PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁ NOS ISKOLA

Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató munka céljai 1.3. A nevelő-oktató munka speciális feladatai 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és színterei 2.1. A tanórai foglalkozásokat a helyi tanterv szabályozza 2.2. Tanórán kívüli tevékenységi formák 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység 5. A tehetség, a különleges képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokról 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Az oktatáshoz ajánlott taneszközöket tantárgyakra lebontva a helyi tartalmazza 9.2. A logopédiai szakszolgálat feladatainak ellátásához feltételeink adottak 10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumai pedagógus együttműködésének formái

HELYI TANTERV 1. Óraterv 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Értékelés (szöveges és érdemjeggyel 5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek alkalmazása 7. Egészségnevelési program 8. Környezetnevelési program 9. Kulcskompetenciák fejlesztése 10. Nem szakrendszerű oktatás helyi szabályozása

A Helyi Pedagógiai Program kapcsolata egyéb dokumentumokkal A hozzáférés lehetősége Mellékletek Nyilatkozatok: Tantestület Szülői Közösség Iskolaorvos

1


Az Intézmény pedagógiai értékeinek meghatározása Az intézmény csodálatosan szép környezetben, a II. kerületben, Hűvösvölgy szívében helyezkedik el. Ideális természeti adottságokkal rendelkezik a sajátos nevelési igényű, általános iskoláskorú tanulók neveléséhez-oktatásához. Az intézmény sajátos nevelési igényű, nyelvi képességeiben fejlesztésre szoruló, normál övezetbe eső intelligenciával rendelkező, általános iskolás-korú gyermekek oktatását-nevelését vállalja. Gyógypedagógiai általános iskolánkban elsősorban beszédfogyatékos, súlyos beszédsérült, illetve tanulási nehézségekkel küzdő 6-16 éves gyermekek nevelését, oktatását látjuk el. Intézményünk nappali ellátási formában, a tanév rendje szerint működik. A

minőségpolitika

(logopédusok,

alkotórészei

gyógypedagógusok,

egyrészt

a

munkatársak

tanítók,

szaktanárok,

szakképzettsége

iskolapszichológus,

gyógytestnevelő, gyógypedagógiai asszisztensek), másrészt az oktatás strukturálása. Az általános iskola évfolyamain alacsony csoportlétszámmal (5-13 fő), kiscsoportos- illetve egyéni logopédiai, pszichológiai, továbbá gyógytestnevelői segítséggel biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges bánásmódhoz való jogait. Az általános iskolai oktatás bevezető szakasza 3 év, melyben az első osztály követelményeit, - elsősorban az olvasás-írás-számolás tanulást/tanítást - a gyermekek képességeihez igazodva két tanévre ütemezzük. Ehhez az alapozó szakaszhoz szervesen kapcsolódik a második osztály. Oktatási

szemléletünk

gyógypedagógiai

jellegű,

a

megfelelő

módszerek

kiválasztására, az elsajátításhoz szükséges időtartamra, a multimodális szemléltetésre, illetve az eszközhasználat biztosítására irányul. Nagy hangsúlyt helyezünk a differenciálásra, ez egyéni képességek figyelembevételére. A bevezető (1. osztály) és kezdő (2-4. osztály) szakaszban a nevelés-oktatás életkori sajátosságoknak megfelelően iskolaotthonos rendszerben történik, amely biztosítja a tanulók számára a tananyag elsajátításához szükséges időt, illetve tanulási kereteket. A felső tagozaton minden óra „rituális” ismétléssel kezdődik (pl. zöngés-zöngétlen párok, kötőszavak felsorolása, stb.). Színes szócsíkok, kártyák használatával segítjük a

2


tanultak rögzülését. Az új ismeretet cselekvésbe ágyazottan, az elsajátított ismeretekre építve vezetjük be. Fontos eleme az óráknak az ismétlés, visszakérdezés, tudatosítás és hozzácsatolás. Irodalom órákon a tanár az életrajzi adatok megtanulására fektet hangsúlyt, hiszen fel tudják használni ezeket a művek elemzésekor. Hosszú távú memória javítására szolgálnak a memoriterek, versek, versrészletek, szókártyák, illetve a különböző szemléltető eszközök (csoportmunka differenciálva). Nyelvtan órákon definíciók, fogalmak tudatosítása, a fogalom „nevével” való megmagyarázása, értelmezése zajlik. Foglalkoznak a kiejtés elvével, a teljes hasonulás elveivel. Jellemző a táblánál való elemzés-gyakoroltatás módszere, mert így a tanuló maga tanul a hibáiból, vagy a másik tanuló a táblánál elemző jó megoldásából. A matematika órákon a cél a tananyag megértése, differenciálása. A tanár szemléletes

magyarázatokkal,

szóhasználattal,

szemléltetőeszközökkel,

tevékenykedtetéssel, bemutató feladatokkal igyekszik érdekessé tenni a tananyagot a tanulók számára. A fizika órákon a logikus gondolkodási képesség fejlesztése, a szakszerű fizikai fogalmak pontos használata, a felelősségteljes eszközhasználat elsajátítása, a példamegoldás alapjainak ismerete, a jel és mértékegység rendszer ismerete, használata a cél. A történelem óra hangulatos, aktív, érzésekben gazdag tanóra, a szókincs és kifejezőkészség fejlesztéssel egybekötve. Felszabadultság és verbalitás jellemzi. A kémia órákon a tanár szem előtt tartja a gyerekek befogadó szintjét, ennek megfelelően állítja össze a követelmény szintet. Figyelembe veszi természetesen a tantárgyi követelmény alapszintjét. Valamint az óra figyelemfelkeltő, figyelem megtartó, játékos, sok eszközzel, érdekes kísérletekkel tűzdelt. A tanár célja a gyakorlati tudás átemelése az elmélet síkjára. A földrajz órák a felfedezéses-kutatásos tanítási-tanulási stratégiát, a földrajz játékos tanítását és tanulását alkalmazva, a modern pedagógiai felfogás szerint zajlanak – azért érdemes tanulni, mert amit egy helyzetben, egy konkrét anyagon megtanulunk, azt képesek leszünk más helyzetben, más anyagon is alkalmazni. Ezeket, a stratégiákat alkalmazva, gondolkodásra készteti a gyerekeket, lehetőséget biztosít arra, hogy a meglévő tudás és az új helyzet találkozásából valami új, magasabb-rendű tudás szülessen. Az egyéni képességeket figyelembe véve, új módszereket alkalmazva a

3


képességfejlesztés érdekében, a differenciált oktatás lehetőségeit használva (csoportos-, és páros munkaforma), sok eszközhasználattal, szemléltetve, egy „szórakoztató” földrajztanítás tárul a gyerekek elé - jó hangulatban, felszabadultan. A beszédhibás ill. részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek biológia oktatásában különösen fontos a szemléletesség. Elsődleges cél a különböző élettani folyamatok megértetése képek, ábrák segítségével. A következő állomás a tananyag elsődleges, ill. másodlagos rögzítése. A tanórákon többször, ismétlődően elhangoznak a megtanulandó szakkifejezések. Ezeket írásban is megfogalmazzuk, a táblaképen is megjelenik. A tananyag rögzüléséhez több ismétlésre, gyakorlásra, otthoni olvasásra is szükség van. A számonkérés szóban és írásban történik a gyermekek verbális nehézségeinek, képességeinek figyelembevételével. Intézményünkben a különleges bánásmódot nemcsak (re)habilitációs órák keretében, hanem tehetséggondozás formájában is biztosítjuk. A matematikai készségek területén jó képességű tanulók számára a matematika szakkört biztosítunk. Amennyiben a tanuló fejlődése ezen a területen lassú, a logopédiai foglalkozások keretében rendelkezésre áll a diszkalkulia prevenció, ill. diszkalkulia terápia is. Az idegennyelv-tanítás is speciális módszerekkel történik. A hangsúly főként a szóbeli

nyelvtudásra

szintézisfeladatokkal

helyeződik. dolgoznak

a

Szó-kép tanulók.

memóriajátékkal, Gyakran

játszanak

szótáblákkal, el

egy-egy

kommunikációs helyzetet. A tanulóknál rendszeresen alkalmazzuk a differenciálás módszerét: páros munkákat kapnak, kötetlen beszélgetést folytatnak egy-egy témáról. A tanulás több érzékszervi csatorna együttes bevonásával folyik. Rendszeres a folyamatos ismétlés. A különböző nyelvtani elemeket más színű krétával jelölik. Mnemotechnikai eszközöket használnak (pl. flashcards, rajzolás, kulcsszavak). A kiejtés-helyesírás több gyakorlást igényel. A felzárkóztatásra külön foglalkozásokon van lehetőség. A tehetséggondozás heti két alkalommal szakkör keretében valósul meg. Itt olyan helyzeteket gyakorolnak, amelyek egy-egy utazás alkalmával előfordulhatnak, illetve magasabb szintű nyelvi anyag is előkerülhet. Ezeken az órákon csak angolul beszélnek. Egyénileg internetes feladaton is dolgozhatnak a gyermekek. Az informatika oktatás célja a számítástechnika megismertetése, megkedveltetése, és hogy a tanév végére a tanulók készség szinten tudják használni a tanult programokat, melyekre későbbi tanulmányuk és a mindennapi munkájuk során szükségük lehet. (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő). Nagy hangsúlyt helyezünk a

4


praktikus ismeretek elsajátítására, a társadalmi beilleszkedés és az önellátáshoz szükséges kompetenciák kialakítására. A testnevelés oktatás tekintetében a nagy- és finommotorikus mozgások javítása, a harmonikus mozgásformák kialakítása és az állóképesség javítása a legfőbb cél. A NAT kompetenciaterületeihez alkalmazkodva, igyekszünk megteremteni a mindennapos testnevelés ideális körülményeit. Jól felszerelt tornatermünkben, illetve a gyönyörű környezetben

található

sportudvaron

minden

adott

a

tanulók

szervezett

mozgásfoglalkozásainak biztosításához. Kiemelt szempontnak tartjuk, hogy a tanulók minél több, a szabályok ismerete és betartása mellett gyakorolt csapatjátékot elsajátítsanak. Felnőttkorban ezek határozzák majd meg a szabadidős tevékenységüket., továbbá erősíti kommunikációs és szociális képességeiket. A mozgásos foglalkozások során az oktató számos eszközt használ, illetve erőteljesen épít a tanulók belső motivációjára. A gyógytestnevelés - a testnevelés területén belül – olyan önálló tantárgy, oktatásinevelési

folyamat,

ahol

a

testnevelés

és

sport

eszközeivel,

módszereinek

felhasználásával nagy- és finommotorikás képességekben elmaradt tanulók, tantervbe foglalt differenciált

képességfejlesztése

folyik.

A

gyógytestnevelés

alapvető

követelménye, hogy biztosítsa a rászoruló tanulóknak mindazt, ami az egészséges fejlődésükhöz szükséges. Korrigáljon ott, ahol erre szükség van; erősítsen, ahol gyengeséget tapasztal; növelje a tanuló alkalmazkodóképességét; segítse, hogy az iskolában és az életben helyt tudjon állni. Az éves felmérésen az iskola összes tanulója átesik. A gyógypedagógiai asszisztensek nagy segítséget jelentenek a differenciált nevelés-oktatás folyamatában, az egészséges életmódra nevelésben, a tiszta, rendezett környezet

igényének

kialakításában,

a

különféle

szabadidős

tevékenységek

lebonyolításában, szervezésében. A gyógypedagógusokkal közös nevelési célokat fogalmaznak meg és alkalmaznak az adott osztályban. Gyakran segítik a pedagógusokat egy-egy oktatóeszköz

elkészítésében, a sokszor igen eszközigényes

tanórák

előkészítésében. Az intézmény külön figyelmet fordít a mentálhigiéne módszereinek alkalmazására, a tehetséggondozásra, illetve a többségi általános iskolák felé irányuló integrációra. Munkatársaink ez irányú továbbképzésekben vesznek részt, majd az ott elsajátított ismereteket alkalmazva a tanulók javára fordítják.

5


A beszédhibák kezelésére az alábbi logopédia terápiákat alkalmazzuk egyénre szabottan: 

Diszfázia: A beszéd nyelvi rendszerének felépítése, beszédhangok kialakítása, javítása.



Pöszeség: Beszédhangok kialakítása, javítása.



Orrhangzós beszéd: Az orrhangzós színezet csökkentése, a hiányzó hangok kialakítása, illetve a hibásan képzettek javítása.



Dadogás:

A

megakadások

időtartamának,

gyakoriságának

csökkentése.

Görcsoldás, laza izomműködés, helyes beszédlégzés kialakítása. Elsősorban csoportos formában történik, pszichológussal együttműködve. 

Hadarás-beszédtechnika: A beszédfigyelem, helyes beszédlégzés kialakítása, gondolati

rendezés

gyakorlása.

Szintén

csoportos

formában

történik,

pszichológussal együttműködve. 

Diszlexia-prevenció: Az olvasási nehézség kialakulásnak megelőzése az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésével.



Diszlexia: Az olvasási készség, a szövegértés valamint az olvasás tempójának, technikájának javítása.



Grafomotoros fejlesztés: Az íráshoz szükséges alapfunkciók, a helyes ceruzafogás kialakítása, kézügyesség fejlesztése.



Diszgráfia: Az íráskép rendezése, a helyesírás kialakítására, megszilárdítására irányuló terápia.



Diszkalkulia prevenció: A matematika tanulásához szükséges alapkészségek fejlesztése.



Diszkalkulia: A számfogalom kialakítása, megszilárdítása, alapműveletek elsajátítása, gyakorlása.

A pszichológiai szolgáltatás elsősorban a beszédproblémák hátterében meghúzódó pszichés zavarokra koncentrál. Egyéni (játékterápia, rajzterápia, feltáró, analitikus, kognitív, viselkedésterápiás, relaxációs) illetve csoportos kezelés (személyiségfejlesztő, relaxációs, szerepjáték) lehetséges a különböző pszichés problémáktól függően. Szülők részére egyéni konzultációk illetve szülőcsoport biztosított. A kollégák részvételével esetmegbeszélő csoport működik.

6


A szenzoros integrációs terápia a mozgáskoordinációs problémák kezelésére, valamint a figyelemzavarral küszködő gyermekek számára biztosított. A sajátos magatartási és tanulási zavarok hátterében olykor idegrendszeri organizációs zavarok állnak, amelyeket egy speciális, komplex (aktív és passzív mozgásokat átélő) terápiával kezelünk 10 éves korig. Itt a hétköznapitól eltérő, szokatlan játékos mozgások kreatív megtapasztalása örömforrás, amelyben a gyermek újratanulja a világot és önmagát.

7


AZ ISKOLA KÖRNYEZETE 

Földrajzi környezet

Az intézmény Hűvösvölgyben, a városközponttól távol található, de jól megközelíthető tömegközlekedési eszközzel is. Tanulóink a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján nyernek felvételt. Az intézmény beiskolázási körzete Budapest. Tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy a Palotás Gábor Általános Iskolában fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat, vagy beszédállapotuk és a tanuláshoz szükséges részképességek megfelelő fejlettsége esetén tanulmányaikat a körzeti általános iskolában folytathassák. 

Szakmai környezet

Intézményünk tevékenységét tekintve egyedülálló a fővárosban: más felmenő rendszerű, nyolc évfolyamos, tiszta profilú beszédjavító általános iskola a főváros területén nincs. A környező kerületekben több alternatív iskola található, néhány iskolában az első, második évfolyam tanulói számára biztosított kis létszámú osztályokban (korrekciós, felzárkóztató) a logopédiai nevelő-oktató munka, illetve az esetleges integráció. Elsősorban a már óvodás korban kiszűrt beszédfogyatékos és részképesség zavarral diagnosztizált tanulók beiskolázását látjuk el, de – a férőhelyek függvényében - a többségi iskola magasabb évfolyamairól kiszűrt tanulók fogadására is nyitottak vagyunk. Feladatunk, hogy a többségi iskola követelményeit minden tanulónk teljesítse értelmi képességeinek, motiváltságának és képességeinek megfelelő szinten, legyen a megsegítés olyan fokú (fejlesztés, logopédia, gyógytestnevelés, Ayres terápia, habilitáció, rehabilitáció, számítógép használat), hogy tanulóink a későbbiekben a számukra megfelelő középfokú oktatási intézményekbe beiskolázást nyerjenek. Tünetmentessé

vált

tanulóink

számára

segítséget

nyújtunk,

hogy

az

iskolaváltáshoz szükséges ismeretanyagot pótolni tudják –így támogatjuk az integrációt.

8


Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a II. tankerülete (KIK 187017). Működtetőnk a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete1134 Budapest, Róbert Károly körút 49-51. Intézményünk több szakértői és rehabilitációs bizottsággal működik együtt a tanulók diagnosztizálása, felvétele és kontrollvizsgálata kapcsán, de elsősorban a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a szakértői véleménye alapján nyerhetnek felvételt tanulóink. Munkakapcsolatunk a Bizottságokkal folyamatos, együttműködésünk szakmai kérdésekben hatékony. A tanulók egyéni fejlesztési tervei a bizottság szakértői javaslatán alapulnak. Intézményünk szakmai kapcsolatrendszere sokrétű és változatos. Szoros a kapcsolat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral – ezen belül leginkább a Logopédiai Tanszékkel. Figyelemmel kíséri és segíti munkánkat (intézménylátogatás, tapasztalatcsere, főiskolai hallgatók szakmai tanítási gyakorlata), illetve gyakorlati helyszínt biztosítunk a főiskola minden szakirányáról hozzánk érkező hallgatóknak. Tagjai vagyunk a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének, kollégáink rendszeresen részt vesznek a MaGyE konferenciáin. A kerületben működő pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatunk jól működik. Tanulóink munkatársai

mozgásmagas

és

iskolapszichológiai

színvonalon

ellátásában

együttműködnek.

A

a

szakszolgálat

kerületi

nevelési

tanácsadókkal, és a családsegítő szolgálatokkal és a gyermekvédelem intézményeivel minden esetben sikeresen és hatékonyan működünk együtt, kapcsolatunk folyamatos.

9


Iskola egészségügyi szolgáltatás - a II. kerületi iskolaorvosi hálózat feladata. Intézményünkben védőnői tevékenység megfelelően ellátott, a tanulók egészségügyi dokumentációja és a programozott szűrések együttműködésükkel hatékony. A

főváros

területén

működő

logopédiai

óvodákkal

kapcsolattartásunk

folyamatos. A beiskolázási időszak előtt lehetőséget teremtünk az óvodás gyermeket nevelő szülőknek intézményünk megismerésére, a személyes tapasztalatszerzésre. Pedagógiai programunkban az Apáczai kerettantervet adaptáltuk, az olvasás tanításánál Meixner-módszerrel dolgozunk.

10


NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek: A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az

életkor,

beszédhiba típusának és

súlyosságának, a beállítódás, az értelmi képesség, a pszichikai sajátosságok és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos

a

transzferhatások

tudatos

kihasználása.

Mivel

a

különböző

beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A komplexitáson alapuló és folyamatdiagnózisra épülő tudatos, egyénre szabott tervezés. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában –a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében- a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg. Munkánkat a partnerközpontú gondolkodás és az európai klasszikus értékrend követése jellemzi.

11


Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a tanulók, a gyerekek szülei, a hozzánk látogató szakmai érdeklődők és a pedagógusok. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a tanulás és tanítás öröm. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, magas színvonalú szakmai tevékenységünk, nevünk, minél szélesebb körben legyen ismert a fővárosban.

1.2. A nevelő-oktató munka céljai: 1.2.1. A tantárgyi célokat a helyi tanterv tantárgyanként részletesen tartalmazza. A mindenkori beszédállapot és életkor figyelembe vételével az általános műveltség elsajátítása. A társadalmi beilleszkedés érdekében a tanulók szociális képességeinek, viselkedésének,

magatartásának

formálása,

az

elérhető

célok

megfogalmazása. Az

ismeretek

megszerzése

érdekében

alapvető

képességek,

kultúrtechnikák fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, kialakítása, az egyéni képesség struktúrára támaszkodó tanulási technikák kialakítása és elsajátítása. Személyiségfejlesztés során nevelés az önállóságra, öntevékenységre, kreativitásra. A kitartó munkához való viszony kialakítása felelősségtudattal. A reális önkép, kellő önismeret megfogalmazása. Együttműködési készség kialakítása, önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, kompenzáló, korrigáló megoldások, gyakorlatok elsajátíttatása. Egészséges életmód igényének kialakítása, családi életmódra nevelés.

12


1.Személyi és tárgyi feltételek LOGOPÉDIAI

ELLÁTÁS

1.1. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei adottak a beszédfogyatékos tanulók magas színvonalú logopédiai ellátásához. Az iskolában 5, jól felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba található. Gondosan kiválasztott fejlesztési eszközökkel, tanulási segédletekkel, számítógéppel és számos játékos oktatóprogrammal rendelkezik valamennyi. 1.2. Intézményünkben logopédiai szakmai munkaközösség működik. Logopédus kollégáink az előírt végzettségen felül jellemzően sokféle egyéb szakirányú, akkreditált továbbképzéssel és szakképesítéssel is rendelkeznek. Tevékenységükkel segítik a tanulókat, szülőket, tanárokat. Képességeket fejlesztenek, amivel javítják a gyerekek iskolai teljesítményét. Cél a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. Minden logopédus egy logopédiai csoportnak a vezetője. A logopédus folyamatosan vezeti a munkanaplót, év végén statisztikát készít. A

szakmai

együttműködést

és

az

egységes

ellátást

segítendő

logopédiai

munkaközösségbe szerveződnek. Az ellátás színvonalának emelése érdekében intézményen belül -lehetőség szerint- specializációt valósítanak meg a dadogás és diszkalkúlia terápiákban. Gondos figyelmet fordítanak a partnerekkel történő kapcsolattartásra.

2.A logopédus kompetenciái „A logopédus a „beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember.” (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 27.o.)

13


3.Beszédfogyatékosság - beiskolázás - logopédiai ellátás meghatározása 3.1. Az iskola tanulóinak vezető tünete az ép intellektus melletti nyelvfejlődési zavar. Ehhez tünetegyüttesként társulhat az olvasás-írás-számolás problémája. A beszédfogyatékosság „a gyógypedagógia központi fogalma, elsődlegesen organikus vagy pszichés eredetű, kiterjedt, súlyos és hosszan tartó egyéni nyelvi érintettség, amely egyben pedagógiai/logopédiai vonatkozású is, mert a megsegítés, a támogatás a nevelés-oktatás keretein belül is zajlik. Észlelhető a beszédfejlődés kiterjedt és tartós elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd és hangképzés sérüléseiben, valamint az olvasás-írás elsajátításának/alkalmazásának akadályozottságában” (Fehérné Kovács Zsuzsanna

A beszédzavarok logopédiai rehabilitációjáról, avagy

milyen is a beszédfogyatékosok rehabilitációja? 2009. Fejlesztő Pedagógia 1: 40.) A beszédfogyatékos gyermek a „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló” körén belül „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló”. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről (a továbbiakban Nkt.) 4.§ 13.) Fejlesztési igényéből adódóan speciális feltételek biztosítása melletti logopédiai szakellátást igényel. 3.2. A tanulók a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján megállapított beszédfogyatékosság és intézményi javaslat alapján kerülnek az iskolába, ezen belül a logopédiai ellátásba. A tanulói jogviszony – átvétellel - tanév közben is megkezdhető. Szerencsés azonban, ha a gyermek nehézségei minél előbb diagnosztizálásra kerülnek és a szükségleteinek megfelelő ellátásban részesül, mert az iskolai kudarcnak kitett tanulóknál sok esetben nem kívánt pszichés tünetek jelennek meg pl.: érzelmi labilitás, szorongás, hiperaktivitás, önbizalomhiány, ami negatív magatartási megnyilvánulásokat is okozhat. 3.3. „Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.”

14


(15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 25. § (1)) 4.Logopédiai óratípusok A fent megjelölt feladat a munkanaplóban megjelölt óratípusokon belül valósul meg: 

Dadogás



Hadarás



Afázia



Megkésett, akadályozott beszédfejlődés



Pöszeség



Orrhangzósság



Diszlexia, diszgráfia



Diszkalkúlia



Diszfázia



Grafomotoros zavar



Diszfónia



Enyhe hallássérülés



Egyéb

Halmozottan beszédsérült tanuló az a gyermek, akinél kettőnél több beszédkórkép egyidejű megléte állapítható meg és az „Egyéb” besoroláshoz tartozik. 5. A logopédiai fejlesztés megszervezése A logopédiai terápiát a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kezdjük el. A szakértői vélemények feldolgozását követően megkezdődik az ellátás megszervezése, a tanulók beosztásra kerülnek logopédiai csoportokba. A logopédus mérlegelése alapján egyéni vagy kiscsoportos ellátásban részesülnek, amit a tanulók fogyatékosságának súlyossága határoz meg. A fejlesztés gyakoriságára a Szakértői Bizottság javaslatot tesz, amit a logopédus irányadónak tart és a szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesülése esetén megvalósít. Két felülvizsgálat közötti időszakban a gyermek teljesítményében tapasztalható változásokat a logopédus értékeli és a továbbiakban annak megfelelően jár el. 15


Intenzív ellátás a heti 3-szor 20-45 percet kitevő foglalkozás. „A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát – mely legfeljebb negyvenöt perc lehet – a gyermek életkoráról és problémájától függően – a logopédus határozza meg. (15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 25. § (8)). A foglalkozások időbeosztása illeszkedik az intézmény csengetési és nyitvatartási rendjéhez. Megtartásukra 8:15 – 16:00 óra között nyílik lehetőség. A ciklizált vizsgálat megvalósulása érdekében félévkor az iskolai logopédusok logopédiai-pedagógiai,

év végén gyógypedagógiai-pszichológiai és logopédiai-

pedagógiai vizsgálatokat végeznek minden évfolyamon. Rendszere házon belül került kidolgozásra valamennyi évfolyamra.

„Kézikönyv” formában dokumentált. Ez

biztosítja az egységes értékelési rendszert és a folytonosságot. A belső félévi és év végi logopédiai-pszichológia vizsgálatok folyamatdiagnózis felállítását teszik lehetővé. A folyamatdiagnózis a terápia tervezésének alapjául szolgál. A logopédiai vizsgálatok mellett az iskola pszichológusa által felvett vizsgálatok is kiértékelésre és szövegezésre kerülnek. Év végén együttes formában, mint „Logopédiaipszichológiai értesítő” kerül kiadásra a szülőknek, iskolai pedagógusoknak, illetve egy példány bekerül a gyermek logopédiai anyagába. Szakértői felülvizsgálat: A tanulók a törvényben előírtaknak megfelelően 3 évente a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által végzett kontrollvizsgálaton vesznek részt. 6. Az iskolában gyakran alkalmazott vizsgálati eljárások: 

Artikuláció/beszédzavar vizsgálata



Beszédkészség vizsgálata



PPL nyelvi fejlettséget vizsgáló teszt



LAPP aktív szókincs vizsgáló teszt



Prefer utánmondás vizsgálata



GMP beszédészlelési és beszédmegértési vizsgálat



Meixner-féle olvasólapok



Szövegek diktálásra



Nyelvi-helyesírási felmérőlapok

16




Dékány J. - Juhász Á.-féle diszkalkúlia- vizsgálat



Goodenough-féle emberalak-ábrázolás vizsgálata



Frostig vizuális percepciót vizsgáló eljárás



Bender-B vizuo-motoros koordináció vizsgálata



Rajzvizsgálat



TOKEN beszédmegértési teszt

. 7. Adható minősítések A tanuló minősítést kap a munkanaplóban is félévkor és év végén, melyek a következők lehetnek:  Tünetmentes  Lényegesen javult  Részben javult  Keveset javult  Nem javult 8. A logopédiai fejlesztés alapelvei „A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában az alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben-összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. 17


Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek, és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye.” (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 32.o.) A komplex logopédiai terápia jól bevált gyakorlat a Palotás Gábor Általános Iskolában, melynek keretében hatékonyan valósul meg a minél többoldalú fejlesztés, a kis lépésekben történő haladás, az egyéni tempó, a folyamatos ismétlés, az ismeretek nagyobb egységbe helyezése. A beszédfogyatékosság gyakran okoz nehézséget a társas kapcsolatokban, a beilleszkedésben, a szocializációs és önérvényesítő képességekben. Ezért nem hagyható figyelmen kívül a logopédiai terápia során az egészséges énkép, a pozitív és reális önértékelés a harmonikus személyiség kialakulásának segítése. 9. Kiemelt logopédiai fejlesztési területek 

Taktilis, auditív, vizuális figyelem – észlelés – emlékezet fejlesztése; az ingerek összekapcsolása



Beszédkészség fejlesztése: aktív – passzív szókincs fejlesztése; a helyes grammatikai rendszer kiépítése; artikuláció tisztítása - a helyes ejtés, hangképzés kialakítása



Ritmusérzék fejlesztése

18




Mozgás – beszéd összerendezése



Helyes beszédlégzés kialakítása



Testséma kialakítása



Hallási differenciálás



Szerialitás fejlesztése



Téri irányok fejlesztése saját testen, térben, síkban



Szótagolás fejlesztése



Fonématudatosság kialakítása



Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése



Grafomotoros – vizuomotoros koordináció – artikulációs mozgások fejlesztése



Betűfelismerés biztonságának kialakítása



Betűk differenciálása



Olvasástechnika fejlesztése



Hangsúlyozó olvasás kialakítása



Értő olvasás segítése



Számolási készség kialakítása



Helyesírás javítása



Figyelem – emlékezet – gondolkodás fejlesztése

10. Kapcsolattartás formái és színterei: A logopédusok egymás között, valamint az iskolapszichológussal, mozgásterapeutával, a fejlesztő pedagógussal és a gyógytestnevelővel team-munkában dolgoznak, egymás munkáját kölcsönösen segítik. A szülőknek év elején írásban tájékoztatást adnak gyermekük logopédiai órarendjéről, a szükséges felszerelésről. Heti egy alkalommal tanácsadó órával állnak a szülők rendelkezésére. Ezen felül a tanévben két fogadóórát tartanak, aminek az időpontját egy héttel korábban közreadják. Szükség esetén részt vesznek az osztályok szülői értekezletén. A szülők segítő együttműködése nélkülözhetetlen a gyermek állapotának minél előbbi javulásához. Hiánya hátráltatja a tanuló fejlődésének ütemét.

19


Az iskola pedagógusaival a mindennapi személyes találkozás lehetőségén túl esetmegbeszélésen, osztályozó értekezleten egyeztetnek a tanulók fejlődéséről, problémáiról. Igyekeznek megismerkedni más logopédiai munkaközösségek jó gyakorlatával, látogatják a meghirdetett szakmai összejöveteleket, konferenciákat. Eleget tesznek a hét évente esedékes 120 órás akkreditált továbbképzési kötelezettségüknek. Éves munkájukról a munkaközösség-vezető félévkor és év végén részletes beszámolót készít a Munkaterv és az adatközlési kötelezettség szempontjainak figyelembevételével. 11. A logopédia interdiszciplináris rendszerében leggyakrabban alkalmazott kiegészítő vizsgálatok és azok indokoltsága „A beszédfogyatékosság az esetek többségében olyan organikus okokra vezethető vissza (Dr. Palotás), mely orvosilag nem mindig mutatható ki, de funkcionális tünetegyüttesben, részfunkciózavarokban, -gyengeségekben is megnyilvánulhat. A diagnózis felállításához minden esetben a szakemberek együttes konzultációja, véleményalkotása szükséges (gyógypedagógus-logopédus, pszichológus, szakorvos).” (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 41.o.) 11.1. „Audológiai vizsgálatokkal a hallásállapot tisztázása (pl. „nem beszél“, súlyosabb hangképzési zavarok, diszfázia, orrhangzós beszéd stb.). 11.2. Fül-orr-gégészeti, phoniátriai vizsgálat a beszédszervek, hangszín eltérő megnyilvánulásánál, beszédészlelés és beszédmegértés zavaránál az orrmandula állapotának felmérése (adenotómia elvégzése szükséges-e?). 11.3. Szemészet: elsősorban a vizuomotoros koordináció zavaránál vagy keresztezett dominancia tüneteinél célszerű a térlátás, látótér vizsgálata (Pola-teszt). 11.4.

Neurológia:

megkésett/akadályozott

beszédfejlődésnél,

súlyosabb

beszédfogyatékosság/ szenzo-motoros diszfáziásoknál az orvosi-neurológiai háttér

20


feltárására, mozgáskoordináció zavaránál, dadogásnál, diszlexia – diszgráfiánál (szükség esetén). 11.5. Pszichiátriai, pszichológiai vizsgálatok a pszichés fejlődés zavarainál, a súlyosabb magatartási zavarok (pl. elektív mutizmus, mutizmus, autizmus, súlyos beszédgátlás) és a beszédfogyatékossághoz sorolható dadogók, hadarók esetében.” (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 38-39.o.)

1.4. A Palotás Gábor Általános Iskola nevelő-oktató munkájának eszközei, eljárásai 1.4.1. A nevelő-oktató munka eszközei: Az oktatást nevelést szolgáló helyiségeink (szaktanterem, tantermek, logopédiai szobák, tornaterem) a Knt. előírásainak megfelelnek, jól felszereltek, kellemes hangulatúak. Informatika oktatásunk laptopokon folyik,

informatika teremmel nem

rendelkezünk. A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközigényt a helyi tanterv tartalmazza tantárgyakra lebontva. A tantárgyak, a logopédiai és gyógytestnevelési szakszolgálat eszközigénye terápiás célt szolgál a tanulási zavarok korrekciójánál. A szemléltetéshez és manipulációhoz kötött cselekedtető oktatáshoz eszköz rendszerünk megfelelő. Tankönyvek: A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 21


A tartós tankönyv fogalma: Az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. A használt tankönyv fogalma: Az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola által ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv. A tartós és ingyenes tankönyvek használatát az iskolai Házirendben szabályozzuk.

Tornaterem: A tanulási zavar korrekcióját is segítő testneveléshez, gyógytestnevelés és egyéb mozgásterápiához szükséges mozgásfejlesztő eszközök használata biztosított, a korszerű eszközök megjelenését nyomon követjük, lehetőségeinkhez mérten folyamatosan beszerezzük. A könyvtár bővítése folyamatos mind a tanulók, mind a nevelő-oktató munkát végzők számára. Számítógép, internet hozzáférés - felügyelet mellett - minden osztályban biztosított. 1.4.2. A nevelő-oktató munka eljárásai: A tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók esetében – mivel a gyermek egyéni adottsága szükségessé teszi –, az írásbeli beszámolást számítógépen is teljesítheti. A szóbeli és írásbeli beszámoló azonos értékű. Szükség esetén az értékelés és minősítés alól mentesített tanulók egyéni fejlesztési terv alapján haladnak.

22


A logopédiai szakszolgálat sokirányú feladatot lát el, szorosan együttműködve az osztályokban tanító gyógypedagógusokkal, tanítókkal, tanárokkal, fejlesztő pedagógussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal. Az első évfolyam követelményeit két tanév alatt teljesítik tanulóink fenntartói hozzájárulással. A felzárkóztató, tehetséggondozó csoportokba az osztályban tanító pedagógusok javaslatai alapján dönt a testület. A tanuló joga, hogy szülei és tanárai segítségével válasszon a tehetséggondozó foglalkozások közül. A gyermek túlterhelését kerüljük, ennek nyomon követése a tanév során az osztályfőnök feladata. A tehetséggondozás formái: -

szakkörök,

-

sportkörök,

-

versenyekre való felkészülés.

2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és színterei A nevelő-oktató munka intézményünk keretein belül sok lehetőséget biztosít a tanulók személyiségének fejlesztésére, mert a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységeket is szakképzett gyógypedagógus, tanító, tanár látja el. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, a munkaközösség elfogadása után alkalmazza. 2.1. A tanórai foglalkozásokat a helyi tanterv szabályozza. 2.2. Tanórán kívüli tevékenységi formák: Egész napos iskola -

Iskolaotthonos foglalkozások, tanulószoba, napközi,

-

az iskolai pedagógiai programban is rögzített logopédiai csoportok,

23


-

gyógytestnevelési csoportok,

-

mozgásterápia csoportok

-

számítógép

elemi

ismereteinek

elsajátítására

alkalmas

fejlesztő

csoportok, -

egyéni felzárkóztató csoportok,

-

tehetséggondozás (szakkörök érdeklődésnek megfelelően),

-

diáksport, iskolai sportkör.

2.3. Az

iskolapszichológus

tevékenysége

a

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. A pszichológus, az osztályfőnök, a logopédus és gyermekvédelmi felelős, a szülő bevonásával tevékenykedik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítésén. A team szakmai vezetője a pszichológus, aki tevékenységei során igényli a pedagógusok és szülők együttműködését is. Javaslatot tesz a megsegítés formájára. Megszervezi és működteti a terápiás csoportot.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelés-oktatási tevékenység a pihenést, regenerálódást, a művelődést, az ismeretek integrálódását – a személyiség fejlődését szolgálja. Esetenként vállalnunk kell a családi szocializáció hiányának pótlását, empátiával, toleranciával, személyes motiváció kialakításával segíteni a tanulók személyiségének fejlődését. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk a főváros területéről beiskolázott, és nagyon eltérő szociokulturális környezetből érkező tanulóinkban kialakítani a hagyományainknak is megfelelő közösségtudatot. Alsó tagozaton az életkori sajátosságoknak és tantárgyi követelményeknek megfelelően tanulóinknak meg kell ismerni szűkebb és tágabb környezetük földrajzi, történelmi, kulturális és társadalmi rendszerét.

24


A vallási és világnézeti információkat, tárgyilagosan és többoldalú megközelítésben közvetítjük tanulóink számára – a semlegesség betartásával. Iskolánkban a hit-erkölcstan oktatás a jogszabályok szerint működik. Ki kell alakítani a természeti környezet értékeinek megismerését, védelmét és megőrzését. Tanulóinkkal el kell fogadtatni a más-más szokásokat, eltérő életmódokat, az egyének különbözőségeit. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésére, a megoldásokra is. Célunk, hogy a megtanult metakommunikációs ismereteket tudják alkalmazni minden élethelyzetben (tekintet, gesztusok, testtartás, hanghordozás, mozgástér). Ezeknek a feladatoknak a megvalósulási színtere a tanórai és tanórákon kívüli tevékenység. 4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóinkat a szakértői és rehabilitációs bizottságok – elsősorban a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, továbbá a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – szakértői véleménye alapján vesszük fel, amely a részletes diagnózis mellett már jelzésértékű a problémás gyermekek előéletéről. Feladatunk az azonnali kapcsolatfelvétel és a tanévre és egyénre szóló segítő program kidolgozása a tanuló érdekében. Kapcsolataink a kerületi családsegítő szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos. A diszfunkcionálisan működő családok esetében a meglevő zavarok helyreállítása érdekében családterápiát javasolunk. A rendszeres esetmegbeszélés, a folyamatos életvezetési tanácsadás, a tanulási zavar tüneteit mutató tanuló elfogadása a családdal, szűkebb otthoni környezetével a mi feladatunk.

25


Az első évfolyam követelményeinek teljesítése egy tanítási évnél hosszabb időt vehet igénybe. A felzárkóztatást egyénre szabott átgondolt fejlesztési terv alapján végezzük. Beszámolási kötelezettség esetén a tanuló választhat az írásbeli vagy a szóbeli beszámolás lehetőségei közt. Az érintettek (szülő, gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, a pedagógiai munkát segítők) együttműködése alapfeltétele az eredményes pedagógiai munkának. A szakorvosi rehabilitáció és habilitáció biztosítása (foniáter, audiológus, ortodantus, neurológus) a szülővel történő egyeztetés során. 5. A tehetség, a különleges képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Feladatunk, hogy a beszédfogyatékos és részképességzavar tüneteit mutató tanulóinknál fokozottan figyeljük az esetleges tehetség jelenlétét. A

kiugró

értelmi

képességekkel

rendelkező

tanulók

számára

jelenlegi

körülményeink közt egyéni fejlesztéssel biztosítjuk a tehetséggondozást . Az érdeklődési körnek megfelelően szervezett szakkör (kerámia, rajz, ének, dráma, tánc, sport) lehetőséget biztosít az egyéni képességek differenciált fejlesztésére és a tehetség kibontakozására. A felső évfolyamok számára kiugró tehetségek esetében a kerület iskoláiban szervezett tehetséggondozó programokba kapcsolódunk be. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el, szaktanári és iskolavezetési segítséggel. A tanulók és szüleik tájékoztatása (beiratkozásnál, fogadó órákon, eseti megbeszéléseken) folyamatos. A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleménye jelzésértékű lehet a tanuló veszélyeztetettségéről. Az életvezetési tanácsadás, esetmegbeszélés, családlátogatás – a veszélyeztető okok feltárása és lehetőség szerinti megszüntetése kiemelt feladatunk.

26


Anyagi veszélyeztetettség esetén együttműködünk az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal. Iskolánk kábítószer-ellenes programját a nevelőtestület a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együtt dolgozta ki. Végrehajtása folyamatos, részben a környezetismeret tantárgy

és

az

osztályfőnöki

órák

keretein

belül,

részben

szabadidős

tevékenységként végezzük. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokról A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye, továbbá az év eleji, évközi felmérések alapján kerülhet sor a kudarc ellensúlyozására, a felzárkóztatásra. Tanórákon az alacsony osztálylétszám lehetőséget biztosít az egyén megsegítésére, fejlesztésére, a differenciált foglalkoztatásra. A tanulók fejlesztését folyamatdiagnózis alapján végezzük, a csoportok összetétele változó és változtatható. Az egyéni foglalkozások eredményességét a logopédus és gyógypedagógus együttműködése biztosítja. A speciális nevelési-oktatási igények megkívánják, hogy a felhasználható időkeretet a mindenkori szükségleteknek megfelelően csoportosítsuk az évfolyamok között is. A napi és hetirend szervezésénél figyelembe vesszük a tanuló fáradékonyságát, egyenletes terhelését, naponta a megfelelő szabadidő biztosítását is. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladataink: -

helyzetfeltárás

-

segítő tevékenység megszervezése

-

külső kapcsolatrendszer kiépítése

-

felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról

-

együttműködés és folyamatos nyomonkövetés.

Az iskola alsó tagozatán az iskolaotthonos rendszer, mint segítő tevékenységi forma biztosítja a tanuló nevelését, oktatását.

27


Napirend: 7.30-8.15

A tanulók fogadása, ügyelet

8.15-11.30

Tanórák Logopédiai fejlesztés Egyéni fejlesztés Kiscsoportos fejlesztés Felzárkóztatás Tehetséggondozás (szakkörök) Levegőzés, étkezés, szabadidős tevékenységek Játék, sport

13.15-16.00

Tanórák Logopédiai fejlesztés Egyéni fejlesztés Kiscsoportos fejlesztés Felzárkóztatás Tehetséggondozás Gyógytestnevelés Sportfoglalkozások Tanulószoba Napközi

Alsó tagozaton A és B heti váltással, arányos terheléssel két pedagógus látja el a tanórákat osztályonként. Alapítványunk a legrászorultabb tanulókat támogatja. Az osztályfőnök javaslatára építve a tantestület dönt a lehetséges juttatások elosztásáról, a támogatás módjáról (táborozási költség hozzájárulás, színház és állatkert látogatás).

28


9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Az oktatáshoz ajánlott taneszközöket tantárgyakra lebontva a helyi tanterv tartalmazza. Eszközeink megkönnyítik a pedagógusok számára az ismeretanyag átadását, tanulóink számára pedig az ismeretek elsajátítását. Iskolánk taneszköz állományának fejlesztése folyamatos. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kezeltük kiemelten: - beszerzett eszközök hatékonyan szolgálják az előírt követelmények elsajátíttatását -tanulóink számára az elengedhetetlen önálló tapasztalatszerzés lehetőségét tudjuk biztosítani -a szaktanárok javaslatai alapján bővítettük meglévő eszközeinket 9.2. A logopédiai fejlesztés feladatainak ellátásához feltételeink adottak: -számítógépek, nyomtatók, CD-ROM -episzkóp, -fénymásoló, -CD lejátszók, -magnetofonok, diktafonok, -logopédiai programok a számítógéphez, -fejlesztő játékok (taktilis, vizuális, motoros fejlesztést szolgáló) -megfelelő méretű tükrök, labdák. A tornaterem felszerelése tanulóink minden igényét kielégíti. Mobil leválasztási lehetőséggel meg tudjuk teremteni a gyógytestnevelés helyigényét is. 10. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 10.1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és helyettese, a diákönkormányzat segítő tanára és az osztályfőnökök tájékoztatják:

29




az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diák önkormányzati ülésen;



a diákönkormányzat vezetője negyedévente a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül;



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon;

10.2. A tanulót és a tanuló szüleit, nevelőit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók és a szaktanárok a minden év szeptemberében kijelölt fogadó órákon (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 10.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban (DÖK láda) egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a DÖK segít tanárral, aki továbbítja a kéréseiket, észrevételeiket az iskola igazgatósága felé, melyeket ismertet a nevelőkkel és a nevelőtestülettel. 10.4. A szülőket, nevelőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és helyettese, továbbá az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten;



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein;

10.5. A szülők, nevelők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a/ Szülői értekezlet Feladata: 

a szülők, nevelők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása;



a szülők, nevelők tájékoztatása:



az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;



az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;



a helyi tanterv követelményeiről;



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; 30




a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;



az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;



tanórán kívüli, közösség formáló szabadidős programok;



a szülők, nevelők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé;

b./ Alsó tagozatos és felső tagozatos szaktanári fogadóórák Feladata a szülők, gondviselők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c./ Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő, nevelő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül a gyermek és az osztályközösség iskolai életéről. d./ Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők, nevelők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 10.6. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei: A szülők, nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Közösséggel; 

a szülők,

nevelők

részéről elvárjuk

az

őszinte véleménynyilvánítást,

együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, érdeklődő, segítő hozzáállást;

31




rendszeres estemegbeszélés, a folyamatos életvezetési tanácsadás, a tanulási zavar tüneteit mutató tanuló elfogadtatása a családdal, szűkebb otthoni környezetével; gyermekotthonokkal, kollégiummal; ill. nevelőszülőkkel;

 szülői, nevelői oldal motiválása az iskolai életben való aktívabb részvételre (Luca nap, karácsonyi ünnepség- és vásár, farsangi bál, Palotás nap, ballagás, stb.);  a szülők, nevelők aktivitásának felkeltése a szülői munkaközösségeken keresztül;  a tanulói, szülői, nevelők jogokon túl a tanulói, szülői, nevelői kötelességek érvényesítése.

32


HELYI TANTERV 1.

Óraterv

A tanulók arányos terhelését is figyelembe véve alsó tagozaton az iskolaotthonos nevelési és oktatási forma lehetőségeit használjuk ki. A kötelező tanórai foglalkozás, a nem kötelező (választható órák), a csoportos és egyéni foglalkoztatás napirendi elhelyezéséhez a pedagógusok és segítők összehangolt, tervezett munkájára van szükség. A szabadon tervezhető órák beépítését a Környezetismeret és Technika tantárgy óraszámainak emelésére fordítottuk minden évfolyamon. Az idegen nyelv heti 3 tanóráját 4. évfolyamon a Magyar nyelv és irodalom, Matematika és a készségtárgyak óraszámainak emelésére fordítottuk. A szakértői és rehabilitációs bizottságok – elsősorban a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - szakértői véleménye alapján alsó tagozaton élő idegen nyelvet nem tanítunk, felső tagozaton kötelező tantárgyként elsősorban auditív nyelvtanulási formát tervezzük. Helyi tantervünk tantárgyanként részletesen tartalmazza az évfolyamokra bontott tananyagot, követelményrendszert, a fejlesztendő területeket és

a fejlesztési

követelményeket. ÓRATERV 1-4. ÉVFOLYAM Iskolaotthonos Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Idegen nyelvek /angol Erkölcstan/Hittan Szabadon tervezhető órák Összesen

Éves és hetes óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. heti éves heti éves heti éves heti éves 8 296 8 296 8 296 8 296 5 185 5 185 5 185 5 185 1 37 1 37 1,5 55,5 2 74 2 74 2 74 1,5 55,5 1,5 55,5 2 74 1,5 55,5 2 74 2 74 1 37 1,5 55,5 1 37 1,5 55,5 5 185 5 185 5 185 5 185 1 25

37

1 25

37

1 25

37

1

37

26,5

33


A szabadon tervezhető órakeret lehetőségét évfolyamonként a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak óraszámok megemelésére fordítottuk.

34


Óraterv 5-8 évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4+1

4+1

3+1

4+1

Idegen nyelv

3

3+1

3+1

3+1

Matematika

4+1

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és Állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia Biológiaegészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

28

28

31

31

Ének-zene

1

Dráma és tánc/ Hon és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

35


Szabadon tervezhető órakeretet a tantestület döntése alapján átcsoportosítottuk különös

tekintettel

sajátos

nevelési

igényű

tanulóink

szempontjaira.

Matematika:

5-8.évf.+1óra

Magyar:

5-8.évf.+1óra

Angol:

6-8. évf. +1 óra

Az Apáczai kerettanterv alapján készült.

A napköziotthon rendje 5-8. évfolyam 1250 – 1420 étkezés, szabadidős tevékenység, mozgás a szabad levegőn 1430 – 1510 felkészülés a következő nap tanóráira 1520 – 1600 felkészülés a következő napra 1600 – 1700 ügyelet A tanulószobával kapcsolatos egyéb szabályzatok: Házi feladatok elvégzése; írásbeli: a tanuló önállóan készíti el, szükség esetén segítséget kér a

tanulószoba

vezetőjétől, harmadik segítségkérés után jelezni kell a szaktanár felé, hogy a tanuló nem képes elvégezni az írásbeli feladatot. szóbeli feladatok: a tanulók önállóan végzik a kijelölt feladatot, a tanulószoba vezetője szúrópróbaszerűen számon kérheti. A csoportos tanulás lehetőségét biztosítjuk. A napköziotthon keretein belül keretein belül kötelessége a tanulónak megjelenni a tanórán kívüli kötelező logopédiai illetve fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon naponta egy alkalommal. Abban az esetben, ha a tanuló nem tudott a másnapi órákra felkészülni, a leckefüzetben értesítjük a szülőt a még elvégzendő feladatokról. A szülő aláírásával veszi tudomásul, hogy otthoni feladata is van a tanulónak. Étkezés: az ebédlő házirendjét be kell tartani; az uzsonna szünetben tanulóink a tanteremben kulturáltan étkeznek.

36


Az egyéni és csoportos fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások időkerete tanév folyamán évfolyamok között is átcsoportosítható a tanulók szükségleteinek megfelelően. A felsorolt foglalkozások, mint szolgáltatások térítésmentesek a tanulói jogviszonyban lévő gyermekek számára. Tanulóink számára a tankönyv alanyi jogon térítésmentes. Tartós tankönyvet, segédkönyveket a könyvtárból kölcsönözhet tanulószobai használatra (atlaszok, szótárak, lexikonok).

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Tanulóink számára alanyi jogon (SNI) a tankönyveket ingyenesen biztosítjuk, betartva a tartós tankönyvek könyvtárból történő kölcsönzését. Az Apáczai Kerettantervhez ajánlott tankönyvcsalád tankönyveit használjuk. Az előkészítő jellegű 1.a és a haladó 1.b osztályban a Meixner tankönyvcsaládot használjuk. A mindenkori tankönyvrendelésnél figyelembe vesszük az idevonatkozó szabályokat. Az oktatás fejlesztéspolitikájának a gazdasági fejlesztési elképzelésekkel és az EU ez irányú fejlesztési elvárásainak harmonizálásával született meg a 2011. évi CLXVI. Törvény 14.§ -a mely a tankönyvtörvény módosításával létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezette a tankönyvellátás új rendjét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt

Felelősségű

Társaságon

keresztül

lát

el.„

Az eddig használt szemléltető és taneszköz állományunkat folyamatosan bővítjük. A beszédfogyatékos és részképességzavarral küzdő tanulók oktatása cselekedtető csak kompenzatórikus eszközök használatával eredményes. Az első négy évfolyamon a cselekvésbe ágyazott manipulatív ismeretelsajátítás feltétele a sokféle fejlesztő eszköz

37


(kéz-, szemkoordinációt fejlesztő, síkbeli, térbeni tájékozódást fejlesztő, stb.) használata. A matematika szemléletes és manipulációhoz kötött oktatásához a jól felszerelt tárgydoboz elengedhetetlen. A taneszközök finanszírozásába nem vonhatók be a szülők, a vásárlás, tárolás, karbantartás jelenlegi körülményeink között gondot okoz. A

testneveléshez,

gyógytestneveléshez,

szükséges

mozgásfejlesztő

eszközök

rendelkezésre állnak.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyam követelményei egyéni elbírálás alapján 2 tanév alatt is teljesíthető. A tanulók év végi osztályzatára a tantárgyat tanító pedagógus tesz javaslatot. A nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti a javaslatokat és dönt a magasabb évfolyamba lépés lehetőségeiről is. A helyi tantervben tantárgyanként meghatározott az a minimum követelmény, ami a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Az egyéni elbírálásnál figyelembe kell venni a tanuló önmagához mért fejlődését, teljesítményeit, további lehetőségeit. Tudásának elbírálásakor a szóbeli vagy írásbeli felelet azonos értékű. Magasabb osztályfokon írásbeli felelet esetén a számítógép hibajavító programját alkalmazhatja a tanuló. Mentesítés esetén – 1-1 tárgyból – csoportbontással az adott évfolyam követelményeit figyelembe véve értékeljük tudását. Szülő kérésére egy alkalommal engedélyezhető évfolyamismétlés abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, akit a nevelőtestület az osztályozó értekezleten elégtelen érdemjeggyel értékelt. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Ami az adott évfolyam és adott tantárgy követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanuló felkészítéséhez, egyéni megbeszélés alapján a tantárgyat oktató pedagógustól kérhet segítséget a kiskorú vagy az ő szülője vagy gyámja.

38


Javító vizsgát tehet az a vizsgázó, aki tanévvégén- legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Javító vizsgát augusztus 15.-31. között terjedő időszakban tehet a javítóvizsgára ítélt tanító. Az osztályozó vagy javító vizsgára utalt tanulót megilleti a nyújtott időtartamú írásbeli vizsga.

4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Az ellenőrzés és értékelés a nevelő-oktató munka szerves része. Visszajelzést ad a tanár felé, aki ennek hatására alakítja nevelő-oktató tevékenységét. Visszajelzés a tanulónak is, megerősíti a helyes viselkedés mintákat és tevékenységi formákat, figyelemfelhívó és lehetőséget biztosít a hibák korrigálására, a hiányok pótlására. A szülőt is tájékoztatja a tanuló teljesítményéről. Az ellenőrzés, értékelés módszere lehet: A: indirekt (szabadabb, szorongás nélküli forma) Új anyag feldolgozása során a tanuló tájékozottságáról értékelünk Munkatankönyvek használatánál Csoportmunkáknál

B: direkt Szóbeli – lehetőség van a tanári segítségnyújtásra, szubjektív tényezők is szerepet játszanak. Írásbeli – a tárgyi tudást mérő önálló tevékenység értékelésére ad lehetőséget. A szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a beszédfogyatékosság típusát, hogy a tanuló szóban vagy írásban képes számot adni tudásáról. (dadogó írásban, diszlexiás szóban) Az érdemjegy azonos értékű lehet.

Az értékelési mód legyen tárgyszerű: -milyen szempontból jó a tanuló munkája,

39


-hol hibázott, mi az oka, -hogyan lehet javítani. A témazárók előnye, hogy összetettek, átfogóak, az elsajátított ismereteket jól mérik. Elkészítésükhöz szakértelem szükséges. Ritkán használható a központi témazáró. Elegendő felkészülési időt kell biztosítani a feladat megoldásához, elvégzéséhez. Minden szubjektív tényezőt figyelembe véve, stresszmentes szituációt megteremtve kell a tanuló tényleges tudásáról átfogó képet kapni. A tanuló képességstruktúráját és önmagához viszonyított fejlődését fokozottan figyelembe kell venni az elbírálásnál. A témazáró érdemjegyet az osztályozó naplóban pirossal jelezzük.

Értékelés az alsó tagozaton Az első évfolyamon félévkor és év végén részletes szöveges minősítéssel jelezzük, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített. A második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel jelezzük, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített. Év végén a minősítést osztályzattal 1-5 fokú skálán fejezzük ki. Harmadik-negyedik évfolyamon évente 2 alkalommal –félévkor és év végén- a minősítést osztályzattal- 1-5 fokú skálán fejezzük ki. Minden évfolyamon félévente szöveges értékelést adunk a tanulók logopédiai fejlődéséről. Hit-és erkölcstan tárgyból az alábbi szöveges értékelést használjuk: A tanuló a tantárgyi követelményeket: 

nem teljesítette



gyengén teljesítette



megfelelően teljesítette



jól teljesítette



kiválóan teljesítette

40


Az értékelés módja a felső tagozaton A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben érdemjegyekkel értékeli. Tájékoztatja a szülőt, a tanulót, betekintést enged az írásbeli felmérőbe és év végéig megőrzi azokat. A különböző tevékenységekkel szerzett érdemjegyek eltérő értékűek, célszerű a naplóba eltérő színnel jelölni megegyezés szerint. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni figyelembe véve az egyes jegyek értékét és a fejlődési tendenciákat. Az érdemjegyeknek tükrözniük kell a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények

elérésének

mértékét,

kellő

belátást,

önállóságot

biztosítva

a

pedagógusnak. Hit-és erkölcstan tárgyból az alábbi szöveges értékelést használjuk: A tanuló a tantárgyi követelményeket: 

nem teljesítette



gyengén teljesítette



megfelelően teljesítette



jól teljesítette



kiválóan teljesítette

Az érdemjegyek a tanuló minősítésénél a következők 5 – jeles 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen A dicséret lehetőségét motiváló eszközként kell alkalmazni. A logopédiai értékelő lap félévente tájékoztat a tanuló beszédállapotáról, fejlődéséről, minden évfolyamon.

41


5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Alapelv A tanuló személyiségéből és a környezetéből, esetleges érzelmi elsivárosodásából eredő személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását segítő neveléscentrikus légkör biztosítása. Prevenciós tevékenységeink fejlesztésével tanórán és szabadidős tevékenységek idején is az iskolaotthon keretei között a kultúra közvetítő funkció mellett a szocializációs funkció erősítése. Cél a közösségi normák ismertetése és megtartatása, megfogalmazott szabályokhoz való alkalmazkodás elérése. A közös értékrend megismerése során a tanuló és környezete viszonyában a pozitív változás a magatartásformák gyakorlásában realizálódjék.

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a következő felosztás használatos: 5 – példás 4 – jó 3 – változó 2 – rossz

Példás érdemjegy kritériumai: - szereti a közösséget, figyelembe veszi a közösség igényeit, elvárásait, kezdeményező - kötelezettségeinek példamutatóan eleget tesz - az iskolai házirendet betartja, betartatásában tevékenyen részt vesz - segítőkész, toleráns - udvarias, megfelelő hangnemet használ az iskola dolgozóival és társaival szemben - az udvarias magatartást másokkal is igyekszik betartatni - csak indokolt esetben hiányzik, nincs igazolatlan mulasztása

42


Jó érdemjegy kritériumai: - nem kezdeményező, de szívesen részt vesz a közösség munkájában - feladatait lelkiismeretesen végzi - a házirendben foglaltakat betartja - udvarias, megfelelő hangnemet használ, nem ad okot panaszra, de nem is figyelmezteti a negatív magatartásúakat - nincs igazolatlan mulasztása Változó érdemjegy kritériumai: - tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani - a rábízott feladatokat pontatlanul, hiányosan végzi, de igyekszik a hibák javítására - magatartása időnként udvariatlan, társaival szemben figyelmetlen - néha rossz befolyás alá kerül Rossz érdemjegy kritériumai: - egyes tanulóknak vagy a közösségnek szándékosan árt - a követelményeket, elvárásokat általában megszegi - a közösség életében, a közösségi munkában nem lehet rá számítani - a közösséget rossz irányba befolyásolja - viselkedése goromba, meggondolatlan, esetenként durva - veszélyezteti önmaga vagy mások testi épségét - hangvitele szemtelen, követelőző - félévente hat igazolatlan mulasztása van - esetleg fegyelmi büntetésben részesült A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a következő felosztás használatos: 5 – példás 4 – jó 3 – változó 2 – hanyag A példás érdemjegy kritériumai: -

pontos, megbízható, rendszeresen, igényesen végzi munkáját

-

figyel, érdeklődik, mindennap készül a tanórákra

-

a kötelező tananyagon kívül többet teljesít, gyűjtőmunkát végez

-

felfigyel jelenségekre, összefüggésekre

43


-

tapasztalataival segíti a tanítás-tanulási folyamatot

-

önként szívesen segít másoknak

-

aktív, önmagával, környezetével szemben igényes

A jó érdemjegy kritériumai: -

órákon aktív, figyel

-

házi feladatát mindig elvégzi

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

-

figyelmeztetés után segít társainak

A változó érdemjegy kritériumai: -

tanulmányi munkában, a tanulásban ingadozó

-

esetenként visszaesés tapasztalható

-

munkáját csak felszólításra ellenőrzi

-

tanítási órán általában passzív

-

felszerelése hiányos

-

többször nincs kész a házi feladata

A hanyag érdemjegy kritériumai: -

tanulmányi munkájában megbízhatatlan

-

ingadozó, önmagához képest visszaesés tapasztalható

-

felszólításra sem ellenőrzi munkáját, nem javítja hibáit

-

érdektelenség és közöny jellemzi

-

előmeneteléért keveset vagy semmit nem tesz

-

házi feladata sokszor nincs kész

-

bukás esetén

A tanuló magatartási és szorgalmi érdemjegyeiről havonta a nevelő-oktató munkában résztvevő pedagógusok javaslatai alapján az osztályfőnök tájékoztatja a tanulót és a szülőt, a javítás lehetőségét konkrétan megbeszélve.

44


Félévi és év végi elbírálásnál az érdemjegyről az osztályozó értekezlet dönt.

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek alkalmazása A tanulók fizikai állapotának mérésére az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által összeállított Hungarofitt 4+1 tesztsorozatot használunk, mely magába foglalja úgy az ügyességi, koordinációs, mint az erő és állóképességet ellenőrző feladatokat. A tesztek a következők:

Tesztek 1. Helyből távolugrás (cm) 2. Felülések (sit-up) (db) 3. Fekvőtámaszból karhajlítás (db) 4. Törzsemelés hason-fekvésből (db) +1. Cooper – 12 perces futás (m)

Vizsgált tényező Explozív erő Hasizom erő-, állóképesség Funkc. erő, a kar és váll ereje Hátizom erő-, állóképesség Kardio-reszp. állóképesség

Kiegészítő méréseket a következő tesztekkel végzünk:

Tesztek

Vizsgált tényező

1. Egyensúly (hibaszám) 2. Ülésben előrenyúlás (cm+15) 3. Függés hajlított karral (mpX10) 4. 10X5 méteres ingafutás (mpX10)

Általános egyensúly Hajlékonyság Funkc. erő, a kar és váll ereje Futási sebesség, fürgeség

Pontozás Helyből távolugrás: a távolság cm-ben adja a pontokat; Felülések: 30 mp-en belül elért felülések száma adja a pontszámot; Törzsemelés hason-fekvésből: 1 percen belül elvégzett törzsemelés száma adja az eredményt; Cooper teszt: a megtett méterek száma egyenlő a pontszámmal; Egyensúly teszt: egy percnyi egyensúlyban maradásnál az egyensúlyvesztések száma a pontszám; Ülésben előrenyúlás: ha a lábujjáig elér a kezével 15 pont, minden cm túlnyúlás plusz 1 pont; Függés hajlított karral: tizedmásodpercben adjuk az eredményt;

45


10X5 méteres ingafutás: az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja meg a pontértéket. A testnevelés tanterv évelején és évvégén biztosítja a szükséges óraszámot. Ezen eredmények egyéni, osztályonkénti és természetesen iskolaszintű lebontásban is feldolgozásra kerülnek. Minden tanulónk értesítő lapot kap a mérés eredményéről.

46


7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 7.1. Az egészségnevelési program aktív résztvevői: - iskolapszichológus - iskolaorvos - védőnő - iskolafogászat - testnevelő,- gyógytestnevelő tanár - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnökök - a diákönkormányzat képviselői - a szülői munkaközösség tagjai - a foglalkozás egészségügyi szolgáltató - egészségtan és biológia tanár A résztvevők számára folyamatos továbbképzési lehetőséget igyekszünk biztosítani.

7.2 Célunk, hogy a Palotás Gábor Általános Iskola legyen alkalmas az egészség tudatos megőrzésére, az egészséges életmód feltételeinek biztosítására, a betegségek megelőzésére, balesetmentes környezet kialakításával, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatással. Egészségnevelési programunk a hagyományokra, és az eddigi gyakorlatra épül. A tanulók szociális háttere eddig is kiemelt odafigyelést követelt. Az egészségnevelési program nemcsak a tanulók egészségi állapotára vonatkozik, hanem az intézmény nevelőtestületére és minden dolgozójára. Az intézmény a szülők segítségével folyamatosan biztosítja az alapvető higiéniás eszközöket. A külső-belső harmónia alakítása az egészségnevelés központi feladata. A tantervi tananyag részletesen tartalmazza az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismereteket.

47


7.3 Az egészségnevelés színterei iskolánkban: Felújított épületünk tantermei, logopédiai szobái, tornaterme, udvara igényesen kielégíti az egészségnevelés szükségleteit (bútorzat, megvilágítás, szellőztetéslehetősége stb.). Évfolyamonként naponta friss levegőn való mozgás, tartózkodás biztosítása (nagyszünet, délutáni szabadidő). - az egészségneveléssel kapcsolatos tananyag tantárgyi feldolgozása: 1. osztály: Környezetóra keretében zöldség-, gyümölcsfogyasztás, a testem, érzékszerveink tisztántartása 2. osztály: Környezetóra keretében helyes táplálkozás, egészségünk védelme 3. osztály: Környezetóra keretében az egészséges életmód, betegségek, betegségek megelőzése, reklámok hatásai, önismeret 4. osztály: Környezetóra keretében a család, barátság, tudatos vásárlás, fogyasztás 5. osztály: Tánc és dráma tantárgy keretében a társas kapcsolatok 6. osztály: Egészségtan tantárgy keretében kamaszkori változások, viselkedési módok, szenvedélyek és szenvedélybetegségek, családi környezet, egészséges táplálkozás 7. osztály: Osztályfőnöki óra keretében prevenciós előadások. 8. osztály: Biológia óra keretében a férfi női kapcsolatok, egyedfejlődés, nemi úton terjedő betegségek, szenvedélybetegségek. - évi kötelező, rendszeres szűrővizsgálat, védőoltások - rendhagyó osztályfőnöki órák, iskolaorvos, védőnő bevonásával - testnevelési, gyógytestnevelési foglalkozások, sportkörök, mindennapi testnevelésóra, néptánc, úszás - társas és szituációs játékok, gyakorlatok az egészség megőrzéssel és baleset megelőzéssel kapcsolatban - a helyi aktuális problémák megvitatása, elemzése, megoldási projekt kidolgozása - sportrendezvények, kulturális programok - iskolán kívüli kiállítások megtekintése, sportrendezvényeken való részvétel, kirándulások, erdei iskola Az egészségnevelés feltétele iskolánk környezetének balesetmentessé és szebbé tétele, a lehetséges baleseti források megszűntetése. A 2003. októberben átvett épület

48


környezetének (sportudvar, sportpálya, játszótér, kert) állapotának megőrzése, helyreállítása.

7.4. Prevenciós tevékenységek: - az egészséges táplálkozás és kulturált étkezés gyakorlati megvalósításának színtere kell, hogy legyen az iskola is (iskolagyümölcs program lehetőség szerint minden évfolyamon) - a betegséget megelőző és a gyógyulást segítő magatartásformák tudatos alakítása (gyógyszerhasználat, elsősegélynyújtás) - testi higiénia - életkornak megfelelő szexuális felvilágosítás - a dohányzás káros hatásainak tudatosítása tanulóinkban, dolgozóinknál - az alkoholfogyasztás káros hatásainak ismertetése tanulóinknál - televízió és a számítógép függőség veszélyeinek ismertetése - kábítószer és AIDS prevenció - tudatos környezetvédelem kialakítása - tudatos hulladékgyűjtés - balesetmentes közlekedés

8. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 8.1.

A környezetnevelési program aktív résztvevői: - szaktanárok (biológia, kémia) - iskolapszichológus - szülői munkaközösség tagjai - diákönkormányzat képviselői - testnevelő tanár - nevelő tanár - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak - technikai dolgozók

A résztvevők számára folyamatos továbbképzési lehetőséget igyekszünk biztosítani.

49


Célunk, hogy a Palotás Gábor Általános Iskola tanulói és dolgozói a tudatos környezetvédelem és a környezeti nevelés feladataiban részt vegyenek. Iskolánk

közvetlen

környezete

lehetőséget

biztosít

a

természeti

környezet

megismerésére, a természetet károsító hatások megtapasztalására. Feladatunk a károsító tényezők életkori szintű ismertetése és a védekezési mechanizmus tudatos alakítása. Környezetnevelési programunk a hagyományokra és az eddigi gyakorlatra épül. A környezettudatos szokásrendszer kialakítását nagy türelemmel és kitartó munkával tudjuk elérni. Az élő és élettelen természet tulajdonságaiból adódóan a környezeti nevelés érzelmi nevelésen alapul. Iskolánk speciális jellege miatt különösen nagy hangsúlyt fektettünk eddig is a természetvédelmi nevelésre. Környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakítása alapvető feladatunk. Ez vonatkozik minden tanulóra és minden dolgozóra, munkakörétől függetlenül. A tantervi tananyag osztályonként és tantárgyanként tartalmazza a környezeti nevelés és a környezetvédelem vonatkozásait.

8.2.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

- évfolyamonként a környezeti neveléssel kapcsolatos tantárgyi tananyag feldolgozása - kertészkedés az iskola parkjában - kirándulások, tananyaghoz kapcsolódó séták, erdei iskola - szakkörök, önképzőkörök - tanulmányi és tisztasági versenyek a környezeti nevelés összetett célrendszerének megfelelően - múzeumi látogatások, iskolán kívüli kiállítások megtekintése - akciók, pl.: szelektív hulladékgyűjtés

50


9. KULCSKOMPETENCIÁK fejlesztése nem szakrendszerű oktatás keretében A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXXI. Törvény alapján az általános iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában és az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásai időkeretének 25-50%ában nem szakrendszerű oktatás folyik, melynek célja a Nemzeti Alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák fejlesztése. A fenti kulcskompetenciák a következők – 202/2007. (VII.31.) Korm. r. 9.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szóbeli és írásbeli szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai

minőség

tiszteletét

és

mások

megismerésének

igényét.

Ehhez

a

beszédfogyatékos tanulónak ismernie kell a nyelv másokra gyakorolt hatását. 9.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, tanulóink ezen a téren organikusan sérültek. Ezen kulcskompetencia alapozása folyik iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló fogyatékossági mértékének függvényében. A pozitív attitűd magában foglalja a különböző kultúrák iránti érdeklődést, kíváncsiságot. 9.3. Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematika terén szükséges

51


ismeretek magukban foglalják, a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető

matematikai

modellek

fejlődő

ismeretét,

a

matematikai

fogalmak,

összefüggések megértését. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A matematikai kompetencia megszerzését adaptált taneszközök és sérülés specifikus módszerek alkalmazásával segítjük elő.

9.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek

és

módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket tegyünk a természetben és az ember és az őt körülvevő világ között zajló kölcsönhatásokra, folyamatokra. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén

megérti

a

tudományos

elméletek

szerepét

a

társadalmi

folyamatok

formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. A természettudományos kompetencia megszerzését adaptált taneszközök, speciális szemléltetés, a gyermekek sajátos nevelési igényeinek megfelelő eszközökkel és körülmények között végzett kísérletek és sérülés specifikus módszerek alkalmazásával segítjük elő.

9.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken,

tevékenységeken

alapul:

információ

felismerése,

visszakeresése,

értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és

52


hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, kezelés, az internet által kínált lehetőségek használata, elektronikus úton történő kommunikáció. A digitális kompetencia megszerzését a beszédfogyatékosok számára kifejlesztett szoftverek, valamint speciális informatikai eszközök alkalmazásával segítjük elő.

9.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a beszédfogyatékos gyermek képes legyen kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, megtanulja használni a számára egyénileg szükséges speciális segédeszközöket. A hatékony, önálló tanulás új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti, arra készteti a beszédfogyatékos tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. E kompetencia olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, információs technológiák, eszközök használata. A motiváció és a magabiztosság e képesség elengedhetetlen eleme. A hatékony, önálló tanulás megtanítása a tanárok és a nevelőtanárok együttműködésével megvalósuló, a beszédfogyatékos tanulók egyéni igényeihez igazodó, tudatosan tervezett folyamat.

9.7. Szociális és állampolgári kompetencia A beszédfogyatékos gyermek sikeres életpályájához nemcsak az értelmi képességek fejlesztésére van szükség, hanem mindazon képességek kialakítására, melyek az érzelmi intelligencia fogalomkörébe tartoznak. A személyes, értékorientációs, interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben.

53


Képessé válik konfliktusok eredményes megoldására, és a társadalmi folyamatokról, struktúrákról, a demokráciáról kialakult tudását felhasználva a közügyekben való részvételre. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető konvenciók ismerete. Képessé tesszük tanítványainkat arra, hogy a beszédfogyatékosságból fakadó problémaés

konfliktushelyzeteket

felismerjék,

és

ezek

megoldására

jó

stratégiával

rendelkezzenek.

9.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti tanítványainkat a mindennapi életben abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tanulóknak ismerniük kell a fogyatékosságukból

adódó

nehézségeket

és

korlátokat.

Nevelőmunkánk

eredményeképpen képessé válnak arra, hogy későbbi életük során a nehézségek leküzdésére stratégiákat alakítsanak ki. Iskolánk e kompetenciák fejlesztése során a gyermekeket kreatív gondolkodásra neveli.

9.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, az épületek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Feltételezi a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség bizonyos szintű ismeretét, értő és beleérző befogadását. Idetartozik a közízlés fejlődésének és az esztétikumnak a mindennapokban betöltött szerepe is. A kompetencia-fejlesztés főként készségfejlesztő tevékenység, mely áthatja a gyógypedagógiai általános iskolai oktatás egészét (Lásd a Helyi tantervet és a Tantervben a tantárgyak cél- és feladatrendszerét, tevékenységformáit).

54


10. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A törvényi szabályozás változása miatt az 5.6. évfolyamon külön hangsúlyt helyezünk a készségfejlesztésre. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A fejlesztés színterei egyrészről az 5. 6. évfolyam tanítási órái: Iskolánkban beszédfogyatékos tanulóink számára a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében

(készségfejlesztő

órarészletek,

ismétlő-,

gyakorló-,

összefoglaló-,

rendszerező órák ) jelennek meg ezek a területek.

10.1. Magyar nyelv és irodalom: - A műveltségi területhez kapcsolódó tananyag tartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolja. A beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúly eltolódások válhatnak szükségessé. Az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. - Anyanyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia,

Digitális

kompetencia,

Esztétikai-művészeti

tudatosság

és

kifejezőképesség

10.2. Matematika: - Matematikai kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás 10.3. Idegen nyelv: - a beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek írásbeliség és/vagy auditív módszerek alkalmazását szükséges biztosítani. - Idegen nyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás 10.4. Történelem:

55


- Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia,

10.5. Természetismeret: - Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás 10.6. Rajz: -

Anyanyelvi

kommunikáció,


tudatosság

és

kifejezőképesség, Digitális kompetencia 10.7. Technika: ( Hon- és népismeret ) - Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség 10.8. Ének: -

Anyanyelvi

kommunikáció,


tudatosság

és

kifejezőképesség 10.9. Osztályfőnöki: - Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállakozói kompetencia

10.10. A kompetencia alapú készségfejlesztés további színterei a tanórán kívüli foglakozások: (habilitációs - rehabilitációs, logopédiai, egyéni fejlesztő foglalkozások és nem kötelező tanítási órák órakeretéből) Anyanyelvi készségfejlesztés Matematikai készségfejlesztés Egyéni és csoportos korrekció Olvasástechnika fejlesztés

56


Informatika szakkör Művészeti szakkörök Tantárgyi felzárkóztató órák (magyar, matematika, idegen nyelv )

A fenti fejlesztő órák óraszámát minden tanévben az aktuális tantárgyfelosztás határozza meg az osztályok, tanulók igényeihez igazodva, de az óraszám minden esetben eléri a törvény által meghatározott minimum százalékot.

Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Az egyén önmagával való harmonikus viszonya, önmagáról alkotott reális képe, a személyiség belső motivációs bázisa és kialakult értékrendje rendkívül fontos tanítványaink fejlődése szempontjából. Ezek nélkül a fejlesztett kompetenciák nem válnak magatartást irányító tényezőkké.

Aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. E részvételt a társadalmi együttélés szabályainak betartása, az erőszakmentesség, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisztelete kell, jellemezze. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ezeket a témakörhöz kapcsolódó tantárgyi órákon kívül az iskolai élet folyamataiban tanulhatják meg tanulóink.

Gazdasági nevelés Modern társadalmunkban a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. Ezeknek ismerete nélkül nem biztosított az egyén boldogulása. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni 57


képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy polgárai nyitottak és tudatosak legyenek gazdasági téren. Tanítványainkban pozitív attitűdnek kell kialakulnia az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás és a kritikus fogyasztói magatartás irányába. E terület fejlesztésében különleges hangsúlyt kap a családdal való együttműködés.

Környezettudatosságra nevelés A

környezettudatosságra

nevelés

átfogó

célja,

hogy

elősegítse

a

tanulók

magatartásának, életvitelének olyan alakulását, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ezzel a témakörrel részletesen foglalkozik programunk Környezeti nevelés című fejezete.

Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Iskolánkban e feladat is több speciális elemet tartalmaz. A témakört részletesen az Intézményünk egészségnevelési programja című fejezet fejti ki.

58


A Helyi Pedagógiai Program kapcsolata egyéb dokumentumokkal: A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését: - Helyi tantervek, - SZMSZ, - Házirend, - Minőségbiztosítási program

A jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférhetőség lehetőségei: A Palotás Gábor Általános Iskola Pedagógiai programja nyilvános, elérhető az intézmény honlapján, szabadon megtekinthető az iskola könyvtárában, illetve a szülők és tanulók az iskola igazgatójának fogadóóráján kaphatnak tájékoztatást a témában.

59


60

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents