PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA
2011.
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI .................................................................................................................................................... 3 1.1. Gyermekképünk .............................................................................................................. 3 1.2. Óvodánk sajátos arculata ................................................................................................. 4 1.3. Az óvodai nevelés célja ................................................................................................... 4 1.4. Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén ........................................ 5 1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére ....................................................... 7 1.6. Óvodánk nevelési rendszere ............................................................................................ 8 1.7./ Nevelés alapvető keretei ................................................................................................ 8 1.8. A gyermekek tevékenységi formái .................................................................................. 9 1.10. Kapcsolatok ................................................................................................................. 14 1.11. Nevelési elveink ......................................................................................................... 15 2. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA ........................................ 16 2.1. Anyanyelvi nevelés ...................................................................................................... 16 2.2. Életmód kialakítás, gondozás ........................................................................................ 18 2.3. Közösségi életre történő felkészítés - Szocializáció ..................................................... 23 2.4. A játék ........................................................................................................................... 28 2.5. Munka jellegű tevékenység ........................................................................................... 31 2.6. Tanulás .......................................................................................................................... 32 2.7. Mozgás ......................................................................................................................... 33 2.8. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................... 39 2.9. Esztétikai nevelés .......................................................................................................... 44 2.10. Óvodánk kapcsolatai ................................................................................................... 48 2.11. Gyermekvédelem
............................................................................................... 52
3. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELTÉTEL RENDSZERE ................................ 54 3.1. Személyi feltételek ........................................................................................................ 54 3.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 54 3.3. Pedagógiai dokumentáció ............................................................................................. 55 3.4. Szolgáltatásunk.............................................................................................................. 56 4. LEGITIMÁCIÓ .................................................................................................................... 56
2/56
1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI
1.1. Gyermekképünk "Számos csoda van a világon, de az embernél nincs csodálatosabb" /Szophoklész/ Az óvodai nevelés során abból indulunk ki, hogy minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A gyermeki személyiség kibontakoztatása a legfontosabb feladatunk. Ehhez figyelembe kell vennünk az eltérő genetikai adottságokat, az érés sajátos törvényszerűségeit, a gyermekek eltérő fejlődési ütemét. "Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz." 1 Olyan embereket szeretnénk nevelni, akik autonóm személyiségek, gondolkodó, művelt emberek lesznek, akik érzelem gazdagok, tiszteletben tartják a különbözőséget. A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodáskor a gyermek fejlődésében meghatározó, megismételhetetlen időszak. Az óvónőnek nagy a felelőssége, hogy minden gyereket megfelelően segítsen személyiségének szabad kibontakoztatásában. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minden óvodába kerülő gyermek fejlettségi szintjét ismerjük meg, tudjuk, hogy az óvodáskor végére milyen szintre szeretnénk eljuttatni: Gyermekeink testileg jól fejlettek, egészségesek, edzettek legyenek. Önmaguk megvalósítása mellett tudjanak együttműködni, alkalmazkodni társaikhoz, az együttélés szabályaihoz. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. E mellett esetleges kudarcot tudják elviselni, kezelni. Tudjanak elmélyülten, kitartóan játszani egyedül és társakkal egyaránt. Ismerjék meg, védjék, szeressék, becsüljék meg környezetüket. 1
Mérei Ferenc – V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó Budapest, 1975. 7. old.
3/56
Testileg, lelkileg, szociálisan, értelmileg éretté váljanak az iskolai élet megkezdéséhez. A személyiség szabad kibontakoztatásához sok tapasztalatra van szükség. Ebben a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepet kap. Döntő a pedagógus személyisége. A gyermek csak meleg, szeretetteljes, elfogadó légkörben fejlődik megfelelően. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. "A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen." 2
1.2. Óvodánk sajátos arculata Óvodánk nevelő intézmény, mely két óvodából áll. Mindkét óvodánkban: A játékot a gyermekek alapvető, legfontosabb tevékenységének tekintjük. A mozgás az óvodás gyermek lételeme, minden további fejlődés alapja, ezért ennek változatos lehetőségét biztosítjuk. Kiemelt jelentőségű nevelőmunkánkban az anyanyelvi fejlesztés. A kommunikáció, metakommunikáció különböző formáinak alakítása, különös tekintettel arra, hogy óvodánkban évek óta feltűnően sok a nagyon súlyos beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlődésű gyermek. Fontosnak tartjuk a magyarságtudat alakítását, a népi kultúra megismertetésével. A természet megismertetését, a természet védelmére nevelést, a környezettudatos magatartást az óvodás korban kell megalapoznunk. Nevelőmunkánkat a szülőkkel szorosan együttműködve végezzük. Óvodánk jogosult, az alapító okirat alapján, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására.
2
Hermann Alice dr.: A gyermekben érlelődik a jövő Bp. 1979. 106.o.
4/56
1.3. Az óvodai nevelés célja Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását úgy, hogy közben figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. A sajátos nevelési igén yű gyermekeket a számukra megfelelő területeken fejlesztjük, ügyelve arra, hogy a fejlesztés ne legyen túl megterhelő. Célunk, hogy az óvodás kor végére, 6-7 éves korra, a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeképpen, a gyermekeket alkalmassá tegyük az iskolai munkára, elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
1.4. Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén Nevelési feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen túl: az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
1.4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életvitel kialakítása ebben az életkorban kiemelten fontos. Óvodánk nevelési feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermekek testi képességei fejlődésének segítése, a mozgásigény kielégítése a gyermekek egészségének óvása, védelme, megőrzése, edzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
5/56
ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.
1.4.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása E területen feladatunk: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze Óvodapedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, elfogadó nevelői attitűd. Az óvoda felnőtt dolgozóinak modell szerepe meghatározó. fontos a gyermekek önismeretének fejlesztése, legyenek képesek saját helyzetüket felmérni a csoportban, és képesek legyenek társaikkal együtt működni. Olyan óvodai élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget. segítjük az erkölcsi tulajdonságok fejlődését, pld. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, valamint a gyermekek akarati tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat kialakulását Segítjük a szokás- és normarendszer megalapozását.
1.4.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés E területen kiemelt feladatunk az anyanyelvi fejlesztés, a beszédkedv felébresztése, fenntartása, a gyermekek meghallgatása. További feladatunk: észlelési képességek fejlesztése, egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazása, spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, az értelmi képességek és kreativitás fejlesztése.
rendszerezése,
A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését segítjük, a különbözőséget elfogadó környezet biztosításával, az eredményeik, erényeik, sikeres próbálkozásaik értékelésével.
6/56
1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége 6-7 éves korára eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az óvodásból iskolássá érés lassú átmenet eredménye. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feltételek: testi, lelki és szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Testi fejlődés területén Első alakváltozás kora, fogváltás megindul. Mozgás összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
Lelki fejlődés területén A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődéssel várja az iskolába lépést. Tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, szándékos figyelem, elemi fogalmi gondolkodás. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, megfelelő tempóban, hangsúllyal, és tisztán ejti a hangzókat. Végig tud hallgatni másokat, és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.
Szociális fejlődés területén egyre több szabályhoz tud szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van.
alkalmazkodni,
késleltetni
tudja
7/56
A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásokat és terhelhetőségüket egyénre szabottan kell meghatároznunk, a gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálatok diagnózisaira és javaslataira építve.
1.6. Óvodánk nevelési rendszere Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelésünk céljának kiteljesedését. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet egészét áthatja.
A nevelés alapvető keretei az egész nap folyamán érvényesülnek. A tevékenységek szorosan összefüggnek a fejlesztés tartalmával. Hiszen a tartalom, a tevékenységek során valósul meg, de a tartalom is visszahat a tevékenységre. Az óvoda belső és külső kapcsolatai is a nevelési cél és feladat megvalósulását szolgálják. Mindennek eredménye a gyermekek fejlődése, vagyis a cél elérése.
Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelőmunkánk egészét, az óvodai élet minden területét. Valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó feladat. A beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A kommunikáció által fejlődik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti a gyermeket az irodalmi élmények befogadására. Eredményes megvalósítása nagymértékben hozzájárul a gyermekek iskolai alkalmasságához.
8/56
1.7./ Nevelés alapvető keretei 1.7.1. Életmód kialakítás, gondozás A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyerek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik növekedését, fejlődését, és hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. 1.7.2. Közösségi életre történő felkészítés - szocializáció A szocializáció az egész óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó, gyakorlati módszere, eljárásrendszere. A fejlődésben, szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető. Az óvodában akkor nevelünk hatékonyan, ha a viselkedés kialakítását alapvető célnak tekintjük. Világossá kell tenni az együttélés szokásait, elő kell segítenünk az ahhoz való alkalmazkodást. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek, a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően, váljanak a közösség tagjaivá. Az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns családok gyermekeinek beilleszkedését segítjük. 1.8. A gyermekek tevékenységi formái 1.8.1. Játék A játék az óvodáskorú gyermek alapvető és legfőbb tevékenysége. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz. A játék élményt adó örömforrás. Fejleszti a mozgást, az értelmi képességeket, segíti a kreatív együttműködés kialakulását. Segíti a nyelvi, kommunikációs készség fejlődését. Lehetőséget ad a viselkedési szabályok megismerésére, hatással van az ízlés alakulására. Játék során fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai. 1.8.2. Munka jellegű tevékenység A munkajellegű tevékenység a játékkal és tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutat. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, mely hozzájárul a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulásához. E tevékenység 9/56
során átélik a közösségért végzett tevékenység értelmét, szükségességét, és örömét. Általa fejlődik a kitartás, a felelősségérzet, az önértékelés. Fejlődik a feladattudat. Munka végzése közben lehetőség van megfigyelések végzésére, tapasztalatok, ismeretek szerzésére. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.
1.8.3. Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás az egésznap folyamán jelen van az óvodában. Célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. A tanulás formái:
Az utánzásos minta-és modellkövetés Spontán játékos tapasztalatszerzés A cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében, sajátosan szervezett tevékenység. Ennek során fejlődnek az értelmi képességek. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. A fogalmi gondolkodás kezd kialakulni. Tanulás során a szóbeli kifejezés, a gondolkodás, és a beszéd tudatossá válik. E tevékenység befolyásolja a gyermek világképét. Az egész napos tevékenység során a sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítjuk a különleges gondozási igény kielégítését, speciális módszerek, technikák szakszerű megválasztásával és alkalmazásával a gyermekek tevékenységében.
10/56
1.9. A fejlesztés tartalma 1.9.1. Mozgás A mozgásfejlesztés során célunk, hogy a természetes mozgáskedvet fenntartsuk, a gyermekek mozgásigényét kielégítsük, a mozgást megszerettessük. Fejlesztjük a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, és a fizikai erőnlétet. A mozgás minden képességfejlesztés alapja. A rendszeres mozgás, testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A mozgáskultúra fejlesztése mellett, segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodó képességet. Hatására az egész személyiség fejlődik. Fontos tulajdonságok alakulnak, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás, társra figyelés.
Aulich óvoda A gyermekek természetes mozgását fejlesztjük a járás, futás, ugrás, támasz, függő, egyensúlyozó gyakorlatok elemeivel, változatos, mozgásos játékokkal. A szabad játékban folyamatosan lehetőséget biztosítunk a mozgások kombinációjára, és a gyermekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére.
1.9.2. Külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése: környezeti nevelés - társadalmi környezet megismerése - természeti környezet megismerése - környezetvédelem matematikai nevelés
11/56
1.9.2.1. A környezeti nevelés A környezettel való ismerkedés a gyermek fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. A környezet megismerésére nevelés elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkornak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányította szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. A gyermeki megismerést az észlelés és motoros megtapasztaláshoz társított szóbeli értelmezés, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti. Fejlődik a beszédmegértő, nyelvi kifejezőkészség. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. Érzékelik a gyermekek a környezetvédelem szerepét. Mézes óvoda A környezeti nevelés tartalma három témakörben valósul meg: a természet alapjainak megismerése jelenségek, kapcsolatok a természetben természet- és környezetvédelem alapjai
1.9.2.2. Matematikai nevelés A matematikai nevelés során a környező valóság formai és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre van lehetőség. E tapasztalatszerzés során fejlődik a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezése. Eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, tudnak, és mernek véleményt mondani, fejlődik kapcsolatteremtő képességük, kitartásuk, erősödik akaratuk, önfegyelmük.
12/56
1.9.3. Esztétikai nevelés A gyermekek esztétikai nevelése tudatos nevelői tevékenység. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező, objektív világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik, és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Az esztétikai nevelés területei: irodalmi nevelés, zenei nevelés, vizuális nevelés. 1.9.3.1. Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelés az anyanyelvi neveléssel fonódik össze legszorosabban. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotot hoz létre. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri és várja az újabb élményt. Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek befogadóból, maga is előadóvá válik, és az élmény, a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében, egyéb esztétikai területeken is fejlődik. 1.9.3.2. Zenei nevelés Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti a mozgás kultúrájának fejlődését. Az egész személyiséget fejleszti. Növeli a biztonságérzetet, segíti a gátlások feloldását, kedvezően alakul a közösségi érzésük, és magatartásuk.
13/56
1.9.3.3. Vizuális nevelés A vizuális nevelés során alakítjuk az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befogadására. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi- plasztikai kifejezőkészség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képességüket. Az építő-, ábrázoló-, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás kialakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző munkafogásokkal, technikai alapelemekkel.
anyagokkal,
egyszerű
1.10. Kapcsolatok 1.10.1. Család A családdal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. A nevelés során, a kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele.
1.10.2. Kolozsvár Általános Iskola Az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két az óvoda és az iskola együttműködését. A kapcsolattartás az iskolával az óvodai nevelőmunka szerves része.
1.10.3. Külső intézmények Bölcsőde Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyerek életében. Fontos, hogy az átmenet a bölcsődéből ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermek számára. A gondozónők és az óvónők közti kapcsolat lehetővé teszi a gyerekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételét. 14/56
Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat A szociálisan, értelmileg, érzelmileg hátrányos helyzetben lévő gyermekek esetében szükség van a Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködésre, a problémák megoldása, illetve enyhítése érdekében. Közművelődési Intézmények
A jól kiválasztott közművelődési programok elősegítik a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. 1.11. Nevelési elveink Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. Óvodánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, befogadó, barátságos, biztonságot adó, szeretetteljes légkör, környezet. Mindenféle pedagógiai hatás csak ilyen környezetben érvényesülhet.
Az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusoktól elvárjuk: legyenek toleránsak, igazodjanak a gyermekekhez, ne rögtön azt várják, hogy a gyermekek feleljenek meg az elvárásaiknak rendelkezzenek a gyermekek iránti empátiás készséggel következetesen, a lehető legnagyobb szabadság mellett, a szükséges szabályokat képesek legyenek betartatni legyenek tisztában modell szerepükkel munkájukat nagyfokú szakmai ismeret, tudatosság jellemezze legyenek nyitottak, gyakran a pedagógus feladata, hogy észrevegye a problémát a szülőket tekintsék partnernek, a gyermekhez való viszony nem függhet a szülőkhöz való viszonytól a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való törődést alapvető feladatnak tartsák 15/56
a sajátos nevelési igényű gyermekek segítő elfogadását, másokkal való elfogadtatását és szakszerű fejlesztését az óvónő legyen nyitott az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns családok, és gyermekeik felé, segítse beilleszkedésüket. 2. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA
2.1. Anyanyelvi nevelés 2.1.1. Feladatok Az óvónő ismerje és szeresse anyanyelvét, fejlessze önképzéssel anyanyelvi kultúráját. Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan. Mondatszerkezete legyen egyszerű, de változatos, mondanivalóját közölje nyelvtani rendszerünk szabályai szerint. Éreztesse meg a nyelv szépségét. Az óvónő kezelje beszédtársként a gyermeket. Türelmesen hallgassa meg, kérdéseire válaszoljon. Az óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyerekek gondolkodását. A kérdések legyenek változatos tartalmúak, nyújtsanak mintát a gyermekeknek saját kérdéseik megfogalmazására. Az óvónő teremtsen minél több beszédhelyzetet, és ezek lehetőségeit használja ki. Használja a mondanivalójának megfelelően a metakommunikációs jeleket. Differenciáltan kell foglalkozni az egyre nagyobb számban beszédhibás, és megkésett beszédfejlődésű gyermekekkel. A tanulás tervezésekor tudatosan gondolja végig az anyanyelvi nevelés lehetőségeit.
2.1.2. Tevékenység Az óvodai nevelés egészét átszövi az anyanyelvi nevelés, valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó feladat. A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. A szerepjáték kimeríthetetlen gyakorlási lehetőséget biztosít. Az anyanyelvi nevelésben jól használható a bábjáték. A bábjátékban fejlődik az érzelmi kifejezőkészség. Lehetőség van a párbeszédes beszédformák gyakorlására. Megtanulnak "bánni" a hangjukkal. /Hangerő, hangmagasság, hangszín./ A játék során lehetőség van un. "anyanyelvi játékok" kezdeményezésére. Ezeknek közvetlen beszédfejlesztő céljuk van. Játékos mozgásra,
16/56
cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy vagy több beszédösszetevő /pld. artikuláció, szókincs, mondatalkotás/, az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését. Munkajellegű tevékenység során alapvető a gyermekek közti együttműködés. A közös cselekvés szükségessé teszi a folyamatos szóbeli kapcsolatot társakkal, óvónővel. Tanulás A tanulás folyamatában mindig jelen van az anyanyelvi nevelés. /Részletesen lásd az egyes nevelési területek leírásánál./ Gondozás, életmód alakítás során sok lehetőség nyílik a gyermek-óvónő, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat alakítására, az udvariassági formák begyakorlására, szocializáció, egyéni bánásmód is a kommunikáción keresztül valósul meg.
2.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek aktívan használják szókincsüket. Gondolataikat, mondanivalójukat összefüggő mondatokban képesek közölni, bár még gyakori a szóismétlés. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Képesek nyugodtan, türelmesen végighallgatni társaikat és az óvónőt. Kialakul a beszédhelyzethez, és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédüket a megfelelő metakommunikációs jelek használata kíséri.
2.1.4. Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt, hogy beszéde minta a gyermekek számára. Törekedjen arra, hogy beszéde szemléletes, érthető legyen. Vegye figyelembe, hogy az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyerekek iskolai képességeinek megalapozásához.
17/56
Tartsa szem előtt, hogy a kommunikációs nevelés alapja az óvónő és a gyerekek között kialakult bensőséges kapcsolat, jó csoportlégkör.
2.1.5. Kapcsolatok Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, hiszen az irodalom közege a nyelv. A játék szinte egész folyamatát beszéd kíséri. A játékon belül kiemelkedő a szerepjáték, bábjáték és az "anyanyelvi játékok" szoros kapcsolata az anyanyelvi neveléssel.
Alapvető keretek 2.2. Életmód kialakítás, gondozás Az egészséges életmódra nevelés, a gondozás alapvető kerete az óvodai nevelésnek. Az egész nap során folyamatosan megvalósuló tevékenység, mely alapvető szükséglet a gyermekek komfortérzéséhez.
A helyes életritmus kialakítását, a megfelelő napirendet tudatosan, a gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével tervezzük. Legfontosabb szempontok a folyamatosság, kötetlenség. Így biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez a feltételeket. Az étkezésen, a pihenésen és a kötött foglalkozásokon kívül, minden tevékenység kötetlen keretek között zajlik. A tízórai is folyamatos.
A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen is lehet, az óvónő dönti el, hogy adott foglalkozáshoz melyik formát választja. Az iskolai alkalmasság elérését segíti a vegyes csoportban, hogy a tanköteles gyermekek részére naponta, illetve szükség szerint külön tevékenységet szerveznek az óvónők.
Napirendünket a folyamatosság, és rugalmasság jellemzi. 18/56
Napirendünk a következőképpen alakul:
6-7 h. Gyülekező egy csoportban - játék 7-10.15 h. Játék, folyamatos tízórai, Kötelező, ill. kötetlen foglalkozások korcsoporttól, ill. a foglalkozás témájától függően 10.15 - 11.45 h. mindennapos testnevelés, tisztálkodás, öltözködés, levegőzés, játék 11.45 - 13.15 h. öltözködés, tisztálkodás, ebéd, testápolási teendők, előkészület a pihenéshez, mesehallgatás 13.15 - 15.00 h. korcsoporttól függően pihenés 15 - 16 h. ébredés, teremrendezés, testápolás, uzsonna, játék 16 h-tól hazamenetelig játék a szabadban, vagy a teremben
2.2.1. Feladatok Testápolás A tisztálkodási szokások kialakítása, illetve betartatása fontos feladatunk: a gyermekek szappannal folyóvízben mossanak kezet WC használat után, étkezés előtt, és minden olyan alkalommal, amikor szükséges. Minden gyermeknek külön törülközőt kell biztosítani. Fontos feladat a gyermekek rendszeres székletürítésre, vizeletürítésre szoktatása. Ebben a szülőkkel is együtt kell működni. Fogmosás szokásának kialakítását már kiscsoportban elkezdjük. A fésülködést is rendszeresen végeztetjük, ha szükséges segítséggel. Segítjük a helyes orrfújás és zsebkendőhasználat kialakulását.
Táplálkozás Az óvónő teremtse meg a kulturált étkezés feltételeit. Fontos, hogy az óvónő ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek étkezési szokásait. Egész nap folyamán biztosítsa a gyermekek számára a szükséges folyadék mennyiséget.
19/56
Öltözködés Az óvónő a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően nyújtson segítséget az öltözködésben. Segítse a gyermekeket az önállóság kialakulásában. Öltözködés során az óvónő irányítsa a gyermekek figyelmét az időjárásnak megfelelő öltözködésre. Figyeljen az öltözködés esztétikumára is.
Mozgás, edzés Biztosítsa az óvónő a mozgásra a megfelelő helyet, eszközöket és időt. Az időjárás figyelembe vételével teremtsen lehetőséget a nap- és vízfürdőzésre. A séták, kirándulások megszervezésénél körültekintően járjon el az óvónő.
Pihenés, alvás Teremtse meg az óvónő a nyugodt pihenés feltételeit. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő alvásigényét.
2.2.2. Tevékenység Az életmód kialakítás, gondozás az egész nap folyamán a következő tevékenységekben valósul meg: Testápolás Elsajátítják a gyermekek a tisztálkodással kapcsolatos szokásokat, a megfelelő WC használatot, rendszeresen fogat mosnak, szükség szerint fésülködnek, és használják a zsebkendőt.
20/56
Táplálkozás A gyermekek az étkezések során megtanulják a kulturált étkezés szokásait. Hozzászoknak ahhoz, hogy a számukra ismeretlen ételt megkóstolják, megismerjék a különféle ételek nevét, ízét.
Öltözködés A gyermekek fejlettségüknek megfelelően végzik az öltözködéssel kapcsolatos teendőket: előkészítik ruhájukat, felöltöznek, ill. levetkőznek, a levetett ruhát esztétikusan teszik a helyére. Tükörben ellenőrzik ruhájuk rendezettségét.
Mozgás, edzés Részt vesznek mozgásos tevékenységben testnevelés foglalkozáson, szabad játék keretében, sétákon, kiránduláson. Rendszeresen tartózkodnak szabadlevegőn.
Alvás-pihenés A gyermekek alvásigényüknek megfelelően naponta legalább 1,5 órát alszanak, illetve pihennek.
2.2.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Testápolás Önállóan végzik a testápolással kapcsolatos teendőiket. Használják a WC-t, önállóan mosakodnak, törülköznek. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat.
21/56
Táplálkozás Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan töltenek a kancsóból és eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak.
Öltözködés Öltözködésre önállóan, megfelelő sorrendben képesek, holmijukat rendben tartják. Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ha fáznak, melegük van segítenek magukon.
Mozgás, edzés Mozgás, edzés hatására fejlődnek testi képességeik, az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Megszeretik, igénylik a mozgást.
Alvás-pihenés Alvás-pihenés egyéni igények szerint történik. Toleránsak, társaik alvását, a pihenők nem zavarják.
2.2.4. Módszertani alapelvek A gondozási teendők végzése során az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egymástól eltérő egyéni igényeit, eltérő fejlettségi szintjét. Használja ki az óvónő és a dajka e teendők közben a lehetőséget a gyermekekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására. Próbálja meg összehangolni az óvodai és családi nevelést. A szokások kialakításában érvényesítse a fokozatosság elvét.
22/56
2.2.5. Kapcsolatok Az anyanyelvi neveléssel szoros kapcsolatban van a gondozás, hiszen rengeteg lehetőséget nyújt a gyermek-óvónő, gyermek-gyermek párbeszédre. A munkajellegű tevékenység előkészítői a gondozási feladatok. A mozgás során valósulnak meg az edzés céljai.
2.3. Közösségi életre történő felkészítés - Szocializáció
2.3.l. Feladatok A közösségi élet kerete a napirend. /Lásd gondozás./ A napirendet a folyamatosság, és rugalmasság jellemezze. Fontos feladatunk a nyugodt derűs, barátságos légkör biztosítása. Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Megszervezi a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. E kapcsolatok kialakulását az óvónő tudatosan segítse. Segítse az óvónő a kapcsolatok alapvető normatív szabályainak, a kívánt viselkedési módoknak kialakulását. A szokás- és szabályrendszernek a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása, az értelmes fegyelem biztosítja csoport életének biztonságát, nyugalmát. A távlatokkal, a csoport és az óvoda hagyomány rendszerével, az ünnepek megszervezésével mélyítjük az összetartozás élményét. Mindkét óvodánkban hagyománnyá vált: a születés és névnapok megünneplése iskolába menők búcsúztatása
23/56
Gyermekélet ünnepei, jeles napok, néphagyományok mindkét óvodában:
Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Évzáró Gyermeknap
Nemzeti, nemzetközi, illetve természet ünnepei, megemlékezések:
Március 15. Állatok világnapja Földnapja Madarak fák napja
Fontos, hogy az óvónő az ünnepek előkészítésekor, megszervezésekor vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. Használja ki a szűkebb és tágabb környezet megismerésének lehetőségeit, ezzel megalapozva a szülőföldhöz való kötődést. Törekedjen az ünnep fényét emelni az óvoda, illetve a csoportszoba feldíszítésével, és az ünnephez illő öltözékkel gyermekek és felnőttek részére egyaránt. Óvodánkban a viselkedés érvényesítendő módjai a következők: A bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-felnőtt s gyermek-gyermek kapcsolatban. Alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. Komfortérzés kialakításában, fokozásában meghatározó jelentőségű. A szeretetteljes magatartás barátságos, biztonságot sugárzó légkört biztosít a csoport minden tagja számára. Az óvodapedagógus segítse a gyermeket érzelmei megjelenítésében, mutasson erre ő maga is követésre méltó példát. A tiszteletadás minden gyermek számára alapvető követelmény. Viselkedésbeli megnyilvánulásai nemcsak verbális, hanem kommunikációs helyzetekben is követelményt jelentenek a csoport minden tagja számára, vagyis tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, a vendégekkel és a csoporttársakkal szemben.
24/56
Az együttélés fontos követelménye, a jó csoportlégkör, megalapozója a tagok egymás iránt érzett s kinyilvánított megbecsülése. A gyermekek figyeljenek a felnőttek és társaik produktumaira, munkájára és vigyázzanak "alkotásaira". Játékban, egyéb tevékenységekkor gyakorolják a tapintatos viselkedést. Vigasztalják szomorú, bánatos társaikat stb. A csoport együttélésének alapvető érzelmi színeket ad a figyelmesség gyakorlása. A gyermekek éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm /pld. ajándékkészítés, meglepetés, jó cselekedet stb./. Az óvodában számtalan lehetőség kínálkozik a segítségnyújtás gyakorlására. Az óvodapedagógus segítse elő, hogy az önkiszolgálásban ügyesebb gyermekek segítsenek az arra rászorulóknak. A segítségnyújtás formái szimpátia alapján idősebb gyermekek páros kapcsolatának - tartós formáinak - szervezésével is elősegíthető. A gyermekek a csoportban sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy vágyaikat, elképzeléseiket azonnal, rögtön csak a pajtásaik sérelmére érvényesíthetik. Ezért fontos feladat, hogy megtanulják türelmesen kivárni a kellő pillanatot. A türelem a kisgyermek számára nem jelent lemondást, csak a kívánt tevékenység késleltetését. Az önfegyelem azonban már kompromisszumot, lemondást is jelent. A gyermeket hozzásegíti ahhoz, hogy egyéni céljait a csoportnormákhoz alkalmazkodva valósítsa meg, ha kell, rendezze át elképzeléseit, vagy összeférhetetlenség esetén álljon el, mondjon le eredeti szándékáról. Az önfegyelem kialakítása türelmes, tapintatos nevelői magatartást igényel, amely a gyermekek sajátosságainak egyéni eltéréseihez igazodik. Az óvodai élet gazdag tevékenységrendszere, a társak teljesítményszintje természetes közege annak, hogy az egyén több dimenzióban is szembesüljön saját képességeivel. Minél jobban alakul önértékelése, annál fontosabb számára a kudarctűrés képessége. Általa lehetővé válik az értelmes "belátás", és a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködés. Fontos feladatunk a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, nehezen szocializálható, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való törődés, illetve a kiemelkedő képességű gyermekekre való odafigyelés.
25/56
Az etnikai kisebbséghez tartozó, és a migráns családok gyermekeinek jelenléte színesíti a csoport életét. Próbáljuk kihasználni a multikulturális nevelés lehetőségét. Ezzel segítjük e családok gyermekeinek a beilleszkedését is.
2.3.2. Közösségi életre történő felkészítést biztosító tevékenységek A szocializáció és egyéni bánásmód, mint keret átszövi az óvodai nevelés egészét, minden tevékenységben jelen van, gazdag tapasztalatszerzést, szociális tanulást tesz lehetővé a csoport minden tagja számára. Játék Lehetőséget ad az együttműködésre, a játék során fejlődnek a társas kapcsolatok. E közben megismerkednek a viselkedés szabályaival, a konfliktuskezeléssel. Munka A gyermekek mindennapi tevékenységének része a közösségért végzett munka. Az örömmel vállalt tevékenység során alakulhat a segítőkészség, a felelősségérzet, átélik a másokért végzett munka örömét. A feladatok megosztásával alakul az együttműködő készség. Tanulás A tanulási tevékenység során fejlődik a gyermekek önfegyelme. Itt is sok lehetőség nyílik az együttműködésre és arra, hogy szembesüljön saját képességeivel. Ennek során alakul az önértékelés és a kudarctűrő képesség. Gondozás A gondozás lehetőséget ad a bensőséges gyermek – óvónő kapcsolat alakulására, illetve a gyermekek közti kapcsolat fejlődésére. /egymás segítése/ Élménynyújtás A közösen átélt élmények meghatározóak a gyermekek közti kapcsolat alakulásában. Erősíti a „mi” tudatot. Ilyen élmények az ünnepek, a jeles napok, közös kirándulások, múzeumlátogatás, bábszínház stb. 26/56
2.3.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. 6-7 éves korra a viselkedés normái belsővé válnak. Képesek egymásra figyelni, együttműködni. Szívesen, aktívan vesznek részt közös tevékenységekben. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Alakulnak a tartósabb barátságok. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő, és társaik közlését, kérdését. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Szívesen végeznek a közösség számára hasznos feladatot. 2.3.4. Módszertani alapelvek Az óvónő törekedjen a kölcsönös bizalom, a szociális érzékenység, az érzelmi biztonság kialakítására. Széleskörűen alkalmazza az egyéni bánásmódot. Az óvoda valamennyi dolgozója törekedjen a határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára elfogadó és toleráns, tehát minta értékű magatartásra. 2.3.5. Kapcsolatok A szocializáció szoros kapcsolatban van a játékkal, hiszen a játékban alakulnak a társas kapcsolatok. A szerepjátékban tükröződnek a társadalmi elvárások. A szabályjátékban fejlődik az együttműködés, türelem, a kudarctűrő képesség. A munka során gyakorolják az együttműködést, a feladatok megosztását. A gondozás sok lehetőséget ad a gyermek-óvónő bensőséges kapcsolat, illetve a gyermek-gyermek kapcsolat alakulására, az egymás segítésével. A szokások alakítása a szocializáció fontos része.
27/56
A gyermekek tevékenységi formái 2.4. A játék 2.4.l. Feladatok Az óvónő feladata, hogy megteremtse a jó játék feltételeit. Ezek a következők: Megfelelő légkörben a gyermekeknek legyen lehetőségük a számukra éppen legvonzóbb játéktevékenységbe bekapcsolódni. A gyermekek az óvodába lépéstől a hazaindulásig minden szabad idejükben maguk dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. Minden gyermek maga válasszon társakat a játékhoz. Ha szükséges, tanítsa meg az óvónő a játékok használatát. Megfelelő hely biztosítása alapvető feltétele az elmélyült játéknak. Külön hangsúlyt fektetünk a játék alatt is a mozgás feltételeinek biztosítására. Minden csoportban kialakítottunk megfelelő eszközökkel olyan teret, ahol szabadon mozoghatnak a gyermekek. Lehetőséget biztosítunk a játéktér átrendezésére, "kuckók" kialakítására. Ezeket a feltételeket a szabadban is biztosítjuk. Mindkét óvodában úgy alakítottuk ki az udvart, hogy mindenféle játéktípusra legyen megfelelő hely. Elegendő játékidőt a folyamatos napirendben biztosítunk. Fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A termek berendezése lehetővé teszi, hogy az egyes napirendi pontok /étkezés, mozgás, tisztálkodás, pihenés/ ne zárják le szükségszerűen a gyermekek játékát, hanem visszatérhetnek az abbahagyott tevékenységhez. A reggel megkezdett tevékenység így egész nap, sőt másnap is folytatódhat. A játékeszközök motiválják a játékot, ösztönzik, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ezért olyan játékeszközöket biztosítunk, melyek segítik az elmélyült játék kialakulását, motiválóak, fejlesztő hatásúak. Fontos, hogy esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek legyenek. A játékeszközök szabad birtoklása feltétele az elmélyült, hosszantartó, zavartalan játéknak. Az élmény nyújtása gazdagítja a játékot. Az óvónő feladata, hogy az óvoda környékén használja ki az élménynyújtás lehetőségeit. /séta, piac, vásárlás, közlekedés stb./
28/56
Játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Segítsen az óvónő, ha a gyermekek hozzáfordulnak. Akkor avatkozzon a játékba, ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki, ha veszélyessé válik. Szeressen az óvónő is játszani.
2.4.2. Tevékenységek Az, hogy egyes gyermeknél melyik játékfajta domináns, függ korától, egyéni fejlettségi szintjétől, habitusától, az őt érő ingerektől. Gyakorló játék során a cselekvések egész sorát tanulják meg a gyerekek. A funkció öröme jellemzi. E játék során fejlődik a mozgás, tapasztalatokat szereznek. Fejlődik az észlelés, érzékelés. Szerepjátékban a gyermekek különböző személyek, vagy állatok, dolgok szerepét vállalják magukra. Bonyolultabbá válnak a gyermekek közti kapcsolatok, kialakul az együttműködés. A szerepjáték a gyermekek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, és az ehhez fűződő érzelmeket tükrözi. A szerepjátékot gazdagítja a bábozás, dramatizálás és a barkácsolás. Fejleszti fantáziájukat, kreativitásukat, az együttműködést, a kommunikációt. Építő, konstruáló játék során a gyermekek a különböző játékszerekből, alkatrészekből építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Ennek során fejlődik a fantázia, a finommozgás, tapasztalatokat szereznek az anyagok tulajdonságairól, ok-okozati összefüggésekről. Szabályjáték jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályjáték egyes fajtái elsősorban a gyermekek mozgását, mások értelmi képességeit fejlesztik. Fejlődik a szabályhoz való alkalmazkodás, a szabály önkéntes vállalása. Fejlődik a közösségi érzés, a felelősségtudat.
2.4.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Fő játéktevékenység 6-7 éves korra a konstrukciós-, szerep- és szabályjáték. A gyakorló játék jelentkezik a szerepjáték és a konstrukciós játék elemeként. 29/56
Egy-egy új játékszerrel való ismerkedéskor is szükség lehet előzetes manipulálásra, gyakorlójátékra. Szerepjátékban már megértik, elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Önállóak a játék előzetes, közös megtervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Építő, konstruáló játék Alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Az építés, konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. Egyre igényesebbek alkotásaikkal szemben. A fejlődést jelzi, az eredményességre való törekvés, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye. Szabályjáték A nagyok már bonyolultabb szabályjátékok megtanulására is képesek. Egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására. Jelen van az egészséges versengés.
2.4.4. Módszertani alapelvek Az óvónő tudatosan keresse az élményeket a játék gazdagításához. A gyermekek egyéni eltérései alapján segítse a tartalmas, jó játék kibontakozását. Az óvónő a játékirányítást főleg közvetett módon végezze.
2.4.5. Kapcsolatok Az anyanyelvi neveléssel a játék szorosan kapcsolatban van, hiszen a játék során kommunikálnak a gyermekek egymással. A gyermekek egymástól való tanulása érvényesül. A környezeti nevelés során sok olyan élményt, tapasztalatot nyújtunk a gyermeknek, amit beépítenek játékukba. 30/56
2.5. Munka jellegű tevékenység 2.5.l. Feladatok Az óvónő teremtse meg a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket. Gondoskodjon róla, hogy minden olyan tevékenységet elvégezzenek, amelyre egészségkárosodás nélkül képesek. Ehhez biztosítsa a megfelelő eszközöket, megfelelő méretű szerszámokat. Az óvónő tanítsa meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére. Teremtse meg az önálló munkavégzés feltételeit. Értékelje a munkát. 2.5.2. Tevékenységek Naposság során a gyermekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. Az étkezéssel kapcsolatos teendők elvégzése fejleszti önállóságukat, együttműködésüket, feladattudatukat. Az alkalomszerű munkákat egyéni megbízatásokat mindig az egyéni adottságok figyelembe vételével kapnak a gyermekek. Fejleszti az önállóságot, bátorságot, finommotorikát. A növény és állatgondozás során megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Az életfeltételek megteremtése növeli felelősségérzetüket.
2.5.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére A naposok önállóan terítenek és szedik le étkezés után az asztalt. Ügyelnek az esztétikusságra is. A naposi munkát megosztják egymás között. Alkalmi munkákat már szívesen vállalnak, segítenek minden olyan területen, ahol erre szükség van. pl. játékjavítás, ajándékkészítés, takarítás stb. Növény- és állatgondozás Már képesek megállapítani, hogy mikor, milyen feladat ellátása fontos, és ezeket képesek önállóan ellátni. Átélik a másokért érzett felelősséget.
31/56
2.5.4. Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt a fokozatosság elvét. Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő sajátosságait. Munkavégzés közben éreztesse meg a gyermekekkel a közösségért végzett munka értelmét, szükségességét, örömét. 2.5.5. Kapcsolatok A munka szoros kapcsolatban van a gondozással, hiszen a gondozási teendők és az önkiszolgálás során tanulja meg azokat a tevékenységeket a gyermek, mely később a munkaalapja. A játékkal is szoros kapcsolatban van, mivel a játékban is gyakorolják a "munkatevékenységet", pld. babaszobában terítés. Gyakran a munkajellegű tevékenységet is játékként élik meg.
2.6. Tanulás 2.6.1. Feladatok Az óvónő fontos feladata, hogy a tevékenységben megvalósuló tanulás során, a gyermekek mindennapi életben hasznosítható tudását, és képességeiket fejlessze. Építsen a gyermekek tapasztalataira, ismereteire. Használja ki az egész nap folyamán a tanulás lehetséges formáit. Az óvónő dönti el, hogy a szervezett tanulás formái közül a kötött vagy kötetlen szervezeti formát választja. Ezt a foglalkozás célja, anyaga, feladata, a gyermekek megfelelő ismerete határozza meg. Fontos a megfelelő hely- és idő kiválasztása a tanuláshoz. Figyeljen arra az óvónő, hogy minden gyermek előbb-utóbb kapcsolódjon be a kezdeményezésekbe. Minden gyermeket juttasson el az óvodáskor végére azoknak a képességeknek a birtokába, amelyek az iskolai élet megkezdéséhez szükségesek. 2.6.2. Tevékenységek A tanulás tervezett és spontán formái az egész nap folyamát áthatják. Így jelen van minden tevékenységben. A játékban, és a munkajellegű tevékenységekben, valamint a gondozási feladatokban, szűkebb értelemben a tervezett foglalkozásokon valósul meg.
32/56
2.6.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyerekek szívesen vesznek részt a tanulási folyamatban. Kialakulóban van a szándékos figyelem. Önálló megfigyeléseket is végeznek. Fejlődik az észlelés, érzékelés, a problémamegoldó gondolkodás. Rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek szükségesek az iskolai élet megkezdéséhez. Megtanulnak együttműködni. A gyermekek hozzászoknak az önellenőrzéshez. 2.6.4. Módszertani alapelvek A tapasztalatszerzés során az óvónő építsen a gyermekek megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére, érzelmi beállítottságára. Építsen a gyermekek tevékenységi vágyára. Motiválja megfelelően a gyermekeket. Érvényesítse az óvónő a szemléletesség elvét. Alapozza meg a fogalmi gondolkodást. Segítse elő, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Foglalkozzon a gyermekekkel differenciáltan egyéni fejlettségüknek megfelelően. Éreztesse meg a tanulás örömét. 2.6.5. Kapcsolatok Minden nevelési területen, foglalkozási ágban szervezett tanulás is folyik. A tanulás szoros kapcsolatban van a játékkal, hiszen a játékban is spontán módon tanul, viszont a tanulás során szerzett ismeretek, tapasztalatok képességek is visszahatnak a játékra. Munkajellegű tevékenység során is tanulnak a gyerekek.
A tanulás tartalma
2.7. Mozgás 2.7.1. Feladatok A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlessze az óvónő a gyermekek vizuális memóriáját. A testrészek téri arányok, formák bemozgatásával javítsa térérzékelésüket, e közben gyarapodik a szókincsük is. A mozgáslehetőségek biztosításával segítse elő a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás 33/56
fejlődését is. Biztosítsa játékidőben a megfelelő helyet, és eszközöket a mozgásfejlesztéshez. Fordítson gondot arra, hogy a mozgás fejleszti a tanulási képességeket, tudatosan tervezze e szerint a mozgásfejlesztést.
Aulich óvoda Biztosítsa az óvónő a tiszta, rendezett, jó levegőjű környezet kialakítását a csoportszobában, valamint megfelelő gyakorlóhely kialakítását az udvaron, ügyelve a balesetek megelőzésére, elhárítására. Feladata a mozgásfejlesztéshez használt eszközök biztosítása, ezekhez megfelelő szabályok kialakítása és következetes betartatása a balesetek megelőzése, és az eszközök épségének megőrzése érdekében. Fontos, hogy megfelelő öltözéket biztosítson a teremben, illetve a szabad levegőn szerveződő mozgáshoz. Az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével, olyan lehetőségeket teremtsen az óvónő, hogy a gyerekek mozgástapasztalatai fokozatosan bővüljenek. A gyerekek mozgásos dokumentálni kell:
képességeinek
folyamatos
megfigyeléseit
Elemi mozgások /Delacato féle megfigyelési lap/. Testséma, térirányok /dr. Porkolábné Balogh Katalin megfigyelési táblái/ A megfigyelés alapján egyéni fejlesztési terv készítése szükséges. Az óvónő különböző szervezeti formákat teremtsen a gyermekek differenciált mozgásszükségletének kielégítésére. Az adott korcsoport fejlettségi szintjének megfelelően állítsa össze és szervezze a mozgásos játékokat. A mozgásos játékok, illetve foglalkozások szervezésénél tekintettel kell lenni az évszakokra, pld. ősszel és tavasszal megfelelő öltözékben élénkebb játékok vagy gyakorlatok vezetésével a szabadban, illetve a tornaszobában. Az óvónő fontos feladata a család, a szülők tájékoztatása, ha kell meggyőzése arról, hogy a természetes mozgásigény kielégítése ebben a korban különösen fontos.
34/56
2.7.2. Tevékenységek A mozgásfejlesztés óvodánkban három területen valósul meg: a mindennapos testnevelésben, a testnevelés foglalkozásokon és a szabadban történő mozgásfejlesztéssel. Mindennapos testnevelés mozgása, melyet naponta szervez az óvónő, felfrissíti, edzi a gyermekeket, elősegíti mozgásszintjük, és testi képességeik fejlődését. A mozgásos játékok minden testnevelés fontos részei. A mindennapos testnevelés - ha ezt az időjárás lehetővé teszi - az udvaron történik.
Aulich óvoda A mindennapos testnevelés a napirendben tervezett tevékenység, amely megalapozza azt az igényt, hogy minden nap rendszeresen mozogni jó és szükséges. A szervezet általános és sokoldalú fejlődését segíti elő: mint súlygyarapodás, hosszanti növekedés, légzés, vérkeringés és az idegrendszerre is kedvező hatással van. Hozzájárul a szervezet ellenálló képességének fokozásához, edzéséhez. Mivel minden nap alkalmazzuk lehetőség nyílik a már megtanult, vagy a majd megtanítandó mozgásformák gyakorlására, melyeket a testnevelési foglalkozásokon már megismerhettek vagy meg fognak ismerni a gyerekek. Fontos a jó szervezés, a rendelkezésre álló idő jó kihasználása. Testnevelés foglalkozás az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenység. Ennek során atlétikai, torna és játék jellegű fő gyakorlatokat végeznek a gyermekek. Speciális gyakorlatok végzésével a testalkati deformitások megelőzhetők.
Aulich óvoda Az óvodai testnevelés feladata fejleszteni a motoros képességeket, kialakítani a mozgásjártasságokat, készségeket. A testnevelési feladatok megoldásához a következő szempontok szerint válogatunk mozgásanyagot: a 3-6-7 éves gyermek mozgásszervének fejlettsége, mozgásigénye, 35/56
sajátos értelmi színvonala /emlékezete, képzelete, figyelme, érdeklődése/ tárgyi feltételek: /az óvoda felszereltsége, berendezése/ Így a következő gyakorlatfajták alkalmazása válik lehetővé és szükségessé: A testnevelés anyagának tervszerű elrendezése, az ütemterv készítése, az óvónő feladata. Az anyagelrendezésnél figyelembe kell venni: minden korcsoportban az egész évi foglalkozások számát, minden korcsoportban a heti kötelező foglalkozások számát, - kis-középső csoport- 1 foglalkozás - nagycsoport - 2 foglalkozás szabadtéren és teremben levezethető gyakorlatokat, a könnyű gyakorlatok a nehezebb felé, egyszerűbbek az összetettebb gyakorlatok felé haladjanak. Így fokról-fokra újabb megterhelést jelentenek a fejlődő szervezet számára. A testnevelési foglalkozások alkalmával egy-egy gyakorlatcsoport tervezése viszonylag önálló egész, mégis az elsőtől az utolsóig összefüggő láncot alkotnak az év folyamán. A testnevelési játékok a foglalkozások értékes részei: A testnevelési foglalkozások színessé, gazdaggá, tartalmassá válnak a játékok által. Általuk az izomműködés a vérkeringés a légzőszervek jelentős szerephez jutnak, miközben az egész csoport vagy legalább a csoport fele egyidejűleg egyszerre mozog. Bemelegítéshez elsősorban szerepes játékok, a fő gyakorlatok alapmozgásainak gyakorlására inkább a szabályjátékok alkalmasak. Fontos, hogy tervezésüknél érvényesüljön a fokozatosság elve, amelyben a gyermekek ismerete, fejlettségi szintje az irányadó. A mindennapos testnevelés és a testnevelési foglalkozások összhangjának megteremtése alapvetően fontos.
36/56
A mindennapos testnevelés heti mozgás anyaga kapcsolódjon a heti főgyakorlat alapmozgásainak gyakorlását szolgáló mozgásformákhoz. Vagy játékanyaga kombinációs formában elősegítse a jelzett gyakorlat eredményes elsajátítását. A kötött foglalkozásokon az új anyagrészek helyes végrehajtása megértetése, gyakorlása az elsőrendű feladat. A mindennapos testnevelés anyaga már ismert gyakorlatokból, gyakorlat elemekből áll. Gondos tervezéssel a két szervezett foglalkozás összhangja, időtartama biztosítja az óvodai testnevelés céljának, feladatának megvalósítását. Testnevelés szervezése a vegyes csoportokban – lehetőség szerint - a gyerekek fejlettségének megfelelően, csoportbontással történik. Szabadban történő mozgásfejlesztés a játék a testnevelés fontos része. A szabad levegőn végzett mozgás segíti a természetes mozgások gyakorlását, nagymértékben hozzájárul a gyermeki szervezet ellenálló képességének növekedéséhez.
Aulich óvoda A természetes mozgások gyakorlását leghatékonyabban a természet erőinek igénybe vételével biztosítjuk. Ezek a levegő, a napfény esetleg a víz, amelyek kívülről hatnak a szervezetre, edzési lehetőséget biztosítanak, és segítik a gyermek szervezet ellenálló képességének növekedését, a gondos fokozatosságot ezen a területen is alkalmazzuk. A játék a testnevelés fontos és értékes része: az izomműködést, vérkeringést, és a légzőszerveket jelentős szerephez juttatják!
Aulich óvoda Mozgásfejlesztés a szabad játék időben A játékban lehetőség van a természetes nagymozgások gyakorlására. A szem-kéz, szem-láb koordináció, az egyensúlyérzék és a finommotorika, a megfelelő eszközökkel való játék során fejlődik. A játék során a
37/56
gyermekeknek lehetőségük van fejlettségüknek, temperamentumuknak megfelelően tevékenykedni.
érdeklődésüknek,
Ehhez Ayres mozgásfejlesztő eszközöket is biztosítunk. Fontos a megfelelő hely- és szabályok kialakítása, betartatása. Az eszközökkel az egyensúlyérzék fejlesztése valósul meg, általuk kiváltható a statikus és dinamikus egyensúlyi állapot, mert különböző pozíciókban gyakorolhatók az egyensúlyi reakciók. A gyerekek koordinációs képessége fejlődik ezáltal, miközben szabadon kísérleteznek, kipróbálják önmagukat. Ha óvodás korban e terület fejlesztésében mulasztás történik, később az nehezen pótolható. A koordinációs alapképességek: a térérzékelés, távolságbecslés, mozgásérzékelés, ritmusképesség, reakcióképesség fejlesztésére szintén lehetőséget biztosítanak ezek az eszközök: gimnasztiklabda, gumihenger, billenő rács, egyensúlyozó korong, egy lábú szék, függő négyoldalú térhágcsó.
2.7.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban. Betartják a versenyjátékok szabályait. A mozgásfejlesztés hatására az óvodáskor végére jól fejlődik az egyensúlyérzék, kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció. Ismerik a testrészeket, kialakul a test koordinációja, a kezesség /a lateralitás, dominancia/. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Kialakul a megfelelő erő, ügyesség, megszeretik és igényik a mozgást. Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik.
2.7.4. Módszertani alapelvek Az óvónő vegye figyelembe az egyes gyermekek mozgásigényét, fejlettségi szintjét. A tervező munkában tartsa szem előtt, hogy a mozgás alapja az értelmi képességek fejlődésének.
38/56
A testnevelés foglalkozáson és a mindennapos testnevelésen a játék és a játékosság kapjon kiemelt szerepet.
Aulich óvoda Figyelni kell arra, hogy a gyermek valóságos teljesítő képességét, terhelhetőségét ne lépjük túl. A túl intenzív terhelés veszélyt jelenthet a fejlődő szervezetre. A túlterhelést, pedig oly módon próbáljuk kiküszöbölni, hogy rendszeres egymásra épülő mozgássorokkal segítjük gyermekeink fejlődését.
2.7.5. Kapcsolatok A mozgásfejlesztés a játékkal szorosan kapcsolódik, gyakran játék a mozgás is. Az értelmi neveléssel kapcsolódik, hiszen a mozgás során a tanulási képességek fejlődnek.
2.8. Külső világ tevékeny megismerése A külső világ megismerésére nevelés két részből áll: környezeti nevelés matematikai nevelés. 2.8.1. Környezeti nevelés 2.8.1.1. Feladatok Az óvónő biztosítsa a természeti és társadalmi környezetben a tapasztalatszerzés lehetőségét. Az élményszerzési lehetőségeket tudatosan szervezze meg. A helyszíneket előzetesen mérje fel, ismerje meg. Teremtsen lehetőséget a természeti jelenségek folyamatos megfigyelésére /pld. időjárás, csiráztatás./ Építsen a gyermekek ismereteire.
39/56
Használja ki és a tervezésben érvényesítse az óvónő, hogy az évszak olyan keretjellegű rendező elv, amely egy negyedéves ciklusban összefogja a gyermekeknek tanítandó összes ismeretet. Mindezzel a környezettudatos magatartást alapozzuk meg.
Mézes óvoda Az óvónő tudatosan törekedjen a csoportszoba berendezésében, dekorálásában arra, hogy lehetőséget biztosítson a természet jelenségeinek folyamatos megfigyelésére. Növények megfigyelése Állatok gondozása /pld. akvárium teknős/ A megfigyelések során biztosítson lehetőséget az igaz tapasztalatok kiemelésére, a tévesek korrigálására, pontosítására. A tanulási folyamat tervezését hassa át a környezeti nevelés, mint kiemelt terület. Az egész napi tevékenység során tartsa szem előtt az óvónő a példamutatást és a pozitív megerősítést, a környezet megszerettetése és megóvása érdekében. Nyújtson élményt a gyermekeknek a Jeles Zöld Ünnepek alkalmával.
2.8.1.2. Tevékenységek A környezeti nevelés során megismerkednek az új környezettel, az óvodával, az óvodában a felnőttek munkájával. Tapasztalatokat szereznek az óvoda környezetéről. Parkok, utcák, üzletek, piac megismerése. Gyakorolják a közlekedést, a helyes viselkedést a közlekedés során. Megismerik a közlekedési eszközöket. Megismerkednek a tágabb környezettel: múzeumok, állatkert, Városliget, stb. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség kínálkozik az évszakok megfigyelésén keresztül is. A természet változásainak megfigyelése folyamatos. A növény- és állatvilág megfigyelésére is lehetőség nyílik az óvodai környezetben, és az óvoda környékén egyaránt. / pl.: kutyát, macskát, baromfikat természetes környezetükben láthatják./ Aktívan részt vesznek a környezet alakításában. 40/56
Mézes óvoda A természetismeret alapjait folyamatos csoportszobai és kerti megfigyelések, irányított megfigyelések és tevékenységek során ismerik meg a gyermekek. /Élősarok gondozás, kerti munka/ Kísérletek során jelenségek, kapcsolatok megfigyelését végzik. A természetvédelem és környezetvédelem alapismereteit szerzik meg a gyermekek a környezetük tisztán és rendben tartásával, valamint a mások által hulladékként kezelt anyagok felhasználásával, /pld. újrapapír készítése, csomagoló anyagok, papírdobozok, flakonok felhasználása/ a szelektív hulladékgyűjtéssel, és a kerti hulladék hasznosításával /komposztálás/.
2.8.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek jól tájékozódnak az őket körülvevő világban. Koruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek természeti és társadalmi környezetükről. A természetszeretet, a természet megóvásának alapozása megtörténik. A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Tudják a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
41/56
Mézes óvoda Mivel átszövi az óvodai életünket a természet megismerésére és védelmére nevelés, kialakul a gyermekekben, hogy észreveszik és óvják a természet és környezet szépségeit, megtanulják a kulturált viselkedési formákat.
2.8.1.4. Módszertani alapelvek Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a természet szépségeire való rácsodálkozásra. Ösztönözze a minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzést. Tudatosan építsen az óvónő a gyermekek ismereteire, tapasztalataira. Segítse a környezetvédelmi szemlélet alapjainak kialakulását.
Mézes óvoda Tudatosítsa az óvónő a gyermekekben, hogy minden élőlény - ott ahol megfigyeljük - valamilyen szerepet tölt be, valamiért szükség van rá. Az élővilág megszerettetése során hangsúlyozza az óvónő az élet értékként való elfogadását, tiszteletét. Képviselje azt, hogy az emberi munka eredménye fontos érték, melyet megbecsülnünk, óvnunk kell.
2.8.1.5. Kapcsolatok A környezeti nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mivel a környezettel való ismerkedés közben fejlődik a beszédmegértő és nyelvi kifejezőkészség. A matematikai neveléssel kapcsolódik, hiszen ennek során a környezet tárgyainak, jelenségeinek tulajdonságaival, számosságukkal, formájukkal ismerkednek a gyermekek. Vizuális nevelés során gyakran azokat az élményeket dolgozzuk fel, melyeket a környezeti nevelés során szereztek a gyermekek. 42/56
A kerti munka, a növény- és állatgondozás, mely a környezeti nevelést szolgálja, egyben munkajellegű tevékenység is.
2.8.2. Matematikai nevelés 2.8.2.1. Feladatok A matematikai nevelés során ismerkednek a gyermekek a környezetünk mennyiségi és formai viszonyaival. Az óvónő feladata, hogy a matematikai tapasztalatszerzést természetes környezetben biztosítsa, hiszen így a legeredményesebb. Feladat, hogy fejlessze az érzékelést, észlelést, megfigyelést, a problémamegoldó képességet, láttassa meg az összefüggéseket.
2.8.2.2. Tevékenységek A gyermekek természetes környezetben a megfigyeléseik alkalmával végeznek összehasonlítást, szétválogatást, sorbarendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. A számosság megalapozására mérnek, összemérnek mennyiséggel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében. Tükörrel való tevékenység fejleszti a percepciót.
2.8.2.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon elmondják, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik. Szívesen vállalkoznak felvetett vagy felismert problémák megoldására. Képesek tulajdonság szerinti válogatásra, sorba rendezésre. Értik és helyesen használják a mennyiséggel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. /pld. hosszabb, legrövidebb, több, kevesebb stb./. Képesek geometriai tulajdonság szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni. Fejlődik téri tájékozódásuk. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani legalább nagyság, szín, forma szerint.
43/56
2.8.2.4. Módszertani alapelvek Törekedjen az óvónő, hogy természetes helyzetben minél több matematikai tapasztalatot szerezzenek a gyermekek. Használja ki a spontán módon adódó lehetőségeket. Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára. Vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.
2.8.2.5. Kapcsolatok Kiemelkedik a környezeti neveléssel való szoros kapcsolat, amely segíti a gyerek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, és ezzel segíti az értelmi fejlesztést. Az anyanyelvi nevelést segíti a matematikai tevékenység során a tapasztalatok megfogalmazása. Pl. igaz, nem igaz, összehasonlítás, névutók használata jobb, bal stb.
2.9. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés három területen valósuk meg: irodalmi zenei vizuális 2.9.1. Irodalmi nevelés 9.1.1. Feladatok Az óvodában a népi, a klasszikus, és kortárs irodalomnak egyaránt helye van. Fontos, hogy az óvónő nyelvileg tiszta és irodalmi értéket képviselő meséket, verseket közvetítsen a gyermekeknek. Törekedjen az élményszerű előadásra. Biztosítson bábokat és kiegészítő eszközöket a gyermekek részére, hogy játék közben élményeik hatására bábozhassanak, dramatizálhassanak. Az eszközök készítésébe a gyerekeket is vonja be. Ügyeljen arra, hogy a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő meséket, verseket válasszon. Alakítsa ki a mesehallgatás szokásait. Biztosítsa az élményszerű előadást. Az óvónő tartsa szem előtt az irodalmi mű kiválasztásának szempontjait.
44/56
2.9.1.2. Tevékenységek A gyermekek rendszeresen hallgatnak verseket, meséket. Később maguk is előadóvá válnak. Irodalmi élményeiket gyakran dramatizálják, vagy bábozzák. Ők maguk is alkotóvá válhatnak. Saját maguk által kitalált meséket, párbeszédeket adnak elő, mely az önkifejezés egyik módja.
2.9.1.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Várják, kérik a mesét, verset és figyelmesen hallgatják. A gyermekek szívesen lépnek át a rendkívüliségbe, kettős tudattal élik meg a mese élményeit, képzeletbeli beleélésük segíti és megalapozza a műalkotás befogadását. Vannak kedvenc mesehőseik. Beszélgetnek a mesében elhangzottakról. Önállóan mondanak verseket, és szívesen ismételgetik is. Mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni. Szívesen nézegetnek, és tudnak vigyázni a könyvekre.
2.9.1.4. Módszertani alapelvek A nap folyamán minden lehetőséget használjon ki az óvónő, mesélésre, verselésre. Tartsa szem előtt, hogy a mese és a vers része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek, a kezdeményezés sikere a nevelő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.
2.9.1.5. Kapcsolatok Az irodalmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, hiszen az irodalom közege a nyelv. A játékba is beépül az irodalmi élmény. A bábozás, dramatikus játék irodalmi élményen alapul. A vizuális nevelés során gyakran irodalmi élményeket jelenítenek meg különböző technikákkal.
45/56
2.9.2. Zenei nevelés
2.9.2.1. Feladatok Az óvónő egész nap folyamán biztosítson zenei élményeket játék közben: dúdolgatás, éneklés, zörej és zenei hangok. A foglalkozásokon ezeket a tapasztalatokat tudatos fejlesztéssel erősítse meg. A dalanyag, zenei feladat, kiválasztásakor vegye figyelembe a fokozatosság elvét és a gyermekek fejlettségi szintjét. A dalanyagot, - melyek lehetnek énekes népi játékok, igényesen válogatott kortárs művészi alkotások, - hangolja össze a zenei feladattal. A zenehallgatás anyagának kiválasztásakor legyen igényes.
2.9.2.2. Tevékenységek Mondókák, dalok megismerése. A népi gyermekjáték dalokhoz kapcsolódó játékok gyakorlása. A halk-hangos, gyors-lassú fogalom párokat összekötjük az énekléssel. Kedvelt játék a dallamfelismerés, dallambújtatás. A ritmusérzék az egyenletes lüktetés a dalritmus megkülönböztetésével, majd összekapcsolásával fejlődik. Az ütőhangszerek használatával is megismerkednek. A gyermekek maguk is kitalálnak mondókákat, motívumokat. A zenehallgatás élményét rendszeresen nyújtjuk.
2.9.2.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szívesen bátran énekelnek, tisztán szép szövegkiejtéssel. Felismerik a magas és mély, gyorsabb és lassúbb közti különbséget. Képesek az éneklésben is ezt megvalósítani. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dalritmust egymástól. Szépen megformálják az egyszerű játékos, táncos mozgásokat. Szeretik a gyermekjátékdalokat. Maguk is szívesen kezdik el játékidőben. Tudják használni az ütőhangszereket. Figyelmesen hallgatnak zenét. 2.9.2.4. Módszertani alapelvek Az óvónő teremtsen megfelelő légkört a zenei foglalkozásokhoz. Használja ki a gyermekek érdeklődését, éneklési kedvét. Tartsa szem előtt a zenei ízlés kialakításának felelősségét.
46/56
2.9.2.5. Kapcsolatok Az ének-zenével a játéknak szoros a kapcsolata, mert a gyermekek gyakran kezdeményeznek spontán módon gyermekjátékdalokat, dúdolgatnak játék közben. A mozgásfejlesztéssel is szoros a kapcsolat, hiszen a dalok ritmusa, lüktetése mozgásra serkent. A zenei anyanyelv megalapozásával hozzájárulunk az fejlesztéshez.
anyanyelvi
2.9.3. Vizuális nevelés 2.9.3.1. Feladatok Teremtse meg az óvónő a vizuális nevelés feltételeit. A játékidőben folyamatosan legyenek elől a szükséges eszközök. /Zsírkréta, agyag, festék stb./. Biztosítson élményeket a gyermekeknek. Próbálja meg minden gyermek érdeklődését felkelteni az ábrázoló tevékenységek iránt. Biztosítsa az óvónő, hogy a gyermekek minél több természetes anyagot ismerjenek meg. /csuhé, gyékény, szalma stb./ Ismertesse meg a gyermekeket a különböző anyagok felhasználásának technikai alapelemeivel. Ismerkedjenek a népművészet elemeivel. Mutasson az óvónő a gyermekeknek olyan népművészeti és műalkotásokat, amelyek esztétikai élményt nyújtanak
2.9.3.2. Tevékenységek Képalakítás firkálgatás, rajzolás, festés a gyermekek kedve érdeklődése szerint, képzeteik, emlékképeik, képzetük nyomán. Plasztikai munkák gyurkálgatás, formálgatás és díszítés különböző anyagokkal. /Homok, hó, agyag, fonal, textil, stb./. Építés különböző formák, játékok rakosgatása, sorakoztatása. Különféle anyagokból tárgyak, elemek felhasználásával kisebb és nagyobb méretű térbeli alakzatok építgetése együttesen.
47/56
2.9.3.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Élményeiket, elképzeléseiket szívesen jelenítik meg. A képi kifejezés eszközeit biztonsággal használják. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásban megjelennek a részformák és a mozgás. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján. A megismert technikákat önállóan tudják alkalmazni. Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban. Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne. Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. A gyermekek megtanulják az eszközök fogását, használatát, gondozását.
2.9.3.4. Módszertani alapelvek Az óvónő törekedjen arra, hogy esztétikus környezet szolgálja a vizuális nevelést. Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az építő-, ábrázoló-, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Tartsa tiszteletben a gyermekek kezdeményezéseit, próbálkozásait, egyéni fejlettségét.
2.9.3.4. Kapcsolatok A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik a játékhoz pld. A konstruálás, környezetalakítás során, a matematikai neveléshez a téri viszonylatok, síkformák megfigyelésével.
Az irodalmi és anyanyelvi neveléssel is összefügg, hiszen az ábrázoló tevékenységhez és annak tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével, a mesék versek képi megjelenítésével a gyerek gondolkodása, nyelvi kifejezőkészsége sokoldalúan fejleszthető.
48/56
2.10. Óvodánk kapcsolatai 2.10.1. Család és Óvoda együttműködése 2.10.1.1. Kapcsolattartás elvei: Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az együttműködés az egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósul meg. Ennek alapja a kölcsönös bizalom. Az óvónő vegye figyelembe a szülő kérését, javaslatát, bírálatát. Szakmai tudása legyen alapja a szülő meggyőzésének. A családokhoz előítélet mentesen közeledjen. Az óvónő a családokról tudomására jutott információkat kezelje bizalmasan.
2.10.1.2. A kapcsolattartás formái Családlátogatás, melynek célja, hogy az óvónő megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről. Családlátogatást általában a gyermek óvodába kerülésekor végzünk. Később szükség szerint a gyermek érdekében, ha kell gyermekvédelmi felelőssel. Beszoktatáskor, ha a szülő igényli lehetőséget biztosítunk az „anyás” beszoktatásra. A közös programokon, ünnepeken való részvétel lehetőségét is biztosítjuk. Napi kapcsolattartás lehetőséget ad a fontos események azonnali megbeszélésére. Nyílt napon a szülőknek lehetőségük van, hogy a napi élet folyamatába betekintsenek. Képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. Lehetőségük van gyermeküket társaikkal összehasonlítani. Nyitott óvoda vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a nyílt napon kívül is, bármikor bejöhetnek a szülők előzetes megbeszélés alapján, hogy megnézzék gyermeküket a csoportban. Fogadóórákat az óvónők, illetve a szülők igénye szerint szerveznek a pedagógusok. Szülői értekezleten az óvodát, a csoport életet érintő programokat, témákat, problémákat beszéljük meg. 49/56
2.10.1.3. A család és óvoda együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei A kapcsolattartást a csoport óvónői, ha szükséges, az óvodavezető, a tagóvoda-vezető végzi. Nyitottak vagyunk a szülők kezdeményezéseire, az óvodapedagógusok javaslataira, a még jobb együttműködés érdekében. A szülőkkel való kapcsolat továbbfejlesztése érdekében igényfelmérő és elégedettségi vizsgálatokat végzünk. Ennek kidolgozását a Minőségirányítási Programunk tartalmazza. 2.10.2. Óvoda-bölcsőde 2.10.2.1. Kapcsolattartás elvei Az Aulich óvodánkhoz közel nincsen bölcsőde, kevés gyermek jön bölcsődéből. Ha úgy ítéljük meg, hogy szükség van a kapcsolat felvételére, akkor megkeressük a gyermek bölcsődéjét. A Mézes óvoda egy épületben van a bölcsődével, a gyermekek nagy része onnan érkezik. Az óvónők már a gyermekek érkezése előtt is kapnak információt a gondozónőktől. 2.10.2.2. Kapcsolattartás formái Tájékozódás céljából személyesen, vagy telefonon keressük meg a bölcsőde vezetőjét, illetve a gyermek volt gondozónőjét. Mézes óvodában folyamatos kapcsolattartás. 2.10.2.3. Feladatok Ha szükséges a kapcsolatot a gyermek óvónője vagy az óvodavezető vegye fel a bölcsődével. 2.10.3. Óvoda- Kolozsvár Iskola 2.10.3.1. A kapcsolattartás elvei A kapcsolattartás az óvodából iskolába való átmenet zavartalanságát segítse elő. Mindkét intézményre a nyitottság jellemző. Az óvodás gyermekek iskolai élményei segítsék az iskolával való megismerkedést, a pozitív viszonyulás kialakulását.
50/56
2.10.3.2. A kapcsolattartás formái Óvónők látogatása ősszel az l. osztályban. Tanítónők részvétele nagycsoportos szülői értekezleten. Nagycsoportosok iskolalátogatása. Közös szakmai és gyermekprogramok. 2.10.3.3. Feladatok Az iskolával a kapcsolatot a nagycsoportos óvónők, az óvodavezető, és helyettese vegye fel. 2.10.4. Óvoda- Nevelési Tanácsadó 2.10.4.1. Kapcsolattartás elvei A Nevelési Tanácsadó által kínált lehetőséget igyekszünk kihasználni. Fordulhat a pedagógus és a szülő is a Nevelési Tanácsadóhoz. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az ott dolgozó szakemberekkel. 2.10.4.2. A kapcsolattartás formái A gyermekek vizsgálata a Nevelési Tanácsadóban. Iskolaérettségi vizsgálatokra küldjük mindazokat a gyermekeket, akiknek iskolai alkalmassága nem egyértelmű. Szeretnénk, ha indokolt esetben, a nevelési tanácsadó szakemberei a csoportban figyelnék meg a gyerekeket. 2.10.4.3. Feladatok A kapcsolattartás az óvodavezető, tagóvoda vezető, illetve az óvodapedagógus feladata, akinek a csoportjából gyermek jár a Nevelési Tanácsadóba.
2.10.5. Közművelődési intézmények 2.10.5.1. Kapcsolattartás elvei Az óvónő tudatosan építse be nevelőmunkájába a közművelődési intézmények által kínált lehetőségeket. Ezek közül igényesen válogasson. Tájékozódjon előre a programokról. Készítse elő az ilyen élménynyújtást.
51/56
2.10.5.2. A kapcsolattartás formái Kölcsönös az együttműködés. A közművelődési intézmények is keresik a kapcsolatot az óvodákkal. Egyre inkább igyekeznek igényeinket kielégíteni. A folyamatos kapcsolattartás eredményeként sok élményt nyújtunk a gyermekeknek. A családok figyelmét is felhívjuk a különböző programokra. 2.10.5.3. Feladatok A kapcsolatot a vezető, a tagóvoda vezető és az óvónők tartják. Elsősorban a nagycsoport óvónői.
2.10.6. Fióka Gyermekjóléti Szolgálat 2.10.6.l. A kapcsolattartás elvei A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói tevékenységére támaszkodunk a veszélyeztetettség megelőzésében, illetve jelzésében. Minden olyan esetben kérjük a segítségüket, amikor úgy ítéljük meg, hogy a családnak, - ha kell átmenetileg is – szüksége van segítségre, támogatásra. A családok figyelmét is felhívjuk arra a lehetőségre, hogy ők is fordulhatnak a Gyermekjóléti Szolgálathoz.
2.10.6.2. A kapcsolattartás formái A Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot az óvodavezető, tagóvodavezetők, szükség szerint az óvónők tartják. A kapcsolattartás folyamatos.
2.10.6.3. Feladatok Az óvónő munkája során tartsa szem előtt a gyermekvédelmi szempontokat. Időben vegye észre a problémákat, és ha szükséges jelezze a Gyermekjóléti Szolgálatnak.
52/56
2.11. Gyermekvédelem
2.11.1. Vezetők feladata: információ áramlás biztosítása az intézményi gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok felé segítségnyújtás 2.11.2. Valamennyi pedagógus feladata: 2.11.2.1. Feltárás veszélyeztetettség felismerése az intézmény jelzőrendszer a Fióka Gyermekjóléti Szolgálat felé. Veszélyeztetettség okai lehetnek: szociális helyzet, egészségügyi probléma, gyermek egyéniségéből fakadó gond. 2.11.2.2. A probléma kezelése megfelelő nevelési eljárások kiválasztása, együttműködés a szülőkkel /családlátogatás, egyéni beszélgetés stb./ ha a probléma túl mutat a pedagógus kompetenciáján, akkor megfelelő szakemberhez irányítás, segélykérelmek támogatása: önkormányzati segélyek, természetbeni támogatás, térítésdíj csökkentés szükség esetén a fentiek kezdeményezése. 2.11.2.3. Kapcsolatfelvétel: óvodavezető felé intézményi gyermekvédelmi felelős felé, gyermekjóléti szolgálat felé.
53/56
3. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELTÉTEL RENDSZERE
3.1. Személyi feltételek Nevelőtestületünk valamennyi tagja szakképzett óvodapedagógus. Helyi Óvodai Programunk megvalósításához az óvónők szakirányú továbbképzése elengedhetetlen. Az elmúlt években több kollega szerzett szakvizsgát. A törvényben előírt továbbképzést valamennyi pedagógus teljesítette. Az óvodapedagógusok folyamatosan vesznek részt szakmai, módszertani továbbképzéseken.
3.2. Tárgyi feltételek Óvodáink tárgyi feltételei jól szolgálják a gyermekek fejlesztését. Épületeinkben minden csoport számára biztosított a tágas, világos csoportszoba, mosdó, öltöző. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a csoportszobák esztétikus berendezését, a színek harmóniáját, a tágasságot, hogy a gyermekek számára megfelelő mozgásteret biztosítsunk a nap folyamán. A termeket igyekszünk természetes anyagokból készült bútorokkal berendezni. A termek díszítését is ezen elvek alapján készítjük. /Pl. ne legyen zsúfolt, a gyermekek szemmagasságában legyen a dekoráció./ Minden csoport számára biztosítottak a különböző játékfajtákhoz szükséges eszközök, valamint az óvónők által készített, ill. készen vásárolt képességfejlesztő játékok. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciális eszközre van szükség - melynek beszerzése meghaladja az intézmény lehetőségeit – úgy a fenntartóval egyeztetünk a gyermek felvétele előtt.
Az oktatási miniszter 1/1998. /VII.24./ OM rendelete tartalmazza az óvodák működtetéséhez szükséges eszközök jegyzékét. A rendeletben előírtak teljesültek. Az elhasználódott eszközök folyamatos cseréje szükséges.
54/56
3.3. Pedagógiai dokumentáció A nevelőmunka megtervezése, a pedagógiai óvodapedagógus munkaköri kötelessége.
adatkezelés
minden
Az alábbi dokumentumokat szükséges vezetni: Hiányzási napló /az erre rendszeresített nyomtatványon/ Csoportnapló A gyermekek fejlődésének nyomon követése E két dokumentum egyedi, a nevelőtestület által elfogadott formájú. A csoportnapló tartalmazza:
Gyermekcsoport összetétele - statisztika Gyermekcsoport névsora, jele Gyermekcsoport névsora korcsoportonként Születésnapok Napirend szeptember - május Napirend június - augusztus Hetirend A csoport szokás és szabályrendszere A nevelési év értékelése Eseménytervek Havi tervek Gyermekvédelmi lap A gyermekcsoport óvodapedagógusai Helyettesítések Az óvodavezető feljegyzései
A gyermekek fejlődésének nyomon követésének dokumentumai:
Adatlap Anamnézis Fejlettségmérő lapok Feljegyzések, megfigyelések, családlátogatások tapasztalatai Egyéni fejlesztési terv
A szülőket rendszeresen tájékoztatni kell gyermekük fejlődéséről. A dokumentumokba való betekintést is lehetővé kell tenni. 55/56
3.4. Szolgáltatásunk Térítésmentes szolgáltatás, melyet a fenntartó finanszíroz: logopédiai foglalkozás A Száraznád Nevelési Oktatási Központ logopédusa foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akiknek logopédiai fejlesztésre van szükségük. 4. LEGITIMÁCIÓ A Helyi Óvodai Program felülvizsgálatát az intézményi átszervezés tette szükségessé. A módosított Helyi Óvodai Programot a fenntartó jóváhagyása után a 2011/ 2012. óvodai nevelési évtől alkalmazzuk. A Helyi Óvodai Program nyilvánossága A hatálybalépést követően a dokumentum hozzáférhető az óvodák vezetői irodáiban és a nevelőtestületi szobában. Véleményezési és elfogadási jogkörrel rendelkező közösségek nyilatkozatai a mellékletben találhatók. - Óvodai Nevelőtestület nyilatkozata - Óvoda SZMK nyilatkozata
56/56