ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Óvodai Nevelési Program

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM HELYI ADAPTÁLÁSA

GÉZENGÚZ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA TÁPIÓSÁG 2004

TARTALOMJEGYZÉK Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

1

Óvodai Nevelési Program I. BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................... 4 1.A HELYI ÓVODAI NEVELÉS JOGI ÉS TARTALMI KERETÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .. 4 2 NEVELŐ MUNKÁNK EREDMÉNYEI ............................................................................................................... 5 3.NEVELÉSI ALAPVISZONYAINK, NEVELÉSBEN ÉRDEKELT KÖZÖSSÉGEK .......................................... 6 II. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA ............................................................................................................................... 9 1.ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI ...................................................................................................................... 9 2.ÓVODÁNK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE .............................................................................................. 10 III. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA........................................................................................................... 12 1.ÓVODAKÉP ....................................................................................................................................................... 12 1.1. Az óvodai nevelés funkciója szerinti értelmezése ........................................................................................ 12 1.2. Az óvoda célrendszere ................................................................................................................................ 13 1.3. Az óvoda feladatrendszere .......................................................................................................................... 14 1.4. Alapelvek, értékek ....................................................................................................................................... 16 2. GYERMEKKÉP ................................................................................................................................................. 16 3. PROGRAMVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ......................................................................................................... 17 4. A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK ............................................ 18 4.1 Szükségletek szerepe a személyiségfejlesztésben ......................................................................................... 18 4.2 Gondozás és egészséges életmódra nevelés ................................................................................................. 18 4.3 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ................................................................................................ 21 5. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE ............... 22 5.1. Dyslexia prevenció...................................................................................................................................... 22 5.2. Graffomotoros fejlesztés ............................................................................................................................. 23 5.3. Mozgásfejlesztés ......................................................................................................................................... 24 6. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN ........................................... 25 7. A FEJLESZTÉS TARTALMA ........................................................................................................................... 26 7.1 Játék és tanulási tevékenység ....................................................................................................................... 26 7.1.1 Játék ....................................................................................................................................................................... 26 7.1.2. Tanulási tevékenység ............................................................................................................................................ 28

7.2 Társas és közösségi tevékenységek .............................................................................................................. 31 7.3 Munkatevékenység ....................................................................................................................................... 33 7.4. Szabadidős tevékenység .............................................................................................................................. 35 7.5 Néphagyományőrzés-néptánc ...................................................................................................................... 38 8. KULTÚRA ÁTADÁS ........................................................................................................................................ 41 9. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE .............................................................................................. 43 9.1 Anyanyelvi nevelés ....................................................................................................................................... 44 9.2 Művészeti tevékenységek .............................................................................................................................. 47 9.2.1.Mese-vers ............................................................................................................................................................... 47 9.2.2. Ének-zene ............................................................................................................................................................. 49 9.2.3. Vizuális nevelés .................................................................................................................................................... 53

9.3. Testnevelés .................................................................................................................................................. 55 9.4. Természet-társadalom-ember ..................................................................................................................... 58 9.5. Matematikai nevelés ................................................................................................................................... 60 10. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI ................................................................................................ 63 10.1 Hosszú távú tervezés és rendezőelvei ......................................................................................................... 63 10.2. Rövid távú tervezés ................................................................................................................................... 64 10.3. A gyermeki fejlődés ellenőrzésének, értékelésének elvei........................................................................... 64 11. A NEVELÉS SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI............................................................................................... 66 11.1. Az óvodai csoportok kialakítása ............................................................................................................... 66 11.2. A felajánlott tevékenységek szervezési formái .......................................................................................... 66 11.3. A nevelés időkeretei: napirend- hetirend .................................................................................................. 67 11.3.1. Rendezőelv a napirend megtervezéséhez............................................................................................................ 67 11.3.2. A hetirend rendező elve /tartalma/ és maximális időkeretei .............................................................................. 68

12. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK ................................ 69

IV. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ....................................................................................................... 71 Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

2

Óvodai Nevelési Program 1.KAPCSOLAT A CSALÁDDAL ......................................................................................................................... 71 2.KAPCSOLAT AZ ISKOLÁVAL ........................................................................................................................ 73 3.KAPCSOLAT A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL .......................................................................... 74 4.KAPCSOLATTARTÁS A FENNTARTÓVAL .................................................................................................. 75 5. KAPCSOLATTARTÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATTAL,GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL ... 76 6.KAPCSOLATTARTÁS SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL ÉS A SZAKSZOLGÁLATTAL ....................... 77 V. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI ..................................................... 78 VI. AZ ÓVODAI NEVELÉS ERŐFORRÁSAI ..................................................................................................... 79 1. SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZER ÉS FEJLESZTÉSE................................................................................. 79 1.1. Az emberi erőforrások fejlesztése ............................................................................................................... 79 2. TÁRGYI FELTÉTELRENDSZER ÉS FEJLESZTÉSE ..................................................................................... 80 2.1. A tárgyi feltételrendszer fejlesztése ............................................................................................................. 81 2.2. Óvodánk meglévő felszerelési és eszköz jegyzéke ....................................................................................... 83 VII. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS, MENEDZSELÉS ............................................................................................. 87 1. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS STRUKTÚRÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ..................................... 87 2. PROGRAMFEJLESZTÉS .................................................................................................................................. 88 VIII. ZÁRADÉK ....................................................................................................................................................... 89 IX. FELHASZNÁLT ÉS AZ ÓVÓNŐKNEK FELHASZNÁLÁSRA AJÁNLOTT SZAKIRODALOM......... 90

Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

3


I. BEVEZETÉS 1. A HELYI ÓVODAI NEVELÉS JOGI ÉS TARTALMI KERETÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai 137/1996. (VIII.28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1992. évi, többször módosított XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről 1/1998. (VII.24.) OM rendelet nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés bevezetéséről 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről 277/1997. (XII.22.) rendelet a Pedagógus továbbképzésről és szakvizsgáról a nevelőtestület 22/1998. sz. Határozat a „Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” adaptálásáról a fenntartó által hozott rendeletek A felsorolt dokumentumokban kiemelt alapelv a gyermeki jogok deklarálása az óvodai nevelésben és minden élethelyzetben. Megfogalmazzák az óvoda szerepét a személyiségfejlesztés folyamatában.


4


1. NEVELŐ MUNKÁNK EREDMÉNYEI A társadalom és a szülők nem csak azt kívánják az óvodától, hogy a gyermekek számára biztonságos elhelyezést nyújtson, felügyeletükről gondoskodjon, hanem azt is, hogy megfelelő nevelésben részesítse őket. Igyekeztünk munkánk során óvodánknak egy sajátos arculatot kialakítani. Falusi óvoda lévén kiemelt feladatunknak tartjuk a gyermekek természet védelmére, szeretetére nevelését. Természetjárás, barangolások során az óvónők megismertetik és megszerettetik óvodásainkkal környezetük szépségeit, a folyó, erdő, mező élőlényeit. Nevelésünk eredményeként a gyermekek óvják és védik a környezetükben lévő növényeket és állatokat. Hagyománnyá vált óvodánkban a Föld napjának megünneplése. Fontosnak tartottuk azt is, hogy gyermekeink és óvónőink megismerjék azokat a népi kulturális értékeket, népszokásokat, amelyek már-már feledésbe merültek, vagy egyáltalán nem élnek a községben. Így ismerkedtek meg a fazekas mesterséggel, a szövés, nemezelés, batikolás tevékenységével, vizuális nevelés keretében. A környezet tevékeny megismerésében beépülnek a jeles napok megünneplése, népszokások felelevenítése. /Szüret, Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd/ Irodalmi és zenei anyagunk nagy részét a népmesék, mondókák, népdalok, népi játékok, táncmozdulatok megismertetése teszi ki. Óvodásaink néptánccsoportjának műsora ünnepélyeink színvonalát emeli. A néphagyományőrzés a helyi programunkban is speciális faladatként szerepel. Az egészséges életmód alakításában nagy hangsúlyt fektetnek az óvónők munkájuk során a helyes életvitel, életritmus és szokásrendszer kialakítására, a dohányzás megelőzésére óvodásaink körében. A napirend tudatos - gyermekhez igazodó - alakításában elsődleges a gyermekek testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése. A jól felszerelt tornaszobánk lehetővé teszi az óvodások megfelelő testi fejlesztését. Testnevelés foglalkozásokon az óvónők körültekintő szervezéssel és az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó, differenciált terheléssel elősegítik a gyermekek állóképességének fejlődését, edzését, mozgáskultúrájuk fejlesztését. Speciális tornagyakorlatok végzésével a lúdtalp megelőzése és helyes testtartás kialakítása is folyik. Az úszásoktatást nyári úszótábor formájában oldjuk meg Jászberényben, mivel helyben nincs rá lehetőség. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

5


Rendszeressé és tudatossá váltak a közös élményt nyújtó séták és kirándulások, mellyel gazdagítjuk a játék tartalmát, lehetőséget nyújtunk a megismerésre, tapasztalatszerzésre. A minden gyermeket megillető egyéni bánásmód és képességük szerinti differenciált nevelése, fejlesztése minden óvodapedagógusunk kiemelt feladata. Eredményesen végzik óvónőink a gyermekek anyanyelvi nevelését is. Játékos foglalkozásokon és a nevelés folyamatában a beszédszervek ügyesítését, a magyar beszédhang sajátosságainak kiemelését, a hallás, beszédhallás fejlesztését és a beszédhibák korrekcióját logopédus és beszédfejlesztő pedagógus segítségével. Óvodánkban évek óta sikeresen működik a drámapedagógiai munkaközösség, melyet ebben a témában képzett óvónő irányít. Ismereteit átadta a nevelőtestületnek, sikeres gyakorlati hospitálások és munkaközösségi foglalkozásokon. Így tudtuk tervszerűen, tudatosan beépíteni és alkalmazni az óvodai nevelés folyamatában a drámapedagógia módszerét és a drámajátékot. Ennek folytatása is igen fontos pedagógiai folyamat. Intézményünkben 2001. szeptemberében kezdtük meg minőségfejlesztési rendszerünk kiépítését. Egyéni pályázat útján, tanácsadó közreműködésével 2003. márciusában fejeztük be a COMENIUS I. intézményi modelljének bevezetését, azóta folyamatosan működtetjük a minőségfejlesztési támogatócsoport irányításával. A bevezetés óta eltelt időszakban jelentős változást tapasztaltunk a partnerközpontú működés, a folyamatos fejlesztés, a folyamatszabályozás, a minőségfejlesztés iránti elkötelezettség, a pedagógiai munka színvonalának emelkedése valamint a szervezeti kultúra fejlesztése területén.

3. NEVELÉSI ALAPVISZONYAINK, NEVELÉSBEN ÉRDEKELT KÖZÖSSÉGEK A helyi nevelési rendszer kialakításánál központi helyet foglal el az óvodai nevelésben érdekelt közösségekkel az érdekek, javaslatok, kifogások egyeztetése. Az intézményi működés elengedhetetlen feltétele a szülői igényeknek, elvárásoknak való megfelelés.


6


A szülők akkor elégedettek az óvodával, ha biztonságban érzik gyermeküket, jókedvvel, örömmel jönnek óvodába, érzik a szerető gondoskodást, toleráns partneri kapcsolatban szerezhetnek információkat a gyermekeik fejlődési mutatóiról, közösségi magatartásáról. Igyekszünk alapfunkcióink között a tényleges gyermeki igények szerint csoportosítani teendőinket. Egyre több az olyan család, aki a nevelési funkció mellett fontosnak tartja az iskolára előkészítő funkciót is. A sérült vagy fejlődési problémával küzdő gyermekeknél segítjük a szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt a gyermek legideálisabb fejlesztése érdekében. /Nevelési Tanácsadó, Áttelepítési Bizottság, logopédus/ Meg kell oldani az óvodának a felzárkóztatásra szoruló gyermekek egyéni fejlesztését és a tehetséggondozást. Az óvoda nyitva tartásának meghatározásánál igazodunk a szülők elfoglaltságához. A szülők igénye szerint szervezzük meg a vallásoktatást a délutáni időszakban. A fenntartó speciális helyzetben van az érdekérvényesítésnél. Státuszából eredően elképzeléseinek érvényt tud szerezni. Az óvoda drága intézmény. Ennek egyik oka, hogy a 3-7 éves korosztály életkori sajátosságaiból eredően felnőtt függő. Az óvoda 10,5 órás nyitva tartása két műszaknyi személyi állomány beállítását igényli. Emellett a dologi kiadásokat is megnöveli az egész napos energiafelhasználás. A 3-4 éves gyermekeket nem lehet 25-30 fős csoportokban nevelni, gondozni, fejleszteni, csak kisebb létszámmal lehet tényleges személyiségfejlesztést végezni. A fenntartó a költségráfordítás miatt joggal várja el az óvodától, hogy jó hatékonysági mutatókkal szolgáljon, és a szülők elismerően szóljanak az ott folyó munkáról. A személyiségfejlesztés folyamat kénti szemlélete megkívánja, hogy az óvoda a nevelés valamennyi színterén kiépítse kapcsolatait. Kiemelve ezek közül a családot, ahonnan a gyermek érkezik és él, valamint az iskolát, ahová a gyermek az óvodából kerül.


7


Az iskolával való érdekegyeztetés nehézségét az alapfunkciókban felállított rangsorbeli különbség adja. Az oktatás centrikus szemléletű iskolarendszer nem képes tolerálni az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő tevékenységét, a fejlesztést szorgalmazza. Az ideális az lenne, ha az iskola értékrendje változna, de a gyermekek érdekében az óvodának tudomásul kell vennie, hogy a NAT humanizálta ugyan az iskolarendszert, de korántsem követi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának gyermekközpontú szemléletét. A gyermekek zökkenőmentes iskolakezdése érdekében az óvodának célirányosan kell fejleszteni azokat a képességeket, amelyre az iskola alapozni tud. Ilyen, pl. a figyelem, türelem, kitartás, állóképesség, akarat, szabálytudat, együttműködési készség, kommunikáció, stb. Az óvoda vezetőjének a különböző szervezeti formák igénybevételével törekednie kell a célok és feladatok megismertetésére, az ismeretek folyamatos szinten tartására. A nyílt, őszinte emberi kapcsolat sugalmazása, elvárása az egymás felé megnyilvánuló barátságos légkör kialakítását eredményezi. Az egységes vezetői követelés, a gyermekek érdekét szem előtt tartó óvónői csoportbeosztás, szívesen együttműködő munkatársi kapcsolatok segítése, barátságos, félelemmentes légkört hoz létre, amelyben minden ember vállalhatja önmagát. A pedagógiai program sikere érdekében az itt megfogalmazott kliensi érdekeket a realitások talaján, okos kompromisszumokkal, az igények és a lehetőségek számbavételével kell összhangba hoznunk.


8


II. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1. ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 2253 Tápióság, Bicskei út 21. 06-29/465-253 Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvoda fenntartója, címe: Községi Önkormányzat, 2253 Tápióság, Bicskei út 3. Telefonszáma: 06-29/465-575 Hatáskörébe tartozik az intézményalapítás, megszüntetés, szervezeti összevonás, a működési kiadások meghatározása, az intézményvezető megbízása, az alapfunkción kívüli tevékenységek engedélyezése. Az óvoda alaptevékenysége: A 3-7 éves gyermekek testi-lelki egészségnevelése, gondozása, harmonikus személyiségfejlesztése. Speciális nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. TEAOR szám: 8010 Szakfeladat: 801115 Az óvoda élén óvodavezető áll. Jogkörét a hatályos jogszabályok, a fenntartó és a nevelőtestület rendeletei, határozatai alapján önállóan, egyéni felelősséggel gyakorolja. Önálló munkáltató, részben önálló gazdálkodó. A nevelőtestület: az intézmény önkormányzati szerve, a legfontosabb tanácskozó és döntéshozó fórum. Hatáskörébe tartozik az intézmény pedagógiai programjának kimunkálása, elfogadása. Intézményünkben működő érdekvédelmi szervezetek: • Közalkalmazotti tanács, • Szülői szervezet.


9


Az óvodai alkalmazottak munkakörei: pedagógus munkakörök: óvónők, logopédus, pedagógiai munkát segítők: dajkák, egyéb technikai személyzet: óvodatitkár. A tényleges alkalmazotti létszámot és személyi adatait az Óvoda Törzskönyve tartalmazza. 1. ÓVODÁNK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE Óvodánk egy Pest megyei, szép természeti környezetben elhelyezkedő kis faluban található, Budapesttől 50 km-re. Önkormányzat által fenntartott, 4 csoportos intézmény. Udvarunk nagy alapterületű, fásított, füvesített, melyet természetes alapanyagú játékokkal szereltük fel.. Otthonosan berendezett csoportszobáink 90 férőhelyesek, kihasználtságuk 110 %-os évek óta. Az elkövetkező években sem várható lényeges változás a gyermeklétszám alakulásában, bár településünkön a gyermekszületések száma csökkenő tendenciát mutat. Ez a betelepült családok számának növekedésével magyarázható, és azzal, hogy a szülők nagyobb arányban íratják be óvodába gyermeküket, mint előző években. A csekély munkalehetőség miatt a legtöbb szülő kénytelen ingázni lakóhelye és munkahelye között. Általában Budapestre járnak dolgozni, ezért leterheltek, kevés idő jut a gyermek nevelésére. A szülők közül az édesapák 5 %-a, az édesanyák 9 %-a munkanélküli. Iskolázottságuk jónak mondható, 48 %- szakmunkás, 32 %- értelmiségi, 19 %- alacsony iskolázottságú. A családok szerkezete: A gyermekek 82 %-a ép családban, 18 %-a csonka családban él. Gyermekek száma szerinti megoszlás: A családok 16 %-a 1 gyermekes, 56 %-a 2 gyermekes, 21 %-a 3 gyermekes, 3 %-a 4 gyermekes, 2 %-a 5 gyermekes.


10


Tehát a községben a 2 gyermek vállalása a jellemző, de arányaiban jelentős a nagycsaládosok száma is. Szembetűnő, hogy a családok 53 %-a az elmúlt 10 évben költözött községünkbe. Ez magyarázat arra is, hogy nem nőtt ugyan a gyermekszületések száma, mégis az óvodába íratott gyermekek létszáma évről évre növekszik. A családok kis része megélhetési gondokkal küzd, ezek a munkanélküli szülők és nagycsaládosok körében találhatók. A gyermekek egészségnevelése érdekében az önkormányzat különböző szociális támogatásokkal, étkezési térítési díj törlésével, csökkentésével segít. Nevelőmunkánkban előny, hogy a szülők többsége együttműködő, szerető, gondoskodó, normakövető. A szülői gondoskodást tükrözi, hogy a gyermekek testileg fejletten, jó mozgáskészséggel kerülnek be az óvodába. Ugyanakkor a gyermekek beszédén, szokásrendszerén lemérhető a családi élet zaklatottsága, a szülők túlhajszoltsága. Az óvodába érkezők között egyre több a megkésett beszédfejlődésű, beszédhibás és magatartási zavarokkal küzdő gyermek. Élményeket a szűk családi környezetből, és a tömegkommunikációs eszközökből feléjük áramló kezeletlen hatásokból szerzik, ami nem mindig pozitív. A szülők szemléletformálása nevelői munkánk részét képezi.


11


III. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA 1. ÓVODAKÉP Az eredményes pedagógiai munka megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk bizonyos rendezőelvek megfogalmazását, hogy az óvónők ezekhez a normákhoz igazodva, beállítódásuk szerint szabadon nevelhessenek. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a család elsődleges nevelő hatását. A családi nevelés kiegészítésére törekszünk. Az egészséges életmód feltételeinek biztosításával, helyes szokások kialakításával igyekszünk megteremteni az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkört gyermekeinknek. Nevelő és fejlesztő munkánkat tudatosan tervezzük és végezzük a játéktevékenységre építve, az egyéni sajátosságok és a gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével, megfelelő óvónői modell állításával. Változatos tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük óvodásainkat a községben már nem élő néphagyományokkal, népszokásokkal, a magyar népi kultúrával. Gondoskodunk a folyamatos élménynyújtásról, közös kirándulásokról és érdekes tevékenységekről. Fontosnak tartjuk a gyermekek sikeres iskolai munkájához szükséges kézségek, képességek kialakítását, a társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítést. 1.1. Az óvodai nevelés funkciója szerinti értelmezése Az óvoda közoktatási rendszer részeként nevelő intézmény. Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókkal, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves koráig a testi-lelki egészségnevelését és gondozását, harmonikus személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását vállalja fel. Funkciójából eredően a nevelőmunkában az egészséges, ingergazdag környezet a szeretetteljes légkör, a nevelői minta és a társas kapcsolatok nagy hangsúlyt kapnak a célirányos fejlesztésnél.


12


A családi nevelés kiegészítőjenként folytatja a gyermek szokásrendszerének, beszédének alakítását, és nevelési programjával fejleszti az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Biztosítja a gyermek esélyegyenlőségét. Az óvodai nevelésben az országos alapprogramban behatárolt nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló fejlődésbeli különbségek figyelembevételével alkalmazhatók. Az óvodai nevelés nyelve: magyar.

1.2. Az óvoda célrendszere A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, személyiségük fejlesztése. A szocializáció feltételrendszerének biztosítása. Az egészségnevelés feltételrendszerének biztosítása. Az „én fejlődés” és a szociális „énkép” kialakulásához a legideálisabb színtér felkínálása. Általános emberi értékeket /igazság, szépség/ és normákat elfogadó, másságot toleráló gyermekek nevelése. Kommunikációs és kooperációs technikákat ismerő gyermekek nevelése. Környezetét szerető, óvó gyermekek nevelése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve a korosztály műveltségi anyagának megismertetése, ismeretszerzés. A gyermekek magatartásának formálása, viselkedés problémák kezelése. Zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása. Néphagyományokat tisztelő és ápoló gyermekek nevelése. Az esélyegyenlőség javítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és egyéni fejlesztése.


13


1.3. Az óvoda feladatrendszere Gyermekek megismerése. Változatos tevékenységformák biztosítása. Gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése, alakítása. Az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése. Egészséges életmód megalapozásával, a testi-lelki egészség biztosítása. Egészséges környezet, a gyermekek életkorának megfelelő óvodai életritmus biztosítása. A gyermek biológiai, biztonság és önérvényesülési szükségleteinek kielégítése. Egészségügyi és közösségi szokások kialakítása. Biztonságot adó, szeretetteljes, érzelem gazdag együttérzést sugárzó óvodai légkör megteremtése, fenntartása. A gyermekre jellemző tevékenységi vágy és önállósulási törekvés kielégítésével az „én tudat” ébredésének és az „anyáról valóleválás” folyamatának elősegítése. Szülők jelenléte az óvodai beszoktatásnál, a gyermek igénye szerint. Az emberi viszonyokkal való ismerkedés lehetőségének felkínálása. A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: együttérzés, tolerancia, önzetlenség formálása. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, kompromisszumra való képesség fejlesztése. Utánzásra alkalmas „modellek” állítása, kommunikációs technikákkal való ismerkedés lehetőségeinek felkínálása. A hatások, élmények újraéléséhez játék és élettér biztosítása.


14


A természet közelségének és élménytárának kihasználása, gazdag természetismereti, tapasztalati lehetőségek biztosítása. A gyermekek érdeklődésének a természet felfedezése megismerése felé irányítása, a rácsodálkozás képességének kialakítása. Sokszínű tevékenységek biztosítása, sokoldalú tapasztalati lehetőségek biztosítása. A gyermekek értékelése az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodva. Konfliktusok megbeszélésének és elrendezésének bemutatása gyermekhez közel álló tevékenységekben /bábozás, dramatikus játékok/. Viselkedés kultúra megalapozása. A gyermekek testi, értelmi és szociális érettségének célirányos fejlesztése, tanuláshoz szükséges készségek, képességek kimunkálása / ismeretbővítés, problémamegoldó gondolkodás, figyelem, türelem, kitartás, feladat- és szabálytudat, mozgáskoordináció, észlelési képességek/. Edzettség és állóképesség fokozása. A gyermeki érdeklődés felkeltése az iskola iránt. Jeles napok megünneplésével a magyar néphagyományok megismerése, ápolása. Helyi népszokások felkutatása, régi mesterségek megismertetése. A feladatok megvalósításához a leghatékonyabb tartalmak, módszerek, tevékenységformák kimunkálása.

A humán erőforrások fejlesztése önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel..

Olyan másságot elfogadó, sikeres próbálkozásokat értékelő, segítő környezet kialakítása, mely elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest leghatékonyabb fejlesztését, szocializálódását.


15


Kiemelt feladatunk azoknak a területeknek a fejlesztése és gondozása, amely területeken a speciális nevelési igényű gyermekek kiemelkedőbb teljesítményre képesek.

1.4. Alapelvek, értékek Óvodánkban a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni képességeik kibontakoztatását. Az óvodai nevelés folyamatában középpontba állítjuk a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeljük. Alapvető értéknek tekintjük a toleranciát, empátiát, emberszeretetet, a harmónia megteremtését. Törekszünk egyedi sajátosságaink kiemelésére, megőrzésére, melyek pozitívan megkülönböztetik intézményünket a környező intézmények közül, gyarapítva értékeinket, eredményeinket. 2. GYERMEKKÉP A gyermeket olyan fejlődő személyiségnek tekintjük, akit belső biológiai törvényszerűségek és szocializációs hatások egyaránt formálnak. A gyermek érzelmi beállítódása és gondolkodási szintje miatt felnőtt függő. Ezért az ismeretek elsajátításának mélysége attól is függ, hogy milyen érzelmi szituációban szerezte azt. A szeretetkapcsolatnak meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerek a felnőttek értékrendjével, normáival hogyan azonosul. Az elsődleges modell az anya. Vele szövődik a legmélyebb érzelmi kapcsolat, de az óvónő kommunikációja, társas viselkedése, empátiás készsége, szokásai is meghatározó a gyermek „én-képének” kialakításában. Törekszünk a gyermekközpontú óvodai nevelés megvalósítására, a gyermeki személyiség kibontakoztatására. A gyermek egyedi, semmi mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre.


16


3. PROGRAMVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A szakirodalomban fellelhető, különböző nevelésfilozófiákra építkező nevelési rendszerek áttanulmányozása után nevelőtestületünk a "Gáspár-pedagógiára" építkező, Fábián Katalin által készített Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot tartotta legcélszerűbbnek adaptálásra. A választásnál döntő szempont volt, hogy ez a program nevelésfilozófiájában, óvoda és gyermekképében összecseng a nevelési elképzeléseinkkel, az adott tárgyi és személyi feltételek mellett is beindítható. Cél, feladat és tevékenységi rendszere követi az óvodapedagógiai hagyományokat. A játékot a legfontosabb tanulási módszernek tekinti, de a munkát és a tanulást is alapvető tevékenységi formaként kezeli. Fő célként a gyermekek szociális életképességének fejlesztését vállalja fel a tevékenységeken keresztül. Úgy célozza meg a gyermekek "társadalmi gyakorlatra való felkészítését", hogy lehetővé teszi a változó gyermeki szükségletek kielégítését, társadalmi normákkal, szokásokkal való találkozást. Alkalmas az eltérő értékekkel és kultúrával rendelkező családok mentális, érzelmi és szociális támogatására. A tevékenységnél a kommunikáció és kooperáció megkülönböztetett hangsúlyt kap. Nagy értéke ennek a programnak, hogy "ténylegesen" keretjellegű. A helyi sajátosságok és kreatív óvodapedagógusi elképzelések szerint szabadon formálható. Felzárkóztató, prevenciós és tehetséggondozó programokkal bővíthető. A nevelési célok - koncepcióban illő - eltérő pedagógiai módszerekkel, osztott és osztatlan, fejlettség szerinti csoportszerkezetben egyaránt megvalósítható. A realitások talaján állva, tudatosan vállalja az iskolai élet szempontjából fontos pszichikus funkciók fejlesztését. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program melletti döntésünket az is meghatározta, hogy a program neves szerzői, továbbképzések szervezésével, lehetőséget biztosítanak óvónőinknek a részletes megismerésre, A megvalósításhoz útmutatók adnak segítséget.


17


A program feltárja a szükségletek, tevékenységek, képességek szerepét a személyiségfejlődés folyamatában, és kidolgozza az óvodapedagógus feladatát ezen a téren. 4. A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK 4.1 Szükségletek szerepe a személyiségfejlesztésben A tevékenységközpontú óvodai nevelési program a gyermeki szükségletek kielégítésénél nem állít fel hierarchikus sorrendet, a fiziológiai szükségleteket, a biztonságérzetet és szeretetszükségleteket, a tudásvágy kielégítését, az esztétikai szükségleteket, az önmegvalósítás és önérvényesítés szükségleteit összefüggésben szemléli, de érzékelteti, hogy a különböző életszakaszokban egy-egy szükséglet motiváltabb lehet. Ilyen például a 3-5 éves korosztálynál a gondozás, a biztonságérzet. 4.2 Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el az óvodai nevelőmunkában, mert a gyermek olyan szükségletét elégíti ki, amely alapfeltétele a többi nevelői hatás érvényesülésének. Akit gondoznak, akiről gondoskodnak, akit szeretnek, annak jó a biztonságérzete és nyitottabbá válik a külvilág egyéb hatása iránt is. A gyermek testi-lelki szükséglete egyéni adottságok és örökletes tulajdonságok függvénye. Az óvodai napirend és tevékenységek összeállításánál az óvónők nem hagyhatják figyelmen kívül az egészségnevelés, gondozás területén a szükségletek egyénre szabott kielégítését.


18


Helyes életritmus kialakítása: Megfelelő napirend és hetirend kialakítása, Gondozás központi kérdése, Napi életritmusok visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei, Oldott, kellemes légkör fontossága, Különböző tevékenységek váltakozása pihentetőleg hat. Táplálkozás: Növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele, Napi 3-szori étkezés kellő összetételben és elosztásban, Fontos a kulturált étkezés megszervezése és lebonyolítása, Étkezésekre azonos időpontban kerüljön sor, Fontos figyelembe venni az egyéni különbségeket a gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban is. Testápolás: Egészség megőrzésén túl a gyermekek tisztaságigényének kialakulását szolgálja, Bensőséges kapcsolat elmélyítése, Törekvés a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására, Segítségnyújtás az óvónő részéről a különböző testápolási teendők elsajátításában, óvónő és gyermek közötti Fontos az óvónő személyes gondozottsága. Öltözködés: 5.3. Védekezés az időjárás viszontagságaival szemben, de egyúttal fejlesztheti a gyermekek ízlését, önállóságát is, 5.4. Óvónő kérje a szülőket, hogy a gyermekek ruhája célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen, 5.5. Ajánlatos a többrétegű öltözködés, csere ruha biztosítása, 5.6. Váltócipő ne legyen papucs vagy sarok nélküli lábbeli, mert lúdtalpat idézhet elő. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

19


Mozgás: Testnevelés foglalkozásokon, illetve a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek, Minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn, gyakorolják egyénileg is a különböző, változatos mozgásformákat, találjanak ki újakat, A séták, kirándulások a mozgáson túl közös élményekhez is juttatja a csoport tagjait. Pihenés, alvás: Fektetés előtt fontos az alapos levegőcsere, szellőztetés, Fontos a pihenés alatti nyugalom, de ne erőltessük az alvást, a mozdulatlanságot, Szüntessük meg a zavaró külső és belső ingereket, Alkalmazkodjunk a gyermekek egyéni igényeihez, alvásszükségletekhez. "Dohányzás vagy Egészség" kiegészítő program az egészséges életmódra neveléshez: /dohányzást megelőző program/ Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme. Feladatai: Az egyéni ismeretek feltérképezése a dohányzással kapcsolatosan, Az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű információk átadása a témában, Az egészséges életmód választását megkönnyítő, dohányzással kapcsolatos attitűd formálása, A passzív dohányzás kényszere elleni, aktív fellépés kialakítására törekvés. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Önállóan használja a WC-t. Vigyáz a mosdó rendjére. Önállóan mos kezet, használja a körömkefét. Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja. Szükség szerint használ zsebkendőt. Ügyel az étkezőasztal esztétikus rendjére. Helyesen használja az evőeszközöket. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

20


Mozgása harmonikus, összerendezett. Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás. Helyesen, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja. Szívesen tartózkodik a szabad levegőn, örömmel vesz részt sétákon, kirándulásokon. Ismeri az egészséget károsító tényezőket /dohány, környezet 4.3 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Cselekedeteit, gondolkodását az érzelmek irányítják, személyiségén belül az érzelmek dominálnak Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonságot adó, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ez alapvető feltétele annak, hogy a következő feladatok minél hatékonyabban megvalósuljanak: Erkölcsi érzelmek megalapozása. Közös élmények, tapasztalatok átélése. Alapvető udvariassági szokások alakítása. Szociális technikák megalapozása. Csoportélet hagyományainak ápolása. Rácsodálkozás képességének fejlesztése (természet, emberi, környezet).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Társaival aktívan tevékenyen együttműködik. Igényli a csoportban és az óvodában kialakult szokásrendszer alkalmazását /egészséges életmód, magatartás és viselkedési szokások/. Ragaszkodik a csoporttársaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. Elfogadja a tőle különböző társait. Segíti a társait a tevékenységekben. Játékszereken megosztozik társaival. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait. Udvariassági formák betartásával kommunikál. Önállóan megoldja a konfliktushelyzeteket. Aktív részvételével, ötletei kibontakoztatásával gazdagítja a közösséget.


21


5. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE Célunk: A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával. Helyi nevelési programunkban felvállaltuk a hátrányos és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése a szokásos differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást és kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokkal való együttműködést is igényel. Óvodánkban fejlesztő pedagógus napi, logopédus pedig heti rendszerességgel egyénileg foglalkozik ezekkel a gyermekekkel. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok integráltan, a többi gyermekekkel együtt fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyermekeket, hiszen az ő esetükben is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A sérülés mértékétől függően célunk az alkalmazkodó kézség alakítása, az akaraterő fejlesztése, önállóságra törekvés, együttműködés alakítása. Mindezek elérése érdekében arra törekszünk, hogy a gyermekek csak annyi segítséget kapjanak, hogy önállóan tudjanak cselekedni. Fejlesztésük egész napos tevékenység a fent említett csoportos, kis csoportos vagy egyéni formában. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai - konduktori komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A fejlesztő munkánk hatékonysága érdekében terveink között szerepel egy főállású fejlesztő óvodapedagógus alkalmazása és egy óvónő beiskolázása gyógypedagógusi képesítés megszerzésére. 5.1. Dyslexia prevenció A diyslexia prevenció célja: az olvasáshoz szükséges kézségek kialakítása. A fejlesztés tartalma: Az olvasástanulás fontos része a készségfejlesztés. A készségfejlesztés célja az, hogy kialakuljanak a betűtanulás feltételei. Ez a részképességek különböző eltérései miatt igen sokrétű tevékenységet kíván tőlünk, pedagógusoktól. A készségfejlesztés során a legfontosabb feladatunk a vizuális észlelés fejlesztése, hiszen ez a tanulási folyamatok szerveződésének, így az olvasás elsajátításának is sarkalatos pontja. (Tehát ha észrevesszük, hogy valamelyik gyerekünknek kialakulatlan a térbeli tájékozódó képessége, testsémája, bizonytalan a ritmusérzéke, szegényes a Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

22


szókincse, beszédhibával küszködik nehezen differenciálja zöngés-zöngétlen mássalhangzókat, vagy nem szereti a meséket, verseket, mondókákat, és ha ezekből a jelekből 2-3 fellelhető, dyslexia-prevenciós módszert kell alkalmaznunk). A dyslexia-prevenciót Csabay Katalin: Lexi című könyve valamint Juhász Dóra Tar Mónika dyslexia megelőző programja segítségével végezzük. A készségfejlesztés területei: Mozgásfejlesztés Testséma fejlesztés Percepciófejlesztés 5.2. Graffomotoros fejlesztés Óvodánkban a tanév elején logopédus méri fel a gyerekek graffomotoros képességeit és a Marosics-féle DPT teszt segítségével a dyslexia-veszélyeztetett gyermeket is kiszűri. Ezután a logopédus előírja a fejlesztendő területeket és a fejlesztő pedagógus az ő instrukciói alapján kezdi meg a munkát. A graffomotoros fejlesztést Juhász Dóra-Tar Mónika: Graffomotoros fejlesztési programja segítségével végezzük. A graffomotoros fejlesztés célja. Az írástanuláshoz szükséges finommozgások kialakítása, vizuális megfigyelő és elemző képesség, valamint a garaffomotoros képességek fejlesztése. Feladata: szem-kéz koordináció fejlesztése, az íráshoz szükséges testhelyzet begyakorlása, a helyes írószer tartás elsajátítása, a laza csuklómozgás beidegzése, a formaemlékezet fejlesztése, az irányok differenciálása, az ábrázoló kézség fejlesztése, az írni tanuláshoz szükséges betűelemek elsajátítása.


23


5.3.

Mozgásfejlesztés

A sérülésnek megfelelő mozgásterápia anyagának kidolgozása szakember igénybevételével. Az óvodapedagógus feladatai: Olyan másságot elfogadó, sikeres próbálkozásokat értékelő, segítő környezet kialakítása, mely elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest leghatékonyabb fejlesztését, szocializálódását. Azoknak a területeknek felismerése és gondozása, amely területeken a sajátos nevelési igényű gyermekek kiemelkedőbb teljesítményre képesek. A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, ezek segítségével szűkebb és tágabb környezetük megismertetése. Testi fogyatékosok esetében az akadálymentes közlekedés, megfelelő mozgásés élettér biztosítása, szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az óvodapedagógus segítse a sajátos nevelési igényű gyermekek közös játékban való részvételét, a közösséghez való alkalmazkodásukat. A viselkedésformák megtanulásának és gyakorlásának segítése, a közösség előtti bátor szereplés motiválása. Kiemelt feladat az önkiszolgálás megtanítása. Nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Beszédértést, szájolvasási készséget fejlesztő helyezetek beépítése a mindennapi tevékenységekbe.

Sikerkritérium: Minden gyermek egyéni képességeihez mérten fejlődjön.


24


6. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN Az óvodánkba érkező gyermekek nagyon eltérő adottságokkal, képességekkel, szokásokkal, érzésbeli, vérmérsékleti különbségekkel érkeznek. Más szempontból a családok értékrendjének sokfélesége is szerepet játszik abban, hogy óvodásaink fejlettségében nagy eltérések mutatkoznak. A differenciált fejlesztés célja: Óvodásaink egyéni fejlettségi szintjének figyelembe vételével, egyéni fejlődési ütemükhöz igazodva, a tevékenységek tudatos befolyásolásával személyiségük kibontakoztatásának elősegítésére az óvodai nevelés valamennyi területén. Az óvodapedagógus feladatai: Fejlődési adatgyűjtés, mely az egész személyiségre kiterjed, a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve (Fejlődési Napló, Személyiségfejlesztő Lap); Családok értékrendjének, szükségleteinek megismerése (családlátogatások, fogadóóra); Egyéni szándékok, elképzelések támogatása a gyermekek tevékenységeiben; Egyénre irányuló kommunikáció; Személyre szóló pedagógiai hatások; Konfliktus helyzetben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba; Segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában; A gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése; Önkiszolgáló munka fejlődésének elősegítése, egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtás; Munkajellegű feladatok differenciálása, a gyermekek önálló munkavégzésének támogatása igény szerint; Képességfejlesztő eszközök biztosítása játékidőben is, hogy a gyermekek bármikor használhassák, illetve az óvónő közreműködésével részképességek fejlesztésének lehetősége; Tanulási tevékenységek során egyénre szabott segítségnyújtás, ösztönzés, illetve differenciált feladatadás.


25


7. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól, egymást átszőve érvényesülnek és együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. 7.1 Játék és tanulási tevékenység 7.1.1 Játék A játék a hatékony személyiségformáló hatása miatt megkülönböztetett helyet kap az óvodai nevelőmunkában. A gyermek játékos tevékenységben dolgozza fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben szerez. A játék örömforrás, a gyermek alapvető tevékenységi formája. A játék során a gyermek feloldódik, megszűnnek gátlásai, önfeledten átadja magát a tevékenységnek. Az élmény növeli az aktivitását és kitartását. Eközben fejlődik a gyermek érzéke, térképzete, mozgása, gondolkodása, beszéde, kapcsolatteremtő képessége. Fejlődik társas viszonya, mert az együttes játék szabályok, normák betartására készteti. A gyermek a játék minden helyzetében önállóan dönthet, ez a szabadság érzését biztosítja számára. A játék a legtöbbet mond el a gyerekről. Megfigyelés során megismerhetjük problémáit, vágyait, rejtett érzelmeit, szorongásait. Fontos tehát, hogy a gyermek játéka ne szoruljon korlátok közé. Célja: A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek, feltételeinek biztosítása /nyugodt légkör, elegendő hely, idő, eszköz/ A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése, A játék formáinak és tartalmának gazdagítása, közös élményszerzés, A szociális kreativitás fejlesztése /kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság, a másik iránt, viselkedési szabadság, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások/ A játék rendjének szokássá válása.

Tartalma: Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

26


/4/-5-6-7 éves korban: Gyakorló játékok: - a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermekeknél. Szerepjátékok: - a játékszabályok elfogadása és betartása, - a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba. Barkácsolás: - játékok egyszerű javítása, játékkészítések, - ajándéktárgyak készítése. Dramatizálás, bábozás: - bábkészítések, - önálló bábozások /mese, történet és bábválasztás/ - drámajátékok Építő, konstruáló játékok: - összerakosgatások, szerelések, egyszerű az élethelyzetnek megfelelő tárgyak elkészítésével / a valóság és a képzelet közelítésével/. Szabályjátékok: - verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelés. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. Képes saját élményeinek elsajátítására. Társaival játék során cselekvéseit összehangolja. Játékához szükséges eszközöket kiegészíti saját készítésű játékeszközeivel. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. Ötleteivel, javaslataival gazdagítja a játékot. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. Létrehoz egyszerű modelleket, maketteket.

Számítógép az óvodában: Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

27


A média egyik forradalmian új vívmánya, a számítógép az egyik legnépszerűbb, legsokoldalúbban használható eszköz informatizált korunkban. Óvodánkban a számítógép játékeszközként és az ismeretszerzés módszereként funkcionál a gyermekek körében. Nem más játékok helyett, hanem a többi játék mellett színesíti a tevékenységet. Olyan kisgyermekeknek való szoftvereket választunk, melyek elősegítik óvodásaink fejlesztését (memória játékok, rajzoló, színező játékok népszerű mesefigurákkal, akadály játékok). Egyre ügyesebbé válnak a számítógép használatában. Elsajátítják az egér használatát, a számítógép kezeléséhez szükséges alapismereteket: mint a be-ki kapcsolás, programkiválasztás, játékirányítás. A játékok által fejlődik gyors reagáló képességük, figyelmük, gondolkodásuk, képzeletük, kézmozgásuk. Felhasználjuk még a számítógépet a gyermekek képességfejlesztésénél is, mint a legnépszerűbb módszert. A MANÓ- óvodásoknak való oktató csomagok alkalmazásánál a gyermekek játszva tanulnak. Ennek az eszköznek a népszerűsége veszélyt is jelenthet a gyermekek számára, így az óvónők felelőssége megnő. Az óvónő feladatai Építse be a napirendbe a számítógép zökkenőmentes használatát. Figyeljen oda arra, hogy a gyermekek ne legyenek ”rabjai” a számítógépnek. Csak kiegészítő jellegű legyen funkciója a játéktevékenység alatt. Korlátozza a gyerekek képernyő előtt töltött idejét, hogy a számítógép egészségkárosító hatása ne érvényesülhessen. Ügyeljen arra, hogy a számítógéppel játszani kívánó gyerekek váltsák egymást. Az ismeretanyag feldolgozásánál használja bátran a rendelkezésre álló multimédiás oktató anyagokat (Irodalmi nevelés, Matematika, Környezetismeret).

7.1.2. Tanulási tevékenység Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

28


A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodában, mivel a gyermek játék közben észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. Cél: A gyerek tanulásához szükséges képességeinek fejlesztése, érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem. Ismeretszerzés, ismeretrendszerek kialakítása a fokozatosság elvének betartása mellett. A korosztály műveltséganyagának elsajátítása. A tudás-, tanulás iránti vágy felébresztése. Tartalma: A megfigyelés, az emlékezet és felidézés ebben az életkorban gyakorlati tevékenységekbe ágyazottan kell, hogy fejlődjék. Az óvónő elégítse ki a gyerek kíváncsiságát. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épüljön. A játékos feladatmegoldások fokozzák a gyerek érdeklődését, kitartását, fejlesszék gondolkodását. A játékos, csoportosan történő feladatok, problémák közös megoldása segítse a gyereket társa megértésében, a jelenségek, dolgok közötti viszonyok gyakorlati felismerésében, gyakorlati megközelítésében. A tanulás alapja az óvónő és a gyerek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. Az óvónőnek biztosítani kell a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretszerző hatásának érvényesülését. A tanulásirányítás a gyermek folyamatos megfigyelésére épüljön. A gyerek ismeretei, tapasztalatai közvetlen /társadalmi és természeti/ környezetéből származnak. Az óvónő feladata olyan tanulási, illetve játékhelyzetek teremtése, amelyek magában foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat, amelyek ebben az életkorban kívánatosak, melynek során fejlődik beszédük, szókincsük gyarapodik. Az óvónő a tanulási tevékenységeket kötött, vagy kötetlen formában tervezze meg a gyermek igényéhez, egyéniségéhez, teherbírásához, képességeihez igazodva. A nevelés egészén belül egyénenként, osztott és részben osztott csoportokban, kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megvalósítható.


29


A kötetlen szervezeti forma a gyermek önkéntelen részvételét jelenti a tevékenységekben, de a kezdeményezés nem zavarhatja meg a már kialakult játékot. Ezért az időpont megválasztása nagy körültekintést igényel az óvónőtől A kötött foglalkozás már más magatartást igényel a gyerektől. Részvételük már nem csak belső szándéktól, hanem az óvónő által kitűzött feladattól is függ.

A kötött és kötetlen foglalkozások alakítják a gyerek magatartását. A módszerek megválasztása az óvónő kompetenciájába tartozik, néhány rendező elv megfogalmazása mellett. Ilyen, pl.: * a szemléletesség, fokozatosság folyamatosság elve, * minél több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és cselekedtetés, * az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyéni képességekhez igazodó feladatadás. Az óvónő törekedjen arra, hogy a gyerekek meghallgassák őt és társaikat, ne vágjanak egymás szavába. Az óvónőnek problémaszituációkat kell teremtenie, ezáltal a gyerekek maguk találják ki a megoldást, miközben átélhetik a felfedezés örömét. Törekedjék az óvónő a gyermek önállóságra nevelésére. Minden gyermek az önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Az óvónő a gyereket egyéni fejlettségének megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre. Tevékenységüket úgy irányítsa, hogy a gyakorlati gondolkodást is segítse. Amikor lehetséges, a gyerekek maguk vonják le a következtetést, alkossanak ítéletet, általánosítsanak. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladatai végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy. Tevékenységének eredményét reálisan értékeli. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. Szándékos figyelemre képes. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

30


7.2 Társas és közösségi tevékenységek Célja: Az óvoda megszerettetése, az egyéni sajátosságok, valamint az adott lehetőségek figyelembe vétele mellett olyan autonóm egyén, aki önmagából képes a legtöbbet kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. A társakhoz és felnőttekhez való pozitív viszony formálása. A közösségi normákat elfogadó kommunikációra és kooperációra képes gyermek nevelése. Tartalma: Fokozatos, folyamatos beszoktatás /szülőkkel való együttműködés, bizalomépítés/. Kooperációs és kommunikációs képességek formálása a társas és közösségi tevékenységek során. Olyan képességek, készségek, szükségletek, tulajdonságok kialakítása, melyek segítségével a gyermekek egyszerűbben, könnyebben eligazodnak a mindennapi életben /közös élmények, séták, kirándulások, sokoldalú tapasztalatszerzés/. Közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás kialakítása. Közös szokások és hagyományok kialakítása /pl. névnap, születésnap megünneplésének módja, hétfői beszélgető-kör, betegségekből felgyógyult társaik fogadása, stb./ csoporton belül; jeles napok, ünnepek előkészületei, azokon való részvétel óvodán belül /Télapó, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd, Tanévzáró/. Demokratikus partneri viszony kialakítása felnőtt és gyermek között /szabadság, nyíltság, őszinteség/ a közösség által kialakított normák határain belül. Csoport szokásrendszerének kialakítása: 9 napirend, 9 társas, közösségi együttélés szokásai, 9 egészséges életmód, 9 tevékenységek megvalósítását elősegítő szokások. Konfliktusok, különböző nézőpontok kezelése.


31


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Legyenek képesek aktív, tevékeny együttműködésre, Sajátítsák el a csoport, óvoda szokásait, Az akarati tulajdonságok terén legyenek birtokában a türelemnek, kitartásnak és toleranciának, Tudják elfogadni a tőlük különböző társaikat, Beszéljék meg egymás és mások munkáját, Mélyüljön, gazdagodjon egymáshoz való pozitív viszonyuk, érzelmi életük /ünnepvárás, ajándékozás, stb./ Tevékenyen, örömmel kapcsolódjanak be az élő hagyományápolásba, Erősödjön egymás iránti érdeklődésük, egymáshoz való alkalmazkodási képességük, empátiás készségük, Létesítsenek tartós barátságokat, tudatosan törekedjenek ezek ápolására, Legyenek önállóak konfliktus helyzetek feloldásában is, Ötleteikkel, aktív részvételükkel, egyéniségük kibontakoztatásával gazdagítsák a közösséget, sajátítsák el a helyes magatartási és viselkedési szokásokat.


32


7.3 Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem választható szét a játék és a munkatevékenység. Célja: A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése. A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása. Munkamegosztásra nevelés. Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése. A munka eredményének megbecsülésére nevelés. A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettség vállalásának alakítása. Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában. A gyermek akarati életének - feladattudat, kitartás, szabálytudat - fejlesztése.

Tartalma: Önkiszolgálás: Rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül a mindennapokba. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a legkorábbi időtől kezdve saját képességei szerint próbáljanak önállóan elvégezni. A naposi munka: Közösségi megbízatás. Olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposság feladattudatot, figyelemösszpontosítást igényel. Munkájukat növekvő önállósággal oldják meg. A naposok egyéni feladatai olyan mértékben növekednek, ahogyan ezt az egyéni képességeik, az óvoda adottságai lehetővé teszik. Étkezés előkészületeinek teendői, terem-, udvarrendezésben való részvétel, játékok, eszközök előkészítése, elrakása.


33


Alkalomszerű munkák: A csoport életében adódó alkalomszerűen végzett munkák. A csoport egyidejűen végzi vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesítik. Ide tartozik: segítés az óvónőnek, egymásnak, kisebbeknek, ajándékkészítés, rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is, üzenetközvetítések, segítségadás a kisebbeknek, kérésre és önálló indíttatásra. Növény- és állatgondozás: Ezek életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyerekek /ültetés, öntözés, gyomlálás, etetés, itatás/, miközben megfigyelik a létrejövő változásaikat, levonják a tapasztalatokat. Évszakokhoz kapcsolódó munkák /előkészítő és betakarítási/, környezetrendezések, gyűjtőmunkák. Az óvónő feladata: Az óvónő mindenfajta munkában és minden korcsoportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, ügyelve a munka játékokkal megegyező sajátosságaira. Vegye figyelembe az egyes gyerekek egyéni sajátosságait, képességeit, csak olyan munkát bízzon a gyerekekre, amelynek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezesse be, és a munka mennyiségét fokrólfokra növelje. Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát. Az óvónő a munka jellegének és az egyes gyerekek fejlettségének megfelelően értékelje a munkát. Ösztönözze a gyerekek önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését. A munka a napi tevékenység természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés. Az óvónő feladata még a feltételek megteremtése is: A nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, Elegendő munkalehetőség, Megfelelő munkaeszközök. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. Naposi teendőket önállóan végzi /esztétikus asztalterítés, edények elrakása/. Aktívan vesz részt teremrendezésben, ágyazásban. Szívesen végez munkajellegű tevékenységet, befejezi azokat. A munkavégzés eszközeit önállóan használja, ismeri tárolási helyüket. Ügyel saját személye és környezete rendjére. Gondozza, óvja személye és környezetében lévő növényeket, állatokat. Felismeri a segítségadás lehetőségeit és örömmel segít. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. Ügyel saját és társai testi épségére és az eszközök megóvására. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

34


7.4. Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenységgel olyan szocializációs hatásoknak teremt a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programja színteret, melynek átélése befolyásolja a személyiség pozitív formálódását, és más területen ezt az élményt nem tudja átélni a gyermek. Ebben a tevékenységben a gyermek szabadon, autonóm módon dönti el, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik tevékenységben, melyik helyszínen vesz részt. Célja: A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével az óvodán belül a gyermekek élet és mozgásterének kitágítása. Változatos, a gyermeki érdeklődéshez igazodó tevékenységek felkínálása, szervezése. A gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődésének elősegítése. Az egyéni képességek megmutatása és kibontakoztatására lehetőség teremtése. Tehetséggondozás. Kommunikációs és kooperációs képesség fejlesztése. Tartalma: Az óvónők által felkínált szabadidős tevékenységek. Szülők által igényelt szolgáltatások. Az óvónők által felkínált szabadidős tevékenységek ajánlásai: Kézműves tevékenységek: nemezelés, agyagozás, barkácsolás, szövés, Néptánc, Bábozás, dramatizálás, drámajátékok, Torna: zenés torna, talptorna, tartásjavító torna, versenyjátékok. Az adott tevékenységi körön belül a tevékenységek havonta változnak. Ideje: hetente 1x2 délelőtt, vagy délután 1-2 óra. hetirendben és napirendben meghatározva. Szülőknek felkínált és általuk igényelt szolgáltatások: minden évben igényhez igazodva: hittan- néptánc-angol Ideje: hetente 1x délután - ingyenes szolgáltatás. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

35


A tanév szabadidős kooperációs tevékenységeinek körét a munkatervben határozzuk meg , melyet az óvónők éves terveikben tevékenységre bontanak. Felkínált szabadidős foglalkozások: Kézműves – drámajáték- néptánc- tartásjavító torna Az óvodapedagógus feladatai: A csoportok közötti átjárhatóságot fokozatosan vezesse be, hogy a gyermekek megszokják ezt az új formát és elvárásokat. Később a személyi feltételekhez igazodva lehet az időtartamot egy napon belül is, illetve több napra is bővíteni. A megváltozott körülmények figyelembe vételével, fektessen nagy hangsúlyt a szokások kialakítására. Keressen lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Délelőtt és délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére, tehetséggondozásra. Az eszközök biztosításával alkalmazkodjon a változó gyermeklétszámhoz. Ügyeljen arra, hogy a gyermekek a megkezdett tevékenységeket fejezzék be /idő biztosítása/. Az óvónők mindig tudják, hogy a csoportjukba tartozó gyermekek melyik szabadidős tevékenységbe kapcsolódtak be, hol találhatóak. Ennek megvalósítására keressen lehetőséget /szemléltető tábla/ ahol a gyermekek maguk jelzik a felkínált tevékenységek közötti választásukat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez. Megtanul gazdálkodni az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel. Önállóan dönt a tevékenységek közötti választáskor, és kitart döntése mellett. A megváltozott közegben más óvónőkkel, gyermekekkel való kapcsolatában nyitott, együttműködő és kezdeményező. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

36


Ismeri és kipróbálja képességeit. Önfegyelemmel, feladat- és szabálytudattal rendelkezik, mindig bejezi megkezdett munkáját. Az óvoda szűkebb és tágabb környezetében biztonsággal eligazodik. Képes létrehozni természetes anyagokból különböző technikával tárgyakat kézműves tevékenység közben. Szívesen és esztétikusan végzi a mozgásos, táncos népi játékokat. Aktívan együttműködik a drámafoglalkozásokon.


37


7.5 Néphagyományőrzés-néptánc "Mindenki keresi, kutatja a gyökerekhez vezető, a tiszta forráshoz irányító utakat, vagy legalábbis a sivárnak tűnő hétköznapok elviseléséhez erőt adó szellemes gondolatokat az ismeretlen szerzőjű költészet világából." /Dr. H. Tóth István/ Cél: Az óvodai nevelőmunkánkba épüljön be a néphagyományok - egyszerű, közérthető, gyermekekhez közel álló, élmény gazdag - értékeinek világa, melyek elősegítik személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődését. A néptánc eredetiségében való megismertetése, a nemzeti mozgáskincs alapjainak elsajátítása. Néptánccsoport működtetése, szabadidős tevékenység keretében. Tartalma: A néphagyományok értékeinek megismerése természetes módon az óvodás gyermekek valamennyi tevékenységébe beépül. Szülő és gyermekek segítségével népi motívumok felhasználásával megfelelő hangulatot sugárzó óvodai környezet kialakítása. Hagyományőrző jeles napok megünneplésével bővüljön a kisgyermekek látóköre, táguljon érdeklődése, szemléletmódja. /Részletes kidolgozás az 1.sz. mellékletben/ A gyermekek és szülők segítségével, ovimúzeum kialakítása. Régi népviseleti ruhák megismerése. A szomszédos települések hagyományőrző csoportjaival való kapcsolattartás. A környék falumúzeumainak, tájházainak felkeresése, megismerése. Régi mesterségek fortélyainak megismerése: fazekas, fafaragó, bőrdíszműves, gyertyaöntő, cipész, varga, illetve suszter. Népi kultúrából átvett tevékenységek megismerése, végzése: szövés, fonás, nemezelés, hímzés, batikolás, tojásfestés, agyagozás. Természetes anyagok megismerése, felhasználása: csuhé, szalma, gyapjú, textíliák, gyékény. A népköltészet, népzene, népi játékok világának megismerése. A népi mozgásanyag elsajátítása: népi gyermekjátékok, táncmozdulatok. (Pl. csárdás, höcögő, sarkazó, hegyező, cifra, csapásoló) Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

38


/A mozgásanyag felépítését a 2. sz. melléklet tartalmazza./ Népi motívumok felhasználásával kialakított óvodai környezettel a gyermekek esztétikai érzékének fejlesztése, a népművészeti eszközök, tárgyak és nemzeti értékeink megismertetése. Az óvónő feladatai Ismertesse meg a gyermekeket a hagyományőrző jeles napok szokásaival. Irányítsa a gyermekek figyelmét a népművészeti alkotásokra, népi motívumokkal díszített régi eszközök, tárgyak, ruhák szépségére, megbecsülésére. Gyűjtsön igényes magyar népi gyermekdalokat, népdalokat, népköltészeti, népzenei alkotásokat. Ismerje a magyar tánckultúra alapvető motívumait, - a gyerekek játékörömének és mozgásigényének színvonalas kielégítésével - alapozza meg a gyermekek tánc- és mozgáskultúráját. Gyermekeinket nem erőltetve, a spontaneitás és a fokozatosság elvét betartva, önbizalmat adva ismertesse meg a magyar néptánc alapjaival. A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően tervezzen. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Ismeri a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokat. Tudják értékelni a "régi" tárgyakat. Esztétikai érzéke fejlődik, ízlése alakul. Kézügyessége fejlett, képes létrehozni természetes anyagokból különböző technikával tárgyakat. Ismeri és szereti a népmeséket, mondókákat, népi játékokat. Alkotó fantáziája a mozgásformák variálásával megjelenik. A térformákat tudják esztétikusan, arányosan kialakítani. A táncos mozgások végzése egyöntetű, esztétikus. A helyes táncos testtartást tudják. Tud egyidőben táncolni és énekelni, a levegővel gazdálkodni. Tevékenyen, örömmel kapcsolódik be az élő hagyomány ápolásába.


39


Ünnepeink, hagyományőrzés tartalma

Szalma baba égetés, Télcsúfoló, Tavaszi hajtatások, Palántanevelés, Újévi jókívánságok, Téli sportjáték, Veteményezés, Húsvéti határjárás az Madáretetés, Pásztorjáték, Karácsonyfa udvaron, a közelben, Nagytakarítás díszítés, Karácsonyi az óvodában, Húsvéti irókázás Asztal, Adventi koszorú díszítés, méhviasszal, Locsolkodás, Mézeskalács sütés, Népi kismesterKomatálazás, Májfavágás,- állítás ségek: madzagszövés, fonás, agyaaz udvaron, kitáncolás, gozás, stb. Tavaszi mozgásos népi játék, Luca napi Növényi játék, Búzaültetés, Sárkányeregetés, Mikulás Farsang, Húsvét, Pünkösdölés, játék, Újév, Május 1, .1.1 .1.1 . Cseresznyeág Karácsony Pünkösd, Gyermekn vízbetétele Gyermeknap Luca nap, Miklós, BorTATÉL bála VASZ

Betakarítás a ŐSZ veteményeskertben, Szüret, Közös szüreteMihály napi lések, búcsú Befőzések, Őszi termések gyűjtése: házi, erdei, mezei, (csipkebogyó) stb. Termésjátékok készítése: gyékény, csuhé, kukorica, gesztenye, makk, toboz, levelek, bogyók, Töklámpás készítése. Búcsúhoz kapcsolódó tevékenységek.

NYÁR

Aratás, Lakodalmak, Új kenyér ünnepe,

Sportszerű népi játékok. Növényi játékeszközök készítése. Lakodalmas, dalos játékok.

Tájmegismerő kirándulások . Virágoskert gondozása. Nyári gyűjtő munkák: kamilla, bodza, Befőzések, szárítások. Búzakoszorú készítése.


40


8. KULTÚRA ÁTADÁS Óvodai nevelési programunkban a kultúra átadása komplex foglalkozások rendszerében történik. A komplexitás lényege: A program a gyermek egészséges világképének kialakítása érdekében a műveltségi tartalmakat integrálja, folyamatként kezeli. Az integrálás a mozaikszerű, foglalkozási ágakra tagolt ismeretek helyett a tevékenységekben komplexen jelentkező problémák különböző aspektusból való megközelítését jelenti. A foglalkozásokat a problémacentrikusság és egy-egy vezérlő szempont megléte jellemzi. A foglakozásokhoz komplexen tervezzük a problémához tartozó ismereteket. A tartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket az óvodapedagógus, vagy a gyermek kezdeményez. A témaköröket a gyermekek eltérő megfigyelései, felismerései formálják, több oldalról megközelítve alakítják. Példa a komplexitás megvalósítására: Téma: Tavasz Növények csoportosítása Tavaszi virágok


41


Időpont: április 1. hete. Élmények, tapasztalatok

Játék, munka, szabadidős tevékenység Virágboltos Látogatás a szerepjáték. virágboltba. Virágos kert Az ott található kialakítása növények szőnyegen, életmódjáról - gondozásáról építőkockák, papírból kivágott tapasztalatok kerítések gyűjtése. felhasznáSéta során kerti, mezei, erdei lásával. A játékhoz virágok virágok, készítése papírból növények vágással, festéssel. fejlődésének Szobanövények megfolyamatos figyelése. gondozása. Természet-társadalomember

Anyanyelv Kérdezz - felelek virágokról. Gondoltam egy virágra! – az adott virág tulajdonságainak, jellemzőinek felsorolása után próbálják kitalálni, hogy melyik növényről lehet szó. Igaz-hamis virágokról.

Művészeti tevékenységek

Vizuális tevékenys.: Tavaszi munkálatok az - Tavaszi kert- festés óvoda virágoskertjében: üvegre. talaj előkészítés, - Legkedvesebb virágom virágmagvak, palánták - tépés, ragasztás színes elültetése. Növények papírból. fejlődéséhez szükséges Ének: feltételek megteremtése, - Fehér liliom. a gyermekek eddigi - Gyertek lányok tapasztalatainak ligetre... megvalósítása a - Kellene szép kert... gyakorlatban. Irodalom: Katajev: Hétszínvirág - mese Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág /vers/

Matematika „Több kevesebb - ugyanannyi” Relációs jelek gyakorlása, halmazképzés. A virágboltos és kert telepítésénél felhasznált virágokkal való manipulálás, csoportosítás.

Testnevelés

Összetett feladatsor; kúszó, csúszó, mászó mozdulatokból. /Katicabogarak a virágoskertben/ Játék: Virággyűjtő méhecskék /fogójáték, két fogóval/


42


9. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A komplex foglalkozások a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programban részletesen kidolgozottak, melyet mi elfogadunk. A foglalkozások anyagát az óvónők éves terveikben dolgozzák ki részletesen és önállóan, a tantárgyi program és a nevelőtestület által elfogadott szakirodalom és a helyi program mellékleteiben szereplő tantárgyi tervjavaslat felhasználásával. A komplex foglalkozások rendszerének elemei: A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások: anyanyelv matematika A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: Természet - társadalom – ember - gyümölcsök, növények, állatok, évszakok, természetvédelem, - orvos munkája, stb. - születéstől - felnőttkorig - testápolás, közlekedés, család, stb. Művészeti tevékenységek - ének-zene, énekes játék, tánc - mese - vers, dramatizálás, bábozás - vizuális tevékenységek: gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, szövés, barkácsolás.

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító testi képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek:

mindennapi testnevelés.


43


9.1 Anyanyelvi nevelés Óvodánkban az anyanyelvi nevelés eredményeként értékeljük, ha a gyermek képessé válik arra, hogy gondolatait, érzelmeit, észrevételeit és kívánságait értelmesen, összefüggően tudja kifejezni. A gyermek beszédét csak akkor tudjuk bővíteni, szókincsét fejleszteni, kifejezőkészségét csiszolni, ha kommunikál velünk felnőttekkel és társaival is. Az anyanyelvi fejlődés során bővül a gyermek látóköre, fejlődik a gondolkodása. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunkánk minden területét. A mi programunk egyik alappillére a kommunikáció fejlesztése, így mi különös gondot fordítunk ennek jelentőségére. Az anyanyelvi fejlesztés eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. Kiscsoportban feladatunk a gyermek szókincsének gyarapítása, és az új kifejezések rögzítése természetes tevékenységek keretében. Szabadidőben, játékos formában a tiszta kiejtést célzó nyelvfejlesztő gyakorlatok végeztetése segíti elő a fejlődést. Középső csoportban tovább kell gyarapítanunk a gyermekek megszerzett szókincsét, ösztönözzük őket helyes mondatszerkesztésre. A gyermekek a többször hallott mesét bábozással, dramatizálással képesek lesznek eljátszani. Nagycsoportos korban már kialakul a belső beszéd, ami a verbális műveletképzés alapja, és a fogalmi gondolkodás kezdeti feltétele. A fejlesztés tartalma: A beszéd formai, beszédtechnikai oldalának fejlesztése Beszédlégzés: Fúvógyakorlatok Szívógyakorlatok Szövegmentes légzőgyakorlatok Szöveges légzőgyakorlatok


44


Fonémahallás fejlesztése Mássalhangzókkal való játék Hangzók rövidségének és hosszúságának érzékeltetésére szolgáló gyakorlatok Szöveges hanggyakorlatok Játékos szótagkiemelés képekkel Hangzók differenciálása

Ritmusfejlesztés Ritmusgyakorlatok Hangsúlygyakorlatok

Hangmagasság-hangmélység megfigyeltetése Hangirány megállapítása Hangutánzó gyakorlatok

Fonémahallás fejlesztése Mássalhangzókkal való játék

Hangzók rövidségének és hosszúságának érzékeltetésére szolgáló gyakorlatok

Szöveges hanggyakorlatok Játékos szótagkiemelés képekkel Hangzók differenciálása Beszédszervek fejlesztése-ügyesítő gyakorlatok Nyelvügyesítés, nyelvtorna Álkapocs ügyesítő gyakorlatok Ajakügyesítő gyakorlatok


45


A beszéd tartalmi jegyeinek fejlesztése

Szókincsbővítés Mennyiségi értelembe véve Minőségi szókincs bővítése

Szövegmondás Önálló szöveg-, mondatalkotás Kérdés-felelet játékok Relációs szókincs fejlesztése Dramatizálás Bábozás Mesefeldolgozások

Az óvodapedagógus feladatai Szeresse, ismerje anyanyelvét, beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan. Kérdéseivel is fejlessze a gyermekek gondolkodását. Az óvónő és gyermekek között kialakult bensőséges kapcsolatra, valamint pedagógiai tapasztalataira építve teremtsen olyan kommunikációs helyzeteket, melyek elősegítik beszédritmus, hangerő, hanglejtés, szünettartás, beszédkészség és metakommunikáció fejlődését. Kísérje figyelemmel a gyermekek beszédfejlődését, a létező beszédhibák felismerését (év eleji mérések). Logopédus segítségével, iránymutatásával vegyen részt a beszédhibás gyermekek fejlesztésében. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Szívesen mesél, báboz, dramatizál. Gondosan bánik a könyvekkel. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni /5-6/.


46


Folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Udvariassági kifejezéseket használ. Várja, igényli a mesehallgatást. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt. 9.2 Művészeti tevékenységek 9.2.1.Mese-vers Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a műveltség megalapozására szolgál. Az irodalmi művek hozzájárulnak a gyermekek világképének alakulásához, a nemzeti kultúra alapjainak lerakásához. Arra törekszünk, hogy a verselés és a mesélés élmény legyen a kisgyerek számára. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotokat hoz létre. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset és a mesét, ha az örömöt okoz neki, ha várja a vele való találkozást. Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, az ének-zenével, a mozgásos játékokkal, vizuális neveléssel, környezeti neveléssel. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek kézbe vegyék, nézegessék a könyveket, amelyekben kedves meséik, verseik találhatók. Csak abból a gyerekből lesz jó beszélő és jó olvasó, aki képes intenzív belső fantáziakép megjelenítésére. A magyar népi hagyományok, a népmesék, a népi mondókák gazdag anyagot és sok alkalmat kínálnak a mindennapos mesélésre, mondókázásra, verselésre, amelyek feloldják a szorongást, belső képteremtés képességére tanítanak. Az irodalmi neveléshez kapcsolódó tevékenységek során arra törekszünk, hogy a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal és mondatszerkesztéssel a gyermekek biztonságos önkifejezését megalapozzuk.


47


A mese kiválasztása során fontos szempont számunkra, hogy a gyermekek érzéki, érzelmi, erkölcsi alapon minél több tapasztalatot szerezzenek a természetről és az emberi élet jelenségeiről. Óvodai nevelőmunkánkba beépül a néphagyományőrzés, aminek keretében feladatunk a népköltészet, népmesék, népi játékok világának megismertetése. A fejlesztés tartalma 4-5 kiszámoló 10-12 mondóka 15-20 vers 20-25- új mese A környezetről, időjárásról, évszakok megfigyeléséről, természeti jelenségekről, tárgyak, állatok megszemélyesítéséről szóló mondókák, versek mondogatása. Legjobb költőink gyermekeknek való, többnyire népköltészeti ihletésű, ritmusos versei mellett helyet kapnak a vidám humoros, tréfás versek állatokról, emberekről. Az óvónő feladatai: Magas fokú irodalmi, pedagógiai felkészültséggel, irodalmi ízléssel, komplex esztétikai fogékonysággal rendelkezzen. Teremtsen olyan kapcsolatot a gyermekkel, melyben nagy érzelmi biztonságban érzi magát. A mese és versmondást spontán adódó helyzetekre a kedvező körülmények tudatos kivárására, előidézésére építse. Igényes gyermekirodalmi alkotások kiválogatásánál vegye figyelembe az adott időszak kapcsolódási pontjait más területekkel, a gyermekek érzelmi hangolódását, közvetlen élményanyagát. Tervezésnél vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni adottságaikat. Kezdeményezze szülőknek, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek a gyermeküknek. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek a mese- és versélményeiket vizuális alkotásokban, barkácsolási tevékenységekben, játéktevékenységekben , bábjátékkal kifejlesztésre juttassák. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

48


Szívesen mesél, báboz, dramatizál. Gondosan bánik a könyvekkel. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni /5-6/. Folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Udvariassági kifejezéseket használ. Várja, igényli a mesehallgatást. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt.

9.2.2. Ének-zene „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés”. Kodály Zoltán Óvodánkban a zenei nevelés célja, hogy gyermekeinket a zenei nevelés eszközeivel segítsük a komplex személyiségfejlesztésben. Feladatunk, hogy gyermekeinket az énekléssel, zenehallgatással élményekhez juttassuk. A zenei nevelés tevékenységei során felkeltjük zene iránti érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejlesztjük zenei hallásukat, ritmusérzéküket, harmonikus szép mozgásukat. Az ének-zene elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Az együttlét társas örömet is jelent és fejleszti a zene iránti fogékonyságot, a fogalom párok megértését. Nyitott érdeklődést kelt a szín, tér, forma és arányok iránt is.

Óvodánkban a zenei nevelés átszövi, kapcsolódik más nevelési területekhez. Énekelünk, mondókázunk játék, mesélés, rajzolás, számlálás és természetjárás Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

49


közben is. A néphagyomány és a művészi értékű gyermekdalok, a meghallgatott élő zenei szemelvények felélesztik a gyermekek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. Ez az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és a társadalmi környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez. A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. E feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus szép és rendezett mozgásukban is. Zenei képesség fejlesztése: Ritmusfejlesztés Egyenletes lüktetés megéreztetése, dalok, mondókák ritmusának megfigyeltetése, tempóérzék fejlesztése és az attól eltérő különbségek felismerése. Ütemérzék fejlesztése különféle mozgások összekapcsolásával. Táncos lépésekkel ismerkedés. Hallásfejlesztés Hangmagasság iránti érzék. Hangszínérzék. Dinamikai érzék. Éneklési készség. Hangápolás, hangképzés fejlesztése. Komplex képességfejlesztés Formaérzék (motívumok hosszának megéreztetése). Emlékezőképesség, dalfelismeréssel, visszhangjátékkal. Improvizációs készség, kreativitás. Belső hallásfejlesztés.

Dalos játékok, illetve dalok kiválasztásának szempontjai Kapcsolódjanak az adott évszakokhoz. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

50


Könnyen elsajátíthatók legyenek. Hangkészlete alkalmazkodjék a gyerekek életkorához, fejlettségéhez. Pozitív érzelmeket közvetítsen. Érzelmileg is rá tudjanak hangolódni a gyermekek. A fejlesztés tartalma A dalanyag 4-6 mondóka, 16-20 népi gyermekjátékdal és 5-6 műdal. A mondókák hossza már 6-12 motívum, daloké 12-18 ütem is lehet. Szerepeljenek benne ünnepi és alkalmi dalok, valamint a rokon népeknek 6 hangterjedelmű gyermekdala is, az óvodáskor végére. A dalok megoszlása és aránya hangkészlet szerint: sz-m l-sz-m /fá/ sz-m-d /lá/ m-r-d sz-m-r-d /fá/ l-sz-fá-m-r-d m-r-d /ti/ m-r-d-l-sz r-d-l-sz

2 dal 2 dal 1-2 dal 1-2 dal 2-4 dal 6-8 dal 2 dal 2-3 dal 2 dal

Az óvónő feladatai Kívánja meg a tiszta éneklést, a gyermekek mozgásának rendezett, esztétikus formáját, egyén fejlődési ütemhez mérten. A zenei tevékenységekkel segítse elő a gyermekek önállóságát. Fejlessze zenei alkotókedvüket és vidám játékokkal sokféle formában szerezzen nekik közös élményt. A foglalkozásokon fokozottan segítse a gyermekek kezdeményezését, aktivitását. Az óvónő ügyeljen az éneklés könnyedségére, tehát egyszerű és természetes legyen. Kívánja meg a magyar beszéd finom ritmusváltozásait követő szép kiejtést. Az óvónő nyújtson élményt énekével, hangszerjátékával. A zenehallgatáshoz gazdag, változatos anyagot válogasson. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

51


Ismertesse meg a gyermekeket minél több régi, népi hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásának módjával. kapcsolódó dalokat, népi gyermekjátékokat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Élvezettel hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud 5-6 dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen , esztétikusan végzi. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.


52


9.2.3. Vizuális nevelés Óvodánkban a vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. A tevékenységek során (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálás, kézimunkázás, műalkotásokkal való ismerkedés és környezetalakítás (arra törekszünk, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően jussanak olyan képességek, készségek birtokába, mint a fantázia, képzelet, alkotóképessége, téri tájékozódás, szín- és forma érzék fejlettsége. A vizuális nevelés hatásrendszerét óvodánk épített és tárgyi környezete, díszítése, szemléltető eszközei együttesen képezik. Fejlesztés tartalma: Ajánlott tevékenység: saját élményhez, környezetükben történt eseményeknek, mesék szereplőinek képi, plasztikai kifejezése, ajándéktárgyak készítése, környezetük rendezése, találkozás műalkotásokkal. Képalkotás: nagy méretben, közösen is. Plasztikai munkák: Emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, a legjellemzőbb forma, a legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetésével. Építés: Nagyobb térben, nagyobb méretű elemekből összeállított térrészek, búvóhelyek, sátrak, házak építése. Műalkotásokkal való ismerkedés. Technikák Rajzolás: színes ceruzával, krétával, pálcikával. Festés: ecsettel, szivaccsal, textildarabbal, termésekkel félbevágott gyümölcs- és zöldségdúccal, növényi részekkel. Ragasztás: színes papírból, textilből, növényi részekből termésekből. Mintázás: apró díszítő elemek a mintázás anyagából: beszúrás, kimetszés, karcolás, formák benyomkodása nyomhagyás, gipszöntés, lapítás, tömörítés, összeillesztés… Hajtogatás. Fűzés, fonás. Nyomat készítés: ujj, termés, dugó levél


53


Kevert technikák: vágás, ragasztás, festés: szivaccsal, ecsettel, sablon használatával, fújással. Népművészeti elemek felhasználása: keresztöltéses motívumok, hímzés. Ismerkedés a népi mesterségekkel: kosárfonás, fazekasság, csuhé feldolgozásnépi technikákkal: nemezelés, agyagozás, körmöcskézés, batikolás Az aktuális ünnepekhez kapcsolódva ismerkednek meg az egyéb népi szokások tevékenységeivel: Karácsony táján: gyertyaöntés, szalmadíszek készítése Farsangkor: kiszebáb, álarc, szemüveg készítése Pünkösdkor: májusfa díszítése Húsvétkor: tojásfestés, írókázás Az óvónő feladatai Személyi és tárgyi feltételek megteremtése a vizuális képességek fejlődésének érdekében. Egyéni képességek, fejlődési szintek figyelembe vétele. Építsen a gyermekek kíváncsiságára, utánzási hajlamára, kreativitásuk megtartása mellett. Legyen igényes a környezet formálásában Gyermekmunkák elemzése. Tervezze a feladatokat, szervezzen átgondoltan. Juttassa a gyermekeket esztétikai élményekhez a nevelés valamennyi területén. A fejlődés várható jellemzői óvodákor végére Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol. Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit. Elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. Téralakításban, építésben másokkal együtt működik. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

54


Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani. 9.3. Testnevelés A rendszeres mozgás óvodánkban fontos szerepet játszik a gyermekek mozgásigényének és személyiségfejlesztésének szempontjából. A mindennapos torna fejleszti a gyermekek cselekvő- és feladatmegoldó képességét, erősíti pozitív személyiség tulajdonságaikat. Arra törekszünk, hogy gyermekeink örömmel végezzék a gyakorlatokat, melyek elősegítik a helyes testtartás és a szép mozgás kialakulását. A testnevelési játékok elősegítik az egészséges versenyszellem kialakulását, szabálytudatuk fejlődését. Fontos számunkra, hogy a gyermekek megkedveljék a szabad levegőn történő testmozgást, mert ez által közelebb kerülnek a természethez és elősegíti egészségük megőrzését. A testnevelés során célunk, hogy fejlődjön a gyermekek mozgáskultúrája, téri- és időbeni tájékozódása, helyzetfelismerése, alkalmazkodó képessége, testi képessége (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség). A testnevelés tevékenységet heti 1-2 alkalommal szervezzük, kötött szervezeti formában a gyermekeknek. A fejlesztés tartalma: Futás tempóváltással, szökdelés Futás irányok szerinti akadálykerüléssel Távolugrás Kislabda hajítás Támaszugrások padon, futás egyéni versengéssel Mélyugrás jelölt sávba, kézállás előkészítés Csúszás, kúszás, mászás babzsák tolással Egykezes alsó- és felsődobás Futás, kúszás, csúszás- bújással, akadályátlépéssel Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

55


Függés átfogással, célba ugrás Csúszás, kúszás, mászás sávokban Járás, futás, mászás babzsák csúsztatással különböző alakzatokon bottal Egyensúlyozó járás rézsútos padon Léglabda gurítás vonalak között Léglabda továbbítás társhoz leütéssel Szökdelés széksoron Hossztengely körüli gurulás (Body–Roll) Átlépés 50-70cm magas szerről szerre Kézállás előkészítés Gurulás átfordulás rézsútos szeren előre, hátra Csúszás háton szer alatt Lendületszerzés a szeren függésből Karikagurítás padok között Felfelé történő ugrás homorítással Labdavezetés-, adogatás, labdaleütés Sorozatugrás Formák létrehozása szerpentines pálcával Léglabda gurítás kézzel, lábbal mászás közben Függésben lábemelés Ugrókötél átugrása Mindennapi testnevelés Óvodánkban nagy figyelmet fordítunk a mindennapi testnevelésre, hiszen a torna kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését ,valamint megalapozza azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. A mindennapi testnevelésre minden korcsoportban délelőtt és délután is sor kerül. Ennek időtartama 2x (5-10) perc igény szerint. Fontos, hogy erre a mozgásra lehetőleg a szabadban kerüljön sor, s ehhez a gyerekek megfelelően legyenek öltöztetve. A mindennapi testnevelés feladata, hogy előkészítse, vagy éppen begyakoroltassa, ismételtesse a heti nagy testnevelésen tanult törzsanyagot; középpontjában azonban mindig a mozgásos játék áll. Az óvónő feladatai Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

56


Fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A gyermek mozgástapasztalatára építsen. Mindig alkalmazkodjék a gyerekhez. Vegye figyelembe a gyermek állóképességét. Szerettesse meg a gyermekekkel a mozgást. Mindig elégítse ki mozgásigényüket. Minden nap frissítse fel a gyermekeket 5-10 perces tornával. Biztosítsa tevékenység közben a gyermekek számára a megfelelő terhelést. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Tud ütemtartással járni. Tud helyben labdát vezetni. Tud egykezes felsődobással célba dobni. Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.


57


9.4. Természet – társadalom - ember Természet megismerésére,- védelmére nevelés Környezeten értjük mindazt, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotóelemei vagyunk, amiben az életterünk van, és ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. Véleményünk szerint a környezeti nevelés több mint a környezet megismerése. Óvodánkban fontos feladat a természet értékelő és védő személyiségek kialakítása. Úgy gondoljuk természeti és társadalmi környezetünk alaposabb megismerésével, a lakóhelyünk iránti szeretet, a „gyökerek” mélyítése, a hozzá való kötődés erősítése a legfogékonyabb kortól - az óvodától az iskoláig -, mely korban az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett észrevétlenül tanulják meg a gyerekek, hogyan óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét az őket körülvevő helyi, kistérségi környezetükben. Mindent megteszünk azért, hogy megismertessük az itt felnövő gyerekekkel a helyi és kistérségi természetvédelmi területeket, a kulturális örökségeket, az itt élő növényi- és állati fajokat, előfordulási helyüket, óvásukat, védelmüket. A fejlesztés tartalma A föld védelme (évszakváltás megfigyelése, kerti munkák, háztartási hulladék, szétszórt hulladék megfigyelése, gyűjtése) A víz védelme (folyóvíz, halastó élővilágának megismerése, védelme) A levegő védelme (levegő tisztaságának megfigyelése, füst, kipufogó, erdő levegője) Növényvilág védelme (fák, füvek, növények megismerése, időjárás, évszak növényeinek megfigyelése, összefüggések keresése, gyógynövények gyűjtése, védett növények megfigyelése, védelme) Állatvilág védelme (fészkelő madarak megismerése, madáretető készítése, madarak gondozása, madárhangok hallgatása, védett madarak megfigyelése, rovarok megfigyelése) Tájvédelem (régi korok emlékeinek meglátogatása, emlékhelyek megtekintése, környezetünk üzemei, hasznuk-káruk)


58


Ősz: Őszi természet megfigyelése, levelek, termések gyűjtése, kirándulások az őszi erdőbe, rétre. Költöző madarak megfigyelése. Őszi munkák megfigyelése. Tél: Madárvédelem, madáretetés. A táj változásainak megfigyelése. A tél örömei: játék a hóval.

Tavasz: Az éledő természet (fák, bokrok, virágok, rovarok) megfigyelése. Tavaszi munkák a kiskertekben. Kirándulások a tavaszi rétre, folyópartra, erdőbe.

Nyár: Nyári erdő megfigyelése. Kirándulások, barangolások. Vízpart megismerése – patakvíz-vizsgálat.

Növények –zöldségek - gyümölcsök.

Állatok /Házi –vadon élő, madarak,

Színek. színárnyalatok

Testrészek-testápolás

Foglalkozások

Család-lakcím

Közlekedési eszközök: -szárazföldi –vízi - légi, személy és teher

Közlekedési szabályok

Az óvónő feladatai: Fektessen az óvónő nagy hangsúlyt arra, hogy nevelő, oktató munkája során a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek a környezetük kutatására és felfedezésére ösztönzi őket, felhasználva a gyerekek spontán érdeklődését, kíváncsiságát, megismerési vágyát. Óvodás és kisiskolás korban a gyermek még érzelmi alapokon dönt az őt körülvevő természeti – emberi - tárgyi világ értékei között. Erre támaszkodva kell az óvónőnek új ismeretet adni, a meglévő ismereteket mélyítenie, rendeznie, rendszereznie.


59


A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Megkülönbözteti az évszakokat és napszakokat. Ismeri a környezete növényeit, állatait. Részt vesz a növények gondozásában, a természetvédelemben. Ismeri a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik /lakcím, születési idő, hely, szülei foglalkozása/. Ismeri és betartja a környezete közlekedésének legfontosabb szabályait. Ismeri a közelben lévő közintézményeket, azok rendeltetését Felismeri az évszakok változása és a természeti környezet változása közötti alapvető összefüggéseket. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja, saját magán és társain megmutatja. Ismeri az egészséges életmóddal kapcsolatos fogalmakat /testápolás, táplálkozás, mozgás/. 9.5. Matematikai nevelés A gyerekek szeretik használni az eszüket, különösen, ha abban örömüket lelik. Lételemük a játék, de annak szinte minden formája, típusa magában hordozza a gondolkodás igényét. Óvodás gyermekeink szeretnek együtt játszani, közben gondolataikat kicserélni, vitatkozni. Örömmel fogadják, ha mi is találunk számukra olyan fejtörő játékokat, amelyekkel próbára tehetjük gondolkodásukat, elképzeléseiket. A játékban ott rejlik a gondolkodás lehetősége, de a gondolkodás nem játék, nem tekinthetjük egyszerűen csak játéknak. Amit óvodáskorban tehetünk, teszünk gyermekeink érdekében, komoly tudást, felkészültséget, módszertani kultúráltságot kíván tőlünk. Mindig figyelünk arra, hogy mennyire terhelhetjük gondolkodásukat, figyelembe vesszük egyéni képességeiket. Gondolkodásukat, elsősorban játékos cselekvésekkel próbáljuk fejleszteni. A gyerekek a játékok révén tapasztalatokat gyűjthetnek önmagukról, más személyekről, dolgokról, jelenségekről, szűk környezetükről. Ezeken, ezekben fölfedeznek matematikai jelenségeket is, miközben bővül ismeretük, szókészletük, alakul társaikhoz, felnőttekhez való alkalmazkodásuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ítéletei fejlődjenek a közös játékos mozgásokban, beszélgetésekben, hogy megérezzék, elfogadják véleményeik igaz vagy hamis voltát.


60


A matematikai nevelés a tevékenységek gazdag választékával lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Meghatározó szerepet kap a gyermek képességeinek fejlesztésében. Elsősorban a megismerő képességek- érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, problémalátás, konstruáló, ítélőképességterületén. Fejlesztés tartalma: Tárgyak, személyek, halmazok Összehasonlítás Szétválogatás Sorba rendezés

Számfogalom megalapozása Mennyiségek összemérése Magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom, terület szerint Halmazok összemérése, elemeik párosítása kb. 15-20-ig Több, kevesebb és az ugyanannyi fogalmának mélyítése párosítás segítségével. Sorszámok Mérések különböző egységekkel

Kifejezések tartalmának pontosabbá tétele, becslés, el nem döntendő esetek, összemérés.

Tapasztalatok a geometria körében Építések, alkotások szabadon és másolással Tevékenységek tükörrel Tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban

Az óvónő feladatai: Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

61


Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését. A tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesítése. Teremtsen természetes élethelyzeteket, ami lehetővé teszik számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Támaszkodjon a gyermek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. Teremtsen olyan probléma szituációkat, amelyek élményt jelentenek a gyerekek számára. Fejlessze önálló problémamegoldásukat játékban, cselekvésben, közben beszéljék meg egymással tapasztalataikat, gondolataikat. Törekedjen arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására irányuló tevékenység önmaga is motiváljon. Biztosítsa a nevelés és fejlődés optimális feltételeit. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni. Képes valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni. Helyesen használja a tőszámneveket. Helyesen használja a sorszámneveket. Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani a több, kevesebb vagy ugyanannyi viszonyokat. Helyesen használja a térbeli viszonyoknak megfelelő névutókat. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni. A tárgyakat, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

Biztonsággal használja a tükröt, felismeri létre tud hozni különböző technikával szimmetrikus alakzatokat.


62


10. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva kell megtervezni. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Az óvodai nevelés képességek fejlesztésére irányul, az ismeretek alkalmazására tevődik a hangsúly. Az óvónők az adott csoportra terveznek, és ezen belül az egyes gyermekre. Az egyes gyermekre tervezést csak úgy lehet megvalósítani, ha tervezés előtt megismerjük a gyermeket. Beóvodázás előtt családlátogatás, a gyermek anamnézisének felvétele szükséges. Nevelési év kezdetén a megfigyelésre 1-2 hónapot biztosítunk, csak utána kezdődik el a komplex foglalkozások alkalmazása. Ez idő alatt az óvónő a gyermek megfigyelését játék közben elvégezheti. A megfigyeléseket az óvónők Fejlődési Naplóban rögzítik, mely alapja lesz a tervezésnek és az értékelésnek. Egy-egy csoportnak a tervét és a gyermekek megfigyelését a csoporttal foglalkozó óvónők közösen végzik, készítik el. Nyári időszakra külön tervezünk.

10.1 Hosszú távú tervezés és rendezőelvei A céltudatos pedagógiai munka megkívánja, hogy a gyermekek fejlesztését hosszú távon - éves periódusban - az óvónők átgondolják. Az óvodai tevékenységek alapritmusát az évszakváltás és a jeles ünnepek adják. A gyermeki tevékenységet és ezen belül a fejlesztést mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük és integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket. Tervezéskor figyelembe kell venni a pedagógiai programban felvázolt alapelveket, a választott program irányelveit, a nevelés feltételrendszerét és az óvoda éves tervében megfogalmazott feladatokat. Az óvónők tervezéskor a fokozatosság és folyamatosság elvét kövessék. A tervet - ha központi utasítás másként nem rendelkezik - a csoportnaplóban rögzítik.


63


10.2. Rövid távú tervezés A csoportban dolgozó óvónők éves terv alapján egy hétre lebontva konkretizálják a tevékenységeket, komplex foglalkozásokat. A tényleges feladatokat a gyermekek megfigyelése, tevékenységük elemzése, a gyermekek élményanyaga, tapasztalatai, igényei és az aktualitás alakítja. A rövid távú tervben az egyén fejlesztése már konkrét formát ölt. A rövid távú terv egyben az óvónő vázlata is, ezért a nevelési, szervezési feladatok elvét is tartalmazza. A rövid távú tervet fontos összehangolni a más csoportokban dolgozó óvónőkkel, dajkákkal. /Szabadidős tevékenység szervezésénél, tornaszoba használata, munkatevékenységnél/ Az együttműködést szükséges napra lebontva konkretizálni. A rövid távú tervet a szülőkkel hirdetőtáblán megismertetjük. 10.3. A gyermeki fejlődés ellenőrzésének, értékelésének elvei A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonaláról. Az ellenőrzés az a pedagógiai folyamat, amely kapcsán folyamatosan tájékozódunk, információt gyűjtünk a gyermekek fejlődéséről. Az ellenőrzésnek meghatározó szerepe van a szokásrendszer kialakításában. A 3-7 éves korosztálynál az óvónő állandó jelenléte és a nonverbális csatornán küldött rejtett üzenetek, általában hatékonyabb módszer a direkt ellenőrzésnél. Az ellenőrzés akkor tölti be funkcióját, ha értékelés kíséri. Az óvodában leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési, értékelési módszerek: Egyéni fejlődés vizsgálata: A fejlődési adatgyűjtés szinte az egész személyiségre kiterjed: mozgásfejlettség, testséma-fejlettség mutatói, téri tájékozódás és térbeli mozgás fejlettsége, nyelvi kifejezőképesség fejlettsége,


64


emberábrázolás, a szociális fejlettség, a gyermekek finom motorikus koordinációjának fejlettsége. A gyermekek egyéni fejlődését elsősorban megfigyeléses módszerrel kell nyomon követni, és írásban rögzíteni a Személyiségfejlesztő lapon. Az éves tervciklus értékelése szeptembertől - májusig és júniustól - augusztusig történik, a gyermekcsoport fejlettségi mutatói szerint. A heti ütemtervek tartalmának megvalósulását hetente írásban értékelik az óvónők a Csoportnaplóban, valamint átfogó értékelést végeznek félévkor és évvégén, melyet szintén a Csoportnaplóban rögzítenek. Intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszerének részeként a gyermekek személyiségfejlődését is nyomon követjük. Tapasztalatainkat a Személyiségfejlesztő lapon rögzítjük, 0-5 –ig terjedő skálán számszerűsítjük. Az értékelés szempontjait a nevelési programunkban meghatározott „A fejlődés jellemzői óvodáskor végére” kritériumok alapján határozzuk meg. E szerint minden év végén értékeljük a gyermekek fejlődését. A gyermeki fejlődés mérését, ellenőrzését, értékelését, minőségirányítási programunk tartalmazza részletesen. Minőségirányítási programunk részét képezi az óvodások beszoktatási, hazabocsátási,- és beiskolázási tevékenységének eljárásrendje is. Ez irányú feladatainkat a fent említett dokumentumok alapján végezzük.


65


11. A NEVELÉS SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI 11.1. Az óvodai csoportok kialakítása A gyermekek összetétele, az intézmény feltételrendszere, az óvodapedagógusok beállítódása alapján és a nevelőtestület döntése alapján szervezhető egy nevelési évben Osztott /homogén/ Részben osztott és Osztatlan /heterogén/ csoportok. A választott csoportformát az óvoda éves munkaterv tartalmazza. 11.2. A felajánlott tevékenységek szervezési formái A teljes nevelési folyamat, a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre, és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: Önálló és irányított tapasztalatszerzés, Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások. Spontán játékos tapasztalatszerzés Gyakorlati problémák feladatmegoldás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés A foglalkozások szervezésénél rendező elv: A gyermeki szükséglet és motiváltság, A gyermek tanulási, tevékenységi vágyának kielégítése, változatos eszközökkel és módszerekkel, És az eredményesség.


66


11.3. A nevelés időkeretei: napirend - hetirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. Az egészséges életritmus, a megszokott tevékenységek sorrendje, erősítik a gyermek biztonságérzetét és segítik az "időben" való tájékozódását. 11.3.1. Rendezőelv a napirend megtervezéséhez A napirend a gyermeki szükséglethez igazodva segítse elő egészségnevelésüket, harmonikus személyiségfejlesztésüket. A mozgást és a pihenést célzó tevékenységek optimálisan váltsák egymást. A tevékenységek között a legfontosabb, a játék kapja a legtöbb időt. Biztosítson elegendő időt a szabadban való tartózkodásra /télen és nyáron egyaránt/. Legyen rugalmas, kerülje a felesleges kötöttségeket. Természetes módon épüljönek be a gondozási, étkezési feladatok és szokások. Összehangolt legyen más csoportokkal. A napirend általános időkeretei:

10,5 óra nyitva tartás esetén:

játék és szabadidős tevékenység étkezés, pihenés öltözködés, tisztálkodási tevékenys. komplex foglalkozások, naponta

5,5 óra 3 óra 1,5 óra 35 perc


67


11.3.2. A hetirend rendező elve /tartalma/ és maximális időkeretei A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy: Jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására, A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei: ajánlás Naponta 20-30 perc

Heti 1x 30-35 perc

H.

Mindennapi testnevelés Mese – vers

Szabadidős tevékenységek /1-2 óra/ Testnevelés

K.

Mindennapi testnevelés Mese - vers

Matematika

Sz.


Művészeti tevékenységek /Vizuális nevelés/

Cs.


Természet –társadalom - ember

P.


Művészeti tevékenységek /Ének-zene/

A hetirend kialakítása az óvónő feladata.


68


12. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK Óvodánkban a gyermekvédelmi munka hatékonysága érdekében folyamatosan kapcsolatot tartunk: A község gyámügyi előadójával A gyermekjóléti szolgálat vezetőjével A körzeti orvossal A védőnővel A jegyzővel A szülőkkel, SZMK elnökével Kapcsolattartó: óvodavezető Pedagógiai tevékenységeink: Minden tanév elején nyilvántartásba vesszük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, minden korcsoportban/ gyiv. felelős, óvónők./ A gyermekjóléti szolgálat vezetőjével az óvodavezető megbeszéli a tankötelessé vált, veszélyeztetett gyermekek helyzetét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Családlátogatás alkalmával személyesen tájékozódunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek tényleges szociális körülményeiről, családi helyzetéről. /gyiv. felelős, óvónők/ Segítséget nyújtunk az egészségi problémával küzdő hátrányos helyzetű gyermekek szociális vizsgálatának elindításában (megfelelő intézménnyel kapcsolat felvétel, személyes tapasztalatszerzés céljából néhány fejlesztő foglalkozáson való részvétel.). Tájékoztatjuk a szülőket a segítségkérés lehetőségeiről, a kérelem megfogalmazásában segítséget nyújtunk. A problémás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük Óvodába be nem íratott hátrányos helyzetű és 5 éves gyermekek felkutatása, beóvodázása, a községi nyilvántartás alapján. Az óvoda alapítványából esetenként a legnehezebb körülmények között élő gyermekek támogatása (ruházat, játékok).


69


Problémás esetek megvitatása nevelőtestületi értekezleten, megoldások keresése, egyénre szabott fejlesztési terv megvalósításának értékelése. Tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásairól. Óvodáskor végén, nyilvántartás átadása az iskola gyermekvédelmi felelősének, tájékoztatás. Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű környezetben élő gyermekek családjával folyamatos kapcsolattartás, ha szükséges gyermekvédő hatóság/ jegyző/ segítségének kérése.


70


IV. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE A kapcsolatok kiépítése a különböző nevelési színterekkel, fenntartóval, szakmai és társadalmi szervezetekkel az óvoda hatékony működéséhez elengedhetetlen. Nevelési szempontból külön jelentősséggel bír az a két színtér, ahol a gyermek él és érkezik az óvodába, illetve ahová kerül az óvodából. Ez a két színtér a család és az iskola. 1. KAPCSOLAT A CSALÁDDAL A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Az óvodában kialakított normák és szokások csak akkor lesznek maradandók, ha a családi háznál megerősítést nyernek. Együttműködés elvei: Az óvoda csak a családdal együtt tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósul meg. Alapja a kölcsönös bizalom, kölcsönös alkalmazkodás, segítségnyújtás. Az óvoda ismerje a család életmódját, a gyermek helyét a családban. Tájékoztasson az óvodai életről, a gyermek fejlődéséről. Számba kell venni a szülői igényeket és lehetőség szerint figyelembe kell venni az éves munkaterv elkészítésénél. A kapcsolattartás formáinak kimunkálásánál, előnybe kell helyezni a személyes találkozásokra épülő lehetőségeket. Az óvoda ítéletmentesen, tapintatosan közelítsen minden családhoz, különösen a sérült gyermekek szüleihez. Kezdeményezze a szakszolgálat igénybevételét, ha szükséges. /Logopédus, pszichológus, Nevelési Tanácsadó, Áttelepítési Bizottság/. A kapcsolattartás formái: családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok, Szülői Szervezeten keresztül, Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

71


közös kirándulások, ünnepélyek, rendezvények, munkadélutánok szülővel történő beszoktatás Az óvónők feladata az együttműködés elvei szerint kimunkálni a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak tartalmát. Konkrét tartalmat a csoport és az óvoda éves terve rögzíti, és a hatékonyságot az óvónők a kiértékelésnél elemzik.


72


2. KAPCSOLAT AZ ISKOLÁVAL Az óvoda az iskolával folytassa és javítsa tartalmi kapcsolatát, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ezáltal is elősegítse. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek, módszereinek megismeréséhez, megértéséhez. Az együttműködés elvei: Az óvoda és az iskola összhangja biztosítsa a gyermek zavartalan iskolakezdését. Érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Annak lehetővé tétele, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal - közös látogatások. Kapcsolatukban érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete, megbecsülése. Az óvoda csökkentheti az átmeneti nehézségeket, de felelősséget nem vállalhat a gyermekek iskolai magatartásáért, előmeneteléért. Az óvoda alkalmassá teszi a gyermekeket az iskolai életbe való bekapcsolódásra, a tanulás megkezdésére, azáltal, hogy kifejleszti a szükséges készségeket, képességeket. A gyermek iskolai beilleszkedésének folyamatát figyelemmel kíséri. A két intézmény nevelői ismerjék meg egymás nevelési programját. Az iskola építsen az óvodai nevelésre, fejlessze tovább az óvoda által felvállalt speciális feladatokat - néptánc, természetvédelem, kézműves foglalkozás. A kapcsolattartás formái: Kölcsönös látogatások: tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről. Közös hospitálások: egymás nevelői módszerének megismerése. Egymás rendezvényein, ünnepélyein való megjelenés. Közös nevelési értekezlet, továbbképzés szervezése. A kapcsolattartás részletes tartalmát és időpontját az éves pedagógiai programban szereplő "Iskola - óvoda látogatási terv" tartalmazza, melyet a nagycsoportot vezető óvónők és az első osztályos nevelő közösen készít el. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

73


3. KAPCSOLAT A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL A közművelődési intézmények /Könyvtár, Művelődési Házak, Tájház/ rendezvényeit a gyermekek - alkalmazkodva életkori sajátosságaihoz érdeklődésüket, a nevelési program céljait figyelembe véve látogathatják csoportosan az óvónő vezetésével, vagy egyénileg szüleikkel. Az ilyen jellegű intézményekkel való kapcsolattartás során a gyermekek olyan spontán ismeretekhez juthatnak, amelyeket az óvoda nem tud nyújtani. A társadalmi életbe való bepillantás lehetőségeit is felkínálja a gyermekeknek. Együttműködés alapelvei: A programok szervezésében az óvoda felelős azért, hogy az az óvodai elvekkel összhangban legyen. Az óvodáskorú gyermekek számára meghirdetett speciális programok terjesztésében, az óvoda csak tájékoztató szerepet vállal. Az óvoda segítse pedagógiai tanácsaival a hétvégi szabadidős programok kiválasztását a családoknak. A kapcsolattartás formái: látogatások, tájékoztatás, megbeszélések, rendezvényeken való részvétel. A kapcsolattartás tartalma: A nevelési program céljait megvalósítani segítő kapcsolattartások, rendszeres látogatások: Könyvtárlátogatások: könyvtárral való ismerkedés, könyv megszerettetése, meseelőadás. Művelődési Házak látogatása: Tápióság: bábelőadások, rendezvények, kiállítások látogatása. Tápiószecső, Nagykáta: kapcsolattartás a környék néptánccsoportjaival. Tájházak látogatása: néphagyományok megismerése. A részletes kapcsolattartást az éves munkatervi tartalmazza.


74


4. KAPCSOLATTARTÁS A FENNTARTÓVAL A fenntartóval való kapcsolattartás az intézmény menedzselésére, a funkciók maradéktalan ellátása szempontjából elengedhetetlen. Az óvoda része a településnek, fontos tehát, hogy aktívan bekapcsolódjanak a közéltbe. Az alkotó együttműködés, az információcsere, a sikerek - problémák elemzése, elősegíti a pedagógusok nagyobb erkölcsi, anyagi elismerését, megbecsülését. A törvények, rendeletek egyértelműen megfogalmazzák a fenntartó és az intézmény együttműködését. Együttműködés formái: Az óvodavezető részvétele a Képviselő-testületi üléseken, az Oktatási Bizottság munkájában. A község gyámügyi előadója részt vesz a felvételi bizottság munkájában. Éves leltározások közös végzése. Tájékoztatás adása a költségvetés dologi felhasználásáról az óvodának. Az óvodavezető beszámolót készít az óvodai nevelésről, a nevelés feltételrendszeréről. Kapcsolattartás a jegyzővel: óvodai felvételekkel kapcsolatos fellebbezések, ötévesek névjegyzékének megküldése az óvodavezetőnek, a be nem íratott ötévesek jelentése a jegyzőnek, együttműködés a veszélyeztetett gyermekek gondozásba vételével kapcsolatosan és sérült gyermekek speciális intézménybe történő elhelyezésében.


75


5. KAPCSOLATTARTÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATTAL, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL Gyermekvédelem: A gyermekvédelem valamennyi óvodai dolgozó feladata. Az ilyen jellegű tevékenység koordinálását a gyermekvédelmi felelős végzi, a feladatokat a gyermekvédelmi tervben rögzíti, mely az éves munkatervünk része. Az ilyen jellegű feladatokat az SZMSZ is tartalmazza. A feladatok közül kiemelten kell kezelni az óvodában a baleset-elhárítást és balesetvédelmet. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeinket az „Óvodánk nevelésfilozófiája” c. fejezet 12. pontja tartalmazza. Kapcsolattartás elvei: A gyermekek testi-lelki egészségének megteremtése érdekében valamennyi, erre a feladatra specializálódott intézmény koordinálja feladatait. /Védőnői szolgálat, fogorvos, háziorvos, gyermekjóléti szolgálat, óvoda./ A szakembereknek a fenntartó segítségével együtt kell elérni, hogy szociális, anyagi helyzete miatt egy gyermek sem betegedjen meg, és ne éhezzen. Jelezni kell az egészségügyi hálózatnak a gyermek testi fejlődési rendellenességeit. Kapcsolattartás formái: Szűrővizsgálatok elvégzése évente 1 x /fogászat, általános egészségügyi, szemészeti vizsgálat/ Szükség esetén szakorvoshoz irányítás, Iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése /szomatikus vizsgálat/.


76


6. KAPCSOLATTARTÁS SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL ÉS A SZAKSZOLGÁLATTAL Szakmai szolgáltató intézményekkel /Pedagógiai Szolgáltató Intézet, szakértők/ A kapcsolattartási formák kettőscélúak: Továbbképzések, szakképzések igénybevétele, Szaktanácsadók, szakértők segítségével, vagy tapasztalatcserékkel a nevelőmunkában külső kontroll beépítése. Szakszolgálattal való kapcsolattartás: A pedagógiai szakszolgálatok feladatai közé tartozik a szülők és pedagógusok segítése, a gyermekek nevelésével kapcsolatban rájuk háruló feladatok megoldásában. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, Szakértői és rehabilitációs tevékenység,/ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság - Cegléd/ Nevelési tanácsadás, /Nagykátai Nevelési Tanácsadó/ Logopédiai ellátás, Konduktív pedagógiai ellátás /idegrendszer sérülése miatt mozgássérült gyermekek fejlesztése, gondozása /Pető Intézet Budapest/


77


V. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az óvodai élet hagyományos ünnepei: Nyílt ünnepek:

- Anyák napja - Évzáró - Gyermeknap - Farsang

Zártkörű ünnepeink:

- Mikulás - Karácsony - Föld napja - Madarak - fák napja - Pünkösd

Nemzeti ünnepeink megemlékezések:

Gyermekcsoport ünnepei:

- Március 15. - Augusztus 20. - Október 23. Gyerekek név- és születésnapja.

Jeles napok, ünnepek a "Hagyományőrzés" című fejezetnél. Az óvodai nyílt ünnepek szervezését az „Óvodai ünnepélyek lebonyolításának eljárásrendje alapján végezzük.


78


VI. AZ ÓVODAI NEVELÉS ERŐFORRÁSAI 1. SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZER ÉS FEJLESZTÉSE Intézményünkben valamennyi alkalmazott rendelkezik a munkakörére előírt szakképzettséggel. Óvodapedagógus:

8 fő felsőfokú végzettségű, 1 fő középfokú végzettségű.

További óvónői végzettségek:

1 fő drámapedagógiai képesítés, 1 fő néptánc oktatói képesítés. 1 fő beszédfejlesztő pedagógus 1 fő tanügy-igazgatási szakértő, 1 fő óvodai szakértő.

Logopédus: Dajkák:

heti 6 órában 4 fő, 2 fő érettségizett, 2 fő szakképzett dajka. Napi 4 órában

Óvodatitkár:

1.1 . Az emberi erőforrások fejlesztése Az ember sikeres alkotó tevékenységének középpontjában a csoport tagjainak "személyisége" áll. Kiemelkedő teljesítmények általában ott jönnek létre, ahol az emberi erőfeszítést érzelmekkel átszőtt motívumok ösztönzik. Megjelenik a segítő-támogató környezet, és minimális a stressz. Ahhoz, hogy a nevelők jó közérzettel végezzék munkájukat, teret kell nyitni az alapvető szükségleteik, illetve az önérvényesülési szükségletek kielégítésére. Mindezek ismeretében kell megtervezni a nevelők élet és munkakörülményeinek fejlesztését. A nevelőmunka hatékonysága nem független a nevelők képzettségétől, hozzáértésétől. Biztosítani kell a nevelőknek a továbbképzéseken való részvételt. A külső és belső szervezésű továbbképzés fő szempontja, hogy az egyén és az intézmény egyaránt hasznosítani tudja,


79


a továbbképzések kiválasztásának elve, hogy kapcsolódjon a nevelési program célkitűzéseihez, és a nevelők beállítódásához, igényeihez, valamint aktuális feladatainkhoz. Az Alapító Okiratban is megjelenő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztésének minél hatékonyabb megvalósítása érdekében fontos lenne egy főállású fejlesztő óvodapedagógus alkalmazása és egy óvónő gyógypedagógusi szakra való beiskolázása. Gyógypedagógiai aszisztensi szakképesítésre 2 óvónő és 2 dajka beiskolázását fogjuk beütemezni a közeljövőben. Továbbképzési terv a Nevelési Program 3 számú melléklete. A továbbképzések rendszerében kiemelkedő jelentőségűek a "belső" továbbképzések. Célja: az ismeretek szinten tartása és az elmélet - gyakorlat elemzése. Formái: nevelési értekezletek, munkaközösségi foglalkozások. házi hospitálási rendszer működtetése. A belső továbbképzéseket konkrétan az éves munkaterv tartalmazza. 2. TÁRGYI FELTÉTELRENDSZER ÉS FEJLESZTÉSE Az óvoda feladata a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az oktatási miniszter az 1/1998./VII.24./ OM rendeletében határozza meg a nevelési-oktatási intézmények kötelező /minimális/ eszköz és felszerelési jegyzékét, melynek megvalósítását 2003. szeptember 1-től tette kötelezővé. Ezt intézményünkben nem tudtunk megvalósítani, így 2008. szeptember 1-ig átütemezést kért az önkormányzat a megvalósításra. Az óvoda épülete huszonhét éves, állaga jó. Külső és belső képe esztétikus. Az épület hátránya, hogy nem kimondottan óvodának épült, így a többszöri átalakítások ellenére sem funkcionálnak tökéletesen a helyiségek. A gyermeköltözők szűkösek, nincs minden gyermekcsoportnak. A négy csoportszoba közül kettő tágas, míg a másik kettő kis alapterületű szükségférőhely, nem biztosítanak a gyermekeknek elegendő mozgásteret. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

80


Az óvoda épületéből több fontos helyiség hiányzik. Így nincs az óvodában elkülönítő szoba a gyermekek betegsége esetére. Hiányzik a nevelő és vezető helyettesi szoba, a felnőtt öltöző és étkező, mosókamra, szertár és fejlesztő szoba. Tornaszobánk csoportszobaként is működik. A csoportszobákkal ellentétben az udvaron óriási tér, park áll a gyermekek rendelkezésére. Ez részben korrigálja az épület adta szűkös lehetőségeket. Az udvar parkosítása, esztétikája megfelel a gyermeknevelési, egészségnevelési szempontoknak. Napsütötte és árnyas részek ideális életteret nyújtanak az év nagy részében. Az elmúlt évben befejeződött az udvar benépesítése környezetbarát eszközökkel, fajátékokkal, így biztosítani tudjuk a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az óvoda berendezési és felszerelési tárgyai ízlésesek, esztétikusak. Színben, méretben és anyagában a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek, könnyen tisztántarthatók. A gyermekszékek, asztalok, fektetők folyamatos pótlása elkezdődött. A csoportszoba bútorait egyéb forrásból /jótékonysági bál bevétele, pályázati támogatások / újakra cseréltük. A feltételrendszer szinten tartása a költségvetésből biztosítható. Emellett a fejlesztéshez az óvodának szükséges más erőforrásokat is felhasználni, pl. rendezvények bevétele, szponzorok felkutatása, alapítványunk anyagi erőforrásának gazdagítása, pályázatok írása. .1

2.1. A tárgyi feltételrendszer fejlesztése

A program céljainak megvalósításához elengedhetetlen az alábbi eszközök, helyiségek fejlesztése, pótlása: Játékeszközök:- folyamatos cseréje konstruáló játékok, szerepjáték és dramatizálás eszközei, képességfejlesztő játékok, eszközök. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközeinek felújítása. Ennek megvalósulását 1999. évtől kezdve már a központi költségvetés is segíti. Mesés és verseskönyvek, szakkönyvek, informatikai eszközök: számítógép, nyomtató felújítása. Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

81


Szemléltető és egyéb eszközök: ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök folyamatos beszerzése, a természet megismerését elősegítő eszközök, anyagok, a kerti munka tevékenységének eszközeinek felújítása, étkezéshez szükséges eszközök folyamatos pótlása, mozgást fejlesztő eszközök, tornaszerek beszerzése.

Hiányzó óvodai helyiségek kialakítása, építése 2008.szeptember 1-ig 1 tornaszoba 1 csoportszoba 3 gyermeköltöző 1 felnőtt öltöző, mosdó 1 felnőtt étkező 1 fejlesztő szoba 1 orvosi szoba 1 nevelői szoba 1 mosókamra 1 tálaló helyiség


82


2.2. Óvodánk meglévő felszerelési és eszköz jegyzéke JÁTÉK TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

Babakonyhai, babaszobai bútorok Babakonyhai kiegészítők, eszközök Babaszobai kiegészítők: babák, babaruhák, bababútorok Társasjátékok Memóriajátékok Nyomdák Dominók Autók, autópályák Konstruáló játékok: - asztali: lego-készlet, dupló-készlet, fém- és műanyag építők - faépítőjátékok, út és várépítők, kisvasutak, falkaland építőjáték Nagy tégla építőkészlet MATEMATIKAI TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

Asco – Matekmanók Asco – Formák és színek Educo – Maxi gyöngyfűző Educo – Panoráma Okidee – Formák Irányok Helyzetek Ok-okozat képpárosító kirakó Tapintásos érzékelő játék – formák, színek Fatáblák: 1-5-ig 6-10-ig Senso – tapintásos formaérzékelés Careta – forma- és színazonosító Számoló – 1-10-ig fatábla Fagolyók Mértani faformák Kicsi és nagy Szülinapi buli – forma- és színazonosító Ravensburger – Logo-logo – 1-10-ig számoló MINIMAT – figurák, testek, síkidomok, stb. Pálcikák Szöges tábla Korongok Tükrök Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

83


Rúdkészlet Számkártyák Mértani testek TERMÉSZET – TÁRSADALOM - EMBER, ANYANYELVI NEVELÉS ÉS MESE-VERS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

4 évszak fapuzzle tábla Educo – Foglalkozások képkereső Játszva megismerjük a foglalkozásokat – párosító Sentissimo – szaglás Földgömb Dohányzásmegelőző óvodai programcsomag KRESZ – applikációs képes KRESZ – falu – város Bábkészlet – kesztyűs ujjbáb Fejbáb készlet Bábparavánok Anyanyelvi képek, tábla Mikroszkópok Diavetítő, diafilmek Mágneses tábla Mesekönyvek Applikációs tábla– erdő állatai - mező állatai Öltöztető babák TERMÉSZETJÁRÁSHOZ ESZKÖZÖK

Esőkabátok Nagyítók Hátizsákok Kulacsok Plédek Műanyag tányérok, poharak, evőeszközök ÉNEK-ZENE TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

Nagy hangszer készlet Xilofonok Furulyák Világunk hangjai Családi hanglottó játék a hallásfigyelem fejlesztésére Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

84


TESTNEVELÉS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

Greiswald tornaszer Bordásfal Ugrálószekrény Zsámoly Szivacsok WESCO sportszer Body-roll hengerek ASCO tornapálya készlet Labdák Karikák Ugráló labdák Holdugrálók

VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI:

Színes ceruzák Zsírkréták Ollók Ragasztók Tempera festék Festékek, ecsetek Tűk, fonalak Színes papírok, kartonok Hullámpapír Selyempapír Homokozó asztalok Fali rajztábla Mozaik színes kavicskészlet Agyag Gyapjú Gipsz Gipszöntő formák Viasz

KÉPESSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI: Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda Tápióság

85


Logopédiai tükör Logico Mini-lük Differix Anyanyelvi táska Memória játékok Ravesnburger játékok MÁTRIX FEJLESZTŐ – forma, szín, irány, arckifejezések Lexi könyvek Lépegető henger Sítalp – mozgásfejlesztő AUDIOVIZUÁLIS ESZKÖZÖK:

Magnók, magnókazetták CD-és magnó, CD-ék Lemezjátszó, lemezek Televízió Videómagnó 9 számítógép MULTIMÉDIÁS OKTATÓ ESZKÖZÖK

MANÓ oktató CD sorozat: – ÁBC IQ matek kaland puzzle muzsika élővilág mini-tél mini-tavasz NÉPTÁNC ESZKÖZEI:

Néptánc ruha fiúknak, lányoknak Népzenei hangkazetták Néptánc koreográfiák gyűjteménye ( könyv )


86


VII. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS, MENEDZSELÉS 1. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS STRUKTÚRÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI A tápiósági Gézengúz Napközi Otthonos Óvoda a jelenlegi működési rend szerint 1978. óta működik. Önálló munkáltatású és részben önálló gazdálkodású intézmény. Az óvodai légkör egyaránt függ az intézmény értékrendjétől, szabályaitól és az értékelési alapelvektől. A közoktatási rendszer modernizációja, a helyi nevelési rendszer kiépülése tovább fokozza a felelősséget, kaput nyitva a pedagógiai szabadságnak. Az intézményi "menedzselés" tartalmi kérdései: Hogyan sikerül az intézményt elismertetni a szűkebb és tágabb környezettel? A helyi jellemzők bekapcsolhatók-e az ország szakmai vérkeringésébe? Az éves tervezéskor sikerül-e megtalálni azokat a "külső kontroll lehetőségeket" melyekkel a szakmában is megmérettethető az intézmény? Ennek kimunkálásának elmulasztása elszigetelődést jelentene. A rendezőelveket az intézmény "alapdokumentumai" tartalmazzák. A helyi nevelési program - az intézmény önmeghatározása, Az intézmény Minőségirányítási Programja- az óvoda hatékony működésének megvalósítását, mérhetőségét biztosítja az éves Munkaterv - a gyakorlati munka forgatókönyve az SZMSZ - az intézményi működés törvénykönyve Fontos, hogy ezekben a dokumentumokban a nevelőtestület olyan gyermekközpontú feladatokat fogalmazzon meg, melyek a gyermeki személyiség kibontakozása mellett a nevelők önmegvalósítását, önérvényesítését is szolgálják.

Rendezőelvek nélkül a vezetők és nevelők idejének nagy részét elrabolná a szervezet működési zavarainak elhárítása.


87


2. PROGRAMFEJLESZTÉS Az óvoda nevelési programja bár hosszútávra készül, nem tekinthető véglegesnek és teljesnek. Az elkövetkező években valamennyi óvónőnek továbbképzési feladata a tantervfejlesztés terén ismereteinek gyarapítása, az alternatív óvodai nevelés programjainak tanulmányozása, illetve a jelenlegi helyi program hatékonyságának mérése. Az éves tervciklusok értékelésekor az óvónők az értékelési szempontok szerint rögzítik az adott időszak fejlődési jellemzőit, és ezeket ütemezés szerint beszámolókkal kiegészítik szóban is a nevelőtestületi értekezleten. Ezek alapján készíti el a vezető az intézmény éves pedagógiai értékelését, és tervezi meg a következő nevelési év feladatait. Éves értékelésnél rendező elv a vezető számára: A helyi nevelési programban meghatározott feladatok gyermekre szabott, differenciált teljesítésének színvonala / a munka mérhetősége/ A gyermekcsoport fejlettségi mutatói /fejlettségi jellemzők szerinti elemzés/ A képességfejlesztés és differenciálás színvonala, A nevelők munkamódszerének és közösségalkotó képességének megtekintése, A nevelőtestület munkakedvét milyen mértékben befolyásolja a program, A szülők visszajelzései; rendelkezik-e a szülő kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval a helyi nevelési programról. Nevelési programunk felülvizsgálatának lehetséges okai: Négyévenkénti kötelező felülvizsgálat a nevelőtestület határozata alapján; Törvénymódosítás, jogszabály által előírt estben; Rendkívüli felülvizsgálat a nevelőtestület által indokolt esetben.


88


VIII. ZÁRADÉK 1./ A programot készítette és elfogadta: a nevelőtestület Dátum: 2004.junius 08. 2./ A programot szerkesztette: Goszpodinovné Tóth Szilvia munkaközösség vezető Horváth Imréné óvodavezető Dátum: 2004.május 26. 3./ A programot szakértette: Moravcsik Béláné szakértő Dátum: 2004………….. 4./ Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2004.06.09.. 5./ A programot elfogadta: Tápióság Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Dátum: 2004…………… 6./ A program hatálya kiterjed: - a beóvodázott gyermekekre és szüleikre, - a tápiósági óvoda nevelőtestületére 7./ A program hatályba lépésének ideje: 2004. szeptember 1. 8./ A program érvényes:- visszavonásig 9./ A program felülvizsgálatának ideje: - a program ütemezése szerint - ha törvény változik - ha a nevelőtestület többsége úgy dönt - 2008-ban 10./ Kapják: a nevelőtestület minden tagja Szülői Szervezet Önkormányzat Általános Iskola 11./ Mellékletek: Hagyományőrző jeles napok Néptánc mozgásanyagának felépítése. Továbbképzési terv Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Alapító okirat


89


IX. FELHASZNÁLT ÉS AZ ÓVÓNŐKNEK FELHASZNÁLÁSRA AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ¾ Óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 1996. 71.sz. ¾ Az óvodai nevelés programja Budapest, Országos Pedagógiai Intézet ¾ Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Miskolc, 1996. ¾ Útmutató A tevékenységközpontú óvodai nevelési program matematika komplex foglalkozásainak szervezéséhez Miskolc, 1997. ¾ Útmutató A tevékenységközpontú óvodai nevelési program mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez Miskolc, 1998. ¾ Útmutató A tevékenységközpontú óvodai nevelési program művészeti tevékenységek vizuális komplex foglalkozásainak szervezéséhez Miskolc, 1998. ¾ Útmutató Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Természet - társadalom - ember Miskolc, 1998. ¾ Útmutató A tevékenységközpontú óvodai nevelési program A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása, a gondozás és az egészséges életmódra nevelés az óvodában Miskolc, 1998. ¾ Útmutató Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Tervezés Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések Miskolc, 1998. ¾ Forrai Katalin: Ének az óvodában Budapest, 1974. ¾ Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Budapest, 1982. ¾ Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest, 1994. ¾ C. Neményi Eszter: A matematikai nevelés tervezése Óvodai nevelés 1990. 10. sz. ¾ Versek, mesék, mondókák gyermekeknek. Cickom Debrecen, 1994. ¾ Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Budapest, 1992.


90


¾ Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen, 1995. ¾ Szentgyörgyi Zoltán: Tér és helyzetértékelést fejlesztő gyakorlatok az óvodás és kisiskolás korú gyermekek részére Budapest, 1994. ¾ Láng Judit: Differenciált egyéni bánásmód alkalmazása az óvodában Heves Megyei Pedagógiai Intézet, 1988. ¾ Pedagógiai programkészítés az óvodában Debrecen, 1996. ¾ Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés Budapest, 1987. ¾ Természetismeret az óvodában Módszertani füzetek Nyíregyháza, 1991. ¾ Dr. Gáspár László: Neveléselmélet ¾ Faust Dezsőné: Néphagyományőrző óvodai program Gödöllő, 1998. ¾ Faust Dezsőné - Dr. Bucherna Nándorné - Zadravecz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában Budapest, 1991. ¾ Nagy Béláné: Népszokások és az óvodai nevelés Szarvas, 1991. ¾ Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközével Szolnok, 1997. ¾ Nagy Béláné: Táncosjátékok az óvodában Óvónők modern kiskönyvtára, 1984. OKKER ¾ Ünnepigéző Budapest, 1986. ¾ Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Budapest, 1975. ¾ Dr.Hegyi Ildikó : Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban


91

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents