ORGOVÁNYI BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAM 2013-2017
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Mottó:
„A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába” (WHO)
1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1.Adatok: Az intézmény neve: Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Az intézmény székhelye, és címe: Orgovány, Kölcsey u.1. Az intézmény alapító szerve: Orgovány Község Önkormányzat Az intézmény fenntartó szerve: Orgovány Község Önkormányzata Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, munkavégzésük, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű Az intézmény működési területe: Orgovány Nagyközség illetékességi területe. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, az intézményt az intézményvezető képviseli és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. Az intézmény férőhelyeinek száma: max.14 fő(15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (ezen Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor hatályos) 1. számú melléklet 2. pontja és 40. § (2) bekezdése szerint) Az intézmény felügyelete: Az intézmény közvetlen felügyeletét Orgoványi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, jogszabályokban meghatározott ügyekben Önkormányzat Jegyzője, egészségügyi felügyeletét a Járási Népegészségügyi Intézete , szakmai felügyeletét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. Intézményvezető: Somogyiné Horváth Henrietta Bölcsőde orvos: Dr. Faddi Zoltán
2
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
1.2Bölcsőde nyitva tartás A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését, valamint a bölcsődéből a munkahelyre, illetve a visszautazás időtartamát. Egy gyermek napi gondozása az alapellátás idejében a tizenkét órát nem haladhatja meg. Hétfőtől- péntekig: 600 – 18.00-ig lépcsőzetes munkakezdéssel illetve befejezéssel.
1.3. A bölcsődei nevelés-gondozás célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. A csoportban gondozható, nevelhető speciális nevelési igényű gyermekek esetében a szükséges fejlesztés biztosításával segíteni kell a habilitációt és a rehabilitációt.
1.4. A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése: Alapdokumentum: A Bölcsődei Nevelés-gondozás Alapprogramja, amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelés-gondozási elvek érvényesítéséhez. Az Alapprogam a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. Az Egyesített Bölcsőde Szakmai Programja: az alapprogram alapján megfogalmazza az intézmény nevelési-gondozási feladatait, elveit, célkitűzéseit, a bölcsődei tevékenységi formákat. A fenti két dokumentumra épülve lett kidolgozva a helyi szakmai programunk , amely a Bölcsődére jellemző ,sajátos koncepció. A program készítésénél figyelembe vettem a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. 3
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A helyi program célja: - sajátos, csak az orgoványi Bölcsődére jellemző arculat kialakítása - változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, - játék feltételeinek megteremtése, - a próbálkozások támogatása, - a pozitívumok elismerése, a felfedező, - külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása
1.5. Bölcsődekép: Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. „Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az az utcán is fázik.” / Hermann Alice: Emberré nevelés/ Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége.
1.6. Bölcsőde rövid bemutatása: A bölcsőde pályázati támogatással épült.
A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: A bölcsőde egy gondozási egységből áll. A gondozási egységhez 41 m2 csoportszoba, 1 fürdőszoba, átadó, előtér és elkülönítő tartozik. A csoportszobához terasz csatlakozik, amelyről a játszóudvar elérhető. A játszóudvaron a napos és az árnyékos udvarrész aránya megfelelő. 4
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Egyéb helyiségek: folyosók, személyzeti öltözők és zuhanyzók, WC-k, raktárak, orvosi szoba.
Személyi feltételek: 1.számú melléklet a 15/1998.(IV.30.) NM. rendelethez értelmében dolgozó intézményvezető
kisgyermeknevelő
orvos Gazdasági- élelmezésvezető szakács Bölcsődei dajka
képesítési előírás Szakirányú felsőfokú végzettség Csecsemő-és gyermekgondozó vagy bölcsődei szakgondozó, csecsemő és kisgyermekgondozó Gyermekgyógyász szakvizsga vagy háziorvosi szakvizsga Szakirányú végzettség szakács
létszám 1 fő
2 fő 4 óra átl./nap havonta 1 fő 1 fő 2 fő
1.7. Bölcsödénk erősségei:
A bölcsőde jó megközelíthetősége Saját főzőkonyha Bölcsőde-óvoda egy épületben üzemel (testvérpárok elhelyezési lehetősége) Nagy területű játszóudvar Kialakított sajátos arculat Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása integráltan
2. Általános rész 2.1. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei:
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között.
5
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával
Egyéni bánásmód elve: - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie.
A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Feladatunk: saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása.
A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is.
Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. 6
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.
2.2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai:
Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kúlturhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása.
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: -
-
Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. Szoros személyes kapcsolat kialakítása a gondozónővel. Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. Közös élmények szerzésének támogatása. Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása). Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával.
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése.
2.3. A Bölcsődei élet megszervezése: 7
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A beszoktatás: A szülővel történő fokozatos beszoktatás biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A gyermek és saját kisgyermeknevelője között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segít az új környezet elfogadásában, mérsékeli az adaptációs reakciókat.
„Saját gondozónő” rendszer: A személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport fele tartozik (5-6) gyermek egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, a bölcsődei tartózkodás alatt ő marad a kisgyermeknevelője.
A bölcsődei csoport szervezése: Szakmailag elfogadottabb az életkor szerinti homogén csoport, mert a gyermekek közötti egyéni különbségek kezelése egyszerűbb.
Napirend: A jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend segíti a gyermekek igényeinek, egyéni szükségleteinek kielégítését, a nyugodt gondozás feltételeit. Kiszámíthatóságot, biztonságérzetet teremt, lehetőséget biztosít az önállósági törekvések kielégítéséhez, kiküszöböli a várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, az évszakoktól, a bölcsőde nyitvatartási idejétől, építészeti adottságaitól.
A nevelés és gondozás alapelveinek érvényesülése nem lehet kérdés, azokat a bölcsődei munkában érvényesíteni kell, de a megvalósulásukhoz vezető úton lehetnek különbségek. Ehhez elengedhetetlen a nevelési elveket és elképzeléseket tartalmazó helyi nevelési program kidolgozása.
2.4. A bölcsődei nevelés - gondozás főbb helyzetei: A bölcsődében a nevelés és a gondozás egységet alkot, valamennyi helyzetben biztosítani kell a gyermek számára, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségletének megfelelően ismerkedhessen tárgyi és személyi környezetével. A nevelés és gondozás valamennyi helyzetében biztosítani kell a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősödését. Gondozás: Belsőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek a kezdetektől aktívan részt vehessen a gondozási helyzetekben, szabadon próbálkozhasson, érezve a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. 8
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A gondozás jelentősen befolyásolja a szokások kialakítását és az önállósodást.
Játék: A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, a világ megismerésének eszköze, a fejlődés fontos tényezője. A kisgyermeknevelő feladata a játék feltételeinek biztosítása, figyelemmel kísérése, szükség szerint segítséget, ötletet ad. Mondóka, ének: A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, hangulati állapotához igazodó ének, mondóka felkeltik érdeklődését, formálják esztétikai ízlését pozitív érzelmeket kelt, érzelmi biztonságot nyújt. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Az ének, mondóka derűs légkört teremt a csoportban Vers, mese: Hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. A bölcsődében az irodalmi és a népi műveknek egyaránt helye van. Sokféle helyzethez kapcsolódhat, alakulását a gyermek pillanatnyi állapota, igényei befolyásolják. Alkotó tevékenység: Örömforrás maga a tevékenység, nem az eredmény. A kisgyermeknevelő feladata a feltételek biztosítása, technikák megmutatása, az alkotókedv ébren tartása, a gyermeki alkotások megbecsülése, megőrzése. Mozgás: A mozgás alapvető formái kialakulásának időszaka a 0-3 év. gyermek mozgásigénye nagy. A szabad mozgáshoz a feltételeket mind a csoportban, mind a szabadban. Mozgásfejlesztő játékok, mozgástér, elegendő idő biztosítása elengedhetetlen feltétele fejlődésnek.
Az egészséges biztosítani kell minél nagyobb a harmonikus
2.5. A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére: Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszicho-szomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget.
9
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség. -
3. Az orgoványi Bölcsődére jellemző tevékenység megfogalmazása 3.1 A bölcsődénk sajátos arculata: A sajátos arculatban meghatározó szerepe van a Szakmai Programnak, az abban meghatározott kiemelt tevékenyégi formának. Bölcsődénkben az általános nevelési és gondozási feladatokon túl kiemelt figyelmet szánunk az alkotó tevékenységnek és a környezet tevékeny megismerésének.
3.2 A bölcsődei nevelés-gondozás fő feladatai, helyzetei, a bölcsődei élet tevékenységi formái Alkotó tevékenység: A firkálás (rajzolás), a festés, a plasztikai ábrázolás kezdeti formái fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. A rajzfejlődés szakaszai bölcsődés korban: Az első fejlődési szakaszban a rajzolás inkább motoros tevékenység, amelyben az egész test részt vesz, de alapja azoknak a próbálkozásoknak, amellyel valamit ábrázolni akar. 25-27 hónapos korban megjelennek a zárt firkák, ami egybeesik az én-tudat kialakulásával, a gyermek önmagát perceptuálisan elhatárolja a külvilágtól. Motívum szakasz: 2 éves kor körül jellemző: a gyermek rájön arra, hogy az eszközökkel nyomot hagyhat, az alapfirkák begyakorlása folyik, s ezt a funkció gyakorlást funkcióöröm kíséri. (kb. húsz alapfirkát különböztethetünk meg). Forma szakasz: a harmadik életévben kezdi kombinálni a gyermek az alapfirkákat, kezdetben csak kettőt kapcsol össze, majd több firka összekapcsolásából kialakulnak a kombinátumok.
Kompozíciós szakasz: a 3. életév betöltése körül kezdődik, de csak óvodás korban teljesedik ki. A kombinátumokból egyre bonyolultabb alakzatokat hoz létre, ezek az „olyan mintha…” alkotások. A gyermek lassan megtanulja, hogy az ábrázolathoz jelentés is tartozik, először csak utólag ad jelentést a rajznak- s 10
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
ez a jelentés önkényes, többször módosíthatja-, majd rajzolás közben megnevezi alkotását. Az alkotó tevékenység is fontos része a gyermek személyiség fejlődésének. E tevékenységek a kisgyermeknevelő által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva a képi-plasztikai kifejezőképesség kialakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, a képi gondolkodás kialakulását és fejlődését, esztétikai érzékenységük, a szépség iráni fogékonyságuk kialakulását és fejlődését szolgálja.
Célok, feladatok: Alkotó tevékenységgel, művészeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken részvétel. Tapasztalatcseréken szerzett ötletek hasznosítása. A gyermek környezetének ízléses berendezésével a szép iránti fogékonyság fejlesztése. Közös alkotó délutánok szervezése a család bevonásával. A gyermeki alkotásokat a folyosón folyamatosan kiállítjuk amelyeket a szülők, testvérek, nagyszülők megtekinthetnek
Gyakorlatban: A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap folyamán szabadon rajzolhassanak, festhessenek, ragaszthassanak és gyurmázhassanak. A feltételek biztosításánál figyelembe vesszük a csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjét. E tevékenység során a felnőtt óvó-segítő figyelme biztosított. A kisgyermeknevelő a technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot megmutatja, de soha nem mondja meg, hogy mit alkossanak. A felnőtt nem ösztönzi a mintakövetést, kész vizuális panelek másolására nem késztetjük a gyermeket. Az alkotó tevékenységhez minden lehetséges anyagot és eszközt felhasználunk: ceruza, ecset, dugó, szivacs, kréta, zsírkréta, fa, kő, termény, különböző színű és minőségű papír. A tevékenységek kezdeményezésénél alkalmazkodunk az aktualitásokhoz (ünnepek, évszakok). A gyermeki alkotásokat tiszteletben tartjuk, a kis „alkotó” dönt annak sorsáról: kiteszi az alkotások közé vagy hazaviszi. A környezet tevékeny megismerése: A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatása van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt.
11
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat, testi közelségbe is szívesen kerülnek velük, pl. bátran megfognak férgeket, rovarokat (az azoktól való utálkozás már felnőttől tanult viselkedés). A növények élőlényként való elfogadása a bölcsődés korú gyermek számára még nem egyszerű, de egy csírázó mag, egy rügyező ág megfigyelése felkelti érdeklődésüket, ismereteket szerezhetnek az évszakok szerint változó természetről. A természeti jelenségek megfigyelése is érdekes tapasztalatot jelenthet. Az élettelen környezettel a gyermekek kapcsolata sokrétű. A föld, a víz a levegő természetes módon jelen van életükben. A rögös föld, a száraz és vizes homok tapintása, markolászása, a kavicsok gyűjtögetése lehetőséget ad a környezet megismerésére. Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni a későbbi környezeti nevelést. Gyakorlatban: A bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang), a bölcsőde kerítésén túl sétáltatott kutyák megfigyelése, fajták sokféleségének megfigyelése. Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése közben énekek mondókák az állatokhoz kapcsolódva. Állat bábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése, hangutánzás. Ismerkedés a háziállatokkal a falusi házaknál ,saját környezetükben, vadállatokkal képekről. Madarak etetése télen. Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelése az udvaron. Virágok előbújása, gyűjtése, azokkal a csoportszobák díszítése. Bab, kukorica csíráztatása Zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedés (szín, forma, nagyság, íz, illat) zöldség és gyümölcsnapok Virágok, levelek préselése, ragasztása. Kavicsok, termények gyűjtögetése, megfigyelése. Homokkal, vízzel tevékenykedés, ismerkedés tulajdonságaikkal, kölcsönhatásaikkal. Időjárás megfigyelése (szél, csapadék különböző formái, napsütés, zivatar).
Célok, feladatok: A kisgyermeknevelő természetismeretének gyarapítása Megfelelő minta adás a természet lényeinek elfogadásával kapcsolatban. A taktilis információ szerzés lehetőségének biztosítása, óvó-vigyázó felügyelet és higiénés szabályok betartásával. A természet változásából adódó ismeretszerzés lehetőségének jobb kihasználása, nem a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés kielégítését kell feleslegesen 12
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
akadályozni, hanem megfelelő felügyelet mellett támogatni a tapasztalatok szerzését. Szeles játékok (szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása)
A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család. Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más.
Hagyományos ünnepeink: Születésnap: szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. Gyermeknap: szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Mikulás: szervezeti keret: csoportonként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. Farsang: szervezeti keret: csoportonként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ. Húsvét: szervezeti keret: csoportonként ünnepelünk . Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. Célok, feladatok: Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése.
13
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején „ünneplapozót” készítenek a kisgyermeknevelők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket.
A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az „ad hoc” jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy hónapra meghatározzuk a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek)
3.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-gondozása: Bölcsődénk vállalja az egészséges csoportba integrálható sérült, speciális nevelési igényű gyermekek ellátását. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az ép gyermekekkel együttes, integrált nevelése a személyiségfejlesztés folyamatában jelentős. Csak egy világ létezik, nincs külön világ a sérült és az egészséges emberek számára. Egy ember, egy adott csoport humanitásának mércéje, hogy mennyire képes befogadni a sérült személyt abba a világba, amelyben valamennyien élünk. A sajátos nevelési igényű gyermeket nem tekintjük betegnek, csak más szükségletekkel rendelkezőnek, amely szükségletek kielégítésére fel kell készülnünk. Speciális csoport szervezésének feltételei nem adottak, ezért egészséges csoportba integráltan neveljük-gondozzuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket. A gyógypedagógiai fejlesztést ezek a gyermekek utazó korai fejlesztő gyógypedagógustól kapják meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek általában spontán integrációval kerülnek bölcsődénkbe, felvételkor nem tudunk arról, hogy ilyen gyermeket fogadunk, szakértői bizottság vizsgálata nem történt meg, így bizottsági javaslat nélkül kerülnek felvételre. A nevelés-gondozás során ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődést. Feladatunk: A fejlődés figyelemmel kísérése, rögzítése, a bölcsőde orvosával a tapasztalatok megbeszélése. Szükség esetén a szülő tapintatos tájékoztatása, szakvizsgálatra javaslat.
A Fejlesztő Központ Korai Fejlesztő Részlegével kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információcsere kialakítása.
Tudatos integráció esetében a szakvizsgálat tapasztalatainak megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása, részben a korai fejlesztő gyógypedagógussal , részben a szakember javaslata alapján a bölcsődei csoportban a „saját gondozónő” segítségével.
14
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A csoportbeosztásnál a speciális nevelési igényű gyermekek fogadásánál a csoportlétszámot alacsonyabban alakítjuk ki. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjával az együttműködésnek még szorosabbnak kell lenni, a családok több figyelmet és segítséget igényelnek. A kisgyermeknevelők továbbképzése tervezésénél a speciális nevelési igényű gyermekek ellátásával és fejlesztésével kapcsolatos továbbképzési lehetőségek keresése.
3.4. A kisgyermek nevelését szabályozó dokumentumok Törvények, rendeletek 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről 235/1997 (XII.17) Kormány rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, 328/2011.(XII.29) Kormányrendelet 15/1998 (IV.30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 8/2000 (VIII.4) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről, 9/2000 (VIII.4) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A gondozónők által vezetett dokumentációk: Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia a kisgyermeknevelőknek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. Beszoktatós füzet: Első lapjain beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. Gyermek egészségügyi törzslap: Rögzíti a kisgyermeknevelő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. A beszoktatási idő végén, később három havonta valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a kisgyermeknevelő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából
15
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
nem egyirányú bejegyzések adják igazi tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a kisgyermeknevelőt gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is. Fejlődési tábla - Percentil A növekedési standardok – referencia percentilisek – segítséget nyújtanak annak Megítéléséhez, hogy: - egyrészt a vizsgált gyermek testtömege, testmagassága mennyire felel meg az életkorának - másrészt, hogy a testmagasság és testtömeg között milyen összefüggés van.
3.5. A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása: A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): Mozgásfejlettség Az érzelmi-akarati élet fejlettsége Szociális érettség Értelmi fejlettség
3.6. Felvétel, beszoktatás, személyi állandóság biztosítása: Bölcsődei felvétel A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kiemeli olyan kisgyermekek felvételi lehetőségét, akinek szociális- vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés- gondozás. A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával - körzeti védőnő, - háziorvos, házi gyermekorvos, - a szociális illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a gyermek habilitációját segítő szakember is kezdeményezheti, ha a bölcsödében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető. A szülőnek(törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.
16
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Beszoktatás: A bölcsődei nevelés-gondozás egyik alapvető feladata, hogy csökkentse az anyától (családtól) való elszakadás problémáját. A három éven aluli gyermek természetes élettere a család, hasonló korú társakkal csoportban nevelkedése nem saját érdeke, hanem társadalmi igény. A bölcsőde feladata, hogy e társadalmi igény kielégítése mellett csökkentse azokat a problémákat és nehézségeket, amelyeket az elszakadás és a környezet változása okoz. E célt szolgája a fokozatos anyával/szülővel való beszoktatás. A beszoktatást a szülőkkel egyeztetve két hétre tervezzük. A gyermek naponta fokozatosan emelkedő időt tölt a bölcsődében, kezdetben az anyával, később egyre hosszabb időben anya nélkül a csoportban. A személyi állandóságot a saját gondozónő rendszer biztosítja. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy kisgyermeknevelő. A kisgyermeknevelő nevét, saját gyermekeinek névsorát a szakmai program melléklete tartalmazza. A „saját gondozónő” rendszerben több figyelem jut az egyes gyermekre, számon lehet tartani az egyéni fejlődési sajátosságokat, igényeket. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a csoportba, személye nem változik a gyermek bölcsődei tartózkodása alatt .Ezeket a gyermekeket a saját kisgyermeknevelőjük neveligondozza, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket, arról vezeti a feljegyzéseket. A kisgyermeknevelő az ún. ölelkezési időben (az az idő, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban dolgozik) idejét elsősorban saját gyermekei nevelésére-gondozására fordítja.
3.7. Gyermekcsoportok szervezése: A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek ,hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy kisgyermeknevelő max. 6 "saját" gyermeket láthat el.
3.8. Folyamatos napirend: Az egyéni szükségletek időben történő kielégítését csoportban nevelkedés körülményei között a folyamatos napirend biztosítja. A napirendet évszakonként készítik el a kisgyermeknevelők . Ehhez igazodva készül el a kisgyermeknevelők munkarendje.
17
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Feladatok:
A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer, nyugalom legyen. A csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjének, a csoport létszámának, az egyéni igényeknek megfelelően kell összeállítani a csoport napirendjét. A csoportok napirendje nem merev, azt évszakokon belül is igazítani kell az igényekhez, aktualitásokhoz. Egy-egy évszakra a napirendet a tárgyidőszakot megelőző hónap 25-ig el kell készíteni. A napirend elkészítése team munka. A napirendben az étkezési és gondozási időket meg kell jelölni, arra megfelelő időt kell biztosítani. A gondozással ki nem töltött időben az egyes gyermekek számára a szabad játék feltételeit biztosítani kell. A napirend egy példányát az öltözőben ki kell függeszteni.
4. Az orgoványi Bölcsőde kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a szülőkkel: A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő színtű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a kisgyermeknevelő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja. A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni. Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a kisgyermeknevelő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat. A szülők jogait és kötelességeit a Gyvt. 1997.évi XXXI.törvény szabályozza: 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. (3) A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szülője köteles 18
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. 13. § (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon, d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák. (2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében együttműködni, b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani. (3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. Kapcsolattartási formák:
Szülővel történő beszoktatás Családlátogatás Szülői értekezletek Napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor Időpont egyeztetés után személyes beszélgetés Hirdetőtábla Közös rendezvények Üzenő füzet
4.2. Kapcsolat más intézményekkel:
Rendszeres kapcsolatot tartunk a közös épületben üzemelő Óvodával.
Speciális nevelési igényű gyermekek ellátása érdekében együttműködünk a Korai Fejlesztő Központtal.
19
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
A Bölcsőde tagja a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszerének, velük a team megbeszélések rendszeresek.
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal
5. Sajátos feladatok: 5.1. Gyermekvédelem a bölcsődében: A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében alapvetően a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. Tv. Szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézmény gyermekvédelmi felelőse irányítja , látja el. Feladatok: A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése A felismerést segítő jele: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás - a gyermek inadekvát viselkedése - elhanyagolásra utaló szülői magatartás A családtámogatási formák megismertetése.
5.2. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok: A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ). Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése .
20
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
6.A Bölcsőde egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai 6.1 Gyógyszeradás, elsősegély Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt, beteg gyermek nem jöhet bölcsődébe. Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia, stb.) betegségben szenvedő gyermeknek ha szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyermek. A vitaminkészítmények és a fluor adagolása a házi- és a bölcsődeorvos javaslatának alapján történik, a szülők írásbeli hozzájárulásával.
A szülőknek írásban (az üzenő füzetben) kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyermek, milyen gyógyszerre érzékeny, … stb.). A kisgyermeknevelőnek ugyancsak írásban kell jeleznie azt, hogy milyen gyógyszert kapott a gyermek. Minden bölcsődében kell lennie mentődoboznak. Az elsősegélydoboz felszerelése előírás szerinti: A férőhelyszámnak megfelelő szabvány mentődobozt – MSZ 13 553 – hozzáférhető helyen kell tárolni. Minden esetben a bölcsődeorvos(háziorvos) állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, melyben kell, hogy szerepeljenek: - lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup, injekció), - görcsoldók (kúp, tabletta), - allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs), - életmentő gyógyszerek.
6.2 Élelmezés A gyermekélelmezés legfontosabb feladata étkezési időben az ellátandó korosztály élettani energia és tápanyagigényének megfelelő összetételű és jellegű táplálékhoz juttatása. A bölcsődés kisgyermek ajánlott napi energia és tápanyagbevitele: Energia: 1100-1300 kal
21
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Fehérje: 41g 13 % Zsír: 42g 30% Sz.hidrát:181g 57%
E napi szükséglet 75 %-át kell hogy kapják a bölcsődei étkeztetés során. Az étlaptervezésnél elsődleges szempontunk, hogy feleljen meg az egészséges táplálkozás alapelveinek. Természetes jóízű alapanyagokból választunk, és arra törekszünk, hogy sokféle ételt ismerjen meg, különböző színű, összetételű, hőmérsékletű ételt. A kisdedek napi 4 étrendjét az öt alapélelmiszer csoport mindegyikéből válogatjuk össze. Ezek: kenyér,gyümölcsök,zöldségek,hús és tejtermékek. Fontosnak tartjuk,hogy megfelelő mennyiségű folyadékellátásról gondoskodjunk .A legjobb szomjoltó a tiszta víz ! A heti étrendet szakképzett élelmezésvezető,valamint a bölcsődevezető állítja össze és a bölcsőde orvosa jóváhagyásával kerül kifüggesztésre a csoport faliújságára,melyhez a kedves szülők igazíthatják az otthoni étkezést. A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek-táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: 1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, 2. biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, 3. megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen. A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap szerint kell főzni.
A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS A bölcsődébe 20 hetes kortól vehető fel csecsemő, és ez egybeesik az elválasztási időszak kezdetével. A bölcsőde orvosának feladata, hogy nyomon kövesse, értékelje a gyermek fejlődését és táplálását, és ha kell, az illetékes háziorvossal egyeztetve változtasson azon az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet 47. sz. Módszertani levele: "Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei" alapján. A tápszer és a csecsemő egyéb ételei elkészítéséhez külön tejkonyhát kell biztosítani. A csecsemő edényeit (üveg) és evőeszközeit a többiekétől külön kell tárolni és mosogatni. A tápszer tárolása száraz, szellős helyen történjen. A különböző tápszerek eltérő felhasználási útmutatóira fokozatosan ügyelni kell.
22
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
KISGYERMEKTÁPLÁLÁS A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a bölcsőde vezetője az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. Az étrend tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kisded bölcsődei élelmezésében - minimum 3-szori étkezés esetén - az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 65 %-át kell biztosítani. Az étrendnek változatosság, idényszerűség, ízében való összehangoltság, önálló étkezésre nevelés szempontjából is megfelelőnek kell lennie. A bölcsődevezetőnek, vagy az általa kijelölt személynek minden étkezés előtt meg kell kóstolni az ételt és ezt dokumentálnia kell. Az étlapot minimum háromhavonta minőségi és mennyiségi szempontból, ellenőrizni vagy ellenőriztetnie kell a bölcsődevezetőnek dokumentálva. A korszerű csecsemő és kisgyermektáplálás elveinek és gyakorlatának változásait a bölcsőde vezetőjének figyelemmel kell kísérnie és fel kell használnia a bölcsődei étkeztetésben. A krónikus betegség vagy táplálékallergia miatt diétára szorulók ellátását a bölcsőde csak akkor vállalhatja, ha az étrendre vonatkozó előírásokat be tudja tartani. A bölcsődés gyermekek étkeztetésében makrobiotikus ill. tisztán vegán étrendek nem szerepelhetnek. Speciális étrend (pl. szemi-vegetáriánus, lakto-ovo vegetáriánus) szigorú szakmai feltételek teljesülése mellett vezethető be, az országos tisztifőorvos 1/1994. számú „A bölcsődében és közoktatási intézményekben közétkeztetésben alkalmazható különleges étrendekről” szóló állásfoglalásban előírtak szerint.
Orgovány, 2013.06.26.
A programot készítette: Somogyiné Horváth Henrietta intézményvezető A programot felülvizsgálta: Somogyiné Horváth Henrietta Intézményvezető
23
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Érvényességi nyilatkozat, legitimációs záradék A Helyi Szakmai Program 2013. július 1-jén lép életbe, 4 évre határozza meg a bölcsőde feladatait. A Program hozzáférhető a bölcsődébe járó gyermekek szülei, bölcsődébe készülő gyermekek szülei részére, továbbá a fenntartó és minden érdeklődő számára. Megtekinthető a bölcsőde nyitvatartási idejében.
……………………………………….
……………………………………..
Somogyiné Horváth Henrietta Intézményvezető
Andrássy Katinka kisgyermeknevelő
Záradék: Ezen szakmai programot Orgovány Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a ……………………………..számú határozatával jóváhagyta. Orgovány, 2013……………….
…………………………………… polgármester
24
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Szakmai Program 2013.
Tartalom 1. Bevezetés 1.1.A bölcsőde fenntartása, szervezete, feladat jellege 1.2.Bölcsőde nyitva tartása 1.3. A bölcsődei nevelés-gondozás célja 1.4. A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése: 1.5. Bölcsődekép 1.6. Bölcsőde rövid bemutatása: 1.7. Bölcsödénk erősségei:
2. Általános rész 2.1 A bölcsőde nevelés-gondozás alapelvei 2.2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai 2.3. A bölcsődei élet megszervezésének alapelvei 2.4. A bölcsődei nevelés-gondozás fő helyzetei 2.5. A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére
3. A Bölcsődére jellemző tevékenység megfogalmazása 3. 1. Az orgoványi Bölcsőde sajátos arculata 3. 2. A bölcsődei nevelés-gondozás fő feladatai, helyzetei, a bölcsődei élet tevékenységi formái 3. 3. Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása 3. 4. A kisgyermek nevelését szabályozó dokumentumok 3. 5. A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása 3. 6 Beszoktatás, személyi állandóság biztosítása 3. 7. .A gyermekcsoportok megszervezése 3. 8. Folyamatos napirend
4. A Bölcsőde kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a szülőkkel 4.2. Együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervekkel
5. Sajátos feladatok: 5.1. Gyermekvédelem a bölcsődében 5.2. Minőségi munkavégzés biztosítása
6.A Bölcsőde egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai 6.1 Gyógyszeradás, elsősegély 6.2 Élelmezés
25
Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
26
Szakmai Program 2013.