Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele Tisztelt Fémiparos Társunk! Ajánlom szíves figyelmükbe a csatolt sajtószemlét. Dorog, 2015. szeptember 2.
Üdvözlettel: Szűcs György Elnök OFI
Elavult technikával dolgoznak a kkv-k 2015. 8. 14. Szerző: VG. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) munkatársainak több mint a fele szerint javítana cégük ügyfeleinek kiszolgálásán, illetve növelné az ügyfelek elégedettségét, ha a társaság befektetne a legújabb IT-technológiákba. Egynegyedük úgy véli, a munkatársak produktivitásán látszódnának azonnal a beruházás eredményei – derül ki a Microsoft megbízásából negyedik alkalommal elkészített európai kkv-felmérésből, amely 16 országot érintett.
A felmérés során a munkavállalóknak mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalata, „szinte” papírmentesen működik, sok online és automatizált folyamatot működtetve. A válaszadók 41 százaléka szerint éppen zajlik a munkafolyamatok továbbfejlesztése az internetes technológia alkalmazásával. Ezzel szemben a dolgozók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még mindig sok papírt használnak, és elsősorban offline folyamatokat működtetnek. A lemaradás mértékét mutatja, hogy a magyar munkavállalók 79 százaléka szerint azért érdemes az irodában dolgozni, mert a távoli munkavégzésnek nincsenek meg a feltételei, míg Európában csak a munkavállalók 59 százaléka vélekedik így. A magyar munkavállalók 29 százaléka használja a saját mobiltelefonját munkára, és csupán 16 százalék kapott vállalati okostelefont. A nagy többség helyhez van kötve Magyarországon: 54 százalékuk a munkaadó tulajdonában lévő asztali számítógépet, 26 százalékuk pedig – szintén a munkaadó által biztosított – laptopot használ a napi munkához. A tablet munkahelyi alkalmazása egyáltalán nem jellemző Magyarországon – 9 százalék említette –, miközben az európai átlag 22 százalékos. Az eszközök használatában az olasz kisvállalkozások alkalmazottai mutatták a legnagyobb rugalmasságot: közel egyötödük használ asztali számítógépet, laptopot, okostelefont és tabletet munkája során. A csehek és a magyarok körében a legkisebb a valószínűsége a négy eszköz együttes munkahelyi használatának, öt, illetve 4 százalékos aránnyal. Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletágának igazgatója szerint egyre inkább elmosódik a határ a munkahely és az otthon, a céges és a saját gépek között.
– A Gartner előrejelzése szerint 2017-re a munkaadók fele elvárja majd az alkalmazottól, hogy a saját eszközeit munkavégzés céljára is használja. Ám a Microsoft kimutatta azt is, hogy ez fordítva is működik: a magyar kis- és középvállalkozásoknál a hivatali eszközöket magáncélra is igénybe lehet venni – hangsúlyozta az igazgató. – Most már a kis és közepes cégek életében is megjelentek azok az igények, amelyek a felhőtechnológia alkalmazását teszik szükségessé – emelte ki Vass Gábor. – Három éven belül a hazai kkv-k több mint fele felhőszolgáltatásokat használ majd a produktivitás növelése és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében. Nőhetne a hatékonyság A felmérés szerint a munkavállalók pontosan érzékelik, hogy hazánkban a modern megoldások alkalmazásában jelentős a lemaradás, és tisztában vannak azzal is, hogy ez csökkenti vállalatuk versenyképességét. A válaszadók 35 százaléka szerint az új technológiákkal a vállalat gyorsabban bővülhetne, míg 39 százalék értett egyet azzal, hogy a cég sokat spórolhatna a modernizálással. A válaszadók 27 százaléka szerint a belső kommunikáció is sokat javulna, negyedük véli úgy, hogy a mindennapi munka hatékonysága lenne jobb.
Jelenleg jogi akadályokba ütközne az összes vállalkozás számlázásának 'bekötése' a NAV-hoz 2015.08.17.Ado.hu
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke szerint az összes vállalkozás számlázásának bekötése a NAV-hoz jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, így jelenleg az elektronikusan vagy számítógépes támogatással kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Mivel sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy mennyire érné meg az ötlet megvalósítása. Zara László hosszabb írásban fejti ki aggályait az egyesület honlapján, de a leglényegesebb kétségek a számlázó programok bekötésével kapcsolatos információhiányból fakadnak. Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár augusztus 6-án nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a kormányzat már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről. Az ötlet valós alapja az a változás, amely 2016. január elsejétől lép életbe. Ettől kezdve csak olyan számlázó programot lehet majd használni, mely rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, és az ellenőrzések során adatot tud exportálni. Ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre. Az egyesület elnökének írásából kiderül, hogy bármennyire is logikusnak tűnhet, innen még egyáltalán nem vezet könnyű és rövid út a valós idejű és valóban teljes körű adatszolgáltatás bevezetéséhez.
Zara László a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor számlázási az adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen. Ráadásul mivel jelenleg még sokan használnak nem elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást, ezért az ötlet megvalósítása több 100 ezer vállalkozásnak jelentene plusz költséget és feladatot. Ezen túlmenően ez minden számlázó programot használó vállalkozónak is újabb költséget okozna a programok módosítása és online NAV kapcsolat miatt. Ez pedig az online pénztárgépek tapasztalatai alapján reálisan 5-8 évet venne igénybe, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerülne a rendszer kiépítése a hatóság oldalán. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő plusz költségek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha a NAV elárulná, hogy ettől az intézkedéstől mennyi plusz bevételt remélnek.
Zara László tehát úgy véli, hogy „A vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna. Így csak az érintettekkel (minden vállalkozói érdekképviselettel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel) és más, például informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartjuk csak megvalósíthatónak az ötletet. Azt viszont már most elutasítjuk, hogy a későbbi adatszolgáltatás „kézzel”, a könyvelők vagy a vállalkozások közvetlen közreműködésével történjen.”
