p

IR O D A L O M F O L Y Ó IR A T C IK K E K

L O H L É -T A R T , l.— R EM IC H E , B. : L a d ém o g ra p h ie e t les d ro its d e l'lw m m e. (A dem ográfia és az em b e ri jo g o k .) P opulation, 1996/1. 11—30. p. A d em o g ráfia alapjában véve a népesedési történések kvantitatív tanulm ányozásával foglalkozik, a népesedési problém ákat globálisan vizsgálja. E z m eghatározza kapcsolatait m ás tudom án y ág ak k al: a statisztikával, gazdaság tan n al, szociológiával, történelem m el, földrajzzal, antro p o ló g iáv al, pszichológiával vagy biológiával, am elyek nem m ellékesek egyes n ép esed ési részk érd ések m egközelítése szem pontjából. A dem ográfia egyes ala p k érd é se in ek m egoldása során u g y an ak k o r filozófiai, politikai vagy jo g i p roblém ák is felm erülnek. T én y , hogy a dem ográfia m indenekelőtt ag gregáló jelleg ű m egfigyelő tudom ány. C éjain ak m egfelelően az egyént nem egyénisége, hanem a beso ro lására kijelölt kategóriák sz em pontjából vizsgálja. E bből következően az em beri jo g o k dem ográfiai nézőpontból m ásk ép p en je le n n e k m eg, m int m ás tudom ányoknál. A dem ográfia tárgyát alaposabban sz e m ü g y re véve m egállapítható, hogy a fő tém akörök m indegyike kapcsolódik különféle E m beri Jo g i N y ilatkozatok egy vagy több pontjához. A tanulm ányban részletesebben az E N S Z 1948. évi E m b e ri Jogi N yilatkozatára történik hiv atk o zás. A dem ográfia a népesedési foly am ato k at állom ányok (létszám ok és összetétel) és m ozgások szerin t vizsgálja. A létszám ok ö n m ag u k b an nem rendelkeznek sem m iféle jelen tő ség g el egyéni szem pontból, u g yanis itt m indenki csupán egy szám tani egységet jele n t, am ely bárm ely m ásikkal egyenlő. (Ez az egy en lő ség a sarkköve a N yilatkozatnak, főként az I. c ikkelynek.) A népesség különféle ism érvek (kor. nem . faj, nyelv, foglalkozás, iskolai végzettség, vailas stb.) szerinti összetételén ek vizsg álatak o r azonban m ár a k isebbségek és a "különbözőséghez való jo g " pro b lém áin ak kellős közepében találjuk m agunkat (2. cikkely). A m i a n épm ozgalm at illeti, itt a term észetes v áltozásokról (születések és halálozások), valam int a vándorlási m ozgalom ­ ról van szó: A születés és a vele korrelációban lévő h ázasság k ö tés k é rd ésk ö re a házassági és családi jo g o k k a l, illetve az anya és a gy erm ek v édelm ére vonatkozó parag rafu so k k al van ö ssze fü g g ésb en (1 6 .. ill. 2 5 /2 . cikkely). A halandósági tém a k ö r az élethez, a biztonsághoz és az eg észsé g h e z való jo g o t m egállapító cikkelyekkel (3 ., 2 5 /1 .) hozható kapcsolatba, a v án d o rlá sra v o natkozó jo g o t pedig külön cikkely (13.) m ondja ki. A tanulm ány a felsorolt összefüggések részletesebb bem utatásával nem első so rb an a d em o g rá fu so k a t kívánja elgondolkoztatni, hanem a társtudom ányok m űvelőit ráéb reszten i, hogy b á r a d em o g ráfia szigorúan technikai szem pontból talán a legkevésbé hum án u s hum án tu dom ányág, tárg y a az em bert m ozgató leglényegesebb jelen ség ek h ez: az élethez, a sze re lem h e z és a halálhoz kötődik. R .G .

VICH NEVSK1, A .: L a situation dém ographique de la R u ssie au se u l de l'a n d e u x mille. (O ro szo rszá g d em ográfiai helyzete a 2000. év kü szö b én .) L e c o u rrie r des pays de l’Est, N o 4 0 1 ., 1995. július-augusztus, 32—45. p. Jelen leg a világ népességének 2 ,6 %-a o ro sz o rsz ág i lakos, és ezzel az ország a " v ilág ra n g lista ” 6. h elyén áll. N ép sű rű ség e azonban m essze elm arad az e urópai átlagtól vagy A m erikától és a nép esség eloszlása rendkívül egyenetlen. A z ázsiai részen — az ö s s z te r ü le t 7 5 % -án — a nép esség n ek m indössze 2 2 % -a (2,5 lakos/km 2) él. Az ország lakossága az e u ró p ai ré sz e n , és o tt is főként a váro so k b an k o n centrálódik; az össznépesség 1/5 része (a

194

IRODALOM

városi lakosság csaknem 1/4-e) egészen kis területen — az ö sszeterü let kevesebb, m int 3% án — a gazd aság i centrum ban él (62 lakos/km :). A II. v ilág h áb o rú t követő év tizedekben a term észetes növekedés jó v al m eghaladta a fejlett o rsz ág o k é t, a népességszám éves növekedése 10%o fölött m arad t 1965-ig, am i a m igráció m érsék ő h atását figyelem be véve (az 50-es években a fiatal férfiakat a katonaság vitte el, később S zibéria és a T ávol-K elet jelen tett m unkalehetőséget) jele n tő sn ek m ondható. E zt követően felére esett vissza — noha 1976-tól a m igráció iránya m egfordult. 1991-ben a növekedés 0 ,7 e zrelék re esett. 1992-től pedig negatív előjelű, a fogyás különösen a városi népesség esetéb en jelentős. Jellem ző változás a népesség "ö reg ed ése". 1959-ben a 60 éves és idősebbek aránya m ég csak 9 % . 1992-re 18% -ra (2,3 m illióval) nő. és ez idő a la tta korfa jele n tő s m ódosulásokon m ent keresztü l, a h áborús veszeteségek késői következm ényeként. A ciklikus fejlődés m agyarázza n a g y o b b rész t azt is, hogy 1989-től 1992-ig 2,3 m illióval c sö k k en t a 0 —4 éves korú gy erm ek ek szám a. A 35 éves és idősebbek arán y a az aktív népességen belül 1 9 9 1 - 9 2 ben 4 7 ,3 % -ró l 5 2 ,2 % -ra nőtt. A korfa alakulásából azonban az is kiszám ítható, hogy az aktív népesség "visszafiatalodik" m ajd, a 80-as évek közepén születettek m unkába lépésének idején. A k o rstru k tú ra változásai m utatják az aktív n épességre háruló "dem ográfiai terhelést". A gy erm ek - és nyugdíjas korúak "eltartásáról" van szó. Jelenleg a teh e r nagyobb hányadát a gyerm ekek jele n tik , 1994-ben 1000 m unkaképes korú lakosra 767 g yerm ek jutott. Az 50-es év ek b e n évente 2 ,8 —2 .9 m illió gyerm ek született, 1993—94-ben m ár csupán a fele. E z esetben is a korfa m ódosulásának következm ényeiről van szó, de időközben a term ékenységi m utató is csökkent, az 1959—60-ban m ég 2 .5 6 gyerm ek /n ő arány 1 9 9 3 - 9 4 re m ár csak 1.39. A 80-as évek népesedéspolitikájának hatására csak a "pillanatnyi" term ékenység nőtt m eg, a szülések közti intervallum csökkent. A kívánt g yerm ekszám 1994ben alig haladja m eg az egyet. A születésszabályozás szinte egyetlen m ódszere m a is az ab o rtu sz (1994-ben 1000 15—49 éves nőre: 8 8 ,4 , 1000 szü letésre: 235,2). A csecsem őhalandóság 1950-től 1960-ig folyam atosan csökkent, de a későbbiekben alig változott. 1993-ban m ég m indig 20% o. A szü letésk o r várható élettartam 1960 körül a férfiak esetében 64. a nőknél 73 év volt, 1964—65-től stagnálás következett, m ajd — különösen a férfiak esetében — rom lás volt tapasztalható. A z 1980-as évek elejétől a tendencia m egfordult, és a jav u lá s u g rásszerű volt az 1985—87-es antialkoholista kam pány idején. E k k o r a férfiak várható élettartam a 64,9 év, a nőké 7 4 ,6 év. 1988-ban e pozitív tendencia visszafordult, 1994-ben a várható élettartam a férfiak esetében m ár csak 5 7,7 év, a nőknél 71,3 év, és ezek a h áb o rú óta legalacsonyabb értékek. Az aktív ko rú ak halálozási v iszonyaiban bekövetkezett rom lást epidem iológiai válságként értékeli a szerző . A z ún. erő szak o s h alálozások növekedése 1970 óta különleges jelen tő ség ű O ro szo ro szág b an . A ránya a férfiak vonatkozásában az európai átlag nég y szerese, a nők esetében k étszerese. A kard io v aszk u láris halandóság alakulásától függenek leginkább a várható élettartam értékei. 1993-ban eg észen váratlanul erő s rom lás állt be a 4 5 —59 év esek esetében. A nők vonatkozásában a rom lás 60 év felett a legnagyobb. A v árosok felé irányuló "belső vándorlás" m ára m egszűnt, a váro so k b an általános élelm ezési p roblém ák k ö vetkeztében. 1993-ban azonban a v árosi népesség növekedni kezdett a m ás régiókból. O ro szo rszág határain kívülről ide érkezők m iatt, a politikai változások, etnikai konfliktusok és legutóbbi időkben a csecsen háború következtében. É vről évre nő a ném et, zsidó, ö rm ény és görög k ivándorlók szám a, nagy részük N ém etországba (49,7% ) és Izraelbe (3 4 ,8 % ) tart. O ro szo rszág vonzó hely m aradt azonban és c élo rszág g á vált a szegény ázsiai és afrikai ország b ó l érk ező k szám ára, de élnek itt politikai m enekültek is.

IRODALOM

195

A sze rz ő vélem énye sz e rin t a jö v ő rő l szólva biztonsággal annyi m ondható c sak . hogy 1995 után a születésszám folyam atos em elkedése várható, am i után azonban a ciklikus "fejlő d és", a II. v ilágháború késői "visszhangja" m iatt újabb csö k k en és következik. A m ortalitást illetően m inden becslés pesszim ista. L egalább 20 év kell ah h o z, hogy a v árh ató élettartam elérje a nyugati o rszág o k jelen leg i színvonalát. A z ezre d fo rd u ló ra v árhatóan 151,5 m illió, 2 015-re 159,3 m illió lakosa lesz O ro szo rszá g ­ nak. G.M .

A N S O N , J . —M E IR. A .: R eligiosity, N ationalism a n d Fertility in Israel. (V allásosság, nacionalizm us és term ékenyséc Izraelb en .) E uropean Journal o f P opulation, 1996/1. 1—25. p. Izrael m agas term ékenységének m agyarázatát sokan a "gyarapodjatok és sokasodjatok" p a ran c sá ra való vallásos e red e tű engedelm ességben vélik m egtalálni, m ások etnikai okokkal m ag y arázzák . A z első feltételezés helyessége esetén a hasonló életszínvonalon élő európai vagy am erik ai vallásos zsidó közösségek term ékenysége hasonlóan m agas lenne. A m ásodik válto zato t is azonnal m egcáfolják a szám ok. A szárm azási ország u k b an m ég nagym értékben különböző term ékenységű zsidó b e vándorlók (a legutóbbi időkből: E tió p ia, ill. K elet-E urópa) által "hozott" term ékenységi m utatók rövid idő alatt a helyi a rán y szám o k irányába változnak. A tanulm ány az életszínvonal, vallásosság és nacionalizm us term ék en y ség re g yak o ro lt hatását kívánta tisztázni, ehhez a népszám lálás adatait, valam int a szám lálókörzetekből kialakított v álasztási körzeteket alkalm azó 1984. évi K neszet választások ered m én y eit használta. A kutatás a városi, hom ogén zsidó területekre (a népesség 95% -a) szorítkozott. A k ö rz etek b e n nyertes párto k at egy kétdim enziós skálán helyezték el, a vallásosság és nacionalizm us foka szerint. N égy cso p o rto t képeztek: 1. vallásos, k iegyezésre törekvő (71 körzet) 2. v allásos, nacionalista (142 körzet) 3. nem vallásos, nacionalista (240 körzet) 4. nem vallásos, kiegyezésre törekvő (339 körzet). K örzetenként kiszám ították az átlagos term ékenységet, az ott élő nép esség életszínvona­ lának m éréséh ez a C enzus ad atait használták. A z ered m én y ek et bem utató táblák alapján m egállapítható, hogy a vallásos területeken átlagosan 2 1,5% -kai több g yerm ek született a C enzust m egelőző 5 év so rán , m int a nem v allásos körzetek b en . A vallásos k örzetek — m elyek egyébként szeg én y eb b ek , m int a nem vallásosak — a n agyobb jö v ed elem valam elyest m érsékli a gyerm ekszám ot. A nacionalizm us m eghatározó szerep ét m utatja, hogy azokon a területeken, ahol a vá la sz tá sk o r nacionalista p á rt n y ert — ak ár vallásos, a k ár nem vallásos területnek m inősült — 35% -kal több gyerm ek született az em lített időszakban, m int azokban a körzetekben, ahol k ieg y ezésre törekvő pártra sz av aztak . A radikális nacionalizm us term ék en y ség et növelő h atására a vagyoni helyzetnek nincs m érséklő hatása. Izrael állam különleges helyzete, a periodikus háborúk és p erm an en s fenyegetettség körülm ényei közt az állam fen n m arad ásáért és form álásáért folytatott állandó h a rc a közösség sz e re p é t felerősíti, és a társadalm i stru k tú ra azon pontjain, ahol ez a fenyegetettség fennáll, kifejeződik az igény a nacionalista aktivitással átitatott pártok segítsége iránt. A cso p o rtö n tu ­ d a tra gyak o ro lt em ocionális hatásra az egyén m egnövekedett term ékenységgel és vallásos öntudattal válaszol. A szerző k nem a zt állítják, hogy a m agas term ékenység az oka, hogy a népesség nagy része radikális nacionalista, valószínűnek tartják a zo n b an , hogy a vallásosság köntösébe öltöztetett term ékenység nagy része erő s n acionalizm usban kifejeződő

196

IRODALOM

lelkiism eret. H a e g y sz e r az izraeli-arab konfliktus m egoldódik és az o rszág helyzete a régióban m egszilárdul, a szerző feltételezése sz e rin t a term ékenység csökkenni fog, annak ellenére, hogy a vallásos érzé s erő s m arad. G .M .

W AITE, L .J .: D o e s M a rria g e M a tte r ? (Szám ít-e a házasság?) D e m o g rao h v , 1995/4. 4 8 3 - 5 0 7 . p. ... .. . . A z utóbbi évek élénk — néha e lk e se red e tt — vitái során a házasság intézm ényével kapcsolatban két szélső ség es vélem ény közötti állásfoglalások láttak napvilágot. A z egyik szerin t ó riási veszély a h a gyom ányos családi érték ek lerom bolása, am i szö rn y ű k ö v etk ezm é­ nyeket jele n t a társad alo m ra is — a m ásik véglet képviselői szerint a m onogám család intézm énye alavetően összeeg y ezteth etetlen a nők jó létév el. E cikk szerzője az előbbihez közelítve a d em o g ráfu so k feladatának tartja, hogy az egyén és a társadalom szám ára is ö sszefoglalóan tárg y alja, vizsgálja a m áris érzékelhető h atásokat az USA v o natkozásában. A z alap ad ato k at az 1950— 1993-as népszám lálási eredm ényekből építi fel, az egyes ré szk é rd é se k et pedig reprezentatív v izsgálatok alapján tárgyalja. N em szorul m ag y arázatra, hogy egyének és kultú rák ebben a tém ak ö rb en sem tanúsítanak egyöntetű m agatartást; az U SA -ról lévén szó . az elem zéseket fe h ére k re és feketékre végzi — és valóban igen nagy eltérések et talál. H a a h á za ssá g o t biztosítási m ódnak tekintjük — m inthogy bizonyos é rtelem ben az is — a szerző azt a k é rd ést veti fel, hogy m it szám ít a házasság az egész életre szóló biztosítás értelm ében az egy én szám ára? E rre a fonalra fűzi fel a házasság előnyeinek, hasznának vizsgálatait: e gészségügyi m agatartás (italozás, kockázatvállalás): h a landóság, ill. várható élettartam ; szexuális p artn e rk ap c so la t, ill. az azzal való m egelégedettség; anyagi, vagyoni helyzet; a gy erm ek ek jó lé te, iskolai teljesítm énye (egy szülő és két szülő esetén), általános szeg én y ség , m unka- és b é rv iszo n y o k . Á b rák és szám ítások m utatják be az eg y es tém ákban m egjelenő előnyt, hasznot. ■ M indezek után m erül föl a nagyon indokolt kérdés: vajon a kim utatott k edvező helyzetért a h ázasság intézm énye felelős-e. vagy az egyének hordják m agukban az adottságokat és az eredm ény a term észetes szelekció k é rd ése . Itt is több szerző t és vélem ényt ism ertet pro és kontra. Szó sz e rin t idézi — nyilvánvaló egy etértéssel — "a házasság pozitív hatása a jó lé tre erő s és e lle n tm o n d ásm e n tes". M elyek a kulcstém ák, m elyekben a házasság a jó e redm ényhez segít? N égyet sorol fel: a hosszú távú sze rz ő d é s, az anyagi és társadalm i forráso k és kötelezettségek m eg o sztása, a gazd álk o d ás re n d szeresség e, a "családi" k apcsolatok bővítése "rokonsággá". A házasság nélküli együttélés h asonló előnyökkel is já rh a t (bár nem m indegyikkel); fő hátrán y a a rövid távú b e ren d e zk e d és; a lazább kapcsolat több szabadságot ad a feleknek, de főleg a férfiaknak, és ezúttal J o n e s t idézi: ..." le h e t, hogy a m erev házassági köteléktől való m egszabadulás a nők szám ára egy újfajta rabszolgaságot je le n t inkább, sem m int szabadsá­ got". Felhívja a figyelm et a szerző m ég a rra . hogy ez az elem zés "átlagos" előnyökre vonatkozik, am it azt jele n ti, hogy nem b iztos, hogy m inden házasság ilyen. M ié rt is csökken tehát a házasodási kedv? L egáltalánosabb indok a nők fokozott házon kívüli m unkavállalása, de bizonyos politikai és jo g i tém ák is sz e re p e t játsz h atn a k , m int pl. a válás könnyítése, a házasságon kívüli szülések tám ogatása, a g y erm ek ét egyedül nevelő szülőnek nyújtott tám ogatások stb. A társad alo m tu d ó so k n ak viszont az a feladatuk, hogy v izsgálják a kérdést m inél több oldalról és k e ressen e k m egoldásokat, tudatosítsák a zokat elfogadásra ajánlva m ind az egyén, m ind a társad alo m , illetve politika szám ára. H .L .

IRODALOM

197

A N D E R SO N , G .: D ivorce-R isk T rends in Sw eden 1971— 1993. (A válási kockázat trendjei S véd o rszág b an , 1971— 1993.) E u ro p ea n Journal o f P opulation, 1995/4. 2 9 3 —311. p. A cikk célja, hogy bem utasson egy, a válások kockázati m utatóinak k iszám ítására alkalm as, időszerű m ódszert svéd adatok alapján. T apasztalati ism eretekből indul ki, m int p éldául, hogy a nők válási esélyeinek trendje eltérő a nő paritása, a házasság so rszá m a és időtartam a szerint. S védországban 1974-ben történt a válási törvény m ódosítása. E nnek — és egyéb tényezők — h atására lényeges változások következtek be a h ázasság g al kapcsolatos m agatartásban. A hivatalos statisztika alapján a hagyom ányos m ódszerek nem adnak kielégítő m agyarázatot az egyes tényezők sz e re p é re. Sem a korspecifikus nyers válási a rán y , sem az egyes k o rcso p o rto k ra és a házasság tartam ára vonatkozó trendek, sem a naptári évre szám ított teljes válási arány nem ad teljes képet. N orvég és svéd dem ográfusok m ár a 90-es évek elejétől kezdve igyekeztek élni azzal a lehetőséggel, am it a svéd statisztika és az annak alapján összeállított "T erm ékenységi nyilvántartás" kínál, am iben az összes 1961— 1993 közötti dem ográfiai esem ény össze van gyűjtve m inden 1939 és 1975 között S védországban született n őről, akiknek szám a közel 2 m illió. A z e cikkben ism ertetett elem zés m integy 945 e ze r 1967 és 1993 k özött kötött h ázasság ra terjed ki. A válások szám a közel 170 e ze r volt. E zek közül a regisztrált form ális válások ad atait használták a szám ítások so rá n , a lcsoportokat képezve a különféle dem ográfiai tényezők szerint, s összevetve azokat. K iinduló tényező a nő házasságkötési k o ra . szülései szám a, a házasság so rszám a és tartam a. K ésőbb bevonták a vizsgálatba a h ázasság előtt született gyerm ek ek et — a k ár a későbbi férj az apa, a k ár m ás férfi. M ás kutatók igyekeztek bevonni a h ázasság nélküli együttélés kérd ését is. A szám ítások so rán az egyes tényezőket standardizálva k eresték a többi m utatókat, m ajd a R ocaN ova co m p u ter program m al egybevetették azokat. A cikk az ered m én y ek et táblákon és áb rák o n is bem utatja. S védországban növelte a válási kockázatot a házasság előtt született gy erm ek ek fig y elem b e­ vétele — m inthogy azok szám a is nőtt. N őtt a korábbi "alacsony kockázatú csoportok" esély e, valam int az első házasságban élők m utatója az újrah ázaso d ó k m utatójához viszonyítva! A z ered m én y ek a rra is u talnak, hogy m agasabb a válási k ockázat a házasság nélküli, m int a h ázasság b an együttélő páro k esetében. A sok nem . vagy alig m egválaszolt kérdés további vizsgálatát jelz ik és tartják szükségesnek a szerzők. H .L .

H O F, B .: Scenarien hünfliger Zuw anderungen, u n d ihre A u sw irku n g en a u f B ev ö lk e ru n g ssiru ktu r.A rb eitsm a rktu n d so zia le S ich e ru n g . (S zcenáriók a jö v ő b e n várható b evándorlásról és annak a népesség összetételére, a m u n ak e rő p ia c ra. v alam int a társadalom biztosításra g yakorolt h atásáró l.) A llgem eines Statistisches A rch ív , 1996/1. 1 0 9 - 1 4 5 . p. A népesség előreláthatólag hosszabb időtávon át tartó term észetes fogyása m iatt N ém eto rszág b an m ind a m unkaerőpiac, m ind a szociális biztosítás szem pontjából növekszik a b evándorlás jele n tő ség e . Á ltalánosságban kim ondható, hogy a befelé irányuló v á n d o rm o z ­ galom a népesség k orösszetételének a fiatalabb k o rcsoportok felé való eltolódását ered m én y ezi, és egyúttal a szociális biztosítási re n d sze r terheinek m érsék lő d ésére irányuló h atást is kifejti. A z utóbbi tényezőktől függ ugyanis, hogy m ilyen n épesedéspolitikai célo k at indokolt kitűzni, és a m unkaerőpiac folyam atait m ilyen irányban helyes befolyásolni. E m egfontolások különböző m odellek vizsgálatára késztetnek. A ván d o rláso k tekintetében az előrejelzésekhez kiinduló alapot ad h at az eddigi folyam atok áttekintése és tipizálása.

198

IRODALOM

Az első típus az 1950-es évek v égének vándorm ozgalm ával jellem ezhető. E bben az időszakban az eg y k o ri szovjet m egszállási övezetből, illetve az ND K-bóI a N ém et S zövetségi K öztársaság terü letére irányuló ván d o rlás volt m eghatározó, m ég külföldről viszonylag kevesen vánd o ro ltak be. A m ásodik típust az 1960-as évek folyam atai alkotják, am ikor — ellentétben az előbbivel — m ár szinte kizárólag külföldiek v ándoroltak be. E rre az időszakra esett ugyanis a vendégm unkások töm eges beáram lása. A k ésőbbiekben korlátozták az E u ró p ai K özösség tagállam ain kívüli országok állam polgárainak bev án d o rlását. A v ándorlási m ozgalom 1980-as években kialakult harm adik típusára e zért inkább az nyom ta rá a bélyegét, hogy a korábban bevándorolt v endégm unká­ sokat családtagjaik követték. E bben az időszakban tehát viszonylag sok 18 éven aluli g yerm ek é rk ez ett külföldről, m íg a középső k orosztályokba tartozók (25—40 évesek) arán y a visszaesett. A legújabb tendenciák az 1992. évi adatok alapján vázolhatok fel, és a korábbiaktól eltérő v onásokat is m utató negyedik típusként értelm ezhetők. E bben az évben jelentős bevándorlási többletet m utattak ki. am elynek negyedrészét a K elet-E urópából érkező ném etek, h á ro m n e g y ed é t a m ás n em zetiségűek alkották. A ném etek között a férfiak és nők m egközelítőleg azonos arán y b an szerep eltek , a m ás nem zetiségű bevándorlók körében a férfitöbblet volt jellem ző . A m unkaképes k o rcsoportok aránya az előző időszakhoz k épest em elkedett, de a régebbi bev án d o rlási hullám idején észlelt értéket nem érte el. A z elm últ több m int h árom évtizedben változó történelm i feltételek között végbem ent bevándorlási folyam atok négy jellem ző típus szerinti értékelése bizonyos fokig eligazítást adhat a jö v ő b en lehetséges folyam atok p rognosztizálásához, és m indenképpen segít elkerülni a szélsőségesen irreális elképzeléseket. A 2020-ig terjedő időszakra három változatban készültek szám ítások. A z első — összehasonlítás a lapját k épező — változat nem vesz figyelem be b evándorlási többletet, vagyis "0" egyenlegből indul ki. A m ásodik változat szerin t a bevándorlási többlet évente átlagosan 300 000 főt tenne ki, és az utóbbi időszak családi típusú vándorm ozgalm ának folytatódásával szám ol. A h arm adik változat u g y an csak évenként 300 000 fős többletet vesz alapul, azonban feltételezi, hogy (hasonlóan az 1960-as években tapasztalhatóhoz) elsősorban v endégm unká­ sok. tehát d öntően férfiak fognak b e vándorolni. A z első változat — a term észetes fogyás ered m én y ek én t — a népesség szám ának jelen tő s csökkenését vetíti e lő re . A népesség az 1992. évi 81 m illióval szem ben 2020-ban eszerint 73 m illió főt tenne ki. A m ásodik és a harm adik változat teljesülése viszont a 2020-ig terjedő időszakban a nép esség szinten m arad ását, sőt ném i növekedését (83. illetve 82 m illióra) e redm ényezné. A m ásodik és h arm adi variáns által szám ított bevándorlási többlet a gazdaságilag aktív lakosság fogyását is ellensúlyozná, és jav ítan á a m unkaerő-kínálaton belül a fiatalabb és a középső ko rcso p o rto k arányát. É rdekes m egállapítás, hogy a b evándorlás nem vezetne a m unkanélküliségi ráta rom lásához, sőt m ind a m ásodik, m ind a harm adik szcenárió a m unkanélküliek arányának lényeges c sö k k e n ésé t progn o sztizálja. A z alul foglalkoztatottak rétege ugyancsak kisebb lenne a jelen leg in él. A m u n k aerő p iac, a foglalkoztatottság helyzete tehát kifejezetten jav u ln a . A m ennyiben a vizsgált időszakban a b evándorlási többlet nem realizálódna, a társadalom biztosítás terhei — a népesség öreg ed ése m ia tt— lényeges m értékben fokozódná­ nak. 1992-ben ugyanis 100 2 0 —25 éves életkorú lakosra 35 60 éven felüli szem ély jutott. E m utató értéke 2 020-ban a v á ndorlási n yereség elm aradása esetén 59-re em elkedne. A bevándorlási többletet e lő rejelző változatok azt m utatják, hogy ezt a folyam atot a feltételezett nagyságrendű b ev án d o rlás sem állíthatja m eg, de érdem legesen m érsékelheti. (K edvezőbbnek látszik ilyen vonatk o zásb an a "családi típusú" beván d o rlás folytatódása.) A vázolt sz c en á rió k igazolják azt a következtetést, hogy a bevándorlási többlet tartós fennm aradása a 2020-ig terjedő időintervallum on belül m inden lényeges szem pontból előnyös lehet. E z vonatkozik a n épességszám alakulására, a népesedési folyam atokra, a népesség korstru k tú ráján ak fiatalabb ko rcso p o rto k felé való eltolódására, a m unkaerőpiaci helyzetre

IRODALOM

199

és a társadalom biztosítás terheinek m érséklésére. N yilvánvaló tehát, hogy általában nem kívánatos a m igrációs folyam at erőteljesebb korlátozása, visszafogása. E kérdés-kom lexum ot ö sszefü g g éseib en kell szem lélni, a vándorlási statisztika é rté k elé sé t célszerű rendszeressé tenni és a nyilvánossággal is m egism ertetni. A b e vándorolni szán d ék o zó k at is m egfelelően o rientáln i kell. hogy a bevándorlási folyam at ténylegesen ö sszhangban álljon a további fejlődés é rd ek eiv el. A lapvető feltétel, hogy a b e v án d o rló k m egtalálják helyüket a társad alo m b an , integrálódni tudjanak, és ily m ódon a m igráció — a kellem etlen m ellékhatá­ sok. k edvezőtlen jelen ség ek elkerülésével — ténylegesen a vázolt célo k at szolgálja. F.J.

SC H U LT Z, G. V. : D ie A u sw irk u n g en d e r dem og ra p h isch en E ntw icklung a u fd ie A rbeitslosigkeit. (A dem ográfiai fejlődés hatásai a m unk an élk ü liség re.) Z eitschrift für B evölkerungsw issensciiaft, 1995/4. 485—496. p. A ném et népesség alakulásában két évtizeddel ezelőtt drám ai fordulat következett be, am elynek n yom án előzőleg ism eretien dem ográfiai folyam atok alakultak ki. E folyam atok a m ostani m agas m unkanélküliségnek döntő jele n tő ség ű , b á r nem kizárólagos okát alkotják. Az 1970-es évek közepén ugyanis m ás tényezők is jele n tk e zte k , am elyek hozzájárultak ah h o z, hogy a m u nkaerő-kereslet és -kínálat közötti olló széleseb b re nyíljon. A tanulm ány a kérdés dem ográfiai vonatkozásait taglalja, am elyek az E urópai U nió m ás tagállam ai sz á m á ra is tanulságosak lehetnek, m inthogy a m unkanélküliség kezelése több o rsz ág b a n is a következő évtizedek kritikus kérdései között szerepelhet. A régi N ém et Szövetségi K öztársaság területén a népesség 1950-től az 1970-es évek elejéig folyam atosan növekedett. E folyam at a k ésőbbiekben m egtorpant, és a legutóbbi időkig lényegileg stagnálás m utatkozott. V áltozott azonban a népesség korösszetétele. A d öntően m unkaerő-kínálatot jelen tő 18—65 éves lakosság állom ánya az 1970-es éveket követően tovább gyarapodott, míg a m u nkaerőpiacon nem jele n tk e ző k csoportja — első so rb an a 18 éven aluliak szám ának csökkenése m iatt — v isszaesett. É rthető tehát, hogy a m unk aerő p iaco n — főleg az 1980-as években — eg y re többen jelen tk eztek . A kereslet v iszont ezt a többletet nem tudta követni. A körülm ények teh át alapvetően m egváltoztak az 1960-as év ek b en és az 1970-es évek első felében észleit egyensúlyi helyzethez képest, am ik o r a keresletet és a kínálatot egy arán t konstansnak lehetett tekinteni. A z 1960-as év ek b en és az 1970-es évek első felében a m unkaerőpiac stabil helyzetéhez keresleti oldalról — egyéb okok m ellett — hozzájáru lt az a körülm ény is. hogy az egy főre ju tó éves m unkaidőalap fokozatosan csökkent. 1975-ben az egy főre ju tó teljesített m unkaórák szám a m integy 25% -kal volt alacsonyabb, m int tizenöt évvel korábban. A kieső m u n kaidőalapot (a m űszaki fejlesztés m ellett) legalább részben új m unkaerő felvételévei kellett pótolni. E tényező tehát lényeges szerep et já tsz o tt a foglalkoztatottság növelésében, vagy legalább szinten tartásában. A z 1975 utáni időszakban az egy tő re ju tó m unkaidőalap csökkenése nem szűnt m eg teljesen, de az előző periódushoz képest annyira lelassult, hogy a foglalkoztatást pozitívan befolyásoló sz e re p é t gyakorlatilag m ár nem tölthette be. A növekvő m unkaerő-kínálatot tehát többé ebből az okból sem követhette a k ereslet fokozódása. A g azdasági helyzet ism ert alakulása folytán m ás olyan tényezők sem m erülhettek fel, am elyek a k ereslet érdem leges m egélénkülését elősegíthették volna. A m u nkaerő-kínálat és -kereslet közötti addig jele n té k te len e ltérés ily m ódon lényeges szakadékká m élyült. A z 1990-ben m ár 3 milliós n a g y sá g re n d e t e lérő m unkanélküliség egyértelm űen jele zte ezt a tendenciát, vagyis a k ereslet és kínálat között m utatkozó olló szétnyílását. V alószínűnek látszik, hogy az "olajár-robbanás" az 1970-es évek k özepén bekövetkezett k edvezőtlen fordulatban lényeges tényezőként lenne é rtékelhető. A G D P alakulása tekintetében egyes években m utatkozó m egtorpanások időpontjai ugyanis a rra vallanak, hogy

200

IRODALOM

azok okozati szem pontból nem hozhatók ö sszefüggésbe az o lajár-robbanást követő válságokkal. Az a lacsonyan képzett külföldi m unkavállalók legális és részben illegális alkalm azása a rra utal, hogy a m unkanélküliség egyik o k ak én t m indenképpen a belföldi m unkavállalók m agasabb képzettsége és ennek m egfelelő igényei jelö lh ető k m eg. A m unkanélküliséggel és a népesség fejlődésével kapcsolatos em pirikus adatok arról g yőznek m eg, hogy az 1970-es évek m ásodik fele óta fellépő m agas m unkanélküliség e lsősorban és döntően dem ográfiai okokkal m agyarázható. A konjunkturális hatások a m unkanélküliség növekedéséből csak viszonylag kis h ányadot, körülbelül 1% -ot indokol­ hatnak. Ay em lítettek alapján jo g o s k é rd ésk é n t vetődik fel. hogy m iként lehetne a m unkaerő­ kereslet és -kínálat között m egbom lott eg y en sú ly t helyreállítani. E cél érd ek éb en elvben k ülönböző m egoldások lennének jav a so lh ató k . A legkedvezőtlenebb lenne ezek között a term ékenység v isszafogása, m eiy nem látszik érdem ben já rh a tó útnak. M arad a m unkaidő d rasztik u s csö k k en tése, továbbá a részm unkaidejű foglalkoztatás kiterjesztése. E z utóbbi a zonban önm agában nem já rh a t érd em leg es eredm énnyel. C élravezetőbbek lennének a m u n k aerő-kínálatot m érséklő intézkedések, am elyek között kiem elkedő jelen tő ség ű a családi pótlék növelése és általában a családok tám ogatásának fokozása. Ide kapcsolódik a gy erm ek ek jo b b családi ellátást m egkönnyítő intézm ények n agyobb arán y ú létesítése. Fontos sz e m p o n t a képzési és továbbképzési lehetőségek javítása. A bev án d o rlást befolyásoló intézkedések között főként a családdal együtt érkezőknek kellene előnyt biztosítani. A z E U eszközeinek igénybevételével p rogram ot kellene szervezni, am elynek keretében m ód nyílna annak tám o g atására, hogy a fejlett o rszágok m agasan képzett szakem beri a harm adik világban több évet tölthessenek a fejlődést elősegítő alkotó tevékenységgel. F.J.

G O N N O T, J .- P .— PRINZ. C h .— KETLMAN, N .: A djustm ents o f P ublic P ension Schem es in Tw elve Industrialized C ountries: P ossible A n sw e rs to P opulation A geing. (Az állami nyug d íjren d szerek átalakítása tizenkét ipari országban: a népesség öregedésével kapcsolatos problém ák lehetséges m egoldásai.) E u ro p ea n Jo u rn al o f P opulation. 1995/4. 3 7 1 - 3 9 8 . p. “ “ Ez a cikk töm örített elem zése azoknak az ered m én y ek n ek , m elyeket az ausztriai laxenburgi N em zetközi R en dszerelem ző Intézetben (HASA) végrehajtott összehasonlító vizsgálat során ny ertek . A "Szociális biztonság, háztartás- és család-dinam ika öregedő társadalm akban " cím ű p rojektet részletesen ism ertetik azonos cím alatt ugyanezen szerzők 1995-ben m egjelent m űvükben, így a cikk egyik feladata a figyelem felkeltése is lehet a ma m ár közism ert p ro b lém ak ö r esetleg kevésbé ism ert dem ográfiai és társadalm i-gazdasági m egközelítése iránt. A z állam i ráfordításokat a k o rstru k tű ra változása so rán a szociális juttatáso k lényeges részét kitevő nvugdíjteher befolyásolja. A z O E C D -o rszá g o k ra vonatkozó elem zés m egállapítja, hogy az 1985-ben a G D P 9% -át átlagosan eltérő állam i szociális kiadás 2040-re 20% -kal növekedhet, ezen belül azonban a n yugdíjteher 80% -os em elkedést is elérhet. Az eltarottsági arány és a család -szerk ezet v áltozásai következtében nem csak a különböző típusú nyugdíjak, hanem az egyéb hosszú távú időskori g ondozás is társadalm i feladatként jelenik m eg. V izsgálni kell tehát m indezeket a változókat. A fent em lített vizsgálat 12 ipari ország — köztük M ag y aro rszág — adatai és előreszám ításai alapján a dem ográfiai és g azdasági változókat vetíti az egyes szcenáriókra, éspedig az illető ország b an é rvényben levő nyugdíj és tám ogatási rendszerek figyelem bevéte­ lével. Az így kialakított kétféle al-m odell (dem ográfiai és nyugdíj-m odell) foglalja m agába

IRODALOM

201

a nem ek, ko rcso p o rto k és családi állapot szerinti adatokat, illetve a m unkaerőben való ré szv é telre , az átlagkeresetre és a nyugdíjra vonatkozókat. A vizsgálat tö m ö r ism ertető cikkének adathalm azát rem énytelen feladat lenne ism ertetni, annál is inkább, m ert a kiválasztott 4 szcen árió ra elvégzett szám ítások célja sem reális, tényleges a d atso ro k képzése, hanem a lehetséges változókhoz tartozó lehetséges hatások felvázolása és elem zése. Az érdeklődők m aguk végezhetik el ezt az elem zést a táb lá za to k b ó l. A z eg y es o rszág o k b an érvényben lévő. vagy kialakítható ju ttatási re n d sze re k ism ertetését szintén táblázatok és ábrák képviselik. T alán egyedüli egységesítés a v izsgálatban, hogy a n y u g d íjk o rh atárt 60 évnek veszik. így az időskorúak m egnevezése a 60 éves és idősebb n ép esség et jelen ti. A zt az eredm ényt is általánosítva lehet összefoglalni, hogy nincs dem ográfiai c so d a sze r a problém a m egoldására sem a születésszám em elése, sem a b e v án d o rlás nem az — így a tennivalókat a társadalm i-gazdasági e szközök körében kell k e resn i, illetve kialakítani. Szóba jö h e t a ny u g d íjk o rh atár 65 évre való felem elése, a teh erm eg o sztás különféle lehetőségei, de önállóan egyik sem hozhat teljes m egoldást, csakis a többféle eszköz célszerű kom binációja. H .L .

The E co n o m ist o f A geing. (Az öregedés gazdaságtana.) T he E co n o m ist, 1996. ja n u á r 27. 14 P­ A lap — jelleg én ek m egfelelően — tudom ányosan, statisztikailag alátám asztott tények és h elyzetek alapján foglalkozik a népesség ö regedésének g azdasági v o natkozásaival. Sajátos fogalm azással kezdi a közelítést: a hosszú élet luxus, és m int m inden luxus, sokba kerül. A fő kérd és: ki fizeti, ki fizesse? Fejlett ipari, gazdag ország o k at v éve figyelem be, a következő lehetőségeket em líti: m aga a dolgozó m unkás élete során, a következő g en eráció k , vagy az állam . É s m iiyen m ódon: egyedileg, vagy érdek-cso p o rto su láso k o n keresztül befolyásolva a gazdaságpolitikát? E gy lépés m indenképpen szükségesnek látszik: tovább kell dolgozni, em elni kell a nyugdíjkorhatárt, és lehetőséget kell adni a részidős foglalkoztatásra. A kinek eg észség e engedi és szakm ai tapasztalata indokolja, vonulhasson vissza fokozatosan. T ö rtén elm ileg , az előző évszázadokban az öregkori ellátás két lehetőséget ism ert: a család és a szeg én y h áz. Azután kialakultak a nyug d íjren d szerek — o rsz ág o n k é n t különböző­ képpen. A jö v ő m a világproblém a m ind biológiai-pszichológiai, m ind gazd aság i szem pont­ ból. S zem elvény olvasható egy jap á n ö reg ek otthonáról, ahol főleg ro ssz egészségi állapotúak élnek. A z otthon m enedzsere még szám ukra is tanácsolja, többek között, hogy "ne hagyják el m ag u k a t” , ha lehet, ne feküdjenek állandóan, am it lehet, végezzenek m aguk körül és keressen ek ap ró b b feladatokat, m int például a v irággondozás. E zzel a Japánban kim agasló szintű otthonnal hasonlít össze egy F loridában m űködő otthon és kó rh áz telepet, ahol a díj az előbbinek több m int kétszerese, 7000 S havonta. A várakozók listája m indkét helyen zsúfolt — nyilván m ódosabb öregekkel. F lorida népesedési helyzetét egyébként úgy m utatja be a cikk, hogy ott m ár m egérkezett a jö v ő . A z állam 13.7 millió lakosának csak egyharm ada floridai születésű, egynegyede pedig 60 évnél idősebb. A tam pai egyetem gerontológia p ro fesszo ra szerin t az öregek on iparágat jele n te n ek , ami egyre nő. E z az iparág azonban m agában h o rd ja az egészségügy feladatainak nö v ek ed ését is. am i pedig érinti az állam költségvetését is. A z ö reg ek gondozó o tthonaira 1980-ban 200 millió S-t költöttek, am i 1995-re több m int 1.6 m illiárdra nőtt, és az elő reszám ításo k szerint — ha a jelen leg i trend folytatódik — 20 1 0 -re elérheti a 9 m illiárd dollárt. M ég néhány sokatm ondó szám adat: a 85 évesnél idősebbek szám a 15 év alatt m eg k étszerező d ö tt, ma 266 ezer; az A lzheim er kórban szenvedők szám a m a 350 e zer, az elő rejelzések sz e rin t az évtized v égére elérheti a félm illiót. H .L.

202

IRODALOM

R O SS, C .E .— CHLA-LING W U: The L in k s betw een E ducation a n d H ealth. (Az iskolázottság és az ettészségi állapot kapcsolata.) A m erican Sociological R eview , 1995. október. 7 1 9 - 7 4 5 . p. R égóta ism ert, hogy a m agasabb iskolai v égzettségűek egészségi állapota felülm úlja az alacsonyabb végzettségűekét. T anulm ányukban a szerzők azokkal a hatásm echanizm usokkal foglalkoznak, am elyeken keresztül az iskolázottságnak ez a kedvező hatása érvényesül. Az első hatásm echanizm us a m unkaköri élm é n y e k k e l ka p csolatos. E szerin t az iskolázottság kedvező hatása annak tulajdonítható, hogy a m agasabb végzettségűek között kevesebb a m unkanélküli, kisebb a szegények aránya, a végzett m unka pedig kevésbé egyhangú, nagyobb b eleszólást, döntési lehetőséget biztosít az egy én szám ára. A m ásodik oksági m echanizm us alapvetően p szic h o ló g ia i jelleg ű . A m agasabb végzettségűek két területen is bővebb lélektani e rő fo rrá so k k a l rendelkeznek, m int az iskolázatlan szem élyek. E g y részt az iskolázottsági szint em elkedésével p árh u zam o san növekszik azoknak az a rán y a , akik úgy érzik, hogy nem külső erők já té k sze re i c su p án , hanem ők m aguk alakítják saját sorsukat. M á srészt a m agasabb végzettségűek kiterjedtebb társas tám ogató ren d szerrel rendelkeznek, vagyis több olyan b arátju k , ism erősük van. akikre bizton szám íthatnak, ha bajba kerülnek. V égül a h arm adik h atásm echanizm us az életm ód. E nnek egyik döntő elem e a d o h á n y zá s: a m agasabb végzettségűek k örében lényegesen nagyobb m ind azoknak az a rán y a , akik sohasem cigarettáztak, m ind pedig azoké. akik az idők so rán leszoktak erről a káros szenvedélyükről. E gy m ásik fontos tényező az alkoholfogyasztás: az iskolázott em berek többnyire m értékle­ tesen isznak, míg az iskolázatlanok általában vagy teljes m értékben tartózkodnak a szeszes italtól, vagy túlzásba viszik azok élvezetét. A z életm ód egy további lényeges elem e a testm ozgás: bővül a fizikai állapotukat ren d sze re s sportolással karban tartók aránya. Végül ugyancsak az iskolázottság növekedésével em elkedik azoknak az a rán y a , aki rendszeresen vesznek részt e g észség ü g yi ellen ő rzésen . így próbálva m egelőzni a súlyosabb betegségek kialakulását. E h árom kü lönböző oksági m echanizm us sz e re p é t a szerzők két adatfelvétel újraelem zésésvel igyekeznek tisztázni. A z első egy 1990-ben v égrehajtott telefonos felm érés, am elynek keretében m integy 200 0 . 18 és 90 év közötti szem élyt kérdeztek m eg. A m ásodik szintén egy telefonos adatfelvétel, am elyre 1979-ben k erült so r, s am ely közel 250 0 , 20 és 64 év közötti eg y én re terjedt ki. E z utóbbi vizsgálatot egy évvel később m egism ételték, így lehetőség nyílt az időbeli v áltozások nyom on követésére. A k e re sztm e tsze ti elem zés ered m én y ei szerint a vizsgált három hatásm echanizm us együtt m integy 5 5 —60 % -át m agyarázta az iskolai végzettség és a saját egészségi állapotról alkotott vélem ény k a pcsolatának, míg az iskolázottság és a fizikai képességek közötti összefüggés esetében ez az arány 46% volt az egyik és 71% a m ásik m intában. M indez azt jelzi, hogy az iskolai végzettség h a tá sá n a k van egy olyan része, am i nem a szerző k által vizsgált három h a tásm echanizm uson k eresztü l érvényesül. A longitudinális elem zés eredm ényei szerin t az iskolai végzettségnek az egészségi állapot két időpont — 1979 és 1980 — közötti m ódosulására g yakorolt hatása m integy 40% -ban tulajdonítható a m u n kakörülm ények, a lelki e rő fo rrá so k és az életm ód együttes befolyásának. Irt is je le n tő s tehát a z iskolázottság hatásának az a része, am ely nem m egyarázható meg kutatók által vizsgált tényezők egyikével sem . M .F .

IRODALOM

203

R E H E R , D .: W asted Investm ents: Som e E conom ic Im plications o f C hildhood M ortality P atterns. (M eg nem térülő befektetések: a gy erm ek k o ri halandóság gazdasági következm ényei.) P opulation S tudies, 1995/3. 519—536. p. A családok g y erm ekvállalással kapcsolatos döntéseit a kutatók re n d sze rin t ügy tekintik, m int a racionális választás egyik példáját. E szerint a párok a zé rt vállalkoznak utódok n e m zésére, m ert az így elérhető előnyök felülm úlják a gyerm ekek v ilágrahozatalával és felnevelésével együtt já ró költségeket. A hhoz azonban, hogy valóban élvezni lehessen ezeket az előnyöket, a gyerm ekeknek nyilvánvalóan fel kell c sep ered n iü k . A z a gy erm ek , aki fiatalon m eghal, bizonyos értelem ben elveszett befektetés a család szem pontjából: a szülők által vállalt költségek nem térülnek m eg a későbbi gazdasági vagy társadalm i haszon form ájában. M indez azt jele n ti, hogy a gyerm ekvállalás révén e lé rh e tő e lő n yö k alapvetően fü g g e n e k a gyerm ekko ri halandóságtól. T anu lm án y áb an a szerző a rra tesz kísérletet, hogy em pirikusan, szá m sze rű form ában is kim utassa, m iként befolyásolja a g y erm ek k o ri halandóság a gyerm ek v állalással kapcsolatos költség-haszon egyensúlyt. A z elem zés három szakaszból áll. E lső lépésként a halandóság k o rstru k tú ráját vizsgálja m eg az egyes o rszágokban. E zt követően a rra tesz k ísérletet, hogy m eghatározza a g y erm ekvállalás időráfordításban m ért költségét a g y erm ek fejlődésének különböző szakaszaiban. V égül pedig m egpróbálja szám szerűsíteni, m ekkora a kárba veszett időráfordítás m értéke a különböző h alandósági struktúrájú o rszágokban. A z ered m én y ek szerint az egyes ország o k között igen jele n tő s eltérések voltak a g y erm ek k o ri halandóság életkor szerinti m egoszlása szem pontjából. A század közepi K ínában, valam int a századfordulós N ém etországban és F ra n ciao rszág b an a gyerm ekek a ránylag fiatalon haltak m eg. F innországban és S panyolországban ezzel szem ben a m egszületett gyerm ekek hosszabb túlélésre szám íthattak. A z elem zés m ásodik szakaszában a szerző a családok g yerm ekekkel kapcsolatos id ő ráfordítását igyekszik m egbecsülni a gyerm ek különböző életszak aszaib an . A szám ításokat külön végzi el az anya és külön az apa esetében, az előbbieknél 70, az utóbbiaknál 55 órás heti m unkaidőt feltételezve. A z ered m én y ek szerint m indkét szülő időráfordítása fo rd íto tt U alakú g ö rb é t m utat: kezdetben, a terh esség első hónapjaiban a ráfordítás alacso n y , a szülés időpontjában e rő sen m egugrik, s egészen a gyerm ek 2 hónapos koráig e m elkedik, ettől kezdve azonban fokozatosan csökken. A halandóság ko rstru k tű rája és a gyerm ekkel kapcsolatos időráfordítás eloszlása alapján m eghatározható az az időm ennyiség, am i elveszettnek tekinthető abban az esetben, ha a gy erm ek a felnőtt k o r elérése előtt m eghal. A vizsgálat h arm adik sz a k asz á b an a sze rz ő ennek a m ennyiségnek az országonkénti kiszám ítására vállalkozik. Az e red m én y e k jelentős eltérések et m utatnak az egyes o rszág o k között: míg pl. a század fo rd u ló s N ém etországban — ahol a h alálozási életkor viszonylag alacsony volt — az anyák "m indössze" 1200. az apák pedig "csupán" 95 ó rát veszítettek abb an az esetben, ha g y erm ekük 5 éves k o r előtt m eghalt, addig a k orabeli S panyolországban — ahol a gyerm ekek hosszabb tú lélésre szám íthattak — a veszteség a nőknél közei 1600, a férfiaknál pedig több m int 120 ó ra volt. M .F.

D R E V E R , F .— W H IT E H E A D , М .: M ortality in R egions a n d L o c a l A u th o rity D istricts in the 1990s: E xploring the R elationship with D eprivation. (A halandóság területi különbségei A ngliában a 90-es években.) Population T ren d s, 1995. tél, 19—26. p. A tanulm ány a halandóság területi különbségeit s e különbségek o kait vizsgálja A nglia és W ales kilenc régiójának, valam int 366 kisebb körzetének összeh aso n lításáv al. A z elem zés az 1989 és 1993 közötti öt évre terjed ki, a cikk egyes pontjain azo n b an h osszabb távú trendek vizsgálatára is vállalkoznak a szerző k . A halandóság m utatójaként a standardizált

204

IRODALOM

h alandósági hányadost használják, enn ek segítségével ui. kiszűrhető az egyes o rszág részek népességének nem és életkor szerinti ö sszetételében m eglévő eltérések torzító hatása. A standardizált m utató kiszám ításakor A nglia egészét tekintették viszonyítási alapnak. A kilenc régió szintjén v égzett elem zés eredm ényei szerin t a 90-es évek első felében éles különbségek m utatkoztak A nglia eg y es részeinek halandóságában: az északi é s n yugati régió lakóinak életesélyei lényegesen ro ssza b b a k voltak, m int a Kelet-, ill. D él-A ngliúban élőké. É szak-A nglia standardizált h alandósági h án y ad o sa pl. a férfiak esetében közel 30 % -kal m últa felül K elet-A ngliáét, de a különbség m érték e a nők esetében is m eghaladta a 2 0 % -o t. E zek a területi különbségek úgyszólván alig változtak az idők során: az északi és északnyugati o rszág ré sz e k en az életkilátások m ár az 1950-es évek végén is lényegesen kedvezőtlenebbek voltak, m int a keleti vagy a déli rég ió b an . A z azóta eltelt évtizedekben valam ennyi körzetben csökkent a halandóság szintje, s e c sö k k en és ütem e nagyjából m indenütt eg y fo rm a volt, így a régiók kö zö tti eltérés m értéke nem változott lényegesen az idők során. A 366 kisebb területi egység szintjén végzett elem zés m egerősítette a régiók szintjén kapott eredm ényeket, ezen túlm enően azonban lehetőséget nyújtott a halandóság és a depriváció kapcsolatának vizsgálatára is. A depriváció m utatójaként a szerző k egy 12 változót — egyebek között a m u nkanélküliek, a túlzsúfolt lakások és az e gyszülős háztartások a rán y át — tartalm azó indexet h aszn áltak , a szám ításokat pedig k o rcso p o rto n k én t külön-külön végezték el. M ivel ilyen alacsony a g g reg á ltsá g i szinten csak kis szám ú haláleset ju t egy-egy korosztály és területi egység k o m binációra, ez pedig csökkenti a vizsgálat m egbízhatóságát, a 366 k ö rzetet 5 nagyobb cso p o rtb a v onták össze a deprivációs index értéke alapján. Az eredm ények szerint szo ro s k a p cso la t van a depriváció szintje és a h a landóság között: a legerősebben deprivált csoportban a sta n d a rd izá lt halandósági há n ya d o s — ko rc so p o rttó l és nem tő l fü g g ő e n — 2 0 - 6 0 % - k a l m agasabb, m int a legkevésbé deprivált csoportban.

M .F .

SW A N SO N . D .A .— TA YM A N , J .: B etw een a rock and a h a rd p la ce: The evaluation o f d e m ographic fo re c a sts. (Két m alom kő között: a népesedési elő rejelzések értékelése.) Population R esearch and Policy R eview , 1995/2. 233—249. p. A z előrebecsült adatok k isebb-nagyobb m értékben m indig eltérnek a valóságtól. Szám ításuknál általában nem is lehet g a ran tált m egbízhatósági határokat m egadni. E gyesek e zért az előrebecsléseket — am elyek szinte nélkülözhetetlenek — m egoldhatatlan feladatoknak tekintik. E z kom oly stre ssz t je le n t m ind az előrebecslések készítői, mind felhasználói szám ára. Az ilyen feszültségek enyhítését célzó próbálkozások (pl. m egbízható­ sági intervallum ok kidolgozása vagy elő reb ecslési sorozatok készítése) eddig nem voltak eredm ényesek, m ivel nem találtak v álaszt az alapvető problém a, az ism eretek és elvárások összhangjának hiánya m egoldására. A tanulm ány az elő reb ecslések érté k elé sé n ek egy új m ódját m utatja be, am ely egyfelől figyelem be veszi a jö v ő re vonatkozó m egfelelő ism eretek igényét a felhasználók részéről, ám csökkenti az elvárások m iatti felszültséget. E hhez az előrebecslések érté k elé sé re használt eddigi kritérium ok m ellett bevezeti az ún. a rán y o s hibacsökkentés (P roportionate R eduction in E rro r = PRE) fogalm át és eljárását, am ely jó l illeszkedik az előrebecslések h asznosságát m eghatározó egyéb dim enziók, pl. az időbeli aktualitás, a költségek és a "hozzáadott érték" ren d szeréh ez. A z új m egközelítés az elő reb ecslés hasznosságának m eg h atáro zásak o r olyan ism érvek alkalm azását teszi lehetővé, am elyek a pontosság követelm ényeivel egyen ran g ú ak . T erm észetesen nem arról van szó, hogy a bekövetkező tényékhez viszonyított pontosság kritérium áról m eg kellene feledkezni, hanem a rró l, hogy az értékelésnek ne ez legyen a kizárólagos m ércéje. A pontosság szem pontjának kiem elt szerepe m iatt a d em ográfiai és más

IRODALOM

205

e lő reszám ításo k készítői különféle értékelési eljárásokkal m aguk m entek a felhasználói igények elé b e, főként regionális és kisterületi e lő reb ecslések esetében, ahol a várakozások g y a k ran nem teljesültek. A z új szem lélet a pozitívabb m egközelítést, az inform ációk és a g ondolatok alap o sab b m egértését teszi lehetővé. A népesedési előrejelzésekre vonatkozóan m érsékelheti az ö ssze írásra nehezedő p roblém ákat, am elyek pl. a m odern népszám lálások végrehajtásával kapcsolatosan felm erülnek. A PR E statisztikai fogalm ának m egalkotásával tehát a szerzők az elő rebecslések által nyújtott inform áció hasznosságának új m értékét vezetik be. Javaslatuk szerin t ezzel kellene helyettesíteni a p ontosságra vonatkozó irreális elvárásokat. B evezetése rem élhetően h ozzájárul ahhoz, hogy készítők és felhasználók e g y ará n t konstruktívabb szem lélettel közelítsenek az elő reb ecslések h asznosságának kérdéséhez. R .G .

D E M O G R Á F IA I F O L Y Ó IR A T S Z E M L E

DEMOGRAFIE a C seh Statisztikai H ivatal folyóirata

1995. N o. 4. R U K O V Á , J .— A L E S, М .: A Cseh K öztársaság népességfejlődése 1994-ben. TIR P Á K , M .— AD AM 1CA, F .: A Szlovák K ö ztársaság népességfejlődése 1994-ben. A C seh D em ográfiai T ársaság X X V . N épesedési K onferenciája: "A világ népesedési helyzete n apjainkban". P A V LIK . Z .: A dem ográfiai term inológia fontossága. P A ST O R K , .K .: N égy m egjegyzés a vetélési a rányokról.

1996. N o. 1. A L E S . M .— SIE K , М .: N épességelőreszám ítások a C seh K öztársaságra. 1995—2020. JU R C O V A , D .: Új vándorlási helyzet a Szlovák K öztársaságban. SIP E K , A .: G v erm ek ek rosszindulatú daganatos b etegségei a C seh K öztársaságban, 1 9 6 0 -1 9 9 0 '. II. rész. ' ' ' ' D ISM A N , M .— STE H L IK O V Á , E .: K ábítószerek és fiatalság a nagyvárosokban.

DEMOGRAPHY az A m erikai N épesedési T ársaság folyóirat

1995. No. 4. W AITE, L .: F ontos-e a házasság? M A N N IN G , W .D .— SM O C K , P .: M iért kell összeházasodni? A faj szerepe és átm enet i h á zasság b a az élettársaknál. WU, U .— B A L A K R SN A N , T .R .: H ázasság előtti együttélések felbom lása K anadában. SP E IZ E R , I .S .: H ázasság i trichotóm ia és alkalm azása. K E L L E Y , A .C .— SC M ID T, R .M .: A ggregált népesedési és gazdasági növekedés. SA SSL E R , S .: H ely cserék a családban. A testvérek hatása a leánygyerm ekek aktivitására 1910-ben.

206

IRODALOM

P R E SSE R , H .B .: M u n k av ég zés, család és nem : nem szokványos m unkaidőbeosztások tényezői az am erikai alkalm azottaknál. KR1VO, L .J .: B evándorlási jellem ző k és házassági egyenlőtlenségek a latin-am erikai, illetve a ngolszász szárm azású népességben. LO W E L L, B .L .— TE A C M A N , J . —JIN G , Z .: A beván d o rlási reform nem kívánt következm é­ nyei.

EURPOPEAN JOURNAL OF POPULATION az E urópai N épességtudom ányi T ársaság folyóirata 1995. N 0 / 4 . A N D E R SSO N , G .: V álási tényezők trendjei S véd o rszág b an , 1971— 1993. Н О ЕМ . J .M .: Á rtalm atlan kihagyás a dem ográfiai arán y o k standardizációjánál. FESTY, P .: A pillanatnyi m utatók m érése. TO U LE M O N , L .: A pillanatnyi hányadosok standardizálása. C O NG D O N, P .: T erü leti halandósági táblák elem zése népm ozgalm i nyilvántartások adatai segítségével. G O N N O T, J .P .— PR1NZ, C .— K E ILM A N . N .: A z állam i ny u g d íjren d szer m ódosításai 12 fejlett ország b an : lehetséges válaszok a népesség ö reg ed ésén ek p roblém áira.

1996.

No. 1.

A N SO N , J . —M E IR , A .: V allásosság, nacionalizm us és term ékenység Izraelben. P AN U SH , N .— PER1TZ, E .: D em ográfiai potenciál: egy m ásodik vizsgálat.

.

GENUS

a R óm ai T udom ányegyetem N épességtudom ányi Intézetének folyóirata

' “

1995. N o f 1 - 2 .

ZA B A, B .— P A E S, N .: E gy alternatív eljárás relációs m odell halandósági táblák összeállítá­ sára. N A TH , D .C .— C H O U D H U R Y, L .: K ét regionális (város-vidék) halandósági tábla Indiára. LA O U R O U , H .M .: L akóhely szerinti differenciális halandóság B eninben. N A TH , D .C .—L A N D , K .C .— SIN G H , K .K .: A z első fogam zás v árakozási idejének m egoszlása és alkalm azása egy fogam zásgátlást nem alkalm azó hagyom ányos társadalom ban. D E SIM ONI, A .: A születési sorszám szerinti időszaki term ékenység szintetikus m érése. A lkalm azás olasz adatokra. SH A R M A, H .L .: F öldrajzi m obilitás és várható m obilitás: trendek az U S A -ban, 1956— 1987. YA K O U B D , A .: T ársad alm i osztályok és az egy éven aluli halálozások egyenlőtlenségei M a rokkóban. M A D U L U , N .F .: F ogam zásgátlás és falusi szegénység: a tanzániai K ondea körzet falvainak esete.

1995. N o. 3 - 4 . B LU M E R U , A dem ológiai statisztikáról. W UNSCH , G .— TH ILTG E S, E .: E gy standardizált z av ar: összek ev ered ő .változók és standardizálás. K U A TE , D EFO , B. — P ALLO N I, A .: K am eruni gy erm ek ek halandóságának tényezői.

IRODALOM

207

A H M E D , M .F .: A bangladesi felnőtt halálozások új b ecslése az ö zvegyülések alapján: kritikai ö sszehasonlítás. C H O JN A C K A , H .: A házasságkötések alakulásának szerep e a d em ográfiai átm enetben A frikában. ISIU G O -A B A N IH E , U .C .: E ljegyzés, házasság és term ék en y ség N igéria keleti és középső vidékein. TH O M AS, N .— M E R C E R , С.: A term ékenység/fogam zásgátlás anom áliáinak vizsgálata Z im babw éban. LO D E W IJC K X , E .- P A G E , H. — S C H О E N M A E CKERS, R .C .: V áltozások a török és m arokkói nők családalakítási szokásaiban B elgium ban. STU PP . P .W .: A vándorlás időpontjában betöltött kor szerinti vándorlási egyenleg becslése a külföldön születettek népszám lálási adatainak összeh aso n lítása alapján: U SA , 1 8 8 0 -1 9 3 0 .

JOURNAL OF MARRIAGE AND THE FAM ILY az U SA C saládi K apcsolatok N em zeti T an ácsán ak folyóirata

1995. No. 2. JO H N SO N , M .P .: P atriarchális terro r és közös házastársi erő sza k : a nőkkel szem beni erőszak k ét form ája. M cC E N R Y, P .C ,- J U L I A N , T .W .-G A V A Z Z I. S .M .: A z otthoni e rő szak egy biopszichológiai m odellje felé. BRA YF IE LD , /1.: A m unkahelyi időbeosztás hatása az apák g y erm ek g o n d o zására. O RBU CH , T .L .— C U STER , L .: A házas nők m u nkavégzésének társadalm i összefüggései és hatásuk a fekete b ő rű , ill. a fehér férjek esetében. LIC H TE R , D . T. —L A N D A L E , N .S. : Szülői m unkavégzés, c salád stru k tú ra és szegénység latin­ am erikai sz á rm a zá sú gyerm ekeknél. SPITZE, G .— W ARD, R .: H áztartási m unka többgenerációs háztartáso k b an . A M A T O , P .R .— R E Z A C , S .J .— B O O TH . A .: Segítés szülők és fiatal felnőtt g yerm ekek között: a szülők házasságának m inősége, a válás és ú jrah á za so d á s szerepe. M acD O N A LD , W .L .— D eM ARJS, A .: Ú jraházasodás. m o sto h ag y erm ek ek és h ázastársi konfliktus. E N TW ISTL E , D .R .— A L E X A N D E R . K .L .: A szülők g azdasági h elyzetének árnyéka: a c sa lá d stru k tú ra , ill. a család jövedelm e m int a gy erm ek kezdeti iskolai eredm ényeinek tényezői. L E B O U R D A IS , C .—D E SR O SIE R S, H .—LA P LA N TE , B .: K anadai leányanyák p árk ap c so lat­ kialakításának tényezői. H A LL, D .R .—Z H A O , J .Z .: É lettársi kapcsolat és válás K anadában: a szelektivitási hipotézis próbája. W HITE, L . — P E T E R SO N , D .: K iszállás a házasságból: hatása a nem h ázas gy erm ek ek és szüleik k apcsolatára. R U E TE R, M .A .— CO NG ER. R .D .: Szülők és serdülők közötti n ézeteltérések előzm ényei. SILV E R ST E IN . M .-P A R R O T T , T .M . — B EN G TSO N , V .L .: A k ö zép k o rú gy erm ek ek idős szülőknek nyújtott tám ogatását m eghatározó tényezők. N A K O N E ZN Y , P .A .— SH U LL, R .D .— R O D G ER S, J .L .: A m egegyezéses v álásra vonatkozó törvény hatása a válási a rán y ra az 50 állam ban és ö sszefüggése a jö v ed elem m el, oktatással és vallásossággal. STE TS, J .E .: A kapcsolatok szabályozásának m odellezése. N O C K , S .L .: E lkötelezettség és függőség a házasságban. R O G E R S. R .G .: H ázasság , nem és halandóság.

208

IRODALOM

1995. No. 3. R EISS, D G enetikai h atások a családi ren d szerek re. B E N SO N , M .J .—D E A L , J .E .: A z egyéntől a családig. B RO D Y, G .H .— STO N E M A N , Z .—FLO R, D .: A családi folyam atok és az iskolázottsági szint összefüggései fiatal afrikai szárm azású am erikaiaknál. F U R ST E N B E R G J R .. F .F .- H U G H E S . M .E .: T ársad alm i tőke és sikeres fejlődés veszélyeztetett fiataloknál. B O YU M , L .A .— P A R K E , R .D .: A család érzelm i kifejező képességének hatása a gyerm ekek társadalm i beilleszkedésére. GABLE, S .— B E L SK Y, J .— CRNIC, K .: K özös szülői szerepvállalás a gyerm ek m ásodik életéve során. A R N E TT . J .J .: A szocializáció széles és szűk értelm ezésben: a család egy kulturális elm élet tükrében. W ARD, М .: H ozzájáru lh at-e a káoszelm élet a családi re n d sze re k m egértéséhez? CALL, V .— SP R E C H E R . S .— SC H W A R TZ, P .; A h ázastársi nem i kapcsolat gyakoriságának vizsgálata egy o rsz ág o s m intán. B O O T H , A .- J O H N S O N , D .R . — B R A N A M A N , A .- S I C A , A .: H it és m agatartás: számít-e a vallás a mai házasságoknál? H ALL. L .D .— W A LK E R. A .J .—A C O C K , A . С.: N em és családi m unka egyszülős háztartá­ soknál. FOX, G .L .— K E LL Y, R .F .: G yerm ekelhelyezési m egállapodás válásnál. U M BERSO N . D .: A h ázasság m inőségének alakulása egy szülő halála után. JO H N SO N , D .R .— SC H E U B L E . L .K .: N ők házasságkötési névválasztása két generációnál: egy o rsz ág o s vizsgálat. R E IN H A R D , S .C .— H O R W IT Z, A .V .: G ondozói terhek: családgondozási feladatok és k övetkezm ények m egkülönböztetése. ST A R R E LS. М .E. -IN G E R S O L L -D A Y T O N , B .— N E A L , M .B .— YAM AD A, H .: G enerácók közötti szolidaritás és m unkahely: alkalm azottak szülőgondozása. FIESE. B .H .- H O O K E R . K .A .- K O T A R Y , L . — SC H W A G L E R , J .- R I M M E R , М .: C saládtörténetek fiatal szülőknél. E LD E R J R ., G .H .— E C C L E S, J .S .—A R D E L T, М .— LO R D , S .: B elvárosi szülők gazdasági nyom ás alatt: szülői stratégiák. P RID H AM , K. —D E N N E Y . N .- P A S C O E , J .- C H I U , Y .M .— C R EA SEY. D .: A nyai m egoldások a g y erm ek n ev elési gondokra: feltételek és eljárások. M O RRJSO N. D .R .— CHERL1N, A .J .: A válási folyam at és a g yerm ekek közérzete: egy prospektív elem zés. YO UNG, M .H .—M ILL E R , B .C .- N O R T O N , M .C .-H T L L , E .J .: A szülők tám ogatási m agatartásának hatása a serdülő gyerm ekek életérzésére. LE E , G .R .— N E TZ E R , J .K .— CO W A R D , R .T.: Idős szülők depressziója: a g enerációk közötti kapcsolatok szerepe.

1995. No. 4. TH O M PSO N . L . — W A LK E R, A .J .: A fem inizm us helye a családvizsgálatokban. SP RE Y, J. : M a c y ará zá si szokások családvizseálatoknál. A M B E R T , A .M .- A D L E R , P .Á .- A D L E R , P. —D E TZ N E R , D .F .: M inőségi vizsgálatok m egértése és érté k elé se . K A R N E Y, B .R .—D A V IL A , J .- C O H A N , C .L .-S U L L IV A N , K .T .: M intaválasztási stratégiák em pirikus vizsgálata a házasságkutatásnál. SM ITH , T .E .— G R A H A M , Р .В .: T ársadalm i-gazdasági rétegződés a családkutatásban. SM A LL, S .A .: T ev ék en y ség -o rien tált kutatás: m odellek és m ódszerek.

IRODALOM

209

SA B A TE LL I. R .М . — W ALD RO N, R. /..-M é ré s i problém ák a szülői tapasztalatok m eg h a táro z á ­ sánál. M E L B Y , J .N .— GE. X ,— C O N G ER , R .D .— W ARNER. T .D .: A feladat fontossága a pozitív h ázastársi k apcsolatok értékelésénél. T E A C H M A N , J .D .— CARVER, К ,— D A Y, R .: Ö sszekapcsolt adatok elem zésének m odellje. SA B A T E L L I, R .M .— B A R TL E . S .E .: A családok m űködésének vizsgálatával kapcsolatos fogalm i, o p eratív és elem zési k érdések. D E A L , J .E .— A N D E R SO N , E .R .: C saiádkutatási eredm ények ism ertetése és értelm ezése. L O R E N Z, F .О .— C O N G ER , R .D . - S IM O N S , R .L .— WH1TBECK, L .B .. E llen ség esk ed és és házastársi boldogság. JO H N SO N , D .R .: A lternatív m ódszerek a családkutatási p aneladatok kvantitatív elem ­ z ésében. H E A TO N , Т .В .— CALL, KJ?. С. .-C saláddinam ikái m odellezés esem énytörténeti technikákkal. K A R N E Y, B .R .— B R A D B U R Y , T .N .: A longitudinális változás m egállapítása a h ázasságban: b evezetés a növekedési görbék elem zésébe. D E A L, J .E .: T ö b b sz ö rö s családtagok adatainak felhasználása: családon belüli m egközelítés.

POPULATION a F ran cia N em zeti N épességtudom ányi In tézet folyóirata

1995.

No. 6.

G IR A RD , A .: A P opulation с. folyóirat kezdeti korszaka (1946— 1962). P RE SSA T, R .: A z IN E D m űködésének kezdetei: Sauvy szellem isége. B E R TIN , A Population térképei és grafikonjai. TREBICI, V A francia-rom án dem ográfiai kapcsolatok és a Population szerep e. V A N D E W ALLE. E .: A Population sajátosságai a m egjelentetett cikkek tárnája és az a lk alm azott m ó d szerek terén. SA N D R E . P .: A z iskolai népességtől a családok népességéig. L E M E E , R .: A történeti dem ográfia születésétől a H e n ry -féle vizsgálatig. P ER O N , Y.: A z IN E D szerepe a dem ográfiai elem zések alakulásában. B LA YO , C .: A h om ogeneitás feltétele a dem ográfiai elem zésben és az életrajzok statisztikai vizsgálatában. C A SELLI, G .: A h alandósági vizsgálatok útja és szakaszai a dem ográfiai kutatás fejlődésé­ ben. M E N K E N , J .— C O A LE , A .J .— H O U V ELIN , P .: N épesedési m odellek: a Population első 50 éve. VÉRO N, J .: A z IN E D és a fejlődő országok. M cD O N A L D , P .: A férfi-nő egyensúly és a házassági piac. H E N R IP IN , J ..- A népesség öregedése: problém ák és alkalm azkodás. LO R1AU X, М .: A dem ográfiai öregedéstől a korok integrációjáig. K EYFITZ, N .: A z e g y sz erű reprodukció az átm enet időszakában.

1996.

No. 1.

L O H L É -T A R T , L . — R EM IC H E , B .: A dem ográfia és az em beri jo g o k . P EN N E C , S .: A nég y g en eráció s családok helyzete F ranciaországban. B IÉ G E L M A N N -M A SSA R I, М .: H ázasságkötési kivételek 1960— 1992, I.: rokonok h á zasság k ö tései. W ALL, R .: H á zta rtá so k és családok európai összehasonlítása. CAZES, M .H .— CA ZE S, P .: E gy felm enő rokoni ág genealógiai v izsgálatának részletesség e. TR IB A LA T, М .: B evándorlási krónika.

210

IRODALOM

V A N D E R M ISSE N . M .H .— TH O M A S, I .- M O R I N , D .: K özúti baleseti halandóság és m orbiditás. Ö sszehasonlítás B elgium és Q uébec között. CO U RB A G E , Y.: A dem ográfia új útjai a K özel-K eleten. CLERC. P .: D em ográfiai valószínűségi szám ítások L a F ontaine "A sarlatán" c. m eséjében (1668).

P O P U L A T IO N IN D E X a P rinceton E ay e te m N épesedéskutató Intézetének folyóirata 1995. N o. 3. Julian L. Sim on és Thom as J. E sp en sh a d e vitája. B ibliográfia.

1995.

N o. 4.

WEED, J .A .: N épm ozgalm i statisztika az U SA -ban: felkészülés a jövő század ra. B ibliográfia.

P O P U L A T IO N S T U D IE S a L ondoni K ö z aa z d asáa i F őiskola N épességvizseáló B izottságának folyóirata 1996. N o. 1. R E TH E R F O R D , R .D .— O G AW A, N . — SA K AM O TO . S .: É rtékek és term ékenységi változás Japánban. YI, Z .: N agyon alacsony-e az 1991—92. évi kínai term ékenység az e g y szerű reprodukciós szinthez képest? N IR A U LA , B .B .—M O R G A N . ■S .P .: H ázasság k ö tés, házasságkötés utáni kapcsolat a v é rro k o n o k k a l és női autonóm ia: nepáli vizsgálatok. L E G R A N D , Т .К .— P H ILLIPS, J .F .: A term ékenység csökkenésének hatása a csecsem ő- és g y e rm e k h ala n d ó sá sra: bangladesi tapasztalatok. B A R B IE E R I, M .— B LU M , A .— D O LG IK H , E .— E R G A SH E V . A . : H á zasság k ö tés, term ék en y ­ ség, fogam zásgátlás és családpolitika Ü zbegisztában. SH A P IRO , D .: T erm ék e n y sé g c sö k k en é s K inshasában. P ALLO N I, A .— H IL L, К ,—A G U IR R E , G .P .: G azdasági dem ográfiai v áltozások L atinA m erika tö rténelm ében.

P O P U L A T IO N T R E N D S a b rit N épszám lálási és A datgyűjtési H ivatal folyóirata 1995. tél D U N N E L L, K .: N épességvizsgálatok: egészségesebbek vagyunk-e? D R E V E R , F .— W H ITEH EA D , М .: H alandóság régiónként és helyhatósági k ö rz eten k é n t az 1990-es é v ek b en . B O TT IN G , B .: A gy erm ek eg észség ü g y rő l szóló jelen tés.

IRODALOM

211

ZEITSCHRIFT FÜR BEVÖLKERUNGSW ISSENSCHAFT a N ém et Szövetségi N épességtudom ánvi Intézet folyóirata

1995. No. 4.

'

'

D O R B R IT Z , G A R TN E R, К .: Jelentés N ém etország 1995. évi népesedési helyzetéről M cIN T O SH , C .A .— FINKLE. J .L .: A kairói népesedési és fejlesztési konferencia: egy új paradigm a? SC H U L T Z , G .V .: A dem ográfiai fejlődés hatása a m unkanélküliségre.

DEMOGRÁFIA M e g je le n ik n eg y e d é v e n k é n t F e le lő s sz e rk e sz tő : K am a rá s F e re n c S z e rk e s z tő sé g : B u d a p e st, K S H N ép e ssé g tu d o m á n y i K u tató In té z e t, П, F én y es E lek u tc a 1 4/18. P o stai irá n y ító sz á m u n k : 1024 T e le fo n : 2 1 2 -6 5 4 9 K ia d ó h iv a ta l: 1024. B u d ap e st, F én y es E le k u . 1 4 /1 8 . T e le fo n : 2 1 2 -6 5 7 6 F a x : 2 1 2 - 6 6 8 0 K ia d á sé rt felel a K S H N ép e ssé g tu d o m á n y i K u tató In té z e t ig a zg ató ja N y o m d ai m e g re n d e lé s tö rz ss z á m a :

—

—

—

—

E lő fiz e té s b e n te rje sz ti a M a g y a r P o sta R t. E lő fiz e th e tő b árm eiy h íria p k é z b e sitó p o s ta h iv a ta ln á l, a h írla p k é z b e sító k n é l és a H írla p e lő fiz e té si és L a p e llá tá si Iro d á n á l (H E L IR , B u d a p e st Х Ш ., L e h el u. 1 0 /a. - 1900) k ö z v e tle n ü l v ag y p o s ta u ta lv á n y o n , v a la m im átu talással a P o sta b a n k R t.: 2 1 9 -9 8 6 3 6 /0 2 1 —0 2 8 0 9 p é n z fo rg a lm i je lz ő s z á m ra . E lő fiz e té si d íj: félév re 2 6 0 . — F t. eg é sz é v re 5 2 0 . — Ft S zed te: a S z e rk e sz tő sé g