PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA

Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék Kırösligeti Zsuzsa tanulmányi és életpálya tanácsadó ÁVF Karrier Iroda

Budapest, 2007. november 12.

További információk: ÁVF Karrier Iroda, 1-381-8115, [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................2 2. MÓDSZERTAN ..................................................................................................................................5 3. REPREZENTATIVITÁS, ALAPADATOK ..............................................................................................6 3.1. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG NEMEK ÉS SZAKOK SZERINT ............................................................7 3.2. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A VÉGZÉS ÉVE SZERINT ...................................................................9 3.3. TAGOZAT, FINANSZÍROZÁS ...........................................................................................................10 3.4. ÉLETKOR ......................................................................................................................................11 3.5. LAKÓHELY ...................................................................................................................................12 3.6. LAKÁSTULAJDON, LAKHATÁS ......................................................................................................13 4. A TANULMÁNYOK MEGÍTÉLÉSE ....................................................................................................13 4.1. A FİISKOLÁN TANULTAK HASZNÁLHATÓSÁGA ............................................................................13 4.2. A BÁZISINTÉZMÉNYBEN SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE ..............................14 4.3. A KÖTELEZİ SZAKMAI GYAKORLATON SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE .......16 4.4. A KÉPZÉS ERİSSÉGEI, VALAMINT HIÁNYOSSÁGAI, GYENGESÉGEI.................................................17 4.5. AJÁNLANÁ AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLÁT MÁSOKNAK?.........................................22 5. TOVÁBBKÉPZÉS .............................................................................................................................22 5.1. MEGVALÓSULT TOVÁBBKÉPZÉSEK ...............................................................................................22 5.2. TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSEK .....................................................................................................24 5.3. TOVÁBBTANULÁSI JELLEMZİK ....................................................................................................25 6. MUNKAERİ-PIACI STÁTUSZ, ELHELYEZKEDÉS ............................................................................26 6.1. STÁTUSZ ......................................................................................................................................26 6.2. ELHELYEZKEDÉS ..........................................................................................................................28 6.2.1. AZ ELSİ MUNKAHELY MEGTALÁLÁSÁNAK IDEJE ...................................................................28 6.2.2. AZ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTİ CSATORNÁK ............................................................................29 6.2.3. AZ ELHELYEZKEDÉSHEZ ELVÁRT SEGÍTSÉG ..........................................................................30 7. A JELENLEG BETÖLTÖTT MUNKAHELY .........................................................................................31 7.1. MUNKAHELYVÁLTÁS, MELLÉKÁLLÁS ..........................................................................................31 7.2. A MUNKA SZAKMAISÁGA, A MUNKAKÖR ......................................................................................31 7.3. VEZETİI BEOSZTÁS, ELİRELÉPÉSI LEHETİSÉG.............................................................................33 7.4. A MUNKAHELLYEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG ....................................................................................34 7.5. MÉRET, TELEPHELY, CÉGFORMA ..................................................................................................36 7.6. MOBILITÁS ...................................................................................................................................37 7.7. NYELVISMERET, KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK.................................................................................38 7.8. JÖVEDELMI VISZONYOK................................................................................................................40 MELLÉKLET: A VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KÉRDİÍV ........................................44

1

1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az új felsıoktatási törvény kötelezı feladatként írja elı az intézménybıl kikerülık utókövetését a felsıoktatási intézmények számára.1 Az Általános Vállalkozási Fıiskola döntéshozói, oktatói, hallgatói hisznek abban, hogy a most elıször elvégzett utókövetési vizsgálat egy lehetıség az intézmény számára, hogy még jobban bemutathassa magát a továbbtanulni vágyó fiataloknak és a végzetteket foglalkoztató munkaadóknak. 2006-ban harminc felsıoktatási intézményben folyt gazdálkodási és menedzsment ismeretek oktatása. Ezen a piacon, az egyre növekvı versenyhelyzetben helytállni nehéz feladat, ám úgy gondoljuk, hogy nincs annál megfelelıbb eszköz önmagunk megismerésére, megismertetésére, mint megkérdezni végzett hallgatóinkat, akik az általunk nyújtott tudás segítségével mérettetnek meg a munka világában. İk tudják igazán, hogy mik képzésünk erısségei, hiányosságai, mire lehetünk büszkék, miben kell fejlıdnünk. A most elsı alkalommal elvégzett vizsgálatunkban a fıiskolán végzettek közül 1539 2000-2006ban végzett személyt értünk el kérdıívünkkel. A válaszadók száma 262, válaszaik alapján legfontosabb megállapításaink az alábbiak: • A végzettek felének már a képzés idején sikerült állást találnia, az átlagos elhelyezkedési idı 2,6 hónap. • A fıiskolán végzettek a szellemi foglalkozásúakra vonatkozó országos átlagot meghaladó havi keresetet mondhattak magukénak 2006-ban. • A végzettek 79,6%-a teljesen vagy részben szakmájában dolgozott, 23,2%-a töltött be valamilyen vezetı beosztást, 89,9%-a elégedett volt munkahelyével 2007. február 1-jén. • A végzettek 89,0%-a ajánlja az ÁVF-et a továbbtanulni vágyó középiskolások számára, 83,9% pedig ajánlja olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni. • A képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság. A Fıiskola vezetése számára szóló fontosabb megállapításaink az alábbiak: 1. A végzettek 5,4%-a értékelte fıiskolán tanultakat elengedhetetlennek, 39,6%-a pedig jól használhatónak. Nem találtunk olyat, aki azokat egyáltalán nem használhatónak ítélte volna. 2. A végzettek 61,3%-a szerint a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást. 3. A kötelezı szakmai gyakorlati programot a végzett hallgatók sikeresnek ítélték. A válaszadók 14,6%-a elengedhetetlennek tartja az így szerzett gyakorlati tapasztalatot. E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte 39,7%, részben használhatónak 28,8%. A kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a végzettek 60,3%-a. 4. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a fıiskola által nyújtott képzésnek vannak erısségei, és inkább tagadják azt, hogy vannak gyengeségei, hiányosságai. Számszerően, míg a válaszadók 25%-a teljes mértékben igaznak találja azt a kijelentést, miszerint az általa elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége, addig csupán 1,5%-a tagadja, hogy képzésnek lennének erısségei. 5. A válaszadók nyitott kérdésekre adható válaszaikkal, kötetlen formában is kifejthették véleményüket a fıiskolai képzés erısségeirıl, gyengeségeirıl. A képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság, mely leginkább a kötelezı szakmai gyakorlati programban, és a bázisintézmény programban testesül meg. A gyengeségekre érkezett válaszok tovább erısítik, a képzések gyakorlati jellegő részaránya növelésének szükségességét. Az erısségek második

1

2005. évi CXXXIX. Törvény a felsıoktatásról, 34. § (6), 53. § (6), 103. § (1) (aa), 130. § (4), 156. § (2) 2

6.

7. 8. 9.

10.

11.

12.

13.

14.

leggyakrabban említett csoportjában valamely tantárgy felépítését, tananyagát, jelentıségét méltatták a válaszadók. Hasonlóan a gyengeséggel kapcsolatos megjegyzések között is második a valamely tantárgy felépítésére, tananyagára, jelentıségére érkezett kritikák csoportja. Az erısségek következı leggyakrabban említett csoportjába az oktatói gárdáról alkotott pozitív megjegyzések kerültek. Az oktatói gárda szakmai, gyakorlati tapasztalatára vonatkozó kritikák súlya elhanyagolható. A végzettek 89,0%-a ajánlja az ÁVF-et a továbbtanulni vágyó középiskolások számára, 83,9% pedig olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni. A záróvizsga óta a válaszadók 71,5%-a vett (vesz) részt valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen. A továbbképzés iránti igény a végzés után szinte azonnal jelentkezik. A továbbképzés költségeinek átlagosan 50,6%-át a válaszadók, 43,3%-át a munkáltatók, 6,1%-át pedig valaki más fizetette. A válaszadók 90%-a jelenleg szükségesnek tartja továbbképzését, mely igény a korábban záróvizsgát tett évfolyamok esetén alacsonyabb és az idıben elırehaladva egyenletesen nı. Elmondható, hogy a tervezett továbbképzések 1/5-e újabb diploma megszerzésére, posztgraduális képzésben való részvételre irányul, ám a legnépszerőbb képzési formák a vállalati képzések, a tanfolyam jellegő képzések és az önképzés. A szakirányú és a nyelvi továbbképzési terület azonos fontosságú és egyben a legfontosabb továbbképzési terület a válaszadók számára, ami utal arra is, hogy a végzettek e területeken érzik hiányosnak ismereteiket. Kiegészítı egyetemi alapképzésre 45 fı iratkozott be, akik döntıen (82,2%) a Vállalkozásszervezı szakon végzettek közül kerültek ki. A továbbtanulás céljaként megnevezett kiegészítı egyetemi alapképzés szakjai között elsı helyen (38 fı) a közgazdasági képzés áll. A képzı intézményt is nevesítı válaszadók körében a legnépszerőbb helyszín a Budapesti Corvinus Egyetem, az egyetemre járók több mint fele itt tanul(t). 2007. február 1-jén a válaszadók 94,2%-a volt foglalkoztatott (munkaviszonyban vagy megbízási szerzıdéssel foglalkoztatott és vállalkozó), a tanulók aránya 1,6%, a munkanélküliek aránya 2,3%, továbbá az egyéb inaktívak (esetünkben ez GYES-en és GYED-en lévıket jelentett) aránya 1,9% volt. Tájékoztatásul: a fıiskolai végzettségőek 2007. I. negyedévi országos munkanélküliségi rátája (3,0%) és ugyanebben az idıszakban az egyetemi végzettségőek országos munkanélküliségi rátája 2,1% volt. Ez alapján elmondható, hogy az Általános Vállalkozási Fıiskolán végzettek körében a munkanélküliek aránya az országos átlag alatti. A válaszadók felének már a képzés ideje alatt sikerült állást találnia. Amíg ez az arány a nappali tagozatosok körében 42,6%, addig a részidıs képzésben részt vettek esetén 71,0%. Amennyiben 0 hónappal vesszük figyelembe azokat, akik már a képzés ideje alatt elhelyezkedtek, elmondhatjuk, hogy a fıiskola végzettjei átlagosan 2,6 hónap alatt elhelyezkedtek. Akiknek csak a záróvizsga után sikerült elhelyezkedniük, azoknak ehhez átlagosan 5,3 hónapra volt szükségük. A válaszadók közül a legtöbben kapcsolati tıkéjüket, azaz valamely ismerısük vagy családtagjuk segítségét, valamint a fıiskolai kapcsolatokat (csoporttársak, oktatók) kihasználva helyezkedtek el. Kiemelendı még az online állásközvetítı oldalak és az újsághirdetések szerepe. A válaszadók mindössze 11,0%-a (27 fı) kapott segítséget a fıiskolától az elhelyezkedéshez, amely leggyakrabban önéletrajz vagy motivációs levélírásban való segítségnyújtást, álláshirdetésekkel való megismertetést, vagy a munkaadónál való közvetlen tanári ajánlást jelentett. A válaszadó 68,3%-a már felsıfokú tanulmányai alatt szükségesnek tartotta volna az intézmény elhelyezkedéshez nyújtott segítségét. Akik elvárták volna, hogy a fıiskola segítse munkaerı-piaci beilleszkedésüket, leggyakrabban az állásinterjúra való felkészítésre tartottak volna igényt, de magas arányban került említésre az állásközvetítés, valamint állásbörze, céglátogatás és cégbemutatók szervezése is. A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a munkaviszonyban, megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók adatait elemeztük. A jövedelemmel nem, vagy csak részben rendel-

3

15. 16. 17. 18.

19. 20. 21. 22.

23.

24.

25. 26. 27. 28. 29.

30.

31.

kezık torzították volna megállapításainkat. A válaszadók 2007. február havi átlagkeresete bruttó 248.503 Ft, mely 1,7%-kal magasabb a 2006. évi havi átlagkeresetnél (244.014 Ft). A teljes munkaidıben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi bruttó átlagkeresete 2006-ban 239.400 Ft, 2007. január-februárjában pedig 265.059 Ft volt. Ez alapján elmondható, hogy a fıiskolán végzettek az országos átlagot meghaladó havi keresetet mondhattak magukénak 2006-ban, ám 2007 februárjában nem érték el a szellemi foglalkozásúakra jellemzı átlagkeresetet. A férfiak 2007 februárjára vonatkozó keresetelınye 36%, de még ennél is jelentısebb a 2006. évi átlagjövedelem esetén mért 46%-os különbség. A Vállalkozásszervezıi szakon végzettek bérelınye minden jövedelem kategóriában magasabb, mint a másik két szakon végzettek esetén mért érték. A 2006. évi havi átlagkereseteket tekintve 25%-os, míg a 2007. februári kereseteket összehasonlítva 31%-os a fıvárosban dolgozók bérelınye a vidékiekhez képest. A vezetı beosztásban dolgozók 2007. februári átlagkeresete (347.300 Ft) 61%-kal magasabb, mint a beosztottként dolgozók átlagkeresete (215.864 Ft). A szakmai, vezetıi perspektívával rendelkezık ugyanezen idıszakra esı átlagkeresete (262.553 Ft) 20%-kal magasabb, mint az ilyen kilátásokkal nem rendelkezı válaszadóké (218.136 Ft). Azok, akik teljesen elégedettek munkahelyükkel átlagosan 25%-kal magasabb 2007. évi februári átlagkeresettel rendelkeznek, mint, akik egyáltalán nem elégedettek. A válaszadók 38%-a még elsı, 14%-a pedig már legalább negyedik munkahelyén dolgozott 2007. február 1-jén. A válaszadók 79,6%-a teljesen vagy részben szakmájában dolgozott 2007. február 1-jén. A szakmai munkát végzık aránya a munkahelyváltással nem növekedett. A felmérésben közremőködı végzett hallgatók döntıen a gazdasági élet hagyományos közgazdász munkaterületein helyezkedtek el. (Az eredmény tükrözi a mintába bekerült hallgatók szakonkénti megoszlását.) A válaszadók 23,2%-a töltött be valamilyen vezetı beosztást 2007. február 1-jén és átlagosan 10 beosztott munkáját irányította. Az a társadalmi szinten általános üvegplafon jelenség, miszerint a nık munkahelyi elımenetele korlátozott, végzettjeink esetében is érvényes: a férfiak 34,5%-a vezetı, míg a nıknek 19,9%-a, továbbá a férfiak átlagosan 3,6-szer több beosztott munkájáért feleltek. A válaszadók 54,5%-a szerint munkahelyén 1-2 éven belül kínálkozik szakmai/vezetıi perspektíva a számára. A férfiak karrier lehetıségei, munkahelyi kilátásai biztosabbnak tőnnek, mint a nıké. A végzettek 89,9%-a elégedett azzal a munkahelyével, ahol 2007. február 1-jén dolgozott (teljesen 61,7%, részben 29,1%). A nem elégedettek részaránya 9,2%. A végzettek 26,4%-a keresett másik munkahelyet az adatfelvétel elıtti négy hétben. A válaszadók 11,1%-ának volt mellékállása 2007 februárjában. A válaszadók 75%-a fıvárosi telephelyő cégnél dolgozik, a vidékiek 44,7%-a a fıvárosban vállal munkát. A végzettek átlagosan 68 percet ingáznak naponta. A legtöbbet a községben élık utaznak (95 perc), ıket a budapestiek (67 perc) követik. Legjobb helyzetben a megyeszékhelyen élık vannak, ık utaznak átlagosan a legkevesebbet (48 perc). A végzettek 50,6%-a hajlandó lenne elköltözni, ha cége vagy munkája azt igényelné, bár részarányuk jelentısen eltér a két nem képviselıi között. Míg a férfiak 71,9%-a, addig a gyengébb nem képviselıinek csupán 44,4%-a vállalná a költözést. A nyelvi kérdésre válaszolók közül egy fı átlagosan 1,49 nyelv legalább középszintő ismeretét jelezte. A válaszadók 86,4%-a beszél angolul, 42,4%-a németül, a nyelvismeret szintje az esetek 84,6%-ában közép, 15,4%-ában pedig felsıszintő. A válaszadók 75,3%-a használja

4

32.

nyelvismeretét munkája során, mely az esetek 40,4%-ában társalgási, 32,9%-ban tárgyalási, 26,6%-ban pedig fordítási célból történik. A válaszadók 7,1%-a vett részt tanulmányai mellett külföldi szakmai gyakorlaton, csereprogramban, ösztöndíjban.

2. MÓDSZERTAN A felmérést önkitöltıs kérdıíves technikával hajtottuk végre, a mellékletben megtalálható kérdıívet az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) segítségével – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – juttattuk el a célcsoporthoz. A kérdıív kitöltésére internetes felületet hoztunk létre, továbbá lehetıvé tettük a kérdıív díjmentes válaszborítékban, faxon és személyesen történı visszajuttatásának lehetıségét is. A válaszadók anonimitását minden esetben biztosítottuk. Mivel a vizsgálat kiterjedt az összes 2006-ig végzett hallgatóra, ezt a lehetıséget szerettük volna felhasználni az ÁVF Öregdiák Baráti Kör felállítására. A levélben mellékeltünk egy regisztrációs lapot, melynek kitöltésére és visszaküldésére próbáltuk ösztönözni volt hallgatóinkat. A szervezet fı célja – tagsági viszony és tagdíj nélkül – a volt hallgatók és a fıiskola közötti kapcsolat erısítése, a kétoldalú kommunikáció fenntartása. 136-an nyilatkoztak az őrlap kitöltésével, arról, hogy szeretnék a kapcsolatot továbbra is fenntartani a fıiskolával, igényt tartanak a folyamatos tájékoztatásra. Kérdéseinket öt átfogó témakörbe csoportosítottuk. A munkaerı-piaci státuszra és a munkahelyre vonatkozó kérdések megfogalmazásakor konkrét idıpontra kérdeztünk rá (2007. február 1.), a kereseteknél pedig a 2006. évi teljes keresetet és jövedelmet, valamint a 2007. februári átlagkeresetet vizsgáltuk. A kereseti és jövedelmi adatok közlésekor a KSH módszertani meghatározásait használjuk. A bruttó átlagkereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítı fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) 1 hónapra átlagolt összege. A kereseten kívüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások: a külföldi kiküldetésnek a munkabér öszszegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési hozzájárulás, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom és a tárgyjutalmak 1 hónapra átlagolt összege. A bruttó átlagjövedelem: a kereset valamint a kereseten kívüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások 1 hónapra átlagolt összege.2 A tanulmány elkészítése elıtt rögzítettük, hogy százalékos értékelés esetén a vizsgált értéknek a bázisértéktıl való, a bázisérték legalább 20%-ával megegyezı eltérését értékeljük jelentısnek. Azokban az esetekben, amikor egy válasz-kategóriában nem kaptunk választ, a cella „–” jelet tartalmaz, továbbá, ha a kapott válaszok aránya a kerekítés során nulla értéket vett fel, azt „0”-val jelöljük. A százalékérték jelölésénél egy tizedes jegyet használunk, kivéve a „100%” és a „0%” esetén. A fıiskola egyes szakjainak rövidítésekor a következı konvenciókat alkalmazzuk: Vállalkozásszervezı szak (VSZ), Nemzetközi kapcsolatok szak (NK), Non-profit gazdálkodási szak (NP). Jelen tanulmányban többször hivatkozunk a frissdiplomásokra, akik alatt a legfeljebb 1 év szakmai gyakorlattal rendelkezı pályakezdı diplomásokat értjük, esetünkben a fıiskolán 2006-ban végzetteket.

2

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/modsz/modsztoc.html [2007-01-10] 5

A fıiskola 2004-ig négy munkarendben (tagozaton) indított képzéseket, azóta a távoktatás beolvadt a levelezı képzésbe. A részidıs képzésben részt vettek válaszait több esetben összevontan kezeljük. Tesszük ezt azért, mert az esti, a levelezı és a távoktatásos hallgatókat a nappali tagozatosoktól eltérı munkaerı-piaci helyzetük miatt más-más paraméterek jellemzik. A lakóhely és a munkahely telephelye szerint öt kategóriát (Budapest, megyeszékhely, egyéb város, község, külföld) alakítottunk ki. Az országra általánosan jellemzı fıváros-vidék megosztottságot elemzésünk során sem hagyhattuk figyelmen kívül. Az eltérı munkaerı-piaci jellemzık miatt több esetben összevontan kezeljük a megyeszékhely, egyéb város és község kategóriákat, és mint „vidék”-re hivatkozunk. Annak ellenére, hogy jogszabály alapján kötelezı volt az intézménybıl kikerülık utókövetése, a feladat elvégzését segítendı központi módszertani segédlet nem állt rendelkezésre a fıiskola számára. Az általunk alkalmazott módszertannak voltak hibái, vagy olyan, az elemzés során feltárt hiányosságai, amelyek vizsgálatunk megismétlésekor, tapasztalataink alapján már kiküszöbölhetık. A pályakövetési rendszer tervezését 2006 végén kezdtük el. Munkánkat idıközben informatikai jellegő problémák, majd a kérdıíves adatfelvételekre jellemzı visszaküldési határidık célcsoport általi be nem tartása nehezítette. Itt jegyezzük meg, hogy a kérdıív-feldolgozás befejezése után is töretlen volt célcsoportunk aktivitása. A mai napig összesen 279 kérdıív érkezett vissza, sajnos jelen tanulmány alapját képezı adatbázisba csak 262 darab tudott bekerülni. 3. REPREZENTATIVITÁS, ALAPADATOK Az Általános Vállalkozási Fıiskolán 231 hallgató részvételével 1996-ban indult el az oktatás, a fıiskola hallgatói létszáma 2007. október 15-én 3467 fı (3075 aktív és 392 passzív hallgató). A most elsı alkalommal elvégzett vizsgálatunkban az Általános Vállalkozási Fıiskolán 2000-2006ban záróvizsgát tett személyeket kerestünk meg kérdıívünkkel. A fıiskolán jelenleg négy szakon folyik képzés, amelyek közül az Üzleti kommunikáció szakon 2007-ben szerezhettek elsı alkalommal diplomát a hallgatók, így számukra felmérésünk keretében nem tudtunk válaszadási lehetıséget biztosítani. A diplomaszerzés nyelvvizsga követelményeit a záróvizsgáig a hallgatók jelentıs részének nem sikerül teljesítenie, azonban a diploma kézhezvételéhez szükséges nyelvvizsgákat a záróvizsga után is be lehet mutatni. A pályakövetési rendszer kialakításakor kérdésként merült fel, hogy a kérdıív adott személynek történı kiküldését a diploma kézhezvételéhez, vagy a sikeres záróvizsgához kössük. Kérdésként merült fel az is, hogy mely évfolyamon végzettek alkossák vizsgálatunk célcsoportját. Ismerve más utókövetési vizsgálatokban elért reprezentativitási mutatókat, úgy döntöttünk, hogy a statisztikailag helyes következtetések levonásához a lehetı legtöbb végzett számára biztosítjuk a válaszadás lehetıségét. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a nyelvvizsga kritérium teljesítésétıl függetlenül kíváncsiak vagyunk a sikeres záróvizsgát tett személyek képzéssel kapcsolatos véleményére, valamint a fıiskola képzései által megszerzett tudás munkaerıpiacon való hasznosíthatóságára. Az 1. és a 2. táblázatban látható, hogy a 2000-2006-ban a fıiskolán 1946 személy tett sikeres záróvizsgát, akik 78,1%-a nı.

6

Vállalkozásszervezı szak [fı] Nemzetközi kapcsolatok szak [fı] Non-profit gazdálkodási szak [fı] Összesen [fı] Az összes végzett arányában A végzettek létszámának növekedése (2000 = 100%) A végzettek létszámának növekedése (elızı év = 100%)

2000. 102 – – 102 5,2%

2001. 103 – – 103 5,3%

2002. 190 – – 190 9,8%

2003. 234 – – 234 12,0%

2004. 371 48 – 419 21,5%

2005. 291 58 27 376 19,3%

2006. 388 92 42 522 26,8%

100%

101,0%

186,3%

229,4%

410,8%

368,6%

511,8%

101,0%

184,5%

123,2%

179,1%

89,7%

138,8%

Együtt 1679 198 69 1946 100%

1. táblázat: Záróvizsgát tett hallgatók száma

Férfiak Nık Együtt

száma aránya száma aránya száma aránya

VSZ 366 21,8% 1313 78,2% 1679 100%

NK 48 24,2% 150 75,8% 198 100%

NP 12 17,4% 57 82,6% 69 100%

Együtt 426 21,9% 1520 78,1% 1946 100%

2. táblázat: Záróvizsgát tett hallgatók, nemek szerint

Az Általános Vállalkozási Fıiskolának számos konkurenssel kell versenyeznie a hallgatókért, ugyanis 2006-ban harminc felsıoktatási intézményben folyt gazdálkodási és menedzsment ismeretek oktatása. A fıiskola az országos kibocsátásban, ISCED tanulmányi területek (Oktatási és Képzési Területek Kézikönyve, Eurostat) szerint részletezett súlyát a 3. táblázat tartalmazza. Az OKMbıl származó adatok 2005-re vonatkoznak. A fıiskola jelen tanulmány írása idején két fı tanulmányi területen folytat képzést. 2005-ben az ÁVF-en is megszerezhetı képzettségeket igazoló diplomákból az országban összesen 999-et adtak ki, így a fıiskola aránya a fıiskolán is megszerezhetı képzettségeket tekintve 32,9%.3 ISCED területek Végzettség Fıterület Alterület Társadalomtudományok Politikai és civil tudományok Nemzetközi kapcsolatok szakreferens Üzleti élet és irányítás közgazdász, Vállalkozásszervezı szakon Management és igazgatás közgazdász, Non-profit gazdálkodási szakon Összesen:

Végzettek száma ÁVF

Országos

27

479

267 5 299

425 5 999

3. táblázat: Képzési területek és kibocsátások az összes képzési formán, tagozaton 2005-ben

3.1. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG NEMEK ÉS SZAKOK SZERINT A 2000-2006-ban sikeresen záróvizsgázott 1946 fıbıl az aktív, utókövetésünkhöz is felhasználható címlista összeállítása, valamint a részben sikeres postai kézbesítés eredményeképpen 1539 személyt értünk el kérdıívünkkel. Vizsgálatunk szempontjából ıket fogjuk alapsokaságnak tekinteni. Megjegyezzük, hogy 83 személynek a posta valamilyen okból nem tudta kézbesíteni a küldeményünket. Ezen személyek közül sokakat egy népszerő közösségi portál segítségével értünk el.

3

Besenyei Roland, Csécsiné Máriás Emıke, Dr. Könyves Tóth Kálmán, Kozma-Lukács Judit: Statisztikai Tájékoztató Felsıoktatás 2005/2006; Oktatási Minisztérium Közgazdasági Fıosztály Statisztikai Osztály, 2006., Forrás: www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/stat_felsoo_2005_2006.pdf [2007-08-21], számított adatok 7

VSZ NK NP Összesen Az alapsokaság arányában

2000. 87 – – 87 5,7%

2001. 85 – – 85 5,5%

2002. 87 – – 87 5,7%

2003. 47 – – 47 3,1%

2004. 330 50 – 380 24,7%

2005. 281 56 26 363 23,6%

2006. 371 90 29 490 31,8%

Együtt 1288 196 55 1539 100%

4. táblázat: Az alapsokaság megoszlása, szakok és a végzés éve szerint

Férfiak Nık Összes válaszadó

száma aránya száma aránya száma aránya

VSZ 285 22,1% 1003 77,9% 1288 100%

NK 47 24,0% 149 76,0% 196 100%

NP 9 16,4% 46 83,6% 55 100%

Együtt 341 22,2% 1198 77,8% 1539 100%

5. táblázat: Az alapsokaság megoszlása, nemek és szakok szerint

száma Férfiak aránya száma Nık aránya száma Összes válaszadó aránya

VSZ 48 22,6% 164 77,4% 212 100%

NK 6 18,8% 26 81,2% 32 100%

NP 3 16,7% 15 83,3% 18 100%

Együtt 57 21,8% 205 78,2% 262 100%

6. táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és nemek szerint

A válaszadók összlétszáma 262 fı, mely 21,8%-a férfi, akik részaránya a Non-profit gazdálkodási szak válaszadói körében a legalacsonyabb (16,7%). A kijelölt alapsokaság létszámához viszonyított válaszadási hajlandóság 17,0%-os, mely szakonként eltérı. A válaszadók összetétele nem és szak szerint közel azonos az alapsokaság összetételével. Szakon belül a nemek között jelentıs eltérés csak a Nemzetközi kapcsolatok szakon tapasztalható, itt a férfi válaszadók jelentısen alulreprezentáltak az alapsokaságban megfigyelhetı arányokhoz képest.

Férfi Nı Együtt

VSZ 16,8 16,4 16,5

NK 12,8 17,4 16,3

NP 33,3 32,6 32,7

Együtt 16,7 17,1 17,0

7. táblázat: Válaszadási hajlandóság, szakok és nemek szerint [%]

A válaszadók 80,9%-a (212 fı) a Vállalkozásszervezı szakon végzett, közülük legtöbben (56 fı, 26,4%) Kereskedelmi szakirányon. Ez egyébként nem meglepı, ugyanis ezen szakirány egyike volt annak a négynek, amelyen az elsı évfolyam hallgatói már 2000-ben diplomát szerezhettek. A Nonprofit gazdálkodási szak – mint a legfiatalabb szak – válaszadói mindösszesen 18-an vannak, azonban a válaszadási hajlandóság ezen a szakon volt a legmagasabb (32,7%).

8

Kereskedelmi szakirány Pénzügyi szakirány Üzletviteli szakirány Humán erıforrás szakirány Integrációs szakirány Kontrolling szakirány Marketing szakirány Logisztikai szakirány Európai integrációs szakirány Üzleti szakirány Külkapcsolatok szakirány Non profit száma Összes válaszadó aránya

VSZ 56 30 28 26 21 18 18 15 – – – – 212 80,9%

NK – – – – – – – – 14 8 10 – 32 12,2%

NP – – – – – – – – – – – 18 18 6,9%

8. táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és szakirányok szerint

3.2. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A VÉGZÉS ÉVE SZERINT A visszaküldött kérdıív darabszámát tekintve a legaktívabbnak a 2006-ban végzettek bizonyultak (89 fı), ám a válaszadási hajlandóságot tekintve a 2005-ban végzettek lépték át a 20%-os reprezentativitási küszöböt.

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 3,3 6,2 5,2 3,8 21,8 26,5 33,2 100 211

NK – – – – 40,6 25,0 34,4 100 32

NP – – – – – 55,6 44,4 100 18

Együtt 2,7 4,9 4,2 3,1 22,6 28,4 34,1 100 261

Válaszadó [fı] 7 13 11 8 59 74 89 261

9. táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és a záróvizsga éve szerint [%]

VSZ NK NP Együtt

2003E 12,7 – – 12,7

2004. 13,9 26,0 – 15,5

2005. 19,9 14,3 38,5 20,4

2006. 18,9 12,2 27,6 18,2

10. táblázat: Válaszadási hajlandóság, szakok és a záróvizsga éve szerint [%]

Az idıben visszafelé haladva az egyes évfolyamok válaszadási hajlandósága csökkent. Éppen ezért, amennyiben a válaszadókat a záróvizsga éve szerint vizsgáljuk, észszerőnek tőnik a 2000-2003-ban végzettek válaszait összevonni. Tesszük (tehetjük) ezt azért, mert: • • •

e négy évben kizárólag Vállalkozásszervezı szakon lehetett diplomát szerezni, ezen válaszadók összesített aránya a 2004-2006-ban végzett egyes évfolyamok válaszadóinál jelentısen alacsonyabb, amely így is magában hordozza annak kockázatát, hogy statisztikailag helyes információk teljes biztonsággal nem állíthatók, 1-3, valamint 4-7 évvel a diplomaszerzést követıen, a pályakövetés információit mindenképpen megkülönböztetı figyelemmel kell kezelni.

9

Az így képzett évfolyamot „2003E”-ként jelöljük, utalva arra, hogy nem csak a 2003-ban, hanem az elıtte lévı években végzett válaszadókra vonatkozó adatokat is tartalmazza az adott érték. A válaszadók 25,6%-a (67 fı) még nem vehette át diplomáját. Ez az esetek 90%-ában a képesítési követelményekben megfogalmazott nyelvvizsga kritérium nem teljesítésének köszönhetı. Azon 195 válaszadó közül, akik megszerezték diplomájukat 25 fı (12,8%) nem a záróvizsga évében szerzett diplomát. 3.3. TAGOZAT, FINANSZÍROZÁS Általánosságban elmondható, hogy egy tipikus pályakezdı keresete nem lesz sem magasabb, sem alacsonyabb, ha költségtérítéses, mint akkor, ha államilag finanszírozott képzésben vesz részt. Továbbá az önköltséges helyeken végzettek elhelyezkedési valószínősége nagyobb, mint az államilag finanszírozott helyeken végzetteké.4 Éppen ezért fontosnak tartottuk megvizsgálni azt, hogy hogyan alakultak a fıiskolán végzett eltérı képzési formában és finanszírozási konstrukcióban részt vevık ide vonatkozó mutatói.

2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

Államilag támogatott hallgatók aránya 19,1% 18,7% 25,5% 32,2% 36,1% 37,4% 38,2% 38,0%

Költségtérítéses hallgatók aránya 80,9% 81,3% 74,5% 67,8% 63,9% 62,6% 61,8% 62,0%

Aktív hallgatói létszám [fı] 1623 2070 2520 2711 2759 2961 2937 3075

11. táblázat: Az ÁVF államilag támogatott és költségtérítéses hallgatóinak aránya, tanévek (ıszi félév) szerint Költségtérítéses válaszadók aránya

2000. 100

2001. 76,9

2002. 54,5

2003. 87,5

2004. 78,0

2005. 69,9

2006. 70,5

12. táblázat: A költségtérítéses képzésben résztvevı válaszadók aránya, a végzés éve szerint [%]

Míg a fıiskola költségtérítéses hallgatóinak aránya évrıl-évre csökkent, a válaszadók körében a költségtérítésesek aránya 54,5% és 100% között ingadozott. A két nem válaszadói között jelentıs eltérést tapasztaltunk a költségtérítéses képzésben résztvevık arányát tekintve. A költségtérítéses képzésben résztvevı válaszadók összesített 73,1%-os részaránya mellet, míg a férfiak 87,7%-a, addig a nık 69,0%-a vett részt e képzés fajtában. Jelentısnek nem mondható az eltérés, de megemlítendı, hogy a fıvárosi válaszadók körében 9,7%kal (76,7%) magasabb a költségtérítéses képzésben résztvevık aránya. Szakonként nagyon eltérı a költségtérítéses válaszadók részaránya: míg Nemzetközi kapcsolatok szakon mindenki (ezen a szakon csak költségtérítéses formában van lehetıség részt venni a tanulmányokban), addig Non-profit gazdálkodási szakon a válaszadók 33%-a vett rész költségtérítéses képzésben.

4

Galasi Péter, Varga Júlia: Does private and cost-priced higher education produce poor quality? An empirical analysis based on labour market success indicators of hungarian higher-education graduates. Budapest Working Papers on the Labour Market, Budapest, 2002. 10

Férfi 12,3 87,7 100 57

Államilag finanszírozott Költségtérítéses Összesen Válaszadó [fı]

Nı 31,0 69,0 100 203

Együtt 26,9 73,1 100 260

13. táblázat: A válaszadók megoszlása, a tanulmányok finanszírozása szerint [%]

A válaszadók 60,3%-a nappali tagozaton szerzett diplomát, mely tagozat részaránya jelentısen magasabb a fıvárosi válaszadók esetén. Megjegyezzük, hogy a Nemzetközi kapcsolatok szak csak nappali képzés, míg a Non-profit gazdálkodási szak csak esti tagozaton indult.

Nappali Levelezı Esti Távoktatás Összesen Válaszadó [fı]

Budapest 65,7 18,4 5,5 10,4 100 163

Vidék 51,5 25,8 10,3 12,4 100 97

Együtt 60,3 21,2 7,3 11,2 100 260

14. táblázat: A válaszadók képzési forma szerinti megoszlása, lakóhelyek szerint [%]

3.4. ÉLETKOR Az alapsokaság átlagéletkora 27,9 év, míg a válaszadók átlagéletkora 27,6 év. Az átlagéletkor a várakozásoknak megfelelıen a végzés éve szerint az idıben elırehaladva folyamatosan csökken, és megemlítendı, hogy a 2006-ban záróvizsgát tett személyek körében sem alacsonyabb 27 évnél. Mind a férfiak, mind a nık között a legtöbb válaszadó 25 éves.

23-24 év 25 év 26 év 27 év 28 év 29-30 év Több mint 30 év Összesen Válaszadó [fı]

Férfi 8,9 17,5 14,0 15,8 10,5 15,8 17,5 100 57

Nı 16,4 17,4 16,9 12,9 9,0 10,0 17,4 100 201

Együtt 14,7 17,4 16,3 13,6 9,4 11,2 17,4 100 258

15. táblázat: A válaszadók életkor szerinti megoszlása, nemek szerint [%]

A Nemzetközi kapcsolatok szakon a legalacsonyabb (25,7 év), a Non-profit gazdálkodási szakon pedig a legmagasabb a válaszadók átlagéletkora (31,5 év), mely sorrend akkor sem változik, ha csak a 2005-2006-ban végzettekre végezzük el az átlagéletkorok kiszámítását. Megemlítjük, hogy a NP szakon mért legmagasabb átlagéletkor egybecseng a képzés céljával, miszerint a fıiskola a képzés beindításakor elsısorban a non-profit szektorban több éves tapasztalattal rendelkezı szakemberek részvételére számított.

11

VSZ NK NP Összesen

Minden válaszadóra Átlag Szórás Válaszadó [év] [év] [fı] 27,5 3,5 209 25,7 1,4 32 31,5 3,4 17 27,6 3,5 258

2005-2006-ban végzettekre Átlag Szórás Válaszadó [év] [év] [fı] 27,2 4,0 122 25,2 1,2 19 31,5 3,4 17 27,4 4,1 158

16. táblázat: A válaszadók átlagéletkora, szakok szerint

A költségtérítéses hallgatók átlagéletkora 27,9 év, mely 1 évvel magasabb, mint az államilag finanszírozott hallgatóké. Míg a nappali tagozaton végzett válaszadók átlagéletkora 25,9 év, addig az esti tagozaton záróvizsgát tett válaszadók átlagéletkora jelentısen magasabb, 31,5 év. 3.5. LAKÓHELY Míg az alapsokaságban szinte azonos arányban voltak budapestiek (49,8%) és vidékiek (50,2%), addig a válaszadók 62,7%-a a fıvárosban lakik, így a fıvárosi válaszadók a mintában felülreprezentáltak. Elmondható az is, hogy a férfiak gyakrabban választották lakóhelyül Budapestet. Örömteli, hogy a válaszadók közül 9 külföldi nıt is sikerült elérnünk (összesített részarányuk a válaszadók körében 3,4%), ám alacsony létszámuk miatt, rájuk vonatkozó információt nem közlünk, azonban az összesen értékekbe beszámítjuk válaszaikat.

Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Külföld Összesen Válaszadó [fı]

Férfi 71,9 – 19,3 8,8 – 100 57

Nı 60,0 7,8 17,6 10,2 4,4 100 205

Együtt 62,7 6,1 17,9 9,9 3,4 100 262

17. táblázat: A válaszadók lakóhelye, nemek szerint [%]

A költségtérítéses válaszadók körében jelentısen magasabb (65,8%) a fıvárosiak aránya, mint az államilag finanszírozott képzésben résztvevık esetén (54,3%). Míg a nappali tagozatosok körében 68,2%, addig a részidıs képzésben a fıvárosiak részaránya jelentısen alacsonyabb, összesítve 54,4%. Ezt az eltérést az egyéb városból érkezık részarányának a nappali tagozaton (12,7%,) és a részidıs képzésben résztvevık (26,2%) körében tapasztalt jelentıs eltérése okozza. Míg a 2003E-vel jelölt évfolyamokon záróvizsgázók körében átlagosan 74,4%, addig az idıben elırehaladva egyenletesen csökken a fıvárosi lakosok részaránya, és a 2006-ban végzett válaszadók körében 52,8%. Elmondható, hogy ez megfelel várakozásainknak, ugyanis a fıiskolán az alapítás idıpontjától távolodva egyre csökkent a fıvárosi lakosok aránya (62%-ról 46%-ra), azaz az intézmény nyitni tudott a vidékiek felé is, és mára népszerőbb a vidékiek körében.

Budapest Vidék Összesen Válaszadó [fı]

2000E 74,4 25,6 100 39

2004. 69,5 30,5 100 59

2005. 62,2 37,8 100 74

2006. 52,8 47,2 100 89

Együtt 62,5 37,5 100 261

18. táblázat: A válaszadók lakóhelye, a végzés éve szerint [%]

12

3.6. LAKÁSTULAJDON, LAKHATÁS A kérdıív ezen alfejezethez tartozó kérdése a végzettek tényleges lakhatási körülményeire irányult. Így azok, akik rendelkeznek saját lakással, de azt saját céljaikra nem használják (pl. kiadják, mert messze laknak munkahelyüktıl és inkább ahhoz közelebb bérelnek egy másikat) az ide vonatkozó kimutatásban részben rejtve maradnak. A válaszadók 53,5%-a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban lakik, és a férfiak körében jelentısen magasabb a lakás (rész)tulajdon, mint a nıknél. A válaszadók 29,6%-a szüleinél, 12,7%-a pedig albérletben, bérelt lakásban lakik. Ahogyan várható volt, az életkor elıre haladtával nı a saját vagy részben saját lakással rendelkezık aránya, míg a 23-25 évesek 30,1%-a, addig 26-28 évesek 55%-a, az ennél idısebbeknek pedig 80%-a rendelkezik saját lakással. A költségtérítéses képzésben részt vett válaszadók (56,4%) esetén jelentısen magasabb a saját (rész)tulajdonú lakás, mint az államilag támogatott (45,7%) képzésben részt vettek körében. Figyelembe véve, hogy a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés egyforma munkaerı-piaci sikerességet és így társadalmi státuszt biztosít, akkor mintánkon igazolódni látszik az a közvélekedés szintjén elfogadottá vált nézet, miszerint a költségtérítéses hallgatók eleve jobb anyagi háttérrel rendelkeznek. Amíg a nappali tagozatosok 46,2%-a, addig a részidıs képzésben résztvevık körében jelentısen magasabb a (részben) saját lakásban lakók aránya (levelezı tagozaton 61,1%, esti tagozaton 68,4%, távoktatáson 69,0%). Nem meglepı, hogy a záróvizsga éve szerint az idıben elırehaladva egyenletesen csökken a (részben) saját lakástulajdonnal rendelkezık részaránya. Ezzel párhuzamosan nı a még szülıknél lakók aránya. A 2006-ban végzettek 40,4%-a rendelkezik (részben) saját tulajdonú lakással, 36%-a lakik szüleinél, 12,7%-a pedig albérletben. A nem saját lakásban lakók legjelentısebb része még a szüleivel él együtt.

Saját, részben saját tulajdonú lakásban A szüleinél Albérletben, bérelt lakásban Párjánál, párja házában Céges, cég általbérelt Egyéb Összesen Válaszadó [fı]

Férfi 63,1 24,6 10,5 1,8 – – 100 57

Nı 50,7 31,0 13,3 3,0 1,0 1,0 100 203

Együtt 53,4 29,6 12,7 2,7 0,8 0,8 100 260

19. táblázat: A válaszadók lakáskörülményei, nemek szerint [%]

4. A TANULMÁNYOK MEGÍTÉLÉSE 4.1. A FİISKOLÁN TANULTAK HASZNÁLHATÓSÁGA A válaszadók a fıiskolán tanultaknak munkájukban való használhatóságát döntıen jól, vagy részben használhatónak ítélték. 5,4%-uk értékelte a tanultakat elengedhetetlennek, 39,6% jól használhatónak, továbbá nem volt olyan, aki azokat egyáltalán nem használhatónak ítélte volna. A végzettek 8,5%-a nem dolgozott még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnia. Ez az arány a végzés éve szerint elıre haladva növekszik, míg a 2000-2003-ban végzettek mindössze 2,6%-a, addig a 2006-ban végzettek 13,5%-a nem dolgozott még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat használnia kellett volna. E válaszadói körnek a fıiskolán tanultak

13

megítélésében való figyelembe vétele nem lenne releváns. Összességében e hallgatók több mint 80%-a frissdiplomás, akik számára egy esetleges munkahely, vagy feladatkörváltással lehetıség nyílhat a tanult szakma, és a szerzett ismeretek alkalmazására. Bízunk benne, hogy a nem szakmájukban dolgozókra csak, mint ideiglenes pályaelhagyókra kell tekintenünk.

Elengedhetetlen Jól használható Részben használható Alig használható Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 6,6 43,1 40,3 4,3 –

NK – 25,8 38,7 19,4 –

NP – 22,2 38,9 11,1 –

Együtt 5,4 39,6 40,0 6,5 –

5,7

16,1

27,8

8,5

100 211

100 31

100 18

100 260

20. táblázat: „Mennyire érzi felhasználhatónak a fıiskolán tanultakat munkájában?”, szakok szerint [%]

A szakok közül leginkább a Vállalkozásszervezı szakon végzettek érezték a fıiskolán tanultakat munkájuk során felhasználhatónak. Míg e szak válaszadóinak fele elengedhetetlennek és jól használhatónak ítélte a tanultakat, addig a másik két szakon végzetteknek csupán egynegyede. A Nonprofit gazdálkodási szakon végzett válaszadók 27,8%-a (igaz, mindössze 5 fırıl van szó) nem dolgozott még szakmájában. A fıiskola eredeti célja az volt, hogy az NP szakra elsısorban a non-profit területen már gyakorlattal rendelkezı szakembereket várta. Eközben a képzés érdeklıdésre tartott számot a középiskolások és nem a non-profit szektorban dolgozók részérıl is.

Elengedhetetlen Jól használható Részben használható Alig használható Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom Összesen Válaszadó [fı]

2003E 5,1 41,0 46,2 5,1 –

2004. 3,4 50,8 35,6 5,1 –

2005. 2,8 37,5 47,2 4,2 –

2006. 9,0 33,7 33,7 10,1 –

2,6

5,1

8,3

13,5

100 39

100 59

100 72

100 89

21. táblázat: „Mennyire érzi felhasználhatónak a fıiskolán tanultakat munkájában?”, a végzés éve szerint [%]

A fıiskola célul tőzte ki, hogy a különféle hallgatókat egységesen kezelje, legyen szó az átadott tudás színvonaláról, vagy az ösztöndíjakhoz és egyéb juttatásokhoz való hozzáférés lehetıségérıl. Éppen ezért, megfelelt várakozásainknak, hogy sem a finanszírozás módja, sem a tagozat szerint nem találtunk említésre méltó különbséget a tanulmányok használhatóságának megítélésében. 4.2. A BÁZISINTÉZMÉNYBEN SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A bázisintézmény-program keretében a Vállalkozásszervezı szakos, illetve a Gazdálkodási és menedzsment alapszakos hallgatók tanulmányaikhoz szükségszerően választanak egy partnerintézményt (gazdálkodó vagy egyéb szervezet), egy úgynevezett bázisintézményt. A szorgalmi idıszak során 4-5 alkalommal, a cégnél kijelölt kontaktszemély segítségével elméleti tanulmányaikat kiegészítendı tapasztalatokat szereznek konkrét tanulmányi feladatmegoldás keretében. (Például Kommunikáció és tárgyalástechnika elıadáson cél, hogy megismerjék az értekezletek fajtáit, szervezésének módját, stb., majd egy-két hét múlva a bázisintézményben részt vesznek egy értekezleten.) A fıiskola jelenleg 1045 bázisintézménnyel áll kapcsolatban.

14

A válaszadók közel azonos arányban tartják a bázisintézményben megszerzett gyakorlati tapasztalatot elengedhetetlennek (8,7%) vagy egyáltalán nem használhatónak (9,2%). E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte a válaszadók 25,8%-a, részben használhatónak 35,8%-a. Megjegyezzük, hogy a Nemzetközi kapcsolatok szakon a bázisintézmény program nem része a képzési tematikának, ezért a szakonkénti összehasonlítás csak a VSZ és az NP szakok között lehetséges. A tapasztalatszerzés e módját a Non-profit gazdálkodási szakon végzettek jelentısen magasabb arányban értékelték elengedhetetlennek.

Elengedhetetlen Jól használható Részben használható Alig használható Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom Nem volt bázisintézményem Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 8,1 26,1 36,4 15,2 9,0

NP 16,7 22,2 27,8 11,1 11,1

Együtt 8,7 25,8 35,8 14,8 9,2

2,8

11,1

3,5

2,4 100 211

– 100 18

2,2 100 229

22. táblázat: A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat megítélése, szakonként [fı]

Az államilag támogatott képzésben résztvevık 10,0%-a, addig a költségtérítéses képzésben résztvevık 7,6%-a ítélte elengedhetetlennek a bázisintézményben szerzett ismereteket. A bázisintézmény rendszerének megítélése nemenként eltér, a férfiak válaszai kevésbé szóródnak. Míg 2,0%-uk szerint elengedhetetlen a bázisintézmény rendszere, addig a nık esetén ez az arány 10,6%. Hasonlóan a férfiak körében 6,0% a bázisintézményben tanultakat egyáltalán nem használók aránya, míg a nıknél ez az arány 10,1%. Továbbá a két nem közötti különbség megmutatkozik a részben használhatónak ítélık részarányában is: a férfiak 42,0, míg a nık a 34,1%-a nyilatkozott így a bázisintézmény rendszerérıl. A bázisintézményben szerzett ismeretek megítélésében jelentıs eltérés tapasztalható a nappali valamint a részidıs képzésben részt vettek körében. A nappali tagozatosok körében jelentısen magasabb azok aránya, akik alig vagy egyáltalán nem használhatónak ítélték a bázisintézményben szerzett ismereteket (28,2% szemben 19,5%), a részidıs képzésben résztvevık körében pedig magasabb azok aránya, aki elengedhetetlennek vagy jól használhatónak ítélték a bázisintézményben szerzett ismereteket (36,9% szemben 32,3%). Gyakori, hogy a végzés idıpontjától távolodva átértékelıdik a kapott tudás, tapasztalat. Az idıközi munkahelyváltás, a feladattípusok egyre szélesedı köre, az intézménybıl hozott tudást leértékelik. Várakozásunknak megfelelıen a záróvizsga éve szerint az idıben visszafelé haladva 11,7%-ról (2006.) 5,1%-ra (2003E) csökkent a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatot elengedhetetlennek ítélık aránya. A bázisintézményre vonatkozó második kérdésünkkel lehetıséget biztosítottunk a fıiskolán megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat hasznosságának összehasonlítására. A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a válaszadók 61,3%-a. A nappali tagozatosok (13,6%) a részidıs képzésben résztvevıknél (5,2%) magasabb arányban ítélik kevésbé hasznosnak a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatot, mint az elméleti tudást, mely abból következhet, hogy levelezı-, táv-, és esti képzésben résztvevık nagy valószínőség szerint munka mellett tanultak, és így tisztában voltak azzal, hogy az elhelyezkedéshez milyen fontos a gyakorlati tapasztalat, melynek egyik színhelye a bázisintézmény. A férfiak körében jelentısen magasabb azok aránya, akik nem látták hasznát a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatnak (18,4%), mint a gyengébbik nem képviselıi között (12,0%). 15

Hasznosabb az elméleti tudásnál Kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás Jól kiegészíti az elméleti tudást Nem látom hasznát NT/NV Összesen Válaszadó [fı]

Egyes válaszkategóriát választók aránya 13,5 9,6 61,3 13,0 2,6 100 230

23. táblázat: A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat és az elméleti tudás fontosságának összehasonlítása [%]

4.3. A KÖTELEZİ SZAKMAI GYAKORLATON SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A kötelezı szakmai gyakorlat a végzett hallgatók általi megítélése pozitív. A válaszadók 14,6%-a elengedhetetlennek tartja az így szerzett gyakorlati tapasztalatot, míg csupán a válaszadók 2,7%-a tartja egyáltalán nem használhatónak az így megszerzett tudást. E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte 39,7%, részben használhatónak 28,8%. Ha csak a válaszkategóriák eme két szélsı értékét vizsgáljuk, akkor a szakmai gyakorlat intézménye a bázisintézmény rendszerénél népszerőbb. Ennek oka lehet, hogy amíg a bázisintézményben csupán néhány alkalommal kell megjelenni az év során, addig a szakmai gyakorlat huzamosabb ideje alatt széleskörőbb ismeretek megszerzésére is lehetıség van. A tapasztalatszerzés e módját elengedhetetlennek az egyes szakok közül legmagasabb arányban a Vállalkozásszervezı szakon, egyáltalán nem használhatónak a Nonprofit gazdálkodási szakon végzettek választották.

Elengedhetetlen Jól használható Részben használható Alig használható Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 17,8 38,5 29,3 7,5 2,9

NK 3,3 43,4 26,7 23,3 –

NP – 46,6 26,7 6,7 6,7

Együtt 14,6 39,7 28,8 9,6 2,7

4,0

3,3

13,3

4,6

100 174

100 30

100 15

100 219

24. táblázat: A szakmai gyakorlaton szerzett gyakorlati tapasztalat megítélése, szakok szerint [%

A nappali tagozatos képzésben résztvevık 19,1%-a, addig a részidıs képzésben résztvevık 4,6%-a ítélte elengedhetetlennek a szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket. Hasonlóan, amíg az államilag támogatott képzésben résztvevık 20,6%-a, addig a költségtérítéses képzésben résztvevık 12,3%-a ítélte elengedhetetlennek a szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket. Sajnos önkitöltıs kérdıíves technikával nem biztosítható, hogy ugyanazt a válaszlehetıséget másmás kérdésben elrejtve ugyanannyian jelöljék meg. Így volt ez esetünkben is, amikor lényegesnek tartottuk az (idıleges) pályaelhagyók arányát több szempontból megvizsgálni. A 9-10. és a 12. kérdésben található „nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom” válaszlehetıséget az egyes kérdésekben eltérı számú válaszadó jelölte meg. Ennek oka talán az lehet, hogy a válaszadók a használhatóságot szorosan véve a bázisintézményben, illetve szakmai gyakorlaton szerzett ismeretekre vonatkozatták, míg mi a használhatóságot minden esetben a fıiskolai képzés szerves egészéhez kötöttük, függetlenül attól, hogy adott esetben bázisintézményrıl vagy szakmai gyakorlatról volt szó. A szakmai gyakorlati helyen szerzett ismeretek megítélésében jelentıs eltérés tapasztalható a budapesti, valamint a vidéki válaszadók körében. A fıvárosiak jelentısen magasabb arányban ítélték 16

elengedhetetlennek a kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket (18,6% szemben 7,6%). A kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a válaszadók 60,3%-a. A férfiak körében jelentısen magasabb azok aránya, akik szerint a kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás (12,2% a férfiak, 7,3% a nık körében). Míg az államilag támogatott képzésben résztvevık 12,7%-a szerint, addig a költségtérítésesek 6,8%-a szerint kevésbé hasznos a szakmai gyakorlati helyen megszerzett tudás, mint az elméleti tudás.

Hasznosabb az elméleti tudásnál Kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás Jól kiegészíti az elméleti tudást Nem látom hasznát NT/NV Összesen Válaszadó [fı]

Egyes válaszkategóriát választók aránya 23,0 8,4 60,3 4,3 4,0 100 226

25. táblázat: A szakmai gyakorlaton szerzett gyakorlati tapasztalat és az elméleti tudás fontosságának összehasonlítása [%]

4.4. A KÉPZÉS ERİSSÉGEI, VALAMINT HIÁNYOSSÁGAI, GYENGESÉGEI A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a fıiskola által nyújtott képzésnek vannak erısségei, és inkább tagadják azt, hogy vannak gyengeségei, hiányosságai. Számszerően, míg a válaszadók 23,3%-a teljes mértékben igaznak találja azt a kijelentést, miszerint az általa elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége, addig csupán 1,5%-a találja teljesen hamisnak az erısség meglétére vonatkozó állítást, vagy ha úgy tetszik tagadja, hogy a képzésnek lennének erısségei. A válaszadók közel 6%-a állítja csak teljes meggyızıdéssel, hogy a fıiskolai képzésnek vannak gyengeségei, hiányosságai. Az általam elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége 1-teljes mértékben hamis 2 3 4 5-teljes mértékben igaz NT/NV Összesen

Válaszadók száma aránya [fı] [%] 4 1,5 13 5,0 68 26,0 102 38,9 61 23,3 14 5,3 262 100

Válaszadók aránya Száma [%] [fı] 8,0 21 28,6 75 32,5 85 18,3 48 5,7 15 6,9 18 100 262

Az általam elvégzett képzésnek van kiemelhetı hiányossága, gyengesége 1-teljes mértékben hamis 2 3 4 5-teljes mértékben igaz NT/NV Összesen

26. táblázat: A képzés színvonaláról alkotott vélemények megoszlása

Míg a férfiaknak csupán 1,9%-a, addig a nık 10,5%-a kifejezetten nem ért egyet azzal az állítással, hogy a képzésnek gyengeségei, hiányosságai lennének. Az idı (záróvizsga) multával a gyengeségekre valamint az erısségekre vonatkozó vélekedés „puhult”, azaz az értékelések jobban koncentrálódnak a skála közepére. A Vállalkozásszervezı szak – mint a legrégebbi szak – válaszadói jobban érzik a képzés erısségeit, illetve kevésbé érzik a gyengeségeit, mint a történelmileg késıbb indult szakokon végzettek, aminek egyik magyarázata a Vállalkozásszervezı szak képzési tematikájának kiforrottsága lehet. Elmondható továbbá az is, hogy minél korábban záróvizsgázott valaki, annál kevésbé véli úgy, hogy voltak (vannak) kifejezett gyengeségei, hiányosságai a képzésnek.

17

A képzésnek vannak hiányosságai, gyengeségei

2003E 2,6

2004. 3,6

2005. 4,5

2006. 10,8

27. táblázat: Teljesen mértékben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „A képzésnek vannak gyengeségei, hiányosságai”, a végzés éve szerint [%]

A válaszadók nyitott kérdésekre adható válaszaikkal, kötetlen formában is kifejthették véleményüket a fıiskolai képzés erısségeirıl, gyengeségeirıl. A válaszadók aktívan éltek ezzel a lehetıséggel: a képzés erısségeire 316 darab, a gyengeségekre, hiányosságokra 218 darab értékelhetı válasz érkezett, melyeket kategóriákba soroltuk. A válaszok szakonkénti bontása a 28. és 29. táblázatban található, itt csak az összevont adatokat közöljük. Az erısségek, valamint a hiányosságok és gyengeségek részletes elemzése elıtt azonban meg kell említenünk, hogy jelen terültre vonatkozó kérdéseket a fıiskola késıbbi pályakövetési vizsgálatai során pontosítani szükséges. Ugyanis a szakok részben eltérı képzési tematikája, valamint a válaszadók eltérı munkaerı-piaci tapasztalatai miatt nem mindig egyértelmő, hogy mely esetben értékeltek a képzés egyes elemeit gyengeségként, vagy éppen hiányzó elemként. Az Általános Vállalkozási Fıiskolán végzettek szerint a képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság, mely leginkább a kötelezı szakmai gyakorlati programban, és a bázisintézmény programban testesül meg (válaszok 30,8%-a). A gyengeségekre érkezett válaszok 17,0%-a tovább erısíti a képzések gyakorlati jellegő részarány növelésének szükségességét. Az erısségek második leggyakrabban említett csoportjában valamely tantárgy felépítését, tananyagát, jelentıségét méltatták a válaszadók (válaszok 28,2%-a). Leggyakrabban említett, így a legsikeresebbnek tartott tantárgyak sorrendben a számvitel, a pénzügy, a rendezvényszervezés és a marketing. A számvitel esetében az azt oktató tanszék munkáját is gyakran minısítették pozitívan a válaszadók. Ebbe a csoportba soroltuk azokat a válaszokat is, amelyek nem egy konkrét tantárgyra, hanem tantárgyak egy csoportjára vonatkoztak. 12 esetben jegyezték meg azt a válaszadók, hogy önmagában már az is erısség, hogy széles a tantárgyi kínálat. Voltak, akik az üzleti alapismereteket, mások a szakirányos tárgyakat vélik a képzés erısségének (többen említették a HR szakirányt). A gyengeséggel kapcsolatos megjegyzések között is második a valamely tantárgy felépítésére, tananyagára, jelentıségére érkezett kritikák csoportja. A pénzügy és a számvitel tantárgyak fontosságát jelzi, hogy hasonlóan az erısségekhez, itt is ezek szerepelnek az elsı helyeken. Azaz voltak olyan válaszadók, akik még mélyebb, alaposabb ismereteket szerettek volna e területeken. E két tantárgy mellett megjelenik az informatika is. A következı csoportba a feleslegesnek tartott tantárgyakat (XX. századi irodalomtörténet, etika, filozófia, gazdaságföldrajz, döntéselmélet, operációkutatás, portfolió, magyar nyelv és nyelvhasználat) soroltuk. Az erısségek következı leggyakrabban említett csoportjába az oktatói gárdáról alkotott pozitív megjegyzések kerültek (válaszok 16,5%-a). Ide soroltuk azokat a véleményeket, melyek az (egyes) oktatók felkészültségét, szakmai kvalitását, hozzáértését, emberi tulajdonságait méltatták, továbbá a vendégelıadók sikerességérıl szóltak. A válaszadók név szerint több oktatót is megemlítettek. Az oktatói gárda szakmai, gyakorlati tapasztalatára vonatkozó kritikák súlya elhanyagolható. Mind az erısségek mind a hiányosságok között történı említés alapján elmondható, hogy a korrekt számonkéréssel összekapcsolt szigorú követelményeket is igényelték (volna) egyes végzettek. A képzés segítségével elsajátított képességek, készségek széles skáláját (kommunikáció, prezentáció, önálló gondolkodás, csapatmunkára nevelés, problémamegoldás, küzdıszellem serkentése, rendszerben való gondolkodás, pontosság, idıbeosztásra való figyelés, önismeret) az erısségek között tartják számon a válaszadók.

18

A tanulást segítı körülményekre inkább negatív kritikák érkeztek. Erre irányult ugyanis a hiányosságokkal kapcsolatos válaszok 16,5%-a (az erısségekre utaló válaszoknak csupán 4,4%-a). A válaszadók megemlítették a rugalmatlanságot (indexbeírás, vizsgarend, késıi pénteki órák), a túl nagy csoportméretet és az akadozó információáramlást. A nyelvoktatásra vonatkozó válaszok a negatívumok között jelentıs súllyal (15,6%), míg a pozitívumok között egy-két esettıl eltekintve nem szerepeltek. Leggyakrabban a költségtérítéses képzésben résztvevık panaszkodtak, miszerint a költségtérítési díj nem foglalja magában a nyelvtanulás díját. Továbbá ide tartozik még az is, hogy a magas nyelvi követelmény, nem párosul megfelelı nyelvi képzéssel. Megjegyezzük, hogy az ÁVF 2002-tıl a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpontjának kihelyezett vizsgahelye, a hallgatóink a Fıiskolán is tehetnek szakmai nyelvvizsgát. Az ÁVF a diploma megszerzésének nyelvi feltételeként minden olyan nyelvbıl tett egy, vagy kétnyelvő, – szaki követelménytıl függıen – általános vagy szaknyelvi vizsgát elfogad, amely államilag elismert (akkreditált), legalább középfokú szintő és „C” (lehet „A”+”B”) típusú. A pozitív megjegyzések csupán 1,9%-a sorolható az „élmény intézmény” kategóriába (családias, jó légkör, AIESEC, filmklub), továbbá az ugyanebbe a körbe tartozó hiányolt szolgáltatások szinte azonos súllyal vannak jelen a hiányosságok között is (közösségi élet hiánya, kevés segítség az álláskereséshez, elégtelen sportolási lehetıség, „haszontalan hallgatói szervezetek”).

19

Erısségek Gyakorlatorientált Tantárgyak, ismeretkörök Számvitel Szervezési gyakorlat (ÁVF Napok) Pénzügy Marketing Közgazdaságtan Informatika Gazdasági jog Kontrolling EU integráció Matematika, vállalkozás gazdaságtan, statisztika, stratégia Széleskörő tantárgyi kínálat Szakirányos tantárgyak jók Általános üzleti alapismeretek Gazdasági tárgyak, szakmai tárgyak, humán tárgyak, történelmi tárgyak Oktatói gárda Követelmények, a számonkérés módjai Szigorú követelmények Házi dolgozatok Nyelvi követelmények Portfólió készítés Korrekt számonkérés Képzés által elsajátított képességek, készségek Kommunikáció, prezentáció Önálló gondolkodás Team munkára nevelés Problémamegoldás Küzdıszellem serkentése Rendszerben való gondolkodás Pontosság Idıbeosztásra való figyelés Önismeret Tanulást segítı körülmények Jól felszerelt iskolai környezet Jó információáramlás Megfelelı jegyzetek Szervezettség Tanulmányi ügyintézık Külföldi szakmai gyakorlat Rugalmasság Élmény intézmény Családias, jó légkör AIESEC Filmklub Idegen nyelvő órák Magas szintő elméleti oktatás Korszerő, naprakész tudás Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék Magas színvonal Modern tanterv és gondolkodás Összesen

VSZ N 74 35 8 10 4 3 – 2 – 1 1

NK

NP

Együtt

3 12 2 – – – – – – – –

5 5 – – – – 1 1 – – –

97 89 19 10 8 5 4 4 2 2 2

Összes említésen belüli arány 30,8% 28,2% 6,0% 3,2% 2,5% 1,6% 1,3% 1,3% 0,6% 0,6% 0,6%

4

–

–

4

1,3%

3 5 1

4 3 –

2 – 1

12 8 5

3,8% 2,5% 1,6%

–

1

3

–

4

1,3%

21 5 4 1 – – – 10 1 3 3 – – – 1 1 1 4 1 1 1 – – 1 – 4 2 1 1 6 2 2 1 1 1 166

19 7 4 1 – 1 1 3 – – 1 1 1 – – – – 9 3 1 1 1 2 – 1 1 1 – – 0 4 1 2 1 0 99

7 6 3 1 2 – – 4 3 – – – – 1 – – – 0 – – – – – – – 1 1 – – 0 0 0 0 0 1 34

5 0 – – – – – 1 – 1 – – – – – – – 1 – – – 1 – – – 0 – – – 0 0 0 0 0 0 17

52 18 11 3 2 1 1 18 4 4 4 1 1 1 1 1 1 14 4 2 2 2 2 1 1 6 4 1 1 6 6 3 3 2 2 316

16,5% 5,7% 3,5% 0,9% 0,6% 0,3% 0,3% 5,7% 1,3% 1,3% 1,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 4,4% 1,3% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,3% 0,3% 1,9% 1,3% 0,3% 0,3% 1,9% 1,9% 0,9% 0,9% 0,6% 0,6% 100%

– 3 – 3

L 15 37 9 – 4 2 3 1 2 1 1

28. táblázat: Az Általános Vállalkozási Fıiskola erısségei

20

Hiányosságok, gyengeségek Elméleti ismeretek és a gyakorlati ismeretek súlya Kevés gyakorlat Sok elmélet Kevés elmélet Kevés Információ vállalkozások indításról Kevés fakultatív tárgy Túl felszínes tudás Vezetıi kompetenciák fejlesztése Kevés információ az adóbevallásról Tantárgyak Pénzügy Számvitel Informatika Közgazdaságtan HR menedzsment Matematika Nemzetközi gazdaságtan Felesleges tantárgyak Kevés szakmai tárgy Gazdasági tárgyakkal való elégedetlenség Kevés politikai tantárgy Kevés óraszám Tanulást segítı körülmények Nem elég rugalmasak Túl nagymérető csoportok Szervezetlenség, akadozó információáramlás Problémák az infrastruktúrával Külföldi ösztöndíjprogramok elszigeteltsége Konferencia hiánya Kreditrendszer hiánya Az államvizsga tételek több mint a felével egyáltalán nem foglalkoztunk Nyelvoktatás Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék Követelmények, a számonkérés módjai Nem az elvárásokhoz illeszkedı követelményszint Kevés szóbeli vizsga Élmény intézmény Közösségi élet hiánya Kevés segítség álláskereséshez Elégtelen sportolási lehetıség Haszontalan hallgatói szervezetek A nappali képzéstıl eltérı tagozaton folyó képzések gyengébb színvonalúak Tanárok Megalázó bánásmód, rosszindulat, diszkrimináció Összesen

VSZ

NK

NP

Együtt

13 7 3 – – 1 2 – – 4 – – – – – – – 3 1 – – – 0 – – – – – – –

1 1 – – – – – – – 6 1 2 – – – – – 2 – – – 1 3 1 – – 1 – – –

63 37 11 5 4 2 2 1 1 48 9 6 5 2 2 2 1 12 6 1 1 1 36 13 8 6 4 2 1 1

Összes említésen belüli arány 28,9% 17,0% 5,0% 2,3% 1,8% 0,9% 0,9% 0,5% 0,5% 22,0% 4,1% 2,8% 2,3% 0,9% 0,9% 0,9% 0,5% 5,5% 2,8% 0,5% 0,5% 0,5% 16,5% 6,0% 3,7% 2,8% 1,8% 0,9% 0,5% 0,5%

N 30 16 7 3 1 1 – 1 1 19 4 3 3 1 1 1 – 3 2 – 1 – 21 6 8 3 2 1 – 1

L 19 13 1 2 3 – – – – 19 4 1 2 1 1 1 1 4 3 1 – – 12 6 – 3 1 1 1 –

–

–

–

1

1

0,5%

19 8 5 3 2 4 2 1 1 –

4 2 1 1 – 1 – 1 – –

10

1

1 1 – 1 – – – 1

0 – – 0 – – – –

34 10 7 5 2 6 2 2 1 1

15,6% 4,6% 3,2% 2,3% 0,9% 2,8% 0,9% 0,9% 0,5% 0,5%

0

5

0

1

6

2,8%

3 1 110

2 1 66

0 1 30

0 0 12

5 3 218

2,3% 1,4% 100%

29. táblázat: Az Általános Vállalkozási Fıiskola hiányosságai, gyengeségei

21

4.5. AJÁNLANÁ AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLÁT MÁSOKNAK? Mind a nagyobb vásárlások, mind a mindennapi tételek beszerzésekor az emberek közel 60%-a támaszkodik a hozzá közelebb állók tanácsaira.5 Amennyiben a végzett hallgatókra, mint – az egyre sikeresebb marketing eszköz – a szájreklám (Word of Mouth), aktív közremőködıire tekintünk, örömmel kijelenthetjük, hogy a fıiskola számíthat a nála végzettekre. Jelen felmérés adatait vizsgálva megemlítendı, hogy a végzettek 89,0%-a ajánlja az ÁVF-et a továbbtanulni vágyó középiskolások számára, 83,9% pedig ajánlja olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni. A mindkét alkérdésre válaszolók (251 fı) 4%-a a két megadott célcsoport egyikének sem, míg 76,5%-a mindkét célcsoportnak ajánlja a fıiskolát. A Vállalkozásszervezési Szakon folyó képzés kiforrottságára utal, hogy itt a legmagasabb azon válaszadók aránya (92,8%), akik bátran ajánlják a fıiskolát középiskolásoknak. Ajánlaná az Általános Vállalkozási Fıiskolát… arány [%] a továbbtanuló középiskolásoknak? válaszadó [fı] olyanoknak, akik munka mellett kívánnak arány [%] gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni? válaszadó [fı]

VSZ 92,8 208 86,1 209

NK 67,7 31 65,5 29

NP 81,3 16 88,2 17

Együtt 89,0 255 83,9 255

30. táblázat: „Ajánlaná az Általános Vállalkozási Fıiskolát?”, szakok szerint

Igaz csak árnyalatnyi a különbség, de a költségtérítéses képzésben részt vevık körében magasabb arányban vannak azok, akik a munka mellett gazdasági ismereteket szerzık számára ajánlják a képzést. Hasonlóan az államilag támogatott képzésben részt vevık körében, pedig magasabb arányban vannak azok, akik a középiskolások számára ajánlják a képzést. Megemlítendı, hogy sem a válaszadók neme, lakóhelye, továbbá képzésük tagozata szerint sincs eltérés a képzést ajánlók arányát tekintve. 5. TOVÁBBKÉPZÉS 5.1. MEGVALÓSULT TOVÁBBKÉPZÉSEK A záróvizsga óta az adott kérdésre választ adó 256 fı 71,5%-a vett részt vagy vesz részt valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen. A továbbképzés iránti igény a végzés után szinte azonnal jelentkezik. Ezt támasztja alá, hogy a 2006-ban végzett frissdiplomások 63,5%-a döntött a továbbképzés szükségessége mellett. A végzés éve szerint az idıben visszafelé haladva a továbbképzés pedig egyre általánosabb. A továbbképzésen résztvevık aránya

2000. 100

2001. 61,5

2002. 81,8

2003. 87,5

2004. 76,3

2005. 73,6

2006. 63,5

Együtt 71,5

31. táblázat: A továbbképzésen való részvétel, a végzés éve szerint [%]

A többi alapváltozó szerinti keresztvizsgálatokat elvégezve elmondható, hogy jelentıs eltérések nincsenek, ám megjegyezzük, hogy a férfiak, a részidıs képzésben részt vevık, valamint a fıvárosiak gyakrabban vettek (vesznek) részt továbbképzésben. Gyakoribb a továbbképzés azok körében is, akik jelenleg vezetıi beosztást töltenek be (78,9%), mint, akik beosztottként dolgoznak (69,6%). Azt, hogy a vállalati elımenetelhez hozzátartozik a továbbképzés, alátámasztja az is, hogy a továbbképzésbe való bekapcsolódást leginkább kiváltó motivációs tényezı az elıléptetés, szakmai karrier utáni vágy volt (52,2%), melyet az ismeretek frissítése követ (31,5%). Ez utóbbi tényezı a nık számára sokkal motiválóbb, mint a férfiak számára. Az államilag támogatott hallgatók számára sokkal inkább fontosabb volt az elıléptetés, a szak5

Szonda Ipsos: http://www.sg.hu/cikkek/50417/a_szajreklam_neha_fontosabb_mint_a_hirdetesek [2007. augusztus 27.] 22

mai karrier iránti vágy, mint a költségtérítéses képzésbıl kikerülık esetén (63,0%-kal szemben 48,1%). Ennek oka feltehetıleg az, hogy a fıiskola államilag támogatott hallgatói rendre magasabb tanulmányi átlageredményeket produkálnak, mint a költségtérítéses társaik. Ez a munkával szemben támasztott elvárásaikat és ezzel összefüggésben a továbbképzés iránti igényüket is magasabb szintre emeli. Alkalmazásba kerüljön, állást találjon Ismeretek frissítése Elıléptetés, szakmai karrier Átképzés Összesen Válaszadó [fı]

Férfi 9,8 22,0 56,0 12,2 100 41

Nı 4,4 34,3 51,1 10,2 100 137

Együtt 5,6 31,5 52,2 10,7 100 178

32. táblázat: A továbbképzés legfıbb motivációja, nemek szerint [%]

Amennyiben a 2004-2006-ban végzetteket vizsgáljuk megállapítható, hogy az elıléptetés, szakmai karrier iránti igény fontossága 2004-rıl 2006-ra egyenletesen csökken. Ugyanakkor az ismeretek frissítése céljából történı továbbképzés aránya 2004-rıl 2006-ra egyre jellemzıbb. Alkalmazásba kerüljön, állást találjon Ismeretek frissítése Elıléptetés, szakmai karrier Átképzés Összesen Válaszadó [fı]

2004. 4,5 27,3 59,1 9,1 100 44

2005. 1,9 30,2 50,9 17,0 100 53

2006. 9,8 37,3 45,1 7,8 100 51

33. táblázat: A továbbképzés legfıbb motivációja, a végzés éve szerint [%]

A továbbképzés költségeinek átlagosan 50,6%-át a válaszadók, 43,3%-át a munkáltatók, 6,1%-át pedig valaki más fizetette, igaz válaszadónként jelentıs szórást tapasztaltunk. Mindössze hét olyan válaszadó volt, aki azt állította, hogy a továbbképzése nem került pénzbe. A KSH munkahelyi képzésekre vonatkozó felmérése alapján elmondható, hogy 2005-ben a gazdálkodó szervezetek 51%-a semmilyen formában nem támogatta alkalmazottainak szakmai képzését (ez az arány 1999-ben még 63% volt). Ennek zömében az az oka, hogy a munkaerı megfelel a vállalkozás aktuális igényeinek, továbbá a magas költségek és az idıhiány is elrettentette a szervezeteket a munkatársaik továbbképzésétıl. A továbbképzés támogatása a vállalkozás méretével növekszik, míg az 50 fı alatti vállalkozások 43, addig a 250 fı feletti szervezetek 93%-a támogatja a munkavállalók továbbképzését.6 A vidéki válaszadók körében jelentısen magasabb a továbbképzés egyének által viselt költségeinek részaránya (59,3%-kal szemben 47,9%).

6

Janák Katalin: Statisztikai tükör – A munkahelyi képzések fı adatai, Központi Statisztikai Hivatal, 2007. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/mhelyi-kepzes.pdf [2007-09-06] 23

A továbbképzésekre, tanfolyamokra fordított összeg hány százalékát teszi ki az az összeg, amelyet… … Ön fizetett? … az Ön munkáltatója fizetett? … valaki más (állam, önkormányzat, egyéb szervezet) fizetett?

Átlag 50,6 43,3 6,1

34. táblázat: A továbbképzés költségeinek megoszlása a költséget megjelölık körében [átlagértékek, %]

5.2. TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSEK A válaszadók 90,1%-a jelenleg szükségesnek tartja továbbképzését, mely igény a korábban záróvizsgát tett évfolyamok esetén alacsonyabb és az idıben elırehaladva egyenletesen nı. Arra, hogy milyen területen és formában igénylik a továbbképzést a válaszadók 730 terület-forma válaszpárt adtak meg számunkra. A férfiak továbbképzés iránti igénye (94,7%) 6%-kal magasabb, mint a nıké (88,8%). Érdekes, hogy azok körében, akik voltak munkanélküliek (54 fı), a várakozásainkkal ellentétben, alacsonyabb a továbbképzés iránti igény, mint a többi válaszadó esetén (85,2% szemben 95,4%-kal). Jelenleg szükségesnek tartja-e saját továbbképzését? Igen Nem NT/NV Összesen Válaszadó [fı]

2003E

2004.

2005.

2006.

Együtt

79,5 15,4 5,1 100 39

90,0 5,0 5,0 100 60

91,8 5,5 2,7 100 73

93,3 4,5 2,2 100 89

90,1 6,5 3,4 100 261

35. táblázat: A további továbbképzés iránti igény, a végzés éve szerint [%]

Elmondható, hogy a tervezett továbbképzések 18,4%-a újabb diploma megszerzésére, posztgraduális képzésben való részvételre irányul, ám a legnépszerőbb képzési formák a vállalati képzések, a tanfolyam jellegő képzések és az önképzés. A szakirányú és a nyelvi továbbképzési terület azonos fontosságú és egyben a legfontosabb továbbképzési terület a válaszadók számára, ami utal arra is, hogy a végzettek e területeken érzik hiányosnak ismereteiket. Részletekbe menıen vizsgálva a terület-forma párokat, elmondható, hogy a végzettek a nyelvi tanfolyamok, az újabb szakirányú diploma megszerzése, a nyelvi önképzés és a szakirányú vállalati képzések iránt érdeklıdnek leginkább. A fıiskola számára a képzési kínálat e területeken való továbbfejlesztése a frissdiplomásokkal való szorosabb kötıdést, valamint pótlólagos bevételt jelenthet. Újabb diploma megszerzése Vállalati képzések Doktori képzés Tanfolyam Önképzés Egyéb Összesen 730 válasz válaszpár alapján.

Szakirányú 12,5 11,0 3,0 5,9 5,2 1,0 38,6

Nyelvi 2,7 4,7 1,1 16,1 12,3 1,6 38,5

Informatikai 0,3 4,1 0,3 2,6 4,2 1,4 12,9

Egyéb 2,9 1,4 0,4 1,8 2,5 1,0 10,0

Együtt 18,4 21,2 4,8 26,4 24,2 5,0 100

36. táblázat: A továbbképzések iránti igény annak területe és formája szerint [%]

24

5.3. TOVÁBBTANULÁSI JELLEMZİK Abból a 183 fıbıl, akik a záróvizsga óta részt vettek vagy részt vesznek valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen, összesen 153 fı nyilatkozott részletesen továbbtanulási jellemzıirıl. Többen a válaszadók közül, többféle képzésben is részesültek, több tanfolyamon, illetve vállalati képzésben is részt vettek.

VSZ NK NP Együtt

A továbbtanu- A továbbtanulás jellemzıilás jellemzıirıl rıl nyilatkozók száma az nyilatkozók összes válaszadó arányában [fı] [%] [%] 123 80,4 47,0 20 13,1 7,6 10 6,5 3,8 153 100 58,4

Egyetemi kiegé- Egyetemi kiegészítı képzésben szítı képzésben résztvevık aránya az összes résztvevık válaszadó tekintetében [fı] [%] [%] 37 82,2 14,1 8 17,8 3,1 – – – 45 100 17,2

37. táblázat: A továbbtanulók szakonkénti és képzésszint szerinti jellemzıi, szakok szerint

Kiegészítı egyetemi alapképzésre 45 fı iratkozott be, akik döntıen (82,2%) a Vállalkozásszervezı szakon végzettek közül kerültek ki. A kiegészítı egyetemi képzésben résztvevık közül 38 fı a választott területet is megjelölte válaszában: 32 fı (84,2%) közgazdasági egyetemi kiegészítı képzést, 4 fı (10,3%) a jogi, 1 fı a pszichológusi, 1 fı a közgazdasági-tanári szakot választotta. A kiegészítı egyetemi képzésben résztvevık közül 3 fı fıiskolai szakot végzett/végez, 1 fı a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán, 2 fı a Budapesti Gazdasági Fıiskolán tanult/tanul, 1 fı pedig Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) MBA képzését végezte el. A Non-profit gazdálkodási szakon végzett válaszadók közül (kiegészítı) egyetemi vagy fıiskolai képzésben résztvevıt nem találtunk. Az ı továbbtanulásukra kizárólag az egyéb tanfolyamok, OKJs képzések a jellemzıek. A választott képzı intézményeket 29 fı nevezte meg. Ezek rangsorában az elsı a helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) áll, 16-an végezték, végzik itt az egyetemi kiegészítı szakot. 4 fı a Pécsi Tudományegyetem (PTE), 3 fı BME, 3 fı Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), 1 fı Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), 1 fı Szent István Egyetem (SZIE), és 1 fı a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (SE-TF) hallgatója (volt). A felsıfokú tanulmányokra vonatkozóan könnyen tudtunk kategorizálni, mert a válaszadók egyértelmően megnevezték, legalább a képzési szintet. A további válaszok feldolgozását nehezítette, hogy a válaszadók egy része csak a továbbtanulási területet nevezte meg, mások annak szintjét is. (Például a TB ügyintézık esetében, egyik válaszadó sem írta le, hogy errıl OKJ-s bizonyítványa van vagy belsı, vállalati képzést tanúsító oklevele.)

25

Mérlegképes könyvelı Pénzügyi ügyintézı, pénzügyi ismeretek, többnyire OKJ-s képzés Vállalati képzések, tréningek Webes ismeretek, excel, ECDL Kereskedı-vállakozói tanfolyam Európai uniós ismeretek, pályázatírás OKJ-s képzés Valutapénztáros, valutaügyintézı OKJ-s Adózási ismeretek TB ügyintézı Személyügyi gazdálkodó OKJ-s képzés Értékpapír ügyintézı OKJ-s képzés Idegenforgalmi ügyintézı OKJ-s képzés Auditor képzés Közigazgatási szakvizsga Ingatlanközvetítı szaktanfolyam Jogosítvány Mőszaki jellegő tanulmányok Közbeszerzési szakreferens OKJ-s képzés Minıségügy Public Relations Projektmenedzsment Terület-és vidékfejlesztés Irodavezetı OKJ-sképzés Újságírás (MÚOSZ) Lakberendezés Asztrológia Aerobik oktató Szinkronszínész Fotózás Légiforgalmi irányítás Történész Összesen

VSZ 25 11 7 3 3 2 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 – 1 1 – – 1 1 1 1 1 1 1 1 – 91

NK 1 2 – 3 – 2 1 – – – – – – – – – – 1 – – 1 1 – – – – – – – – – 12

NP 2 2 – – 2 1 – – 1 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 1 9

Együtt 28 15 7 6 5 5 5 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 105

38. táblázat: Felsıfokú tanulmányokon kívüli tanulmányok, ismeretszerzés jellemzıi, szakok szerint [fı]

6. MUNKAERİ-PIACI STÁTUSZ, ELHELYEZKEDÉS 6.1. STÁTUSZ 2007. február 1-jén a válaszadók 94,2%-a volt foglalkoztatott (munkaviszonyban vagy megbízási szerzıdéssel foglalkoztatott és vállalkozó), a tanulók aránya 1,6% (doktorandusz válaszadó nem volt), a munkanélküliek aránya 2,3%, továbbá az egyéb inaktívak (esetünkben ez GYES-en és GYED-en lévıket jelentett) aránya 1,9% volt. Munkaviszonyban foglalkoztatott teljes munkaidıben Munkaviszonyban foglalkoztatott részmunkaidıben Megbízási szerzıdéssel foglalkozatott Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozatos hallgató Doktorandusz GYES, GYED Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 88,0 1,0 1,4 5,3 0,5 1,4 – 2,4 100 202

NK 68,8 6,3 3,1 3,1 15,6 3,1 – – 100 32

NP 83,3 – 5,6 11,1 – – – – 100 18

Együtt 85,4 1,5 1,9 5,4 2,3 1,6 – 1,9 100 259

39. táblázat: A válaszadók munkaerı-piaci státusza, szakok szerint [%]

26

A munkaviszonyban foglalkoztatottak részaránya a Vállalkozásszervezı szakon végzettek körében 89,0%, ugyanakkor a vállalkozók és a megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottak részaránya a Nonprofit gazdálkodási szakon végzett körében a legmagasabb. A Nemzetközi kapcsolatok szak esetén külön figyelmet érdemel a munkanélküliek 15,6%-os aránya, mely az alacsony esetszám következtében minden bizonnyal nem reprezentatív. Míg a férfiak egytizede (10,5%), addig a nık 4,0%-a vállalkozó, továbbá a költségtérítéses képzésbıl kikerülık körében több mint kétszeres a vállalkozók részaránya, mint a korábban államilag támogatott személyek esetében. A várakozásoknak megfelelıen a GYES-en vagy GYED-en lévık aránya a korábban végzettek évfolyamok esetében magasabb. Míg a 2000-2003-ban végzettek körében 7,4%, addig a 2004-2005-ben végzettek körében nem éri el a 2%-ot, a 2006-ban végzettek körében, pedig nem találtunk kismamát (ezt a kategóriát csak nık jelölték meg). A részidıs képzésbıl kikerülık között nem volt munkanélküli, ahogyan nem volt munkanélküli válaszadó a 2000-2004-ben végzettek között sem (2005-ben végzettek 1,4%-a, 2006-ban végzettek 4,7%-a volt munkanélküli 2007. február 1-jén). Tájékoztatásul: a fıiskolai végzettségőek 2007. I. negyedévi országos munkanélküliségi rátája (3,0%) és ugyanebben az idıszakban az egyetemi végzettségőek országos munkanélküliségi rátája 2,1% volt.7 Ez alapján elmondható, hogy az Általános Vállalkozási Fıiskolán végzettek körében a munkanélküliek aránya az országos átlag alatti. A munkaerı-piaci státusz elemzésekor megállapításra került, hogy a válaszadók közül 2007. február 1-jén 5 fı, ugyanakkor a záróvizsga óta 56 válaszadó (21,5%) volt valamikor munkanélküli. Arra a kérdésre, hogy regisztráltatták-e magukat valamely munkaügyi központban, 52 fıbıl 23-an (44,2%) válaszoltak igennel. Amíg a 2004 elıtt záróvizsgát tett személyeknek a záróvizsga óta csupán 10,3%-a volt valamikor munkanélküli státuszban, addig a 2004-2006-ban végzettek személyek esetén ez jelentısen magasabb. Megjegyezzük, hogy ez az idıszak egybe esik a diplomás munkanélküliség felfutásának idıszakával. Volt munkanélküli a záróvizsga óta

2003E 10,3

2004. 31,7

2005. 23,6

2006. 18,2

Együtt 21,5

40. táblázat: A záróvizsga óta munkanélkülivé vált személyek aránya, a végzés éve szerint [%]

Amíg a vidéki válaszadók 25,8%-a, addig a fıvárosiak 19,0%-a volt a záróvizsga óta munkanélküli, mely minden bizonnyal a Budapestre általában jellemzı – az országosnál alacsonyabb – munkanélküliségi rátának köszönhetı. A késıbbiekben látni fogjuk, hogy a részidıs képzésben részt vevık 75%-a munka mellett kezdte el a képzést. Feltehetıleg ez is kihat arra, hogy körükben 15,7% volt a záróvizsga óta valamikor munkanélküliek státuszba került személyek aránya, míg a nappali tagozaton végzettek esetén arányuk 25%. Kijelenthetı, hogy a fıiskolán végzett nıkre sokkal inkább jellemzı volt, hogy munkanélkülivé válva regisztráltatták magukat, ugyanis a nık 50%-a, míg a férfiaknak csak 20%-a regisztráltatta magát.

7

Pozsonyi Dóra, Pránder Katalin, Fızı Judit: Munkaerı-piaci jellemzık 2007. II. negyedévében; Központi Statisztikai Hivatal, 2007., Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero072.pdf [2007-09-06] 27

6.2. ELHELYEZKEDÉS 6.2.1. AZ ELSİ MUNKAHELY MEGTALÁLÁSÁNAK IDEJE A válaszadók 36,9%-a a fıiskolát munka mellett kezdte el. Ebbe a csoportba tartozó válaszadók részaránya – a várakozásoknak megfelelıen – magasabb a költségtérítéses (38,4%) és alacsonyabb az államilag támogatott képzés résztvevıinél (31,3%). Megfelel a várakozásoknak az is, miszerint a nappali tagozatosok 10%-a, ugyanakkor a részidıs képzésben részt vevık 75%-a a fıiskolát munka mellett kezdte el. Azon válaszadók 25,3%-a, akik a képzés megkezdésekor még nem dolgoztak csak a záróvizsga körül, továbbá 39,6%-a még késıbb, csupán a záróvizsga után kezdett el állást keresni. Akik a záróvizsga elıtt kezdtek el állást keresni, átlagosan 5,1 hónappal hamarabb kezdték azt, míg, akik a záróvizsga után kezdtek csak álláskereséshez átlagosan 4,5 hónapot vártak annak megkezdéséig. Ennek a késlekedésnek az egyik oka lehet a nyelvvizsga minél hamarabbi megszerzése, valamint a tanulmányok végzetével rendelkezésre álló utolsó szabad nyári szünet kihasználása iránti igény. A fıiskolát munka mellett kezdtem el Az záróvizsga körül Az záróvizsga elıtt Az záróvizsga után Összesen Válaszadó [fı]

2003E 24,3 24,3 13,5 37,9 100 37

2004. 27,6 22,4 22,4 27,6 100 58

2005. 39,1 14,5 20,3 26,1 100 69

2006. 47,4 8,8 27,5 16,3 100 80

Együtt 36,9 16,0 22,1 25,0 100 244

41. táblázat: Az álláskeresés megkezdésének idıpontja, a végzés éve szerint [%]

A válaszadók felének már a képzés ideje alatt sikerült állást találnia. Amíg ez az arány a nappali tagozatosok körében 42,6%, addig a részidıs képzésben részt vettek esetén 71,0%. Egyrészt az álláskeresés tudatosabbá válásáról, másrészt a végzettek sikerességének növekedésérıl ad tanúbizonyságot, hogy a végzés éve szerint elırehaladva folyamatosan növekedett azoknak az aránya, akiknek már a fıiskolai évei alatt sikerült állást találniuk. Az elhelyezkedést segítheti, ha a hallgatók már a tanulmányok ideje alatt rész- vagy teljes munkaidıben munkatapasztalatot szereznek. A fıiskola hallgatói körében egy korábban elvégzett vizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy I-III. évfolyamon a hallgatók szinte alig vállaltak munkát (a költségtérítéses hallgatók kicsit aktívabbak voltak), ám a IV. évfolyamon azonos arányban kicsivel több, mint a hallgatók 15%-a vállalt munkát.8 A fıiskolai évek alatt sikerült állás találnia A képzés után sikerült csak elhelyezkedni Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 46,2 53,8 100 173

NK 65,4 34,6 100 26

NP 100 – 100 12

Együtt 51,7 48,3 100 211

42. táblázat: Az elhelyezkedés idıpontja, szakok szerint [%]

Tanulmányok alatt elhelyezkedett

2003E 39,4

2004. 44,2

2005. 45,8

2006. 69,7

43. táblázat: A tanulmányok alatt elhelyezkedık aránya, a végzés éve szerint [%]

8

Böcskei Elvira: A magán felsıoktatás finanszírozásának speciális elszámolása. In: Általános Vállalkozási Fıiskola Tudományos Közlemények. 2003. szeptember, pp. 37-62. 28

Amennyiben 0 hónappal vesszük figyelembe azokat, akik már a képzés ideje alatt elhelyezkedtek, elmondhatjuk, hogy a fıiskola végzettjei átlagosan 2,6 hónap alatt elhelyezkedtek. Akiknek csak a záróvizsga után sikerült elhelyezkedniük, azoknak ehhez átlagosan 5,3 hónapra volt szükségük. A nık sikeresebbek voltak az álláskeresésben. Amíg a képzés alatt mindkét nem képviselıinek fele elhelyezkedett, addig a képzés után elhelyezkedık körében a nıknek átlagosan 4,7 hónapra, a férfiak viszont 7,4 hónapra volt szükségük.

A záróvizsga után elhelyezkedık körében Az összes válaszadó körében

Férfi Nı Férfi Nı

Átlag [hónap] 7,4 4,7 3,8 2,3

Szórás [hónap] 8,6 4,5 7,2 3,9

Válaszadó [fı] 22 80 43 166

44. táblázat: A záróvizsga után elhelyezkedık átlagos elhelyezkedései ideje, nemek szerint

Megfigyelhetı, hogy a késıbbi évfolyamokon záróvizsgázók elhelyezkedési ideje folyamatosan csökkent. A 2006-ban végzettek közül azoknak, akik a záróvizsga után helyezkedtek el átlagosan 2,8 hónap alatt sikerült munkahelyet találniuk, továbbá a fıiskolán 2006-ban végzett összes frissdiplomás átlagos elhelyezkedési ideje kevesebb, mint 1 hónap. Az elhelyezkedés idejét tekintve a szakok között nem találtunk említésre méltó különbséget.

2003E 2004. 2005. 2006. 2003E 2004. Az összes válaszadó körében 2005. 2006. A záróvizsga után elhelyezkedık körében

Átlag [hónap] 8,4 5,1 5,1 2,8 5,4 2,8 2,8 0,9

Szórás [hónap] 10,2 3,8 4,0 2,0 9,1 3,8 3,9 1,7

Válaszadó [fı] 20 29 32 20 31 52 59 66

45. táblázat: A záróvizsga után elhelyezkedık átlagos elhelyezkedései ideje, a végzés éve szerint

Amíg a képzés alatt elhelyezkedık körében az álláskeresés idıtartamának rövidségét tekintve a nappali és a részidıs képzésben részt vevık egyformán „teljesítenek”, addig a képzés befejezését követıen a részidıs képzésben részt vevık hátrányba kerülnek. A képzést követıen a nappali tagozatosak átlagosan 4,7, míg a többiek 7,6 hónap alatt helyezkedtek el. 6.2.2. AZ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTİ CSATORNÁK A válaszadók közül a legtöbben kapcsolati tıkéjüket, azaz valamely ismerısük vagy családtagjuk segítségét, valamint a fıiskolai kapcsolatokat (csoporttársak, oktatók) kihasználva helyezkedtek el. Kiemelendı még az online állásközvetítı oldalak és az újsághirdetések szerepe. A fıiskolai kapcsolatok szerepe a korábban végzettek esetén alacsonyabb, valamint ennek a csatornának a használata inkább a férfiakra jellemzı. Ugyanakkor a gyengébbik nem képviselıi eredményesebben használták a személyzeti tanácsadó cégeket, illetve gyakrabban helyezkedtek el a képzés során megismert bázisintézményben. Míg a személyzeti tanácsadó cégek, vagy a bázisintézmények a fıvárosi lakosok, addig az újsághirdetések a vidékiek munkába állását segítették inkább.

29

Elhelyezkedést segítı csatornák Ismerısök, család segítségével Online állásközvetítı oldalak segítségével Újsághirdetés alapján Személyzeti tanácsadó cégek segítségével Fıiskolai kapcsolat alapján A bázisintézményben kínáltak állást Állásbörzék segítségével Egyéb Szakmai gyakorlati hely segítségével Saját/családi vállalkozás Munkaügyi központ segítségével Tanulmányi szerzıdés alapján Valamely felsıoktatási karrier iroda segítségével Összesen Válaszadó [fı]

Férfi 40,5 21,2 19,2 3,8 7,7 1,9 1,9 – – 1,9 1,9 – – 100 52

Nı 36,7 19,8 14,8 8,7 3,8 4,9 2,2 2,7 2,7 1,6 0,5 1,1 0,5 100 183

Együtt 37,4 20,0 15,7 7,7 4,7 4,3 2,1 2,1 2,1 1,7 0,9 0,9 0,4 100 235

46. táblázat: Az elhelyezkedés módja, nemek szerint [%]

6.2.3. AZ ELHELYEZKEDÉSHEZ ELVÁRT SEGÍTSÉG A válaszadók mindössze 11,0%-a (27 fı) kapott segítséget a fıiskolától az elhelyezkedéshez, amely leggyakrabban önéletrajz vagy motivációs levélírásban való segítségnyújtást, álláshirdetésekkel való megismertetést, vagy a munkaadónál való közvetlen tanári ajánlást jelentett. Az államilag támogatott, valamint a nappali tagozatosok körében jelentısen magasabb a segítségben részesülık aránya, mint a költségtérítéses, valamint a részidıs képzésben részt vevık között. A fıiskola 2006 szeptemberében létrehozta a Karrier Irodát. Az iroda tanulmányi és életpálya tanácsadással, fı- és részmunkaidıs, valamint gyakornoki állások közvetítésével szeretne segíteni a hallgatók egyéni karrier terveinek megvalósításában. A személyes tanácsadáson túl elıadások, fórumok keretében a hallgatók megszerezhetik a sikeres elhelyezkedésükhöz szükséges ismereteket, hogyan kell önéletrajzot, motivációs levelet írni, állásinterjúra felkészülni, milyenek az elhelyezkedési trendek. Céges bemutatók alkalmával megismerkedhetnek a cégek HR szakemberei segítségével milyenek a frissdiplomás közgazdászokkal szemben támasztott követelmények. Jelen felmérés adatai számszerően is igazolják a döntés helyességét, ugyanis a 230 válaszadó 68,3%-a már felsıfokú tanulmányai alatt szükségesnek tartotta volna az intézmény elhelyezkedéshez nyújtott segítségét. Segítség formája Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk Állásközvetítés Állásbörze szervezése Céglátogatások, cégbemutatók Egyéni karriertervezés Személyiségfejlesztı tréning(ek) Segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez Álláskeresést segítı kiadványok Egyéb Összesen

Egyes kategóriák említésének gyakorisága 94 75 75 56 49 46 46 42 2 485

Az összes említés arányában 19,3% 15,5% 15,5% 11,5% 10,1% 9,5% 9,5% 8,7% 0,4% 100%

47. táblázat: Az intézménytıl elvárt segítség

Akik elvárták volna, hogy a fıiskola segítse munkaerı-piaci beilleszkedésüket, leggyakrabban az állásinterjúra való felkészítésre tartottak volna igényt, de magas arányban került említésre az állásközvetítés, valamint állásbörze, céglátogatás és cégbemutatók szervezése is.

30

7. A JELENLEG BETÖLTÖTT MUNKAHELY 7.1. MUNKAHELYVÁLTÁS, MELLÉKÁLLÁS A válaszadók 38,0%-a még elsı, 14,0%-a pedig már legalább negyedik munkahelyén dolgozott 2007. február 1-jén. Várakozásunk, miszerint a záróvizsga éve szerint az idıben elırehaladva csökkent a munkahelyváltások gyakorisága, igazolódni látszik. Elsı munkahelyükrıl a férfiak jelentısen magasabb arányban távoztak, mint a nık. A férfiak közel 25%-a dolgozik elsı, további 40%-a második munkahelyén, míg ezek az arányok a nıknél pont fordítva jelentkeznek. A további munkahelyen dolgozók részaránya mindkét nem esetén azonos. 1. 2. 3. Legalább 4. Összesen Válaszadó [fı]

2003E 41,0 28,2 15,4 15,4 100 39

2004. 27,1 33,9 25,4 13,6 100 59

2005. 33,8 28,2 22,5 15,5 100 71

2006. 48,2 23,5 16,0 12,3 100 81

Együtt 38,0 28,0 20,0 14,0 100 250

48. táblázat: „Hányadik munkahelyén dolgozott 2007. február 1-jén?”, a végzés éve szerint [%]

A részidıs képzésben résztvevık megoszlása a megismert munkahelyek számát tekintve sokkal egyenletesebbnek tőnik, mint a nappali tagozaton végzettek esetén. Ez valószínőleg annak köszönhetı, hogy körükben magasabb arányban voltak olyanok, akik már munka mellett dolgoztak, és így általában szélesebb körő munkatapasztalat jellemezte ıket. 1. 2. 3. Legalább 4. Összesen Válaszadó [fı]

Teljes idıs képzés 46,3 32,9 17,4 3,4 100 149

Részidıs képzés 25,0 22,0 24,0 29,0 100 100

49. táblázat: „Hányadik munkahelyén dolgozott 2007. február 1-jén?”, a képzés tagozata szerint [%]

A válaszadók 11,1%-ának volt mellékállása 2007 február 1-jén. A mellékállás megléte legkevésbé a 2004-ben végzettekre volt jellemzı. Mellékállással rendelkezık aránya [%] Válaszadó [fı]

2003E 13,2 38

2004. 6,8 59

2005. 11,3 71

2006. 13,2 76

Együtt 11,1 244

50. táblázat: Mellékállással rendelkezık, a végzés éve szerint

7.2. A MUNKA SZAKMAISÁGA, A MUNKAKÖR A képzés sikerességének leggyakrabban használt indikátorai a munkaerı-piaci státusz, az elhelyezkedés ideje és a képzettség birtokában megszerezhetı jövedelem. Ugyanakkor elemzések tucatjai foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az egyén számára, vagy nemzetgazdasági szinten problémának kell-e tekintenünk azt, ha valaki nem szerzett szakmájában helyezkedik el, de sokat keres. E kérdéseket nem célunk most eldönteni, ugyanakkor újabb adatokkal szolgálunk e témakörhöz.

31

A végzettek 59,2%-a szakmájában, további 20,4%-a részben szakmájában dolgozott 2007. február 1-jén. A szakmai munkát végzık aránya a munkahelyváltással sem növekedett. A pályaelhagyók aránya a Nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek körében a legmagasabb (56,0%), bár a válaszadók alacsony létszáma miatt ez az adat fenntartásokkal kezelendı. A vidéki válaszadók körében magasabb (26,6%) a pályaelhagyók aránya, mint a fıvárosban élık esetén (16,7%). Akik szakmájukban dolgoztak, a képzés során szerzett ismereteket sokkal inkább felhasználhatónak ítélték, mint azok, akik nem, vagy csak részben szakmájukban vállaltak munkát. A tanultaknak a munkában való felhasználhatóságát a szakmájában dolgozók 60,0%-a értékelte elengedhetetlennek, vagy jól használhatónak (2,8%-a alig használhatónak), míg a részben szakmájában dolgozók esetén ez az arány 34,0% (6,0% alig használhatónak), a pályaelhagyók esetén pedig 14,6% (18,8% alig használhatónak). Szakmai Nem szakmai Részben szakmai Összesen Válaszadó [%]

VSZ 62,8 15,0 22,2 100 207

NK 36,0 56,0 8,0 100 25

NP 50,0 33,3 16,7 100 18

Együtt 59,2 20,4 20,4 100 250

51. táblázat: „Szakmájában dolgozott 2007. február 1-jén?”, szakok szerint [%]

Szakmai Nem szakmai Részben szakmai Összesen Válaszadó [%]

2003E 69,3 17,9 12,8 100 39

2004. 67,8 16,9 15,3 100 59

2005. 55,7 21,4 22,9 100 70

2006. 50,6 23,5 25,9 100 81

52. táblázat: „Szakmájában dolgozott 2007. február 1-jén?”, a végzés éve szerint [%]

A végzett hallgatók elhelyezkedési területeit vizsgálva a felméréskor betöltött munkakörüket vettük alapul. A munkaköröket funkcionális munkaterületek szerint csoportosítottuk. A válaszadók, munkaköreik megnevezésén kívül, a legtöbb esetben rövidebb-hosszabb formában leírták annak tartalmát, fıbb feladatait is, ez nagymértékben segítette a kategorizálást. A munkakörök elnevezését tekintve átfedést tapasztaltunk a kereskedelmi és logisztikai területek között, így e két munkaterület esetén a következı megállapítások kisebb hibahatárral (5,0%) értékelendık. Azokat a válaszokat, melyekbıl nem lehetett megállapítani ily módon a munkaterületet az „egyéb” kategóriába rendeztük. (pl.: tanácsadó). Ebbe a kategóriába kerültek továbbá a felállított kategórián kívüli munkakörök is, mint például újságíró, légi irányító, szakápoló, köztisztviselı.

32

A vezetık aránya a A funkcionális munkaterület* válaszadó arányában 6 2,3 5 83,3 Projektmenedzsment 21 8,0 4 19,1 Humán erıforrás menedzsment 12 4,6 2 16,7 Kereskedelem 60 22,9 10 16,7 Pénzügy, számvitel Adminisztráció (asszisztensi feladatok, irodavezetés) 28 10,7 4 14,3 8 3,1 1 12,5 Kontrolling 32 12,2 3 9,4 Marketing 25 9,5 – – Logisztika 21 8,0 – – Egyéb 6 2,3 6 100 Vezetı Vállalkozó (saját vállalkozásban vezetıként dolgozik) 6 2,3 6 100 3 1,2 – – Pályázati tanácsadás 34 13,0 – – Nincs válasz 262 100 41 15,7 Összesen *A funkcionális munkaterületeken belül külön kategóriaként szerepeltettük a vezetı és a vállalkozó (saját vállalkozásban vezetıként dolgozik kategóriákat) kategóriákat. Az összes Az összes válaszVálaszadó válaszadó adóból vezetı bearányában osztásban dolgozik

53. táblázat: A végzett hallgatók jelenlegi munkakörének funkcionális munkaterületek szerinti megoszlása [%]

A végzett hallgatók felméréskor betöltött munkaköre tükrözi a mintába bekerült hallgatók szakonkénti megoszlását, mert döntıen a gazdasági élet hagyományos közgazdász munkaterületein helyezkedtek el. A legtöbben (60 fı, 22,9%) pénzügyi-számviteli feladatokat látnak el, közülük többen (8-8 fı) könyvelési, illetve hitelezési területen alkalmazott. Marketing területen is szívesen alkalmazzák végzett hallgatóinkat, legszívesebben értékesítési (12 fı) és ügyfélkapcsolati munkakörben (6 fı). Majdnem ugyanilyen mértékben szívesen látott munkatársak funkcionális tevékenységekhez kapcsolódó adminisztrációs, koordinációs és szervezési feladatok ellátására: 28 fı válaszadótól kaptunk „asszisztens”, „koordinátor”, „ügyintézı”, „irodavezetı” választ. Logisztikai területen 25 válaszadó dolgozik, „logisztikus” „logisztikai asszisztens”, „raktárvezetı”, „készletgazdálkodó” és „szállítmányozói ügyintézı” munkakörben. A humán erıforrás menedzsment szakterületen 21 fı (8,0%) helyezkedett el. 4 fı tölt be HR igazgatói státuszt, a többiek közül 4 fı képzési-fejlesztési, 2 fı HR kontrolling, 1-1 fı toborzási, ösztönzési, illetve kommunikációs területen helyezkedett el. A kereskedelemben dolgozik 12 fı, az összes válaszadó 4,6%-a, kontrollingos munkakörben 8 fı (3,1%), a projektmenedzsment területén összesen 6 fı (2,3%) ebbıl majdnem mindannyian (5 fı) projektvezetıként. A saját vállalkozást vezetıkrıl nem tudtunk meg részletesebb információt, csupán annyit hogy egy fı saját könyvelı céget vezet, egy másik válaszadó pedig kereskedelmi vállalkozást mőködtet. A „vezetı” kategória a szervezeti hierarchia legfelsı szintjein dolgozókat öleli fel, közülük 3 fı válaszolta, hogy „ügyvezetı igazgató”, 1 fı üzletvezetı-helyettes. Vezetıi beosztásban azonban ennél többen dolgoznak. Az elızıeket kiegészítendı, a funkcionális munkaterületek vizsgálata után kiválasztottuk a vezetıi státuszokat jelentı munkaköröket. Csak azokat vontuk be az elemzési mintába, ahol egyértelmően kiderült, valóban vezetıi munkakörrıl van szó. 7.3. VEZETİI BEOSZTÁS, ELİRELÉPÉSI LEHETİSÉG A válaszadók 23,2%-a töltött be (57 fı) valamilyen vezetı beosztást 2007. február 1-jén. A férfiak (34,5%), a fıvárosiak (25,3%), a költségtérítéses képzésben résztvevık (25,6%), a munkájukkal elégedettek (30,5%), a szakmájukban dolgozók (25,3%), valamint a részidıs képzésben résztvevık

33

(29,6%) jelentısen magasabb arányban, mint a nık (19,9%), a vidékiek (19,6%), az államilag támogatottak (16,2%), a munkájukkal nem elégedettek (18,2%), az ideiglenes pályaelhagyók (14,3%), valamint a nappali tagozatos képzésben résztvevık (18,5%). A vezetık itt megadott számának (57 fı) némileg ellentmond az 53. táblázatban található számadat (41 fı). Ennek oka, hogy míg itt arra irányult a kérdés, hogy hányan irányítják vezetıként emberek munkáját, addig az elızı fejezetben a munkakörök értelmezésénél számos – egyébként magát vezetınek valló – válaszadó elsısorban a funkcionális munkaterületen betöltött munkakörre gondolt. Beosztott Vezetı Összesen Válaszadó [fı]

2003E 60,5 39,5 100 34

2004. 69,0 31,0 100 54

2005. 77,5 22,5 100 70

2006. 91,0 9,0 100 76

Együtt 77,1 22,9 100 234

54. táblázat: Vezetı beosztással rendelkezık, a végzés éve szerint [%]

A 46 vezetı beosztású válaszadó átlagosan 10 beosztott munkáját irányította. A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai egy negyven államból álló országcsoport adatait vizsgálva megállapították, hogy erıs korreláció van a nık gazdasági-szociális státusza és az átfogó növekedési mutatók között. A magasabb jövedelmi színvonalból és a (felsı)vezetıi státuszokból való kirekesztés kárt okoz a gazdaságnak, lassítja a gazdasági növekedést.9 Ezért is szomorú, hogy az a társadalmi szinten általános üvegplafon jelenség, miszerint a nık munkahelyi elımenetele korlátozott, végzettjeink esetében is érvényes: a férfiak átlagosan 3,6-szer több beosztott munkájáért feleltek. Amíg a fıvárosi vezetık átlagosan 14, addig a vidékiek átlagosan 4 fı munkáját irányították. Férfi Nı Együtt

Átlag 20,4 5,6 10,4

Szórás 33,2 7,5 20,8

Válaszadó 15 31 46

55. táblázat: A beosztottak száma, nemek szerint [fı]

A válaszadók 54,5%-a szerint munkahelyén 1-2 éven belül kínálkozik szakmai/vezetıi perspektíva a számára. A férfiak karrier lehetıségei, munkahelyi kilátásai biztosabbnak tőnnek, mint a nıké, ugyanis körükben 63,5% azoknak az aránya, akik látnak jelenlegi munkahelyükön szakmai/vezetıi perspektívát, míg a gyengébb nem képviselıi esetén 51,9%. 7.4. A MUNKAHELLYEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG A végzettek 89,9%-a elégedett azzal a munkahelyével, ahol 2007. február 1-jén dolgozott (teljesen 61,7%, részben 29,1%). A nem elégedettek részaránya 9,2%, azonban megjegyzendı, hogy nemenként jelentısen eltérı arányban találtunk teljesen elégedetlen válaszadókat (a nık körében 10,2%, addig a férfiak körében 5,5%). A Nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek alacsonyabb arányban elégedettek jelenlegi munkahelyükkel, bár a különbség még nem éri el a jelentıs mértéket. A teljesen elégedetlenek részaránya a Non-profit gazdálkodási szakon a legmagasabb. A munkahellyel való elégedettség és a szakmai vezetıi karrier hatással van egymásra, ugyanis a magukat elégedettnek vallók 60,8%-a, míg a részben vagy egyáltalán nem elégedettek 45,1%-a lát maga elıtt szakmai/vezetıi perspektívát jelenlegi munkahelyén.

9

Helen Mees: A nemek közötti megkülönböztetés ára, Project Syndicate, idézi Világgazdaság, 2007. szeptember 6. 34

Elégedett munkahelyével? Igen Nem Részben Összesen Válaszadó [fı]

VSZ 62,8 8,7 28,5 100 207

NK 53,8 7,7 38,5 100 26

NP 61,1 16,7 22,2 100 18

Együtt 61,7 9,2 29,1 100 251

56. táblázat: A végzettek munkahelyükkel való elégedettsége, szakok szerint [%]

Jelentıs különbség van a nappali tagozaton és a részidıs képzésben végzettek munkahellyel való elégedettsége között. Míg a nappali tagozaton végzettek 70,3%-a, addig a részidıs képzésben ismereteket szerzık csupán fele elégedett munkahelyével. Elégedett munkahelyével? Igen Nem Részben Összesen Válaszadó [fı]

Nappali tagozat 70,3 6,1 23,6 100 148

Részidıs képzés 49,5 13,9 36,6 100 101

57. táblázat: A végzettek munkahelyükkel való elégedettsége, a képzés tagozata szerint [%]

A záróvizsga éve szerint vizsgálva jelentıs eltérés van a 2000-2003-ban és a 2006-ban végzettek között. Míg a korábban végzettek 76,3%-a, addig a 2006-ban végzettek 55,6%-a elégedett teljesen munkahelyével. A teljesen elégetlenek részaránya a korábban államvizsgázók között 2,6%, míg a 2006-ban végzettek között 16,0%. A frissdiplomások körében az elégedetlenek arány szélesebb körő munkaerı-piaci tapasztalat (esetleges munkahelyváltás) megszerzésével remélhetıleg csökkeni fog. A végzettek 26,4%-a keresett másik munkahelyet az adatfelvétel elıtti négy hétben. E tekintetben jelentıs eltérés tapasztalható a nemek között, míg a férfiak körében 35,1%, a nık esetében 23,9% az új munkát keresık aránya. Az új munkahelyet keresık aránya a Nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek körében a legmagasabb (50,0%), a Non-profit gazdálkodási szakon pedig a legalacsonyabb (11,8%). Új állást keresık aránya [%] Válaszadó [fı]

VSZ 24,2 211

NK 50,0 30

NP 11,8 17

Együtt 26,4 258

58. táblázat: „Az utóbbi 4 hétben keresett-e (másik) munkát, munkahelyet?”, szakok szerint

Új állást keresık aránya [%] Válaszadó [fı]

2003E 10,3 39

2004 25,0 60

2005 22,2 72

2006 37,2 86

Együtt 26,1 257

59. táblázat: „Az utóbbi 4 hétben keresett-e (másik) munkát, munkahelyet?”, a végzés éve szerint

További befolyásoló tényezıket vizsgálva elmondható, hogy a záróvizsga idıpontja szerint is jelentıs eltéréseket tapasztaltunk. A munkaerı-piaci helyezettel való megelégedettségre, egyfajta megállapodottságra utal, hogy a 2000-2003-ban végzetteknek csupán átlagosan egytizede keresett új állást. A frissdiplomások munkapiaci beilleszkedési idıszakára jellemzı a gyakori váltás, vagy a váltás iránti fokozott igény, melyet alátámaszt, hogy a 2006-ban végzettek 37,2%-a keresett új állást a kérdıív felvételét megelızı négy hétben. Lakóhely szerint vizsgálva elmondható, hogy legmagasabb arányban a községben élık kerestek új munkahelyet (36%).

35

Feltehetıleg a szerzett szakmában való megmérettetés iránti vágy is szerepet játszik abban, hogy a szakmájukban elhelyezkedık körében jelentısen alacsonyabb volt a 2007 februárjában munkát keresık aránya, mint a részben vagy szerzett szakmájuktól teljesen eltérı szakmában elhelyezkedık körében. Új állást keresık aránya [%] Válaszadó [fı]

Szakmai 8,4 155

Nem szakmai 73,9 23

Részben szakmai 45,8 72

60. táblázat: „Az utóbbi 4 hétben keresett-e (másik) munkát, munkahelyet?”, a munkahely szakmaisága szerint

A vezetı beosztás (a dolgokba való beleszólás, a változtatás lehetıségének felkínálása) önmagában egyfajta megtartó erıvel bír, ugyanis a vezetık 17,9%-a, ugyanakkor a beosztottként dolgozók 27,0%-a keresett új munkát. 7.5. MÉRET, TELEPHELY, CÉGFORMA A válaszadók 46,0%-a 250 fı feletti nagyvállalatoknál dolgozott a vonatkoztatási idıpontban. A magyar gazdasági társaságok döntı többségét kitevı mikro vállalkozások a férfiak, az 1000 fı feletti óriás vállalatok a nık körében népszerőbbek. A költségtérítéses képzésben résztvevık között közel kétszer akkora a mikro vállalkozásoknál dolgozók aránya (19,2%), mint az államilag támogatott képzésbıl kikerülık esetében (10,1%). 1-10 fı 11-50 fı 51-250 fı 251-500 fı 01-1000 fı 1000 fı felett Összesen Válaszadó [fı]

Az összes válasz arányában 16,5 20,6 16,9 8,5 7,7 29,8 100 248

61. táblázat: A végzetteket alkalmazó vállalatok mérete [%]

A válaszadók 74,4%-a fıvárosi 22,0%-a vidéki telephelyő cégnél dolgozik. Míg a fıvárosi lakóhelyő munkavállalók mindössze 7,7%-a dolgozik vidéken, addig a vidékiek 44,7%-a a fıvárosban vállal munkát, bár ez az ingázásra fordított idı nagyságában nem érzıdik. Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Külföld Összesen Válaszadó [fı]

Az összes válasz arányában 74,4 5,2 14,4 2,4 3,6 100 250

62. táblázat: A végzetteket alkalmazó vállalatok telephelye [%]

A Nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek 80,0%-a, a Vállalkozásszervezı szakon végzettek 75%-a, a Non-profit gazdálkodási Szakon végzetteknek pedig 66,0%-a dolgozik a fıvárosban. A munkahelyválasztást befolyásolja a lakóhely közelsége is, ugyanis a szakok elızı sorrendjének megfelelıen a fıvárosi lakosok részaránya is a NK szakon a legmagasabb (68,8%), és a NP szakon a legalacsonyabb (44,4%).

36

Várakozásainkkal egybecseng, hogy a válaszadók döntı többsége (83,6%) jogi személyiségő gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél dolgozott, továbbá az is, hogy a közszférában munkát vállalók részaránya a nık körében többszöröse a férfiak esetén mért értéknél. A költségtérítéses képzésben (4%), illetve a részidıs képzésben résztvevık (6,2%) körében magasabb a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokban (Bt., Kkt.), vagy egyéni vállalkozóként dolgozók részaránya, mint az államilag támogatott képzésbıl kikerülık (1,5%), illetve a nappali tagozatosok körében (1,4%).

Jogi személyiségő gazdasági társaság vagy szövetkezet Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó Közszféra Civil szféra Egyéb Összesen Válaszadó [fı]

Férfi

Nı

Együtt

89,2

82,0

83,6

3,6

3,2

3,3

3,6 3,6 – 100 55

12,2 2,1 0,5 100 189

10,2 2,5 0,4 100 244

63. táblázat: Végzetteket alkalmazó cégek tulajdonosi szerkezete, nemek szerint [%]

7.6. MOBILITÁS A végzettek átlagosan 68 percet ingáznak naponta. A legtöbbet a községben élık utaznak (95 perc), ıket a budapestiek (67 perc) követik. Legjobb helyzetben a megyeszékhelyen élık vannak, ık utaznak átlagosan a legkevesebbet (48 perc). A 2006-ban végzettek, azaz a frissdiplomások ingáznak legtöbbet naponta (átlagosan 77 perc). A kiugró átlagérték oka valószínőleg az, hogy számukra az elhelyezkedés (állásba kerülés) még elsıdleges fontosságú, majd csak azt követi a lakóhelyhez közelebbi állás megtalálása. Országos adatokat vizsgálva elmondható, hogy szinte minden negyedik munkavállaló legalább egy órát ingázik naponta.10 Átlag Szórás

2003E 68 50

2004. 65 43

2005. 61 40

2006. 77 51

Együtt 68 46

64. táblázat: Naponta a munkahely és a lakóhely között ingázással töltött idı, a végzés éve szerint [perc]

A munkahellyel való elégedettség érzését erısítheti az ingázással töltött minél kevesebb idı. Ezt támasztja alá, hogy a munkahelyükkel elégedettek átlagosan 64 percet, míg a részben elégedettek, illetve az elégedetlenek naponta átlagosan 75 percet ingáznak. Annak ellenére, hogy a fiatalok a legrugalmasabbak, a KSH országos felmérése alapján elmondható, hogy a 20-24 évesek 52,8%-a, a 25-29 éveseknek pedig 63,9%-a a munkához jutás érdekében nem vállalná a más országrészbe való költözést. 39,6, illetve 29,8% vállalná a költözést, ha fizetnék a költségeit, továbbá 7,6 illetve 6,2% vállalná a más országrészbe való elköltözést még költségtérítés nélkül is.11 A végzettek 50,6%-a hajlandó lenne elköltözni, ha cége vagy munkája azt igényelné, bár részarányuk jelentısen eltér a két nem képviselıi között. Míg a férfiak 71,9%-a, addig a gyengébb nem képviselıinek csupán 44,4%-a vállalná a költözést. Lakóhely szerinti mobilitási vizsgálat alapján elmondható, hogy a községben élıknek csupán 33,0%-a lenne hajlandó elköltözni, míg a fıvárosiak

10

Koczó Ildikó: A jó állás sem motivál minket, Világgazdaság, 2007. augusztus 10. Váradi Rita: A fiatalok munkaerı-piaci helyzete a munkaerı-felmérés 2006. IV. negyedévi kiegészítı felvétele alapján; Központi Statisztikai Hivatal, 2007. p. 121., Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/fiatalok/fiatalok06.pdf [2007-09-26] 11

37

körében arányuk 52,6%. E jelentıs különbség oka az eltérı lehetıségekben (esetleg a pontatlan kérdésfeltevésben) keresendı. Egy községben élı számára az elköltözés feltehetıen új településre való költözést jelent, míg a fıvárosi válaszadók Budapest eltérı kerültébe történı költözésként is értelmezhették a kérdést. Elköltözne [%] Válaszadó [fı]

Férfi 71,9 57

Nı 44,4 196

Együtt 50,6 253

65. táblázat: A cég vagy a munka érdekében a lakóhelyváltást vállalók, nemek szerint

Az egzisztencia javulása, a családi kötıdések erısödése, a saját lakás birtoklása a mobilitás gátjává válhat. Míg a saját lakással rendelkezık 46,7%-a, addig a lakással nem rendelkezık 55,2%-a költözne el ha cége, vagy munkája azt igényelné. Továbbá a lakóhely váltását elutasítók 2007 februári átlagkeresete mindössze 85,2%-a, 2006 évi átlagjövedelme 81,4%-a a mobil válaszadók körében mértnek. 7.7. NYELVISMERET, KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK A fıiskola hiányosságainak, gyengeségeinek elemzésekor a nyelvi képzéssel kapcsolatban számos kritika megjegyzésre került, ugyanakkor ismert, hogy a képesítési követelményekben foglalt, a diplomaszerzés nyelvi kritériumának záróvizsgára történı teljesítésével is sokaknak akad problémája. Mivel a munka világában nem a nyelvvizsga bizonyítvány, hanem a használható nyelvtudás számít, éppen ezért szándékosan nem a nyelvvizsgák számára, hanem általánosságban a közép vagy felsı szintő nyelvismerete és annak munkában való alkalmazására kérdeztünk rá. A nyelvi kérdésre válaszolók (241 fı) közül, egy fı átlagosan 1,49 nyelv legalább középszintő ismeretét jelezte. Az idıben elıre haladva nıtt a nyelvismerettel (nyelvvizsgával) nem rendelkezı válaszadók száma, a 2006-ban végzettek körében 15 fı a kérdıív adott kérdésére nem válaszolt, ami a nyelvvizsga hiányára utal. A diplomaszerzéshez a Nemzetközi kapcsolatok szakon két középfokú C típusú, szaknyelvivel bıvített nyelvvizsgára, míg a másik két szakon legalább egy középfokú C típusú, szaknyelvivel bıvített nyelvvizsga nyelvvizsgára van szükség. Éppen ezért azok körében, akik rendelkeznek legalább egy nyelv, legalább középfokú ismeretével, az egy fı által ismert nyelvek száma szakok szerint jelentısen eltér: míg Nemzetközi kapcsolatok szakon 1,87 (azokat a személyeket is megkérdeztük, akik diplomát, éppen a nyelvvizsga terén fennálló hiányosságuk miatt nem szerezték meg, továbbá elıfordulhatott a nyelvvizsga alóli felmentés életkor, vagy fogyatékosság okán), addig Vállalkozásszervezı szakon 1,41, Non-profit gazdálkodási szakon pedig 1,15. A válaszadók 86,4%-a beszél angolul, 42,4%-a németül, a nyelvismeret szintje az esetek 84,6%-ában közép- 15,4%-ában pedig felsıszintő. Meglepı, hogy az üzleti életben leginkább általánossá vált angol nyelvet beszélıknek, csupán 14,1%-a beszéli felsı szinten, míg ugyanez a mutató a német nyelv esetében 16%, egyéb nyelvek esetében pedig átlagosan 21,1%.

38

Angol Német Olasz Francia Spanyol Orosz Holland Horvát Latin Román Svéd Szerb-horvát Összesen

Az adott nyelvet beszélık száma 210 103 16 12 9 4 1 1 1 1 1 1 360

A kérdésre válaszolók arányában 86,4% 42,4% 6,6% 4,9% 3,7% 1,6% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 148

Az összes nyelvismeret arányában 58,3% 28,6% 4,4% 3,3% 2,5% 1,1% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 100

66. táblázat: A beszélt idegen nyelvek 1.

Felsı Közép Összesen

Idegen nyelvet adott szinten beszélık száma 52 286 338

Az összes nyelvismeret arányában 15,4% 84,6% 100

67. táblázat: A beszélt idegen nyelvek 2.

Angol Német Egyéb Válaszadó [fı] Nem rendelkezett nyelvismerettel [fı]

2003E 84,6 48,7 28,2 39 0

2004. 91,5 52,5 18,6 59 1

2005. 80,3 39,4 18,3 71 2

2006. 87,8 31,1 14,9 74 15

68. táblázat: Az adott idegen nyelvet beszélık a nyelvismerettel rendelkezık arányában, a végzés éve szerint [%]

A nyelveket beszélı válaszadók körében azt tapasztaltuk, ahogyan az angol nyelv egyre fontosabbá válik az üzleti életben, úgy csökkent az igény az egyéb nyelvek ismerete iránt. Az angoltól eltérı idegen nyelvet beszélık aránya az idıben elıre haladva csökkent, miközben az angolt a válaszadók legalább 80,0%-a beszéli. Megemlítjük, hogy az idıben elıre haladva csökkent az egy fı által beszélt idegen nyelvek száma. A válaszadók 75,3%-a használja nyelvismeretét munkája során, mely az esetek 40,4%-ában társalgási, 32,9%-ban tárgyalási, 26,6%-ban pedig fordítási célból történik. Nyelvismeret nélkül elképzelhetetlen a külföldi tanulmányokban való részvétel, ezért teszünk említést arról, hogy a válaszadók 7,1%-a vett részt tanulmányai mellett külföldi szakmai gyakorlaton, csereprogramban, ösztöndíjban. Közülük legtöbben (10 fı) nappali tagozatos költségtérítéses képzésben végeztek. A kiutazás leggyakoribb formája a Leonardo programban való részvétel volt, a legnépszerőbb célországok pedig Németország, Anglia, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok.

39

7.8. JÖVEDELMI VISZONYOK A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a munkaviszonyban, vagy megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottak valamint a vállalkozók adatait elemeztük. A jövedelemmel nem, vagy csak részben rendelkezık torzították volna megállapításainkat. A kérdıívben rákérdeztünk a 2006. évi összes bruttó keresetre, a 2007. február havi bruttó keresetre, és a 2006-ban kapott egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokra. A 64. és a 65. táblázatban az egyéb juttatások átlaga azon adatok átlaga, ahol az egyéb juttatásról a kitöltı nyilatkozott, és az nem nulla érték volt. A válaszadók 2007. február havi átlagkeresete bruttó 248.503 Ft, mely 1,7%-kal magasabb a 2006. évi havi átlagkeresetnél (244.014 Ft). Megjegyezzük, hogy a teljes munkaidıben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi bruttó átlagkeresete 2006-ban 239.400 Ft, 2007. január-februárjában pedig 265.059 Ft volt.12 13 Ez alapján elmondható, hogy a fıiskolán végzettek az országos átlagot meghaladó havi keresetet mondhattak magukénak 2006ban, ám 2007 februárjában nem érték el a szellemi foglalkozásúakra jellemzı átlagkeresetet. A vezetıi beosztás vizsgálatakor már szóltunk a nıket hátrányosan érintı és gazdaságilag is káros üvegplafon jelenségrıl. Összehasonlítva a férfiak és a nık átlagkeresetét, megállapítható, hogy minden kategóriában jelentıs a különbség. A férfiak 2007 februárjára vonatkozó keresetelınye 36%, de még ennél is jelentısebb a 2006. évi átlagjövedelem esetén mért 46%-os különbség. Férfi Nı 313.802 230.618 átlag [Ft] 2007. februári kereset 153.494 119.771 szórás [Ft] 43 157 válaszadó [fı] 304.592 226.962 átlag [Ft] 2006. év 1 havi 150.893 129.425 szórás [Ft] bruttó átlagkereset* 38 135 válaszadó [fı] 67.574 37.981 átlag [Ft] 2006. év 1 havi 93.622 49.525 szórás [Ft] egyéb juttatások 27 109 válaszadó [fı] 405.577 277.282 átlag [Ft] 2006. év 1 havi 212.308 139.933 szórás [Ft] átlagjövedelem 24 97 válaszadó [fı] * A végzettek 2006-ban átlagosan 10 és fél hónapot dolgoztak.

Együtt 248.503 131.878 200 244.014 137.793 173 43.855 61.568 136 302.729 164.144 121

69. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, nemek szerint [Ft]

A Vállalkozásszervezıi Szakon végzettek bérelınye minden jövedelem kategóriában magasabb, mint a másik két szakon végzettek esetén mért érték. Meg kell jegyezzük azonban, hogy a válaszadók alacsony létszáma miatt az NK és az NP szakon számított jövedelmi adatok fenntartásokkal kezelendık.

12

Fızı Judit, Kovácsné Balásfalvi Ágnes, Molnárfi Erika, Reichné Patai Tímea, Vasas G. Szilvia: Fıbb munkaügyi folyamatok 2006. január-december; Központi Statisztikai Hivatal, 2007., Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/fmf/fmf20612.pdf [2007-09-30] 13 Vasas Szilvia: Gyorstájékoztató, Létszám és kereset a nemzetgazdaságban 2007. január-február; Központi Statisztikai Hivatal, 2007., Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/let/let20702.pdf [2007-10-15] 40

átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] 2006. év 1 havi szórás [Ft] bruttó átlagkereset válaszadó [fı] átlag [Ft] 2006. év 1 havi szórás [Ft] egyéb juttatások válaszadó [fı] átlag [Ft] 2006. év 1 havi szórás [Ft] átlagjövedelem válaszadó [fı] *Alacsony válaszadói létszám! 2007. februári kereset

VSZ 255.856 138.135 163 253.421 146.476 139 43.922 63.160 116 304.174 173.243 103

NK 202.286 75.866 21 187.549 75.724 20 54 450 63 377 12* 300.273 112.571 10*

NP 234.250 114.817 16 231.282 95.137 14* 27.000 27.196 8* 287.202 89.128 8*

70. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, szakok szerint [Ft]

A munkatapasztalat termelékenység növelı hatását a munkáltatók anyagilag is elismerik. Ezt alátámasztja az, hogy a korábban végzett – ezért valószínősíthetıen a munkaerıpiacon több idıt eltöltı – válaszadók 2006. évi havi átlagkeresete és a 2007. februári átlagkeresete magasabb a késıbb végzett évfolyamok esetén mért értéknél. Állításunk még megalapozottabb lehetne akkor, ha azonos munkakörökben azonos munkáltatónál, de eltérı szolgálati idıt letöltött válaszadókat hasonlítanánk össze.

2007. februári kereset 2006. év 1 havi bruttó átlagkereset

átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı]

2003E 341.071 191.980 28 350.087 24 206.755

2004. 274.643 107.412 42 252.315 38 116.774

2005. 238.562 129.018 58 244.039 48 130. 815

2006. 205.263 94.573 72 198.579 63 95.969

71. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, a végzés éve szerint [Ft]

Az elérhetı keresetet befolyásolja a munkaadó telephelye is. A 2006. évi havi átlagkereseteket tekintve 25%-os, míg a 2007. februári kereseteket összehasonlítva 31%-os a fıvárosban dolgozók bérelınye a vidékiekhez képest. A vidéki válaszadóknak sem a 2006-os, sem a 2007. februári átlagkeresete nem éri el a KSH által megadott országos szellemi foglalkozásúakra vonatkozó átlagkereseti adatot. A külföldön dolgozók kereseti adatait alacsony létszámuk miatt jelen esetben nem vizsgáltuk.

2007. februári kereset 2006. év 1 havi bruttó átlagkereset

átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı]

Budapest 256.453 128.832 148 252.651 137.381 126

Vidék 196.337 95.113 43 202 379 99.536 37

72. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, a munkavégzés helye szerint [Ft]

Örömteli, hogy a továbbképzésben részt vevık a tanultakat kereseti forintokra tudták váltani. A záróvizsgát követıen valamilyen továbbképzésben résztvevık 2007. február havi átlagkeresete 14,7%-kal magasabb a továbbképzésben részt nem vevık esetén mért értéknél. Magyarázatul állhat

41

e mögött, hogy a pótlólagos tudással nı az egyén humántıkéje, termelékenysége, így munkájának értéke, mely többletbér-hozamot eredményezhet. Részt vett (vesz) továbbképzésben? átlag [Ft] 2007. februári kereset szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] 2006. év 1 havi szórás [Ft] bruttó átlagkereset válaszadó [fı]

Igen 263.523 131.175 128 258.415 148.185 112

Nem 229.754 134.256 63 224.850 114.592 55

73. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, a továbbképzésben való részvétel szerint [Ft]

A legmagasabb átlagkeresetet és átlagjövedelmet az 501-1000 fıs cégek munkatársai érték el, míg a legalacsonyabb értékekkel a mikro vállalkozásoknál dolgozók rendelkeznek. Korábban említésre került, hogy a záróvizsga óta a válaszadók 21,5%-a volt valamikor munkanélküli. Úgy tőnik, hogy ez a státusz rányomta a bélyegét a keresetekre, ugyanis jelentısen alacsonyabb átlagérték jellemzi e részcsoportot. Volt munkanélküli? átlag [Ft] 2007. februári kereset szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] 2006. év 1 havi szórás [Ft] bruttó átlagkereset válaszadó [fı]

Igen 186.033 72.651 30 192.378 73.530 22

Nem 250.966 128.429 162 244.378 134.906 144

74. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, munkanélküli státuszba kerülés szerint [Ft]

Már korábban is hivatkoztunk arra a vizsgálatra, melyben megállapításra került, hogy költségtérítéses képzés nem eredményez rosszabb munkaerı-piaci helyeztet, mint az államilag támogatott képzésben való részvétel, amennyiben ezt a keresettel és a munkanélküliek arányával mérjük. A munkanélküliek arányát az elızı fejezetben megvizsgáltuk és a két finanszírozási kategória között nem találtunk különbséget. Most a keresetek elemzésékor kijelenthetjük, hogy az Általános Vállalkozási Fıiskolán költségtérítéses képzésen végzettek a 2007. februári átlagkeresetüket tekintve 11,0%-os keresetelınnyel rendelkeznek az államilag támogatott válaszadókhoz viszonyítva. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy részletesebben megvizsgálva elmondható, hogy 2005-2006-ban végzettek esetén az államilag támogatott válaszadók 2006-ra és 2007. februárra vonatkozó átlagkeresete magasabb, míg a 2005 elıtt végzettek esetén a költségtérítéses hallgatók jelentıs keresetelınye mutatható ki.

2007. februári kereset 2006. év 1 havi bruttó átlagkereset

átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı]

Államilag támogatott 230.667 88.849 54 216.492 88.063 49

Költségtérítéses 256.767 144.584 144 257.511 151.807 122

75. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, a fıiskolai tanulmányok finanszírozása szerint [Ft]

A nappali tagozaton végzettek 2006. évi havi bruttó átlagkeresete 13%-kal alacsonyabb, mint az egyéb tagozaton végzetteké, bár ez a különbség 2007. februárra mérséklıdött.

42

2007. februári kereset 2006. év 1 havi bruttó átlagkereset

átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı] átlag [Ft] szórás [Ft] válaszadó [fı]

Teljes idıs képzés 244.996 130.239 114 230.264 128.440 99

Részidıs képzés 254.536 135.771 84 264.699 149.371 72

76. táblázat: A végzettek jövedelmi viszonyai, a képzés tagozata szerint [Ft]

A vezetı beosztásban dolgozók 2007. februári átlagkeresete (347.300 Ft) 61%-kal magasabb, mint a beosztottként dolgozók átlagkeresete (215.864 Ft). A szakmai, vezetıi perspektívával rendelkezık ugyanezen idıszakra esı átlagkeresete (262.553 Ft) 20,0%-kal magasabb, mint az ilyen kilátásokkal nem rendelkezı válaszadóké (218.136 Ft). Azok, akik az elmúlt 4 hétben új munkahelyet kerestek 27,0%-kal alacsonyabb 2007. évi februári átlagkeresettel rendelkeznek, mint az állást jelenleg váltani nem kívánók. Azok, akik teljesen elégedettek munkahelyükkel átlagosan 25%-kal magasabb 2007. évi februári átlagkeresettel rendelkeznek, mint, akik egyáltalán nem elégedettek. Ma, amikor egy vállalkozás számára már versenyelınyt jelent a megfelelıen kialakított béren kívüli juttatások rendszere,14 mi is részletesen megvizsgáljuk a fıiskolán végzettek számára biztosított e jövedelemnövelı tényezıket. 158 válaszadó sorolt fel számos pénzbeli és természetbeni juttatást, melyeket csoportosítottuk. A leggyakrabban említett béren kívüli juttatások az étkezési támogatás, az utazási költségtérítés, a prémium, bónusz és az idıszaki pénzjutalom, valamit a telefonhasználat térítése. A 2006-ban megszerzett egyéb juttatások átlagos értéke havonta 43.855 Ft volt. A válaszadók 4,4%-a említette, így az említések 2,1%-a irányult kafetéria rendszer keretében kapott juttatásokra, mely elemet a táblázatos felsorolásban – összevont jellege miatt – szándékosan nem szerepeltettünk. A 2006-os Országos HR Benchmark Felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy kafetéria rendszert rugalmassága és széleskörő alkalmazhatósága ellenére a felmérésben résztvevıknek csak egyharmada alkalmazta. 15 Étkezési támogatás Utazási költségtérítés, kedvezmény Prémium, bónusz, idıszaki pénzjutalom Mobiltelefon használat, telefonköltség-térítés Biztosítás, egészségügyi ellátás Üdülési csekk, vállalati kirándulás Cégautó használat 13. (14.) havi munkabér Munkaruha (szemüveg), ruhapénz Internet elıfizetés Jutalék Sporttámogatás Ajándékutalvány, tárgyjutalom Továbbképzés támogatása (ösztöndíj) Emelt külföldi napidíj Lakhatási támogatás Megbízási díj Laptop, számítógép Összesen

Említés 114 53 36 33 20 16 12 10 6 5 5 5 4 4 3 3 2 1 332

Említés aránya 34,3% 16,0% 10,8% 9,9% 6,0% 4,8% 3,6% 3,0% 1,8% 1,5% 1,5% 1,5% 1,2% 1,2% 0,9% 0,9% 0,6% 0,3% 100%

77. táblázat: A végzettek 2006-ban kereseten felül kapott egyes pénzbeli és természetbeni juttatásai

14 15

Forrás: www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=62044 [2007-08-14] Forrás: http://hrbenchmark.hu/download/Orszagos_HR_Benchmark_Felmeres-sajtoanyag.pdf [2007-08-14] 43

MELLÉKLET: A VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KÉRDİÍV

K ÉRDİÍV VÉGZETT HALLGATÓINK SZÁMÁRA Tisztelt Válaszadó! Köszönjük, hogy e kérdıív kitöltésével segíti munkánkat! A kérdıívet visszajuttathatja hozzánk a mellékelt, térítésmentesen feladható, anonim válaszborítékban, vagy a Fıiskola faxszámán: (1) 466-7410, illetve leadhatja személyesen a Karrier Irodában. Amennyiben kényelmesebb Önnek, a kérdıívet a www.avf.hu/vegzettkerdoiv oldalon is kitöltheti és elküldheti nekünk. Kérjük, hogy a kitöltés során a több választ felkínáló kérdések esetében az Önre leginkább jellemzı vagy az Ön által leginkább jellemzınek tartott egy választ jelölje be a válaszlehetıség elıtti négyzet beikszelésével. Ahol több válasz is megadható, ott azt külön jelezzük.

I. Alapadatok 1. A válaszadó neme: 2. Születési éve: 3. Jelenlegi lakóhelye:

4. Ön jelenleg hol lakik?


férfi ............................


nı








megyeszékhely
község

Budapest egyéb város

saját, részben saját tulajdonú lakásban albérletben, bérelt lakásban


államilag finanszírozott 6. Milyen tagozaton tanult?
nappali
levelezı 7. Melyik évben záróvizsgázott? ...................... Melyik évben kapta kézhez diplomáját? ...................... 5. Tanulmányai finanszírozása?

Mi a két dátum közötti esetleges eltérés oka?








külföld:.................................... a szüleinél egyéb:...................................... költségtérítéses esti


távoktatás


még nem kaptam meg


nem sikerült a nyelvvizsgát a záróvizsgáig letennem
egyéb ok: ...............................................................................

8. Melyik szakon, szakirányon szerzett (szerez) diplomát?


Vállalkozásszervezı szak








Nemzetközi kapcsolatok szak


európai integrációs szakirány
üzleti szakirány

humán erıforrás szakirány kereskedelmi szakirány logisztikai szakirány pénzügyi szakirány







integrációs szakirány kontrolling szakirány marketing szakirány üzletviteli szakirány


külkapcsolatok szakirány


Non-profit gazdálkodási szak II. A tanulmányokról alkotott vélemény 9.

Mennyire érzi felhasználhatónak a fıiskolán tanultakat munkájában?


elengedhetetlen
részben használható
egyáltalán nem használható
alig használható
jól használható
nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 10.

Amennyiben a fıiskolai tanulmányai alatt volt bázisintézménye, mennyiben érzi hasznosnak az ott szerzett gyakorlati tapasztalatot?


elengedhetetlen
részben használható
egyáltalán nem használható
alig használható
jól használható
nem volt bázisintézményem
nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom

44

11.

A bázisintézményben megszerezett gyakorlati tapasztalat…


…hasznosabb az elméleti tudásnál
…jól kiegészíti az elméleti tudást 12.


…kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás
…-nak egyáltalán nem látom hasznát

Amennyiben a fıiskolai tanulmányai alatt részt vett kötelezı szakmai gyakorlaton, mennyiben érzi hasznosnak az ott szerzett gyakorlati tapasztalatot?


elengedhetetlen
részben használható
egyáltalán nem használható
alig használható
jól használható
nem voltam kötelezı szakmai gyakorlaton
nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 13.

A kötelezı szakmai gyakorlaton megszerezett gyakorlati tapasztalat…


…hasznosabb az elméleti tudásnál
… jól kiegészíti az elméleti tudást 14.


…kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás
…-nak egyáltalán nem látom hasznát

Értékelje az Önre vonatkozó alábbi két állítást! Az általam elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége 5 – teljes mértékben igaz

4

3

2

1 – teljes mértékben hamis

Az általam elvégzett képzésnek van kiemelhetı gyengesége, hiányossága. 5 – teljes mértékben igaz 4 3 2 1 – teljes mértékben hamis 15.

Véleménye szerint mik voltak a fıiskolai képzés erısségei?

16.

Véleménye szerint mik voltak a fıiskolai képzés hiányosságai, gyengeségei?

17.

Ajánlaná az Általános Vállalkozási Fıiskolát…:

18.

…a továbbtanuló középiskolásoknak?


igen


nem

…olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni?


igen


nem

Tanulmányai mellett részt vett-e külföldi szakmai gyakorlaton, csereprogramban, ösztöndíjban?


igen


nem

Amennyiben igen, hol, milyen formában: ........................................................................................................

III. Továbbképzés 19.

Részt vett-e Ön az záróvizsga óta bármilyen tanfolyamon, továbbképzésben vagy részt vesz-e jelenleg is?


nem
igen

Amennyiben igen, a továbbképzésekre, tanfolyamokra fordított összeg hány százalékát teszi ki az az összeg, amelyet…: …Ön fizetett: .......... % Kérjük, ügyeljen arra, hogy a 3 válaszlehetıség …az Ön munkáltatója fizetett: .......... % összege pontosan 100% …valaki más (állam, önkormányzat, egyéb szervezet) fizetett: .......... % legyen! A továbbképzéseim nem kerültek pénzbe 20.




Mi volt a legfıbb motiváció a továbbképzésre? Csak egyet jelöljön!


alkalmazásba kerüljön, állást találjon
ismeretek frissítése


elıléptetés, szakmai karrier
átképzés

45

21.

Kérjük, részletezze az éppen folyamatban lévı és az Ön által már megszerzett végzettségeket, képzettségeket, plusz ismereteket:

22.

Jelenleg szükségesnek tartja-e saját továbbképzését? Jelölje X-szel, itt több válasz is bejelölhetı! újabb diploma megszerzése vállalati képzések doktori képzés tanfolyam önképzés egyéb


igen

szakirányú

nyelvi


nem

informatikai

egyéb

IV. Elhelyezkedés 23. Státusza 2007. február 1-jén: Amennyiben több munkahelye van, kérjük, a fıállású munkahelyével kapcsolatos státuszt jelölje meg!


munkaviszonyban foglalkoztatott teljes munkaidıben


megbízási szerzıdéssel foglalkozatott


munkaviszonyban foglalkoztatott részmunkaidıben
vállalkozó
munkanélküli17


nappali tagozatos hallgató16
doktorandus a(z) ............................................ 1

.......................................................intézményben


egyéb:........................................................................... 24. Mikor kezdett el állást keresni?


A fıiskolát munka mellett kezdtem el
A záróvizsga körül


A záróvizsga elıtt
A záróvizsga után

................. hónappal ................. hónappal

25. Hány hónap telt el a záróvizsga után, amíg elsı munkahelyét megtalálta?
már a fıiskolai évek alatt sikerült munkahelyet találnom ……. hónap telt el a záróvizsga után, amikor elsı munkahelyemet megtaláltam 26. Hogyan helyezkedett el?
ismerısök, család segítségével








fıiskolai kapcsolat alapján munkaügyi központ segítségével személyzeti tanácsadó cégek segítségével valamely felsıoktatási karrier iroda segítségével








újsághirdetés alapján állásbörzék segítségével online állásközvetítı oldalak segítségével tanulmányi szerzıdés alapján a bázisintézményben kínáltak állást

egyéb úton: ....................................................................................................................................................

27. Kapott-e a fıiskolán segítséget elhelyezkedéséhez?


nem
igen, éspedig: .............................................................................................................. módon Szükségesnek tartotta volna?
igen Ha szükségesnek tartotta volna, akkor milyen formában? Itt több pont is bejelölhetı!








16 17

egyéni karriertervezés állásközvetítés személyiségfejlesztı tréning(ek) álláskeresést segítı kiadványok








nem

segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez céglátogatások, cégbemutatók felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk állásbörze szervezése

egyéb: ............................................................................................................................................................

Ha Önre ezen pont vonatkozik, kérjük a további kérdéseknél csak a 27-28., 34., 36., 38-39, 43-44. kérdésekre válaszoljon! Ha Önre ezen pont vonatkozik, kérjük a további kérdéseknél csak a 24., 27-28., 34., 36., 39., 43-44. kérdésekre válaszoljon!

46

V. Fıállású munkahely


igen

28. A záróvizsga óta volt-e munkanélküli?


nem

Amennyiben igen, regisztráltatta-e magát valamely munkaügyi központban?


igen


nem
legalább 4.

29. Hányadik munkahelyén dolgozott 2007. február 1-jén?


1.


2.


3.

30. Szakmájában dolgozott 2007. február 1-jén?


igen


nem


részben

31. Beosztása 2007. február 1-jén:


beosztott


vezetı: ........................................ beosztottal

32. Munkahelyén 1-2 éven belül kínálkozik-e szakmai / vezetıi perspektíva az Ön számára?


igen
nem

33. Milyen munkakörben dolgozott 2007. február 1-jén? Mik voltak a munkaköréhez, munkaterületéhez kapcsolódó fıbb feladatai?

34.

Nyelvtudása és fokozatai:

Munkája során használja? Ha igen, mire?


közép
felsı
közép
felsı
közép
felsı

………......…… nyelvbıl: ………......…… nyelvbıl: ………......…… nyelvbıl:

35. Elégedett volt-e azzal a munkahelyével, ahol 2007. február 1-jén dolgozott?


nem
igen
nem
igen
nem
igen
igen

36. Az utóbbi 4 hétben keresett-e (másik) munkát, munkahelyet? 37. Cégének telephelye 2007. február 1-jén:


Budapest
megyeszékhely


fordítás
társalgás
tárgyalás
fordítás
társalgás
tárgyalás
fordítás
társalgás
tárgyalás
nem


részben


igen


nem


egyéb város
község


külföld:.........................................

38. 2007 februárjában átlagosan mennyi idıt tölt(ött) naponta a lakhelye és munkahelye közti utazással oda-vissza?

....................... percet

39. Hajlandó lenne-e elköltözni, ha munkája vagy cége azt igényelné?


igen

40. Cégének mérete 2007. február 1-jén:
1-10 fı
11-50 fı
51-250 fı 41. Cégének formája:









251-500 fı


501-1000 fı


nem
1000 fı felett

jogi személyiségő gazdasági társaság (pl: Kft., Rt.) vagy szövetkezet jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (Bt., Kkt.) vagy egyéni vállalkozó közszféra (közalkalmazottak, köztisztviselık esetén) civil szféra (pl: alapítvány, egyesület) egyéb (kérjük, nevezze meg): . ..............................................................................

42. Fı munkahelye mellett volt-e mellékállása 2007. februárban?


igen

43. 2007. február havi bruttó átlagkeresete18:

…….…………...

ezer Ft

2006. évi összes bruttó keresete:

….……………...

ezer Ft

Munkában töltött hónapok száma 2006-ban:

…….…………...

hó


nem

44. Sorolja fel az átlagkeresetén felül 2006-ban kapott egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokat19: ............................................................................................................................................................................. Adja meg ezen juttatások havi pénzbeli értékét:

…….…………...

ezer Ft

Köszönjük a segítségét! 18

Bruttó átlagkereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítı fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege. 19 Egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások: külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított cégautóval, mobil telefonnal kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.

47