Oral history bibliográfia
Albert Fruzsina, Dávid Beáta és Kőrösi Zsuzsanna (2000): Kísérlet életútinterjúk kapcsolathálózati elemzésére. In Évkönyv, VIII. Magyarország a jelenkorban. Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva és Rainer M. János (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 323–337. Angyal Béla (2002): Elbeszélt történelem: Lelley János. „Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet”. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 4(2): 161–192. Apor Péter és Constantin Iordachi (2006): Társadalomtörténet Kelet-Közép-Európában. Regionális nézőpontok globális összefüggésben. 2005. november 18–20. Konferenciabeszámoló. In Korall 7(23): 187–195. Assmann, Jan (1999): A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz. Barabás András (1991): Magyarul van-e a 2x2=5? Kontra Miklós „A terepmunkás dilemmái” c. írásáról (BUKSZ, 1991/3.). In BUKSZ 3(4): 404–405. Bartlett, Frederic Charles (1985): Az emlékezés. Budapest: Gondolat. Beneš, Bohuslav (1976): A folklorizmus szerepe a hazatelepültek elbeszélésanyagában. In Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia, Békéscsaba, 1975. Kósa László és Krupa András (szerk.). Békéscsaba: Magyar Néprajzi Társaság, 69–75. Bindorffer Györgyi, Gyenes Pál és Kozák Gyula (szerk.) (1994): Pesti utca – 1956. Válogatás fegyveres felkelők visszaemlékezéseiből. Budapest: Századvég – 1956-os Intézet. Bíró A. Zoltán (1996): A történetmondás mint az antropológiai kutatás tárgya. Kutatásmódszertani tanulmány. In Elmentünk? Székelyföldi életutak. Bodó Julianna és Oláh Sándor (szerk.). Csíkszereda: KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – Pro-Print, 237–259.1 Boreczky Ágnes (2002): Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései. In Századvég. Új folyam 9(23): 33–62. Bottyán Katalin (2005): Átlépett határok. (F története). In Regio 16(3): 133–166. Bögre Zsuzsa (2002): Asszonysorsok 1956 után. In Valóság 45(10): 100–105. Burke, Peter (2001): A történelem, mint társadalmi emlékezet. In Regio 12(1): 3–21. Carr, Edward Hallett ([1986] 1993): Mi a történelem? Budapest: Századvég. Ehmann Bea (2002): Az emigráns lét kollektív élményuniverzumai. In Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. Kanyó Tamás (szerk.). Budapest: L’Harmattan, 119–135. Ehmann Bea: (2002): A kvalitatív kutatás két árama és a pszichológiai tartalomelemzés. In Az általánostól a különösig. Czigler István, Halász László és Marton L. Magda (szerk.). Budapest: Gondolat Kiadói Kör – MTA Pszichológiai Kutatóintézet, 357–372. Ehmann Bea (2002): A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés. Budapest: Új Mandátum. Ehmann Bea (2003): Az egyén a történelem sodrában: a pszichikus időélmény egy típusa mint a kollektív élményuniverzum megteremtője. In Magyar Tudomány 48(1): 36–47. Erős Ferenc (1994): A kollektív emlékezetről. In A válság szociálpszichológiája. Budapest: T-Twins, 238–247. Erős Ferenc (2001): Az identitás labirintusai. Budapest: Janus – Osiris. 1 Bíró A. Zoltán (1994): A történetmondás mint az antropológiai kutatás tárgya – kutatásmódszertani tanulmány. In Antropológiai Műhely 2(2): 55–72.
replika - 58 (2007. szeptember): 121–126
121
Erős Ferenc és Ehmann Bea (1996): Az identitásfejlődés tükröződése az önéletrajzi elbeszélésben – gondolatok egy második generációs interjú kapcsán. In Azonosság és különbözőség. Tanulmányok az identitásról és az előítéletről. Erős Ferenc (szerk.). Budapest: Scientia Humana, 96–113. Erős Ferenc, Kovács András és Lévai Katalin (1985): Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok? Interjúk. In Medvetánc 5(2–3): 129–144. Fernezelyi Bori, Vajda Júlia és Vályi Réka (2006): Felmentés vagy figyelmeztetés? Két SM-es eset. In Jel-Kép 17(1): 55–73. Gadamer, Hans-Georg (1984): Igazság és módszer. Budapest: Gondolat. Göschel, Albrecht (2001): Nyugat és Kelet feszültségei. Mentalitáskultúra egy „kultúra-, elbeszélés- és emlékezetközösségben” a Német Szövetségi Köztársaság új szövetségi államaiban. In Regio 12(1): 22–44. Gyarmati Gyöngyi (2005): Az oral history kézikönyve. In Múltunk 50(4): 196–200. Gyáni Gábor (1997): A hétköznapok historikuma. (Az új narratív történetírás). In A hétköznapok historikuma. Dusnoki-Draskovich József és Erdész Ádám (szerk). Gyula: Békés Megyei Levéltár, 11–27. Gyáni Gábor (1998): Emlékezés és oral history. In BUKSZ 10(3): 297–302.2 Gyáni Gábor (2000): Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág. Gyáni Gábor (2000): Mire ne emlékezzünk – mit ne feledjünk! Az emlékezet mint történelemformáló erő. In Az emlékezésről. Kiállítás és szimpozion. Boros Géza (szerk.). Budapest: MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) 71–81. Gyáni Gábor (2003): Történetírói nézőpont és narratív igazság. In Magyar Tudomány 48(1): 16–25. Gyáni Gábor (2007): Relatív történelem. Budapest: Typotex. Gyekiczky Tamás (1987): Interjúk az ötvenes években elítélt munkásokkal. (Kutatási beszámoló). Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézete. Gyurgyák János és Kisantal Tamás (szerk.) (2006): Történetelmélet I–II. Budapest: Osiris. H. Sas Judit (1994): Munkás-életutak. (Szubjektív történelem). In XXX. 1963-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport. Kemény István és Gábor László (szerk.). Budapest: MTA Szociológiai Intézete – MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, 153–170. H. Sas Judit (2002): A „C” villa története. – Szociofotók, dokumentumfilmek és a videóval készített mélyinterjúk a szociológia lehetséges eszköztárában. In Szociológiai Szemle 12(3): 43–65. H. Sas Judit (2003): Közelmúlt. Rendszerváltások, családtörténetek. Budapest: Új Mandátum. Halbwachs, Maurice ([1925] 1971): Az emlékezet társadalmi keretei. In A francia szociológia. Ferge Zsuzsa (szerk.). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 124–131. Hanák Gábor és Kövér György (1995): Biográfia és Oral History. In Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Valuch Tibor (szerk). Budapest: Osiris – 1956-os Intézet, 92–100. Horváth Sándor (2002): 1956 történetírása a rendszerváltás óta. In Századvég 9(23): 107–119.3 Horváth Zsolt, K. (1998): Historizált emlékezet mint „személyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből. In Századvég 5(8): 33–66. Horváth Zsolt, K. (1998): A történeti tanúságtételről. In BUKSZ 10(4): 379–381. Horváth Zsolt, K. (2002): Önarcképcsarnok. A személyes emlékezés mint történeti probléma. In A történész szerszámosládája. Szekeres András (szerk.). Budapest: L’Harmattan – Atelier, 81–102. Jarábik Balázs (2000): Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Barak László. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 2(2): 145–176. Juhász Borbála (2005): Napasszonyok és Holdkisasszonyok. In Múltunk 50(4): 207–211. Karlaki Orsolya (2005): Ritka minta: Fehér holló őrs. In Múltunk 50(4): 128–148. Kanyó Tamás (2002): Beszámoló a XII. Nemzetközi Oral History konferenciáról – Pietermaritzburg, 2002. június 24–27. In Világtörténet 24(3–4): 105–106. Kanyó Tamás (szerk.) (2002): Emigráció és identitás. 56-os magyar menekültek Svájcban. Budapest: L’Harmattan–MTA Kisebbségkutató Intézet.4 2 Gyáni Gábor (2000): Emlékezés és oral history. In Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág, 128–144. 3 Horváth Sándor (2002): 1956 történetírása a rendszerváltás óta. In Évkönyv X. Magyarország a jelenkorban. Rainer M. János és Standeisky Éva (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 215–224. 4 Benne a következő tanulmányok: Kanyó Tamás: 56-os menekültek Svájcban; Pléh Csaba: A emigránsemlékek szerveződése és a mai lélektan tudáskategóriái; Ehmann Bea: Az emigráns lét kollektív élményuniverzumai; Gyáni Gábor: 56-os menekültek emlékező stratégiái; Kónya Anikó: Szubjektív történelem; László János: Mit lehet kezdeni a narratív konstrukciókkal a szociálpszichológia szempontjából?; Kanyó Tamás: A magyar forradalom és Svájc.
122
replika
Kisfaludy András (szerk.) (2003): Rejtőzködő történelem. 50 év 100 dokumentumfilmje. Budapest: Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete. Kontra Miklós (1991): A terepmunkás dilemmái. In BUKSZ 3(3): 362–366.5 Kónya Anikó (1997): Az emlékezés klasszikus szemléletének visszatérése. In Replika 8(26): 141–145. Kónya Anikó (1999): Egy erőteljes emlékezeti jelenség: publikus események hírbefogadására való élénk emlékezet. In Szociológiai Szemle 9(4): 114–122. Kónya Anikó (1999): A személyes emlékek társas természete. In Kollektív, társas, társadalmi. Kónya Anikó, Király Ildikó, Bodor Péter és Pléh Csaba (szerk.). Pszichológiai Szemle Könyvtár 2. Budapest: Akadémiai, (149) 545–(162) 558. Kónya Anikó (2001): Személyes múlt és történelem: Memoárok. In Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Pléh Csaba, László János és Oláh Attila (szerk.). Budapest: ELTE Eötvös, 286–293. Kónya Anikó (2002): Szubjektív történelem. Történelem az önéletrajzi visszaemlékezésekben. In Emigráció és identitás. 56-os magyar menekültek Svájcban. Kanyó Tamás (szerk.). Budapest: L’Harmattan – MTA Kisebbségkutató Intézet, 149–162. Kovács András (1990): Zsidó és nem zsidó vegyes házasságok a második világháború után született generációban. In Valóság 33(9): 89–95. Kovács András (1992): Szóról szóra. In BUKSZ 4(1): 88–94. Kovács Éva (1999): Határnarratívák mint identitásteremtő szövegek az osztrák–magyar határ menti falvakban. Kutatási hipotézisek és terepnapló. In Globalizáció és nemzetépítés. Bárdi Nándor (szerk.). Budapest: Teleki László Alapítvány, 203–214. Kovács Éva, Kriza Borbála és Vajda Júlia (2002): Fiatalok és a jobboldali radikalizmus. MIÉP-es élettörténetek. In Gyűlölet és politika. Csepeli György és Örkény Antal (szerk.). Budapest: Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete, 339–363. Kovács Éva és Melegh Attila (2000): „Lehetett volna rosszabb is, mehettünk volna Amerikába is” – Vándorlástörténetek Erdély, Ausztria és Magyarország háromszögében. In Diskurzusok a vándorlásról. Sik Endre (szerk.). Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 93–154. Kovács Éva és Vajda Júlia (1994): Leigazoltam a zsidókhoz. (A „társadalmi zsidó” identitás kialakulásának élettörténeti gyökereiről). In Thalassa 5(1–2): 228–246. Kovács Éva és Vajda Júlia (2002): Mutatkozás. Zsidó identitás történetek. Budapest: Múlt és Jövő. Kovács Éva és Vajda Júlia (2002): Türelem és emlékezés. In Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Karsai László és Molnár Judit (szerk.). Budapest: MAZSIHISZ, 399–424. Kozák Gyula (1992): Az Oral History Archívumról. Bevezetés az OHA 56-os interjúinak annotált jegyzékéhez. In Évkönyv I. Bak János, Békés Csaba, Hegedűs B. András és Litván György (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 255–266. Kozák Gyula (1994): Gondolatok és tervek az interjúgyűjteményről. In Évkönyv III. Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János és S. Varga Katalin (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 257–266. Kozák Gyula (1995): Az Oral History Archívumról. In Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Valuch Tibor (szerk.). Budapest: Osiris – 1956-os Intézet, 74–82. Kozák Gyula (1997): (M)oral history – A szociológus nyomorúsága. In Beszélő 3. folyam 2(2): 64–67. Kozák Gyula (2004): Gazdasági, politikai vezetői magatartások és életutak az 1980-as évek első felében. Másodlagos elemzés. In Évkönyv XII. Rainer M. János és Standeisky Éva (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 116–144. Kozák Gyula, Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (szerk.) (1993): „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni.” Válogatás 1956-os munkástanács-vezetők visszaemlékezéseiből. Budapest: Századvég – 1956-os Intézet. Kozák Gyula, Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (szerk.) (1996): Budapesti Oral History Archívum – Oral History Archive Budapest – 1981–1996. Budapest: 1956-os Intézet. Kőrösi Zsuzsanna (1996): „Egész életemben arra vágytam, hogy egyszer megtaláljam”. In Elhúzódó társadalmi traumák hatásának felismerése és gyógyítása. Konferencia, Budapest, 1996. november 15–17. Virág Teréz (szerk.). Budapest: Animula, 74–80. Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (1996): „Ha valami tabu, akkor azt az emberek lassan eltemetik…” A megtorlás következményei az ötvenhatosok második nemzedékének életében. In Hitel 9(10): 41–61. Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (1998): Remény, bizonytalanság, megtorlás. Visszaemlékezések az 1956-os Intézet Oral History Archívumának anyagából. In Rubicon 9(4–5), melléklet: I–XIII. Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (2000): Kádár János a kortársak emlékeiben: Összeállítás az 1956-os Intézet Oral History Archívumának életinterjúiból. In Rubicon 11(7–8): 75–94, 96–98. 5 Kontra Miklós (1999): A terepmunkás dilemmái. In Közérdekű nyelvészet. Budapest: Osiris, 132–142.
replika
123
Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (2000): Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa. Budapest: 1956-os Intézet. Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne (2003): „Kemény tanulság volt”. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás következményei a munkáscsaládokban. In Munkástörténet – munkásantropológia. Tanulmányok. Horváth Sándor, Pethő László és Tóth Eszter Zsófia (szerk.). Budapest: Napvilág, 104–114. Kövér György (1998): Losonczy Géza, 1917–1957. Budapest: 1956-os Intézet. Kövér György (2002): A biográfia nehézségei. In Aetas 18(2–3): 245-262. Kövér György (2003): Források – értelmezések – történelmek. In Források és történetírás. Válogatás a Miskolci Egyetem BTK által 1999. október 14–16. között rendezett történettudományi konferencia anyagából. Studia Miskolcinensia 4. Miskolc: ME BTK, 223–235. Kupó Jenő (2001): Multikulturális viszonyok a Bánságban. In Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Éger György és Josef Langer (szerk.). Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet, 206–217. Lányi Gusztáv (1985): Élettörténet és történelmi szociálpszichológia. A történelmi szociálpszichológia néhány metodológiai kérdése. In Magyar Pszichológiai Szemle 42(1): 60–70. László János (2000): Történelem, identitás, felelősség. In A vallások és az európai integráció 2. Glózer Rita, Hamp Gábor és Horányi Özséb (szerk.). Budapest: Balassi – Magyar Pax Romana Fórum – Országos Főrabbi Hivatala, 41–45. László János (2003): Történelem, elbeszélés, identitás. In Magyar Tudomány 48(1): 48–57. László János (2005): A történetek tudománya. Bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest: Új Mandátum. László János, Ehmann Bea és Imre Orsolya (2002): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. In Pszichológia 22(2): 147–162. Lénárt András (2004): Stíluskérdés? Az elbeszélt források néhány ismérvéről és publikálásukról. In Évkönyv, XII. Magyarország a jelenkorban. Rainer M. János és Standeisky Éva (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 211–231. Lénárt András (2005): „Az én huszadik századom”. In Múltunk 50(4): 201–206. Lovász Irén (1993): Moldvai csángó Oral History? In Regio 4(3): 219–222. Mâdrut, Stelian (2002): Orális történelemkutatás Romániában, Klió 11(3): 3–5. Majtényi György (2002): Emlékezés és személyiség. Az életút rekonstrukciójáról. In Aetas 18(2–3): 162–178. Majtényi György (2003): „...Nekem a hatvanas évek...”. A hatvanas évek tapasztalata egy élettörténeti elbeszélésben. In Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának korszakáról. Rainer M. János (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 231–244. Mártonffy Marcell (1995): Eredendő párbeszéd. Szimbólum és időbeliség Paul Ricoeur hermeneutikájában. In Protestáns Szemle 57(Új folyam 4)(1): 49–61. Melegh Attila (1999): Amerikás élettörténetek narratív interjúk alapján. A migráció és az élettörténetek. In Migráció 2. Illés Sándor és Tóth Pál Péter (szerk.). Budapest: KSH, 27–42. Melegh Attila (2003): „Akkor az anyja bánatában meghalt”. A nemi és paraszti leszorítottság narratívája. In Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. K. Horváth Zsolt, Lugosi András és Sohajda Ferenc (szerk). Budapest: Hermész Kör–Osiris, 627–641. Molnár Adrienne (1995): Az ötvenhatosok második nemzedéke. In Évkönyv IV. Hegedűs B. András, Kende Péter, Litván György, Rainer M. János és S. Varga Katalin (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 271–286. Molnár Adrienne (1997): „A hátrányt nem tudtuk behozni soha”. In Elhúzódó társadalmi traumák hatásának felismerése és gyógyítása. Konferencia. Budapest, 1996. november 15–17. Virág Teréz (szerk.). Budapest: Animula, 68–73. Molnár Adrienne (1999): Feldolgozandó örökségünk. In Évkönyv VII. Magyarország a jelenkorban. Standeisky Éva és Rainer M. János (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 397–406. Molnár Adrienne (2001): „Minden eszközzel gátoltak bennünket”. A Borsod megyei munkástanács-vezetők sorsa a forradalom leverése után. In Évkönyv IX. Magyarország a jelenkorban. Kőrösi Zsuzsanna, Rainer M. János és Standeisky Éva (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 111–127. Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna és Keller Márkus (szerk.) (2006): A forradalom emlékezete. Személyes történelem. Budapest: 1956-os Intézet. Molnár Csilla (2003): Fenyegetettség és ígéret között. In Valóság 46(2): 79–88. Murai András (2004): Emlékezünk, tehát vagyunk. Befejezhetetlen múlt. In Filmvilág 47(3): 28–31. Nagy Beáta (1995): Mit tanulhat a szociológia a társadalomtörténettől? Női életpályainterjúk a 90-es évek elejéről. In Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Á. Varga László (szerk). Debrecen: Csokonai, 379–388.
124
replika
Nagy Ildikó (2004): Elbeszélt történelem. Szabó Rezső. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 6(2): 159–184. Nagy Olga (1990): Világgá futó szavak. Havadi beszélgetések. Budapest: Szépirodalmi. Niedermüller Péter (1988): Élettörténet és életrajzi elbeszélés. In Ethnographia 91(3–4): 376–389. Nora, Pierre (1999): Emlékezet és történelem között. In Aetas 14(3): 142–157. Novák Csaba Zoltán (2005): A párt szolgálatában. Kádersors a Székelyföldön. In Múltunk 50(4): 100–127. Öllős László (2000): Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szilvássy József. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 2(1): 157–184. Pataki Ferenc (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris. Pataki Ferenc (2004): Történelem és élettörténet. In Pszichológia 24(3): 223–232. Pethő László (1992): A tanítók és a társadalom. Történeti szociológiai megközelítés. Kandidátusi értekezés. Gépirat. Budapest. Pető Andrea (1999): Magyar nők és orosz katonák – Elmondani vagy elhallgatni? In Magyar Lettre Internationale 9(32): 68–70. Pető Andrea (2001): Rajk Júlia. Budapest: Balassi. Pető Andrea (2005): Női emlékezet és ellenállás. 1944 és 1945 Budapestjének története a társadalmi nemek olvasatában. In Az elsodort város. Emlékkötet a Budapestért folytatott harcok 60. évfordulójára 1944–45. 1. Markó György (szerk.). Budapest: PolgART, 351–378. Pető Andrea (2005): Lehetőség, akarat és döntés. Az 1989 előtti női emigránsok elbeszélései. In Egyenlítő 3(3): 51–57. Plato, Alexander von (2004): A történelem tanúi és a történész szakma. Emlékezés, kommunikatív hagyományozás és kollektív emlékezet a kvalitatív történettudományban – problémavázlat. In 2000 16(7–8): 56–78. Plato, Alexander von (2005): Történelem és pszichológia - oral history és pszichoanalízis. Problémavázlat és szakirodalmi áttekintés. In Korall 6(21–22): 12-45. Pléh Csaba (2000): Az elbeszélt történelem a pszichológiában. In Világosság 41(11–12): 63–75. Ricoeur, Paul (1999): Emlékezet – felejtés – történelem. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. Thomka Beáta (szerk.). Budapest: Kijárat, 51–67. Romsics Gergely (2004): Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és a magyar politikai elit emlékirat-irodalmában. Budapest: L’Harmattan. Rosen, Ilana (2004): A nő és az idő a holokauszt osztrák–magyar származású nő túlélői élettörténetében. In Múlt és Jövő 15(3): 51–57. Rosenthal, Gabriele (1994): Német háborús emlékek. Az elbeszélhetőség és az emlékezés életrajzi és társadalmi funkciói. In Thalassa 5(1-2): 188–202. Rosenthal, Gabriele (1994): Nemzetiszocializmus és antiszemitizmus a generációk közötti párbeszédben. In Thalassa 5(1-2): 203–221. Sándor Eleonóra (2001): Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Janics Kálmán. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 3(1): 167–176. Sándor Eleonóra (2001): Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szép Attila. In Fórum. Társadalomtudományi Szemle 3(2): 117–132. Sárai Szabó Katalin (2005): Változatok az identitásra. In Múltunk 50(4): 186–195. Shíri Zsuzsa (2004): Magyar zsidó túlélő nők a holokausztra emlékeznek, élettörténetek antológiája. In Múlt és Jövő 15(3): 58–61. Szabó Miklós (1989): Magyar Gulag-monográfia. In Filmvilág 32(4): 6–8. Szarka Eszter (2005): „Úgyhogy körülbelül így történt...”. In Múltunk 50(4): 149–185. Szczepański, Jan (1985): Az önéletrajzok alkalmazása a történeti szociálpszichológiában. In Szociológiai Figyelő 1(1): 54–61. Szekeres András (szerk.) (2002): A történész szerszámosládája. Budapest: L’Harmattan – Atelier. Szijártó M. István (1996): Mi a mikrotörténelem? In Aetas 12(4): 157–185. Szijártó M. István (2000): Történeti antropológia és mikrotörténelem. In BUKSZ 12(2): 151–159. Tengelyi László (1998): Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz. Tengelyi László (2000): Tapasztalat, cselekvés és elbeszélt történelem. In Világosság 41(11–12): 76–89. Thomka Beáta (szerk.) (1999): Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest: Kijárat. Thomka Beáta (szerk.) (2000): Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest: Kijárat. Thompson, Paul (2004): Történelem és közösség. In Aetas 20(1): 173–186. Timár Attila (2003): „A sznobság, tudja... az volt a hibás”. Gyárosok és úriemberek: brit dzsentrifikáció és oral history. In Korall 5(11–12): 185–190.
replika
125
Tóth Eszter Zsófia (2000): Klio és az oral history. In Múltunk 45(3): 165–177. Tóth Eszter Zsófia (2000): Parasztlányokból munkásasszonyok. In Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10–12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai. Cseri Miklós, Kósa László és T. Berecki Ibolya (szerk.). Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság–Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 405–422. Tóth Eszter Zsófia (2003): Egy kitüntetés befogadástörténete. Egy állami díjas női szocialista brigád képe a sajtóban és a tagok emlékezetében. In Munkástörténet – munkásantropológia. Tanulmányok. Horváth Sándor, Pethő László és Tóth Eszter Zsófia (szerk.). Budapest: Napvilág, 126–139. Tóth Eszter Zsófia (2003): „Ha az övé nem leszek, akkor ne legyek másé sem”. Férfi és női nemi szerepek a munkásnők életútelbeszéléseiben. In Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. K. Horváth Zsolt, Lugosi András és Sohajda Ferenc (szerk.). Budapest: Hermész Kör–Osiris, 611–626. Tóth Eszter Zsófia (2003): „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?” A vándorlás és a visszavándorlás megéléstörténetei munkásnők életút-elbeszéléseiben. In Korall 4(13), szeptember: 49–64. Tóth Eszter Zsófia (2004): A fogyasztás ábrázolása munkások és munkásnők életút-elbeszéléseiben. In Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Valuch Tibor (szerk.). Budapest: Argumentum–Osiris, 888–903. Tóth Eszter Zsófia (2005): Egyház, vallás, túlvilág és a párt munkásnők életút-elbeszéléseiben. In Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Palasik Mária és Sipos Balázs (szerk.). Budapest: Napvilág, 320–334. Tóth Eszter Zsófia (2005): Munkásság és oral history. In Múltunk 50(4): 78–99. Udvarnoky Virág (2003): „Van már nekem annyi élettörténetem!…” In Évkönyv XI. Rainer M. János és Standeisky Éva (szerk.). Budapest: 1956-os Intézet, 111–126. Udvarnoky Virág (2004): Történelem és emlékezet dokumentumfilmben. Hortobágy, Kistarcsa, Recsk. In Metropolis 8(2): 50–56. Vajda Júlia (1993): „Mi a húst hússal szeretjük”. Háztartásgazdálkodás a városi munkásháztartásokban. In Esély 5(2): 38–48. Vajda Júlia (2003): Az élettörténet szövegének szövete. In Jel-Kép 10(1): 89–96. Vajda Júlia és Kovács Éva (2002): Élettörténet-kutatás a szociológiában. Identitás és narratíva. In Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Felkai Gábor, Molnár Attila Károly és Pál Eszter (szerk.). Budapest: Új Mandátum, 352–366. Valuch Tibor (1995): Egy konfliktus és következményei. (56-osok életútvizsgálatának kérdései). In Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Valuch Tibor (szerk.). Budapest: Osiris–1956-os Intézet, 492–500. Varga Ágota (2000): A túlélők hangja. In Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének /1939–1945/ tanintézeti feldolgozásához. Szita Szabolcs (szerk.). Budapest: Nyugat-Magyarországi Egyetem Soproni Tanárképző Intézete Társadalomtudományi Tanszék, 73–109. Varga Zoltán, Z. (2000): Önéletírás-olvasás. In Jelenkor 43(1): 87–93. Vértesi Lázár (2004): Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. In Aetas 20(1): 158–172. Vértesi Lázár (2004): Robert Perks és Alistair Thomson (eds.): The oral history reader. London, New York, 1998. In Korall 6(15–16): 389–398. White, Hayden (1996): A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában. In Aetas 12(1): 98–118. White, Hayden (1997): A történelem terhe. Budapest: Osiris–Gond. Zarka, Josette (1994): Élettörténetek és tanúvallomások. Módszertani megfontolások a náci koncentrációs táborok túlélőivel készített interjúk alapján. In Thalassa 5(1–2): 169–175.
Összeállította Gerhard Péter és Udvarnoky Virág
126
replika
