Európai Uniós keretprogram a sócsökkentésre Felelősségvállalás és innováció. Miért éri meg? Dr. Martos Éva
ORSZÁGOS ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Alapítva: 1949
ÉFOSZ, 2008. október 15.
TÉNY A sóbevitel csökkentése a vérnyomás és a szívérrendszeri betegségek csökkenését eredményezi
A stroke és az ISZB európai halálozás és a só-fogyasztás csökkenésének összefüggése Napi só (nátrium) bevitel csökkentése 3 g/nap (50 mmol/nap)
6 g/nap (100 mmol/nap)
9 g/nap (150 mmol/nap)
SBP
DBP
SBP
DBP
SBP
DBP
Átlagos vérnyomás-csökkenés (mmHg)
2.5
1.4
5.0
2.8
7.5
4.2
Stroke-ból származó halálozás csökkenése, (%)
12
14
23
25
32
36
Megelőzött, stroke-ból származó halálesetek száma évente
39,698
46,314
76,088
82,704
105,861
119,094
ISZB-ből származó halálozás csökkenése, (%)
9
10
16
19
23
27
Megelőzött, ISZB-ből származó halálesetek száma évente
45,590
50,656
81,050
96,247
116,509
136,771
Modified from He FJ & MacGregor GA. Hypertension 2003;42:1093-9
Sófogyasztás és halálozás túlsúlyos felnőttek körében (NHANES-I) 2,0
Relatív kockázat
1,8
Stroke (p=0.005)
1,6 CHD (p=0.03)
1,4 1,2
CVD (p<0.001)
1,0 0,8
All cause (p<0.001)
n=2 688
0,6 I
II
III
IV
Étrendi nátrium-energia arány He J et al. JAMA 1999;282:2027-34
Diasztolés vérnyomás, mm Hg
év
ISZB-ből származó halálozás/100 e fő
Sóbevitel, g/fő/nap Stroke-ból származó halálozás/100 e fő
év
A lakossági sóbevitel csökkenésének hatása a vérnyomásra, agyi és szívérrendszeri betegségek okozta halálozásra Finnországban
év
Karppanen, H.: J. Human Hypertension, 2005. 19. S10-S19.
év
gi u Ic m el 2 an d D UK en 1 m a Be U rk N lg K 2 et iu he m r F i l an 1 nl ds an G Ru d 2 er s m sia an y U 2 K Ita 3 l G My4 er a m lt an a y Ita 1 l G Ita y 2 er l y m 3 F i any nl 3 a Sp nd ai 1 Sp n ai 1 n Ita 2 Po l y 1 Po rtug l a H and l un 2 Po ga la r y nd 1
Be l
Sófogyasztás Európában 1985-1987 (Intersalt study) 16
14 g/nap
12
10
8
6
4
2
0
Intersalt, BMJ 1988
Étrendi só forrásai a nemzetközi vizsgálatok alapján
A lakossági sóbevitel 77%-a a feldolgozott élelmiszerekből származik, mely ellen a lakosság védekezni nem tud! Mattes and Donnelly 1991
Az éttermi (A, C) és az otthon készített (B, D) ételek sótartalma A) 1242 mg Na
C) 1196 mg Na
B) 92 mg Na
D) < 2 mg Na
F. Branca, WHO Regional Office for Europe
Átlagos nátrium-bevitel a felnőtt lakosság táplálkozásában, 3 vizsgálatban, g/fő/nap 9
8,9
8
8
7,3
7 6
6,3
5,6
5,2
Férfi
5
Nő
4 3 2 1 0
1985-88
1992-94
2003-2004
Sóbevitel megoszlása az OÉTI 2003-2004 lakossági vizsgálata (OLEF) alapján Élelmiszercsoport
Bevitel %-a
Ételízesítők (készételekben)
44
Kenyérfélék, péksütemények
18
Húskészítmények, belsőségek
16
Zöldség- főzelékkészítmények, konzervek
6
Tejtermékek
6
Tanulók ásványianyag-bevitele határértékek szerint (OÉTI, 2005-2006 tanév, budapesti reprezentatív vizsgálat) Nátrium Kálium Kalcium Foszfor Magnézium Vas Réz Cink 0%
10%
20%
30%
40%
alacsony <70%
50%
normál
60%
70%
80%
magas >130%
90%
100%
A kifogásolt étrendek nátriumbevitel aránya a közétkeztetésben az ajánlott mennyiséghez képest 857% 769% 637%
700%
558%
500%
357% 398%
359%
300%
201%
Fe ls ő sno r Fe má ls l ő sdi ét ás
ié tá s
m ál or
Al só sd
da vo
Al só sn
-d ié tá s
rm ál ano Ó
Ó
vo d
edi ét ás
cs öd Bö l
cs öd
eno
rm ál
100%
Bö l
Bevitt/ajánlott
900%
OÉTI vizsgálatok, 2003-2007
A kifogásolt étrendek húskészítmény és húskonzerv beviteli aránya az ajánlott mennyiséghez képest
Bevitel/ajánlott
900%
680%
700%
500%
500% 300%
266% 205%
249%
260%
260%
Alsósnormál
Alsósdiétás
Felsősdiétás
100% Bölcsőde- Bölcsődenormál diétás
Óvodanormál
Óvodadiétás
Az 50 étrendből 5 megfelelő, 5 elfogadható, 8 kifogásolható, 21 erősen kifogásolható OÉTI vizsgálatok, 2003-2007
Január 31. – szakértői ülés a jó gyakorlatokról Április 24-25. – HLG ülés, nemzeti stratégiákra javaslat Július 2. – EU Platform – HLG közös megbeszélés Október 28. - HLG ülés - Tagállami vállalások
Nemzetközi stratégiák EU Platform - 2005
Miért európai keretprogram? n A fő cél a lakosság sóbevitelének
csökkentése, a nemzeti illetve a WHO ajánlás (5g/nap) elérése
n A nemzeti programok támogatása és erősítése n n n n
Összevethető haladás a tagállamokban Rugalmasság a tagállamokat illetően Világos program és összehangolt üzenetek az EU élelmiszeriparnak Mérhető akciók
A Nemzeti Sócsökkentő program 5 kulcseleme
EU szintű cselekvés
visszacsatolás
Nemzeti sócsökkentő program
Törzsadatok, lehetséges források az adatgyűjtéshez
További szükséges adatok meghatározása
Sócsökkentés mértékének meghatározása a főbb élelmiszercsoportokban
Figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása
Reformulálás Ipar/vendéglátás
Monitorozás, reformulálás és egyéb cselekvések értékelése
Általános elvek n 5 kulcselem, közös minimumérték, tapasztalatok megosztása, tagállamok tapasztalataira építve
n Döntéshozók bevonása mind európai, mind nemzeti szinten
n A legnagyobb hatás elérése n n
A legnagyobb piaci részesedésű termékek kiválasztása (gyártók) A sócsökkentés érintse az adott élelmiszerkategória teljes szegmensét az olcsó és prémium termékeket egyaránt, hogy a teljes lakosság élvezze az egészségügyi előnyöket.
EU célérték és élelmiszerkategóriák Egy közös minimum 16 %-os sócsökkentés 4 év alatt az EU-ban minden termékre, vendéglátásban, és közétkeztetésben n A só mint érthető megnevezés használat ajánlott n A reformulációhoz a 2008-as sószinteket kell alapul venni n 12 élelmiszerkategóriát választottak ki n A tagállamok legalább 5 kategóriát kell megjelöljenek n A stratégiai terveket, a sócsökkentés mértékét publikálni fogják n
Prioritások: 12 élelmiszerkategória n n n n n n n n n n n n
Kenyér Hústermékek Sajtok Készételek Levesek, leves porok Reggeli élelmiszerek, műzlik Haltermékek Ropik, fűszerek rágcsálnivalók Közétkeztetésben felszolgált élelmiszerek Vendéglátásban felszolgált élelmiszerek Szószok, öntetek, fűszerek Burgonyatermékek, csipszek
Monitorozás n
n
Monitor - lakossági só-bevitel - reformulációs folyamat - hatékonyság lemérése Tagállami felelősség különböző megközelítések használhatók, mint: n n n n
Az ipar jelentése a vállalt feladatok végrehajtásáról Élelmiszerek sótartalmának és a lakossági sóbevitelének monitorozása Figyelemfelkeltés Só-kiválasztás mérése
Határidők n Az ipar, beleértve a helyi termelőket is, széleskörű tájékoztatása 2008 végéig
n A jelenlegi helyzet felmérése 2008 végéig n Figyelemfelhívó kezdeményezések megvalósítása 2009 végéig
n Tagállami jelentés az előrehaladásról 2009 végéig!
A megoldás? n n
Multiszektoriális együttműködés A sóbevitel csökkentésében, így a lakosság egészségi állapotának javításában a fő partner az ipar
Köszönöm a figyelmet!
