Pályakövetési és motivációs felmérés 2010. Készült az Eszterházy Károly Főiskola megbízásából a Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán TÁMOP-4.1.1/08/1-2009-0013 projekthez 2010.
Az Eszterházy Károly Főiskola megbízásából készítette: Dr. Sáska Géza Lengyelné dr. Molnár Tünde, Pacsuta István Varga Csilla a Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán a TÁMOP-4.1.1/08/1-2009-0013 projekthez
Tartalom
Bevezető a 2010-es diplomás pályakövetés elemzéséhez .....................................5 Módszertani és fogalmi kérdések ..........................................................................5 A kilépési oldal elemzése ..................................................................................9 A tagozatok......................................................................................................10 A még tanulók és a már végzettek...................................................................10 A belépési oldal ...................................................................................................12 A még tanulók és a már végzettek és az állandó munkahely ..........................15 Tagozatok és munkába állás ............................................................................17 Új modell-számítás ..........................................................................................20 Szociális változók ................................................................................................24 A ki-, és belépési oldal és a nemek..................................................................24 Az életkor ........................................................................................................25 A középiskola, a képzés tagozata és a munkába állás .....................................26 Összefoglalva ......................................................................................................26 A 2009-ben végzettek válaszainak elemzése ......................................................28 A kutatás leírása ..............................................................................................28 Szociológiai mutatók .......................................................................................28 Előfeltételek.....................................................................................................31 Családi háttér ...................................................................................................35 Főiskolai képzés, tanulmányok .......................................................................36 Munka és végzettség kapcsolata ......................................................................51 A 2007-ben végzettek válaszainak elemzése ......................................................62 A kutatás leírása ..............................................................................................62 Szociológiai mutatók .......................................................................................62 Családi háttér ...................................................................................................63 Lakóhely ..........................................................................................................65 Főiskolai képzés, tanulmányok .......................................................................67 A jövő. További tanulmányok .........................................................................70 A főiskola értékelése .......................................................................................72 Munkahely .......................................................................................................75 Munka és végzettség kapcsolata......................................................................83 Szakmai előmenetel, karrierépítés – elégedettségi mutatók ............................85 A kérdéscsoportok korrelációs kapcsolatai .....................................................88 Pozitív korrelációs kapcsolatok ............................................................. 88 Negatív korrelációs kapcsolatok ........................................................... 89 Összegzés ........................................................................................................90
3
Hallgatók motivációs vizsgálata.......................................................................... 91 Bevezető .......................................................................................................... 91 I. rész ................................................................................................................... 91 Az adatok forrása és az elsődleges összefüggések bemutatása ....................... 91 A felsőfokú továbbtanulás motivációja ........................................................... 97 Felsőfokú továbbképzés .................................................................................. 98 Doktori képzés ................................................................................................ 99 Felsőfokú szakképzés .................................................................................... 100 A leendő munkahely képe ............................................................................. 103 II. rész................................................................................................................ 105 Alapinformációk ........................................................................................... 105 A második szakra vonatkozó válaszok értékelése......................................... 116 Az Eszterházy Károly Főiskolához való viszony .......................................... 124
4
Bevezető a 2010-es diplomás pályakövetés elemzéséhez Valamennyi pályakövetési vizsgálat első, mondhatni alapkérdése, hogy a végzettek közül hányan tudtak elhelyezkedni, és ha sikerült, hová vezetett az útjuk. A feltételezések szerint ez a mutató jellemzi leginkább a felsőoktatási intézmény sikerét, amelynek mérlegelése következtében a felsőoktatási intézmény módosít képzési szerkezetén, a képzési anyagán. Ez logika-vezérelt felsőoktatást feltételez, amelyben a képzés alapvetően beruházás jellegű tevékenység, amelynek haszna a munkaerő-piaci sikerben és a nem-végzettekhez képest magasabb jövedelemben mérhető, s kizárja, hogy a hallgató tekintetében fogyasztás lenne a felsőoktatásban eltöltött idő, amelyben másodlagos szempont a majdani jövedelem és az elhelyezkedés milyensége.
Módszertani és fogalmi kérdések Az oktatás mint beruházás elméleti bázisán tervezett pályakövetés-vizsgálatok voltaképpen az input-output elemzések logikáját követik: a kilépési (felsőoktatási intézmény és a belépési oldal (munkaerőpiac) összevetésén alapulnak. Ebben a modellben a felsőoktatási intézmény, esetükben az Eszterházy Károly Főiskola, kibocsájtási szerkezete sokkal állandóbb, mint a munkaerőpiac, amelynek változékonysága messze magasabb, mint a képzési szerkezeté, következésképpen még elméletileg sem tartható fenn a piacgazdaságban a „start-cél” (képzés-munkahely) modell, a tervutasításos gazdaságban pedig gyakorlatilag nem valósítható meg. A fenti elméleti fenntartásokat félretéve, a logikailag egyszerűnek tűnő modell operacionalizálása legalább három gyakorlatias problémát vet fel. Egyrészt, a kétszakos képzés esetében, a hallgatók változó hányada fejezi be tanulmányait mindkét szakján ugyanabban az időpontban, egy másik hányaduk pedig a későbbre halasztja a második szakjából diplomájának megszerzését, vagy elhagyja másik szakját.1 1
Voltaképpen cohors-analízisre volna szükség, amire az alacsony elemszám miatt nincs lehetőség, következésképpen a vizsgált populáció kontúrja homályosodik el, hiszen azoknak a munkaerőpiaci helyzetéből fakadó hatásokról mondunk le, akik egyik szakjuk birtokában már munkát ta-
5
Az EKF eddig már két pályakövetési vizsgálatot szervezett, az egyiket a 2007-ben, a másikat pedig 2009-ben végzettek körében, ezek tapasztalatait vettük figyelembe. A kilépési oldalt alkotó populáció három rétegét különböztettük meg: Azok, akik mindkét szakjukon ugyanban az időpontban végeztek. Azok, akik csak az egyik szakunkon fejezték be tanulmányaikat. Azok, akik a második szakjukon a vizsgálat évében szereztek legalább abszolutóriumot. Mindebből adódik, hogy a munkaerő-piaci helyzet – belépési oldal – elemezésekor azonos starthelyzetet kell feltételeznünk mindegyik kilépési oldalon megjelent hallgató esetében, holott jól tudjuk, hogy e három csoportba sorolható hallgatói kör munkaerő-piaci helyzete különbözik. Elemzésünkben e három vektor közös eredőjét fogjuk elemezni, egyneműnek tekintve e három populációt. A másik probléma a „végzettek” fogalmának meghatározásából fakad. Természetesen, vannak olyanok, akik csak abszolutóriumot szereztek, vagy államvizsgán voltak sikeresek és diplomával fejezték be tanulmányaikat. Nem szükséges különösebben igazolni, hogy a diplomások és az abszolutóriumot szerzett hallgatók a felsőoktatási intézmény szemében különbözőek, s a munkaerőpiacnak van olyan szegmense, amelyik e különbséget figyelembe veszi. Elemzésünkben e különbséget – a kérdőív adottságai miatt – nem vesszük figyelembe. Az alábbi két táblázat összevetése már ez első pillanatban exponálja a problémát. 2007 és 2009 között megváltozott a felsőoktatás és ezen belül az EKF szerkezete, miképp a válaszadók adataiból kiolvasható.
láltak, s mellettük ugyanebbe a csoportba sorolódnak azok is, akik egyszakos diplomásként ki sem lépnek a munkaerőpiacra.
6
1. sz. táblázat: A 2007-ben végzettek megoszlása képzési szint és a végzés állapota szerint Képzési szint: Frequency Valid
Bachelor képzés (BA/BSc) – csak államvizsga Egységes és osztatlan képzés – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Egységes és osztatlan képzés – megszerzett diploma Hagyományos egyetemi – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Hagyományos egyetemi – csak államvizsga Hagyományos egyetemi – megszerzett diploma Hagyományos főiskolai – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Hagyományos főiskolai – csak államvizsga Hagyományos főiskolai – megszerzett diploma Mesterképzés (MA/MSc) – csak államvizsga Mesterképzés (MA/MSc) – megszerzett diploma Total
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
1
,6
,6
,6
1
,6
,6
1,3
2
1,3
1,3
2,6
3
1,9
1,9
4,5
4
2,6
2,6
7,1
11
7,1
7,1
14,3
9
5,8
5,8
20,1
14
9,1
9,1
29,2
107
69,5
69,5
98,7
1
,6
,6
99,4
1
,6
,6
100,0
154
100,0
100,0
A 2009-ben végzettek közül 32,5% már hároméves BA/BSC szinten végzett, az MA szinten még 1,2% a 747 végzettből; az egységes és osztatlan képzésben 7-en, a hagyományos egyetemi képzésben 57-en, főiskolaiban pedig 328-an, az MA képzésben pedig 113-an. A felmérés célja szempontjából kezeljük együtt a hároméves és a hosszabb idejű képzésben résztvevőket, tekintsük a végzett hallgatókat homogén populációnak.
7
2. sz. táblázat: A 2009-ben végzettek megoszlása képzési szint és a végzés állapota szerint Képzési szint: Frequency Valid
Bachelor képzés (BA/BSc) – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Bachelor képzés (BA/BSc) – csak államvizsga Bachelor képzés (BA/BSc) – megszerzett diploma Egységes és osztatlan képzés – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Egységes és osztatlan képzés – megszerzett diploma Hagyományos egyetemi – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Hagyományos egyetemi – csak államvizsga Hagyományos egyetemi – megszerzett diploma Hagyományos főiskolai – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Hagyományos főiskolai – csak államvizsga Hagyományos főiskolai – megszerzett diploma Mesterképzés (MA/MSc) – csak abszolutórium (végbizonyítvány) Mesterképzés (MA/MSc) – csak államvizsga Mesterképzés (MA/MSc) – megszerzett diploma Total
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
37
5,0
5,0
5,0
61
8,2
8,2
13,1
144
19,3
19,3
32,4
4
,5
,5
32,9
3
,4
,4
33,3
12
1,6
1,6
34,9
12
1,6
1,6
36,5
33
4,4
4,4
41,0
46
6,2
6,2
47,1
63
8,4
8,4
55,6
219
29,3
29,3
84,9
8
1,1
1,1
85,9
11
1,5
1,5
87,4
94
12,6
12,6
100,0
747
100,0
100,0
A 2009-ben végzettek egyértelműen mutatja a további problémát. A 747 végzettből 118-an BA/BSC szinten végeztek. Egységes és osztatlan képzésben 1,9%, ebből a hagyományos egyetemi képzésben a végzettek 7,6%-a, főiskolai szinten pedig 43,9%! A két népesség nem azonos és összevethetetlen. 8
Az előző megfontolás alapján ne különítsük el a hároméves és hosszabb idejű képzésben résztvevőket, hanem tekintsük a végzett hallgatókat homogén populációnak, holott tudjuk, hogy a munkaerő-piaci helyzetüket befolyásoló képzésük más és más. A harmadik módszertani probléma a nappali és a levelező vagy távoktatási (nem-nappali) tagozaton végzettek közötti különbség számba-, és figyelembe vétele körül jelenik meg. Kézenfekvő, hogy a távoktatási és levező tagozatos hallgatók nappali tagozaton tanuló társaikhoz képest nagyobb hányada eleve munka mellett tanul, már állandó munkahelye van, következésképpen a megszerzett diploma vagy abszolutórium munkaerő-piaci értéke a két tagozaton értelemszerűen különbözik.
A kilépési oldal elemzése 2010 tavaszán kerestük fel a 2007-ben és 2009-ben végzetteket. A két vizsgált időpont közötti két, illetve három év igen sokat jelent az adatgyűjtés hatékonyságának szempontjából. Amint arra eleve számítani lehetett a korábbi időpontban, 2007-ben végzettek közül kevesebb hallgatót lehet fellelni (56,2%), mint a később, 2009-ben végzettek közül (83,3%). Másképpen: a 2007-ben végzettek 43,8%-a veszett el a vizsgálat szempontjából, s a veszteség 2009-ben végzettek közül 16,7%. A két különböző évben végzettek köréből felleltek arányát követi válaszadási hajlandóságuk mértéke: amelyikben kevesebb végzettet sikerült fellelni, onnan kevesebb válasz érkezett. A 2007-es évben végzettek körében a válaszadási hajlandóság – a legalább egy szakon végzettek között – mindössze 17,9%-os volt. A 2009-ben végzettek közel a fele válaszolt, és ezt magasnak tekinthetjük, de az elvi probléma továbbra is fennáll: nem tudjuk bizonyítani, hogy a nem válaszolók megoszlása ugyanolyan, mint a válaszolóké. 3 sz. táblázat: 2007-ben és 2009-ben végzettek megoszlása válaszolási hajlandóságuk szerint a végzés éve
végzettek száma
ebből az elértek száma
az eltérés %-a
a válaszolók száma
2007-ben 2009-ben
834 1499
468 1249
56,2 83,3
149 747
a válaszolók a végzettek %-ban 17,9 49,8
9
Különösen a 17,9%-os reflexió miatt az adatokat csak abban az esetben tudjuk értelmezni, ha feltételezzük, hogy a végzettek szűk kilencven százaléknyi csoportjának megoszlása megegyezik a válaszolókéval. Sajnos nem ismerünk olyan érvet, amely ezt a feltételezést alátámasztaná.
A tagozatok A 2007-ben és a 2009-ben végzett között nemcsak létszámban nagy a változás, a végzettek száma is 834-ről 1499-re szökött, Az expanziót a nem-nappali képzés bővülése magyarázza. Míg 2007-ben a teljes végző népesség közel nyolcvan százaléka (79,1%) nappali tagozaton tanult, három évvel később ez már csak 47,8. A kétféle tagozaton kétféle tulajdonságú népesség tanul, s az esti-levelező távoktatási tagozaton végzetteknek már eleve volt állása, s minthogy a kérdések irányai erre mutatnak, magyarázható, hogy a válaszadási hajlandóság a nemnappali tagozatú hallgatók körében nagyobb, mint a munkaerőpiac új belépői körében. A 2007-ben végzettek körében a nappali tagozaton diplomázottak közül jóval alacsonyabb mértékben érkeztek vissza kérdőívek, mint a nem-nappali tagozatról. Feltételezhetjük, hogy a nappali tagozaton végzettek közül a munkahellyel rendelkezők válaszoltak. 2009-ben nincs különbség a két tagozat között, a teljes mintában megjelenő arányban válaszoltak a hallgatók. 4. sz. táblázat: 2007-ben és 2009-ben végzettek válaszadási hajlandóságuk megosztás első szakjuk tagozata szerint
Nappali tagozat Nem-nappali tagozat összesen N
2007 teljes minta válaszadók 79,1 42,2 20,9 57,8 100,0 100,0 637 154
2009 teljes minta válaszadók 47,8 48,3 52,2 51,7 100,0 100,0 1 499 747
A még tanulók és a már végzettek A végzettek, mint fentebb említettem, három nagy csoportba tartoznak. Közülük kettőt össze kellett vonnunk: azokat, akik mind a két szakjukon végzettek, azokkal, akik a második szakjukon fejezték be tanulmányaikat. A harmadik csoportba kerültek azok, akiket elemezni tudunk: végzettek is, de még tanulnak is: a másik szakjuk tanulmányait folytatják. 10
A 2007-ben nappali tagozaton végzettek közül azok válaszoltak nagyobb mértékben, akik még hallgatóink voltak, tehát szervezeti kötelékben álltak főiskolával, a többi nem-nappali tagozat estében nincs ilyen különbség. Az összefüggés nagyon gyenge (p<0,06), tehát a 2007-ben nappali tagozaton végzettek közül válasz a munkaerőpiacra nem, vagy csak az egyik szakjuk birtokában kilépők köréből érkezett. 5. sz. táblázat 2007-ben végzettek válaszadási hajlandósága az első szakjuk tagozata és a végzettségének típusa szerint Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Tagozat: Crosstabulation
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem) Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat:
Esti tagozat 0
Tagozat: Levelező Nappali tagozat tagozat 16 22
Távoktatás 0
Total 38
,0%
42,1%
57,9%
,0%
100,0%
,0% -,8 2
20,8% -1,1 61
33,8% 2,3 43
,0% -1,9 10
24,7%
1,7%
52,6%
37,1%
8,6%
100,0%
100,0% ,8 2
79,2% 1,1 77
66,2% -2,3 65
100,0% 1,9 10
75,3%
1,3%
50,0%
42,2%
6,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
116
154
A 2009-ben végzettek válaszadási hajlandósága megváltozott, amelyet a képzési tagozati szerkezet arányeltolódásával magyarázunk. A nappali tagozaton végzett és még a második szakjához kapcsolódó tanulmányokat folytató hallgatók válaszadási hajlandósága jelentősen nagyobb, mint azoké, akik befejezték tanulmányaikat. Tehát a részben vagy teljes egészében inaktív státuszban lévők felülreprezentáltak a válaszadók mintájában. A levelező tagozaton azonban más kép fogad, a többségük mind a két szakon befejezte tanulmányait, s közülük kerülnek ki a kérdőívre választ adók nagyobbik hányada.
11
6. sz. táblázat 2009-ben végzettek válaszadási hajlandósága az első szakjuk tagozata és a végzettségének típusa szerint Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Tagozat: Crosstabulation
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem) Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat:
Esti tagozat 2
Tagozat: Levelező Nappali tagozat tagozat 54 125
Távoktatás 0
Total 181
1,1%
29,8%
69,1%
,0%
100,0%
50,0% 1,2 2
14,2% -6,5 325
34,6% 6,4 236
,0% -1,0 3
24,2%
,4%
57,4%
41,7%
,5%
100,0%
50,0% -1,2 4
85,8% 6,5 379
65,4% -6,4 361
100,0% 1,0 3
75,8%
,5%
50,7%
48,3%
,4%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
566
747
A levelező tagozaton mindegyik szakjukon végzettek köréből az átlagosnál nagyobb mértékben kaptuk meg a kérdőívet, s ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy a nappali tagozaton végzett és még tanuló és a levelező tagozaton végzett, de tanulmányaikat az EKF-en befejezett diákok egyforma mértékben álltak-e munkába vagy sem. A kapott kép alapján becsülni lehet a visszaküldött kérdőívek alapján kapott kép torzításának irányát. Az összefüggés nagyon szoros (p<0,000).
A belépési oldal Az első, s talán legfontosabb kérdés az, hogy a végzettek közül hányan helyezkedtek el, hány végzett hallgató válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy ’Volt állandó munkahelye az első végzettség abszolutórium megszerzése óta?’. Ugyanerre a kérdésre kértek választ a 2007-ben és a 2009-ben végzett hallgatóktól. A két év adatait (5, és a 6, táblázat) összevetve könnyen magyarázgató kép rajzolódik elénk. Két év alatt a válaszoló végzettek egyre nagyobb hányada talált magának legalább egyszer állandó munkahelye. 2007-ben a 154 választ adó hallgató 86,6%-ának, a 2009-es felvétel során, adataink szerint, a kérdésre a 747 válaszadó közül – ha válasz-megtagadónak ér-
12
telmezzük a névtelen első sort, velük együtt – 59,6%-ának volt már állandó munkahelye, és 38,2%-ának pedig nem. 7. sz. táblázat 2007-ben végzettek állandó munkahelye Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta?
Valid Nem volt Volt Total
Frequency 4 17 133 154
Percent 2,6 11,0 86,4 100,0
Valid Percent 2,6 11,0 86,4 100,0
Cumulative Percent 2,6 13,6 100,0
8 sz. táblázat 2009-ben végzettek állandó munkahelye Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta?
Valid Nem volt Volt Total
Frequency 17 285 445 747
Percent 2,3 38,2 59,6 100,0
Valid Percent 2,3 38,2 59,6 100,0
Cumulative Percent 2,3 40,4 100,0
A fenti adatok igen magasak, kedvezőnek is tűnnek, de nem valóságos képet mutatnak, mert a válaszadókhoz viszonyított arányt tükrözik. Számos vizsgálatból tudjuk, hogy a munkahellyel rendelkezők nagyobb arányban válaszolnak, mint a kérdőív sugalmazott értékrendjéhez képest kedvezőtlenebb helyzetben lévők, következésképpen a kimutatott arány felső becslésnek tekinthető. A felső becslés azt jelenti, hogy a bemutatott mértéknél több hallgatónak bizonyosan egyszer sem volt állandó munkahelye. E nézőpont szerint, annyit állíthatunk, hogy a 2007-ban majdnem minden végzettnek, a hallgatók közel 90%-ának és két évvel későbben pedig majdnem hatvan százalékának már volt állása, de csak azok körében, akik választ adtak. A valósághoz közelebb álló képet kapunk, ha nem a válaszadókhoz, hanem a végzettek teljes köréhez mérjük a munkába állók népességét, s ezzel alsó becs13
lést kapunk, ami szerint mondhatjuk, hogy az így kimutatott értékhez képest bizonyosan kevesebben nem kaptak legalább egyszer állandó állást. 9 sz. táblázat Az állandó munkahellyel rendelkezők aránya 2007-ben és 2009-ben alsó-, és felső becslés
2007 2009
ALSÓ BECSLÉS Végzettek és és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%) 16,0 29,7
FELSŐ BECSLÉS A kérdőívre válaszolók és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%) 86,4 59,6
Így a kép már másképpen fest. Nemcsak az látszik, hogy az idő múltával a válaszadási hajlandóság általában csökken, hanem az is, hogy túlnyomó részben azok válaszolnak, akinek legalább egyszer már volt állandó munkahelyük. Felsejlik, hogy minél nagyobb idő telik el a végzés és a kérdezés között, annál nagyobb mértékben várható, hogy az állandó munkahellyel rendelkezők válaszát kapjuk meg. Az elemzés ezen szintjén annyit mondhatunk, hogy 2007-ben a végzett hallgatók legalább 16,0 és legfeljebb 86,4%-a helyezkedett el. A valós érték valahol a két végpont között helyezkedik el. A két érték közötti távolság oly tetemes, hogy a pályakövetéses módszer alkalmassága komolyan felmerül. A 2009-ben végzettek esetében is látható, hogy a munkába állók válaszolnak szívesen a kérdőívre. De az is, hogy a bizonytalansági tartomány kisebb, közel 30 százalékpontnyi. Annyi mondható, hogy a munkába állás esélye valahol a 30 és 60% között mozog. Szinte biztosra vehető, hogy a végzettek 40%-ának nem volt legalább egyszer állandó munkahelye. Meg kell még vizsgálni, hogy miért: vagy azért mert továbbra is inaktív maradt, tanult vagy nem, vagy pedig keresett ugyan munkát, de nem talált. Ennek az elemzése befolyásolja a becslésünk értelmezését, miképpen az is, hogy a kérdezett hallgatói állapotában volt-e állása a kérdezettnek.
14
A még tanulók és a már végzettek és az állandó munkahely A 2007-ben és két évvel később, 2009-ben végzettek között nagy különbség mutatkozik. A vizsgálatból egyértelműen kiviláglik, hogy a 2007-ben végzett válaszadókat tekintve nincs szignifikáns különbség a 24,7% még tanuló és végzett között abban a tekintetben, hogy volt-e állása vagy sem. Annyi kiolvasható, hogy azok közül, akik még tanultak 2007-ben, több volt olyan, akiknek még nem volt még állandó munkahelye. Ez csupán halovány tendencia, nem több, hiszen – tudjuk a fenti táblázatból – hogy a válaszadók közel kilencven százaléka szerint már van állása. Sejthető, hogy körükben kell keresni az inaktív keresőket. 10. sz. táblázat Az EKF hallgatója és végzettje valamint állandó munkahely léte 2007-ben Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Crosstabulation
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta?
Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Nem volt Volt 0 6 32
Total 38
,0%
15,8%
84,2%
100,0%
,0%
35,3%
24,1%
24,7%
-1,2 4
1,1 11
-,4 101
116
3,4%
9,5%
87,1%
100,0%
100,0%
64,7%
75,9%
75,3%
1,2 4
-1,1 17
,4 133
154
2,6%
11,0%
86,4%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
15
A 2009-ben végzettek esetében, a 9. számú alábbi táblázat szerint jelentős különbség van a még tanulók és a már végzettek között, abban a tekintetben, hogy a volt-e valaha, vagy nem volt állásuk (p<0,000). Tudjuk, hogy a végzettek 75,8%-a befejezte tanulmányait, közülük 64,7%ának már volt állása. Másképpen, az ebbe a csoportba tartozó végzettek 82,1%ának már volt állandó állása, s ez rendkívül kedvező adat. Ezzel ellentétes kép fogad továbbtanuló diplomások esetében, akik az e csoportba tartozó valamennyi végzett negyedét, 24,2%-át alkotják. Nos, ennek a negyednek az 54,7%-ának sohasem volt állandó munkahelye. 11. sz. táblázat Az EKF hallgatója és végzettje valamint állandó munkahely léte 2009-ben Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Crosstabulation
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
16
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total
Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Nem volt Volt 3 99 79
Total 181
1,7%
54,7%
43,6%
100,0%
17,6%
34,7%
17,8%
24,2%
,4% -,6 14
13,3% 5,3 186
10,6% -5,0 366
24,2%
2,5%
32,9%
64,7%
100,0%
82,4%
65,3%
82,2%
75,8%
1,9% ,6 17
24,9% -5,3 285
49,0% 5,0 445
75,8%
2,3%
38,2%
59,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
2,3%
38,2%
59,6%
100,0%
566
747
Az állásban sohasem volt végzett, de még tanulók a valamennyi (válaszadó) végzettnek 13,3 százalékát alkotják. Ez az a csoport, amelyik még állandó munkahelyet talán még nem is keresett. Ők alkotják az inaktív keresőket, akik diáklétet, -életmódot továbbra is fenntartják, következésképpen a munkaerőpiacon nem jelennek meg. E csoport miatt, éppen azért mert a munkaerőpiacon sikeresen egyszer sem jelent meg, folyamatosan tanult, nem vehető tekintetbe a munkaerő-piaci input tekintetében a végzettek 13,3%-a! Ez pedig az jelenti, hogy bázist, a 2009-es teljes hallgatói kör nagyságát jelentő 1499 adatot 13,3%-kal kell csökkenteni, azaz 199 fővel, így a viszonyítási pontunk 1300 fő, amelyből 455 főnek volt állása. Ez pedig az jelenti, hogy a korrigált alsó becslés 35% a korábbi 29,7% helyett. 12. sz. táblázat Az állandó munkahellyel rendelkezők aránya 2009-ben korrigált alsó-, és felső becslés
összesen
ALSÓ BECSLÉS Végzettek és és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%) 35,0
FELSŐ BECSLÉS A kérdőívre válaszolók és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%) 59,6
Addig jutottunk elemzésünkben, hogy kimondjuk: az EKF hallgatóinak 86,7%-a a munkaerő-piaci szempontokat követte 2009-ben, 13,3%-a pedig halasztotta a piacra lépést vagy fogyasztásnak tekinti a tanulást. Vélhetőleg nagy különbség van a nappali és a nem-nappali képzés között. A kérdésnek nem lebecsülendő elméleti jelentősége van. Ha azt találjuk, hogy az esti, levelező és távoktatási illetve a nappali tagozat hallgatói közül a nappali tagozaton végzettek közül kevesebbnek volt legalább egyszer állandó munkahelye, akkor feltételeznünk kell, hogy nem a képzés segítette állandó munkahelyhez a hallgatót, hanem eleve volt neki. Következésképpen a nappali és a nem-nappali tagozat másképpen kapcsolódik a munkaerőpiachoz, tehát – elvileg – a képzés szerkezetének és tartalmának máshoz kellene igazodnia.
Tagozatok és munkába állás A 2007-ben végzett hallgatók adatai nem adnak eligazítást, nincs szignifikáns különbség a tagozat és a munkába állás között, vélhetően abból fakadóan, hogy a válaszadók nem reprezentálják a teljes populációt. Erről az évről e tekintetben semmit se tudunk mondani.
17
A 2009-ben végzettekről, pontosabban azokról, akik választ adtak, igen. Szignifikáns különbség (p<0,000) van az első szakjuk tagozata és az állandó munkahelyük megléte között. A nappali tagozaton végzettek 64,5%-ának a végzést követő háromnegyed évvel később még nem volt állandó munkája, csupán bő egyharmadának (35,7%). A levelező tagozaton a helyzet épp fordított: 81,5% százaléknak volt már legalább egyszer állása. Az 2010 márciusában az állásban lévők 69,4%-a levelező, 29,0%-a pedig nappali tagozaton végzett. Mindez azt jelenti, hogy nappali és az esti tagozaton végzettek egymástól eltérő szabályoknak vannak alávetve. Kizártnak tekinthetjük, hogy a nem-nappali tagozaton folytatott tanulmányok minőségileg jobb munkaerő-piaci pozíciót jelentenek a nappali képzéshez képest. Az tűnik elfogadható magyarázatnak, hogy az esti-levelező tagozaton végzett hallgatóknak tanulmányi idejük alatt eleve volt munkahelyük, a nappali tagozatos hallgatóknak pedig nem. A főiskola egyszerre két szerepet lát el, amennyiben elemzésünk helyálló: egyfelől az új munkahely megszerzésében segíti a nappali tagozaton végzett hallgatókat, másfelől pedig a munkahely megőrzéséhez, munkahely-váltásához járul hozzá. Mindez a tény rávilágít arra, hogy a munkaerő-piaci input elemzése legalább két szinten kell, hogy történjék: az egyiken a piacra való belépés, a belépés halasztása, a másikon pedig a munkaerő-piaci pozíció változása-megtartása a vizsgálat tárgya, ha figyelmen kívül hagyjuk az ellentétes irányú mozgást, az inputoutput irányának megváltozását.
18
13. sz. táblázat Az első szak tagozata valamint állandó munkahely léte 2009-ben Tagozat: * Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Crosstabulation
Tagozat:
Esti tagozat
Levelező tagozat
Nappali tagozat
Távoktatás
Total
Count % within Tagozat: % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Tagozat: % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Tagozat: % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Tagozat: % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total Adjusted Residual Count % within Tagozat: % within Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? % of Total
Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? Nem volt Volt 0 0 4 ,0% ,0% 100,0%
Total 4 100,0%
,0%
,0%
,9%
,5%
,0% -,3 7 1,8%
,0% -1,6 63 16,6%
,5% 1,7 309 81,5%
,5% 379 100,0%
41,2%
22,1%
69,4%
50,7%
,9% -,8 10 2,8%
8,4% -12,3 222 61,5%
41,4% 12,4 129 35,7%
50,7% 361 100,0%
58,8%
77,9%
29,0%
48,3%
1,3% ,9 0 ,0%
29,7% 12,7 0 ,0%
17,3% -12,8 3 100,0%
48,3% 3 100,0%
,0%
,0%
,7%
,4%
,0% -,3 17 2,3%
,0% -1,4 285 38,2%
,4% 1,4 445 59,6%
,4% 747 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
2,3%
38,2%
59,6%
100,0%
19
Itt jutottunk el ahhoz a ponthoz, hogy lássuk, a végzetteknek két nagy csoportja van az input felől nézve. Az egyiket, a vizsgálatban résztvevők legnagyobb csoportját alkotó, levelező tagozatra járó hallgatók alkotják (50,7%). (Az esti és a távoktatásban résztvevő végzettek aránya nem éri el az 1%-ot) E csoportba tartozók közül valamennyi végzettre vetítve 41,4%-ának van, illetve volt, mindössze 8,4%-ának még nem volt állása 2010-ben. A másik, az előbbiek közel azonos nagyságú csoportot, a nappali tagozatos hallgatók adják (48,3%), közülük háromnegyed évvel a diploma megszerzése után kétharmaduknak, 77,9%-uknak nem volt még állása, csak a kisebbségnek. Ez a népesség a válaszadók alig kevesebb, mint a felét, 48,3%-át adja. Ez pedig azt jelenti, hogy a nappali tagozat és a munkaerőpiac közötti kapcsolat a végzést követő nyolc hónap alatt gyengén épült ki. A fentiek alapján arra kell gondolnunk, ha a képzés minősége és tartalma valamint a munkaerőpiac közötti kapcsolat nem egynemű, mert ha mégis egyneműnek tekintenénk, akkor azt kellene mondanunk, hogy a főiskola nappali képzése a munkaerő-piaci szükségleteket tekintve irreleváns, nem úgy, mint a levelező tagozat. Ezt állítani képtelenségnek tűnik. Feltételeznünk kell, hogy a levelező tagozatot választók jelentős részének már tanulmányaik alatt is lehetett állandó munkahelye. A nappali tagozaton végzettek közül legalább minden ötödik-hatodik hallgatónak és legfeljebb minden harmadiknak van, illetve egyszer már volt állása. Az alapmodellen finomítanunk kell.
Új modell-számítás Három szempontot kell összevetnünk, hogy az EKF kibocsájtását (output) és a munka erőpiaci belépést (input) felmérjük:
− Melyik tagozaton végzett a hallgató? − Ha végzett, tanul-e még a főiskolán? − Volt e valaha állandó munkahelye? A 11. számú táblázatban bemutattuk, hogy a végzettek két réteget alkotnak. Az egyik, 59,6%-os vastag rétegbe azok tartoznak, akiknek a diplomájuk megszerzését követően legalább egy alkalommal volt állandó állásuk. Az állással 20
rendelkezők 29%-a végzett nappali tagozaton és 71%-uk nem ebben a formában, döntően levelező tagozaton (69,4). Jelentős esélykülönbség van a két képzési forma között, amely azzal magyarázható, hogy a nem-nappali tagozaton végzett hallgatóknak már a diploma előtt is volt állandó állásuk, vagy pedig tagozatonként eltérő képességekkel, tudással vértezte fel növendékeit a főiskola. 14. sz. táblázat Az állandó munkahellyel rendelkezők aránya 2009-ben az első szak tagozata szerint (p<0,002) Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Tagozat: Crosstabulationa
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total
Esti tagozat 2
Tagozat: Levelező Nappali tagozat tagozat 42 35
Távoktatás 0
Total 79
2,5%
53,2%
44,3%
,0%
100,0%
50,0% ,4% 1,7 2
13,6% 9,4% -3,5 267
27,1% 7,9% 3,3 94
,0% ,0% -,8 3
17,8% 17,8%
,5%
73,0%
25,7%
,8%
100,0%
50,0% ,4% -1,7 4
86,4% 60,0% 3,5 309
72,9% 21,1% -3,3 129
100,0% ,7% ,8 3
82,2% 82,2%
,9%
69,4%
29,0%
,7%
100,0%
100,0% ,9%
100,0% 69,4%
100,0% 29,0%
100,0% ,7%
100,0% 100,0%
366
445
a. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? = Volt
A válaszadó végzettek közül, akiknek még sohasem volt állandó munkahelyük, 34,7%uk továbbra is az EKF hallgatója maradt, vélhetőleg a második szakján folytatják tanulmányaikat. Ebbe a csoportba meghatározóan a nappali tagozaton végzettek (87,9%) tartoznak, ők azok, akik inaktív gazdasági helyzetében változás nem történt.
21
15. sz. táblázat Az állandó munkahellyel NEM rendelkezők aránya 2009-ben az első szak tagozata szerint (p<0,002) Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Tagozat: Crosstabulationa
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Az intézmény végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem)
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Tagozat: % of Total
Tagozat: Levelező Nappali tagozat tagozat 12 87
Total 99
12,1%
87,9%
100,0%
19,0% 4,2% -3,0 51
39,2% 30,5% 3,0 135
34,7% 34,7%
27,4%
72,6%
100,0%
81,0% 17,9% 3,0 63
60,8% 47,4% -3,0 222
65,3% 65,3%
22,1%
77,9%
100,0%
100,0% 22,1%
100,0% 77,9%
100,0% 100,0%
186
285
a. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? = Nem volt
Mindezek után mondhatjuk, hogy a nappali és a nem nappali tagozat között az különbség, hogy az munkaerőpiacra ki nem lépők közül a nappali tagozaton végzettek többsége meghosszabbítja felsőoktatásban töltendő idejét, s az állással rendelkezők többsége pedig nem-nappali tagozaton végzett. Mindezek után állítsuk fel az Eszterházy Károly Főiskola input-output modelljét, ahol a kimenetet a vizsgálatban részt vett végzettek jelentik, a belépést pedig (input) azok, akiknek a munkaerőpiacon legalább egyszer volt már állandó munkahelyük. E modellben feltüntetjük azokat is, akiknek outputja egyben az inputjuk is: az EKF kebelén maradtak. Különbséget teszünk nappali és nemnappali tagozat között, s az utóbbinak említett nagyobbik hányada levelező tagozatot jelent. A felső becslésünk szerint száz (a 2,3% válaszmegtagadókkal együtt) Eszterházy Károly Főiskolán a diploma (abszolutórium) megszerzését követően végzett közül:
22
− 59,6%-nak legalább egyszer volt állandó munkahelye, közülük − − − − − − − − − − − − −
(a 0,5% adatvesztéssel együtt) 41,4% nem-nappali tagozaton végzett, közülük 5,8% folytatta tanulmányait az EKF-en, a munkája mellett. 35,6%-nak volt munkahelye és nem tanult. 17,3% a nappali tagozaton végzett, közülük 4,7% folytatta tanulmányait az EKF-en, a munkája mellett. 12,6%-nak volt munkahelye és nem tanult. 38,2% a diploma (abszolutórium) megszerzését követően egyszer sem volt állandó munkahelye, közülük (0,1% adatvesztéssel együtt) 29,7% nappali tagozaton végzett, közülük 11,6%-a folytatta tanulmányait az EKF-en. 18,1%-uk nem tanult és nem volt állása. 8,4%-a nem nappali tagozaton végzett, közülük 1,6%-uk folytatta tanulmányait az EKF-en. 6,8%-uk nem tanult és nem volt állása.
E modell szerint a végzett hallgatók közül összesen 13,6% nem lépett ki a munkaerőpiacra, hanem fenntartotta hallgatói állapotát, következésképpen a kilépési oldalt ilyen mértékben kell csökkenteni a belépési oldallal szemben, tehát nem 1499 fővel, hanem 204 fővel kevesebbel, azaz 1295 végzettel kell számolnunk. Ekképpen 2009-ben az alsó becslésünk valamennyi állásban lévő 455 fő hallgatóra vonatkoztatva 32,1%. A fenti modell logikáját követve a nappali és nem-nappali tagozaton végzettek körében is a fentiekkel megegyező korrekciót kell végeznünk. A nappali tagozaton a végzettek 11,6%-a, a nem-nappali tagozaton pedig 1,6% folyamatosan fenntartotta az inaktív státuszát. Ennek megfelelően módosítanunk kell becslésünket a tagozati dimenzióban is. A nappali tagozaton 11,6%-kal, a nem-nappali tagozaton pedig 1,6%-kal kell csökkenteni a bázis nagyságát. Ennek megfelelően a nappali tagozatról kilépők nagyságát nem 716, hanem 83 fővel kevesebbel, azaz 633 fővel, a nem-nappali tagozaton pedig nem 763, hanem 1,6%-kal kevesebbel, 751 fővel kell számolnunk. Ez számolás ugyanaz, amit a 9. számú táblázatnál bemutattunk.
23
16 sz. táblázat Az állandó munkahellyel rendelkezők aránya 2009-ben tagozatok szerint korrigált alsó-, és felső becslés
tagozat
ALSÓ BECSLÉS Végzettek és és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%)
nappali levelező összesen
20,4 42.1 32.1
FELSŐ BECSLÉS A kérdőívre válaszolók és legalább egyszer állandó állásban lévők aránya (%) 35,7 69,4 59,6
A 12. sz. táblázat 35%-os alsóbecslést mutat, s a fenti 16. sz. táblázaton bemutatott alsó becslés közötti 2,9 százalékpontnyi különbség nem tartalmi, hanem adatkezelési okokra vezethető vissza. A kirajzolódó képet ez az eltérés alig módosítja. Azt mondhatjuk, hogy az EKF végzett és munkaerőpiacra kilépett végzettjeinek legalább egyharmadának és legfeljebb hatvan százalékának volt állása. A nappali tagozatos képzés esetében fő szabálynak tűnik, hogy nem a munkaerőpiacra készíti fel a hallgatókat, a levelező hallgatók e téren sikeresebbek, hacsak diplomájuk, abszolutóriumuk megszerzése előtt nem volt már állásuk.
Szociális változók A vizsgálat módszertana nem engedi meg, hogy a végzettek családi-szociális helyzetével kapcsolatos elemzéseket végezzünk.
A ki-, és belépési oldal és a nemek A 2009-ben végzettek rendelkezésünkre álló adatai szerint a férfiak és a nők azonos életkorúak, közöttük szignifikáns különbség nincs. A 2009-ben végzettek átlagéletkora 29 életév volt.
24
17. sz. táblázat a végzettek átlag életkora nemek szerint 2009-ben
Report Születési éve: Neme: Férfi Nő Total
Mean 1980,57 1979,86 1980,03
N 176 571 747
Std. Deviation 7,549 8,764 8,494
Az életkor A nappali és a nem-nappali tagozatok között több mint tíz év a különbség mutatkozik: a nappali tagozaton a végzettek átlagéletkora 23 év, a levelezőn pedig 34 év és ez a tény meghatározza a munkaerő-piaci helyzetüket. Az idősebbeknek, a 32 éves korban végzett hallgatóknak van, illetve volt már egyszer állásuk a diplomájuk vagy abszolutóriumuk megszerzése előtt, s feltehetőleg volt már előtte is, hiszen a levelező képzési forma alapvetően ehhez az élethelyzethez, a munka melletti tanuláshoz igazodik.
18. sz. táblázat állandó munkahellyel rendelkező végzettek átlag életkora nemek szerint 2009-ben
Reporta Születési éve: Neme: Férfi Nő Total
Mean 1978,49 1976,95 1977,34
N 113 332 445
Std. Deviation 7,925 9,435 9,091
a. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? = Volt
25 év az átlag életkora azoknak, akiknek nem volt még állásuk.
25
19. sz. táblázat állandó munkahellyel NEM rendelkező végzettek átlag életkora nemek szerint 2009-ben
Reporta Születési éve: Neme: Férfi Nő Total
Mean 1984,72 1984,19 1984,29
N 57 228 285
Std. Deviation 4,705 5,050 4,979
a. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? = Nem volt
Amennyiben az érettségi megszerzésének átlagos életkoraként a 18. életévet vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy még további hét esztendőt töltenek el ezek a diákok inaktív állapotban. Ez az állapot nem kötődik nemhez, férfiak és a nők között az egyik esetben sem mutatható ki szignifikáns különbség.
A középiskola, a képzés tagozata és a munkába állás Az érettségit adó középiskola típusa, a diploma (abszolutórium) megszerzésének tagozata véletlenszerűen alapul, kapcsolat nem mutatható ki közöttük, ez pedig az jelenti, hogy a képzés befejezésének időpontjában az indulásnál általában meglévő előnyök és hátrányok eltűnnek. Ugyanez mondható az első állandó munkahely megszerzéséről is, ebben sem játszik szerepet az, hogy a végzett milyen típusú középiskolában szervezette meg középfokú végzettségét.
Összefoglalva a következőket mondhatjuk: A pályakövetési vizsgálat eddig használt módszertana technikai és tartalmi értelemben jelentős javításra szorul, amelynek eredményeképpen az összegyűjtött adatok többségének elemzése lehetővé fog válni.
26
A 2007-ben és a 2009-ben végzettek adatai output oldalról is összevethetetlenek a képzési szerkezet megváltozása és a válaszadási hajlandóság drasztikus csökkenése miatt. További komoly fogalmi elemzést és operacionalizálási munkát igényel az input oldal, azaz a képzőhely és a munkaerőpiac közötti kapcsolat fogalmi és empirikus kimunkálása. Egyensúlyba kell hozni a gazdasági tekintetben aktív és az inaktív helyzet feltárására fordított figyelmet. Egyértelmű, hogy egy EKF-léptékű felsőoktatási intézményből kilépők és a munkaerőpiacra belépés (output-input) modellje elsősorban magas absztrakciós szinten alkalmazható. A nappali és a nem-nappali tagozat képzési szerkezete és munkaerő-piaci hatékonysága nem vethető össze, mivel különböző mechanizmusok működnek a képzés két formájában. Ami a munkahely-szerzés tekintetében sikeres a levelező képzésben, az sikertelen a nappali tagozaton. A nappali képzésben végzett hallgatók többsége távol marad a munkaerőpiactól, ezért nem eldönthető, hogy mekkora hányaduk választja önként a diákéletformát, mekkora részüket szorítja erre a munkaerőpiac állapota. (Ld. a16. táblázatot) A kitűzött központi szándékokkal ellentétesen vált be az alkalmazott empirikus módszer, amellyel mérsékelten informálja a az EKF vezetését, makroszintű döntéseket ezek alapján nem hozhat, de árnyalja a főiskola működéséről alkotott képet. Javasolható a nappali tagozatos hallgatók körében a Hallgatói Önkormányzat aktívabb szereplésének mérlegelése, hiszen érdekeik az elhelyezkedés tekintetében a legerősebbek. Javasolható, felülvizsgált módszertannal, a kutatás folytatása.
27
A 2009-ben végzettek válaszainak elemzése A kutatás leírása A vizsgálat célja az egy éve végzett (2009) hallgatók pályakövetése volt, ahol a kérdőíves felmérés arra irányult, hogyan alakult a hallgatók szakmai élete az államvizsga vagy diplomaszerzés utáni egy év során. A pályakövetési vizsgálat kérdőívét a 2009-ben végzett hallgatók közül összesen 747-en töltötték ki.
A kérdőívben három modul különíthető el. A „I. Közös kérdőívmodul” kérdései a főiskolán a hallgatók által választott kar, szak, lakóhely, az érettségi bizonyítvány megszerzésének intézménytípusát, a jövőre vonatkozó további tanulmányok irányát felölelő kérdéssorok. A „III. Végzett hallgatók pályakövetése kérdőívmodul” kérdéssora a végzettek munkahelyére, a munkájuk és a képzésben megszerzett ismereteik összefüggéseire vonatkozik. A „IV. Kiegészítő kérdések – EKF” az intézményt abszolváltak véleményét térképezi fel a főiskolán folyó oktatás hatékonyságáról és az életben való alkalmazhatóságáról.
Szociológiai mutatók A megkérdezettek 24,6%-a egy szak elvégzése után újra a főiskolát választotta tanulmányai helyszínéül. Akik úgy nyilatkoztak, hogy végzettjei és hallgatói is a főiskolának, elképzelhető, hogy nappali tagozaton elvégeztek egy vagy két szakot, majd a főiskola szélesebb szakkínálatából most újra választottak és levelező tagozatos hallgatókká váltak. Ebben szerepet játszhat az a törekvés is, hogy a főiskola ajánlásaival megkeresi a régi tanítványokat a beiskolázási időszak alatt. A vizsgálatban részt vevő személyek kétharmada nő volt.
28
Nemek szerinti megoszlás Férfi 24%
Nő 76%
1. ábra
A kérdőívet kitöltők többségének (450 fő, 66%) életkora 20–29 év között van, de 200-nál (30%) többen vannak, akik a 30–59 évesek közé tartoznak. Ez a szám jelzi, hogy a főiskolán jelentős számban tanulnak a megszokott korosztálynál idősebb hallgatók is. Legtöbbjük, valószínűsíthetően, levelező tagozaton.
Születési év szerinti megoszlás 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1950-1959
1960-1969
1970-1979
1980-1989
2. ábra
29
A felsőoktatási intézmény számára fontos kérdés, honnan, milyen iskolatípusból, milyen településekről jelentkeznek leendő hallgatóik. A 2009-ben végzettekről először azt nézzük meg, milyen karokon folytatták tanulmányaikat.
Milyen karon szerzett diplomát/tett államvizsgát? TTK 23%
BTK 34%
TKTK 30%
GTK 13%
3. ábra
Megállapíthatjuk, hogy a Bölcsészettudományi Karon és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon közel azonos százalékban (34%–30%) tanultak a felmérés résztvevői, valamivel kevesebben vannak, akik a természettudományokkal foglalkoztak (23%), legkevesebben, akik gazdasági tanulmányokat folytattak (13%).
30
Előfeltételek Honnan érkeztek a hallgatók az egri főiskolára, és mi a magyarázata, hogy ezt az intézményt választották?
Hol volt az Ön állandó lakóhelye 14 éves korában? Külföld 2%
Főváros 11% Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 22%
Község 33%
Egyéb város 32%
4. ábra
Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatban részt vevők 65%-a az általános iskolai tanulmányai befejezésekor városban élt vagy legalábbis a családjuk állandó lakhelye főváros, vagy kisebb nagyobb város volt. A középiskolai tanulmányok terén sem találkozunk meglepő eredményekkel. A vizsgálati személyek 81%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban szerzett érettségit. Csak 7%-uk tanult 6 osztályos, 6%-uk 8 osztályos gimnáziumban. Nagyon kis számban találkozunk kéttannyelvű középiskola tanulóival (2%). A fenti adatok szerint az egri főiskolát leginkább a városi, hagyományos 4 osztályos gimnáziumok tanulói választják.
31
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? 3% Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? Hagyományos, 4 osztályos gimnázium
0% 0% 0% 3%
0% 6 osztályos gimnázium
6% 7%
8 osztályos gimnázium
Kéttannyelvű középiskola
Nemzetiségi gimnázium
Technikum 81% Szakközépiskola
Egyéb
5. ábra
A felmérésben résztvevők 41,8%-a válaszolt arra a kérdésre, miért választotta tanulmányaihoz az Eszterházy Károly Főiskolát. Jól látható a következő diagramon, hogy a város szépsége a legvonzóbb a leendő diákok számára – a kérdésre válaszolók több mint 20%-a ezért jelentkezett az egri főiskolára –, de utána az intézmény jó híre következik hasonló aránnyal. Szerepet kapott még a választásokban a lakóhelytől való távolság és az informálisan, barátoktól szerzett információ is.
32
Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Egyéb 0 Munkahelyem javasolta. 1 Korábbi diplomámat itt szereztem meg
20
A főiskola jó híre miatt
54
Barátom/élettársam/házastársam is itt tanult Rokoni/baráti/ismeretségi körben ajánlották ezt a főiskolát Csak itt hirdették meg az általam megpályázni szándékolt
8 35 30
Tetszik a város
60
Ide vettek fel
33
A közelben lakom
41 0
10
20
30 40
50
60
70
6. ábra
A következőkben a 2009-ben végzett hallgatók pályakezdési jellemzőit mutatjuk be. A megkérdezettek 77%-a él jelenleg a fővárosban vagy nagyobb városokban. Azt a tendenciát fogalmazhatjuk meg, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésével jelenleg 12%-kal többen élnek életvitelszerűen nagyobb városokban, mint 14 éves korukban.
33
Jelenlegi lakóhely, ahol életvitelszerűen lakik
Főváros 2%
16% Egyéb város
28%
Község
33%
Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város
21% Külföld
11. ábra
A megkérdezés időpontjában a területi megoszlást tekintve 105 fő él a fővárosban, 113 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és 18 fő él külföldön. A többiek lakóhelye megoszlik az ország többi megyéje között.
12. ábra
34
Családi háttér A felsőfokú intézmények választásában szerepet játszanak a hallgató családi jellemzői is. Milyen társadalmi státusszal, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek a hallgatók szülei? Érdekes kép bontakozik ki az adatokból. Míg a megkérdezettek körében az érettségizett vagy főiskolai végzettséggel rendelkező anyák száma duplája az ugyanolyan végzettségű apák számának, addig egyetemi végzettséggel több apa, de általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel több anya rendelkezik.
Mi az Ön édesapjának és édesanyjának a legmagasabb iskolai végzettsége? Általános iskola, vagy alacsonyabb
8%
12% 11% 6%
Szakmunkás bizonyítvány
20%10% 20%
Érettségi
45% Főiskolai végzettség
28%
Egyetemi végzettség
40%
7. ábra
Míg az anyák 68%-ának van közép- és felsőfokú végzettsége, addig az apáknál ez a szám csak 50%. Ez azt is jelenti, hogy a hallgatók minimum felének magasabb lesz/lett az iskolai végzettsége, mint a szüleinek. Megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége, közel 70%-a „elsőgenerációs értelmiségiként” keres munkahelyet a tanulmányai befejeztével. A vizsgálat résztvevőinek 35%-a jelenleg tanul más felsőoktatási intézményben is, ami azt jelenti, hogy jelentős azoknak a hallgatóknak a száma, akik értékesnek tartják a felsőfokú képzettségek megszerzését a munkaerő-piaci helyzetük szempontjából.
35
Főiskolai képzés, tanulmányok
Milyen képzésben tanul? 1% 16%
Hagyományos egyetemi képzés
0% 19%
Hagyományos főiskolai képzés Felsőfokú szakképzés
1% 4%
Bachelor képzés (BA/BSc) Egységes és osztatlan képzés (2006 után kezdett jogász, orvos stb. szak) Mesterképzés (MA/MSc)
15%
44%
Doktori képzés (PhD/DLA) Egyéb
8. ábra
A fenti ábrán látható, hogy a megkérdezettek többsége (63%) hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben tanul más intézményekben, de 15%–15% magasabb (MA szint) illetve alacsonyabb (felsőfokú szakképzés) képzési szintet választott a párhuzamos képzéshez.
36
A megkérdezettek további tanulási szándékáról azt az információt kaptuk, hogy csak 31%-uk gondolja azt, hogy nem akar újabb tanulmányokat folytatni, de a vizsgálatban részt vevők kétharmada még képesnek érzi magát új vagy magasabb képzettségek megszerzésére.
Tervez-e további tanulmányokat? Bi ztos a n nem 4%
Nem va l ós zínű 27%
Igen, va l ós zínű 42%
Igen, bi ztos a n 27% 9. ábra
37
Izgalmas kép bontakozik ki, ha megvizsgáljuk, hol akarnak a válaszokat adó, egy éve végzettek még tanulni. Örvendetes, hogy 39%-uk mesterszintű képzésben akar részt venni és az is figyelemre méltó, hogy 13%-uk valamilyen doktori képzés hallgatója akar lenni. Itt érhető tetten az egri főiskola azon jellemzője, hogy több területen egyetemi szintű képzést biztosít. Természetes a szakirányú továbbképzés iránti érdeklődés is, hiszen ezek munkaerő-piaci értéke vélhetően magasabb, mint az általános képzettségeké.
30
0
50 35
88
97
Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Bachelor képzés (BA/BSc) Egységes és osztatlan képzés
109
Mesterképzés (MA/MSc)
267 Doktori képzés (PhD/DLA)
12
45
10. ábra
38
Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés Egyéb
A megkérdezettek 67%-a végzett egy szakon és 33%-a két vagy több szakon, illetve 48%-uk volt nappali, 51%-uk pedig levelező tagozaton fejezte be tanulmányait.
Hány szakon tett államvizsgát ebben az intézményben? 220 Egy szakon Kettő vagy több szakon 455
13. ábra
39
A lenti ábrán láthatjuk, hogy a megkérdezettek legnagyobb mértékben hagyományos főiskolai végzettséget szereztek, illetve a felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) fejezték be. Az adatok azt is mutatják, hogy a válaszadó összes végzett hallgató több mint 10%-a valamilyen okból nem kapta meg a diplomáját, tehát letette az államvizsgát, de nem szerzett diplomát. Vélhetően nagy számban van ezek között olyan hallgató, aki a középfokú nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg a diplomáját. Minden képzési szinten találunk ilyen eseteket.
Képzési szint: Doktori képzés (PhD/DLA) – csak doktori… Doktori képzés (PhD/DLA) – megszerzett… Mesterképzés (MA/MSc) – csak… Mesterképzés (MA/MSc) – megszerzett… Egységes és osztatlan képzés – csak… Egységes és osztatlan képzés – megszerzett… Bachelor képzés (BA/BSc) – csak… Bachelor képzés (BA/BSc) – megszerzett… Hagyományos főiskolai – csak… Hagyományos főiskolai – megszerzett… Hagyományos egyetemi – csak… Hagyományos egyetemi – megszerzett…
0 14. ábra
40
100
200
300
Mint korábban láttuk a megkérdezett hallgatók közel 50%-a levelező tagozatos hallgató, és nagy számban találunk közöttük olyan személyeket, akik több diplomával rendelkeznek, de nem tudjuk az első államvizsgák időpontját, így nehéz értelmezni a kapott adatokat.
Milyen tagozaton végezte tanulmányait? 0%
Nappali tagozat Esti tagozat
51%
Levelező tagozat Távoktatás
48%
1%
15. ábra
A megkérdezettek 61%-ának már volt állandó munkahelye, míg 39%-uk nem mondhatja el ezt magáról. Volt állandó munkahelye az első sikeres államvizsgája óta?
39% Volt Nem volt
61%
16. ábra
41
Arra a kérdésre, hány munkahelye volt az első sikeres államvizsgája óta a megkérdezettek 41%-a nem válaszolt. A válaszadók 68%-a egy, 21%-a kettő, míg 6%-uk három munkahellyel rendelkezett az első felsőfokú végzettség megszerzését követően. Az első sikeres államvizsgája óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? 6%
1
1% 2%1% 1%
2 3 4 5
21%
6 7 8 68%
17. ábra
A megkérdezettek nagy számban (240 fő, 41%) nem válaszoltak arra a kérdésre sem, hogy jelenleg rendelkeznek-e állandó, illetve alkalmi munkahellyel. A válaszadók közül csak 5% nyilatkozik úgy magáról, hogy munkanélküli, 69%uk valamilyen cégnél, vagy intézménynél teljes munkaidőben dolgozik, 13% pedig a teljes munkaidő mellett még egyéb munkákat is végez. Viszonylag alacsony számban dolgoznak saját vállalkozásban (2%). Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? 5%
1%
Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom
4% 2%
Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek
6%
Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magad teljesen egyik céghez, intézményhez sem Igen, saját vállalkozásomat irányítom 13% Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 69% Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok
18. ábra
42
Összesen 402 fő (60%) szolgáltatott adatot arról, hogy a jelenlegi munkahelye milyen ágazathoz tartozik. Míg a 3. ábrán azt láthattuk, hogy a megkérdezettek 23%-a Természettudományi Karon, 34%-uk bölcsészként, 30%-uk a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon és 13%-uk gazdaság és társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséget, a jelenlegi munkahelyek ágazati szempontú csoportosításában az oktatási ágazat kerül az első helyre, kiemelkedően 44%-kal. Megemlíthetjük még, hogy 40 fő helyezkedett el az egészségügyi és szociális ellátásban, 24 fő a kereskedelemben és 22 fő egyéb közösségi és személyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet végez, illetve 21-en helyezkedtek el a közigazgatás, társadalombiztosítás területén. 56 fő jelenlegi munkahelyét egyéb kategóriába sorolta.
Az alábbi lehetőségek közül kérjük, válassza ki jelenlegi/utolsó munkahelye ágazatát. Alkalmi-megbízásos munkavégzés esetén: a fő megbízó(k) ágazatát. Egyéb Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység Egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Feldolgozóipar Bányászat Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás
Adatsor1
0
20
40
60
80 100 120 140 160 180 200
19. ábra
43
A megkérdezettek 55%-a nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi munkahelyének cégformája állami és önkormányzati, de elég magas számban jelölték a Kft. és Zrt. cégformákat is (31%).
Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? 5%
3%
4%
2% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató Bt.
33%
23% Kft. Zrt., nyrt. Kht. Állami 8% 0%
Önkormányzati Nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület) Egyéb
22%
20. ábra
288 fő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a jelenlegi munkahelyén milyen mértékű a külföldi tőke aránya. A válaszokra jellemző, hogy inkább kizárólag hazai tőkével rendelkezik a megkérdezettek munkahelye (328 fő – a választ adók 85%-a). Lényegesen kisebb arányban, 30 fő (7%) olyan munkahelyen dolgozik, ahol a külföldi tőke aránya 100%, vagy legalább 90%. A vizsgálatban részt vevők túlnyomó többsége (82%) alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén, de 16%-uk már valamilyen (közép- vagy felső-) vezető beosztást tölt be. Csak 2%, aki önfoglalkoztató státuszt tölt be. Sajnos a megkérdezettek 42%-a nem válaszolt a kérdésre. Úgy tűnik, hogy a munkahely-
44
lyel kapcsolatos kérdésekre a vizsgálatban részt vevők közel negyven százaléka következetesen nem válaszol. Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? 2% 4% 8% 4%
Felső vezető
Középvezető
Egyéb vezető
Alkalmazott
Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 82%
21. ábra
Ha összehasonlítjuk, hogy a megkérdezettek lakóhelyének és a munkahelyének település-típusát, azt találjuk, hogy nem számottevő mértékben különböznek a kategóriák százalékos arányai. Pl. A fővárosban lakik 16% és a fővárosi munkahelyen dolgozik 22%, vagy községben lakik 21% és községben található munkahelyen dolgozik 16%. Így elképzelhető, hogy többségükben a lakóhelyükön találtak munkát a válaszadók. Munkahely, település típusa? 2% 16%
22%
Főváros
Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város Egyéb város
Község 29% 31%
Külföld
22. ábra
45
A megkérdezettek 54%-a szolgáltatott adatot arról, hogy melyik megyében található a munkahelye. Hasonlóan a lakóhelyekhez a munkahelyek többsége Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. Érdekes, míg Heves megyében senki nem lakik életvitelszerűen, addig 82 fő (a válaszadók 21%-a) ebben a megyében talált munkahelyet.
A munkahely melyik megyében található? Külföld 10 Zala megye 0 Veszprém megye 0 Vas megye 0 Tolna megye 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8 Somogy megye 2 Pest megye
28
Nógrád megye
25
Komárom-Esztergom megye 8 26
Jász-Nagykun-Szolnok megye
82
Heves megye 15
Hajdú-Bihar megye Győr-Moson-Sopron megye 3 Fejér megye 0 Csongrád megye 0
72
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye 8 Baranya megye 3 Bács-Kiskun megye 5
82
Budapest főváros 0
50
23. ábra
46
100
Nehezen magyarázható, miért nem válaszoltak a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy azonos településen van-e a munkahelyük a főiskolával, hiszen erre igennel és nemmel könnyen lehet válaszolni. 290 fő (43%) nem válaszolt erre a kérdésre. A lakóhelyek és munkahelyek településtípusának elemzéséből is következtethetünk arra, hogy magas számban vannak a vizsgálatba bevont személyek között azok, akik nem azonos helyet jelöltek meg. A lenti ábrán jól látható, hogy a végzettek csak 16% dolgozik Egerben, ahol a tanulmányait végezte.
Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye ugyanazon a településen van, mint ahol egyetemre/főiskolára járt? 0% 16% Igen, ugyanazon a településen 9%
Nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében Nem, máshol
Nem, munkavégzésemnek nincs állandó helyszíne
75%
24. ábra
A vizsgálat résztvevői jelenlegi és utolsó munkájukkal kapcsolatos elégedettségüket hat szempont szerint jelölhették. Erre a kérdésre a megkérdezettek 45%a nem válaszolt. A válaszadók száma 371 fő.
47
A munka szakmai és tartalmi részével kapcsolatban a válaszok azt bizonyítják, hogy a megkérdezettek fele teljes vagy nagymértékben elégedett azzal, amit a munkahelyén csinál. Közepesen elégedett 26%, és csak 12% nem elégedett munkája szakmai részével.
Elégedettség: szakmai, tartalmi 5% 7% rész 27% teljes mértékben nagy-mértékben közepesen
26%
kis-mértékben 35%
egyáltalán nem
25. ábra
Az előzőnél kevésbé elégedettek a válaszadók a karrierépítés lehetőségeivel. Mindössze 33%-uk elégedett a munkahelyi előmeneteli lehetőségekkel. Ezzel szemben nőtt azoknak a száma, akik nem elégedettek a karrierépítés lehetőségeivel. Ők a válaszadók 28%-át teszik ki.
Elégedettség: karrierépítés 15%
13% teljes mértékben 20%
20%
nagy-mértékben közepesen kis-mértékben egyáltalán nem
32% 26. ábra
48
A szakmai presztízs jelölheti a foglalkozás, a beosztás, de a munkahely presztízsét is. Hasonlóan az előmeneteli lehetőségekkel való elégedettséghez, a válaszadók egyharmada elégedett és közel egyharmada elégedetlen munkája szakmai presztízsével. Az előző kérdésekre adott válaszokból tudjuk, hogy a munkahelyek többsége az oktatási ágazathoz sorolható, illetve a szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint a közösségi és személyi szolgáltatásokhoz, így nem meglepőek a válaszok, hiszen ezekhez az ágazatokhoz tartoznak az alacsony presztízsű foglalkozások mint pl. pedagógus, szociális munkás.
Elégedettség: szakmai presztízs 14%
14%
teljes mértékben nagy-mértékben 20%
20%
közepesen kis-mértékben egyáltalán nem
32%
27. ábra
A presztízskérdéssel szorosan összefügg a jövedelem nagyságával való elégedettség megítélése is, mivel ezekben a foglalkozásokban az átlagkereset is viszonylag alacsony. Ezt mutatják az adatok is, mivel a választ adók 22%-a mondja magát elégedettnek a jövedelmével, és 42% pedig egyáltalán nem vagy csak kis-mértékben elégedett a munkája anyagi elismerésével.
Elégedettség: jövedelem, juttatások 18%
8% 14%
teljes mértékben nagy-mértékben közepesen kis-mértékben
24%
egyáltalán nem 36%
28. ábra
49
A jelenlegi munkahelyük személyi körülményeivel már jobban elégedettek a megkérdezettek. A válaszadók 66%-a teljesen vagy nagy-mértékben elégedett a munkatársakkal, a vezetőkkel, akik a személyi környezetet alkotják.
6%
Elégedettség: személyi körülmények 4% 22% teljes mértékben nagy-mértékben
28%
közepesen kis-mértékben egyáltalán nem 40%
29. ábra
A személyi környezet mellett a tárgyi környezetet is értékelték a 2009-ben végzett hallgatók. A választ adók fele elégedett a tárgyi körülményekkel, és csak 16%-ra jellemző a kisebb vagy nagyobb fokú elégedetlenség.
Elégedettség: tárgyi körülmények 11%
5%
19% teljes mértékben nagy-mértékben közepesen
35%
kis-mértékben 30%
30. ábra
50
egyáltalán nem
Munka és végzettség kapcsolata Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi munka melyik végzettséghez kapcsolódik, a megkérdezettek 82%-a nem válaszolt. A válaszadók száma mindössze 120 fő. Az ő válaszaikból az derül ki, hogy 26%-uk esetében a munka az elsőként szerzett végzettséghez kapcsolódik, 13%-uk esetében pedig csak a másodikként szerzett végzettséghez. A válaszolók közel felének a munkája kapcsolódik mind a két végzettséghez. Az adatokból az tűnik ki, hogy mindössze 18%-uknak nem kapcsolódik a munkája a megszerzett végzettségekhez.
Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája melyik végzettségéhez kapcsolódik leginkább? 18% 26% Elsőként szerzett végzettségemhez Másodikként szerzett végzettségemhez Mindkettőhöz egyaránt 13% Egyikhez sem kapcsolódik 43%
31. ábra
51
Érdekes összehasonlításra nyílik mód, ha az alábbi diagramot megfigyeljük. Míg az előző kérdésre adott válaszokból azt olvashattuk, hogy a válaszolók 18%-ának nem kapcsolódik a munkája a végzettségéhez, addig a következő ábra szerint a 23% nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Ezt a különbséget okozhatja a válaszolók számában való különbség, mivel erre a kérdésre a megkérdezettek nagyobb hányada, 55%-a válaszolt.
Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? 23% Nagyon nagy mértékben
39%
Nagymértékben Kismértékben
16%
Egyáltalán nem 22%
32. ábra
52
A képzési területek szerinti kapcsolódás megítélésénél a legtöbben (32%) azt nyilatkozták, hogy a pedagógiai végzettségükhöz kötődik a munkatevékenységük. Közel 20%-uk esetében a gazdasági végzettséghez és 10–10%-uknál pedig a bölcsészettudományi és informatikai végzettséghez kapcsolódik a munkatevékenység. Erre a kérdésre is csak a megkérdezettek 52%-a válaszolt.
Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége mely képzési terület szerinti végzettségéhez kapcsolódik leginkább? Természettudományi
18
Társadalomtudományi
25 9
Sporttudományi Pedagógiai Orvos- és egészségtudományi Nemzetvédelmi és katonai Művészetközvetítői
113 14 6 9 7
Művészeti Műszaki 0 Jogi és igazgatási
8 38
Informatikai Gazdasági
67
Bölcsészettudományi
37
Agrártudományi 2 0
20
40
60
80
100
120
33. ábra
53
A megkérdezettek 17%-a tagja a főiskolán működő alumni klubnak. Valószínűleg a volt hallgatók nem tudnak erről a lehetőségről, és nem a volt tanintézménnyel való kapcsolattartás elutasítása az alacsony szám magyarázata.
Tagja Ön az egyetemen/főiskolán működő öregdiák/alumni szervezetnek? 13%
igen
nem
87%
34. ábra
A megkérdezettek közel fele válaszolt a kérdésre. Jól látható, hogy a főiskola választásában a legnagyobb szerepe a város szépségének, közkedveltségének volt, ezt követte azoknak a száma, akik a jó híre miatt választották ezt az intézményt, de az intézményválasztásban motiváló tényező volt a közeli lakóhely, valamint a barátok véleménye is.
54
Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Egyéb 0 Munkahelyem javasolta. 1 Korábbi diplomámat itt szereztem meg
20 54
A főiskola jó híre miatt Barátom/élettársam/házastársa m is itt tanult Rokoni/baráti/ismeretségi körben ajánlották ezt a főiskolát Csak itt hirdették meg az általam megpályázni szándékolt
8 35 30
Tetszik a város
60
Ide vettek fel
33
A közelben lakom
41 0
20
40
60
80
35. ábra
A vizsgálatban részt vevők ugyan kevés számban válaszoltak a kérdésre (20%), de akik válaszoltak, ők arról nyilatkoznak, hogy 59%-ban ugyanezt a várost, ugyanezt a főiskolát választanák. 34-en jelölték azt a válaszlehetőséget, hogy ugyanezt a főiskolát, de más szakot választanának, míg 15-en azt a választ írták, hogy ugyanezt a szakot, de más várost választanának.
Ha újrakezdhetné tanulmányait: Egyéb
5
Nem tanulnék a felsőoktatásban 2 Ugyanezt a szakot(szakpárt), de más várost választanám.
15
Ugyanezt a főiskolát/várost, de más szakot(szakpárt)
34
Ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választanám.
82 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
36. ábra
55
A fenti eredményeket erősíti meg a következő ábra is, ahol leolvashatjuk a vizsgálatban részt vevők véleményét arról, mennyire tartják jó döntésnek, hogy a főiskolát választották. A válaszok egyértelműen jelzik, hogy általában jó döntésnek tartják, hiszen a válaszok átlaga 4,19. A magas átlagszám mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a végzett válaszolók 20%-a viszont rossz döntésnek tartja az intézmény választását. Mennyire tartotta jó döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? 1 7% 5 33%
2 13%
3 20%
4 27%
37. ábra
A 38. és 39. ábra azokat az eredményeket mutatja, amelyek a vizsgálatban részt vevők nyilatkozatait jellemzik a jelenlegi helyzetükkel, ha azt az évfolyamtársaikhoz hasonlítják. A két diagram ugyanazokat az arányokat tartalmazza. A válaszolók 60%-a tartja jobbnak és sokkal jobbnak a helyzetét az évfolyamtársainál, és ugyancsak 60% nyilatkozik úgy, hogy elégedett, vagy nagyon elégedett a jelenlegi helyzetével. Ezek a számok azt mutatják, hogy a hallgatók többsége, de a fele biztosan tudta értékesíteni a főiskolán megszerzett végzettségét és olyan munkahelyet talált, ahol jól érzi magát.
56
Az elégedettség mértéke a közepesnél valamivel jobb átlagszámmal jellemezhető 3,55 és 3,37.
Hogyan ítéli meg jelenlegi helyzetét az évfolyamtársaihoz képest? 1 7% 5 33%
2 13%
3 20%
4 27%
38. ábra
Mennyire elégedett a jelenlegi helyzetével? 1 7%
2 13%
5 33%
3 20%
4 27%
39. ábra
Az elégedettséget vizsgálva kereshetjük az összefüggést a diplomák minősítésével összehasonlítva. A kapott adatok azt mutatják, hogy a válaszolók alapján a végzettek több mint 75%-ának jó, vagy jeles minősítésű a diplomája. 57
Diploma érdemjegye
Válaszok száma
1
0
2
10
3
90
4
220
5
113
Összes válaszoló
433
A vizsgálat során 12 állítást értékeltek a megkérdezettek egy 5 fokú skálán, ahol az 1-es jelentése: egyáltalán nem értek egyet, az ötös jelentése: teljesen egyetért. A válaszokból arra következtethetünk, hogy a válaszolók általában (átlagszám: 2,32) nem értenek egyet azzal, hogy a munkahelyi szabályok csak nehezítik a munkát, sőt azzal sem értenek egyet, hogy a munkahelyi szabályokat nem tartja be senki (átlagszám: 2,42). Közel 3-as átlagponttal jelezték, úgy látják, hogy a munkahelyükön alkalmas emberek töltik be a vezető pozíciókat. Közepesen értenek egyet azokkal az állításokkal, amelyek egyrészt optimizmust fogalmaznak meg („A jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen.”), másrészt azt fogalmazzák meg, hogy a tanulásnak nagy szerepe van a sikerek elérésében. A tanulás mellett a jó fellépés jelentőségével is egyetértenek a válaszolók (átlagszám: 4,38). A diplomaszerzéssel kapcsolatban a megkérdezettek nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a diploma a fontos és nem a tudás, és azzal sem, hogy ma már a családi-baráti környezet elvárása a diploma megszerzése. Mindkét esetben alacsonyak az átlagszámok. A második legmagasabb átlag ahhoz az állításhoz kapcsolódik, amely az állandó tanulás szükségességét fogalmazza meg. A megkérdezettek egyetértenek azzal, hogy az ember határozottabb cél nélkül folyamatosan fejlessze magát.
58
Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
Átlag
1. A munkahelyi szabályok csak nehezítik a munkámat. 2. A munkahelyi szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. 3. A munkahelyemen a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. 4. A jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen.
2,328671
5. Ha még többet tanulok, sikeresebb leszek az életben. 6. A jövőt nem látjuk előre, ezért a ma problémáit kell megoldanunk. 7. A bajban csak magamra számíthatok.
3,677647
8. A vezetőim többségét tisztelem.
3,748219
9. A diploma a fontos, nem a tudás.
1,939252
10. Az érvényesüléshez nagyon fontos a jó fellépés. 11. Határozottabb cél nélkül az ember folyamatosan fejlessze önmagát. 12. Az ember baráti-rokon-családi környezete általában elvárja, hogy az ember diplomás legyen.
4,389277
2,42217 2,978673 3,026379
3,581776 2,94186
3,81733 2,637209
35. ábra
A jelenlegi munkahely megtalálásának módjáról kérdezték a hallgatókat megajánlva 10 választási lehetőséget. A válaszolók – a megkérdezettek 20%-a (74%) – állásajánlatot fogadott el, illetve az elektronikus információs hálózat segítségével tett szert a jelenlegi munkahelyére (55%). Közel azonos mértékben segítettek a nyomtatott sajtó és a barátok a munkahely megtalálásában. Néhányan (13 fő) a szakmai gyakorlat végzésének helyszínén érdeklődött és kapott állást, 16 fő pedig állásközvetítő irodák közvetítésével talált munkahelyre.
59
Jelenlegi munkahelyét milyen információk alapján találta?
egyéb 0 állás ajánlatot kaptam.
92
állásközvetítő irodák/cégek segítségével
16 4
állásbörzén kapott információk segítségével
13
a szakmai gyakorlat végzésének helyszínén érdeklődtem elektronikus információs hálózatok (internet) figyelése alapján
69
a nyomtatott sajtóban megjelent álláshirdetés útján
37 5
a főiskolán kapott információk alapján Ismerősök, barátok kerestek nekem munkát.
34
rokoni, baráti körből kapott tanácsok alapján magam kerestem
66 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
36. ábra
Azok a hallgatók, akik a diplomaszerzés időszakában rendelkeztek munkahellyel, úgy nyilatkoztak, hogy a diploma megszerzését követően 45%-uknak nem változott a fizetése. 30%-ot meghaladja azoknak a száma, akiknek viszont emelkedett a fizetése. Ezt az örvendetes tényt viszont rontja, hogy a megkérdezettek között voltak olyan személyek is, akinek a diplomaszerzést követően csökkent a fizetésük (23%). Erre a kérdésre 412 fő válaszolt a minta 61%-a.
Diplomája megszerzését követően változott-e a jövedelme? Sokat csökkent Csökkent
48
11,7%
53
12,9%
188
45,6%
Emelkedett
67
16,3%
Jelentősen emelkedett
56
13,6%
412
100,0%
Nem változott
Összesen
60
A fizetésemelés mellett más módon is elismerhetik a dolgozó szakmai fejlődését. A legtöbb esetben a diploma megszerzése a beosztásban való megerősítéssel járt (42%), de 107 fő nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyén meg voltak lepődve. Ez arra enged következtetni, hogy a munkahelyi környezet nem tudott arról, hogy a válaszadó tanulmányokat végez. A megkérdezettek 17%-a kapott fizetésemelést, de kisebb számban jutalmak és előléptetések is történtek.
Diplomája megszerzéséhez mit szóltak a munkahelyén? Meg voltak lepődve Jutalmat kapott Előléptették Fizetésemelést adtak
107
33,75%
7
0,02%
14
0,04%
55
17,35%
Megerősítették a beosztásában
134
42,27%
Összesen
317
100%
61
A 2007-ben végzettek válaszainak elemzése A kutatás leírása A vizsgálat célja a három éve végzett (2007) hallgatók munkaerő-piaci helyzetének feltárása, további terveik és a főiskolai képzésről alkotott véleményük megismerése volt. A pályakövetési kérdőívet összesen 468 végzett hallgatónak küldték el, amit 149-en töltöttek ki, azaz a megkérdezettek 31,83%-a.
Szociológiai mutatók A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása: 77%-a nő, 23%-a férfi. A felmérésben résztvevők közel fele (47,65%) a 26–30 éves korosztály képviselője (71 fő), őket a 40 évesnél idősebb generáció követi (25 fő, 16,77%). Közel azonos arányban vannak jelen a 31-35 év közöttiek (14,7%, 22 fő) és a 21–26 évesek (12%, 18 fő). A kitöltők csupán 8,7%-a (13 fő) képviseli a 36–40 éves korosztályt.
Születési év szerinti megoszlás (fő)
71
25 1970 előtti
13 1970-1974
22 1975-1979
18 1980-1984
1985-1989
1.sz. ábra: Születési év szerinti megoszlás (fő)
Az életkor és a választott képzési forma összefüggését vizsgálva megállapítható, hogy az 1980 előtt született hallgatók egyértelműen a főiskola levelező tagozatának képzésében vettek részt, illetve néhányan a távoktatási formát válasz62
tották. Az 1981–1989 között születettek meghatározóan a nappali tagozatos képzést részesítették előnyben.
Családi háttér A felmérésben résztvevők szülei iskolai végzettségét vizsgálva az apa legmagasabb iskolai végzettsége a kitöltők kétötödénél meghatározóan szakmunkásképző vagy érettségi. A válaszadók 10%-ánál rendelkezik a családfő egyetemi diplomával, ennél valamivel alacsonyabb a főiskolát abszolvált édesapák aránya. A legalacsonyabban reprezentált az általános iskolai bizonyítvánnyal vagy ennél alacsonyabb végzettséggel bírók rétege. Az édesanyák csaknem 50%-a rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és egyötöde főiskolai végzettséggel, ami mindkét esetben magasabb az apáknál mért értékeknél. Csupán az egyetemi diploma tekintetében mérhető az édesapák esetében nagyobb százalék, azonban általánosságban elmondható, hogy a főiskolán 3 éve végzett hallgatók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva az édesanyák rendelkeznek magasabb végzettségi fokkal. A diagramon a külső perec az édesanya, a belső perec az édesapa legmagasabb iskolai végzettségét mutatja. Az édesapa és édesanya legmagasabb iskolai végzettsége
3% 6% 19%
Általános iskola, vagy alacsonyabb
10% 4%
7%
23% 39%
Szakmunkás bizonyítvány Érettségi Főiskolai végzettség
40% Egyetemi végzettség 49%
2.sz. ábra: Az édesapa és édesanya legmagasabb iskolai végzettsége
A szülők foglalkozását vizsgálva megállapítható, hogy az édesapák a megkérdezettek 43%-a esetében már nem aktív munkavégző, hanem elérte a nyugdí-
63
jazási kort. Több mint egynegyedük fizikai munkát végez valamely cég vagy vállalat alkalmazásában, illetve a mezőgazdaságban. A családfők 13%-a végez szellemi munkát, 5%-uk van vezető pozícióban. Ugyanekkora százalékban fordulnak elő a vállalkozók, és 2% a munkanélküliek aránya.
Édesapa foglalkozása
2%
0% 5%
3% 29%
43%
5%
13%
Segítő családtag, háztartásbeli
Önálló vállalkozó, nincs alkalmazottja
Önálló vállalkozó, van alkalmazottja
Alkalmazott, fizikai munkakörben
Alkalmazott szellemi munkakörben
Vezető
Nyugdíjas
Munkanélküli
3. sz. ábra: Édesapa foglalkozása
Az édesanyák meghatározó többsége (40%) szellemi munkakört betöltő alkalmazott, ez csaknem háromszor olyan magas érték, mint az apáknál mért adatok. Közel egyharmaduk nyugdíjas, és mintegy egynegyedük végez fizikai munkát, ami viszont lényegesen alacsonyabb a családfőknél kapott számnál. Majdnem azonos értékeket vesz fel a háztartásbeli és a munkanélküli kategória, legkevésbé jellemző a vezető beosztásban dolgozó családanya, illetve az alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozó. Láthatjuk tehát, hogy míg az édesapáknál a nyugdíjas állomány és a fizikai munkavégzés a legjellemzőbb faktorok, az anyák esetében leginkább a szellemi munka a meghatározó.
64
Édesanya foglalkozása 2% 3% 4%
1% 17%
31%
2%
40%
Segítő családtag, háztartásbeli
Önálló vállalkozó, nincs alkalmazottja
Önálló vállalkozó, van alkalmazottja
Alkalmazott, fizikai munkakörben
Alkalmazott szellemi munkakörben
Vezető
Nyugdíjas
Munkanélküli
4. sz. ábra: Édesanya foglalkozása
Lakóhely A válaszadók általános iskolai tanulmányaik befejezésekor, 14 éves korukban, zömében községekben éltek (39%). A megkérdezettek 30%-a lakott városokban, ennél valamelyest alacsonyabb volt a vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban élők aránya (21%). A megkérdezettek mindössze 9%-ának volt Budapest az állandó lakhelye, és csak egy válaszadó élt külföldön. A 2010-es vizsgálat idejére a korábbi kép lényegesen átrajzolódott. A legjelentősebb növekedés a főváros esetében mutatkozott, a megkérdezettek 21%-a Budapesten lakik, ami nyilvánvalóan az elhelyezkedési lehetőségekkel is összefügg. A községek veszítettek vonzásukból, a megkérdezettek 24%-a él ezen a település-típuson, csakúgy, mint vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban. A felmérésben résztvevők többsége városokban lakik, ennek aránya 2010-ben is változatlanul 30%. A külföldi lakhely 2010-ben sem jelentett nagyobb vonzerőt, mint korábban, az itt élők aránya megegyezik a korábbi adattal, azaz 1% maradt.
65
Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik) településtípusa? 1% 24%
Főváros 21% Egyéb város
Község
Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 24%
30%
Külföld
5. sz. ábra: Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének településtípusa?
Az előtanulmányokkal kapcsolatban a megkérdezettek majdnem fele nem válaszolt a kérdésekre. A válaszadók 84%-a hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és csak 12%-a végezte hatosztályos gimnáziumban középfokú tanulmányait. A nyolcosztályos gimnázium mindössze két esetben, a kéttannyelvű középiskola pedig egy alkalommal szerepelt a válaszok között. Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a három éve végzett hallgatók több mint négyötöde a tradicionális típusú gimnáziumi képzés után érkezett az intézménybe, hogy megkezdje felsőfokú tanulmányait.
66
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? 0%
Mi l yen középi skol ában szerezte meg érettségi bi zonyítványát? Hagyományos, 4 osztál yos gi mnázi um
0% 0% 1% 3%
0% 0%
6 osztál yos gi mnázi um
12%
8 osztál yos gi mnázi um
Kéttannyel vű középi skol a
Nemzeti ségi gi mnázi um
Techni kum 84%
Szakközépi skol a
Egyéb
6. sz. ábra: Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát?
Főiskolai képzés, tanulmányok A kitöltők háromnegyede (76,5%) már véglegesen befejezte tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán, egynegyede viszont (23,5%) a megszerzett diploma után jelenleg is az intézmény hallgatója. A kérdőívet kitöltők 15%-a két karon végzett, a megkérdezettek legnagyobb arányban (29%) a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon szereztek diplomát vagy abszolutóriumot, ezt 26%-kal a Bölcsészettudományi Kar követi. A válaszadók egynegyede a gazdaság és társadalomtudományi Karon végzett, egyötöde pedig a Természettudományi Karon.
67
7. sz. ábra: Milyen karon szerzett diplomát?
A végzettek 60%-a egy szakon diplomázott az Eszterházy Károly Főiskolán, 40%-a kettő vagy több szakon végzett. A megkérdezettek fele (49%) levelező tagozatos hallgató volt, 44%-a nappali tagozaton fejezte be tanulmányait. A távoktatási formát a kérdőívet kitöltők 6%a választotta, míg az esti tagozaton végzettek aránya mindössze 1%. Melyik tagozaton végzett? (fő)
9
Távoktatás
1
Esti tagozat
74
Levelező tagozat
65
Nappali tagozat
0
10
20
30
40
50
Adatsor1
8. sz. ábra: Melyik tagozaton végzett?
68
60
70
80
A felmérés összesítette, milyen minősítésű diplomát szereztek a három éve végzett hallgatók a főiskolán. A kutatásban résztvevők több mint felének „jó” minősítésű az oklevele, ami önmagában arra enged következtetni, hogy a volt hallgatók többsége sikerrel sajátította el az intézmény által közvetített ismereteket és fejlesztette képességeit, készségeit, kompetenciáit az általa választott területen. A válaszadók csaknem egyharmada szerzett „közepes” minősítésű oklevelet, ettől rosszabb értékelésű diploma nem fordult elő a vizsgált értékek között. E szerint a mutató szerint a főiskola által a hallgatók felé támasztott követelmények teljesítése még a kevésbé motivált hallgatók számára sem teljesíthetetlenek, hisz „elégséges” minősítés nem jelenik meg az adatsorokban. „Jeles” diplomát a válaszadók 13,83%-a szerzett. Ez akár minőségbiztosítási mutatóként is érdekes lehet, hisz a végzettek számára kihívást jelentett a felsőfokú „jeles” értékelésű oklevél elnyerése, a hallgatók tömegesen ezt nem is tudták teljesíteni.
Diploma minősítése
14% 28% 5 4 3 58%
9. sz. ábra: Diploma minősítése
69
Felsőfokú tanulmányait a megkérdezettek 68%-a végezte kizárólag az Eszterházy Károly Főiskolán, 32%-a továbbra is a felsőfokú képzésben maradt. Közülük legnagyobb arányban hagyományos főiskolai képzésben vesznek részt (42%), csaknem egynegyedük (26%) hagyományos egyetemi képzés keretei között folytatja tanulmányait. Ezt követi a felsőfokú szakképzés (16%), majd a mesterképzés (14%). Csak egy válaszadó folytat Bachelor képzésben tanulmányokat.
Milyen képzésben tanul? Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés
0% 0%
0% 14%
Felsőfokú szakképzés 26%
2%
Bachelor képzés (BA/BSc)
16%
42%
Egységes és osztatlan képzés (2006 után kezdett jogász, orvos stb. szak) Mesterképzés (MA/MSc) Doktori képzés (PhD/DLA) Egyéb
10. sz. ábra: Milyen képzésben tanul
A jövő. További tanulmányok Azon válaszadók közül, akik a 3 éve megszerzett diplomájuk óta nem kezdtek újabb stúdiumokba, most 40% úgy gondolja, hogy a jövőben valószínűleg további tanulmányokat folytat. A felmérésben résztvevők egyötöde (18%) biztos abban, hogy valamilyen képzésben részt vesz a jövőben, 38%-a azonban nem tartja valószínűnek a további tanulást, aminek lehetőségétől a megkérdezettek 4%-a teljesen el is zárkózott.
70
Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (fő) 60
59
57
50 40 30
27
20 10
6
Biztosan nem
Nem valószínű
Igen, biztosan
Igen, valószínű
0
11. sz. ábra: Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (fő)
Akik felvállalják egy további képzés lehetőségét, többnyire a mesterképzés felé veszik az irányt (33%). Lényegesen kevesebben (18%) választják a szakirányú továbbképzést, csakúgy, mint a felsőfokú szakképzést (16%). Ezt követően ugyanolyan arányban jelenik meg (8%) a doktori képzés, a szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés és a vállalatok által szervezett tanfolyam, tréning. A Bachelor képzés és az egyéb, nem akkreditált képzések szintén egyenlő százalékban (6%) jelennek meg a válaszok között, a legkevésbé az egységes és osztatlan képzés népszerű (1%).
71
Milyen képzésben akar részt venni? 8%
0%
Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning
8%
Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés
6%
8%
Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés 12% Bachelor képzés (BA/BSc) Egységes és osztatlan képzés Mesterképzés (MA/MSc) 33% 18%
Doktori képzés (PhD/DLA) Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 1%
6%
Egyéb
12. sz. ábra: Milyen képzésben akar részt venni?
A végzettek 60%-a egy szakon szerzett diplomát az Eszterházy Károly Főiskolán, 40%-a kettő vagy több szakon végzett. A megkérdezettek fele (49%) levelező tagozatos hallgató volt, 44%-a a nappali tagozaton fejezte be tanulmányait.
A főiskola értékelése A felmérés arra is kiterjedt, hogy milyen szempontok játszottak szerepet a hallgatóknál a főiskola kiválasztásában a felsőfokú oktatási intézménybe történő jelentkezéskor. Az erre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 60%-a nem válaszolt. A válaszolók egyharmadának (32,2%) a főiskola jó hírneve miatt esett a választása az intézményre. Fontos vonzóerőt jelentett (27,12%), ha a hallgatók a korábbi diplomájukat is az iskola falai között szerezték meg. Érdemi szerepe volt választásban a város történelmi és kulturális vonzásának (16,95%), és nem elhanyagolható tényező (10,17%) az intézmény közelsége.
72
Egyenlő arányban (3,39%) fordult még elő a válaszok között a választott szakpár kizárólagos elérhetősége, a rokoni, baráti ajánlás, az intézményben korábban szerzett tapasztalat, valamint annak puszta ténye, hogy a jelentkező csak ebbe az intézménybe nyert felvételt.
Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Egyéb 0 Munkahelyem javasolta. 0 Korábbi diplomámat itt szereztem meg
16 19
A főiskola jó híre miatt Barátom/élettársam/házastársa m is itt tanult Rokoni/baráti/ismeretségi körben ajánlották ezt a főiskolát Csak itt hirdették meg az általam megpályázni szándékolt
2 2 2
Tetszik a város
10
Ide vettek fel
2
A közelben lakom
6 0
5
10
15
20
13. sz. ábra: Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta?
A felmérésben résztvevők 80%-a nem válaszolt arra a kérdésre, hogy amenynyiben újra kezdhetné tanulmányait, ismételten a főiskolát választaná-e? Mivel a kérdőív utolsó kérdéssoraira a megkérdezettek nagy aránya nem válaszolt, joggal feltételezhető, hogy a kérdőívet túl hosszúnak találták és ezért az utolsó kérdéssorokra kevesebb figyelmet fordítottak, sok esetben meg sem válaszolták azokat. A válaszadók 70%- meg van győződve arról, hogy egy ismételt kezdet esetén ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választaná, 20%-a a főiskola más 73
szakjaival próbálkozna, míg 7% ítéli meg úgy, hogy a korábban választott szakokon egy másik városban kezdené el tanulmányait. A kérdőívet kitöltők egyike sem tartatja haszontalannak a felsőfokú tanulmányokat, ezekről egy újrakezdési lehetőség alkalmával sem mondanának le. Összességében a válaszolók 90%-a választaná újra a főiskolát, ami önmagában igen kedvező visszajelzés az intézményben folyó munkáról, azonban mivel a nem válaszolók aránya rendkívül magas volt, ez a kapott érték feltétlenül kritikával kezelendő és további vizsgálatot igényel. Ha újrakezdhetné tanulmányait: Egyéb
1
Nem tanulnék a felsőoktatásban 0 Ugyanezt a szakot(szakpárt), de más várost választanám.
2
Ugyanezt a főiskolát/várost, de más szakot(szakpárt)
6
Ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választanám.
21 0
5
10
15
20
25
14. sz. ábra: Melyik lehetőséget választaná, ha újrakezdhetné tanulmányait?
A kérdőív megvizsgálta, jelentett-a a diploma megszerzése a jövedelemben valamiféle változást? A válaszadók 41,5%-a nem tapasztalt sem csökkenést sem pedig növekedést az addigi jövedelmében. A megkérdezettek egynegyedének javult a fizetése, 17% pedig jelentős javulást jelöl a keresetében. Ennek ellenpólusa is megfigyelhető a kérdés kapcsán, bár jelentős csökkenésre csupán a kitöltők 2%-a hivatkozik, azonban további 13,8% jelezte, hogy fizetése a diploma megszerzése után kevesebb lett. A pályakövetési vizsgálat felmérte, hogy a végzett hallgatók ötös skálán hogyan értékelik a döntésüket, hogy felsőfokú tanulmányai helyszínéül az Eszterházy Károly Főiskolát választották. A felmérésben résztvevők kétötöde úgy érzi, hogy az intézmény választása a legjobb döntés volt. Közel azonos azoknak a válaszolóknak az aránya, akik azt gondolják, hogy jól döntöttek, amikor a főiskola mellett voksoltak. A megkérdezettek egyötöde képviseli azt a véleményt, hogy nem volt rossz döntés az intézményválasztás. 74
A válaszadók mindössze két százaléka bánta meg korábbi döntését és értékelte korábbi választását rossz, esetleg nagyon rossz elhatározásnak. A végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után szervezett keretek között ritkán tartják a kapcsolatot volt intézményükkel. A válaszadók 84%-a nem tagja semmiféle főiskolán működő alumni szervezetnek.
Munkahely A kutatás felmérte, milyen információk alapján találtak maguknak munkahelyet a főiskolán három éve végzett hallgatók. A legtöbben (24%) konkrét állásajánlatot kaptak, családi, ismerősi információk alapján (21%), illetve (20%) elektronikus információs hálózatok (internet) figyelemmel követésével helyezkedtek el. Közel azonos arányban voltak az újságok álláshirdetéseit böngészők (12%) és azok, akik helyett mások kerestek állást (11%). Volt, aki a szakmai gyakorlat helyszínén érdeklődött a lehetőségek iránt, a válaszadók a legkevesebb információt az állásközvetítő cégektől és az állásbörzéken kapták. Jelenlegi munkahelyét milyen információk alapján találta? (Fő)
egyéb 0 állás ajánlatot kaptam.
22
állásközvetítő irodák/cégek segítségével állásbörzén kapott információk segítségével
2 1 5
a szakmai gyakorlat végzésének helyszínén érdeklődtem elektronikus információs hálózatok (internet) figyelése alapján
18
a nyomtatott sajtóban megjelent álláshirdetés útján
11
a főiskolán kapott információk alapján
2 10
Ismerősök, barátok kerestek nekem munkát. rokoni, baráti körből kapott tanácsok alapján magam kerestem
19 0
5
10
15
20
25
16. sz. ábra: Jelenlegi munkahelyét milyen információk alapján találta?
A főiskolán szerzett diploma piacképesnek bizonyult, a három éve végzettek 88%-ának volt állandó munkahelye, az első sikeresen megszerzett államvizsgája óta, és csupán 12%-nak nem sikerült az azonnali elhelyezkedés. A végzettek fel (53%) jelenleg is az első munkahelyén áll alkalmazásban, 36% dolgozik másik 75
helyen. Az eltelt három évben a megkérdezettek 9%-ának a jelenlegi a harmadik munkahelye, és csak elhanyagolható azok száma, akik nem találták meg számításaikat, és a negyedik állásban próbálkoznak (2%). Az elhelyezkedési visszajelzés az igazolta, hogy jó eséllyel tudtak elhelyezkedni az intézményben diplomát szerzettek, 92%-uk dolgozik rendszeresen. A megkérdezettek négyötöde (78%) teljes munkaidőben áll alkalmazásban valamilyen cégnél vagy intézménynél. A felmérésben résztvevők 6%-a egészíti ki jövedelmét más munkatevékenységgel is. A válaszadók 4%-a, bár rendelkezik munkahellyel, jelenleg inaktív státuszban van. Egyaránt nagyon alacsony (2%) azok aránya, akik önálló vállalkozásukat vezetik, vagy szerződéses, alkalmi munkából tartják fenn magukat. Az abszolváltak 7%-ának nem sikerült munkahelyet találni, ők jelenleg munkanélküli státuszban vannak, és mindössze egy hallgató folytatja nappali tagozaton tanulmányait. Ez az alacsony érték abból is fakadhat, hogy a diploma megszerzése után azonnal a továbbtanulást választók elvileg három év elteltével már megszerezték újabb diplomájukat, itt feltehetően valamilyen csúszásról lehet szó. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek
2% 2%
4%
7%
1%
Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magad teljesen egyik céghez, intézményhez sem Igen, saját vállalkozásomat irányítom
6%
Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) 78% Nem, jelenleg munkanélküli vagyok
Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok
17. sz. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel?
A kérdéssorok elemzése során kimutatható a kapcsolat a tagozatválasztás és az állandó munkahely között szintén. Az állandó munkahellyel rendelkező, aktívan dolgozók a levelező tagozatot abszolválták. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az állandó munkahellyel bíró, de jelenleg inaktív státuszban lévő megkérdezettek esetében, csakúgy, mint a saját vállalkozásában dolgozó válaszadóknál.
76
Nem mutatható ki ugyanez az éles határvonal a munkahellyel jelenleg nem rendelkező megkérdezetteknél, ott közel azonos arányban végeztek a nappali és a levelező tagozaton. A jelenlegi munkahely ágazatainak vizsgálatakor az alkalmi és megbízásos munkavégzés esetén a fő megbízó ágazatát vizsgáltuk. A megkérdezettek 54%-a az oktatás valamely területén helyezkedett el. Jelentős még a személyi szolgáltató tevékenységet végzők, illetve a szociális és egészségügyi ellátásban elhelyezkedettek aránya is, azonban a válaszadók 15%-a az egyéb kategóriába sorolta jelenlegi tevékenységét. A kérdéssorban regisztrált konkrét tevékenységek között a legnagyobb arányban a tanári és a pedagógusi munkák álltak. Sokan helyezkedtek el informatikusként és könyvtárosként, de a megkérdezettek között találhatunk termékmenedzsert, kisgép- és kéziszerszám kiskereskedőt, szoftverfejlesztőt, ápolónőt, családgondozót, gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, boltvezetőt, recepcióst, szabadidő szervezőt, rendezvényszervezőt, banki és biztosítói alkalmazottat, adó-és pénzügyi tanácsadót, könyvelőt, hogy csak néhányat emeljünk ki az igen széles palettából. Jelenlegi/utolsó munkahelye ágazatonkénti megoszlása (fő) Egyéb
19
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység
10
Egészségügyi, szociális ellátás
10
Oktatás
54
Közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás
5
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
5
Pénzügyi közvetítés
7
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
1
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
3
Kereskedelem, javítás
8
Építőipar
0
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
1
Feldolgozóipar
0
Bányászat
0
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás
1 0
10
20
30
40
50
60
18. sz. ábra: Jelenlegi/utolsó munkahelye ágazatonkénti megoszlása (fő)
77
A munkahely cégformájának vizsgálata összefüggésében három meghatározó forma rajzolódott ki élesen. Az elhelyezkedésben az önkormányzati szféra a legmeghatározóbb (32%), a megkérdezettek csaknem egynegyede (27%) dolgozik Kft-nél, és az állami szektorban (24%). Zrt., Nyrt. formánban a végzettek 7%-a áll alkalmazásban, ezt a nonprofit szervezetek (alapítvány, egyesület) (3%) követik, majd azonos arányban (2%) a Bt-k, egyéni vállalkozók és az egyéb kategória képviselői következnek. A legalacsonyabb jelenlétet a Kht. mutatta (1%).
Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? 3%
2% 2% 2%
Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató Bt. 27% 32%
Kft. Zrt., nyrt. Kht. Állami Önkormányzati
7% 1%
Nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület) Egyéb
24%
19. sz. ábra: Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája?
A munkaadók esetében nem mutatható ki jelentős mértékben a külföldi tőke jelenléte. A megkérdezettek 3%-nál fordul elő 91–100%-os külföldi érdekeltség, ugyanez az érték jelenik meg a 81–90%-os külföldi tőkearány esetén is. Ennél is alacsonyabb az eredmény a 31–40%-os külföldi tőkeérdekeltség esetében (2%) és a 21–30%-os tőkearánynál (1%). Megállapítható tehát, hogy az Eszterházy
78
Károly Főiskolán három éve végzett megkérdezettek túlnyomóan (91%) magyar érdekeltségű munkahelyeken helyezkedtek el, ahol a külföldi tőke szerepe az álláskeresésben nem tűnik relevánsnak. A választott munkahely alkalmazottainak számát tekintve a leggyakoribb (23%) az 50–99 főt számláló állás, a megkérdezettek egyötöde (20%) a 20–49 alkalmazotti létszámmal bíró vállalatnál áll alkalmazásban. A kérdőívet kitöltők harmadik legnagyobb csoportja (16%) 1000 főnél több alkalmazottat számláló nagyvállalat beosztottja, a 100–249 főt és a 10–19 főt alkalmazó céget egyaránt 10%-ot képviselnek. Csaknem azonos arányban van képviselve (8%) a 250–999 főt alkalmazó nagyüzem és az 5–9 főt foglalkoztató cég. A munkahelyek esetében a legkevésbé az 1–2, ill. 3–4 fős alacsony létszámot foglalkoztató formák tűnnek népszerűnek (2%). 1. sz. táblázat: A munkahely alkalmazottainak létszáma A munkahely alkalmazottainak létszáma
Válaszadók száma
1–2 fő
2
3–4 fő
3
5–9 fő
11
10–19 fő
13
20–49 fő
25
50–99 fő
29
100–249 fő
13
250–999 fő
10
1000 főnél több
20
Összesen:
126
A munkahelyi beosztásra vonatkozó kérdést a megkérdezettek 15%-a nem töltötte ki. A válaszolók legnagyobb hányada alkalmazotti státuszban dolgozik. Sokkal kevésbé meghatározó az egyéb vezető (8%) és a középvezető (7%) beosztás. A kérdőívet kitöltők közül ketten egyéni vállalkozók és csupán egy válaszadó felsővezető.
79
Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén?
Felső vezető
2%
1%
7%
8%
Középvezető
Egyéb vezető
Alkalmazott 82% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató
20. sz. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén?
A munkahely településtípusa az előzetes feltételezéseknek megfelelően nagy hasonlóságot mutat az az ott állandó lakóhely településtípusával, az adatok csak kis mértékben térnek el tapasztalt értékektől. A válaszoknál az első három esetben csak kis aránybeli eltérés figyelhető meg, a legtöbb munkahely a városokban (31%), vidéki megyeszékhelyeken vagy megyei jogú városokban (28%), illetve Budapesten (25%) található. Községekben a vállalatok 16%-a található, itt már lényegesebb eltérés tapasztalható a lakóhelynél talált adattól. A megyék szerinti lebontást vizsgálva – bár erre a kérdésre a megkérdezettek 20%-a nem válaszolt – egyértelműen Borsod-Abaúj-Zemplén megye (29%), Budapest (24%) és Heves megye (15%) prioritása mutatható ki.
80
A munkahely melyik megyében található? (Válaszadók száma) Külföld 1 Zala megye 1 Veszprém megye 1 Vas megye 0 Tolna megye 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 Somogy megye 1 Pest megye
6
Nógrád megye
7
Komárom-Esztergom megye 1 7
Jász-Nagykun-Szolnok megye
18
Heves megye 5
Hajdú-Bihar megye Győr-Moson-Sopron megye 0 Fejér megye 0 Csongrád megye 0
34
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye 3 Baranya megye 1 Bács-Kiskun megye 1
29
Budapest főváros 0
20
40
21. sz. ábra: A munkahely melyik megyében található?
A főiskola és az állandó munkahely földrajzi kapcsolatát vizsgálva nem mutatható ki összefüggés a munkahely és az oktatási intézmény lokális elhelyezke-
81
désének determinációjával kapcsolatban. A megkérdezettek négyötöde (81%) más régióban helyezkedett el, 10%-uk talált Egerben állást, és csaknem ugyanennyien (9%) a település közvetlen vonzáskörzetében. Nem jelenthető ki tehát, hogy az intézmény és a település képes ott tartani végzett diplomásait. A felmérés megvizsgálta, mennyi időt töltenek el a megkérdezettek a munkahelyükre történő utazással. A válaszadók megközelítőleg egy-egy harmada tíz (34%) és húsz (32%) percet utazik naponta munkahelyére. 4% utazik negyven, 7% ötven, 5% hatvan percet és csupán 2,4% ennél is többet napi viszonylatban. Ez azt jelenti tehát, hogy a felmérésben résztvevők kétharmadának nem jelent nagy időveszteséget a napi munkába járás, mert lakóhelyéhez közel eső vállalatnál/intézménynél sikerült elhelyezkednie. A nem nappali tagozatos hallgatók körében érdekes eredményt hozott az arra vonatkozó kérdés, hogyan fogadta a munkahely a diploma megszerzését. A válaszadók fele azt nyilatkozta, hogy a diploma megszerzése után megszilárdult pozíciója a munkahelyén és megerősítették beosztásában. A kitöltők egynegyede úgy értékelte, hogy a munkatársait meglepte a felsőfokú végzettség megszerzése. A magasabb végzettség a válaszadók kevesebb, mint egyötödénél járt együtt fizetésemeléssel, 6%-ukat előléptették, és mindössze a felmérésben résztvevők 3%-nál honorálták jutalommal a felsőfokú oklevél megszerzését. Munkahely reakciója a diplomára
26%
Meg voltak lepődve Jutalmat kapott
49%
Előléptették 3% 6%
Fizetésemelést adtak Megerősítették a beosztásában
16%
22. sz. ábra: Munkahely reakciója a diplomára
82
Munka és végzettség kapcsolata A kérdőív arra is választ keresett, melyik végzettségük során elsajátított ismereteket alkalmazzák a főiskolát abszolváltak fő munkahelyi tevékenységük során, de az erre vonatkozó kérdésekre a megkérdezettek 70%-a nem adott választ, így az itt kapott eredmény nem tekinthető szignifikánsnak. A válaszadók több mint felénél (53%) a jelenleg végzett munkája mindkét végzettségéhez kapcsolódik, egyötödénél (20%) csak az elsőként megszerzett végzettséget hasznosítja a munkavégzés során, 9%-a pedig csak a második szakképzettséget alkalmazza. Meglepően magas azon válaszadók aránya (18%), akik jelenlegi munkahelyükön egyik szakképzettségüket sem tudják használni. A kutatás megvizsgálta, milyen mértékben kapcsolódik a végzett hallgatók fő tevékenysége szerinti munkája a végzettségükhöz? A felmérésben résztvevők 42% érzi úgy, hogy a munkája nagyon nagymértékben illeszkedik a diplomájához. A megkérdezettek egynegyede (22%) vélekedik úgy, hogy végzettségét nagymértékben tudja hasznosítani a munkahelyén. Közel azonos azonban azoknak a száma is (18%), akik azon a véleményen vannak, hogy szakképzettségük, munkájuk során kismértékben vagy egyáltalán nem alkalmazható.
Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? 18% Nagyon nagy mértékben 42%
Nagymértékben
18% Kismértékben 22%
Egyáltalán nem
23. sz. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez?
83
A vizsgálat kiterjedt a munkavégzés és a képzés területének összefüggésére is. A válaszokból négy terület dominanciája ragadható meg. A munkavégzés során a legmeghatározóbb a pedagógiai végzettség (33%) és a gazdagági szakképzettség (20,5%) alkalmazása. Az informatikai és bölcsészettudományi végzettségek a vizsgálat eredményei alapján egyenlő mértékben (11,6%) jelenik meg a munkavégzési tevékenységben. 5–10% közötti értékeket a természettudományi és a társadalomtudományi terület képvisel.
Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége mely képzési terület szerinti végzettségéhez kapcsolódik leginkább? (fő) Természettudományi
9
Társadalomtudományi Sporttudományi
5 2
Pedagógiai Orvos- és 3 egészségtudományi Nemzetvédelmi és 0 katonai Művészetközvetítői 3
37
Művészeti 0 Műszaki 0 Jogi és igazgatási
2 13
Informatikai Gazdasági
23
Bölcsészettudományi Agrártudományi
13 2 0
10
20
30
40
24. sz. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége mely képzési terület szerinti végzettségéhez kapcsolódik leginkább?
84
Szakmai előmenetel, karrierépítés – elégedettségi mutatók A vizsgálat kiterjed arra is, mennyire elégedettek a végzett hallgatók munkájuk szakmai, tartalmi részével, a szakmai előmenetelükkel, a karrierépítéssel, a szakma presztízsével, a jövedelemmel, valamint a személyi és tárgyi feltételekkel. A munkahely szakmai, tartalmi részének vizsgálata során kapott eredmény szerint a válaszadók csaknem egyenlő mértékben jelölték meg a teljes mértékben (35%) és a nagymértékben (31%) opciókat. A megkérdezettek 26%-a közepes mértékben elégedett. Csupán 6% választotta a kis mértékben és 2% az egyáltalán nem kategóriákat. Úgy tűnik tehát, hogy a felmérésben résztvevők 92%-a valamilyen formában elégedett választott munkájával. A karrierépítés és szakmai presztízs vizsgálata nagyon közeli értékeket mutatott. A válaszadók 12%-a teljes mértékben elégedett a szakmai esélyekkel, egynegyede nagyon elégedett, kétötöde közepesen elégedett a munkahely által biztosított karrierépítési lehetőségekkel. A megkérdezettek megközelítőleg egyötöde kis mértékben lát erre lehetőséget, míg 10% úgy véli, erre a jelenlegi helyén nincs esély. A szakmai presztízs elégedettségi mutatói szinte ugyanezeket az eredményeket tükrözik.
Elégedettség: szakmai presztízs
9%
13% teljes mértékben
14%
nagy-mértékben 23%
közepesen kis-mértékben egyáltalán nem
41%
25. sz. ábra: Elégedettség: szakmai presztízs
85
A munkahelyi jövedelem és juttatások megítélésében már polarizáltabb az eredmény, mert a felmérésben résztvevők csaknem fele egyáltalán nem (17%) vagy csak kis mértékben (27%) elégedett a juttatásokkal. A kitöltők 35% elégedett közepesen a juttatásokkal, a nagymértékben elégedettek számaránya inverzét képezi a kis mértékben elégedettek számának, szintén 17%, és mindössze 4% vélekedett úgy, hogy teljes mértékben meg van elégedve az állása biztosította anyagi javakkal.
Elégedettség: jövedelem, juttatások 17%
4% 17%
teljes mértékben nagy-mértékben közepesen
27%
kis-mértékben 35%
egyáltalán nem
26. sz. ábra: Elégedettség: jövedelem, juttatások
A személyi és a tárgyi feltételek elégedettségi szintjének elemzése hasonló eredményt mutatott, bár a személyi adottságok és feltételek esetén kicsivel magasabb elégedettségi értékek mérhetők. A megkérdezettek 23%-a teljes mértékben, 35%-a nagymértékben, 30% közepesen van megelégedve a személyi feltételekkel. A kis mértékben (7%) vagy az egyáltalán nem (5%) kategóriák ebben a kérdésben a megkérdezettek igen alacsony arányában fordultak elő.
86
Elégedettség: tárgyi körülmények
11%
4%
16%
teljes mértékben nagy-mértékben közepesen
35%
34%
kis-mértékben egyáltalán nem
27. sz. ábra: Elégedettség: tárgyi körülmények
A három éve végzettek szintén ötös skálán helyezték el, hogyan értékelik jelenlegi helyzetüket volt évfolyamtársaikhoz viszonyítva. A főiskolán végzettek egyharmada úgy véli, sokkal jobb a helyzete évfolyamtársainál, közel egynegyede jobbnak ítéli körülményeit. A válaszolók egyötöde azt vallja, hogy jelenlegi helyzete megközelíti volt évfolyamtársaiét. A megkérdezettek 13%-a érzi úgy, hogy rosszabb körülmények között él társainál, 7% pedig sokkal rosszabbnak aposztrofálta helyzetét. A pályakövetési vizsgálat egyik fontos feladata annak feltárása, mennyire elégedettek az intézmény végzett hallgatói jelenlegi helyzetükkel, az évfolyamtársak helyzetétől függetlenül. Ezen kérdések megválaszolása pontosan azt az eredményt hozta, mint a társak viszonylatában megadott értékek. Ez arra enged következtetni, hogy a végzettek a szociális státuszuk megítélésekor a közel azonos társadalmi helyzetű és presztízsű réteg adottságaival vetik össze saját helyzetüket és körülményeiket.
87
Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?
7% 13%
33%
1 2 3 4 20%
5
27%
28. sz. diagram: Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?
A megkérdezettek szinte egybehangzóan tagadják, hogy az életben a diploma a fontos és nem a tudás. A felmérésben résztvevők azt nyilatkozták, hogy környezetük fontosnak tartja a diplomát, a baráti, rokoni, családi környezet általában elvárja a felsőfokú végzettséget. A válaszadók több mint fele osztja a véleményt, hogy fontos, hogy az ember a mindennapi életben határozottabb cél nélkül is továbbfejlessze magát. A megkérdezettek fontosnak tarják a tanulást, úgy gondolják, ha még többet tanulnak, sikeresebbek lesznek az életben. A legtöbben egyetértenek abban, hogy az érvényesüléshez elengedhetetlen a jó fellépés. A végzett hallgatók, bár különböző mértékben, de úgy látják, hogy a munkahelyükön jó irányba mennek a dolgok. Ennek ellenére a válaszadók többsége nincs meggyőződve arról, hogy a munkahelyén a vezető pozíciókat az arra legalkalmasabb emberek töltik be, mégis respektálják feletteseiket.
A kérdéscsoportok korrelációs kapcsolatai Pozitív korrelációs kapcsolatok Egyértelműen pozitív korrelációs kapcsolat mutatható ki (korrelációs érték: 0,59) a jelenlegi helyzettel való elégedettség mértéke és a „Hogyan ítéli meg jelenlegi helyzetét az évfolyamtársaihoz képest?” kérdések között. Azok a megkérdezettek tehát, akik elégedettek jelenlegi helyzetükkel, a csoporttársaikhoz
88
viszonyítva is magas elégedettségi mutatókat adtak meg, azaz nemcsak önmagukhoz, hanem a környezetükhöz viszonyítva is pozitívan értékelik jelenlegi helyzetüket, ahogy azt a fenti diagram is szemléltette. A munkahelyi kapcsolatokat vizsgálva szintén pozitív a korreláció (korrelációs érték: 0,41) a jelenlegi helyzet megítélése és a „jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen” állítás. Ez alapján tehát azon válaszolók, akik a munkahelyi viszonyokat pozitívan látják, a jelenlegi helyzetükkel is elégedettek, hisz egyértelmű kapcsolat mutatható ki köztük. Ugyancsak pozitív kapcsolat mutatkozott az „A munkahelyemen a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be.” és a „Jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen.” állítások között (korrelációs érték: 0,6). Azok a válaszadók tehát, akik úgy vélik, hogy a munkahelyükön a megfelelő irányba haladnak a dolgok, azon a véleményen vannak, hogy a munkahely számára releváns posztokon a feladatoknak megfelelő munkatársak ülnek. Majdnem pozitív a korreláció (korrelációs érték: 0,35) „A vezetőim többségét tisztelem.” és „A munkahelyemen a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be.” kijelentések között. Megfigyelhető tehát az irány, bár a pozitív értéket nem éri el teljesen, hogy akik úgy gondolják, hogy a munkahelyükön a fontos tisztségeket arra alkalmas emberek töltik be, respektálják ezeket a szakembereket. A pozitív értéket szintén megközelíti (korrelációs érték: 0,36) „A vezetőim többségét tisztelem.” és a „Jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen.” mondatok között. Kirajzolódik az összefüggés (bár nem éri el a 0,4 korrelációs értékhatárt), hogy amennyiben a válaszadók úgy értékelik, hogy megnyugtató irányt vesznek a munkahelyi dolgaik, tisztelik a vezetőséget. Negatív korrelációs kapcsolatok Az adatsorokat elemezve egyértelmű negatív korrelációs kapcsolat nem mutatható ki, mindössze két esetben kapunk az értékhatárokat nagyon megközelítő eredményeket. Akik úgy érzik, hogy a munkahelyi szabályok csak megnehezítik a munkájukat, alacsony értéket adtak „A vezetőim többségét tisztelem.” kijelentésre is, feltehetően ők a szabályok hátterében nagyon meghatározónak érzik feletteseiket, a rugalmatlanságokért, a merevségért őket okolják (korrelációs érték: 0.38). Szintén közelít a negatív korrelációhoz a „Jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen.” és „A munkahelyi szabályok csak megnehezítik a munká-
89
mat.” állítások összefüggése (korrelációs érték: 0,34). Azok a válaszadók tehát, akik a munkahely helyzetét nem ítélték kedvezőnek, a munkahelyi szabályokat is erősen korlátozónak és akadályozónak találták. Érdekes eredménynek bizonyult, hogy semmilyen korrelációs kapcsolat nem mutatható ki „A diploma a fontos, nem a tudás.”, valamint a „Ha még többet tanulok, sikeresebb leszek az életben.” feltevések között (korrelációs érték: 0,21). A korrelációs értékeket elemezve szintén nem mutatkozik korrelációs kapcsolat a diploma minősítése és a diploma a fontos nem a tudás céltételezések között (korrelációs érték: 0,06).
Összegzés Jelen tanulmány arra vállalkozott, hogy a végzett hallgatók pályakövetési rendszere kutatás 2010-es felmérésében az Eszterházy Károly Főiskola három éve végzett, azaz 2007-ben diplomát szerzett hallgatók körében lefolyatott kérdőíves megkérdezés adatait elemezze és értékelje. A pályakövetési vizsgálat fontos visszajelzést jelent az intézmény számára, a főiskolán folyó képzés eredményességéről és hatékonyságáról, valamint arról, hogyan tudták hasznosítani a főiskolán megszerzett diplomát a végzettek a munkaerőpiacon, mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel. A felmérésben résztvevők kétharmada a felsőfokú diploma megszerzése után azonnal munkát keresett, azonban jelentős részük nem zárkózik el a későbbiekben a további tanulástól. A három éve végzettek egyharmada az oklevél után tovább folytatta tanulmányait. Az intézményről és a falai között folyó képzésről a megkérdezettek nagyon pozitívan nyilatkoztak, amennyiben újrakezdhetnék tanulmányaikat, 90%-uk ismételten az Eszterházy Károly Főiskolát választaná, legtöbbjük ugyanazt a szakot/szakpárt, amit eredetileg is abszolvált. Az intézményben megszerzett szakképesítés jó esélyeket teremtett a munkaerőpiacon, a munkát keresők közel 90%-a el tudott helyezkedni a szakképzettségéhez kapcsolódó területen. A válaszadók többsége úgy véli, hogy választott munkahelyén lehetősége nyílik a szakmai előmenetelre, a financiális lehetőségek tekintetében azonban jóval cizelláltabb eredmény mutatkozott. A megkérdezettek több mint fele elégedett jelenlegi helyzetével. 90
Hallgatók motivációs vizsgálata Bevezető A motivációs és a pályakövetéses vizsgálat a tervek szerint zajlott, s EKF minden tekintetben nagy gondossággal járt el. Az elemzés két részből áll. Az első részben néhány összefüggést tárunk fel. A második részben összefoglalót adnunk a kutatás első, a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen eredményeiről, amely erős fogódzót adhat. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az elemzés mélyégét és területét a rendelkezésünk álló adatok állapota befolyásolta. Számos esetben igen szerencsés, ha az adatfeldolgozás, adatgyűjtés két szervezet végzi, de e fő szabály esetünkben mérsékelten érvényesült. Mindezek a körülmények arra sarkalnak, hogy az összegyűjtött adatok finomabb részletekbe menő további feldolgozását szorgalmazzuk.
I. rész Az adatok forrása és az elsődleges összefüggések bemutatása Az alapsokaság A vizsgálat során 6776 alapképzésben részvevő EKF nappali-esti és levelező tagozaton tanuló hallgató kapta meg a kérdőívet (felsőfokú szakképzésben részvevők kimaradtak a vizsgálatból). 2531 válasz érkezett, azaz 37,4%-ban küldték vissza az elemezendő kérdőívet, amelyet átlagban 70%-ban töltöttek ki. A visszaküldés aránya magasnak tekinthető más, hasonló vizsgálatokhoz képest, s ez az eredmény a hallgatók az EKF-val való jó kapcsolatát mutatja. Az ilyen típusú vizsgálatok általános gyengesége, hogy csak feltételezni, de igazolni nem tudjuk, hogy a nem válaszolók és a válaszolók között egyik vizsgált szempont szerint sincs különbség, azaz csak a vak véletlen dönti el, hogy ki adott választ és ki nem. Az adatokat elemezve sejthetjük, hogy ez nincs így: a Főiskolára nézve kedvező képet mutató hallgatók voltak aktívabbak, s mindebből, túl a jó érzésen, az adódik, hogy az adatok alapján felső becsléssel élünk:
91
nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a kibontakozó képnél biztosan jobbal nem találkozhatunk a valóságban. S az elég is. A motivációs kérdőívre azok az alapképzésben részt vevő nappali, távoktatásos és levelező hallgatók válaszoltak, akik az EKF hallgatói, függetlenül attól, hogy szereztek-e már korábban diplomát, vagy sem. Az alábbi táblázat egyértelműen mutatja, hogy a válaszadók bő háromnegyede még nem végzett, s szűk negyede, bő ötöde már legalább az egyik szakján befejezte tanulmányait.
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Frequency Valid
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem) Az intézmény hallgatója vagyok Total
Percent
Valid Percent
Cumulative Percent
568
22,4
22,4
22,4
1963
77,6
77,6
100,0
2531
100,0
100,0
Ennek megfelelően mondhatjuk, hogy vannak részben végzett és még teljes egészében diploma előtt álló hallgatók. E két csoportok elemezzük a továbbiakban.
A hallgatók neme és a végzettsége Önmagában nem meglepő, hogy a női hallgatók dominálják az EFK diáktársadalmát, a válaszadók kétharmada (67,0%) nő. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a férfiak a nőkhöz képest kevesebben tanulnak diplomával a zsebükben (p< 0,005). Azaz a nők jobban tudnak a diploma megszerzését követően a tanulás lehetőségével élni, mint a férfiak, feltehetőleg munkaerő-piaci helyzetük és gazdasági hátterük ez lehetővé teszi (Az első oszlop tartalmát nem tudtuk megfejteni.)
92
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? * Neme: Crosstabulation
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem) Az intézmény hallgatója vagyok
Total
Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? % within Neme:
16
Neme: Férfi 150
2,8%
Nő 402
Total 568
26,4%
70,8%
100,0%
34,0% 1,9 31
19,0% -2,8 639
23,7% 2,2 1293
22,4%
1,6%
32,6%
65,9%
100,0%
66,0% -1,9 47
81,0% 2,8 789
76,3% -2,2 1695
77,6%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
1963
2531
A középiskolai végzettség Az EKF motivációs vizsgálatban részvett hallgatóinak 45%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban és 36%-a pedig szakközépiskolában szerezte meg az érettségi bizonyítványát, a vizsgálatban részvevők 84%-a e két képzési formából érkezett. Mind a két csoport eltérő hátterű: a gimnáziumban végzettek közül szignifikánsan többen vannak, olyan hallgatók, akik nem egy időben fejezik be tanulmányaikat, végeztek is, de még hallgatók is. A szakközépiskolákban végzettek esetében ezzel ellentétes kép fogad: szignifikánsan több a nem-végzett hallgatók száma.
93
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? * Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Crosstabulation
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát?
6 osztályos gimnázium
8 osztályos gimnázium
Egyéb
Hagyományos, 4 osztályos gimnázium
Kéttannyelvű középiskola
Nemzetiségi gimnázium
Szakközépiskola
Technikum
Total
94
Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább Az intézmény abszolutórium hallgatója ot szereztem) vagyok 35 88
Total 123
28,5%
71,5%
100,0%
6,2%
4,5%
4,9%
1,6 23
-1,6 88
111
20,7%
79,3%
100,0%
4,0%
4,5%
4,4%
-,4 19
,4 57
76
25,0%
75,0%
100,0%
3,3%
2,9%
3,0%
,5 9
-,5 59
68
13,2%
86,8%
100,0%
1,6%
3,0%
2,7%
-1,8 297
1,8 841
1138
26,1%
73,9%
100,0%
52,3%
42,8%
45,0%
4,0 8
-4,0 55
63
12,7%
87,3%
100,0%
1,4%
2,8%
2,5%
-1,9 0
1,9 3
3
,0%
100,0%
100,0%
,0%
,2%
,1%
-,9 172
,9 740
912
18,9%
81,1%
100,0%
30,3%
37,7%
36,0%
-3,2 5
3,2 32
37
13,5%
86,5%
100,0%
,9%
1,6%
1,5%
-1,3 568
1,3 1963
2531
22,4%
77,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
E különbség magyarázta a nemi szerepekkel is magyarázható, a féri és női hallgatók középiskolai héttere 0,000 szignifikancia szinten tér el egymástól. A nagy különbség a két mérvadó kibocsátó képzési formában mutatkozik a 4 osztályos gimnáziumokból a lányok 75,1%, a szakközépiskolákból csupán 62,6%-a érkezett, tehát a szakközépiskola az EKF szempontjából adja a férfiak bázisát. Másképpen: ez a képzési forma adja a férfiak relatív túlsúlyát.
95
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? * Neme: Crosstabulation
Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát?
6 osztályos gimnázium
8 osztályos gimnázium
Egyéb
Hagyományos, 4 osztályos gimnázium
Kéttannyelvű középiskola
Nemzetiségi gimnázium
Szakközépiskola
Technikum
Total
96
Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? % within Neme:
47
Neme: Férfi 23
38,2%
Nő 53
Total 123
18,7%
43,1%
100,0%
100,0% 30,6 0
2,9% -3,1 33
3,1% -5,8 78
4,9%
,0%
29,7%
70,3%
100,0%
,0% -1,5 0
4,2% -,3 18
4,6% ,8 58
4,4%
,0%
23,7%
76,3%
100,0%
,0% -1,2 0
2,3% -1,4 17
3,4% 1,8 51
3,0%
,0%
25,0%
75,0%
100,0%
,0% -1,1 0
2,2% -1,1 318
3,0% 1,4 820
2,7%
,0%
27,9%
72,1%
100,0%
,0% -6,3 0
40,3% -3,2 17
48,4% 4,9 46
45,0%
,0%
27,0%
73,0%
100,0%
,0% -1,1 0
2,2% -,7 0
2,7% 1,0 3
2,5%
,0%
,0%
100,0%
100,0%
,0% -,2 0
,0% -1,2 341
,2% 1,2 571
,1%
,0%
37,4%
62,6%
100,0%
,0% -5,2 0
43,2% 5,1 22
33,7% -3,5 15
36,0%
,0%
59,5%
40,5%
100,0%
,0% -,8 47
2,8% 3,7 789
,9% -3,4 1695
1,5%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
111
76
68
1138
63
3
912
37
2531
A felsőfokú továbbtanulás motivációja Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy diplomája megszerzését követően felsőfokon tovább fog e tanulni, a hallgatók 43,9%-a mondta, hogy ’biztosan nem’ vagy ’nem valószínű’ Ha az adatokat validnak tekintjük, akkor kétirányú – igazolandó – magyarázat adódik: a hallgatók elvártnak tekintik a kérdésre adott választ, vagy pedig több mint a felük úgy látja, hogy a választott képzés számára nem elegendő. De az sem kizárt, hogy az EKF keretei között szervezett MAszintű képzésre gondoltak a kérdőív tervezői. A felsőfokon további tanulás tervei tekintetében a férfi és a női hallgatók között 0,000 szinten szignifikáns különbség van, ha eltekintünk attól, hogy az első oszlop és sor jelentését firtatjuk, és feltételezzük, hogy a benne foglalt adatok nem befolyásolják elemzésünket. Elsősorban a férfiak mondják, hogy nem kívánnak újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat folytatni (34,4%), a nők mindössze 27,7%-uk, a férfiakhoz képest 7%-kal kisebb arányban nem tanulna tovább. Meglehet, hogy az ebbe az irányba mutató továbbtanulás női princípium, s nem zárható ki, hogy ebben a tényben a munkaerő-piaci szempontok másodlagos szerepet játszanak. A további felsőfokú továbbtanulás megítélésben nincs különbség a már végzett, de még tanuló, és a még a diploma előtt álló hallgatók között. 0,08-as – nem értékelhető, csupán jelzésszerűen kezelhető szignifikanciai szinten mutatkozó kapcsolat szerint a már végzett hallgatók között kell elsősorban keresni azokat, akik nem kívánnak ebbe az irányban továbbtanulni.
97
Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? * Neme: Crosstabulation
Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd?
Biztosan nem
Igen, biztosan
Igen, valószínű
Nem valószínű
Total
s
Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? % within Neme:
47
Neme: Férfi 29
34,1%
Nő 62
Total 138
21,0%
44,9%
100,0%
100,0% 28,8 0
3,7% -2,6 31
3,7% -5,7 55
5,5%
,0%
36,0%
64,0%
100,0%
,0% -1,3 0
3,9% 1,0 181
3,2% -,6 438
3,4%
,0%
29,2%
70,8%
100,0%
,0% -3,9 0
22,9% -1,2 307
25,8% 2,3 719
24,5%
,0%
29,9%
70,1%
100,0%
,0% -5,7 0
38,9% -1,1 241
42,4% 2,7 421
40,5%
,0%
36,4%
63,6%
100,0%
,0% -4,1 47
30,5% 3,4 789
24,8% -2,1 1695
26,2%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
86
619
1026
662
2531
Felsőfokú továbbképzés Ezt a képzési formát 87,7 százalékban utasították el e kérdezettek, s a férfiak némileg nagyobb mértékben, mint a nők, a különbség közöttük nem jelentős (p<0,01).
98
Crosstab
Szakirányú továbbképzés - Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Szakirányú továbbképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Szakirányú továbbképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Szakirányú továbbképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 701
Nő 1472
Total 2220
2,1%
31,6%
66,3%
100,0%
100,0% 2,6 0
88,8% 1,2 88
86,8% -1,9 223
87,7%
,0%
28,3%
71,7%
100,0%
,0% -2,6 47
11,2% -1,2 789
13,2% 1,9 1695
12,3%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
311
2531
Doktori képzés Az EKF főiskola hallgatói közül igen kevesek tervei között szerepel a doktori iskolában való részvétel, 92,8%-uk nem. Elsősorban a nők azok, akik fejében ilyesmi megfordult. A férfiak és a nők közötti különbség jelentős (p<0,003). Crosstab
Doktori képzés (PhD/DLA) - Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 712
Nő 1584
Total 2343
2,0%
30,4%
67,6%
100,0%
100,0% 2,0 0
90,2% -3,0 77
93,5% 2,4 111
92,6%
,0%
41,0%
59,0%
100,0%
,0% -2,0 47
9,8% 3,0 789
6,5% -2,4 1695
7,4%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
188
2531
99
A Doktori iskola terve érthetően inkább azok körében fogalmazódik meg, akik már valamilyen végzettséggel rendelkeznek, valószínű, hogy ők az idősebbek is, semmint a diploma előtt álló hallgatók többsége . p< 0,000 szinten van e két csoport között különbség. Crosstab
Doktori képzés (PhD/DLA) - Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Adjusted Residual Count % within Doktori képzés (PhD/DLA) Milyen képzésben akar részt venni? % within Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez?
Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? Az intézmény hallgatója és végzettje is vagyok (legalább Az intézmény abszolutórium hallgatója ot szereztem) vagyok 495 1848
Total 2343
21,1%
78,9%
100,0%
87,1%
94,1%
92,6%
-5,6 73
5,6 115
188
38,8%
61,2%
100,0%
12,9%
5,9%
7,4%
5,6 568
-5,6 1963
2531
22,4%
77,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Felsőfokú szakképzés Az elutasítottsága magas, a választ adó hallgatók 86,3%-a utasítja el ezt a képzési formát, a férfiak és a nők az 0,008 szignifikancia szinten másképp: a férfiak inkább elfogadják ez a lehetőséget, vélhetően a szakközépiskolai középiskolai háttér adja a magyarázatot.
100
Felsőfokú szakképzés - Milyen képzésben akar részt venni? * Neme: Crosstabulation
Felsőfokú szakképzés - Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Felsőfokú szakképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Felsőfokú szakképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Felsőfokú szakképzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 690
Nő 1447
Total 2184
2,2%
31,6%
66,3%
100,0%
100,0% 2,8 0
87,5% 1,1 99
85,4% -1,9 248
86,3%
,0%
28,5%
71,5%
100,0%
,0% -2,8 47
12,5% -1,1 789
14,6% 1,9 1695
13,7%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
347
2531
A végzett, legalább abszolutóriumot szerezett hallgatók utasítják el ezt a fajta tanulási irányt, a diploma előtt állók nem. A különbség közöttük jelentős (p< 0,000). Meglehet, hogy az alapképzésben részvevő hallgatók egy része – talán tanulmányi okokra visszaveszthetően – a felsőfokú szakképzésben látja problémáinak megoldását. Vállalati és egyéb nem akkreditált továbbképzésben való részvétel Amennyiben az alábbi táblázatban „O” érték az jelenti, hogy nem kíván részt venni a kérdezett hallgató, akkor egyértelműen állítható, hogy sem a férfiak, sem a nők sem vállalati és egyéb akkreditált tanfolyamot érintő tanulási motivációval nem rendelkeznek, közöttük különbség nincs, egyhangúan elutasítják ezt a két lehetőséget. A vállalati továbbképzés elutasításának foka 95%-os, a nem akkreditálté pedig némileg nagyobb: 96,4%. Ez a kép az efféle képzéssel szembeni bizalmatlanságot mutat, amely vagy a munkaerőpiac ismeretének hiányát, vagy a munkaadók szükségleteinek fel nem mérését jelentheti.
101
Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning - Milyen képzésben akar részt venni? * Neme: Crosstabulation
Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 741
Nő 1617
Total 2405
2,0%
30,8%
67,2%
100,0%
100,0% 1,6 0
93,9% -1,7 48
95,4% 1,2 78
95,0%
,0%
38,1%
61,9%
100,0%
,0% -1,6 47
6,1% 1,7 789
4,6% -1,2 1695
5,0%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
126
2531
Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés - Milyen képzésben akar részt venni? * Neme: Crosstabulation
Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Milyen képzésben akar részt venni?
0
1
Total
Count % within Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Milyen képzésben akar részt venni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 765
Nő 1627
Total 2439
1,9%
31,4%
66,7%
100,0%
100,0% 1,3 0
97,0% 1,1 24
96,0% -1,4 68
96,4%
,0%
26,1%
73,9%
100,0%
,0% -1,3 47
3,0% -1,1 789
4,0% 1,4 1695
3,6%
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
92
2531
A fentieken kívüli, egyéb képzésekről a kérdezettek 98,9%-a nem nyilatkozott, nincs mit elemezni, miképpen a Ba/MA és az osztatlan képzésekről kapott véleményeket, kódolási hibák miatt.
102
A leendő munkahely képe A kérdezett hallgatók szakválasztással való elégedettségüket mutatja, hogy a diplomájuk megszerzését követen a szakjukkal azonos területen szeretnének-e elhelyezkedni vagy sem. A megkérdezett hallgatók némileg több mint a fele 56,5%-a mondott erre a kérdésre határozott igent. 21,7 százalékuk pedig a képzéshez közelálló terület jelölt meg, s mindössze 5%-uk menne más területre. (Az első, nem értelmezhető, nem jelölt sorban 16,8%) tartalmát nem tudjuk, s mint nem válaszolóknak tekintjük őket, persze: jobb híján. A táblázatból kiolvasható kedvező képet jelentősen megzavarja, hogy a végzett, de még tanuló hallhatók messze felülreprezentáltak a ’nem-válaszolók’ között. Sejthető, de ez még nem bizonyítás, hogy az idősebb, a munkaerőpiacot, más felsőoktatási intézményeket jobban ismerő hallgatók többet tudnak a képzés világát körülvevő viszonyokról, mint a még nem diplomázott diákok. Ők nem beszélnek, de tudják, hogy a képzés jellegétől eltérő munkahely lehetősége valóságos. Azok, akik úgy látják, hogy a szakterületükön szeretnének elhelyezkedni, (kérdezettek 56,5%-a) megosztottak, hogy kell-e továbbképzés, vagy felesleges. Az utóbbiként említett lehetőségről a hallgatók némileg több mint 10%-a beszélt, elsősorban azok, akiknek már van diplomájuk. Megközelítőleg ugyanekkora arányban tennék kötelezővé a továbbképzést a végzetteknek. A képzés tartalmára vett – igaz indirekt – fényt az a tény, hogy képzési terükhöz hű válaszadók 41,1%-a kötelező, vagy komolyabb, specializációs jellegű továbbképzést lát szükségesnek. A fentiekkel igencsak óvatosan kell bánni, hiszen a „nem válaszolók” körében van a legnagyobb különbség a hallgató és végzett és a csak hallgatók között. A végzettek inkább hallgatnak, tudhatnak valamit. Olyan alacsony 5% alatti a „miért akar más területen elhelyezkedni” kérdésre a válaszadási hajlandóságot nem lehet értékelni. Módszertani- kérdezéstechnikai szempontból azonban rendkívül hasznos a feltett kérdés.
103
Crosstab
A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni?
Igen, ezen a szakterületen
Nem, de a szakterülethez közeli pályán
Nem, teljesen más szakterületen
Total
Count % within A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? % within Neme: Adjusted Residual Count % within A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? % within Neme:
47
Neme: Férfi 116
11,0%
Nő 263
Total 426
27,2%
61,7%
100,0%
100,0% 15,4 0
14,7% -1,9 434
15,5% -2,5 996
16,8%
,0%
30,3%
69,7%
100,0%
,0% -7,9 0
55,0% -1,0 190
58,8% 3,3 358
56,5%
,0%
34,7%
65,3%
100,0%
,0% -3,6 0
24,1% 2,0 49
21,1% -,9 78
21,7%
,0%
38,6%
61,4%
100,0%
,0%
6,2%
4,6%
5,0%
-1,6
1,8
-1,4
47
789
1695
2531
1,9%
31,2%
67,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
1430
548
127
Lényeges különbség mutatkozik a férfiak és a nők között. A szakterületükhöz a nők jobban ragaszkodnak, mint a férfiak, akik a szakterülethez közelálló pályát, de még más szakterület elfogadása iránt nagyobb rugalmasságot mutatnak, mint a nők. Mindemellett a férfiak a komolyabb és kötelezővé tett továbbképzés hívei, a nők az egyszerűbbeké, s az önkéntessé.
104
II. rész Alapinformációk
A kérdőívet kitöltők közül 530 fő a bölcsészettudományi karon folyatatja tanulmányait, 173-an itt végeztek. Közgazdasági tanulmányokat 584-en végeznek, 90-en már szereztek ilyen végzettséget, legtöbben a tanárképzésben 652-en vesznek részt, míg 153-an végzettek, a természettudományi karról hasonlóan nagy számban töltötték ki a kérdéseket, ez 627 főt jelent, és 155 fő már szerzett ilyen irányú diplomát. A végzett hallgatók százalékos megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. A gazdasági karon végzett hallgatók aránya marad el a többi kar azonosnak mondható megoszlásától ez talán a kar specializáltságával magyarázható.
105
Végzett hallgatók
27%
30% Bölcsész végzett Gazdász végzett Tanárképzés végzett Term.t.végzett
27%
16%
A legfiatalabb hallgató 1991-ben született, míg a legidősebb 1942-ben, a minta életkori átlaga 28 év, a leggyakoribb születési év 1989, a legtöbb hallgató 21 éves. Az egyes korosztályok gyakoriságait a következő táblázat szemlélteti.
Gyakoriságok
106
1940–1949
3
1950–1959
45
1960–1969
161
1970–1979
377
1980–1989
1481
1990–1999
314
Összesen
2381
A leggyakoribb életkori csoportot az 1980 és 1989 között születettek képviselik. Könnyen magyarázható ez azzal, hogy összességében véve ez az a korosztály, amelyik a felsőoktatásban legnagyobb arányban képviselteti magát. Ahogy haladunk egyre idősebb korosztályok felé természetesen csökken az oktatásban való részvétel is.
Születési év
314
1990-1999 1481
1980-1989
évek
377
1970-1979
161
1960-1969
45
1950-1959
3 0
1940-1949 500
1000
1500
2000
fő
A fentebbi ábrán is jól látható, hogy az 1980–1989-es korosztály részvételi aránya négyszerese az őket követő és megelőző korosztályhoz képest. Részben magyarázható ez azzal a sajátossággal, hogy a kérdőív kitöltése számítógépes úton történt, és nagyobb hajlandóság mutatkozik esetükben az ilyen jellegű eszközök használatára, mint az őket követő korosztály esetében.
A településtípus alapján történő megoszlás tekintetében (A kérdés a válaszadó 14 éves kori adataira vonatkozik!) legtöbb válaszadó községben lakott (812 fő), majd őket az egyéb város lakói követik (718 fő). Megyeszékhelyen 559 hallgató lakott 14 éves korában, a fővárosban 208 fő, külföldön pedig 29 fő. Kissé problematikus, hogy a külföldi hallgatók első olvasatra nem a külföldi lakhely településtípus szerinti besorolását jelölték-e meg, de bízunk abban, hogy az adott válaszok alapos átolvasás után születtek meg.
107
Lakóhely 14 éves korban
1%
9% Főváros
35%
24%
Megyeszékhely Egyéb város Község Külföld
31%
A fenti ábra nagyon jól mutatja az intézmény településtípus szerinti merítési bázisát. Elsősorban regionális érdekeltségre utal, hogy főleg községekből és kisebb városokból kerülnek ki a hallgatók. Kicsit színezi a képet, hogy mindez 14 éves korra vonatkozó adat, és a magyar középiskolai „hálózat” ismeretében és azt figyelembe véve, hogy ez a hallgatók igen nagy arányánál (átlagéletkor 28 év!) elég korai jellemző tanulságos lenne a jelenlegi lakhellyel összevetni. Érdekes adatokat kaphatnánk a mobilitási rátákra és arra, hogy mindezt az oktatás mennyiben befolyásolja. A hallgatók földrajzi megoszlása részben a fentebbi megállapításokat erősíti meg. A heves megyéből érkező 570 fő második helyen szerepel a Borsod-AbaújZemplén megyéből érkező 603 főhöz képest. Ezek mellett Pest-, Nógrád- és Jász-Nagykun megyék jelentik a fő merítési bázist Budapest mellett. Ahogy távolodunk egyre kevesebb hallgató figyelhető meg (Baranya 3, Vas 2 , Zala 5). Üdvözlendő eredmény azonban az, hogy az említett regionalitás mellett, – melyek természetes jelenségként értékelhetőek (ld. Kozma Tamás és Süli-Zakar ide vonatkozó írásait) – az intézmény esetében ez viszonylag nagy régiót ölel fel. Bp. Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye BAZ megye Csongrád megye Fejér megye Győr-M.-S. megye
108
200 26 3 34 603 18 26 17
Hajdú-B. megye Heves megye Jász-N.-K. megye Komárom-E megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Sz.-B. megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Külföld
Lakóhely megyénként 700 600 500
Fő
400 300 200 100 0 Megye
92 570 203 34 187 200 4 47 7 2 14 5 34
Bp Bács-Kiskun Baranya Békés BAZ Csongrád Fejér Győr-M-S Hajdú-B Heves Jász-N-K Komárom-E Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Külföld
109
Más intézményben korábban 692 hallgató tanult. Egyetemi szintű tanulmányokat 156, főiskolai szintűt 328 hallgató folytatott. Az újabb típusú képzéseken 140-en felsőfokú szakképzésben vettek részt, BA vagy BSc szinten 101-en, MAn vagy Msc-n 25-en tanultak. A felsőfokú szakképzésből a korábban máshol tanulmányokat folytató hallgatók ötöde érkezett. Más felsőoktatási intézményben tanul-e?
30% Igen Nem 70%
Képzés fajtája
3% 13%
21% Egyetemi Főiskolai Felsőfokú szakképzés BA/BSc
18%
Egységes és osztatlan MA/MSC 44%
A jelenlegi képzési szerkezetnek megfelelően legtöbben az MA/MSc szintet jelölték meg, 1011 fő, meglepő módon a felsőfokú szakképzés a második helyen végzett, 329 fő jelölte meg további céljai között. A legkevesebb említést (30-an)
110
az egységes és osztatlan képzés kapott, míg szintén alacsony a szakvizsgához köthető kötelező képzések említése (54 fő) – ez a szakvizsgát igénylő szakmák alacsonyabb arányával is magyarázható. Tervezett képzés
Vállalat által szervezett tanfolyam Egyéb tanfolyam Felsőfokú szakképzés
8%
2% 5%
4%
14%
Szakirányú továbbképzés BA/Bsc
13%
43% 1%
10%
Egységes és osztatlan képzés MA/Msc PhD/DLA Szakvizsgához
kötelező A felsőfokú képzés szerkezetének megfelelően akapcsolódó hallgatók 87%-a, 1976 fő egy szakon tanul. Több szakos a hallgatók 13%-a, ez 300 hallgatót jelent.
Szakok száma
13%
Egy Kettő/több 87%
A változó képzési struktúrának megfelelően a válaszadók jelentős része BA/BSc szinten kezdte tanulmányait (1337 fő), és a „hagyományos” főiskolai keretek között 441-en, egyetemi szinten 65-en. Az új MA/ MSc szintet 232 fő jelölte be, ez idővel a felsőoktatásban zajló folyamatokhoz igazodva az MA/MSc, BA/BSc irányába fog eltolódni. A nappali és levelező tagozat aránya 111
kiegyenlített, azaz 44–55% a nappalisok javára. Nappali tagozaton 1158, levelezőn 921 hallgató tanul. Távoktatásban 18 fő vesz részt, ennek száma idővel várhatóan emelkedni fog. Az esti képzés a mintában 8 főt takar. Első szak-képzési szint
11% 3% 1%
21%
Egyetemi Főiskolai BA/BSc Egységes és osztatlan MA/MSc
64%
Első szak-tagozat
1%
Nappali 44%
Esti 55%
Levelező Távoktatás
0%
A mintában meglepően nagy az elsős és a végzős évfolyamok aránya, mindössze 24% (499fő) az úgynevezett köztes évfolyamok aránya. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a felsőfokú szakképzésen és néhány MA/MSc szakon tanuló hallgatók általában 2 évet töltenek el intézményünkben, így ők a köztes évfolyamokban nem szerepelhetnek.
112
Első szak-évfolyam
24% 37% Első évfolam Végzős Köztes évfolyam
39%
A hallgatók specializációra, továbbképzésre vonatkozó véleménye az első évekre vonatkozóan (Ha a diploma megszerzése után ezen a szakterületen (elsőként megadott képzésnek megfelelően) szeretne elhelyezkedni, akkor az Ön véleménye szerint szüksége lenne-e az első években – a szakmai gyakorlat megszerzésén kívül – felsőoktatásban vagy szakképzésben zajló továbbképzésre, specializációra?) meglehetősen szórt képet mutat. 17% szerint nincs ilyenre szükség, és alig tér el a komolyabb, vagy egyszerűbb továbbképzéseket igénylők aránya, mindössze 2 fő az eltérés (735 és 733 fő).
Szükséges-e továbbképzés, specializáció?
17% Igen, komolyabb képzés 42% Igen, egyszerűbb képzés Nem 41%
113
Szerencsére a hallgatók jelentős része a tanulmányainak megfelelő szakterületen helyezkedne el. 1902 fő szeretne a tanulmányainak megfelelő, vagy ahhoz közel álló területen elhelyezkedni. Mindössze 120 fő helyezkedne el teljesen más területen. (A tanulmányaikhoz közeli területet 519-en jelölték be.) Dolgozna-e a szakterületén?
6%
Igen
26% Nem, de közeli pályán Nem, teljesen más területen
68%
A szakma iránti hűséget nagyban befolyásolja az a tény, ha valaki már a tanult szaknak megfelelő munkát végzett. Az erre vonatkozó χ² próba eredménye nagyon szoros összefüggést mutat.
Chi-Square Tests
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio N of Valid Cases
Value 2803,052a 2721,565 2426
df 12 12
Asymp. Sig. (2-sided) ,000 ,000
A tanult szakmai iránti hűséget leginkább az anyagiak befolyásolják. A szakmájukat vélhetően elhagyók 43%-a (49 fő) az anyagiakat jelölte meg. Második helyen a magváltozott érdeklődés szerepel (34 fő) és karrierépítési szempontokra 20-an hivatkoztak. (Egyéb 12 fő – melyben a másik szakját részesíti előnybe válaszkategória is szerepel) A kapott adatok alapján kijelenthetjük, hogy 114
az intézmény hallgatóinak pályaválasztása jól megalapozott döntés volt és az intézmény nem rontja az egyes szakmák iránti elkötelezettséget.
Miért szeretne más szakterületen elhelyezkedni?
10% 30% Megváltozott érdeklődés Karrierépítési szempont Jobb anyagi feltételek Egyéb
43% 17%
Hasonlóan örvendetes eredmény az is, hogy a hallgatók 69%-a biztosnak, vagy legalább valószínűnek ítélik azt, hogy általuk megfelelőnek tartott munkakörben tud majd (tudna) elhelyezkedni (323 fő biztos ebben, 1029 fő valószínűnek tartja). Nem valószínűnek 533 fő, biztosan nem pedig 51 fő. A „pesszimisták” aránya mindössze 31%.
Mennyire tartja valószínűnek a szakterületén való elhelyezkedést?
3%
17%
28%
Biztos Valószínű Nem valószínű Biztosan nem 52%
115
A kérdőívet kitöltők szinte fele-fele arányt képviselnek abban a tekintetben, hogy végeztek-e a tanult szakterületükhöz kapcsolódó munkát. 468-an folyamatosan, 543-an alkalmanként. 925-en nem végeztek ilyen jellegű munkát. Nyilvánvaló, hogy a levelező képzésben részt vevő hallgatók ebben az esetben jobb helyzetben vannak, és külön szerencsés helyzetnek tekinthetjük, ha valaki a tanult szakterületen dolgozik. Végzett-e a szakterületének megfelelő munkát?
24% Igen, folyamatos munkát
48%
Igen, alkalmi munkát Nem 28%
A keresetre vonatkozó kérdés (Az Ön (elsőként megadott) képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban?) erős regionális jelenségeket hordoz. Mind a módusz, mind pedig a medián a diplomás minimálbér körül mozog (100ezer forintot jelöltek meg a legtöbben). Az átlag 116 ezer forint, viszont 71 ezres szórással. Ennek megfelelően a szélsőséges értékek nagyon tanulságosak 45 ezer forinttól az 1,5 millió forintig terjednek. Nyilvánvaló, hogy ez a végzett szakterület és képzési szint függvénye a településtípus mellett.
A második szakra vonatkozó válaszok értékelése Az első választott szakok struktúrájának megfelelően a válaszadók jelentős része BA/BSc szinten végzi második szakján a tanulmányait (95 fő), és a „hagyományos” főiskolai keretek között 57-en melyhez „felzárkózott” az MA/MSc szint, egyetemi szinten viszont csak 11-en. Az új MA/ MSc szintet 57 fő jelölte be. A nappali és levelező tagozat arányát tekintve a nappalisok 62%-os arányt tesznek ki (140 fő). Esti és távoktatásban részt vevő hallgató második szakon nincs.
116
Második szak-Képzési szint
95
100 80
Egyetemi 57
60
57
Főiskolai BA/BSc Egységes és osztatlan
40
MA/MSc 20
11
5
0
Második szak-Tagozat
38% Nappali Levelező 62%
A mintában második szakosként kiemelkedő a végzős hallgatók aránya, 44% (100 fő), az első szakoknál megfigyelhetően mindössze 24% (499fő) az úgynevezett köztes évfolyamok aránya. Itt is figyelembe kell vennünk azt, hogy a felsőfokú szakképzésen és néhány MA/MSc szakon tanuló hallgatók általában 2 évet töltenek el intézményünkben, így ők a köztes évfolyamokban nem szerepelhetnek, és második szakként ezek népszerűsége kiemelkedő.
117
Második szak-Évfolyam
24%
32% Első évfolam Végzős Köztes évfolyam
44%
A hallgatók specializációra, továbbképzésre vonatkozó véleménye a második szakon az első évekre vonatkozóan (Ha a diploma megszerzése után ezen a szakterületen (másodikként megadott szak) szeretne elhelyezkedni, akkor az Ön véleménye szerint szüksége lenne-e az első években – a szakmai gyakorlat megszerzésén kívül – felsőoktatásban vagy szakképzésben zajló továbbképzésre, specializációra?) 42 hallgató gondolja úgy második szakjával kapcsolatban, hogy nincs szükség változtatásra. 36 fő kötelező jelleggel végeztetne specializációt, 66 komolyabb továbbképzést képzel el, míg 81 csak egyszerűbbet. Szükséges-e további képzés?
19%
16%
Igen, kötelező jelleggel Igen, komolyabb képzés
29% 36%
Igen, egyszerűbb képzés Nem
A második szakkal kapcsolatban érthető módon mérsékeltebbek a jövőre vonatkozó elképzelések. A második szakon végzett tanulmányainak megfelelő
118
szakterületen 122 fő helyezkedne el. Ahhoz közel álló területen 74-en szeretnének elhelyezkedni. Mindössze 29 fő helyezkedne el teljesen más területen. Dolgozna-e a szakterületén?
13%
Igen Nem, de közeli pályán 54%
33%
Nem, teljesen más területen
A második szaknak megfelelő végzettség elhagyását leginkább az érdeklődés megváltozása magyarázza (bár ez csak 12 fő). Második helyre az anyagiak kerültek (9 fő), a karrierépítési szempontokat pedig 5-en jelölték meg. Miért szeretne más területen elhelyezkedni?
7%
43%
32%
Megváltozott érdeklődés Karrierépítési szempont Jobb anyagi feltételek Egyéb
18%
A második szaknak megfelelő elhelyezkedési esélyekről alkotott vélemény hasonlóan alakul az első szakhoz. 63% bizonyul optimistának (26-an biztosnak, 115-en valószínűnek vélik a szakterülethez illeszkedő elhelyezkedést). 37% pe-
119
dig nem tarja valószínűnek vagy biztosan elképzelhetetlennek tartja (69 nem valószínű, 13 biztosan nem). Második szakterületen való elhelyezkedés esélye
6%
12% Biztos
31%
Valószínű Nem valószínű Biztosan nem 51%
A kérdőívet kitöltők közül 26-an folyamatosan, 74-en alkalmanként végeztek a második szakjuknak megfelelő munkát. 123-an nem végeztek ilyen jellegű munkát. Végzett-e a szakterületének megfelelő munkát?
12% Igen, folyamatos munkát Igen, alkalmi munkát 55%
33%
Nem
A keresetre vonatkozó kérdés (Az Ön (másodikként megadott) képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban?) Hasonlóan az első szakhoz mind a módusz mind pedig a medián a diplomás minimálbér körül mozog
120
(100ezer forintot jelöltek meg a legtöbben). Az átlag viszont itt 105 ezer forint, és csak 32ezres szórással. Ennek megfelelően a szélsőséges értékek már sokkal „szolidabbak” 60ezer forinttól 300 ezer forintig terjednek. A mintába került hallatók közül 715-en jelölték be, hogy valamilyen felsőfokú végzettségük van. Főiskolai diplomát 369-en szereztek, egyetemit 74-en. Az újabb típusú képzések közül felsőfokú szakképzésben 193-an, BA/BSc fokon 60-an, MA/MSc fokon 15-en végeztek. Egy hallgató rendelkezik PhD vagy DLA fokozattal. 3-an pedig „egységes és osztatlan” képzésben vetek részt. Végzettség, diploma
400 350
Egyetemi
300
Főiskolai
250
Felsőfokú szakképzés
200
BA/BSc Egységes és osztatlan
150
MA/MSc
100
PhD/DLA
50 0
A hazai munkaerő-piaci helyzetet jellemzi, hogy a mintának majdnem a fele kíván külföldön munkát vállalni. 763 fő. Külföldi tanulmányok esetén sokkal nagyobb az eltérés, csak 256-an (14%) szeretnének határainkon túl is tanulni. Ezek a tervek inkább a nappali tagozatos hallgatókat jellemzik. Tervez-e külföldön munkát vállalni?
41% Igen Nem 59%
121
Tervez-e külföldön tanulni?
14%
Igen Nem
86%
A válaszadók között a közszféra bizonyul a legkívánatosabb célnak 809-en szeretnének itt elhelyezkedni. Második helyen a multinacionális cégeket jelölték meg, aztán a magánvállalatokat. A legkevésbé vonzó szektort a kis magáncégek jelentik a hallgatók számára. Kicsivel kedvezőbb helyzetben a nonprofit szektor van.
Munkahely típusa Közszféra
809
Nonprofit
121
Állami nagyvállalat
123
Magán nagyvállalat
195
Multinacionális cég
234
Középvállalat
126
Kis magáncég
85
Saját vállalkozás
122
169
Munkahely típusa
900 800
Közszféra
700
Nonprofit
600
Állami nagyvállalat
500
Magán nagyvállalat
400
Multinacionális cég
300
Középvállalat
200
Kis magáncég
100
Saját vállalkozás
0
A munkavégzés idejét tekintve még mindig a hagyományos keretek a mérvadóak, 905-en teljes munkaidőben, 651-en teljes és egyéb beosztásban képzelik el munkavégzésüket. Alkalmi vagy szerződéses formát talán a bizonytalanságai miatt 122-en jelölték meg. Jelentős a saját vállalkozásban kívánó hallgatók száma is, ez valószínűleg a kötetlen munkaidőt jelenthette számukra. Munkavégzés formája
7%
Teljes munkaidő
9% 49%
35%
Teljes munkaidő és egyéb Alkalmi vagy szerződéses Saját vállalkozás
A végzés után elvárt keresetre vonatkozó átlag meglehetősen elrugaszkodott a korábbi adatoktól, és mondhatjuk a lehetőségektől is. Az átlag 729 ezer forint meglehetősen magas. A modális érték már közelebb áll a valósághoz, 150 ezer forint. Meglepő az 50 ezer forintos minimum, így a meglehetősen magas középértékeket az 1 millió forintos maximum, maximumok eredményezhetik. A ne-
123
mek szerinti összehasonlításkor kiderül, hogy a szélsőséges adatokat főleg a férfiaknak köszönhetjük, a férfiak átlaga 1,7 millió forint fölött van, ezzel szemben a nők átlagosan 116 ezer forintot jelöltek meg. Így nem meglepő, ha a t-próba eredménye szignifikáns összefüggést (Sig=0,005) eredményez a nem és elvárt jövedelem között.
Az Eszterházy Károly Főiskolához való viszony Az intézmény választásának legfőbb indoka a főiskola jó híre (661 fő), másodsorban a maga Eger városa jelenti a vonzerőt (581 fő). A regionalitást támasztja alá a közeli lakóhely 493-szor való említése. A legkevésbé a korábbi diploma megszerzésének helye számított (9 említés) és a munkahely javaslata (30 fő). Miért az EKF-t választotta? Közeli lakóhely
493
Ide vettek fel
234
Tetszik a város
581
Csak hirdették meg a szakot
269
Rokon/ismerős ajánlotta
353
Barát/élettárs itt tanul
109
Főiskola jó híre
661
Korábbi diploma
124
9
Munkahely javaslata
30
Egyéb
85
Közeli lakóhely
Miért választotta az EKF-t?
581
600 500
Tetszik a város
493
400 300
Ide vettek fel
661
700
Csak hirdették meg a szakot
353 234
Rokon/ismerős ajánlotta
269
200
Barát/élettárs itt tanul 109
100
85 9 30
0
Főiskola jó híre Korábbi diploma Munkahely javaslata
A pályaválasztáshoz hasonlóan itt is megalapozott döntéseket figyelhetünk meg az intézmény és szak választása esetén. 946-an ugyanezt a szakot és intézményt választanák, ha újrakezdenék tanulmányaikat. A szakon csak 223-an változtatnának. Intézményt viszont 145-en változtatnának, azonos szak mellett. 50en pedig nem is folytatnának felsőfokú tanulmányokat.
Ha újrakezdhetné tanulmányait, mit választana? Ugyanezt a szakot/ugyanezt a főiskolát
10%
Ugyanezt a főiskolát/más szakot
4% 4%
Ugyanezt a szakot/más főiskolát 16% 66%
Nem tanulnék
Egyéb
125
Átlag
Módusz
Mennyire tartja jó döntésnek az EKF-et?
4,1
5
Mekkora a tekintélye a szakjának?
3,6
4
Mennyire tartják jó döntésnek az EKF-et szülei/rokonai?
3,9
5
Tanulmányi megterhelés a többi szakhoz képest
3,7
4
Mennyire tartja jó döntésnek az EKF-et? 700 600
fő
500 400 300 200 100 0 1
2
3
4
5
nagyon rossz döntés-legjobb döntés
Szak tekintélye 600
554
500
426
400 265
300 200 100 0
136 43 1
2
3
4
a legkisebb >a legjobb
126
5
Mennyire jó választás az EKF a szülők/rokonok szerint? 600
400
fő
519
486
500 288
300 200
82
46
100 0
1
2
3
4
5
a legrosszabb>a legjobb
Érdekességként megállapíthatjuk, hogy a szülők és a hallgató saját megítélése között, abban a tekintetben, hogy mennyire tartja jó választásnak intézményünket, nincs együttjárás, a Pearson-féle korrelációs együttható 0,347 kétoldalú szignifikanciánál. Tanulmányi megterhelés a többi szakhoz képest 700
617
600 475
500 400
272
300 200 100 0
8 1
54 2
3
4
5
a legkevesebb > a legtöbb
A hetes kérdés eredményeit jól szemlélteti az alábbi táblázat. A kérdések a kapott átlagok alapján emelkedő sorrendben vannak rendezve. Érdemes kiemelni a „bajban csak magamra számíthatok” kérdést, mivel ez a változó mutatta a legnagyobb szórást. Alaposabb elemzés után kiderül, hogy a „tanulásba vetett hit”, azaz „Ha jól tanulok, sikeres leszek az életben” állítással a nők értenek egyet in-
127
kább. A t-próba eredménye szignifikáns összefüggést mutatott (Szig=0,001) a nem és e között a változó között.
A diploma a fontos, nem a tudás. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A főiskolai szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A főiskolai szabályok csak nehezítik a tanulást. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A bajban csak magamra számíthatok. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A vizsgajegyeim jól tükrözik tudásomat. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Ha jól tanulok, sikeres leszek az életben. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A főiskolán a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A főiskolán jó irányba mennek a dolgok. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? A jövőt nem látjuk előre, ezért a ma problémáit kell megoldanunk. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Előadások, foglalkozások többsége leköt. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Az oktatóim többségét tisztelem. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Az érvényesüléshez nagyon fontos a jó fellépés. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Valid N (listwise)
128
Modus
N
Mean
Std. Deviation
1
1428
1,99
1,073
3
1429
2,38
1,042
2
1427
2,49
1,107
3
1429
3,04
1,327
3
1426
3,19
1,116
3
1426
3,22
1,119
4
1426
3,40
1,117
4
1423
3,43
,999
3
1431
3,50
1,131
4
1426
3,79
,971
5
1431
4,39
,778
5
1431
4,56
,723
1394
Megnéztük néhány változó esetében az esetleges összefüggéseket. Úgy tűnik, hogy az intézményi szabályok megítélése és a vizsgajegyek objektivitásának megítélése nem jár együtt, azaz nem egyfajta általános negatív hangulatnak köszönhető az alacsonyabb átlag. A főiskola ügyeinek intézésének helyességét viszont érthető módon két kérdés is alátámasztja, a „jó irányba mennek a dolgok” és a „pozíciókat megfelelő emberek töltik be”, statisztikai értelemben is együttjárnak, igaz nem túl erősen (0, 467).
Correlations
A főiskolai szabályok csak nehezítik a tanulást. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
A vizsgajegyeim jól tükrözik tudásomat. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
1
-,191**
A főiskolai szabályok csak Pearson Correlation nehezítik a tanulást. – Menynyire ért egyet a következő Sig. (2-tailed) állításokkal? N A vizsgajegyeim jól tükrözik Pearson Correlation tudásomat. – Mennyire ért egyet a következő állítások- Sig. (2-tailed) kal? N
,000 1427
1422
-,191**
1
,000 1422
1426
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
129
Correlations A főiskolán jó irányba mennek a dolgok. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
A főiskolán a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. – Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
1
,467**
A főiskolán jó irányba men- Pearson Correlation nek a dolgok. – Mennyire ért Sig. (2-tailed) egyet a következő állításokN kal?
,000 1423
A főiskolán a fontos pozíci- Pearson Correlation ókat az arra alkalmas embeSig. (2-tailed) rek töltik be. – Mennyire ért egyet a következő állítások- N kal?
,467
1418
**
1
,000 1418
1426
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
A megkérdezettek szülei túlnyomó részben középfokú végzettséggel rendelkeznek. Ez nem mond ellent a korosztályból eredő oktatáspolitikai sajátosságoknak. Így elsősorban elsőgenerációs értelmiségiek képzése folyik, mely az oktatás expanziójának, és az azt kísérő jelenségeknek a következménye. (Például az oktatást övező „igényszint-kitolódás.) Nyílván a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettség gyakorisága a legalacsonyabb, míg a középfokú a legelterjedtebb.
130
Végzettség
apa
anya
ált. isk./alacsonyabb
89
134
szakmunkás biz.
608
328
érettségi
468
609
főiskola
171
310
egyetem
142
95
Összesen:
1478
1476
Szülők iskolai végzettsége 700 600 500 fő
400 apa
300
anya
200 100 0
ált. isk./alacsonyabb
érettségi
egyetem
A válaszadók szüleinek a foglalkozása a következőképpen alakul. Az apák körében a leggyakoribb a fizikai munkás (511 esetben), majd a nyugdíjas (313 esetben). Viszonylag alacsony a munkanélküliek aránya, 62 fő. Bár ennél a kérdésnél is alacsonyabb válaszolási arányt figyelhetünk meg. Az anyák esetében a szellemi munka elterjedtebb (542 főnél), aztán a fizikai munka (353 fő). A legkevésbé elterjedt fogalakozás az anyák körében a vállalkozó alkalmazottal (36 esetben) és a vállalkozó alkalmazott nélkül (51 esetben). Foglalkozás
apa
anya
háztartásbeli
13
84
vállalk.-nincs alkalm.
111
51
vállalk.-alkalmazottal
106
36
fizikai munka
511
353
szellemi munka
186
542
vezető
125
88
nyugdíjas
313
255
munkanélküli
62
64
1427
1473
Összesen:
131
Szülők foglalkozása 600 500
háztartásbeli
400
vállalk.-nincs alkalm. vállalk.-alkalmazottal
300
fizikai munk.
200
szellemi munk.
100
vezető nyugdíjas
0
1
2
munkanélk.
apa-anya
A hallgatók többsége nem szívesen fogadna el végzettségétől távol eső munkát. Az 1-es érték a „végzettségemtől távol eső munkát is elfogadok” esetében 3,65-ös átlagról beszélhetünk. És a leggyakoribb érték a 4-es, amely a végzettségnek inkább megfelelő kategóriát jelenti. A minta 10%-a nyilatkozott úgy, hogy a végzetségétől távol eső munkát is elvállalna. Milyen fajta munkakört fogadna el a diploma megszerzése után? 1
137
2
10
3
387
4
484
5
342 1360
Átlag
132
3,65
Milyen munkát fogadna el a diploma megszerzése után? 600
484
500
387
fő
400
342
300 137
200 100
10
0 1
2
3
4
5
végzettségem től távol eső>végzettségem nek teljesen m egfelelő
A végzettségükkel való elhelyezkedés esélyét közepesnek ítélik meg (3,2-es átlag) és a vélemények egységesnek tekinthetőek, a leggyakoribb érték a közepes. És kicsit lemaradva a 4-es. A mintának kicsit több mint az ötöde gondolja úgy, hogy rosszak az elhelyezkedési esélyeik.
Megítélése szerint az ön szakjával mekkora eséllyel fog munkát találni? 1 92 2
209
3
505
4
467
5
153 1426
Átlag
3,26648
133
Esély a szaknak megfelelő elhelyezkedésre 600
505
500
467
fő
400 300 200 100
209
153
92
0 1
2
3
4
5
igen kicsi>nagyon nagy
A jövedelem tekintetében közepesnek ítélik meg az elhelyezkedési esélyeket a többi szakhoz képest. A mintának több mint a fele (750 fő) a középső kategóriát jelölte be. Bíztató, hogy elenyésző az ettől rosszabb kategóriák száma (55 fő).
Mekkora jövedelemre számít a többi szakhoz képest? 1
49
2
16
3
750
4
384
5
52 1251
Átlag
134
3,298961
Mekkora jövedelemre számít a többi szakhoz képest? 750
800 700 600 fő
500
384
400 300 200 100
49
16
1
2
52
0 3
4
5
jóval alacsonyabbra>jóval m agasabbra
A levelező hallgatók többségének nincs állása, bár a különbség nem kiemelkedő, 75 fő. Van-e állása?
571
646
Van Nincs
A hallgatók többsége (138 fő az 564 válaszadóból) jelenlegi munkahelyét állás ajánlat alapján találta. Másodsorban a rokoni, baráti körből kapott tanácsok alapján való munkahelykeresés a legelterjedtebb, bizonyítva a kapcsolati tőke szerepét az álláskeresésben. Sajnos a különböző állásbörzék hatékonysága ezen
135
a téren megkérdőjelezhető, 3 fő említette, és a főiskolai információk is szerény 7 főt jutattak álláshoz. Milyen információ alapján találta? tanács alapján kerestem
138
ismerősök keresték
54
főiskolai információ alapján
7
nyomtatott sajtó
48
internet
53
gyakorlaton érd.
9
állásbörze
3
állásközvetítő
27
ajánlat
164
egyéb
61 564
Milyen információ alapján találta munkahelyét? tanács alapján kerestem ismerősök keresték
11% 24%
főiskolai információ alapján nyomtatott sajtó internet
28%
gyakorlaton érd. 10% 1% 1% 2%
136
9% 9%
állásbörze állásközvetítő ajánlat egyéb
A levelező tagozat választása leginkább az anyagiak függvénye, majd a az előléptetéshez szükséges diploma megszerzése a következő motiváló tényező. Legkevésbé a munkahely javaslata számít az intézménybe járó hallgatóknál.
Miért választotta ezt a képzési formát-nem nappali tagozat? hétköznap pénzt keresek
290
hétköznap a családdal vagyok
59
munkahely javaslata
45
munkahelyváltás
138
előléptetés
219
álláshoz nélkülözhetetlen
80
önmagam fejlesztése
304
környezet elvárja
246
egyéb
263 hétköznap pénzt
Miért választotta ezt a képzési formát? keresek
hétköznap a családdal vagyok 350
munkahely javaslata
300 250 fő
200
munkahelyváltás előléptetés
150 100 50
álláshoz nélkülözhetetlen önmagam fejlesztése
0 környezet elvárja egyéb
137
