ORSZÁGOS HIRLAP Elöfizetést Arak:
Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 60 kr. Egy hónapra1frt 2O kr. Egyes szám ára helyben 4 kr, vidéken 5 kr.
II. év.
Föszerkesztö
Szerkesztöség és kiadóhivatal:
VIII. kerület, József-körút 65. szám
MIKSZÁTH
KÁLMÁN
Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is
Budapest, 1898, kedd, április 5-én.
A világháboritó Kuba. A mult éjszaka együtt ült a spanyol minisztertanács s reggel kijött a parancsolat, hogy ujabb hadihajók menjenek Kubára. Három hajó, vagy négy kelt utra reggel. Az egyiknek a neve V. Károly, XIII. Alfonzo a másik, Kolumbus Kristóf a harmadik. Hogy tudták ilyen jellemzöen összeválogatni ezt a három hajót? V. Károly alatt volt Spanyolország a legnagyobb. Soha se szállt le a nap birodalmában. Ha a föld egyik felén alászállott, megint csak spanyol földön virradt a hajnal. Kolumbus Kristóf tette a büszke spanyolt még büszkébbé. A legnagyobb spanyol volt, (noha nem is volt spanyol) egy világot fedezett fel a nemzetnek. Kincseket szerzett, több kincset, mint amennyit a vén Európa össze tudott volna rakni. A büszke, a nagy Spanyolországot gazdaggá tette, mesés gazdaggá. Hogy kerül melléjök XIII. Alfonzo, a gyermek-király ? A kis gyermek-király, akinek a neve mellé oda fogja irni a história, hogy alatta vesztette el büszke Hispánia a büszkeségét. Elöbb a nagyságát, azután a gazdagságát Tesztette el, most van soron a büszkesége. Mert ez az egy még megvan most is. Csak az imént hangzott el Sagasta miniszterelnök szájából a büszke szö (talán az utolsó büszke spanyol szö): „Még mindig spanyolok vagyunk". Ma még igaz ez a mondás, Castilia és Arragonia népe még spanyol: büszke és enervált. A büszkesége csak apránkint töredezik le róla, mint fényes palotái
Sokféle istenek. Irta Báró Atzél Béla.
Thália templomának volt föangurja és fötrikómestere : Alexis, derék uriember, de nagy bünös. Nem szereti a ballerinákat. Ami hiba. Nagy hiba. Bün. Égbekiáltó bün. Már hogy is lehetséges az — az öreg exczellencziás urak eszejárásán indulva el — a szépért, a szép trikóért nem lelkesülni és Guidó grófot a tulvilágon haragitani. Én meg félek a haragos asszonyságoktól. Ami szintén nagy vétek volna, ha Ádám apánktól örökölt férfi-virtusok sorába nem számitana a z : szép szemektöl, piros ajkaktól, asszony haragjától rettegni. Mért félek annyira, azt majd elmondom. Amint pátriánkban mindenre akad nagy ember, nagy szakférfiu, ingyen vagy monétáért, ordóért, titulusért, viczinális vasutért, prezenczmárkáért mindenki megtalálja lantosát, ügy Indiában minden egyes élö vagy élettelen tárgynak, foglalkozásnak, mesterségnek, tulajdonságnak, erénynek, bünnek, testi vagy lelki betegségnek, fogyatkozásnak megvan a maga külön istene és istennöje. A hindu mennyországnak három föistene : Brahma. Visnu és Siva atyailag gondoskodnak az indus kormánypártiak és ellenzékiek földi jólétéröl, — akár mint Bánffy és óriásai: Papp Géza, meg Pulszky Guszti a mi üdvünkröl. Brahma az alkotó : Visnu a fentartó : Siva a romboló erö.
95. szám
falairól a mozaik. Olyan apránkint, ahogy kihull, kiszedegetik Koronájából a drágaköveket, igazgyöngyöket. Most a legdrágább gyémántja után nyul a yankee: Kubát akarja, az Antillák gyöngyét. Azaz nem csak most akarja, akarta már régen. Mint becsületes kalmár tisztességes vásárt ajánlott a negyvenötcsillagos ország. Hétszázötven millió dollárt ajánlott meg Kubáért, akkora összeget, aminöt még a spanyol nagyralátás se tudott álmodni sem. Akkora összeget, amely Spanyolországot két emberöltöre megint büszkévé tette volna. A büszke spanyolnak nem kellett a pénz. Igaza volt és mégse volt igaza. Erre az elhatározására csakugyan büszke lehet, mégis ez volt a veszedelme. Mert a becsületes kalmár nem mondott le Kubáról. Ha nem tudta megvenni, megpróbálja elvenni. És el is fogja venni. Talán már most, talán csak tiz év mulva, talán unokáink idején. De el fogja venni. És Spanyolországnak nem marad se Kuba, se pénz, se büszkeség. De most talán kissé messzire mentünk elöre, nézzünk körül, hogy állnak a dolgok ma. Tiszta és világos : a hadüzenet elött állunk. Csudának kell történnie, hogy elmaradjon a nagy tengeri háboru. XIII. Leo pápa, aki a békitésre, kiegyenlitésre vállalkozott, egyszer már megmentette Spanyolországot a háboru veszedelmétöl. Akkor Németországgal volt bajuk a spanyoloknak, ugyancsak exotikus tartományaik miatt. De ami akkor sikerült a szent Atyának, aligha sikerülhet ma, amikor
nem a háboru megakadályozását keresik, csak haladékot kiván mindegyik harczra készülö fél. Az Egyesült-Államoknak idö kell, hogy a pénzén hadsereget teremtsen, Spanyolországnak idö kell, hogy haderejének pénzt szerezzen. És ebböl már világos is, hogy a haladék, a hosszas huza-vona, a hetekig tartó alkudozás és közbenjárás inkább a yankeenek lesz hasznára, mint a büszke spanyolnak. A meglevö pénzen könnyebb hadsereget teremteni, hajókat vásárolni, mint a hadsereghez pénzt szerezni. Ime, amig a yankee sorra vásárolja a hadihajókat Olaszországtól, Törökországtól, addig szegény büszke spanyol csak Szinházi elöadásokat tud rendezni a hadsereg javára, fölemelt hely árakkal. Megható és fölemelö innen messziröl nézve is az a szinielöadás, amelyre ezrekért vásárolnak belépö-jegyeket, de uram segits, hány komédiát kellene eljátszani, amig egy tengeri háboru sok millióra menö költségeit összehozzák? Alig lehet kételkedni benne, hogy Spanyolország, ha a háborut már megüzenték volna, ma már New-Yorkot bombázná. De az iránt se lehet kétség, hogy egy-két hét mulva föltétlenül elveszti Kubát, ha a nagyhatalmak és a pápa közbenjárása békét nem teremt. A nagyhatalmakat mondtuk hamarosan, pedig csak Angliát, Francziaországot és Németországot kellett volna emlitenünk. Ezeknek a figyelme Amerikára is kiterjed, a többi nagyhatalom nem avatkozik bele. Olaszország a kezét mossa és a hajóit adja el, Törökország-
Brahma a mennyei épitömester. A világot ö teremtette meg. Miután azt megalkotta, visszavonult a Himalaya hegyei közé a Meru-hegy tetejére, hol senkivel nem érintkezve, bölcs elmélkedésben elmerülve tölti napjait. Mig Visnu és Siva tiszteletére a hinduk uton-utfélen, minden városban, minden faluban pagodát emeltek, addig Brahmanak csak egyetlen egyet. A három föisten közül ö reá adnak legkevesebbet. Der Neger hat seine Schuldigkeit gethan, er kann gehen — kein profit mehr zu erwarten gondolják magukban a háládatlanok és hagyják békében a hegy tetején, Szilágyi Dezsö tudós müveit tanulmányozva, bölcselkedni. Visnu a mennyei ispán és bakter egy személyben. Ügyel arra, hogy mindaz, amit Brahma megalkotott, jókarban megmaradjon. Gondoskodik arról, hogy a zebuk, a kecskék sok tejet adjanak, jó termés legyen, a föld sok mákot produkáljon és valamikép ki ne maradjon az a 13 millió font sterling, 156 millió pengö forint, amit a kinai birodalom ópiumot pipázó lakossága az angoloknak Indiában évente ópiumért fizet. A kinai az opiumtól szellemileg és testileg tönkre megy, de vigasztalásul az angol ingyen osztogatja neki a Stoly Bible-t, hirdeti az emberbaráti szeretetet és igér tulvilági örömöket. Siva a mennyei "Rontó Pál".
Ö csak ront, rombol és pusztit. Töle származnak India betegségei: a pestis, kolera, dyssenteria, hideglelések, melyek télen és nyáron folyton pusztitanak. Ö árasztja el a Hindostant kobra-kigyókkal, melyek méregfogainak évente 100.000 ember esik áldozatul. ö tölti meg a folyókat krokodilusokkal, az indiai tengerpartokat czápákkal, ez emberi czombokat kedvelö inyenczekkel, minek folytán az indusok a tengerek szélein csak térdig érö vizben fürödhetnek és mélyebb vizekben nem uszkálhatnak. Ö népesiti meg a jungleokat, a magas füvei benött mezöségeket tigrisekkel, melyek embert nem bántanak, emberi léptek hallatára elsompolyognak, de ha egyszer emberhust izleltek, akkor minden emberi lényt megtámadnak és csak emberhussal élnek. A három föistennek családja és atyafisága 76.425 tagból áll. A sokrendbeli feleségek, fiuk, leányok, apósok, anyósok, nagybácsik és nagynénik mindannyian a halandók áltál imádott istenek és istennök. Mindegyiknek külön foglalkozása és emberiséget boldogitó vagy keseritö tulajdonsága van. Kétszázötven millió lélek borul le lábaikhoz. Mindenhindu házában, minden hindu asszony szobájában, még a legszegényebbnek kunyhójában is Tan agyagból gyurt, aranyból vagy
2. oldal. — Budapest, 1898.
nak eladni való hajója sincs. AusztriaMagyarország pedig keveset törödik a dolgokkal; neki Kuba Hekuba. A pápa békitö szava és Anglia tornyos pánczélosai biztosithatják csak a békét az Atlanti-oczeánon és menthetik meg Spanyolországnak ideig-óráig az Antillák gyöngyét. Addig, mig magától ki nem hull a gyermekkirály ékköves koronájából.
POLITIKAI HIREK. A képviselöház mai ülése. A képviselöház mai formális ülésében átvette a förendiház üzenetét a legutóbb elintézett törvényjavaslatokról. Most már a budget-törvény, nemkülönben a kisebb javaslatok egész sorozata szentesités alá terjeszthetö. A mai ülésben a közoktatási és a pénzügyi bizottság is beterjesztették már jelentésüket a lelkészi jövedelem kiszabására vonatkozó javaslatról, amelyet a törvényhozás mindjárt husvét után kezd tárgyalni. Ugyancsak a mai ülésben mulatta be az elnök báró Bánffy Dezsö átiratát, amely szerint a király a delegácziókat május 9-ére Budapestre hivta össze.
ORSZÁGOS HIRLAP delmes terjesztésének ellensulyozását ajánlja a lelkészeknek. Azzal kezdi, hogy "Bizonyára nem kerülte ki figyelmét püspöki megyém tisztelendö papságának az, hogy a közoktatási magas kormány "népkönyvtárak" felállitását szorgalmazza és hangsulyozza, hogy a közmüveltséget és közerkölcsiséget fokozni alig van hatalmasabb eszköz a népkönyvtáraknál." és azzal végzi, hogy: "m i m a g u n k l á s s u k e l hiveinket a nekik megfelelö jó könyvekkel, hasznos olvasmányokkal ! Erre nincs alkalmasabb eszköz, mintha minden plébániában, esetleg fliálisban is katholikus népkönyvtárt állitunk. S z e g é n y e b b hel y e k e n az e g y s z e r ü z á r o s könyvs z e k r é n y t az én s z á m l á m r a l e h e t csináltatni!" Ime, post equitem sedet atra cura, amint egy ideával áll elö Wlassics Gyula, az értelmes Mailáth Gusztáv azt azonnal kisajátitja, söt meg is toldja az egyszerü záros könyvszekrénynyel. Vagyis virrad az irodalomnak, a kettös rendeletre rettentö nagy lesz Magyarországon a könyvvásárlás ! Az irókhoz özönleni fog a pénz. Szegényebb helyeken az egyszerü záros Wertheim-kasszát a Mailáth püspök költségére lehet csináltatni.
Kedd, április 5. Szmrecsányi nevü, különben igen rokonszenves és derék férfiut választottuk meg helyette, mert az püspök volt. S ezen törvényhozási házat mégis komolyan vették Magyarországon akkoriban. Minderre rájöhet a krómkairó fejcsóválva, de ha igazságos lesz a mai nemzedék iránt, a megtalált különös adat mellé oda kell jegyeznie, hogy ezt a törvényhozó-házat azonban már akkoriban nehány gunyolódó ember a „temetö elöszobája"' alias a „Trotlik" czimmel traktálta — s ez majd talán kiengeszteli némileg a jövendö emberöltöket a mai nemzedék iránt.
KÜLFÖLD. A szerb választások! B e l g r á d b ó l jelentik : Az uj választásokat közvetlenül a görög husvéti ünnepek után, április második felében fogják megtartani, ugy, hogy az uj szkupstina már május elején összeül. A kormány bizton számit arra, hogy a szabadelvü párt minden erejével támogatni fogja, ugy, hogy G y o r g y e v i c s Vladan miniszterelnöknek a szkupstinában jelentékeny többsége lesz.
A leleplezett Walsin-Esterházy. Páris, április 4.
A közös költségvetés. Bécsböl táviratozzák: Ma délután 3 órakor az 1899- évi közös költségvetési elöirányzat megállapitása tárgyában közös miniszteri értekezlet volt, amely esti hét óráig tartott. Az értekezleten báró S p a u n tengerészeti föparancsnok is részt vett. Holnap délelött 11 órakor tartják a harmadik közös értekezletet s ekkor be is fejezik a tárgyalásokat. Délutáni egy órakor a király elnöklése alatt közös minisztertanács lesz. Virrad az irodalomnak. Erdély püspöke, az értelmes M a i l á t h Gusztáv többet beszéltet magáról, mint a római pápa. Mig a katholikus egyház feje csak különös alkalmakkor — például nevezetes törvényjavaslatok beterjesztésekor — szólal meg fényesen megirt harangszavu encyklikáiban, addig gróf Mailáth szereti megragadni a kevésbbé nagyszabásu politikai jelenségeket is, különösen Wlassicsnak egyes rendeleteit. Wlassics közoktatásügyi miniszter tudvalevöleg a népkönyvtárak felállitását szorgalmazta a napokban és ma már elöáll ime az erdélyi püspök, hogy az állami életnek e szerény virágát rögtön eltiporja. Levelet irt a papjainak, amelyben a közmüvelödés e vesze-
A trotlik. Történt pedig, hogy a förendiház kvótabizottságot választott az Urnak abban az esztendejében, amikor Magyarország életének egy kritikus pontján állott, ezen évben lévén megkötendö vagy meg nem kötendö Ausztriával a közgazdasági kiegyezés olyan nehéz és sajátszerü körülmények közt, a minök még nem voltak ezen az uj közjogi fundamentumon. A történelem pedig fel fogja jegyezni (vagy legalább följegyezhetné), hogy élt ugyanezen idöben Magyarországon egy férfiu, akit kortársai pénzügyi lángésznek tartottak, akinek az öt ujjába volt a kiegyezés alatt álló javaslatok minden részlete s aki Magyarország pénzügyeit szomoru hinárjukból fényes karba állitá vala. Ezt a férfiut hitták Wekerle Sándornak. És ez a férfiu akkoriban (tudniillik tegnapelött) tagja volt azon törvényhozási háznak, a mely a nevezett fontos bizottságot választotta. Mindamellett ezen bizottságba nem választották meg Wekerle Sándort, mivelhogy nem származott nagyuri családból és egy
A XIX. S i é c l e ezzel a czimmel „Mi igaz az E s t e r h á z y - ü g y b e n ?", hosszu levelet közöl Berlinböl, amely igy van aláirva: E g y d i p l o m a t a , s amely szenzácziós leleplezéseket közöl W a 1 s i n-Esterházynak S c h w a r z k o p p e n volt párisi német katonai attachéhoz való viszonyáról. A levél igy szól: S c h w a r z k o p p e n - t 1892-ben nevezték ki katonai attachénak. Az uj attaché elsöbben is informálva akart lenni: W a 1 s i n-Esterházy fölajánlotta neki szolgálatait és Schwarzkoppen anélkül, hogy a nagykövetet értesitette volna, érintkezésbe lépett vele. Schwarzkoppen kijelentette bizalmasan barátainak, hogy s z á z h a t v a n k é t közleményt k a p o t t W a l s i n - E s t e r h á z y t ó l , aki ezért évenkint n y o l c z v a n e z e r f r a n k fizetést huzott. Midön Schwarzkoppen 1894-ben szabadságáról Párisba visszatért, hivatali helyiségében találta azokat az iratokat, amelyek utóbb a bordereauban föl voltak sorolva. Schwarzkoppen semmit sem tudott a bordereauróról, amelyet elfogtak és a hadügy miniszterium kémügyi hiv dön a Libre Parole október 29-én ezt a birt
Ha nagy tiszteletben is tartja összes ezüstböl, köböl vagy márványból faragott egy férj, mert a felesége ugy kordában tartja, hogy meg se mer elötte mukkanni. isteneit a hindu, de egy elött sincs annyi resvagy több isten vagy istennö. Minden hindu feleség es anyós alapo- pektusa, mint a Káli istennö elött. Ki-ki a saját izlése szerint kiválaszt magának egyet vagy többet a sok közül és san gyülöli és megveti Krisnát, a vig férjek Fél töle, mint a mennykötöl. Ö töle retteg istenét. azokat tehetsége szerint felpiperézi. legjobban. Áldoz is neki annyit, mint az összes Drágakövekkel kirakott arany ékszereket, istenekért együttvéve. Van is okuk rá. karpereczeket, fülbevalókat, diadémeket vagy Káli-Poojah napja, az ö nevenapja, egy Ez a családi tüzhely szentélyéböl való üveggyöngyöket akaszt reá. Himzett selyem mindenféle apró-cseprö kirohanásokkal keseriti valóságos vér-orgia. szoknyát köt a derekára. Bársonypapucsot huz naponta feleségeit és anyósait. E napon az ö tiszteletére több százezer a lábára. Az istentelen még három tuczat feleséget kecske és bárány lakol életével. Az illetö isten aztán hálából a háziur is venne magának, ha a hindu mennyei és földi A Káli-pagodák udvarában a brahminés családja lelki üdvéröl és földi jólétéröl kö- törvények megengednék. papok bárdütéseitöl egy csapásra lefejezett áltelességének tartja gondoskodni. De ezek ugy istennek, mint embernek latok vérében térdig gázolnak a hinduk és Minden évben a hindu az illetö isten csak hét hitvestársat engedélyeznek ; nem ugy, kenik be arczukat és testüket a megszennevenapján uj ruhát, uj csecsebecséket vesz mint a mahomedánusoknál, ahol az igazhivö a telt vérrel. neki. Annak mindig parádéban kell lenni. Ko- korán szerint csak négy növel köthet házasA vérünnepnek uri-hunczutsága pedig ez : pott ruhát viselnie nem szabad. A felebarátok sági frigyet; nem ugy, mint Alsó-Indiában a A nép hozza a pagodákba Káli istennömegszólják és megvetik azt a házat, ahol a Nillghery-Hillsekben a kék hegyekben, a Tudák- nek az áldozatokat. Hoznak pénzt, rizst, gyüházi isteneket elhanyagolják. nál, ahol egy nö csak hat férjnek esküdhetik mölcsöt, szöveteket, ékszereket, ruhákat, réz-, Amint a keresztény ha baj van, ha tüz egyszerre örök hüséget és az egy hatodrész ezüst és porczellán-edényeket és sok mindenTan a faluban nem szent Simonhoz, hanem a férj, a ki hütlen lesz a feleségéhez, mint a fele egyéb holmit és csecsebecsét, aminek értüzoltók védszentjéhez szent Flóriánhoz imád- hamis kártyás, ki lesz ballotirozva minden uri teke van. kozik: A papok aztán az adományokat és a kaszinóból. „Heiliger Sanct-Florian ! Miután a hindu hölgy kiimádkozta magá- lenyakazott állatok husát megszentelik és a nak Sivától a jó férjet, Kousala, a jó anyósok hivök ájtatos seregének értéken felüli árban Verschon mein Haus, zünd amdere an!" ugy a hindu kisasszony férjhezmenetele elött istenasszonyától; Dassarat, a jó apósok istené- eladják. A pénzen megosztozkodnak és boldog, es után Sivához könyörög, lévén Siva, minden töl; Luchmon, a jó sógorok istenétöl „au gonoszsága daczára, a jó férjek isteni minta- petit complet" egy leendö jó atyafisá- semmittevésben a jövö Káli-napig dicsérik az got, legvégül Dropadi-hoz, a szakácsnök isten- istennöt és azokat, kik sokat áldoztak, mig képe. Soha kaszinóba, kávéházba nem jár, ha- nöjéhez, fordul és kikönyörög magának egy jó ellenben szidják és az istennö haragjával fenem otthon ül és pasiance-ozik. Más fehér- szakácsnét, hogy férje otthon mindig jó ebédet nyegetik azokat, kik keveset, vagy semmit sem népre nem kacsint. Mindenben engedelmes és kapjon, az ebéd alatt ne zugolódjék, a házi áldoztak. soha nem disputál, de alapos a gyanu, hogy koszttól meg ne soványodjék, hanem mindig John Ball meg nevet a markába és nyunem a saját virtusából, hanem azért oly jeles jö kondiczióban és jókedvben legyen. godtan zsebre teszi a tizmillió font sterlinget,
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP
közölte, hogy hazaárulás miatt szenzácziós letartóztatás történt, Schwarzkoppen Panizzardi olasz katonai attachénak a következöket mondta : — Azt hiszem, hogy az én emberem elcsipette magát. Ostoba ember ! A L i b r e P a r o l e november elsején azt jelentette, hogy egy zsidó katonatisztet letartóztattak; erre a hirre Schwarzkoppen igy szólott Panizzardihoz : — Uff! Hiába ijedtem meg olyan nagyon f Nem az én emberem. Midön az ujságok késöbb D r e y f u s nevét emlegették, Schwarzkoppen azt mondta, hogy ez az ember talán valamely más nagyhatalomnak dolgozott, de arról föltétlenül meggyözödött, hogy egyetlen háromszövetségi hatalom nagykövetsége sem állott Dreyfus-szal összeköttetésben. Schwarzkoppen nyugodtan Párisban maradt és szállitója, kit Dreyfus elitélése még jobban felbátoritott, megkettöztette tevékenységét. Walsin-Esterházynak ez a müködése eltartott egészen 1896. évi november 10-éig. Ezen a napon közölte a „Matin" a bordereau fakszimiléjét, melyben Schwarzkoppen Walsin-Esterházy irását ismerte fel. Schwarzkoppen megkapta ugyan a bordereauban fölsorolt iratokat, de maga a bordereau nem jutott a kezébe. A német katonai attaché mód nélkül megszeppent, mert ö maga teljesen meg volt róla gyözödve, hogy Dreyfust ama levél alapján itélték el, amelyet Walsin-Esterházy irt. Panizzardinak igy nyilatkozott: — Ez az én emberemnek az irása. A német nagykövetség diskrét nyomozást inditott meg arról, hogy miképen fogták el a bordereaut s a vizsgálat során megtudta, hogy azt az aláirás nélkül való levelet, amelyet késöbb bordereaunak neveztek el, a nagykövetség portásának adták át. Ez a portá3 öreg elszászi ember volt; a nagykövetségnek gyanuja támadt ellene s elbocsátotta öt azzal a szolgával együtt, aki gróf M ü n s t e r t magát szokta kiszolgálni. Walsin-Esterházy ettöl a naptól fogva n e m s z á l l i t o t t t ö b b é i r a t o k a t Schwarzkoppennek. Azt mondják, hogy Walsin-Esterházy 1396-ban két befolyásos képviselönél járt s arra kérte öket, hogy eszközöljék ki, hogy tovább is Párisban maradhasson és ujra beléphessen a vezérkari irodában. Nyilván tudomása volt arról, hogy P i q u a r d ezredes, B o i s d e f f r e és G o n s e tábornokok beleegyezésével, titkos vizsgálatot inditott ellene s azt hitte, hogy ezt a vizsgálatot azzal hiusithatja meg legjobban, ha magába a kémügyi
osztályba oszlatja be magát. De a grófnak ezt a kérését elutasitották és Schwarzkoppen kénytelen volt abba belenyugodni, hogy ezt a becses munkatársát elvesziti, de kötelességének vélte, hogy a bordereaut igazi szerzöjének nevét el ne árulja. Az 1897. év októberében ujra sürün emlegették Dreyfus nevét de a W a 1 s i n-E s t e r h á z y neve még mindig nem került forgalomba. Egyszerre, október 6-án Walsin-Esterházy halálsápadtan és remegve rontott be Schwarzkoppen szobájába s revolverét elörántva, azt kiáltotta, hogy vagy S c h w a r z k o p p e n t vagy m a g á t agyonl ö v i. Ezzel azt az igéretet akarta Schwarzkoppentöl kicsikarni, hogy Dreyfusnénak kijelentse, hogy Dreyfus-szal, nem pedig Walsin-Esterházyval volt összeköttetésben. Schwarzkoppen megtagadta e kivánság teljesitését, de megigérte, hogy Walsin-Esterházy nevét titokban fogja tartani. Két óra mulva ujra megjelent Walsin-Esterházy a német katonai attachénál, de akkor már ragyogott az arcza a boldogságtól; bocsánatot kért izgatottságáért és azt mondta, hogy már most semmitöl sem kell félnie. Elbeszélte, hogy egy légyotton két franczia katonatiszttel találkozott, akik birtokába juttatták azokat az okmányokat, melyeknek a révén már most bátran daczolhat minden ellenségével. Egy szóval, kijelentette, hogy meg van mentve, mert tudja, hogy befolyásos emberek fedezik öt. Ugy látszik, hogy ez a két tiszt volt a sokat emlegetett fátyolos asszony. Schwarzkoppen átlátta, hogy a Walsin-Esterházy-ügy által oly hamis helyzetbe jutott, hogy nem maradhat tovább Párisban s áthelyezését kérte. A német kormány még ugyanazon a héten teljesitette az attaché kérését. A czikk ezekkel a szavakkal végzödik: Schwarzkoppennek igazi okmányszállitója nem D r e y f u s , hanem W a l s i n - E s t e r h á z y volt. Schwarzkoppen 1896. november 10-ike óta tudja az igazságot s töle egyetlen szó elég lett volna arra, hogy ez az igazság nyilvánosságra jusson. Hallgatása, mint barátai mondják, nagyon nyomja a lelkiismeretét. Páris, ápril 4. A T e m p s egy munkatársa meginterviewolta gróf Walsin-Esterházyt a „ Siécle "ben megjelent czikkre vonatkozólag, de Walsin-Esterházy megtagadott minden felvilágositást, mondván : — Bizonyos ujságok közleményeinek semmi fontosságot sem tulajdonitok.
amit a hindu az istennö nevenapja alkalmából mindenféle Angliában gyártott holmikért kiad. Káli asszonyság hatalmas és rettenetes dáma. Jaj annak, aki nem áll grácziájában. 0 hitvestársa Sivának, akivel kitünö jó viszonyban él. Ép ugy, mint Dugacs Márton uram a feleségével. Dugacsné asszonyságnak, mint aféle szelid lelkü jámbor dámának kedvencz házi foglalatosságai közé tartozott, ha valami miatt haragba jött, bármi akadt is légyen a keze ügyébe, azt helyben férje ura vastag fejéhez röpitette. Ha eltalálta, örvendett, ha elhibázta, Dugacs Márton uram örvendett. Igy folytonos öröm közepette kellemesen töltötték az idöt aranylakodalmuk napjáig. Káli istenasszonynak köszönik a hinduk, hogy csillagok ragyognak az égen és ö az oka annak, hogy süketek vannak e földön. Egy szép nyári napon az Indrában, az indus paradicsomban ép ebédnél ültek az istenek és istennök, a mint berohan a föszakács. Dult arczczal jelenti, hogy a libapecsenyéhez nem lehet uborkasalátát tálalni. Ruekta-Beja, az óriás, akinek hosszu karjai a földröl az Indra zöldséges kertjéig felérnek, az összes uborkákat megette. Az óriás ez ildomtalan viselkedése fölött Káli asszonyság rettenetes haragba jött. Kirántotta férje lajblizsebéböl annak 120.000 mértföld hosszu peneczilusát és egy ugrással leugrott a paradicsomból a földre. Amint az óriást meglátta, legott keményen összeszidta. Ez, ahelyett, hogy bünbánólag bocsánatot
kért volna, még elkezdett hepcziáskodni és feleselgetni. De meg is lakolt. Káli ott helyben egy legyintéssel ugy megsimogatta orczáját, hogy csak ugy szikráztak a szemei. Kilenczszázezer trillió szikrát hánytak szemei, mely szikrák csillagok alakjában mai nap is láthatók az égboltozaton. Ott vannak a gönczölszekerétöl balra. Konkoly-tThege Miklós ép most olvasgatja össze öket, hogy kifundálja, vajjon a szanszkrit szent könyvekben helyesen vannak-e öszszeszámlálva. Az óriás, a helyett, hogy a kapott czirógatásért manérosan kezet csókolt volna, elég vakmerö volt Káli asszonyság kezére ütni, akit e neveletlenség ugy kihozott sodrából, hogy kirántván czekkerlijéböl férje bicskáját, azt tövig beleszurta az óriásba. Az óriás fájdalmában olyat sikoltott, mintha 600.000 ágyut sütöttek volna el — minek folytán a közelben ott kotnyeleskedö három millió hazafi és honleány, a süketek ösapái és ösanyái, mind megsüketültek. Aztán megdühödve, birokra kelt az istenasszonynyal. A küzdelemnek a vége az lett, hogy az óriás darabokra apritva, életével lakolt. Káli asszonyság pedig, akinek semmi baja sem történt, e fölött való örömében oly hévvel és oly animóval kezdett el szólót lejteni, hogy a föld elkezdett recsegni és a likörös poharak a pityizáló istenek elött mind feldültek. Ezek megijedvén, leküldték a földre Sivát, nézze meg, mit mivel Káli és csináljon rendet.
Budapest, 1898. — 3 . oldal Zola pöre. Páris, április 4. A franczia legfelsöbb semmitöszék tegnapelött hozott határozatát következöleg okolta meg : Tekintettel arra, hogy a katonai biróságoknak, amelyeket az 1852. junius 2-án hozott törvény létesitett és az 1875. májusi törvény módositott, állandó biráskodási joguk van; tekintettel arra, hogy a törvény nem test különbséget a katonai és polgári törvényszékek között és a hadügyminiszter magát az elsö párisi haditörvényszékkel nem azonosithatta, hogy a bünügyi üldözésre ajánlatot tegyen ; tekintettel arra, hogy nincs törvény, amely a hadügyminiszternek megtiltaná a haditörvényszéket egybehivni, hogy az 1881-iki törvény 47-ik czikkének az értelmében egy meginditandó bünügyi üldözés felett tanácskozzék és határozatot hozzon; tekintettel arra, hogy ez a tanácskozás a törvény utasitása szerint ünnepélyes alakiságok között történik ; tekintettel arra, hogy mindezeknek a következtében a h a d ü g y m i n i s z t e r n e k n e m v o l t j o g a v á d a t e m e l n i és igy az á l l a m ü g y é s z s e m v o l t f e l j o g o s i t v a a r r a, h o g y e z t a v á d a t az esküdtszék elött képviselje: ezeknél az okoknál fogva a semmitöszék, anélkül, hogy szükségét érezné a semmiségi panasz többi p a n a s z-pontja felett itéletet mondani, az esküdtszék itéletét megsemmisiti és érvénytelennek jelenti ki. Megsemmisiti egyszersmind összes jogi következéseit ennek a pörnek és nem talál okot arra, hogy az ügy elbirálását más esküdtbiróságra bizza.
Hogy vajjon adnak-e be ujabb panasz feljelentést Z o l a ellen, vagy pedig nem: ez a mai napnak a kérdése. Ma tartott ülést a párisi katonai kerület elsö haditörvényszéke,hogy a semmitöszék határozata következtében támadt helyzetröl tanácskozzék. Zola tegnap meduni birtokán hosszabb ideig tanácskozott Clémenceau Györgygyei, akivel megbeszélte mindazokat a tennivalókat, amelyeket az uj helyzet esetleg meg fog kivánni. Igen Valószinü, hogy a haditörvényszék n e m f o g u j a b b p ö r t i n d i t a n i Z o l a e l l e n . Ebben a felfogásban van a M a t i n is, amely hangsulyozza, hogy már a semmitöszék elöadója is rámutatott arra, hogy Dreyfus és Esterházy ügyét nem lett volna szabad széjjelválasztani s hogy ez ellen Zola ujabb semmiségi panaszt adhatott volna be. Egy ujabb Siva megpillantván a feleségét, elkezdte csititani. De megjárta. Káli, aki nem nézett se jobbra, se balra, a táncz hevében czipöje hegyével ugy eltalálta férje egy oldalbordáját, hogy az szó nélkül hosszában a földön elterült. Ekkor eszére tért az istennö és elszégyenelvén magát, hogy ily csuful bánt férjével, kinyujtotta nyelvét és annak hegyével elkezdte Siva isten orrát csiklandozni, hogy azt eszméletre téritse. A jelenetet tiszteletteljes távolból szemlélö apró emberiségböl pedig egy fotográf és egy reporter e hisztérikus isteni családi jelenetet több ezer év elött lekapták és szent könyvekben megörökitették. És aznap óta 250 millió hindu ebben a poziturában imádja Káli istennöt, kinek köszobrán annak földig érö hosszu nyelve India földjén uton-utfélen millió és millió példányban látható. Amint évek elött Indiába érkezve, két angol uriember társaságában egy utczasarkon elöször pillantottam meg egy ily Káli-szobrot és láttam, mily nagy lelki élvezettel és czeremóniával csókolgatják és simogatják a hinduk az istennö hosszu nyelvét, ellent nem állhattam az ingernek, hogy el ne nevessem magam. Meg is jártam. Majdnem életemmel lakoltam. Csakis a nálunk levö revolverek mentettek meg mindhármunkat az agyonütteték válogatott kellemeitöl. Azóta szent respektusom van minden haragos asszonyságtól.
4 . oldal. — Budapest, 1898. per sokkal izgatóbb és veszedelmesebb volna. mint amilyen az elsö volt, mert ez még sokkal furcsább dolgokat hozna napfényre, amelyek a közvéleményt szerfelett felizgatnák. A semmitöszék elöadója hangsulyozta, hogy tekintettel a sajtó által elkövetett deliktumra, a bizonyitási eljárást korlátozni nem szabad, söt még a chose jugée esetében is meg van engedve a bizonyitás. Akár sajnálni való dolog, akár nem a sajtó szabadsága, integráns része a franczia alkotmánynak. A legfelsöbb biróság ilyen felfogása következtében Zola megkivánhatná a tanuvallomásokat a D r e y f u s e l l e n , inditott e l j á r á s l e g t i t k o s a b b részl e t e i r ö l i s s elökérhetné a legtitkosabb iratokat is. Egy ujabb pör k i d e r i t e n é a t e l j e s i g a z s á g o t s épp ezért valószinü, hogy a haditörvényszék n e m f o g f e l j e l e n t é s t tenni Zola ellen. Igazságszolgáltatás parancsszóra. Rendkivül érdekes epizódról ir Clémenceau az A u r o r e b a n , az alatt a czim alatt, hogy I g a z s á g s z o l g á l t a t á s p a r a n c s s z ó r a . A többek közt Clémencau a következöket irja: Tegnap a legfelsöbb semmitöszék ülésén észrevettem, hogy B i 1 1 o t tábornok felkelt a padból és M a z e a u szenátorhoz, a legfelsöbb semmitöszék elnökéhez ment. Társalgásuk is élénk és izgatott volt. Abban a helyzetben vagyok, hogy két mondatot, amelyet elég hangosan mondottak, ugy, hogy mindenki tisztán meghallhatta öket, szórói-szóra reprodukálhatok. — Nem, nem, birákat nem lehet igy kapaczitálni — mondta M a z e a u. — Akkor nem állhatok semmiért sem jót — válaszolt Billot tábornok. Ön — folytatta — a forradalom utjára lépett, amelynek ön lesz az elsö áldozata. Ön bukik el legelöször. Kijelentem tehát, hogy Billot tábornok oly vakmerö volt, hogy rá akarta birni a legfelsöbb semmitöszék elnökét arra. hogy befolyásolja a birákat, hogy Zola semmiségi panaszát elvessék.
A háboru elött A spanyol-amerikai konfliktusról a következö táviratokat kaptuk a mai nap folyamán: London, ápril 4. A Reuter-ügynökségnek jelentik W a s h i n g t o n b ó l B a r n a b e spanyol követ Havannából táviratot kapott, amely tudatja, hogy az autonomista-kabinet felhivta a fölkelöket, hogy lépjenek fegyverszünetre a békeföltételek megállapitása végett, hiszen mindannyian kubaiak, egyesülniök kellene tehát a béke és a szabadság megszerzésére. Spanyolország kész az autonomia kiterjesztésére és ez iránt javaslatot fog terjeszteni a cortez elé. Ugyane forrásból nyert értesülés szerint a képviselöház külügyi bizottságának republikánus tagjai tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, hogy a szenátusban benyujtott határozati javaslathoz hasonló határozati javaslatot terjesztenek elö az iránt, hogy Kubán ismerjék el a köztársaságot. A „New-York Tribüne" washingtoni tárirata szerint a tegnapi nap folyamán történtek megerösitették azt a véleményt, hogy sikerülni fog a kongresszust visszatartani attól, hogy Spanyolország válaszát haladéktalan hadüzenetre használja föl. New-York, április 4. A „World" havannai jelentése szerint a spanyolok szerdán éjjel tengeralatti uszóaknákat raktak le a kikötö-csatorna legszükebb részében. A „New-York Herald"-nak jelentik Washingtonból, hogy L e e amerikai fökonzul a kapott utasitás értelmében arra készül, hogy a konzuzulátus ügyeit Havannában a brit konzulra bizza.
ORSZÁGOS HIRLAP Madrid, április 4. Eddig Amerikából még nem érkezett ide semmiféle hivatalos hir a pápa közvetitésének elfogadásáról, de azért Sagasta nem kételkedik abban, hogy az ajánlatot az amerikaiak elfogadják. Spanyolország már azzal, hogy felhagyott a kubaiakkal folytatott ellenségeskedésekkel, Mac Kinley követelményeinek lényegét teljesitette. Abban a pillanatban, amidön az Egyesült-Államok elfogadják az ajánlatot, Sagasta és a hadügyminiszter azonnal proklamálják a fegyverszünetet. A pápai közbenjárás kieszközlése föképen I. Ferencz József müve. Róma, április 4. Az a hir, hogy a pápa a közbenjárást elfogadta, ne:a bizonyult valónak. A Vaticanban azt hangoztatják, hogy a pápa nem ajánlhatja a közbenjárást, mert nem t e h e t i k i magát annak, hogy ajánlatát v i s s z a u t a s i t s á k . Nem teheti ezt elsö sorban tekintettel arra a hangulatra, amely az amerikai kabinet kebelében azzal a tervvel szemben uralkodik, hogy az Uniónak egy fontos érdekeket érintö politikai kérdését a katholikus egyház feje döntse el, mint választott biró.* — A pápa tartózkodott attól, hogy Mac Kinley-t közvetlenül értesitse a dologról. Az irlandi püspököt felszólitotta arra, hogy menjen Washingtonba, hogy az ottani pápai legátussal együtt békés irányban igyekezzék Mac Kinleyre és a szenátusra hatást gyakorolni. A Consultá-n az a nézet uralkodik, hogy a helyzet ma kevésbbé feszült, mint amilyennek látszik, (N. Fr. Pr.) Róma, április 4. A Stefani-ügynökség jelenti M a d r i d b ó l : Spanyolország az Egyesült:Államokkal felmerült konfliktusban a n a g y h a t a l m a k h o z f o r d u l k ö z b e n j á r á s é r t . A nagyhatalmak hajlandóknak látszanak erre és ez ügyben tanácskozásra készülnek. London, április 4. New-Yorkból érkezö táviratok megerösitik azt a hirt, hogy D a y államtitkár kijelentette Washingtonban, hogy a pápa választott biróul való felkéréséröl terjesztett hirek alaptalanok. (N. Fr. Pr.) London, április 4. Az Egyesült-Államok hivatalosan megczáfolják azt a madridi hivatalos hirt, hogy a két hatalom a spanyol-amerikai viszály ügyében való közbenjárásra a róma pápát kérte fel. Páris, április 4. A külföldi államok kiállitási vezérbiztosai, E x n e r udvari tanácsos osztrák vezérbiztos kezdeményezésére tanácskozásra gyültek egybe. Az Egyesült Államok vezérbiztosa akadályozva v o l t a megjelenésben. Washington, április 4. Mac Kinley elnök közölte a kongresszus tagjaival, hogy a pápa közbenjárásának hire alaptalan, ö legalább nem tud róla semmit. Mac Kinley hozzátette, hogy épen várja a spanyol kormány táviratát azzal a tudósitással, hogy a kubai felkelöknek fegyverszünet kötésére formális javaslatot tettek.
TÁVIRATOK. A kinai ügy.
London, április 4. A Reuter-ügynökségnek jelentik T i e u-C s i u b ó l: A kinai admiralitás élénk tevékenységet fejt ki. A kinaiak panaszkodnak, hogy a nyáron ide érkezö öt hajó számára nem lesz kikötöjük, ha Vai-HaiVait ki nem üritik. Port-Arthurbói sok elbocsátott kinai munkás érkezett Takuba. A czenzori hivatal egy magasabb rangu tagja feliratot intézett a kinai császárhoz, amelyben az egész cung-li-jament azzal vádolja, hogy orosz pénzzel megvesztegették. A megvesztegetésre forditott összeg meghaladná a tiz millió taelt. L i-H u n g-C s a n g maga másfél milliót kapott volna. A czenzor vizsgálatot kér és kijelenti, hogy kész lefejeztetni magát, ha L i-H u n g-C s a n g bebizonyitja ártatlanságát; ellenben L i-H u n g-C s a n g kivégzését kéri, ha bünösnek bizonyul.
Kedd, április 5. Az ülésszak berekesztése. Athén, április 4. Z a i m i s miniszterelnök a kamarában a delyanisták élénk nyugtalansága közepette felolvasta a királyi leiratot, amely az ülésszakot berekeszti. A bajor király beteg. München, április 4. O t t ó király állapotában az utóbbi napokban változás állott be, amennyiben hólyagvérzés lépett föl vesebántalommal egybekötve. Az orvosi jelentés igy szól: Noha e tünetek oka nem állapitható meg egész bizonyossággal, mégis kimondható, hogy a király állapota egyelöre nem ad komoly aggodalomra okot.
Az antiszemita vezér letartóztatása. Páris, április 4. A kamara mai ülésén B e a u r e g a r d interpellál a miatt, hogy Max R e g i s t Algirban letartóztatták és tiltakozik a személyes szabadság ellen intézett e támadás ellen. S a m a r y és C h i c h é szintén rosszalják a letartóztatást. M i 1 i a r d igazságügyminiszter igazolja ezt az eljárást és kijelenti, hogy R e g i s szitotta az algiri legutóbbi zavargásokat s a helyi hatóságok az ö letartóztatását a rend fentartása érdekében elengedhetetlennek mondották. M é 1 i n e miniszterelnök egyszerü napirendet követel, amelyet 308 szóval 170 ellenében elfogadnak.
HIREK. — A föudvarmester haldoklása. Gróf S z a p á r y Géza betegségében oly fordulat állott be, hogy az orvosok minden perczben várják a katasztrófa bekövetkezését. Szapáry László fiumei kormányzóért, ki m a reggel elutazott, este táviratoztak Fiuméba, hogy jöjjön rögtön vissza. — Mattasich-Keglevich. Amióta Lujza koburgi herczegnö dolgaival foglalkoznak a lapok, azóta sürün olvasható hasábjaikon a M a t t a s i c h K e g l e v i c h név. E név viselöje tudvalevöleg föhadnagy, aki a koburgi herezegnöt kiséri utjában. Ma a föhadnagy urra vonatkozólag a következö levelet küldötték be hozzánk : Budapest. 1898. április 3-án. Tisztelt Szerkesztö Ur! A napi sajtóban gyakran emlegetett Mattasich Géza föhadnagy néha „grófnak", néha „Keglevich"nek neveztetik. Sziveskedjék tudomásul venni, hogy ezen ur nem „Keglevich" és nem gróf, hanem „Mattasich Géza". Gróf Keglevich Oszkár öt adoptálta és számára engedélyt kért ö felségétöl, hogy a grófi czimet és a Keglevich nevet használhassa; mindkét kérése ö felsége által megtagadtatott, ellenben engedélyeztetett az, hogy ö, a saját nevéhez hozzáfüzve a Keglevich nevet, magát ezentul ekként nevezhesse: "Mattasich-Keglevich." Kiváló tisztelettel Keglevich István. — Szalavszky meggyógyult. S z a l a v s z k y Gyula párbajsebe begyógyult. Tegnap Szalavszky már el is költözött a vörös-kereszt kórházból a Deák Ferencz-utczában levö lakására. — A császári jubileum. B é c s b ö l jelentik: A városháza népcsarnokában ma nyitották meg a bécsi ifjuság császár-jubileumi diszmenete terveinek kiállitását. A diszmeneten 6000 gyermek vesz részt, közülök 1500 történelmi jelmezben. Abból a negyedmillióból, melyet az osztrák-magyar bank az uralkodói jubileum alkalmából jótékony és közhasznu czélokra szán, bank a magyar szent korona országainak is juttat megfelelö hányadot. — Levél Idegenböl. Gróf Z i c h y Jenö Tiflisböl levelet intézett G e 11 é r i Mórhoz, az Országos Iparegyesület igazgatójához. Levelében többek között ezeket irja : Tegnap (márczius 23-án) reggel érkeztünk meg itt, valamennyién minden hiba nélkül, csak egy igen jó dupla expressemet lopták el a vasutról való bemenetelnél Nagyon is sok a podgyászunk, 42 börönd, 4 láda és 26 darab kézi podgyász. Ma az itt állomásozó dragonyos-ezred tisztikara nagy ebédet adott tiszteletünkre. Az elsö félköszöntöt királyunkra a föparancsnok mondotta, mire én a czárt köszöntöttem föl. Zene, ének, végnélküli hurráh,
Kedd, április 5 . körülhordás stb. Holnap a városi hatóság ad tiszteletünkre ebédet, pedig már dolgozni szeretnénk, mert bizony drága az idö és egy pár kirándulást is kell innét tennem. Május elsején Astrachanban leszünk, ott egy hétig maradunk. Astrachanból Kasan és Ufára megyünk, ott a baschkiroknál vagy kéthárom hétig fogunk idözni, onnét a Jenisey-hez. — É g ö falu. Sopronból táviratozza tudósitónk : Ide érkezett hirek szerint PusztaC s a l á d község ma reggel óta lángokban áll. A tüzet e vidéken napok óta duló nagy vihar csak élesztette. A község teljesen elpusztul.
ORSZÁGOS HIRLAP böl czitálgatni kezdte Anglia pénzügyének történetét és vagy két óra mulva áttért — Amerikára. A képviselök elszörnyüködve menekültek a teremböl és az elnök is szünetet rendelt el, miközben Scortzescu a buffetben jól megreggelizett, csakhogy mire visszajött, hogy beszédet folytassa, panaszosan fordult az elnökhöz, hogy segédkönyveit elcsenték. Ez azonban nem hozta zavarba a szónokot, mert amig elvbarátai a könyveket isméi elhozták, beszélt a szabadalmakról s azután áttért az olasz pénzügyekre, miközben délután két óra is lett s az ülést tiz perezre felfüggesztették. Az ujonan megnyilt ülésben más interpelláczió bejelentve nem lévén, Scortzescu hamarosan egy vasuti ügyben interpellált s azután folytatta, ahol délben végezte s elbeszélt esti fél hat óráig, amikor az ülést a képviselök és a gyorsirók nagy örömére bezárták. Scortzescu azonban kijelentette, hogy egy cseppet se fáradt el és ha kell, kibeszéli a többi ülést is.
— A rágalmazó ellen. Zimándy Ignácz törökbálinti plébános rágalmai nagy felháborodást keltettek az egész országban. Különösen nagy az ingerültség ellene a székesfehérvári püspök egyházmegyéjében, amely a török-bálinti plébánia is tartozik. Az itt uralkodó hangulatnak ad kifejezést M e s z 1 é n y Lajos országos képviselö következö — Krónika. Aki az utczán márna járt, — nyilt levele : sok mulatságos dolgot talált. — Mert minden tagaMéltóságos Steiner Fülöp dás hasztalan : — igaz. hogy a rózsának tövise megyéspüspök urnak van, — de aki akarja, azt is látja, — a tövisnek Székesfejérvárott. is van rózsája. — A tövis az a vihar volt, — Méltóságod föpásztori megyéjében egy rom- mely ma egész nap lomholt, — a rózsa, az meg lott lelkü aljas rágalmazu papó Kossuth Lajost támadta meg sirjában. Azt a férfiut támadta ott volt szépen. — minden utczán,, minden téren, meg, kit nemcsak nemzete, de a világtörténet is, — amerre csak ember haladt. — házak mellett, mint hazájának önzetlen nagy fiát fogja áldani eresz alatt. — Az esernyö, melyet a szél kiforgatott, poraiban is. — vizben, sárban elguruló szép kalapok, — melyek A nemzet közérzülete az undor és megve- böven voltak márna, — ez volt a tövis rózsája. — tés kifejezésével tér a hazug, becsületrabló fölött Bármely mulatsággal fölér, — annak, akit a baj napirendre. De mi nem türhetjük el, kik méltóságod nem ér. — látni, nézni, milyen bajjal, — vad püspöki megyéjében lakunk: hogy a fehérvári szitokkal, avagy jajjal, — küzdöttek a széllel ittpüspök fennhatósága alatt egy plébános meg- ott, — hogy ne vigye a kalapot, — az ernyöt ki maradhasson állásában, melyre a hazug rágalma- ne forgassa. — jószivüen békén hagyja. — Mindzás szavai öt Isten és ember elött már érdemeterre nem hallgat a szél, — mert ö kelme kurucz lenné tették. S azért nemcsak kérjük, de elvárjuk méltó- legény, — kalapot visz, szoknyát rángat, — nekiságodtól, hogy megteend minden lépést, mely megy a frizurának, — sipol, dudál, kémlel, kutat, Zimándy Ignáczot, Török-Bálint plébánosát állá- — keresi a tiltott utat, — asszonyokat megijeszti, sától elmozditja, mert egy pap, ki nemzetének kegyeletéi, becsületét aljasan támadja meg, — s kit elcsip, el nem ereszti. — Igy tett ma is nem lehet lelkipásztora, de csak árulója é s egész napon. — szenvedtek is sokan nagyon, — meggyalázója, népének, nemzetének és hitsorso- ezért az volt ma a nóta — késö estig reggel óta: : sainak — bár csak a szél véget érne, — s többé esernyö Budapest, 1893. április 4. se kéne ! Kitünö tisztelettel — A mákvirág. B é c s b ö 1 táviratozzák : A Meszlény Lajos, országgyülési képviselö. bécsi rendörság ma elfogott egy fiatal embert, aki — Április 11. Megirtuk már, hogy a negyven- jóhirnevü atyja nevével nagy csalásokat követett el. Weilguninyolczas törvények ötven éves évfordulóját a fövá- A fusch-i fürdö szállótulajdonosának, nak fia az ifju. A fiatal ember a télen át Bécsben ros diszszel megünnepli. Diszközgyülést tart és élt és mindig könnyelmü társaságban volt látható. a közgyülés után fáklyás menetben vonul fel a székes föváros közönsége a budai várba. A felvonu- Ma a harmadik kerületben fogták el a rendörök, mert lás programmját ma állapitotta meg a föváros ta- kocsigyárosokat, leszámitoló bankárokat, pénzkölnácsa. A fáklyások április 11-én este hat órakor csönzöket nagy összegekkel becsapott. Váltóhamisigyülekeznek a Városház-téren és az Eskü-téren s tással is vádolják. A vizsgálatot folytatják ellene. félhétkor indulnak el innen. A menet élén M á r k u s — Magyar technikusok Bosnyákországban. József föpolgármester halad. Utána következik H a l - S z e r a j e v ó b ó l táviratozzák lapunknak: A m o s János polgármester és R a d o c z a János. budapesti müegyetemnek Lipthay Sándor tanár vezeÖket követi a két alpolgármester: R ó z s a v ö l g y i tése alatt bosnyák-herczogovinai tanulmányuton lévö Gyula és M a t u s k a Alajos, majd következnek az tanárai és hallgatói mindenütt a legszivesebb összes kerületi elöljárók, a kerületi választmányok, fogadtatásban részesülnek. Banjalukában Poja fövárosi bizottsági tagok, az egyesületek és a mann Gyula, az ilidzsei fürdöfelügyelö, akit trénagy közönség. A menet az Eskü-térröl és Városház- fásan m a i t r e d e p l a i s i r d e l a Bostérröl a korzón, lánczhidon át az Albrecht-uton föl nie szoktak nevezni, vette át a társaság kalaués a Szentgyörgy-téren keresztül a királyi palota zolását. A 72 kilométeres, turisztikailag és techelé vonul s itt a budai dalárda énekelni fog. A nikailag egyaránt fölöttébb érdekes üt után megérmüsor elvégzése után a fáklyások fáklyáikat elolt- kezve a magyar történelmi emlékekben is gazdag, ják s egy kijelölt helyen lerakják. Ezzel a menet gyönyörü fekvésü Jajczába, ott Jakubovszky Ferencz szétoszlik. járásfönök üdvözölte a magyar tanárokat és techniku— Lechert lefözik ! L e c h e r urnak, a hires sokat és gondoskodott ellátásukról. A jajczai proosztrák távszónoknak — ha van távgzalogló, legyen grammot kirándulás Jezeroba, a vár és a bengáli távszónok is — hatalmas versenytársa akadt fénynyel tündérileg megvilágitott hatalmas vizesés, S c o r t z e s c u román képviselöben. Romániában valamint a bosnyák elektromos részvény-társaság most az ellenzék obstruál, amiért is a kamara na- épitkezésének a megtekintése töltötte ki. A társaponkint két ülést tart, amelyek közül az egyik reggel ság másnap a bosnyák-herczegovinai államvasutak nyolcz, a másik délután egy órakor kezdödik. A különvonatán utazott Szerajevóba, ahova este 1/4 9 költségvetés tárgyalásának harmadik napján Scor- órakor érkezett meg. Utközben a szakemberek tzescu egymaga kibeszélte a délelötti és a dél- szemügyre vették a jajcza-travniki, részben fogasutáni ülést is. Természetesen a költségvetés ellen kerekü vasut épitményeit, többi között a majdnem szólt és amikor a többség gunyos közbekiáltásokkal másfél kilométeres Komár-alagutat; az ebéd T r a vvolt, ahol R u k a v i n a Mihály kerületi és tapssal akarta megzavarni, egész jókedvüen; ki- nikon jelentette, hogy f e l b u z d i t v a a tetszés- fönök és W e n d l Arnold kerületi törvényszéki nyilvánitás á l t a l , e l f o g b e s z é l n i elnök kijöttek a pályaudvarra a magyar vendégek ö t n a p i g és hozzá is fogott fenyegetödzésének fogadására. S z e r a j e v ó b a n különösen ünnebeváltásához, mert egy elötte levö hatalmas könyv- pélyes volt a fogadás; a városi hatóság élén
Budapest, 1898. — 5. oldal. K a p e t a n o v i c s Mehemed bég polgármester meleg hangu üdvözlö beszédet intézett az érkezökhöz, akiknek nevében L i p t h a y Sándor professzor mondott köszönetet; kivüle megjelentek a pályaudvaron a szerajevói technikai klub tagjai elnökükkel, K e l l n e r János épitészeti fötanácsossal. Az elektromos vasut különvonata szállitotta be a vendégeket a városba; az elszállásolás után társasvacsora volt az Europa-szállóban. — A párisi kiállitás. P á r i s b ó l táviratozzák :" Számos állam kiállitási kormánybiztosa Párisban élénk tárgyalásokat folytat a franczia vezérbiztossággal. Tegnap barátságos értekezletre gyültek egybe a magyar, orosz, német, angol, osztrák, spanyol, portugál, svéd, norvég és belga kiállitási kormánybiztosok, hogy azokat a kiállitási kérdéseket beszéljék meg, melyek valamennyit érdeklik. Sürgetni fogják a franczia vezérbiztosságnál különösen a kiállitási területek kihasitását az egyes államok részére és a kiállitási költségek leszállitását. Az értekezleten a magyar és az orosz kormánybiztosok elnököltek. L u k á c s Béla magyar kormánybiztos, aki már több hét óta tartózkodik Párisban a kiállitás ügyében, tegnapelött gróf W o 1 k e n s t e i n osztrákmagyar nagykövethez volt hivatalos ebédre. Holnapra pedig az orosz kormánybiztos, R a f f a 1 ov i c s czászári államtanácsos hivta meg. — A komédiás tragédiája. Faluról-falura járta be már sok év óta M e z z o n i Livio olasz büvész a szép Magyarországot. Naponkint tartott elöadást a falukorcsmájában és mutatványai mindig bámulatra ragadták a közönséget. A tapsból, az éljenzésböl, de még a krajczárokból is böven kijutott a büvészet vándor apostolának. Ily vándorlás közepette érkezett Mezzoni a vadregényes Bakonyba. Habár három esztendeje, hogy e vidéken járt, mégis, ugy látszik, régi ismeröse volt ez Liviónak, mert amint a községbe belépett, rögtön meg tudta mondani, hol mérik a legjobb bort. Arra irányitotta lépteit és belépett a korcsmába. Hogy a korcsmában mit csinált, azt biztosan megállapitani nem lehet, de két óra elteltével Liviot ugyanazon ajtón kilépni látjuk, ámde korántsem oly biztos léptékkel, amiként az ihletett müvészhez illik. Roppant haragos kedvében lehetett, mert tüzes szemeiböl villámszikrákat szórt az utjában álló telegraphoszlopokra. Egyik sem akart néki kitérni és ez végtelenül boszantotta Liviót. Már-már kést akart az egyik oszlopra fogni, mikor hirtelen mellette térem egy szelid asszonyka, a felesége, ki már az egész falut bejárta az uráért. Csititotta szép szóval a müvészt és haza akarta vezetni. De hát Mezzoni Livio nem azért oly nagyhirü büvész, hogy tudományát a közönség elöl eltitkolja; és minthogy már meglehetös szép számmal akadt nézöje a jelenetnek, elölépett Livio és a közönség szemeláttára alaposan elverte a feleségét. De ezzel még nem elégedett meg: müvészi ambicziója szebb babérokra vágyott. Nagynehezen haza botorkált, sorba elnáspágolta mind a három gyermekét és azután az istállóba indult; kivezette egyetlen lovát az udvarra, elövette legszebbik kését és az állat nyakába döfte. De felcsigázott dicsszomja még ezzel sem elégedett meg. Elöhozta kocsijáról összes játékait, instrumentumait, valamennyit szépen máglyába rakta és azokat felgyujtotta. Szegény felesége sirva nézte kis gazdaságának pusztulását Miután Mezzoni Livio igy elvégezte földi dolgait, még egyszer bement az istállóba és hogy a tragikum teljes legyen, ott magát egy szegre felakasztotta. Mire észrevették, már kékzöld volt; fél óráig tartó élesztési kisérletek után végre magához tért és most ujra kezdi mutatványait, de egyelöre még csak puszta kézzel és gyalog szerrel. — Gyilkos elefánt. Szent-Lörinczr ö 1 (Baranyamegye) irja levelezönk, hogy Prohászka Ferencz állatsereglet-tulajdonos S z i g e t v á r ó 1 Pécsre utcztában M a g y a r k a Antal nevü, 22 éves, galicziai születésü állatszeliditöjét egy állitólag 100 éves elefánttal és két tevével elöre küldötte. B o t y k a faluban az elefánt bámulására összecsödült nép közül többen zsemlyedarabokkal traktálták az állatokat. Egy N a g y nevü földmives egy zsemlyedarabot nyujtott az elefántnak, de mi
6. oldal. — Budapest, 1898. kor ez utána nyult, elkapta elöle s az egyik tevének adta. Az öreg elefánt erre annyira felböszült, hogy ormányával körülcsavarta az ingerkedöt, a földre teritette és reátaposott, ugy hogy a szerencsétlen ember s z ö r n y e t h a l t Magyarkát, a vigyázatlan állatszeliditöt a csendörség letartóztatta a vizsgálat befejezéséig a szent-lörinczi járásbiróság fogházában tartják, ahonnan Pécsre fogják kisérni. — Eladta a feleségét. Mulatságos kis historia történt e napokban Kis-Szebenben. Kis-Szeben egyik vendéglöjében, estétöl reggelig, vigan mulatozott négy czimbora. A nap már magasan járt az égen, de még mindig üritgették a tele poharat a jó atyafiak. Már bizony jóval tul voltak azon a stádiumon, mikor még a hallgatag embernek is megered a nyelve. Föláll az egyik czimbora: — Koczczintsunk feleségem egészségére ! A poharak összecsördültek. — Száz üveg bort fizetek a feleségedért, ha eladod — rikácsolja egy czingár alak az elöbbinek • fülébe. — Ál! az alku ! Pinczér bort f A pinczér nem volt rest, egymásután hozogatta a mámoritó nedüt. Végül belefáradlak a jó atyafiak a dorbézolásba és már szétoszlani készültek. — Már most a feleségedet — szólt a verö. — A feleségemet? — kérdé a megszólitott kötekedve. — Igen — feleié amaz. — Az lehetetlen. — Már hogy volna lehetetlen, hisz* az árát is megittuk. — De — Semmi de — orditá a czingár atyafi, azzal felkap egy tele palaczkot s oly erövel vágja a czimbora fejéhez, hogy ezt a vér menten elboritotta. — Nyomorult! hiszen én nötlen vagyok! — orditja a megsebesült. Tanulság: még akkor se add el feleségedet, ha nincsen. — Benoitné asszony tragédiája. Még nem csillapult le Francziaországban az az izgatottság, amelyet a nassandresi vérfürdö okozott s már ujabb rémes gyilkosság hire ejti rémületbe az- országot. M a n t e s mellett egy kisebb helységben lakott egy B e n o i t nevü iparos a feleségével. Benoit vagy tiz nap elött elutazott valahová s a felesége egészen magára maradt. Néhány nap elött föltünt a szomszédoknak, hogy Benoitné asszony nem jár ki a házból és néhányan átmentek hozzá. Rettenetes látvány tárult a belépök szemei elé. Benoitné a konyha közepén feküdt, de egész teste el volt égve, csak a feje és a lábszárai feküdtek a kövön szétszórva. A konyhában rettenetes büzt árasztott az elégett hus. A vizsgálat kideritette, hogy nem szerencsétlenség vagy öngyilkosság, hanem csakis gyilkosság történhetett. Ezt bizonyitotta az arczon levö több, csontig mélyedö vágás is. Azt hiszik, hogy szerdán történhetett a gyilkosság, mikor Benoitné a hetivásárról hazatért, mert akkor látták utoljára. A testet bizonyára azért akarta elégetni a gyilkos, hogy ne is gondoljanak másra, mint szerencsétlenségre vagy öngyilkosságra. A bün elkövetésével Benoit szeretöjét, egy odavaló asszonyt gyanusitanak, akit el is fogtak a határon levö dombon egy szalmakazalban. Váltig erösitette ártatlanságát s mikor azt kérdezték töle, hogy miért bujt el. azt felelte: —- Mert nem bizom az emberek igazságosságában, csupán az Istenébea és az ö kegyelmébe ajánlom magamat. Azt hiszik, hogy megörült a boldogtalan. — A keleti tengeri katasztrófák. A keleti tengeren történt nagy szerencsétlenségröl, amelyröl már megemlékeztünk, a következö érdekes részleteket jelentik : A Bornholm sziget Schwanecke hajóállomásának öre vasárnap éjjel jelentette, hogy kis bárkát lát a tengeren, amelyet a hullámok magasra dobálnak, s amelynek okvetetlen segitségére kell menni. Még mielött odaérhetett volna a segitség, a kis hajócska lámpása eltünt és a mentö-hajó csak a roncsokat találta. A holttestek mind ott uszkáltak a vizen: egy 30 esztendösnek látszó aszszony holtteste, egy három esztendös gyermeké és
ORSZÁGOS HIRLAP egy eröteljes férfié. A kihalászott irásokból kitünt, hogy a hajócska a pomerániai W o l g a s t b ó l való és a kapitányát Wolfnak hivták. Családjával járkált a tengeren már hosszabb idö óta. Ugyanebben az idöbea még husz bárka pusztult el a tengeren s a huszonegy szerencsétlenül járt hajócskáról összesen hatvanhatan vesztek el, legalább eddig csak ennyi holttestet találtak. Egy másik esetet egy szemtanu hajóskapitány beszélt el: — Mikor pénteken Samsö sziget mellett elhaladtam hajómmal, egy elmerülö bárkát pillantottam meg közelünkben. Láttam a vésztjelzö zászlójukat hogyan tépi a vihar és a födélzetröl két ember integetett segitségért, söt kiabáltak is, de ezt csak látni lehetett, mert a borzasztó orkán elnyelte hangjukat. Mit tehettem volna ? Ha hajómmal arra fordulok, mi is zátonyra jutunk. Ha dereglyét küldök a segitségükre, a dereglyét és emberekkel együtt eltemetik a hullámok. Néhány percz mulva eltünt szemeim elöl a bárka, én pedig folytattam utamat. Egy másik hajóról, mely néhány nappal késöbb járt arra, látták a bárka roncsait, de a holttesteket már elhordták a hullámok. — Antiszemita zavargások. Wieliczkából irják, hogy Klasno városkában virágvasárnapon nagy antiszemitazavargások voltak. Évek óta ismétlödik ez a dolog ebben a városkában. Felnöttek és gyerköczök nagy csoportokban járják be ilyenkor az utczákat a körmenet után és minden zsidót, akivel találkoznak, szidalmaznak és a szentelt barkával ütögetnek. Az idén virágvasárnapon vagy 200 klasnói csödült össze, akik aztán beverték a zsidók ablakait. Ez alkalommal egy zsidóasszonyt sulyosan megsebesitettek az arczán. A rend fentartására öszszesen egy csendör volt, aki természetesen semmit sem tehetett a böszült tömeggel, amely egy elfogatást meg is akadályozott. Wieliczkában nem történt hasonló zavargás, mert nagyon esett az esö és mert a rendörség nagyszámban megszállva tartotta az utczákat. — Herminen-Theater. Csak azok a bizonyos legöregebb emberek emlékeznek erre a czimre. A fiatal generáczió már azt se tudja, mi volt, hol volt az a H e r m i n e n-T h e a t e r. Pedig nagyon érdekes hely volt az olt a mostani operaház mellett. Mindenféle dolog történt abban, kivévén az olyasmit, ami a jó erkölcsesel össze fér és mindenféle nyelv otthon volt az épületben, kivévén a magyart. Változtak az idök. Az épület elé oda tolakodott egy nagy, fényes palota: az operaház s a Herminen-Theater elszégyelte magát kedves, ártatlan neve miatt. — Sehogy sem illet rá a szinház név, a valódi szinház mellett. Orfeumra kereszteltette magát. Herzmann-Orfeumra. — De megirta már jó Faludy Ferencz, hogy: Fortuna szekerén okosan ülj és mindeneknek egyaránt való épülésére irta. A Herzmann-orfeum gazdája nem olvasta Faludy Ferenczet, mivelhogy egyáltalán nem olvasott semmit, ami valakinek épülésére szolgál. Nem is ült okosan Fortuna szekerén, nem ugy forgatta tengelyét, hogy ki ne düljön. Kidült bizony, megis ütötte magát, Amerikába kelleti. A HerminenTheater már most ujból nevet változtat mennie. Hajósutcza 7. sz. az uj czim. Erkölcsös becsületes lesz. A sikamlós története szinhelyén egyszerü polgári bérház emelkedik majd' boltokkal, amelyek közül némelyikben talán imádságos könyveket is árulnak. — Küzdelem egy öngyilkossal. N i z z á b ó l irják: Hajmeresztö öngyilkosságnak voltak ma délben szemtanui azok, akik a Winzer-féle szálló körül járkáltak. Egy Stuart nevü angol lakott a szálló harmadik emeletén testvérbátyjával és egy ápolónövel. Stuartot ebéd közben heves gyomorgörcsök lepték meg és a bátyja orvosért szaladt, hogy különben is beteg öcscsének gyors segitséget hozzon. Stuart, mikor látta, hogy magára maradt az ápolónövel, fölugrott az asztaltól, kinyitotta az ablakot és ki akart ugrani. Abban a pillanatban lépett be a szobába a szálló tulajdonosa is, aki az ápolónövel együtt megragadta Stuartot. Az óriási erejü ember azonban mégis kiugrott, de a hotelier nem bocsátotta el az egyik karját és az öngyilkos ott függött az utcza fölött három emelet magasságban. A szállótulajdonos minden erejét megfeszitette, hogy visszahuzza,
Kedd, április 5. de végre is kimerült és Stuart különben is folyton szurkálta kezét a magával vitt villával. A mentö kénytelen volt Stuartot elbocsátani. Egy jajszót se hallatott, mig a három emeletröl az utcza kövezetére esett, ahol összetört tagokkal, élettelenül terült el. Az eset Nizzában nagy izgatottságot okozott. — Az öngyilkos orvostanhallgató. D e u t s c h Zoltán 22 éves orvostanhallgató, aki tegnap este a Lehel-utczán a villamos vasut egy kocsija elé vetette magát, az éjjel két órakor meghalt a Rókuskórházban. Azóta, hogy sulyosan megsérül e fölszedték a villamos alól, magához sem tért a szerencsétlen fiatalember. Holttestét kivitték a bonczoló intézetbe. — Marx leánya öngyilkos. M a r x-A v e 1 i n g Eleanor asszony, a hires szocziálista iró, Marx Károly leánya, Londonban megmérgezte magát. Marx Eleanor maga is sokat irt apja szellemében. A nagymüveltségü, élénk szellemü, kis barna haju asszonyka azonnal magára vonta az általános figyelmet, valahányszor egy-egy gyülésen fölszólalt. Négy nyelven folyékonyan beszélt és irt s résztvett az utolsó évtized összes szocziálista kongresszusain. Atyja házában megismerkedett dr. Aveling angol szocziálista vezérrel és nöül ment hozzá. Kedves kis termete sokszor föltünést keltett széles vállu ma,gas férje oldalán, akinek simára beretvált, vörös arczán szeretetreméltóság látszott. Ez a cseppet sem. összeillö pár éveken keresztül Anglia szocziálisztikus mozgalmaiban döntö szerepet játszott. — Diák-Otthon. Ezzel a czimmel az általános egyetemi segélyegylet alapjának gyarapitására értékes és érdekes albumot szerkesztett H e v e s i József. Az album tele van érdekes közleményekkel, szép képekkel. Államférfiak, irók, költök, tudósok irtak becses dolgokat az albumba és a legkiválóbb festök rajzoltak számára szép képeket. A szegény egyetemi hallgatóknak bizonyára szép öszszeget fog juttatni ez az alkalmi füzet, melynek ára 1 forint. — Földrengés. Mult hónap 27-dikéröl 28-ára virradó éjjelen Horvátország több helységében éreztek kisebb-nagyobb földrengéseket. Legerösebb volt a földrengés G r o b n i k a , J e l e n j a és Laszinja községekben. A földrengés elöbb lökések, majd hullámos mozgások alakjában jelentkezett. Több helyen a házak falai megrepedeztek, az ablaküvegek összetörlek. Nagyobb szerencsétlenség azonban nem volt. — Egy 8 4 éves asszony balesete. R i g l a i
Frigyes lippán lakó vasuti pályafelügyelö az estéli órákban sétálni ment feleségével, otthon hagyva 84 éves öreg anyját, özv. R i g 1 a i Frigyesnét. A rendes sétából hazatérve, lefeküdtek, anélkül, hogy az öreg asszonyhoz néztek volna, ki rendesen már estefelé szokott lefeküdni. Csak. reggel vették észre, hogy az öreg asszonynak hült helye van s hogy még az ágya sincs felbontva. Rövid keresés után az asszonyt az udvarban levö kutban halva találták. A vizsgálat megállapitotta, hogy az öregasszony lefekvés elött friss vizet akart, magának bevinni és a nehéz veder fölhuzása közben az alacsony káváju kutba esett. — Elhunyt iró. ' Bécsböl táviratozzák, hogy R a n z o n i Imre, a neves iró, a „Neue Freie Presse" mükritikusa, ma hetvennégy éves korában meghalt — 250 olasz család kivándorlása. A Calabro nevü hajóval 250 szicziliai család vándorolt ki Assunzionba (Paraguay). De S t e f a n o P a t e r n o cataniai ügyvéd által kalauzolva hozzáláttak a munkához. Egy földmivelési kolóniát alakitottak s ezt T r i n a c r i a - r a keresztelték el. A paraguayi kormány a vezetö ügyvédnek igen kedvezö javaslatokat tett A kolónia autonomikus és független lesz. Paraguay köztársasága az emigransok részére nagy kiterjedésü földterületet enged át, mely aztán az ö tulajdonukban marad. Az emigránsokat szicziliai orvosoki gyógyszerészek, papok s más földmivelök fogják követni — Bö istenáldás. A szegény ember gazdagsága is szaporodik — ha nem is a kamarában, de legalább a bölcsöben. Mint T o l c s v á r ó l irják : ott M o l n á r Pálné nagy meglepetésben részesitette tegnap este a szölöböl haza érkezö vinczellér u r á t . Midön Pál uram a szobába lépett, triumvirátus fogadta öt hangos disharmoniával; a különféle
Kedd, április 5. hangoktól megijedve, alig tudott szóhoz jutni. De midön megtudta, hogy csak hármas ikerböl és pedig mind egészséges fiukból áll a kórus, belenyugodott különös sorsába. Istenáldás, istenáldás — mormogá, de még is sok egy emberre.
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 7. oldal.
Ferencz margittai és dr. G e r z s e l y i Arthur elöszoba csengetyüje állandóan zörög nálok, minden széplaki orvosok végezték. A bonczolás megálla- félórában becsönget egy detektiv, más-más ürügypitotta, hogy P a p Aurél nem támadt fel a kopor- gyei keresve a kedves papát vagy Várkonyi Istsóban és a lelkész meg a sirásók képzelödésére ván urat. az adott okot, hogy a vékony deszkából készitett Egyik munkatársunk ma este beszélt Várkonyi— Elpusztult város. New-Yorkból je- koporsó a reá guruló átázott, nehéz göröngyök alatt néval s ez panaszkodott a rendörség magatartása s recsegése tompa dörömbölést miatt. lentik : Az Ohión történt gátszakadás következtében megrepedezett okozott. — Mindennap házkutatás van nálunk. Azt S k a r o m e l t o v á r o s á t Illinois államban az se mondják, mért jöttek, csak egyenest rohannak a ár elboritotta és részben elpusztitotta. Állitólag több — Felsült szocziálista munkások. Bács-Bodmint 20Ü ember fulladt a vizbe. rogmegye ezidei tavaszi közgyülésén tudvalevöleg szobákba s felforgatnak mindent. Pedig ha keresnek valamit, elöadjuk mi jó szóra is, házkutatás nélkül — Leugrott a vonatról. Sándor József fiatal inségmunkálatok czéljából 80.000 forintot szavazott is. De elvittek már mindent, pénzt, ujságot, kézmeg. Hogy az inséget szenvedök községenkint kellö gazdatiszt az éjjel Budapeströl Köbányára utazott. iratot, magánlevelet egyaránt. Nagyon el lehetett törödve, mert az alig nehány munkával legyenek elláthatók, ezt az összeget a — Azt mondják, a férjének nyoma veszett. községek között lélekszám szerint osztották ki. perczes uton elaludt. Sándor József nem ébredt fel, — Dehogy veszett, kérem szépen, lent van Minden községnek tehát kiutalványozták a reá esö csak mikor a vonat már javában robogott Péczel valahol Szabolcsban. Hogy hol, azt magam sem összegrészletet. Katymár községe is kapott 600 fofelé. Neki azonban Köbányán volt dolga, nem Pétudom. Lehet, hogy elfogták valahol. Sokkal jobban czelen s a vonat nem akart megállani. Tehát le- rintot. Mig más községekben a szegény nép munfélek attól, hogy elteszik majd láb alól. kába állt, Katymáron nem jelentkezett egy lélek ugrott. Nagyobb baja nem történt, mint hogy le— Ugyan kik ? gurult a vasuti töltésröl s több helyen összekar- sem. A község tehát kénytelen volt a neki már ki— Nem a hatóság, hanem a szocziáldemoutalványozott összeget a megyéhez ismét visszaczolta magát. A mentök bevitték a Rókus-kórházba. származtatni. Ennek a különös munkás-strike-nak kraták. Ezek miatt nem is akart az elsö idézésre — Rablógyilkosság. A l s ó - K u b i n b ó l pedig — mint a kárvallottak maguk állitják — a Nyiregyházára menni, mert már tavaly megigérték borzalmas rablógyilkosságról értesit levelezönk. Mult története e z : Kora tavaszszal ellátogatott hozzájuk neki, hogy lelövik. Különben, hogy még él s hogy hónap 31-én S c h r a n k a Pál viaszkereskedö a Katymárra egy S c h e r e r J. nevü bács-madarasi tegnapelött még szabadon járt, annak itt a bizok r a 1 o v á n i vasuti állomástól gyalog indult bádogos, ki mint a bács-madarasi szocziálistáknak nyitéka. A 1 s ó-K u b i n felé. Utközben hozzá csatlakozott vezére, arra biztatta öket, hogy ne álljanak munEgy n y i l a t k o z a t o t adott át, amelyet egy C s e r v e n y János nevü 25 éves zázri- kába, mert — ugymond — a madarasiak sem vál- Várkonyi maga irt Szabolcsból s ezt tegnap kapták vai illetöségü legény, aki a jól öltözött Schran- lalnak munkát. Ök hittek a vezérnek s mig a ma- meg itthon. A nyilatkozat a következöképen szól: A budapesti napilapok márczius 31-iki kánál pénzt gyanitva, becsalta egy utba esvö darasiak dolgoztak és felvették a kiutalványozott számaikban azt irták Perczel belügyminiszternek korcsmába, ahol alaposan leitatta s ekkor megtudván összeget, addig ök, kiket az álpróféta fel ültetett — a képviselöházban mondott szavai után, hogy a töle, hogy 110 f o r i n t v a n n á l a . Mikor a hoppon maradtak és még kukoricza-kenyerük sincs, tölem elvett pénz nagy részét, mely nem gyüjtésböl eredt, visszaadták. E z v a l ó t l a n . Mert nemkocsmából távoztak, S c h r a n k a C s e r v e n y amivel éhségüket csillapitsák. Most Scherer szocsak hogy egyetlen krajczárt sem kaptam vissza, kalauzolására bizta magát. Cserveny öt az oldalt cziálista agitátort perrel akarják megtámadni. hanem még 100 forint pénzbirságot róttak ki fekvö Zázriva-völgybe vezette és itt aztán hirtelen reám, daczára annak, hogy nálam gyüjtésnek = Legjobb minöségü és szintartó harisnyák fejbe ütötte S c h r a n k a Pált, aki azonban erös nyomára sem akadtak. De még ezt sem találták ember lévén, védte magát. Ekkor C s e r v e n y Heyek Adolfnál IV., Szervita-tér 8. „A vadászelégnek; tetejébe még 50 frtra büntettek, mert nöhöz". a pénzem elvétele ellen tiltakozni mertem. k é s t r á n t o t t s a d d i g s z u r k á l t a vele = Tavaszi toilettek a legelegánsabb kivitelben áldozatát, a m i g a z ö s s z e n e m r o- mérsékelt árakon készittetnek A. Legrand divatszaMindezeken kivül azonban legsujtóbb reám Budapest. IV. Váczi-utcza 25. g y o t t. Ekkor elvette töle a 110 forintot s ott lonjában, az, hogy a már elöbb kirótt 750 forint birság == Husvéti fecskendök és tojások Kertész Tódornál. lefizetését is most követelik tölem s ez annyival akarta hagyni, de észrevette, hogy áldozata borzasztóbb, mivel ha most e g y s z e r r e le még él, v i s s z a f o r d u l t tehát s egy Napirend. nem fizetem, minden ingóságomat elveszik. Még csomó agyagot tömött a szájába, azt a csekély kedvezményt sem adják meg, hogy Naptár: Kedd, április 5. Római katholikus: Jer. hogy megfuladjon. Aztán elövett egy harmadfél Vincze. — Protestáns: Diador. — Görög-orosz (márrészletekben törleszthessem, bár arra rendeletek kilós hegyes követ s azzal ütötte-verte áldozatának czius 24.) Zakar pr. — Zsidó: Nisan 13. - N a p kél : 5 vannak nálunk. Söt, midön feleségem az iránt a óra 15 perczkor. — Nyugszik: 6 óra 18 perczkor. — királyi föügyész elé járult, az szörnyen felingerült fejét. Mikor aztán látta, hogy semmi életjelt sem Hold kél délután 5 órakor. — Nyugszik 4 óra 9 perczs kiabálta: „Semmi részlet! Semmi kimélet Várad többé, éjjel fél 12 felé otthagyta. Április elsején kor reggel. konyival szemben!" Tönkre akarnak tenni tehát A földmivelésügyi miniszter fogad délután 4 Zázriváról menö parasztemberek találták meg mindenáron. V á r k o n y i István. órakor. Schranka Pált élettelenül és szekéren behozták az A horvát miniszter fogad d. e. 8—10 óráig. Hogy mikor jö haza, ezt felesége sem tudja Az iparmüvészeti muzeum nyitva 9—l-ig. alsó-kubini kórházba, ahol két órai élesztési kisérlet bizonyosan, de azt hiszi, hogy holnap, holnapután Az uj országház kupolacsarnoka megtekintután némi életjelt adott magáról, de annyira össze- hetö 10—l-ig már itthon lesz és a detektivek találkozhatnak vele 50 krajczár belépödij mellett. vissza van törve-zuzva, hogy életben maradásához Deák-mauzoleum a kerepesi-uti temetöben, egy csöpp remény sincs. Délfelé a csendörök már nyitva este 5 óráig. Stricker Salamon; . Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva délelött kézre keritették a rablógyilkost is, aki lemosva 9—1 óráig. Többi tárái 50 krajczár belépö dij mellett 1834—1898. magáról a vért. visszament a korcsmába mulatni s tekinthetök meg. Az orvosi tudománynak nagy halottja Országos képtár az Akadémiában nyitva 9 órától ott szórta a pénzt. A gyilkos mindent bevallott és délután 1 óráig. van. S t r i c k e r Salamon, a bécsi egyetevégtelen czinizmussal azzal toldotta meg vallomását, Technologiai iparmuzeum délelött 9—l-ig és men a kórtannak és a kórszövettannak rendes hogy ha t u d t a volna, hogy m e g é l délután 3—5 ig. gyüjtemények muzeuma tanára, európai hirü tudós és kutató, mint az á l d o z a t , a szivében f o r g a t t a nyitva Természetrajzi már röviden jeleztük, Döblingben, lakásán 10—12-ig. (Muzeum-körut 4.) v o l n a m e g a k é s é t . Még 70 forintot találtak meghalt Egyetemi könyvtár nyitva 8—12 Óráig. Akadémiai könyvtár zárva. meg nála a rablott pénzböl. Tegnap már átkisérték Stricker Salamon 1837-ben született VágMuzeumi könyvtár zárva. Ujhelyen, Magyarországban. Gimnáziumi tanulaz ügyészségre. mányait részben Pesten a református gimná— Kifosztott templom. A pomázi szerb temziumban, részben Bécsben a Theresianumban, plomban — amint a budapesti rendörséget értesiVárkonyit nem találják. az egyetemet pedig Bécsben végezte. 1862-ben tik _ betörök jártak. Egy ezüst füstölöt, ezüst tálat, A szabolcsi szocziálista mozgalomnak egyik a bécsi egyetemen a fejlödéstörténelem magánkelyhet, két keresztet, két ezüst gyertyatartót, egy ezüst evökanalat, ezüst ostyatartöt s 1 arany kely- vezérszerepet játszó alakja, V á r k o n y i István, a tanára, majd 1868-ban a kór- és gyógytannak het loptak el. néhány héttel ezelött beszüntetett „Földmivelö" rendkivüli tanára s még abban az évben — Elevenen eltemetve. Nagy rémület szállta czimü heti ujság szerkesztöje, eltünt Budapeströl. ugyanazoknak a szaktudományoknak rendes meg nemrégiben A l m á s biharmegyei község la- Ez a szocziálisták táborának a mostani szenzácziója. tanára lett. Már huzamosabb idö óta betegesMárczius 26-ára megidézték a nyiregyházai kedett, de azért a legnagyobb szorgalommal kosságát. P a p Aurél 20 éves ifjut temették és a folytatta tudományos tevékenységét. törvényszékhez a szabolcsi zendülök ügyében való mikor a görög katholikus lelkész beszentelése után A legutolsó félévben már elöadásokat sem a sirásók ráhányták a földet a koporsóra, a h a 1 o tt tanuskodás végett Várkonyi, amint mondják, nem tarthatott, de azért otthon tovább dolgozott. akart lemenni s azzal a kérelemmel fordult a nyir- Nehány nappal ezelött állapota rosszra fordult a sirásók állitása szerint, meg m o z d u l t és a k o p o r s ó f e d e l é t ü t ö - egyházai törvényszékhez, hogy Budapesten hallgat- s tegnap rövid szenvedés után meghalt. Jelg e t t e . Ezt az állitásukat a g ö r ö g k a t h o - tassa ki. A kérelmet mellözték s ugy intéz- lemzi az elhunyt tudóst, hogy soha kitüntetést likus lelkész i s m e g e r ö s i t e t t e , kedtek, hogy márczius 31-ére Várkonyit karhata- el nem fogadott, pedig több izben megkinálták mire az eloszlott gyászgyülekezet seregestül tó- lommal állitsák elö Nyiregyházán. A detektivek vele s hogy tudományán kivül semmi más dult a sirhoz, hogy a friss sirt felássa. Ezt keresték is Várkonyit lakásán is, és hazaiban is, egyéb iránt nem érdeklödött. Az orvosi tudomány nemcsak a kitünö buvárt azonban az elöljáróság nem engedte meg, ha- de nem találták. Azóta , Várkonyi háza tájénem jelentést tett az esetröl a föszolgabiró- kán állandó detektivek vannak. Felügyelet alatt és tudóst, de — ami ritkaság — kitünö tanitót is nak, ez pedig a n a g y v á r a d i királyi ügyész- van Várkonyiné, Várkonyinak a két leánya, vesztett benne, akihez a messze távolról sereglettek ségnek, amely aztán az exhumálást elrendelte s an- és mindenki, aki hozzájok megy. Ha Várko- a tanulni vágyók s elöadásait hallgatva, kedvet nak teljesitésével a m a r g i t t a i királyi járás- nyiné vagy a leányka hazulról távozik, detek- kaptak mind mélyebbre hatolni az orvosi tudomábiróságot bizta meg. A járásbiróság részéröl dr. tiv megy utánok. Tegnap a kis leány látogatóban nyok homályos rejtélyeibe, amelyeket Stricker nem B a r a 1 a Béla királyi albiró jelent meg a község- volt egyik barátnöjénél s két detektiv oda is elki- egyszer világitott meg oly meggyözöen, hogy legben s a kiásott halott bonczolását dr. B r u d e r sérte és megvárta az ajtóban, mig haza indul. Az elkeseredetebb ellenségei — pedig ilyenek is voltak
8 . oldal. — Budapest, 1898. — magukévá tették gyakorlati kisérleteken alapuló elméleteit. Az élettan, szövettan és az általános kórtan terén uttörö munkálatokat végzett s minden müvén rajta Tan egyéniségének és ritka általános tudásának bélyege. Sohasem kereste a részleteket, hanem mindig a tudomány „nagy országutain" vándorolt. Iskolát alapitott, amelyböl nem kevesebb mint 45 tanár került ki, akik a különbözö egyetemeken sikerrel terjesztik Stricker tanait, különösen a gyakorlati pathologia terén. A nagy tudós halálát hidegen regisztrálták a budapesti ujságok is; regisztrálták, mert magyar születésü volt, mert büszkén emlegette mindig magyar voltát, mert különös elöszeretettel viseltetett magyar tanitványai irányában, kikkel néha órák hosszat beszélt az ö kedves hazájáról s annak nagymértékben — hátramaradt orvosi egyeteméröl. Hisz az a tárgy, amelynek Stricker rendes tanára volt, nálunk még csak nem is szigorlat tárgya ! A világ összes egyetemein ismerik az általa konstruált villamos vetitö-mikroskópot, csak nálunk nem, mindenütt önálló külön szigorlat tárgya az általános pathologia, nálunk szó sincs róla; a pathologiai anatómia körébe fel van ugyan egynehány Stricker-féle elmélet vére, de csak mellékesen. Es Stricker haláláról napilapjainkban talán szó sem lett volna, ha nem lett volna magyar születésü. Vág-Ujhelyen született, alsó-gimnáziumi tanulmányainak egy részét a budapesti, akkor még négyosztályu református gimnáziumban végezte s innen került Bécsbe. Ott lett egyetemi tanárrá, mü: veit, mint bécsi tanárhoz illik, németül irta meg; ott szerezte hirnevét, idegenben, mint azt sajnosan tapasztaljuk, olyan sok idegenbe szakadt magyar tudósnál.
ORSZÁGOS HIRLAP Harmincz évet töltött el mint tanár szakadatlan munkássággal Stricker ; privát-praxist nem folytatott ; buvárkodott és tanitott. Ez év elején ereje rohamosan fogyott és orvosai, dr. Federn és dr. Pál elött, ez utóbbi szintén magyar és Bécsben egyik belgyógyászati osztály vezetöje) teljes megnyugvással jelentette ki, hogy 2—3 nap mulva meghal. Tudta, hogy betegsége — a véredényének elmeszesedése — gyógyithatatlan. Meghalt tehát ismét egy magyar tudós külföldön s halálát egyszerüen regisztráljuk, mert hát az már igy szokás minálunk. Ugy történt ez már számos kitünö magyar emberrel és igy lesz az a jövöben is. Életükben müködésükröl nem veszünk tudomást, holtuk után pedig — szégyenszemre felemlitjük, hogy magyarok voltak és meghaltak. Csak rajta, kedves protekczió, üzzed tovább is szép játékaidat, az érdemes magyar tudósok maradjanak a külföldön, legyenek a nagy világ büszkeségei, a ti teremtményeitek pedig töltsék be az elökelö tanszékeket, összeköttetéseik, apáik és vacsoráik révén. Rólatok majd zeng a sajtó hatalmas nekrológokat, a Strickerek halálát pedig egyszerüen regisztrálják.
SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET. * Az eröszakos német muzsa. A német
szinházi ügynökök minden áron be akarnak tolakodni a magyar fövárosba. Csak a mult héten sikerült lefuvatni T y r o 1t bécsi szinészt és társulatát, és most e helyett le akarják hozni O d i l o n asszonyt, ezt a végtelenül középszerü bécsi szinésznöt, akinek legföbb müvészi erénye abból áll, hogy a magyar fülnek irtóztató lerchenfeldi dialektust különös „snájd"-dal tudja ejteni. Imprezáriója, aki nem minden ok nélkül attól tart, hogy a német komédiások Holtuk után büszkén hirdetjük, hogy magyarok ellen ismét tüntetni fognak, most egy könyovoltak, de életükben nem becsüljük annyira matos lap utján appellál a magyar lovagiassem, hogy felsö iskoláinkban foglalkoztassuk öket. ságra és a következö ravasz nyilatkozatot adja Pedig hány magyar születésü tudósnak és müvész- O d i l o n asszony szájába: nek kellett és kell még ma is magát külföldön — Korábbi föllépéseimböl jól ismerem és naturalizálnia, mert a kényszerüség hajtja rá; olt nagyrabecsülöm a lovagias magyar nemzetet. Örühirnevet, dicsöséget szerez magának, hazájának, lök, hogy Budapestre jöhetek s meg vagyok róla pedig ez öt kidobta, tehetségét vagy nem ismerte, vagy gyözödve, hogy a közönség irányomban ugy fog nem akarta felismerni, de holta után igen. akkor eljárni, mint növel és müvésznövel szemben szokás. büszkén mondjuk, hogy magyar volt s mintegy önA bécsi szinházi ágensek azonban nagyon telt bizalommal hirdetjük, hogy egész élete végeig csalódnak, ha azt hiszik, hogy a magyar lovamindig magyarnak vallotta magát. Különösen az giasság nem tud másként megnyilatkozni, mint orvosi tudományok terén tüntek ki nagyszámban épen csak nyerészkedö vállalkozásaik és pormagyar emberek, akik jóformán alapvetö munkákat tentumaik iránt. Nagyrabecsülésüket szépen végeztek s akiknek neveit az egész világon tiszte- köszönjük, de nem akarjuk kiérdemelni azzal, lettel emlitik. H y r t1 a világ legnagyobb anatomusa hogy a német muzsának itt csak ideiglenes magyar volt, ennek méltó utódja Zucker- szállást is adjunk. De ha a jövöben folytatják ezt a tolakodó modort, részünkröl semmi esetre kandl, magyar, K a p o s i, a világhirü bör- sem biztosithatjuk öket hasonló nagyrabecsügyógyász, P o 1 i t z e r a bécsi fülgyógyászati klinika lésünkröl. tanára magyar. W ö l f f l e r a prágai egyetem * Schrödter és a budapesti opera. A bécsi nagynevü chirurgusa magyar és hány világhirü udvari operában megijedtek annak a hirére, hogy magyar tudóst tudnánk még felemliteni, akik külföldön müködnek, mert itthon a nepotizmus uralkodik S c h r ö d t e r Frigyes, a kitünö tenorista esetleg s ahelyett, hogy ezek közül neveznének ki a buda- Budapestre szerzödik. A bécsi lapok megnyugtatpesti vagy kolozsvári orvosi fakultásokon tanárnak, ják a közönséget azzal, hogy Schrödter szerzödése az álattgyógyászati intézet boncztani tanárja lesz még két évig tart és hogy nem tud sem magyarul, rendes tanárrá kinevezve s egy testegyenészeti inté- sem olaszul. Ez utóbbi azonban, tudomásunk szerint, nem igaz. zel tulajdonosa lesz a sebészet rendes tanárjává. * A „Cremonai hegedüs" Hannoverben. Hubay Szinte felfoghatatlan tünetek ezek! És még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a neve- Jenö operáját, a „Cremonai hegedüs"-t, tegnap adzett külföldi magyar születésü tanárok nem tudnak ták elöször a hannoveri udvari szinházban. A daljól magyarul. Igenis tudnak! Magyar tanitványaik münek nagyon szép sikere volt. * Joseffy idehaza. New-Yorkban élö zongorakérésére, kik nem nem jól értik meg német elöadásaikat, gyönyörü magyarsággal magyarázgatják el müvész hazánkfia a nyáron hazajön. Legutóbb a elöadásaikat, sokszor oly szép magvar müszavakat Metropolitan-Operahouse-ban fényes sikerü hanghasználva, hogy csak csodálkozunk rajta, miért nem versenyt rendezett, amelyen Liszt a-dur es Chopin használatosak ezen mükifejezések a mi egyete- e-moll konczertjét adta elö. A közönség Joseffy Rafaelt állandóan ünnepli. münkön is. Okvetlenül szükségesnek tartottuk, e kitérést * Egy uj zeneapostol. Németország minden most Stricker halála alkalmából, akiröl szintén jelentékenyebb városában és müvészeti folyóiratábüszkén mondjuk, hogy magyar volt. Ha hasznára ban most sok, rengeteg sok szó esik B u m g e r t volt az általános orvosi tudománynak, mennyivel Ágostról, aki, mint Wagner, maga irja zenedrámáitöbbet használt volna a m a g y a r orvosi tudo- hoz a szöveget is, a zenét is. Mint a bayreuthi mánynak ! Orvosi tudományunkat magyar müvekkel mester a Niebelung-mondát, ö a nagy görög gazdagitotta volna, magyar tudósokat nevelt volna eposzokat dolgozta föl és egyszerre hat zeneés bizonyára emelte volna orvosi egyetemünk ni- drámával lépett a nyilvánosság elé. — Czimeik: veauját hatalmas energiájával és munkaerejével, „Achilleus", „Klytaemnestra", „Kirke", "Polyamely pihenést nem ismert, elannyira, hogy oly- phemos", „Nausikaa", "Odysseus hazatérése" és kor a napnak 20 óráját is munkában töltötte el. "Odysseus halála". Az utolsóelötti most került
Kedd, április 5. szinre a berlini udvari operában, miután Drezdában, Hamburgban és másutt már elöadták. Bungert ugy lép föl, mint egy apostol és Wagner mintájára külön szinházat akar épiteni magának Godesbergben, ahol müveit mintaelöadásokon mutatnák be. Voltakép azonban operái nagyon jelentéktelenek és fárasztók. Bungertnek sem invencziója, sem különös jellemzö képessége nincsen. Hangszerelési müvészete is csak közepes. Wagner „ Mesterdalnokai''-t valamikor kifütyülték és volt idö, amikor a mester nem merte reméleni azt sem, hogy a „Lohengrin" egyszer meg fogja pillantani a lámpafényt. És ime Bungerttel már pályája kezdetén is milyen hühót csinálnak — semmiért! * Magyar müvész sikere. A bécsi Fitznerféle kamarazene-társaság elöadta D o h n á n y i Ernö c-moll zongora-ötösét. A zongorarészt maga a szerzö játszotta. A „N. Fr. Presse" nagy elismeréssel ir a müröl és Dohnányi imponáló müvészetéröl, amelylyel a csillogó hatásu zongoraszólamot elöadta. Konstatálja, hogy nagyszerü sikere (grossartiger Erfolg) volt. * Magyar müvészek a párisi kiállitáson. Az 1900-iki párisi világkiállitáson a magyar képzömüvészek is részt fognak venni. A kormány, hogy a müvészek részvételét még inkább biztositsa, részint megrendeléseket fog tenni, részint kilátásba helyezi, hogy kiállitandó müveiket az állam számára meg fogja vásárolni. A kereskedelmi miniszter a párisi kiállitás müvészeti ügyeinek elöadójává dr. Lippich Elek közoktatásügyi miniszteri titkárt és a müvészeti osztály jelenlegi vezetöjét nevezte ki. Az elöadó legközelebb megkezdi tárgyalásait az egyes kiválóbb müvészekkel.
Ecset-foltok. Egy csunya ecsetfolt került bele a mi félhivatalos piktoraink szokásos évi beszámolójába. A választmányuk vagy más néven az o r s z á g o s k é p z ö m ü v é s z e t i társ u l a t választmánya ugyanis abban a jelentésben, amelyet az idei közgyülés elé terjesztett, szóvá tette a nagybányai festök mozgalmát is. És csudálatosképen nagyon félvállról nyilatkozott róla. A nagybányai müvésztelep három tagja most tiltakozik ez ellen a szubjektiv és sértö hang ellen. Más is gondolkozóba eshetik afölött, vajjon méltó-e a képzömüvészeti társulat reputációjához,hogy komoly müvészek akcziójára kicsinyes csipkedésekkel feleljen. A nagybányai festök mozgalmának megitélése elsö sorban a közönségre és a hivatásszerü mükritikára tartozik és csak utolsó sorban a képzömüvészeti társulatra, amelylyel a nagybányaiak épen felbontottak minden közösséget. Egyébként abból a jelentésböl nem meriti senkisem informáczióit a magyar képzömüvészet mai állapotáról, kár volt tehát fölhivni reá a közönség figyelmét. A jelentés megszerkesztöi ezt az udvariassági szolgálatot a nagybányaiaktól nem érdemelték meg. Ime a nagybányai festök nyilatkozata szó szerint: Az orsz. képzömüvészeti társulatnak 1897-röl kiadott választmányi jelentésében a következö, reánk vonatkozó sorokat olvassuk: Müvészi életünk a lefolyt évben különösen nevezetes eseményeket nem hozott; mi legalább nem tekinthetjük ilyeneknek sem a divatos izgatottságnak jelenségeit, sem a müvészi produkczió amaz egyes jelenetét (sic!) a milyen a nagybányai müvészek külön kiállitása volt. Nem hallgathatjuk el némán ezt a lapos és mégis bántó vágást, melyet a képzömüvészeti társulat legutóbbi közgyülésén a választmány jelentése ellenünk intézett. Mert ha már szives volt a jelentés egy paralell kiállitásról, —mély a társulat intézöinek hatáskörén kivül esik — emlitést tenni, megvárhattuk volna, hogy arról objektiv hangon emlékezzék meg. Ha a jelentés figyelmét a mi szerény kiállitásunk magára vonta s arról a nagy laikus közönségnek referálni szükségesnek tartja, bizonyára azért történt, mert a lefolyt év egyik felemlitendö jelenségének tartja azt Tisztán gunyolódás tehát, hogy ugyanakkor, midön a tényt egy hivatalos jelentés keretében felemliti, egy csapásra hallgatást is parancsol, midön azt a megjegyzést
Kedd, április 5. füzi hozzá. hogy a nagybányai kiállitás nem müvészi esemény, amelyröl következéskép nem volna érdemes szólni.
Nem lehet czélunk a közönségnek a festömüvészet iránt legutóbb nyilvánitott érdeklödését, amelyet a választmányi jelentés a "divatos izgatottság" titulusával, egy, az orvosi szótárba való gúnyszóval bélyegzett meg, csititani. Nézetünk szerint még ha nyilvánult volna is némi izgatottság a müvészek iránt, art a helyzet magaslatán álló választmányi jelentésnek mint örvendetes tényt kellett volna üdvözölnie. Ha egy csoport kiállitásával érdeklödést akart kelteni s talán keltett is, akkor az magasabb szempontból csak örvendetes jelenség lehet A haladás törvénye szerint ugy is a jobbnak kell ma vagy holnap gyöznie, a közönség pedig a rosszból tanulja megismerni a jobbat. Hogy mintegy ötven festö, fele magyar, fele külföldi, Nagy-Bányán összetömörült s nehéz viszonyok között kiállitást rendezett, azelött struczmadár módra szemet hunyni lehet ugyan, de azt, hogy valami történt, ami még fényesebb müvészeti viszonyok között is eseményszámba mehet, tagadni még sem lehet. A közönség elé szánt hivatalos jelentésben használt kicsinylö hang tehát csak a közönség altatására alkalmas és csak annál is furcsább, mert a jelentés magára öntött nyugalommal a szolidaritást hangoztatni maga is szükségesnek tartja. Mi szolidárisak vagyunk a festök egyetemével addig, mig a közös czélt, a müvészire való törekvést tartjuk szem elött. Nagybányán, 1898. márczius 30. F e r e n c z y Károly, R é t i István, T h o r m a János.
FÖVÁROS. (A budai vásárcsarnokok.) A budai kereskedelmi társulat nevében küldöttség tisztelgett ma délelött H a l m o s János polgármesternél, a budai vásárcsarnokok épitését sürgetve. A polgármester megigérte a kérelem teljesitését. (Sartoryék lázonganak.) Nem igen fordul ez elö. A Sartoryék birodalma nagyon csöndes. Legfölebb akkor van baj, elégedetlenség, ha az érdekcsoportok valamelyike a többinek a tudta nélkül akar valamit k i e s z k ö z ö l t e t n i De erre ritkán van eset, mert rendesen megértik egymást Sartoryék. A mult hetekben nehány b i z a l m a s értekezlet volt a polgármesternél. Ez az, ami Sartoryékat izgatottságban tartja. Hogy mer a polgármester értekezni, hogy mer bizalmasan értekezni, egygyel, kettövel, hárommal — valamennyiök nélkül. A szerdai közgyülésen meginterpellálják ebben a tárgyban a polgármestert Sartoryék.
ORSZÁGOS HIRLAP Kolibál Tamásnak a X. kerületi Szapáry-utczában földszinti lakháztoldalékra; dr. Biró Géza és nejének a IX. kerületi Szigligeti-utczában földszinti lakházra; Herz Ármin fiainak a soroksári-uton 2 emeletes gyárépület, raktár, mühely, emeletráépités és fészer épitésére. Ezeken kivül javasolta még a bizottság több kisebbrendü épitkezésre és átalakitásra az épitési engedély kiadását, valamint néhány módositott tervnek jóváhagyását. Elutasitani javasolják: Meder Vincze a VII. kerületi Rottenbillerutczában 1 emeletes házra két emelet rápitése; Bischitz Arthur és neje a VII. kerületi Vörösmartyutczában átalakitások ; Campagna Péterné a II, kerületi Törökvész-dülöben földszinti nyaraló; Malisckka Jakab a II. kerületi Rézma dülöben földszinti nyaraló épitésére, és a hazai vasbetonépitési vállalat a VI. kerületi Teréz-körut 46. szám alatti épitendö házon a „Mátrai" födémek alkalmazására engedélyt kérö folyamodványukkal.
VIDÉK. (A fiumei választás.) F i u m e i tudósitónk táviratozza : B a r c s i c s Erazmus, az ismert horvát agitátor, hiveihez felhivást bocsátott ki, amelyben felszólitja öket, hogy a holnapi választásban részt ne vegyenek s egyáltalán tartózkodjanak a szavazástól. A felhivás ezután megtámadja az autonomistákat s azt mondja, hogy a komédia elsö felvonása holnap kezdödik. Erösen megtámadja Mayländert is és azt kérdezi töle, hogy ha nem személyes érdek, hanem a közérdek vezeti, miért nem tartja fenn a régi álláspontját továbbra is, miért készitett arany-hidat, a visszavonulásra és miért nem engedi át a teret a liberálisoknak, akik legalább bátran, nyiltan hirdetik, hogy a kormány hivei. Barcsics ezután Ossoinackot, Milcenichet és az idegeneket támadja. Az idegenek alatt a magyarokat érti, akik szerinte éhesen jöttek Fiumébe és öket — a horvátokat — a városi ügyekböl kizárják. A holnapi választás különben érdektelen lesz. Az autonomistáknak az a hiresztelése, hogy a magyarság külön jelölteket léptetne fel, alaptalan. A magyar választók egyáltalán nem szavaznak.
TÖRVÉNYKEZÉS. = Becsapott biztositó intézetek. N y i r e g y h á z á r ó l táviratozza tudósitónk : M a kezdte meg a nyiregyházai törvényszék a Fodor Zsigmond és társai kisvárdai lakosok hirhedt biztositási pörének a tárgyalását. Nehány év elött történt, hogy Fodor Zsigmond a Newyork, Equitable, Mutual és a Gresham biztositó-társaságoknál százharminczezer koronára biztositotta hatvanegyéves mellbeteg anyját. A biztositott rövid idö mulva meghalt, ami tekintettel a biztositott összeg nagyságára, felkeltette a biztositó társaságok gyanuját. Meginditották a bünügyi vizsgálatot, a nyiregyházai törvényszék azonban az eljárást beszüntette. Felebbezés következtében az ügy a kuriához került, amely a tárgyalást elrendelte. Igy kerüllek a vádlottak ma ujból a törvényszék elé. A tárgyalás iránt, amely legalább három napig fog tartani az egész megyében óriási az érdeklödés. A tárgyalást D i c s ö f f y elnök vezeti. Szavazóbirák Kunfalvy és Dudinszky. A vádat Szikszay ügyész és a panaszos biztositóintézeteket dr. Stiller Mór képviseli. Fodor Zsigmondot dr. Friedman Bernát. Kiss Jenö és Harsányi Károly orvosokat pedig, akiket a Fodor anyjáról kiadott orvosi bizonyitványok miatt szintén vád alá helyeztek, Edelstein ügyvéd vádi. — Fodor tagadja a csalást s azzal védekezik, hogy anyja költekezésének gátat akart vetni s ezért kérte nagy összegre a biztositást. A védöje hiteles könyvkivonattal bizonyitotta, hogy Fodor abban az évben amikor az anyját biztositotta, huszonnégyezer forintot keresett. Az orvosok azt vallották, hogy az öreg asszony az utolsó hétig egészséges volt. Kihallgatták a vádlott növérét is. Még harmincz tanu van beidézve.
(Uj épitkezések.) A magánépitési bizottság ma délután K u n Gyula tanácsnok elnöklése alatt a a következö nagyobb épitkezésekre javasoka az épitési engedély kiadását: Mauks Jánosnak az I. kerületi Atilla- utczában 3 emeletes lakházra; Ormay Mórnak a VIII. kerületi Bérkocsis- és Németutcza sarkán 3 emeletes bérház; Schomann Antal és nejének a VIII. kerületi Népszinház-utczában 3 emeletes bérházra; Goldenberg Henrik és nejének a VI. kerületi Dessewffy-utczában 3 emeletes lakházra: Tedesko Ármin és nejének a VI. kerületi Sziv-utczában 3 emeletes házra : Nyári Sándor dr. és érdektársainak a VI. kerületi Izabella-utczában 3 emeletes házra; Slezár Venczel és nejének a VI. kerületi Röppentyü- és Potneházy-utcza sarkán 3 emeletes házra; Strebek Józsefnek az I. kerületi Budaörsi-uton emeletes lakházra; Glatz Lajosnak a VII. kerületi Öv-utczában földszintes házra: Cristofoli Vinczének a VII. kerületi Ilka-utczában földszintes lakház, munkáslakás és raktárra: Kovács Frigyesnek a II. kerületi Pasaréten földszintes lakóházra; Heller Árminnak az I. kerületi Istvánhegyen földszintes nyaralóra: Stogl Nándornak a II. kerületi Törökvész-dülöben földszintes gazdasági épü= Letartóztatott ügynökök. A rendörségtöl letre ; Werderits Imrének a X. kerületi Jászberényiuton földszintes kerti házra: a Pesti Chevra Katusa tegnap kisértek át a királyi ügyészséghez A l t s c h u l Adolfot és H a r t m a n n Manót, a kiket H ö t z e l János, a dusgazdag gleichenbergi polgármester panaszára tartoztattak le. Az ügyészalsó-erdösor-utczában III. emeleti vendégfogadó tol- ség c s a l á s és okirathamisitásra dalékra; Elsö Magyar Serfözdének a X. kerületi Jászberényi-uton 1 emeletes lakház es istálló-épületre; v a l ó felbujtás miatt a vizsgálat elrende-
Budapest, 1898. — 8. oldal. lését inditványozta. Hötzel János ma beadványt intézett az ügyészséghez, kijelentve, hogy panaszát visszavonja és mert kára nincsen, nem kivánja az ügynökök megbüntetését. Kijelenti egyuttal, hogy fiának meghatalmazást adott arra, hogy az 6 nevét a beperesitett váltóra aláirja. A védöügyvédek ilyen körülmények között az ügynökök szabadlábra való helyezését kérték, a királyi Ü g y é s z s é g a z o n b a n e l l e n z i a z t . Az elutasitó inditvány fölött holnap határoz a törvényszék. = Gróf Sztáray Tibor ügye. A törvényszék tudvalevöleg 2000 forint biztositéki összeg letétele mellett elrendelte gróf Sztáray Tibor szabadlábra való helyezését. A biztositéki összeget magasnak találta a védö és fölebbezett a királyi táblához, mely M a k a i Dezsö biró elöadása mellett ma foglalkozott ezzel az ügygyei és a kaucziót 1000 forintban állapitotta meg. Ezt a határozatot tüstént átküldék a törvényszékhez és Valószinü, hogy a fiatal gróf már holnap délelött elhagyja a fogházat. = Kossuth Ferencz fogsága. A törvényszék három napi államfogházra itélte K o s s u t h Ferenczet azért a párbajért, amelyet U g r o n Gáborral vivott. Az igazságügyminiszter megengedte Kossuthnak, hogy büntetését a pestvidéki törvényszék fogházában töltse ki. Kossuth a fogházbüntetést e hónap 19-én kezdi meg. = A végnélküli sajtópör. K o l o z s v á r r ó 1 jelentik : A beszterczei szász lap sajtópörét, amelyet holnapra már harmadizben tüztek ki tárgyalásra, egyik vádlott betegsége miatt i s m é t elhalasztották. = Elitéit kereskedök. A budapesti törvényszék ma csalás büntette miatt W i t t e n b e r g Mártont h é t h ó n a p i , — K ö n i g s b a u m Ármint pedig h a t h ó n a p i b ö r t ö n r e itélte Az elitélteknek közös üzletük volt a kerepesi-uton és azt a vádat emelték ellenök, hogy hitelbe vásárolt áruikon tuladtak s a befolyt pénzt nem a hitelezök kielégitésére, hanem saját czéljaikra forditották. = Orvosszakértöi vélemények. Megirtuk, hogy az országos képtár egykori igazgatójának, P u l s z k y Károlynak bünperében a királyi kuria megszüntette az eljárást. A legföbb biróság megszüntetö határozatában érdekesen fejtegeti az orvosszakértöi vélemények között levö különbséget és azok megbizhatóságát. A kuriai határozat szószerint igy hangzik: Amennyiben a vádlott az ellene folyamatba tett büntetö eljárás kezdetén elmebetegség miatt az országos tébolyházban elhelyezve találtatott és onnan kivétetvén, vitetett vizsgálati fogságba, a beszámithatóság kérdése helyesen vétetett elsö sorban Vizsgálat alá, ennek megoldása nélkül az eljárásnak folyamatbalétele és keresztülvitele felöl sem lehetvén határozni. E határozat meghozatala pedig kellö módon elkészittetett azzal, hogy már a bünvizsgálat elsö föladatául vette az erre vonatkozó adatok egybegyüjtését és ezek mellett beszereztetett mindama szakértö orvosok véleménye, akik erre tudományuk specziális szakmája és alkalmaztatásuk minöségénél fogva hivatottak és amely vélemények már most teljes mérvben mérlegelhetök azért is, mert ez irányban égy megtartandó végtárgyalás bövebb anyagot nem eredményezhet. Az eltérö vélemények közül helyesen állapittatott a másodbirói határozat az igazságügyi orvosi tanács és az ezáltal kiküldött elmegyógyászok véleményere és mellöztetett dr. A j t a y Sándor tanár véleménye és pedig nem formai okokból, hanem azért, mert ez utóbbi belsö tartalmánál fogva amazokhoz mérten kisebb meggyözö erövel bir. Mig ugyanis az igazságügyi orvosi tanácsnak és kiküldöttének, véleménye a tanuk által bizonyitott tényekre van alapitva és ezeknek gondos egybeállitásával s a kóros tünetek együttes mérlegelésével alkottatik meg a vélemény kiindulási pontjául vett kórkép, addig dr. Ajtay tanár ez adatoknak nagy részét, mint tudományos szempontból értékteleneket (lappáliákat) elveti "s a vádlott családi körülményeiböl, neveltetésének, valamint környezetének elméjére való föltételezett hatásából, nagyobb részben csak lélektani és erkölcstani elméletek utján adja meg a vádlott jellemének rajzát, amely szupponált jellem sajátos természetéböl véli, beteges ingerek kizárása mellett, csakis külsö motivumok élettani hatására visszavezethetni mindama nyilvánulásokat, amelyeknek abnormitását különben ö is elismeri. Minthogy tehát e vélemény kiindulási pontja kevésbbé megbizható, ennek, bár következetes logikával levezetett, végeredménye sem lehet meggyözö
10. oldal. — Budapest, 1898. és pedig annál kevésbbé, mert e véleménynek egyik alaptétele is, tudniillik, hogy a paralizis progressiva gyógyithatatlan betegség lévén, a gyógyulás tényéböl a diagnozis tévessége bizton következtetendö, a pótvéleményezö elmegyógyászok nézete és az abban hivatkozott szaktudósok állitása szerint nem oly vitátlan tantétel, amelyböl a szóban levö következtetés teljes biztossággal levezethetö lenne, nem is emlitve azt, hogy mivel sincs bizonyitva, hogy a vádlott elmeállapota ez idö szerint teljeses ép és egészséges. Ellenben a másodbiróság végzésének többi okát mellözni kellett, nemcsak azért, mert a bünügyi beszámithatóság kérdésének tagadólagos eldöntése folytán a vádbeli cselekmény alkotó elemeinek bövebb vizsgálata fölösleges, hanem azért is, mert a fönforgó esetre nem alkalmazhatók a közönséges elszámolási viszonyból meritett következtetések, amennyiben egy részröl az elszámolás kölcsönösségének föltétele ki van zárva, más részröl kétségtelen, hogy állami közszolgálatban alkalmazott egyénnek hivatali felsöbbségétöl nyert megbizatásáról, állami kezelés alá tartozó és meghatározott közczélokra kiutalványozott pénzeknek hová forditásáról és ezek iránt adandó számadásról lévén szó, mindezek kizárják valamely magánjogi hatályu elszámolási viszony föltevését, hanem kétségtelenül hivatali, közszolgálati ténykedést bizonyitanak s az ezzel együtt járó szigorubb felelösségre utalnak.
Izgatás osztálygyülöletre. Ma megint egy szocziálista munkás állott az esküdtszék elött. B r e tt Miksának hivják az alig 21 esztendös gázgyári munkást, akit a föügyészség azért fogott pörbe, mert egy röpiratot adott ki, amelyben erös kirohanást intézett a mai társadalom ellen. Az inkriminált röpirat czime: "A mai társadalom." „A házasság szentségéröl prédikálnak poczakos papok — irja többek között Brett Miksa — akik esztendöröl esztendöre változtatják szeretöiket és névtelenségben, nyomorban hagyják felneveltetni gyermekeiket. A tulajdon szentségét hirdetik nagynevü gazemberek ; arról alkotnak törvényt förangu patricziusok, mig ök magok milliókat lopnak büntetlenül és dicsöségtöl körülsugározva élvezik rablott kincseiket. Hazugságra van alapitva egész társadalmunk. A nép kegyelméböl való kormányunk a törvény nevében, a közjog érdekében gyilkolja embertársainkat és százezrével viszik a csatamezök mészárszékeire ölni és öletni az ártatlan embereket" E röpiraton kivül még két czikket irt Brett Miksa: N a g y k á t a i c s e n d é l e t és Szem é l y e s s z a b a d s á g " czimmel, amelyek miatt szintén ma vonták felelösségre Az esküdtszéki tárgyaláson Z s i t v a y Leó elnökölt, a vádhatóságot H a l á s z Lajos királyi alügyész képviselte. Legelöbb a vádlottat hallgatták ki. B r e t t Miksa, 21 éves, izraelitavallásu, nötlen, büntetlen légszesz- és vizvezeték-szerelö. Katonai kötelezettségének még nem tett eleget. Erre a vádleveleket, majd az inkriminált hirlapi közleményeket olvasták fel A v á d l o t t kijelenti ezután, hogy az inkriminált Mai t á r s a d a l o m czimü czikket ö irta. Azután külön lenyomatot is csináltak belöle, mert beleegyezett abba, hogy azt röpirat alakjában is terjesszék. A k é z i r a t n i n c s m e g . V a n k ó Károly tanu, a szocziáldemokraták könyvkiadóhivatalának vezetöje is tudja, hogy a czikket Brett Miksa irta. Mikor a párt beleegyezett, krajczárjával röpirat alakjában is árusitották. Egy e s k ü d t : Ki birálja el, melyik czikk alkalmas a röpirat alakjában való kiadásra? — A szerkesztö-bizottság. C z i n d e r Károly tanu, a „Népszabadság" akkori felelös szerkesztöje nem látta a czikk kéziratát, de tudja, hogy Brett irta. E l n ö k : Hogy lehet ez ? Hát volt valaki más is az ön háta megett? — A szerkesztö-bizottság. — Kik ennek a tagjai? — E z t nem m o n d o m meg. — Nem? Figyelmeztetem a letett esküjére, ez nem tréfa. A tanu mosolyog... E l n ö k : Ne nevessen, mert komolyra válik & dolog; ön tartozik megmondani az igazat. — Nem tudom, kik a tagjai a szerkesztöbizottságnak.
ORSZÁGOS HIRLAP — Én itt, tudja-e, hogy elözetes letartóztatásba vehetem? — Még sem felelhetek. — No jó. Tulajdonitsa majd magának a következményeket.. . S a f r a n e k István emlékszik arra, hogy a czikket a szerkesztöbizottsághoz küldötték, amely aztán intézkedett, hogy a czikket a „Volksstimme" is kiadja. — Ki adja a pénzt az önök lapjára? — A párt. — Micsoda párt? — Ahhoz nekem semmi közöm, — De miféle párt? — Hát a párt. . . — Nevezze meg, ki a felelös? vagy milyen jogi személy? — A s z o c z i á l d e m o k r a t a - p á r t . vezetösége. — Látja, miért nem mondja e z t ? Most esküjére figyelmeztetem és kérem, nevezze meg a vezetöség tagjait. — Akiket tudok. Benne vannak : Báron Ede, Bokányi Dezsö, Pfeifer Sándor, Groszmann Hugó, Kalmár Henrik, Rádi Sándor, Csizmadia Sándor. Egy esküdt: Milyen iskolákat végzett ön, hogy most szerkesztö lehet? — Négy elemit. — És ez elég ahhoz? — A szerkesztést nem kell iskolában tanulni. — Nem, ha csak — strohmann ! Ü g y é s z : Mondja meg Czinder, mi fizetést kapott ön a szerkesztöi állásért ? — Semmit. — Csak ugy passzióból tette üres óráiban, nemde ? A v á d l o t t kéri, hogy a pártügyek tisztázása okából hallgassa ki a biróság Groszmann Hugót és Pfeifer Sándort, akik a hallgatóság padjain ülnek. H a l á s z ügyész ellenzi a szerzöség kérdéséhez nem tartozó kihallgatást s a biróság nem is ad annak helyet. Ezután B r e t t vádlott beismeri a szerzöséget arra a két czikkre nézve is, amelyekben M a r g i l i á n csendörörmester ellen vannak sértések. E l n ö k : Kiván ön valamit bizonyitani a sértett ellen? — Nem kivánok. Ü g y é s z : Én meg bemutatok egy okiratot, amely szerint a pestvidéki törvényszék Pfeifer Sándort és Wonák Illést izgatásért vád alá helyezte. Brett czikkei ugyanis azért támadják Margiliánt, mert ö a l a p t a l a n feljelentést tett volna a nevezettek ellen. Öt percz szünet következett most s ezalatt a vádlott f e l k é r t e v é d ö i ü l P f e i f e r t é s G r o s z m a n n t , az ismert szocziálista munkásvezetöket. A két „védö" elfoglalta helyét s a2tán felolvasták a királyi ügyésztöl bemutatott birói határozatot, amely szerint ép ez ügyekböl kifolyólag a kéttagu védelem egyik oszlopát, P f e i f e r t , izgatásért j o g e r ö s e n vád alá helyezték. Erre kihallgatták a sértett csendörörmestert. M a r g i l i á n János vallja, hogy ö azért tett volt feljelentést Pfeifer és Wonák ellen, mert Nagy-Katán izgatták a népet, házról-házra jártak, pénzt gyüjtöttek . . . P f e i f e r kérdezni akar valamit. H a l á s z ügyész: Tiltakozom az ellen, hogy itt mint védö kérdéseket intézzen Margiliánhoz az a Pfeifer, akit ö jelentett volt fel. E l n ö k : A biróság visszavonul e kérdésben határozni s egyuttal arra nézve is, vajjon egyáltalán ö s s z e f é r - e a d e k ó r u m m a l , hogy aki j o g e r ö s e n vád alá van helyezve, védöi tisztet teljesitsen? Rövid tanácskozás után Z s i t v a y elnök kihirdette a biróság következö határozatát: Minthogy az eljárási szabályzat 25. szakasza szerint nem-ügyvéd is lehet sajtópörben védö a mivel továbbá Pfeifer izgatás, tehát n e m dehonesztáló vétség miatt van vádolva, a védöi tiszttöl nem üti öt el a biróság. Mint ilyent a kérdezés joga J
Kedd, április 5. is megilleti, de csak a szükséges kérdéseket teheti meg. P f e i f e r : Minthogy én az ügyész ur kivánságát a tisztesség kérdésének tekintem, kijelentem, hogy az én személyemet illetö kérdéseket nem én, hanem Groszmann kollegám fogja megtenni. Ezután Pfeifer néhány jelentéktelen, többnyire felesleges kérdést intéz Margiliánhoz, s megkérdi töle, igaz-e,hogy dr. G o l d n e r Adolf szocziálista képviselöjelöltet nem engedte volt Kátán programmbeszédet tartani? — Igen, mert nem volt kellö idöben bejelentve a gyülés. G r o s z m a n n : Igaz-e, hogy örmester ur Kátán ingyen kukoriczaföldeket kap gróf Keglevich Gábortól? — Nem igaz. — Hát az való-e, hogy ön a gróf közbenjárására tett feljelentést? E l n ö k : Erre nem tartozik felelni. (Még néhány tisztázott kérdést is bolygatni akar a védö, de az elnök megakadályozza.) A bizonyitás ezzel véget ért és a perbeszédek következtek. H a l á s z királyi alügyész mind a három czikk tekintetében marasztaló verdiktet kért az esküdtektöl, kikhez ezután a két védö szólott, természetesen a maguk szempontjából. Az esküdtek, amint visszavonultak, hibás verdiktet hoztak, ezért az elnök ujabb tanácskozásra utasitotta öket és ekkor a vádlottat e g y h a n g u l a g v é t k e s n e k nyilvánitották négy izgatásban, egy nyilvános rágalmazásban és egy becsületsértésben. Erre a sajtóbiróság B r e t t Miksát 8 h a v i f o g h á z r a é s 150 f o r i n t p é n z b ü n t e t é s r e i t é l t e . Az elitéltet, miután kezeseket nem állitott, nyomban letartóztatták. A tárgyalást este 10 órakor fejezték be.
Három mester. (A járásbiróság elött.) A p a n a s z o s : Künn állok az üzletem ajtajában és gyanutlanul csibukozok. Amint csibukozok, a háziurat látom magam felé közeliteni. Minthogy két fertálylyal adósa vagyok, illemtudóan köszöntem neki: — Aláz'szolgája, Susták ur! Hogy tetszik lenni ? — Gyalázatosan ! — Ej ej, csak most látom 1 Mitöl olyan dagadt a képe? — Összepöröltem a feleségemmel. — No, és az ö n képe van feldagadva ? Hej, na Susták ur tudná, amit én tudok! — Ugyan mit tud? — Hogyan mondjam csak? Tetszik tudni: egy kis techtli-mechtli. Hehehe! A háziorvos és a Susták ur becses felesége értik egymást! . . . Susták nagyot ugrott. — Bizonyos vagy benne ? — Ujjé! Tudja mit, Susták ur. Legközelebb) ha a doktor ott lesz a nagyságánál, elszaladok önhöz a kávéházba. — Helyes! Viszontszolgálat fejében elengedem a két fertályt. — Éljen! A mult szombaton délután négy és öt óra között észrevettem a doktor urat, amint szépen kicsipve, bajuszát pödörgetve, és magát alaposan kiköhögve föisétált a nagyságához. Természetes, hogy a két fertály elengedése reményében rohantam a kávéházba Susták urhoz. Tartlizott és vesztett. Egészen bele izzadt a veszteségbe. Oda megyek hozzá, és a fülébe sugom: — Susták ur 1 Ütött az óra. A doktor most ment föl a becses feleségéhez. — Igazán? — Becsületemre! Azt hittem, hogy tüstént felugrik, beleszalad a kabátjába és lóhalálba rohan hazafelé. Nem azt tette. Elövette az óráját, összehasonlitotta a maga tábláját az ellenfele táblájával és látva a nagy különbözetet, elkiáltotta magát:
ORSZÁGOS HIRLAP — Három dupla mester! — De Susták ur — sugom a fülébe a három mesterböl lesz hat mester és mire vége lesz a játéknak, vége mindennek. — Hagyja csak! Ök is bemondják a mestereket. Ugy történt, amint megjósoltam. A három mester helyett játszottak hatot, és Susták mind a hatot elvesztette. Ekkor ujra elövette az óráját. — Tyüh! Most mar igazán siessünk. Kocsija ültünk és haza robogtunk. Susták ur örült gyorsasággal nyitott az elöszobába, ahol a cselédet találta. — — — — — A — idehaza.
Ki van itt ? Senki. Hát a doktor ? Miféle doktor? A házi doktor. cseléd elkezdett röhögni. Nem beteg itt senki. A nagysága nincs is
— Mikor ment el ? — Félórával azután, hogy elment.
a nagyságos ur
Susták ur erre dühösen végignézett rajtam, aztán galléron ragadott és kidobott, hogy csak ugy repültem. Ráadásul pedig másnap beperelt. Kérem öt becsületsértés miatt megbüntetni. A b i r ó Susták Kristófot a becsületsértés vétségének vádja alól fölmentette. Gutlus.
SPORT. + Alagi lóversenyek. Az alagi tavaszi meeting negyedik napjának a holnapi programmja nem sokat igér. Jelentéktelen dijak és csekély számu nevezések mellett kevés kilátás lehet nagy mezönyre. A mai hideg szél és szakadó esö után különben is aligha fog nagy közönség az alagi turfra kivonulni. A holnapi nap föfutama, a kereszturi, akadályverseny, melynek dijáért legfeljebb négy ló indulhat. Legjobb közöttük Ossi, mely a "nagy alagi"-ban harmadik volt. Távollétében a veretlen Thekla fogja gyözelmeinek számát megszaporitani. A többi futamokra nézve tipjeink a következök: I. II. III. IV. V. VI.
Dreher-istálló — Fóth P a r k Eikonogen — Dalffy Grobian Ossi — Thekla Juliette — Dogaresse Levente — Morny.
+ A király-dij. A 120,000 koronával dotált király-dijra tegnap volt a bánatjelentés. E klasszikus versenyre összesen harmincz ló maradt állva, köztük Ganache, Mindig, Busserl, Crampon, Komámasszony, Doria, Debutante, Or-Dur, Eigentlich. + Busserl. A Dreher-istálló derby-kandidátusáról, Busserlröl az a hir volt elterjedve, hogy a Trial Stakes-ben, melynek elsö favoritja, nem fog indulni. E hirre az szolgáltatott okot, hogy Busserl két-három napig nem jelent meg a reggeli munkánál. Busserl teljesen rendben van s már ujra szorgalmasan dolgozik. + Gomba. A Przedswit-handicap-ben egy ujabb reális kandidátust emlegetnek sportkörökben és ez Gomba, mely állitólag egy trialban bámulatos rekordot ért el. + Szalonkák felvonulása. Az erdök nemes szárnyasai, a meleg idök beálltával, lassan-lassan huzódnak délröl északra, hogy a fenyvesek árnyában, boldog szerelmeteskedés között töltsék el a nyarat. Az idei felvonulás azonban nem valami nagy tömegben történik s a vadászok mindenfelé panaszkodnak a szeszélyes madarakra, melyek csak gyéren jelentkeznek és szaggatottan vonulnak fel. + A görgényi medvék. A tavaszi veröfény kicsalta barlangjokból a medvéket: G ö r g é n yL i b á n t f a l v á r ó l irják, hogy a hóval boritott K e r e s z t h e g y e n . csoportban hat egy teljesen kifejlödött medvét láttak. A kerülök jelentése szerint, a máramarosi sziklás havasok között nagyon elszaporodtak a maczkók és igy eredménydus öszi vadászatra van kilátás.
Budapest, 1898. — 11. oldat
EGYESÜLETEK. Az Akadémia ülése. A Magyar Tudományos Akadémia II.-ik osztálya, P a u l e r Gyula elnöklése alatt, ma délután ülést tartott. Ez alkalommal S c h ö n h e r r Gyula rendes tag bemutatta F r a k n ó i Vilmos rendes tagnak „Karai L á s z l ó b u d a i p r é p o s t " czimü dolgozatát, mely egy nagy történelmi tévedésre vet világot Eddig ugyanis azt hitték, hogy G e r é b László, Mátyás király unokaöcscse, késöbb erdélyi püspök és kalocsai érsek volt hazánkban a könyvnyomtatás meghonositója és H e s s András, az elsö nyomdász pártfogója. Dr. Fraknói Vilmos kimutatja, hogy a lelkes maecenás nem G e r é b László, hanem K a r a i László budai prépost volt. A tevékeny föpap 1470. november elejétöl 1471. tavaszáig diplomácziai megbizással Rómában tartózkodott s valószinüleg ott ismerkedett meg H e s s Andrással, ki az ö biztositására jött Budára, hogy itt a prépost költségén nyomdát állitson, de ez uj vállalkozáshoz füzött remények nem váltak be, mert sem Mátyás király, sem a tudománykedvelö föpapság nem karolta fel Guttenberg találmányát, melynek termékei fényben és csinban nem versenyezhettek a pazar kiállitásu hártya-kodexekkel. A nyomda rövid idö mulva meg is szünt, de K a r a i László érdeme fenmaradt, mert ö volt az, ki a nyomdászatot, Ausztriát, Angliát, Spanyolországot és Európa igen sok államát megelözve, Magyarországon meghonositotta. Mindezeket az adatokat F r a k n ó i a vatikáni levéltárból kutatta ki s annak nyomán deritette ki a való igazságot. Az érdekes felolvasást a jelenlevö közönség megéljenezte. Ezután M á t y á s Flórián levelezö tag olvasta fel „ K r o n o l ó g i a i birálat e g y h o n f o g l a l á s e l ö t t i m a g y a r h a d j á r a t r ó l N é m e t o r s z á g b a n " czimü dolgozatát, melyben helyreigazitja több történetirónak egy Németországba inditott ösmagyar hadjáratra vonatkozó tévedését. Hét osztály a polgári iskolában. Az országos polgári iskolai egyesület választmányának tegnap ülése volt, amelyre a vidékröl is számosan jöttek fel. A polgári iskolák osztályainak szaporitását és hét osztályuakká tételét tárgyalták. Csak a tervbe vett uj osztály tananyagával végeztek, a tervezet többi részét máskorra hagyták. Elhatározta az érkezlet azt is, hogy a növendékek között propagandát csináltat a tömeges névmagyarositásnak.
KÖZGAZDASÁG. Közgazdasági
táviratok.
Frankfurt, április 4. (Esti tözsde.) Osztrák hitelrészvény 302.37. Az irányzat nyugodt, Hamburg, április 4. (Esti tözsde.) Osztrák hitelrészv. 302.25. Az irányzat szilárd.
New-York, április 4. (G. T. B.) április 4. cents
ápriiis 2. cents
Buza, májusra 1003/4 „ * júliusra 88Ve „ szeptemberre 81 341/* Tengeri májusra Chicago, április 4. (C. T. B.)
lOOVs 87*/* 81»/4
április 4. cents
április 2. cents
Buza májusra IO0V4 Tengeri májusra 295/s Mezögazdaság.
34
1Q58 29 /8
A vetések állása. A vetések állásáról és a mezögazdasági állapotról április hö 1-én a földmivelésügyi m. kir. miniszterium az állandó gazdasági tudósitóktól beérkezett tudósitások alapján, a következö jelentést teszi közzé : Márczius hó 26-áig nagyobbára száraz s részben enyhe, de inkább szeles, söt itt-ott viharos idöjárás uralkodott; a hó vége felé azonban megváltozott az idö s azóta csaknem nap-nap mellett kisebb-nagyobb esözések vannak az országban. Az erösen száraz tél után a mostani jó esözések kitünö hatást gyakorolnak a növényzetre, különösen pedig az elvetett tavasziakra, amelyek nagyobb részben szépen kelnek; de az öszi gabonavetések is nagyon sok hasznát veszik a termékenyitö csapadéknak, ámbár az ösziekre általában véve sok a panasz. A korai öszi vetéseknek csak mintegy kétharmadrésze mondható kielégitönek, a késöieknek háromnegyed része. Meglehetösen megritkultak és gyengék a buzavetések: Torontál, Bács-Bodrogh, {alsó részén), Arad, Temes, Bihar, Sáros, Zala,
Vas- és Sopron vármegyékben részben egér s féreg pusztitás, részben azonban a téli fagykár, illetve nagy szelek következtében. Egér okozta károkat jelentettek még a Dunántulról, nevezetesen : Györ, Tolna es Veszprémböl, továbbá az ország más részeiböl is és pedig : Trencsén, Pozsony, JászNagy-Kun-Szolnok, Nógrád, Brassó, Alsó-Fehér, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Háromszák-vármegyékböl. Es bárha az ország nagy részében az öszi gabonafélék ma még nem felelnek meg a gazdák kivánalmainak, azért konstatálható, hogy a visszamaradt buza- és rozsvetések a jó esözésekre bokrosodásnak indultak s többnyire szép haragos zöldszint mutatnak. A rozsok ép ugy, mint a buzák több helyen megritkultak, itt-ott ki is vesztek áll ez fökép az Alföldre és a Dunántulra, ahol férgek, egerek és utófagyok jelentékeny kárt okoztak. Az öszi árpa aránylag még a legjobban áll az ösziek között ámbár ebben is mutatkozik némi veszteség a már emlitett körülmények befolyása alatt. A repcze legtöbbet szenvedett; többnyire gyenge közepes az is, ami megmaradt. Az eléggé kedvezö márcziusi idöjárásban a mezögazdasági munkálatokkal nagyon gyorsan haladtak a gazdák; nagyobbára az egész országban elvetették az árpát, zabot, buzát, takarmánymagvakat, söt a répát is. A burgonya ültetését is csaknem fele részben befejezték, söt a dohánypalántákat is rendbe hozták, a szölöket pedig megmetszették s a gyümölcsfákat megtisztitották. Ily formán a föbb munkák közül tehát csak a kukoricza vetése van még hátra, amelyhez alkalmasint április hó közepe táján szintén hozzá lehet látni, mert kukoricza alá a talaj elökészitése már szépen elörehaladt. A tavaszi vetések a jó esözésekre ugyszólván kivétel nélkül jól kelnek; eröteljesek és általában véve szép zöldek; jól indultak, a legelök, rétek és mesterséges takarmányfélék is, természetesen azokban a vármegyékben és ott, ahol egerek és hörcsögök kárt nem okoztak bennök, A jószágot már több vidéken kihajtatták a legelöre; takarmánynemüekben sehol sincsen hiány, söt néhol böven is vannak takarmány dolgában. A szölök és gyümölcsösök — ez utóbbiak már virágozni is kezdenek — jól indultak. Tejszövetkezetek értekezlete. A tej szövetkezetek szaporodása és fejlödése, szükségessé tette, hogy ezen szövetkezetek saját érdekeik megóvása, müködésük egyöntetüvé tétele és jövedelmeik fejlesztése ügyében idöröl-idöre országos értekezletet tartsanak. Az elsö ilynemü értekezletet az országos tejgazdasági felügyelöség rendezi április 24-dikén Budapesten a Köztelken, melyre a fennálló 53 szövetkezetet meghivta. A földmivelésügyi miniszter ezen értekezletet erkölcsi és anyagi támogatásban részesiti.
Ipar és kereskedelem. Magyar tudakozódó egylet. Az egyesület Tschögl Henrik elnöklése alatt tegnap tartotta rendes évi közgyülését. Megnyitó beszédében az elnök utalt azokra az eredményekre, melyeket az egylet a lefolyt évben elért. Jelenti továbbá, hogy a mult közgyülésen elhatározott alapszabálymódositásokat a belügyminiszter a jóváhagyási záradékkal ellátta, hogy tehát az egyesület most már egész erejét tisztán csak a tudakozási ág müvelésének szenteli. Ezek után elöterjeszti az igazgatóságnak, valamint az irodának jelentését a lefolyt évben kifejtett müködéséröl. Ez utóbbiból kitünik az egyesület nagymérvü fellendülése. Daczára az alapszabályok abbeli megszoritásának, hogy informácziókat csakis egyleti tagok kaphatnak és hogy a tevékenység köre csak Magyarország és társországaira szoritkozik a lefolyt évben 39.726 darab kérdezösködés intéztetett el; ugyanily örvendetes fokozódás mutatkozik az egyleti tagok számában is, mely az elmult évben 419-re emelkedett. A folyó évi költségvetés 52.480 forint bevétellel és ugyanennyi kiadással lön elöirányozva. A választás a következö eredménynyel ejtetett meg. Igazgatósági tagoknak megválasztattak: Benes József, budai Goldberger Gyula, Gruber Flóris, Guttmann Miksa, Heller Ármin, Kanitz Ignácz, Klein Zsigmond, Linzer Imre, Pauncz Sándor, Szirmai Arthur. Végül a közgyülés az elnökségnek és igazgatóságnak, különösen pedig Tschögl Henrik elnöknek és Guttmann Miksa vezérigazgatónak müködésükért jegyzökönyvi köszönetet szavazott. Köbányai sertéspiacz, április 4. Magyar elsörendü : Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 58—59 krajczárig. Közép (páronkint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 58—59 kr. Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedö sulyban) 57—68 kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban) 58—58Vs krajczárig, közép (páronkint 240—260 kilogramm sulyban) 58—58 Vi krajczárig. Könnyü (páronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 57—58 krajczárig. Sertéslétszám: 1898. április 2. napján volt készlet 27.140 drb, április 3-án felhajtatott 1377 drb, április 3-án elszállittatott 117 darab, április 4-ére maradt készletben 28.400 darab. A hizott sertés üzletirányzata változatlan.
12. oldal. — Budapest, 1898. Budapesti konzum-sertésvásár, április 4. A ferenczvárosi petroleumraktárnál levö székesföváros konzum-sertésrásárra 1898. április 2-án érkezett 137 drb. Készlet 426 darab, összes felhajtás 563 drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 131 drb elszállittatlan maradt 432 drb. Napi árak: 120— 180 kilós 56 kr., 320—380 kilós 58 kr., öreg nehéz %o—56 kr., malacz 38—40 krajczár. A vásár hangulata lanyha volt. Budapesti birkavásár, április 4. A mai vásárra felhajtatott 410 darab hizlalt ürü és 13 darab feljavitott juh. Napi árak: Hizlalt ürü 18—22 frt páronkint, 2111- 23 frt. 100 kilónkint feljavitott juh 16—18 forint páronkint. 21—22 forint 1Ö0 kilónkint, kiverö juh 12—15 forint páronkint, 20—21 forint 100 kilónkint. Bécsi vágómarhavásár, április 4. A mai vásárra felhaj tatot t: 3713 drb magyar, 657 darab galicziai, 133 drb bukovinai. 577 drb német összesen 5110 drb szarvasmarha. A nagyobb felhajtás következtében a vásár lanyha irányzatu volt és az árak erösen csökkentek. Átlag az árcsökkenés 1—2 forintot tett ki 100 kilónkint. Jegyzések : Magyar hizóökör I. min. 34—37 frt, II. min. 34—36 fit, III. min. 3H frt, galicziai I. min. 2i>—32 frt, II. min. 29—33 frt. III. min. 33—37 frt, német hizóökör I. min. 24—27 frt, II. min. 24—28 frt, III. min. 28—32 frt. urasági ökör 21—26 forint, bika és tehén 18—31 frt.
Pénzügy. A bank-kimutatás. Az ultimó igen jelentékeny igényeket támasztott az osztrák-magyar bank iránt, ami a márczius 31-ki kimutatásból is kitünik. A váltótárcza 21-52 millióval, a lombard 0-37 millióval és ennek megfelelöen a bankjegyforgalom is 21-87 millióval emelkedett. Teljesen megegyez ezen mozgalommal az adómentes bankjegytartalék alakulása, amely 21-82 millióval apadt, de még mindig 73*27 millió forint összeget képvisel. Szelvénylevonás. A M a g y a r Kereskedelmi Részvénytársaság abbeli jelentése folytán, hogy részvényeinek 7. száma szelvényét folyó évi április hó 4-ik napjától kezdve 12 osztrák értékü forinttal váltja be, elrendelte a tözsdetanács, hogy ezen részvények f. é. április hó 4-ik napjának déli tözsdéjétöl fogva szelvény nélkül s az 1898. év január hó 1-sö napjától folyó 5 százalékos kamatokkal áruitassanak s jegyeztessenek a tözsdén.
ORSZÁGOS HIRLAP BUDAPESTI GABONATÖZSDE. Budapest, április 4. A határidöpiaczon az árak emelkedtek. A buzahatáridök — még az eddig kevés figyelemben részesült szeptemberi határidöt sem véve ki — este 15 krajczárral drágábbak a mult szombati zárlatnál. Rozs 10 krajczárra!, tengeri 4 krajczárral, tavaszi zab G krajczárral emelkedett, csupán az öszi zab volt elhanyagolva, mivel a mostani idöt kedvezönek tartják a zabvetésekre nézve. Ami az öszieket illeti, a tegnapi hidegnek és a mai esözésnek nem tulajdonitanak jótékony befolyást. Innen a mai szilárdulás, mert a készárupiacz lefolyása semmikép sem igazolta a hausseáramlatot. A tegnapi amerikai sürgönyök 17s centsig terjedö árjavulást jelentettek. Ma Berlin szilárd irányzatról tudósitott, London 3 pennyvel, Liverpool s /s pennyvel, Páris 15 centimes-mel magasabb árakat jelentett. Párisban különben a liszt ára egy teljes frankkal emelkedett. Ugy Angliában, mint Francziaországban utótél van : erös hidegröl és hóesésröl értesitenek. Nem csodálnék, ha az idei, meteorologiai szempontból mindenesetre sajátságos lefolyásu tél utólag állana be egész Európában. Amerikából különben azt jelentik, hogy ott a téli vetések négy héttel elöre vannak. Ez nem minden veszély nélküli állapot. A mai nap szenzácziója a megtörtént buzafelmondás volt. Jeleztük különben nemrég, hogy ilyfajta meglepetés készülöben van. Ez ma be is következett. Bejelentett egy helybeli bank szállitásra hatezer métermázsa buzát. Általánosan azt tartják, hogy a felmondó mögött egy külföldi nagyspekuláns rejtözik, akinek érdeke van baisseáramlatot elöidézni. Egyelöre azonban a várt hatás kimaradt és a manövernek más eredménye nem volt, mint hogy — gratuláltak azoknak, akiknek a leszámoló-iroda a kötéseket kiosztotta, mert a 75 kilogrammos, 4% keveréket és 3 % csirásszemet tartalmazó buzáért ma minden malom szivesen ad legalább is 12 forint 85 krajczáros készpénzárt.
Az áruleszámolási irodának ma fizetési és ármegállapitási napja volt. A likvidácziós kurzusok meghatározása rendben ment. Buzában 12.64 forinSorsolás. tos, rozsban 8.65 forintos és zabban 6.61 forintos Magyar király! osztálysorsjáték. A mai huzás- árakat állapitottak meg. Nem minden inczidens nélnál a következö nyereményeket huztak ki: 5OOO kül mult el azonban a fizetés. Ugyanis az ügynöki koronát nyert: " 55617 " 50573 88916 52078 testület egy szerény tagja kénytelen volt fizetéskép65617. 2000 koronát nyert : 1697 6581 17488 telenségét bejelenteni. Azaz, hogy nem is jelentette 29511 34406 54876 * 68372 95019. 1OOO be, hanem a szokványok 60. szakaszának d) bekoronát nyert: 10652 13122 13828 18940 31121 31315 32890 36115 42305 44089 kezdése értelmében a tözsdetanács kimondta 397. 47619 48949 51653 52328 55566 61215 66167 számu hirdetményével az illetö inszolvencziáját, mi68493 72036 75647 S9330 99222 99951. S O O után az délelötti IIV2 óráig ki nem egyenlitette a koronát nyert: 877 46S6 15742 27271 31466 likvidált árkülönbözeteket. Az az egy bizonyos, hogy 32585 34022 37750 44939 47908 47881 49279 mostanában az inszolvenseket a legnagyobb kész52497 53078 54401 57689 60602 69825 6991 69076 69902 75259 75875 77607 84452 91429 séggel szolgálják ki a tözsdén. Fél tizénkét órakor nem fizetett a deliquens és a déli harangszóra már 94398 96525 99723 99032. Budapesti elsö gyermekmenhely. A z április ott függött a neve a fekete táblán. 2-dikán megtartott huzásnál a következö nyeröKülönben az egész eset emlitést sem érdemel, számok huzattak ki.- 140 349 1000 1113 I451 mivel kisebb ügynökröl van szó, aki suggerálva 2085 2248 2522 2601 2752 2845 3148 3830 3944 3966 4070 4206 4826 4985 5759 6522 6602 7394 alkalmasint nehány nagy-spekuláns „nézete" által, saját szakállára is adott több ezer métermázsa 7342 7490 7817 841S 85-57 9837 9873 10080 10197 10375 10417 10866 11419 11525 áprilisi és májusi buzát, amibe aztán beletört a 12021 12180 12230 13238 13392 13878 14474 bicskája. Nagy összegek nem forognak koczkán, 14752 15677 15963 16140 16319 16537 16683 mert pénteken még befizette az illetö a 12 forint 17759 18632 18865 18940 19354 21143 21831 22137 22277 23616 23971 24786 26327 26531 37 krig terjedö differencziákat és csak a mai 12 26658 27771 28645 29252 29513 30064 33100 forint 56 krajczárig menö különbözeteket nem birta 30584 30781 30975 31274 32S75 32980 34749 kigyenliteni. Mondják, hogy egészben mintegy 6000 34910 35021 35210 36049 36458 37075 37161 forintra rugnak kötelezettségei. 37541 38754 39772 40239 40936 42128 42686 Napirendre is térhetnénk ez intermezzo fölött, 4 3 Ü 3 43373 43712 44159 45039 4535G 45617 45863 46493 47190 47352 48620 48873 49095 ha nem volna ez az elsö inszolvenczia az uj rend 50164 50518 507S1 50822 50927 51154 51792 szerint, amely tehát, ily formán ma állotta ki tüz52118 52496 52265 54229 54393 £4557 54646 próbáját. 54835 55687 56155 56220 56646 56889 56910 Konstatálhatjuk mindjárt, hogy ez az uj rend 57184 57725 58415 58538 5S649 59399 59483 59798 59926 60427 60959 61122 61215 61429 kitünönek bizonyulna, ha a tözsdén szakitottak 61689 63113 63472 64314 64684 64788 64943 volna már a régi renddel. Az 1897. évi augusztus 65182 66493 67130 67835 68245 69928 elsején életbeléptetett „Szabályzat a tözsdei alku70129 70319 71214 71685 73224 73385 74039 74785 77357 78242 78659 79426 81170 81899 szok számára" ugyanis a 3-ik §-ban akként intéz82014 82617 82775 82842 83368 83685 84216 kedik, hogy minden tözsdetag, aki alkusz-ügyletek34949 85016 86424 87033 87270 87992 88239 kel kiván foglalkozni, köteles a tanácsnál 3000 88873 89244 91044 91424 92257 93779 93821 forintnyi óvadékot letenni. Felesleges mondanunk, 94026 94513 95699 95945 96243 96635 96825 hogy ez ügynök a 3000 forintos kaucziót nem de97165 98061 98657 99479 99743 99870. ponálta, mert annak befizetését töle senki sem A nyeremények május 15-ig átvehetök. követelte.
Kedd, április 5. A fizetésképtelenség következményeként a leszámoló-iroda a néhány százezer forintnyi differencziák kifizetését felfüggesztette, mindaddig, mig az inszolvencziából eredö utánfizetések összegét megállapitják és mig ezeket be is fizetik. Ez bizony kellemetlen dolog, de nem lehet rajta segiteni. Az uj rend legfontosabb következménye az hogy mig eddig fizetésképtelenségi esetekben azok, akik az inszolvenssel összeköttetésben voltak, akik tehát, mint a jelen esetben töle buzát vettek, rögtön fedezhették magukat, mostan a 25, szakasz szerint kiküldött hét tagu lebonyolitási bizottságra kell bizniok a dolgot. E bizottság a fizetésképtelen összes ügyleteit a napokban majd rendezi. Hát ez pláne a mostani izgatott, idöben, az árváltozások napjaiban nem igen kedvezö a felekre nézve, de beláthatjuk, hogy ezen nem igen lehet változtatni. Értesüléseink szerint a lebonyolitó bizottság ma este ülést tartott, amelyben megállapitották a fizetésképtelen engagementját, azzal a megjegyzéssel, hogy holnap délelötti 11 óráig még bejelenthetek az inszolvenssel való függö határidöügyletek. Végre a bizottság elhatározta, hogy holnap egy budapesti bankot fog megbizni a fennálló kötések lebonyolitásával. Buza. Elkelt 25,000 métermázsa szilárdan fentartott áron, közte 4000 métermázsa idegen buza. Elöfordult eladások buzában. származás T001 uj 1000! 100 100 600 100 100 100 200 100 100 100 150 100 150 100 100 100 100 400
33 7IT 75 75
túzai
átadta boly
£-3
13.50 3 hó 13.25 13.20 18.25 13.17V2 13.25 13.20 13.87V2 13.15 13.15 13.15 13.10 13.07V2 13.07V2 13.071/1 13.071/2 13.10 12.90 12.85 13.— 13.50 13.-13.55 13.30 13.10 12.85 12.55 13.10 11.92V2 11.25 9-80 10.371/2
Budapest átlag
78 70
76 75» 76* 75 74* 75* 74* 75' 75 75 I75 73*
iOO 500 100 200 100 200 200
to inai bácskai fehérmegyei^ felsömagyar makó modosi becakereki oláh orosz
1900 3570 J250 3000 1000
74« 73 74 78 76* 75 755 74 7-3 74 72>/2 72 5
5.3
átlag kevert
;ransitó
Baktárállomány buzában és lisztben: A fövárosi közraktárakban 60.000 métermázsa buza és 67.000 métermázsa liszt, a Silosban 5100 métermázsa buza. A nyugotiban 9150 métermázsa buza, 545 métermázsa liszt. Határidöüzlet buzában: Tavaszi buza irányzata szilárd, öszi buza is jelentékenyen emelkedett. Hivatalos jegyzések buzában. 100 kilogr. készp. ára
FAJ
frttél | frtig 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 60
ftszaridéU PestviSéld
Fejénnegrei"
április
frttöi [ frtig 13.05 13.10 13.30 13.40 13.60 13.63
12.'SO 12^90 13.10 13.15 13.40 13.50
13I— 13.03 13.25 13.85 13.55 13.60
12I85 13.20 13.25 18.50 18.60
is!l5 13.35 13.45 18.00 18.C3
Délelötti és déli tözsde
jj
buzában. Délutáni tözsde
forgalom zárlat forgalom zárlaijfkezdet 12.62-64-68-67-69 12.60 88-C5-62-60-83-62 12.651 12.64 12.6G-67-69 12.6S 61-63-66 /0-69 12.20 12.21-33-25-27-29 12.2J 12.24 12.20-29-30 12.2S 9.18 9.19-20-21 9.2S 9.U 9-16-17-18-16-14 33-24
kezd«t|
•1
Hivatalos határidöjegyzések II Határida
Déli törsde zárlat* április 4. április 2.
II pénz
április május ssspi.
200 küogr. készp. ára
12.85 12.95 13.15 13.20 13.45 18.55
Elöfordult határidökötések Határidö
3 n*S
1
1834 1&25 Ul
áru
pénz
ára
12.es 12.27 •US
12.52 12.10 •.0»
12.54 12.12 9.10
buzában. Leszámoló árfolyamok 12.64
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP Rozs.
a
Készáruüzlet rozsban: KOCSI rakomány tartott áron. Elöfordult eladások
Elkelt
Az ára
rozsban.
mina«eg
inmazsában!
néhány
fövámhivatalnál VisszkiTitei czéliából való beihoiataka eiöj. mennyisé; inéterra.
Budapest, 1898. — 13. oldal.
elöjegyeztetett: A? áru megBerezése
Hivatalos
gramm onldni
talre elójegyzatt inennyisag niéiwmázsakban
—
'• "kint* ' 3 hóra
ül
pestvidéki
a
i 1 " Hivatalos jegyzések
Budapest Bpest par.
1
BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.
rozsban.
Raktárállomány: A közraktárban 10.600 métermázsa ; a nyugati pályaudvaron 1502 métermázsa. Határidöüzlet: Tavaszi rozsban csekély üzlet volt, emelendö árak mellett. Elöfordult határidökötések rozsban. Délelötti és déli tözsde Délutáni tézsáe Kezdet ; fortrafom | zartat j kezdet ; forgalom zártat
aprili3
| 8.64
szeptemberi
8.6Ü-08
Ö.65
8.68
7.16
7.15
7.20
7.14
Hivatalos
határidöjegyzések
rozsban.
Déli tözsde zárlata április 4-éa ' április 2-án
Határidö április . . . szeptember . \
S.63 7.14
! j
8.65 7.18
| ]
8.86 7.10
! j
8.61 7.12
! j
8.65 —
Takarmányfélék. Készáraüzlet takarmányfélékben. Zab változatlan, a kinálat gyér. Árpa üzlettelen. Tengeriben is kevés forgalom volt. eladások takarmányfélékben.
Ilii I £
mini
es o <S
i l : 1 loo! uj
iüü
I
100 1OU IÜO 100
l .
nettó kilogr. Int.
Elöfordult
zab *
—
ár£a
_
JÖ
Zai).... tengeri. .
takarmányfélékben. HektoUterenkinti suly kg.-ban
takarmány égetni való sörfözdéi
60—62 62— 64 64-66
uj
nj
5.1a 5.15 5.10
Faj
Ó vagy
Árpa . . .
7J0
Köbánya Puszta-Poo Kisújszállás Karczag
Hivatalos jegyzések t
készp.
"
•
Ára
7.19
Budapest
tengeri
!
—
•
irttól
frt*
6.60 t 6 J 0 1 — f 7-50
si—
33-41 —
bánsági másnemü
108 kg. készp.
&JSO
'5.40 5.35
—
9J5O
7.20 5.50 5.40
Raktárállomány takarmányfélékben: A közraktárakban 9600 métermázsa árpa, 9000 métermázsa zab, 17.000 métermázsa tengeri. A nyugati pályaudvarban 2214 métermázsaárpa, 319 métermázsa zab. A Silosban 8800 métermázsa tengeri. Határidöüzlet. Tengeriben csekély üzlet volt, az árak javultak, zabban tavaszt határidövel szintén az öszi zab lanyha. Elöfordult határidökötések takarmányfélékben. Ara
Határ- Délelötti és déli tözsde idö kezd.! forgalom jzárL 5.30
5^9-28-27
Julius 5.40 Zab . . . ápril, 6.62 szept. 5.68
5.38-38 8.64-62 5.66
Tengeri . mijua
Hivatalos
..{ forgalom {zári. 5J1
5.30 5.39 5.42I 6.63 6.65 5.6T 5.88
határidöjegyzések félékben.
5.41 — —
5.40
takarmány-
dffi tünde xáriat*
An
faatiddA
Tengeri . .
IBXJÜ3 4-éB
május JUÜU3
április szeptember
április *-in
pénr | ára
*»[ im
5.30 5.41 6.61 5.6S
5.24 5-S5 6.60 5-87
5.42 6.64 5.68
5.35 6.82 5.70
6.61
Gabona- és lisztforgalom.
buza , rozs. . tengeri
Érkezett
varetanl faajwi [ együtt ijTasntoa} hajóa
atternii s a he ri lorjtioaba 31™] 86411 1573BI I937S1 _ 40S -li 403 26SII 4396J I«| 815 804 516S:
8543SJ
egtttt 4H9
5«
—
április 4.
április 2.
121.50 121.50 Magyar aranyjáradék 99.20 99.20 Magyar koronajáradék 374.— 274.— Magyar hitelrészvény 102.50 102.75 Magyar ipar és keresk. bank 254.50 255.— Magyar jelzálogbank 251.50 251.50 Magvar leszámitoló bank Rimamurányi vasmü 252.50 251.50 Osztrák bitelrészvény 355.70 354.80 Déli vasut 73.— 75.— Osztr.-magyar államvasut 343.50 342.75 Közuti vaspálya 403.— 403.75 Vühunos vasut 274.— 274.— Az ntötözsdén: az irányzat szilárd maradt: osztr. hitelrészvény 355.10—355.30—355.85, magyar hitelrészvény 37450—374.75, államvasut 343.50— 343 forinton köttetett. Délután 4 órakor zárainak: áprilia4. április 2.
pr«r A m. kir. közp. statisztikai hivatal az IMS. éri április^ M • 1. este 6 órától április 3 . este 6 óráig Budapestre TasotaBea haján érkezett s innen elszállitott gabooakfildemenTekrol és * * a ™ g « 1 iSvámhiTatalnál elöjegyzett gabona- és UszbnennTis^ekröi a kev«kecö kimutatást tessi közé: ^^^ Az ára megnevez é«e
Budapest, április 4. Gyönge üzlettel és nyomott hangulatban indult az üzlet a mai tözsdén. De még a délelötti zárlat elött jelentették Bécsböl, hogy madridi megbizható hirek szerint a pápa fölajánlotta volna a spanyol regenskirálynénak, bizonyos föltételek mellett, közvetitését az Egyesült-Államoknál. Viszont Amerikából is békésebb hirek érkeztek, nevezetesen az, hogy az elnök határozottan a békét akarja és ezért halogatja a kongresszusnak teendö elöterjesztését. Mindezek a hirek megszilárditották az irányzatot. És midön délben Párisból és Berlinböl magasabb árfolyamokat küldöttek, a szilárdság még fokozódott, mert e táviratokból azt a bizonyitékot meritették, hogy a nevezett két helyen a béke föntartására irányult törekvések sikerében biznak, illetöleg, hogy a délelött érkezett békésebb hireknek hitelt adnak. Igy tehát a szilárdság tartott egész a délutáni zárlatig, mely a legmagasabb napi árakat tünteti fel az egész vonalon. A helyi piacz nyugodt volt. Kereslet csak a salgó-tarjániakban és a Draschefélékben volt észlelhetö, mely utóbbiak, kapósságuk folytán, fölmentek 861 forintra. Az elötözsdén: Magyar hitelrészvény 374.25, Osztrák hitelrészvény 354.§Ü—355, Osztrák-magyar államvasut 342.50—343.50, Rimamurányi 252.25, Salgótarjáni 618—621. Délelötti 11 óra 25 perczkor zárulnak: Osztr. hitelrészv. 354.90, Magyar hitelrészv. 374.5G, Aranyjáradék 121.30, Koronajáradék 99.40, Leszámitoló bank 251.50, Jelzálogbank 254.75, Rimamurányi 252.50, Osztr.-magy. államvasut 343.25, Ipar- és keresk. bank 103.—, Déli vasut 73.—, Közuti vasut 402—, Villamos vasut 274.—. A déli tözsdén elöfordult kötések: Közuti vasut 402.75—403.50, Magyar hitéirészvény 374.25-^-375, Magyar jelzálogbank" 254.50—254.75, Magyar leszámitoló bank 251.50—251.75, Rimamurányi 252.40—252.75, Osztrák hitelrészvény 354.90—355.75, Osztrák-magyar államvasut 343.25— 343.75, Bankegyesület lOf.50—108. Hazai bank 110.25—111.25, * Budapesti takarékpénztár 221, Szentlörinczi téglagyár 238, Drasche 855—861, Salgótarjáni 620—624. Dijbiztositások : Osztrák hitelrészvényekben holnapra 2.—2.50 forint; 8 napra 5.50—6.— frt, április utoljára 8—9 forint. Délután 1 óra 30 perczkor zárulnak:
S487
140
150
1200J""* MOOji 1OÖ»
Osztrák hitelrészvény Magyar hitelrészvény Osztr.-magyar államvasut Leszámitoló bank Jelzálogbank Rimamurányi vasmü Közuti vaspálya Villamos vasut Ipar és keresk. bank Déli vasut
355.80 374.75 343.50 251.50 254.75 252.50 403.— 274.— 102.50 73 —
364.75 374.— 342.30 251.25 255.— 251.50 403.— 274.— 102.50 74.50
TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK. Budapest, április 4. S z i l v á b a n és s z i l v a i z b e n változatlan irányzat mellett nem volt üzlet Z s i r a d é k ára sem változott.
vidéki r magyar la légenszáritott Vidéki . . varost légonszáritott, 4 darabos . . * • 9 • . a
boszniai, 1897. éri usánce-mlnöségi Szilva . . . 120darabos. . Kész áru . .100 . Zsákkal együtt . . . 85 , . . güngvsulyuszta szerbiai, a . usance-mlnSsóg •uly helyett • • . 100 darabos. . . . 85 . . Szilva HatáridSre Minöség 500 grammonkinl Szilváig Kosz ára Ingyen hordó Szilvaiz Határidöre Ingyen hordó
Hsremaf
100
.
85
.
szlavóniai 1897 szerbiai 18OT
59-— 52I?5
68.— 57.50
frt ' 59.I0
5840
H'.öO 12!— 13.16. — il.25 1L50 12.50 12.75 16.— 16.50
1 i II 1 1 1
I hektoüterenkinti i 100 kikijraBiBi kéuBéaz ára faj ! suly \ _i kilogrammban l Crttót j iiüj elsörendü 70—72 8.85 s.so másodrendü 8.50 S.S5
Határidö
220á
kp. •
9.(3 S —
4
Áru
injyen liorda
ar. netfo Késs
átadási
jegyzések.
19.50 18—
E:20.16.60
- . -
vörös középszemU 1S97
vörös nagyszemfl 1897
48.— 31.— 84.— 41.—
52.88.— 87.45.—
Budapesti vásárcsarnok. Budapest, április 4. A vásári forgalom : Husnál a forgalom élénk, árak: szilárdak. — Baromtinái csendes, árak szilárdak. — Halban élénk, árak szilárdak. — Tej- és tejtermékeknél élénk. — Tojásnál élénk, árak emelkedtek. — Zöldségnél csendes. — Gyümölcsnél élénk. — Füszereknél csendes. — Idöjárás: esös, enyhe, A központi vásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek hivatalos árjegyzése a következö: Hus. Marhahus hátulja I. 48—56 frt, II. 42—48 frt. Birkahus hátulja I. 36—40 frt, II. 28—36 frt. Borjuhus hátulja I. 50—58 frt, II. 4ö—50 frt. Sertéshus elsörendü 56—60 frt, vidéki 50—54 frt. (Minden 100 kilonkint.) Kolbász füstölt 70—80 kr (kilonkint). Sertészsir hordóval 57.0—60.0 frt (100 kilónkint). —Baromfi (élö). Tyuk 1 pár 1.20—1*60 frt. Csirke 1 pár 1.00—1X0 frt. Lud hizott kilónkint 55—60 kr. — Különfélék. Tojás 1 láda (1440 drb) 29.0—30.0 frt. Sárgarépa 100 kötés 1.60—5 frt. Petrezselyem 100 kötés 1.60—5.00 frt. Lencse m. 100 kiló 14—18 frt. Bab nagy 100 kiló 8—-12 frt. Paprika 1. 100 kiló 30—45 frt, II. 15—30 frt. Vaj közöns, kilonkint 95—1.00 frt. Vaj-téa kilónkint 1.20 —1.40 frt. Burgonya-rózsa 100 kiló 2.60—3.30 frt. Burgonya sárga 100 kiló 2.65—3.50 frt. — Halak. Harcsa (élö) 0.70—1.00 frt 1 kiló. Csuka (élö) 0.60— 0.60 frt 1 kiló. Ponty dunai 0.45—0.60 frt. Szesz. Budapest, április 4. Irányzat változatlan. Kontingens nyersszesz jegyzése 18.75—19.— forint. Finomitott szesz nagyban 56.75—57.—, Finomitott szesz kicsinyben 57.25—57.50, Élesztöszesz nagyban 56.75—57.25, Élesztö szesz kicsinyben 57.50—57 75, Nyers szesz adózva nagyban 55.75—56.—, Nyersszesz adózva kicsinyben 50.25— 56.50, Nyers szesz adózatlan (exknt.) 15.75—16.—, Denaturált szesz nagyban 21.—21.25, Denaturált szesz kicsinyben 21.50—21.75. Az árak 10,000 literfokonkint hordó nélkül, ab vasut Budapest, készpénzfizetés mellett értendök. Bécs* április 4. Kontingens nyersszesz azonnali szállitásra 19.60—19.70 forinton kelt el. Prága, április 4. Adózott trippló szesz nagyban 55.25—55a/s frton jegyeztek. Adózatlan szesz 3 18. /4 forinton kelt el. Trieszt, április 4. Kiviteli szesz tartályokban szállitva 90% hektoliterenkint nagyban román áru 12.50, cseh áru 12.50, román áru 12.75 forinton jegyeztek április-augusztusi szállitásra. Berlin, április 4. Szesz helyben 47.20 márka — 27.71 frt, fogyasztási adó nélkül hektoliterenkint a 10,000 literszázalék. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.70 frt. Stettin, április 4. Szesz 70 márka fogyasztási adóval 47.30 márka = 27.77 frt. Átszámitási árfolyam 100 márka = 68.70 frt. Boroszló, április 4. Szesz (50-es) pr. áprilisra 66.10 márka — 38.80 frt; szesz (70-es) pr. áprilisra 46.40 márka = 27.24 frt. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.70 frt. Hamburg, április 4. Szesz áprilisra 24.25 márka =.14.24 frt; ápril—májusra 24.25 marka — 14.24 frt; május—júniusra 24.— márka = 14.09 frt Átszámitási árfolyam 100 márka «= 58.70 forint.
Czukor. Prága, április 4. Nyers czukor 88% czukortartalom, franco Aussig. Azonnali szállitásra 12.32 frt, okt.—decz. szállitásra 12.40 forint. Hamburg, április 4. Nyers czukor f. o. b. Hamburg, azonnali szállitásra 9.10 márka, májusi szállitásra 9.17 márka, augusztusi szállitásra 9.40 márka. Irányzat tartva. Páris, április 4. Nyers czukor (88 fok) kész áru 28.50—29.— frk, fehér czukor áprilisra 81.50 frank, májusra 31.75 frk, 4 hon máj.-tól 32.— 4 hóra,
14. oldal. — Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
Kedd, április 5.
Frankfurt, április 4. (Zárlat) 4-2°/o ezüstjáraLindau, április 4. Orosz buza 20.70—21.90 okt-tól 3Ö3 s. frk, Finomitott készára 101—101.50 dék 86.40,4% osztr, aranyjáradék 103.65, 4% magyar márka ( = 12.15—12.85 frt), román buza 19.90— frank. márka ( = 11.88—12.85 frt). Minden 100 ki- aranyjáradék 103.05, magyar koronajáradék 100.—, London, április 4. Jávaczukor 11 -*/s schilling. 21.90 osztr, hitekészvény 302.25, Osztr.-magyar bank 786.—, lónkint ártartó. Nyers czukor és jegeczedett czukor forint. Átszámitási árfolyam 100 márka — 58.70 Osztr.-magy, államvasut 296.25, déli vasut 65.37, ártartó de nyugodt. Finomitott darab-czukor április 4. (Megnyitás.) Buza folyó hóra bécsi váltóár 169.S5, londoni váltóár 20.4S, párisi ártartó jó üzlet mellett. Külföldi tért czukor 29.10 Páris, ( = 13.87 frt). Buza májusra 29.— váltóár 81.033, bécsi bankverein 229.—, villamos nyugodtan3 indult, szilárdan zárult. Jegyeztetett: kész- frank (frank = 13.S2 Buza julius-aug.-ra 28.30 frank részvény 141.—, alpesi bányarészvény 128.50, 3 áru 10.9 i shilling, áprilisra 1O.I* /I sb-, május- ( = 13.49 frt).frt). Buza májustól 4 hóra 27.40 frank 3°/o magyar aranykölcsön 91.—, 4-2°hl papiraugusztusra 10.1 F t shilling. Répaczukor lanyha. ( = 13.06 frt). Rozs folyó hóra 18.— frank ( « 8.56 járadék 8ö.5O. Az irányzat szilárd. J Német (88%; áprilisra. 8.11 * shilling, májusra Frankfurt, április 4. (Utótözsde.) Osztr, hitelRozs májusra 18.25 frank ( = 8.68 frt). 9.01* shilling, juniusra 9.1l 2 shilling, juliusra 9^V* frt). részvény 302.25, osztrák-magyar államvasut 296.—, Rozs julius-aug.-ra 17.40 frank ( = 8.29 frt). Rozs sh., augusztusra *J.'VI2 shilling, október-deczemberre 4 hóra 16.60 frank (=7.90 frt). Minden 100 déli vasut 65.37. 9.3 sh. Határidöüzlet: áprilisra 8.II3;*sh.,má- májustói Hamburg, április 4. (Zárlat.) 4.2°/0 ezüstkilónkint. Átszámitási árfolyam 100 frank = 47.55 jasra 9.1 sh., juniusra 9.2 sh., juliusra 9.3 sh., járadék 86.25, osztrák hitelrészvény 302.25, augusztusra 9.3^4 sh., október-deczemberre 9.3 3 * forint. Páris, április 4. (Zárlat.) Buza folyó hóra osztrák-magyar államvasut 739.—, déli vasut 155.50, shilling. 2S.00 frank ( = 13.82 frt). Buza májusra 28.90 olasz járadék 93.50, 4°/0 osztr, aranyj. 103.25, Olajok. 4°/o-os magyar aranyjáradék 103.25. Az irányzat Páris, április 4. Repczeolaj folyó hóra 53.50 frank (== 13.77 frt). Buza julius-augusztusra 28.10 szilárd. frk (= 25.19 frt); májusra 53.75 frk (= 25.30 irt); frank (=13.39 frt.) Buza 4 hóra májustól 27,10 Páris, április 4. Uj 3°/o franczia járadék 4 hóra májustól 54.50 frk (= 25.66 frt) : 4 utolsó frank (=12.91 frt). 101.75, 3ü/o-os franczia járadék 103.37, 3J/2 hóra 55.50 frk. (= 26.13 frt). Arak 100 kilónkint °/o-os franczia járadék 107.20, Länder-bank 488. KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK. értendök. Átszámitási árfolyam 100 frk = 47.55 frt. Osztr.-magy, államv. 737.— Osztr aranyj. 104.70, Déli Hamburg, április 4. Repczeolaj helyben 50.50 Bécs, április 4. A mai tözsdén kedvezöbb vasuti elsöbbség 390.—, Alpesi bánya 333.—, Tömárka (= 29.Ü5 frt). Átszámitási árfolyam 100 hangulat jutott érvényre, miután azt remélik, hogy rök dohányrészvény 285.—, Török sorsjegy 107.50. marka = 58.70 frt. Olasz járadék 94.—, Spanyol kölcsön 52.93, MeriKöln, április 4. Repczeolaj májusra (hordóval) a spanyol-amerikai viszályban a pápa fog interveni- dional 679.—, Ottomanbank 548.—. Rio Tinto 55.— márka ( = 82.29frt).Átszámitási árfolyam 100 álni. Emellett az alpesi bányatársaság mérlege is 735.—, Debeers 697.—, Eastrand 111.50, Chartered márka = 58.70 irt. jó hatást keltett és általában a külföldi tözsdék 74.50 Randfontein 40.—. London, április 4. Terpentin 1 23.9 sh. magasabb jegyzéseket jelentettek. London, április '4. (Zárlat.) Angol consolok Repczeolaj 22.— sh. Lenolaj 16.1 ,2—lü.3 sh. Az elötözsdén: Osztrák hitelrészvény 354.25 lll.V'o. déli vasut 7.50, spanyol járadék 47.'s Gyapotmagolaj 14.ü—15.— shilling. 355.15, Anglo-bank 159.25. Union-bank 297.75, olasz járadék 92.—, 4°/0 magy. aranyjáradék pacificvasut S2.W8, Petroleum. Magyar hitekészvény 373.25—374, Osztrák-magyar 101.75, 4% rúpia 62.— Canada 7 n leszámitolási kamatláb 2. /8, ezüst 25. /ic, Az államvasut 342.50—343.25, Déli vasut 74.25—73, Hamburg, április 4. Petroleum helyben 5.— Busthehradi 576—580. Alpesi bánya 151.40—153.25, irányzat szilárd. marka = 2.93 frt. 3 New-York, április 4. Ezüst 55. /s. Antwerpen, április 4. Petroleum fin. helyben Rimamurányi 253, Fegyvergyár 311, Tramvay 3 502—500, Magyar aranyjáradék 121.30, Magyar 15. /a frank = 7.26 frt. Bréma, árpilis 4. Petroleumfin.helyben5.10 koronajáradék 99.40, Török sorsjegy 56.75—57, IDÖJÁRÁS. Német márka 58.77—58.76. ármka = 2.99 frt. A m. kir. meteorologiai központi intézet távirati Newyork, április 4. Petroleumfin.70 Ábel Test. Délelött 11 órakor zárulnak: Osztrák jelentése 1898. április 4-én reggel 7 órakor. Newyorkban 5.75 cents, fin. petroleum Philadelphiá- hitelrészvény 354.75, Magyar hitelrészvény 374.—, ban 5.70 cents; United Pipe Line Certificates áp- Anglo-bank 159.25, Unionbank 297.—, Länderbank •3 + 3E'3i3 rilisra 75.—; nyers petroleum áprilisra 6.40 cents. 219.50, Osztrák-magyar államvasut 343,12, Déli Állomások Állomások London, április 4. Petroleum, amerikai 43/s— vasut 73.—, Alpesi bánva 1P2.90, Rimamurányi 253.— Májusi járadék 102.30, Török sorsjegy 58.80, 4Vi 8h., orosz 4VB sh. A déli tözsdén : Osztrák hitelrészvény 356.— 54'2 + 8.63.2 Pola . . Kávé, tea, rizs, juta, shellack. Magyar hitelrészvény 374.— Länderbank 220.25 Arvavaralja 51-2 -j- 10-8 3.5 Lesina Selmeczbanya 53-4 -f- 4.-1 12 5.4 Sarajevo London, április 4. Kávé. Santos, határ- Union-bank 297.— Anglo-bank 159.25, Bankverein N.-Szombat . 0.6 56-G 4.9 Torino idö szilárdabb, de nyugodt. — Jegyeztetett áprilisra 270.—, Osztr.-magyar államvasut 343.37, Déli vasut Magyar-Ovár -j-110.1 •3 + iyalla . . . 52-5 + 5.5 1 Flórencz 55-3 0 . 1 18 Flórcncz . . . 55 O-Gyi 53-4 + 8.0 53-4 8.0 7 27.9 sh., májusra 28.3 sh., juliusra 28.6 sh., 73.50, Elbevölgyi vasut 260.—, Északnyugati vasut Budapest . . . . 50-3 + 5.2 2 Róma . 1.2 11.0 4.0 Sopron . Nápoly . . szeptemberre 29.3 sh., deczemberre 29.9 sh. 245.50, Alpesi bánya 153.10. Rimamurányi 252.50, Herény 51-8 + 10.8 5.9 Brindisi . . . 54-3 + 10.2 6.6 Palermo . , Tea: finom indiai szilárd, közönséges renyhe, kinai | Fegyvergyár 310.—, Májusi járadék 102.30, Magyar Keszthely •i + 13.3 . . . . 47-0 4-f- 10.8 10.8 12 Málta . . , nyugodt. Rizs: csekély kereslet mellett igen szilárd. koronajáradek 99.40, Török sorsjegy 57.—, Német FZágráb 10.7 62-7 + 8.9 i u m e . . . . . 53.6 + 8.9 1 Zürich . . 9.0 Biarritz . , 671 + 11.6 Juta : mérsékelten keresve, ártartó. Schellack : márka 58.77. Törökdohányrészvény 131.50. Cirkvenica 8.1 Nizza . . , 1 4.9 Pancsova . . . 5C-1 4.9 14 igen nyugodt; április—júniusra 59 sh. Délután 2 óra 30perczkor jegyeztek: Ma- Zsombolya . . 48-4 - - 6.4 7.1 Pária . . . 62-1 4.2 561 . . . . . 46-5 + 7.5 12 Kopenhága gyar aranyjáradék 121.30. Magyar koronajáradék Arad 3.0 Hamburg , 57.2 Fémek. Szeged . . . . 48-8 + 6.0 99.30. Tiszai kölcsönsorsjegy 140.50. Magyar föld- Szólnék . . . . 48-6 + 7.4 24 Berlin . . , 0.2 58-7 3 London,1 április34. Réz, G. M. Brande 50 ?!—51 tehermentesitési kötv. 97.25. Magyar hitelrészvény Eger 2.7 46.2 49-5 + 8.8 8 ( Cliristiansund C. • + 0.0 Debreczen. . . 47-8 + 6.6 4 j Stockholm Stockholm.. . . 61 61-ii készáru és 51 8—51 s font sterling 3 hóra ; best sel. 374.—. Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 160.—. Szent-Pétenrár 55-6 + . . . 53-5 + 3.5 19; Szent-Pétervár. 55-6 öö134—553 I font sterling. On:finom, külföldi 64I5/is— Kassa-oderbergi vasut 191.—. Magyar kereskedelmi Késmárk .4 + 1.2 Ungvár . . . . 48-7 + 10.4 11 I Moszkva . . . 65.4 554 5 5 4 + 4.7 11 6ö is font sterling készáru 65° ie—66*/i6 font bank 1413.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100.20 Szatmar . . . . 4S-7 - - 11.4 CJ Varsó .. .. .. .. 54-2 Nagy-Várad . . 45-5 + 8 . 3 ö i Kiew 54-2 + 5.2 sterling 3 hóra. Ólom : angol 12vs font sterling; Magyar keleti vasuti állami kötvények 122.10. Ma- Kolozsvár . . . 45-6 + 10.6 . Odessza . . . . — ulina.... . 45-9 - - 10.8 7 S Sulina 47-2 -f 8.9 külföldi 125 3—123/4 font sterling. Horgany: leszámitoló és pénzváltóbank 251.—. Rima- Nagy-Szeben Bécs 57-3 - - 3.2 8 Szófia Szófia 47*1 4- 4.0 külföldi lSVis—lS'-'a font sterling. Higany.-7.26 fönt gyar S a l z b u r g . . . . 62-8 + 1 3 5 Konstantinápoly 47-7 + 18.2 murányi vasrészvénytársaság 251.25. 4 2°/o papir- Klagenfurt. . . 56-G + 1.5 2 sterling elsö- és 7.2 font sterling másodkézböl. Vas: járadék 102.25. 4.2% ezüstjáradék 101.95. OszA légnyomás eloszlása két depressziót mutat, melyeknek A glasgowi nyersvaspiacz renyhén indult és szilár- trák aranyjáradék 121.85. Osztrák koronajáradék egyike Erdély fölött, másika pedig Európa északi szélén terül el. A dan zárult kis üzlet mellett. Zárlatárak: nyugati maximum elöre nyomul, a keleti maximum visszahúzódik. 102.10. 1860. sorsjegyek 143.50. 1864. sorsjegyek 46.3V2 sh. készáru és 46.5 sh. egy hóra. Cleveland Az európai idöjárásban túlsúlyban az esös jelleg, csak és Francziaországban az idö többnyire száraz. 40.0V2 sh., készáru és 40.3 sh. egy hóra; 196.50. Osztrák hitelsorsjegyek 204.50. Osztrák hitel- Német- Hazánkban az esös idö egyre tart. Az esöböl legkevesebb Hematit 49.4 sh. készáru és 49.7 sh. egy hóra; részvény 355.50. Angol-osztrák bank 159.25. Unio- jutott a Dunántúlnak, legtöbb az Alföldnek. Az ég borús, a szelek bank 29Z.—. Bécsi Bankverein 269.50. Osztrák viharosak. A hömérséklet sülyed és keleten magasabb mint nyugaton. Middlesbrough 51.3 sh. készáru és 51.6 * shilling Hüvös, szeles idö várható, föleg az ország keleti esövel. Länderbank 219.50. Osztrák-magyar bank 920.—. egy hóra. Osztrák-magyar államvasut 343.13. Déli vasut 73.50. Elbevölgyi vasut 260.25. Dunagözhajózási részvény VIZÁLLÁS. KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK. 442.—.Alpesi bányarészvény 152.90 Dohányrész— Április 4-én. — 131.—, 20 frankos 9.52V2 Cászári királyi vert Bécs, április 4. A mai tözsdén magasabb vény .3arany 5.69. Londoni váltóár 120.40. Német banknew-yorki jegyzésekre szilárd volt az irányzat. Köt- váltó 58.72. 33 Yizméréa Ftlji Vizmérés Filfl tetett : buza tavaszra 12.51—12.49 forinton, buza Bécs, április 4. {Utótözsde.) A déli tözsde czentiméter czentimétor öszre 9.33—9.35—9.37 forinton, rozs tavaszra 8.71 zárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 356.—, 120 — forinton, zab tavaszra 7.01—7.02 forinton, tengeri Magyar hitelrészvény 374.25, Anglo-bank 159.25, SchSrding Tisza M.-Sziget + H< US > Bankver. 270.50, Union-bank 297.—, Länderb. 220.—, Passau Tisza-Ojlak + 240 > május-juniusra 5.58—5.57 forinton. 3I17 > V.-Namény Bécs Osztrák-magyar államvasut 343.25, Déli vasut 75.50, — 28 > 2j 40 > Csap Pozsony Hivatalosan jegyeztetett: 4- 218 > 7j 418 > Tokaj Elbevölgyi vasut 260.50,Északnyugativasut 248.—. Komárom 4-270> Szolnok 416 < Budapest Buza tavaszra 12 43—12.49, május-juniusra Török dohányrészvény 131.50, Rimamurányi vasmü +258 > Csongrád 430 < Ercsi 12.14—12.16, rozs tavaszra 8.90—8.92, tengeri 252.50, Alpesi bánya 152.60, Májusi járadék 102.25, Szeged 426|< 5 4- 258 > Paks Titel 394 < 4-364> 2 Mohács május-juniusra 5.56—5.57, zab tavaszra 7.01— Magyar koronajáradék 99.38, Török-sorsjegy 57.25, -- 360 40 > Újvidék Szamos Deés 7.Ö2 frton. Szatmar Német márka azonnali szállitásra 58.78. Német 4- 396 > 160 > Zimony + 367 > 7 Latorcza Munkács C8< Pancsava Boroszló, április. 4. Buza helyben 19.30 márka márka ultimóra 58.76. 4- 289 > 7 Laboréra Homonna 50 < Báziás Ungvár + 379 > 5 Ung (== 11.33frt)sárga. Buza helyben 19.20 márka Orsova Berlin, április 4. .Májusi járadék 102.60, BárLfa QO M.-Falva Ofldova •arra ( = 11.27frt).Rozs helyben 14.90 márka ( = 8.75 Ezüstjáradék 102.—. Osztrák aranyjáradék. Zsolna + 231 <~ 1 Bodroj Zemplén Zsolcza frt.) Zab helyben 15.4ü*márka (= 9.04 frt.) Tengeri 103.40, Magyar aranyjáradék 103.20, Magyar V ' l 200 < Szered + 144 Saji H.-NémeU 50 > Érsekújvár Hernád helyben 12.— márka (= 7.04 frt). Minden 100 kilón- koronajáradék. 100.20, Osztrák bitekészvény Sárrár + 159 Berettyó B.-Ujralu kint. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.70 frt 222.90, Osztrák-magyar államvasut 146.20, Déli 32 Csúcsa Györ + 240> Seb. Kir. 32 Nagyvárad — 120 > Hamburg, április 4. Buza holsteini 192—203 vasut 32.40, Bustiehrádi vasut 290.30, Osztr bank•rfn Zákány 62 > Belényes Eszék + 229 F.-RIrii márka ( = 11.27—11.92 frt). Rozs meklenburgi jegy 170.10, Rövid lejáratu váltó Bécsre vagy 84 > M.-Szerdab. — 100 Fefc. Kir. Borosjenö Szin 210 > Zágráb Ket.-Klr. Békés + 164< 140—150 márka (==8.22—8.81 frt.) Rozs orosz 112^- Budapestre 170.05, Rövid lejáratu váltó Párisra yoma H.-Mr. Sziszek -j-620> 113 márka ( = 6.57—6.G3 frt). Minden 100 kilónkint 81.—, Rövid lejáratu váltó Londonra 20.49, Orosz Maros Gy.-Fehérv. Mitrovicza ^ 4 7 7 > > Arad gfU Károlyvár. + 102 > 3 28 < Átszámitási árfolyam 1Ü0 márka = 58.70 frt. * bankjegy 216.50, Olasz járadék 93.40, Laura-kohó Verttcz Növi Makó + 10' 100 > München, április 4. Buza 22.50 márka 1S3.40, Harpeni 178.—, Olasz központi vasut 134.25, BKZM Banjaluka Tenet K.-Kostély + 17 170 > Temesvár triu Doboj C2> ( = 13.21 frt). Rozs 17.55 marka (=10.31frt).Árpa Török sorsjegy 114.10. + 35> 2 Bét* N.-Becskec. Zwomik •in 87|> 18.60 márka {== 10.92 frt). Zab 17.50 márka Az utótözsdén : Osztrák hitelrészvény 222.80, lelik •anarizata: •— Jeges viz; + a 0 felett; - • 0 alatt; (=10.28 frt). Minden 100 kilónként Hozatal 6.602 q Osztrák-magyar államvasut 146.10, Déli vasut < — áradt; > «= apadt; t — kétoéges. Készlet 3.794 q. Átszámitási árfolyam 100 márka 32.40. Magyar aranyjáradék 103.20. Disconto-társa-= 58.70 frt. ság 201.25." Felelöt siOTköaztö: L i p c s e y Ádám.
r 1
Kedd, április 5 .
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 15. oldal.
A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. április 4-én. Bfaiziróárfaiyaia
f. Államadósság.
4 4 3' i 5 4! J 3
4! i •' i 4 4 4 5
ay Mmgjar államadósság. Magyar aranyjáradék 10,000 frtos. . Magyar koronajáradek
pénz . =0 122.-
V. Bankok részvényei. i 8.50150000 7 — 60000 12—i 13334 fe 50; 12000
ISTö. keleti vasuti kölcsön . . • 1*89. évi államvasuti aranykölcsön IISV.
„
,
ezostkölcsün
Vasiapukülcson l?Tö-fci nyerem.-kölesén, 11)0 frtos Ic7o-ki . „ 50 . Magyar regále-kúrt. kötvény . . . Horvát-Szlavon , „ . . . Magyar földteherm. kötvény . . . Horvát-Szlavon . . . . . Tiszai és szegedi nyer.-köicsön . . Horv.-Szlav. jelz. lóldv. kötvény .
SJSá 4000 48.500 K2 6— t 50000 K. 6— j 5000,15. 7.50! 9000 K. 15—i 5C0CK&53! 30000 2 i - 85000! 6.-I1O00O3I M8-1 f.ipos l i 1 ! jgK[ 75000 K 2005 4005
b'i Osztrák államadósság. Egyes, járadék papir febr.—aug, . . . . máj.—nov . Egyes, járadék ezüst, jan—jut. . . . ápr.—okt. . Osztrák aranyjáradék Qsztrák koronajáradek ÁUamsor-ij. 1H54. «-vb. 2".u frt p.p. Vm>. „ 500 , o.é. , löeo. . ioo . . „ ,
1 8 6 4 . . 1864. .
6000
5085
.»—jJSOQOBi
§ 5
43.40150000 65 — 25060; 1 6 — | 60000
600 3 500 5 2005
5 — — —
25000
Bolgár áiiamv. zálogkölcsön . . . Szerb, nyer.-külcsön . » (osztr. ieLb.)
II. Más közkölcsönök. Bosnyák-Herczegov. orsz. kölcsön Budapest föváros 1890-ki kölcsöne Budapest föváros 1897-ki kölcsöne Temes-bégavölgyi kölcsön . . . .
M— 10000S
4 4 S 4Vs 4 4 4 4 4Vi 4 4
4 4Vi 4 4 4 4 41
4 /! 4 4»/s
. . . kötv.
. 4 1 évre
| S |
559? i S 5 -
•V budapesti intézetek: kibocsátásai. Belvárosi takarékpénztár r.-t. . . Egyes, bpesti fövar. takarékp. . . _».. » • .koronáért. Kisbirt. orsz. földhit. . • . . . 50V2 év kor. ért. . . . ÖOV2 évre. . . Magy. agrár- és jaradékbank r.-t . Magyar földhitclint. pap .
. . 5 0 évre kor. ért.. . . . közs.k.50é.,vi.lI0frt . . közs. kötv. 50 évre . . » közs. kötv. 50 évre . , » nyer.-kötv. . . . . » . „ osztr, felfilb. . , nyer.-jegy . . . osztr, felülb. », • .^nyer.-kötv. . Magy. orsr. közp. takarékp. . . . • • . kor. ért. Magy. takarékp. közp* jeizálogb ". „kor.ért • • . . közs.k.
5" 41/,
5 4*/s 4Vt 4*,'s
5 5 5 *i/a 5 5>i 6
10. ML-—|
101JO 180.-
4500 8000
i i — | aoooj si—120000! 101 122 SO 123.25
« 5 ]{g |
t
3L—4 3508 ' f i ' 1-58; 15000 K M '
7— soooFSS45—5 2100! H S ' 0 — \ 34000 — 26333 5 — 20900 100.— [ 101. 96.— ! 97. 180-48! 101.'
, közs.k. 110frt . köza. k. 210 k.
7—i 30000K.200 5 110—; 0009! < 400 —
s3sa.
m
•
•
IV. Elsöbbségi kötvények. Adria m. kir. t hajóz, r.-t . . . Bpesti közuti vaspálya kor. é r t . Bpesti villamos v. vasut r.-t . . Bpest-pécsi vasut E&li vasut Elsö es. kir. sz. <*«»»«fl^»i»»j
.
.
1S9I, exSst
. 1391, arany (oszt. von-) 1889, e z . Magyar folyam- éa tengerhaj, r.-t Magyar-gácsországi vasat I. kib. . . , IL kib. . Macy-ny. r. (székest., , . 18X4. k_ Magyar v. tis. kölcsön Ontsák-magyar áBanrr. 138S. . . Pesti Lloyd- éa tózsdeépüht...
Belvárosi takarékpénztár . . . . Budapest, M. k. takarékp. . . . Bpest-erzsébetvárosi takarékp.. . Bpesti takarékp. s orsz. zálogk. r.-t. Egy. bpesti fövárosi t a k a r é k p . . Magy. á l t takarékp. . . . . . M. orsz. központi takarékpénzt. Pesti h i z a i takarékpénztár . .
103.-
fr. 4 — 21— i2. 287.79B.8150.-
3—
9.94
Bécsi blziositö társaság . . . . Bécsi élet- és jár.-biztintézet . Elsö rrt. ált. biztositó társaság . Fonciére, pesti bizt. intézet . Lloyd, m. viszontb. társ. . M. jég- és viszontb. r.-t . . Nemzeti baleset biztositó r.-t. Pannónia viszontb. intézet. .
259.-
fr. 31— 0
Bpesti tégla- é s mészégetö . . . . Bpest-szentlörinczi téglagv. . . . Egy. tégla- é s czementgyár . . . Eszakm. egy. köszénb. e s i p a r v . . Felsöm, bánya- é s kohómu . . . István tégiagyár r.-t Kassa-somodi köszénb, id. elism. Kis-sebesi gránitbányák Köbányai göztéglagyár . Köszénbánva é s tégütevár Lechner rákost tégla Magyar asphalt r.-t. . . . . . . . Magy. ált. köüzénbánya r.-t. . . . »lágy. göztéglagyár r . - t . Magyar kerámiai gyár . . Péterhegyi téglaipar . . . Salgótarjáni köszénbánya Újlaki tégla- é s mészégetö
' . I . . . . . . . .
I . . . .
6M». S73-155.0. MS.-
2.6.157.-6!5— 2>i — 131.—
109.—
Adria m. k. teng. hajó r,-t . . • Aradi és csanádi r.-t Barcs-pakráczi vasut. . • . . . . Budapest alagut-társulat 105| Bpesti közuti vasp 1005 . , . id. részj.. . . 100:5 . „ élv. jegy . . . f Bpesti villám, var vasut 1005~" . . . . élv.jogy. Bpest-szt-lörinczi h. é. vasut • . "~100 . . . . els. részv. 100 Bpest-ujpest-rákosp. vasut. . . . K.200 5 Debreczen-hajdunanási vasut. . . 100 — Déli vasut •. . . Ar. 200 5 Elsö es. kir. dunagözhaió-t. . . . 500 5 Gölniczvölgyi vasut elsöbs K.200 5 200 - Gyö.-sopron-ebenfurti vasut . . . Kassai közuti vasut 100 5 Kassa-oderbergi vasut 2004 Kassa-tornai h. 6. vasut els. r. • K. 200 5 200 — Magy. folyam- és tengerhaj, r.-t. . Magyar-gácsországi vasut . . • . 2005 200 — Magyar a. é. vasutak r - t . . . Magyar nyugoti vasut 2005 100 4
Elsö m . gazdasági gépgyár . . . . „Danubius" hajó- és gépgyár . . Ganz é s társa vasöntöde . . . . . Masyar belga fémJpárgyár f. t Nadrág! vasipar t á r s u l a t . . . . . .Xicholson'* gépgyár r . - t . . . . Bimamurány-sakótarjáni v a s m ü . Schlick-féle vasöntöde Tendloff é s Dittrich gépgy. A . sor. Weitrer János gép-, vaggongyár.
Bazilika sorsjegy . • • • • • • • • . , osztr, felülbélyegzéssel. . . • • • • • . . nyeremény-jegy . . . . . • • • • • • B é c s v á r o s i n y e r e m é n y k ö l c s ö n 1874. évrSI . « • • • • • Budavárosi sorsjegy • • • • . . osztr, f e l ü l b é l y e g z é s s e l . . . . . . . J ó s z i v " e g y e s t t l e ü s o r s j e g y . . . .•••;• » . . . osztr, felulbélyegz.. . • • • Magyar vSrös-kereact sorsjegy . . . • . . » • • • « . . . . . . osztfelOlbélyegi.. . . . . . . . . nyeremény-jegy. . . • • • Olasz vörös-kereszt sorsjegy . . . . . . » . . . • • • . osztr, felttlbélyegz Osztrák vörös-kereszt sorsjegy . . . . • • • • • • • » Osztrák hiteUntéteti sorsjegy • Pálffy s o r s j e g y . . . . . • . . . . . . . . • • • . . .
42— 280—
48.290—
132.-
133.-
116—! 1 1 7 1 2 0.50 2H.&« 4 0 3 I - 4Ö4I 1
2 8 0 - 235.™ 274.- 275.135— 140.— 81 — 102—
83—
4 4 J — 445.100.-
191.59 192.51 207.59 20d.6t 212.50 213.50
212— 21II— 97— 97.51 62— 6 7 . 62— 6 7 . 100— 100
101.101.-
222.-
2231-
á .
osztrik vágy magyar 8 frtos 20
•• frankos...................
. 20 irárkás . . . . . . . . . török aranylira Német birói, vagy esyenért.bankj.(lOOmárka). . . . Franczia bankjegy (100 frank) ( M . ) . . . . Olasz bankjegy (100 Ura) . . . Papirrubeldarabonkint. . . . . . . . . . . . • • • Román bankjegy (100 lei) . . * . . . . Szerb bankjegy (100 ezüst d i n á r ) . . . . . . . . . .
jO.50 1 1 . ^
12.5I 20.71 2085> 204.50 67.25 8^i 2025
. . . . • . .
8.88 6.03 9.51 9-5! 11.74
B.7J
5.8) 041 0.85 11.71
H.72'/s«0.S2'A 45.1.27
45.21 1.28
XVI. Váltók árfolyamai Gátra)-
105—
1.0—
Amsterdam . . . BrBssel London . . . . . Németbankpiacok Olasz bankpiacok P á r i s . . . . . . Svájezibankpiacok
100 hollandi irtért . . . 100 frankért 10 sterlingért • • • . . 100 márkáért 100 Uráért • . 100 frankért 100 . • • • • • • 1W
IQMHfl
•
•
•
•
•
•
. . . . . . • • •
•
99.83 100.-* 120I45 120*85
EM £•*0
41.85 **•— 47.60 47.75 47.30 47.W
XVII. Határidöre kötött értékp. Mircsias hó régén,
XI. Könyvnyomdák r.
MafTttaranyjándék
. . . . . . . . . . . . . . . . .
Magyáz kartBaijáradök . . . . " Ü Ü Ü I I Ü I I
Ahenaemn* irod. é s nyomd, r . - t JKosmos* mQiatézet Könyves Kálmán r . - t . . . . . . .Pallas" irod. éa nyomd, r . - t . . P e s t i könyvnyomda r . - t ' . . . . .
6.30 6.71 7M 6.70 1.9b 1.60 163. 0, 171.51 ...-»8 .50 67.59 67.7I 81« 3.40 3.70 3.88 4.21 8.-1 0.M 10.301 10.81 2.50' 2.01
XV. Pénznemek. Arany, ca. é i U r . vert. . • . . . . . . » • • • • • •
I . . . .
X I I . Különféle váll. részv. 10&25 ' l O I J S 119.751 120.75
6:3— 584—
XIV. Sorsjegyek. 273.—
X. Vasmüvek és gépgy. r.
Albina takarék- és hitelintézet . . 102.— Aradi polg. takarékp. 40 évre. . . 40 é. 110 frt 40 évre . . 11—1 6000 K.2 Aradmegrei takarékpénztár . . . 16— Bosnyák-herczegov. orsz. bank. . Debreczeni eisö takarékpénztár. . Erdélyr. m. jeizáloghitelb.iöévre". . . , 40é.visszafir. ;, «orv.-szlav. orsz. jelrálogiank . . " 10033 • . . . ,, községi kötv. 14.Kagyszeb. » i t takp. 81i« é.,110 bt . . 40evreO08 frt • • 40évreIILkfli. . 35évrelT.kQ>. 1C12S Kagyazebeni fölihitalintexet . . .
m
9 12.7—
IX. Bányák és téglagy. r.
162J0
100.— • 101.
m
14I-
138., 510.l 328— 33 ) . -
XIII. Közieked, vall. részv.
Névért.
10— —— I 10—
VIII. Gözmalmok részv.
Osztrák-magyar bank 40Va évre * _ T, .• » 50 évre . . Pesti hazai takarékp. közs. kötv. . 100.40 101. « . -. . zftlogl. kor. é r t : 9639 97l 98.58 99J Pesti m. keresk, bank
. . VI. kib. Osztrák iöldhitalint nyer.-kötv. . Temesvári eütó takarékpénztár I I
i j j i
Concordia-gözmalom r.-t els.rész.v. Elsö'bpesü gözmalom ". Erzsébet-gözjnalom . . Lujza-gözmalom . . . . Pesti hengermalom . . Pesti moln. és sütök . . Pesti Viktória-gözmalom
b) Vidéki és külföldi int. kib. S 5 5 5V2
193.—j
101.25
.
kor. ért. öOévre kor. ért. 63 évre szab., talajjav. 50Vi évre . 50 évre kor. ért. - 50 évrelO5°/o. Magyar jelzaloghitelbank
Utolsó oiztak-k
VlI. Biztositó-társ részv.
III. Záloglevelek é s kölcsön kötvények.
• . ., . Magy. vasut . . .
122'.
VI. Takarékp. részvényei.
1 0 0 . . . 5 0 . . .
Idegen államadósságok.
•
Angol-osztrák bank . . . . • . Budapesti bankegyesttlet. . . t.ti j magyar iparbank . . . . Fiaméi iiiielbank Fövárosi bank r.-t Bpesti giro- és pénztár-egylet Hazai bank r.-t ". . Hermes magy. ált. vállóüzlet t. . Horvát kereskedelmi b a n k . . . . Horvát leszámitoló bank Horv-szlav. orsz. jelzálogbank . . 121.— Magyar általános hitelbank . . . Magy. ipa: - és keresk, bank. . . Magy. jekáEoghitelb. I. kibocsátás Magy. jüizálogáitelb. II. kibocs. . Magyar kereskedelmi r.-t M. ies/ámii. és pénzváltó bank . M. takarékp. közp. jelzáiogb. . . Osztrák iütelintézet OszSrák-magyar bank Pesti magy. keresk, bank . . . . Uniobank
12.50 30001 100! - j Magyar raggyantaáru-gyar . - — 10000IK. 20öj5 i Magyar vasuti forgalmi r.-t 650, 40000IK. 200 5 I Magyar villamossági r.-t. . -• 900 5001 - ! Nagyszebeni yiUamosmü r.-t 16— 30000' 2005 I Nemzetközi vüiamostárs. . . 25— 7000 K. 400 5 Nemzetközi waggonkulcsönzö - . - ! I6OO1 2000 - Popper Lipót faipar r.-t.. . ——i 125OO| 100 — Quarnero részvénytársaság. - — : 12000 K. 200; - Koyal nagyszálloda r.-t . . 15— 2000 200, - Szegedi kenderfonó-gyár r.-t. - — 1250 100 - Sziszek! tárházak r.-t. . . . —.—' 6000IK. 100 - Telefon Hirmondó r.-t • . li. iá|200000!Fr.200 5 Török dohányegyed r.-t . .
00— 25.-
85— !•»#*—
Magyar általános hiWbaak Magyar ipar- é i kerwkwieliBi bank . . . . . . . . . . M a m r JBlzálog hitelbank Magyar taSmltotó é i pénsráttA biak OszMkL Délivwd Osztrák-miffftr iDaamrat
121.59 121.78 99- 0 90.40 374.53 375— 102.5J 103._ 265. 2SLS0 1 5 2 . 252.50 « 5 3 . 35I.70 SS6.10 73.— 7 4 . 313.5) 8 4 4 . -
Altalános v a i Bantlin-féle vegyi gyárai r . - t . . Bihar-szilágyi olajipar r . - t . . . . Bpesti á l t villamossági r . - t . . . Elsö magy. betttönWde Elsö magy. gYapjnmosér.-t, . . . Elsö magy. reszvenyserfozMo . . E b S magy. s o t é s h i z l a U Elsö magy. szállitási vállalat. . . EIsfi magyar szálloda , Elsö pesti •pódium-gyár . • • • . Fiumei rizsniiitoló*gyv • • • . < Gschwinat-fél« siesxgyár . . . Gr. Esterházy c o g n a c - g y á r . . . .Hnngária.* matrigya-s kénsav-fy Jordán ViMor-r«l« b ö r g y á r . . . . , els. részv Kibelgyir részvénytársaság . Köbányai Joráry-serfözö r.-t. . Köbányai polgári s u f S s ö r . - t Magyar ezukonpar r . - t A. sor. Magyar fém-* é s lámpaáni-tTár
LetMámoló US.Magy. áltHitelbank. . . Osztrák MteHntézet . . . 384.Magyar arasyjáradék . . Magy" koronajáradek. . Magy. ip. éa kanak, bank IMacf. telzálogbitelbaiik . Magy- IM5J3IO1O bank . Hima-Murányi vaamfl r.-t DéU vasut Osztr.-magy. áUamvurat. Budapesti bankcgvn8nt. 107.— Elsö magrgr ^arbank . . PesÖ magy. keresk, bank I4I-— Bpestitakp. es zük. r.-t 2iO— Belvárosi takarékpénztár. 1C2— 1. Bp. fov. takarékp. '. orsz. központi takp. 780— i-fozmatan r.-t Hazaf ^L CÖ ErzsébrtfAanataa r.-t . S8>PwU msen. éa tOttt gm.
árfolytaok Egyas. tégla- ésczementgv. Bssakmagy. kSszénb. r.-t. Felsöm. Bánya és kohómü Ktatenb. éa téglagyár r.-t Magy. álL kSssénb. r . - t . Magyar asphalt r.-t . . . Salgo-Tarjani koszénb. r.-t UjlaJü tégWár r . - t . . . Danubius Schoen. hajogr.
92.-
220. Oltw-
213.-
Oanz-ttto vasöntöde r V t .
Schlick-féle vasOntöde r.-t Adria m. k. tengerhaj, r.-t Ált waggonkölcs. r . - t . . Elsö magyar résav.-serföiö Magy. ezukoripar r.-t . . Magyar ^nipm^oágl r . - t . Budapesti vflbunosságir.-t Nenuetk. waggonkölcs.-t Bp. közuti vaspálya-társ. Budapesti vili. virosi vasut Bp.-nipest-r. villám, vasat
108.BTOV-
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP
oldat — Budapest, 1898.
AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEI Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szedve 4 krajczár.
Kiadóhivatal:
Kiadóhivatal:
VIII. ker, József-körut 65. szám.
VIII. ker., József-körut 65. szám.
Slfir* fizetendök kéczpéasbra, l«vélbély**«kb«a vaa? yestasUlvAayoa. Ha & fcinietó e c s e t is közli a hirdetésfres, vagy » TÜaszt posfe-resfsate kéri, akkor minden közlés után még 30 krajczár JdnesttrMlrtfUlattk is flxatondS. — Czélszerü az apróhirdetést postautalványon bakulásni. s a szöveget az utalvájiy szelrésféi* irni; eseBee kSEOnséges levélben is lehet a szöveget s a levéljegyeket bttflldeaL Blindenkl könnyen kiszámithatja az apróhirdetés árát.
APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK az
ORSZÁGOS HIRLAP részére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII. ker., József-körut 65.) a következö üzletekben:
I. II. IV. IV. IV. V. V.
ker., Tárnok-utcza 22. »
özir
-
Cft-ntf^a 7 ry alatt Eisenbaob. Vilmos. j*O"UlCZti I . SZ. 01411 rfczexkereskeáese, Szántó Mór,
„ Kecskeméti-utcza 14. sz. doh injiázsde Dévai Józsefbe, „ farisch-bazár dohánytözsda aremetsek A. J . „ Petö/i-tér 3. szám dohánytazsás és sjságárada. Jfagykorona-utcza 20. n Vilmos, „ Doroitya-utcza 13. sz. Well dohánytözstts Janka,] „ Váczi-körüt 6. szám BForeno döhánytözsde Zsfgmoná, V. ,,„ tipót-körut 22. szám WoIIák düáiiáá VI. „„ Teréz-körut 54. szám „ inürássy-u» 43. szám VI. „ VII. „ Erzsébet-körut 50. szám *%ggS? vn. „ Erzsébet-körut 7. szám Vffl. ker., a Jiemzeii szinház bérfe. S 5 f i £ s ugyane helyeken mindennemü felvilágositások készségesen megadatnak.
ÁLLÁST KAPHAT. kéziieány felvétetik elsörangu varrónönéi. Czim a kiadóhi T a t a i b a n 3 4 4 4 — 4 mellett félvétetik. Czim a kiadóhivatalban. 344*7-1 kerestetik egy jói jövedelmezö vállalathoz. Ajánlat .Társ 1S4S' jelige alatt e laphoz kttldendö. 8416—4 mZ a franczia nyelv tanitásáért lakást kaphat. Czim a HÓ kiadóhivatalban. 3352—4 gyemtekkertészná azonnali belépésre kerestetik. Czim a kiadóhivatalban. 3308—4 leácf egy nöiruha szabónönéi azonnal felvétetik. Czim a kiadóhivatalban. 3296—4 V vagy franczia feoxme egy 5 és fél éves fiucska mellé fél * napra esetleg egész napra kerestetik. A czim megtudható á kiadehivataiban. 8104—4
OKTATÁS. Jt Hómat nyelv alapos oktatására ajánlkozik egyfiatalnö szerény 31 BCUltl dijjazás mellett. Levelek .Eszak-német" jelige alatt e lap kiadójába küldendök. 3420—5 faAftaftti tanárnö, kinek még néhány szabad órája van, szerény dijJ^tljjgUU jazás mellett elvállal oktatást. Szives megkeresést „Tanárnö* jelige e laphoz kér ezimezni. 3396—5 Pvitnit^itMAVMt! Két hónap alattbárkit is megtanitok az általain WAIUtUalUluAIll! feltalált legujabb és legkönnyebb m a g y a r T0acl£zer (methodusj szerint, háznál és házon kivül, úgyszintén vidékre is tanitok pontos és kimeritö magyarázat utján (posta fordultával). Czim a kiadóhivatalban. 2650—5
BIRTOK VÉTEL ÉS ELADÁS. 7 « M 1 M ! I 4 H e?v kisebb villát óhajtok venni, esetleg a nyári hóna&I!I|l9t)aII p u kra bérbe. Ajánlatokat .Zuglói villa" jelige alatt e e-laphoz ezimzendök^ 34300 3430—0 ViMWfthk birtok megvételre kerestetik. Ajánlatok .Birtok* czimen JlafjJVVV a kiadóhivatalba küldendök. " 3424—6
ptöbirtokos leánya 3
le¥éi
Ó r H a l l u t n a P »* j l i r o s z idójárástmk leend. mist a mai, W* • akkor nem a megbeszéli ház elött, harmm a San-Remeban fog reád várakozni örOkiié hü öiei>> Ibolykád. • • • - • -S45G—1 y lPrifnloC'Hirftn Jüiuoniihatatian örömre szolgált, téged kincsein f & m u i t d J U l U U . tegnap oly viruló é s pompás szinben futhatni. Csak az volt a baj, hogy az oly édes egvüttlé£ csupán néhány éráig s sajnos nem? évekig tartott. Most már csak azon reEiénv táplál, hogy pénteken ismét veled együtt lehetek, angyalom, fca csak tehetem ugy osztom magamnak be teendöimet, hogy inár a délutáni gyorsvonattal indtühatunk, miröl azonban már csütörtákön iiogiak gik értesiteni. Toületed tsijespn tesz, megteszel Iepva szépsé áiiL áiiaL Ékszereket szerdán délután kapod kézhez. 3EEióé=egycBik pfeádia. 3I74-1
HÁZASSÁG. Ttftfft \tsih asztalosrnesfei, kinek szép évi keresete vau. komoly n y u l . n a Ili. házassági szándékbúi óhajt megismerkedni csinos leánynyal vagy fiatal özvi'gygyel kinek 2—3000 fet hozománra van. Levelek boldog t-Ief jelige"aiatt a kiadó&rrataiSak5I
i i ó fil i l l i k d i H sy .Örnagy 40" altit kére
kiadóba-
3S0—2
Kalii. 'vallást;, vidéki nagy varosban lakó g ^ tulajdonosa, nösülni óhajt. Me^kiváiitatik jó lázból való hölgy 15—20000 frt készpénzzel. Ebbeli megkereséseket ,Bihar" alatt kérem e laphoz czúneznL - • • 3370—2
•5 tri:pircriö irodai alkahnarást keres. Crim a Sáaaó2190—3
i m kúlönbejáratu
kiadóhivatalban megtudható.
utczai és egy udvari szoba intelligens úrnönél azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 329H —10 bútorozott, tiszta, szellös szoba azonnal kiadó. Hol? megmondja a kiadóhivatal. 3234—10 P l A H I M e a i i bútorozott szoba, teljes ellátással intelligens családnál
Szépen
C l g g a i l 5 a i l K a dó. Czim a kiadóhivatalban. 3262-10 Y f a i l A szépen bútorozott szoba, teljes ellátással. Czim a ldadóAlaOO hivatalban. 3258—10
LAKÁS KERESTETIK. Hifátne 4 Avn keresek 3 szoba, konyha stb.-böl álló lakást JltdJUd I-«IK városligeti " ligeti fasorban. Ajánlatokat az évibér kil
SZOBA KERESTETIK. jafkn május 1-ére a VT. kerületben elsö emeleti lakás, mely áll lavU 3 utczai, 1 udvari, cseléd-elö és fürdöszoba, konyha. Evi bér 700 frt Közelebbi czim a kiadóhivatalban. 3420—12
titAMCi^M épült ház, 11,000 forint amortiforint3432-7 ért eladó. Czim a kiadóhivatalban.
l / a r a c a b szépen MI orozva, külön bujaiattal FerenczKKI KiKK körút, ÜlLöi-ut környékén május elsejére, 14— 16 forintért. Ajánlatok .Csendes otthon" alatt a kiadóba keretnek-. 1053—12
nnAetAtt
Ujpesten egeszén ujonnan zicziósbanktehe
ELADÁS. j j Tft*Ajs*IT/iC tegéiénkebb helyen egy 4 év óta fenálö kávé71 «Cl t^Zrdf O«k csarnok siirges elutazás végett minden elfogadható áron eladó. Venni szándékozók irjanak .Kávécsarnok" czimen a lap Madó&ivaialália. 3406—8 féiirosszu zongora és egy psdalos czimbalom, mindkettö jó karban eladó. Czim a kiadóhivatalban, 1019—8 V m t i i n hiraévnek örvendö szatócsüzlet, munkás vidéken, napi fwjjl JU bevétel 10—60 frt. elköltözés miatt a berendezéssel együtt, jutányosán eladó. Komolv vevök irjanak „Nagy forgalmú" jeligére e laphoz^ " 3374—8 és egy faragott, jó karban levö kredencz azonnal eladó, jutányos ár mellett. Czim a kiadóhivatalban. 3260—3 teljes foloszlatása miatt eladók: Biezcserjék, a Heg! J d K V t a legKválóbb fajokban, igen erösek 9 frt 100 darab. Disz£aJc erösek 20 frt 100 drb, álma- és körte-vadonezok, erös, 3 évesek 40 frt ICO drb. R ó z s á k , a legkiválóbb fajokban 12 frt 300drb. Spáxgag3TÖkerelc 30 kr. 100 drb. Czim a kiadóhivatalban. 2932^—8
Szég diván
KIADÓ LAKÁSOK. nagy szoba konyhával azonnal kiadó 200 frt szép kilátás, '» Elsö negyedre lO.forint engedmény, Ferencz-körut 36 ajtó 31 1049—13 4S Zllfftiffrfhfftl e ? y n é s y s z o b á s nyaraló gyümölcsössel, árnyas 1% feUIJIII)CtUt;ilvagy fenyves erdövel és gyönyörü kiláiással :i hegyek fele kiadandó. Czim a kiadóhivatalban. 3458-13 f *|l/4c elutazás miatt a Ferencz-városban május 1-ére kiadó 'A J*aiM»j n.agy utczai-, 2 udvari-, elö- és fürdöszoba ott az eliö emeleten. Évi lakbér 800 frt. Levelek .Lakás 800" jelige alatt a kiadóhivatalba küldendök. ~ 3402—13 na 6 y szoba konyhával azonnal kiadó 200 l'rtl szép kilátás. Elsö negyedre 10 frt engedmény. Ferencz-körut 36. ajló 31. 1049-1?
£akás
HITEL-PÉNZ.
ValÁftt ynedlingburgi takarmány-répamag, elsörendü termelötöl, FatUUl ólmozva, IS irtjával 100 kgként helyben eladó. Czim a kiadóban. 2856—8 "EfÁftv^i f t v e r á e M t é t é t e l e k ! Diszes olcsó v a s b n t o r o k , s y e i A O D J i l j U e t e d U mekkocsiosik. gyermekágyalc, ruganyos a c z é . s o d r c s y ág-ybetétafc, afrik éslószörmatraczok, paplanok szövetxüg-gönyö, ágry- é s a s z t a l t e r i t ö , hárpito.zott f a bntorok. tükrök és függölámpák kaphatók PAPAI és NATHÁii gyárosoknál. Bndapeüi, VI., Andrássy-ut 2, {Fonciére-palota). Vidékre ,és helyben részletfizetésre is szolgalmik minden árielemelés nélkül. AregyVéket ingyen és bénnenive küldünk. . 658—S
kölesönöket budapesti házakra és telkekre I., H., / rn. helyre 10, 20, 30, 40 és 50 évre, mindun elözetes költség nélkül, közvetitek a legrövidebb idö alatt, elökelö fövárosi intézetnél, csekély utólagos honorárium fejében. Telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokiv szükséges. Értekezhetni d. u. 1— 3-ig. Hol? megmondja a kiadóhivatal. 850—14 Fflvál*A nehány száz frtnyi kölcsöut óhajtana hayj J V r a H A I részletekbeni visszafizetésre felvenni. Szives megkéréseket „F. 26." alatt kérem e laphoz intézni. 3353—14
Knf/irnlV Ebédlö, háló, uri és szalon berendezés, olajUUtUlUK. festsaények, szönyegek, rövid zongora s b . 9—lés 3—5 éra között ABdrásgy-nt 6 6 . axám. 6533—8 uj zongora, hétoktávos, elutazás miatt eladó. Czim a k i adöMvatalban. 1027—8 varrógépet, varrodám felhagyása miatt minden áron eladás alá bocsájtom. Leveleket ,OIcsó 3" aiatt kérem. 3464—8
könyveket, világhirü irók müveit, olcsón. Czim a kiadóhivatalban. , 1772-15
felhagyása miatt eladásra keral 18 pár igás ökör, J 3 p á f l ó . 4C0 drb juh, 4 fejös tehén, továbbá kü?5nfc!_e ^nz'ia-isri bercuiiezések, esetleg 8 Jöerejii güzcséplögarnitura is. Minrien a If'irjobb karban. Ajánlatokat .,Couiansr> a!alt kérem a kiadóba. ' -3466—8 brilliantin, hajpomádé, nagyobb mennyiségben legolcsóbb áron eladatik. Szives válaszokat .Parti á r u ' alait kóronJ e laphoz intézni. 3460—8 AlfCA P a r ^ e "VL-sámk ! Üvegtápiák minden fajban és nagyságban, WlwM valamint siiröakorsók. boros-stueznik és horosüvogek, 12 drb vizespofiár Cl kr, lü drb borospohár 48 kr. ajánlja Szineit János ü á r i raktáros. Maria Valcria--utcza 1~ , •• :• ' 6677—8
VÉTEL. kérek-
f Á l r i r h ^ n 3cvö kerékpárt óhajtok mielöbb venni. AjánlatoJOKal V4tt kat „Tandem* jelige alatt e lap kiadóhivatalába 3392—9
n01 TA CVOrhovoin kerekpart keresek megvéteh-e. Ajánlatok JV >£CilUj&Kll! ,X5i kerékpár" jeJige alatt a kiadóhoz c á m zendók. " 3338—9
KIADÓ SZOBÁK.
töltéséröl teljesen dijLalanuJ soiiácskadva lesz
szolid nö, csinos bútorozott szobát kaphat elökelö családnál. Czim a kiadóhivatalban. 33-3S—10 szoba csinosan bútorozva, esetleg teljes ellátással azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 3320—10 utczai és udvari szoba igen elegáns beren- dezéssel, fürdöszoba használattal I. emeim a kiadóhivatalban. 332G—10 éten azonnal kiadó. Czin kiadó, egy különbejáratu utczai szoba, csinosan bútorozva. Közelebbi czim ;i
HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS. %timn*}*m
ÁLLÁST KERES. d ha78s-p.tr. "a fe*j nrüfefctfns.3—C00 frt £i~zicsttékj i J K-I iir.zpic-t.-ri iilfcst keres. Szives me»!--cresé--i .iUizmestrr" f.-.:i:tT-rt kór r TaMiu;: int<>;:n?. 3414—3 > isu:>.nyirvannyal ellátva, töhb evi r-aUaL .iliast keres. Czim a kiaáó, . . . . SiáS—3 hivatalban. iiu*al Le.uiy iii'.,:->i állani kexes. Levelet „2»f cr* jdiEP aUÚ O ltLpiii?z-iati\r>^iiiök. • 341S—3 Utlunö b:ztjnyiivimynra! eláttval több évi gyakorlattal állást kor":;-. Czim a kiaaohhnfalban. inl«*i!ij:i»ii» nö. l.i a háztartás minden azásan jártas. mint li.i.-vezctüno kiván alkalmaztatni. Czime- a kimestudhato. 333I-5 rileltisi'iis nö, t;u>alkodönöi állást Ja*rps. Beszél mrs?yan:I, éuit tul es fiani-z;:uil. \j;Vnlatokai .Gyermek-kerté-SR» I'J~ jelige'alatt a kiadnliivatsT teváhbit. " ' ' 333T>-3 f t n fpliilt házitanitónaii.. p=etie» ucvcl5cek ajánlkozik intdiltlf jKlUll lijreü;. , friTddhoz. Ki a legjobb r@fsrencaákkal rendelkezik és a héberben lüvoio telietsétg^l tár. Czim. a telBan. illie-t M-M:.- -~z»p irassál biró fiatal ember. C^ini a ciaü.iliira.t.iiban. 5132—3
nyiló szépen bútorozott 2 ablakos sznba azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 3378—10
VA\ fiatal ember, hivatalnokok, a m. kir. államvasutak mentén. • * • • Budapesthez közel, edy vagy két bútorozott szobát keres olyan helyen, hol az állomás a pályaudvartól nem esik messze. Szives ajánlatok némi tájékozással es azr megjelölésével „Falusi otthon". Czfai alatt e lap kiadóhivatalába k é r e t n e k . 3 2 0 2 - 1 2
LEVELEZÉS. JT $ n < l l ^ i ^ 9 f i v kezdete alkalmából egy fes3 hölgy, tandem Jm dJJWI llUCIiJi kirándulásokalf óhajtana intelligens ur társaságában a föváros környékére rendezni. Szives választ .SporfkEdveiö" alatt kérem a lap kiadóhivatalához. S4S2—1
fi lépcsöházból
£ffV If1»tl s z S P s z o i i I ; o z laktárs kerestetik ugyanott teljes ellátá WgJ IggU j s kaphat.3. Czim a kiadóhivataTban. 8452—10 T i v i L i sztsen bútorozott szoba intelligens családnál fürdöszoba * * • * * használattal. a tCzim a kiadóhivatalban. 3412—10 J!y it^nirfihin -^ i" ?%)' kaiönbejáratu udvari szoba teljes J i 2 U " i l l U d U d a ellátással. Czim a kiadóhivatalban. 3|9O-1O
KÖNYVEK. KIADÓ BOLTHELYISÉGEK. ügyes fodrásznö szerény dijjazás mellett fésül. Szives megkeresést .Fodrásznö" czimen e laphoz kér ezimezni. .', 3394-17 ^ l A V I r á f t t i y f o t családi körülmények mialt, a belváros legélen*•*"»•• •jpiytitil kebb helyén eladó. Venni szándókozúk sziveskedjenek leveleiket „Készpénz" jelige alatt a kiadóba küldnni. 3323—17 1AI tnmiA kávéház a József-városban, napi bevétel 50—60 frt, JUI IHCIIQ elköltözés miatt szabad kézböl május hó l-reoaoaátadó. Megkeresések .Körút" alatt kéretnek e laphoz intéztetni. 3238—17 -1'
KÜLÖNFÉLE.
Sajjiatali
biztos és kipróbált szer öszhaj, fejkorpa és Iiajhullás eUen. Negyed liter üveg 1 frt 50 kr. T ö r ö k 681-18 atalinnál Bodapgst, Kálvin-tér 3. I. em. 7 és olcsón lehet étkezni egy szállodás özvegynél. Czim a kiadóhivatalban. 3454—18 nöi ruhákat készit jutányos árban egy kitünö varrónö. Czim a kiadóhivatalbau. 3336—18 Jt IBItitMt magyar élczlap az „fi«tökö«". Most sorra közli potnpás kamkaturákban a nevezetesebb irókat és inür»> azeket ajánlja magát szerény dijazás mellett. Szives kezU' jeUge alatt a UgyeS JOOraSZnO megkeresést .Könnyü 8063—18 kiadóhivatalba kér. öltöny tisztitás 180 kitol, (javitás beleértendö), felöltö tisztitás 160 krtól, festés 2 irttól, nöi gallér 80 krtól, festés 1 frttól, nöi ruha tisztitás 180 krtól. festés 2 irttól, egy ablak függöny tisztitás csipke 60 krtól .tunisz 1 frt 20 krtól, festés csipke'80 krtól, tunisz 1.50 krtóL Berketz István utóda gyárosnál. Budapest,' gyüjtötelepei: Rózsa-tér 7., Iipót-utcza 80., Kerepesi-ut 78 (Alsó-Erdösor sarok.) Vámhár-körut 12. Postai értesitésre a munkáért házhoz küld. irásbeli megkeresések a gyárba intézendök IV., Kinyizsi-utcza 14. sz. 66^3—18
JÓ
^^
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. —17. oldal.
A rendes rovatokon kivül, melyeket olvasóink ösmernek, a hölgyek szamára minden A most megindult negyedével lapun- évadban közölni fog az „Országos Hirlap'' divatkat fölösleges sok szavakkal ajánlani az olva- leveleket. A gyermekek mulatságára pedig minsóknak. Megmondtuk már, hogy az olyan bizo- den második vasárnap a mellékletet nekik való nyitvány, amit maga állit ki a lap maga mel- olvasmánynyal tölti meg munkatársaink nagy lett, nem sokat érhet okos olvasó elött. Egy gardája. lapot hosszabb idön a magatartásából lehet csak alaposan megitélni, ép ugy, mint a baAz elöfizetési és megrendelési föltételek rátot. a lap homlokán olvashatók. Annyit már eddig is bebizonyitottunk, hogy függetlenek vagyunk minden irányban, MINDENFÉLE. kormánytól, partoktól és mindenkitöl, még A spanyolok és az amerikaiak hadereje. Most, azoktól is, akik ezt a lapot alapitották — mert hogy minden pillanatban kitörhet a spanyol-ameugy alapitották, hogy az a liberálizmust szol- rikai tengeri háboru, érdekesnek találjuk olvasóinkgálja olyan mértékben, amint azt a magyarság kal megismertetni e két hatalom tengeri haderejét. erösödése kivánja és senki mást ne szolgáljon. Spanyolország, mely évente 35 milliót költ hadi-
vetkezö neveket viselik : Indiana, Massachussets, Oregon, Jova es Texas; ezeken kivül van még két pánczélos czirkáló hajó (New-York és Brocklin) 4000 lóerövel és 88 ágyuval; 6 partvédö (2tornyu) monitor 14.000 lóerövel és 34 ágyuval, 13 más partvédöhajó 4420 lóerövel és 24 ágyuval, 13 czirkáló kikötövédö 133.786 lóerövel és 142 ágyuval, 3 aczél czirkáló, 13 más ó-czirkáló vasból és fából, 16 ágyunaszád 28.9S9 lóerövel és 98 ágyuval, egy dinamitos czirkáló, 7 torpedóhajó 20 ágyuval és még más hajók. Összesen 82 hadihajó 556 ágyuval és 20.800 emberrel. Ezeket szükség esetén támogatja még 31 kereskedelmi gyorshajó. Az EgyesültÁllamok személyzete: 6 tengernagy, 10 ellentengernagy (commodor), 45 kapitány, 85 parancsnok, 700 egyéb tengerésztiszt és 660 tengerészeti hivatalnok, nemkülönben 76 szabadságolt állományu tiszt és 2100 közember.
tengerészetére, tüzbe küldhet egy nagy pánczélos hadihajót (Pelayo) 17 ágyuval és 600 személyivel, négy pánczélos-fregate-ot (Numancia, Vittoria, Saragozza és Puicerda) 50 ágyuval és körülbelül 200 személylyel, nyolcz czirkáló-hajót (Emperador Carlo V., Almirenta Oquendo, Infanta Maria Teresa, Vizcaja, Catalugna, Cardinal Cisneros, Princesa de Astoria, Cristobal Calon) és még néhány hajót, amely most készül. Mindezek pánczélozottak. s közülök némely a legujabb minta szerint készült. Következnek még más elsöosztályu hadihajók (Alfonzo XII., Alfonzo XIII., Aragon, Castilia, Navarra, Reina Cristina, Reina Mercedes és Lepanto), tiz másodosztályu hadihajó (Conte de Venadito, Don Antonio de Uiloa, Don Juan de Austria, Infanta Isabel, Isabella II., Velasquo, Marques de la Ensenada, Isla de Cuba,Islaa de Luzon és Jorge Juan), tizenegy torpedó-naszád, 5 I. osztályu, 17 II. osztálya és 23 III. osztályu ágyunaszád; 3 kerekes ágyunaszád, 17 nagy ágyuhajó, 3 torpedóvédö, 16 torpedó ; sok szállitó-hajó, egy uszó üteg stb. A tengerészeti személyzethez tartozik 23 tengernagy, 752 tengerésztiszt és 633 közigazgatási tiszt, valamint 3 tengerész brigádé, 2 brigade tüzérség, összesen körülbelül 10.000 emberrel. Az Egyesült-Államok nagyobb tengeri haderövel szállhatnak a spanyolokkal szembe, melyért évente 123 milliót költenek. Az Egyesült-Államok tengeri hadereje: 6 pánczélos hadihajó melyek közül jelenleg hiányzik a Cubánál elsülyedt „Maine" ; a többi öt pánczélos 50,000 lóerönek felel meg s összesen 70 nagyobb és kisebb ágyuval és 7,600 emberrel vannak fölszerelve. E pánczélosok a kö-
A modern bölcs Salamon. Érdekes esetet mesélt el az African Times. Egy kapvárosi elökelö ügyvédhez nemrég bekopogtat egy fiatal asszonyka. Kényes dologban akarja, ugymond, tanácsát kérni. Az ügy* véd kiváncsian fordul feléje, a nö pedig elbeszéli, hogy hugával együtt néhány nappal ezelött érkezett csali meg Angliából. Most férjeiket várják, akik valami expediczióból vannak visszatéröben. Együtt szállottak meg egy fogadóban kis gyermekeikkel. A gyermekeik hajszálra hasonlitottak egymáshoz, ugy, hogy ha más-más ruhában nem járatták volna, maguk se tudták volna öket egymástól megkülönböztetni. Már most az a szerencsétlenség esett meg, hogy a cselédek fürdetés közt ben fölcserélték a két hathónapos kis fiut. Hogyan állapitsák meg, melyik fiu kié? A huga megesküdött, elemészti magát, ha a dolgot addig nem sikerül rendbehozni, amig férje megjö. Zokogva fordult végre az asszonyka az ügyvédhez : — Édes jó uram, tanácsoljon valamit. Hiszen megöl a szégyen, ha ugy kell férjem elé lépnem, hogy meg nem tudom mondani, melyik a gyermekünk. A tudós ügyvéd ur savanyu képet vágott -talán ép olyat, aminöt hajdanán Bölcs Salamon, — megvakarta fülét, majd vigasztalón mondta a. kesergö asszonykának: — Sohse bánkódjék, asszonyom, mert el se cserélték gyermekükét ? — Oh! az bizonyos, hogy elcserélték, zokogta a menyecske.
szer nem — máskor mindig, kitapsolta öket magasztaló kiáltások között a' publikum 's ugy nyilatkoztatta vélek való különös megelégedését. Több izben osztogattattak dicséretjekre nyomtatott versek. Tegnap nevezetesen ollyanok szórattak el a' Teátromi forró sokaság között, mellyekben a' Publikum butsuzik töllük. Hasonlóképpen. Vigánóék is szórattak el mind német, mind olasz butsuzó verseket. Mielött elösször tapsoltattak ki, fennszóval mondta el Vigánóné szivreható módon az olasz verseket. Kiváltkép buzditók voltak ezen kifejezései : „A' szép természetet követö régi Mimicai mesterség (pantomimia) el volt hagyatva. Mi igyekeztünk azt a' maga elsö együgyü és valóságos formájában visszaállitani a' Teátrumban. A' mi törekedésünk tetszett néktek. — Legyetek boldogok. Isten veletek, örökös és kedves lészen nállunk a' ti emlékezetetek." Midön másodszor tapsoltattak ki Viganóék, sok kiállások lettek hozzájuk frantziául, mivel ugy is beszéllenek: R e s t e z , n e p a r t e z p a s . . . Károlyi Jós'ef még magyarul is rájuk szóllt a Lózséjából: Maradjatok! ami nagy feltünöséget támasztott-"
„A tisztelt özvegy Méltósága kerti Teátromában olasz énekes, azután pedig tántzos néma játékot adatott. Az énekes Játékban, melynek neve P i g m a 1 e o n volt, ama' hires Maffoli tenorista éneklett. A' tántzos néma Játék értelme nyomtatott és a' Teátromban kiosztogatott olasz versekben foglaltatott, Allegoria volt ez a' jótékony Asszony élete folyásából. A' nagyméltóságu Gróffnét, nemkülömben az Idöt, a' Gazdagságot, a' Munkásságot és a' Szegénységei Udvari Teátrombéli Tántzos Férjfi és Asszony Személlyek ábrázolták, két Asszony Személlyeken kivül, kik még az Udvari Teátromban sohasem jádzottak. Mindnyájan igen jól és kellemetesen intézett öltözetekben voltak. Ezenn szép Ballétot, Muzarelll Antal, udvari Balletmester készitette. A' Játék-Nézö Nemes Gyülekezet sok nemü és szinü fagylaltakkal, nádmézelt tzitrom lével, mondola tejjel, nagy narantsokkal s édes süteményekkel olly gazdagon kináltatott, hogy e' részben is azt az egész nagy megelégedést mutatta, valamint szintén ebben az idöszakban Butsu-Játékok eránt. A' rendezkedés minémüségeért nagy ditséret illeti gróf Pálffy Miklóst, Pálffy kanczellárius második fiát . . ."
Az olvasóhoz.
Komoly törekvésünkben, a közönségnek minél élénkebb, frissebb, megbizható és tisztességes hangon irt lapot adni, nem fogunk lankadni ezután sem, söt a közönségnek lapunk iránt példátlanul megnyilatkozott rokonszenvét most kettözött igyekezettel kivánjuk kiérdemelni Gondoskodunk, hogy lapunk mindenkit kielégitsen, nem csak a politikával foglalkozókat, hanem a gazdákat és kereskedöket is. Lapunk gazdasági részére ezentul is nagy gondot forditunk, hogy olvasóink minden e téren felmerült mozzanatról rögtön értesülve legyenek. Az „Országos Hirlap" abban is ambiczióját látja, hogy a családban minden egyes tagja a családnak megszeresse. Közölni fogjuk sorban a legérdekesebb és legbecsesebb regényeket európai hirü iróktól, Kiplingtöl, Bourgettól, Claretietól, Sudermanntól, stb., mihelyt a most folyó „Két asszony" czimü regény bevégzödik. Eredeti regényünknek, a Mikszáth „UJ ZRINYIÁSZ"-ának,
mely az olvasóközönség elött oly nagy feltünést keltett, hogy már kétszer kellett utánanyomatni az elözö folytatásokat, márczius végéig lepergö részét, mely egy kötetet tenne már ki, különlenyomatban küldjük meg azoknak az uj elöfizetöknek, kik legalább egy negyedévre elöfizetnek.
Virágvasárnapi históriák. Virágvasárnapján szokott megindulni a nagy szinészvándorlás. Rikitó piros napernyök, hihetetlen formáju virágos kalapok, merész szabása, vadonatuj tavaszi zsakettekben feszitö vidéki operette-divák, naivak, drámai hösnök lepik el ilyenkor a kerepesi-ut aszfaltját. Most, hogy az ócska könyveket forgatom, mintha a dohos lapokból virágillat szállna felém és mesélne réges-régi virágvasárnapokról, amelyek már elmult századokban is a k o m é d i á s o k n a p j a i volt. Ilyenkor bucsuztak, ilyenkor szegödtek el más trupphoz, ilyenkor köttettek elöszeretettel az ugynevezett s z i n é s z - h á z a s s á g o k is. A bucsuzásoknak a régi világban megadták a módját. Nálunk még a negyvenes évek elején is temérdek nyegleség vegyült ezekbe a bucsuzásokba és erre mondja Petöfi is egyik versében, hogy megunta a sok u t ó l s z o r t , sok g ö r ö g t ü z e t és ennek okáért vett bucsut a festett világtól. A mult században még a nagy udvari szinházakban is voltak jutalomjátékok és bucsuzások. Ilyenröl emlékezik egy százévesnél régibb levél, a melyben Wartensleben Eszter grófnö, Wartensleben F e l d m a r s a l l a j d i n á n t leánya ir egy ilyen bucsuzásról a völegényének a következöképen : Béts, martz. 4-dikén 1794. Tegnap tántzoltak utoljára Vigánó és a' Felesége. Miolta fenn áll a Bétsi Teáirom, nem vették meg még úgy a Publikum szivet Teatromi személlyek mind Vigánóék. A mult 1793-dik esztendö májusának 13-ik napjától fogva egész a' tegnapi napig — tsupánn egyetlen egy-
Vigánó és neje egyike voltak a multszázad leghiresebb ballett-tánczosainak és talán kevesen tudják, hogy bécsi gárdista korában, a késöbbi Himfy-dalok poeta laureautusa, Kisfaludy Sándor is irt számukra ballet-szöveget. Akkoriban még az is nagyban divatozott, hogy olyan palotákban, amelyeknek házi szinpada volt, épen olyan bucsuelöadással rekesztették be az évadot, mint a rendes, nagy szinházakban. Rendkivül fényes volt egy ilyen bucsu özvegy gróf Károlyi Antalné, Harrukern Jozéfa bárónö házi t e á t r o m á b a n , melyröl igy szól egy 1794. április havában kelt tudósitá.
Nálunk is mindenfelé rendkivülünnepiesen. rekesztették be virágvasárnapja elötti héten a szini évadot Igy 1807-ben Késmárkon Martorelli, német, ' „ T e á t r o m J á t s z ó T á r s a s á g a " tartott elöadásokat Az évadot „ G r ó f B e n y o v s z k y " operával végezte, mely alkalommal a terem zsufolásig megtelt hallgatósággal és mikor az utolsó felvonás után Martorelli kilépett, hogy köszönetet mondjon a n e m e s v á r o s pártfogásáért, enthuziasták a szinpadra ugrottak, vállukra kapták s a direktort és háromszoros V i v á t - kiáltásokkal hurczolták körül.
18. oldal. — Budapest, A tudós ügyvéd ur sunyi módon kezdte a fülét hegyezni s megkérdezte még egyszer: — Olyan bizonyos benne? — Oh Igen, teljesen bizonyos vagyok benne. Az ügyvéd ur erre hirtelen felpattant székéböl és diadalmasan mondta a menyecskének: — No, ha igy van a dolog, hát akkor nincsen semmi baj! Igen egyszerü a dolog: cseréltesse ki a fiucskákat megint, ennyi az egész. Mondá és visszaült méltóságosan székébe. Csodálatos, hogy az ilyen históriák mind épen a messzi Keleten esnek meg! Egy különös ember. Charles L u y d e r , a század legkülönösebb embere, a párisiak nagy sajnálatára elhagyta Európát és Klondykébe ment szerencsét próbálni. Luyder harmincz esztendö óta lakott a Quartier Latin-ban, egy ötemeletes ház padlásfülkéjében. Nagyon sokat érintkezett fiatal irókkal és müvészekkel, akik nagy csodálkozással nézték a rengeteg tudományu embert. Luydert rendszerint élö lexiconnak hivták, mivel a tudománynak minden ágában olyan nagy tájékozottsága volt, hogy akármelyik specziálista megirigyelhette volna. Hét nyelvet beszél az öreg, mind a hetet tökéletesen. Hogy ki volt és merre volt hazája, azt senki sem tudta. Csak azt tudták, hogy valahonnét Amerikából, került Párisba. Vagyoni állapota nagyon szerény volt. Egy elnyütt tábori ágyban hált és a sok foltozástól olyan sulyos volt a takarója, hogy majd agyonnyomta. Butorzatának többi része : egy kályha, amelyet ö maga konstruált széntartóból, három pléhlábas, néhány fabödön és egy ernyötartó. Ruházata még különösebb volt Harlekin-ruhája messzire ellátszott és nagy derültséget keltett. Kalapja, egy harminczesztendös czilinder, teljesen elhagyta eredeti szinét, söt egynéhány folt is ékeskedett rajta. Mikor a tél közeledett, valami firnissféle folyadékkal kente be kalapját, amely aztán a hidegség hatásától fiatalos szinben tündökölt. A német-franczia háboru idejében a hossza ostromállapot alatt olajjal és kenyérrel élt. Több izben ajánlottak neki szebbnél-szebb állásokat, de neki nem kellett semmi. Egy new-yorki lap tizenötezer frank évi fizetéssel akarta levelezönek szerzödtetni, de ö nem akarta elfogadni, mert teljesen szabad akart maradni. Most nagyobb csapattal elment az aranyországba, reméli, hogy hamarosan jobbra fordul a sorsa.
ORSZÁGOS HIRLAP Az utolsó. A walesi herczeg büszke lehet. A londoni lordmayor is büszke lehel. A többi angol lordok is büszkék lehetnek. Olyan böszke azonban egész Angliában senki som lehet, mint az a — g a l a p a g o s t e k n ö s b é k a , amely tegnap érkezett Londonba, az állatkertbe. Nem a rangjára, czimeire, vagyonára vagy különös szellemi képességeire büszke ez a nemesállat, hanem arra, hogy Utolsó sarja családjának. Ezt az unikumot báró Rothschild Walther ajándékozta az állatkertnek, elmondván egyszersmind a történetét is. 1813-ban fogta Portes kapitány a Chatamszigeteknél es a rarotongai fönöknek ajándékozta. 1882-ig a fönök családjában maradt a teknösállat, akkor Mac-Donald hajóskapitány birtokába került, akinek halála után özvegye Rotschild bárónak adta el. A szép állat négy láb hosszu, 81/2métermázsa nehéz és vagy 130 esztendös lehet. Felesége, mint hitelesen bebizonyitották, két és félszáz esztendeig élt. Meglehet, hogy az utolsó is eléri ezt a szép kort. Ha meghal, akkor, — magvaszakadván vele a galapagos teknösbéka-családnak — bánatosan befelé forditják kriptájában a czimerét. Költözködö gyárváros és vasut. Természetesen Amerikában követték el azt a ma még némileg ujságszámba menö dolgot, amelyet itt elmondandók vagyunk. Massachusets államban van az a nemsokára világhirre vergödö gyárváros, amelyet kedvezötlen talajviszonyok miatt, ugy, ahogy állott, tovább vittek. Gépházakat 30 méter magasságu kéményekkel, téglából épitett kazánokkal; természetesen a lakóházakat sem hagyták cserben, hanem azokat is odább vitték. — Buffalo államban valahol tulságosan messze volt a falutól a vasuti állomás, a lakók azonban nem akartak odábbköltözködni, hanem kijelentették, hogy egyszerüen nem fogják a vasutat használni, ha közelebb nem hozzák a faluhoz. A vasut igazgatósága végre is kénytelen volt engedni a falu kivánságának és a vasuti állomás összes épületeit jóval beljebb tolták a falu felé. Csak két kisebb melléképületet hagytak meg régi helyén. És nálunk még mindig nem hiszik, hogy a Dréher-palotát el lehet tolni a helyéböl! Zsebkendö — kutyák számára. A párisi szezon utolsó divatujdonsága: a kutyák számára készült zsebkendö. Az elegáns párisi hölgyek ölebei ma már nemcsak szemüveget, ruhát és czipöt hordanak, hanem zsebkendöt is. Ruhájuk egyik sarkán van a zsebük, amelyböl kikaczérkodik a szép fehér battisztzsebkendö a kedves kis kutya nevével. A zsebkendöhordást az a körülmény tette szükségessé, hogy a látogatóba vitt kutyák a szönyegekbe és a butorokba törülték az orrukat. Ezentul az elöszobában, a belépés elött lefülelik a négylábu vendégeket és megtörülik az orrukat. A megrendszabályozott kutyák monstre-meetingen fognak tiltakozni e legujabb önkénykedés ellen.
Természetesen még impozánsabbak voltak a bucsuk, ahol magyar t e á t r i s t á k magyar nyelven játszottak. Óriási lelkesedéssel, virágzáporral, tapssal és vivátozásokkal bucsuztatták 1833-ban a hires budai s z i n j á t s z ó t á r s a s á g egyik fényes csillagát, Kántornét. Hirek Klondykéböl. Seattle Washingtonból Valóságos diadalmenet volt Dérynének, az elsö jelentik, hogy a D a n u b e nevü hajó Vancouverbe magyar operaénekesnönek, egyik kassai bucsuzása. érkezett A hajón sok, Klondykéböl és Dawson Kilencz dicsöitö verset irtak erre az alka- Cityböl jövö utas volt, kik azt mondták, hogy Klonlomra — ötöt selyemre nyomatva. Mikor az utolsó dykéban a jelen tavaszon, becslés szerint, 30.000,000 felvonás titán legördült a függény, harminczszor dollár értékü arany lesz gyüjthetö, továbbá, hogy hivták ki a müvésznöt. A publikum végül felállt a az elsö hajó nagymennyiségü aranyat fog hozni a padokban és mintha egy száj lett volna, hangzott Yukon folyó felsövidékéröl. Ugyancsak ezek az utaa kiáltás: M a r a d j , m a r a d j , m a r a d j ! sok mesélték, hogy Rosebud Creek-en roppant gazMidön Déryné másnap Miskolcz felé indult, dag uj aranyleletre bukkantak s hogy az ottani hosszu kocsisor kisérte, a város és megyének nem- aranykeresök már jó módban vannak. A Faralcsak lelkes fiatalsága, de öreg, deres haju tábla- lon hajóval érkezett utasok, kik Dawson Cityböl birák, notabilitások, szebbnél-szebb asszonyok és február 13-án indultak el, meg azt beszélik, hogy leányok is. B i g S a l m o n mellett három bányára akadtak, melyek átlagosan fölásott „pan"-onkint 250 dollár A nök Szikszónál visszafordultak, de ott még ezerszer elbucsuztak a kedves müvésznötöl; könyek értékü aranyat szolgáltatnak, vagyis olyan mennyiközt ölelték, csókolták és a lelkére kötötték, hogy: séget, mely elegendö, hogy egy -ember pár nap alatt meggazdagodj ék. de jövö t é l r e v i s s z a j ö j j ö n á m ! Kolozsvár, Debreczen, de különösen NagyAngol jótékonyság. Londonban az e l h a Tárad bucsuztatta még rendkivüli fénynyel és pom- g y a t o t t g y e r m e k e k e t t á p l á l ó tárpával kedvencz müvészeit — és ott„ még az ötve- s u l a t igazgatósága a nagy közönséghez fordul nes esztendökben is Eldoradója volt ezen a téren a támogatásért A társulat az elmult négy hónap alatt magyar müvészetnek. 120.000 ebédet szolgáltatott ki és most, hogy adósAzóta nagyon megcsappant bizony a lelkese- ságától szabaduljon, 2000 forintot kér, 1000 forintot dés es az eféle demonstráczió valóságos csoda- pedig arra a czélra, hogy étkezö helyiségeit még 2—3 hétig nyitva tarthassa. számba megy.
Kedd, április 5.
AZ UJ ZRINYIÁSZ. ( P o l i t i k a i és t á r s a d a l m i t r é f á s rajz.) Irta: MIKSZÁTH KÁLMÁN. (41) Pulszky Ágost: T. Ház! Azon közérdekü ügyben, mely abnormis voltánál fogva is, de általjában is a judikatura és az ethikai érzések közötti ellentétessége következtében, de más szempontból is, ugy a jogászkörök, mint általjában az egész közvélemény foglalkozásának fötárgyát képezi, indittatva érzem nézeteimet röviden kifejteni. (Halljuk ! halljuk !) Elöre bocsájtván, hogy sem a merev pártszempontok, még kevésbbé a történelem tanulmányozása következtében az iskola által beoltott kegyeletszerü sensibilitás adják jelen felszólalásom megtételéhez az impulzust, mint inkább azon általjánosan szembeötlö kivételesség, mely ezen ügy elbirálásánál az egyedüli domináló szempont lehetvén, bizonyos következtetések levonását mellözhetlenül szükségessé teszi. (Halljuk ! Halljuk !) Ezen ügy, tisztelt Ház, gróf Zrinyi Miklós és társainak a sajtóban és a közönség nagy rétegeiben sokat pertraktált ügye. Mindnyájan ösmerjük a sajnálatos esetet, mely miatt a fennebb emlitett letartóztatások, történtek s bizonyára ezen nagyfoku kihágás, söt vérengzés . . . Dr. Mezei Mór: Söt haláleset. Pulszky Ágost, . . halálesettel kapcsolatos vérengzés felöl csak egy vélemény lehet és az elitélö. (Ugy van ! a jobboldalon.) Az is kétségtelen, hogy büntetötörvényeink e tekintetben világosak és mert a törvény elötti egyenlöség is evidens, a kérdés tárgytalannak látszó voltát, csakis egyetlen körülmény alterálja és erre kérek engedelmet röviden kiterjeszkedhetni, mielött interpellácziómat megtenném. (Halljuk.) A törvények, tisztelt Ház, mindenkor azon generáczióra érvényesek, amelyre hozattak és mindazon következö emberöltökre, akik azt meg nem változtatják, de nem érvényesek azon generácziókra, melyek a törvények keletkezése elött élvén, a náluk fennálló állami rend szerint azoknak hozatalába be nem folyhattak, söt azokat nem is ösmerték. (Helyeslés a jobboldalon.) Zrinyi Miklós más kornak a szülöttje. Thaly Kálmán; Mindig eröszakos volt! Katzianer tábornokot is ö ölette meg közvetve. Pulszky Ágost: De nem lett érte semmi baja. Épen ez mutatja, hogy ö egy másik korban élt, amikor sok olyat elnéztek, ami most a kihágás, söt a bün kategóriájába esnék. Hunyadit senki se vádolta levéltitok megsértésével, mikor a Brankovics vajda levelét elfogta. • Eötvös Károly: Mátyást se merték hamisitással a czinkotai itcze miatt. (Derültség.) Elnök : Ne méltóztassanak annyit közbeszólni! Pulszky Ágost: Balassa és Bebek köztudomásu hamis pénzveréseinek megtorlása hasonlóan foganatba sem vétetett, a közhatalom azon idöszerinti faktorai által, de általjában nem: megitélhetö egy akkori egyén ténykedése a mostani törvények és a mostani, ezen törvények- által suggerált, közfelfogás szerint, senki sem tartván tolvajnak Aport, aki a koronát Ottótól jogtalanul elsajátitá, sem zsarolónak Teleky Mihályt, aki egy láda ezüstöt csikart ki Leopold császártól és nem tekinti becstelen egyénnek gróf Csákyt, aki Brandenburgi Katalinnal szerelmeteskedvén, ezen könnyelmü . hölgyet minden értékétöl kifosztotta ; mindezen férfiak akkoriban igen kiváló és becsületes embereknek tartattak. (Ugy van ! ugy! a jobboldalon.) De ha ténykedéseikkel áthelyeztetnének a jelen korba, nem habozom kimondani, hogy ezen ház egyik tagja által sem tartatnának korrekt embereknek. Mi következik ebböl t. Ház? Az, hogy egyéneket megitélés szempontjából egy bizonyos kórszakból másik korszakba átteni nem lehet. (Zajos helyeslés a jobboldalon és a baloldal egyes padjain.) Szerves elválaszthatatlanságban lévén a törvények az egyénekkel, ugyancsak mozdithatlanok a törvények és jogszokások is, mert ha, hogy egy példát hozzak fel, ma a szent László törvényei szerint kellene idomitani felfogásunkat, igen furcsán nézne ki maga ezen mélyen tisztelt
2 0 . oldal. — Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
SZINHÁZAK.
Szinházi müsorok.
Budapest, kedd, 1898. április 5-én NEMZETI SZINHÁZ.
VÁRSZINHÁZ.
j iesaii Szittiz
Havi bérlet 4.
Évi
Zárva.
Folt, a mely tisztit. Dráma 4 fdvonáslaa. — Irta. Kchegarar J. Spa&voiLöl i>n»de Üböi forditotta: t'attis', Károiy Személyek:
Szerda
VIGSZINHÁZ. 6-J9. szám.
819. szánt.
Vége a szereleriinek.
Enriq::» La . f .
r.
Kedd, április 5.
Csütörtök
Vár tzfohiz
H. Ur. flperalii
Ejty esléiy Xagyon' szép asszony
_
Angotasszony leánya
Iskarióth
—
Taonhüuser
—
—
Péntek
1
A' tul
j
Szombat
^ofjijnar*.-a Anna
Havr bériét 2.
£ n^7V L
D.»I:I». - „;„ ;r • gr f . -.L-cvi A'b. . , J E: - i» u r . a
próféta.
\ l
t >El->
S , r'-J.
irt
j, k"-:' sz Kezdete fái 6
Opera 5 felvonásban. Zenéjét szerzetté Meyerbeer. Szövegét irta Ser&e Forditották Ejressy B. és Szerdahelyi J.
Vasárnap d. u.
A tudós nök
Katalin
Hadak utja
Aranylakodalom
1848.
Hadak utja
Aranylakodalom
—
—
—
Coulisset ur
A gyimesi vadvirág
Aranylakodalom
vas? Egy japán teahát tSrténtie. Énekes játék. 3 felv. Ma Owen Hall. Fúrd. Fii i. 3 . és Makai E. Zenéje szerretie iSdaey J. Személyek: hep'aalt Bronvüle r Cunr.injhaia Orfry Z. Griiitstoa fráBji A. Stanley £esl«gi " DOWQCT SiiB^i M. Bit Fsác-r R. Vau-Cá SskiaT K. Ixiiáh márki Baross
A baba. Látványos operetté 4 szakiiszliiui. Irta: ürdúnijeaiix Miixiitie. Forditotta; Rcintfr Ferenc/. Zenéjét szerzetté: Audnui Edmond.
AranfTirág V&áf G. Bimbó Szálai Aranvhárfe Hélssa Ibulfác^a tze~stii Lady Wjnne Szifasy Mary WorihiajbHi Varga" Editb Grant AranTOST Msliy Seamare Sosti© E. Kate Paultoa MeBszázgs Katana Kyrnác Tekmini, renááf Máfrai I\ámiT iapáa leaay FeLér % Egy knii Totfas Kezdete ? craksr.
Személyek: Lancetot F. Hegyi A. Maxi min Vidor HUarius mester Németh Hiiariusné M. Csatái Aiésia. leányuk Küry K. I-a Chanterelle Soiymosi Jorémois gróf Tollagi BaUhasar Horváth Josse T;i!iián L EST jegyzö Újvári Kezdete 7 órakor.
A József-körut és Baross-utcza sarkán lévö
„Co mm erce" kávéházamban aaponként
15 tagböi álló világhirü zenekara játszik. Számos látogatást kér tisztelettel
Káldor Zsigmond. Finom nöi fehérnemüket é s
menyasszonyi kelengyéket jutányos árban, legnagyobb gát
fcan ajánl
6C7
Kanitz Ferencz^ TU szepességi vászon raktára ~~~
Budapest, IV., Kossuth I^jos-ntcsa U.
Még csak rövid ideig! LÁNG JÓZSEF VIII.. K«re|H
es
S7-39.
HENRIK
batorszállitáá es beratiározisi rillalata
a legelegánsabb kivitelben, mérsékelt iaatók:
árakon kap-
A. LEGRAND divatszalonjában
595
Budapest, IV., Váczi-utcza 25. 19668/1898. szájához.
Ferri kisasszony
1848. Hadak utja
Aranylakodalom
T19
BLICKENSDERFER amer. gyors-irógép (klaviatur rendszer, mint a Remington, Hammond, Yost) a legujabb. A létezö összes rendszereket felülmúlja tartósság és megbizható gyors munka tekintetében. Egyszerü, romolhatlan szerkezet. Nincs festékszalagja, irása látható. 60%-al
Versenytárgyalást hirdetmény. Az újvidéki folyammérnöki hivatal felügyelete alatt levö Duna-szakaszon az u. n. buMoi kanyarnál szükséges partbiztositási munkálatok végrehajtásának, nevezetesen 83*600 m3 föidleásásnak, 20*640 ma partburkolatnak, 12*900 m3 kavics ágyazatnak és 25*880 ma II. oszt. köböl létesitendö köhányásnak vállalati uton biztosiásat czéljából 1 8 9 3 . é v i áps*i!is i2-é3a d é l i 12 ó r a k o r a földmivelésügyi m. Mr. miniszteriumban ujabb nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A vállalatot szabályozó szerzödési minta, általános és részletes feltételek, tervek és egyébb tájékoztató adatok az újvidéki m. kir. folyammérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetök. A vállalati összeg 5°/o-nak megfelelö bánatpénznek készpénzben, vagy ovadékképes értékpapirokban a budapesti m. kir. központi állampénztárnál történt letételét igazoló állampénztári elismervénynyel felszerelt ajánlatok a jelzett napon d. e. V2I2 óráig Oherolli Károly kir. tanácsos s hivatali föigazgatóhoz (földmivelésügyi miniszter palota, földszint, 3. sz.) nyújtandók be. Budapesten, 1898. évi április hó 1-én.
OlCSÓbb,
824
SCHULHOP GYULA V. ker., Váczi-körüt 80.
sz.
A to¥aszi és nyári idöszakra való tekintettél iraházam oly annyira van felhalmozva cápöárukkal, hogy képei vagyok e tekintetben minden kivánalomnak eleget tenni. Arata oly 11ttók,higy valóbai bánulatos. Férfiaknak. Ccnfos ctipS, egy darái plttinj börböl Borjubör betétes czipS Borjubör, keztyübör-szárral, elegáns Divatos Divatos Divatos Divatos Dhratoa ffialdhilak
•
barna srinO, beigsteiger czipö . . . . . . . . . . . barna szinü ezu^os czipö szina barna borjubör, elöl kapcsos c d p 5 . . . . . z ö l d s z i n ü e l ö l k a p c s o s czipfi szinft b a r n a félezipö cxipS, világosbör r a g v kezlyObSr s z á m i . . . . .
8.-^ 8.21 tJÜ . 4.-n 4^— . 4.80 4JM B.M . 421
R K I a u U n c s n g o t c d p A , 16 c a n . m a g a s M l y e m e n g . . . . L M EeitebSr ezugos czipö 8.— Divatos s z i n ü barna fttzös angol c s i p i . . . . . . . . . . . . %M Divatos szintt b a r a a Rouibos an^ol czipö . . . . . . . . . . . 8.40 Divatos zöld szinfi elöIfOzfis czipö 8.40 Nöizergebör gombos czipö 10—12 gomb m a g a s 4 . - trtszalon-IakbÜ 4 . — D i v a t o s szinfi barna félezipö 2.40 Zergebör regatta-czipö, kötni v a l ó %M
Lasztin refatte-czipi, kötni való S.2B Óriási választék mindennemü divatos barna és cöldssinQ, vmlaaiinf fekete bör gyermek-, gombos- és fozös-czipökben. — Vidéki rendeletek pontosan eszközöltetnek több teás divatos ábrákkal ellátott árjegyzékem ingyen és bénnentve. Tisztelettol BS8
& G U L A B E D E Budapest, Erzsébet-körut 6, • New-York palotával szeatab
Tfiaanentes
kazettákat.
TUL jelzS-pénzszeki^ényeket, pánczél-
péBzszekrényeket és
másológépeket szállit szolidan é s olcsón es. és kir.
Hesky Testvérek
xárt szab Imtorfcoosüal a leKJ-ctácTcsalt trsk mellett eszközöl
BffAXJTISrEIt
Tavaszi toillettck
Földmivelésügyi m. k. miniszter.
A még raktáromon f é v ö arany, ezüst- é s ékszer-árok minden elfogadható áron eladatnák, ezért ne malassra el senki ezen ritka alkalmat feTaasmálni,
Tmlmfma '•••
She
i
'l,
A gésák
NÉPSZINHÁZ.
Az ember tragédiája
Este
Bliliii
MAGYAR SZINHÁZ.
Személyek: Leydeni János Perotti Fides, anyja Hüg^nnann Ftfcrta, mátkája 5i. RoLterG. Oberthal, gróf Nev D. Jónás Mathisoa Xcy P. Zacharáis Szerül, öi Kezdete 7 órakor.
st-ae.
Szöke
1848.
—
1
Személyek:
MAGY. KIR. OPERAHÁZ
A
Coulisset ur
Utnu SzbAü
|
l»...n J-.isto i!.' '" Üiin Lorenzo i.s-.t-i-j Kezdete 7 órülur.
Évi
Iff Sztofeáz
Vlo SziAkii
Budapest, ¥1- Szabolcs-utcza 4. szab. hsutai §»énxk é á
Chic a fagonba^ tartós és olcsó. Min (fen tiszta gyapiub ól. Egy, felöltö 9 frt. - Eg$ öltöny 10 frt. — Egy. gyermek-kosztüm 3 irttól, kerékpárdresB 8 forint éa, 5 0 krtdl _ _, feljebb M r ax n A n g e l • s a b 6 B á l l l * B l Kohn Heilmann és fiai Budapest, Károly-körut 12. — Legnagyobb uri- és gyerm-ekruha raktár.—'Alapittatottl848. — Szigoruan szabott árak. Kérjük czimfinket jól figyelembe venni
Budapest, VIII. ker., Jórmef-körtrt 21.
Megérkeztek legujabb mosószöveteink u. m. zephyr, levantin, batiszt. iwi»i»&ir kivánatra bérmrattve küldetnek.
K Ü N Z
~
É s H O S S M E B vászon es ishimsinO áruháza Bidapest, Kigri-tsr a „Szép jnbiszné"-lioz.
ORSZÁGOS HIRLAP
Kedd, április 5. Ház is. Kérdem a tisztelt Háztól, mi történnék például Molnár János apát és képviselö urral, ha a Mátyás korába áthelyezve, vagy a Mátyás-kori törvényeket és felfogást ide helyezve, elmenne a kerületekbe a lakosságot a kormányzó hatalom ellen uszitani ? Eötvös Károly : Lefejeznék. Pulszky Ágost: Vagy miképen itélnék meg Eötvös képviselö urat, ha pénzt fogadna el azért, hogy valakinek tanácsot adott? Ez a kérdés egyik oldala, tisztelt Ház, s ezen észjogi ekek és filozófiai igazságok fonalán továbbhaladva, konstatáljuk, hogy gróf Zrinyi Miklós Szigetvár volt kapitánya, ki 1508-ban született, saját hibáján kivül tehát akaratától független okokból, a természetnek valamely általunk felismerhetetlen törvénye alapján, midön mintegy másfél évvel ezelött feltámadott, egy oly társadalomba jutott, melynek törvényei 6 rá nem lehetnek olyan mereven kötelezök, mint másokra, ha azt vesszük, hogy ö ötvenhét évig más módon és más felfogás mellett volt teljesitöje állampolgári kötelmeinek; de ha mi fagyos merevséggel elzárkózunk ezen egyébiránt okvetlenül tekintetbe veendö indok elöl, akkor beáll azon, megvallom, sajátságos, söt páratlan eset, amivel ök elöállhatnak, hogy feltámadási idöpontjukat Téve, az összes vizsgálati fogságban ülö vádlottak nem idösebbek másfél éveseknél, amilyen kora egyéneket pedig büntetni nem lehet. (Ugy van ! ugy ! a jobboldalon. Mozgás a szélsöbalos.) Meszlényi Lajos : Pólyás csecsemök kaszabolták le a részvényeseket. (Derültség.) Pulszky Ágost : Azonfelül tisztelt Ház, nem szabad elzárkóznunk azon kiváló hazafias erények elöl sem, amelyekkel méltán dicsekedhetnek! Nem szabad elfelednünk, hogy Zrinyi Miklós hösi halált halt a hazáért. Madarász József: Meghalt Miksa császárért, annak a zsoldosa volt ! Meszlény Lajos : Nem volt kóser ember.. Thaly Kálmán : Már az is rossz jel, hogy Pulszky védi. Elnök : Meszlény képviselö urat rendre utasitom. Pulszky Ágost: És kell, hogy ez a nemzet viseltessék annyi kegyelettel a saját történelme iránt, hogy annak nagy alakjaitól meg nem vonván a köteles tiszteletet, ha a körülmények kivánják és ha az ösök tisztelete és a törvények tisztelete szembeállittatik egymással, kötelessége olyan kiutat keresni, mely mind a kettöt lehetöleg megkiméli, (általános helyeslés.) Mindezeknél fogva a következö interpellácziót van szerencsém benyujtani az összkormányhoz (Olvassa): Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnak, illetve a kormánynak arról, hogy Zrinyi Miklós és társai folyó hó 17-én efogattatván, vizsgálati fogságba ejtettek ? Tekintettel az illetök történelmi és hazafiui érdemeire és némely mutatkozó abnormitásokra, szándékozik-e a kormány valamely kivételes intézkedést tenni? (Folytatása következik.)
KÉT ASSZONY BARANCZEVICS SZ. KÁZMÉR REGÉNYE oroszból forditotta SZABÓ ENDRE
(70)
— Sebaj ! Már elmult, édesem . . . Eh, hiszen egész életem izgatottságban telt el Tudod-e, hogy én játszottam is . . . Még beteg koromban is játszottam . . . de nekem nincs tehetségem . . . (Vjérának ugy tetszett, hogy a beteg magán kivül beszél.) Azért játszottam, mert Leo is játszott. Oh, ö neki nagy tehetsége van. Csakhogy gyülöli, a nagybácsit és nem engedi meg, hogy irjak neki. . . Pszt! . . . valaki jön. — Senki — felelt Vjéra — kegyednek pedig jó lesz, ha elszenderedik; jobb, ha elmegyek. — Nem, nem — szólt megrémülve a beteg — kedvesem ne menj el. Az Istenre kérlek, hogy maradj. Félek egyedül maradni. Emlékeim gyötörnek. Hadd nézzelek, hadd gyönyörködjem benned. Boldog vagy te, Vjéra?
Igen ? Nem vagy szerelmes senkibe ? Ne szeress senkit! Mi orosz nök, nem tudunk szeretni Mi egészen odaadjuk magunkat, szakitank mindennel s nem kapunk érte semmit, semmit. Te önálló vagy, engemet pedig vittek az uti táskákkal együtt, mint a bagázsiát, Odesszába. Kijevbe, Petrozávodszkba . . . Eltakarta kezével az arczát s ledölt a párnára, aztán hirtelen felemelkedett és kezét nyujtotta. — Hát a levél? hol a levél? Nálad van ? — Nálam — felelt Vjéra. — Dugd el jól. Elküldöd a halálom után ? — Jól van; de nincs erröl miért beszélni. — Elküldöd? Szavadat adod rá? — Szavamat adom. — No, most már nyugodt vagyok. Jól van, nagyon jól van . . . nagyon . . . nagyon . . . egyéb nem kell.. . Sokáig tanultad az orvosi tudományt ? Nehéz az ? — Bizony nem könnyü — felelt Vjéra. — Nem unod magad falun? — Nem. — Hát a mamád él? -Él. — Nekem nincs mamám . . . Nem is emlékszem r á . . . S a beteg itt magánkivüli állapotba jutott, elcsendesedett. Vjéra lassan, lábbujjhegyen ment ki a szobából.
XIII. Másnap ebéd után Makarovna befutott Vjérához azzal a hirrel, hogy a beteg asszony meghalt. Ez egész váratlanul történt. Halála elött nehány perczczel Pavlovna Zsófia megkérte a háziasszonyt, hogy igazitsa meg a párnáját, mert lefeküdte. Mikor aztán Makarovna behozta a teát s azt gondolva, hogy a beteg elaludt, el kezdte azt ébresztgetni, észrevette, hogy az meghalt. „Még csak a teácskáját sem itta meg az édes galambocskám" — tette hozzá szomoruan Makarovna. Szvirszkij sötét arczczal jelent meg s megállt a halott elött, tragikusan keresztbe fonva a karját. Vjérának ugy tetszett, hogy tetteti a bánatát. A szomszéd faluig, ahol templom volt, Szvirszkij az egész öt versztányi utat a koporsó után gyalog, fedetlen fövel menve, tette meg, de a templomba nem ment be, hanem a gyászszertartás egész ideje alatt a temetöben járt-kelt. : Mikor a Pavlovna Zsófia koporsóját lebocsátották a sirba, Szvirszkij félrébb vezette Vjérát és igy szólt hozzá: — Nézze, mily szomoruság van itt köröskörül. A természet is siratja az én drága Szónyámat. Nem, Szergejevna Vjéra, a természet lelketlen, csak nekem, a drága halottat siratónak látszik ugy, hogy a környezet osztozik az én bánatomban. Most egyedül maradtam a világon, nincs már meg az én barátnöm és segitöm, akit én ugy szerettem, ahogy ezer nagyb á c s i sem képes szeretni. Elmegyek most végig kóborolni a világot, a városokat és falvakat, gyalog és paraszt-szekéren, hidegben és höségben, kóborlok mindaddig, mig a kóborszinész porait is befogadja magába egy épen ilyen csöndes, szegényes temetö. Isten áldja meg, nagylelkü Szergejevna Vjéra; Isten vele, meglehet, örökre! Egy félóra mulva én elhagyom a kegyetek csöndes faluját. Megyek O.-ba. — Vjéra kezet fogott Szvirszkijjel és jó utat kivánt neki. Megsajnálta. Ennek a két embernek, akiket az élet és pályájok ugy összetört, volt a természetében valami oly naiv, gyerekes vonás, hogy ez önkénytelenül is sajnálatot ébresztett. De Vjéra nem gondolkozott sokáig róluk, mert öt is azonnal elfoglalta egészen a mindennapi élet és kötelesség. A lakásán megjelenö betegek száma napról napra növekedett s ezek némelyikén a skorbut jelei mutatkoztak. A nép nem betegség, hanem éhség miatt panaszkodott neki. Az asszonyok oda hozták éhezö gyerekeiket és ott hagyták. Makarovna már egészen kifáradt a nép elhajtásában s végre nem törödött velök. Vjéra belátta, hogy itt az orvosi segitség
Budapest, 1898. — 19. oldal.
egymagában nem elég, hogy hiába gyógyitja az éhségtöl eredt bajokat: enni kell adni az éhezöknek. A boltosnak, aki az ö számlájára adott a népnek lisztet, korpát, borsót, joga volt a fiatal orvos-leány fizetéséhez. Mit tegyen? A Pavlovna Zsófia levelén kivül Vjéra még két levelet adott fel a postára: egyet a kerületi orvosnak az állapotok lerajzolásával, egy másikat pedig Doronyinnak, segitséget kérve. Elöször a kerületi orvos jelent meg, megvizsgálta a betegeket, az egész estét Vjérával töltötte tanácskozva, és megigérte, hogy jelentést tesz a helyzetröl az illetö hatóságnak. — A hatóság már tudja; bejelentette az elöljáróság — mondá Vjéra. — És — amint láthatja. Összenéztek és elhallgattak. — No, jól van. Mit tehetek én ? — kérdezte az orvos. — Nem lehetne valahogy magánosoktól segitséget kapni ? gyüjteni? Önnek vannak földbirtokos ismerösei — mondá Vjéra. — Jól van, megpróbálom — felelt az orvos — csakhogy az ilyen segitség nagyon jelentéktelen. — Legalább valami. Konyhát állitunk s a legszegényebbeket ellátjuk. Egyik adakozó küld lisztet, a másik burgonyát, egyebet . . . Az orvos bizonyos kétkedéssel nézett Vjérára, de semmit sem szólt, elutazott. Vjéra várt, várt, de nem küldött senki semmit. A napok teltek. Egyszer Vjéra ott ült a kis szobája ablaka mellett s nézett ki az utczára, amelyen koczkákban fagyott meg a sár. Távolabb a Vir folyócska hömpölygette habjait s még távolabb a puszta mezök terjengtek, összeérve a sötét-szürke láthatárral. Nem lehetett látni élö lényt sem az utczán, sem a folyócska mentén. Régebben legalább ludak élénkitették meg az egyhangu tájat, de most a ludak is eltüntek s helyettük csak a partra vetett bokrok és fadarabok feketéiettek. A folyó két partján sorban álló házak ajtai csaknem mind széltére voltak nyitva, a gazdasszonyuknak nem volt mit elzárni és nem volt kitöl rejtegetni a szegénységüket. A háztetökön nem röpkedtek galambok, az udvarokon nem ugráltak verebek. Nem tudni, hova repültek el; nem lehetett hallani sem bárány-bégetést, sem kakas-szót; a falu olyan volt, mintha kihaltak volna belöle az emberek. Vjéra szomoruan, tehetetlenül ült és rágta a körmét. Ideges borzongás fut végig a vállain; beburkolódzik kendöjébe, feje ég s gondolataiban feltünedeznek a látott jelenetek és benyomások. — Oh, mért nem vagyok én gazdag, hatalmas — suttog magában, összeszoritva két kezével égö fejét — mit az én tudásom, mikor én is csak olyan tehetetlen, vagyok, mint ezek a szerencsétlenek. Nekem most pénz kellene, pénz! Nem is sok kellene, de az sincs s az emberek körültem elpusztulnak. Vjérának eszébe jutott gyerekkora, ábrándjai, tanulói törekvése; eszébe jutott a szigorlatok ideje, az iskola kertje, az ö sétálgatása a kertben, mindig könyvvel a kezében. Akkor ö is, meg a barátnöi is azt hitték, hogy csak meg kell szerezni a doktori oklevelet s vágyaik teljesülnek. De ime, ö kororvos, tele van égy szekrénye orvosságokkal — s ö mégis olyan tehetetlen, mint egy gyerek. Mit tehet ö a tudásával ott, ahol nem orvosság kell, ha" nem kenyér ? Vjéra tovább ült az ablaknál s anélkül, hogy észrevette volna, rágta a körmét tovább. Az öszi, esös szürkület ellepte az utczát, a házsorokat, a távoli mezöket és a kis folyót. Közeledett az éjszaka, olyan sötét, hideg, nyirkos éjszaka, mint volt a megelözö, ép oly gyötrelmes azokra nézve, akiket az éhség kinzott. Az utcza végén egy parasztszekér tünt fel, rajta egy ember ült. —Ki lehet az? — gondolta Vjéra — csak nem én hozzám jön? A szekér megállt az ablak alatt s Vjéra hosszuszáru csizmát viselö jövevényben Doronyinra ismert. Szive megdobbant az örömtöl. (Folytatása következik.)
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 21. oldal.
A NAGY KRACH:
8 . amerikai szab. ezasi veüát. ,„ • • • . evökai *- • • . » Jkáréskuahft 3 *
I!J 2 . igi n hatáüüS I . teasziirót, I IIDOIU "zukorpotzé, SCdrb összesen 6 f r t 6 0 k r . aiix.te !«iti 5 6 tárgy eiáiü ® fifte tefiit és most csak 6 f r t 5 0 k r . minimális áron iapitató Az amenkm s*;ibaJ. ezfist egy ktr6£-fceMl fefc&Fféin mely ezö=t szinét 25 esztendeig is mestarja, a mi<%t szavatoltatik. Legjobb b^zunfitók, kogj ezea fc&tkiés sa^ioo. c s a l á s -.<">telezem magam itt, a Dyilrátt.=sá* elüt, bézkiaefc •aek az áru nem tetszik, a p*-nzt vjasxaaiai és seskl i m mula.-;./:. el azt a kedvelö alkmbnak, fcggr ezen (diszes ganiimnit u^egszorczze, mely gjöayirS lakaéahsú alkalmi és Lali aján.j.'kule£ryes e g y e d ü l kapható.
Hi^SOMEERC A-.nál
A Magyar
mz egry. amsrik. azab.ezást^yérakfSficyaiksésw
WIEN, II., Rembrandstrasse 19 0. Telefon 71114. Szétküldés a vidékre utánvétellel, Tmgr a t"S bcküidéso ellenébea. Ehhez tiBzUtó-por 1O kr. Valódi csak az oldalt látható v é d . Jegrygyel (escszsegi fém). Kivonat a z elismerö l e v e l e k b ö l : Az elsö kiildtir.u:nynyel meg elégedve, kerek mig egy készletet. Kalocsa. Majorossy János, kanonok. A küldeményt megkaptam és igen meg kérek még egy küldeményt 6frt60 krért. Kolozsvár. agroieIéc«ITe,ké A küldeményt megkaptam, Keresztes Sándor, Pozovicz.
elegedre, 49$
Szerkesztette jeles irók és müvészek közremüködésével
Jókai jKér, Jróiy Sándor és Rákosi Viktor.
958. sor. B O N 028. szara
Polgár Sándor e?yef,. gyakorlott kStszerész
Budapest, Erzssiifii-fcönit 50. SL
ELKÉSZÜLT
köteles ezen utalvány beküldése mellett minden megrendelönek I5"'s, azaz tizenöt százaléknyi árkedrezményt adni, az e r e d e t i
ezen dlszmO IOOO egykoru képpel, kitünö kézirások, nevezetes ok.mányok, kiáltványok s egyéb jellemzö nyomtatásokkal a dicsö idök érdekes ereM lyeinek teljes gyüjteménye, mely a nagy korszak lefolyását hü képekben szemléltetöen varázsolja elénk.
párisi k i i i ö K g : ( refe) gyúrtnianyalbö!. Kimeritö képes árjegyzék dijmentesen zárt leTéüea kftldelik. Kivágatott: az .Otsrágos H:rtap*-WL 569
Jó alkafom! Loden-öltönyök 15 frt. Kék cheviot ö 11Ó n y 14 frt. Kerékpár-dresz10 frt R o t h b e r g e r Jak a b c s. é s k i r. u d vari szállitónál B u d a p e s t e n IV., V á c z i - u t c z a 23.
3OO gyermek-öltöny, tulgrártás miatt, most 3fit75 krért lesz eladva 725
Kolin Heilmann és fiai fér£- és
3O füzetnek 9 forint, n 12 kilón diszkiadás amerikai simitott vdin-papiron nyomva 1 5 frt.
IV., Károly-körut 12.
hiteles kossoaetirat folytan
i
Megrendelhetö füzetekben elöfizetés utján és kötve utánvéttel vagy csekély h a v i I f r t O S részletre is. esea
TITKOS BETEGSÉGEKET, httBSC*9folyé*ok*t é* schekat tóm uióba/ait, m* alaycngj.'t férik lémmk, a bajmkór utckavs'itaxia&n^ , fmhmetoly&at, bárnt-mnyis^s BttBltmk tmr mint mindazon nöt hates/mége&s*, t a magtalanmág egyik föokoxóla éx mSrbeima ságeket gvegyit 0 / gyógymód sztsriat, htxfo* mlkarrot, gyofaan em afs&amaa
Dr. GARAI ANTAL orvos-, sebész-, szemész- és szülésztiidar, T. es. kir. oszt--f5orT<w Budapest, belváros, IV. ker. Kigyó-utcza 1. szám. H. emelet. Beiárst a lépcsönél. Rendel naponta délelött 10 óiáiol egész délstáa 4 énu$ r este 7 óráici ö onüf. DijazoU levelekre Ie^iagTobb Sgyeieinaisl válassdtaSk és sröfy* szerekröl is g-ndosküira. l e ^ IZl! MSknt*k kSiSn rápö^ereor. ^ » — Ugyanott megjelent es a srcrzünel Dr. GAKAI AXTAL-zai siegrendelhetö: UÉPSZERÖ ÚTMUTATÓ. j j _ • x i r a I2-ik kiaáásfcan niegaient} a n«B=i hetegséfek éa e ^ k i"=zsierü £rógvke;:.--lés.i'hez üánakönyr. vait ára - t t Eflkr., aaeat csafc SO kr." A liösvr jai isecsosiaeoITa less élirüi»rreT 1 irt &eküJdése tnelltüt B: 7r.-.->ntre. vagy 90 kr.jiiácvét
iVirsierrek mesbetegs
A képek idörendi sorrendben következnek egymásután, minden kép alatt magyarázó szöveggel, ugy hogy a munka ifjunak és öregnek egyaránt élvezetes olvasmányt nyujt. A munka daczára rendkivül diszes voltának fölötte olcsó,
$anti reaüdolapot tessék levelezölapra rajasztva a kiadóhivatalba beküldeni. Az „OrszAgos Hirlap" kiadóhivatala által megrendelem a ma kiadóitól Révai Testvérek irodalmi intézet részvénytársaságtól az
€zernyolczsziziicgyvenByola a magyar szabadságharcz képekben czimü disrmQvet förve 3 0 füzetben •frt,kötve diszkötésben 12 frtért, ugyanaz amerikai simitott papiron 15 frtért és kötelezem magamat a mü átvételétöl kezdve havonkint 11rtot mindaddig a munka kiadóinak Budapesten fizetni, mig a teljes vételár törlesztve nincs. A részletfizetések be nem tartása mellett) beszedhetök. Hatr*ksM:
Kér átállás:
Az „Országos
Hirlap" tek. kiadóhivatalának
Alulirott ezennel megrendelem ily czimü müvet:
fizcnyolczszázncgyvcnnyola a magyar szabadságharcz 1 8 4 8 / 4 9 - b e n Szerkesztik Jókai Hir, Brtdy Séaier.Bikoal Tucter3 0 füzetben 3 0 krjával a teljes mü átvételének kötelezettsége mellett: Elöfizetek és postautalványon beküldök: 8 füzetre frt L80 3 4 fözetre frt 7 4 0 12 . . 3.60 8 0 . . 0.Halrfcfatofc
WréaáOiii
Kedd, április 5.
ORSZÁGOS HIRLAP
22. oldal. — Budapest, 1898.
Szives figyelmeztetésül.
hideg kezek és lábak, hipochondria, sápkor, asthma,
Csak a jó tür utatTnagánafe. Az i n villanyos delej bénulás, görcsök, börbetegségek, aranyér, gyomorbajok „Vo£t3-kere3ZterriB a szerint van átalakitva, hogy az villa- influenza, köhögés, süketség, fülzugás, fej- és fogfájás mv* Lrara és delej-eröben az eddigiel:et rce&sze iulöimulja stb. stb. Az életerö önkénytelen elvesztése, tehetetlenség és elgyengülés a Volta-Kereszt folytonos viselése kimutathaförag O.T* Y^Iia-viüanyfokot tartalmaz. Az én viKanydelej „Volta-Keresztem" nem titkos áitai gyógyithatók. szer, hanem tudományos physolog'iai törvényeken alapszik *ifi\nvo\t ot loánvnV a kritikus idökben csakis a Yottaes minden k-jn/.fzeiLen a vilsnyosság oszlopa. JVOlgjSK t i itailjUK keresztet hordják, mert ez ugyszólván mindenkor csillapitja a fájdalmat. Villanyos árama Elektro-Votia-Kereszt megóv kellemciien következményektöl, amely már oly sokfiatal életet oltott ki a kritikus idöben. Nem lehet stéggé ajánlani minden embernek, hegy Reformátusok és Izraeliták csillag alakban kaphatják. hordja mindig a VOLXAKERESZTET, raely az idegeket eröstil, megújitja a vért és az egész világon összehason- Ára darabja 1.80 kr., vidékre franco küldve 2 ir?. ló iiathattaimak eferoeri szer a következö betegségeknél : köszvény, r
FEL13Ü9&IIN ANTAL-nál
Budapest, VIL kerület, Kerepesi-ut 60.
SZ.
Erzsébet-körut sarkán.
Az Esketési beszerzi az esküvöhöz szükséges összes okmányokat és elvégzi az összes utakat. (359)
Brdeltalhai tuani, najY
a párisi dr, Borto:i Injectio Orientál
mSf céhAwf n « l Hajnalát után elnuiasztja a é t a fagiioIiaM é i H aöajoSat l t tá - l fSISsfege* t e t j é Sactat ! i l S i i aUj, a6» i s l$39Iijanj5tolt2J5 ts, tetet «ngy CcBgiva balzs&Rimal fcUérietsigr, m«rt ezek eaA • 5yO!nrot rosiják,tiea bajt aem
Hivatala: Budapesti VIB., Ei-zsébeS-kür^i 7. Vidére lóvéiban.
Ferafetár: Zoltán Béta w m s i
A „Tökéletesség" tel-
V. Srcctienyi-icr és NagyRcrüna-utca sarkáa,
te
hal üvenenkin! I frtárt'
jesen biztos, ártalmatlan antisepticus
' "*
2 5 é v i , rszben katonaságnál, a budapesti és bécsi kórházakban, észben magánorvosi praxisban szerzett bö tapasztalatok utján gyógyitja, legrövidebb idö alatt, lelkiismeretes alapossággal és biztos eredmnynyel
hölgy -óvszer
Énem gommi) ferl«Eö betegségek stb. ellen, 1 doboz 20 darab 2 frt, 12 drb 1 frt 30 kr. haszn. utasitással. Postadij20 kr., utánv. Iá kr. Föraktár: Ffiredl L . , Badapest, YEil., Ovoda-utcza 21. i-xáin. Discrét szétküldés.
valamint
nagybiptokosok 20.00O firtot meghaladó g r , faltc*tole& mellett kaphatnak
Dr. Kajdacsy 3é
torleszféses kölcsönt Levelek. amciy.;ki'LT ;,i..^-i;:.ilifTe legf«uT hogv aieiv tatázettol, mily i>!tit;-l«J- n:-ú: -tt, miiy ijesze-ü kiiesöa "saa elsá helyen bekeboi. .:vc. -Káptalani.pézzs czim.:a e lap hivnialába intézendotc. {jgYnöfcök k i z á m .
Antisepticus é s hygienicus Teljes biztos halásF.al, hapználatban kiaséletes és asia kellenek többé semminemü gyöa^étlLalea & ártaiscas gnnuni vagy sponrya-czikkek. I doboz (12 dáif ára I frt 50 kr. pontos hasziiüali utasitással. 1 frt 75 kr. e l S beküldése után iN-rmentve. Kapható a ieliaiái&iál:
Xtászlö J"óssef g y Slares-tJjvár sti förEAtárr Budapesti förEAtárr S«rj»s:T Eeiisr s s a ST szestara, V., lajöt-iEörsit 2S. » Talafos : £317. Gyors é s disIzrÁt szs£a£
Vidóre levélben.
v. es. és kir. ezredorvos - kir, állaiavastitak igazgatóság. 44443/1S3S. C—IY. (Nemzetk. körniuzüsi forgalom Francziaországgal.)
A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesités szerint folyó évi május hó 1-én. a fentnevezett forgalomban uj dijszabás lép életbe, melynek alapján a május hó 1-töl szeptember hó 30-ig terjedö idöben Budapesten, Párisba és vissza szóló és 60 napig érvényes mérsékelt-áru körutazási jegyek adatnak ki, melyekkel Bajorország, Wflrttemberg, Baden, Francziaország és a Svájcz utban fekvö nagyobb városai is meglátogathatok. Ezen dijszabás által az 1S97. évi junius hó 1-töl érvényes hasonnevü dijszabás érvényen kivül
(iaé|
IL) t-m. 60 fillérért kapható. Budapest isOS. márczius 26-án.
a nemi betessékeli: elnevezése alatt összefoglalható valamennyi bántalmai, makacs ncjés börbetegségeket, gyengeség! állapotokat pedig az orvosi világ által legujabban felkarolt és hatásában páratlan sikerü
Elek tromassaef© által.
Lakik: Budapest, V., Váczi-körüt 4 M I. emelet.
413
Levelekre dijmentesen és kimeritöen válaszoltatik. Gyógyszerekröl is gondoskodva lesz. Höknek külön váróterem. Rendelés naponta 9—4 óráig és este 7—8-ig
Az igazgatóság. kölcsön minUennemü érlékpapirokra, sor?jegyekre a legolcsóbb kamatra (visszafizethetö kisebb részletedben) kapható banküzletben Budapest,
Ferencz József-tér 3. Diana-fürdö.
, | Budapest, V. ! i " l i Dorattja-Btcza 12 A m a g y . kir. s z a b .
vjsziáiy sorsjáték C?>
XJL-ils: s o p s j á t é k a folfé évi május havában veszi kezdetéi. BSaaJus t,l-töl o k t ó b e r X3-ig hónaponkint egy húzás
60,öö0-m 105,000 karcnáig emelkedö jSavereményekkel. A föhazásban pedig
600,020 koronás 51]- és 400,000 koronás fönyereménynyel. A fönyeremény a legszerencsésebb esetben:
I L millió Ezenkivül SS),()üO-táI 200,000-- koroasuiiöiöfv
t 2B-IÓ110.000 koronáig n á m o i 766
A sorsjegyek ára s A. május 11—12-üci hasasraÉgési sorsj-i^y , . s iit — kr. Fel sorsjegr . . . 3 . —, Nd N gy _ 1 . SO Kyolexad scisjejy — . 75
I XtoA m 6 feasáaxm: 8O trt. | Ejfész sorsjegy { Fél sc-r^s^f I Xery Xd { Nröi^
636
és
felvétetnek lapunk kiadóhivatalában
VIII., József-körut 65. szám.
