Óvodai szekció Az új nevelési év aktuális feladatai Lóczi Tünde óvodapedagógus, közoktatási szakértő, drámajáték-vezető

Óvodai szekció Az új nevelési év aktuális feladatai

Lóczi Tünde óvodapedagógus, közoktatási szakértő, drámajáték-vezető 1

2013.08.23.

Milyen változásokat indukál az Új Óvodai alapprogram az óvodai mindennapi nevelőmunkában? Aktuális jogszabályok

Az óvoda nevelőmunkájának a sikerkritériumai

Az óvodavezető éves munkaterve (indikátorok, sikerkritériumok)

Az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése Portfolió a gyermekről?

Az óvodapedagógus szakmai munkájának ellenőrzése. Életpálya modell 2

2013.08.23.

3

2013.08.23.

Alapvető jogszabályok          

     

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről ( iskolai szünetek )

AZ ÓVODA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA  Az óvoda pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék.  Az óvoda vezetősége vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.  Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.  A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell.  A fenti kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az óvodaszéket vagy ha az nem működik, az óvodai szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. 5

2013.08.23.

A GYERMEKKEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK  Az intézmény köteles a gyermek szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai felvételével, az óvodai, jogviszony megszűnésével, a gyermek, fejlődésével, kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.  A gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni  a) minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a gyermek szülőjére fizetési kötelezettség hárul,  c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.  Az óvodai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket törölte a nyilvántartásából.  Az intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre hátrányos döntést, vagy a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.  A jogorvoslati eljárásban a gyermeket a szülője képviseli.  A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást 6 2013.08.23. megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTAL KIADMÁNYOZOTT IRATNAK TARTALMAZNIA KELL

 a) az intézmény            

aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. 7

2013.08.23.

Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 24. § (1)  (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.  (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. 8

2013.08.23.

Az óvodai elhelyezés megszűnése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha  a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;  b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;  c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;  d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;  e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.  (2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.  (3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek 9 2013.08.23. hátrányos helyzetű.

EMMI r. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok  51 § (4)26 Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.  Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 10 2013.08.23.

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

A költségvetési támogatás igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése 13. § (2) Költségvetési támogatás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével - az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe  a) aki szerepel a felvételi és mulasztási naplóban  d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal. (3) Költségvetési támogatás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével - az után az alkalmazott után vehető igénybe,  a) akit a képesítésének megfelelő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatnak  b) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.  (4) A költségvetési támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a köznevelési intézménnyel létesített óvodai és alkalmazotti jogviszony szerepeljen a KIR-ben.

Átszervezés Nkt. 84§ (7) A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést216  a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,  b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:  ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,  bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,  c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,  d) az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban.  d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével  (8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Hatályba lép 2014.01.01.

2013.08.23.

Csoportlétszám túllépés Nkt. 25. § (7) Az óvodai csoportok, minimális, maximális és átlaglétszámát az Nkt. 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai jogviszony nevelési év közben történő megszűnése indokolja Minimum:13 szeptember 1-én meg kell lennie! Maximum: 25 (20% túllépéssel 30 fő) szeptember 1-én és a nevelési év közben Átlag:20 Megjegyzés: Magán fenntartású intézményben a minimum és az átlaglétszámtól el lehet térni, de a maximumtól nem! 2m2/ gyerek 13

2013.08.23.

6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez  Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete  óvoda 61 óra  2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről  6. Az óvoda  8. § (3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.  35. § (2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról III. FEJEZET A NEVELÉSI ÉS A NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐ FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI 12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra 2013.08.23. átfedési idővel.

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről1 35. § (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) és az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást egyházi jogi személy szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között. (2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető. (4) A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi személy a fakultatív hitoktatással és a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során egymással kölcsönösen együttműködik. 2013.08.23.

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről1 35/B. § (1) A fakultatív hitoktatásnál és a hit- és erkölcstanoktatásnál az egyházi jogi személynek a feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése, ennek keretében különösen a) a fakultatív hitoktatás és a hit- és erkölcstanoktatás tartalmának meghatározása, b) a fakultatív hitoktatásra és - jogszabályban meghatározottak szerint az állami fenntartású iskolával közösen - a hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés lebonyolítása, c) a fakultatív hitoktatásban és a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése és d) a foglalkozások ellenőrzése. (2) Az óvoda és a kollégium a fakultatív hitoktatáshoz, az iskola a fakultatív hitoktatáshoz és a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket - így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket - az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel biztosítja. (3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. 3. SZ melléklet: Óvodában- óvodapedagógus alkalmazása

2013.08.23.

Nkt. 44. §  (6b)116 Az (5) bekezdés a), c), e)-h), m)-o) pontjában foglalt adatok  a) az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek esetében a jegyző részére, abból a célból, hogy gondoskodjon az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, továbbá  b) a tanköteles gyermek, tanuló esetében a járási hivatal részére, abból a célból, hogy gondoskodjon a tankötelesek nyilvántartásáról,  továbbíthatók. 116_2013. évi LV. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. V. 10-től.  (7) A (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott  a)117 nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,  Megállapította: 2013. évi LV. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. V. 10-től.

17

2013.08.23.

Nkt. 53. (11) bekezdés  (11)130 Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.  Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013. V. 10től.

18

2013.08.23.

Nkt. 83.§ (2)  48. A fenntartó kötelezettségei és jogai  83. § (1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával összefüggő döntés-előkészítő munkában a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - 3. melléklet szerinti - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.  (2) A fenntartó  a)211 e törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,  Megállapította: 2013. évi LV. törvény 13. §. Hatályos: 2013. V. 10-től. 19

2013.08.23.

Nkt. 84.§  84. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.  (2)214 A működtető, ennek hiányában a fenntartó - önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről. A 2012. évi CXXIV. törvény 27. § (1) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba.  (9)217 A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény  a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,  b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,  c) vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával  összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.  (10)218 Többcélú intézmény esetén az e §-ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.  217.-Megállapította: 2013. évi LV. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. V. 10-től.  218 - Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 14. § (3). Hatályos: 2013. V. 10-től. 20

2013.08.23.

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  XXXI. Fejezet AZ ÓVODAI NEVELÉS, VALAMINT AZ ALAPFOKÚ ÉS KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK 201. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése 247. § Az a szülő vagy törvényes képviselő a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be, b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt, c)303 akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. 21

2013.08.23.

A köznevelési rendszer finanszírozása  88. § (1)220 A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.  (2)221 A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.  (3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.  (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.  (5)222 22

2013.08.23.

A köznevelési rendszer finanszírozása 89. § (1)223 Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról. (2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról. (4)224 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket. (5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül. 23

2013.08.23.

202. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése 248. § (1) Aki a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, b) az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, szabálysértést követ el. (2) Aki a) a gyermeket, a tanulót, a szülőt vagy a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelésiközoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra, pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, Országos szakértői névjegyzékre vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. (3) Aki a) az iskolai nevelést-oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, szabálysértést követ el. (4) Aki a) a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér,

c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti,

szabálysértést követ el. (5) Aki a gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos 24 megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, szabálysértést követ el.

2013.08.23.

Pedagógus feladata  62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,  c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,  g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, 25

2013.08.23.

Pedagógus feladata  62. § (1) h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,  k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,  l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,  m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,  n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  p) megőrizze a hivatali titkot,  q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 26

2013.08.23.

Munkaidő  62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.  (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.  (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.  (8)147 Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.  (9) A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaideje hatvan százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben a teljes munkaideje harminc százaléka lehet.  (10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes 2013.08.23. 27 munkaideje ötven százaléka.

A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében  foglalkozások, tanítási órák előkészítése,  a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,  az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,  a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,  előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,  eseti helyettesítés,  a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,  az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,  a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,  osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 28

2013.08.23.

A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében  pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,  a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,  munkaközösség-vezetés,  az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,  környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,  iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,  hangszerkarbantartás megszervezése,  különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,  a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása 29 2013.08.23. rendelhető el.

Intézményben történő tartózkodás  A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelésioktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.  A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

30

2013.08.23.

Neveléssel lekötött munkaidő  A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha  a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,  a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy  a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. 31

2013.08.23.

Munkaidőnyilvántartás  Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidőnyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.  Munkaidőnyilvántartó-Óvoda-09.01-től-v1.xlsx

32

2013.08.23.

 62. § (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.  (11a)148 Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében - heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken. 33 2013.08.23.

Pedagógus joga        

    

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba. 34

2013.08.23.

Pedagógus joga  63. § (3)150 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.  (4)151 A pedagógusigazolvány tartalmazza a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását, a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, a pedagógusigazolvány lejáratának napját és az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 35 2013.08.23. 

Mi várható? Köznev. Tv alapján a köznevelési intézmény ellenőrzése: a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági ellenőrzés. Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Tanfelügyeleti rendszer

A köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.

Az intézményeknek 5 évre szóló fejlesztési tervet kell készíteniük, amelyet a fenntartónak is meg kell küldeni.

Ellenőrzik majd a pedagógusok és az intézmények munkáját egyaránt!

Az értékelés során általános pedagógiai szempontokat, az Óvodai nevelés alapprogramjában felsorolt célok megvalósulását és az intézmény saját pedagógiai programját veszik figyelembe 36

2013.08.23.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.

Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

Vizsgálati módszerek: az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú a pedagógiai dokumentumok vizsgálata

37

2013.08.23.

Óvodavezető feladatai Hatályos jogszabályok alkalmazása Felelősség, ellenőrzés az intézményen belül

Dokumentáció

38

2013.08.23.

A dokumentumok felülvizsgálatának aktuális menete Alapító okirat  A nem állami intézményeknek 2012.12.31-ig felül kellett vizsgálni SZMSZ Felülvizsgálat 2013.03.31-ig!

Ellenőrzés alkalmával a vizsgálat módszere!  Iktatóban  KIR-ből letöltve  Holnapon lévő példány Összevetésük egymással és a hatályos jogszabályokkal!

Házirend  EMMI rendelet ,  Köznevelési törvény 2012.09.01-től újból módosult az EMMI rendelet 2013. március 23-tól Pedagógiai Program Köznevelési törvény- 2012. 09.01-től Új Alapprogram-2013.09.01-től 39

2013.08.23.

A dokumentumok egymásra épülése SZMSZ Óvodavezető éves munkaterve

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének terve dokumentum ellenőrzés+ foglalkozáslátogatás /előre meghatározott szempontrendszer alapján

Megnő az óvodavezető felelőssége!

Óvodavezető éves beszámolója

 Felvételi előjegyzési napló  Felvételi mulasztási napló  Óvodai törzskönyv  Óvodai szakvélemény  Óvodai csoportnapló  Gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentáció 40

Új

2013.08.23.

SZMSZ TARTALMAZZA

A vezetők közötti feladat megosztást

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét

A szakmai munkaközösségek feladatait

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét (szinkronban a Pedagógiai Programmal)

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét Kinyomtatást követően oldalszámmal kell ellátni, le kell pecsételni és az óvodavezető kézjegyével ellátni és össze kell fűzni. Óvodai csoportnapló Gyermeki fejlődés nyomon-követő dokumentáció

41

2013.08.23.

Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje -SZMSZ Felelős az óvodavezető!

Ellenőrzési rendszert dolgoz ki, előre meghatározott szempontrendszer alapján! A dokumentumok szempontrendszere az EMMI rendelet. A foglalkozáslátogatásnak az Alapprogramra épülő Pedagógiai Program

Az ellenőrzés célja: szakmai segítségnyújtás és a pedagógiai programban foglaltak teljesülése érdekében!

Az észlelt hibákról és a kijavításuk érdekében intézkedési terv készül.

42

2013.08.23.

Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje SZMSZ

Belső ellenőrzési terv Az ellenőrzést végzi

A táblázatban használt rövidítés

óvodavezető óvodavezető-helyettes munkaközösség-vezető

ÓV ÓVH MV

43

2013.08.23.

A pedagógiai ellenőrzés területei IX.

X.

Felvételi előjegyzési napló

ÓV

Felvételi és mulasztási napló

ÓV

Óvodai csoportnapló

ÓV ÓVH MV

Gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentáció

ÓV ÓVH MV

Statisztika, normatíva igényléséhez kapcsolódó dokumentumok Kapcsolattartás a szülőkkel

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV

V.

VI.

VII.

ÓV ÓV ÓVH

VIII. ÓV

ÓV ÓVH

ÓV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH

Óvodai csoportban végzett nevelőmunka/óvodai foglalkozás

ÓV ÓVH MV

Kirándulás

ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH MV ÓV ÓVH MV ÓV ÓVH

Ünnepek, hagyományok és külső megjelenésük

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH

Munkaközösség tevékenysége Nevelőmunkát közvetlenül segítő munkája (dajka, pedagógiai asszisztens munkája

ÓV ÓVH

Munkarend-munkafegyelem

ÓV ÓVH

ÓV ÓVH MV ÓV ÓVH MV

ÓV ÓVH ÓV ÓVH

44

2013.08.23. ÓV ÓVH

A munkaterv tartalma= nevelési év helyi rendje

Mi az elvárás? Konkrét, tényszerű, dátum, határidő, felelős megjelölése!

Fontos! Ki kell kérni a fenntartó és a szülői szervezet véleményét! Az SZMSZ alapján a pedagógiai belső ellenőrzésének konkrét megvalósítását!

Nevelés nélküli munkanapok Szünetek Ünnepek Nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontja Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontja ÚJ! 45

2013.08.23.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. A munkaterv

 3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.  (2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni  a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  b) a szünetek időtartamát,  c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,  d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,  e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,  f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját,  g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,  h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

46

2013.08.23.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. A munkaterv

 (5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.  (6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon - a szülő igénye esetén - az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.  (7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.  (8) A nevelési-oktatási intézményben folyó - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács, az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, vagy ennek hiányában, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. 47

2013.08.23.

A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni  középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,  szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,  a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában.  (2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.  (3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.  Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 48

2013.08.23.

 A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:  a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy  b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak  a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.  (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.  (3) Az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg.2013.08.23. 49 

Óvodai nevelési év munkaterve  nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak  Munkaterv_1.docx

50

2013.08.23.

Pedagógiai Program Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.

Nevelőtestület fogadja el!

Szülői szervezet véleményét ki kell kérni!

Intézményvezető hagyja jóvá!

A fenntartó egyetértését be kell szerezni

ÚJ! 51

Az intézményvezető felelőssége!

2013.08.23.

Intézményvezető hagyja jóvá!  PP felülvizsgálata -lista-új pedprogramhoz.docx

52

2013.08.23.

Pedagógiai Program Köznev tv. Alapján! Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek a gyermekek személyiségfejlődését szolgálják

Alapelvek, értékek, célkitűzések

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését

Gyermekvédelem Szülő-pedagógus együttműködés Egészségnevelés és Nemzetiségi óvoda esetén környezeti nevelés elveit a kultúra és nyelvápolás 53

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket 2013.08.23.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek Köznev tv.

SNI

Beilleszkedési Tanulási Magatartás zavarral Küzdő Kiemelten tehetséges

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, 54

2013.08.23.

Kötelező nyomtatványok EMMI r.

    

a)felvételi előjegyzési napló b)felvételi és mulasztási napló c)óvodai csoportnapló d)óvodai törzskönyv e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (óvodai szakvélemény)  f)a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

ÚJ!

55

2013.08.23.

Az óvodai csoportnapló tartalmazza-1 a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a háromnégyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hathétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet, napi bontásban 56

2013.08.23.

Az óvodai csoportnapló tartalmazza-2     

f) nevelési éven belüli időszakonként fa) a nevelési feladatokat, fb) a szervezési feladatokat, fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, fd)a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,  fe) az értékeléseket,  g)a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,  h)a feljegyzést a csoport életéről. (egyéni lap helyett)

ÚJ!

57

2013.08.23.

Tankötelezettség teljesítése A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

Felelősség! Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé

A tankötelezettség kezdetéről  az óvoda vezetője,  ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,  az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 58

2013.08.23.

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása.

A döntésnek megalapozottnak kell lenni és a gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentummal alá kell támasztani!

Az óvoda dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről!

A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

59

2013.08.23.

A tankötelezettség megállapítása 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 60

2013.08.23.

AZ ÓVODÁS GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

Az óvoda az óvodás gyermekek Az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi fejlődéséről a szülőt és írásban rögzíti. folyamatosan tájékoztatni kell. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti

61

2013.08.23.

ÚJ! EMMI r.

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét fejlődésének ütemét a differenciált nevelés irányát.

a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. 62

2013.08.23.

Az Alapprogram ÚJ elemei!

Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak.

Esetenként hátránycsökkentő szerep

Gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

63

2013.08.23.

ÚJ!

Új Alapprogram

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

64

2013.08.23.

Új Alapprogram

Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

65

2013.08.23.

Új Alapprogram Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés a (szocializáció biztosítása) – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

66

2013.08.23.

Új Alapprogram

Az egészséges életmód alakítása

– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

67

2013.08.23.

Új Alapprogram Az érzelmi nevelés és a szocializáció

biztosítása helyett!

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

68

2013.08.23.

Új Alapprogram óvodapedagógus-gyermek, gyermekdajka! (hangsúly helyett)

Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot hangúlyozza!

Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;

69

2013.08.23.

Új Alapprogram

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Kreativitás fejlődését ösztönző környezet biztosítása.

Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése.

70

2013.08.23.

Új Alapprogram Az óvodai élet megszervezése! A gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5– 35 perces) csoportos

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek

foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg

71

2013.08.23.

Új Alapprogram Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják.

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

72

2013.08.23.

Új Alapprogram Az óvoda kapcsolatai

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés 73

2013.08.23.

Új Alapprogram

Játék

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását.

Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. 74

2013.08.23.

Új Alapprogram

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.

75

2013.08.23.

Új Alapprogram

A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek.

Az egészségfejlesztő testmozgás az óvodai nevelés minden napján

Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

76

2013.08.23.

Új Alapprogram

A külső világ tevékeny megismerése

A fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás

77

2013.08.23.

Új Alapprogram

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.

HELYETT

A gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

78

2013.08.23.

Új Alapprogram  A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,  – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás. 79

2013.08.23.

Új Alapprogram A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. HELYETT

80

2013.08.23.

Új Alapprogram

ÚJ! A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd

az

iskolában, az óvodásból iskolássá

óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

szocializálódik.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival 81

2013.08.23.

A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése az óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos

A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon

alapprogramja szerinti nevelése

A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse

Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését!

82

2013.08.23.

A köznevelési intézmény vezetője

Jóváhagyja az intézmény pedagógiai PORGRAMJÁT Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

Felel a pedagógiai munkáért! FELEL A PEDAGÓGIAI MUNKA ADMINISZTRÁCIÓJÁRÉT 83

2013.08.23.

Tanulságok!

Nem szabad iskolásítani, továbbra is a játéké a fő szerep az óvodában, de….!

Óvoda-iskola átmenet kulcs kérdéssé vált (tankötelezettség)

Megnő az óvodavezető és az óvodapedagógus felelőssége!

ÚJ Hangsúlyok!

Egyéni differenciált képesség fejlesztés, és ennek a dokumentálása

Szülők tájékoztatásának dokumentálása!

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése

Egységes adminisztrációs rendszer

Foglalkozások tervezése

Miért maradt a gyermek még 1 évig az óvodában?

84

2013.08.23.

Várható jogszabály módosítások, új jogszabályok  A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere 1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. 85 2013.08.23.  A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható.

Gyakornok  (5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és pedagógusmunkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.  (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.  (7) A (2) és (4) bekezdés szerinti minősítő vizsga letételének hónapját megelőző hónap első napján az intézményvezető értesíti a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal).  A gyakornok feltölti a portfólióját az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. 86

2013.08.23.

A minősítő vizsga részei:  amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése,  a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).

87

2013.08.23.

A minősítő vizsga értékelésének részei:  portfólióvédés,  amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése,  az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő,a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése,  az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó-. pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során a 2. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.  88

2013.08.23.

A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie

 Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt.  Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni.  A minősítési eljárásban való kötelező részvételt az e rendeletben meghatározottak szerint a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. 89

2013.08.23.

A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja:  „Megfelelt”,  „Újabb minősítés szükséges”.  A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárástól számított – két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:  „Megfelelt”,  „Nem felelt meg”. Ha a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év múlva újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve a döntéstől függően az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.  Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.  A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg. 90

2013.08.23.

Pedagógus II. fokozat  A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.  A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el.  Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.  A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. 91

2013.08.23.

A minősítési eljárás során a minősítő bizottság  a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során a 2. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a jogszabályban meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket,  b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést,  c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.  A minősítési eljárás eredményeként a pedagógus „Megfelelt” minősítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el.  A „Megfelelt” minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni 92

2013.08.23.

A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus  a pedagógus-szakvizsga és  a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat  megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:  ”Mesterpedagógus fokozatba lép”,  ”Pedagógus II. fokozatban marad”. A minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás sikertelen volt. Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a minősítési eljárás eredményeként ”Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni. 93

2013.08.23.

Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus

 Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidőkedvezményben részesül.  A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál – óvodapedagógus esetén huszonöt óránál –, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással le nem kötött részében heti két órában  ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,  részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiaimódszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában,  részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében. Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. 94 2013.08.23.

 A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint.  A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

95

2013.08.23.

Kutatótanár  Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt – a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező – pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett, a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő átsorolását a munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet továbbítja a kormányhivatalnak, amely megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár fokozatba történő besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minősítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust. A 4. § (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el. Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. 96

2013.08.23.

A gyakornoki idő és a mentor   Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentort), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti  az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,  a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztásában,  a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában,  a minősítő vizsgára való felkészülésében. A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. 97

2013.08.23.

. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása  A minősítő vizsga és a minősítési eljárás minősítő bizottság előtt folyik.  A minősítő bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. 98

2013.08.23.

A minősítő bizottság tagjai:  a) minősítő vizsga esetében  aa) a pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt,  ab) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott, 99

2013.08.23.

minősítési eljárás esetében  a kormányhivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó 100 képviselője, 2013.08.23.

Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében a b) pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja. Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt a bevett egyházi intézményfenntartó kéri fel. A köznevelési szakértőt a bevett egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan. A (2) bekezdés a) pontja szerinti felsőoktatási intézményt, gyakorlóintézményt a kormányhivatal a köznevelési intézménytől való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki. Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában. A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt tanárnak a minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgya tanítására jogosító2013.08.23. 101 szakképzettségével.

A portfólió  A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján.

102

2013.08.23.

Portfólió tartalmazza 1. a szakmai önéletrajzot, 2. a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, 3. a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, 4. önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, 5. a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, 6. a szakmai életút értékelését. A minősítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a pedagógus kompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával. 103

A köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemei, a pedagóguskompetenciák:  szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,  pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,  a tanulás támogatása,  a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,  a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,  pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,  kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás,  elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. 104

2013.08.23.

A pedagógus értékelési elemek  pedagóguskompetenciákat a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a munkakörük ellátásával összefüggésben értelmezhető pedagógus értékelési elemek, pedagóguskompetenciák kerülnek figyelembevételre.  A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: pedagógusértékelési eszközök) egységesek és nyilvánosak. A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter 105 2013.08.23. hagyja jóvá.

Mesterpedagógus vagy Kutatótanár  A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.  A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el.  A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.  Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. 106

2013.08.23.

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság  a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és a 2. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. § (5)-(6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet,  b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.  A minősítési eljárás eredménye akkor „Megfelelt”, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el.  A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben a 2. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik.  A kormányhivatal az OH által meghatározott formai és tartalmi előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küld az OH-nak a pedagógus minősítő vizsgák és minősítési eljárások tapasztalatairól. Ez alapján az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására. 107

2013.08.23.

A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógusminősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után – figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket – az adott év március 31-ig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-ig továbbítja az OH-nak. A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-ig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-ig értesíti. 108

2013.08.23.

Minősítés  A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint – az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele.  A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben – a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik.  (6) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az (5) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.

 (7) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor.

 (8) A munkáltató, illetve a tagintézmény köteles a jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani.  A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni.  109 2013.08.23.

Minősítő vizsga  A kormányhivatal az érintett fenntartóval együttműködve, a minősítés szervezését támogató informatikai rendszer segítségével kiválasztja a minősítő bizottságok tagjait.  (2) A minősítő bizottság tagjait – az intézményvezető kivételével – a kormányhivatal július 31-ig kéri fel a következő évben lefolytatásra kerülő minősítési eljárásra. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei: 1. a portfólió előzetes vizsgálata, 2. a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése, 3. az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése, 4. az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése, 5. az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése, 6. az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, 7. a portfólióvédés lebonyolítása. 110 2013.08.23. 

 A minősítő vizsga és a minősítési eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli.  (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a mindenkori minimálbér hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.  111

2013.08.23.

A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat  a) pedagógus-munkakörben,  b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,  c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,  d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,  e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy  f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben  eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát. A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor. 112

2013.08.23.

A pedagógus értékelése A

1.

Az értékelés elemei A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése

2.

3.

Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése 113

B %

50 20 30 2013.08.23.

Mesterpedagógus, Kutatótanár A Az értékelés elemei A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése

1.

2.

%

A portfólióvédés értékelése Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei

3.

B

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai 114 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése

50

20 30 2013.08.23.

 Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a minősítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető.  (2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.  (3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. 115

 Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell  a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógusmunkakörben  foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.

116

2013.08.23.

Tehát arra aki 1958-ban vagy azt megelőzően született már nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Az 1958-ban születettnek 65 év a nyugdíjkorhatára, s mivel az 55 életévét 2013ban betölti ezért nem kell minősíteni.

 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 97. §  (19) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor.  (20) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2015. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik 2015. szeptember 1-től első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra, azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.  (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusra, aki 2013. szeptember 1-től, és arra a pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra, aki 2015. szeptember 1-től számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. 117

2013.08.23.

Portfolió a gyermekről  Az óvodapedagógus, a szülő, az óvodavezető folyamatosan nyomon követheti a gyermek fejlesztését, fejlődési ütemét  Összefüggő képet kaphatunk a gyermek fejlődéséről  Környezeti és egészségnevelés és az erkölcsi nevelés témakörök kiemelten szerepeljenek  Alapvető, az iskolában szükséges képességek fejlesztése  Ebből is kiemelten: Írásmozgás-koordináció, elemi számolási készség,reláció szókincs, téri tájékozódás fejlesztése  Tevékenykedtetés, kísérletezés dokumentumai  Mozgásfejlesztés hangsúlyos  Bemért mérőeszköz eredményei (DIFER)

118

2013.08.23.

Portfolió a gyermekről 1. Finommotorikus koordináció fejlődése  rajzok  festmények  kézműves tevékenység produktumai 2. Fénykép dokumentáció (Power Point bemutató)  Óvodai tevékenységek (mindennapi tevékenységek)  Ünnepek  Kirándulások 3. Difer mérőeszközre épülő fejlődés nyomonkövetése  Feladatlapok megoldása 119

2013.08.23.

Portfolió

Az óvodásgyermekek differenciált képességfejlesztését nyomonkövető rendszer

Megfelel a hatályos jogszabályoknak

Megfelel az Új Alapprogramnak! Középsősöknek szóló Oszkár, a kistigris az óvodában füzetsorozat

30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés

Nagycsoportosoknak szóló Oszkár, a kistigris iskolába megy füzetsorozat

Óvodai csoportnapló

A differenciált fejlesztést rögzítő lapok 120

2013.08.23.

A középsősöknek szóló Oszkár, a kistigris az óvodában foglalkoztató füzetsorozat

4 foglalkoztató füzet

Évszakokra épülő (ősz, tél tavasz, nyár) Projekt rendszerű tematika Próbálkozó- ÜgyeskedőTöprengő szintű feladatok 3 szintű differenciálás

Egymásra épülő, folyamatosan nehezedő tematika

121

2013.08.23.

A középsősöknek szóló Portfolió

Oszkár, a kistigris az óvodában foglalkoztató füzetsorozat

Folyamatosan dokumentált képet kapunk a gyermekek az egyéni képességeiket figyelembe vevő differenciált fejlesztéséről és a szülők tájékoztatásáról

KIEMELT!

Írás-mozgás koordináció fejlesztése Elemi számolási készség fejlesztése Számkép felismerés (dominó, kéz ujjai

Tájékozódás- térbensíkban Reláció szókincs fejlesztése Mozgásfejlesztés

122

2013.08.23.

Mit tud a füzetsorozat?

Heti 1 foglalkozás!

A középsősöknek szóló

Oszkár, a kistigris az óvodában foglalkoztató füzetsorozat Folyamatosan nehezedő feladatok, egymásra épülő tematika

Fejlécben kis történetek: anyanyelvi neveléskommunikációs képességek fejlesztése KREATIVITÁS

Érzelmi nevelés (kedves szerethető figurák, bábok) Motiváció, a mesére épülő feladatok

Környezettudatos nevelés Egészséges életmódra való nevelés Erkölcsi nevelés

Cselekvéses tanulás és kísérletezés lehetősége

3 szintű differenciálás 123

2013.08.23.

Középsősöknek szóló Oszkár, a kistigris az óvodában füzetsorozat 3 szintű differenciálás

124

2013.08.23.

Nem szükséges drága fejlesztő eszköz hozzá

DIFER-re épül

Nagycsoportosoknak szóló Oszkár, a kistigris iskolába megy foglalkoztató (6 füzetből álló) füzetsorozat

Cselekvő, felfedező játékos foglalkozások módszertana Foglalkozások tervezete

Tájékozódás-térben-síkban Reláció szókincs Mozgásfejlesztés Logikai készségek fejlesztése Kreativitás fejlesztése

Írás-mozgás koordináció Elemi számolási készségSzámkép felismerés (dominó, kéz Együtt játszik gyermekfelnőtt 125

2013.08.23.

Nagycsoportosoknak szóló Oszkár, a kistigris iskolába megy foglalkoztató (6 füzetből álló) füzetsorozat

Cselekvéses tanulás és kísérletezés lehetősége

Klasszikus mesék, Népmesék, Kitalált történetek

Környezettudatos nevelés

Egészséges életmódra való nevelés

3 szintű differenciálás Próbálkozó Ügyeskedő Töprengő

Azonnal dokumentált FOLYAMATOS képet kapunk a gyermekek az egyéni képességeiket figyelembe vevő differenciált fejlesztéséről és a szülők tájékoztatásáról 126

2013.08.23.

Hogyan támogatja a füzetsorozat és a módszertan óvodapedagógusok adminisztrációs munkáját?

Gyermeki fejlesztést, fejlődést rögzítő lap

Óvodai csoportnapló

A szülő tájékoztatásának dokumentálása

Összesítő táblázat

127

2013.08.23.

Oszkár iskolába megy! „Több, mint egy foglalkoztató füzet!” Foglalkoztató füzetsorozat a képességfejlesztő, differenciált feladatokhoz

6 füzet

150 optimális kihívást jelentő feladat

3 szintű differenciálás: Próbálkozó, Ügyeskedő, Töprengő

128

2013.08.23.

„Oszkár iskolába megy!” Komplex, az óvoda-iskola átmenetet támogató foglalkozások módszertani útmutató sorozata 4 füzet

Közel 100 mesére épülő komplex játék

24 óvodai foglalkozás Szülőkkel is eljátszhatók! 129

2013.08.23.

   

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet, a foglalkoztatott a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet határozza meg.

A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.

 

   

(3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok – közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott. (4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga. (5) Az iskolapszichológus kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni. (6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni. (7) A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontját. 130

2013.08.23.

Fizetési osztályok A B C D E F G H I Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök óvodatitkár, iskolatitkár, * * * * kollégiumi titkár dajka * * * * gondozónő és takarító * * * * laboráns * * * * pedagógiai asszisztens * * * * könyvtáros * * * * szakorvos * gyermek- és ifjúságvédelmi * * * * felügyelő gyógypedagógiai * * asszisztens szabadidő-szervező * * * * * pszichopedagógus * * * * műszaki vezető * * * * szakmacsoportos * * * * képzésben vezető ápoló * * * * hangszerkarbantartó * úszómester * rendszergazda * * * * Munkakör megnevezése

131

J

*

* *

2013.08.23.

Munkakör megnevezése

Fizetési osztályok A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök Egyéb munkakörök munkaügyi, személyzeti előadó

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

könyvtáros technikus

*

*

*

könyvtáros asszisztens

*

*

*

gazdasági dolgozó műszaki dolgozó

*

oktatástechnikus számítógép-kezelő számítógép-rendszerprogramozó ügyviteli gépkezelő

ügyviteli dolgozó

kisegítő dolgozó

*

*

132

*

*

2013.08.23.

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma 1 2

A B Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel intézményvezető intézményenként

3

tagintézmény-vezető

tagintézményenként

4

intézményegység-vezető

5

intézményvezető-helyettes

6

intézményvezető-helyettes

szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként 50 gyermek/tanuló létszám alatt 51-300 gyermek/tanuló

7

intézményvezető-helyettes

301-1000 gyermek/tanuló

8

intézményvezető-helyettes

1000-nél több gyermek/tanuló esetén intézményegységenként, tagintézményenként 300 gyermek/tanuló létszám alatt

C Létszám

1 1 1 1 2 3

9

tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes

10

tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes

intézményegységenként, tagintézményenként 301-1000 gyermek/tanuló

1

11

tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes

intézményegységenként, 133 tagintézményenként 1000-nél több gyermek/tanuló esetén

2

-

2013.08.23.

A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

1 2

3 4 5

A Munkakör óvodatitkár

B Feltétel intézményenként, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450 gyermekenként

dajka vagy helyette gondozónő és takarító csoportonként együtt pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket 250 gyermekenként nevelő óvodában

C Létszám 1

1 1 0,5 fenntartó döntésétől függ

6

pszichopedagógus

-

7

úszómester

tanuszodával rendelkező óvodában 134

1 2013.08.23.

A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

 nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak.docx

 Szakmai segédanyagok bemutatása

135

2013.08.23.

 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!  [email protected]  +36706252215  http://www.ovodaiszakerto.hu/index.html  http://www.felvesznek.hu/oszkar-kistigris  http://www.raabe.hu/oszkar  Skyp: loczi.t

136

2013.08.23.