). A látott mozdulatok eljátszása hangokkal és szavakkal (rögtönzött jelenetek). Mozgásfázisok fotózása (állóképekből mozgókép készítése, pörgettyűmozi). Karikatúrafigurák jellemzése (a túlzás eszközeinek megfigyelése és értelmezése). Érzelemábrázolás: közmondások és szólások eljátszása és a tanulságok megbeszélése. Érzelmek és tulajdonságok kifejezése színekkel.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése egy szálon futó történekben. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Erkölcstan: önmaga megértése, mesék kapcsolatrendszerének elemzése, mesei szereplők és tulajdonságaik (lent-fönt, jó-rossz). Környezetismeret: az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben. Ének-zene: Emocionális érzékenység fejlesztése. A teljes figyelem kialakításának fejlesztése. Tapasztalat a zenei jelenségekről. Dráma és tánc: mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.

164

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény

Órakeret 2 óra

Iskolaérettség. A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális és testbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése. A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, videoklip, sms, emotikonok) alapján. Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel. A valóság és fikció közötti különbség megragadása. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok, sportközvetítés, sorozatok, filmek, animációs filmek, reality műsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége (pl. irányított beszélgetés keretében).

165

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szöveg értelmezése, nem verbális jelzések értelmezése, használata beszéd közben. Mese és valóság különbsége. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Erkölcstan: másnak lenni/elfogadás, kirekesztés. Környezetismeret: Nappal és éjszaka. A világ, ahol élünk. Föld és a csillagok. Élőlények, életközösségek. Dráma és tánc: Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal. Tartalom, témák: a szavak nélküli közlés eszközei (mimika, gesztusok). Játék: szavak nélküli beszéd megértése. Mese és versillusztráció: a történet szereplőinek azonosítása és jellemzése.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.

166

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben

Órakeret 2 óra

Iskolaérettség. A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Tartalom, téma: a feladatokhoz kapcsolódó kutatómunka az interneten (képgyűjtés, szemléltetés) Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Rövid hallott szöveg üzenetének megértése. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Az olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.

A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élmények feldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással). Feladatok: a videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőik azonosítása. Videojátékok elemzése (téma, feladatok, szereplők karaktere). Saját videojáték pozitív tulajdonságokkal rendelkező főhősének megtervezése.

Technika, életvitel és gyakorlat: Szabálykövető magatartás a közvetlen közlekedési környezetben. A közlekedés szabályainak értelmezése.

167

Erkölcstan: a számítógépes világ ismeretségei.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Internet, honlap, chat, videojáték.

Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

Órakeret 12 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése. Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek (pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) épületek (pl. iskola, víztorony), tárgyak (pl. cipő, táska, kilincs) átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. védelem, figyelemfelkeltés, álcázás, újszerű használat) érdekében. Tartalom, témák: a gyermekszoba berendezése. A manók háza (a különböző helyiségek funkciói). A varázsszoba rejtélyei (fantasztikus terek tervezése). Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-, árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül. Tartalom, téma: tenyérben zajló mese (a tenyérház lakói). A szerepek eljátszása kesztyűbábokkal.

168

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, környezetünk. Környezetismeret: Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése. Dráma és tánc: térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, mozgástechnikák, tánctechnikák. Matematika: Képzeletben történő mozgatás. Hajtás, szétvágás síkmetszetek. Objektumok alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció, takarás.

169

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

Órakeret 12 óra

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése. A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Segítő, varázserejű tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára. Tartalom, téma: népművészeti tárgyak díszítőmotívumai. Varázstükör tervezése. A személy kedvenc időtöltését, vagy monogramját ábrázoló ékszer tervezése, pl. kerek medallion (formaegyszerűsítés, jelalkotás, pozitív-negatív forma). Ajándékok készítése ünnepi alkalmakra (karácsony, anyák napja). Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: Természeti, technikai és épített rendszerek. Anyagismeret. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok. Ének-zene: Népzene énekléssel, ritmikus mozgással, néptánccal. Hangszerek. Technika, életvitel és gyakorlat: eszközhasználat.

170

Tananyag, téma: tárgyak régen és ma. Az ivóedények jellemzői (forma és funkció, anyag és díszítés). Bögre tervezése saját használatra. Kedvenc játék látvány utáni rajza. A játék áttervezése (formaátalakítás, minták, színek). Új játék tervezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Erkölcstan: valóság és képzelet. Matematika: objektumok alkotása.

Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözék kiegészítő.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

171

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 1–2. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1–2. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai kompetencia – fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotó munkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia, és a helyes időbeosztás terén. Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A „kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése. A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását.

172

Fejlesztési feladatok és óraszámok 1-2. évfolyam 1. osztály 1. 2. 3. 4. 5.

Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Ünnepeink Összesen

173

2. osztály

7 óra 16 óra 4 óra 5 óra 4 óra

7 óra 16 óra 4 óra 5 óra 4 óra

36 óra

36 óra

1. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési célok

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1. Család, otthon, háztartás

Órakeret 7 óra

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során. A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása. A családkép és a családi otthon képének alakítása. A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása. Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel. Szókincsbővítés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

1.1. Élet a családban Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése. Családtagok bemutatása családrajzzal. Családi szerepek. Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra. 1.2. Biztonságos otthon Házimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban. Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei. Otthoni balesetek megelőzése. Veszélyforrások a háztartásban: elektromosság, gyúlékony vegyszerek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése. 1.3. Családi időbeosztás Tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése. Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. 1.4. Tisztaság és rend Tisztaság és rend a környezetünkben. Az otthon tisztasága, munkaés a taneszközök épen és rendben tartása. Alapvető takarítószerek és eszközök használata. Takarékosság energiával, vízzel. 1.5. Táplálkozás Az egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei. Étrend összeállítása képek válogatásával. Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése. 1.6. Testápolás Higiéné. Kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás eszközei és anyagai. 1.7. Célszerű öltözködés A napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció. Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné. Matematika: tájékozódás térben és időben - időtartam, nap, napszakok. Erkölcstan: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés.

1.8. Növényápolás, állatgondozás Otthoni és iskolai szobanövényeink ápolása és védelme. A növények életfeltételeinek biztosítása. Hobbiállatok gondozása, felelős állattartás. Család, családtag, lakhely, családi ház, lakás, otthon, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, Kulcsfogalmak/ fogalmak háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék.

Tematikai egység/Fejlesztési célok

2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése.

Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások alakítása. Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.1. Az anyagok Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés. 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés. textilek alakítása Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés. hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással. Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással, Tárgyak, alakzatok összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés. gyűréssel, gömbölyítéssel. Fűzőlapmunka. Faanyagok (hurkapálca,) megmunkálása tördeléssel, darabolással, Magyar nyelv és irodalom: szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása, értelmezése, rövid szövegben az események csiszolással. Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sorrendjének felismerése). sodrat). Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, és egyéb kézműves Erkölcstan: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása. technikák). Gombfelvarrás. Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak. Takarékos anyagfelhasználás.

A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek. 2.3. Építés Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő, LEGO – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, , anyagtakarékosság, építőelem.

Tematikai egység/fejlesztési célok

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

3. Közlekedés

Órakeret 4 óra

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete. 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közlekedési eszközök. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása).

közlekedésére. Az utazással megismerése és gyakorlása.

kapcsolatos

magatartásformák

3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.

Tematikai egység

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 5 óra

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok. Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása. Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra elemeinek elsajátítása és betartása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események Születésnap, névnap. Baráti összejövetelek célja, az ezeken való viselkedés szabályai. Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illő környezet megteremtése. Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása. A tapasztalatok megbeszélése.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek. Erkölcstan: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok.

4.2. Iskolai és osztályrendezvények Iskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók. A szükséges kellékek beszerzése. A közös tapasztalatok megbeszélése, az érzések megfogalmazása. 4.3. A közösségért végzett munka Teremdekoráció A munka megszervezése Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. A fejlesztés várt eredményei Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. a két évfolyamos ciklus Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása. végén Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1–4. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist. A mozgástanulással párhuzamosan történjen a már cselekvésbiztos mozgásformák alkalmazása összetettebb játéktevékenységekben és kontrollált versenyszituációkban is. A kontrollált versenyszituációk során - a motiváció fenntarthatósága és az esélyegyenlőség érdekében - a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen. A mozgástanulási és pszichomotoros képességfejlesztési folyamatban a sikerorientált gyakorlási feltételek, az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó, amely mélyíti a mozgásos tevékenységekhez és testneveléshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást. A természetes mozgások alkalmazása sportági jellegű mozgásokban egyre nagyobb teret kap, amely a további koordinációs képességfejlődés záloga. A játéktevékenység során is fejlődés mutatkozik, ami az egyre nehezedő szabályok mellett, az egyszerű taktikai feladatok felismerésében és egyre tudatosabb alkalmazásában nyilvánul meg. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek, kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás, valamint a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A játéktevékenység nehezedő feladathelyzetei előidézte döntési kényszer hozzájárul a felelősségteljes viselkedés formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet áldoz a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés - az értelmi, érzelmiakarati, szociális képességek és tulajdonságok – hatásfokát. A várt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A gyermekek fejlődési, fejlettségi jellemzőihez igazodó egyszerű, ugyanakkor változatos mozgástanulási és

képességfejlesztési körülmények, koordinációt javító tanulási tartalmak, melyek stabilizálják az alapvető mozgáskészségeket, jelentik az alapvető fejlesztési célt. A 3–4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá. A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. Összességében elfogadó, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, ahol a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességei megerősödnek. A testnevelésórán lehetőség nyílik a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűdök kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, a testi-lelki egészség és az eredményes tanulás. A tanítási-tanulási folyamat során a testneveléssel, a pedagógussal, a társaival, illetve önmagával szembeni bizalom megteremtése megalapoz olyan kiemelt fejlesztési területet, mint az ön- és társértékelés. A társas interakciók, a feladatokkal járó fizikai kontaktusok, a közösségi sikerélmények, továbbá a legfontosabb magyar sporttörténeti ismeretek kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek. A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megismertetése, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesedik a testi-lelki egészségre nevelés mint a legfontosabb fejlesztési terület. A fejlesztési területek feladatainak fent bemutatott megvalósításával, valamint a testnevelésóra sajátosságainak köszönhetően a hatékony, önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása eredményes módon valósulhat meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelvi, terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által, de nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a pedagógus-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók egymás közötti kommunikációjának alakítása. Tanórai keretek között erre a hibajavítás, a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése, a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése, a sikerek és kudarcok okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik lehetőség. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása. A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet. A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyek lebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg a problémákat a tanulók. Tanórán és a tanórán kívüli

foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak, érdeklődésének leginkább megfelelő szerepet, feladatkört. A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Ennek kialakítása kiemelkedő jelentőségű az alapfokú nevelés kezdeti szakaszaiban. A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést, pozitív attitűdöt már ezen az iskolafokon is. 1. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 15 óra + folyamatos

Előzetes tudás A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. nevelési-fejlesztési A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása. A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az céljai izomtudat kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok): Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. Gimnasztika: Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika. Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképességfejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. Játék: A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:

Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. Motoros tesztek végrehajtása. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok. Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek. Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek ismerete. Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő. Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet. Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása. Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok. Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, Kulcsfogalmak/ ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, relaxáció, testrész, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, fogalmak folyadékpótlás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 42.5 óra

Előzetes tudás Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása. A tematikai egység Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és nevelési-fejlesztési szociális kompetenciák fejlesztése. A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató céljai mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások: Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irányés sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás, síkidomok, alapjai.

térbeli törtek

mozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve; akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal. Utánzó mozgások. Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán. Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása. Lendítések és körzések: Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása. Hajlítások és nyújtások: Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal. Fordítások és fordulatok: Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön. Tolások és húzások: Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban. Emelések és hordások: Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően. Függés- és lengésgyakorlatok: Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben. Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

egyensúlygyakorlatok. Gurulások, átfordulások: Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva. Támaszok: Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben. Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok: Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése. Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete. Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal vagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete. A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete. 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 15 óra + folyamatos

Előzetes tudás A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. nevelési-fejlesztési A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása. A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az céljai izomtudat kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

Kapcsolódási pontok Matematika: számtan, térbeli tájékozódás,

Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. Gimnasztika: Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika. Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképességfejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. Játék: A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés: Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. Motoros tesztek végrehajtása. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok. Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek. Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek ismerete. Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő. Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet. Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása. Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.

összehasonlítások, geometriai alakzatok. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai. Vizuális kultúra: megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, Kulcsfogalmak/ ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, relaxáció, testrész, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, fogalmak folyadékpótlás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 42.5 óra

Előzetes tudás Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása. A tematikai egység Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és nevelési-fejlesztési szociális kompetenciák fejlesztése. A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató céljai mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások: Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irányés sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve; akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal. Utánzó mozgások. Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán. Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása. Lendítések és körzések: Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása. Hajlítások és nyújtások: Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal. Fordítások és fordulatok: Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás, síkidomok, alapjai.

térbeli törtek

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

eszközökön. Tolások és húzások: Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban. Emelések és hordások: Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően. Függés- és lengésgyakorlatok: Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben. Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok. Gurulások, átfordulások: Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva. Támaszok: Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben. Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok: Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.

Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete. Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal vagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete. A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete. Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, Kulcsfogalmak/ hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, fogalmak mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret 32 óra

Előzetes tudás A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése. A tematikai egység Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati nevelési-fejlesztési formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika céljai mozgásanyagának beépítésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Dobások (gurítások) és elkapások: Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások. Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. Rúgások, labdaátvételek lábbal: Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 23 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon. Labdavezetések kézzel: Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel;

Kapcsolódási pontok Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek. Informatika: médiainformatika. Környezetismeret: testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.

ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás. Ütések testrésszel és eszközzel: Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben; párban és csoportokban; helyben és haladással. A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban: Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete. Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai. Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában. Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése. A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete. Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés, Kulcsfogalmak/ sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás, fogalmak labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása. A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése. A tematikai egység A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a nevelési-fejlesztési ritmus és mozgás összhangjának megteremtése. A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása. céljai Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá, felszabadultabbá, kreatívabbá tétele. A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezető

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőleges Környezetismeret: az természet repülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 24 élő alapismeretei. mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társas gúlatorna. Tánc A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által. Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek. Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok Szerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Mozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága. A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyomány ismerete. A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók. Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, Kulcsfogalmak/ ritmuskövetés, tornaelem, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó, fogalmak kígyóvonal, csigavonal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 25 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Járás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között). Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal. Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.

Kapcsolódási pontok Matematika: mérés, mérhető tulajdonságok. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében Környezetismeret: Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és testünk, dobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével, életműködéseink. akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása. Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés, Kulcsfogalmak/fogalmak elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes A tematikai egység mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a nevelési-fejlesztési játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság céljai csökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz való pozitív viszony alakítása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások: labdarúgás, minikosárlabda, miniröplabda, szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során. Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapus nélkül). Szivacskézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések. Minikosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre. Miniröplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával. Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása. Kooperatív miniröplabda játékok; célbadobó-, ütő- és rúgójátékok; vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok és alakításuk. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Környezetismeret: testünk életműködéseink, tájékozódási alapismeretek.

és

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Mozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Balesetmegelőzési ismeretek. Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése. Játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdatartás, üres terület, Kulcsfogalmak/ védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, fogalmak elfogadás, szabályszegés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 12.5 óra

Előzetes tudás Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás A tematikai egység fejlesztése. nevelési-fejlesztési A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzásoktolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő céljai végrehajtása. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Társtolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel. Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből. Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át. Küzdőjátékok. Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: testünk, életműködéseink. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete. Kulcsfogalmak/ Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség, düh, erőkifejtés, csel. fogalmak

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és Tematikai egység/ Órakeret úszógyakorlatokban(óraszámai elosztva a többi 30 óra Fejlesztési cél tematikus terület óraszámaihoz) Előzetes tudás A megváltozott tanulási környezethez való alkalmazkodással A tematikai egység párhuzamosan, az új közegben történő gyakorláshoz szükséges nevelési-fejlesztési magatartási és balesetvédelmi szabályrendszer kialakítása. A vízben történő biztonságos tájékozódás, a vízbiztonság és a céljai vízszeretet megalapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a Vizuális kultúra: tárgyhelyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait és környezetkultúra. – különös tekintettel az alternatív és szabadidős Környezetismeret: a mozgásrendszerekre – az úszás óraszámával meg kell növelni. víz tulajdonságai, MOZGÁSMŰVELTSÉG testünk, A vízhez szoktatás gyakorlatai: életműködéseink, Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési szervezetünk gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a megfigyelhető légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel. ritmusai, tájékozódási alapismeretek. A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése

kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal. Játékok a vízben: Vízhezszoktató, úszó-, vízbeugró-, merülőgyakorlatok, vízi csapatjátékok eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Uszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, az úszástechnikák vezető műveleteinek ismerete, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás. Kulcsfogalmak/ Csúszásveszély, lebegés, kartempó, levegővétel, gyorsúszás, hátúszás, krallozás, mélyvíz, fulladás. fogalmak

lábtempó,

siklás,

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős A tematikai egység tevékenységként való végzése iránt. nevelési-fejlesztési Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő céljai kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Ismerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségek függvényében: Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek. Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

Magyar nyelv és irodalom: dramatikus játékok. Környezetismeret: éghajlat, időjárás. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése. A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik. Kulcsfogalmak/ Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény

és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

Helyi tanterv tananyagai az alsós (1-4.o.) szakaszban MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán.

A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak/lehetnek a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a magyar nyelv 5–6. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, utána következnek az 5–6. évfolyam irodalomra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények magyar nyelv és irodalomból egy közös táblázatban következnek. A 7–8. évfolyam hasonló szerkezetben követi az első két évfolyamot. 5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egyegy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és

a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az évfolyamok tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük.

Magyar nyelv és irodalom 5. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret 9 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező A tematikai egység kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes nevelési-fejlesztési beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, céljai a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Dráma és tánc: Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid kommunikációs összefoglaló reprodukálása. kapcsolatteremtés, Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. szituációk, Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A helyzetgyakorlatok. közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Vizuális kultúra: Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, vizuális kommunikáció. idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Természetismeret: Az Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben ember értelmi történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. képességének, érzelmi Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja intelligenciájának különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok alapvonásai; , az (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) érzékszervek szerepe. között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Erkölcstan: önismeret, a A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek személyes kapcsolatok, (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek a beszélgetés megfigyelése, értelmezése. jelentősége. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Kulcsfogal Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs mak/ folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei fogalmak eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Mesék

Órakeret 15 óra

Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal).

Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők A tematikai egység felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb nevelési-fejlesztési mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, céljai mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása.

Ismeretek

Követelmények

Kapcsolódási pontok

Mesék. A tanuló Történelem, Nép- és műmesék. Hazai  ismert műfajú művek társadalmi és nemzetiségek és más népek állampolgári olvasásával, értelmezésével meséi. ismeretek: illeszkedik az új nevelésiVerses és prózai formájú mesék. történetekben a valós oktatási szakasz Meseregény(ek), meseregényirodalmi/képességfejlesztési és a fiktív elemek részletek. megkülönböztetése. folyamatába (átismétel, Példák különféle műfaji felidéz); változatokra (pl. tündér-  megismer műveket a magyar Dráma és tánc: varázsmese, valódi mese, kifejező beszéd, népmesék, műmesék, hazai hősmese, csalimese, láncmese, mesemondás. nemzetiségek és más népek hazugságmese, tréfás mese). meséi köréből;  tudatosítja a mese különféle Állatmesék verses és prózai műfaji változatainak, illetve formában (egy téma több egy-egy mű variánsainak variánsa, pl. Aiszóposz, létezését, a népmese és a Phaedrus, La Fontaine klasszikus műmese fogalmát; történetei és új átdolgozások).  tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;  alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;  képes cselekményismertetésre, hősbemutatásra;  megtanul és előad művet/műrészletet. Kulcsfogal Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mak/ mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 12 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó A tematikai egység szövegeken. nevelési-fejlesztési Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez céljai tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése.

Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjeleníté s; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.

Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal).

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására.

Ismeretek

Követelmények

Kapcsolódási pontok

A János vitéz cselekménye, A tanuló Erkölcstan: társas szerkezete. kapcsolatok, segítő  ismeri az epikai műnem A mű mesei elemei jellegét (tér, idő, cselekmény, kapcsolatok, felnőtté (cselekmény, hősök) – népies válás, beavatás. szereplő, elbeszélő); elbeszélő költemény/verses  elemzi és minősíti ezeket a mese. Ének-zene: ritmusérzék viszonyokat, szempontokat a fejlesztése, ritmizálás. János vitéz részletes Kukorica Jancsi útja, tettei, feldolgozása során; választásai (értelmezés,  jellemzi a mű szereplőit; Vizuális kultúra; jellemzés). mozgóképkultúra és  megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses médiaismeret: A megjelenítés eszközei (az illusztrációk, a János epika; elbeszélő költemény); egységenkénti feldolgozás során  megkezdi az ismerkedést a vitéz rajzfilmen, néhány poétikai eszköz hangoskönyvben. poétikai eszközökkel – a megismerése: képek, pl. szóképek, alakzatok hasonlat, megszemélyesítés, felismerése, megnevezése ettől metafora; alakzatok, pl. ellentét, kezdve folyamatos feladat; párhuzam, felsorolás,  felismeri a versritmust; megszólítás, felkiáltás, kérdés).  képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására Verselési elemzések, ritmizálási (különféle közlésformák; gyakorlatok. nézőpontváltás stb.);  képes saját véleményének megfogalmazására;  alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Kulcsfogal Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, mak/ ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es fogalmak sorfajta, páros rím. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Írás, fogalmazás

Órakeret 8 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

A tematikai egység Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, nevelési-fejlesztési javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. céljai Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív

szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

Idegen nyelvek: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten Természetismeret: túli jelentése. anyaggyűjtés, A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, vázlatkészítés. hasonlóságai. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: kapcsolattartó

internetes műfajok;

rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. . Kulcsfogal Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. mak/ Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Szövegalkotás Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások A tematikai egység tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos nevelési-fejlesztési fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez céljai: (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek

Követelmények

Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes szövegalkotási feladatok  szövegalkotási készítése, különféle műfajokban készségszintjének folyamatos (elbeszélés, leírás, jellemzés, fejlesztésére, hibáinak levél, érvelő szöveg, kreatív javítására; írások).  az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására;  rövid érvelő szövegek készítésére;  néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, email stb.).

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Természetismeret; Vizuális kultúra; Matematika:narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei bevezetés

Órakeret 8 óra

Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról.

A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek A tematikai egység megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely nevelési-fejlesztési jelen, (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló céljai és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek

Követelmények

A régió, lakóhely kultúrája, A tanuló emlékhelyei/az iskola névadója.  megismer valamely A győrvári csata versben kulturális, irodalmi, népi elbeszélve hagyományt lakóhelye Weöres Sándor élete,néhány (tájegység/település/kerület) verse vagy iskolája vonatkozásában A választott tárgyhoz kapcsolódó (pl. felkeresnek egy irodalmi fogalmi ismeretek. emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai. Vizuális

kultúra:



ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével;  gyűjtőmunkája eredményeképpen (internethasználattal is) az anyagból valamely prezentációt készít.

folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.

Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Helyesírás

Órakeret 20 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz A tematikai egység kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, nevelési-fejlesztési normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogal

Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve,

egyszerűsítés elve), elválasztás.

mak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 18 óra

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.

Előzetes tudás

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések A tematikai egység rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. nevelési-fejlesztési Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolata.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokonés ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A nyelv szerkezete

Órakeret 16 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének A tematikai egység megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének nevelési-fejlesztési részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: – magánhangzók, mássalhangzók; – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani, szótani szerkezete.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Természetismeret: az ember hangképző szervei.

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra

Táj, szülőföld Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak.

A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. A tematikai egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az nevelési-fejlesztési irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika céljai nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. Ismeretek

Követelmények

Petőfi Sándor: Az Alföld (és más A tanuló műve, pl. Szülőföldemen, Úti  tudatosítja, hogy vannak levelek). gyakori témák, motívumok az irodalomban; Epikai művek (részletek) és lírai  megismeri, hogy a tematika

Kapcsolódási pontok Természetismeret: az olvasott művek topológiája. Hon

és

népismeret:

alkotások magyar tájakról, nem műnemhez, műfajhoz városokról (pl. Ady, Kosztolányi, kötődik; Szabó Lőrinc és mások művei),  érzékeli a szövegek műfaji illetve vallomások a szülőföldről. különbségét (mese – A választott tárgyhoz kapcsolódó dokumentum; lírai mű – fogalmi ismeretek. elbeszélés);  megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;  megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét;  azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot;  Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is).

hazai táj; az én városom, falum. Informatika: tájékozódás, információgyűjtés tájakról, városokról.

Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok

Órakeret 15 óra

Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások, mesék, elbeszélések.

A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, A tematikai egység ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése nevelési-fejlesztési bibliai, mitológiai történetekkel. céljai Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Ismeretek

Követelmények

Családi, baráti kapcsolatok A tanuló sokfélesége az irodalmi  az irodalmi művek művekben. segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok A mitológiai és bibliai sokféleségét, a téma irodalmi

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: óés újszövetségi történetek; ókori görög istenek,

történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel.  Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai  (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint  lírai alkotásokban. Arany János: Családi kör – versértelmezés. A választott művekhez  kapcsolódó fogalmi ismeretek.

  

Kulcsfogal mak/ fogalmak

hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai és biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: barátság.

család,

Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel; felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (pl. tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet); választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is); képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

Órakeret 12 óra

Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás A tematikai egység támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú nevelési-fejlesztési megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség céljai továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. Ismeretek

Követelmények

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - A tanuló sok szempontú megközelítés.  megismerkedik a házi Térés időviszonyok olvasmányok megközelítési (cselekményidő/külső, történelmi szempontjaival, idő), cselekmény, szerkezet, lehetőségeivel; szereplők/jellemek, kapcsolatok,  előzetesen felkészül a mű sok konfliktusok. Elbeszélői szempontú megközelítésére nézőpont. (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés A mű fontos témái (pl. barátság, stb.); közösség, önfeláldozás,  képes szövegalkotási gyerekek-felnőttek, hűségfeladatok megoldására árulás). (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás;  képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Kulcsfogalm ak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret. Dráma és tánc: elbeszélő szöveg egyegy jelenetének dramatizált megjelenítése.

Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont.

IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

Első idegen nyelv Második nyelv

4. évfolyam, minimumszint

8. évfolyam, minimumszint

12. évfolyam, minimumszint

KER-szintben nem megadható

A2

B1

–

–

A2

idegen

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel. 4. évfolyam KERElső idegen szintben nem nyelv megadható Második idegen nyelv

–

6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam

12. évfolyam

A1

A2

B1 mínusz

B1

–

–

A1

A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NATban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába, és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismereti, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad

alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról történő beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére is. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba. Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. A 4–8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva. Az általános iskola 5–8. évfolyamán az idegennyelv-tanítás szervesen épül az alsó tagozaton elért eredményekre. Az elsődleges cél a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának továbbfejlesztése, érdeklődésük fenntartása a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló tanári visszajelzés ebben a nyelvtanulási szakaszban is segítik a tanulókat, hogy megmaradjon ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából. A tanulók az 5–8. évfolyamon minimálisan heti 3 órában tanulják az idegen nyelvet. A fejlesztés várható eredménye a 6. évfolyam végén a KER szerinti A1 szint, a 8. évfolyam végén az A2 szint. A középfokú oktatás erre a kimeneti szintre épít. 5–6. évfolyam Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában

használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. A „Témakörök” táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol megvalósítható a tantárgyakon átívelő – akár közös projektek keretében történő – tanulás. Az 5–6. osztályban jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. Örömüket lelik a szabályszerűségek felfedezésében, de a szabályok ismerete csak csekély mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1 szintet.

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, A tematikai egyszerű tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, egység néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; nevelésifejlesztési a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek céljai témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; A tematikai rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, egység nevelésibegyakorolt beszédfordulatokkal; fejlesztési céljai rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma

Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).

Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység

Íráskészség

Előzetes tudás

Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma

Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

5. évfolyam Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek egy év nyelvtanulási tapasztalattal, így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. A kommunikatív kompetenciák fejlesztése 2. Az idegen nyelv iránti motiváció, érdeklődés erősítése, a korábbi tanulási tapasztalatokra való építés képességének fejlesztése 3. A tanulók kreatív gondolkodásra való nevelése 4. Az együttműködésen alapuló tevékenység fejlesztése 4. Alapvető nyelvhasználati stratégiák gyakorlása, azok egyre inkább önállóan való használata 5. A nyelvi rendszer fokozatos megismerése, annak különböző munkaformák által való gyakorlása Óraszám: 129 (heti 3,5 óra )

Előzetes tudás

Témakör

Célnyelvi óravezetéskor megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció valamint az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az idegen nyelven való írást, és egyszerű formában használják azt az önkifejezés eszközeként is.

CSALÁD - OTTHON a ház / lakás, ahol élünk, lakókörnyezetünk a család mindennapi életének tipikus szituációi

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: rövid dialógus lényegének megértése, szövegértelmezés képek alapján Szókincs: tárgyak a házban / lakásban –az előzőekben tanultakra építve, azt kiegészítve (das Doppelbett, der Kronleuchter, der Kamin), a ház közvetlen környezete (der Zaun, das Blumenbeet, der Gehsteig) a családi mindennapok jellegzetes helyzeteiben előforduló kifejezések (ein eigenes Zimmer haben, lieben, schnarchen, backen, das Öl, das Duschbad) Összefüggő beszéd: mesélés a saját házról, lakásról, a saját szobáról, beszélgetés a családi élet mindennapjairól (mein Vater schnarcht, meine Mutter bäckt oft Palatschinken) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: indulatok, érzelmek megjelenítése (Das mache ich doch! Das ist zum Verrücktwerden!, kérés, utasítás, parancs, tiltás kifejezése (Hole bitte Quark! Sei doch ruhig! Schlaf schon! Streitet nicht immer!), helyeselés kifejezése (Schon gut! In Ordnung!) Fogalomkörök: a felszólító mód; a birtokos névmások 1 (mein, dein) Íráskészség: rövid baráti levél készítése a házról / lakásról

Órakeret 12 óra

Kapcsolódási pontok Magyar irodalom: vers Ének-zene: dal Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Informatika: információ keresése

Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, információk összefüggésének megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok Internet használattal

Témakör

VÁSÁRLÁS a szupermarketben, élelmiszerek vásárlása

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: rövid dialógus lényegének megértése, szövegértelmezés képek alapján Szókincs: élelmiszerek neve, az egyes élelmiszerfajták (die Sahne, der Speck, Milchprodukte, Fleischwaren), vásárlással összefüggő kifejezések, mértékegységek neve (Liter, Packung, Dose, Glas) Összefüggő beszéd: beszélgetés a kedvenc ételekről, italokról, az egészséges táplálékokról (Mein Lieblingsgetränk ist die Milch. Ich esse gern Erdbeeren.) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: kérdés-válasz vásárlás közben, udvariassági formulák (Was darf es sein? Ein Kilo Käse, bitte! Sonst noch etwas? Danke, das ist alles. Was kosten die Birnen?; elégedetlenség kifejezése: (Das ist zu hart, zu klein usw.), bizonytalanság megfogalmazása: (eventuell, Ich weiß es doch nicht…) Fogalomkörök: számok 100-ig, a mértékegységek jellegzetessége a németben; a backen és braten igék sajátos használata, a wissen ige Íráskészség: bevásárló lista összeállítása, rövid beszámoló készítése a a család reggelizési szokásairól Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, információk összefüggésének kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok Internet használattal

Témakör

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel gyakorlat: vásárlás

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: rövid szöveg lényegének megértése, szövegértelmezés képek segítségével Szókincs: házi munkák (Fenster putzen, Zimmer lüften, bügeln, reinigen, Rasen mähen), háztartási takarító eszközök (der Staubsauger, der Besen, die Schaufel) megnevezése Összefüggő beszéd: beszélgetés a kedvenc ételekről, italokról, az egészséges táplálékokról (Mein Lieblingsgetränk ist die Milch. Ich esse gern Erdbeeren.) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: szívesen és nem szívesen végzett házimunkákra való kérdezés/arra válasz (Magst du Staub saugen? –

és

Magyar irodalom: vers Ének-zene: zenehallgatás Matematika: számok, mértékegységek Informatika: információ keresése

OTTHON házimunkák, munka a lakásban és a ház körül

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Órakeret 13 óra

Órakeret 15 óra

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: házimunkák Ének-zene: dal Matematika: számok, mértékegységek Informatika: információ keresése

Nein, aber ich mag bügeln.), valaminek a kedvelésének-nem kedvelésének kifejezése (Ich liebe dich! Ich mag Eis.), meggyőzés-meggyőződés kifejezése (Ganz bestimmt! Aber natürlich! Freilich!) Fogalomkörök: a főnevek részes esete; a lieben, mögen és gern haben / machen igék helyes használata Íráskészség: bevásárló lista összeállítása, rövid beszámoló készítése a a család reggelizési szokásairól Hallott szöveg értése: szöveg szelektív megértése, releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok Internet használattal, dal

Témakör

CSALÁD - OTTHON

vacsora készítése, a családi élet este Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: rövid dialógus lényegének megértése, szövegértelmezés képek alapján, a már ismert szavak segítségével a lényeg megértése Szókincs: élelmiszerek, ételek, amelyeket rendszerint vacsorára (vagy reggelire) fogyasztunk (das Rührei, die Bratwurst, eine Scheibe Brot, Sandwiches) Összefüggő beszéd: mesélés az esti étkezési szokásokról – mit vacsorázik a család, mit csinálnak közösen otthon esténként a családtagok Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: kérés kifejezése – bitte helye (Hole mir bitte Apfelsaft! Bitte, koche mir einen Kaffee! Lieber Tee, bitte!, tetszés, öröm árnyaltabb kifejezése (Fantastisch! Herrlich! Großartig!) udvariassági formulák étkezés előtt (Guten Appetit!) Fogalomkörök: a személyes névmások részes esetű alakja, páros kötőszók (sowohl-als auch, entweder-oder, weder-noch) Íráskészség: rövid beszámoló készítése: Reggelim és vacsorám Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, információk összefüggésének megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok Internet használattal; nyelvtörők

Témakör

FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG

Mese feldolgozása (Die Rübe)

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Órakeret 12 óra Kapcsolódási pontok Magyar irodalom: nyelvtörő Természetismeret: lakóhelyi környezet Informatika: információ keresése

Órakeret 9 óra

Kapcsolódási pontok Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése – a mese ismerete Magyar irodalom: mese alapján, szövegértelmezés képek segítségével Vizuális kultúra: Szókincs: a mese cselekvései (säen, hacken, pflegen, Zauber, ausziehen) képzeletem világa Összefüggő beszéd: a történet elmesélése szereposztás szerint Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: kérés, csodálkozás, öröm

kifejezése (Komm und hilf mir! Ziehen wir!) Informatika: információ Fogalomkörök: ismétlés, rendszerezés keresése Íráskészség: történetírás: Hogyan lesz a répából leves? Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, releváns információ kiszűrése: igaz-hamis Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, rajz készítése a meséhez, feladatok Internet használattal

Témakör

NAPIREND - ÖLTÖZKÖDÉS napi program, napirend; öltözködés, divat

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése – képek alapján Szókincs: napi tevékenységekkel összefüggő cselekvések (aufstehen, losgehen, dauern, anziehen), ruhadarabok megnevezése (der Pullover, die Bluse, das Hemd) azok jellemzői (sportlich, modisch, bequem) Összefüggő beszéd: beszélgetés a divatról (Ich finde die Jeans praktisch und modern), rövid személyes beszámoló a szívesen hordott ruhadarabokról, stílusról, divatról Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: kérdés-válasz a divatról (Was trägst du gern?), tetszés-nem tetszés kifejezése ruhadarabokkal kapcsolatban (Mir gefällt der Rock gut. Es ist aber topmodisch!) Fogalomkörök: óra-idő kifejezése 1, az um elöljárószó, Uhr-Stunde jelentése; az igekötős igék Íráskészség: napirend leírása, SMS írása Hallott szöveg értése: szöveg szelektív megértése, releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok, Internet használattal

Kapcsolódási pontok Magyar irodalom: megzenésített zenés vers Matematika: halmazok Technika, gyakorlat: napirend

óra-idő,

életvitel és időbeosztás,

Informatika: információ keresése

CSALÁD Családi ünnepek, születésnapi party, ajándékozás, jeles napok megünneplése Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Témakör

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése a már ismert szavak segítségével Szókincs: a születésnappal kapcsolatos tevékenységek, kifejezések megjelenítése (etwas vorbereiten, feiern, schenken, bekommen, Überraschung, Geburtstagstorte) Összefüggő beszéd: saját születésnapról való rövid beszámoló Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: születésnapi partyra való meghívás, ajándék megköszönése (Ich möchte dich einladen. Oh, das ist wirklich eine Überraschung!), ajándékozás / gratuláció kifejezése (Ich gratuliere dir zum Geburtstag! Nimm meine Glückwünsche! Ach, ich bin

Órakeret 13 óra

Órakeret 10 óra

Kapcsolódási pontok

Vizuális kultúra: meghívó tervezése Ének-zene: ünnepekre

dalok

Informatika: információ keresése Matematika: óra-idő

soo froh!) Fogalomkörök: birtokos névmások 2 – teljes paradigma (mein, dein, sein, Erkölcstan: társas ihr, unser, euer, ihr), óra-idő kifejezése 2 kapcsolatok, szokások Íráskészség: születésnapi meghívó készítése Hallott szöveg értése: szöveg részleteire koncentrálás, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, meghívó készítése, dal, feladatok Internet használattal

Témakör

Órakeret 3 óra

Ostern

Húsvéti szokások

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése a már ismert szavak segítségével Szókincs: az ünnepkörrel kapcsolatos tevékenységek, kifejezések megjelenítése (Ostereier bemalen, suchen, verstecken, Oterlamm, Schinken) Húsvéti szokások Németországban, Magyarországon. Összefüggő beszéd: saját húsvéti szokásról való rövid beszámoló Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: Meghívás húsvéti ebédhez. Íráskészség: Húsvéti képeslap készítése Hallott szöveg értése: szöveg részleteire koncentrálás, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, feladatok Internet használattal

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képeslap tervezése

Informatika: információ keresése

CSALÁD a családi élet: egy este otthon; tevékenységek, kikapcsolódás Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Témakör

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése a már ismert szavak segítségével, képek támogatásával Szókincs: elöljárószók jelentése és használata (auf és an különbsége), irányok kifejezése (über, unter), a társasjátékban használatos kifejezések (eine Sechs werfen, das Feld, die Figur) Összefüggő beszéd: egy este otthon – mesélés az esti közös családi programokról Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: játék közben használatos kifejezések (Jetzt bist du an der Reihe! Wirf! Ich ziehe meine Figur…); bosszúság kifejezése (Was machst du schon wieder?!, Meine Güte!), tetszés kifejezése (Das ist aber Klasse! Prima!) Fogalomkörök: az elöljárószók 1 Wohin? és Wo? kérdésre válaszoló elöljárók a legen-liegen, stellen-stehen, hängen-hängen igepárok használata Íráskészség: rövid beszámoló készítése

Órakeret 11 óra

Kapcsolódási pontok

Vizuális társasjáték

kultúra:

Matematika: tájékozódás a térben

Informatika: információ keresése Erkölcstan: kapcsolatok

társas

Hallott szöveg értése: szöveg részleteire koncentrálás, abból releváns információ kiszűrése: igaz-hamis Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, társasjáték készítése, feladatok Internet használattal

Témakör

ORSZÁGISMERET - HAMBURG

tágabb környezetünk: a nagyvárosi élet jellemzői, látnivalói, felvilágosítás adása, útbaigazítás; a postán

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg megértése képek segítségével, ismeretlen szavakra való következtetés ismert elemek által, térképen való kiigazodás Szókincs: egy település helyzetének megadása (an der Elbe, in Norddeutschland, nicht weit von…) látnivalók megnevezése (die Kirche, das Theater, das Museum); a postán használatos kifejezések, tárgyak megnevezése (eine Postkarte kaufen, ein Paket verschicken) Összefüggő beszéd: saját lakóhely bemutatása Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: felvilágosítás kérése adása (Wie komme ich…? Geh die Straße entlang bis zur Post!), vásárlás postán (Ich möchte eine Postkarte mit Briefmarken), türelmetlenség kifejezése (Gehen wir mal schnell! Laufen wir mal!) segítség kérése (Helft mir bitte!) Fogalomkörök: csak tárgy- vagy részes esettel álló elöljárószók: um, bis, für, ohne, entlang; von, mit, zu; a bis elöljárószó használatának sajátossága (bis, zu oder bis zu?) Íráskészség: képeslap írása, rövid beszámoló készítése Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, képeslap tervezése, dal, feladatok Internet használattal

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képeslap tervezése Ének-zene: zenehallgatás Informatika: információ keresése Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés

UTAZÁS

Témakör

a világ körülöttünk; a Földünk: országok, kontinensek, óceánok, azok helyzete; utazási lehetőségek, közlekedési eszközök

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg megértése képek segítségével, ismeretlen szavakra való következtetés ismert elemek által Szókincs: földrajzi kifejezések: országok (Deutschland, die Schweiz, der Irak), égtájak (Osten, Süden), kontinensek, vizek megnevezése (der Atlantik, Asien), utazással kapcsolatos kifejezések (das Flugzeug, durchfahren) Összefüggő beszéd: beszélgetés egy ország jellegzetességéről (Das Wetter

Órakeret 11 óra

Órakeret 12 óra

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képeslap tervezése Ének-zene: dal Informatika: információ keresése

ist ganz anders. Dort leben interessante Tiere und Pfanzen.) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: öröm, kíváncsiság (Gute Idee! Klasse!), figyelemfelkeltés, (Guck mal! Sieh da! Schau mal!) kifejezése Fogalomkörök: a település- és országnevek; a nach és in elöljárók használata; a birtokos névmások tárgyesetben (Ich finde deinen Pullover modisch.) Íráskészség: útinapló készítése írása, rövid reklám készítése Magyarországról Hallott szöveg értése: szöveg részleteinek megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit; brossúra tervezése, dal, feladatok Internet használattal

Témakör

Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben Hon- és népismeret: az én hazám Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés

FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG

Mese feldolgozása (Die Tigerkatze und der Zwirn)

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása

Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg megértése képek segítségével Szókincs: tárgyak, növények a mezőn (der Feldmohn, die Kornblume), domborzati formák (der Hügel, die Wiese) Összefüggő beszéd: mese előadása szereposztás szerint Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: csodálkozás, öröm kifejezése (Ach, wie schön! Oh, eine Maus!) Fogalomkörök: ismétlés, rendszerezés Íráskészség: rövid mese írása a feldolgozott mese alapján Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, rajz készítése

Órakeret 8 óra

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: rajz készítése a meséhez Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben

6. évfolyam A 6. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek alapvető tapasztalattal a német nyelv területén, így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. A kommunikatív kompetenciák fejlesztése 2. Az idegen nyelv iránti motiváció, érdeklődés további erősítése, a már meglévő tanulási tapasztalatokra való építés képességének fejlesztése 3. A tanulók kreatív gondolkodásra való nevelése 4. Az együttműködésen alapuló tevékenység fejlesztése 5. Alapvető nyelvhasználati stratégiák használata mellett a választékos kifejezésre való törekvés 6. A nyelvi rendszer fokozatos megismerése, annak különböző munkaformák által való gyakorlása Óraszám: 111 (heti 3 óra )

Előzetes tudás

Célnyelvi óravezetéskor megértik az órai tevékenységekre vonatkozó legfontosabb utasításokat. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, van egy kevés tapasztalatuk és gyakorlatuk idegen nyelvi interakció valamint az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az idegen nyelven való írást, és egyszerű formában használják azt az önkifejezés eszközeként is.

UTAZÁS úti előkészületek, csomagolás Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg megértése képek segítségével Szókincs: utazással kapcsolatos cselekvések; tárgyak, amelyeket egy útra magunkkal viszünk (auspacken, einpacken, der Koffer, die Zahnpaste) Összefüggő beszéd: beszámoló a nyaralás előtti készülődésről (az útipoggyász fontos és nem fontos részei) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: akarat, képesség, lehetőség kifejezése (Ich will, ich kann, ...), csodálkozás kifejezése (Du lieber Himmel! Du meine Güte!) Fogalomkörök: a határozatlan névelő és a birtokos névmások részes esete elöljárószók alkalmazásával – a módbeli segédigék (können, wollen) – es gibt használata Íráskészség: útilista összeállítása, rövid beszámoló írása Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, vers, mese Témakör

UTAZÁS az utazási irodában Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: dialógusok lényegének megértése – kérdések szerkesztése Szókincs: cselekvések az utazási irodában (Fahrkarten buchen, einen Stadtplan kaufen, ein Zimmer reservieren, um Informationen bitten) Összefüggő beszéd: beszélgetés az utazásról (hová, kivel, hogyan stb.) Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: udvarias kérés (Darf ich...,), információkérés (Wo kann ich...?), bocsánatkérés (Entschuldigung!), visszakérdezés (Wie bitte?) Fogalomkörök: a módbeli segédigék (müssen, dürfen); a mellérendelő összetett mondatok 1 (aber, und, oder, sondern, denn);magázás (Sie) man Íráskészség: brossúra készítése, szövegkiegészítés Témakör

Órakeret 10 óra Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése

Matematika: halmazok

Technika, életvitel gyakorlat: tervezés

és

Órakeret 10 óra Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése Erkölcstan: társas kapcsolatok, viselkedés hivatalos helyen, az udvariasság szabályai Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés

Hallott szöveg értése: szöveg megértése a részletekre koncentrálva, globális értés Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese

FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG Mese feldolgozása Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg megértése képek segítségével, következtetés idegen szavak jelentésére előismeretek alapján Szókincs: mese történései Összefüggő beszéd: mese előadása szereposztás szerint Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: csodálkozás, öröm kifejezése Fogalomkörök: ismétlés, rendszerezés Íráskészség: rövid mese írása a feldolgozott mese alapján Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése, abból releváns információ kiszűrése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, rajz készítése

Órakeret 10 óra

Témakör

Témakör

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: rajz készítése a meséhez Dráma és tánc: dramatikus játékok Erkölcstan: a mese erkölcsi tanulsága Magyar irodalom: tanmese

KÖZLEKEDÉS indulás, utazás a repülőtérre, startra várva

Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a szöveg lényegének megértése képek segítségével, dialógusok információjának lényege , térkép értelmezése Szókincs: tevékenységek indulás előtt (die Heizung abstellen, die Geräte ausschalten), közlekedés a városban (bei Grün),a repülőtéren (starten, landen, Abflugsseite, Flugplan, an Bord gehen) Összefüggő beszéd: mesélés a lakóhely közlekedéséről, beszámoló egy lehetséges repülőútról Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: tanácskérés (Soll ich…?) türelmetlenség (Es ist höchste Zeit…!), ijedtség (Oh, Gott!) Fogalomkörök: a módbeli segédigék (sollen), a módbeli segédigék használatának gyakorlása, a személyes névmások elöljárószókkal Íráskészség: menetrend készítése, rövid leírás a repülőtérről Hallott szöveg értése: szöveg megértése a részletekre koncentrálva, globális értés Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese

Órakeret 10 óra

Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése Erkölcstan: társas kapcsolatok: viselkedés szabályai Magyar irodalom: tanmese Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés

KÖZLEKEDÉS – ISKOLAI ÉLET a repülőút; ismerkedés, a diákélet Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: dialógusok információjának kiszűrése, szöveg részleteinek értelmezése Szókincs: repüléssel kapcsolatos kifejezések (den Sicherheitsgurt anschnallen;), az iskola, az iskolai élet (Schule im Grünen, Innenhof, im Schulchor singen) Összefüggő beszéd: mesélés az iskoláról, a diákéletről Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: csodálkozás (Wie klein die Welt ist!), tetszés (Nicht schlecht! Klasse!), izgalom kifejezése Fogalomkörök: a határozott névelők birtokos esetű alakjai, az über elöljárószó jelentései, viel -viele Íráskészség: az iskola leírása baráti levél formájában Hallott szöveg értése: szöveg szelektív megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese Témakör

Órakeret 11 óra Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése Erkölcstan: társas kapcsolatok, barátság, segítő kapcsolat Magyar irodalom: tanmese Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés

ORSZÁGISMERET Órakeret Berlin, Bécs, Budapest és Rio de Janeiro nevezetességei 12 óra ismerkedés más népek kultúrájával Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Kapcsolódási pontok Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: leírások legfontosabb információinak kiszűrése, Informatika: információ szöveg részleteinek értelmezése keresése Szókincs: nevezetességek megnevezése, jellemzői (Wahrzeichen, berühmt) Összefüggő beszéd: mesélés a saját lakóhelyről, annak nevezetességeiről Erkölcstan: társas Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: magatartásformák: kapcsolatok kontaktus kialakítása (verstehen, vorstellen), fizetés, borravaló (Danke, stimmt so.), öröm (Oh, es ist super!) Magyar irodalom: Fogalomkörök: a határozatlan névelő és a birtokos névmások birtokos tanmese esete, dieser, diese, dieses, diese mutatónévmás használata, alle-alles, igekötős igék (ismétlés) Hon- és népismeret: az Íráskészség: üdvözlőlap készítése, rövid prospektus megtervezése én városom, falum, a mi Hallott szöveg értése: szöveg szelektív megértése fővárosunk Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese Témakör

CSALÁD - BARÁTOK Órakeret élmények leírása levélben, új lakóhely, barátok 14 óra Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak Kapcsolódási pontok

Témakör

megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a levél legfontosabb információinak kiszűrése, szöveg részleteinek értelmezése Szókincs: az élményleíráshoz kapcsolódó fogalmak és cselekvések (drollig, lustig, freundlich, Fußballstadion, Match, die Sehenswürdigkeiten besichtigen), Összefüggő beszéd: átélt élményekről való beszélgetés Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: tetszés - nem tetszés kifejezése (Das kann ich einfach nicht beschreiben! Das gefällt mir aber gut!); érdeklődés hogylét iránt (Und was ist Dir und den Freunden passiert?) Fogalomkörök: a Perfekt képzése, használata, szabályai, a gyenge igék Perfektje; a seit és bei elöljárószók használata Íráskészség: baráti levél – beszámoló egy élményről Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK húsvéti szokások, hagyományok Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a beszámolók legfontosabb információinak kiszűrése, szöveg részleteinek értelmezése, globális értés Szókincs az ünnepekkel kapcsolatos fogalmak, cselekvések (Osterhase, Erlebnis, Osterglocken erklingen, Ostereier suchen) Összefüggő beszéd: mesélés a család ünnepi szokásairól Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: információcsere (Was gibt es Neues…? Nichts besonderes). Fogalomkörök: az erős igék Perfektje, elöljárószók időhatározói jelentésben Íráskészség: húsvéti üdvözlet írása Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese Témakör

Informatika: információ keresése Erkölcstan: társas kapcsolatok Magyar irodalom: tanmese Hon- és népismeret: az én városom, falum, a mi fővárosunk

Órakeret 12 óra Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése Erkölcstan: társas kapcsolatok Magyar irodalom: tanmese Hon- és népismeret: az én városom, falum, a mi fővárosunk

TERMÉSZET, ÁLLATOK Órakeret Az esőerdők és Európa állatvilága, növényvilága, az időjárás 12 óra Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Kapcsolódási pontok Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a beszámolók legfontosabb információinak Informatika: információ kiszűrése, szöveg részleteinek értelmezése, globális értés keresése Témakör

Szókincs állatok, növények neve (der Urwald, der Leopard, Orchidee, Nahrung finden), időjárással kapcsolatos kifejezések (Temperatur, warm, es regnet) Összefüggő beszéd: beszélgetés Magyarország állat- és növényvilágáról, időjárásáról Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: csodálkozás kifejezése (Das ist aber fantastisch!), valaki igazának az elismerése (Richtig! Ich denke auch so! Ohne Zweifel!) Fogalomkörök: a vegyes ragozású igék Perfektje; mellérendelő összetett mondatok szórendje 2 deshalb, so, dann, sonst, trotzdem Íráskészség: rövid összehasonlító elemzés készítése Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese

FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG Képzeletem világa Az egyes tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljainak megvalósítása Fejlesztés tartalma Olvasott szöveg értése: a napló legfontosabb információinak kiszűrése, szöveg részleteinek értelmezése Szókincs a napló tartalma Összefüggő beszéd: beszélgetés a naplóban megírt történésekről Szóbeli interakció, kommunikációs eszközök: események szubjektív megítélése (Wie ich sehe,…, Ich finde es aber toll!) Fogalomkörök: ismétlés, rendszerezés Íráskészség: rövid napló vezetése egy hét eseményeiről Hallott szöveg értése: szöveg globális megértése Kompetenciafejlesztő feladatok: Dialogspiel, Partnerarbeit, Projektarbeit, mese Témakör

Erkölcstan: társas kapcsolatok Magyar irodalom: tanmese Hon- és népismeret: az én városom, falum, a mi fővárosunk

Órakeret 10 óra Kapcsolódási pontok Informatika: információ keresése Vizuális kultúra: képzeletem világa, rajzok Magyar irodalom: tanmese

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1 szintet: Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel A tematikai támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez egység kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel

nevelési- megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; fejlesztési az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; céljai a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; A tematikai rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi egység nevelésieszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; fejlesztési céljai rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; A tematikai egység néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; nevelési-fejlesztési céljai a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása.

A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; A tematikai egység egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ nevelési-fejlesztési céljai kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység

Íráskészség

Előzetes tudás

Részvétel, írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű A tematikai egység kérdésekre; nevelési-fejlesztési céljai a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid A fejlesztés várt megnyilatkozásokat, szövegeket. eredményei a két Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. évfolyamos Felkészülés után elmond rövid szövegeket. ciklus végén Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

MATEMATIKA 5–8. évfolyam heti óra

5. osztály 6 osztály 7. osztály 8. osztály

4 3+1 3+1 3,5

éves óraszám törvény szerinti+szabadon felhasználható 144 108+36=144 108+36=144 108+18=126

tematikus egységek össz. óraszáma 118+9 85+42 85+42 85+24

számonkérés, ismétlés óraszáma 12+5 12+5 12+5 12+5

törvény szerinti 10 % és a plusz órák 14 11+36 11+47 11+29

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények, az analízis elemei

4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség Témazáró és összefoglalás, egyéb számonkérés,

5. OSZTÁLY

6. OSZTÁLY

7. OSZTÁLY

8. OSZTÁLY

folyamatos

folyamatos+3

folyamatos+3

folyamatos

64+6=70

71+18=89

39+17=56

32+10=42

12+1=13

7+6=13

10+8=18

12+4=16

30+2=32

33+11=44

36+11=47

34+8=42

8

4+4=8

4+3=7

4+2=6

12 +5

12 +5

12 +5

12 +5

144

144

144

126

5–6. évfolyam A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását is. A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat, grafikonokat készíteni, ilyeneket értelmezni, elemezni és felhasználni; halmazokat jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat megfogalmazni.

Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos feladatunk. Ehhez szükséges másokkal a problémamegoldásban együttműködni, gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során a megértett és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és jelölésrendszer használatát, alkalmazását. Ebben a két évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készségszinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek végzésében.

5. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret + folyamatos

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Ismeretek tudatos memorizálása és felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Természetes számok, síkbeli pontok, adott síkidomok halmazba rendezése adott tulajdonság alapján. Konkrét halmaz és részhalmaza közti kapcsolat felismerése. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. Halmazok közti kapcsolatok szemléltetése táblázattal, halmazábrával, intervallummal stb.

A helyes halmazszemlélet kialakítása. Informatika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, számítógépen. megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint, a különféle érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább; legfeljebb).

Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.

A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés. Lásd például a műveleti sorrendnek, a szöveges feladatok megoldásának vagy a geometriai szerkesztések lépéseinek megtervezését.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása.

Kommunikáció, lényegkiemelés.

Kulcsfogalmak/fogalmak

könyvtárszerkezet

a

Magyar nyelv és irodalom: a lényegkiemelés képességének fejlesztése.

folyamatos

folyamatos

Órakeret Folyamatos

Folyamatos

Magyar nyelv és irodalom: lényegkiemelés fejlesztése.

Folyamatos

Halmaz, elem, eleme, alaphalmaz, üres halmaz, részhalmaz, egyesítés, közös rész. Igaz, hamis. Nem, és, vagy. Minden, van olyan. Biztos, lehetséges, lehetetlen. Legalább, legfeljebb.

2. Számtan, algebra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 70 óra

2. Számtan, algebra

Előzetes tudás

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Előzetes tudás felelevenítése diagnosztikus mérése

Kapcsolódási pontok

és

Természetes számok értelmezése milliós számkörben. Alaki érték, helyiérték. Természetes számok helyesírása. Római számírás. Számok ábrázolása számegyenesen, nagyságrendi összehasonlításuk. A természetes számok kerekítése.

Órakeret 5 óra

A számkör bővítése. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Kombinatorikus gondolkodás elemeinek alkalmazása számok kirakásával. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata. A kerekítés szabályainak alkalmazása.

Természetismeret: lakosainak száma.

Magyarország

Mindennapi gyakorlat: Pénzegységek, mértékegységek átváltása.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Összeadás, kivonás, szorzás osztás szóban és írásban a természetes számok körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban). Becslés. Szorzás, osztás 10zel, 100-zal, 1000-rel, … (tíz hatványaival).

Számolási készség fejlesztése. A műveletfogalom mélyítése gyakorlati feladatok megoldásával. A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés igényének és képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése.

10 óra

Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend, zárójelek használata. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.

Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Ellenőrzés és becslés.

3 óra

Osztó, többszörös, osztópárok felsorolása.

Halmazműveletek, kombinatorika eszköz jellegű alkalmazása.

osztható.

Az

A természetes számkör bővítése: az egész számok halmaza. Negatív szám értelmezése tárgyi tevékenységgel, szemléletes modellek segítségével. Ellentett, abszolútérték. Egész számok ábrázolása számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk. Egész számok összeadása, kivonása a szemléletre támaszkodva.

Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Hőmérséklet leolvasása hőmérőről. Számolás az „időszalagon”. Számolás földrajzi adatokkal: mélységek és értelmezése matematikai szemlélettel.

Kapcsolódási pontok

magasságok

Órakeret

folyamatos, az előző témakör órakeretébe beszámítva.

2 óra Természetismeret; hon- és népismeret: Tengerszint alatti mélység, tengerszint feletti magasság szűkebb és tágabb környezetünkben (a Földön). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: időtartam számolása időszámítás előtti és időszámítás utáni történelmi eseményekkel.

10 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Közönséges tört fogalma. Törtszám ábrázolása számegyenesen. Törtek egyszerűsítése, bővítése, nagyság szerinti összehasonlításuk.

A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben.

Ének-zene: a hangjegyek értékének és a törtszámoknak a kapcsolata.

6 óra

Törtek összeadása, kivonása. Törtek szorzása, osztása természetes számmal.

Számolási készség fejlesztése. A műveletfogalom mélyítése gyakorlati feladatok megoldásával.

10 óra

Tizedestört fogalma. A tizedestörtek értelmezése. Tizedestörtek jelentése, kiolvasása, leírása. Tizedestörtek ábrázolása számegyenesen. Tizedestörtek egyszerűsítése, bővítése, nagyság szerinti összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése.

Helyiérték-táblázat használata. Mértékegységek kifejezése tizedestörtekkel: dm, cl, mm, … A mérés pontosságának jelzése. A váltópénz fogalma (euró, cent).

6 óra

Tizedestörtek összeadása, kivonása. Tizedestörtek szorzása, osztása természetes számmal. Műveletek eredményeinek előzetes becslése. Tizedestörtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel, …

Számolási készség fejlesztése. A műveletfogalom mélyítése gyakorlati feladatok megoldásával. Annak felismerése, hogy a természetes számokra megtanult műveleti tulajdonságok a tizedestörtekre is érvényesek.

12 óra

A racionális szám fogalmának előkészítése: véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.

A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám.

[+ 1 óra]

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szöveges feladatok megoldása. Adatok meghatározása. Összefüggések megkeresése, tervkészítés. A matematikai modell felírása. Becslés. A terv végrehajtása, megoldás. Ellenőrzés. Szöveges válasz.

Egyszerű matematikai problémát tartalmazó és a mindennapi élet köréből vett szövegek feldolgozása. Gondolatmenet tagolása. Emlékezés elmondott, elolvasott történetekre, emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása.

Magyar nyelv és irodalom: olvasási és megértési stratégiák kialakítása (szövegben megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, értelmezése, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása). Vizuális kultúra: Elképzelt történetek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel.

Arányos következtetések. A mindennapi életben egyszerű arányossági megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság.

A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél. Arányérzék fejlesztése, a valóságos viszonyok becslése települések térképe alapján.

Hon- és népismeret; természetismeret: Magyarország térképéről méretarányos távolságok meghatározása. A saját település, szűkebb lakókörnyezet térképének használata.

felmerülő, feladatok

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel.

Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzés.

Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság (terület, térfogat, űrtartalom), idő, tömeg.

Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése.

Megjegyzés: A mértékegységek alkalmazása nyomon követi a szám- és a műveletfogalom fejlődését.

A hétköznapi életben gyakran használt mennyiségek becslése, a becslési készség fejlesztése.

Órakeret

Folyamatos, az adott témakör órakeretébe beszámítva.

Folyamatos, az adott témakör órakeretébe beszámítva.

Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított rajza. [+ 2 óra]

Technika, életvitel és gyakorlat: tárgykészítéshez kapcsolódó mennyiségi fogalmak kialakítása, a mennyiségek megállapítása becslés, számítás, mérés útján; időbeosztás, napi- és hetirend.

3 óra folyamatos, az adott algebrai és geometriai témakör órakeretébe beszámítva.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tízes számrendszer, helyiérték, alaki érték, számegyenes, kerekítés. Az összeg tagjai (összeadandók), kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzat, a szorzat tényezői (szorzandó, szorzó), osztandó, osztó, hányados, maradék. Arány, egyenes arányosság. Hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet, továbbá geometriai témakörben értelmezve, de a számtan, algebra témakörben is alkalmazva: terület, térfogat, űrtartalom. A mértékegységek átváltása. Euró, cent. Pozitív szám, negatív szám, előjel, ellentett, abszolútérték. Tört, számláló, nevező, közös nevező, vegyes szám, egyszerűsítés, bővítés. Tizedestört, véges és végtelen szakaszos tizedestört. Egyenlet egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldás, igazsághalmaz (megoldáshalmaz).

3. Függvények, az analízis elemei Tematikai egység/Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 13óra

3. Függvények, az analízis elemei Szabályfelismerés, szabálykövetés. Összefüggések keresése. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó tagok pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordinátarendszerben. Sakklépések megadása, torpedójáték betű-szám koordinátákkal. Osztálytermi ülésrend megadása koordináta-rendszerrel.

Természetismeret: tájékozódás a térképen, fokhálózat.

3 óra

Matematikatörténet: Descartes. Összetartozó adatok táblázatba rendezése. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon.

Összefüggések felismerése. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása.

4 óra + folyamatos

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Az egyenes arányosság függvény grafikonja (előkészítő jelleggel).

A megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerés gyakorlása. Szövegértelmező képesség fejlesztése. Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjainak értelmezésében.

2 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Szabálykövetés, szabályfelismerés. Annak felismerése, hogy a néhány elemével adott sorozat végtelenül sokféleképpen folytatható.

Testnevelés és sport; ének-zene; dráma és tánc: ismétlődő ritmus, tánclépés, mozgás létrehozása.

3 óra

Kulcsfogalmak/fogalmak

Sorozat, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

4. Geometria Tematikai egység/Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 32 óra

4. Geometria Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzői. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzői. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test, felület. Egyenesek kölcsönös helyzete: metsző, párhuzamos, merőleges, kitérő egyenesek.

A tanult térelemek felvétele és jelölése. Absztrakt fogalmak szemléleti alapozása (például papírhajtogatással). Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.

Vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben.

3 óra [+ 1 óra]

Testek vizsgálatának előkészítése.

Kiegészítő tananyag: Síkok és egyenesek, síkok és síkok kölcsönös helyzete a térben. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Sokszögek kerülete. Egybevágó (ugyanolyan alakú és méretű) síkidomok. Kicsinyítés, nagyítás. Téglalap, négyzet tulajdonságainak vizsgálata, kerülete.

Síkidomok, tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése. A korábban tanultak felelevenítése. Adott alakzatok kerületének meghatározása méréssel, számolással. Méterrúd, mérőszalag használata. Számolási készség fejlesztése.

Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák. Technika, életvitel és gyakorlat: Udvarok, telkek kerülete.

3 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

A terület mérése, mértékegységei. A téglalap, négyzet területe.

Adott alakzatok területének meghatározása méréssel, számolással, átdarabolással. A gyakorlati élettel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása.

Technika, életvitel és gyakorlat: Az iskola és az otthon helyiségeinek alapterülete.

5 óra

Kocka, téglatest tulajdonságai, él, lap, csúcs. Téglatest (kocka) hálója, felszínének fogalma, a felszín kiszámítása. A térfogat szemléletes fogalma. A térfogatmérés mértékegységei. A téglatest (kocka) térfogatának kiszámítása. Az űrtartalom mérése, mértékegységei. Az űrtartalom mértékegységeinek és a térfogatmérés mértékegységeinek a kapcsolata.

Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. A gyakorlati élettel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása. Szövegértelmezés. A térszemlélet fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: téglatest készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Vizuális kultúra: egyszerű tárgyak, geometriai alakzatok tervezése, modellezése.

4 óra+1

A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő.

Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…) Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Díszítőminták szerkesztése körzővel.

Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése, a tér leképezési módjai. Építészetben alkalmazott térlefedő lehetőségek (kupolák, víztornyok stb.). Természetismeret: égitestek. Testnevelés és sport: tornaszerek (labdák, karikák stb.). Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák.

4 óra

Ismeretek Háromszög szerkesztése három oldalból. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges. Adott egyenesre merőleges, adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Kiegészítő tananyag: Téglalap szerkesztése.

Fejlesztési követelmények

Egyszerű problémák megoldása. Technika, életvitel és gyakorlat: megfelelő Törekvés a pontosságra. eszközök segítségével figyelmes, pontos Megjegyzés: A témakört az ismerkedés szintjén dolgozzuk fel. munkavégzés. Alaposabb tárgyalására, a fogalmak rendszerezésére és a szerkesztések begyakorlására 6. osztályban kerül sor.

A szögtartomány, szög fogalma, mérése Szögmérő használata. Fogalomalkotás mélyítése. szögmérővel (fok, szögperc, Törekvés a pontos munkavégzésre. szögmásodperc). Szögfajták. A szög Tájékozódás iránytűvel, tájolóval. jelölése, betűzése. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög „abc” betűinek használata. Természetismeret: Tájékozódás térképen és terepen. Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térkép.

Órakeret 5 óra +

6 óra

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík. Egyenesek kölcsönös helyzete (metsző, merőleges, párhuzamos, kitérő). Távolság, szakaszfelező merőleges. Síkidom, sokszög, háromszög, négyszög, téglalap, négyzet. Kör (körvonal, körlap), átmérő, sugár. Szögtartomány, szögfajták (nullszög, hegyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög, homorúszög, tompaszög). Kerület, terület, a terület mértékegységei. Test, csúcs, él, lap. Gömb. Téglatest, kocka felszíne, hálója, térfogata.

5. Statisztika, valószínűség Tematikai egység/Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra

5. Statisztika, valószínűség Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. „Biztos”, „lehetetlen”, „lehetséges, de nem biztos”.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A statisztika szerepének felismerése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével.

Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Kommunikáció és együttműködés a páros, ill. csoportmunkákban. Valószínűségi kísérletek végrehajtása.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.

Tudatos és célirányos figyelem gyakorlása. Napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok elemzése.

Technika, életvitel és gyakorlat: menetrend adatainak értelmezése; kalóriatáblázat vizsgálata. Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés.

3 óra

Átlagszámítás néhány (számtani közép).

Az átlag lényegének megértése. Számolási készség fejlődése.

Természetismeret: időjárási átlagok (csapadék, hőingadozás, napi, havi, évi középhőmérséklet).

2 óra

adat

Kulcsfogalmak/fogalmak

esetén

Esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény. Adat, diagram, átlag.

Kapcsolódási pontok

Órakeret 3 óra

A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása. – Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. – A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata.

A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén

Számtan, algebra – Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése. – A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osztóval. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok felismerése. – Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban. – A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése). – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban.

6. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret 2 (3) óra + folyamatos

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. Egyszerű matematikai tartalmú szövegek értelmezése. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek tudatos memorizálása és felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése, kiválasztása különféle módszerekkel.

A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése.

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. Konkrét halmaz és részhalmaza közti kapcsolat felismerése. Két véges halmaz közös része, egyesítése. Halmazok közti kapcsolatok szemléltetése.

A helyes halmazszemlélet kialakítása. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint.

Ismeretek

Kapcsolódási pontok

Órakeret 2 (3) óra + folyamatos

Informatika: számítógépen.

Fejlesztési követelmények

könyvtárszerkezet

a

Folyamatos

Kapcsolódási pontok

Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.

Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai használatával. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. A nyelv logikai elemeinek („nem”, „és”, „vagy”, „ha …, akkor …”, „minden”, „van olyan”, „legalább”, „legfeljebb”) helyes használata. Definíció megértése és alkalmazása.

Kommunikáció, lényegkiemelés. A nyelvének megismerése, tudatosítása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés. Lásd például a műveleti sorrendnek, a szöveges feladatok megoldásának, az arányossági következtetéseknek, a statisztikai adatgyűjtésnek vagy a geometriai szerkesztéseknek a megtervezését.

Kulcsfogalmak/fogalmak

elemeinek

matematikai

logika

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. A lényegkiemelés képességének fejlesztése.

Folyamatos

Magyar nyelv és A lényegkiemelés fejlesztése.

Folyamatos

irodalom:

Informatika: Internet használata.

Halmaz, elem, eleme, alaphalmaz, üres halmaz, részhalmaz, egyesítés, közös rész. Igaz, hamis. Nem, és, vagy. Minden, van olyan. Biztos, lehetséges, lehetetlen. Legalább, legfeljebb.

Folyamatos

2. Számtan, algebra Tematikai egység/Fejlesztési cél

Órakeret 89 óra

2. Számtan, algebra

Előzetes tudás

Természetes számok írása, olvasása (1 000 000-s számkör), helyesírása, kerekítésük. Helyiérték, alaki érték, valódi érték. A négy alapművelet végrehajtása szóban és írásban a természetes számok körében. Műveletek ellenőrzése. Egész számok, pozitív, negatív számok. Ellentett, abszolútérték. Egész számok nagyság szerinti összehasonlítása, összeadása, kivonása a szemléletre támaszkodva. Törtek, tizedestörtek fogalma, helyük a számegyenesen. Törtek, tizedestörtek egyszerűsítése, bővítése, nagyság szerinti összehasonlítása. Törtek, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzásuk, osztásuk természetes számmal. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Mértékegységek átváltása. Mérőeszközök használata. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Műveletek tulajdonságai. Zárójelek használata, műveleti sorrend. Oszthatóság, többszörös, osztó, maradék fogalma. Egyszerű szöveges feladatok megoldása (a szöveg értelmezése, a szükséges adatok kiválasztása, tervkészítés, a számítások végrehajtása és ellenőrzése a szöveg alapján, szöveges válasz).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Ismétlés: A természetes számok értelmezése milliós számkörben, kitekintés billióig. A tizedestörtek fogalmának felelevenítése. Számok írása. Alaki érték, helyiérték. Számok ábrázolása számegyenesen, összehasonlításuk. Kerekítés, a mérés pontosságának jelzése.

A számokról tanultak felelevenítése, mélyítése, a számkör bővítése. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Helyiérték-táblázat használata. Mértékegységek kifejezése tizedestörtekkel: dm, cm, mm…

Természetismeret: Magyarország, Európai Unió, Kína lakosainak száma. Európa területe stb.

6 óra

Ismeretek Kiegészítő tananyag: A hatványozás fogalmának előkészítése. A természetes számok helyiértékének hatványalakja.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Órakeret [2 óra]

Tizedestört alakban írt számok szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel, … (tíz hatványaival).

2 óra

Ismétlés: Szabvány mértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. A mértékegységek alkalmazása algebrai, geometriai és függvénytani problémák megoldásában.

A korábban tanultak áttekintése, rendszerezése. Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzése. Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: tárgykészítéshez kapcsolódó mennyiségi fogalmak kialakítása, a mennyiségek megállapítása becslés, számítás, mérés útján.

7 óra

Osztó, többszörös, oszthatóság, osztópárok. Egyszerű oszthatósági szabályok 2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10zel [100-zal, 4-gyel, 25-tel]. Két szám közös osztói, közös többszörösei. A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során.

A korábban tanultakból kiindulva új összefüggések „felfedezése”. Két szám közös osztóinak, majd a legnagyobb közös osztónak a kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban. A bizonyítási igény felkeltése. Megjegyzés: A „spirális” építkezés elve alapján 7. osztályban – magasabb szinten – visszatérünk ennek az anyagrésznek a tárgyalására.

12 óra

Az egész számok halmaza. Egész számok ábrázolása számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Zárójelhasználat, műveleti sorrend.

A korábban szemléletes úton kialakuló fogalom magasabb absztrakciós szintre emelése. Szabályok megfogalmazása és követése.

10 óra

folyamatos

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Ének-zene: hangjegyek értékének és a törtszámoknak a kapcsolata.

4 óra

A tört fogalma. A törttel kapcsolatos elnevezések használata Törtszám ábrázolása számegyenesen. Törtek egyszerűsítése és bővítése, nagyság szerinti összehasonlításuk. A tizedestörtek egyszerűsítése és bővítése. Matematikatörténet: A törtfogalom kialakulása az ókorban.

A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben. A korábban tanultak áttekintése, kiegészítése. Az oszthatóságról tanultak alkalmazása.

Törtek, speciálisan tizedestörtek összeadása, kivonása. Tört szorzása törttel, tört osztása törttel. A reciprok fogalma. Szorzás, osztás tizedestört alakú számmal. Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend, zárójelek használata. Műveletek eredményének előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.

Számolási készség fejlesztése. A műveletfogalom általánosítása és mélyítése gyakorlati feladatok megoldásával. A természetes számokra tanult algoritmusok általánosítása. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése.

14 óra

A racionális szám fogalma: Negatív törtek értelmezése, ábrázolásuk számegyenesen. Számolás negatív törtekkel és negatív tizedestörtekkel. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.

A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám.

5 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Egyszerű matematikai problémát tartalmazó és a mindennapi élet köréből vett szövegek feldolgozása. Matematikatörténet: Pólya György Gondolatmenet tagolása. munkássága. Emlékezés elmondott, elolvasott történetekre, emlékezést segítő Szöveges feladatok megoldása.

ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása.

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Magyar nyelv és irodalom: olvasási és megértési stratégiák kialakítása (szövegben megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, értelmezése, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása).

Folyamatos, az adott témakör órakeretébe beszámítva.

Vizuális kultúra: Elképzelt történetek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel. Két szám aránya. Egyenes arányossági következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Kiegészítő tananyag: Fordított arányosság. Arányos osztás. A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül. Az alap, a százalékérték és a százalékláb értelmezése. Egyszerű százalékszámítási feladatok megoldása következtetéssel. Kiegészítő tananyag: Összetett százalékszámítási feladatok.

A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél. Arányérzék fejlesztése, a valóságos viszonyok becslése, települések térképe alapján.

Hon- és népismeret; természetismeret: Magyarország térképéről méretarányos távolságok meghatározása. A saját település, szűkebb lakókörnyezet térképének használata.

Az alap, a százalékérték és a százalékláb megkülönböztetése. Az eredmény összevetése a feltételekkel, a becsült eredménnyel, a valósággal.

Természetismeret: Százalékos feliratokat tartalmazó termékek jeleinek felismerése, értelmezése, az információ jelentősége.

Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított rajza.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; pénzügyi, gazdasági kultúra: árfolyam, infláció, hitel, betét, kamat; árengedmény.

6 óra + [2 óra] + folyamatos, az adott témakör órakeretébe beszámítva. 10 óra + [2 óra]

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Nyitott mondat, egyenlet, egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Ismerkedés a mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzés. Ismerkedés a mérlegelvvel: szemléletes játékos feladatok megoldása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kapcsolódási pontok

Természetes szám. Tízes számrendszer, helyiérték, alaki érték, számegyenes, kerekítés. Az összeg tagjai (összeadandók), kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzat, a szorzat tényezői (szorzandó, szorzó), osztandó, osztó, hányados, maradék. Két szám aránya, egyenes arányosság, fordított arányosság. Százalék, százalékérték, alap, százalékláb. Hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet, terület, térfogat, űrtartalom. A mértékegységek átváltása. Egész szám, pozitív szám, negatív szám, előjel, ellentett, abszolút érték. Tört, számláló, nevező, közös nevező, vegyes szám, egyszerűsítés, bővítés. Reciprok. Tizedestört, véges és végtelen szakaszos tizedestört. Racionális számok. Nyitott mondat, egyenlet egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldás, igazsághalmaz (megoldáshalmaz).

Órakeret 13 óra

3. Függvények, az analízis elemei Tematikai egység/Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 13 óra

3. Függvények, az analízis elemei

Szabályfelismerés, szabálykövetés. Összefüggések keresése. Összetartozó számpárok ábrázolása Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése, megrajzolása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. A hiányzó tagok pótlása adott vagy felismert szabály alapján. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése, táblázatban adott adatok értelmezése. Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Ismétlés: Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordinátarendszerben.

3 óra folyamatos

Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.

Összefüggések felismerése. A megfigyelőképesség fejlesztése. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények vizsgálata. Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban.

5óra + folyamatos

Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Az egyenes arányosság grafikonja.

Ellenpéldaként (az osztály képességeinek megfelelő szinten) célszerű a fordított arányossággal is foglalkozni.

5 óra

Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Szabálykövetés, szabályfelismerés.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Sorozat, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon. Egyenes arányosság.

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Folyamatos

4. Geometria Tematikai egység/Fejlesztési cél

Órakeret 44 óra

4. Geometria

Előzetes tudás

Vonalak (egyenes, görbe). Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík. Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák), mértékegységek. Egyenesek kölcsönös helyzete: párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek. Szögtartomány, szögfajták, a szög nagyságának mérése. Síkidom, sokszög, háromszög, négyzet, téglalap fogalma. Kör (körvonal, körlap), átmérő, sugár. A körző, az egyélű vonalzó és a derékszögű vonalzó helyes használata. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás. A területszámítás mértékegységei. Négyzet, téglalap területe. A test és a felület szemléletes fogalma. Kocka, téglatest, jellemzői, hálójuk, felszínük, térfogatuk. Gömb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test (él, csúcs, lap), felület. Alakzatok kölcsönös helyzetének vizsgálata. Párhuzamosság, merőlegesség. Két pont, pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolsága. Matematikatörténet: Eukleidész, Bolyai Farkas és Bolyai János.

A korábban tanult fogalmak felelevenítése, rendszerezése, kiegészítése. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása, alapszerkesztések. A tanult térelemek felvétele és jelölése.

Vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben. Térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése, a tér leképezési módjai.

4 óra

Fejlesztési követelmények

Ismeretek Testek ábrázolása. szemléltetése.

Testek

építése,

Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerező képesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Megjegyzés: Szerepel a kerettanterv alapóraszámú és emelt B változatának fejlesztési követelményei között, ha 5. osztályban nem jutott rá többlet óra, a szabadon felhasználható időkeretben akkor 6.-ban szükséges.

A sokszög szemléletes fogalma. Tulajdonságaik vizsgálata: átlók száma (általános összefüggés megkeresése), konvexitás.

Síkidomok, tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése.

Ismétlés: Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok: Kör (körvonal, körlap) fogalma, körszelet, körcikk. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő.

Törekvés a szaknyelv helyes használatára

Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos egyenes szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése.

Egyszerű problémák megoldása. A szerkesztési feladatok megoldásának lépései (Pólya nyomán). Törekvés a pontosságra. Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez.

A szög fogalma, mérése szögmérővel. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése. (Például: 60°, 30°, 90°, 45°, 120°.)

A szögekről tanultak ismétlése, kiegészítése. A fogalomalkotás mélyítése. A szögmérő használata. Törekvés a pontos munkavégzésre. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása.

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: téglatest készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Testek ábrázolása.

Órakeret 3 óra

Vizuális kultúra: egyszerű tárgyak, geometriai alakzatok tervezése, modellezése. Térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése, a tér leképezési módjai.

2 óra

Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák.

1 óra

3 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög „abc” betűinek használata.

3 óra

Háromszögek és csoportosításuk. Hegyesszögű, derékszögű, tompaszögű háromszög. Egyenlő szárú, egyenlő oldalú háromszög. A tanultak alkalmazása háromszögek megszerkesztésében. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése. Belső és külső szögek megfigyelése. Speciális négyszögek szerkesztése.

Tulajdonságok megfigyelése, összehasonlítása. Csoportosítás. A belső szögek összegének, a külső szög és a belső szögek közti kapcsolatnak megsejtése parkettázással, hajtogatással, szögmásolással, méréssel.

Az alakzatok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, tulajdonságaiknak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint.

Vizuális kultúra: speciális háromszögek a művészetben.

6 óra

5 óra

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Órakeret

A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai.

Szimmetrikus ábrák készítése. Tükrözés körzővel, vonalzóval. Tükrözés koordináta-rendszerben. Pont, egyenes, szög, háromszög, kör képe, irányításváltás. Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: megfelelő eszközök segítségével figyelmes, pontos munkavégzés.

5 óra

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. A kör szimmetriatengelyei. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek. Tengelyesen szimmetrikus sokszögek (például a szabályos sokszögek). Tengelyesen szimmetrikus négyszögek (deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet).

A tengelyes szimmetria vizsgálata hajtogatással, tükörrel. A szimmetria felismerése a természetben és a művészetben.

Vizuális kultúra; természetismeret: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése, vizsgálata a műalkotásokban.

10 óra

Derékszögű háromszög és tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek területe.

Területmeghatározás átdarabolással.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík. Egyenesek kölcsönös helyzete (metsző, merőleges, párhuzamos, kitérő); sík és egyenes, két sík kölcsönös helyzete. Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező. Síkidom, sokszög. Háromszög, hegyesszögű, tompaszögű, derékszögű háromszög; egyenlő szárú, egyenlő oldalú háromszög. Négyszög, téglalap, négyzet, húrtrapéz, deltoid, rombusz. Kör (körvonal, körlap, körív, körcikk, körszelet), átmérő, sugár, érintő. Szögtartomány, szögfajták (nullszög, hegyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög, homorúszög, tompaszög). Kerület, terület, a terület mértékegységei. Test, csúcs, él, lap. Gömb. Téglatest, kocka felszíne, hálója, térfogata. Egybevágóság, tengelyes tükrözés, tengelyes szimmetria.

2 óra

5. Statisztika, valószínűség Tematikai egység/Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, oszlopdiagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. „Biztos”, „lehetetlen”, „lehetséges, de nem biztos”. A statisztika szerepének felismerése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével.

Valószínűségi alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Kommunikáció és együttműködés a páros, ill. csoportmunkákban. Valószínűségi kísérletek végrehajtása.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok (oszlopdiagramok, kördiagramok) értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.

Tudatos és célirányos figyelem gyakorlása. Napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok elemzése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Órakeret 8 óra

5. Statisztika, valószínűség

Kapcsolódási pontok

Órakeret 4 óra

Technika, életvitel és gyakorlat: menetrend adatainak értelmezése; kalóriatáblázat vizsgálata. Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés.

Esemény, biztos esemény, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen esemény. Lehetséges esetek, kedvező esetek. Adat, diagram.

4 óra + folyamatos

A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felírása. – Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. – A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata.

A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén

Számtan, algebra – A tízes számrendszer fogalma, a tízes számrendszer helyiértékeinek ismerete. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök megkeresése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, [4, 25], 100) ismerete, alkalmazása. – Egész számok fogalmának ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Az egész számokkal végzett műveletek szabályainak alkalmazása. – Törtek, tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Törtek, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A racionális szám fogalma. Műveletek a racionális számok körében (negatív törtekkel, tizedestörtekkel is). – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – Két szám aránya. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság [és a fordított arányosság] értése, használata. – A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. – Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv (szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között), becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. Az egyenes arányosság mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése. Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján.

Geometria – – – A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén

– – – –

– – – – – –

Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata. Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése. Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete. A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése. Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése. A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés). A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása. A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakorlati jellegű feladatok megoldásában. A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizsgálata. A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése.

Valószínűség, statisztika A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén

– – –

Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása.

7–8. évfolyam

Matematika helyi tanterv 2013.

5–6. évfolyam: a fejlesztés kerettanterv szerinti várt eredményei Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. – Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. – Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. – Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Számtan, algebra – Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. – Ellentett, abszolútérték, reciprok felírása. – Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. Mérőeszközök használata; becslés. – A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata. – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között. – Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. – A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök felismerése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabvány mértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok – –

Tájékozódás a koordináta-rendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

–

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

Geometria – – – – – – –

Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány fogalmának ismerete. A geometriai ismeretek segítségével jó ábrák készítése, pontos szerkesztések végzése. A körző, vonalzó célszerű használata. Alapszerkesztések végrehajtása: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Alakzatok tengelyes tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése. A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában. A tanult síkidomok kerületének és területének kiszámítása. A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika – – – –

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. Egyszerű matematikai játékok során nyerő stratégiák kialakításai.

273

Összefüggések, függvények, sorozatok – –

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése.

Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. Geometria – –

A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén

– – – – – – – – – – –

Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test szemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára. Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése. Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata. A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban. Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe. A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása. A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. Testek ábrázolása; építése. A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete.

Valószínűség, statisztika – – –

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

274

Mérések, felmérések 5. osztály Témazáró dolgozatok 1. Témazáró: természetes számok( összeadás, kivonás, szorzás,mértékváltás, szöveges f.)

Diagnosztikus mérés Bemeneti mérés az elvárt teljesítményből 3 óra ismétlés után.

Témaközi felmérések

Írásbeli osztás

2. Témazáró: oszthatóság, osztás 3. Témazáró:geometriai alakzatok 4. Témazáró: egész számok

Törtek értelmezése, helye számegyenesen, összehasonlításuk

5. Témazáró: Törtek 6. Témazáró: Geometriai vizsgálatok, szerkesztések

Műveletenként röpdolgozat

7. Témazáró: Tizedestörtek 8. Témazáró: összefüggések, nyitott mondatok 9. Témazáró: Év végi összefoglalás

Az elemi számolás mérése egész számok körében, összehasonlítás a 4. osztályos év végi eredménnyel

275

ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható. A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése – különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon. Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyek

276

segítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valamint a bűntudat kezelésében. Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt – e szintnél erősebben – befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának. Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg. A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint. Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni. Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem

277

a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal. Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve az önkéntes munka. Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

5 – 6. évfolyam Ebben az életszakaszban megerősödik a távlatosabb időszemlélet, és ez alapot kínál ahhoz, hogy a tanulókban fokozatosan kialakuljon a közös európai és a magyar múlt öröksége iránti megbecsülés. Erre építve az erkölcstan számos témaköre sikeresen kapcsolható össze a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés céljaival. Ugyanennek a fejlődésbeli váltásnak a talaján egyre inkább kialakul a gyerekekben az előrelátás képessége, amely fontos lelki alapja lehet a másokért való felelősségvállalás és a környezettudatos életmód kialakulásának, valamint a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia megalapozásának. 11–12 éves korban már megélt tapasztalatai vannak a gyerekeknek a jogok és kötelezettségek közötti kapcsolatról, miként arról is, hogy a társas együttéléshez szükségképpen hozzátartoznak az érdekellentétek és a konfliktusok. Az erkölcstan keretében ekkor feldolgozásra kerülő témák jó alkalmakat kínálnak az önismeret és a társas kultúra, a demokráciára nevelés alapjainak lerakására, valamint a szociális és állampolgári kompetencia erőteljes fejlesztésére. Mivel erre az életszakaszra általában kialakul a szóbeli és az írásbeli önkifejezés alapvető eszköztára, az erkölcstan órák – az infokommunikációs eszközök használatára épülő kapcsolattartás, gondolatcsere és kreatív írás-alkotás révén – hasznos támogatói lehetnek az anyanyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlődésének is. Ezeket az éveket a nagy barátkozások jellemzik, ami felértékeli a gyerekek számára az önismerettel és a társas kapcsolatokkal összefüggő témákat. Ugyancsak fontos feladata ennek az életkornak az anyagi javakhoz és a pénzhez való viszony elmélyült feldolgozása annak érdekében, hogy a kívánatos módon alakuljon a tanulók értékhierarchiája. Az erkölcsi témák ezekben az években jó nyersanyagot kínálnak az érdek- és értékkonfliktusok felismeréséhez és feldolgozásához is. A foglalkozásokon érdemes kiemelt szerephez juttatni az elkövetett hibák vagy rossz döntések miatt bekövetkező károk

278

enyhítéséről, a jóvátételről és a jó visszaállításának lehetőségeiről való gondolkodást, valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs és közösségi technikák életkornak megfelelő szinten való elsajátítását. A konfliktusok elemzése során fel kell mutatni, illetve meg kell erősíteni a problémák erőszakmentes, konstruktív és morálisan elfogadható kezelésének mintáit. Szinte valamennyi témakör alkalmas a tanulók szociális érzékenységének fejlesztésére, amihez ebben az életkorban különösen jó eszközt kínálnak a szerepjátékok. A szabad beszélgetés mellett talán ez a forma tudja leginkább elősegíteni a tanulókat foglalkoztató kérdések felszínre hozatalát, a kételyek megfogalmazását és a közös válaszkeresést.

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

Test és lélek

Órakeret : 11 óra

A főbb emberi szervrendszerek ismerete. Az egészséges életmóddal kapcsolatos alapvető ismeretek.

A tematikai egység A tanulók testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismereteinek nevelési-fejlesztési gyarapítása és az önmagukért való felelősség érzésének erősítése. A céljai beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Fejlődés és szükségletek Hogyan változtak testi, lelki, szellemi tulajdonságaim az évek során? Mire van szükség ahhoz, hogy a testem jól fejlődjön? Mi kell a lelkem és az értelmem fejlődéséhez? Melyek az ember legfontosabb fizikai, lelki és szellemi szükségletei? Miben térnek el egymástól a gyerek, a felnőtt és az idős ember szükségletei? Miben különbözik egy ember az összes többi élőlénytől, és miben hasonlít rájuk?

Természetismeret: Kamaszkori változások: testkép, testalkat; az egészséges táplálkozás alapelvei; a serdülő személyiségének jellemző vonásai; az önismeret és az önfejlesztés eszközei; veszélyforrások különféle élethelyzetekben; káros szenvedélyek.

Egészség és betegség Milyen az egészséges ember? Hogyan kerülhet veszélybe és hogy védhető meg az egészség? Én egészségesen élek? Van olyan szokásom, amelyen jó lenne változtatnom az egészségem érdekében? Miben különbözik egy beteg ember az egészségestől? Hogyan és miért betegedhet meg valaki? Mi változik meg ettől az életében? Milyen az, amikor én beteg vagyok? Mért tartozom felelősséggel saját testi épségemért?

Dráma és tánc: ön- és Fogyatékosság társismereti játékok. Milyen képessége hiányozhat annak, aki valamilyen téren fogyatékos? Vannak-e olyan speciális képességeik a fogyatékkal élőknek, amelyekben ügyesebbek másoknál? Mi a különbség a fogyatékosság és a betegség között? Hogyan alakulhat ki ilyen állapot? Miben és hogyan akadályozza a fogyatékkal élő embereket állapotuk a hétköznapi tevékenységekben? Hogyan lehet elhárítani vagy csökkenteni ezeket az akadályokat? Hogyan lehet egy fogyatékkal élő gyereket támogatni az osztályban? Mit tanulhatnak az ép gyerekek fogyatékkal élő társuktól? Élhetnek-e teljes értékű életet a fogyatékos emberek?

279

Ép testben ép lélek? Milyen a jó és milyen a rossz lelkiállapot? Milyen lehet a lélek, amikor sérült vagy beteg? Milyen jelei vannak ennek? Hogyan őrizhetjük meg a lelki egészségünket? Lehet-e beteg lélek ép testben, és beteg vagy fogyatékossággal élő testben ép lélek? Mi minden befolyásolhatja ezt? Egy belső hang: a lelkiismeret Mi minden hat a döntéseinkre? Mi a lelkiismeret, és miből érezzük a jelenlétét? Hogyan hat a tetteinkre? Mi történik, amikor hallgatunk rá, és mi történik, amikor nem? Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szellemi képesség, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség, fogyatékosság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés.

Kapcsolat, barátság, szeretet

Órakere t: 11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Olvasott, hallott, látott, megélt történetek, amelyek középpontjában a barátság témája áll.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása. Annak megéreztetése, hogy az őszinte baráti kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ember életében. Olyan kommunikációs technikák megismertetése, amelyek segíthetnek a barátság ápolásában és az esetleges konfliktusok feloldásában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Kapcsolataim Kikkel tartok szorosabb vagy lazább kapcsolatot? Kihez mi fűz, és milyen mélységűek ezek az érzések? Mi tesz vonzóvá és mi tesz ellenszenvessé valakit? Milyen módon lehet elnyerni valakinek a rokonszenvét? Milyen eszközöket nem szabad vagy nem érdemes használni ennek során? Miért?

Magyar nyelv és irodalom: a közlési szándéknak megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata; mindennapi kommunikációs szituációk gyakorlása.

Baráti kapcsolatok Lehetnek-e a barátoknak titkaik egymás előtt? Mit jelent az, hogy őszinték vagyunk valakihez? Megengedhető-e a hazugság a barátok között? Csak szavakkal lehet hazudni vagy más módon is? Mit jelent a barátságban a másik tisztelete? Hogyan tudják segíteni egymást a barátok? Mi az, amivel fájdalmat tudnak okozni egymásnak? Hogyan lehet bocsánatot kérni és megbocsátani? Van-e olyan vétség, ami megbocsáthatatlan? A kapcsolat ápolása Milyen formái vannak a szeretet kimutatásának és a figyelmességnek? Milyen szerepe van a kapcsolat ápolásában a személyes találkozásoknak, a telefonnak, az internetnek és a közös programoknak?

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, jelértelmezés, jelalkotás; kép és szöveg. Dráma és tánc: együttműködés némajátékos, szöveges és mozgásos tevékenység során;

280

Milyen problémák és milyen konfliktusok zavarhatják meg a alkalmazkodás, barátságot? Hogyan lehet feloldani ezeket? érdekérvényesítés dinamikus változtatása a csoportos tevékenységek során. Kulcsfogalmak/ Barát, ismerős, rokonszenv, ellenszenv, barátság, őszinteség, hazugság, szeretet, tisztelet, közömbösség, harag, fájdalom, megértés, sértés, fogalmak megbocsátás, konfliktus.

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

Órakeret : 10 óra

Kortársi csoportok Iskolai és iskolán tapasztalatok.

kívüli

közösségekben

szerzett

személyes

A közösséghez való tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok közötti összetartozás érzését kiváltó legfontosabb A tematikai egység tényezők tudatosítása. Egy-egy személy csoporton belüli helyzetének nevelési-fejlesztési felismertetése. A csoporton belüli konfliktuskezelés és kárenyhítés néhány technikájának gyakorlati megismertetése. céljai Annak megértetése, hogy mások csoportjai mások számára ugyanolyan értékesek. Az osztályban felmerülő előítéletek és sztereotípiák kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Közösségeim Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Milyen okai vannak a változásnak? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm, és miért?

Magyar nyelv és irodalom: közéleti kommunikáció (megbeszélés, vita, felszólalás, A mi csoportunk hozzászólás, alkalmi Melyik csoportomban érzem a legjobban magam, és miért? beszéd, köszöntés, Mi minden kapcsolja össze a csoport tagjait? Milyen közös kiselőadás). tevékenységeink, jeleink, szokásaink és szabályaink vannak? Egyenrangú-e mindenki a csoportban, vagy van-e valamilyen Dráma és tánc: különbség a tagok között? konszenzus kialakításának Mások csoportjai képessége és Milyen más csoportok vannak körülöttem, amelyekbe nem tartozom eszköztárának bele? Milyennek látom e csoportok tagjait? Mit tudok róluk? megismerése a Valóban különböznek-e a mi csoportunk tagjaitól? Ha igen, miben? dramatikus Mi az oka annak, ha valakit vagy valamilyen csoportot idegennek tevékenységek érzünk? Mi mindenben különbözhet tőlünk egy idegen? előkészítése során; Válhat-e baráttá, aki korábban idegen volt? Ha igen, milyen módon? Egymás munkája iránti Ha nem, miért nem? tisztelet, figyelem, őszinteség és tapintat Konfliktusok a csoportban a megbeszélések során, Milyen problémák és milyen konfliktusok fordulhatnak elő a belső irányítású

281

csoportokon belül? Hogyan lehet ezeket megoldani, és mi történik, csoportszerveződés ha nem sikerül? dramatikus Mi történik, ha valaki véletlenül vagy szándékosan kárt okoz a tevékenységek során. csoport többi tagjának? Mit fejez ki a büntetés, milyen elfogadható és el nem fogadható módjai vannak a bűnhődésnek? Mitől függ, hogy helyre lehet-e hozni egy vétséget? Lehet-e valaki egyszerre két egymással vetélkedő csoport tagja? Ha igen, hogy oldható ez meg? Ha nem, miért nem? Kulcsfogalmak/ Csoport, közösség, összetartás, beilleszkedés, idegen, kirekesztés, általánosítás, előítélet, hiba, vétség, bűn, megbocsátás, jóvátétel, fogalmak felelősség.

282

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

ÉS

A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. Fontos a történelmi folyamatok megértetése és megértése is, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. Mivel az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók – az élethosszig tartó tanulás igényének megfelelve – képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, és tudjanak belőlük következtetéseket levonni. A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben saját maguk és családjuk mindennapi élete zajlik.

283

5. évfolyam Az általános iskolai történelemtanítás első éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is. A rendszeres történelemtanítás az első évben a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot – egyebek mellett – a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez az év kezdi el a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenység-központú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát élet közelien tudjuk feldolgozni. A feldolgozás során támaszkodni kell a korosztály élénk, alkotó fantáziájára is. Fontos, hogy figyelembe vegyük az 5–6. osztályos tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is.

Tematikai egység

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

Előzetes tudás

Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről és a Bibliából. A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi közösségeknek (család, törzs stb.) az egyes történelmi korokban betöltött szerepét. Tudatosulnak benne az állam különböző társadalomszervező funkciói (munka megszervezése, védelem stb.). Belátja, hogy az emberi civilizációt sokak munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek.

Óraker et 15 óra

SNI

284

Képes tankönyvi olvasmányok és képek által közvetített történetekből ismereteket szerezni az őskorról és az ókori Keletről, valamint azok valós és a fiktív elemeinek a megkülönböztetésére a régi korokról szóló történetekben. A történetek elmesélésével fejleszti szóbeli kifejezésmódját. Megérti az időszámítás jelentőségét és megismeri annak technikáját. Felismeri a történelmi térképek sajátosságait, a földrajzi térképekhez viszonyítva is. Témák

Fejlesztési követelmények

Ismétlés, az alsó tagozatos Ismeretszerzés, tanulás: történelmi tárgyú olvasmányok – Tankönyvi szövegek felidézése. tanulmányozása. (Pl. a régészet szerepe a múlt megismerésében.) Tanulási eszközök Tanulás tanulása (2)

- Tankönyv, térkép kezelése – Képek, képsorok megfigyelése. (Pl. az emberek őskori Rejtőzködő múlt, a régészek tevékenységei leletek és munkája. (1) rekonstrukciós rajzok alapján.) – Információk rendezése. (Pl. Képek az őskori ember életéből.(1) bibliai történetek olvasása alapján.) Varázslók és varázslatok. Az őskor – A hallott és olvasott elbeszélő kulturális emlékei.(1) szövegek tartalmának elemzése. (Pl. bibliai történetek Az első letelepült közösségek: meghallgatása, olvasása falvak és városok. alapján.) Falvak és városok.1(2) Kritikai gondolkodás: Az időszámítás.(1) – Valós és fiktív elemek megkülönböztetése. (Pl. Bábel Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és tornya.) ünnepek. (1) Kommunikáció: A piramisok titkai: az egyiptomi – Ismertető az őskori vallás, tudomány és művészetek. (1) szerszámokról, eszközökről; a 1

használata:

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Tanulási Mondák, mitológiai történetek, bibliai használata(2) történetek (pl. a teremtéstörténet és a vízözön története a Bibliában).

eszközök

Erkölcstan: Alapvető erkölcsi értékek.

munkája:

Régészek szövegértés(1)

Természetismeret: Tájékozódás a térképen, égtájak, Képek az őskori ember földrészek, alapvető térképészeti világából jelölések. Az állatok háziasítása. (1) Vizuális kultúra: Őskori művészet: építmények, barlangrajzok, szobrok (pl. Stonehenge, altamirai barlangrajz). Egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl. Kheopsz fáraó piramisa, zikkurat /toronytemplom/, a karnaki Amon templom), szobrok az ókori Egyiptomból (pl. az írnok szobra, Nofretete fejszobra), ókori keleti falfestmények vagy domborművek (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény).

A túz szerepe (1) A földművelés forradalma(2) Mezopotámia (1) Egyiptom(1) Kína(1) India(1) Biblia világa(2) Gyakorlás (1) Számonkérés(1)

A Témák oszlopban itt és a továbbiakban a NAT azon feldolgozható ismétlődő és hosszmetszeti témáit jelöltük, melyek illeszkednek az adott ismeretanyaghoz.

285

A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon. A világvallások alapvető tanításai. – Népek és vallások egymásra hatása. (1) Topográfiai feladatok

Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei.(2) Hasonlóságok és különbségek. Gyakorlás, összefoglalás(1) Számonkérés(1)

–

művészet kezdeteiről. (Pl. a barlangrajzok és őskori szobrok alapján.) A nagy folyamok szerepének érzékeltetése a földművelés kialakulásában. (Pl. az öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának okai, következményei.) Az ókori kulturális örökség számbavétele írásban és szóban. (Pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták.)

Tájékozódás időben és térben: – Az időszámítás kialakulásának okai és jelentősége. (Pl. időszalag készítése.)

Értelmező kulcsfogalo m

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi kulcsfogalo m

Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína. Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).

286

Tematikai egység

Órake ret 26 óra

Az ókori görög-római világ

Előzetes tudás

Olvasmányok, filmek ókori görög és római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a mondai történetek, a vallás és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Látja, hogy az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Értékeli az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartását. Megérti, hogy a történelem szereplőit, hőseit elsősorban a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Tisztában van azzal, hogy az ókori rómaiak olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, mely a Kárpát-medence területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeinek megismerése, megbecsülése és védelme. Képes szöveges és képi információk gyűjtésére, azok egymással való összevetésére ókori görög-római témákból, valamint korabeli régészeti emlékek megfigyelésére, lelet és rekonstrukció összevetése is. A megismert történelmi fogalmakat helyesen alkalmazza, az egyszerű írásos forrásokat megérti, és tanári segítséggel feldolgozza. Képes történelmi események időrendbe állítására és időszalagon való elhelyezésére is.

Témák Mondák a krétai mondakörből. (1)

Fejlesztési követelmények és

trójai Ismeretszerzés, tanulás: – Információk gyűjtése a görög világról. (Pl. az életmód Topográfiai ismeretek (1) jellegzetességei.) A görögök vallása és az ókori – Térképolvasás, éghajlat, olimpiák. (1) életmód összefüggésének Hétköznapok és ünnepek. keresése – Információk gyűjtése a görögrómai világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és Hétköznapok Athénban és történelmi térképek Spártában. (1) segítségével. (Pl. a görögGyermekek nevelése, oktatása. perzsa háborúk, a pun háborúk.) – Történetek és képek gyűjtése az Történetek a görög-perzsa háborúk ókori római világból. (Pl. korából. (1) Romulus és Remus mondája; Békék, háborúk, hadviselés. olvasmányok feldolgozása Róma Egyezmények, szövetségek. fénykoráról.) – Képszerű ismeretek gyűjtése az Az athéni demokrácia virágkora. antik építészetről. (Pl. a görög

SNI 26 óra

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Történetek a Mese, monda, mítosz. (Pl. ismert görög mondák Prométheuszról, görög Odüsszeuszról, Daidalosz és Ikaroszról.) mondavilágból.(1 ) Idegen nyelvek: Az ókori Néhány példa a görög/latin szavak átvételére a tanult idegen tudományok és nyelvben. művészetek.(1) Az ókori Matematika: olimpiai játékok. A római számok. (1) A legjelentősebb Erkölcstan: görög A vallási közösség és vallási intézmény. A nagy világvallások városállamok: világképe és erkölcsi tanításai. Athén és Spárta.(1) Természetismeret: Az ókori Athén A félsziget fogalma, jellegzetességei a gazdasági életben. A Balkán- és Spárta félsziget és az Itáliai félsziget Európa térképén. mindennapjai.(1) A görög-perzsa Vizuális kultúra: háborúról: a

287

Ókori épületek maradványai (pl. az athéni Akropolisz, a római marathóni csata Colosseum); a görög és római emberábrázolás, portrészobrászat; (Kr. e. 490).(1) Művészek és művészetek, tudósok korai keresztény és bizánci templomok. Nagy Sándor és tudomány az ókori görög (szövegértés) (1) világban. (2) Kritikai gondolkodás: Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű Ismétlés (1) - Filmértés, történelem és játékfilmekből. (Pl. Wolfgang Petersen: Trója; Oliver Stone: Nagy Számonkérés(1) Történetek Nagy Sándorról. kitaláció Sándor; Ridely Scott: Gladiátor; William Wyler: Ben Hur; Franco Birodalmak. b(1) – Valóság és fikció szétválasztása Zeffirelli: Jézus élete.) A római egy-egy görög és római hadsereg és a Gyakorlás, ismétlés (1) mondában. (Pl. a trójai faló katonák élete.(1) története vagy Romulus és Róma fénykora. Számonkérés (1) Remus.) Julius Caesar. – Mondák forráskritikai elemzése. Augustus Ókor a médiában (1) (Pl. a valós és a fiktív elemek császár.(2) megkülönböztetése az Ariadné Rómaiak hazánk Róma alapítása és terjeszkedésének fonaláról szóló történetben.) területén.(1) kezdetei. A pun háborúk és – A hódító Róma történelmi A római hadvezérei. (2) szerepe. (Pl. a római hódítások birodalom(2) Birodalmak. A földrajzi környezet. pozitív és negatív A Római Közlekedés, úthálózat, hírközlés. következményei.) Birodalom – Lelet és rekonstrukció bukása. Köztársaságból egyeduralom. Híres összevetése. (Pl. Colosseum, (1) és hírhedt császárok. (3)Uralkodók diadalívek stb.) A Savaria és államférfiak. karnevál (1) Szövegértés, plakátkészítés Jézus Krisztus A régi Róma művészeti emlékei, születése.(1) híres tudósai és művészei. (2) Kommunikáció: Krisztus Pilátus – A görög világ főbb előtt. Élet a Római Birodalomban. jellegzetességeinek bemutatása. Az utolsó Család, lakóhely. (1) (Pl. néhány monda szóbeli vacsora.(1) felidézése.) A feltámadás(1) Pannónia provincia. (1) – Szituációs játék. (Pl. az athéni A keresztény demokrácia működése.) vallás kialakulása Savaria karnevál: Múlt a jelenben – Rendszerező tábla készítése (pl. és elterjedése.(1) (1) az ókori Hellászról és a Római Birodalomról). Ismétlés (1) A kereszténység zsidó gyökerei, Számonkérés (1) kialakulása és elterjedése. Az Tájékozódás időben és térben: . (1)

és római építészet hasonlóságainak és különbségeinek összevetése.)

288

Újszövetség. Jézus története. (2)  A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása. (2) Gyakorlás, ismétlés (1) Számonkérés (1)



Az Itáliai-félsziget elhelyezkedése, felszínének jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése. (Pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén.) Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége).

Tematikai egység

A középkori Európa világa

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok – mesék és valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Látja, hogy a közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség, valamint azt, hogy a társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. Érzékeli, hogy a korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. Felismeri a középkori keresztény államok kialakulása jelentőségét. Képes a középkori Európa főbb változásainak a bemutatására, meghatározó vallásainak megkülönböztetésére jellegzetességeik alapján. Sokoldalúan és kritikus szemlélettel megismeri a középkori ember életét, és. szóbeli

SNI 15

A hunok szerepe a Római Birodalom hanyatlásában (1) Az iszlám vallás, az iszlám

289

kifejezőképességét fejleszti erről szóló történetek elbeszélésével. Témák

Fejlesztési követelmények

A Frank Birodalom és keresztény Ismeretszerzés, tanulás: királyságok. A Bizánci Birodalom. – A középkori élet színtereinek, (1) főbb jellemzőinek megismerése. (Pl. a földesúri vár Az iszlám vallás megjelenése és felépítésének, az egyes részek alapvető tanításai. Az iszlám funkciójának számba vétele kulturális hagyatéka. Népek és képek alapján.) vallások egymásra hatása, – Ismeretek gyűjtése az érett együttélése. (1) középkorról. (Pl. a reneszánsz stílus jegyeinek megfigyelése A keresztény egyház felépítése, festmények, szobrok és épületek jellemzői. képeinek segítségével; a vallási A fontosabb európai államok az első fanatizmus megnyilvánulásai.) ezredfordulón. (1) Kritikai gondolkodás: Az uradalmak. Földesurak és – Társadalmi csoportok jobbágyok. (1) jellegzetességeinek felismerése, Család, lakóhely. összevetése. (Pl. a bencés rend legfontosabb jellegzetességeinek A keresztény egyház. Világi papok ismerete; társadalmi csoportok és szerzetesek. (1) [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői.) Lovagi életmód, lovagi erények. A – A középkori városok keresztes hadjáratok. (1) jellegzetességeinek számbavétele, magyarázata, az A középkori városok. A életmód jellemzői. (Pl. képek és katedrálisok és a gótika. térképek segítségével A polgárok. Falvak és városok. (2) megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori A céhek kialakulása, feladatai és városok.) működésük. (1) – Kérdések megfogalmazása A távolsági kereskedelem vízen és egyszerű írásos források alapján. szárazföldön. (Pl. a könyvnyomtatás

mindennapjai (1) Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: Céhmesterek és Középkori témájú mesék, mondák a királyokról, lovagokról, kereskedők.(1) földesurakról. Középkori városok (2) Idegen nyelvek: Mindennapi élet A híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult a középkori nyelven. várakban.(3) Kolostori élet: Matematika: történetek az Az „arab” számok eredete. egyház szerepéről.(2) Vizuális kultúra: Középkori A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; járványok (1) középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Középkori Reneszánsz paloták. katedrálisok (1) A reneszánsz nagyA mesterei. lovagi életmód és a keresztes hadjárato.Ismétlés (1) Ének-zene: Gregorián énekek, a reneszánsz zene. Testnevelés és sport: Érdekességek a testedzés történetéből – a parasztok sportjai, lovagi játékok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d’Arc.)

Mel

Gibson:

A

290

Felfedezők, feltalálók.

elterjedésének jelentősége a kultúrában.)

Topográfiai gyakorlatok (1) Kommunikáció: Járványok a középkorban. – A középkori életmód ismertetése Betegségek, járványok. (1) szóban vagy feldolgozása játékos formákban. (Pl. A középkori Európa öröksége. apródból lovag – a lovaggá (1) válás folyamatának A humanizmus és a reneszánsz. A megbeszélése dramatizált könyvnyomtatás. (1) formában) Gyakorlás, összefoglalás (1) – Események, történések dramatikus megjelenítése. (Pl. Számonkérés (1) hűbéri eskü, lovaggá avatás.)

SSS S

Tájékozódás időben és térben: – A középkori birodalmak térképen való elhelyezése. (Pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság.) – Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (Pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon.) Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás).

291

Tematikai egység

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló megbecsüli az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Felismeri a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében. Értékeli hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, felismeri a keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét. Belátja, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. Megismeri és feldolgozza a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Felismeri a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejleszti kritikai gondolkodását.

Témák

Fejlesztési követelmények

Mondák, krónikák és történetek a Ismeretszerzés, tanulás: magyarság eredetéről és – A magyar őstörténetre vándorlásáról. (1) vonatkozó ismeretek szerzése különböző típusú forrásokból. Az ősi magyar harcmodor. (Pl. a rovásírásos ABC Honfoglalás és letelepedés a Kárpátmegismerése.) medencében. A kalandozó – Történetek megismerése és hadjáratok. (2) feldolgozása. (Pl. Szent István és Szent László legendáiból.) A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Kritikai gondolkodás: Szent István intézkedései. (1) – Forrásütköztetés a honfoglaló magyarok életmódjára Forráselemzés (1) vonatkozó ismeretek megbeszélése során (Pl. az ősi A keresztény magyar állam magyar hitvilág és az új vallás megerősítése Szent László és összehasonlítása.) Könyves Kálmán uralkodása idején. – Történelmi személyiség (1) jellemzése (pl. Szent István király Intelmeinek rövid A tatárjárás. Az ország újjáépítése a részletei alapján). tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító. Kommunikáció: Kisebbség, többség, nemzetiségek. – Beszámolók, kiselőadások

SNI 16

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A hun-magyar mondakör. Részletek magyar szentek legendáiból. Természetismeret: A Kárpát-medence tájegységei, gazdaságföldrajzi jellegzetességeik. Ének-zene: A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Vizuális kultúra: Festmények, szobrok és filmek a magyar mondavilágról, a vérszerződésről, a honfoglalásról és az államalapításról. Népvándorlás kori tárgyak. A román stílus hazai emlékei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Koltay Gábor: Honfoglalás; Koltay Gábor: István, a király.)

A magyarok eredete.(1) Rege a csodaszarvasról. Vérszerződés.(1) A Kárpátmedence a honfoglalás előtt. Honfoglalás, letelepedés. (1) Kalandozó hadjáratok. (1) Géza fejedelem. I. (Szent) István, Magyarország királya. (1) Államalapítás.(1) Koronázási ékszerek.(1) I. (Szent) László, a lovagkirály. Könyves Kálmán.(1) Szent Imre

292

(2) Magyar királyság Topográfiai ismeretek (1) Erdélyország (1)

tartása. (Pl. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló részei: mondája.) – Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek.)

Vasvár megye (1) Tájékozódás időben és térben: Árpád-kori kulturális örökségünk. – Történelmi mozgások (2) megragadása. (Pl. a honfoglalás útvonalai.) Összefoglalás (1) – Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a jelentősebb Árpád-házi Számonkérés (1) uralkodók elhelyezése az időszalagon.) Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit. Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

herceg. Szent Gellért.(1) II. András. A királyi dekrétumok szerepe a nemzettörténetbe n.(1) IV. Béla. Árpád-házi Szent Margit.(1) Erdélyország (1) Vas vármegye (1) Ismétlés (1) Számonkérés(1)

293

TERMÉSZETISMERET A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.

A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

5–6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az

295

együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

296

5. évfolyam A változat: heti 2 óra Új ismeret feldolgozása

Munkáltatásra, gyakorlásra

Év eleji ismétlés

Ismétlés, ellenőrzés

Összesen

1

1

Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg

5

3

1

9

Élet a kertben Az őszi kert

6

1

2

9

Állatok a házban és a ház körül

6

1

2

9

Tájékozódás a valóságban és a térképen

9

1

2

12

A Föld és a Világegyetem

9

1

2

12

Élet a kertben A tavaszi kert

6

1

2

9

Felszíni és felszín alatti vizek

5

1

1

7

4

4

17

72

Év végi ismétlés Összesen

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

46

9

Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg

Órakeret 9 óra

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott A tematikai egység halmazképző fogalmak alapján. nevelési-fejlesztési A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok céljai tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében.

297

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak a bennünket körülvevő anyagoknak? Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni? Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet azokat alkotórészeikre szétválasztani? Mi történik a cukorral, ha vízbe tesszük? Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között? Mi kell az égéshez? Miért kell szellőztetni? Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája? Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára?

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése.

Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. A tömeg és a sűrűség, mint mennyiség. A különböző sűrűségű testek elhelyezkedése a vízben. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti Ismeretek: különbség felismerése Élő és élettelen anyag minőségi megfigyelés, kísérleti tulajdonságai, mérhető jellemzői. tapasztalatok alapján. A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, szerepük az Keverékek és oldatok készítése, élővilág és az ember életében a kapott új anyag megfigyelése, (konkrét példák). megnevezése. Az anyagok különféle Keverékek és oldatok halmazállapotainak és a szétválasztása többféle módon. halmazállapot-változásainak összefüggése a hőmérséklettel. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén Keverékek és azok szükséges teendők. elsajátítása, szétválasztása. gyakorlása. A víz fagyáskor történő térfogatA víz tulajdonságai, megjelenési növekedésének bizonyítása, formái, jelentősége a következményei a környezetben természetben. (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek A talaj szerkezete, képződése, szétfagyása). szennyeződése és pusztulása.

298

A talaj fő alkotóelemei (kőzettörmelék, humusz levegő, víz,). A talaj védelme. A levegő összetétele, légnyomásváltozás okai.

A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti a kapcsolat felismerése. A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása. A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A légnyomás elemi szintű értelmezése. A légnyomás változásának értelmezése konkrét példák alapján.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség, tulajdonság, mennyiség, mértékegység; tömeg, sűrűség; levegő, víz, oldat,

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Élet a kertben Az őszi kert A tavaszi kert

Előzetes tudás

A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek.

Órakeret 18 óra

A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek A tematikai egység felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, nevelési-fejlesztési magyarázata. céljai A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

299

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség-és gyümölcsfélék fogyasztása? Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk? Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának? Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után? Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén? Ismeretek: A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, szőlő, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A növények életfeltételeinek Vizuális kultúra: igazolása kísérletekkel. gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása Ismert kerti növények a festményeken. összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, Magyar nyelv és életfeltételek, szaporodás, irodalom: szövegértés: anyagcsere) alapján. a szöveg egységei Az egyes fajok/fajták környezeti közötti tartalmi igényei és gondozási módja megfelelés felismerése; közötti összefüggés a szövegben elszórt, megismerése. explicite megfogalmazott Zöldség- és gyümölcsfélék ehető információk növényi részeinek azonosítása, összehasonlítása. A termény és a összekapcsolása, termés megkülönböztetése rendezése: a szöveg konkrét példákon keresztül. elemei közötti okA főbb növényi szervek és a okozati viszony módosult növényi részek magyarázata; egy azonosítása ismert példákon. hétköznapi probléma megoldása a szöveg A kártevők alapvető rendszertani tartalmi elemeinek (országszintű) besorolása és a felhasználásával; kártevők hatására bekövetkező hétköznapi kifejezés elváltozások értelmezése. alkalmi jelentésének felismerése. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a Történelmi, társadalmi biológiai védekezés és állampolgári lehetőségeinek és jelentőségének ismeretek: Amerika felismerése. felfedezése.

A zöldség- és gyümölcsfélék A kert életközösségként való szerepe az egészség értelmezése. megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. Egy tipikus egyszikű és egy tipikus kétszikű növény A gyümölcs- és zöldségfélék virágának vizsgálata; a kártevői: burgonyabogár, tapasztalatok rögzítése. káposztalepke, házatlan csigák, monília. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, A kártevők elleni védekezés. A iskolaudvaron, a növények vegyszerhasználat fejlődésének megfigyelése. következményei.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett

300

A földigiliszta és az éti csiga válogatásban felismert A petúnia és atulipán szervei, megfigyelése, összehasonlítása. szempont szerint. testfelépítése. Matematikai modellek A kerti madarak szerepének (hierarchikus Dísznövények szerepe közvetlen bemutatása a kártevők kapcsolatok környezetünkben (lakás, megfékezésében. ábrázolása). osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi Technika, életvitel és ismeretei. gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék A földigiliszta és az éti csiga felhasználása. testfelépítése, életmódja, jelentősége. Informatika: Jellegzetes kerti madarak. információkeresés az interneten. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Állatok a házban és a ház körül

Órakeret 9 óra

Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés.

A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A tematikai egység A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek nevelési-fejlesztési összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus céljai rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, Önálló kutatómunka a kutya Történelem, társadalmi gyakorlati alkalmazások: háziasításával kapcsolatban. és állampolgári

301

Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérődzés? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt? Miért és hogyan védjük télen a madarakat? Ismeretek: Háziállatok: kutya Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. Madárvédelmi alapismeretek.

Az állattartás, az állatok védelme ismeretek: őskor. iránti felelősség megértése. Magyar nyelv és A megismerési algoritmusok irodalom: szövegértés: alkalmazása az állatok a szöveg egységei megfigyelése és bemutatása közötti tartalmi során. megfelelés felismerése; szövegben elszórt, A testfelépítés – életmód – explicite élőhely összefüggésének megfogalmazott felismerése, magyarázata. információk azonosítása, A környezethez való összekapcsolása, alkalmazkodás bizonyítása rendezése; a szöveg példákkal, a megfigyelés elemei közötti okeredményének rendszerezése, okozati, általánoskövetkeztetések levonása. egyes vagy kategóriaAz állatorvosi felügyelet elem viszony jelentőségének felismerése az felismerése. ember egészségének védelmében. Matematika: Fogalmak egymáshoz való Gerinces és gerinctelen állatok viszonya. testfelépítése közötti Rendszerezést segítő különbségek azonosítása. eszközök és algoritmusok ismerete. A megismert állatok Összehasonlítás, csoportosítása különböző azonosítás, szempontok szerint. megkülönböztetés; különbségek, A madárvédelem évszakhoz azonosságok kötődő tennivalóinak elsajátítása, megállapítása. gyakorlása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás. 302

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 12 óra

Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.

A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A tematikai egység A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a nevelési-fejlesztési térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. céljai A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a térkép? Miért van szükség térképre? Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Iránytű használata. Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település- és turistatérképek használata. Ismeretek: Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték. Térképfajták:

domborzati,

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

A térkép és a valóság közötti Matematika: Térbeli viszony megértése. Eligazodás mérési adatok terepen térképvázlattal. felhasználása számításokban. A térábrázolás különböző Becslés. Nagyítás, formáinak összehasonlítása. kicsinyítés. Mérés, Térképvázlat készítése a mértékegységek lakóhely részletéről. használata. Koordinátarendszer, aránypár. Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, Magyar nyelv és medence – ábrázolásának irodalom: Szövegértés felismerése a térképen. a speciális A térkép jelrendszerének jelrendszerek (pl. értelmezése. Különböző térkép) magyarázata, jelrendszerű térképek elemzése, explicite információ gyűjtése. megfogalmazott Irány és távolság meghatározása információk (digitális és nyomtatott) azonosítása, térképen. összekapcsolása, rendezése. A Méretarány és az ábrázolás hétköznapi kifejezés részletessége közötti alkalmi jelentésének összefüggés megértése. felismerése. 303

közigazgatási, kontúrtérkép.

turista-,

és

A különböző térképek ábrázolási Informatika: keresés az és tartalmi különbségeinek interneten, Hazánk nagytájai, szomszédos megállapítása. alkalmazások országaink. használata. Tájékozódás hazánk domborzati Bolygónk térségei: földrészek és és közigazgatási térképén. óceánok. Tájékozódás a földgömbön és a Helymeghatározás: földrajzi térképen. Földrészek, óceánok fokhálózat. felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú Európa helyzete, határai. Hazánk térképeken. helye Európában. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképfajták, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés.

Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközitenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, KözépEurópa.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A Föld és a Világegyetem

Órakeret 12 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél.

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a A tematikai egység világegyetemben elfoglalt helyéről. nevelési-fejlesztési A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a céljai közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és 304

az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárásjelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. Kopernikusz

hipotézisének

Fejlesztési követelmények A Föld, a Világegyetem hierarchikus ábrázolása.

Kapcsolódási pontok

Nap

és a Matematika: Fogalmak közötti egymáshoz való kapcsolat viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és A csillag és a bolygók közötti algoritmusok. különbség felismerése. Összehasonlítás, A sarkcsillag és egy-két azonosítás, csillagkép felismerése az megkülönböztetés; égbolton. különbségek, Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap azonosságok csillag. megállapítása. Osztályozás egy és A holdfogyatkozás és a Hold egyszerre két (több) fényváltozásainak értelmezése saját szempont szerint, modell vagy más szemléltetés adott, illetve elkezdett alapján. válogatásban felismert szempont szerint. A napközpontú világkép Matematikai modellek egyszerű modellezése. (hierarchikus kapcsolatok A Föld mozgásai és a napi, évi ábrázolása). időszámítás összefüggéseinek megértése. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés Az éghajlati övezetek a szöveg egységei összehasonlítása. közötti tartalmi megfelelés felismerése; Az évszakok váltakozásának szövegben elszórt, magyarázata. explicite megfogalmazott Nap és a Föld helyzetének információk modellezése a különböző azonosítása, napszakokban és évszakokban. összekapcsolása, rendezése; a szöveg

305

tudománytörténeti jelentősége.

A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az A Föld alakja. A tengelykörüli éghajlati övezetek közötti forgás és a Nap körüli keringés összefüggés felismerése. következményei. Időjárás-jelentés értelmezése, a Föld gömbhéjas szerkezete. várható időjárás Éghajlati övezetek. megfogalmazása piktogram alapján. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, A csapadék és a szél csapadék, szél. keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél A fizikai jelenségek keletkezése, felhőés (nyomásváltozás, csapadékképződés, hőmérsékletváltozás, csapadékfajták, a víz körforgása halmazállapot változások) és halmazállapot-változásai. bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való Az időjárási elemek észlelése, távolság, domborzat. mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Magyarország éghajlata: száraz Napi középhőmérséklet, napi és és nedves kontinentális éghajlat. évi közepes hőingadozás számítása. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, Időjárás és a gazdasági élet hőség. közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban.

elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Informatika: információkeresés interneten.

az

Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

306

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, Föld mozgásai: tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, kontinentális éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél

Topográfiai ismeretek

Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Felszíni és felszín alatti vizek

Órakeret 7 óra

A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.

A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten. A tematikai egység A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. nevelési-fejlesztési A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti céljai térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol található hazánkban gyógyfürdő? Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyeződésére? Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek? Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét?

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite Felszín alatti vizek megfogalmazott összehasonlítása, vizek információk különböző szempontú azonosítása, rendszerezése. összekapcsolása, rendezése: a szöveg 307

Melyek az egészséges, jó ivóvíz A felszíni és a felszín alatti tulajdonságai? vizek kapcsolatának igazolása Hogyan takarékoskodhatunk az példákkal. ivóvízzel otthon és az iskolában? Az időjárás, a felszínforma és a Ismeretek: belvízveszély közötti kapcsolat Felszín alatti vizek: talajvíz, bizonyítása. hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember A legjelentősebb hazai álló-és életében, gazdasági életében. folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat A belvizek kialakulásának okai felismerése a térképen. és következményei, az ellene való védekezés formái. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző Felszíni vizek: hazánk képessége és a felszínformálás legjelentősebb állóvizei, közötti összefüggés folyóvizei. A folyók útja a magyarázata. forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, Az éghajlat és a folyók vízjárása folyók felszínformálása. közötti összefüggés magyarázata. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti Állóvizek keletkezése, értékeinek bemutatása önálló pusztulása. Legnagyobb tavunk: ismeretszerzés, a Balaton (keletkezése, információfeldolgozás alapján. jellemzése). Példák gyűjtése arról, hogy a víz A folyók, tavak haszna, mint természeti erőforrás hogyan jelentősége. Vízszennyezés okai, hat a társadalmi, gazdasági következményei, megelőzésének folyamatokra. lehetőségei. Vizek védelme. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek A Balaton-felvidéki vagy a összegyűjtése az emberi Fertő-Hanság Nemzeti Park tevékenység által okozott értékei. környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Víztisztítási eljárások. Különböző vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlítása.

elemei közötti okokozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák. Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen.

308

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

Topográfiai ismeretek

Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

309

ÉNEK-ZENE Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés – Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. – Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) – Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése – A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek 310

–

a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás – A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. – Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. – A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése – A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. – Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

311

–

–

–

–

Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás – A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. – A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. – Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában (leginkább a 8. évfolyamon*) sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén.

312

– –

–

Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

Tárgyi feltételek – Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz – Megfelelő terem a kórusmunkához – Ötvonalas tábla – Mágneses tábla – Ritmushangszerek – Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók – Számítógép internetkapcsolattal – Hangtár, hozzáférhető hanganyag

5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret 16 óra

Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.

Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e”, törekvés a tiszta intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása.

313

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból Magyar nyelv és irodalom: (5 magyar népdal éneklése). verbális kifejezőkészség Gregorián zenei szemelvények.

fejlesztése.

Történelem, társadalmi és Magyar történeti énekek: históriás énekek, kuruc kori dalok, az állampolgári ismeretek: 1848–49-es szabadságharc dalai. magyar történeti énekek és a magyar történelem Nemzeti énekeink: Erkel Ferenc-Kölcsey Ferenc: Himnusz párhuzamai. éneklése fejből. Erkölcstan: mű (szöveg) Más népek dalai, a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének értelmezése erkölcsi megismerését segítve. szempontok alapján. Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stílusból. Dráma és tánc: Népdalnéptánc, hangszeres népzene, Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz a tánc funkciója. (8 szemelvény a fenti témakörökből). A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni előadásmódban, törekvés a stílusos éneklésre. Kulcsfogalmak/ Régi és új stílusú népdal, gregorián ének, históriás ének, kuruc kori dal, Himnusz, dal mint műfaj, kórusmű, társas ének. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret 4 óra

Egyszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Előzetes tudás Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal. A tematikai Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése egység a következő zenei ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés. nevelésifejlesztési céljai

314

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és

Ritmus, metrum:

Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok ritmizálása, osztinátó.irodalom: 6/8, 3/4 helyes hangsúlyozása, páros-páratlan metrumok váltakozásánakmondatszerkezetek: megéreztetése mozgásos gyakorlatokkal. kérdés és felelet, Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssor kombinálása régi korok zenéjéhez. Dallami improvizáció: Adott ritmus motívumra szolmizálva.

dallamvariációk

pentachordokkal,

versek ritmusa, szótagszáma, dúdolással,verssorok ritmizálása. Matematika:

Zenei forma alkotás: Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy és nyolcütemes egységekben. absztrakt Változatos ritmusképletek használata. Dallami rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásával.

gondolkodás fejlesztése. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Dráma és tánc: stilizált tánclépések.

Kulcsfogalmak/ Hatnyolcad, zenei periódus, visszatérő forma, dallami variáció, szekvencia. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret 4 óra

Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan.

További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei A tematikai egység reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt nevelési-fejlesztési szemelvényeknél könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a céljai felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.

Ritmikai elemek, metrum: új ütemfajták: 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, tizenhatodok

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Dallami és harmóniaelemek: r’ és m’ hangok, fi, szi,

Matematika: számsorok, törtek.

315

Hangközök: kis és nagy szekund, kis és nagy terc. Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések. Ütemfajták, felütés, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása. Kulcsfogalmak/ 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút hangnevek (pontosítva), violinkulcs. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 5 óra

Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről.

A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói A tematikai egység kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az nevelési-fejlesztési énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált céljai hallási készség és zenei memória által. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Korábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.

Magyar nyelv és irodalom: Hangszínhallás és többszólamú hallás készség fejlesztése: szövegértés, énekes hangfajok ismerete (szoprán, mezzo, alt, tenor, bariton, értelmezés. basszus) Dráma és tánc: Formaérzék fejlesztése: tánctételek a nép- és visszatéréses kéttagú forma műzenében. A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok (népzenéhez kapcsolódva, pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene befogadásához kapcsolódva, pl. zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája). A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer (duda, tekerő, citera). Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése. Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban.

316

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Hangköz, formai egység (dallamfordulat, dalforma)

Órakeret 7 óra

Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.

A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből A tematikai egység válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom nevelési-fejlesztési remekműveinek megismertetésére. céljai Hangverseny-látogatásra nevelés.

317

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei Magyar nyelv és irodalom: magyar felvételek meghallgatása, ezek művészi szintű adaptációi történelmi énekek, irodalmi mai autentikus előadóktól. párhuzamok. Más népek zenéje, világzenei feldolgozások nemzetiségeink zenei hagyományainak megismerése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok, korstílusok.

Reneszánsz kórusdalok, barokk szemelvények.

Erkölcstan: zeneművek erkölcsi Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – tartalma, üzenete, viselkedési normák. a bécsi klasszika zeneirodalmából. Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából válogatva: vokális művek, hangszeres művek(versenymű), daljáték/operarészletek.

Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, táncformák, zenés játék, opera cselekménye. Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorszakok.

A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangversenylátogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Gregorián ének, reneszánsz tánc, madrigál, dal, daljáték, opera, menüett, szvit, concerto, versenymű.

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

Ajánlott zenehallgatási anyag A felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Magyar népzene, más európai népek zenéje. Gregorián énekek a magyar és európai gregorián hagyomány alapján. Zene Mátyás király udvarából (Pavane, Gaillarde, Basse dance, Balle) Henry Purcell: Artúr király (King Arthur), Shepherd, shepherd leave decoying, Fairest isle Georg Friedrich Händel: Tűzijáték szvit (Music for the Royal Fireworks), HWV 351; Vizi zene Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny, K. 467, II. tétel Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola (Die Zauberflöte), K. 620 – részletek Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 IV. tétel Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel - Örömóda Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból balladák

DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják. A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve sajátjukká válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő befogadóvá válás alapvető igénye. A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenység-központú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körül vevő világban. Megtanulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes elfogadni és követni különböző közösségek normáit. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokásokhoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több

szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpontosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása. A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szokásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közösségi tevékenységekben. A médiatudatosságra nevelés területén: megfelelő módon eligazodik az interneten, illetve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie. 5. évfolyamra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret 8 óra

Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékai. Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata; Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Általános mozgásos/táncos bemelegítés: az egész csoportot megmozgató kapcsolatteremtő, feszítőlazító mozdulat-játékok (pl. utánzásos gyakorlatok, lánc-játékok). Táncos mozgások egész csoportban, majd kis csoportokban (pl. mozgás zenére a tanár irányításával). A kifejező közlés alapjainak elsajátítása – artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok (pl. beszédre késztető játékok, hanggyakorlatok; egyszerűbb stilisztikai játékok, szókincsbővítő gyakorlatok; beszédgyakorlatok szavakkal, szókapcsolatokkal, mondatokkal; beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható, időmértékes és/vagy hangsúlyos szövegekkel). Nem verbális kommunikációs játékok: beszéd nélküli gyakorlatok egész csoportban különféle kommunikációs helyzetekben, kis csoportokban és párban. A korosztály sajátosságait figyelembe vevő koncentrációs és lazítógyakorlatok (a koncentráció érvényesülhet pl. a figyelem irányításában, a mozgás koordinációjában, az együttműködésben, az egymáshoz igazodásban). Egyszerűbb interakciós játékok. Egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok (pl.: az egyensúly megtartása különböző helyzetekben, a test és a végtagok mozgásának összehangolása a nagyobb motorikus mozgástól a kisebb felé haladva, tájékozódás a térben csukott szemmel). A bizalomérzet kialakítását szolgáló gyakorlatok. Kommunikáció tárgyakkal, bábokkal.

Magyar nyelv és irodalom: Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Matematika: Tájékozódás a térben. Ének-zene: …olyan közös, együttes élmény megteremtése, amely révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósul meg. Vizuális kultúra: Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Technika, életvitel és gyakorlat: Az érdeklődés felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a közvetlen környezet egészére. Testnevelés és sport: Mozgásos kommunikáció.

Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Rögtönzés és együttműködés

Órakeret 8 óra

Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus tevékenységekben. Kapcsolat létrehozása és fenntartása, egymásra figyelés. Szerepbe lépés.

Előzetes tudás

Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés A tematikai egység erősítése. nevelési-fejlesztési Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív céljai figyelem erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának megértése, tisztelete. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (eleinte a tanár konkrét iránymutatásával). Mozgásos improvizáció a tanár által meghatározott témára. Improvizáció a megismert technikák alkalmazásával. Páros, kiscsoportos és csoportos interakciós játékok. Játékok maszkkal, bábbal. Különböző karakterek mozgásbeli kifejezése. A figyelem irányításának erősítése. Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együttműködést igénylő csoportos tevékenységek során.

Magyar nyelv és irodalom: Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Vizuális kultúra: A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Szabad asszociációs játékok. Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjátékokban). Technika, életvitel és gyakorlat: Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtartás, gesztus, mimika, maszk, karakter.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret 6 óra

Kezdet, lezárás, cselekmény, szereplő, helyszín fogalma.

A tematikai egység Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. nevelési-fejlesztési Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása saját élményű dramatikus tevékenységekben, különböző dramatikus munkaformákkal. Az adott tevékenységek szituációkban történő megvalósítása (a szereplők szándékai, viszonyai, a cselekmény helyszínének, időpontjának megjelölése). Jelenetalkotás a tanár által megadott és/vagy a játszókkal egyeztetett elemek alapján. Az alapvető fogalmak ismerete és alkalmazása saját játékok alapján és azok értékelő megbeszélése során (szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét és párhuzam, ritmus). Irodalmi művek egy-egy részletének közös dramatizálása, megjelenítése dramatikus tevékenységekkel.

Magyar nyelv és irodalom: Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Ének-zene: A belső hallás készség irányú fejlesztése. Elvárható: nehezebb ritmusképletek, Ütemfajták Technika, életvitel és gyakorlat: A probléma megoldásához, a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a feltételekre, hatásokra is kiterjedő átfogó kérdések megfogalmazása. Vizuális kultúra: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

Kulcsfogal mak/ fogalmak

Szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét, párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Történetek feldolgozása

Órakeret 7 óra

Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban.

A tematikai egység Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző nevelési-fejlesztési drámajátékos tevékenységekben, történetek megjelenítésében. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Dramatikus improvizációk a tanár által megadott Magyar nyelv és irodalom: és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz Történetek főszereplőinek azonosítása. alapján. A szereplők külső és belső jellemzőinek Történet szituációkra bontása (pl. kiscsoportokban azonosítása. létrehozott állókép, állókép narrációval, Az idő és a tér egyértelműen megjelölt állóképsorozat, gondolatkövetés, némajáték, mozzanatainak azonosítása. hangjáték), majd a látottak egész csoportos A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. megbeszélése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el Döntési helyzetek elemzése, feldolgozása és kinek a szemével látjuk a történetet. dramatikus tevékenységekkel (pl. balladák, mesék, A nem saját álláspont megjelenítésének, elbeszélő költemények, mítoszok, mondák, kortárs átélésének képessége.

irodalmi alkotások, a tanulókat érdeklő Mindennapi konfliktusok megjelenítése konfliktushelyzetek, emberi problémák alapján). drámajátékban (pl.: bábjáték). Dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti alkotások, zeneművek, ismert Ének-zene: történelmi események, fénykép, film, A tánc tanulása során megismerhető a helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány felhasználásával. (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembe vétele. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok viselkedésének mozgatórugóiról. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Dramatikus tevékenységformák, feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

Megismerő és befogadóképesség Szöveges alkotások dramatikus hagyományok ismerete.

feldolgozása,

egyes

szokások,

Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. A tematikai egység Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. nevelési-fejlesztési Néphagyományok alapfokú ismerete. céljai Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Színházi előadások (pl. gyermekvagy diákszínjátszó csoportok előadásai) közös megtekintése, előkészítése, a látottak feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. A szereplők jellemének (külső és benső jegyeinek, valamint motivációinak) vizsgálata dramatikus tevékenységek felhasználásával. A ritmus lehetséges megjelenési formái színpadon. A színpadi tér és a színpadi idő fogalma. Ismerkedés a színpadi térformákkal és használatuk következményeivel. Dramatikus játékok során a néphagyomány egyes

Magyar nyelv és irodalom: A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Ének-zene: Nemzetiségeink néptáncai.

hagyományai

és

Technika, életvitel és gyakorlat: Együttműködés a társakkal,

elemeinek felismerése és beépítése a gyakorlatokba. Ismerkedés a tánc és a mozgás szerepével és jellemzőivel (pl. különféle történelmi és társastáncok, különböző kultúrák táncai, különböző korok színpadi táncai).

alkalmazkodás egymáshoz, a társak segítése a közös és csoportos tevékenységekben. Vizuális kultúra: Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban. Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. Hon- és népismeret: Család és lakóhely. Néphagyomány.

Kulcsfogalma k/ fogalmak

Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok.

– Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. – Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. A fejlesztés várt – Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező eredményei a két megbeszélésében évfolyamos ciklus – A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai végén véleményét a közös alkotó tevékenységben. – Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a pl. a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a

művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”. A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgyés környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenettervezésben, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során. Az adott tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy 5–8. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszám keretin belül kell végrehajtani. Az óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, pontosabban a 7–8. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi. 5–6. évfolyam A fokozott realitásigény megjelenése az adott életkorban megalapozza a tanulók információk közti szelekciós képességét, és kritikai gondolkodást alakít ki. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő és személyiségformáló szerepe lehetőséget biztosít a kompetenciák legszélesebb körű fejlesztésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciájának folyamatos mélyítése lehetőséget teremt az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre nevelés feladata a vizuális kultúra tantárgynak is, hiszen a kifejező céllal születő alkotások létrehozásának folyamata a harmonikus személyiségfejlődéshez nagyban hozzájárul, a párokban és csoportban végzett tervező és alkotó munka elősegíti a másokért való felelősségvállalást, a másokkal való együttműködést. A módszerek és munkaformák

sokszínűsége lehetőséget teremt a tanulás tanításának hatékony elősegítésére is. A forma és rendeltetés összefüggéseinek vizsgálata által, tárgyi környezetünk leírásával a hatékony, önálló tanulás módszerei, a rekonstruáló és konstruáló képességek fejlesztésével a kreatív problémamegoldás lépései tudatosulnak, mely hosszú távon a kezdeményezőképességet és a vállalkozói kompetenciát ösztönzi. A tervezés során kibontakozik a természettudományos és technológiai kompetencia, és előtérbe kerül a fenntarthatóság és környezettudatosság lehetőségeinek vizsgálata is. A vizuális kommunikáció területén a kép és szöveg lehetséges kapcsolatainak feltárása az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének is terepet biztosít, a gyakorlati feladatok lehetőséget teremtenek a digitális kompetencia mélyítésére. A médiatudatosság kialakítása kiemelt fejlesztési cél, például a reklám hatásmechanizmusának elemzésével út nyílik a kritikus, értelmező gondolkodás és aktív állampolgárság megalapozására. A vizuális kultúra részterületei közül az 5–6. évfolyamon nagyobb arányban szerepelnek a „Kifejezés, képzőművészet” részterülethez kapcsolódó tartalmak, hiszen a megjelenő művészettörténet tananyagával bővülnek a fejlesztés követelményei. Ehhez hasonló a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület tematikai egységeinek aránya is, hiszen az alsóbb iskolaszakaszhoz képest új feladatok jelennek meg: a tervezett alakított tér és az épített környezet szerkezeti, történeti tanulmányozása, mely a nemzeti és európai identitás mellett a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését is szolgálja. E szakaszban a „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmai a másik kettőhöz képest csekélyebb mértékben vannak jelen. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

Órakeret 10 óra

Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása.

Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése A tematikai egység különböző eszközökkel az előtanulmányok során szerzett tapasztalatok nevelési-fejlesztési alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való komponálással. Önálló vélemény céljai megfogalmazása saját és mások munkáiról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

nyelv és  A valóság, modell (pl. épített és természetes környezet, tárgyak, Magyar irodalom: a műélvezet alakok) célirányos megfigyelése adott szempontok (pl. térbeli helyzet, arány, plaszticitás, színviszonyok) alapján, és ábrázolása megtapasztalása. síkban illetve térben, különböző technikákkal (pl. grafika: Matematika: pontos ceruza, tus, pác, kréta, fotó, akvarell, tempera, mintázás, megfigyelés, konstruálás).  Egyszerű téri helyzetek leírása (pl. formai, szerkezeti, felületi, lényegkiemelés. tónusbeli), az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló Ének-zene: zenei kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve élmény feldolgozása. kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, pasztell-, olajkréta, Dráma és tánc: vegyestechnika). dramatikus  Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára (pl. improvizációk fogalom, jelenség, hang, szín, mozgás, gondolat, érzés, tárgy,

cselekvés). Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, irodalmi, térben, időben. képzőművészeti, zenei művek alapján.  Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, s a létrejött személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, grafikai technika, mintázás, konstruálás, installáció talált tárgyakból, fotó, Rákóczi ábrázolása, kuruc labanc csata jelenet elképzelése Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, Kulcsfogalmak/ színharmónia, színkontraszt, főszín, mellék/kiegészítő szín, komplementer, fogalmak méretarány.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

Órakeret 14 óra

Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális leírása. A vizuális nyelv alapelemeinek megkülönböztetése és használata. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, az érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása.

A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak felismerése. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, A tematikai egység plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és ábrázolása. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok elemi ismerete nevelési-fejlesztési legjellemzőbb műtárgyain és szimbolikus tárgyain keresztül, gyakorlati céljai feladatok előkészítő szakaszába ágyazottan. A vizuális nyelv alapelemeinek és azok egymáshoz való viszonyának értelmezése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Különböző mozgások (pl. emberi, állati, ipari, gépi, mechanikai, kémiai, földrajzi, biológiai) megfigyelése és rögzítése egy vizuális látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások inspiráló hatását. PL:Rákózi önarcképe, Kuruc lovas katona  Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy térben.

Természetismeret: Az emberi test, testarányok. Mozgásképesség.



Matematika:változó helyzetek, időbeliség. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti korok, korszakok.

Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, (pl. őskor, ókori egyiptom, ókori görög és római, romanika, gótika, reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, tériség) szerint. Magyar

 Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) szöveges leírása, a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak azonosításával. A leírás alapján személyes feldolgozások

nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő szemléletének megtapasztalása.

megjelenítése síkban, térben vagy időben (pl. festés, plasztika, parafrázis, intermediális: pl. fotográfia, kinetikus, installációs, environment, eseményművészet) a tárgyalt művészettörténeti korszak inspiráló felhasználásával.

Könyvtárhasználat. Ének-zene: zenetörténeti és zeneirodalmi alapismeretek a befogadói hozzáállás fejlesztése céljából.

Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai Kulcsfogalmak/ helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, fogalmak szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

Órakeret 5 óra

Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. A közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Megfigyelt jelenség látványelemeinek megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése.

A tematikai egység A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített nevelési-fejlesztési megjelenítése. Természettudományos és technikai megfigyelés és gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi példák Magyar nyelv és irodalom: alapján, a mozgássor fázisokra bontása (pl. mozgókép történet ideje, helyszíne, „kikockázása”). A mozgás megjelenítése vizuális átírással (pl. cselekmény kezdőés egyszerű tárgy-animáció, optikai játékok: pörgetős füzet, zootrop végpontja, szalag). (kuruc filmek:A Tenkes kapitánya cselekményelemek sorrendje. - Rákóczi hadnagya

 A természet, (pl. növény, időjárás, ember, táj, állat) az épített környezet (pl. épület, település, híd) időbeli folyamatainak, változásainak (növekedés, pusztulás, fejlődés, lebomlás, öregedés, penészesedés, rozsdásodás) megfigyelése, modellezése (pl. hószobor, anyag változása kitéve az időjárásnak) személyesen választott cél érdekében (pl. emlékek felidézése, napi tevékenység tervezése). A folyamatok dokumentálása, ábrázolása saját készítésű fotókkal, képekkel, szöveggel.

Természetismeret: mozgás és idő változása; ciklikus jelenségek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az idő ábrázolása vizuális eszközökkel. Dráma és Mozgásfolyamatok, mozgássor. Informatika: csoportosítása,

tánc:

adatok értelmezése,

táblázatba használata.

rendezése,

Matematika: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás kiemelése. Kulcsfogalmak/ Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, fogalmak képkocka, tárgy-animáció, zootrop-szalag.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Órakeret 5 óra

Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése.

A tematikai egység Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A nevelési-fejlesztési legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Képes (pl. fotósorozat), rajzos használati utasítás létrehozása az előzetesen értelmezett képi utasítások (pl. műszaki berendezések üzembe helyezése, tárgyak összeszerelése, Lego) tanulmányozásának segítségével. Az utasítás kipróbálása, ellenőrzése, a visszacsatolás után módosítás a felmerült problémák alapján.  A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok (pl. tájékozódás, közlekedés, cégérek, parancsikonok, attributumok, Rákóczi címeres kuruc zászlója) gyűjtése, értelmezése. A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk (pl. események, időpontok, tevékenységek, jellemzők) képi tömörítése, direkt jellé (pl. piktogram, jelzőkártya) alakítása, használatba helyezése (pl. ismert útvonal rajzán vizuális jelzések kialakítása).

Természetismeret: Tájékozódás természetes és épített környezetben; technikai eszközök működésének megfigyelése. Jelek, jelzések felismerése és értelmezése. Földrajz: tájékozódás, térrajz, útvonalrajz, térképvázlat. Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei olvasás és írás: kotta. Informatika: rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása. Matematika: Tájékozódás. Objektumok alkotása. Rendszeralkotás.

Kulcsfogalmak/ Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

Órakeret 8 óra

Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszközeinek alkalmazása. A szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.

Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a A tematikai egység jelentésmódosulások megfigyelésének céljával. A különböző nevelési-fejlesztési kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának céljai értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése).  Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán.  Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, kitűző, hűtőmágnes) gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján.  Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként.  Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, csomagolóanyag, termékcimke) tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs technikával vagy élőképben), a reklám hatásmechanizmusának tudatos használatával.

Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei stílusok és formák. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok. Informatika: multimédiás dokumentumok előállítása alapelemekből.

kész

Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, Kulcsfogalmak/ reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi fogalmak valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

Órakeret 12 óra

Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Térbeli formák kiterjedésének, méretének, téri helyzetének megállapítása. Környezetalakítás egyszerű eszközökkel.

Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása. Szerkezetek és térmodellek A tematikai egység állékonyságának (statikájának), teherbírásának megfigyelése. nevelési-fejlesztési Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített környezetének vizsgálata céljai értelmezés céljából, meghatározott szempontok alapján. Változatos anyag- és eszközhasználat a tárgykészítés során. Ismeretek/fejlesztési követelmények  Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból (pl. védelem, szakralitás, figyelemfelkeltés, emlékállítás, interakció) különféle eszközökkel (pl. rajzos vázlat, magyarázó rajz, fotómontázs, modellezés) és anyagokkal (pl. agyag, karton, fa, gipsz, drót, textil, talált tárgyak) történeti korok legfontosabb alátámasztó-teherhordó (pl. oszlop, pillér, fal) és térlefedő (pl. gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola) lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek megfigyelésével. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban.  A közvetlen környezetben található tárgyak (pl. bútor, szerszám, szerkezet, öltözék, hangszer), Hszp. Tájház) elemzése forma és rendeltetés, valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött információk alapján.  Egy választott tárgy vagy épület átalakítása, áttervezése, modellezése meghatározott célok érdekében (pl. álcázás, transzparencia, figyelemfelkeltés, megváltozott környezeti hatás: árvíz, hó, napfény, közösségi esemény) a történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a modern társadalmak tárgyi környezetéből hozott példák elemzéséből származó tapasztalatok alapján pl:17-18. századi Magyarország , a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelemi korszakok. Természetismeret: Az ember hatására bekövetkező változás a táj képében. A természeti és mesterséges, technikai és épített. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő létmódja, szemlélete. Könyvtárhasználat. Technika, életvitel és gyakorlat: tervezés, anyagalakítás. Matematika: Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. A tér elemei, síkbeli, térbeli alakzatok. Tárgyak tulajdonságainak vizsgálata. Geometriai modellek.

Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, Kulcsfogalmak/ boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos fogalmak anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

Órakeret 10 óra

Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. A különböző anyagokról szerzett tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése.

Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során. A tematikai egység Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek nevelési-fejlesztési értelmezése. A közvetlen környezetben található tárgyakon, épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának megértése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének megismerése, elemzése (pl. skanzen vagy helytörténeti kiállítás látogatásával, vagy gyűjtött képek alapján).  A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves technikával (pl. szövés, hímzés, nemezelés, lemezdomborítás, papírmerítés) készített tárgy (pl. iskolaszer, öltözet, hangszer, játék, kisbútor) létrehozása, meghatározott tulajdonos (pl. adott személyiség, életkor, nemek, foglalkozás) vagy funkció (hétköznapi, ünnepi) számára, a környezettudatosság lehetőségeinek figyelembevételével.  Létrehozott vagy talált tárgyak díszítésének megtervezése és kivitelezése különféle díszítőelemek (pl. növényi, állati, geometrikus motívumok) gyűjtése, megfigyelése, tanulmányozása után, oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy formai, funkcionális és társadalmi üzenetével, illetve az alkotó személyes közlési szándékával.  Különböző történeti korok (pl. népvándorlás kora) és kultúrák (pl. Európán kívüli) sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, épületeinek felismerése és elemző vizsgálata.

Hon- és népismeret: család és lakóhely, falvak és városok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi üzenet.

Magyar nyelv és irodalom: népköltészet. Könyvtárhasználat. Természetismeret: környezettudatosság, fenntarthatóság. Ének-zene: népzene. Dráma és népszokások.

tánc:

Technika, életvitel és gyakorlat: hagyományos foglalkozások, szakmák.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott: Megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai barlangrajz), ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templom (pl. Kheopsz piramisa, Zikkurat – Úr, karnaki Ámon-templom), faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutenchamon arany halotti maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz: Parthenon, Erektheion; Pantheon), ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum), görög és római emberábrázolás (pl. delphoi kocsihajtó, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport, római portré szobor), korakeresztémy és bizánci templom (pl. Santa Sabina, Hagia Sophia), népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet), románkori és gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i székesegyház, nyírbátori református templom), Magyar Szent Korona és koronázási palást, épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss), gótikus freskó és oltárkép (pl. Giotto, M.S. Mester), gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz és barokk palota és kastély (pl. Palazzo Farnese, chambordi kastély, versailles-i palota, fertődi Eszterházy-kastély), a reneszánsz és barokk mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da Vinci, Raffaello S., A. Dürer, P. Bruegel, P. P. Rubens, Rembrandt, D. Velazquez, Vermeer van Delf). A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A fentebb ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. Különösen érvényes ez akkor, ha az adott témát nem kronologikus, hanem tematikus megközelítésben dolgozunk fel, vagy ha nem elsősorban művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti tartalmakat mutatunk be. Ezekben az esetekben a válogatás további fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében a magas művészet és a populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák mutassák be az adott tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

 A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.  Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása.  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző

       

helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

OLVASÁS- SZÖVEGÉRTÉS 5. osztály A tárgy bevezetését indokolja, hogy a szövegértés az alapja valamennyi más tárgy tanulásának, tehát ennek szintje meghatározza a tanulók sikereit, il. kudarcait az iskolai tanulmányok számos területén. Sőt fontossága nem korlátozható az iskolai életre, hiszen felnőttként is, a mindennapi életben kulcsfontosságú kompetencia. Ezért kiemelt figyelmet érdemel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felső tagozatba lépő kisdiákok nagyon különböző szinten vannak az olvasás és szövegértés területén. A többségnél a szabadidős, otthoni olvasás szinte teljesen hiányzik. Az ebből fakadó hátrányok a tantárgyi órákon nem enyhíthetők kellőképpen. Az olvasás szövegértés önálló tantárgyként, arra hívatott, hogy ezt a nélkülözhetetlen kompetenciát egyénre szabottan, differenciáltan fejlessze.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 37 óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos Matematika; olvasása. Természetismeret: Történelem, Magyar Dokumentum jellegű szövegek nyelv és irodalom Ismeretterjesztő szövegek szövegértés, a feladatok szövegének Szépirodalmi szövegek értelmezése. Tankönyvek szövegei Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat,), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. A szövegben rejlő logikai kapcsolatok feltárása. A logikai gondolkodás fejlesztése. Kulcsfogal mak/ fogalmak

Bekezdés,kulcsszó,tételmondat,lényegkiemelés,szövegkép,betűrend, tartalomjegyzék.

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT B változat Az emelt óraszámú technika, életvitel és gyakorlat oktatása mellett döntő iskolák számára két kerettantervi változat készült. Jelen B változat egy emelt óraszámú agrárorientációjú kerettanterv, amely a többletórákat elsősorban az ételkészítési és a mezőgazdasági ismeretek elsajátíttatására és alapos begyakorlására szánja. Ez leginkább olyan helyeken alkalmazható, ahol  az iskola körzetében élő tanulók kertes lakóházakban élnek (falvakban, kisvárosokban, nagyvárosok kertvárosaiban, zöldövezeteiben), lehetőségük van az iskolában elsajátított ismereteket, fejlesztett készségeket otthonukban gyakorlati tevékenység során alkalmazni, továbbfejleszteni,  a lakosság megélhetésének fő, vagy jelentős forrása a mezőgazdaság, hagyománya van a gazdálkodásnak,  a fiataloknak a mezőgazdaság felé orientálódva esélyük van majdani szakmai tanulmányaik után megélhetést biztosító munkára,  hosszú ideje a munkanélküliség terhe alatt élnek a családok, s esélyt teremtene számukra, ha gyermekeik az iskolában elsajátíthatnák az alapvető családellátó tevékenységeket,  a teljes iskolai életet meghatározza a felelős környezet- és egészségtudatos életvitel kialakítása és fejlesztése (pl. ökoiskolák). Az emelt óraszámú kerettanterv-változatok nem csupán a szabadon választott órakeretből nyerhető többletórák anyagát tartalmazzák, hanem az alapóraszámra szóló tananyagot is. Az emelt óraszám minden évfolyamon +1 órát, azaz az 5–7. évfolyamon heti 2, a 8. évfolyamon heti 1 órát jelent. 5–6. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának a célja az 5–6. évfolyamon az, hogy az 1–4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek, elvontabbá váljanak. A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi javak ésszerű felhasználására, hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. Az

élelmiszertermelés, az ételkészítés, a mezőgazdasági ismeretek oktatása az egészséges táplálkozást és az öngondoskodást támogatják, miközben az élelmiszerbiztonság irányába is mutatnak. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (kerti munkával, tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. Ugyanakkor a hagyományok, az előttünk járó nemzedékek ismeretei, szokásai hétköznapjaink egyik szervezőjévé válnak. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. Mindez segíti a kulturális sokféleség elfogadását, az önismeret gazdagítását, a világban való eligazodást. A tantárgy a természettudományos tanórákon tanult ismeretek szintetizálását és gyakorlati alkalmazását is igényli. A célok eléréséhez széleskörű, differenciált tevékenységrendszert alkalmaz, biztosítva, hogy az egyén a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során képes legyen mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, kritikus gondolkodását, kreativitását. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor (pl. ételkészítés, modellezés, gyakorlókerti munka) a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A tanulók együttműködési készségeit fejlesztve lehetőség nyílik a kritikus és építő jellegű párbeszéd alkalmazására, a megfelelő nyelvhasználat gyakorlására. Az ételkészítés, valamint a gyakorlókertben végzett munka megteremti a feltételrendszerét annak, hogy a tanulók döntéseikért, cselekedeteikért és azok következményeiért felelősséget vállaljanak, felelősségtudatuk elmélyüljön. A gyakorlatban tapasztalhassák meg a munkamegosztás jelentőségét, az egyénenként, kis csoportokban végzett munka összeadódó értékét, az együttműködés jelentőségét, az értékteremtés, az alkotás örömét, a munka megbecsülését. A mindennapi gyakorlati munkák bevált tapasztalatai és a példamutatás együttesen segítik a teljes nevelési folyamatot átható erkölcsi nevelés megvalósítását, az önismeret, a társas kultúra fejlesztését. A tantárgy alapvető sajátossága a rendszerszemléletű gondolkodás és a problémamegoldás. A műszaki kommunikáció, a tárgykészítés és modellezés, valamint a kerttervezés folyamatában megjelennek a mérés, a szerkesztés, a becslés, a számolás műveletei, a kivitelezés során pedig ugyanezen műveletek gyakorlati alkalmazása. Ezek a gyakorlati tevékenységek rendkívüli lehetőséget biztosítanak a térlátás fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése az Ételkészítés, a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés, modellezés, valamint a Kertművelés és ápolás című tematikai egységek tanítása során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A tárgyi, illetve a kertkultúra közvetítésével, a rendezett iskolai környezet biztosításával – melynek megteremtésében a tanulók aktívan kiveszik részüket – előremozdítjuk az esztétikai tudatosságot, lehetőséget biztosítva a tanulók kreativitásának kibontakozásához. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör egyrészt az 1–4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása, másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata).

A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, hogy mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzőinek megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. A mezőgazdasági orientációjú témakörök oktatásának az a célja, hogy alapvető kertészeti ismeretek közvetítésével, a tanulók életkorának megfelelő kertművelési, kertápolási technikák elsajátításával, begyakorlásával biztosítsa a feltételeit a majdani környezet- és egészségtudatos életvitelnek. Ismeretanyaguk hátteret teremt olyan napi döntések meghozatalához, amely tudatos fogyasztói magatartásról tesz tanúságot. A tanulók megismerik szűkebb környezetük (vidékük, tájegységük) sajátos mezőgazdasági hagyományait, őshonos növényeit, állatait. Néprajzi ismereteiket gyakorlati tapasztalatokkal egészítik ki. Felértékelődik a környezet folyamatos észlelése, a népi kalendárium, a jeles napok bölcsessége, az előttünk járó generációk tudása, tapasztalata. A rendszeresen végzett kerti munka az egészséges testmozgáson túl a lelki egészség megőrzésének is egyik eszköze. A mezőgazdasági munkák során nagy jelentőséggel bír a tervezés, szervezés, tapasztalatelemzés és kommunikálás, kockázatfelmérés és -vállalás, ezért ez a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztését is szolgálja. Tantárgyunk erőssége a tanulói tevékenységre épülő tanulási formák alkalmazása. Kiemelt szerepet kap a társakkal közös tevékenység, a tudás megosztása másokkal, a saját munka értékelése, a segítségkérés. Mindez alkotó folyamatba ágyazva, ahol az alkotás öröme állandó és erős motivációs tényező. Az egész tananyagot átszövi a környezettudatosság: a tantárgy tanítása során a gyerekek megtapasztalják az erőforrások tudatos, takarékos használatát (pl.: locsolásesővízgyűjtés, komposztálás stb.), a felelősségteljes gazdálkodás gyakorlatát. Így válik napjaik részévé a javakkal való ésszerű gazdálkodás, s megtanulják mérlegelni döntéseik kockázatait és következményeit.

Tematikai egység

1. Ételkészítés

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése, a felelősségtudat erősítése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés fejlesztése a csoportos tevékenységek során. Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés a biztonságra, fegyelmezettség, megfontoltság. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás

támogatása. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek (3 ) Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Korszerű, egészséges táplálkozás. A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, élethelyzetekhez kapcsolása. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon követhetőség). A tudatos, takarékos, biztonságos élelmiszerbeszerzés szempontjai. Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú élelmiszertermékek. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése.

Természetismeret: haszonnövények és haszonállatok, termények, termékek az egyes évszakokban. Hőmérséklet, hőmennyiség, hőátadás. Tápanyagok, táplálék, egészséges táplálkozás. Baktériumok, gombák, étkezési eredetű betegségek. Fertőtlenítőszerek, mosószerek.

Matematika: arányosság, fajlagos 1.2. Ételek készítése (3) mennyiségek, tömeg Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti és térfogat egységek. mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő Magyar nyelv és (pl. sütemények, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő irodalom: ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás) készítése. szövegértés, szókincs1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások (2) és fogalombővítés, Közvetlen felhasználás, tárolás, tartósítás módjai a múltban és kommunikáció, napjainkban. Fizikai, kémiai, biológiai tartósítási módok. piktogramok. A hőkezelési eljárások (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás) kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes Erkölcstan: az ételek elkészítése és tárolása során. életmód szerepe az További élelmiszertartósítási eljárások (pl. gyümölcsaszalás, egészség káposztasavanyítás) kipróbálása. megőrzésében. Az ételek és ételalapanyagok megromlásának vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények. 1.4. Konyhai eszközök, gépek használata (1) A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a

használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszerhigiéniai szabályok. 1.5. Étkezési kultúra (1) Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása. 1.6. Környezettudatosság (1) Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása. Ismétlés (1) 1.7.:Értékelés, számonkérés (1) Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (meleg étel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, Kulcsfogalmak/ mosogatás, maradék étel, ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, minőségmegőrzési idő, élvezeti fogalmak érték, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység

Előzetes tudás

2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben

Órakeret 10 óra

Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése.

Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A tematikai egység A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és nevelési-fejlesztési a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a céljai környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról,

munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.1. A mesterséges, illetve épített környezet (3) A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

Matematika: geometria, számok, számítások, mértékegységek kezelése, egyenes arányosság.

Természetismeret: vetület, térkép, méretarány; szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai; 2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás (1) haszonnövények, Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és haszonállatok; vagyonbiztonsága, védelem az időjárási hatások ellen. elektromosságtani A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási alapismeretek. hatások azonosítása. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi Erkölcstan: Az ember szabályok ismerete. és a környezet 2.3. Balesetek megelőzése (1) kölcsönhatása, Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. felelősségérzet. Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. A tárgyi világ (modern Elektromos eszközök érintésvédelme. technikai eszközök) Munkavédelmi eszközök, felszerelések. életmódkönnyítő Építési és mechanikus állagmegóvó, javító, takarító munkák során használata, használt eszközök, felszerelések használatának szabályai. mértékletesség, Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi veszélyforrások. eszköz szükségességének felismerése. Az ember és a technika kapcsolata, a 2.4. Veszélyes anyagok a háztartásban (1) felgyorsult technikai Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, fejlődés hatásai. tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból. 2.5. Környezettudatosság (1) A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének,

valamint költségének meghatározása. Víz- és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során. 2.7. Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások (1) Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén. Ismétlés (1) Értékelés, számonkérés (1) Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, mechanikus alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, kézi gép, szerkezeti anyag, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, Kulcsfogalmak/ állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi fogalmak eszköz, használati utasítás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék. 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, Órakeret modellezés 17 óra Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Előzetes tudás Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A tematikai egység Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. nevelési-fejlesztési Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. céljai Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos

Tematikai egység

veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészítés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai (2) Természetes és mesterséges faanyagok, műanyagok, fémek, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás, korrózió), szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák.

Matematika: mérés, méretarány, kicsinyítés, nagyítás, geometriai szerkesztések, geometriai transzformációk, testek.

3.2. Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása (5) A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, építménymakettek, jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok – fa- és fémépítő készletek) felhasználásával. A modellezés mint hobbi lehetőségei. A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmák.

Természetismeret: az anyagok fizikai tulajdonságai; anyagszerkezet.

Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség 3.3. Műszaki kommunikáció alkalmazása szolgálatában (az Méretmegadás elemei. (5) emberek javára, Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, kárára). sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás. 3.4. Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés (1) Tárgyak, modellek célszerű és takarékos tervezése. Anyagok újrafelhasználása. A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Anyagmennyiség, költség kiszámítása a tervek alapján. Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. Együttműködés társakkal közös tevékenységben. 3.5. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet (2) Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. Szerszámfelismerés A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése Értékelés, számonkérés (2) Anyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, Kulcsfogalmak/ anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjel, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, fogalmak költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

Tematikai egység

4. Közlekedési ismeretek

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

A gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása. Hagyományos és korszerű környezetkímélő közlekedéstechnikai eljárások, célszerű eszközök alkalmazásával a technikai ismeretek bővítése, a környezettudatos magatartás erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései (3) A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. A rendőri forgalomirányító tevékenység. 4.2. A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet (2) A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés fejlődése, találmányok és feltalálók a közlekedéstörténetben – információgyűjtés, rendszerezés. A közlekedéssel kapcsolatos foglalkozások, szakmák. Számonkérés (1) 4.3. Balesetvédelem (1) Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése. Közlekedésbiztonsági ismeretek. A féktávolság. Az érzékelési- és útviszonyok forgalombefolyásoló szerepe. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. A kerékpár karbantartása. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás.

a

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, szókincsbővítés, szövegértés, könyvtárhasználat. Informatika: internethasználat, könyvtárhasználat, alkalmazások használata. Természetismeret; fizika: sebesség, gyorsulás. Erkölcstan: találmányok az emberiség szolgálatára (anyagi hasznára, javára, kárára).

4.4. Vasúti közlekedés (2) A biztonságos és udvarias vasúti közlekedés szabályai. Közúti és vasúti menetrendek, útvonaltérképek tanulmányozása. Útvonalterv készítése térkép és útvonaltervező segítségével. Számonkérés, értékelés (1) Kulcsfogalmak/ Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, fogalmak

megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság. Tematikai egység

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

5. Kertészeti alapismeretek

Órakeret 4 óra

Szobanövények ápolása és védelme. A növény testének részei, fás és lágy szár. Életjelenségek. A növények életfeltételei. Alapvető ismeretek, eljárások és technikák elsajátítása és gyakorlása révén képesség fejlesztése konyhakert, fűszer- és gyógynövénykert kialakítására. A talaj minősége és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismertetése. Személyes cselekvés gyakorlatának megismerése és alkalmazása. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. Mérési eljárások, mérőeszközök használata a környezet állapotának értékelése, tervkészítés, kivitelezés során. Az egyes alapműveletek végzéséhez szükséges szerszámok, eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Felelősségvállalás az elvégzett munkáért.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

5.1. A talaj (1) A talaj alkotói, jellemzői (színe, szerkezete, kötöttsége). A gyakorlókert talajának vizsgálata: talajminta vételezés, rétegződés megfigyelése. Talajalkotók kimutatása egyszerű kísérletekkel. A talajvédelemmel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása és gyakorlása.

Természetismeret: A talaj szerkezete, képződése, szennyeződése és pusztulása. Növényismeret. A növényi test 5.2. Ivaros szaporítás (1) felépítése, a szervek A vetőmagok jellemzői. A vetés ideje, módja. Vetés szaporító feladata. edénybe és szabadföldbe, vetés sorba, szemenként, és szórva. A növények A csírázás feltételeinek vizsgálata. életfeltételei. A A palántázás műveleteinek (tűzdelés, palántanevelés, kiültetés) csírázás. A csírázás megismerése és gyakorlása. külső és belső feltételei. 5.4. Vetési terv (2) Az ivaros és az Konyhakert, gyógy- és fűszernövénykert jellemzői. ivartalan szaporodás. A növények tápanyagigény szerinti csoportosítása. A vetésforgóban történő termesztés ismérvei, előnyei, hátrányai. Vegyes kert: váltakozó soros növénytermesztés. Gyógynövények szerepe a kertkultúrákban. Konyhakert vetési tervének elkészítése. Kulcsfogalmak/ Talaj, palántázás, vetés, tűzdelés, kiültetés, ivartalan szaporítás, tőosztás, vetésforgó, vetési terv. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 10 óra

6. Kertművelés és -ápolás

Előzetes tudás

Környezetben megfigyelt, esetleg kipróbált kertészeti alaptechnikák (műveletek, szerszámok, eszközök) ismerete. Kártevők által okozott károk megtapasztalása.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A teljes termesztési folyamat végigkövetése. Az elsajátított műveletek alkalmazásában szerzett gyakorlottság kialakítása. Szerszám- és eszközismeret bővítése. A biztonságos, balesetmentes használat kiegészítése a karbantartással, ápolással. A növények környezeti igénye, termesztése, valamint szerveinek felépítése és működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. A kártevők elleni védekezés fontosságának tudatosítása. A biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismertetése. Szabálykövető magatartás kialakítása és fejlesztése a munka biztonságának, eredményességének vonatkozásában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 6.1. Talajművelés (2) Forgatás, lazítás és porhanyítás, tömörítés, egyengetés kiskerti eszközeinek megismerése, műveletvégzés elsajátítása, alkalmazása a termesztési igények szerint. 6.2. Kertrészlet kialakítása, gondozása (2) Ágyás előkészítése és vetés vetési terv alapján. Egyelés, palántanevelés, kiültetés, karózás, megtámasztás, öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-utánpótlás, betakarítás műveleteinek folyamatos végzése. Szerszámok, eszközök biztonságos használata. Gazdálkodás a környezeti erőforrásokkal. 6.3. Komposztálás (1) Hulladékok a háztartásban, a kertben. Hulladékok kezelése (szelektív gyűjtés, komposztálás). Komposztálható anyagok. A komposztálók típusai, kialakításuk, elhelyezésük. A komposztálás folyamata. Komposztálható hulladékok folyamatos gyűjtése, elhelyezése, a komposzt kezelése. A komposztáló ürítés utáni rendbetétele, megújítása. 6.4. Növényvédelem (2) Az iskolakertben előforduló kártételek felismerése, kártevők azonosítása. A növényvédelem tervezése, a megelőzés módjai a növények kiválasztásával, a növények elhelyezésével (társítás), gondos növényápolással, biológiai védekezéssel. A madárbarát kert. Téli madárvédelem gyakorlata. Egyszerű etetők, odúk kivitelezése, kihelyezése, fenntartása.

Kapcsolódási pontok Természetismeret:

A

talaj védelme.

A növények gondozásának elemi ismeretei. A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben. A gyümölcsés zöldségfélék kártevői. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. Jellegzetes kerti madarak.

6.5. Munkavégzési szabályok (1) A gyakorlókerti munka általános szabályai: megközelítés, szerszámok helyes tárolása, szállítása, minőségének ellenőrzése, biztosítása. A munkaterület rendjének kialakítása, fenntartása. A munkamegosztás állandó, eseti szabályainak megismerése. Balesetek megelőzése. Teendők baleset esetén. A kerti munkához kapcsolódó higiénés szabályok elsajátítása. Kerti növények fogyasztásával kapcsolatos tudnivalók elsajátítása. Üzemlátogatás (2) Kulcsfogalmak/ Talajmunka, komposztálás, öntözés, gyomtalanítás, kártevők elleni védekezés, madárvédelem. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

7. Élelmiszertermelés, -feldolgozás

Órakeret 9 óra

Egészséges táplálkozás, étrend. Zöldségek, gyümölcsök ismerete. A lakókörnyezetben, gyakorlókertben termeszthető növények faj- és fajtaismeretének bővítése. A feldolgozás egyes módjainak alkalmazása. Életvitel, napi tevékenység elemeinek értékelése a múlt (szokások, hagyományok), jelen, jövő (fenntarthatóság) hármas egységében. Egészség- és környezettudatos magatartáshoz szükséges ismeretek, attitűdök fejlesztése, tevékenységek végzése. Az ember környezetalakító tevékenységének ismerete, kritikája. A felelős állattartás melletti elköteleződés kialakítása. Tájékozottság növelése a háztáji állattartás higiéniai, egészségügyi biztonsága terén. Az élelmiszertermelés helyi hagyományainak, gazdasági jelentőségének megismerése révén a lakóhely szűkebb és tágabb környezetéhez való kötődés erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 7.1. Növényi eredetű élelmiszerek (2) A lakókörnyezetben, gyakorlókertben termeszthető növények megismerése, jelentősége az egészséges táplálkozásban. Növények, növényi részek csoportosítása termesztési, fogyasztási szempontok szerint. A növényi eredetű élelmiszerekhez köthető élelmiszerbiztonsági, higiéniai alapismeretek elsajátítása.

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: Gyümölcsés zöldségfélék környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. 7.2. Betakarítás, hasznosítás (1) Szerepük az egészség Kerti termények folyamatos betakarítása, feldolgozása. megőrzésében. 7.3. Állati eredetű élelmiszerek (2) Fogyasztásuk higiénés Az állati eredetű élelmiszerek azonosítása, csoportosítása, szabályai. jelentőségük az egészséges táplálkozásban, az étrendben. A növénytermesztés,

Az állati eredetű élelmiszerekhez köthető élelmiszerbiztonsági, higiéniai alapismeretek elsajátítása. A méhek testének felépítése, a méhek, dongók, darazsak közötti különbségek. A méhcsalád összetétele, szerkezete. A méhtartás jelentősége. A méz és más méhészeti termékek megismerése. A szarvasmarhatartás, a tej és a tejtermékek, a paraszti udvarban történő tejtermelés és feldolgozás megismerése. A baromfik és házi tartásuk megismerése. A tojás mint élelmiszer, tárolása, felhasználása. Tojáshoz kötődő hagyományok, szokások. Látogatás állattartással is foglalkozó gazdaságban, állati eredetű termékeket feldolgozó üzemben vagy piacon. A mezőgazdasághoz, élelmiszertermeléshez kapcsolódó szakmák és munkák megismerése.

állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. Háziállatok: kutya, sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás.

Üzemlátogatás (1) Ismétlés (1) Értékelés (2)

Hon- és népismeret: népszokások, hagyományok.

Kulcsfogalmak/ Zöldség, gyümölcs, gyógynövény, fűszernövény, biológiai érettség, gazdasági érettség, betakarítás. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenység környezeti hatásainak felismerése, és az ezzel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek, termények) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek helyes előzetes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A természeti és a tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. Biztonságos és udvarias részvétel a vasúti közlekedésben. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése. Elemi mezőgazdasági ismeretek elsajátítása, és jártasság azok gyakorlati alkalmazása terén. A társakkal történő együttműködés képességének fokozatos fejlődése.

7–8. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy tovább erősítse az előző két évfolyam nevelési eredményeit, biztosítsa a feltételeit a majdani környezet- és egészségtudatos, felelős életvitelnek. A tantárgy tanítása során feladatunk, hogy az előző két év kompetenciafejlesztési gyakorlatát tovább erősítsük. Fontos a már meglévő kompetenciák szinten tartása az állandó gyakorlás biztosításával. Az egyes területek fejlesztése tovább gazdagodik az életkori sajátosságoknak megfelelően. A mezőgazdasági ismeretek emelt szintű oktatása, a gyakorlókert gondozása során előtérbe kerül a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a segítőkészség, az önkéntesség. A helyi hagyományokból építkezve tananyagunk Európa felé fordul: a tanulók megismerik hazánk mezőgazdasági értékeinek helyét az európai gazdaságban. A tantárgyban a 7–8. évfolyamon új és egyszersmind nagy jelentőségű tematikai egységként a munkába állás előzményeit, a munkákat, munkakörnyezeteket, szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket közvetlenül és célzottan bemutató, pályaorientációt szolgáló tanórák, foglalkozások jelennek meg. A tanulóknak alkalmuk nyílik betekinteni a legkülönbözőbb termelő és szolgáltató munkahelyek, működő gazdaságok mindennapjaiba, felismerni lehetőségeiket az értékteremtő munka, a gazdálkodás területén. A kétéves ciklus során a gyermekek többségének döntést kell hoznia további tanulmányairól, esetleg pályaválasztásáról. Ehhez ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, szakképesítésekről. Tantárgyunk gyakorlati tevékenységével, pályaorientációs ismeretrendszerével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók önértékelése helyes irányba fejlődjön, ismerjék adottságaikat, képességeiket, motivációs bázissal rendelkezzenek, képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási, képzési lehetőségeket, támogatásokat. A korábbi években a produktív tevékenységek tapasztalatai révén kialakult önismeret a rendszeres tanórai és önkéntes munkavégzés során tovább fejlődik: a tanulók megismerhetik képességeiket a gyakorlatban. A már felismert saját tulajdonságok összevethetővé válnak a megismert lehetőségekkel, az ismeretek az életpályára vonatkozó elképzeléssé válhatnak, a továbbtanulásról, a pályaválasztásról szóló elhatározássá érlelődhetnek. A tantervi programba két olyan terület megismerése is bekerült – a szőlészet-borászat és a lótartás, lósport –, melynek nagy hagyományai vannak hazánkban. Ezek ismerete, jelentőségük értékelése, hagyományaik ápolása fontos része nemzeti öntudatunknak, a hazafias nevelésnek. Az egészségnevelés terén az élelmiszertermelés, az egészséges táplálkozás áll az ismeretrendszer központjában, kiegészülve fogyasztóvédelmi, piaci tartalmakkal. Fontos elem a médiatudatosság. A tantárgy tanulása során az elsajátított ismeretek, a fejlesztett készségek alkalmassá teszik a tanulókat, hogy a médiumok által befolyásolt hétköznapi életben tudjanak értékelvű döntéseket hozni az élelmiszerek, ételek, italok, kozmetikumok, gyógyhatású termékek kiválasztása során. A testi és lelki egészség megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a rendszeres mozgással járó gyakorlókerti munkavégzés. A közlekedésről szóló tematikai egység a kerékpáros közúti közlekedésre igyekszik felkészíteni a tanulókat. Az alkotó, értékteremtő munka (pl. tárgykészítés, háztartási karbantartási munkák, gyakorlókerti munka) sikerélményt biztosít, fontos szerepe van a kamaszok értékválságoktól terhes világában a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A gyakorlókerti munka, az élelmiszertermelés tapasztalatot nyújt a globális gondolkodáshoz és a lokális cselekvéshez. A tanulók olyan gondozói szemléletet sajátítanak el a tantárgy tanulása során, melynek középpontjában a fenntarthatóság áll, azaz a természettel összhangban álló gazdálkodás ismerete, és az annak formálásáért vállalt egyéni és közösségi felelősség elfogadása (tudatos gazda, tudatos fogyasztó).

A család által használt összetettebb műszaki rendszerek, közművek, közszolgáltatások összefoglalásával befejeződik, teljessé válik a háztartás, a lakókörnyezet megismerése. Ennek révén a családi életre nevelés elemeként tudatosabbá válhat a családon belüli munkamegosztás. A szerzett tapasztalatok, a vizsgálódás, a működési próbák, a környezet alakításában elvégzett kisebb feladatok, a pályaorientációt segítve további alkalmakat adnak arra, hogy a tanulók felismerjék saját képességeiket, és jelentősen fejlesztik a műszaki és természettudományos kompetenciát is. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók egyrészt felhasználják a természettudományos tantárgyakban tanultakat, másrészt az ekkor szerzett tapasztalatok alapul szolgálnak a későbbi években sorra kerülő tanuláshoz. A társas kapcsolati kultúra fejlesztésére a csoportos keretek között végzett feladatmegoldás, gyakorlókerti munka adhat alkalmat. A tanulók elképzeléseiket, terveiket megoszthatják társaikkal, véleményüket ütköztethetik, hogy a különbségek tisztázásával konszenzusra jussanak. Ehhez fontos alappillér a megfelelő nyelvhasználat. Kiemelt jelentőségű a szaknyelv használata, szakkifejezések helyes és szakszerű alkalmazása. Ezzel párhuzamosan – a tananyag jellegéből adódóan – megismerik és használják a régi korok (esetleg tájegységenként eltérő) elnevezéseit. Így lehetőségünk nyílik bemutatni, a gyakorlatban használni anyanyelvünk gazdagságát, árnyaltságát, tájnyelvi értékeit. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását a saját szerep megtalálása, az ötleteknek, elképzeléseknek a valósággal, a lehetőségekkel való összevetése és értékelése segítik. A mindennapi életben az adottságok maximális kihasználásával természetes igénnyé válik az öngondoskodás (kisebb javítási, karbantartási feladatok önálló elvégzése, saját kert megművelése, zöldség és gyümölcstermesztés, ház körüli állattartás). A matematikai kompetenciát és a gazdasági, pénzügyi nevelést a háztartási és a közlekedési rendszerek megismerése, működésük elemzése során elvégzett, célzottan a mennyiségi összefüggésekről szóló számítási feladatok szolgálják. Ezeknek a költségekre vonatkozó eredményei egyben hozzájárulnak a takarékosság, a környezettudatosság, a fenntarthatóság iráni elkötelezettség fejlesztéséhez is. A tér áttekintése, a térlátás fejlesztése, meglévő kompetenciák alkalmazása hangsúlyosan jelenik meg a gyümölcstermesztés kertészeti munkáinál (faültetés, gyümölcsfák koronaalakítása stb.) és a tárgykészítés, modellezés folyamataiban. A tervezés során a gazdálkodás, a gazdaságosság kerül a középpontba, mely lehetőséget kínál a matematika tantárgyban tanultak alkalmazására. Tanulóink iskolai tevékenységük során cselekvő tudatosságra tesznek szert otthonuk, környezetük esztétikumát, kultúráját illetően. Az alkotás mint a kreativitás egyik megjelenése párosul az értékteremtéssel, a gazdálkodással, hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez. A hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlődését a tantárgy valamennyi foglalkozását jellemző feladatközpontú tevékenységi tartalmak szolgálják.

Tematikai egység

Előzetes tudás

1. A háztartás és a közszolgáltatások

Órakeret 13 óra

A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, kezelésük biztonsági szabályai. A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára. A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémák

megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése. Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.

Tantárgyi fejlesztési célok

Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék erősítése, a tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 1.1. A háztartás elektromos rendszere (4) Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási hálózatban. Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk. Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi eszközök jellemzői, szerepe. Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása, értékelése.

Kapcsolódási pontok

Fizika: Elektromos áram, áramkör, energiatermelés, energiaátalakítás, energiaforrások. Fényforrások, motorok működési elve, az elektromos áram hőhatása. Elektromos és hőtani mennyiségek (feszültség, áramerősség, teljesítmény, 1.2. A háztartás és a lakókörnyezet vízellátó, szennyvíz- és hőmérséklet, hőmennyiség, csapadékvíz-elvezető, illetve -kezelő rendszere (3) égéshő, A vízfelhasználáshoz kapcsolódó felszerelési, berendezési tárgyak, hőenergia, fűtőérték). szerelvények szerkezete és működése. Az ivóvíz forrásai, a víz minősége, fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, vízfogyasztási módok, a víz élelmi, más háztartási, Biológia-egészségtan: A víz szerepe az élet valamint műszaki, technológiai célú felhasználása. és A háztartási szennyvíz keletkezési forrásai, az elvezetés, gyűjtés, kialakulásában fenntartásában. tisztítás eljárásai, eszközei. A csapadékvíz káros mechanikai és kémiai (korróziós) hatásai az A víz humán-élettani szerepe. emberi lakókörnyezetben. hulladékok Üzemzavarok, rendellenességek a vízellátás, valamint a szennyvíz- A

és a csapadékvíz-elvezetés működésében. Felelősségünk belátása a talajvíz és a vízbázisok tisztaságának megőrzésében. A vízfogyasztás árának, díjainak meghatározása, takarékossági lehetőségek. Víz- és csatornaszámlák tartalmának értelmezése. A csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás lehetőségei. Víztakarékos technológiai megoldások és rendszerek. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, a vízfelhasználáshoz kapcsolódó eszközök működéséről és használati jellemzőiről.

tárolásának, kezelésének biológiai veszélyei. Mérgező anyagok egészségügyi hatásai.

1.4. Hulladékgazdálkodás (1) A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóság lehetőségei. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások, hulladékok házilagos kezelése. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. Veszélyes hulladékok, környezeti és egészségügyi hatásaik. Háztartási körülmények között égethető és nem égethető hulladékanyagok. A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező megoldások, a takarékosság lehetőségei. Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés, kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Családi kiadások. Takarékosság a háztartások fogyasztásában.

Földrajz: A víz körforgása a természetben. A víz felhasználása az 1.3. A háztartás és a lakókörnyezet különböző fűtési megoldásai(3) egyes gazdasági A gáz forrásai, az ellátás rendszere, elemei, gázfűtés, a gáz szállítása, termelési területeken. tárolása, gázt felhasználó háztartási készülékek. Fosszilis és megújuló Szilárd tüzelőanyagok és fűtőberendezéseik, üzemeltetési szabályaik. energiaforrások. Füstgázelvezetés, az égéstermékek környezeti hatásai. A gázhálózat, gázpalackok, gázfogyasztó berendezések Matematika: számok, üzemeltetésének veszélyei, üzemzavarok, a használat biztonsági alapműveletek, szabályai, a biztonsági berendezések működési jellemzői. matematikai modell. Gázszivárgásra és más üzemzavarra utaló jelek, teendők és tilalmak rendellenességek esetén. Kémia: Az égés mint A fűtési és más hőenergia-felhasználási költségek meghatározása, kémiai folyamat, takarékossági lehetőségek. Gázszámlák tartalmának értelmezése. égéstermékek, a Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati környezetre káros melegvíz készítésében. hatású kémiai Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, fűtésre, hőenergiaanyagok. termelésre használt eszközök működéséről és használati jellemzőiről, A víz tulajdonságai. összehasonlításuk energetikai, gazdaságossági és környezetvédelmi Korrózió. szempontból.

Ismétlés (1)

Erkölcstan: A modern technika alkalmazásának előnyei, hátrányai, veszélyei, az életvitelt könnyítő lehetőségei. Magunkért és másokért érzett felelősség. Mértékletesség a fogyasztásban. Érték és mérték.

Informatika: információkeresés, internethasználat.

Számonkérés, értékelés (1)

Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, használati melegvíz, vízvezeték, vízszerelvény, szennyvízvezeték, csatornázás, Kulcsfogalmak/ szennyvíztisztítás, gázenergia, gázfogyasztás, gázfűtés, gázszivárgás, fogalmak gázmérgezés, füstmérgezés, füstgázelvezetés, szilárd tüzelés, hulladék, veszélyes hulladék, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 13 óra

2. Közlekedés A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, jelzőtáblák. A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.

közlekedési

A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése. A tematikai egység A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák nevelési-fejlesztési megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a szabálykövető céljai attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.1. A kerékpáros közúti közlekedés (4) A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai, kresztáblák, kresz-teszt, eszközrendszere. A balesetmentes, udvarias közlekedés. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. Felkészítés a közúti forgalomban történő kerékpáros közlekedésre.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, digitális információk értő kezelése. Testnevelés és sport: kerékpározás. Fizika: mechanika.

motorok,

2.2. Közlekedéstörténet (4) A motorok fejlődési állomásai, működése, autó főbb részegységei, Matematika: számok, kisgépkarbantartás műveletek, számítások A korszerű szárazföldi közlekedés. időtartamokkal. A járműmeghajtások jövője. 2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés (1) A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget károsító hatások. A mozgás élménye. A természet, mint közlekedési környezet. A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése. 2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások (2) Tájékozódás közlekedési útvonalakról, járatokról, adatokról. Papíralapú és elektronikus menetrendek használata. A közlekedés idő- és költségigényének meghatározása

Földrajz: tájékozódás a térben térkép és egyéb vázlatok alapján. Informatika: Alkalmazások használata. Többszálú lineáris olvasás.

útvonaltervező segítségével. A közlekedési környezet mint rendszer jellemzői. A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság, közlekedési logisztika). Ismétlés (1) Számonkérés (1) Kulcsfogalmak/ Motor, útvonaltervezés, környezeti terhelés. fogalmak

Tematikai egység

menetrend,

környezettudatos

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

közlekedés,

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés. Tárgyak elkészítése minta alapján. Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása. Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról. A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény kialakítása. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

3.1. Karbantartás a háztartásban (1) Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók – adatok értelmezése, összehasonlítása. Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése. A laikus által végezhető javítások határai.

Fizika: áramkör, vezető, fogyasztó, az elektromos áram munkája és teljesítménye.

3.2. A) Tárgykészítés (3) Egy probléma (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai áramkör modell készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajz segítségével. Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített modell segítségével. A gépek és a gépelemek megismerése a készített modell segítségével.

Informatika: Információkeresés, irányítás, szabályozás.

lányoknak varrási technikák (az érdeklődési kör és a lehetőségek

Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára,

függvényében)

kárára).

3.3. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet (1) Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása. A szerszámok célszerű, balesetmentes használata. Szerszámfelismerés (1) A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. Kulcsfogalmak/ Vízvezeték, szerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör, A) gépelem, B) kötés, horgolás, varrógép. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahelylátogatás

Órakeret 6 óra

A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra, termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok.

A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb. összefüggéseinek felismertetése. A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés A tematikai egység körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak, a munkával nevelési-fejlesztési járó veszélyeknek a felismertetése. céljai Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról. A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve. Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

4.1, Előzetes tájékozódás (2) Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről. Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák, a munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek.

4.2. Munkahely-látogatások (4)  Egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;  árutermelő, agrár jellegű;  élelmiszertermeléssel kapcsolatos ipari jellegű, vagy erdőműveléssel, lótartással kapcsolatos;  kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;

Egyéb:

a

 egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek szolgáltatást nyújtó munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése. Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök, technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok, munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése, feldolgozása.

meglátogatott, tanulmányozott munkahelyeken folyó tevékenységtől függően.

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, Kulcsfogalmak/ munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, fogalmak munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.

Tematikai egység

Előzetes tudás

5. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés

Órakeret 7 óra

A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett tapasztalatok. Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan. A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok.

A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából. Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség kapcsolatának felismertetése. Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő A tematikai egység önismeret, reális önértékelés erősítése. nevelési-fejlesztési A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség, szaktudás, tanulás, céljai munkakultúra) tudatosítása. A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése. Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről. A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények 5.1. A tanulási pálya (1) A tanulási pálya szakaszai. Képzési lehetőségek, eltérő tanulási utak, szakmatanulási lehetőségek megismerése, elemzése, összevetése. Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatgyűjtés internetről.

az

Földrajz: a gazdaság ágai, a

5.2. Szakmák és munkák (2) Az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozó munkák, foglalkozások, szakmák, szakmacsoportok megismerése, elemzése, összevetése. Szakmák közös és eltérő tevékenységi elemei, termékei, szolgáltatásai, munkakörülményei. A napi életvitelt meghatározó, az egyes szakmákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó jellemzők (pl. munkaidő-beosztás, szezonalitás).

munkahelyteremtés természetés gazdaságföldrajzi alapjai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkahely 5.3. Környezet és pályaválasztás (1) és munkavállalói A családi, települési környezet, az életmód, a megélhetés, a szerep. továbbtanulási lehetőségek és a személyes ambíciók összevetése. Elképzelések megfogalmazása a saját lehetőségekről, tanulási Erkölcstan: A munka pályáról. és a munkát végző Karrier és hivatás fogalma, ezek hatása a családi szerepek, értékrend ember tisztelete. és munkamegosztás alakulására. Személyes A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, tapasztalatok, továbbtanulási lehetőségei. együttműködés, egyéni A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, boldogulás és a továbbtanulásról szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás csapatmunka. szakmákról, munkákról internetes (pl. Nemzeti pályaorientációs Pályaválasztás – portál) és más információforrásokból, valamint a személyes foglalkozás, környezetben. élethivatás. Ösztönzők és 5.4. Munkavállalás (2) Vállalkozók és alkalmazottak az értékteremtő munkában. A mozgatóerők. Érték és mérték. vállalkozói lét és az alkalmazotti helyzet előnyei és hátrányai. Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős Jóllét és jólét. Boldogulás. vállalkozói magatartás. Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív nyelv és előzményei (álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, Magyar irodalom: az önéletrajz állásinterjú). formái, a hivatalos 5.5. Megélhetés (1) levél jellemzői. A család megélhetése, a jövedelemforrások, a napi életvitel, az élethelyzetek és az életminőség összefüggései. A család megélhetési, önfenntartási lehetőségei, tevékenységei, a tanulás és a munkamagatartás kapcsolata. Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén. Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai munka, kétkezi munka, szellemi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, Kulcsfogalmak/ termék, szolgáltatás, foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, fogalmak munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.

Tematikai egység

6. Kertészeti alapismeretek

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

A talaj összetétele, szerkezete, adottságainak vizsgálata, értékelése növénytermesztési igények szerint. Növények szaporítása. Konyhakert kialakítása: tervezése, kivitelezése, gondozása.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Gyümölcsösök telepítésével és gondozásával kapcsolatos alapvető ismeretek és műveletek elsajátítása. A kertek, gyümölcsösök talajának felelős használata, a környezettudatosság fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 6.1. A talaj (1) A talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása. A talaj tápanyagai, a tápanyag-utánpótlás lehetőségei. Trágyázás: a trágyák típusai, alkalmazásuk. A felhasználása.

Kapcsolódási pontok Földrajz: A szerkezete, összetétele. komposzt Talajtípusok.

talaj

Biológia-egészségtan: 6.2. Ivartalan növényszaporítás (2) ivartalan szaporítás. Fás dugványok készítése. Faültetés, csemetenevelés, faiskola létesítés. Oltás, szemzés, bujtás. Előnevelt növények becserepezése, nevelése, kiültetése. 6.4. Kerttervezés (1) Lakó- és haszonkertek szerepe, funkciója, kialakítása. Kerti építmények, díszítő elemek. Évelő növények ismerete. A kertépítéssel kapcsolatos szabályok, előírások megismerése. Kulcsfogalmak/ Fás dugvány, bujtás, szemzés, oltás, pihenőkert, díszkert. fogalmak

Tematikai egység

7. Kertművelés és -ápolás

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Hazánkban termeszthető gyakori és különleges zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények ismerete, szaporítása, nevelése, betakarítása, felhasználása. A munkavégzés során használt szerszámok, eszközök biztonságos és balesetmentes használata. Kártevők elleni biológiai védekezés alkalmazása. Komposztálás műveleteinek és jelentőségének ismerete.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A teljes termesztési folyamat végigkövetése. Az elsajátított műveletek alkalmazásában szerzett gyakorlottság kialakítása. Felelős, biztonságos munkavégzés. Faj- és fajtaismeret bővítése. Hagyományos gazdálkodás, folyamatos fejlesztés, megújulás, fenntarthatóság összefüggéseinek felismertetése.

A vegyszerhasználat korlátozása, biztonsága, a biogazdálkodás módszereinek és szabályozásainak elsajátítása. A felelős környezetalakító tevékenység jelentőségének felismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

7.1. Talajművelés (2) Talajművelés munkáinak folyamatos végzése. Tápanyag-utánpótlás szükségességének és mértékének megállapítása, tervezése. Talajjavítás műveleteinek gyakorlása, a komposztáló ürítése, a komposzt felhasználása.

Biológia-egészségtan: A növények életfeltételei, tápanyagai. Termesztett gyümölcsök. Életközösségek. 7.2. Gyümölcsösök gondozása, szőlőművelés (2) A növények A gyakorlókert gyümölcsösének gondozása: koronaalakítás, ritkítás, rendszerezése. gyökérmetszés gyakorlása. A gyümölcsös védelme. Egyes fajok, fajták speciális igényeinek, ápolási munkáinak elsajátítása. A szőlő támrendszerei. A szőlő éves munkáinak gyakorlatban történő elsajátítása: talajmunkák, tőkeművelés, metszés, zöldmunkák, szüret. Helyi jelentőségű ültetvények speciális munkái. 7.3. Díszkertek, lakókertek gondozása (1) Kerttervezési ismeretek, faj és fajtaismeret, virágágyások tervezése és kivitelezése. Sziklakerti növények megismerése, szaporítása, sziklakert kialakítása és gondozása. A kerti tó élővilága, kialakítása, fenntartása. Gyepfelületek kialakítása, gondozása. Virágkötészet: ünnepekhez kötődő növénydekorációk tervezése, kivitelezése. 7.4. Növényvédelem (1) A gyümölcsösben előforduló jellegzetes kártételek azonosítása, kártevők meghatározása. A védekezés módjainak megismerése és gyakorlása. Növényvédőszerek biztonságos, környezetkímélő alkalmazása. Ismétlés (1) Kert látogatás (1) Számonkérés, értékelés (1) Kulcsfogalmak/ Talajművelés, ásás, trágyázás, kapálás, gyomtalanítás, metszés, kártevők elleni védekezés, öntözés, permetezés. fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

8. Élelmiszertermelés, feldolgozás

Órakeret 12 óra

A házikertben termeszthető zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények ismerete, betakarítása, feldolgozása, felhasználása, szerepük az egészséges táplálkozásban.

Konyhatechnikai eljárások ismerete, alkalmazása. A méz, a tej, a tojás ismerete, jelentősége a táplálkozásban. Alapvető élelmiszerbiztonsági és fogyasztói ismeretek. A tudatos vásárlói magatartáshoz szükséges ismeretrendszerek, attitűdök kialakítása, fejlesztése. Az élelmiszertermelés mint gazdasági ágazat jelentőségének A tematikai egység felismertetése. nevelési-fejlesztési Környezet- és egészségtudatos magatartás fejlesztése. Az élelmiszertermelés és a környezeti körülmények közötti ok-okozati céljai összefüggések feltárása. Egészséges élelmiszerek előállítása a gyakorlókertben, azok feldolgozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

8.1. Növényi eredetű élelmiszerek előállítása (3) Földrajz: Európa, Az iskolakertben termesztett gyümölcsök betakarítása, feldolgozása. hazánk természeti Házi tartósítási eljárások (befőzés, lekvárkészítés) gyakorlása. adottságai. A szőlő tárolása, feldolgozása, mustkészítés. Főbb kenyérgabonáink ismerete, jelentősége az egészséges táplálkozásban. A kereskedelemben forgalmazott lisztfajták elnevezése, jellemzői. Kenyérsütés, tésztakészítés. 8.2. Állati eredetű élelmiszerek előállítása (2) Hústermelés otthon és a nagyüzemben: baromfi-, sertés-, juh-, kecske-, marhatartás és -ellátás. Megfelelő takarmány és higiénés körülmények biztosítása. A disznótor és a hozzá kötődő hagyományok, népszokások megismerése. Kolbásztöltés, sütés. 8.3. A mezőgazdasági termelés (4) Szántóföldi növénytermesztés (gabonák, cukorrépa, olajnövények, hüvelyesek és burgonya termesztése) gyakorlása. Kertészeti kultúrák hazánkban és Európában. Borászati alapismeretek elsajátítása. Hazánk borvidékeinek jellemzése. A hagyományos és a nagyüzemi állattartás összehasonlítása. A halászat és az akvakultúra ágazatok megismerése. A mezőgazdasági termelésen alapuló termékek a kereskedelemben. A tudatos vásárló választási szempontjai (élelmiszerbiztonság, környezettudatosság, helyi termékek előnyben részesítése). Ismétlés (1) Értékelés (2) Kulcsfogalmak/ Szántóföldi növénytermesztés, kertészet-szőlészet, borászat, állattartás, erdő- és vadgazdálkodás, halászat, akvakultúra. fogalmak

Órakeret 3 óra

Tematikai egység

9. Tájhasználat

Előzetes tudás

Az erdő mint életközösség alapszintű ismerete. Korábbi tanulmányi kirándulásokon szerzett tapasztalatok.

Az erdő- és vadgazdálkodás tevékenységi köreinek, jelentőségének A tematikai egység megismerése. Az erdészeti és vadászati tevékenység jelentőségének, nevelési-fejlesztési környezetre gyakorolt hatásainak felismertetése. A falusi turizmusban rejlő lehetőségek megismerése. céljai A lótartás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

9.1. Erdő- és vadgazdálkodás (1) Az erdő mint életközösség. Az erdő gazdasági, védelmi és közjóléti haszna. Az erdő- és vadgazdálkodás tevékenységi körei (fakitermelés, erdőfelújítás, vadállomány szabályozása, turisztikai és sportigények kiszolgálása). A fakitermelés és az erdőfelújítás egyensúlyának jelentősége. A vadászat jelentősége az életközösség és az élőhelyi adottságok közötti összefüggés szempontjából. Az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmák (erdész, vadász).

Biológia-egészségtan: Életközösségek. Erdők. Páratlan ujjú patások. A ló testfelépítése. Földrajz: Magyarország nagytájai, kistájai. Turizmus.

9.3. Lótartás, lovassportok (1) A ló testfelépítése, testtájai, testrészei, életmódja. A ló elnevezései. Lovak színének elnevezései. A ló jármódjai. Kiemelkedő jelentőségű lófajták. A lótenyésztés története, jelentősége. A lótartás alapjai, hagyományai, haszna. Az alapvető lószerszámok. A lópatkolás jelentősége. Élet egy istállóban. Lósport (galopp, ügető), lovassportok (lovaglás, fogathajtás), és a hozzájuk kötődő szokások, tevékenységek (versenyzés, sportfogadás). Teleplátogatás(1) Számonkérés (1) Kulcsfogalmak/ Erdészet, fakitermelés, erdőfelújítás, lótenyésztés, lósport, lovassport. fogalmak

falusi

turizmus,

vadászat,

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek A fejlesztés várt kialakulása. eredményei a két A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más évfolyamos ciklus tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős végén használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos, készségszintű alkalmazása, tájékozottság a közlekedési környezetben, tudatos közlekedési magatartás, a közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása. Mezőgazdasági ismeretek önálló alkalmazása. Önálló tervezéssel, az elsajátított ismeretek alkalmazásával és bővítésével alkotó munka, értékteremtő tevékenység végzése. A fogyasztás és a termelés jellemzőinek, és a fogyasztóvédelem lehetőségeinek ismerete.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1– 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. A tulajdonképpeni sportági képzés az 5. évfolyamon kezdődik meg, és teljesedik ki a 8. évfolyamra, mindvégig szem előtt tartva a motoros teljesítmény két alapvető összetevője – a mozgáskészség és motoros képesség – szükségszerű összhangjának megteremtését. A Nemzeti alaptanterv testnevelés és sport műveltségterület célkitűzéseinek megvalósításához 5–8. évfolyamon az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra helyezzük a hangsúlyt. A javasolt tartalmak feldolgozása igényes és sokoldalú mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek, és nem utolsó sorban utat mutat, és utat nyit a tehetségesek előtt az élsport világába. Ez az életkor kiemelkedő szerepet játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában. Ebből a prioritást élvező szempontból a tartalom megjelenési formái és a hozzájuk kapcsolódó módszerek is kulcstényezőnek számítanak. Az 5–8. évfolyamra összeállított kerettanterv a sportági, illetve testgyakorlati ágak pszichomotoros tartalmai mellett különös gondot fordít a tudatosítást elmélyítő, az informáltságot gazdagító, ezáltal a kognitív szférát érintő elméleti ismereteknek – természetszerűleg szoros összefüggésben a motoros tartalommal. Így a tartalom szerves részei a személyi higiénével, a balesetek megelőzésével, a játék-versenyszabályokkal, a sport- és testgyakorlati ágakkal kapcsolatos alapvető technikai-taktikai tudáselemek, az életkorhoz igazított élettani ismeretek, a tudatos tanulást segítő cselekvési, biomechanikai, edzéselméleti elvek, módszerek stb. Az elméleti tudásanyag része továbbá az egészséggel, az életmóddal, azaz a test kulturálásával kapcsolatos ismeretek köre. A testnevelésóra minden mozzanata a felső tagozatban is magában rejti az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésének lehetőségét. A játék- és viselkedésszabályok betartatásával a szabálykövető magatartást alapozzuk meg. De ez csak meggyőző pedagógiai tevékenység eredményeként valósulhat meg. Cél beláttatni azt, hogy a szabályok az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgálják. Így élvezhető minden játék, a játék- és versenyszabályok tisztelete biztosítja az egyenlő feltételeket. Ilyen körülmények között az adott cél mindenki számára elérhető. Az erkölcsi fejlődést szolgálja a fair play fogalmának megismerése, az igazságosság elvének elfogadása és annak gyakorlatba ültetése, a kötelességteljesítés, a szorgalmas munkavégzés és a mások teljesítménye iránti felelősségérzet elismerése. Ide kapcsolhatók a felelősségvállalás másokért fejlesztési terület elvárásai. A motoros közeg természete megkívánja a társakkal való együttműködést, de együttnevelés esetén a közösséghez tartozó fogyatékkal élő társaknak történő segítség is erkölcsi kötelesség. Hazánk gazdag a nemzetközi sportsikerekben. A sportéletünk sikereinek és kiemelkedő sportembereink megismerése a nemzeti öntudat és hazafias nevelés erős érzelmeket is megmozgató eszköze. Ez a témakör minden tanulót megérinti, és büszkeséggel tölti el, nem beszélve a sportban tehetséget mutató tanulókról. Esetükben már az 5. évfolyamtól kezdve lehetőség nyílik a pályaorientáció megalapozására. Nincs is talán több olyan műveltségterülete a közoktatásnak, amely hatékonyabb terepe lenne a demokráciára nevelésnek. Az erőszakmentesség, az agresszió elvetése és a konfliktusok normális kezelése

alapvető elv és gyakorlat a testnevelésben ezen az iskolafokon is. A közös célért való együttműködést kínálja a motoros oktatás megannyi szituációja. Az erőszakmentességet szolgálja a testnevelés azzal is, hogy már az 5. évfolyamtól kezdve felhívja a figyelmet a sporteseményekhez kapcsolódó agresszióra és elítéli azokat, a médiában megjelenő formái esetében is. Szembesülni önmagunkkal, reális testképet és énképet kialakítani szinte lehetetlenség lenne a motoros cselekvések végrehajtása és átélése nélkül. A motoros teljesítmény külső értékelése még nagyon fontos pedagógiai módszer ebben az életkorban. De a 7–8. évfolyamra az önértékelés, a belső értékelés szerepe egyre inkább felértékelődik. Önkritikai és kritikai érzékük eredményeként ebben az életkori szakaszban már határozott véleményt tudnak megfogalmazni saját és társaik teljesítményéről, illetve magatartásáról. A testi és lelki egészségre nevelés értékei egybeforrnak a testnevelés és sport műveltségterület célrendszerével. Bár a nevelési terület feladatainak megoldásából minden közoktatási tantárgynak ki kell venni a részét, a testnevelés deklaráltan és rejtett tantervi hatásként is záloga a feladatok realizálásának, az életkori szakasz sajátosságainak megfelelően. Szorosan ide tartoznak azok a sport és a környezet kapcsolatát tartalmazó, a környezettudatosságot szolgáló információk, amelyre a szabadtéren történő sportfoglalkozások adnak lehetőséget. A kerettanterv szerkezeti egységei révén a motoros tanulás komplexitását tükrözi ezen az iskolafokon is. Motoros képességek, motoros készségek egymással szerves és funkcionális kapcsolatban fejlesztendők. Ezt a két összetartozó elemet játékos, élményt nyújtó módszerekkel és célszerű szakpedagógiai instrukciókkal realizáljuk, valamint hozzáadunk az életkornak, értelmi képességeknek megfelelő elméleti ismereteket, akkor a sikeres tanulás, a hatékony motoros oktatás stratégiáját valósítjuk meg. Ezzel megismertetjük a tanulókat az eredményes tanulás alapvető technikáival, és felkészítjük őket az önálló testkulturális művelődésre. A fejlesztési területek feladatainak fentebb bemutatott megvalósításával sikeresen munkálkodunk a hatékony, önálló tanulás, valamint a szociális és állampolgári kompetencia kialakításán. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése döntően két módon valósul meg az 5–8. évfolyam testnevelés oktatása keretében. Meghatározó eszköz a szaknyelvi terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek koncentrikusan bővülő körének igényes közvetítése a testnevelő tanár által. De nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a szűk értelemben vett szakmai közléseken túl, a tanár-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók kommunikációs lehetőségeinek biztosítása. Erre alkalom nyílik a tanórákon többek között a hibajavítás, a saját és más teljesítményének értékelése, a játékszituációk megbeszélése, a győzelmek-vereségek okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása. A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztésére a testnevelés és sport természetéből adódóan ebben az életkori szakasz is számtalan lehetőséget tartogat. Elég csak a különböző foglalkoztatási formákban történő munkavégzésre gondolni. A testnevelési játékok, sportjátékok csapatainak megszervezésében, tevékenységükben, a tanórai versenyek lebonyolításában való részvétel is önálló feladat megoldását várja el a tanulóktól. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak leginkább megfelelő reszortot, illetve feladatot. A kompetenciák és a fejlesztési területek összefüggéseire jellemző, hogy ennek a kompetenciának a fejlesztése egyúttal az erkölcsi fejlődést, a demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését, a felelősségvállalást másokért az önkéntességet és még a pályaorientáció nevelési területek céljait is szolgálják.

A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Már az 5. évfolyamtól kezdve nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítés, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Egy szemre is szép tornaelem vagy labdás megoldás nagy hatással van az egyénre és a társakra egyaránt. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést már ezen az iskolafokon is. 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 23 óra

Előzetes tudás

Az egyszerű bemelegítő gyakorlatok szaknyelvének ismerete és azok önálló végrehajtása. Részvétel a gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák kialakításában. A tanórához kapcsolódó higiénés és magatartási szabályok betartása. A relaxáció fogalmának, a tudatos ellazulásnak ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanórák szervezéséhez szükséges rendgyakorlatok elsajátítása. A biomechanikailag helyes testtartás végrehajtása. Alapvető jártasság a relaxációt szolgáló gyakorlatokban. A mozgásszabályozó-, ritmus- és a kéz-láb koordinációs képesség fejlődése. Az erősítés, a nyújtás és a mobilizálás alapvető elveinek és egyszerű módszereinek megismerése. Együttműködés a rendgyakorlatok és a csoportos feladatok végrehajtásánál. A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása. A relaxációs tudás továbbfejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Rendgyakorlatok- térbeli alakzatok kialakítása. Az óra szervezéséhez szükséges térformák, alakzatok és kialakításuk. Sorakozó vonalban és oszlopban. Táv- és térköz felvétele. Nyitódás, zárkózás. Igazodás, takarás. Testfordulatok. Megindulás, megállás. Fejlődés, szakadozás. Gimnasztika Természetes mozgásformák egyéniés társas szabadgyakorlatokban, szerek/kéziszerek felhasználásával, játékos feladatokkal és versengésekkel is összekötve. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok az ízület- és gerincvédelem szabályainak megfelelően, eszköz nélkül és eszközökkel, egyénileg, párban valamint csoportban. Játékos

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, az emberi szervezet. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

gimnasztikai gyakorlatsorok zenére. Játékos és határozott formájú gyakorlatok: szabad-, társas, szerés kéziszergyakorlatok. Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú 48 ütemű szabad-, társas-, kéziszer- és szergyakorlatok. Szabadgyakorlat füzér (68 gyakorlat) irányítva, vagy önállóan, zenére is. Képességfejlesztés Keringésfokozás testnevelési játékokkal. Alapállóképességet és izületi mozgékonyságot fejlesztő egyszerű 24 alapformát tartalmazó, szabad-, szer- és kézigyakorlatok. Koordinációs képességfejlesztés kéziszergyakorlatok és szabadgyakorlatok folyamatos végrehajtásával, zenére is (ritmusérzék, kinesztétikus differenciáló képesség). A testtartásért felelős izomcsoportok erősítése, nyújtása. Játékok, versengések A szervezet előkészítését, bemelegítését szolgáló testnevelési játékok, eszközzel is. Koordinációt és fittséget fejlesztő szabályvalamint feladatjátékok kooperatívés versenyjelleggel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés: A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag. A testtartásért felelős izmok koncentratív használata. Légző- és lábboltozat erősítő gyakorlatok. A 10 testtájra vonatkozó gerinctorna gyakorlatanyagból óránként 1 gyakorlat tanítása. . Az 5-6. osztályosok relaxációs gyakorlatai,. Az autogén tréning alapfokú gyakorlatai. Motoros, illetve fittségi tesztek végrehajtása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az óra szervezéséhez szükséges rend- és gimnasztikai gyakorlatok alapfogalmai. A bemelegítés és a levezetés funkciója a motoros tevékenységeknél. A motoros alapképességek elnevezései. A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek. Az erősítés, a nyújtás és a mobilizálás alapvető elvei és egyszerű módszerei. A törzserősítő gyakorlatok szerepe a testtartás javításában, a testtartásért felelős izmok ismerete. A futás szerepe és jelentősége a keringési, mozgató- és légzési rendszer fejlesztésében, az egészség megőrzésében, a fittség fokozásában. Alapvető szervezési ismeretek az alkalmazott

játékok lebonyolításában Egészségnevelési alapismeretek: Az egészséges élet alapfeltételei (napi tisztálkodás, fogmosás, heti hajmosás, testmozgás, egészséges táplálkozás). Öltözői rend és a sportfelszerelés tisztasága. Ismeretek a pubertással járó testi és lelki változásokról Relaxációs alapismeretek: belső figyelem, önkontroll, testtudat, a feszültségek feloldása. Személyes felelősség: egészség, sport, életvitel, életmód és baleset-megelőzés alapismeretei. Rendgyakorlatok, szabad-, társas, szer- és kéziszergyakorlat, bemelegítés, levezetés, képességfejlesztés, erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs Kulcsfogalmak/ képességek, erősítés, nyújtás, mobilizálás, prevenció, megelőzés, fogalmak biomechanikailag helyes testtartás, relaxáció, fittség, edzettség, érzelem- és feszültségszabályozás, életmód, egészséges táplálkozás.

Úszás és úszó jellegű feladatok (órakerete elosztva a Tematikai egység/ Órakeret soron következő tematikai egységek időkereteinek Fejlesztési cél 18 óra bővítésénél)

Előzetes tudás

Az uszoda rendszabályainak, baleset-megelőzési intézkedéseinek ismerete és betartása. Egy úszásnemben 25 méter biztonságos leúszása. A fejesugrás végrehajtása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Az alsó tagozatban tanult úszásnem technikájának javítása. Az új úszásnem jártasság szintű elsajátítása. A tematikai egység Fejlődés az aerob állóképesség terén az úszásnemnek megfelelő ritmus nevelési-fejlesztési kialakításával, valamint folyamatos és távolságot növelő úszással. Az uszoda higiénés szabályainak betartása. céljai Az úszás szerepének ismerete az egészséges életmódban és az életvédelemben. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.

Természetismeret: közegellenállás, a víz tulajdonságai, felhajtóerő, víz és vízszennyezés; személyi higiénia, testápolás.

MOZGÁSMŰVELTSÉG Hátúszás

Feladatok háton: lebegés és siklás háton. Hátúszó lábtempó: hátúszó lábtempó úszólappal és labdával; siklás hátúszás lábtempó; hátúszás lábmunka önálló gyakorlása.

Hátúszás kartempó: hátúszás kartempó – késleltetve; mélytartásból, majd magastartásból; egykaros hátúszás-kísérletek; levegővétel. Hátúszás kar- és lábtempó: hátúszás lábtempó, késleltetett kartempó; hátúszás kar- és lábtempó technikai gyakorlatai. Új úszásnem: a gyorsúszás Gyorsúszás lábtempó: siklás hason; gyorsúszás lábtempó korlátnál és önállóan eszközök felhasználásával is; gyorsúszás lábtempóval. Gyorsúszás kartempó: gyorsúszás kartempó járásban; gyorsúszás kartempó járásban egy karral végzett kartempóval; egykaros úszások gyorsúszásban. Gyorsúszás kar- és lábtempó összekötése. Gyorsúszás levegővétele: gyorsúszás levegővétel gyakorlása járás közben; a gyorsúszás levegővétele „hátrafordulással”; a gyorsúszás kartempó és a levegővétel összekapcsolása. Úszások a mélyvízben: gyorsúszás karral-lábbal; gyorsúszás karral – lábbal, hátrafordulásos levegővétellel; úszás szabadon. Rajtok: a hátúszó rajt előkészítő gyakorlatai, hátúszó rajt.

Ugrások, merülések, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban); fejesugrás. Képességfejlesztés A koordinációs képességek fejlesztése a technikai gyakorlatok pontos végrehajtásával. Aerob állóképesség fejlesztése növekvő távolságra történő taposással, és úszással a tanult úszásnemekben. A gyorsasági állóképesség fejlesztése a gyors-, illetve a hátúszás lábtempójának alkalmazásával rövidebb távon, ismétlésekkel, versenyszerűen, valamint versenyszerű úszással meghatározott távolságra. Játékok, versengések Fogójátékok. Játékos, kooperatív vízbe ugrások;

feladatok labdával és különböző eszközökkel. Egyéni, sor- és váltóversenyek úszólappal, egyéb eszközökkel. Víz-alámerülési versenyek. Versenyek mély vízben víz alatti feladatokkal. Úszóversenyek talpas-, majd fejesugrással meghatározott távon, a tanult úszásnemekben. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A bemelegítés vizes gyakorlatai; tartásjavító, prevenciós vízi gyakorlatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az úszásnemek és az úszásnemekkel összefüggő alapvető szakkifejezések. A víz szervezetre gyakorolt hatásai. Az aerob állóképesség fogalma és a fejlesztés alapvető módszerei. Az úszás szerepe, jelentősége az edzettség és a fittség növelésében. A vízben végezhető játékok balesetvédelmi és játékszabályai. A tanulás során alkalmazott úszóversenyek szabályai. Az uszoda és a fürdők higiénés szabályai. Az úszástudás és a vízbiztonság szerepe az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Bátorságra nevelés a mélyvízben történő gyakorlatokkal. Az önkontroll fejlesztése az önálló és tudatos tanulással. Kulcsfogalmak/ Úszásnem, levegővétel, taposás, fejesugrás, intenzív úszás, aerob állóképesség, önkontroll, vízbiztonság, életvédelem. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 45 óra

Az alapvető manipulatív-, hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerűen végrehajtva. A manipulatív alapkészségek alapvető mozgásmintái és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Játékban és gyakorlás közben különböző biztonságos feladatmegoldás

kézzel-lábbal is. A sportjáték elsajátításához szükséges labdás és labda nélküli motoros és kognitív képességek. Sportszerű magatartás a játéktevékenységben. A sportjátékok életkori sajátosságokhoz igazodó alap technikai és taktikai készletének, valamint elméleti ismereteinek elsajátítása. Fejlődés a motoros képességekben a sportjátékok mozgásanyagának intenzív és tudatos gyakorlásával. A csapatjátékos tulajdonságok kialakulása, szerepük tudatosulása az A tematikai egység eredményes játéktevékenységben. nevelési-fejlesztési Aktív részvétel a sportjátékok előkészítő játékaiban és a sportjátékok egyszerűsített, valamint kiteljesedő változataiban. céljai Törekvés a sportszerűségre, a szabálykövető magatartásra, a figyelmes és hatékony munkavégzésre. Érdeklődés kialakulása a sportjátékok iránt. Az egyéni adottságoknak és érdeklődésnek leginkább megfelelő sportjáték megtalálása rekreációs célú testedzésre, vagy a versenyszerű sportágválasztás elősegítésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Legalább két sportjáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Kosárlabdázás

Labda nélküli technikai gyakorlatok: Megindulás, megállás. Futás közben iram- és irányváltoztatások. Felugrások egy és páros lábról. Alaphelyzet. Cselezés meginduláskor és futás közben. A védőtől való elszakadás legegyszerűbb módjai. Labdás technikai gyakorlatok: Labdás ügyességi gyakorlatok. Labdavezetések: Magas, középmagas, mély labdavezetés helyben és haladással, mindkét kézzel. Labdavezetéses feladatok. Hosszú- és rövid indulás. Megállások 1, 2 leütés után, labdavezetésből, sarkazás. Megállás, sarkazás, önpasszból, ill. kapott labdával. Átadásokátvételek: Kétkezes mellső-, felső-, egykezes felsőátadás helyben és mozgás közben pattintva is. Páros-, hármas lefutás. Kosárra dobások: Kosárra dobás helyből egy kézzel. Fektetett dobás 1, 2 leütésből, labdavezetésből mindkét oldalról. Fektetett dobás labdavezetésből, önpasszból, kapott labdával, mindkét oldalról.

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűség-számítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció. Természetismeret: mechanikai törvényszerűségek; az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Taktikai gyakorlatok: Emberfogásos védekezés: Taposás alaphelyzetben. A védekezés kar- és lábmunkája. Védőmozgás, a védő helyezkedése. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal (futások iram- és irányváltoztatással, felugrások stb.). A labdás koordináció kiemelt fejlesztése: az idő, a pontosság, a feladat bonyolultsága és a mozgás összehangolásának kényszere okozta feltételek közötti feladat-végrehajtásokkal. A motoros képességek fejlesztésével hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához. Játékok, versengések A kosárlabdázás labda nélküli és labdás technikai készletének gyakorlása testnevelési játékokban. Kosárlabdajáték könnyített szabályokkal. Kosárra dobó versenyek, egyénileg és csapatban. Részvétel az iskolai mini kosárlabda bajnokságban, a sportágválasztás és az utánpótlás-nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset-megelőzés a kosárlabdázás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. A kosárlabdázás megszerettetésével és a játéktudás bővítésével a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárjának bővítése. Röplabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: Alaphelyzet. Igazodás a labdához. Labdás technikai gyakorlatok: Alkarérintés (könnyű műanyag labdával, majd röplabdával): Egyéni és páros gyakorlatok. Alsó egyenes nyitás: A nyitás gyakorlása egyénileg és párokban. Kosárérintés: Egyéni és páros gyakorlatok. Kosár- és alkarérintés összekapcsolása, kísérletek a folyamatos és váltakozó érintésekre. Felső ütőérintés: egyénileg és párokban. Taktikai alapgyakorlatok: Nyitásfogadás csillag alakzatban. Nyitásnyitásfogadás. Felállás és helyezkedés a nyitásfogadásánál. Képességfejlesztés Különböző egyensúlyi helyzetekben állás, testhelyzetek

változtatása, a labda és a test különböző helyzeteinek összehangolása. Labdaütögetés a kéz és a láb különböző felületeivel. Fejelés labdával.

Játékok, versengések A technikai elemek gyakorlása testnevelés játékokban, játékos feladatokban, valamint mini röplabdázásban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A röplabdajáték szabadidőben, szabadtéren, strandon is játszható alapvető technikai készletének, valamint egyszerűsített játékformáinak megismerése. Kézilabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: Alaphelyzet; védekező és támadó lábmunka; megindulás-megállás; felugrás-leérkezés, ütközések; cselek. Irányváltoztatások; cseles, megtévesztő mozgások; fordulatok labda nélkül. A sáncolás, a laza és a szoros emberfogás technikája. Labdás technikai gyakorlatok: A labda fogása; guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Labdavezetés mindkét kézzel állásban és mozgás közben, önszöktetéssel, irány-, iramváltással, nehezített körülmények között is. Egy- és kétkezes átadások helyben és mozgás közben, nehezített feltételek között is (kétkezes felső, mellső, pattintott; egykezes felső átadás helyben – kilépéssel). Labdaátvétel és -átadások: különböző irányból érkező labda átvétele; átadások mozgás közben különböző irányba és távolságra; különleges labdaátadási formák. Célba dobási gyakorlatok. Kapura lövések: helyből; kilépéssel; 3 lépés után; felugrásból; különböző lendületszerzés után; passzív, félaktív és aktív védővel szemben. Bedobás. Szabaddobás. Büntetődobás. Ütközések oktatása. Indulócsel labda nélkül és labdával. Indulócsel, testcsel, átadócsel, átadási csel és labdavezetés. Kapusmunka: Alaphelyzet; helyezkedés; védés kézzel, lábbal; kidobás; 7 méteres védése. Taktikai gyakorlatok: 1:1; 2:1, 3.1 elleni játék. Védekezés emberfogással és 6:0-ás területvédekezéssel. A védő, a támadó helyezkedése. Egyéni védekezés: a védő helyezkedése a labda nélküli és a labdát birtokló támadóval szemben. Üres helyre helyezkedés, védőtől való elszakadás. Támadásból védekezésbe való visszarendeződés. Helycsere labdaátadással, labdavezetéssel. Lerohanások, rendezetlen védelem elleni játék.

Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal (pl. futások iram- és irányváltoztatással, felugrások, fordulatok,

labdával is) a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. A labdás koordináció kiemelt fejlesztése: az idő, a pontosság, a feladat bonyolultsága és a mozgás összehangolásának kényszere okozta feltételek közötti feladatvégrehajtásokkal. Játékok, versengések A kézilabdázás labda nélküli és labdás technikai elemeinek gyakorlása testnevelési játékokban és játékos feladatokban. Kézilabdajáték szabálykönnyítéssel mérkőzésszerűen. Részvétel az iskolai bajnokságban, a sportágválasztás és az utánpótlás nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között, a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésével hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához. Balesetmegelőzés a kézilabdázás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. A kézilabdázás megszerettetésével és a játéktudás bővítésével a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárjának bővítése. Labdarúgás Labdás technikai gyakorlatok Játékos labdás feladatok 234 vagy több játékos együttműködésével, négyszög, téglalap vagy rombusz alakzatban, átadások irányának megváltoztatásával. Labdahúzogatás, -görgetés; haladás közben, fordulatokkal is. Labdavezetések külső és belső csüddel, mindkét lábbal, különböző alakzatban. Rúgás: belső csüddel, teljes csüddel, külső csüddel, állított labdával, mozgásból, a futással megegyező irányból, oldalról és szemből érkező labdával. Átadások (passzolások), átvételek mindkét lábbal, átadások laposan mozgás közben, ívelten növekvő távolságra, irányváltoztatással. Labdalevétel: talppal, belsővel, csüddel, combbal, mellel. Levegőből érkező labda átvétele belsővel. Fejelés: előre, oldalra, különböző irányból érkező labdával. Alapszerelés, megelőző szerelés, labdaátvétel megakadályozása. Egyszerű cselek. Partdobás.

Taktikai gyakorlatok: Párharcok az 1:1 elleni játékban, labdaszerzés, szabályos szerelés a játékban. Szabadulás emberfogásból elfutással és testcsellel. Támadásból védekezésbe való visszarendeződés. 2:1 elleni játék. Kisjátékok: 2:1, 3:1, 4:2, 5:2 alkalmazása egy és két udvarra. Területvédekezés. Felállási formák a kispályás játékban. Kapusmunka: Alaphelyzet, guruló, félmagas és magas ívelt labdák elfogása. Kigurítás, kidobás, kirúgás állított, lepattintott labdával. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal (pl. futások előre, hátra és oldalra, irányváltással és fordulatokkal, labdával is; szökdelések-ugrások labda felhasználásával is; a játékelemek intenzív gyakorlása; mérkőzések; gyorsindulások különböző helyzetből, labdával is). A labdás koordináció kiemelt fejlesztése: az idő, a pontosság, a feladat bonyolultsága és a mozgás összehangolásának kényszere okozta feltételek közötti feladat-végrehajtásokkal. A labdás koordináció játékos fejlesztése a játékelemekből kiindulva (cél elérése labdával, célbalövés, összjáték stb.). A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésével hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához.

Játékok, versengések A technikai és a taktikai feladatok megoldását előkészítő, valamint a begyakorlást segítő játékok és játékos feladatmegoldások. Cserefutball 34 fős csapatokkal. Játék 1 kapura 2 labdával. 2:1 elleni játék. Kispályás labdarúgás. Labdarúgó mérkőzések. Részvétel az iskolai kispályás bajnokságban, a sportágválasztás és az utánpótlás nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset-megelőzés a labdarúgás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. Az életkori sajátosságokhoz igazodó képességfejlesztés megvalósítása, különös tekintettel a koordinációs képességekre. A labdarúgás megszerettetésével és a játéktudás bővítésével a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárjának bővítése. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között végzett játéktevékenységgel. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportjátékok játékelemeinek technikailag helyes és célszerű végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, a tudatos és önálló tanulás segítése érdekében. A sportjátékok játékszabály- és taktikai alapismeretei. A sportjátékok elsajátítását kedvezően befolyásoló kondicionális és koordinációs képességek, valamint fejlesztésük alapismereti és

egyszerű módszerei.

Az eredményes csapatjáték feltételei és a csapatjátékos tulajdonságok tudatosítása. A sportjátékok szabadidőben is űzhető formáinak megismerése. Az öntevékeny játékszervezés és - vezetés alapvető ismeretei. A sportszerűség, a fair play szerepe, illetve a szabálykövető magatartás fontossága a sportjátékokban, a szabálytalanságok és a durvaság elutasítása, a sportjáték mérkőzéseit kísérő negatív jelenségek helyes értelmezése. A magyar sportjátékok kiemelkedő bázisai, nemzetközi sikerei. A sportjátékok balesetvédelmére, a tárgyi-létesítményi feltételekre és a sportoló felszerelésre vonatkozó alapismeretek. A labda nélküli és labdás egyszerű bemelegítés elvei és módszerei.

A testnevelési játékok széles repertoárjának ismerete a sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátításához és az öntevékeny szabadidős tevékenységek szervezéséhez. A sportjátékok iránti érdeklődés kialakulása és megszilárdulása az egyéni adottságoknak és érdeklődésnek leginkább megfelelő sportjáték megtalálása rekreációs célú testedzésre, vagy a versenyszerű sportágválasztás elősegítésére. Védőtől való elszakadás, hosszú és rövid indulás, sarkazás, önpassz, fektetett dobás, emberfogásos védekezés, kétkezes mellső átadás, minikosárlabdázás, szabálykövető magatartás. Ütközés, testcsel, sáncolás, laza Kulcsfogalmak/ és szoros emberfogás, bedobás, szabaddobás, büntetődobás, üres helyre fogalmak helyezkedés, fair play. Játékelemek, labdaátadás, labdaátvétel, labdahúzogatás, labdagörgetés, csüd, megelőző szerelés, dekázás, partdobás, kigurítás-kirúgás, kispályás labdarúgás, összjáték, aranycsapat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 30 óra A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Atlétikai jellegű feladatok

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétikával és/vagy a játékos feladatokkal kapcsolatos élmények kifejezése. Az atlétikai cselekvésminták elsajátítása, illetve azok alkalmazása az egyéni adottságoknak megfelelően. Törekvés az atlétikai versenyszámok technikájának elsajátítására és a teljesítménynövelésre. Fejlődés elérése a kondicionális képességek terén, különös tekintettel az A tematikai egység aerob állóképességre-, valamint az alsó- és felső végtag dinamikus nevelési-fejlesztési erejére. céljai A tartós futás technikájának optimalizálása, és az egyénhez igazított sebesség kialakulása. Kitartás és igyekezet a motoros képességfejlesztésben, valamint a tartós munkavégzésben. Érdeklődés az atlétika sportág iránt. Tehetséggondozás a versenysport iránt érdeklődők számára. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok Lassú futás tempóváltással, közbeiktatott feladatokkal. Futóiskolai gyakorlatok. Akadályfutás. (A szabadban természetes akadályok, a teremben tornaszerek leküzdése.) Közepes iramú futás. Iramfutások lendületesen, természetes mozgással. Állórajt, térdelőrajt. Rajtokindulások különböző kiinduló helyzetből.

Ének-zene: ritmusgyakorlatok, ritmusok.

Vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással, különféle színtereken. Repülő és fokozó futások 3040 m-en. Vágtafutások 2030 m-en. Váltófutás, egykezes alsó váltás. Tartós futás a táv növelésével és a távnak megfelelő iram megválasztásával. Szökdelések, ugrások: Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok. Helyből távolugrás, folyamatosan is. Távolugrás guggoló vagy lépőtechnikával, 814 lépés nekifutásból az elugrás helyzetét tartva, elugró sávból. Magasugrás: 68 lépésről átlépő technikával nyújtott vagy hajlított lábbal; magasugróversenyek. Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok: dobások és lökések különböző kiinduló helyzetből tömött labdával, helyből és 34 lépéses lendületből. Dobások és lökések különböző célba, különböző labdával. Vetőmozgás füles labdával célba (sáv, zóna) helyből és negyed fordulattal. Kislabdahajítás célba és távolba nekifutással. Súlylökés helyből. Képességfejlesztés Az ideg-izom kapcsolat javítása futóiskolai gyakorlatokkal. Reagáló

Természetismeret: energianyerés, szénhidrátok, zsírok, állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Informatika: táblázatok, grafikonok.

képesség, reakciógyorsaság fejlesztése és felgyorsulási képesség fejlesztése rajtgyakorlatokkal. Gyorskoordinációs képességek fejlesztése különböző sebességgel végzett futásokkal. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának fokozatos növelésével és a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Mozgásátállítódás képességének fejlesztése akadályfutásokkal. Kinesztétikus differenciáló képesség fejlesztése iramváltásos futással. A láb dinamikus erejének növelése ugróiskolai gyakorlatokkal. A dinamikus láberő és a ritmusérzék növelése ugrókötél-gyakorlatokkal.

Játékok, versengések Az atlétikai versenyszámok elsajátítását és begyakorlását segítő játékos feladatmegoldások, testnevelési játékok és versenyek. Rajtversenyek. Futóversenyek 60 m-es távon, térdelő rajttal. Váltóversenyek. Helyből távolugró versenyek. Távol- és magasugró versenyek. Kislabdahajító versenyek helyből és nekifutással. Súlylökő versenyek. Célba dobó versenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A tartós futás technikájának optimalizálása, valamint az egyénhez igazított tartós futás sebességének kialakítása - a szabadidőben végzett önálló gyakorlás elősegítése érdekében. A szabadidőben és különböző terepen végzett tartós futások, kocogások előtti bemelegítő gyakorlatok elsajátítása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tartós futás, a gazdaságos vágtamozgás és az irambeosztással kapcsolatos alapismeretek. El- és felugrásoknál az erőteljes kar- és láblendítés jelentősége. A nekifutás sebességének és az el-, illetve felugrás nagysága közti kapcsolat. Különböző eszközökkel különböző célba történő dobások célszerű végrehajtásával kapcsolatos ismeretek. A szabad levegőn rendszeresen végzett tartós futások szerepe az edzettség és a fittség kialakításában.

A fejlesztő folyamat során alkalmazott játékok, játékos feladatmegoldások céljának és jelentőségének tisztázása az atlétikára jellemző cselekvésminták elsajátításában. Az alapvető versenyszabályok ismerete és betartása. Törekvés a tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítményének emelésére, egymás

teljesítményének elismerése. Az aerob jellegű futások jelentősége az egészség megőrzésében. Ismeretnyújtással érdeklődés felkeltés a rendszeresen végzett tartós futások iránt. Állórajt, térdelőrajt, vágtafutás, tartós futás, váltófutás, egykezes alsó Kulcsfogalmak/ váltás, aerob állóképesség, futóiskolai gyakorlatok, irambeosztás, el- és fogalmak felugrás, hajítás, lökés, edzettség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Torna jellegű feladatok

Órakeret 35 óra

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató, valamint manipulatív mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Alapvető tornaelemeket tartalmazó gyakorlat önálló bemutatása. A szekrényugrásoknál többnyire nyújtott karú támasz. Az egyensúly megtartása fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben. A mászókulcsolás egyéni adottságoknak és képességeknek megfelelő végrehajtása. Egyénileg, párban és csoportban végzett ritmikus mozgásokban a zene követése fokozódó sikerességgel.

A motorikus cselekvésbiztonság fejlődése a torna jellegű feladatmegoldásokban. Igényesség az esztétikus test iránt és a „tornászos” mozgás elsajátítására. Fejlődés a torna jellegű feladatmegoldások szempontjából kiemelt motoros képességek terén, különös tekintettel a test erejére, az ízületi mozgékonyságra, az izomérzékelésre, a téri tájékozódó és az egyensúlyozó képességre. Törekvés a kreativitásra, az improvizációra és az önkifejezésre a torna jellegű feladatmegoldásokban. A reális testkép és a testtudat kialakulása. Az izmok, izomcsoportok erejének növelését és nyújtását szolgáló módszerek/gyakorlatok megismerése.

A balesetvédelmi ismeretek tudatos alkalmazása, az együttműködés az egymás iránti segítőkészség kinyilvánítása. Érdeklődés kialakulása a torna jellegű feladatmegoldások iránt, a rendszeres fizikai aktivitás mozgásválasztékának bővítésére, illetve a versenysport iránt érdeklődők tehetséggondozása céljából.

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: az egyszerű gépek A talajtorna és legalább egy tornaszer választása működési törvényszerűségei, kötelező. forgatónyomaték, Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok: Akadályokon fel-, át- és lökőerő, reakcióerő, lemászások, kúszások. Támlázások különböző irányokban, különböző hatásidő, egyensúly, szereken. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás. tömeg, középpont. Gurulóátfordulások előre-hátra, különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe, sorozatban is. Zsugorfejállás. Fejállás, Vizuális kultúra: különböző lábtartásokkal. Fejállásból gurulóátfordulás előre, reneszánsz, barokk. különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe. Fellendülés kézállásba, bordásfalnál. Fellendülés kézállásba és gurulóátfordulás. Erkölcstan: társas Spárgakísérletek. Mérlegállás. Hanyattfekvésből emelés hídba. viselkedés, önismeret, Tigrisbukfenc. Kézen átfordulás oldalt, mindkét irányba. Összefüggő énkép, jellem, média, talajgyakorlat. Keresztbe állított ugrószekrényen (24 rész): önreflexió, kooperatív felguggolás és homorított leugrás; zsugorkanyarlati átugrás, guggoló munka. átugrás; huszárugrás. Hosszába állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; felguggolás és gurulóátfordulás Ének-zene: ritmus és előre; gurulóátfordulás előre ugródeszkáról történő elrugaszkodással; tempó. felguggolás és leguggolás, felguggolás és leterpesztés. Alacsony gerendán: felguggolás és homorított leugrás; felguggolás és terpesztéssel leugrás. Gerendán: támaszhelyzeten át, fel- és leugrás.

Függéshelyzetek és függésgyakorlatok: Változatos feladatok függőszereken függőállásban, függésben, fekvő függésben. Bordásfalon függésben haladás oldalt, felfelé és lefelé. Függésben húzódzkodások. Kötélmászás, mászókulcsolással. Érintő magas gyűrűn fiúknak: függésben térd- és sarokemelések; alaplendület függésben; zsugorlefüggés; lefüggés; fellendülés lebegő függésbe; ereszkedés hátsó függésbe; hátsó függésből emelés lebegőfüggésbe; függésben lendület hátra, homorított leugrás. Gyűrűn: hátsó függés; függésben lendület hátra, homorított leugrás, fellendülés lebegő függésbe. Lányoknak: lendületek előre-hátra; fellendülés lebegőfüggésbe; zsugorlefüggés. Egyensúlyozó gyakorlatok: Egyensúlyozó járások és játékos feladatok gerendán, ferde padon, fordulatokkal, szerek hordásával. Alacsony gerendán (lányoknak): érintőjárás, hármaslépés, fordulatokkal és szökdelésekkel is. Mérlegállás. Függőleges

repülés lábterpesztéssel. Képességfejlesztés Koordinációs képességek fejlesztése egyszerű talajgyakorlati elemek végrehajtásával, azok kombinálásával, valamint az ugrószekrény és a gyűrű alkalmazásával (téri tájékozódó-, mozgásátállítódás képesség, ritmusérzék). Egyensúlyérzékelés fejlesztése alacsony gerendán végrehajtott statikus és dinamikus gyakorlatokkal. A váll, a kar és a törzs erejének fokozott erősítése támaszhelyzetben, valamint függésben végzett gyakorlatokkal. Játékok, versengések Játékos és utánzó feladatokkal ügyesség- és erőfejlesztés. Akadály- és váltóversenyek a tornaszerek felhasználásával. Összefüggő talajgyakorlat (fiúk-lányok), valamint gerendagyakorlat (lányok) önálló összeállítása, bemutatása a társak pontozásával. Tehetséggondozás a torna sportágban tehetségesekkel versenyeken való részvétellel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A szervrendszerek sokoldalú alkalmazkodásának elősegítése a torna jellegű feladatmegoldásokkal. A saját testtömeg mozgatásával, valamint a különböző támaszban és függésben végzett gyakorlatokkal a test izmainak arányos fejlesztése, a helyes testtartás kialakításának/megtartásának biztosítása. A cselekvésbiztonság növelésével a mindennapi életben történő biztonságos cselekvések elősegítése. A gyakorlás biztonságos körülményeinek megteremtése. Ritmikus gimnasztika (lányoknak)

Előkészítő mozgások: RG-re jellemző tartásos és mozgásos gyakorlatelemek (kar- és törzsívek, kar- és törzshullámok stb.). Fő mozgások: Testsúlyáthelyezések különböző irányokba, különböző kar- és törzsmozgásokkal kombinálva. Járások: alapforma, guggoló, lábujjon-, sarkon-, külső talpélenjárás, érintő-, hintajárás. Járások láblendítéssel, térdemeléssel, sarokemeléssel; hajlított járás, különböző kar- és törzsmozgásokkal kombinálva, különböző irányba, fordulatokkal is. Ritmizált lépések: keringő-, ridalépés, zárt és nyitott hármaslépés, váltólépés egyszerű formái különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Futások: alapforma, térdemeléssel, sarokemeléssel, ollózó-, harántterpesztéssel – különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Szökdelések: térdemeléssel, sarokemeléssel,

harántterpesztéssel, oldalterpesztéssel, őztartással, lábkeresztezéssel, fordulattal, galoppszökdelés, szökdelés őztartással, szökdelő hármaslépés, koppantó szökdelés, indiánszökdelés – különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Ugrások: ugrássorozatok, hajlított olló, olló, őz, hajlított őz, terpeszugrás, bicskaugrás, összeugrások térd- és láblendítéssel. Egyensúlyozás: lábujjon térdemeléssel előre, oldalra; hajlított lábemeléssel hátra (attitude). Forgások: lépőforgás (tour chaine), egyszerű fordulatok, forgások egy lábon. Kötélgyakorlatok: rövidkötél-gyakorlatok, lendítések, lengetések, körzések, nyolcas körzések, áthajtások, keresztáthajtások, dobásokelkapások, testre csavarások, talajra ütések, pörgetések, különböző irányokban és síkokban kötve egyszerű testtechnikai elemekkel. Képességfejlesztés Az ízületi mozgékonyság, a ritmus-, a reagáló-, az egyensúlyozó képességek fejlesztése. A törzs-, láb-, csípőízület-hajlítók és -feszítők dinamikus-statikus erejének növelése. Az improvizációs képesség, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztése. Nyújtó, erősítő hatású, állóképességet, mozgáskoordinációt, ritmusérzéket, ízületi mozgékonyságot fejlesztő célgimnasztikai szabad-, bordásfal-, zsámoly-, rövidkötél-gyakorlatok. Játékok, versengések Átfutások, átugrások oszlopban kötél felhasználásával Páros gyakorlatok kötéllel. Játékok-feladatok hárman egy kötéllel. Egyéni és páros versengések kötél áthajtásokkal, különböző feladatokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Prevenciós funkciók betöltése aerob munkavégzéssel, valamint az egészséget szem előtt tartó gyakorlatok jártasság szintű elsajátításával, a testtartásért felelős izomcsoportok fejlesztésével. Új, szabadidőben is gyakorolható testedzési formák megismerése által hozzájárulás az egészségmegőrző szokásrendszer megalapozásához. Aerobik (lányoknak és fiúknak) Alapállás; 24 ütemű alaplépések (Low-impact): járás (march), sarokérintés (heel dig), támadólépés (lounges), lábujjérintés (toe touch), kitörés (squat), térdlendítés (knee lift), saroklendítés (leg curl), lép-zár-lépés (steptouch), keresztlépés (grapevine), A-lépés (A step), V-lépés (V step), bokszlépés (boksz step), mambo, csa-csa-csa, sarkonfordulás (pivotturn), oldallendítés (side kick), lábszárlendítés (flick kikc), láblendítés (leg kick); 2-4 ütemű alaplépések (Hi-impact): futás (jog), térdlendítés szökkenéssel (jumping knee lift), saroklendítés szökkenéssel (jumping

leg curls), oldallendítés szökkenéssel (side kick), lábszárlendítés szökkenéssel (flick kick), terpesz-zár (jumping jack), sasszé (chasse), harántszökdelés (ski-run); Zenére történő mozgások aerobik alaplépésekkel: egyszerű alaplépések magas ismétlésszámmal, karmunkával; alaplépések variálása-kombinálása (haladással, karmunkával); alaplépések összekapcsolása; 4x8 ütemű egyszerű koreográfia (basic); szimmetrikus koreográfia. Képességfejlesztés Ritmusképesség-fejlesztés: egyszerű közismert zene ütemének kitapsolása minden ütemre, minden 1. ütemre, 1. és 5. ütemre stb., duplázva. Csoportok különböző módon jelzik az ütemeket (1. csoport tapsolja az 1. és a 2. ütemet, a 2. csoport dobbantja a 3. és a 4. ütemet stb.). Helyben járás közben tapsolás, duplázva stb. Az egészséget szem előtt mozgásanyag elsajátítása során a kondicionális és koordinációs képességfejlesztéssel hozzájárulása a fittség szervi megalapozásához Aerob munkavégzéssel az aerob állóképesség fejlesztése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Prevenciós funkciók betöltése aerob munkavégzéssel, valamint az egészséget szem előtt tartó gyakorlatok jártasság szintű elsajátításával, a testtartásért felelős izomcsoportok fejlesztésével. Új, szabadidőben is gyakorolható testedzési formák megismerése által hozzájárulás az egészségmegőrző szokásrendszer megalapozásához. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tornajellegű feladatmegoldások kulcsmozzanatai. Az életkorhoz és a fejlesztési folyamathoz igazított torna szaknyelve. Ismeretek a szerek, eszközök biztonságos használatáról, a segítségnyújtásról és a biztosításról. A tornajellegű feladatok sikeres megoldásához szükséges alapvető kondicionális és koordinációs képességek. A szenzitív életkorhoz igazított erőfejlesztő gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó ismeretek. Osztálykeretben rendezett tornaversenyek rendezésével, lebonyolításával kapcsolatos alapismeretek. A kiemelkedő teljesítmény és az egyéni képességekhez viszonyított teljesítményfejlődés elismerése.

A balesetmentes gyakorlás szabályainak betartása és betartatása. A feladat-végrehajtások során segítségnyújtás egymásnak. Az RG- és az aerobikgyakorlatok helyes, az egészséget szem előtt tartó kivitelezésének alapismeretei. A helytelen gyakorlat végrehajtása következményeinek tudatosulása. Az aerob munkavégzés lényege, és az állóképesség fejlesztésében betöltött szerepe.

A helyes testtartásért felelős izmok-izomcsoportok erejének növelésére és nyújtására vonatkozó alapismeretek. Az ellenjavallt, károsodásokat okozó gyakorlatok elkerülése. Tornászos testtartás, támlázás, tigrisbukfenc, kézenátfordulás, zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás, huszárugrás, alaplendület függésben, zsugorlefüggés, lefüggés, lebegőfüggés, összefüggő gyakorlat, Kulcsfogalmak/ segítségnyújtás, biztosítás, tornaverseny, pontozás. RG, hintajárás, keringőlépés, ridalépés, hármaslépés, olló, őzugrás, fogalmak terpeszugrás, bicskaugrás, lépőforgás. Aerobik, fitnesz aerobik, aerob munkavégzés, támadólépés, kitörés, Alépés, V-lépés, bokszlépés, mambó, csa-csa-csa.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 28 óra

Néhány szabadidős mozgásforma alaptechnikai elmeinek végrehajtása és szabályainak ismerete. Az alternatív sportok sporteszközeinek biztonságos használata játéktevékenységekben. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak ismerete. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés.

A helyi tárgyi feltételek függvényében választott sportági mozgásokkal elérhető célok. A szabadidőben jól hasznosítható sportágakban gyakorlottság szerzése. A szabadtéren különböző időjárási viszonyok között végzett tevékenységekben aktív részvétel. A tematikai egység A szervezet edzettségének növelése. nevelési-fejlesztési Az egészséges életmód iránti igény erősítése. céljai A szabadban végzett testedzés jelentőségével, valamint a személyi és környezeti tisztasággal kapcsolatos ismeretek bővítése. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás erősítése. Az alternatív környezetben végzett sporttevékenységek viselkedési és magatartási normáinak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább négy, az évszaknak megfelelő és a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó fizikai aktivitás: feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb

Természetismeret: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat; gravitáció, szabadesés, forgómozgás; az emberi szervezet működése.

szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek. Egy – a helyi tantervben leírható – lehetséges választás mintáját képző négy aktivitás mozgásműveltségi anyaga: Frizbi Dobások párokban, csoportokban (57 fő), állóhelyben, majd mozgásban és helycserékkel. Folyamatos passzolások. Nyitások meghatározott távolságra. Célbadobások a koronggal a zónába. Védekező mozgások, ugrások, elkapások. Tájfutás A térkép. A térképi ábrázolás. A térképek típusai. A természetjárás fontosabb térképtípusai. Város- és parktérképek. Útvonaltervezés a várostérképen. Túra a városban – csoportokban. Felkészülés a túrára: tervkészítés, a szükséges tárgyak összeírása stb. Túra jelzett turistautakon. A térkép követése tanári irányítással. Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen. Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat megoldása. Turista- és tájfutó térképek jelrendszere. Túra tervezése: menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb. Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén). Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel közösen, majd kisebb csoportokban, futással. A tájékozódási ismeretek bővítése és rendszerezése. Önálló feladatmegoldást igénylő tevékenységre történő felkészítés. Korcsolyázás Gyakorlatok jégre lépés előtt: állások egy lábon, guggolások, törzshajlítások; járások, lépések előre, hátra, oldalra. Jéghez szoktatás: esés-felállás; gimnasztikai gyakorlatok palánkfogással és a palánk fogása nélkül; harántcsúszások előre, hátra. Egyenes korcsolyázás: alapállás; két lábon siklás előre, hátra (palánk fogással is); halacska (palánk fogással); halacska két lábon, egy lábon; halacska váltott lábon; lökés egy lábon. Alpesi síelés Alapmozgások a lécen: lábemelgetések; lépések oldalra, körben; térdrugózások, csúszó lépések; lépcsőzés. Rézsút siklás: mély, középső és emelt helyzetben; lábemelgetéssel. Egyenes siklás az alaphelyzet felvételével. Hóeke, hóekeívelés: különböző sugarú, sebességű ívek; hóekeívek összekapcsolása, hóekeívelések botkerüléssel. Hóekeíveléstől a párhuzamos lendületig: rézsútsiklásban a lécvégek völgyirányba fordítása; lendület a hegy felé, a fékezés megtanulása. Hóekelendület. Hóekeívelések kapuk között, növekvő sebességgel, a lécek által bezárt szög fokozatos csökkentésével. A támasztás gyakorlása: hegylábas támasztott lendület; támasztott lendület kétoldali támasszal; völgylábas

támasztott lendület. Botozás tanulása, botozás a hegysíléc melléforgatásának segítésére. Párhuzamos lendület, lécfordítás páros lábbal és botozással.

Képességfejlesztés A szabadidőben jól űzhető sportágak gyakorlásával a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. Játékok, versengések „Cicajáték” koronggal. Siklóverseny; „gyűjtögető”; baglyos játék. „Rollerezés” – egy léc felcsatolásával, vonalban, párokban. Siklás „alagútban”. Váltóversenyek tárgyak felemelésével, illetve lerakásával. Hóekeívelések párokban, egymás mellett és mögött. Váltóverseny, egyéni és csapat célba dobó verseny koronggal, mérkőzések. Versenyek meghatározott távon. Ügyességi versenyek. Szlalom verseny kapuk között, hóekeíveléssel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben, különböző évszakokban, egyénileg, csapatban, formális és informális kertek között űzhető új testedzési formák jártaság szintű elsajátítása. Az edzettség növelése az alternatív környezetben űzhető sportok által. A sportági mozgásformák technikailag helyes elsajátítására törekvéssel a balesetek megelőzése. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A különböző időjárási körülményekhez és sportágakhoz igazodó bemelegítés.

A válsztott aktivitáshoz köthető baleset-elhárítási ismeretek. Az választott mozgásrendszer játékszabályainak ismerete és alkalmazása. A szabadban és különböző évszakokban végzett testedzés egészségre gyakorolt hatásai. Környezettudatos viselkedés ismeretei és betartása. Az időjárásnak és a sportolási formának megfelelő öltözék tudatosítása. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak. A közölt minta esetén: Kulcsfogalmak/ frizbi, korong, zóna, Spirit of Games, tájfutás, természetjárás, térképtípusok, egyenes korcsolyázás, alpesi síelés, rézsút siklás, hóeke, fogalmak hóekeívelés, párhuzamos lendület, sportszerűség, sí-KRESZ.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Órakeret 24 óra

Néhány önvédelmi fogás bemutatása. Tompítással történő esés végrehajtása előre, hátra és oldalt. A grundbirkózás alapvető szabályainak ismerete és alkalmazása. Sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartása. Az agresszió elutasítása. Az önvédelmi feladatok céljának belátása és elfogadása.

A balesetek elkerülése szempontjából elengedhetetlenül fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. A tanult technikák változó körülmények közötti alkalmazásában jártassági szint elérése. A tematikai egység Az alapvető önvédelmi szabályok, a leggyakoribb vészhelyzetek nevelési-fejlesztési elkerülésének, a menekülés, a segítségkérés módjainak és céljai lehetőségeinek ismeretei. Annak belátása, hogy a küzdősportokat csakis önvédelemre használhatják. Törekvés az önfegyelemre és az önszabályozásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Önvédelem Önvédelmi fogások: Szabadulások egykezes, kétkezes lefogásból, keleti kultúrák. mellső, hátsó egykezes és kétkezes átkarolásból. Természetismeret: izmok, Grundbirkózás: Fogáskeresések állásban, ízületek, anatómiai megfogások és fogásmódok (kapocsfogás, ismeretek, testi és lelki harmónia. tenyérbefogás, csuklófogás). Alapállások,

MOZGÁSMŰVELTSÉG

alaphelyzetek gyakorlása. Fogáskeresés gyakorlása játékosan. Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása alacsony, talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra, oldalra különböző kiinduló helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, guggolás, hajlított állás, állás). Csúsztatott esés jobbra és balra állásban, majd oldalazó szökdeléssel. Társas rávezető gyakorlatok (társ hátán történő ülésből, társ által kötéllel lábat meghúzva, térdelőtámaszból a társ általi kézkihúzással). Zuhanó esések társ általi lökésből állásban és mozgásban. Félvállas gurulás előre és hátra technikájának elsajátítása talaj közeli helyzetből indulva állásból történő végrehajtásig. Lépésből, futásból történő végrehajtás. Végrehajtás akadályok felett (hasonfekvésben, térdelőtámaszban elhelyezkedő társ(ak) felett, zsámoly felett, kifeszített kötél felett, karikán át). Állásküzdelem: Fogáskeresés és fogásbontás gyakorlása. Küzdőmozgás elsajátítása és kialakítása.

Képességfejlesztés Az elvárt képességek kialakításához szükséges speciális küzdősportokra jellemző bemelegítő gyakorlatok, a kúszások és mászások, valamint speciális egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok.

Játékok, versengések Küzdőjátékokat előkészítő érintéses feladatok és játékok. Húzások, tolások előkészítése páros küzdőjátékokkal. Földharcjátékok (szőnyegfelület esetén). A grundbirkózás és a dzsúdó alaptechnikáinak jártasságszintű elsajátításával, az erő összemérések megteremtése. A tehetséges tanulók alaptudásának biztosítása az iskolán kívüli versenyeztetéshez és a sportegyesületbe történő irányításhoz. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A balesetek elkerülése szempontjából elengedhetetlenül fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. Viselkedésminták kialakítása veszélyes helyzetek és fenyegetettség elkerülésére. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó technikai ismeretek. Játékos feladatmegoldások szerepe az önvédelmi és küzdőjellegű sportok elsajátításban. A versenyzés során az elbizakodottság és a félelem leküzdésének tudatosítása. Az agresszió és az asszertivitás értelmezése. A siker és a kudarc mint a versenyzés velejárói. Az ellenfél képességeinek elismerése, együttműködés a gyakorló párral. A magyar küzdősport legjobbjai, olimpiai bajnokunk: Kovács Antal. Veszélyes helyzetekre, fenyegetettségre, a fenyegetettség elkerülésére vonatkozó, valamint a segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek. Kulcsfogalmak/ Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, fogáskeresés, fogásbontás, földharc, fair play, agresszió, asszertivitás. fogalmak Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A fejlesztés várt A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a eredményei a két képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, évfolyamos ciklus pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. végén 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A

biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás. Intenzív úszásra törekvés rövidtávon. Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és

kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

A Pedagógiai Program módosításának elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program módosítását az iskolai diákönkormányzat a 2015. szept.29-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Győrvár, 2015. szept.29.

Lendvai Luca az isk. diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség vezetősége a 2015. szept.29-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Győrvár, 2015. szept.29. Kaczorné Horváth Eszter szülők közösségének elnöke

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület a 2015. szept. 24-én tartott ülésén elfogadta (ikt. szám: JK2./2015.). Kelt: Győrvár, 2015. szept.29 Polgár Antalné intézményvezető

A Győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskola 2015. szept. 24-én módosított pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2015. szept. 29. Polgár Antalné intézményvezető