Palik Zoltán: Gyakori kérdések az alapítványokkal kapcsolatban Alapítvány Mi az alapítvány? Alapítványt egy vagy több magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhat létre. Jogi személyiséggel nem rendelkező közösség, baráti társaság viszont nem lehet alapító. Az alapító létrehozhat zárt vagy nyitott (nyílt) alapítványt. Az alapítvány jogi személy. Az alapítónak vagy alapítóknak kötelessége gondoskodni az alapítvány alapító vagyonáról. Ez állhat pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, ezek hozadékából valamint vagyoni értékű jogokból. Az alapító vagyon mértéke nincs összegszerűen meghatározva a jogszabályban. Az alapítónak az alapítvány céljának megvalósításához szükséges alapító vagyont kell biztosítani. Ezt a bíróság mérlegeli, amikor a szervezet nyilvántartásba vételéről dönt. A mérlegelésnél, azonban nem csak a meglévő vagyont, hanem pl. azt is figyelembe veszi a bíróság, hogy a vagyon a későbbiekben gyarapodhat is. Alapítványt tartós és közérdekű célra lehet létrehozni. A tartósság jelentheti, hogy az alapítvány hosszabb ideig, folyamatos vagy rendszeresen visszatérő tevékenységeket végez. De jelentheti azt is, hogy egy rövidebb időtartamra életre hívott alapítvány tartósan és hosszú távon hasznosuló eredmények elérésére jön létre. A közérdekű cél tartalmának meghatározása még ennél is bonyolultabb. Egyrészt a cél akkor közérdekű, ha a társadalom vagy egy közösség érdekeit szolgálja. Lehet viszont közérdekű akkor is, ha csupán egyetlen ember érdekeit szolgálja, ám ez nem lehet a vagyongyarapítás, jövedelemszerzés. A célnak ekkor is az általános társadalmi értékrendet kell tükröznie. Így jöhet létre alapítvány egy beteg gyermek gyógyulásának támogatására, hiszen az egészséges élethez való jogot, az esélyegyenlőség biztosítását a társadalmi értékrend szerint közérdek. A célok közérdekű és tartós jellegét a bíróság a bejegyzés előtt megvizsgálja.
Mi a zárt alapítvány? Az alapító okirat kizárhatja, az alapítványhoz később más személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság csatlakozhasson. A zárt alapítvány adományt, támogatást sem fogadhat el. A zárt alapítvány vagyonát az alapító vagyon hozadéka, illetve az esetleges vállalkozási tevékenység bővítheti. A zárt alapítvány bejegyzésekor a bíróság az alapítványi vagyon kapcsán azt vizsgálja, hogy az alapító vagyon az induló vagyon hozadékát az esetleges vállalkozói tevékenység eredménye megfelelő–e a cél eléréséhez. (Az alapító vagyonnak tehát nem csak az elindulást kell fedeznie) A zárt alapítványi forma ritkább. Az alapító vagyonnak, pedig mindig jóval magasabbnak kell lennie, mint a nyitott alapítványoknál. Az alapító egy alapító okiratban a vagyonról rendelkezhet oly módon is, hogy annak egyik része nyitott a másik része zárt formában álljon az alapítvány rendelkezésére.
Mi a nyitott, vagy nyílt alapítvány? Ha az alapító okirat szerint alapítvány nyitott vagy nyílt, ahhoz később is bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljával egyetért, azt támogatni kívánja pénz és/vagy egyéb eszközökkel, és csatlakozását a kuratórium elfogadta. A csatlakozások növelhetik az alapítvány vagyonát, de közvetlenül a működésre is fordíthatók a csatlakozó szándékának megfelelően. A nyitott alapítvány fogadhat támogatást, adományt is. Tehát a zárt alapítvány bejegyzésekor a bíróság az alapítványi vagyon kapcsán azt vizsgálja, hogy az alapító vagyon elégséges – e az alapítvány elindulásához. A nyitott alapítványi forma gyakoribb. Az alapító vagyon minimális mértéke a hazai bírói gyakorlat szerint 100 000 Ft.
Melyek az Alapítvány létrehozásának lépései? 1. Az alapító, vagy alapítók alapító okiratban rendelkeznek az alapítvány létrehozásáról. Az alapító okiratot elkészítheti ügyvéd, praktikus: mert ügyvédi letétben is elhelyezhető az alapító vagyon mert, ha az ügyvéd rendelkezik e-aláírással nagyon gyors az alapítás folyamata (15 nap) 2. Az ügyvédi megbízás kikerülhető, de nem célszerű (Ha nincs ügyvéd az alapító, vagy annak képviselője mellett 2 tanúnak kell aláírnia az okiratot. Az aláírásuk mellett szerepelnie kell a tanúk lakcímének is.) 3. Az alapítónak gondoskodnia kell az alapítvány alapító vagyonáról. Az alapító okiratban a vagyon összegét minden esetben pontosan meg kell határozni, illetve fel kell tüntetni. Több alapító esetében mindig külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. 4. Rendelkezni kell arról, hogy zárt vagy nyílt alapítványról van szó 5. Gondoskodni kell az alapító vagyonról: Pénzbeli alapító vagyon esetében az alapító a pénzösszeget elkülönített számlán kell elhelyeznie vagy ügyvédi letétbe helyeznie. A banki, illetve ügyvédi igazolást kell a bírósághoz eljuttatni. Ingatlan alapító vagyon: tulajdoni lap és a helyrajzi szám bejelentése. Ingóság esetében is hitelt érdemlő módon kell igazolni a vagyon meglétét. elképzelhető szellemi javaknak az alapítvány javára való lekötése is. Ezeket az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni (például szabadalom, adott műre vonatkozó szerzői jog stb.) 6. Az alapítónak ki kell jelölni a kuratórium, illetve a felügyelő bizottság tagjait. Be kell szerezni a kuratóriumi tagok, képviselő, felügyelő bizottsági tagok feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó, két tanúval hitelesített nyilatkozatát 7. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Ehhez be kell nyújtani a székhely szerint illetékes bírósághoz (Miskolci Törvényszék az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem című űrlapot és mellékleteit. 8. alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem című űrlap mellékletei: alapító okirat az alapító vagyonról szóló igazolást, igazolásokat is. a kuratóriumi tagok elfogadó nyilatkozatai (állampolgárság, közügyek gyakorlása, összeférhetetlenségi nyilatkozat
Székhely nyilatkozat és igazolások 9. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a Törvényszékhez az alapítónak, alapítóknak (illetve a meghatalmazottnak) kell beadni. Figyelem: a kuratórium elnöke nem jogosult! 10. A bíróság a kérelemre 15 vagy 30 napon belül küld visszajelzést; 2012. július 1-től bevezetésre került az elektronikus eljárás (e-ügyintézés). e-Kérelem benyújtását követő 15 napon belül el kell azt bírálnia a bíróságnak. 11. Amennyiben a bíróság valami hiányosságot fedez fel és ennek korrekciójára, pótlására szólítja fel az alapítót. 12. A hiánypótlást követően a bíróság határozatot hoz az alapítvány nyilvántartásba vételéről vagy a kérelem elutasításáról. 13. A nyilvántartásba vételt követően lehet és kell az alapítvány alapító vagyonát a szervezet tulajdonába adni. A saját számla nyitásának feltétele, hogy a szervezet jogi személlyé váljon.
Mi az alapító vagyon? Az alapítvány olyan civil szervezet, amely arra épül. hogy egy vagy több alapító vagyoni felajánlást tesz valamely közérdekű cél megvalósulásának támogatására. Ez a vagyoni felajánlás az alapító vagyon. Alapító vagyon nélkül tehát nincs alapítvány sem. Az alapító vagyon pénz mellett vagy helyett ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jog is lehet. Az alapítvány rendelkezésre bocsátott pénzt előzetesen ügyvédi vagy banki letétbe kell helyezni, s ennek igazolását benyújtani a bírósághoz. Az ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékét nem kötelező, de célszerű könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztani. Az étéket a vagyontárgynak megfelelő szakértővel is igazoltatni lehet. Ha több alapító van, akkor az általuk rendelkezésre bocsátott vagyont külön-külön fel kell tüntetni az alapító okiratban. Akár egy, akár több alapító van, az alapító vagyon teljes összegét és összetételét pontosan meg kell határozni és le kell írni
Felhasználható az alapító vagyon a működésre? Ha az alapító okirat másképp nem rendelkezik az alapító vagyon felhasználható a működés során. Az alapító vagyonnak nem kell folyamatosan rendelkezésre állni, nem kell “visszatölteni”. Az alapító azonban kikötheti az alapító okiratban, hogy az alapító vagyonnak csak egy részét, vagy a hozadékát engedi a működésre felhasználni.
Milyen mértékű legyen az alapító vagyon? Az alapító vagyon mértéke nincs meghatározva jogszabályokban. A bíróság az alapítvány bejegyzésekor mérlegeli, hogy a felajánlott vagyon mértéke összhangban áll-e az alapító okiratban megfogalmazott céllal. A bíróság figyelembe veszi, hogy zárt vagy nyitott alapítványról van-e szó. A nyitott alapítványnál az alapító vagyonnak akkorának kell lennie, hogy a tevékenység elkezdését lehetővé tegye. A nyitott alapítványhoz később is csatlakozhatnak alapítók,
fogadhat adományokat, támogatást, így nem kell akkora vagyonnak rendelkezésre állnia. Fontos azonban tudni, hogy 100 000 Ft-nál kisebb alapító vagyonnal manapság már nem jegyeznek be nyitott alapítványt sem. A zárt alapítvány esetében az alapító vagyonnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a cél az alapító vagyonból, annak hozadékaiból megvalósítható legyen. A zárt alapítvány esetén ugyanis a vagyon csatlakozással, adományokkal nem növelhető.
Mi az a székhely nyilatkozat és milyen igazolásokat kér az alapítvány létrehozásakor a bíróság? A székhely bejegyzéséhez nyilatkozat szükséges, amelyben a székhelyet biztosító hozzájárul, hogy az a cím az alapítvány székhelye legyen. A nyilatkozónak igazolni kell tulajdoni lappal, hogy jogosult az ingatlanról rendelkezni. Ha a székhely iroda, amelyet bérel az alapítvány, a bérleti szerződést kell csatolni a bejegyzéshez és a bérbeadónak azt a nyilatkozatát, hogy az alapítvány a bérleményt székhelyként használhatja.
Mi szerepel az alapítvány alapító okiratában? Az alapítvány:
neve; célja; céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (alapító vagyon) székhelye. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet (kuratóriumot) hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. Amikor közhasznú minősítést kér az alapítvány (legkorábban 2. lezárt üzleti évet követően), akkor a közhasznúság kötelező elemei
Milyen legyen az alapítvány neve? A szervezet elnevezésének meg kell felelni:
a névkizárólagosság, a névvalódiság a névszabatosság követelményének.
A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben
tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve - a köztestület kivételével - nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik. Az alapítvány elnevezésében kell szerepelnie annak, hogy „alapítvány”! A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó. A szervezet elnevezésében nem szerepelhet
olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
(kétség esetén a bíróság köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.) Ha a szervezet idegen nyelvű megnevezését hivatalos névként kívánjuk feltüntetni (nyilvántartásba vetetjük), fordítással igazolni kell, hogy az megfelel a magyar nyelvű elnevezésnek. Amennyiben az Alapítvány nevében település név szerepel, kérni kell az Önkormányzat hozzájárulását is.
Ki lehet az alapítvány képviselője? Ha az alapítvány képviseletéről rendelkezik az alapítónak az alapító okiratban ki kell jelölni az alapítvány képviselőjét (képviselőit) is. Ez a személy (ezek a személyek) többnyire a kuratórium tagjai közül kerülhetnek ki. A gyakorlat általában az, hogy az alapító a kuratórium tagjai közül a kuratórium elnökét is kiválasztja, s általában a kuratórium elnöke az alapítvány képviselője is.
Ha kuratóriumi elnökét nem is jelöli ki az alapító, a képviselőt meg kell nevezni. Az is előfordulhat, hogy az alapító úgy rendelkezik, hogy az alapítványt többen is képviselhetik. Ebben az esetben pontosan meg kell határozni, hogy melyik képviselő hogyan és meddig milyen ügyekben képviselheti az alapítványt. Általában azonban egy képviselőt nevez meg az alapító. Képviselettel az alapító nem csak a kuratórium tagjait jelölheti meg, hanem az alapítvány alkalmazottját is. Ez akkor fordul elő, ha az alapítványnak van egy munkaszervezete is, amelyről az alapító okirat rendelkezik. E munkaszervezet vezetőjének képviseleti jogosultságát is részletesen tartalmazza az alapító okirat. A kezelő szerv egy személy is lehet, tehát nem kötelező testületet kijelölni. Amennyiben az alapító testületet jelöl ki, akkor ezt a testületi kezelő szervet nevezzük kuratóriumnak.
A kuratóriumi tagok és a képviselő(k) saját vagyonukkal is felelnek a szervezet működéséért? Nem. Az alapítvány jogi személy. Minden más személy felé a szervezet visel felelősséget. Ha azonban a képviselő döntései okoznak kárt az alapítvány és az alapító felelősségre vonhatja a kárt okozó képviselőt a polgári törvénykönyv rendelkezései alapján.
Milyen felelősséget vállal egy tisztségviselő? Az alapítvány kuratóriumi tagjának csak nagykorú személy választható, meg. Mivel a 18életévüket be nem töltött fiatalok korlátozottan jogképesek, így nem tudnak eljárni a szervezet képviseletében. A szervezet tisztségviselőinek feladatait, az önkormányzatiság elvét követve az alapító okirat határozza meg. Erre vonatkozóan csupán néhány szabályt rögzít a Polgári Törvénykönyv. Így például, hogy a szervezet számlája felett két erre kijelölt tisztségviselő együttesen rendelkezhet. A szervezet képviseletét úgy kell rendezni, hogy a kuratóriumon belül személy szerint ki kell jelölni azt a személyt, aki a képviseletre jogosult, aki írásbeli kötelezettséget vállalhat. A képviseleti, illetve az aláírási jog gyakorlása lehet önálló vagy a testület más tagjaival együtt végezhető. Az alapítvány tisztségviselője által a feladatkörének ellátása közben harmadik személynek okozott kárért a szervezet viseli a felelősséget. A tisztségviselő a szervezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
Mi az Elfogadó Nyilatkozat? Az alapítvány kuratóriumi tagjainak nyilatkoznia kell a tisztség elfogadásáról, az állampolgárságáról, a személyi adatairól, a nyilatkozat céljáról, arról, hogy az elnöknek, a titkárnak vagy a vezetőségi tagnak való megválasztását fogadja el, valamint arról, hogy a nyilatkozó nincs eltiltva közügyektől Közhasznú szervezet esetében a civil törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
Ki nem lehet a kuratórium tagja? Aki jogi értelemben nem cselekvő képes, tehát kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Nem lehet tisztségviselő, aki el van tiltva a közügyek gyakorlásától. A civil törvény pedig a közhasznú szervezetek esetében kizárja olyan személy kijelölését is a kuratóriumba, aki az alapítást megelőző 3 évben – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt: a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
Módosítható-e az alapítvány alapító okirata? A változtatás szükséges lehet. Pl. a civil törvény közhasznúságra vonatkozó rendelkezéseit mindenképp be kell építeni az alapító okiratba, ha az alapítvány közhasznú akar maradni. De előfordulhat, hogy az alapítvány fejlődése követeli meg az ügymenet újragondolását. Ugyanakkor fontos, hogy minden változtatásra az alapítvány nevének, az eredeti céljának és vagyonának sérelme nélkül kerülhet sor. Azaz a név nem módosítható. Az alapító vagyont csak növelni lehet. Az alapítvány céljait pedig csak akkor lehet bővíteni, ha azok az eredeti célokkal összhangban vannak és azok megvalósítását nem veszélyeztetik. A változtatást az alapító teheti meg. Ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen, egyhangúan teheti meg a módosítást. Az alapító okirat módosítása során a módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az alapító nyúlhatja be a bíróságra a változás bejelentési kérelem mellékleteként. A módosított alapító okiratot a módosítástól számított 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes bírósághoz.
Hol érhetők el a bírósághoz benyújtandó kérelmek? http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/elektronikus-nyomtatvanyok http://www.civil.info.hu/
Ki lehet kuratóriumi tag? Bármely nagykorú személy, akit az alapító erre felkér, illetve a feladatot elvállalja.
Meg lehet-e szüntetni a kuratóriumi tagságot? A kuratóriumi tag írásbeli nyilatkozattal lemondhat a tisztségről. ám ezt a lemondást az alapítónak is el kell fogadni. A kuratórium testületileg nem oszlathatja fel önmagát, a
tagoknak minden esetben, beleértve az alapítvány megszüntetését is egyénileg kell lemondani. Az új kuratóriumi tagot, tagokat az az alapító választja meg
Az alapítónak el kell fogadni a kuratóriumi tag lemondását? A kuratóriumi tag akkor tud – írásos nyilatkozatot téve – lemondani, ha az alapító elfogadja a lemondását, és ki tud jelölni helyette egy másik személyt. Amíg a bíróság – változás bejegyzési kérelem – alapján nem jegyzi be a személycserét, addig ő marad a tisztségviselő.
Közalkalmazott, köztisztviselői lehet kuratóriumi tag/képviselő? A kuratóriumi tisztség elvállalása közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonnyal, máshol lévő munkaviszonnyal sem összeférhetetlen.
Lehet-e más civil szervezet tisztségviselője a kuratórium tagja, elnöke az alapítvány képviselője? Egy személy több alapítványban is lehet kurátor, de ilyenkor erről a tényről köteles előzetesen tájékoztatni valamennyi szervezetet.
Milyen célra hozható létre alapítvány? Alapítványt tartós és közérdekű célra lehet létrehozni. A tartósság jelentheti, hogy az alapítvány hosszabb ideig, folyamatos vagy rendszeresen visszatérő tevékenységeket végez. De jelentheti azt is, hogy egy rövidebb időtartamra életre hívott alapítvány tartósan és hosszú távon hasznosuló eredmények elérésére jön létre. A közérdekű cél tartalmának meghatározása még ennél is bonyolultabb. Egyrészt a cél akkor közérdekű, ha a társadalom vagy egy közösség érdekeit szolgálja. Lehet viszont közérdekű akkor is, ha csupán egyetlen ember érdekeit szolgálja, ám ez nem lehet a vagyongyarapítás, jövedelemszerzés. A célnak ekkor is az általános társadalmi értékrendet kell tükröznie. Így jöhet létre alapítvány egy beteg gyermek gyógyulásának támogatására, hiszen az egészséges élethez való jogot, az esélyegyenlőség biztosítását a társadalmi értékrend szerint közérdek. A célok közérdekű és tartós jellegét a bíróság a bejegyzés előtt megvizsgálja.
Hogyan szűntethető meg az alapítvány? A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
cél megvalósult; idő eltelt; feltétel bekövetkezett.
Az idő eltelése miatt természetesen akkor törölhető az alapítvány, ha az alapítványt határozott időre hozták létre. A célnak vagy annak a feltételnek a teljesülését, amelyre az alapítvány létrejött leginkább az alapító tudja követni. Így természetes, hogy az alapító nyújthatja be az alapítvány törlésére irányuló kérelmet az illetékes bíróság felé. Másrészt az alapítványok felügyeletét ellátó ügyészég is kezdeményezheti a bíróságnál az ilyen, a hívatását betöltött alapítvány törlését.
Előfordulhat, hogy az alapítványt azért kell megszüntetni, mert a működése ellehetetlenült. Az alapítvány megszüntetésére és az alapítvány nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet, annak okán, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált az alapító nyújthatja be. E mellet az ügyész is jogosult az alapítvány törlését kezdeményezni, ha az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. Az alapítvány működésének ellehetetlenülése miatt egyéb érdekelt fél is keresetet nyújthat be a bírósághoz. Az ügyész és az egyéb érdekelt fél kezdeményezésére indult törlési eljárásban a bíróság peres eljárás keretében dönt. Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére – új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kuratórium tevékenysége az alapítvány célját veszélyezteti. Ebben az esetben az eljárás vagy az ügyészség keresete vagy más érdekelt fél keresete alapján indul meg. A kereset befogadása után a bíróság előbb felhívja az alapítót, hogy vonja vissza a kuratórium tagjainak megbízását és új összetételű kuratóriumot állítson fel. Ha az alapító a felszólítás ellenére nem jelöl ki új kuratóriumot a bíróság törli az alapítványt. Az alapítvány működése felett az ügyészség felügyeletet gyakorol. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás nyomán az ügyészég is bírósághoz fordulhat, ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.
Mi az a végelszámolás? Ha már a bíróság az alapító kérelmére megállapította, hogy az alapítvány elérte az alapító okiratban megszabott időt, célt vagy feltételt, vagy éppen a működése lehetetlenné vált, akkor felhívja az alapítót, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül kezdeményezze a végelszámolást. Ezt követően: 1. 30 napon belül kuratóriumi ülést kell összehívni, amely dönt: az alapítvány jogutód nélküli megszüntetéséről a végelszámolás megkezdésének időpontjáról (nm lehet korábbi az időpont, mint a bírósági végzés kelte) a Végelszámoló személyéről, vagy a végelszámolást levezető cég megbízásáról Végelszámoló lesz az alapítvány képviselője. A Végelszámoló díjazásáról, a végelszámolási folyamatba bevonni kívánt további szereplők, pl. ügyvéd, könyvelő megbízásáról a végelszámolás költségeinek elkülönítéséről
2. A Végelszámoló végelszámolási kérelmet nyújt be az illetékes törvényszékhez. A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A kérelemhez csatolni kell a végzést A kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét A kuratóriumi ülés jelenléti ívét . 3. A szervezet korábbi képviselőjének 45 napon belül át kell adnia az iratokat a végelszámolónak. Iratjegyzéket is kell készítenie. 4. A szervezet korábbi képviselőjének végelszámolás megkezdésének időpontjáról számított 30 napon belül: el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget benyújtani a NAV-hoz a tevékenység záró adóbevallásokat benyújtani a NAV-hoz azokat a bevallásokat, amelyek esedékessége még nem járt le 5. A végelszámoló feladata a végelszámolás megindításakor A hatóságok értesítése - a közzétételt követő 15 napon belül a végelszámoló értesíti:
NAV-ot az alapítvány bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet
illetve, ha szükséges:
az alapítvány vagyoni részvételével működő jogalanyokat (pl. szövetséget, ha tagja) az ingatlanügyi hatóságot (ha van ingatlan vagyon) más vagyontárgyat közhitelesen nyilvántartó szervet ny.pénztárat engedélyező hatóságot a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget folyamatban lévő ügyben eljáró hatóságot, bíróságot
6. A Végelszámoló az alapítvány korábbi képviselője által készített tevékenységet lezáró mérleg alapján végelszámolási nyitó mérleget készít 7. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni. 8. A hitelezőknek a közzétételt követően 40 nap áll rendelkezésre, hogy követelésüket bejelentsék a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti.
9. A hitelezói igények összesítése alapján a Végelszámoló korrigálhatja a nyító mérleget (korrigált nyitó mérleget készíthet). Erre legfeljebb 75 nap áll rendelkezésre a hitelezői igények benyújtásának végső dátumától. 10. Kuratóriumi ülést kell összehívni és dönteni: a korrigált nyitó mérleg elfogadásáról (vagy az eredeti nyitó mérleg helyben hagyásáról) Ha vannak ilyenek, akkor a tartozások kiegyenlítéséről, Ha az alapítvány vagyona nem elégséges a követelések kiegyenlítésére a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz előterjeszteni 11. A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi az alapítvány működésével kapcsolatos ügyeket. 12. A végelszámolás alatt minden adózási kötelezettségnek eleget kell tenni, A bevallásokon feltüntetni, hogy az alapítvány végelszámolás alatt áll. 13. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget és beszámolót. Gondoskodni kell továbbá a mérleg és beszámoló bírósági letétbe helyezéséről is. 14. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye. 15. A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről beszámolót (amelynek mérlege az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken tartalmazza) készít. 16. A végelszámoló zárójelentést készít a végelszámolásról: (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelés. a megtett intézkedések és azok indoklása) 17. A végelszámoló vagyonfelosztási javaslatot készít, 18. A végelszámoló elkészíti a záró adóbevallásokat 19. A végelszámoló összehívja a kuratórium ülését 20. Kuratóriumi ülést kell összehívni, amelynek döntenie kell - az adóbevallásokról - a számviteli tv szerinti záró mérlegről (beszámolóról) - a vagyonfelosztási javaslatról, - a végelszámoló díjáról - a zárójelentésről (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) - az alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatról - az iratok elhelyezéséről (Erre lehetőség van levéltárban, vagy a szervezet egy tagjánál, vezetőjénél, ha azt vállalja.) Fentiekre vonatkozó okiratok csatolásával kérni kell a szervezet törlését a nyilvántartásból.
Mi az a kényszer végelszámolás? Ha a bíróság az alapítványt a Ptk. 74/E. § (4) bekezdésében vagy 74/F. § (2) bekezdésében meghatározott okból szüntette meg, az alapítványt nyilvántartó bíróság elrendeli a kényszervégelszámolást.
Ptk. 74/E. § (4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. 74/F. § (2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. A kényszer végelszámolás esetében a bíróság 2 határozatot is küld. Az egyik a végelszámolásra vonatkozó határozatot és annak indoklását tartalmazza a másik a teendőkről ad tájékoztatást. A kényszerszer végelszámolás esetében a bíróság jelöli ki a Végelszámolót, a civil törvény rendelkezése szerint elsősorban az alapítvány képviselőjét. 1. A végelszámolási eljárást az alapítványnak már nem kell kezdeményezni, mert a Bíróság erről adott ki végzést. Tehát ehhez nem összehívni kuratóriumi ülést és kérelmet benyújtani. 2. A végzés tartalmazza a végelszámoló személyét is. 3. A végelszámoló fő feladatai: - a vagyoni helyzet felmérése, - követeléseinek behajtása, - tartozásainak kiegyenlítése, - jogainak érvényesítése és kötelezettségeit teljesítése, - vagyoni eszközeinek szükség esetén értékesítése, - a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsának rndezése (átadni annak a szervezetnek, amely et az alapító okirat megjelölt, ha ilyen nincs a vagyon a NEA-hoz kerül) - a működését megszüntetése, azaz a törlés iránti kérelem benyújtása a törvényszékhez. 4. A szervezet korábbi képviselőjének végelszámolás megkezdésének időpontjáról számított 30 napon belül: el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget benyújtani a NAV-hoz a tevékenység záró adóbevallásokat benyújtani a NAV-hoz azokat a bevallásokat, amelyek esedékessége még nem járt le 5. A végelszámoló feladata a végelszámolás megindításakor A hatóságok értesítése - a közzétételt követő 15 napon belül a végelszámoló értesíti:
NAV-ot az alapítvány bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet
illetve, ha szükséges:
az alapítvány vagyoni részvételével működő jogalanyokat (pl. szövetséget, ha tagja) az ingatlanügyi hatóságot (ha van ingatlan vagyon) más vagyontárgyat közhitelesen nyilvántartó szervet ny.pénztárat engedélyező hatóságot a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget folyamatban lévő ügyben eljáró hatóságot, bíróságot
6. A Végelszámoló az alapítvány korábbi képviselője által készített tevékenységet lezáró mérleg alapján végelszámolási nyitó mérleget készít 7. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni. 8. A hitelezőknek a közzétételt követően 40 nap áll rendelkezésre, hogy követelésüket bejelentsék a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti. 9. A hitelezői igények összesítése alapján a Végelszámoló korrigálhatja a nyító mérleget (korrigált nyitó mérleget készíthet). Erre legfeljebb 75 nap áll rendelkezésre a hitelezői igények benyújtásának végső dátumától. 10. Kuratóriumi ülést kell összehívni és dönteni: a korrigált nyitó mérleg elfogadásáról (vagy az eredeti nyitó mérleg helyben hagyásáról) Ha vannak ilyenek, akkor a tartozások kiegyenlítéséről, Ha az alapítvány vagyona nem elégséges a követelések kiegyenlítésére a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz előterjeszteni 11. A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi az alapítvány működésével kapcsolatos ügyeket. 12. A végelszámolás alatt minden adózási kötelezettségnek eleget kell tenni, A bevallásokon feltüntetni, hogy az alapítvány végelszámolás alatt áll. 13. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget és beszámolót. Gondoskodni kell továbbá a mérleg és beszámoló bírósági letétbe helyezéséről is. 14. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye. 15. A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről beszámolót (amelynek mérlege az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken tartalmazza) készít. 16. A végelszámoló zárójelentést készít a végelszámolásról: (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelés. a megtett intézkedések és azok indoklása) 17. A végelszámoló vagyonfelosztási javaslatot készít, 18. A végelszámoló elkészíti a záró adóbevallásokat 19. A végelszámoló összehívja a kuratórium ülését
20. Kuratóriumi ülést kell összehívni, amelynek döntenie kell - az adóbevallásokról - a számviteli tv szerinti záró mérlegről (beszámolóról) - a vagyonfelosztási javaslatról, - a végelszámoló díjáról - a zárójelentésről (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) - az alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve az alapítvány részvételével működő szervezetek sorsára vonatkozó javaslatról - az iratok elhelyezéséről (Erre lehetőség van levéltárban, vagy a szervezet egy tagjánál, vezetőjénél, ha azt vállalja.) Fentiekre vonatkozó okiratok csatolásával kérni kell a szervezet törlését a nyilvántartásból.
Mi a felszámolás? Amikor a szervezet fizetésképtelensége miatt nem tudja kielégíteni a hitelezőinek igényeit, a hitelező, vagy ha ez a végelszámolás során derül ki a végelszámoló kérelmére elrendeli a alapítvány felszámolását. Ilyenkor a bíróság felszámoló biztost jelöl ki. Felszámolási eljárás csak nem vitatott (vagy elismert) követelés esetén indítható. Vitatott követelés esetén csak peres eljárás folytatható le a felek között. A felszámolási vagy csőd eljárás folyamatát részletesen a csődtörvény rendezi, a civilekre vonatkozó külön eljárások pedig a civil törvény 10. §-ban szerepelnek. A legfontosabb különbség, hogy a bíróság a felszámolás alatt álló (adós) alapítvány kérelmére a tartozás kiegyenlítésére 30 nap helyett 90 napos fizetési haladékot adhat. A felszámolás évekig is eltarthat. A végelszámolás és a kényszer végelszámolás esetében is hasznos ügyvéd és könyvelő megbízása, a felszámolási eljárás során azonban gyakorlatilag nélkülözhetetlen.
Mi történik az alapítvány vagyonával az alapítvány megszűnésekor? Alapítvány esetében „a megszűnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására köteles fordítani. Az alapító okirat tartalmazhat eltérő rendelkezést. A végelszámolási folyamatban a végelszámoló tesz javaslatot a megmaradt vagyon sorsáról. Arról a kuratórium dönt. A döntést a végelszámoló még a törlési kérelem előtt végrehajtja, s ennek igazolását is csatolni kell a bíróság felé benyújtott végelszámolási kérelemben.
