A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1.
A tantárgy kódja BBNPO20800
A tantárgy típusa Előadás
Óraszám 30
Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4
Oktató: Pócza Kálmán (
[email protected])
A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Témakör Politikai tradíciók Politikai kultúra és politikai gondolkodás Az alkotmányos és kormányzati rendszer I. (1989-2010) Az alkotmányos és kormányzati rendszer II. (2010-2015) A kormány Zárthelyi dolgozat A parlament Az államfő és az Alkotmánybíróság A választási rendszer és a választások A pártrendszer A választók Zárthelyi dolgozat
Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
I. Kötelező irodalom: 1. Körösényi-Török-Tóth: A magyar politikai rendszer, Osiris Kiadó, Budapest, 2007 (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_magyar_politika i_rendszer/adatok.html) A következő fejezetek: I. Politikai tradíciók és a rendszerváltás alapkérdései (17-29 (!) .o.) III. Politikai kultúra és politikai gondolkodás (59-88.o.) IV. Az alkotmányos és kormányzati rendszer I. (89-104.o.) V. A kormány (104-141.o.) VI. A parlament (141-169.o.) VII. és VII. Az államfő és az Alkotmánybíróság (169-196.o.) X. A választási rendszer és a választások (212-227.o.) XII. A pártrendszer (251-270.o) XV. A választók (304-319.o.) XVII. A magyar demokrácia természete (339-353.o.) 2. Körösényi András (szerk.): A magyar politika rendszer – negyedszázad után, Budapest: Osiris Kiadó, 2015. A következő fejezetek: 4. fejezet: Alkotmányozás és Alaptörvény (85-108.o.) 5. fejezet: A kormány működési és szervezeti rendje (1990-2014) (109-134.o.) 6. fejezet: Az Országgyűlés (135-158.o.) 7. fejezet: Az Alkotmánybíróság (159-182.o.) 8. fejezet: Az államfő (183-202.o.) 10. fejezet: Választási rendszer (231-248.o.) 11. fejezet: Pártok és pártrendszer (273 (!)-278.o.) 12. fejezet: A választók (279-306.o.) 1
3. Az alábbi cikkek: a. Soós Gábor: Kétblokkrendszer Magyarországon, in: Boda Zsolt - Körösényi András (szerk.): Van irány? Trendek a magyar politikában, Budapest: Új Mandátum Kiadó, 14-40.o (http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/archived/1948_I_01_SoosGabor_Ketb lokkrendszer_Magyarorszagon.pdf) b. Tóth Csaba – Török Gábor: Az új pártrendszer, in: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport, Budapest: TÁRKI, 2014, 511-531.o. (http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b343.pdf) c. Enyedi Zsolt – Fábián Zoltán – Tardos Róbert: Pártok és szavazók, 2002-2014, in: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport, Budapest: TÁRKI, 2014, 532-545.o. (http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b344.pdf) II. A kurzus teljesítésnek feltétele: Nemzetközi tanulmányok, politológus és politológia minor szakos hallgatóknak: 1. Két zárthelyi dolgozat megírása a félév első illetve második felére vonatkozó vizsgakérdésekből. Mindkét zárthelyi dolgozatot legalább elégséges osztályzattal kell abszolválni (Pótlási lehetőség: az első zh a második zh időpontjában; második zh a vizsga időpontjában) 2. Írásbeli vizsga: a. b. c. d.
Fogalommagyarázat: 35 pont (7 x 5 pont) Rövid vizsgakérdés: 5 pont (1x5 pont) Vizsgakérdés: 20 pont (2x10 pont) Hosszú esszékérdés: 40 pont (1x40 pont)
Elégséges: 60 %-tól. Minden más hallgatónak 1. Írásbeli vizsga a. Hosszú esszékérdés: 40 pont Elégséges: 60 %-tól. II. A kurzus értékelése: Nemzetközi tanulmányok, politológus és politológia minor szakos hallgatóknak: A két zárthelyi dolgozat 25-25 %-ban, illetve az írásbeli vizsga 50%-ban. Minden más hallgatónak Az írásbeli vizsga eredménye.
2
FOGALMAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
magyar államiság tradíciója magyar alkotmányos gondolkodás tradíciója Magyarország geopolitikai determináltsága magyar függetlenségi tradíció korlátozott parlamentarizmus Magyarországon domináns pártrendszer Magyarországon politikai demobilizáció Magyarországon a politikai kultúra elemei liberális jogállami radikalizmus Magyarországon guvernamentális politikafelfogás Magyarországon depolitizált-technokrata politikafelfogás Magyarországon konszenzusorinetált demokráciafelfogás Magyarországon radikális demokráciafelfogás Magyarországon állammal kapcsolatos attitűdök Magyarországon kettős értékrend Magyarországon bizalmi szavazás bizalmatlansági indítvány konstruktív bizalmatlansági indítvány parlamentáris kormányzat kormány és parlament viszonyának dualizmusa hatalommegosztás és vétójog Magyarországon kétharmados törvények alkotmányos legitimitásdeficit Magyarországon miniszter, államtitkár, helyettes-államtitkár, közigazgatási államtitkár kancellárdemokrácia kabinetelv, reszortelv, miniszterelnöki elv negatív parlamentarizmus Miniszterelnöki Hivatal a parlament funkciói plénum, állandó és ad hoc bizottságok a parlamentben, Házbizottság pártfrakciók funkciói és frakciófegyelem képviselői szerepfelfogások vitaparlament és munkaparlament politikai vitanap, napirend előtti felszólalás, interpelláció, azonnali kérdés államfői jogkörök Magyarországon államfői szerepfelfogás és karrierút alkotmánybírósági absztrakt/konkrét és előzetes/utólagos normakontroll láthatatlan alkotmány alkotmánybírósági aktivizmus és átpolitizáltság európai és amerikai alkotmánybírósági modell a politikai eljogiasítása, a jog átpolitizálódása többségi, arányos és vegyes választási rendszer egyéni választókerület, országos lista, területi lista, töredékszavazat Magyarországon egyfordulós és kétfordulós választási rendszer Magyarországon egymandátumos és többmandátumos választókerület választási/bejutási küszöb, érvényességi és eredményességi küszöb, inkumbencia a pártok funkciói politikai törésvonalak és blokkosodás Magyarországon a pártrendszer koncentrációja és stabilizációja pártfinanszírozás választói illékonyság és gondolatmankó a választói magatartás elmélete fakultatív/kötelező és véleménynyilvánító/ügydöntő népszavazás ombudsman, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank Költségvetési Tanács, Országos Választási Bizottság kommunista nómenklatúra és elitváltás prezidencializálódás és perszonalizáció
3
VIZSGAKÉRDÉSEK
Jelmagyarázat: Dőlt betű: rövid vizsgakérdés (5 pont) Normál betű: vizsgakérdés (10 pont) Kövér betű: hosszú esszékérdés (40 pont) 1. POLITIKAI TRADÍCIÓK 1. 2. 3. 4.
Ismertesse a magyar politika hosszú távú tradícióit! Ismertesse a magyar politika 1848 és 1944 közötti korszakának tradícióit! Ismertesse az 1944 utáni rövid demokratikus kísérlet illetve a kommunista korszak tradícióit! Jellemezze a demokratikus átmenetet és a rendszerváltás örökségét!
2. POLITIKAI KULTÚRA ÉS POLITIKAI GONDOLKODÁS Definiálja a politikai kultúrát! Ismertesse a magyar politikai kultúra kommunista időszakból megörökölt jellemzőit! Ismertesse a magyar politikai kultúra dimenzióit! Milyen értékek és attitűdök jellemzik a magyar politikai kultúrát? Mi jellemzi összefoglalóan a magyar politikai kultúrát? 9. Jellemezze a klasszikus eszmeáramlatok helyzetét a rendszerváltás utáni Magyarországon! 10. Jellemezze a magyar politikai gondolkodás következő szemléletmódjait! a. liberális jogállami radikalizmus Magyarországon b. guvernamentális politikafelfogás Magyarországon c. depolitizált-technokrata politikafelfogás Magyarországon d. konszenzusorinetált demokráciafelfogás Magyarországon e. radikális demokráciafelfogás Magyarországon 5. 6. 7. 8.
3. Az ALKOTMÁNYOS ÉS KORMÁNYZATI RENDSZER I. (1989-2010) 11. Milyen alkotmányos és kormányzati tradíciók jellemezték a rendszerváltás utáni Magyarországot? 12. Melyek az európai parlamentáris kormányzat főbb jellemzői? 13. Ismertesse milyen folyamat révén jött létre a rendszerváltás során létrejött új alkotmány és kormányzati rendszer! 14. Írja le a rendszerváltás utáni új alkotmány fő vonásait! 15. Milyen különbségek és hasonlóságok fedeztetők fel a magyar és a klasszikus parlamentarizmus között? 16. Miért beszélhetünk alkotmányos legitimitásdeficitről a rendszerváltás után? Miként viszonyultak a politikai szereplők az új alkotmányhoz? 4. AZ ALKOTMÁNYOS ÉS KORMÁNYZATI RENDSZER II. (2010-2015) 17. Ismertesse a magyarországi alkotmányozás fő korszakait! 18. Vesse össze az 1989/1990-es és a 2010/2011 alkotmányozási folyamatokat! Miben különbözött és miben hasonlított a két alkotmányozási folyamat? 19. Vesse össze az 1989/1990-ben létrejött Alkotmányt és a 2010/2011-ben elfogadott Alaptörvényt tartalmi szempontból!
4
20. Létrejött-e új rezsim a 2010-es választásokat követően? Ismertesse Körösényi András véleményét! 5. A KORMÁNY Ismertesse a kormány belső közjogi struktúráját! Ismertesse milyen karrierutak jellemezték a magyar miniszterelnököket a rendszerváltás után! Mi jellemzi a miniszteri rekrutáció módját? Miként befolyásolja a miniszterelnök és a miniszter mozgásterét saját pártjának támogatása és a koalíciós kényszer? 25. Ismertesse a politikai és a közigazgatás viszonyának három klasszikus modelljét! 26. Ismertesse, milyen módon tudja irányítani a kormányzat a közigazgatást! 27. Ismertesse a kormányzati döntéshozatali folyamat lehetséges módjait! 21. 22. 23. 24.
6. ZÁRTHELYI DOLGOZAT 7. A PARLAMENT 28. Milyen funkciói lehetnek a parlamenteknek? 29. Milyen két ideáltípusa van a parlamenteknek és azok milyen viszonyban vannak a parlamenti funkciókkal? 30. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés a törvényhozási funkciójának 1990 és 2014 között? 31. Ismertesse a parlament ellenőrzési funkciójának szankcionális és nem szankcionális eszközeit! Definiálja ezeket az eszközöket! 32. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés az ellenőrzési és nyilvánosságteremtő funkciójának 1990 és 2014 között? 33. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés a választási funkciójának 1990 és 2014 között? 34. Ismertesse a parlament képviseleti funkcióinak jellemzőit! a magyar országgyűlés a képviseleti funkciójának 1990 és 2014 között? 35. Ismertesse a törvényhozás intézményi szereplőit! 36. Milyen mechanizmussal határozza meg a kormány a parlament törvényhozási napirendjét? 37. Ismertesse és jellemezze a törvényhozás politikai szereplőit! 38. Ismertesse és hasonlítsa össze a törvényhozási folyamat egyes lépéseit az 2014 előtti illetve utáni időszak törvényhozása tekintetében! 39. Melyek a törvényhozási folyamat magyar sajátosságai? 8A. AZ ÁLLAMFŐ 40. Ismertesse a szakirodalomnak az államfői pozíció erősségére vonatkozó megállapításait! 41. Ismertesse a rendszerváltás idején az államfői pozíció körül lezajlott vitákat és azok végeredményét! 42. Ismertesse a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit és azt, hogy miként éltek a magyar államfők ezekkel a jogkörökkel! 43. Ismertesse az 1990 utáni köztársasági elnöki választásokat! 44. Ismertesse az államfők politikai szerepét és súlyát 1990 és 2014 között! 8B. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 45. Definiálja, mit jelent az alkotmánybíráskodás? 46. Miként jött létre az Alkotmánybíróság a rendszerváltás idején? 47. Milyen nemzetközi trendek jellemzik az alkotmánybíráskodást és az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szakirodalmat? 48. Mi jellemezte a bírói szupremácia időszakát és milyen korlátjai és politikai ellensúlyai lehetnek a bírói szupremáciának?
5
49. Ismertesse azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek a bírói szupremácia hanyatlásához vezettek 2010 és 2014 között! 50. Ismertesse az Alkotmánybíróság szervezetét, hatáskörét és értelmezési gyakorlatát illető, 2010 utáni döntő változásokat! 9. A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS A VÁLASZTÁSOK 51. 52. 53. 54. 55.
Ismertesse az 1990-2010 közötti választási rendszert! Ismertesse az 1990-es választási rendszer politikai következményeit és hatásait! Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszert! Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszert érintő vitákat és kritikákat! Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszer politikai hatását a gyakorlatban!
10. A PÁRTRENDSZER 56. Ismertesse a magyar pártrendszer változásának szakaszai és jellemzői 1990 és 2014 között! 57. Hogyan alakult és mely tényezők magyarázzák a kétblokkrendszer kialakulását és viszonylagos stabilitását Magyarországon? 58. Melyek a centrális (domináns) pártrendszer fogalmi ismérvei? 59. Ismertesse a bal- és jobboldal jellemzőit a magyar politikában 2010 előtt és 2010 után! 60. Ismertesse a 2010 utáni magyar baloldal válságának jellemzőit! 11. A VÁLASZTÓK 61. 62. 63. 64.
Ismertesse a választó magatartás elméleteit! Ismertesse a magyar választói magatartás 1990 és 2014 közötti jellegzetességeit! Ismertesse a pártok szavazótáborának jellemzőit 1990 és 2002 között! Ismertesse a pártok szavazótáborának jellegzetességeit a nem, az életkor, a családi állapot, a vallás, a régió, a társadalmi státusz valamint az ideológiai orientáció szempontjából!
12. ZÁRTHELYI DOLGOZAT
6
