ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

SZÁZSZORSZÉP ÓVODÁK KISKUNHALAS

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

2008.

Érvényességi rendelkezések A Helyi Óvodai Program érvényességi ideje: visszavonásig

Véleményezte …………………………………………………… Egyetértését nyilvánította: ………………………………………. Szülők képviselője

Jóváhagyta: ……………………………………………………... Nevelőtestület

…………………………………… Fenntartó

Tájékoztatásul megkapja: Szülői Közösség képviselője Nevelőtestület tagjai

2

Bevezetés

Napjainkban, amikor a felgyorsult életritmus a mindennapi megélhetésért való küzdelem az emberek érzelmi életét negatív irányban befolyásolja, a gyermeknevelést az eddigieknél is központibb kérdésként kell kezelnünk. Az óvodai nevelés kiegészítése a családi nevelésnek, ugyanakkor példaértékű minta kell, hogy legyen. Óvodánk pedagógiai értékei közül első helyen a gyermek és a gondoskodó szeretet áll. Legfontosabb feladat, hogy a családban megkezdett nevelést folytassuk, azt kiegészítsük és a szülőkkel együttműködve neveljük és „növeljük” a ránk bízott gyermekeket, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre. Programunkban törekszünk egy olyan nevelési rendszer kidolgozására és működtetésére, mely lehetővé teszi a 3 – 7 éves gyermekek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztést. Az óvodai élet során nem látványos nagy dolgokat kívánunk megvalósítani a gyermekekkel, hanem a gyermek-felnőtt kapcsolat minden percét kihasználva megteremteni az egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőtté válás, a szociális kompetencia alapjait. Maximális törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az érzelmi intelligencia, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására.

3

Óvodai programunk az élethosszig tartó tanulási képesség megalapozásának kulcskompetenciáit a nevelőmunka középpontjába helyezi. Ebben a programban felvázoltunk egy életközeli, a gyermek és az óvónő egyéniségét tisztelő, kényszer nélkül fejlesztő, önkifejezést biztosító óvodai élet körvonalait. Megvalósulásának feltétele a szoros együttműködés az óvoda és család között. A szakmaiságukban bízó óvodapedagógusoknak ezen program megvalósításakor lehetőségük van módszerekben az egyéni útkeresésre, a személyre szabott eljárásokra, a gyermekközpontú nevelés megvalósítására.

A szerzők

4

1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk • Azonosulunk a program alapelveivel, kiindulási pontjaival, céljaival. A vezetés elkötelezettségét a fejlesztés irányában alapvetőnek tartjuk. • Gyermekeink számára mindenkor biztosítjuk a szabad játék lehetőségeit és feltételeit. Hisszük, hogy a játékon keresztül jut el a gyermek a rácsodálkozás, felfedezés,

alkotás

–

megtapasztalás

öröméig,

az

önmegvalósítás

lehetőségéig, mely előkompetenciája a tanulási képességek megszerzésének. • Az

időtálló

nemzeti

értékekre

és

hagyományokra

alapozzuk

nevelőmunkánkat, mert a „A hagyomány segít minket az idő ölelésében élni.” (Gabnai Katalin) •

Pedagógiai munkánk során a komplexitást helyezzük előtérbe, mellyel globális képet adunk egy-egy témáról. Cél a kíváncsiság és az aktivitás ébrentartása, a kreativitásra ösztönzés és a kompetenciaérzés fenntartása.

•

Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermek önállóságának

-

aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. •

Minden gyermek önálló egyéniség, ennek elfogadás, tiszteletben tartása alapelvünk. Fontos, hogy a gyermek el tudja fogadtatni magát és el tudjon fogadni másokat is, hisz az együttélésnek, együttműködésnek, a szociális és társas kompetenciáknak alapja.

• Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi értékeket: az én tisztelete, nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, felelősségtudat, család tisztelete, szeretete. • Hangsúlyt helyezünk a következő kulturális értékekre: a szülőföld, az otthon tisztelete, a természetes környezet védelme, szeretete, 5

anyanyelvi kultúránk ápolása. •

Megteremtjük a gyermek boldog és biztonságos környezetét.

•

Fontosnak

érezzük

az

olyan

életrend

kialakítását,

melynek

középpontjában a gyermek áll. /Ehhez az optimális tárgyi és személyi feltételek kialakítására törekszünk./ •

Tudjuk óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, hogy gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek.

• Eredményesnek akkor tekintjük magunkat, ha partnereink elégedettek pedagógiai szolgáltatásainkkal, azok sokszínűségével, minőségével. • A minőségi munka számunkra belső igényességet jelent. •

Vállaljuk a HOP céljainak megvalósításához szükséges ismeretek, készségek

megszerzését

önművelés

által!

A

megvalósításban

kezdeményezők és nyitottak vagyunk! •

A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartjuk, azt elfogadva törekszünk a harmonikus együttnevelésre.

• Nevelőtestületünk a fejlesztő értékelést igényli az ellenőrzések kapcsán, mely kellő időben, segítő, megerősítő szándékkal érkezik. A fejlesztő értékelés kritériumai: - Leljen nagy örömet az ellenőrző személy a mások fejlődésének segítésében. - Fedezze fel a benne lévő lehetőséget, amivé válhat. - Várjon sokat mindenkitől, de ne többet, mint önmagától. - Építsen az egyes munkatársak erősségeire, ne gyöngéire. -

A tévedéseket vegye természetesnek, ha a kolléga levonta a tanulságot.

- Legyen előrelátó a problémák kezelésében. - Legyen jó meghallgató értékelés nélkül. - Adjon hiteles visszajelzéseket konkrét, őszinte hangvételben.

6

1. 2. Gyermekképünk „Nem gyermeket nevelünk, hanem embert. Olyan embert, akinek egykor munkára, örömre, társadalmi beilleszkedésre képesen kell élnie a világban. Meg kell tudnia valósítani önmagát, szabadon és szuverén módon kel tudnia élni az emberi kapcsolatok rendezésében.

A gyermek önálló lény, nevelői feladatunk éppen abban áll, hogy minél mélyebben megismerjük Őt, képességeit, érdeklődését, de ennek megfelelően segítsük hozzá ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb életút kiformálódhasson.„

/ Dr. Popper Péter/

Az ENSZ által 1959-ben deklarált a “Gyermek jogai” című közlemény napjainkban az aktuális alapelvei meghatározzák feladatainkat nevelésünkben. Ebből következően gyermekeink különleges védelmet, speciális segítséget, gondozást igényelnek. Fokozottan sok szeretetre, megértésre van szükségük, hogy személyiségük kibontakozhassék és így a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Minden születésnél egy indívidum jön létre, amely magában hordozza genetikai adottságait, de a környezeti hatások meghatározóak ezek kibontakoztatásában. Annak érdekében, hogy a társadalom elvárásainak gyermekeink megfeleljenek, ezen kihívásokhoz szükséges személyiségjegyeket kell hangsúlyozottan erősítenünk. Milyenné szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermeket? Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni, felfedezni tudó, természetes kiváncsiságtól vezérelt, motivált, kötődik a meséhez, zenéhez, és az alkotó felfedező tevékenységhez. Aki szeretettel és befogadóan fordul a társaihoz és a felnőttekhez. Korához és képességeihez mérten önállóan eligazodik a környezetében és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. 7

Az óvodában arra törekszünk, hogy az itt töltött időt minél felszabadultabban, harmonikus környezetben éljék meg a gyermekek. Olyan légkört biztosítunk, amelyben minden gyermek egyformán jól érzi magát. Aktív részese a mindennapoknak. Fontos, hogy legyen őszinte, segítőkész, továbbá, hogy mindenkor vállalja tettét. Pozitívan közelítsen a társaihoz, azok esetleges másságát is tolerálja. Napjainkban köztudottan egyre több családban rosszabbodnak az életkörülmények, éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy igyekezzünk ezt ellensúlyozni, és az esélyegyenlőséget megteremteni.

1. 3. Óvodaképünk Intézményünk szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló. A családi nevelés kiegészítője, az óvoda lakókörzetében élő óvodáskorú gyermekek számára. A jelen óvodásainak sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő – személyiségfejlesztő funkcióval. Óvodánk fő alapelvei: - a gyermekközpontúság - a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadó szerepe, megbecsülés, megerősítés - az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az intézményünk alapfunkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső-belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának legmegfelelőbb színterévé váljon. Óvodai nevelésünk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs intézményi légkörről gondoskodik oly módon, hogy a gyermek testi, szociális és értelmi fejlődése egyéni ütemének megfelelően történjen. Nevelésünk megalapozza a tanulást segítő képességek, a kognitív és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő átmenetet. 8

Integrált nevelés keretében a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését biztosítjuk, valamint a beilleszkedési, a magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciál fejlesztését az esélyegyenlőséget. A fejlődés és fejlesztés a gyermekcsoportokban sokszínű tevékenység keretében valósul meg. Nevelőmunkák során a játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük azokat a kompetenciákat, melyek megalapozzák az iskolai tanulást (szociális, értelmi, verbális, testi képességek). Valljuk, hogy a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.

9

1. 4. Az intézmény jellemző adatai, szerkezeti felépítése Az intézmény alapító okiratának száma: 137/1997. Kth. Az intézmény hivatalos elnevezése: Százszorszép Óvodák Az intézmény székhelye. címe, telefonszáma, email: 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2.

Tel: 77/422-430 Email cím: csipkeovi@emitelnethu.

Az intézmény alapítóia, címe, telefonszáma: Kiskunhalas Város Önkormányzata 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1. Tel: 77/523-100 Az intézmény fenntartója. felügyeleti szerve: Kiskunhalas Város Önkormányzati Képviselő-testülete.

10

Százszorszép Óvodák Központi Tagintézmény

Vasút utcai óvoda Felsővárosi Óvoda

3 csoport 5 csoport

Tagintézmény

Lomb utcai óvoda

3 csoport

Kiskunhalas, Vasút u. 2. Kiskunhalas, Szabadság tér 3.

A három intézményben tizenegy csoport működik. A Vasút utcai Óvoda a város központjához közel van, a Felsővárosi Óvoda a település északi, a Lomb utcai Óvoda a déli részén helyezkedik el. A Vasút utcai Óvodába egyaránt érkeznek családi házban és lakótelepen élő gyermekek és részben külterületi igényeket is kielégít. A szülők iskolai végzettségét vizsgálva kb. 50 %-a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A szülők körében nem jellemző a munkanélküliség. Az épület családi ház jellegű, régi kétszintes épület. Nehézséget jelent, hogy a három csoportnak egy mosdója van. Az udvara tágas, fásított, jól felszerelt. A Felsővárosi Óvoda kertes családi házak körében helyezkedik el, ahonnan fogadja a gyermekeket, de a néhány éve épült Esze Tamás lakótelepen élők is ide járatják gyermekeiket. A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek aránya 4-6 %. A szülők képzettség tekintetében heterogén képet mutatnak, ami jellemző szociális helyzetükre is. Az óvoda 5 csoportos, melyből 3 csoport az 1897-ben átadott szárnyban, 2 pedig az 1960-as évek elején átadott szárnyrészben működik. Az udvar tágas, természetes alapanyagú udvari játékokkal felszerelt. A Lomb utcai Óvoda csendes, nyugodt környezetben található. A családok többsége kertes házban él, gazdálkodást folytat. A cigány gyermekek aránya 7 %. A szülőknek kis hányada rendelkezik középfokú vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel, itt a legnagyobb a munkanélküliek aránya. Az épület ideális, minden csoportnak külön mosdója, udvari bejárata van. Változatos mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt a hatalmas udvar. Szabványnak nem megfelelő, de testi nevelést segítő tornaszobával rendelkezünk. 11

1. 5. Az intézmény sajátos arculata Mindhárom óvoda egész napos nevelést, napközi otthonos ellátást biztosít, de a családok igénye szerint a gyermekek délben haza vihetők. A csoportokat homogén életkorú gyermekekből igyekszünk kialakítani, mert úgy érezzük, hogy leginkább így tudjuk a nevelés során figyelembe venni azt, hogy minden gyermeknek életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Szükség szerint alakítunk ki részben osztott csoportokat is. A létszámot kiscsoportban 20 főre, középső és nagycsoportban 25-26 főre tervezzük. Az 5 éves korban óvodába lépő gyermekeket saját korcsoportjában helyezzük el. Fejlettségük megismerése után szükség esetén fejlesztőpedagógus, logopédus segítségével végezzük a felzárkóztatást. Integrált nevelés keretében biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, valamint a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését speciális segítségével. Fontosnak tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelés. Nevelőmunkánk alapeleme az egyéni bánásmód és a gyermekek differenciált fejlesztése. Kiemelten

kezeljük

a

kommunikációs

képességek

és

a

szociális

kompetenciák fejlesztését. Fő hangsúlyt kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, mint személyes kompetencia terület. Egészséges életmódra nevelés érdekében végzett tevékenységek: - láb- és tartásjavító torna - különtorna - családi sportnapok - szülők, gyermekek közös tornája

- gyümölcsnapok - magas vitamintartalmú folyadékok, ásványvíz biztosítása lehetőség szerint - folyamatos friss levegő érdekében párologtatás (menta, citrom) - úszótanfolyam (nagycsoportban) - Dohányzás megelőzési program - Szív Kincsesláda program - Madárbarát kert program A természeti környezet megismerése, óvása érdekében: - élményszerző séták, kirándulások erdőbe, parkba -

szelektív szemétgyűjtés az óvoda udvarán és környékén

- növényápolás - madárbarát kert program MMOE Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző alakítása, az óvodai nevelő tevékenységében kiemelt jelentőségű, hiszen az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelés feladatainak megoldása érdekében legfontosabb -

a felnőttek példamutató, választékos beszéde

- megfelelő számú és színvonalú irodalmi élmény nyújtása (színház, báb, film) - az anyanyelvi program magas szintű megvalósítása csoportonként a fokozatosság elvét betartva. Lehetőség van óvodáinkban uniós multikulturalitást szolgáló idegen nyelvekkel (angol, német) való ismerkedésre a gyermekek életkorának megfelelő módszerekkel, a gyermekek érdeklődését felkeltve azon céllal, hogy minél tágabb képet alkothassanak az őket körülvevő világról. Célunk, hogy a közeljövőben az óvónők szerezzék meg a nyelvoktatáshoz

szükséges képesítést és az idegen nyelvvel való ismerkedés a napi óvodai életbe ágyazva történjen. Óvodáinkban kialakult rendszere van az ünnepeknek, ünnepélyeknek. Óvodánként és csoportonként helyenként eltérő az ünneplés formája, figyelembe véve a szülők és a pedagógusok elképzeléseit. Szülői igénytől függően a szabad vallásgyakorlás szellemében lehetőséget teremtünk az óvodai hitoktatásra. Intézményünkben az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és szüleik a magyar kultúra hagyományait ápolják, elfogadják és nem igénylik, hogy a cigány kultúra értékeit közvetítsük gyermekeik felé.

Ünnepek, ünnepélyek rendszere Vasút utcai Óvoda Óvodai Csopszinten ként Szept .

Okt.

Őszi kiránd.

Nov. Dec.

Télapó Karácsonyi ünnepély. Bábjáték

Jan Febr.

Farsang

Márc .

Ápr.

Föld napja

Máj.

Kihívás napja Gyermeknap

Lomb utcai Óvoda Óvodai Csopszinten ként

Felsővárosi Óvoda Óvodai Csop-ként szinten

Szüreti parti (nagycsop. műsora, kézművesség őszi term. felh., vacsora Állatok Őszi kiránd. világnapja Idősek napja (nagycsop) Nyílt nap OVI-TURI Nyílt nap (nagycsop.) (nagycsop) Karácsonyi Karácsonyi Télapó Télapó várás – játszóház ünnepély Karácsonyi iskolások műsora Részvétel az (Betlehem.) játszóház Karácsony – ÁMK nyugdíjasok Karácsonyi vendégül látása ünnepélyén Karácsonyi vásár (nagycs.) Madarak Karácsona Mézbál (nagycsop.) Farsang Farsang Mátyás napi bábjáték vásár Nyílt nap OVI-TURI Petőfi ház Húsvéti kirakodó Társ-i ünnep látogatása – vásár márc.15. Kiskőrös látogatás az (köz. és ÁMK nagycs.) ünnepére Nyílt nap (nagycs.) Húsvét Családi Húsvét Föld napja Tavaszi sportdélután Tavaszi kirándulás kiránd. Anyák napja Madarak és fák Anyák napja Kihívás napja Évzáró napja Évzáró Madarak és fák (akadályver.) Iskolalátog. napja Kihívás napja (nagycsop.) Könyvtár lát. Gyermeknap (középső, Kerti parti nagycsop.) (tanévzáró) Iskolalátogat. (nagycsop.)

Nyílt nap (köz.- nagycs.) Adventi időszak Iskolai karácsonyi ünnep (nagycs.)

Farsangi jelmez bemutató Tavaszi nyíltnap (kis-, köz., nagycs.) Séta a Múzeumba Petőfi szoborhoz Húsvéti népszokások Gyermeknapi kirándulás szülőkkel Anyák napja – Évzáró Nagycsop. búcsúzója Iskolalátogatás (nagycs.)

Egész évben folyamatos, csoportonkénti programok Vasút utcai Óvoda

Lomb utcai Óvoda

Felsővárosi Óvoda

Gyermekek születésés névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel Láb-, és tartásjavító torna Dohányzás megelőzési program (nagycsoport) Szív Kincsesláda program (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport)

Gyermekek születésés névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel Láb-, és tartásjavító torna Dohányzás megelőzési program (nagycsoport) Szív Kincsesláda program (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Hittan

Gyermekek születésés névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel

Külön torna (hetente) Úszás Színházlátogatás (mozi) Könyvtárlátogatás (nagycsop.) Élményszerző séták

Úszás Színházlátogatás (mozi) Élményszerző séták Könyvtárlátogatás

Úszás Mozi-, színházlátogatás Élményszerző séták

Dohányzás megelőzési program Szív Kincsesláda Program Nyelvoktatás (nagycsoport)

Felnőtt hagyományok

Vasút utcai Óvoda Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún.

Névnapi vacsora

Lomb utcai Óvoda Évzáró vacsora

Felsővárosi Óvoda Karácsonyi vacsora

Szülők bálja Szülők bálja Nőnapi vacsora

Szülők bálja Nőnapi vacsora

Névnapi vacsora Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Pedagógusnap (városi szinten)

Pedagógusnap (városi szinten)

Tanulmányi kirándulás Pedagógusnap

2. AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI „ … ha a gyermekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyermekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyermekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyermekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyermekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyermekek elfogadva élnek, Megtanulják megkeresni a szeretet a világon.” (Dorothy Law Holtz( Egy éle a kezedbe c. versrészlet

2. 1. Az Óvodai nevelés célja Nevelésen értjük mindazoknak a fejlesztő hatásoknak az összességét, amelyek az embert formálva alkalmassá teszik őt egyéni, és társadalmi feladatainak megoldására. Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség alakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az esélyegyenlőség biztosítására – az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a személyes (egészséges és kultúrált életmódra nevelés), kognitív (az értelem kiművelése) és szociális (segítő életmódra nevelés) kompetenciákat, melyek elősegítik a sikeres iskolai

beilleszkedést és teljesítményt. Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör domináljon intézményünkben, megalapozva és elősegítve a szociális kompetenciákat. Óvónőink felkészültsége biztosítja az inklúzív nevelést, hogy az óvodáskorú gyermekeket elfogadják és befogadják, minden napjaikat kitöltsék játékkal, a felfedezés és a tapasztalás örömével, mesével és segítsenek lerakni az alapvető emberi viszonyulások (az én-megismerés, környezettudatos viselkedés, természeti környezet iránti megismerési vágy) alapköveit. Óvodai nevelésünk akkor éri el a célját, ha a gyermekek az iskolai életet minél zökkenőmentesebben szokták meg, a követelményeknek személyiségük zavara nélkül képesek eleget tenni.

2. 2. Az óvodai nevelés feladatai és az iskolai munka megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint jellemzői A gyermekeknek egyénenként eltérő testi, lelki szükségletei vannak. A nevelés feladata ennek kielégítése. Nevelési célunk eléréséhez a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a gyermeki személyiség értelmi, erkölcsi, érzelmi, esztétikai, testi képességeinek, tulajdonságainak tervszerű és tudatos fejlesztését jelölik. Szorosan összefüggnek egymással, együttesen segítik a cél elérését. Az óvodáskorú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi. Kiemelt feladatunk a megfelelő edzettség, mozgáskultúra, egészséges és kultúrált életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. - a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelő környezetet biztosítunk, -

testi képességeik fejlődését, harmonikus, összerendezett mozgásukat segítjük

a tudatosan tervezett munkánkkal, edzéssel, - mozgásigényüket kielégítjük, - egészségüket védjük gondozó-edző munkánkkal, - az egészséges életmód, egészség megőrzés, testápolás szokásait alakítjuk. Szükség esetén kérjük megfelelő szakemberek, gyógytornász, konduktor segítéségét prevenciós-korrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

a gyermekek fontosnak tartják önmaguk és környezetük tisztaságát, esztétikáját, maguk is hozzájárulnak ennek megteremtéséhez

- testi szükségleteiket kultúrált módon, önállóan szükség szerint késleltetve is ki tudják elégíteni - szeretnek mozogni, kirándulni, gyalogolni - az egészséges táplálkozást részesítik előnyben -

a szokások végrehajtásához szükséges eszközöket önállóan használják, és ezek természetessé válnak számunkra

Az óvodában otthonos, derűs környezetet alakítunk ki, hogy kedvező érzelmi hatások érjék már óvodába lépéskor a gyermekeket. -

az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki

- segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, teret adunk én érvényesítő törekvéseiknek Közös óvodai élményekkel, együtt végzett sokféle tevékenységgel alakítjuk a szociális és társas kompetenciákat, tulajdonságaikat, az erkölcsi normák belsővé válását. - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, - másság elfogadása

- együttműködés heterogén csoportban - mások megértése - kapcsolatteremtés, önérvényesítés - empátia és szolidaritás -

akaratának fejlődését, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat,

önállóság. Az óvónő viselkedése, beszéde, megjelenése a gyermekek számára mindig modell értékű. Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, illetve kiemelt képességű gyermekek nevelésében (pszichológus, fejlesztő pedagógus). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - a gyermekek közösségben bátran vállalnak feladatot - tevékenységekben képesek a kapcsolatteremtésre, együttműködésre, segítségnyújtásra - felismerik a társak érzelmeit, saját érzelmeiket kontrolálni tudják - egymás igényeit, másságot képesek tolerálni - közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra Fejlesztjük a gyermekek esztétikai igényét, ízlését, környezettudatos látásmódját, szemléletét. - alkalmat teremtünk, hogy észrevegyék a természet szépségét, csodáit, környezetükben lévő szép tárgyakat, eszközöket, - esztétikus, ízléses környezetet teremtünk, - fejlesztjük szépérzéküket munkáik elkészítésénél, - felhívjuk figyelmüket, hogy tiszteljék, védjék környezetük értékeit. Értelmi nevelés az óvodában kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulási igény kielégítése és fenntartása a sokféle tevékenységben adódó

problémahelyzetek, kutató-felfedező próbálkozások lehetőségének biztosításával történik. - a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk, hogy természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, - a gyermekek spontán, illetve tudatosan szerzett tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezzük, gazdagítjuk, - értelmi képességeiket (érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, analízis-szintézis, stb.) kreativitást fejlesztjük. Kiemelt helyet foglal el az értelmi nevelésen belül az anyanyelv fejlesztése. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv növelésére, a gyermekek meghallgatására, kérdéseikre, az óvónői válaszokra. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén -

-

a gyermekek érdeklődése sokoldalú tanulási szituációk iránt motiváltak értelmi képességeik folyamatosan fejlődnek érzékelésük, észlelésük (vizuális, akusztikus) differenciált testséma kialakult, téri tájékozottságuk fejlett megjelenik a szándékos figyelem gondolataikat érthetően ki tudják fejezni képesek meghallgatni és megérteni másokat elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről

2. 3. Óvodai nevelésünk speciális feladatai Differenciált személyiségfejlesztés Óvodai nevelésünk speciális feladata az óvodás gyermekek differenciált személyiségfejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet. A különböző területeken tapasztalható lemaradás lehet viselkedésbeli és teljesítménybeli, minden esetben speciális fejlesztési formát igényel a cél elérése érdekében. A csoportban a preventív fejlesztés az óvónők feladata, a korrekció fejlesztést a fejlesztő pedagógus végzi, mikrocsoportos és egyéni fejlesztő program alapján. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai csoportban történő nevelése, egyéni fejlesztése konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével történhet. Az óvodai gyermekvédelem célja A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők segítése nevelési problémáikban illetve gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. A gyermekek segítése testi, lelki egészségének megőrzése érdekében. Az óvodai gyermekvédelem A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében figyelemmel kíséri: - az óvodába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét - veszélyeztetettségét és annak okait - szociális ellátások iránti szükségletét - hatósági beavatkozást igénylő helyzetét Érvényt szerez az ENSZ által deklarált Gyermeki Jogoknak.

Az óvodai gyermekvédelem kötelezettségei: Az óvodai, illetve a gyermekvédelmi felelős kötelezettségei közé tartozik szorosan együttműködni: - Gyermekjóléti Szolgálattal - a társintézményekkel - más oktatási intézményekkel - szakhatósággal - szakszolgálattal - rendőrséggel - társadalmi szervezetekkel Az óvodapedagógus feladata: Az óvodapedagógus tevékenységének alapvető feladata a prevenció, a krízishelyzetre az ifjúságvédelmi felelős figyelmének felhívása, a hathatós megoldások elősegítése az etikai szabályok betartásával. Az ifjúságvédelmi felelős feladata: A gyermek testi, lelki egészségének és családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodásra, illetve hatósági beavatkozásra.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE 3. 1. Az óvodai nevelési rendszerünk modellje Az óvoda folytatja a család nevelő munkáját, megszervezzük a gyermekek környezetét, tevékenységeit, alakítjuk társas kapcsolatait. Ezzel előkészítjük, megalapozzuk az iskolába való zökkenőmentes beilleszkedést. A nevelés céljai, feladatai a 3-6 éves kornak megfelelően jelennek meg az óvodai nevelőmunkában. A nevelési cél az óvodában a nevelési feladatokon keresztül valósul meg. A feladatok között nem lehet rangsorolni, mindegyik ugyanolyan fontosságú a személyiség formálásában. Nevelési feladatainkat óvodai nevelési rendszerünk fő területein valósítjuk meg. Ezek a következők: - a nevelés alapvető keretei - a gyermek tevékenységi formái - a fejlesztés tartalmi eszközei - kapcsolatok más nevelési színterekkel Óvodai nevelési rendszerünkben az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van. Társadalmi, technikai változások korát éljük, egyre több vizuális inger éri a gyermekeket (számítógép, videó, TV), és a szülők szűkös szabadideje is azt eredményezi, hogy egyre nagyobb szükség van az élő nyelv beszélésére, mintaszerű átadására. Anyanyelvi nevelésre a nap minden szakaszában lehetőség nyílik, hiszen folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekekkel.

Igen szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés rendszerünk első három területével. Mindegyik területen mód van arra, hogy kommunikációnkkal fejlesszük: - a gyermek önkifejezését, - gondolkodását, - gazdagítsuk ismereteit, - fokozzuk beszédaktivitását, - erősítsük biztonságérzetét, - az óvónő mintaként szolgáljon a gyermek beszédfejlődésében. A játék a gyermek alapvető létformája tevékenysége, elemi pszichés szükséglete. A játék a gyermek számára örömforrás, élmény és tapasztalatforrás, melyen keresztül megismeri az őt körülvevő világ sokszínűségét, tapasztal, ismereteket szerez, tanul. Napi tevékenységeit játékosan szervezzük, gondozás, munka, stb. A kezdeményezések, foglalkozások megtervezésénél is a játékos tapasztalatszerzést tartjuk szem előtt. Ilyen módon a játék a nevelés alapvető kereteivel, a gyermek tevékenységi formáival, a fejlesztés tartalmi eszközeivel szoros kapcsolatban áll. Nevelési rendszerünk fő területeinek nevelő hatása összeadódik, felerősítik, kiegészítik egymást, s így összefonódva együtt alkalmasak a nevelési célok, feladatok elérésére. A nevelési cél, feladat tulajdonképpen kétféle program általános és egyéni egysége. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mindenkitől elvárt személyiségvonásokat kell fejlesztenünk, hanem a gyermeket, mint egyéniséget neveljük, fejlesztjük. Akkor valósítjuk meg jól az egyéni programot, ha mindenkit a lehetőségei szerinti maximum

eléréséhez

segítjük

hozzá.

Meghatározzuk

ugyan

az

egyes

korcsoportokhoz tartozó tevékenységi formákat, fejlődési szinteket, de ez nem zárja ki az egyéni fejlettséghez való igazodást a terhelésnél. A fejlődés jellemzői jól mutatja sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat, feladatokat, így hat vissza a nevelés céljára, feladataira. A célok, feladatok megfogalmazásánál figyelünk a társadalmi változásokra, új elvárásokra, szükségletekre, amelyek új feladatokat eredményezhetnek.

A feladatok megvalósulása a fő területeken hat a gyermek fejlődésére. Óvodai nevelési rendszerünk így válik teljessé.

3. 2. Az óvodai nevelési rendszerünk fő területei Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van óvodai nevelési rendszerünkben, az előzőekben már utaltunk rá, miért tartjuk fontosnak. Az anyanyelvi nevelés célja, a gyermekek életkoruknak megfelelően tisztán, szívesen beszéljenek társaikkal, felnőttekkel, szókincsük folyamatosan bővüljön. Az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában.

A nevelés alapvető keretei - gondozás - egészséges és kultúrált életmódra nevelés - közösségi nevelés - szocializáció A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely: - elősegíti a növekedést, fejlődést, - hozzájárul egészségének megőrzéséhez, - jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulását célozza. A gyermek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiségük alakulásához.

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés célja, hogy a gyermekekben az egészséges életvitel igényét felkeltsük, megalapozzuk. Az óvodában az életritmus, táplálkozás, öltözködés, testápolás, mozgás, edzés, pihenés, alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A közösségi nevelés célja, olyan szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakítása, amelyek segítik az iskolai és más társadalmi közösségekbe való beilleszkedést, mint önálló egyéniség megtalálja helyét a közösségben. Az óvodai szocializáció célja a társadalmi beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakítása, fejlesztése. - erkölcsi (udvariasság, önzetlenség, segítőkészség) - akarati (önfegyelem, kitartás, feladattudat, stb.) csoporttal való együttműködés - érzelmi (empátiás készség) alkalmazkodó készség A családi és bölcsödei szocializációra építve az óvoda folytatja a szociális tanulást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) segítségét kérjük. A nevelés alapvető kereteiben az anyanyelvi nevelés oly módon valósul meg, hogy beszéddel kísérjük napi tevékenységeinket. A gondozás területén szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek játéktevékenységére (babák öltöztetése, tisztántartása). A gondozási teendőket pedig játékos módon gyakoroltatjuk, hogy szívesen végezzék. A közösségi nevelés és játék kapcsolata különös jelentőséggel bír, kölcsönhatásban állnak.

A gyermek tevékenységi formái - játék - munka - tanulás

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, létformája. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, személyiségfejlesztő ezen belül készségfejlesztő hatásának különösen nagy jelentősége van az óvodáskorú gyermekek életében. Célunk a gyermek igényeinek zavartalan kielégítése, az alkotás – megtapasztalás, önmegvalósítás örömének biztosítása. A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, mely többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességtudatot igényel. Az óvodában végzett munka célja: - fejlődjön közösségérzésük, magatartásuk, - ismerjék meg a környező világot, - világnézeti nevelés, - értelmi képességeik, gondolkodásuk fejlődjön, - állóképességük, kitartásuk, testi képességeik fejlődjenek. A tanulás az óvodában a játékban integrált önkéntes és cselekvéses tanulás egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Az óvodáskorú gyermek számára az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: - érdeklődésük, kíváncsiságuk kielégítésére, - a tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére, - világképük alakulására, - emberi-tárgyi környezet szépségének felfedezésére.

Fejlődik beszédük, kifejezőkészségük, tapasztalataik rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk. Képessé válnak a problémák felismerésére. A tevékenységi formák közül a munka és a tanulás is kapcsolatban áll a gondozással. Tanulás útján sajátítják el a feladatokat a gyerekek, a gondozási tevékenységek végzése közben pedig munkát végeznek. A közösségért végzett munka pedig hatékonyabb munkavégzést eredményez. Így áll kölcsönhatásban a nevelés alapvető keretei a tevékenységi formákkal.

A fejlesztés tartalmi eszközei -

testnevelés ének-zenei nevelés vizuális nevelés irodalmi nevelés matematikai nevelés környezet megismerésére nevelés

A testnevelés célja alapvető testi képességek fejlesztése a gyermeki szervezet egészséges növekedése, és az egyes szervek teljesítőképességének fokozása érdekében. Fejlesztőleg hat a személyiség akarati tényezőinek alakulására is. Az ének-zenei nevelés célja felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket. Megszerettetni az éneklést, az énekes játékokat. Megalapozni és elősegíteni a zenei anyanyelv kialakulását. A vizuális nevelés magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, kézimunkát, barkácsolást, műalkotásokkal való ismerkedést. Célunk, hogy fejlődjön a gyermek tér – forma - színérzéke, gazdagodjon képzelete, formálódjon esztétikai érzéke.

Az irodalmi nevelés célja az irodalom megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása. A népköltészeti és más irodalmi műalkotás megismertetése, és elsajátítása során a gyermekek esztétikai és érzelmi élményekhez jutnak, fejlődnek érzelmi és erkölcsi tulajdonságaik, fejlődik képzelete és fantáziája, kialakul a magyar nyelv szeretete és használatának igénye. A matematikai nevelés célja, hogy fejlődjön problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk, szerezzenek tapasztalatokat a környező világ formáiról, mennyiségi viszonyairól. A környezet megismerésére nevelés célja a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet megismerése tapasztalatok útján és az, hogy a természet védelme milyen fontos az emberi lét érdekében. Fontos a néphagyományokon alapuló népszokások értékeinek megőrzése, a természetes anyagokkal való ismerkedés a kismesterségeken keresztül. Az évszakokhoz kötődő, óvodában ünnepelhető jeles napok során a népszokások megismerését szolgálják. A fejlesztés tartalmi eszközei szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. Kapcsolatuk az anyanyelvi neveléssel kiemelkedő, hiszen számtalan lehetőség adódik a szép, helyes beszéd átadására, a gyermekek beszéltetésére, anyanyelvi kultúrájuk fejlesztésére. A játékkal is igen szoros a kapcsolat, a foglalkozások megszervezésénél, a játékos tevékenykedtetést, tapasztalatszerzést tartjuk mindig szem előtt. A munka, mint szervezett játékos tevékenység minden foglalkozáson jelen van (teremrendezés, eszköz előkészítés, játékos tevékenykedtetés, stb.). A gyermek az önként vállalt feladatok elvégzése során megéli a közösségért való cselekvés örömét, ami a normák kialakulásához vezet.

4. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 4. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely elősegíti a gyermek növekedésének fejlődését. Alapja a féltő-óvó gondoskodó szeretet, folyamatos stabil biztonság. Ennek érdekében gondoskodunk a személyi és tárgyi feltételekről.

Módszertani alapelveink -

-

-

-

minél több lehetőséget biztosítunk a mozgásra, mivel a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik lehetővé tesszük gyermekeink számára, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt tölthessenek szabad levegőn kiegyensúlyozott, nyugodt légkört biztosítunk a gyermekeket önálló tevékenységekre ösztönözzük a lehető legrövidebb idő alatt igyekszünk közeli kapcsolatot kialakítani minden egyes gyermekkel szeretetteljes viselkedésünkkel biztosítjuk a testközelséget törekszünk a családdal való szoros együttműködésre, a gondozás eredményessége érdekében szem előtt tartjuk, hogy magatartásunk minden megnyilvánulásával mintát nyújtunk a gyermekek számára.

Feladataink - jelentős alapvetés a megfelelő életvitelhez, az egészséges életmód iránti igény kialakítására - megteremtjük a gyermekek testi és lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket - egészséges és biztonságos környezetet alakítunk ki az óvoda egész területén - megismerkedünk a családok nevelési szokásaival, majd azokat a szülőkkel

-

-

-

-

együtt igyekszünk közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz az udvarban más-más célt szolgáló talajfelületeket, árnyékos és napos részeket alakítottunk ki, s ennek megfelelően használjuk a sajátos nevelési igényű gyermek teljes értékű ember, ezért biztosítjuk számára, hogy fejlesztő hatású környezetben éljen, hogy természetessé váljon társaik számára az elfogadás. a változatos tevékenységekhez megfelelő esztétikus eszközöket biztosítunk állandóan biztosítunk a gyermekek számára folyadék felvétel lehetőségét (udvaron, teremben) lehetővé tesszük számukra, hogy más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak, így ösztönözzük őket, hogy szűkebb és tágabb környezetükkel pozitív viszonyt alakítsanak ki az öltözők berendezéseivel a kényelmes öltözködést biztosítjuk a szülőkkel együttműködve és velük összhangban a megfelelő öltözködési szokások kialakításával a gyermekek egészségvédelmét szolgáljuk a csoportszobát fűtési időszakban 22-24 C0-on tartjuk fűtési időszakban biztosítjuk a párologtatást 5-10 percig tartó szellőztetésekkel biztosítjuk a légcserét (étkezések után, testnevelés alkalmával, altatási időszakban) könnyen tisztítható higiénikus tárgyakat használunk a mosdóban a törülközőket és egyéb tisztálkodási eszközöket jellel ellátva tároljuk, tisztántartásukról rendszeresen gondoskodunk.

Egészséges életmód Az egészségi állapotot jelentősen befolyásolja az életmód. A gyermekek harmonikus testi, lelki fejlődése érdekében többféle feladatunk is van. - figyelünk arra, hogy megfelelő cipőt viseljenek a gyerekek, amely megelőzi a lúdtalp kialakulását - az óvoda megfelelő méretű berendezési tárgyaival (székek, asztalok, ágyak, stb.) elősegítjük a helyes testtartás kialakulását - fokozottan ügyelünk a balesetek elkerülésére, esetleges bekövetkezése esetén biztosítjuk az orvosi ellátást, illetve megbetegedés esetén értesítjük a szülőt. A helyes életritmust fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az étkezést mindig azonos időpontban szervezzük, mert így alakul ki a helyes életritmus. - az étkezések előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük - az étkezéshez kultúrált környezetet és nyugodt légkört teremtünk - figyelembe vesszük az egyéni mennyiségi igényeket, az új ízeket próbáljuk megkedveltetni, szem előtt tartva a személyes kompetencia elvét - ösztönözzük, de nem kényszerítjük gyermekeinket az étel elfogyasztására. A helyes testápolási szokások kialakításával a gyermekek egészségének védelmét szolgáljuk. - fejlesztjük a tisztaság iránti igényüket - törekszünk az óvoda és a család gondozási szabályainak összhangjára, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerét biztosításához a szülőkkel - a kézmosás, körömápolás, hajápolás, fogmosás egészségmegőrző funkcióját folyamatosan tudatosítjuk a gyermekekben - segítjük a helyes orrfújás és a zsebkendő használat kialakítását - fokozatosan alakítjuk a gyermekeket a rend és tisztaság igényét.

A gyermek tevékenységei A gyermekek tevékenységét életkoruk és fejlettségi szintjük határozza meg, melynek elérése érdekében fejlesztjük a szociális kompetencia területeit. 3-4 éves korban - kis segítséggel mossanak kezet szappannal, használat után tegyék azt a helyére - kis segítséggel használják a WC-papírt, illetve a papírzsebkendőt - csak a saját törölközőjüket használják - próbálják megfésülni a hajukat, a fésűt tegyék a helyére - önállóan egyenek, igyanak - használják megfelelően az evőeszközöket és a szalvétát - használat után az eszközöket, játékokat tegyék a helyére - ruhájukat, cipőjüket önállóan vessék le. 4-5 éves korban - felszólítás nélkül mossanak kezet (WC használat után, étkezések előtt, után, a kezüket beszennyező tevékenységek után) - a rövid hajúak önállóan fésülködjenek - önállóan mossanak fogat - önállóan használják a zsebkendőt (köhögéskor, tüsszentéskor is) - szilárduljanak meg az önálló munkavégzés szokásai - gondoljanak az étel mennyiségének helyes megítélésére, amikor önállóan szednek maguknak - segítséggel töltsenek a kancsóból - ügyeljenek a kulturált étkezés szabályaira - ruhájukat gombolják ki és be - cipőjüket fűzzék be és próbálják megkötni - holmijukat tegyék a megfelelő helyre - tartsák rendben a csoportszoba berendezési tárgyait (könyvek, játékok) - nyissák és csukják önállóan az ajtókat.

5-6 éves korban - legyenek minden tevékenységben önállóak - segítsenek a terem átrendezésében és az ágyazásban - vegyék észre az elvégzendő feladatokat és nyújtsanak segítséget a felnőtteknek - étkezéskor igényeljék az asztal esztétikus rendjét - használják helyesen mindhárom evőeszközt - önállóan, a helyes sorrendben öltözzenek - ha fáznak vagy melegük van, változtassanak öltözetükön - ha szükséges, akkor cipőjüket, csizmájukat tisztítsák meg önállóan - a rendetlenséget vegyék észre és tegyenek ellene.

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - mozgásuk összerendezett, testük arányosan fejlett, teherbíróak - testi szükségleteik irányítását szándékosan végzik - felszólítás nélkül önállóan mosakodnak, törölköznek, amikor szükséges önállóan öltözködnek - megfelelően használják a WC-t és vigyáznak annak rendjére - a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik - önállóan mosnak fogat és tartják a fogápolási szereiket és rendben tartják a fogápolási szereiket - szükség esetén megfelelően használják a papírzsebkendőt -

az önkiszolgálást biztonsággal, természetes teendőként végzik segítenek a csoportszoba átrendezésében, a pihenés utáni ágyazásban önállóan felismernek elvégzendő feladatokat segítenek társaiknak és a felnőtteknek is kérés nélkül kulturáltan viselkednek étkezés közben igénylik az asztal esztétikus rendjét az evőeszközöket biztosan használják felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, és alkalmazkodnak megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőznek ruhájukat összehajtva teszik a helyére befűzik és bekötik cipőfűzőjüket ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére az ajtókat csendben nyitják és csukják észreveszik és megszüntetik a rendetlenséget.

ehhez

Kapcsolat más nevelési területekkel Az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, hiszen az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, ezért kiemelt jelentőséggel bír, mivel 3 éves korra már kialakulnak a kognitív kompetencia alapjai. Gondozás közben beszélgetünk a gyermekekkel, kifejezzük szeretetünket, beszédünkkel segítjük az érzelmi kapcsolatok kialakulását. Olyan környezetet alakítunk ki, amiben a gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják társaik másságát. Az anyanyelv által késztetjük a gyermeket kívánságainak megfogalmazására. A gondozás során fejlődik a gyermek kommunikatív képessége a párbeszédek által. Gyakorolja a szóbeli utasítások megértését, követését. A tárgyak megismerése révén bővül szókincse. A játékkal is szoros a kapcsolata, hiszen a játékban gyakorolja a tevékenységeket. A játék során olyan készségek, képességek fejlődnek, amelyek a gyermek önállóságát segítik. A játék során az egymásmellettiségtől az együttes élményig jut el a gyermek. A naposi munka szorosan összekapcsolja a gondozás területeit a munkával. A naposok terítik meg az asztalt, ügyelnek a rendre, segítik munkánkat. Munkát végeznek a gyerekek, amikor rendben tartják önmagukat, környezetüket. A testi nevelés folyamán valósítjuk meg részben a gyermekek edzését, ezáltal egészségük védelmét.

4. 2. Anyanyelvi nevelés "Az anyanyelv a nép, a nemzet egyik legszorosabb kötőeleme, összetartó eleme." "Annak ugyanis, aki gondolatait ki akarja fejezni, át akarja adni társainak, mindig minden körülmények között meg kell keresnie és találnia azt a nyelvi formát, amely egyaránt megfelel gondolatainak és az adott beszédhelyzetnek." ( Wacha Imre ) Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben a szüleihez, felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. A nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának és a nevelés folyamatának. Az anyanyelvi nevelést kiemelt módon kezeljük, hiszen nem tekintjük csak a kötelező foglalkozások keretén belül megvalósítandó feladatnak. Beszédünk áthatja a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenység formáit, a fejlesztés tartalmi eszközeit. A szocializáció folyamatában a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondozásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősítjük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk ismereteit, a helyes beszéd mélyíti érzelmeit, ezzel együtt fejlesztjük etikai érzékét. A nyelv helyes használata által előkészítjük őket az irodalmi élmények befogadására. Az óvodai anyanyelvi nevelés két színtéren a verbális és a nem verbális kommunikáció terén valósítható meg. A verbális kommunikációs csatorna a beszéd tartalmától függően a hangszín, hangerő, hangsúly, beszédsebesség játékos elsajátíttatása. Nem verbális kommunikáció pedig szavak nélküli viszonyokat, viselkedésmintákat, szociális szerepeket közvetít a mimikán, tekinteten, gesztuson, testmozgáson át.

Módszertani alapelveink: - szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni fejlettségét - felfigyelünk a beszédszervek épségére - változatos módon fejlesztjük beszéd aktivitásukat - tudatosan tervezzük az anyanyelvi játékokat három évre - figyelünk arra, hogy az anyanyelvi játékok egymásra épüljenek - beszédünkkel, a magyar nyelv szabályainak betartásával modellt nyújtunk - biztosítjuk az anyanyelvi játékok megszerettetése érdekében az időt, helyet és eszközt az egész nap során - kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket - a differenciálási szinteket alkalmazva fejlesztjük a gyermekek kommunikációs képességét

Feladataink: -

-

-

-

folyamatosan fejlesztjük anyanyelvi kultúránkat önképzéssel, szakirodalom tanulmányozásával mondanivalónkat a gyermek számára érthető, változatos formában közöljük, amely egyben modellt is állít a gyermek elé beszéddel kísérjük egész napi gondozó munkánkat gyermekeinket igényeik szóbeli megfogalmazására, kérdéseik feltételére ösztönözzük példát mutatunk érzelmileg telített hangvételünkkel, kérdéseink megfogalmazásával a társas együttélés szabályainak kialakulása érdekében párbeszédekre késztetjük a csoportot játékszituációnak megfelelően gyakoroljuk a változatos nyelvi formákat gyakran bábozunk a csoportban inger-gazdag környezetet teremtünk, amelyben örömmel megnyilvánulnak és közlékennyé válnak a gyermekek

folyamatosan felmérjük a gyermekek egyéni beszédállapotát, és ennek megfelelően határozzuk meg a fejlesztés módját (Porkolábné Dr. Balogh Katalin) - az anyanyelvi játékok megismertetésénél fokozatosan haladunk a könnyűtől a nehezebb felé -

A gyermek tevékenységei 3 - 4 éves korban - bátran közöljék szükségleteiket, kívánságaikat - szeressék a mozgásos hangutánzó játékokat - kérjenek segítséget önkiszolgáló teendőikhez - figyelmesen hallgassák meg egymást és a felnőtteket, s ez által fejlődjön beszédtürelmük - nézegessenek képes könyveket az óvónővel együtt, vigyázzanak a könyvekre, fejlődjön beszédbátorságuk 4 - 5 éves korban - használják az udvariassági formulákat a felnőttekkel és társaikkal szemben egyaránt - szabadidőben beszélgessenek egymással és a felnőttekkel, hallgassák meg egymást - megfelelő távolságban beszéljenek és vegyék fel a szemkontaktust - az anyanyelvi játékok során minél több hívó hangot ismerjenek meg, gyakoroljanak nyelvtörő mondókákat, játsszanak a hangokkal - ismerjenek újabb gyűjtőfogalmakat - a hívó hangokhoz csoportosítsák a képeket - fejlődjön hanghallásuk - gyakorolják az összefüggő beszédet - az ismert mese elemeit tudják sorrendbe tenni

5–6-7-8 éves korban - bábozás, dramatizálás és egyéni szereplés során legyen kommunikációs biztonságuk - gyakorolják kötetlen formában saját kezdeményezésükre az anyanyelvi játékokat, melyek a hívó hangok mellett a magánhangzók és a szótagok időtartamának megjegyzését szolgálják - különböztessék meg egymástól a beszédhangokat - minden hangot ejtsenek tisztán - ismerkedjenek rokon értelmű és ellentétes szavakkal - összefüggő mondatokkal fejezzék ki gondolataikat játsszanak ritmusgyakorlatokat, barkochbázzanak - alakuljon ki beszédükben a helyes időbeli elrendezés -

-

-

A fejlődés jellemzői 6–7-8 éves korban finomodott hanghallásuk, megismerkedtek a szótagolással a beszédhangokat tisztán ejtik érthetően, megfelelő hangsúllyal, tempóval beszélnek összefüggő mondatokban ki tudják magukat fejezni használják a névutókat, igekötőket, kötőszókat figyelmesen tudják végighallgatni a felnőtteket, társaikat beszédük az időrendiséghez alkalmazkodik változatos szófajokat, mondatfajtákat használnak a kialakult beszédhelyzethez alkalmazkodnak, bátran nyilatkoznak közösség előtt szókincsük gazdag, használják a rokon értelmű szavakat és ellentét- párokat fejlődött kérdéskultúrájuk

Kapcsolatok más nevelési területekkel Az irodalmi nevelés közvetítője a nyelv. A mese és vers az anyanyelven át, emberi kapcsolatokra tanít és segít megismerni a gyermekeket körülvevő világot. Az irodalmi alkotások érzelmi feldolgozása függ a gyermek anyanyelvi fejlettségétől. A környezeti nevelés: a környezettel való ismerkedés közben alakul a beszédmegértő és nyelvi kifejező készség. A helyzetgyakorlatok (élmények, konfliktusok) révén alkalom nyílik a feszültségek oldására, a viselkedés korrekciójára, a megfelelő viselkedési norma elsajátítására. A drámajáték segíti a gyermekeket abban, hogy hamarabb feltalálják magukat egyes helyzetekben. A zenei nevelés a hangképzés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempóváltás gyakoroltatásával az élő beszéd érzelmeket tükröző, jelentéshordozó elemeit gazdagítja. A zene megjelenítése, a ritmusjátékok a drámajáték azon eszközei, melyek segítik a gyermek önkifejezését, ezáltal hozzájárulnak a kommunikációs képességek fejlődéséhez. Vizuális nevelésben a nyelvi és a képi, formai ábrázolás gyakori együttes alkalmazásával felismertetjük a gyermekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni. A közös képalkotó drámajátékok nagyban hozzájárulnak az önismeret, egymás ismeretének bővítéséhez, a közös munka alakítja, erősíti, formája a közösséget. A matematikai nevelés matematikai tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik (következtetések, logikus gondolkodás, térbeli tapasztalatok). A testi nevelés során a gyermekek tapasztalatot szereznek arról, hogy hogyan hajtsák végre a cselekvéseket szóbeli utasítás alapján (testséma, térirányok). A mozgásos, versenyszerű drámajátékok a test izomzatának erősítésén túl fejlesztik a figyelmet, erősítik a „én” képet, formálják az egész személyiséget. E nevelési területen adják a törzsanyagot – integrált nevelési területek.

4. 3. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód A közösségi nevelés A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek mint egyén találja meg a helyét a közösségben. Célja, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhessen. A társadalom szempontjából értékes tulajdonságokat alakíthatunk általa. Komoly hangsúlyt kell kapnia az érzelmi és erkölcsi nevelésnek, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. Így a gyermek fokozatosan ismeri meg a társadalmi környezetet, megtanítjuk az alkalmazkodás képességére. A közösségi nevelés a gyerekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a gyerekek életrendjét, időbeosztását tartalmazó napirend. Tevékenységek és időtartamuk a napirendben

Tevékenységek

3-4 évesek számára A Nyáron foglalkozások időszakában

4-5 évesek számára A Nyáron foglalkozások időszakában

5-6-7-8 évesek számára A Nyáron foglalkozások időszakában

4 óra

43/4 óra

5 óra

6 óra

51/2 óra

63/4 óra

2 óra

13/4 óra

11/2 óra

11/4 óra

1 óra

1 óra

13/4 óra

11/2 óra

11/4 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Pihenés (alvás)

2 1/2 óra

21/2 óra

2 óra

2 óra

11/2 óra

11/2 óra

Mindennapi testnevelés

15 perc

15 perc

20 perc

20 perc

20 perc

20 perc

Játék,

egyéb

szabadon

választott tevékenység Előkészület az étkezéshez, étkezés Öltözés, egyéb testápolási teendők

A nyitva tartásból adódó többletidőt a játékra fordítjuk.

Módszertani alapelveink: - segítjük a baráti szálak megerősödését a közösségen belül - szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni fejlettségéből adódó különbséget a differenciális szintek alkalmazásával - magatartásunkkal modellt nyújtunk - arra buzdítjuk a gyermekeket, hogy önállóan oldják meg az adódó konfliktusokat (életkoruk figyelembe vételével) - érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét a közösségben.

Feladataink a gyermek szociális kompetenciájának érdekében: - munkánk során derűs, szeretetteljes légkört alakítunk ki - a napirendet rugalmasan kezeljük, melyben a központi helyet a játék foglalja el - az óvodába lépő gyermek igényli a beszoktatás fokozatosságát, ezért engedjük, hogy ennek időkerete egyénenként teljesen eltérő legyen - modell értékű magatartásunkkal a helyes viselkedésformák megtanulására ösztönözzük őket - pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot teremtünk minden egyes gyermekkel - arra tanítjuk őket, hogy egymás közötti viszonyukra is ez legyen a jellemző - szociális érzékenységgel kezeljük a másságot, és példát mutatunk annak elfogadásában - sok közös élmény biztosításával segítjük a közösségi szokások kialakulását - irányítjuk és alakítjuk a közösségi életet, mely tükrözi értékrendünket - éreztetjük velük, hogy szükség van rájuk - elősegítjük a baráti kapcsolatok kialakulását, hiszen a mikrocsoportok hídként vezetnek a közösséghez - a szorongó, visszahúzódó gyermeket segítjük szorongása leküzdésében - az életkornak megfelelően szervezzük és tervezzük az óvodai ünnepélyeket - a személyes kompetencia elvét alkalmazzuk

Az egyéni bánásmód Szorosan összefonódik a közösségi neveléssel, mert a csoport az egyénre hat. Az egyéni bánásmód személyre szabott. Nevelési célunk, hogy az óvodákor végére az iskolai életre alkalmas gyermekeket adjunk át a szülőknek.

Módszertani alapelveink: nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, sérült, elhanyagolt vagy kiemelkedő képességű gyermeknél érvényesítjük a különböző fejlesztési területek differenciáli szintjeit - szem előtt tartjuk a családdal való együttműködést - ösztönözzük a pozitív erkölcsi tulajdonságok erősödését, gyermekeink alapos megismerésére törekszünk - biztosítjuk a gyermekek személyiségi jogait. -

Feladataink: - igyekszünk minden gyermekben megtalálni azt, amiben kitűnhet - feltárjuk a népszerűség és rokonszenv, illetve a peremhelyzet okait - folyamatosan vizsgáljuk az egyes gyermek helyét a közösségben - nevelési módszereinket a gyermekek egyéni sajátosságai határozzák meg - erősítjük a lassabb gondolkodású gyermekek fejlődését, erősítve önbizalmukat is - a kiemelkedő értelmi képességű gyermekek követelményszintjét addig emeljük, amíg fejlesztő hatású - törekszünk arra, hogy minden gyermek a fejlettségi szintjének megfelelően sikerélményhez jusson, hiszen ez önbizalmat ad számukra - az eltérő társadalmi helyzetben lévő gyermekek gondjait, problémáit

megkülönböztetett figyelemmel kezeljük (elhanyagolt, veszélyeztetett, elkényeztetett, stb.) - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében igyekszünk kielégítő megoldást találni a veszélyeztetettségük enyhítésére igyekszünk ellensúlyozni a család esetleges kedvezőtlen érzelmi légkörét és nevelési módszereit - szükség esetén speciális szakemberek segítségét kérjük (nevelési tanácsadó, családsegítő, stb.). -

A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - igyekezzenek megtalálni helyüket a közösségben - fogadják el a felnőttek segítségét - tartsák tiszteletben társaik tevékenységét - érdeklődjenek egymás iránt - óvják társaik holmiját és a különböző játékszereket. 4-5 éves korban - vegyenek részt a csoportszoba barátságosabbá tételében - keressék a közös tevékenység lehetőségeit - ne tegyenek különbséget a fiús-lányos játékok között, azt tegyék, ami belső indíttatású, nemüktől függetlenül - ismerjük fel a közösségi szokások értelmét és idővel tartsák is be - legyenek a közösség aktív tagjai, érezzenek rá a közösséghez tartozás örömére 5-6-7-8 éves korban - játék közben alakítsanak ki kuckókat - érvényesítsék önálló gondolataikat és váljanak képessé mások véleményének

-

elfogadására is értékelésük, véleményalkotásuk fokozatosan váljon tárgyilagosabbá tartsák tiszteletben a közösség véleményét erősítsék konfliktustűrő és megoldó képességüket tanulják meg elfogadni a másságot.

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - a közösségi tevékenységükben aktívan, megfelelő magatartással vesznek részt - felszólítás nélkül segítenek rászorult társaiknak és a felnőtteknek -

-

a kéréseket, kérdéseket figyelmesen meghallgatják tisztelettudóak együtt érzőek, segítőkészek képesek baráti kapcsolatok létesítésére és ápolására szívesen végeznek a közösségért feladatokat elfogadják az alá-, fölé- és mellérendelt viszonyt a kapcsolatokban önállóan véleményt nyilvánítanak és mindig a valót állítják a megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre számukra belátható okból szükség van.

Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros kapcsolatban áll a játékkal, hiszen a játék során válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. E tevékenység során nyílik lehetőség a szabályok megértésére, a helyes magatartási normák gyakorlására. Általa ismerkednek a világgal, a tárgyakkal és azok tulajdonságaival, így ezek hatással vannak a gyermekek értelmi képességének fejlődésére. A játékos munka során éreznek rá a közösségért végzett munka szükségességére, értelmére. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenység örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

5. A gyermek tevékenységformái 5.1. Játék A játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a piciny része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a színes kavalkádból, ami körülveszi. A játék, minden jónak forrása. A játékban az a legfontosabb, hogy a gyermek élvezi, és ezen keresztül éli meg magát az életet. Ezért az a cél hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élhesse meg. A gyermek életében játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlődésének színtere. A tanulás, készség – és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük azokat a kompetenciákat, melyek megalapozzák az iskolai tanulást (szociális, értelmi, verbális, testi képességek) A pedagógiai rendszerben a játéké az elsőbbség, nevelésünk leghatékonyabb eszköze.

Módszertani alapelveink: - érvényesítjük az önkéntességnek, szabad választásnak a lehetőségét - biztosítjuk az elmélyült játékhoz szükséges helyet, időt és eszközt - biztosítjuk annak lehetőségét, hogy saját elgondolásaikat megvalósítsák, mert fontos a kretivitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása és fenntartása - szem előtt tartjuk, hogy a játék a legfőbb személyiségfejlesztő lehetőség, megjelenik benne az ismeret a jártasság, a készség - a lehetőségeknek megfelelően alkalmazzuk. minden területen - figyelembe vesszük, hogy a játék során a gyermek maga tevékenykedik, maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, melynek során fejlődnek képességei és szociális kompetenciái

Feladataink: -

-

-

megteremtjük a játék alapvető feltételeit, hiszen a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás a játékeszközök, beszerzésénél figyelünk a csoport összetételére és céljainkra megismertetjük a gyerekeket a játékok rendeltetésszerű használatával elhárítjuk a játék közben jelentkező veszélyhelyzeteket a félénk, bátortalan gyermekekre külön figyelmet fordítunk ösztönözzük őket arra, hogy az egyes nevelési területeken szerzett ismereteiket is alkalmazzák játékukban kihasználjuk a közös élményszerzési lehetőségeket, de lehetővé tesszük az egyéni élmények újbóli átélését is tiszteletben tartjuk, hogy a szabad játékban a gyermekek által elképzelt és megszervezett tevékenységben a pedagógus szerepe az értő, figyelő, gyermeket követő, de be nem avatkozó magatartás

- tudatosan alkalmazzuk a szabályjátékokat, dramatikus játékokat, és a természetes anyagból készített játékeszközöket - törekszünk az egészséges versengés, a veszíteni tudás kialakítására - a szülők igénye szerint javaslatot teszünk az otthonra vásárolt játékokat illetően

A gyermek tevékenységei A gyakorló játék (közvetlen megismerés, gyakorlás során tapasztalatszerzés) 3-4 éves korban - utánozzák az óvónő játéktevékenységét - játszanak a hangokkal, mozgásos utánzó játékokat - bátran próbálják ki a különböző játékokat, ismerkedjenek a technikai lehetőségekkel, hiszen ezeken keresztül tapasztalják meg a körülöttük lévő világ sokszínűségét - tologassák a kisautókat, babakocsikat - firkálgassanak zsírkrétával, ceruzával - vigyázzanak a játékokra - legyenek képesek lemondani egy- egy játékszerről 4-5 éves korban A gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek képességei fejletlenek, vagy élményei szegényesek. 5-6-7-8 éves korban A konstrukciós és szerepjáték elemeként jelentkezik. Abban az esetben, ha a gyermek egy új játékszer használatát még nem ismeri, a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége.

A szerepjáték

(társas kapcsolatok alakulása, együttműködési képesség fejlesztés, udvariasság) 3-4 éves korban - érezzék jól magukat társaik között - játsszanak kis csoportokban, vagy egymás mellett - keressék meg játékukhoz az eszközöket és vigyázzanak azokra - ismerkedjenek egyszerűbb szerepjátékokkal (pl. gondozzák meséljenek, stb.)

babáikat,

4-5 éves korban - váljon igényükké a társakkal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igényük – egyedül is tevékenykedhessenek - vállaljanak vezető szerepet, de tudjanak arról lemondani is - jelenítsék meg játékukban egyéni és közös élményeiket - legyenek képesek cselevések összehangolására - a szereplők magatartása feleljen meg a szerep által megkívánt tevékenységnek - játsszanak többféle szerepjátékot 5-6-7-8 éves korban - hozzanak létre olyan játékhelyzeteket, amelyben a felnőttek tevékenységeit eljátszhatják - váljanak képessé a játék közös megtervezésére, az eszközök megválasztására és a szabályok betartására - a csoport tagjai között alakuljon ki tartós, szoros kapcsolat, hiszen a társas kapcsolat alakulásának legfőbb eszköze a játék - a különböző nevelési területeken szerzett tapasztalataikat jelenítsék meg szerepjátékaikban - a közös játék során legyenek képesek alkalmazkodni

A barkácsolás

(közvetlen tapasztalatszerzés, testi képességek fejlesztése pl. finom-motorikus mozgás) 3-4 éves korban - kísérjék figyelemmel az egész nap során az óvónő barkácsoló tevékenységét, szerezzenek tapasztalatokat 4-5 éves korban - végezzenek különböző technikákat (vágjanak, hajtogassanak, tépjenek) változatos anyagokkal

ragasszanak,

fűzzenek,

- ismerkedjenek meg a fonaltechnikával - készítsenek képeket, bábokat 5-6-7-8 éves korban - legyenek önálló ötleteik, és azokat valósítsák meg - alkotásaikban tükröződjön kreativitásuk, fantáziájuk - játsszanak az anyagokkal - készítsenek társaiknak, szüleiknek ajándékot

Dramatizálás, bábozás

(társas magatartás, együttműködési képességek,

verbális képesség fejlesztése) 3-4 éves korban - vegyék elő a bábokat, játsszanak velük - utánozzák mozgásukat, hangjukat - az óvónők segítségével játsszák el kedvenc meséiket - keltse fel figyelmüket a báb mozgása, hangja 4-5 éves korban - irodalmi és zenei élményeik jelenjenek meg bábjátékukban - dramatizáljanak két-három rövidebb mesét

5-6-7-8 éves korban - éljék bele magukat a mesehősök szerepébe - saját szórakoztatásukra dramatizáljanak - adjanak elő hosszabb-rövidebb terjedelmű mesejátékot

Az építő, konstruáló játék (kognitív értelmi képességek, kreativitás) 3-4 éves korban - próbálkozzanak a különböző formák összeillesztésével - próbálkozzanak az elemekből valamit építeni - játsszanak együtt az óvónővel 4-5 éves korban - készítsenek a valóság tárgyaihoz hasonló építményeket - játsszanak az elkészített "alkotásokkal" - becsüljék meg egymás munkáját 5-6-7-8 éves korban - váljanak igényesebbé alkotásaik létrehozásában - a fejlődést jellemezze bonyolult építmények létrehozása - egyre inkább közelítsék meg a választott modellt - segítsenek egymásnak, beszélgessenek építés közben - legyenek képesek különböző eszközök kombinált alkalmazására

Szabályjáték fejlesztése)

(társas magatartás, együttműködési képesség, gondolkodás

3-4 éves korban - a koruknak megfelelő szabályjátékokban szívesen vegyenek részt - örüljenek a közös játéknak - próbálják meg betartani a megbeszélt szabályokat - játsszanak anyanyelvi, dramatikus és testnevelési játékokat 4-5 éves korban - tartsák be a közösen megbeszélt és elfogadott szabályokat - játsszanak bonyolultabb szabályjátékokat is - ismerkedjenek meg néhány társasjáték szabályával - figyelmeztessék egymást a szabályok betartására 5-6-7-8 éves korban - játékukban legyen jelen az egészséges versengés - kezdeményezzék önállóan az ismert szabályjátékokat - fogadják el a játékvezető irányítását - ismerkedjenek a néphagyomány játékaival is - legyenek képesek feldolgozni a kudarcélményt

5.2. A munka A munka célra irányuló tevékenység, melyet a tevékenység indítéka különböztet meg a játéktól. A munkát többnyire külső szükségesség indokolja. Felelősséggel jár, megfelelő ismeretekre, készségekre van szükség elvégzéséhez. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

Módszertani alapelveink: erősítjük a munkára késztető indítékokat a gyermekekben biztosítjuk a munka önkéntes jellegét szem előtt tartjuk a munka sajátos játéktól eltérő vonásait tudatosítjuk a gyermekekben a munka fontosságát, hasznát biztosítjuk a munka önállóságát, folyamatosságát figyelembe vesszük az eltérő munkatempót törekszünk az igazságos munkamegosztásra figyelembe vesszük a munka mennyiségét és minőségét, amit a gyermekek életkorához igazítunk - értékeléssel segítjük a munkavégzés motiváltságát - kialakítjuk a gyermekekben a munkához való pozitív hozzáállást -

Feladataink: - megteremtjük a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért önálló munkavégzés lehetőségét, biztosítjuk annak folyamatosságát - biztosítjuk a munkához szükséges feltételeket, a legalkalmasabb eszközöket - megismertetjük a gyermekekkel a munka menetét, műveleteit, a munkaeszközök célszerű használatát - nyugodt légkört, megfelelő időtartamot adunk a munkához, alkalmazkodva az egyéni munkatempóhoz - elvárjuk a munka teljes elvégzését - tudatosítjuk a gyermekekben a közösségért végzett munka fontosságát - a naposokat feladataik önálló megoldására ösztönözzük - pozitív értékeléssel serkentjük a gyermekeket a munkára - a család figyelmét felhívjuk arra, hogy otthon is vonják be a gyermekeket a család egészét érintő munkákba, erejükhöz mérten

A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban A segítséggel végzett önkiszolgáló munka mellett, figyeljék a felnőttek munkáját, és kisebb megbízatásokat teljesítsenek.

Naposi teendők 4-5 éves korban - a naposok az óvónő irányításával terítsék fel, majd hajtsák össze az asztalterítőt - osszák szét az evőeszközöket, s más étkezéshez szükséges eszközöket - segítsenek a szilárd ételek asztalra helyezésében - ha szükséges, töröljék le az asztalokat, söpörjék össze a morzsát - a játék befejezésével kísérjék figyelemmel, hogy a játékok a helyükre kerültek-e - szükség esetén segítsenek átrendezni a termet - segítsenek az óvónőnek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában és összeszedésében 5-6-7-8 éves korban - a naposok esztétikusan terítsék meg az asztalokat - tálalják fel a reggelit, uzsonnát - lehetőség szerint hajtogassanak szalvétát és helyezzék szalvétatartóba - a játékeszközök elrakása után, ha szükséges, igazítsák el esztétikusan a tárgyakat - a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában nagyobb önállósággal vegyenek részt - számon tartják a következő napon sorra kerülő naposokat - az állandóan használt eszközöket felszólítás nélkül vegyék elő és osszák ki - szükség szerint rendezzék át a csoportszobát - segítsenek az ágyazásnál

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - nagyobb felelősséggel látják el feladataikat - képesek munkamegosztásra - saját képességeihez mérten munkájukban igényesek - egymással együtt tudnak működni - belső indíttatásból segítséget nyújtanak - reális önértékelésük fejlődik

Alkalomszerű munka 3-4 éves korban - erejükhöz mérten vegyenek részt a rend fenntartásában - bizonyos eszközöket segítsenek előkészíteni - az udvari játékszereket játék után tegyék a helyére - a leesett tárgyakat vegyék fel 4-5 éves korban - kérjenek el tárgyakat, továbbítsanak üzeneteket az óvodán belül - az öltözőben, mosdóban segítsenek a tisztaság és rend megőrzésében - segítsenek a foglalkozásokon használandó eszközök előkészítésében - az óvónővel közösen díszítsék a csoportszobát - készítsenek ajándékot közös ünnepekre 5-6-7-8 éves korban - vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, átrendezésében legyenek ötleteik - legyenek képesek a terem esztétikussá tételében végzett feladatok ellátására - vigyázzanak a csoportszoba, mosdó, öltöző rendjére - segítsenek egymásnak, a kisebbeknek

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - észreveszik, hogy mire van szükség környezetükben - elmondják véleményüket - képesek önálló feladatmegoldásra, munkavégzésre - jártasak többféle munka elvégzésében - ötleteiket megvalósítják - képesek felismerni teendőiket A növény és állatgondozás az udvaron és a csoportszobában is folyhat. Kisállattartás azonban csak abban az esetben ajánlott, ha annak feltételei biztosíthatók /jól elkülöníthető, nem okoz fertőzést/. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt, anélkül, hogy kárt okozna benne. A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - a gyerekek kísérjék figyelemmel a növények és állatok gondozását - lehetőség szerint figyeljék meg az állatok etetését - vegyenek részt a fejlődő növények gondozásában és figyeljék a bekövetkező változásokat 4-5 éves korban - folyamatosan segítsenek az élősarokban a növények gondozásában - gyűjtsenek különféle magvakat, terméseket az élősarokba, és ábrázoló tevékenységükhöz - vegyenek részt a kert, udvar tisztántartásában ápolásában - segítsenek a lehullott falevelek összegyűjtésében - vigyázzanak a növényekre - vegyenek részt a madarak téli gondozásában

5-6-7-8 éves korban - gyűjtsenek ágakat rügyeztetés céljából a jeles napokhoz kapcsolódva - minden gyermek ültessen önállóan növényt, kísérje figyelemmel fejlődését - örömmel segítsenek a falevelek összegyűjtésében A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - kialakul bennük az érzelmi kötődés a növény – és állatvilághoz - képessé vállnak a feladatok sorrendjének megállapítására - a kerti munkák végzése során tapasztalatot szereznek az évszakokhoz kötődő munkákról

5. 3. A tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős mértékben utánzásos tevékenység, amely az egész nap folyamán spontán adódó helyzetekben, valamint az óvónő által kezdeményezett tevékenységekben és időkeretekben valósul meg. Feltétele a gyermek aktivitása, amely a játszva tanulásra épül. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el. A hangsúly a kompetenciák azaz a képességek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át.

Módszertani alapelveink - az ismeretnyújtás kötött és kötetlen formáját az adott témától függően váltakozva alkalmazzuk - biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő hatásának érvényesülését - a gyermek egyéni fejlettségi szintje határozza meg a tevékenységi formákat (egyéni, mikrocsoportos, makrocsoportos) - az ismeretnyújtásnál alapvető szempont a játékosság elve

- változatos eszközök, módszerek alkalmazására törekszünk, mely segíti a tanulás folyamatát - az ismeretszerzésre felhasználunk minden alkalomszerű és spontán helyzetből adódó lehetőséget - biztosítjuk a különböző nevelési területek komplexitását

Feladataink - biztosítjuk a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát céltudatos ráirányítással - kihasználjuk a spontán kialakuló játékos ismeretszerzés lehetőségét - problémaszituációt teremtünk a felfedezés örömének megvalósítása érdekében - differenciált feladat adással késztetjük sokoldalú tevékenységre a gyermeket - egyéni megfigyeléseikre, tapasztalataikra építve irányítjuk a játékos tanulás folyamatát - személyre szóló értékelésünkkel motiválunk a további ismeretszerzésre és alakítjuk önértékelésüket - kezdeményezések során olyan körülményeket teremtünk, hogy az ismeretszerzés zavartalan legyen - biztosítjuk a változatos eszközöket

A gyermek tevékenységei A foglalkozások és maximális időtartamuk hetenként 3-4 évesek kötetlen Környezet megismerésére nevelés 1 Vizuális nevelés 1 Irodalmi nevelés 1 Zenei nevelés 1 Kötött vagy Mindennapi kötetlen testnevelés 1 (7-10 perc)

Testnevelés 1

időtartam

10-15 perc

4-5 évesek 5-6-7 évesek Irodalmi nevelés 2-3 Irodalmi nevelés 2-3

Mindennapi testnevelés 1 (10 perc) Környezet megismerésére nevelés 1 Matematikai nevelés 1 Testnevelés 1 Vizuális nevelés 1 Zenei nevelés 1 20-25 perc

Mindennapi testnevelés 2 (10 perc) Környezet megismerésére nevelés 2 Matematikai nevelés 1 Testnevelés 2 Vizuális nevelés 2 Zenei nevelés 1 30-35 perc

A foglalkozások szervezése a nevelési folyamatban 3-4 éves korban: november 1-től – május 31-ig 4-5 éves korban: október 1-től május 31-ig 5-6-7-8 éves korban: szeptember 15-től – május 31-ig

A tanulás jellemzői 6-7-8 éves korban - tud azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal - kialakul szándékos figyelme - képes önálló tevékenységre megadott szempontok szerint, s ennek alapján következtetéseket von le - ok-okozati összefüggéseket felismer - önálló helyzetmegoldásra képes - képessé válik új ismeretek befogadására

Kapcsolat a játékkal Játék közben szerzi meg a gyermek ismereteinek jelentős részét. A változatos játékeszközök használatával fejlődik érzékelésük, észlelésük, gondolkodásuk, értelmi képességeik. A játék során alakulnak akarati tulajdonságaik: kitartás, alkalmazkodó képesség, önfegyelem, melyek az eredményes tanulás feltételei.

5. 4. Az átlagostól eltérő teljesítményt nyújtó gyermekek fejlesztése (fejlesztés – tehetséggondozás)

Feladatunk a gyermek egyéni képességének fejlesztése, önmagához mért teljesítményének magasabb szintre emelése. A fejlődés korai szakaszában már aktuális a gyermek pillanatnyi teljesítményének megfigyelése, a kiemelkedő képességűek, illetve az átlagtól valamilyen oknál fogva alacsonyabb teljesítményt nyújtó gyermekek kiszűrése. 5 éves korban Dr. Nagy József DIFER PROGRAMCSOMAG képességvizsgáló

tesztje ad információt a gyermek teljesítményéről. A fejlődés ütemét, a hiányosságokat jól tükrözik Porkolábné B. Katalin Képességvizsgáló feladatsorai, amelyek az alábbiakat vizsgálják: - kusza rajzolás, bizonytalan vonalvezetés, szem-kéz koordináció, finom mozgás fejlettsége, elmaradás a látás és tapintás észlelésében - egészlátás, alakszervezési folyamat fejlettsége, elmaradás a testséma és látás észlelés területén - alak és formaállandóság fejlettsége (rész, egész egységének a hiánya) - sorba rendezés nehézsége, térészlelés hiányossága, térorientáció elmaradottsága - hangok differenciálásának nehézségei, artikulációs problémák, hallási észlelés elmaradottsága. Ezen tünetek, hiányosságok problémák feltárását (ha vannak), célirányos feladatsorokkal próbáljuk megerősíteni vagy megcáfolni. Rendelkezésre álló képességvizsgáló tesztek: Sindelár, GMP, DPT, Diszkalkúlia, Delekáto, Bender és Frostig. A mérések alapján az alábbi hiányosságok mutathatók ki: - rendezetlen, bizonytalan mozgás – egyensúly, térorientációs és testséma problémák - kialakulatlan oldaliság, testséma és orientációs zavar - a gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki – testséma, térorientációs zavar – elmarad a nagymozgások szintjében - figyelmetlenség, belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, az elterelhetőség összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével - rossz ceruzafogás – testséma zavar – finommozgási nehézségek - kusza rajzok, elmaradt rajzszint, rajzolás elutasítása - artikulációs problémák, beszédhangok megkülönböztetési nehézségek, sorba rendezési problémák

Mindezeket a hiányosságokat okozhatják vizuális- és akusztikus érzékelésészlelés és emlékezet életkoruknál alacsonyabb szintű fejlettsége. A felmerülő problémák a gyermek személyiségét vizsgálva 2 csoportba sorolhatók: - A teljesítmény problémás gyermek figyelmetlen, könnyen elterelhető, munkái rendezetlenek, rajzai kuszák, ügyetlen a mozgása. Teljesítménye ingadozó. - A viselkedési tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítmény defícit nyomán fejlődnek ki. A sok kudarc, a nem megfelelés, a környezet felől érkező negatív értékelés, az amúgy is nyugtalan, szétszórt gyermeket agresszívvá teheti. Más esetben szorongóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz. A probléma felismerésénél szólni kell még két speciális esetről: - Az azonosítási munka egyik nehézsége, hogy a szociokultúrálisan hátrányos helyzetű gyermekek a legtöbb képességbeli tünetet mutatják. A deprivált családokból érkező gyermekek beilleszkedési nehézségeit, szókincs hiányát környezetük nyelvi kultúrájának alacsony színvonala okozza. - Másféle problémát jelentenek az igen jó képességű, kiemelkedő intelligenciájú gyermekek. Náluk a felismerést megnehezíti, hogy megfelelő technikáik vannak hiányosságaik elfedésére (jól kompenzálnak). Eszükkel megoldják a tesztfeladatokat, de kifogástalan teljesítményre nem képesek. Itt az segíthet, ha már egész apró jeleket komolyan veszünk, pl. szétszórt, nem tud rajzolni vagy esetleg „lusta, pedig tudna”, figyelmetlen. Ezek a tünetek jelei lehetnek a tanulási rendellenességnek még akkor is, ha minden vizsgálati feladatot többékevésbé sikeresen teljesített a gyermek. A mérésekkel igazolt tények, a gyermek ismerete szabja meg a felállítható fejlesztő program elkészítését és annak sorrendiségét. - testséma fejlesztés - oldaliság, kezesség, térorientáció

- mozgásfejlesztés – nagymozgásoktól a finom mozgásokig, előkészítéssel befejezve a programot - vizuális észlelés és emlékezet fejlesztése - akusztikus észlelés és emlékezet fejlesztése - figyelemfejlesztés, amely komplex feladatsor összeállítást igényel - alak – háttér, rész – egész egységének fejlesztése - szókincsbővítés, hangképzés, hallási észlelés fejlesztése

az

írás

A korai fejlesztésnek a tanulási zavarok megelőzésében igen fontos szerepe van. Biztosítjuk a gyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését. A legtöbb gyermeknek elegendő a fejlődéshez a környezet nyújtotta ismeretmennyiség és minőség, de a képességeket ugrásszerűen növelik a fejlesztő foglalkozások. A korai fejlesztés legfontosabb elemei: - Felolvasás A gyermeknek nemcsak a szókincse gyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. A felolvasásnak másik nagy fejlesztő hatása, hogy a gyereknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorbarendezéssel és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. A harmadik és nem kevesebb hatása a rendszeres felolvasásnak, hogy az irodalmat megszeretteti a gyermekkel, igény alakít ki az írott irodalom iránt. A televízió, video és számítógépek igen fontos és megfelelő használattal fejlesztő elemei a gyermek világának, de ugyanakkor konkurensei a könyveknek. - Széleskörű mozgásfejlesztés A gyermeknek minél több lehetősége legyen testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatásaira, téri tapasztalatok megszerzésére. Sok

kifejezetten fejlesztő játékot játsszon a gyermek. - Koncentrációs képességet növelő hatású egyensúly gyakorlatok A gyermek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelő szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer fejlesztése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak, fejlesztik a koncentrációs képességet. Az egyensúly gyakorlatokon túl mindenfajta forgás, hintázás és sport, pl. úszás, torna hatékonyan segítenek koncentrációs képességek erősödésében. Ilyen mozgásfejlesztő eszköz az AYRES-terápia. A korai fejlesztés ott és akkor eredményes, ha a szülő-óvodapedagógus-fejlesztő pedagógus kölcsönösen, elsődleges szempontként kezelik a gyermek érdekeit.

6. A kompetencia-fejlesztés területei 1. Testi nevelés 2. Környezet megismerésére nevelés 3. Matematikai nevelés 4. Zenei nevelés 5. Anyanyelvi, irodalmi nevelés 6. Vizuális nevelés E területeken keresztül fejlesztjük a gyermekek Szociális képességeit: - társas kapcsolatok - játék - viselkedés - társas magatartás - együttműködési képességek - erkölcsi megítélő képesség

- udvariasság - érzelmek - motivációk - attitűd (beállítódás) Értelmi képességeit - kognitív szféra - Gondolkodási műveletek - általánosítás, konkretizálás - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis-szintézis - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria - Pszichikus funkciók működése - érdeklődés - emlékezet - képzelet - koncentráció, feladattartás, figyelem - problémamegoldó képesség - érzékszervi szféra (percepció) - testséma ismeret - tapintásérzékelés - látásérzékelés - hallásérzékelés - koordinációs működés - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

Verbális képességeit - összefüggő, folyamatos beszéd - beszédtisztaság - nyelvtani alkalmazás szintje - beszédértés - nyelvi kifejezőkészség

Testi képességét 1. Nagymozgások - mozgáskoordináció, motoros képességek - téri tájékozódás nagymozgással 2. Finommozgások - ábrázoló tevékenységek Ezen területen egymástól el nem választhatók, szorosan összekapcsolódnak, kohensek egymással, így együttesen fejlesztik a gyermekek holisztikus látásmódját. Egy-egy témakör feldolgozását három szinten differenciálva egyidőben oldunk meg. Célunk, hogy a gyermek maga tapasztalja meg, sajátítsa el cselekvésein keresztül az ismereteket. Módszereink – a játékba ágyazott tanulás - motiváló, nevelő hatást kiváltó eszközök alkalmazásával

6. 1. Testi nevelés - mozgásnevelés A testnevelés a gyermekek egészséges mozgásfejlődése révén szolgálja személyiségük fejlődését. A tevékenység célja az egészség megóvása, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeiknek fejlesztése játékos formában, a mozgás rendellenességek megelőzése, valamint a rendezett mozgás kialakítása.

Módszertani alapelveink: -

lehetővé tesszük a mindennapos mozgásigény kielégítését biztosítjuk a gyakori tartásjavító és lúdtalp megelőző tornát törekszünk az egyéni testi képességek figyelembevételére ösztönözzük a gyermekeket a mozgás megszeretésére érvényesítjük a fokozatosság elvét biztosítjuk a változatos eszközöket és gyakorlatokat segítjük a gyakorlatok pontos végrehajtását erősítjük akarati tulajdonságaikat lehetőséget biztosítunk a vízhez szoktatásra szem előtt tartjuk a torna játékos jellegét alakítjuk szemléletüket az egészséges életmódra vonatkozóan

Feladataink: - megszerettetni gyermekeinkkel a tornát, céltudatos mozgást - az egészséges fejlődés érdekében olyan feltételeket teremtünk, amelyek elősegítik a gyermekek fiziológiai fejlődését, növelik szervezetük teherbíró és alkalmazkodó képességét - megfigyeljük a testi, fizikai felépítését, van-e szervi károsodása, milyen az erőnléti állapota, mozgástempója, dinamikája, ritmusa – a szempontok figyelembevételével differenciálni a feladatadást

- játékos, életkoruknak megfelelő módszerekkel, választékos eszközhasználattal fejleszteni a gyermekek természetes mozgását, szem-kéz-, szem-láb koordinációját, egyensúly érzékét és verbális ismereteit - a hatékony fejlesztés érdekében figyelembe vesszük a gyermekek életkora mellett egyéni képességeiket, melyeket személyre szabottan fejlesztünk - erősítjük bátorságukat, fegyelmezettségüket, kitartásukat és állóképességüket - a gyakorlatok összeállításánál betartjuk a fokozatosságot, ügyelünk az izomcsoportok terhelésére, nyújtás-lazítás arányára - a játékos lábstatikai – és tartásjavító gyakorlatokkal óvjuk a gyermekek egészségét, segítjük a helyes tartás kialakítását - a közös játékokkal, versenyjátékokkal erősítjük a közösségi összetartozást, csapatszellemet - lehetőség szerint (minden nap) biztosítjuk a szabad levegőn történő mozgást, céltudatos mozgást is szervezünk - a céltudatos mozgást változatos, játékos feladatokkal tervezzük és ezekhez érdekes, színes eszközöket biztosítunk - igényeket figyelembe véve megszervezzük az úszásoktatást, különtornát A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - játékos formában gyakorolják az egyenletes járást és megállás szabályát - fussanak irányváltoztatással - örömmel vegyenek részt a játékos gimnasztikai, tartásjavító és lábstatikai gyakorlatokban - játszanak labdával, gyakorolják a labdázást (gurítás, dobás), helyes labdafogást - ügyesen, bátran állatmozgásokat utánozva csússzanak, másszanak, kússzanak - többféle eszközzel, játékosan gyakorolják a hossztengely körüli gurulást - örömmel vegyenek részt egyszerű szabályjátékokban - bátran mozogjanak csoportosan

4-5 éves korban - végezzenek változatos járás, és futás gyakorlatokat - alakítsanak kört, sort szétszórt alakzatból - törekedjenek szabályosan végezni a játékos gimnasztikai gyakorlatokat - gyakorolják az előkészítő ugrásokat, egyensúlyozó gyakorlatokat, guruló átfordulást hajlított térdű kiindulásból - szerezzenek tapasztalatot a függeszkedésben, próbálják meg testüket lengésbe hozni (bordásfalon) - gyakorolják a labda feldobást, elkapást, leütést, vezetést - ügyesen játsszanak lábstatikai-, és tartásjavító játékokat - szívesen játsszanak csoportos szabályjátékokat, sorversenyeket 5-6-7-8 éves korban - ügyesen hajtsák végre a különféle járással, futással, ütemtartással kapcsolatos utasításokat - ismerjék fel, alkalmazzák a vezényszavakat - gyakorolják a sor-, és köralakítást szétszórt alakzatból - törekedjenek a gimnasztikai gyakorlatok szabályos végrehajtására - lehetőség szerint gyakorolják a különféle, nagyobb ügyességet kívánó mozgásokat: egyensúlyozzanak gerendán, talicskázzanak combfogással, kötélrácsos mászókán és létrán másszanak, függeszkedjenek gyűrűn, végezzenek kézállást előkészítő gyakorlatot, ugorjanak távolba - ügyesen játsszanak a labdával: dobás, elkapás, leütés, vezetés, távolba dobás kislabdával - figyelmesen végezzék a tartásjavító és lábstatikai gyakorlatokat - szabályokat betartva játsszanak versenyjátékokat - ismerkedjenek a vízzel, úszással kapcsolatos alapokat szerezzenek.

Fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - érzik a természetes és ütemes járás közötti különbséget - értik és végrehajtják a vezényszavakat - képesek a jobb illetve bal irányok megkülönböztetésére - mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik - gimnasztikai gyakorlatokat szabályosan végzik - nagymozgásuk szem-kéz, szem-láb koordinációjuk, egyensúlyérzékük jól kifejlődött, szabályos feladat végrehajtásra képesek - labdahasználatuk biztonságossá válik - ügyesen játszanak csoport, sor-, és váltóversenyeket.

6. 2.

Környezet megismerésére nevelés – a világ befogadásának egyik elérhetősége

A környezeti nevelés célja a gyermekek tudatos környezetre figyelő magatartásának megalapozása, a környezettel való harmonikus együttélést biztosítsák későbbi életvitelükben. Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen természet szépsége iránt, ezzel a gyermekek környezettudatos viselkedését alapozzuk meg.

Módszertani alapelveink: - szem előtt tarjuk a kötetlenséget - biztosítjuk a motivációt, a tevékenységek tárgyi és hangulati feltételeit, a sokoldalú megfigyeltetést, a holisztikus látásmód kialakítása érdekében - megkíséreljük felkelteni a kevésbé érdeklődő gyermekek kíváncsiságát - ráirányítjuk figyelmüket a természet szépségére - biztosítjuk a szűkebb, tágabb környezet megismerését - szem előtt tartjuk a környezeti nevelés komplex jellegét - megerősítjük a gyermekekben a környezetvédelem fontosságát

- figyelemmel kísérjük a madarak életmódját a lehetőségeknek megfelelően - figyelemmel kísérjük a jeles napokat.

Feladataink: - szimulációs játékokkal megismertetjük a gyermekeket saját testükkel, érzékszerveikkel, azok funkcióival és az egészségvédelem fontosságával - ismerkedünk a gyalogos közlekedés szabályaival, a közlekedési eszközökkel - lehetőség szerint megtapasztaltatjuk a közlekedési eszközökön használatos magatartásformákat, illetve szimulációs játékformákban játsszuk el ezeket - beszélgetünk a gyermekekkel a család tagjairól, családon belüli -

-

-

munkamegosztásról, és a családi összetartozás fontosságáról beszélgetünk a családtagok és más emberek foglalkozásáról, munkájáról személyes példaadással rávezetjük a gyermeket, hogy tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne változatos formában, játékosan megtapasztaltatjuk az évszakok változásait, főbb jellemzőit lehetőség szerint tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket a közvetlen és tágabb környezetük növény- és állatvilágának megismerésében modellként állunk a gyermekek előtt és környezetbarát, természetre odafigyelő magatartásunkkal őket is erre neveljük éreztetjük a hulladékfeldolgozás fontosságát a jeles napok és néphagyományok megismertetése, lényegének megtapasztaltatása is fontos feladatunk, mivel szervesen hozzátartozik a világ befogadásának elérhetőségéhez játékaink során ügyelünk a gyűjtőfogalmak helyes használatára, anyanyelvi játékaink is segítenek azok mélyítésében, alkalmazásában ábrázoló tevékenységeink során megjelenítjük a környezetben tapasztaltakat beszélgetésekkel dolgozzuk fel a szerzett élményeket tapasztalatokba ágyazott képességfejlesztést végzünk

A gyermekek tevékenységei 3-4 éves korban - az óvónő által kezdeményezett környezeti játékokba kapcsolódjanak be - nevezzék meg főbb testrészeiket - ismerjék családtagjaik nevét, maguk is mutatkozzanak be - ismerjék fel társaikat és a hozzájuk tartozó felnőtteket - szerezzenek tapasztalatokat az évszakokról - sétáljanak az óvoda környékén, kiránduljanak a természetbe - ismerjék fel a közlekedő járműveket, játékukban is nevezzék meg azokat - ismerjenek fel néhány gyümölcsöt, zöldségfélét, ház körül élő állatot, lehetőség szerint vegyenek részt a madáretetésben - gyümölcsnapokon felkínált gyümölcsöket, zöldségeket ismerjék fel, ismerkedjenek azok ízeivel - ismerjék fel és nevezzék meg az alapszíneket - figyeljék meg a nagyok kertben végzett tevékenységeit. 4-5 éves korban - nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket, érezzék fontosnak testük ápolását, egészségük védelmét - beszéljenek családjukról, családtagjaikról, ismerjék lakásuk pontos címét - figyeljék meg a természet változásait, ábrázolásaikban jelenítsék meg azokat - lehetőség szerint vegyenek részt az évszakokra jellemző kertápolásban (sepregetés, ültetés, locsolás) és figyeljék meg a kert változásait - gyűjtsenek magvakat, terméseket, ezekből barkácsoljanak, hasznosítsák ábrázoló tevékenységükben - ismerjenek fel, nevezzenek újabb gyümölcsöt, virágot, zöldségfélét - a gyümölcsnapokon fellelhető gyümölcsöket, zöldségféléket ismerjék fel - gyűjtsenek tapasztalatokat az állatokról (ház körül élők, vadon élők, madarak), lehetőség szerint azokat saját élőhelyükön figyeljék meg

- szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket a közlekedés eszközeiről - idézzék fel a természetről tanult verseket, dalokat a tapasztalatszerzés során - vegyenek részt a jeles napok köré szervezett játékos tevékenységekben. 5-6-7-8 éves korban - nevezzék meg testrészeik, érzékszervei funkcióit, működésük fontosságát, védelmét - érezzék fontosnak az egészségvédelmet, figyeljék meg az orvos munkáját, munkájának fontosságát - szerezzenek tapasztalatokat az egészségmegőrzés fontosságáról a „Szív -

-

Kincsesláda” program és a „Dohányzást megelőző” program által érezzék a családi összetartozás lényegét, ismerjék a családtagok nevét, foglalkozását, munkáját az illemszabályokat ismerve mutatkozzanak be, tudják lakcímüket, szüleik nevét, egyéni fejlettségüktől függően esetleg születési idejüket is szerezzenek tapasztalatokat és figyeljék az évszakokra jellemző időjárást, azokat kísérő jelenségeket (köd, pára, zúzmara, stb.), végezzenek kísérleteket lehetőség szerint végezzenek a környezetükben kerti munkát (sepregetés, gereblyézés, ültetés, locsolás), vegyék észre a növények, föld, bogarak változásait szerezzenek tapasztalatokat az adott évszakra jellemző zöldségekről, gyümölcsökről a rendszeresen szervezett gyümölcsnapokon szívesen fogyasszanak gyümölcsöket, zöldségféléket lehetőség szerint nézzenek meg néhány növényt, állatot saját környezetükben, élőhelyükön, a „Madárbarát kert” program keretében csoportosítsák az állatokat, növényeket különböző szempontok szerint, barchobázás segítségével is mélyítjük ismereteiket

- séták során ismerkedjenek meg környezetük nevezetességeivel (mozi, múzeum, színház, köztéri szobrok, nevezetes épületek, autóbusz pályaudvar, vasútállomás, bolt, piac) - szerezzenek tapasztalatokat a közlekedési eszközökről, közlekedési szabályokról, közlekedési táblákról, fényjelző készülékekről, barkácsoljanak ilyeneket - próbálják rendszerezni ismereteiket, közlekedési eszközöket fajtáik szerint, alkalmazzák a gyűjtőfogalmakat - nevezzék meg a napokat, ismerjék a napszakokat, és egymásutániságukat, játszanak a napszakok tevékenységeit jellemző szimulációs játékokat - vegyenek részt a jeles napok köré szervezett játékos tevékenységekben - szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben lévő különböző anyagokról (fém, fa, üveg, stb.) A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - ismerik a testrészeket, érzékszerveket, és ábrázolják azokat - igényesek testük tisztaságára, ápolására - tudják lakhelyük címét, szüleik nevét, foglalkozását - gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában - tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket - ismerik a környezetük nevezetes intézményeit - megnevezik a színek sötét és világos árnyalatait - látják a természetben végbemenő ok-okozati összefüggéseket - felismerik a napszakokat - ismerik az évszakok jellegzetességeit, jelenségeit - használják a gyűjtőfogalmakat - ismerik az állatokat, növényeket, adott szempontok szerint rendszerezik azokat - részt vesznek a gyümölcsnapi munkálatokban (tisztítás, darabolás) - ismernek néhány jeles napot - képesek tárgyak, jelenségek összehasonlítására

- a környezetükben található anyagokat (fa, fém, textil, bőr, üveg, stb.) felismerik, csoportosítják azokat, ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát

6. 3. Matematikai nevelés A matematikai nevelés külső környezetünk élő, és élettelen részeinek szín-, alak-, és mennyiségtulajdonságait, valamint a kiterjedés, elhelyezkedés és rendezés viszonyait feltáró és vizsgáló tevékenység. A matematikai nevelés célja a gyermekek szerezzenek játékos formában sokoldalú tapasztalatot, külső környezetük ilyen irányú tulajdonságairól és viszonyairól.

Módszertani alapelveink: - a gyermekek kognitív és személyes kompetenciája érdekében fejlesztjük matematika képességeiket - figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, s azt, hogy a gyermekek különböző fejlettségi szinten állnak, mivel speciális kompetenciájuk nem azonos szintű - játékos cselekedtetéssel biztosítjuk a gyermekek aktivitását - figyelembe vesszük a más foglalkozásokon szerzett matematikai tartalmú ismereteket, építve a gyermekek játékélményeire is (komplexitás elve) - megkíséreljük felkelteni a kevésbé érdeklődő gyermekek kíváncsiságát - napi tevékenységükbe beépítjük a matematikai játékokat - a matematikai képességek fejlesztésénél is alkalmazzuk a differenciális szintek elvét

Feladataink: -

biztosítjuk az optimális feltételeket a matematikai tapasztalatok szerzéséhez: megfelelő idő, hely, elegendő, motiváló eszköz, stb.

játékos tapasztalatszerzés során fejlesztjük a pszichikus funkciók működését, emlékezet, figyelem, észlelés, ítélőképesség, képzelet, valamint a gondolkodási műveleteket - olyan élményeket biztosítunk, mely során fejlesztjük problémamegoldó képességüket, problémaérzékenységüket, és átélik a felfedezés örömét - játékos tevékenységeket, lehetőségeket teremtünk a gyermekek számára a személyes tapasztalatszerzéshez, vizsgálódáshoz, a mérések, megfigyelések végzéséhez és a felfedezés örömének átélésére - segítjük a manipulációs tevékenységek mellett a verbális kifejezések alakítását, rögzítését (relációk, fogalmak) -

- változatos matematikai eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez, gyakorolják ezek helyes használatát - a tevékenységek szervezésénél a mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatási formát részesítjük előnyben A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - játékos tevékenységekbe ágyazva szerezzenek matematikai tapasztalatokat, fedezzék fel környezetükben a különbségeket, hasonlóságokat 4-5 éves korban - lehetőségeket teremtünk a játék során a sokoldalú tapasztalatszerzésre - tudjanak két eltérő mennyiséget egyenlővé, és egyenlőtlenné tenni - különböző méreteket tudjanak egymással egyenlő méretűvé alakítani - legyenek képesek különböző méretek összehasonlítására, méretbeli rendezésére - ismerjék fel és nevezzék meg a változásokat (Mi változott meg? – játék segítségével) - végezzenek becsléseket, méréseket játékos formában az állítások helyességét összeméréssel bizonyítsák

- tegyenek egyszerű megállapításokat tapasztalatszerzés során - ismerjék meg és használják a relációs kifejezéseket: kicsi-nagy, alacsony-magas, rövid-hosszú, több-kevesebb, stb. - tudjanak tárgyakat megszámlálni és egy halmazt a megfelelő tőszámnévvel ellátni (6-os számkörben) - környezetükben ismerjék fel a gömb, téglatest formájú tárgyakat, szerezzenek tapasztalatokat ezekről, keressenek kör és téglalap alakú síkidomokat - figyeljék meg tükörképük mozgását, szerezzenek tapasztalatokat a szimmetriáról - ismerjék meg és játékos szituációban gyakorolják a téri tájékozódáshoz szükséges egyszerűbb kifejezéseket (le, fel, elé, alá, mögé) - játékos tevékenységek során gyakorolják a Hol? kérdésre történő válaszadást 5-6-7-8 éves korban - a középső csoportban szerzett tapasztalataikat felhasználva tovább bővítjük ismereteiket - csak annyi irányítást adjunk, amennyire szükségünk van, hogy önállóan fedezhessék fel az összefüggéseket - játékos helyzeteket, problémamegoldó szituációkat teremtünk a minél sokoldalúbb tapasztalatszerzéshez - hasonlítsanak össze tárgyakat, személyeket, halmazokat, egy-egy kiemelt, megnevezett tulajdonság alapján - ismerjék fel a válogatás szempontját, folytassák azt, keressenek új szempontot - ismerjék fel a szabályosságot az elrendezett elemek sorrendjében - hasonlítsanak össze játékuk során hosszúságot, magasságot, szélességet, tömeget, űrtartalmat, területet - legyenek képesek két mennyiséget vagy méretet egymással egyenlővé tenni, vagy egy adott mennyiségnél, méretnél többet, nagyobbat, stb. létrehozni - használják a tő-, és sorszámneveket helyesen - tudjanak 10-es számkörben halmazokat létrehozni, részhalmazokra osztani, azokat tőszámnevekkel ellátni

- keressenek kocka alakú tárgyakat környezetükben, ismerkedjenek meg a négyzet alakú síkidommal - szerezzenek sokoldalú tapasztalatot a szimmetriáról, ismerjék fel a szimmetrikus alakzatokat - értsék és használják a térbeli tájékozódás kifejezéseit: előtt, mögött, között, alatt, stb., játékos szituációkban gyakorolják ezeket - tudjanak a Honnan? és Hová? kérdésre válaszolni A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - elő tudnak állítani bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet - tárgyakat meg tudnak számlálni legalább tízig - megkülönböztetni, azonosítani, csoportosítani tudnak különböző helyzetekben lévő geometriai tárgyakat, síkbeli alakzatokat (gömb, téglatest, kocka, körlap, téglalap, négyzet) - képesek különböző geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, tulajdonságaikat megnevezni - részt tudnak venni különböző mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel - össze tudnak mérni két halmazt párosítással az elemek színe, nagysága, elrendezése esetén is - tapasztalatokat szereznek a tükörrel való játék során, eredményeként általában 24 elemből álló alakzat tükörképét meg tudják építeni - relációs szókincsüket készség szintjén használják - a térbeli tájékozódáshoz elérjük, hogy megkülönböztessék a jobbra, balra irányokat, követni tudják az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, között, mögött, mögé, stb.) - játékos feladatokat tartalmazó lapokat biztonsággal megoldják (karikázás, összekötés, színezés, stb.)

6. 4. Zenei nevelés Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása. Zenei anyanyelvük megalapozása, a játékos készség fejlesztés során, s a dalos játékok gyakorlása során a közös éneklés örömének átélése. Az énekes játékok jó lehetőséget nyújtanak a szociális kompetencia fejlesztésére.

Módszertani alapelveink: -

tudatosan sokat énekelünk játékidőben tudatosan formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat fejlesztjük önbizalmukat, biztonságérzetüket szem előtt tartjuk a dalok válogatásánál a zene szépségét, művészeti értékét, a néphagyományokat - biztosítjuk a zenei nevelés egymásra épültségét - zenei önképzéssel erősítjük modell szerepünket

Feladataink: - külső ráhatások biztosítása: idő, megfelelő légkör, dalanyag, kellő ismétlés, gyakorlás, eszközök, stb. - a motiváció folyamatos biztosítására a gyermek érdeklődésének felkeltésére sokféle feldolgozási módszert alkalmazunk - figyelembe veszzük a gyermekek speciális kompetenciáját - elfogadó környezetet teremtünk a gátlások feloldásához, egyéni bánásmód lehetőségét biztosítjuk - közösségi érzésüket formáljuk az énekes játékok gyakorlása során - a képességfejlesztés feladatait változatos módon, játékosan, kellő gyakorlással tervezzük - esztétikus eszközökkel, előadásmóddal zenei ízlésüket formáljuk

- a befogadás lehetőségét biztosítjuk az igényes zenehallgatási darabok előadásával - az éves anyag és az ünnepségek anyagának választásánál művészi értékű, a gyermek hangszálainak, mozgásának, értelmi képességeinek megfelelő dalanyagot választunk - megismertetjük őket egyszerű tánclépésekkel - alkalmat teremtünk változatos hangszerek megismeréséhez, kipróbálásához - megismertetjük a gyermekeket néphagyományainkkal, jeles napjainkkal A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - ismerjenek és mondogassanak 5-7 mondókát - ismerjenek meg és játszanak 10-14 kis hangterjedelmű dalos játékot - ismerjenek meg 2-3 műdalt - kísérjék utánzó mozgással a dalos játékokat - érzékeljék az egyenletes lüktetést változatos mozdulatok segítségével (taps, bólintás, térdütögetés, rugózás, stb.) - hallgassák és figyeljék meg a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú hangokat beszéden, éneken, hangszeren - ismerjenek meg néhány hangszert: dob, furulya, fémháromszög, játék során próbálkozzanak megszólaltatásukkal 4-5 éves korban - ismerjék fel társaik beszédhangját - ismerjenek és mondogassanak 4-6 mondókát - játszanak játékával együtt 12-15 játékdalt - ismerjenek meg és énekeljenek 3-4 műdalt - a dalos játékok változatos játékaival ismerkedjenek meg szerepcserélő, párválasztó) - ismerjék fel, nevezzék meg és gyakorolják a halk-hangos éneklést

(körjáték,

- ismerjék fel és nevezzék meg a magas-mély hangokat oktáv távolságban - figyeljék meg és nevezzék meg a gyors-lassú dalokat, mozgásokat, gyakorolják is azt - játékos formában ismerkedjenek meg változatos zörej-hangszínekkel - próbálkozzanak szöveges motívumok visszaéneklésével, játszanak ritmusjátékot - jellemezze zenei tevékenységüket az egyöntetű mozgás, éneklés, énekük közepes hangerővel, tisztán szóljon - ismerkedjenek meg néhány egyszerű tánclépéssel (sarokemelés, érintőlépés, ringás), kísérjék egyszerű hangszerekkel éneküket 5-6-7-8 éves korban - mondogassanak 4-8 hosszabb mondókát - játszanak 16-20 bővebb hangterjedelmű dalos játékot - ismerjenek meg és énekeljenek 5-6 műdalt - az énekes játékokat változatos térformákkal gyakorolják (sorgyarapító, párjátékok, ügyességi játékok) - ismerjék fel a dallamokat kezdő, illetve sajátos belső motívumairól - tudják visszaadni az énekes és ritmikus visszhang-játék motívumait csoportosan és egyénileg is - használják biztonsággal a dalok ritmusának kísérésében a ritmushangszereket - játékos formában finomabb zörejhangokat is ismerjenek fel - gyakorolják a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély éneklést (kvint hangközben) - gyakorolják a dallambújtatást - játékos mozgásaikat, tánclépéseiket, éneklésüket társaikhoz igazítsák - ismerjenek meg újabb tánclépéseket, egyszerűbb dalokkal gyakorolják is azt (oldalzáró, sarokkoppantás) - találjanak ki dallamot versekhez, mondókákhoz Fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - a 6 hangterjedelmű dalokat szép szövegkiejtéssel, tisztán éneklik

-

tisztán ejtik a mondókákat megfelelően tartják a dalok tempóját egyedül éneklik vissza az egyszerű dallammotívumokat felismerik a magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú közti különbséget és gyakorolják is felismerik a dallamot hangszerről, dúdolásról, sajátos kezdő, belső és záró motívumról ismernek 4-5 alkalmi dalt tudnak dalokat hallható jelre hangosan és magukban énekelni megkülönböztetik a zörejhangokat

- ismernek néhány hangszert, azok hangját, megszólaltatásuk módját (dob, cintányér, fémháromszög) - megkülönböztetik az egyenletes lüktetéstől a ritmust - tudnak körben járni, kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással - térformákat alakítanak az óvónő segítsége nélkül - képesek páros és egyéni tánccal kísérni dalaikat

6. 5. Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelés adja a kisgyerek első olyan élményét, melynek célja az irodalmat kedvelő, az esztétikum iránt fogékony, a jóra és szépre vágyó személyiség kialakulása. Az irodalmi nevelés adja a kisgyermek első olyan érzéki élményét, melyen át a másik emberhez kötődik és őt, magát is tevékenységre serkenti. Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: mese, vers.

Módszertani alapelveink: - biztosítjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő mese és versélményt - figyelünk az irodalmi anyagok igényes összeállítására, összehangolva más nevelési területekkel – komplexitás elve

ráirányítjuk figyelmüket versre, mesére, mondókára, amelyek segítségével megalapozzuk az irodalomhoz fűződő érzelmi kapcsolatukat, alakítsuk erkölcsi értékeiket, valamint szociális és énkompetenciájukat a bábozás, dramatizálás során - megszervezzük a kulturális intézmények látogatását - figyelünk a szép kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra -

Feladataink: - lehetőség szerint alkalmat teremtünk naponta a mondókázásra, verselésre - változatos, esztétikus eszköztárral rendelkezünk az irodalmi neveléshez, az eszközt akkor alkalmazzuk, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa - szem előtt tartjuk az anyag kiválasztásánál az adott korcsoport életkori sajátosságait - kihasználjuk a spontán adódó alkalmakat verselésre, mesélésre - egyéni bánásmóddal, elfogadó környezet megteremtésével segítséget nyújtunk a gátlások feloldásához - a mesében jelenítjük meg az érzelmi hangulatot verbálisan és nonverbálisan - vers-, és mesemondásunk példamutató, élményt nyújtó legyen - figyelünk a természetes hanghordozásra, az ízes magyar beszéd használatára - életkori sajátosságaik figyelembevételével ismertetjük meg a különböző mesefajtákat (népmese, műmese, láncmese, állatmese, mai mese, tündérmese és tréfás mese) - a gyermekekkel együtt használjuk a népmesék szófordulatait mesélésünk során - csoportokban elérhetőek legyenek az eszközök, a szépen illusztrált könyvek, bábok, fejdíszek - az élőmese fontosságát a szülőknek is hangsúlyozzuk A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - ismerjenek és mondogassanak mondókákat és verseket

mondókázásukat kísérjék utánzó mozgással szívesen játsszanak az óvónővel ringató, lovagoltató játékokat önként és szívesen hallgassák a mesét, verset ismerjenek 4-5 rövid állat, illetve láncmesét próbálják megjeleníteni a rövidebb meséket ismerkedjenek meg 5-6 verssel kedvük szerint nézegessenek leporellókat, könyveket, próbálják megnevezni a cselekvéseket - bánjanak óvatosan a könyvekkel, eszközökkel - játsszanak kapcsolatteremtő, feszültségoldó drámajátékokat -

4-5 éves korban - idézzenek fel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, ismerjenek meg 10-14 új mesét - figyelmesen hallgassák végig a mesét - próbáljanak meg önállóan képről mesélni - szívesen bábozzanak, dramatizáljanak rövid meséket, meserészleteket - vállalkozzanak önálló versmondásra, egyéni fejlettségüknek megfelelően bátor szerepvállalásra - törekedjenek a tiszta kiejtésre, hangsúlyozásra - óvják a könyveket, eszközöket - játsszanak fantázia, önérzékelő, partnerérzékelő ügyességi drámajátékokat 5-6-7-8 éves korban - tudjanak 6-7 kiolvasót és mondókát - tudjanak 10-15 verset, a ritmust és hangulatot érzékeltetve előadni - ismerjenek 15-20 új mesét, várják és igényeljék a mesehallgatást önállóan tudjanak dramatizálni, bábozni használva a mese szófordulatait, szinonimákat - beszédükben törekedjenek a sokszínűségre

-

kedvük szerint készítsenek eszközöket, bábokat, tevékenykedjenek az óvónővel együtt próbálkozzanak önállóan új mese kitalálásával, vagy ismert mese más befejezésével készítsenek albumot tanult mesékről, versekről tudják összekötni a folytatásos mesék, verses mesék szálait ismerjenek néhány szólást, közmondást, találós kérdést vigyázzanak a könyvekre, eszközökre játsszanak közösség-, és személyiségformáló játékokat alkossanak véleményt a mesebeli szereplők jó, illetve rossz tulajdonságairól, ezzel segítve erkölcsi fejlődésüket

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - ismernek 4-5 kiolvasót, 10-15 verset, 15-20 mesét - igénylik a mesemondást - aktívak a feltételek megteremtésében - képesek figyelmük fenntartására a mesélés során - a folytatásos meséknél tudják követni a mese fonalát - vannak kedvelt mesehőseik, melyeket játékaikban megjelenítenek - örömmel nézegetik a mesekönyveket, összefüggően beszélnek a képekről - a könyveket óvatosan forgatják, rendben tartják a könyvespolcokat szívesen báboznak, dramatizálnak, kiosztják egymás között a szerepeket vállalva az esetleges konfliktushelyzeteket is - képesek a párbeszédes beszédforma megvalósítására bábozás, dramatizálás alatt - képesek művek hangulatát érzékelni, a cselekményről és a szereplőkről véleményt alkotni - ismerkednek a könyvtár intézményével, lehetőség szerint rendszeres könyvtárba járók

-

ismernek jeles napokhoz kapcsolódó verseket, mondókákat, eljátszanak népi játékokat, népszokásokat

6. 6. Vizuális nevelés A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, a külső világ megismerésére való törekvés. Célja a tárgyi világ megismerésében, megértésében és újraalkotásában segítse a gyerekeket. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, valamint a kézimunkát, barkácsolást és a műalkotásokkal való ismerkedést.

Módszertani alapelveink: -

-

biztosítjuk az egyéni vagy mikrocsoportos cselekedtetést, mivel a különböző képességek nem egyszerre és nem egyenletes ütemben fejlődnek mindenkinél megteremtjük a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő környezetet a vizuális tevékenységekhez motiválással elősegítjük egyéniségük kibontakoztatását biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges változatos eszközöket a nap bármely szakában biztosítjuk a folyamatos cselekedtetést képességeikhez igazítjuk a fejlesztést

Feladataink: - megteremtjük a feltételeket az ábrázoló és konstruáló képesség fejlődéséhez - fejlesztjük képi gondolkodásukat, értelmi képességeiket (emlékezet, képzelet, figyelem) - fejlesztő eljárásaink eredményeképpen önmagukhoz képest fejlődjenek - változatos eszközökkel felkeltjük a gyermekek érdeklődését a tevékenységekhez

- éljék át a felfedezés, az alkotás adta örömöt, esztétikai élményt - mindennapi ábrázolásuk maradjon zömében spontán tevékenység, amely teljes szabadsággal épül be a többi tevékenység közé - biztosítjuk a szabad eszközválasztást, kialakítjuk a jártasság szintű eszközkezelést - nagyobb figyelmet fordítunk a kevésbé fejlett kézügyességgel rendelkező gyermekekre - speciális kompetencia esetén tehetséggondozást végzünk - lehetőséget teremtünk a munkadélutánok alkalmával, a szülőkkel való együtt tevékenykedésre, ezzel ösztönözzük az otthoni ábrázoló tevékenység gyakorlását - megismertetjük a gyermekeket a gyűjtött termések, magvak felhasználásának különböző módjaival A gyermekek tevékenységei 3-4 éves korban - ismerkedjenek meg az ábrázolás anyagaival, eszközeivel - firkálgassanak, rajzolgassanak, fessenek kedvük szerint ujjal, később ecsettel - ismerkedjenek a tempera használatával - játsszanak a mintázás alapanyagaival - mintázásaik során próbálgassák a technikák elsajátítását - tevékenységük során mondogassák az ismert mondókákat, dalokat, verseket 4-5 éves korban - használják megfelelően az ábrázolás ismert és új eszközeit - szerezzenek tapasztalatot a vízfesték használatáról - ismerjék meg a sokféle méretű, minőségű, alakú papír használatát (fotókarton, pausz, csomagolópapír, mártott papír, hullámpapír, origami és karton) - gyakorolják a tépés, ragasztás, vágás technikáját

- hajtogassanak egyszerű formákat - ismerkedjenek különféle anyagokkal, használják fel munkáikban (fonal, textil, doboz, stb.) - gyakorolják a helyes ceruza-, és ecsetfogást - gyakorolják az ember-, állatalakok és a környezet tárgyainak rajzolását - törekedjenek a képalakításra - saját élményeiket, elképzeléseiket jelenítsék meg munkáikban - képességeik szerint figyeljenek az arányokra, az elrendezésre - mintázásaik során ismerjenek meg új technikákat - hozzanak létre téri formákat homokból és hóból 5-6-7-8 éves korban - lehetőség szerint ismerkedjenek meg néhány új technikával: batikolás, viaszkarc, szövés, nemezelés, fűzés, satírozás, hajtogatás, üvegfestés, decopage, varrás, gipszöntés - alkossanak vegyes technikával készült kompozíciókat, képeket - készítsenek élmények vagy elképzelés szerint közös kompozíciókat, kollektív munkákat - állítsanak elő különböző színek keverésével színfoltokat - képességeik szerint jelenítsék meg munkáikban, a környezetükben történt eseményeket, mesék, történetek elképzelt szereplőit és beszélgessenek azokról - emberábrázolásuk során ügyeljenek a részletekre és az arányokra - lehetőség szerint ismerkedjenek meg néhány új eszközzel: hullámosító, formalyukasztók, formaollók, - gyűjtsenek természetes anyagokat, terméseket és használják fel alkotásaikban (kavics, kukorica, levél, faág, virágszirom, stb.) - barkácsoljanak természetes anyagokból kiegészítő eszközöket, modelleket - figyeljenek mintázásaik során az arányokra és próbálkozzanak a térbeli elrendezéssel

- nézegessenek művészeti albumokat, műalkotásokat az óvónő vezetésével A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - megjelenítik munkáikban, a környezetben történt eseményeket és a mesék, történetek szereplőit - képesek emlékezet után, ill. elképzelés szerint önálló munkákat létrehozni anyag és eszközválasztással - ismerik a színeket és árnyalataikat - tudnak keveréssel új színfoltokat létrehozni - biztonsággal használják a megismert új technikákat - szívesen barkácsolnak játékukhoz kiegészítő eszközöket - tudnak síkban és térben ábrázolni eseményeket, cselekvéseket - képesek különbséget tenni a képlékeny anyagok között (gyurma, agyag, tészta) - plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek - rácsodálkoznak a szép látványra és tudnak gyönyörködni benne - megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

6. 7. Komplexitás az óvodai nevelésünk rendszerében A gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez a programunkat a komplexitás elve alapján alkalmazzuk. A testi fejlettséget az egészséges életmódra nevelés, a játék, a munka, a testi nevelés központi szerepe határozza meg. Biztosítja az összerendezett mozgást, a mozgás pedig az önfegyelmet és a kitartást erősíti. A mozgás fejlettsége összhangban van a beszéddel, az anyanyelvi fejlettséggel. A beszéd – mozgás egysége segíti a gyermeket más nevelési területek

ismeretanyagának átéléssel történő befogadására. Mindezeket a játékosság elve alapján valósítjuk meg. A művészeti nevelést az ábrázolás, az ének-zene és az irodalom teljes egysége jelenti. A ritmusos vers, a mese élmény vizuális megjelenítése, a gyermek teljes beleélését, a kapott értékek képi megjelenítését jelentik. A környezetismereti élmények a gyermek és a természet közötti kapcsolat fejlődését, a világ közvetlen megismerését jelentik. Tapasztalatait beszéddel, rajzzal, utánzó mozgással és közvetlen tevékenységgel is kifejezheti. A matematika, a játék és a tanulási folyamatok komplex egységét alkotja. Programunkkal így a teljes egységet, a gyermek fejlődését biztosítjuk, egyéni és csoportos, kötött és kötetlen foglalkoztatásokkal.

7. Kapcsolatok más nevelési színterekkel Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal, valamint a gyerekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az óvodába lépés előtti intézményekkel (családi napközi, bölcsőde), az iskolával, a közművelődési intézményekkel. Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, a kettő összhangja a folyamatos együttműködés a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. A családi nevelés feladatait nem vállalhatjuk át, de igyekszünk hozzájárulni a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásainak enyhítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a családból és a más intézményekből

óvodába kerülő gyermekek beilleszkedése közötti különbségekre. Kapcsolattartásunk a kölcsönösség alapján nyugszik (családi napközi, bölcsőde). Az óvodából az iskolába való zavartalan átmenet érdekében igyekszünk az óvoda és az iskola nevelő munkáját néhány területen összehangolni, a két intézmény együttműködését biztosítani. A közművelődési hatások a nevelési folyamatba beépülve segítik elő a fejlesztést. A közművelődési intézményekkel való együttműködésünk tágítja a családi és óvodai tapasztalatok, élmények körét. A kapcsolatok alakításában kezdeményező szerepet töltünk be. Betekintést engedünk az óvodai életbe. A kapcsolatokat a nevelési céloknak, feladatoknak megfelelően kezdeményezzük, tervezzük és szervezzük.

7. 1. Az óvoda és a család A kapcsolattartás alapelvei A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős. Nevelő szerepünket csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudjuk betölteni. Együttműködésünk

egyenrangú

nevelőtársi

viszonyban,

jó

partnerkapcsolatban valósuljon meg, melynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy mi történik az óvodában. Igyekszünk megismerni a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. Az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlen számunkra a család információja. Igyekszünk elérni, hogy a szülő támaszt és segítőtársat találjon az óvónőben gyermeke fejlesztéséhez.

Időnként szükség van arra, hogy megpróbáljuk a szülők nevelési szemléletét tapintatosan közvetve befolyásolni. Fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló vagy nem megfelelő módszerrel nevelő szülő is érezze, hogy vele együtt, az ő egyetértésével kívánunk neki és gyermekének segíteni. A kölcsönös kapcsolat kifejezője, hogy a szülők kérését, javaslatát, esetleges bírálatát komolyan fontolóra vesszük, nem hárítjuk el. Az egyenrangú nevelőtársi viszony a szülők és az óvónők kölcsönös alkalmazkodásában is megnyilvánul. Az egész napos óvodai tartózkodás különösen fontossá teszi a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítását. Mindezt azzal kívánjuk segíteni, hogy a gyermekek nem átmenet nélkül, hanem fokozatosan kerülnek be az óvodába. Egy-egy saját tárgyat, játékot behozhat magával, figyelembe vesszük egyéni igényeiket, szokásaikat. Beszoktatásnál különbséget kell tennünk a családból, bölcsödéből vagy más közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Nagy hangsúlyt helyezünk a beszoktatásra, mert ez a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. A család legfontosabb információforrása az óvodáról a gyermek hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül kívánunk kialakítani egy képet a csoportról, az óvodáról. Előítéletektől mentesen közeledünk minden családhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők anyagi, társadalmi helyzete, kultúráltsága a legkisebb mértékben sem befolyásolja a szülőkkel szembeni magatartásunkat. Igyekszünk minden egyes családdal megtalálni a kapcsolatteremtés, az együttműködés legmegfelelőbb formáját. Magatartásunk bizalmat ébresztő, támasznyújtó, segítőkész. Döntő szerepe van a család hatásának a gyermek egészséges testi, érzelmi és

értelmi fejlődésében. Óvodai nevelésünket is az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Fontos, hogy megismerjük a családra jellemző főbb tudnivalókat (mennyire várták a gyermeket, hogyan törődtek vele, mennyire érzi szülei gondoskodó szeretetét). A gyermek helyét a családban több tényező is befolyásolhatja: szülők életkora, a gyermek testvérsorban elfoglalt helye, csak az egyik szülővel vagy a szülő új házastársával, esetleg féltestvérekkel él együtt. A szeretettel gondoskodó szülők mellett vannak olyan családok, ahol a szeretetet az anyagi javak túlzott halmozásával helyettesítik. Előfordul olyan magatartás is, amely a gyermek testi, lelki bántalmazásától sem riad vissza. A gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést. Magatartást, érzelmi életét a család életmódja, nevelési stílusa, pedagógiai kulturáltsága alapvetően alakítja.

A kapcsolattartás feladatai A szülők érzelmeit tiszteletben tartva, mindig tapintatosan, a segítőkészséget kifejezően, reálisan tájékoztatjuk őket. Véleményüket, gondjaikat meghallgatva igyekszünk közös megoldást keresni. A szülő mindig bízhat diszkréciónkban. Igyekszünk saját példánkkal is hatni a szülőkre, ahogy a gyermekhez szólunk, ahogy a gyermekkel foglalkozunk. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra. Igyekszünk megteremteni a személyes beszélgetés lehetőségét minden olyan estben, amikor a szülő igényli. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is.

Igény esetén fogadóóra keretében lehetőséget adunk a szülőknek kérdéseik megfogalmazására. A szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülőket megismertessük az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat. Ez az összejövetel nem egyoldalú tájékoztatásból, előadásból áll, sokkal inkább oldott hangú beszélgetés. A meghívott speciális szakemberek (orvos, pszichológus, logopédus, tanítónő) is a beszélgetés módszerét alkalmazza. Tapasztalatunk szerint a szülők és gyermekek egyaránt szívesen fogadják előre bejelentett látogatásainkat. E látogatások célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Igyekszünk a szülőket bevonni a különböző programok megszervezésébe (kirándulások, stb.), az ünnepek lebonyolításába (karácsony, farsang, gyermeknap). Az óvodán kívüli programok (úszás, nyelvoktatás, tánc, színház, stb.) anyagi fedezetét a szülő adja, ezért fontos a velük történő egyeztetés. Az ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést. Munkadélutánokon a szülők segítségével az óvoda felszerelésének karbantartását, javítását végezzük. Kézműves délutánokon karácsonyi ajándékokat és különböző játékeszközöket készítenek a szülők, óvónők, gyermekek közösen. A hagyománnyá vált óvodabálak, melyek az óvoda felszereltségének bővítését szolgálják, jó alkalmak a szülők és óvónők kapcsolatának elmélyítésére. Fontos szerepe van a Szülői Közösségnek. Kezdeményez, koordinálja a feladatokat, elősegíti a folyamatos együttműködést.

7. 2. Az óvoda és az iskola A kapcsolattartás alapelvei Kölcsönös nyitottságra van szükség ahhoz, hogy a tartalmi együttműködés érvényesülhessen. A kapcsolattartást az iskolával az óvodai nevelőmunkánk szerves részének tekintjük. Munkánk akkor sikeres, ha a gyermekek örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Az óvoda és az iskola együttműködésében nagyon fontos a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése.

A kapcsolattartás feladatai Igyekszünk megismerni az általános iskola alapelveit, az első osztályra vonatkozó követelményeket, a NAT idevonatkozó részeit. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanítók megismerjék az óvodai nevelőmunkánk folyamatát, eredményeit. Kölcsönös érdeklődés, a közös megbeszélések során kívánjuk összehangolni nevelési törekvéseinket. Igyekszünk elérni, hogy az iskola előtt álló gyermek örömmel kezdje meg iskolai tanulmányait. Ennek érdekében ellátogatunk a nagycsoporttal az iskolába, ahol megismerkedhetnek leendő tanítójukkal és az új környezettel, iskolába lépés után figyelemmel kísérjük a gyermek beilleszkedését, visszajelzést kérünk az előmeneteléről. A folyamatos megfigyelés tapasztalatai, az orvosi szakvélemény és a szülők kérése alapján döntjük el, hogy a gyermek megkezdje-e iskolai tanulmányait. Ennek eldöntésében szükség esetén a Nevelési Tanácsadó véleményét is figyelembe vesszük. A kora szerint tanköteles, de óvodában maradó gyermekkel - amennyiben szükséges - a fejlesztő pedagógus foglalkozik.

7. 3. Az óvoda és más intézmények kapcsolata Az óvoda és az önkormányzat A fenntartót folyamatosan tájékoztatjuk az óvoda tárgyi és személyi feltételeinek állapotáról annak érdekében, hogy a fenntartáshoz szükséges anyagi forrást biztosítsa. Feladataink ellátásában és a törvényesség betartásában segítséget nyújtanak.

Az óvoda és az egészségügyi intézmények Az óvoda orvosa évente többször is megvizsgálja a gyermekeket, a vizsgálat eredményeit a védőnő a gyermek egészségügyi törzslapján rögzíti. Az egészségügyi szempontból veszélyeztetett gyermeknél a védőnővel közösen segítünk a családnak. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is.

Az óvoda és közművelődési intézmények A Művelődési Központ Kht-val való kapcsolatunk lehetővé teszi, hogy a gyermekeket filmvetítéseken és bábszínházi előadások során élményekhez juttassuk. Ezek az alkalmak fejlesztik a gyermekek erkölcsi érzelmeit, esztétikai fogékonyságát, formálják magatartásukat. A könyvtári látogatások az irodalmi nevelést kiegészítve felkeltik a gyermekek érdeklődését a könyv és a könyvtár iránt.

Az óvoda és a speciális intézmények A magatartási zavarokkal vagy más problémával küzdő gyermekek neveléséhez nagy segítséget kapunk a Nevelési Tanácsadótól. A kapcsolat egyes esetben folyamatos, más esetben egyszeri. A folyamatosságot a gyakorlatban fejlesztő pedagógus biztosítja.

Az óvoda és a civil szervezetek Elsősorban a szülők segítségével keressük meg a civil szervezeteket annak érdekében, hogy segítsenek a tárgyi feltételek megteremtésében, felújításában, javításában. A szülők összetételének változásával ez évente változik.

8. Az ellenőrzés értékelés rendszere Nevelési programunk az óvodapedagógusok szakmai önállóságára épít, ezért az ellenőrzési-értékelési rendszer a nevelői magatartás fejlesztését, a minőség megőrzését segítő eszköz. Az ellenőrzés kiterjed a teljes óvodai életre. - a nevelőmunka feltételeinek folyamatos vizsgálata (személyi, tárgyi) - a nevelő és fejlesztő munka színvonalának ellenőrzése, elemzése (a csoportban dolgozó felnőttek együttműködése, nevelési folyamatok) - a gyermekek fejlődésének ellenőrzése (a gyermek egyéni fejlődésének, fejlődési tempójának meghatározása személyiségük különböző területein) - dokumentumok ellenőrzése (meglétük, vezetésük) - technikai dolgozók munkájának ellenőrzése, értékelése - ügyviteli dolgozó munkájának pontossága, naprakészsége

Az ellenőrzési feladatokban részt vesz a vezető, a vezetőhelyettes, a tagóvodavezetők, a munkaközösség vezetők, a csoportvezető óvónők. Az óvoda éves munkaterve tartalmazza az ellenőrzési tervet, amelyben megjelöljük a vizsgálandó tevékenységeket, a határidőket, a felelősök nevét. Az ellenőrzés konkrét szempont szerint történik, objektív, tényszerű, az értékelés a pozitívumokra támaszkodik és segítő szándékú.

Az intézmény irányítási, szervezeti felépítése

Óvodavezető Óvodavez. hely.

Dajkák

Ügyviteli dolg.

Szakmai mk. vez. Csoportvezető óvodapedagógusok

Érdekképviselet (KAT)

Tagintézm. vez.

Dajkák

Fejlesztő pedagógus Technikai dolgozók

Technikai dolgozók SzK

9. A nevelés személyi, tárgyi feltételrendszere 9. 1. Személyi feltételek Óvodaped. Óvodavez. Fejl.ped. Óvodatitk. dajka Karbantart. Vasút u. Ó Felsővárosi Ó. Lomb u. Ó.

6 10

1

1

1

6

Alkalmazottak összetétele Dolgozók Óvodapedagógus főisk. végz. /4 fő szakvizsga/ Szakképzett dajka /3 fő érettségi/ Udvaros, karbantartó (részmunkaidős: 2 fő) Óvodatitkár /felsőf. szakkép./

Fő 24 11 3 1

3

1

5

1

3

1

Nevelőtestület képzettsége 2008. évi állapot Képzés tartalma

Fő

Anyanyelvi program

9

Láb- és tartásjavító torna

6

Speciális gyógytorna

4

Logopédiai szaktanfolyam

4

DIFER, Syndelár. GMP felmérő teszt

3

Gyermektánc és tánctanítás

2

Bábcsoport vezetői

2

Minőségbiztosítás

5

Kézműves tanfolyam

3

Fejlesztő pedagógus

2

Gyermekvédelem

2

Részképesség problémák - szakvizsga

1

Drámapedagógia - szakvizsga

3

Számítógép kezelői

7

Tehetséggondozás

és

fejlesztés

-

1

szakvizsga Integrált vizuális kultúra

1

Origami

2

Vezető óvodapedagógus - szakvizsga

1

9. 2. Tárgyi feltételek Épület, udvar óvoda

Férőh.

Csop.szoba

Méret

Mosdó

m2

WC

Nevelői

Fejl.szoba

Tálaló

.

konyha

udvar

60 Vaút u. Ó.

67

3

50

1

2

-

1

656

2+2

1

-

1

1.646,5

3

1

1

1

3.246

34 50 50 Felsőv. Ó.

125

5

59,5 61,2 47,8 57

Lomb u. Ó

75

3

57 57

Belső felszereltség A nevelést segítő tárgyi eszközök tekintetében az óvodák felszereltsége sokat javult. A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. VI. 8./MKM rendelet 54.§. 1/7-es számú mellékletében megfogalmazott kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék alapján készült beszerzési terv megvalósítása a jövőben szükséges.

Irodalom A kormány 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelete »Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról”. (OAP) A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája (Budapest 1996) Az óvodai Nevelés Programja OPI 1989. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémia Kiadó, Budapest 1973.) Dr. Gósy Mária: Beszéd és óvoda (Budapest 1997.) Hermann Alice: A gyermekben érlelődik a jövő (Kossuth Könyvkiadó 1979.) Hermann Alice: Emberré nevelés (Budapest, Tankönyvkiadó 1982.) Nagy Hedvig: Pedagógia (Tankönyvkiadó, Budapest 1981.) Pereszlényi Éva: A helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere (Budapest, 1997.) Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék - kommunikáció (Alcius I 997.) Sugárné Dr. Kádár Júlia: A beszédfejlődés útjai - beszédfejlesztés az óvodában Óvónők Kincsestára Módszertani kézikönyv Havas Péter: Mértékek és szempontok a környezeti nevelésben (Fejlesztő Pedagógia 1996. 5-6. szám) Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Alex Typo Bt.)

Melléklet

KÖZPONTI ÖSSZEVONT ÓVODÁK Kiskunhalas, Vasút u. 2.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 54. (1) 7. sz. mellékletében meghatározott kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzék alapján készült öt év alatt megvalósítandó beszerzési terv.