OSZTÁLYFŐNÖKI Tantervi célkitűzés: Az átlagos képességekkel rendelkező tanulókat önismerethez segítse, megalapozza a személyiség önfejlesztését, kiépítse a szükséges jártasságokat és készségeket. Az emberi kultúra sokféleségének felismerésével segíti a tanulókat abban, hogy tiszteljék és elfogadják a másságot. Kiemelten kell teret adni a személyiség tiszteletére irányuló nevelésnek, a szociális érzékenységnek, a környezet iránti felelősségnek és régiónk megismerésének. Az egészséges életmód és az egészség megőrzésének követelményei, megismertetése.
NN, E: 9. évfolyam Évi óraszám: 37 Az előkészítő tanév célja, jelentősége feladata: ország-haza-nemzet-nemzetség. Nemzetiségek hazánkban. A német nemzetiség múltja, jelene, jövője. Nemzetiségi kultúra – magyar kultúra. Hagyományok. Az anyanyelv – idegen nyelv. Művészetek – népművészet. Értékek – értékrend. Jelképeink. Társadalmi és egyéni jövőkép. Sikerek és kudarcok. Emberi jogok, alkotmány, diákjogok. Globalizáció előnyei, hátrányai. A középiskolák feladata, szerepe, követelményei. A tanulás jelentősége, szerepe, módszerei. A házirend, magatartás, szorgalom, ismerkedés, barátság, szeretet, szerelem. Tolerancia. Környezetünk védelme. Az egészséges életmód-életrend. Prevenciós lehetőségek az egészség megőrzésében. Táplálkozás, mozgás, sportolás. Pihenés, szórakozás. Az olvasás –olvasottság – műveltség.
ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 37 A reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép kialakítása. Az értékekhez való pozitív viszonyulás első állomása a helyes önismeret. Az önismereti nevelés visz el az önfejlesztés képességeinek, lehetőségeinek kialakításához, a pozitív emberkép megformálásához. Önismeret szükséges ahhoz is, hogy a másság minden megnyilvánulási formáját tolerálhassa az ember. Mikrokörnyezetünk alapos megismerése vezet el makrokörnyezetünk interpretálásáig. Kiemelten kezeljük szűkebb régiónk, megyénk és városunk történelmi eseményeinek, kulturális értékeinek, kiemelkedő személyiségeinek, tárgyiasult értékeinek, jelképrendszerének megismerését. Értékközvetítés módszerével fejlesztjük az általános műveltséget, az egészséges én- és magyarságtudat kialakítását, hogy ezáltal helyes képet nyerjünk Európáról és a világról, amelyben élünk. A német nemzetiségi osztályokban különös hangsúlyt kap a nemzetiségi kultúra megismerése, ennek ápolása.
ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 37 A kommunikációs kultúra fejlesztése, az alkotás, vállalkozás, empátia és humánus életvezetés képességeinek kialakítása, ezen képességek fejlesztése, erősítése. Az egyetemesen elismert értékek elfogadtatása, ezen belül: egység (kapcsolat): önmagammal, a társakkal, a társadalommal, a természettel és a transzcendenssel; szabadság: függetlenség, önállóság, a választás és a döntés szabadsága; tudás: megismerés, tudatosság, nyitottság, rugalmasság, kíváncsiság, igazságkeresés, kritikai szellem; erkölcsiség: igazságosság, becsületesség, etikai szilárdság; életkedv: természetesség, egészség, értékelés, öröm; munka: feladattudat, alkotás, kreativitás, igényesség; szeretet: emberség, önzetlenség, közösség, szolidaritás, udvariasság, kedvesség, segítőkészség, áldozatkézség, tolerancia, empátia, felelősségérzet; szépség: harmónia, rend, művészet.
Kiemelten kezeljük a családi életre való felkészítést, az egészség megőrzése érdekében a D.A.D.A.- program keretében a prevenciót, az egészséges életmód-életrend kialakítását. Segítünk a pályaorientációban.
ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 37 A műveltség-művelődés. Anyanyelvi műveltségünk. Olvasáskultúránk és a könyvtár. A tanulás kultúrája. A szóbeli számadás. Az értékelés és önértékelés. A vitáról – a vita. Kultúra – a kulturált vita. Az ízlésről. Igények és értékek. Helyünk a társadalomban Társadalom és állam. A polgár – a polgári társadalom. Magánélet – közélet. Társadalmi konfliktusok. Másság a társadalomban. Vallás és társadalom. Gyermekvédelem és gyermekbűnözés. Prostitúció. Viselkedéskultúránk. A rendről. A rend és társadalom. A Házirend. Baleseti és tűzvédelmi oktatás. Családi élet harmóniája A család. A szülők. Szerepek a családban. Gyermek a családban. A nagyszülőkről és az öregekről. A szerelem. A barátság. A szexualitás. Házasság. Válás. A csonka család. A család és iskola. Az egyedüllét és magány. A harmonikus személyiség Az élet értelme. Milyenek az emberek? Milyen vagyok én? Önismeret. Erkölcsi tulajdonságaink. Önnevelés – önmegvalósítás. Önértékelési válság. A pénzközpontú világ csábításai. Szenvedélyek. Szenvedélybetegségek és veszélyei. A DADA programok. Civilizációs ártalmak: elhízás, cukorbetegség, szív- és keringési zavarok, lelki egészség. Neurózis, szorongás, pánikbetegség, depresszió. Lelkiismeret, felelősségtudat, kötelességeink. A megelőzés szerepe az egészség megőrzésében. Az iskolaorvosi és fogorvosi szűrővizsgálatok. Sportorvosi vizsgálat. A környezeti ártalmak (az allergiák). A testi higiénia alapjai. Az öltözködés szerepe az egészségvédelemben. Ünnepeink (nemzeti, vallási, közösségi, családi, egyéni). Kirándulás, osztály vagy iskolai rendezvények a ballagás. Az osztályközösség munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése.
ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 32 Jövőképünk Merre halad a világ, az emberiség, merre megy Európa és hazánk? Egyéni jövőkép, célkitűzések, lehetőségek. A vállalkozásról. A küzdelem értelme. Hazánk és a nagyvilág Ország – haza – nemzet. Magyarság a világban. A hadkötelezettségről. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. Az Európai Unió. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az Európai Tanács. A NATO. A környezetvédelem Baleset- és tűzvédelem. A munkakultúráról A munka szerepe az ember életében. Pályaválasztás. Munkavállalás. A munkabérekről. A munkanélküliségről. A szakszervezetek és az érdekvédelem. Szaktudás, továbbképzés, átképzés. A férfiak és nők munkalehetőségei. A szabadidő helyes eltöltéséről A sportolás. A múzeumlátogatás. A zene szerepe. A tánc. A természetjárás. Az egészségünk védelme. Az egészség és egészségvédelem. A betegség és betegápolás. Elsősegélynyújtás. Az egészséges életmód. A testkultúránk. Napirend – pihenés – alvás. Táplálkozás.
Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizálás, kábítószerezés, fertőző betegségek, nemi betegségek – az AIDS. Ünnepeink (nemzeti, vallási, közösségi, családi, egyéni) Kirándulás, osztály vagy iskolai rendezvények, szalagavató, ballagás, érettségi, bankett. Az osztályközösség munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése. A tantervi javaslat szükség esetén bővíthető, átstrukturálható, nyitott a többi műveltségi terület irányában. A tanulók csoportos ill. egyéni feladatmegoldó tevékenységét támogatja, jellemző módszer a tanulási vita, kiselőadás, szituatív játék. Tanári segédeszközök: Minden kiadvány, ami az adott témákat érinti a pszichológiai, antropológiai, szociológiai, biológiai és vallástan terén, valamint a megyei vonatkozásokat érintő honismereti jellegű kiadványok.
Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Tanulási módszerek Tanulási nehézségek, megoldási módszerek Az önálló tanulás Önképzés A szóbeli vizsga menete Az I. félév tapasztalatai A siker és a kudarc feldolgozása Munka és tanulás Család és tanulás Konfliktuskezelés A békés egymásmellettélés gyakorlata Tolerancia: a másság elviselése A tanév értékelése
3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
10. évfolyam Évi óraszám: 16 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Élethosszig tartó tanulás fontossága Lelki egészségünk Pszichoszomatikus tünetek Stresszoldó technikák Testi egészségünk-szűrővizsgálatok Étkezési szokásaink A mozgás szerepe életünkben Aktualitások Környezeti ártalmak Környezetvédelem: szűkebb és tágabb környezetünk Globalizáció A fogyasztói társadalom
3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
A tanév értékelése
1 óra
11. évfolyam Évi óraszám: 16 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Az olvasás szerepe: művelődés, tájékozódás Hírforrások-hitelesség: újság, média, internet, szóbeszéd Apró betű: mire figyeljünk szerződéskötésnél? A külföldi munkavállalás Aktualitások Az érettségi vizsgák rendje, az előrehozott érettségi vizsga lehetősége Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése Előítéletek, azok kezelése Egyéniségek a közösségben Példaképek, ideálok Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) A tanév értékelése
3 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
12. évfolyam Évi óraszám: 15 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Tanév végi nagy feladat: az érettségi vizsga A család szerepe az egyén életében és a társadalomban Családbarát munkahely Nemzedékek együttélése: segítség, illetve generációs ellentét Jelentkezés az érettségi vizsgára Ünnepeink, az ünnepek szerepe életünkben Aktualitások Hogyan tovább? A továbblépés lehetőségei az érettségi vizsga után Utoljára az érettségi vizsgák rendjéről Min múlhat egy vizsga sikere? Az elmúlt négy év
3 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 18 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Tanulási módszerek Tanulási nehézségek, megoldási módszerek Az önálló tanulás Önképzés A szóbeli vizsga menete Az I. félév tapasztalatai A siker és a kudarc feldolgozása
3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Aktualitások Munka és tanulás Család és tanulás Konfliktuskezelés A békés egymásmellettélés gyakorlata Tolerancia: a másság elviselése
A tanév értékelése
1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra
1 óra
10. évfolyam Évi óraszám: 18 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Élethosszig tartó tanulás fontossága Lelki egészségünk Pszichoszomatikus tünetek Stresszoldó technikák Testi egészségünk-szűrővizsgálatok Étkezési szokásaink A mozgás szerepe életünkben Aktualitások Környezeti ártalmak Környezetvédelem: szűkebb és tágabb környezetünk Globalizáció A fogyasztói társadalom A tanév értékelése
3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra
11. évfolyam Évi óraszám: 18 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Az olvasás szerepe: művelődés, tájékozódás Hírforrások-hitelesség: újság, média, internet, szóbeszéd Apró betű: mire figyeljünk szerződéskötésnél? A külföldi munkavállalás Aktualitások Az érettségi vizsgák rendje, az előrehozott érettségi vizsga lehetősége Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése Előítéletek, azok kezelése Egyéniségek a közösségben Példaképek, ideálok Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) A tanév értékelése
3 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra
12. évfolyam Évi óraszám: 16 Általános tudnivalók: a tanítás és a vizsgák rendje; a tanév célja, feladatai; tűz- és balesetvédelem. Adminisztrációs teendők: adatok egyeztetése Tanév végi nagy feladat: az érettségi vizsga A család szerepe az egyén életében és a társadalomban Családbarát munkahely Nemzedékek együttélése: segítség, illetve generációs ellentét Jelentkezés az érettségi vizsgára Ünnepeink, az ünnepek szerepe életünkben Aktualitások Hogyan tovább? A továbblépés lehetőségei az érettségi vizsga után Utoljára az érettségi vizsgák rendjéről
3 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Min múlhat egy vizsga sikere? Az elmúlt négy év
2 óra 1 óra
NÉPISMERET Célkitűzések A múlt megismerése során az identitástudat és jövőkép kialakítása A kisebbségi jogok megismerése után a felkészítés az érdekképviseletre Feladatok A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, azok értékeivel és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi helyzetben, ismerjék a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá önálló kutatással ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. Általános fejlesztési követelmények A tanulók ismerjék a „Duna menti svábok” legfontosabb letelepedési területeit a történelmi Magyarországon, azok földrajzi vonatkozásait, tudják ezeket felsorolni. Ismerjék továbbá Magyarország német lakosságának kulturális szerepét. ismerjék a magyarországi németség történelmi szerepét a betelepítéstől máig, tudjanak az eseményekről véleményt alkotni. Tudjanak ezekről az eseményekről emberi sorsokon keresztül beszélni. ismerjék a magyarországi német oktatási rendszert, hasonlítsák össze a némettel (pl. cserekapcsolatokon keresztül). Ismerjék fel, hogy mit jelentenek az önkormányzatok a kisebbségeknek, ismerjék azok szerepét lakóterületükön, ill. ismerjenek magyarországi német egyesületeket és szervezeteket. ismerjék a magyarországi német médiákat és azok szerepét a nyelv és identitás közvetítésében. Alkossanak véleményt tevékenységükről, lehetőség szerint vegyenek is részt benne. Ismerjék a magyarországi német irodalom problematikáját és annak okait. Ismerjék a német nyelv variánsait a magyarországi németeknél. ismerjék a naptári év és a család hagyományait, azok lényegét és eredetét. Tudják felismerni a paraszti családok korábbi és mostani értékrendszerét, értsék meg a tehetséges magyarországi német művészek és kézművesek szerepét a magyar kultúrában. Tudják felsorolni a legjelentősebb magyarországi német művészeket, ismerjék egy-egy művüket.
ismerjék a tárgyak és épületek funkciója, formája és díszítése közti összefüggéseket, legyenek tisztában a legfontosabb díszítőelemekkel. tudjanak irodalmi műveket önállóan értelmezni és feldolgozni, de legalább egy rövid prózai és két verses alkotást. ismerjék az asszimilációs folyamatokat és azok következményeit. legyenek képesek projektorientáltan dolgozni.
NN: 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Témakörök Tartalmak Bevezetés 4 óra Rövid történelmi áttekintés a magyarországi németek sorsáról A magyarországi németek területi elhelyezkedése, eloszlása és a települések német elnevezésének eredete Kisebbségpolitikai ismeretek 6 óra Közélet Szimbólumok: címerek, a német nyelvű országok himnuszai A magyarországi németek címere és himnusza Kisebbségi önkormányzatok, szervezetek, egyesületek A helyi egyesületek és kultúrcsoportok tevékenysége Néprajzi ismeretek 50 óra Nyelv A nyelv szerepe: anyanyelv – másodnyelv – nemzetiségi nyelv A kétnyelvűség jellemzői a magyarországi németeknél A nyelvjárás és jövőjének értékelése Ünnepnapok A legfontosabb szokások jellege és eredete (karácsony, farsang, húsvét, búcsú, stb.) Médiák A német kisebbség megjelenése a médiákban – Neue Zeitung, Unser Bildschirm A falu és a parasztház Falutípusok és a parasztház helységeinek funkciói Szabad felhasználásra 14 óra
NN: 10. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök Néprajzi ismeretek 25 óra Család
Étkezés
Az élet sorsfordító eseményei Öltözködés
Tartalmak
Élet-és gondolkodásmód ill. értékrend a magyarországi német családokban Az értékrend megváltozása az elmúlt évtizedekben Közmondások, szólások a magyarországi németek gondolkodásmódjáról Az étkezési szokások jellemzői, hagyományos ételek a modern konyhában. Mi menthető át a hagyományos étkezésből az egészséges étkezés számára? Disznóvágás Kenyérsütés Keresztelő, esküvő, temetés A népviselet A 20.század népviseletének területi és generációs sajátosságai
Kultúra 6 óra Irodalom Művészet Zene
Kisebbségpolitikai ismeretek 2 óra Közélet
Válogatás a magyarországi német szépirodalomból Központi téma: a haza kérdése Neves magyarországi német származású művészek 1945 után A magyarországi német népdalok jellemzői A hazai német népdalkutatás A hagyományápolás lehetőségei
Magyarország kisebbségi politikája A kisebbségi törvény
Szabad felhasználásra 4 óra
NN: 11. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök Történelem 25 óra A magyar állam alapítása
Német telepesek letelepítése a 12. században Városok, polgárok, bányászok a 14. és 15. században
Magyarország három részre szakadása (16.-17. század) A török kiűzése Magyarországról (17.-18. század) A németek betelepítése a 18. században
A magyarországi németség a Habsburg Birodalomban A magyarországi németség viszonyulása az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz Az Osztrák-Magyar Monarchia iskolarendszere
Kultúra
Tartalmak
A magyarok kalandozásai a németnyelvű országokba pl. Bajorországba, Svábföldre A lechmezei csata következményei Géza fejedelem történelmi érdeme Kereszténység felvétele, házasságpolitika (Gizella) Szent István intelmei fiához Imre herceghez A szászok letelepítése a Felvidéken és Erdélyben A német lovagrend letelepítése a Bárcaságban Az Andreanum (1224) A szepesi szászok A bányavárosok Pest és Buda Nyugat-Magyarország: Sopron A Habsburgok törökellenes politikája A reformáció elterjedése a királyi Magyarországon és Erdélyben A Német-Római Császárság segítsége Buda és az ország felszabadításában Leopold Kollonich tevékenysége A betelepítések III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása idején A földbirtokosok és az egyházak telepítési akciói Új németeklakta területek Magyarországon II. József 1782-es telepítési pátense Bekapcsolódás az iparosításba A németek elmagyarosodása a városokban a 19. század elején A forradalmi események különböző megítélése az erdélyi szászoknál és a Magyarországon élő németek körében Német származású tisztek az aradi vértanúk között Az 1868-as nemzetiségi törvény Eötvös József népiskolai törvénye Lex Apponyi népiskolai törvény Vita a parlamentben a "Schulverein"-ról
6 óra Irodalom
Válogatás a magyarországi német szépirodalomból, Központi téma: identitás és a nyelv szerepe
Szabad felhasználásra 6 óra
NN: 12. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök Történelem 15 óra A magyaroszági németség az első világháború előtt A polgári-demokratikus köztársaság (1918-19) Trianontól a második világháborúig
A második világháború (1939-45)
A magyarországi németek helyzete 1945-49 között
A magyarországi németek 1949-89 között
Az 1989-90-es politikai fordulat következményei a német kisebbségi politikában
Tartalmak
Társadalmi szerkezetváltás a németajkú lakosság körében Jászi Oszkár kisebbségi politikája A németek autónómia törvénye, 1919 január (Károlyi, majd Berinkey kormány) Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek minisztere (1919-20), parlamenti képviselő Klebensberg Kuno kultuszminiszter iskolatörvénye A Magyarországi Németek Népművelő Egyletének alapítása, Gratz Gusztáv vezetésével Bleyer "Sonntagsblatt" hetilapja Fegyverbarátság a hitleri Németországgal Az első és a második bécsi döntés következményei "Waffen-SS" toborzások Magyarországon a németek körében A hűségmozgalom kibontakozása (1942-44) A "Volksbund"-aktivisták evakuálása a Harmadik Birodalomba (1944 ősze) A 17 és 45 év közötti lakosság elhurcolása a Szovjetunióba Jóvátételi munka (malenki robot) 1944-49 A Potsdami Határozatok XIII. cikkelye a magyarországi németek Németországba történő kitelepítéséről A kormánypártok elképzelései a "svábkérdés" megoldásáról Kitelepítés 1946-48 között Németország megszállási övezeteibe A magyarországi németek kollektív felelőssége, vagyonelkobzás 1949-es alkotmány: a Magyarországon maradt németek de iure elismerése 1955: a magyarországi németek egyenjoguságának de facto visszaállítása A Magyarországi Németek Kulturális Szövetségének megalapítása (1955) Az anyanyelvi oktatás, a német nyelvű rádióadások (1957) és a "Neue Zeitung" hetilap (1956) beindítása Kulturcsoportok szerveződése A nyelvi asszimiláció előrehaladása A kulturális önállóság kiépítése a 70-es és 80-as években Alapszerződés kötése Németország és Magyarország között (1992) Az 1993-as nemzetiségi törvény Az Európai Unió országaiban élő kisebbségek jogai, pl. ÉszakSchleswig, Dél-Tirol 1994-es választások: helyi kisebbségi önkormányzatok felállítása, az Országos Német Önkormányzat megválasztása Új szimbólumok bevezetése: címer, zászló, himnusz A parlament kisebbségi népbiztosának megválasztása
Választások: a helyi kisebbségi önkormányzatok számának változása A projektmunka – házi dolgozat – előkészítése, ütemezése, konzultációk 10 óra Kultúra 8 óra Irodalom Válogatás a magyarországi német irodalomból, központi kérdés: a megélt múlt és a jövőkép Szabad felhasználásra 4 óra
A taneszközök és más segédanyagok kiválasztásának elvei Az országos nemzetiségi kiadványok segítségével (Neue Zeitung, Deutscher Kalender, Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen és Manherz / Wild: Zur Sprache der Ungarndeutschen Bp, Tankönyvkiadó valamint Almási János: Geschichte der Deutschen in Ungarn) valamint a helyi gyűjtések felhasználásával ismertetjük meg a diákokkal a témaköröket. A saját tapasztalat és felismerés adja a tudás igazi értékét, ezért főként a forrásfeldolgozás játszik nagy szerepet a dákok munkájában. A hazánkban gyűjtött német népdalok gyűjteményéből a dalok megismerése, megtanulása és más dalok saját helyi gyűjtése is a fenti elveknek felelnek meg. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Az értékelés folyamatos, mind szóban, mind írásban történik. Különös hangsúlyt kapnak a kiselőadások (szabad témakifejtés) ill. az esszé formájában történő felmérések. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára írásbeli, szóbeli feladatok: olvasás, témakörönként gyűjtőmunka, szókincs bővítése, szövegkiegészítés, fordítás, fogalmazás írása. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük, megbeszéljük. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.
Középszintű érettségi témakörök népismeretből Történelmi ismeretek 1. A német népcsoport eredete, közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, korai kapcsolatrendszere 2. Együttélés, életmód, értékrendszer 3. Sorsfordulók a nemzetiség történetében napjainkig 4. Németország, Ausztria és a hazai németség 5. Életképek a hazai németek regionális történetéből Néprajzi ismeretek 1. A német nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka és települési szokásai 2. A német nemzetiség szokásrendszere 3. A német nemzetiség népviselete 4. A német nemzetiség étkezési szokásai 5. A német nemzetiség médiája
Földrajzi ismeretek 1. Az anyaország(ok) földrajzáról 2. A német nemzetiség települései hazánkban 3. A német nemzetiség gazdasági kapcsolatai Társadalmi viszonyok 1. A német nemzetiség közösségi kapcsolatai 2. A közösségi összetartozás tudatának jellemző megnyilvánulási formái A német nyelvvel kapcsolatos ismeretek 1. A német nemzetiség nyelvi fejlődésére ható tényezők 2. A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe 3. A német nemzetiség nyelvének megjelenése a magyarországi német irodalomban A német nemzetiség épített környezete 1. Az épített környezet sajátos formai és funkcionális vonásai 2. A német nemzetiség építészeti örökség védelme A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrája 1. A német nemzetiség szokásai: a zene-, ének- és tánckultúra kapcsolata Kisebbségi jogi, társadalmi ismeretek 1. A kisebbségpolitika jogszabályi keretei 2. A kisebbségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata 3. A német nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe az önazonosság fenntartásában
UTAZÁS ÉS TURIZMUS Választható tantárgy a 11-12. (12-13.) évfolyamon, amelyből érettségi vizsga tehető a követelmények teljesítése esetén. A program célja: átfogó képet adni a hazai és nemzetközi idegenforgalmi üzletágról, segíteni a pályaorientációt, növelni annak esélyét, hogy a tovább nem tanulók az idegenforgalomban tudjanak elhelyezkedni, segíteni a magyar fiatalokat, hogy a turisztikai ágazat kultúrált és igényes fogyasztóivá váljanak. Követelmény: A tanulók a két tanítási év folyamán el kell, hogy sajátítsák a program 4 kötelező és két szabadon választott moduljának a tartalmát, valamint 60 órás gyakorlaton kell részt venniük az oklevél megszerzéséhez. Tanévenként kötelező három intézmény látogatásán részt venni. Nem teljesíti a programot az a tanuló, aki a tanórák 20 %-ról mulaszt, vagy nem vesz részt szakmai gyakorlaton, illetve intézménylátogatáson. Elsajátítandó készségek, képességek: A tanuló ismerje a turizmussal kapcsolatos fogalmakat és alapadatokat, képes legyen azokat használni. Képes legyen a logikus problémakezelésre és érvelésre, az önálló vélemény és annak következetes képviselésére. Tudjon a tananyagban nem található, a tárgyhoz tartozó információkat, ismereteket gyűjteni, felhasználni. Megfelelően használjon különböző kommunikációs eszközöket, képessé váljon a csapatmunkára, projektfeladatok közös megoldására.
NYS: 11. évfolyam, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 148 TÉMAKÖR
TARTALOM
1. MODUL Az idegenforgalom a számok tükrében 8 óra
Turisztikai alapfogalmak Nemzetközi turizmus Európa idegenforgalma A magyar idegenforgalom jellemzői Jövedelemtermelő képesség Népességmegtartás és foglalkoztatás A turizmus és a természeti környezet A turizmus és az épített környezet A világ öröksége A turizmus és a társadalmi környezet A szelíd idegenforgalom Szezonalitás Krízisérzékenység Versenyhelyzet és kedvezmények Utazási irodák Helyfoglalási rendszerek Idegenforgalmi szakvásárok Útlevél, vízum, valuta Utazási szerződés
Az idegenforgalom a gazdaságban 12 óra
Az idegenforgalom legfontosabb sajátosságai 6 óra Utazásszervezők 6 óra Az utazás adminisztratív elemei 6 óra
Készpénzkímélő fizetőeszközök 4 óra 2. MODUL Az utazási döntést befolyásoló tényezők 14 óra
A szervezett utak legfontosabb típusai 14 óra
3. MODUL Szálláshelyek 16 óra
Közlekedés 22 óra Légiközlekedés 10 óra
Vasúti közlekedés 2 óra Közúti forgalom 6 óra Vízi közlekedés 8 óra
Vendéglátás 16 óra
Utasbiztosítás Utazási csekkek Hitelkártyák A turisztikai vonzerő Magyarország vonzereje Egy ország imázsa Utazási szokások A környezet minősége Az árak A biztonság A kommunikációs lehetőségek Egyedi jellemzők Belföldi pihenés Külföldi pihenés Hivatásturizmus Kongresszusi és konferenciaturizmus Incentive utazások Vallási turizmus Ifjúsági turizmus Gyógyidegenforgalom Szállodák Szállodaláncok Kastély- és kúriaszállók Üdülőfalvak Apartmanházak A time sharing rendszer Kempingek Ifjúsági házak Fizető vendéglátás Falusi turizmus
A légitársaságok Nemzetközi menetrend A repülőjegy A repülőterek
Úthálózat Az autós turizmus Helyi, városi közlekedés Üdülőhajók Vitorlás és motoros jachtok Folyami hajózás Helyi, városi közlekedés Az evés, ivás és a gasztronómia A vendéglátás nemzeti sajátosságai Vendéglátásra szakosodott vállalkozások Éttermek és vendéglők Az utcai étkeztetés és a gyorséttermek Egyéb vendéglátóhelyek Minőség és ár a vendéglátásában
A továbbhaladás feltételei:
– rendszeres részvétel a tanítási órákon, – részvétel évi 3szakmai kiránduláson, – 60 órás szakmai gyakorlat teljesítése (oklevél igénylése esetén).
NYS: 12. évfolyam, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 128 Cél: A programszervezés, vállalkozástervezés alapjainak elsajátítása. A környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Felkészítés a sikeres érettségi vizsgára. TÉMAKÖR 4. MODUL Programszervezés 2 óra Rendezvényturizmus 16 óra
Városi túrák 8 óra A vidék vonzereje 4 óra Programok a természetben 10 óra A további 2 modul a választható négyből mindig az adott csoporttól függ. 88 óra 5. MODUL A fenntartható fejlődés
A levegő minősége
Környező világunk pusztulása
6. MODUL Marketing és reklám az idegenforgalomban A vállalkozás és a piac
A termék és az ár
TARTALOM
A világkiállítások Fesztiválok, ünnepi rendezvénysorozatok Bálok és karneválok Múltidéző történelmi játékok Garantál programok Szabadidő- és élményparkok, témaparkok Kaszinóturizmus A helyi nevezetességek megtekintése Gyárak és üzemek meglátogatása Múzeumlátogatás A borturizmus Védett természeti területek látogatása Golfpályák Aktív pihenés lehetőségei
Életminőség és környezet Környezettudatosság és szelíd turizmus Az idegenforgalom energiafelhasználása Az állampolgári felelősség Kormányzati lehetőségek Az önkormányzatok lehetőségei A szén-dioxid és a globális felmelegedés Az ózon problémája A légszennyezés és az egészség A közlekedés kérdőjelei A savas ülepedés Ivóvíz és szennyvíz A termőtalaj A hulladékok problémája Az élő természet védelme és az ökoturizmus A piac és a piacorientáció Az igények és a piacszegmensek A gazdasági környezet A marketing Az idegenforgalmi termék A termék életpályája és a termékszerkezet Az ár, a minőség és a piaci pozíció
A vevőkkel való kapcsolattartás
A marketingtervezés
7. MODUL Vállalkozás az idegenforgalomban A vállalat létrehozása
A vállalat működése
Az én vállalatom
8. MODUL A falusi turizmus Vendéglátás falun
A vendégváró ház
A kert
A gazdaság
A vendéglátó teendői
„Egyedül nem megy...”
A költség, a mennyiség és az ár Az ár és a termékszerkezet Az ár és a forgalmazás A piaci verseny hatása az árakra Az igények megismerése A személyes kommunikáció A nyilvánosság előtti megjelenés A reklám A piacbefolyás A marketingterv A marketingfelmérés Feltételezések A marketingcélok A marketingstratégiák és a program A vállalkozás Az ötlet Az ötlettől az üzleti lehetőségig Az induló tőke Vállalkozási formák A cégalapítás Az első lépések Kapcsolatépítés; az értékesítés Készpénzáramlás és könyvelés Növekedés, profilbővítés, átalakulás Pénzforrások Ha rosszul megy az üzlet Vajon milyen vállalkozó lennék? Mi jellemzi a piacot? Kellene néhány jó ötlet! Az ötlet kidolgozása és tesztelése Vigyázz, kész, rajt! A háború előtti hagyományok A falusi turizmus újjáéledése Nyugat-Európában Magyar falvak az idegenforgalomban A falusi vendéglátás sajátosságai Jó helyen járok? Az első benyomások A ház felépítése A vendégszoba berendezése Félig nyitott terek Pihenőkert Játéklehetőségek Kerti berendezések Vendéglátás és gazdálkodás Állatok a ház körül Betakarítás és szüret Műhelyek A falusi turizmus jövedelemtermelő képessége Szervezés és adminisztráció Háztartási munkák Apró figyelmességek Kistérségi együttműködés
Vállalkozási összefogás Információs központok Az én fogadóm
A továbbhaladás feltételei: Érettségi vizsgát tehet az a tanuló, aki sikeresen teljesíti a tananyag követelményeit. Az alkalmazható könyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tantárgyban tanítandó tartalom alapját az Iskolafejlesztési Alapítvány (IFA) által kiadott Gönczöl Enikő: Utazás és Turizmus c. könyve, valamint Needham, Nancy szerk. Passport – Útlevél a világhoz c. könyv, továbbá Szamos Erzsébet: Utazás önmagunk körül c. könyv alkotja. A tananyag moduláris elrendezésű, négy kötelező és négy választható egységből áll. Az anyag évente kerül frissítésre. Használható továbbá az internet és minden turisztikai prospektus, kiadvány. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): Minden tanulónak havonként kell készíteni egy, a tananyaghoz kapcsolódó írásos munkát (beszámoló, felmérés, projekt, stb.). Az elméleti ismeretek elsajátítását felmérő dolgozatok száma évi kettő. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Általában havonta gyűjtő, feltáró, ismeretszerző anyag összeállítása, melyet vagy előad tanulótársai előtt, vagy bead tanárának. Fontos az összeállított anyag közös értékelése (előadásmód v. íráskép, alaposság, tényszerűség). Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív készülést igényel az otthoni feladat elkészítése.
Középszintű érettségi témakörök utazás és turizmusból 1. Az idegenforgalom a számok tükrében 2. Az idegenforgalom a gazdaságban 3. Az idegenforgalom legfontosabb sajátosságai 4. Utazásszervezők 5. Az utazás adminisztratív elemei 6. Készpénzkímélő fizetőeszközök 7. Az utazási döntést befolyásoló tényezők 8. A szervezett utak legfontosabb típusai 9. Szálláshelyek 10. Közlekedés Légiközlekedés Vasúti közlekedés 11. Közúti forgalom 12. Vízi közlekedés 13. Vendéglátás 14. Programszervezés, Rendezvényturizmus
15. Városi túrák 16. A vidék vonzereje 17. Programok a természetben 18. A fenntartható fejlődés 19. A levegő minősége 20. Környező világunk pusztulása 21. Marketing és reklám az idegenforgalomban, A vállalkozás és a piac 22. A termék és az ár 23. A vevőkkel való kapcsolattartás 24. A marketingtervezés 25. Vállalkozás az idegenforgalomban, A vállalat létrehozása 26. A vállalat működése 27. Az én vállalatom 28. A falusi turizmus, Vendéglátás falun 29. A vendégváró ház 30. A kert 31. A gazdaság 32. A vendéglátó teendői 33. „Egyedül nem megy…” Az én fogadóm
GÉPíRÁS Azon tantárgyak közé tartozik, melyek nem elsősorban elméleti tudnivalókat, hanem rendszeres gyakorlást igényelnek. A gépírás pontosságra, rendszeretetre, megbízhatóságra, felelősségtudatra nevel. Fejleszti a figyelmet, akaratot, a pszichés tulajdonságokat és értelmi képességet, az önfegyelmet, a mozgásügyességet, valamint az esztétikai érzéket. Elősegíti a helyes önértékelés kialakulását.
ISZ, NN, E: 9. évfolyam Évi tanórák száma: 74 A tanulók heti két órában sajátíthatják el a tudnivalókat, úgymint az összes betű, szám és írásjelek megtanulását. Cél a tízujjas vakírás megtanulása. Évente négy tízperces nagydolgozatot írnak. A tízperces másolás hibahatára: 0,6 százalék. I. Dolgozat: A második lecke befejezése után, követelmény: II. Dolgozat: A negyedik lecke befejezése után, követelmény: III. Dolgozat: A tizedik lecke befejezése után, követelmény: IV. Dolgozat: Az összes betű megtanulás után, követelmény:
400 leütés. 450 leütés. 500 leütés. 800 leütés.
A III. és IV. dolgozat között röpdolgozatokat írnak a tanulók.
ISZ: 10. évfolyam Évi tanórák száma: 55 A tanulók az első félévben heti két órában gyakorolhatnak. Feladatuk az előző tanévben tanultak rögzítése, biztonságossá tétele és némi sebességnövekedés elérése. Ez úgy valósítható meg, hogy ABC sorrendben betűről betűre feldolgozzuk a tankönyv anyagát. Betűismétlés, a tanult mozdulatok beidegzése, a pontos mozdulatok készséggé válásának begyakorlása útján. A második félévben heti egy órában tanulnak gépírást. Szöveggyűjteményből szövegek másolása, a másolási készség kialakítása, és a szinten tartás a cél. Év végi követelmény: 10 perc alatt 900 leütés teljesítése. Évente négy tízperces nagydolgozatot írnak. A tízperces másolás hibahatára: 0,6 százalék I. II. III. IV.
Dolgozat írása a 12. óra után, követelmény: Dolgozat írása a 24. óra után, követelmény: Dolgozat írása a 37. óra után, követelmény: Dolgozat írása az 50. óra után követelmény:
600 leütés 700 leütés 800 leütés 900 leütés
Azok a tanulók, akik az „emelt szintet” (szabadon tervezhető óra keretében) választják, még 2 éven keresztül gyakorolhatják a gépírást. A tizenegyedik évben az egyszerű ügyirat formájával, a tizenkettedik évben a hivatalos levélformával ismerkedhetnek meg. Megszerzett tudásukról a tizenkettedik év végén adhatnak számot.
„EMELT SZINT” (szabadon tervezhető óra keretében): ISZ: 11. évfolyam Évi tanórák száma: 74
A tanulók heti két tanórában tanulják a gépírást. Évente öt nagydolgozatot írnak. A másolás hibahatára: 0,6 százalék. A tanév elején megismerkednek a szövegszerkesztő használatával. Az egyszerű ügyirat formáját is megtanulják, és szövegszerkesztő segítségével begyakorlottan ügyiratokat is írnak. Fontos cél a sebességfokozás. Minden betűt sebességfokozó gyakorlatokkal átismételnek. I. II. III. IV.
Dolgozat írása a Dolgozat írása a Dolgozat írása az Dolgozat írása a
15. óra után, követelmény: 1000 leütés + ügyiratkészítés. 35. óra után, követelmény: 1100 leütés. 55. óra után, követelmény: 1200 leütés. 65. óra után, követelmény: 1300 leütés.
A tanévet röpdolgozat zárja. Célja: megállapítani a tanév végéig elért tanulónkénti karakterszámot szóközökkel, 10 perces időtartamban.
„EMELT SZINT” (szabadon tervezhető óra keretében): ISZ:12. évfolyam Évi tanórák száma: 64 A legfontosabb feladat a gépírás szabályainak megtanulása. Az anyagrész befejezése után a hivatalos levélforma megismerése és begyakorlása következik. Összesen négy nagydolgozatot írnak a tanulók. A két utolsó tízperces mellé a tanultak alapján levelet is készítenek a diákok. A 10 perces másolás hibahatára: 0,6 százalék. A levél hibahatára: 1%. I. II. III. IV.
Dolgozat írása a Dolgozat írása a Dolgozat írása az Dolgozat írása a
17. óra után, követelmény: 1400 leütés. 34. óra után, követelmény: 1500 leütés. 51. óra után, követelmény: 1700 leütés + Levélkészítés. 60. óra után, követelmény: 1800 leütés + Levélkészítés.
Az 1800 leütést, a tavaszi szünet kezdetére ajánlatos elérni. A fennmaradó időt a begyakorlásra kell fordítani.
TÁNC ÉS DRÁMA Célok és feladatok Iskolánkban ennél a modulnál a táncra helyezzük a hangsúlyt, tehát a táncot, néptáncot oktatjuk több óraszámban. A Tánc és dráma tantervi modul nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a a nemzetiségi kultúra, tánc és drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. A Tánc és dráma tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. A táncokon, népi játékokon keresztül a diákok megismerik a Magyarországon élő németek népviseletét is, mellyel majd népismeret órán is részletesen foglalkoznak ill. a nemzetiségi zenei kultúra gyöngyszemein keresztül megismerkedhetnek a polka és a keringő különböző változataival, kombinációival és formációival. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervben követett szóhasználat is: gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése reményeink szerint megerősíti azt a törekvésünket, hogy bár a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik, az órákon való részvétel a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. A Tánc és dráma lehetőséget nyújt: − a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; − a drámajátékban, a táncban és a népi játékban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására; − a dráma, a tánc és a népi játék, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására; − valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére; − arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják; − arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; − minél több élő és felvett színházi, tánc- és mozgásszínházi, bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére. Fejlesztési követelmények Változatos táncos tevékenységformákban való részvétel; A táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítása és széles körű alkalmazása. A tanulók képessé váljanak saját eredményeik
felismerésére és tapasztalataik beépítésére művészeti tevékenységükbe. A tanulók tánccal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.
ISZ, NYS: 9. évfolyam; E: 10. évfolyam Évi óraszám: 37 Előkészítő gimnasztikai mozgások Jazz technika alapok, izoláció TÉMAKÖR Állások, ülések, térdelések, fekvések 5 óra
Kéz- és lábtámaszok
Karmozgások, kartartások Ujjtartások, kéztartások Törzsmozgások statikus helyzetei,
Törzsmozgások 7 óra Speciális hullámelőkészítő és rávezető gyakorlatok, lábmozgások 6 óra Jazz kartartások, izolációs gyakorlat 7 óra Esztétikus képzés, ugrások, Jazz technika, 12 óra
Elméleti tananyag
TARTALOM Lábujj- és sarokállások Terpeszállások Hajlított és guggolóállások Lépő- és kilépőállások Támadó- és védőállások (egyszerű kartartásokat alkalmazva) Lebegő- és mérlegállások Nyújtott ülések Hajlított ülések (egyszerű kartartásokkal) Lebegő ülések Egyéb ülések (egyszerű kartartásokkal) Térdelések, feltérdelések Térdelőülések (összetett kartartásokkal) Hanyatt, hason és oldalt kihasználva a kar-láb- és törzstartások variációs lehetőségeit Guggoló-térdelő-fekvőtámasz – egyéb támaszok, híd Improvizációs gyakorlat párban statikus és dinamikus statikus és dinamikus helyzetben hajlítások előre, oldalra és hátra törzsívek improvizációs gyakorlat csoportban döntések előre dőlések előre, oldalra és hátra fordítások alaphelyzetei törzskörzések, törzsejtések Lábfejtartások, lábtartások, bokagyakorlat, sarokemelésés leengedés, térdhajlítás és -nyújtás, összetett lábmozgások, nyújtó-erősítő gyakorlatok Jazz kartartások, lábpozíciók Ismerkedés az izoláció fogalmával Izolációs gyakorlatok a gerincoszlop szakaszain Esztétikus képzés Ugrások: két lábról két lábra Két lábról egy lábra Egy lábról két lábra Egy lábról egy lábra Izolációs gyakorlatok fejlesztése Jazz technika: járások, lépések, hajlított térdű járás előre-hátra haladva Fejkapás technikája helyben tanulva, haladva tanulva, Táncleírás: lépés, ugrás lejegyzése, leolvasása
NN: 9. évfolyam Évi óraszám: 37 TÉMAKÖR Alapismeretek 6 óra
TARTALOM Tánctartás, Keringő és polka alaplépések, forgások
Gyerektáncok, népi játékok 12 óra
Der Spielmann, Judenpolka, Zum Tanzen ..., Siebenschritt, Sternpolka, Der Schmidt, Tralili,
Helyi táncok 4 óra Modern formációk 8 óra Dramatizált jelenetek 7 óra
DJ- Ötzi, Zillertaler Hochzeitsmarsch, Südtiroler Tänze Márton-napi műsorra rövid jelenetek előadása
NN: 10. évfolyam Évi óraszám: 37 óra TÉMAKÖR Alaplépések ismétlése Tanult táncok ismétlése 4 óra Gyerektáncok 6 óra
TARTALOM Polka, keringő
Helyi táncok 4 óra
Lustig ist..., Sváb lakodalmas táncok Móron
Formációk 16
Müllertanz, Südtiroler Tänze, Weinlese-Tanz
Dramatizált jelenetek 7 óra
Der König ging spazieren, Mit den Füßen, Spinnradl
Márton-napi műsorra rövid jelenetek előadása
Minimális teljesítmény A tánc alaplépéseinek szabad bemutatása, részvétel dramatizált jelentben. A továbbhaladás feltételei A táncok alaplépéseinek elsajátítása, partner segítségével a tanult táncok bemutatása. Egy szabadon választott vers, jelenet, monolog előadása. Az összetett drámai konvenciók alkalmazása a csoportos improvizációkban. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok ismerete, felismerése. A legfontosabb színházi és drámai fogalmak ismerete. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára az órán tanult mozgások, tánclépések, rövid táncok gyakorlása, memoriterek megtanulása.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás a problémafelismerő és megoldó képesség, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A világ érzéki- tapasztalati birtokbavételével érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. Fejlesztési követelmények A tanulók rendelkezzenek fejlett térszemlélettel, értsék meg a mindennapi élet vizuális információit. Ismerjék meg az ábrázolási eljárásokat, környezetünk esztétikáját. Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban, ill. geometriai ábrázolás segítségével. (Kavalier-axonometria, két iránypontos perspektíva) Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, szabadon választott technikával, síkban ill. térben.
ISZ, NYS: 9. évfolyam, NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 37 óra KOMPETENCIÁK/TÉMAKÖRÖK 1. Alkotás 18 óra Vizuális nyelv
Technikák
Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés
Térértelmezés
KÖVETELMÉNYEK
A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík – és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata. Kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történő kiemelés. Színharmóniák, színkontrasztok létrehozása. Jártasság a szabadtéri rajzban – ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egy festőtechnikában – akvarellel vagy temperával. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban – linómetszet. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. Szabásrajz készítése Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás) következetes ábrázolása szabadkézi rajzban.
Színértelmezés 2. Befogadás 19 óra A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv
Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés
Kontraszt, harmónia Kontextus
Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet, kompozíció, téri motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. Színharmóniák, színkontrasztok felismerése A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv tanult alapelemeinek a sík- és térábrázolási módok alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megítélésére, színismeretek rendeltetésszerű használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlő, információs szerepének ismerete, alkalmazása. Jártasság a tanult művészeti technikák alkalmazásában.
ISZ, NYS: 10. évfolyam, NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 37 óra TÉMAKÖRÖK 1. Alkotás 18 óra Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás 19 óra Tárgy és környezetkultúra Forma- és funkció
TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése Folyamat, történet bemutatása, képsorozatokban (pl. folyamatában) Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése
A tárgyról leolvasható információk ismerete.) pl.
Tervezőfolyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak
Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok
Stílusjegyek Alkotások és alkotók
Műelemző módszerek
Mű és környezete
épület, építmény forma- és funkcióelemzése A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete A népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek legfontosabb jellemzőinek ismerete. Kétdimenziós és háromdimenziós műfajok Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra. Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése valamint stílusmeghatározása. A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Legyen színes, figyelemfelkeltő, nyújtson korszerű ismereteket. Inspiráljon gondolkodásra, hasson az érzelemvilágra és késztessen kreatív cselekvésre. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): − − − −
4-5 fős csoportokban készített csoportmunkák tanórai munkák, egy-egy folyamat végének összesítő feladata rögtönzött tantermi kiállítás iskolai kiállítások
Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Nincsen külön otthon készítendő házi feladat.
Középszintű érettségi témakörök rajz és vizuális kultúrából Ábrázolás és alkotás – Vázlat, tanulmány, magyarázó-közlő rajz készítése – Kompozíciós vázlat – Műszaki ábrázolás – Művészi ábrázolás A tér – Élettereink – a tér mint környezet
– Kint és bent – a külső és belső tér kapcsolata Forma – A forma jellegzetessége, jellemzése – Makett készítése – Az emberi test mint forma Folt, vonal, pont – Elemi formák az ábrázolásban A szín – A színek jellemzése – A színkör. Színkeverés, színharmóniák, színkontrasztok – A színek alkalmazása Kompozíció – Kompozíció a képzőművészetben – Kompozíciós elemek az építészetben – Kompozíciók létrehozása Ábrázolási rendszerek – Axonometrikus ábrázolás – Perspektívikus ábrázolás A betű – Időben és térben tőlünk távoleső betűtípusok pl. kínai, perzsa – Ma használatos betűfajták – Új betűtípus tervezése Képzőművészeti technikák – Grafika, sokszorosító eljárások, festészeti technikák Iparművészeti technikák – Agyagművesség, üvegművészet, textilművesség Új média a vizuális művészetben – Fotó, film, televízió
MŰVÉSZETEK ISZ, NYS: 11. évfolyam, NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 37 óra TÉMAKÖRÖK Kifejezés, Képzőművészet 37 óra Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során
Művészeti technikák
Művészeti ágak, műfajok
Művészettörténeti korszakok
Őskor művészete Mezopotámia Egyiptom
Görög művészet
Római művészet
Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor
Román kor művészete Gótika művészete
Reneszánsz
TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK
Pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció felismerése és használata az elemzés során. Térábrázolási módok felismerése. A színharmóniák, színkontrasztok felismerése. A művészetben használt alkotói technikák felismerése. A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A legfontosabb jellemzők ismerete. A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete. A műelemző módszerek (stílustörténeti, formafunkció, forma-tartalom, összehasonlítás) ismerete és használata az elemzés során. Termékenységszobrok, barlangfestészet ismertetése. Az őskori ember művészete. Mezopotámia építészeti és szobrászati emlékei A halottkultusszal összefüggő építészet. A fáraókultúra és a szobrászat. A szobrászat és festészet stílusjegyei. Az ókori görög építészet formavilága, oszloprendek. Épületstílusok: templom, színház, akropoliszok. A görög szobrászat jellemző jegyei. Városépítészeti feladatok megoldásai, fórumok, vízvezetékek, fürdők, lakóházak. Pompei Pannónia provincia művészeti emlékei A katakombák keletkezése. A keresztény templomtípus kialakulása. Hagia Sophia és a ravennai emlékek. Az iszlám világ épülettípusai. Népvándorlás/-kori népek ötvösművészetének díszítő elemei. A honfoglaló magyarság művészeti emlékei. Az európai román kor építészete. Magyar román kor művészeti emlékei. (Ják, Pécs) Az európai gótika művészetének stílusjegyei. Párizsi Notre-Dame, Reims Gótikus szárnyasoltárok, üvegablakok. A magyarországi gótika emlékei (Esztergom, Pannonhalma, Zsámbék, Bélapátfalva). Az itáliai reneszánsz. Az építészetben használt formai elemek. A szobrászat és festészet stílusjegyei. Leonardo és Michelangelo
A továbbhaladás feltételei A festészet, a képgrafika, a szobrászat műfajainak ismerete és a tanult műelemző módszerek témához illő alkalmazása.
ISZ, NYS: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 32 óra TÉMAKÖRÖK Kifejezés, képzőművészet 32 óra Reneszánsz
Barokk
Klasszicizmus és romantika
Realizmus
Impresszonizmus és posztimpresszionizmus
A századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. sz. elején
A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között
Művészet a második világháború után
TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK
A németalföldi és német reneszánsz. Mátyás király udvarában kialakult művészeti emlékek. Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet fő jellemzői. Az egyházi és a világi barokk. A magyarországi barokk művészet emlékei. (Mányoki Ádám) Az európai klasszicizmus és romantika építészetének, szobrászatának és festészetének emlékei. A klasszicizmus és romantika emlékei Magyarországon. A Courbet-i realista festészet. Realista tendenciák Magyarországon. (Paál László és Munkácsy Mihály) Az impresszionisták festészeti mozgalma Franciaországban. A három nagy posztimprsszionista festő: Cezanne, Van Gogh és Gauguin Az európai századforduló művészete. A magyarországi századforduló művészete. A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései Európában és Magyarországon. A Bauhaus, a funkcionalista és az organikus építészet jellemzői A szürrealista iskola kialakulása, jelentős képviselői és alkotási elvei. A geometrikus absztrakció irányzatai. Neoavantgard irányzatok (gesztusfestészet, Opart, mininal-art Posztmodern művészeti irányzatok törekvései Az alkotók új kifejezési formái: akcióművészet, performance
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Élvezhető jó minőségű színes képek, a legfontosabb adatok, alkotók, stílusok, irányzatok legyenek benn a könyvben. Az ismeretek rendszerezéséhez, összevetéséhez legyenek munkatankönyvek.
A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): − − − − −
korszakok, stílusok összefoglaló dolgozatai kiselőadások házi dolgozatok témazáró feladat közös ismétlések, összefoglalások
Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Évente 1 műalkotás másolatának elkészítése, amit közösen a tanulókkal értékelünk, és minden órára az órai tananyag (korok, stílusok) szóbeli megtanulása. Átlagos képességű tanuló számára kb. 10 perc tanulást igényel az otthoni készülés.
Középszintű érettségi témakörök művészettörténetből Az őstársadalom művészete Egyiptom művészete Elő-Ázsia művészete Görög művészet Etruszk és római művészet Ókeresztény művészet Bizánci művészet Az iszlám története A népvándorlás kori és Karoing-művészet Román kori művészet Gótikus művészet Reneszánsz művészet Barokk művészet A klasszicizmus művészete Romantika, realizmus, barbizoniak Impresszionizmus, szecesszió A XIX. sz. magyar művészete Expresszionizmus, posztimpresszionizmus A XX. sz. magyar művészete Fauves, Kubizmus, Dada, absztrakt (elvont művészet)
Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során 2 óra Művészeti technikák 2 óra Művészeti ágak, műfajok 2 óra Művészettörténeti korszakok 10 óra
10. évfolyam Évi óraszám: 16
Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszonizmus és posztimpresszionizmus A századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. sz. elején A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 18 Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok
2 óra 2 óra 2 óra 12 óra
10. évfolyam Évi óraszám: 18 Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszonizmus és posztimpresszionizmus A századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. sz. elején A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra
