or spatial cluster

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

11:13

Page 9

LAM- T U D O M Á N Y | T O V Á B B K É P Z É S | Ö S S Z E F O G L A L Ó

9

KÖZLEMÉNY

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 50 éve és néhány fontosabb eredménye MÉTNEKI Júlia, BÉRES Judit, CZEIZEL Endre

FIFTY YEARS OF THE HUNGARIAN CONGENITAL ABNORMALITY REGISTRY AND SOME IMPORTANT RESULTS A veleszületett fejlôdési rendellenességek orvosok által történô kötelezô bejelentési rendszere 1962-ben indult meg Magyarországon, és világviszonylatban is az elsô, országos regiszternek tekinthetô. Az adatok folyamatos gyûjtését és rendszeres elemzését 1970. január 1-jétôl az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoportja Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven a mai napig folyamatosan végzi. A VRONY fô feladata a congenitalis abnormitások (CA-k) gyakorisági alapértékeinek regisztrálása, emellett három másodlagos feladatát határozták meg: 1) A CA-k idô- és/vagy térbeli esethalmozódásának, valamint folyamatos gyakoriságváltozásainak felismerése és elemzése. 2) A különbözô CA-kkal sújtott esetek orvosi és szociális ellátásának tervezéséhez nyújtott segítség. 3) A CA-k népegészségügyi jelentôségének becslése. E közleményben a szerzôk az 50 év néhány fontos eredményét mutatják be. Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, congenitalis abnormitások, esethalmozódások

The Hungarian Congenital Abnormality Registry (HCAR) was established in 1962 after the greatest tragedy of human teratology, the thalidomide-Contergan catastrophe. As far as we know HCAR was the first national-based registry in the world based on the mandatory notification of patients with different structural birth defects, i.e. congenital abnormalities (CAs) by medical doctors. The main task of the HCAR has been to determine as reliably as possible the baseline occurrence of different CAs. In addition three other secondary missions of the HCAR were defined: 1) to detect temporal and/or spatial increases (“clusters”) of CA and to evaluate the permanent changing trends of CAs; 2) to help plan medical and social services for cases with different CA; and 3) to estimate the public health importance of different CAs so that resources can be properly allocated. Here some important results of HCAR between 1962 and 2011, i.e. during 50 years are reported. Hungarian Congenital Abnormality Registry, 50 years, congenital abnormality, temporal and/or spatial cluster

dr. MÉTNEKI Júlia, dr. BÉRES Judit (levelezô szerzô/correspondent): Országos Egészségfejlesztési Intézet* Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya/Department of Hungarian Congenital Abnormality Registry and Surveillance, National Center for Health Development; H-1097 Budapest, Nagyvárad tér 2. E-mail: [email protected] dr. CZEIZEL Endre**: Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelôzése Alapítvány/Foundation for the Community Control of Hereditary Diseases; Budapest *Korábban Országos Epidemiológiai Központ (OEK), majd Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK). **Korábbi munkahelyek: Országos Közegészségügyi Intézet, Humángenetikai és Teratológiai Osztály, Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, valamint WHO Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelôzése Együttmûködési Központ. Érkezett: 2012. december 6.

Elfogadva: 2013. január 2.

LAM 2013;23(1):9–15.

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

10

11:13

Page 10


H

Mind a négy Down-kóros gyermek anyja fogyasztott „beteg” halat a feltételezett fogamzás napjaiban.

azánkban a Heim Pál Gyermekkórház sebész fôorvosa, Berndorfer Alfréd és igazgatója, Sárkány Jenô hozta létre a veleszületett rendellenességek országos bejelentési rendszerét 1962-ben, a humán teratológia legnagyobb tragédiáját, a thalidomid-contergan katasztrófát követôen. Ez volt a különbözô fejlôdési rendellenességgel, úgynevezett congenitalis abnormitással (CA-val) születetteknek az elsô, teljes népességen alapuló regisztere a világon, az orvosok számára kötelezôvé tett bejelentéseknek köszönhetôen. Az utóbbi fontossága mellett a legfôbb érv az volt, hogy a fertôzô betegségek kötelezô bejelentési rendszerének már kialakult hagyománya volt Magyarországon, viszont a csecsemô halottak között a CA-k aránya négyszeresen felülmúlta a fertôzô betegségek részesedését. Hamarosan kiderült azonban, hogy az esetek értékelése epidemiológiában jártas szakembert igényelt, ezért az Egészségügyi Minisztérium illetékes vezetôi 1969-ben dr. Czeizel Endrét bízták meg a bejelentési rendszer újjászervezésével, amely 1970. január 1-jével Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven kezdte meg mûködését a nemzetközi ajánlások (elsôsorban a WHO irányelvei) alapján az Országos Közegészségügyi Intézetben. A VRONY fô feladata a különbözô CA-k alapgyakoriságának meghatározása volt. Ezen túl a VRONY számára három másodlagos célt is meghatároztunk: I) A CA-k esetleges idô- és térbeli halmozódásainak, illetve gyakoriságuk jelentôs változásának az észlelését, továbbá feltételezett kórokok hatásának ellenôrzését. II) A különbözô CA-kkal sújtott esetek orvosi és szociális ellátásának tervezéséhez nyújtott segítséget. III) A CA-k népegészségügyi jelentôségének becslését az okozott életévvesztés, illetve károsodott életévek alapján. 1. táblázat. A veleszületett végtaghiányos rendellenességek idôbeli esethalmozódása Év

N

Arány/1,000

1971

45

0,30

1972

40

0,26

1973

52

0,33

1974

63

0,34

1975

91

0,46

1976

83

0,45

1977

115

0,64

1978

103

0,61

1979

57

0,36

1980

44

0,29

LAM 2013;23( 1) :9–15.

KÖZLEMÉNY

A VRONY mûködésének elsô 25 éves tapasztalatairól korábban beszámoltunk (1). A jelen összefoglaló közleményünkben a VRONY említett három másodlagos céljának teljesülését mutatjuk be az 1962 és 2011 közötti 50 évben.

Halmozódások és kórokok Ebben a fejezetben a fejlôdési rendellenességek idô- és térbeli halmozódásának, illetve gyakoriságnövekedésének felismerését és elemzését, továbbá a feltételezett külsô ártalmak hatásának ellenôrzését mutatjuk be.

A végtagredukciós rendellenességek halmozódása 1975 és 1978 között Az izolált végtagredukciós rendellenességek (congenital limb deficiency, CLD) születéskori prevalenciájának növekedését 1975-ben észleltük (2), és ez a magasabb érték 1977-ben és 1978-ban még tovább emelkedett (1. táblázat). Az elsô feladat a CLD-s esetek diagnózisának ellenôrzése volt, ezért az érintett családokat behívtuk az OKI Humángenetikai és Teratológiai Osztályának Genetikai Tanácsadására, akik pedig nem tudtak eljönni, azokat az otthonukban kerestük fel. A 289 nyilvántartott esetbôl 274-ben megerôsítésre került a diagnózis, és a CLD különbözô csoportjai (transzverzális: terminális és amniogén; longitudinális: radialis-tibialis, ulnarisfibularis; axiális; hasadt kéz és/vagy láb; intercalaris, fôleg phocomelia és proximalis femoralis aplasia/dysplasia) meghatározásra kerültek. CLD a betegek családjában nem fordult elô. A lehetséges teratogén tényezôket igyekeztünk kinyomozni, de ezek értékelése megfelelô kontrollok nélkül nem volt lehetséges. 1978-ben ezért eset-kontroll epidemiológiai vizsgálatot szerveztünk (3). A kontrollokat rendellenesség nélkül született, nem, születési év/hónap és lakhely szerint illesztett gyermekek jelentették, akiket otthonukban kerestünk fel orvosi vizsgálat, valamint a terhességre és a családtörténetre vonatkozó adatok felvétele érdekében, ami hasonló módon történt, mint a betegeknél. A beteg gyermeket szülô anyák az elsô elmaradó havi vérzést követôen (vagyis az 5–7. gesztációs héten) szignifikánsan gyakrabban részesültek nagy dózisú (a szokásos klinikai adagot 5–15-ször meghaladó) ösztrogén- (Hogival® és Limovanil® injekciós vagy Limovan® orális) kezelésben. Ez a kockázat különösen magas volt az egy végtagot érintô (úgynevezett unimeliás) (OR: 95%, CI: 6,1; 0,9–18,6) és ezen belül a ter-

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

11:13

Page 11

M É T N E K I : A V E L E S Z Ü L E T E T T R E N D E L L E N E S S É G E K O R S Z Á G O S N Y I LV Á N TA RT Á S Á N A K 50

minális transzverzális típusú CLD- (1. ábra) esetekben (OR 95%, CI: 9,0; 0,0–28,8). A terminális transzverzális CLD-típus halmozódása közvetetten kapcsolatban volt az 1974ben bevezetésre került új népesedéspolitikai intézkedéssel, ami együtt járt a korábban meglehetôsen liberális abortusztörvény drasztikus korlátozásával. A bekövetkezett nem kívánt terhesség miatt sok nô terhessége megszakításának kérésével fordult orvoshoz, akik nagy dózisú ösztrogén adásával kísérelték meg az abortusz elôidézését. Ez a módszer ugyan nem volt elegendô a terhesség megszakítására, viszont a nôk egy részénél a placentában bevérzést okozva úgynevezett vascularis disruptiót (vérellátási zavart) idézett elô valamelyik végtagbimbóban, ami amputációszerû CLD-t okozott. Ennek a drasztikus illegális ösztrogénkezelésnek a fentebb említett kockázata a mindig egy végtagra lokalizálódó terminális transzverzális CLD-típusban bizonyosan alulbecsült, mivel a nem kívánt terhességet viselô nôk közül sokan nem vallották be ezt az illegális orvosi beavatkozást. 1978-ban az Egészségügyi Minisztérium nyomatékosan felhívta az orvosok, különösen a szülész-nôgyógyászok figyelmét a magas dózisú ösztrogének abortív célból történô használatának potenciálisan veszélyes és kriminális voltára, aminek következtében az izolált CLD-k magas születési prevalenciája a korábbi alacsonyabb szintre esett vissza 1979-ben és az ezt követô években (1. táblázat).

A Down-kór halmozódása Rinyaszentkirályon A CA-k extrém térbeli halmozódására derült fény 1991-ben, egy 456 fôs, kis, délnyugat-magyarországi faluban, Rinyaszentkirályon (2. ábra). 1989-ben és 1990-ben 15 újszülött jött világra, ezek közül 11-nek (73,3%) volt CA-ja, ami 12-szerese volt a várt 6%-os értéknek. Ráadásul hat (40%) ikerként született. Az említett 11 gyermeknek nyolc különbözô rendellenessége volt: ajakhasadék, Robin-szekvens, ventricularis septumdefektus pulmonaris atresiával, choanalis atresia, bal bronchusstenosis, analis atresia, bal congenitalis inguinalis hernia, Down-kór. Down-kór négy esetben fordult elô, és ez a 26,7%-os arány 223-szor nagyobb volt a magyar populációban észlelt akkori értéknél. Az érintett anyák életkora 36 év alatt volt, ráadásul a késôbbi laboratóriumi vizsgálat a Down-kórért felelôs nondiszjunkció – a tipikus anyai életkorfüggô meiosis I. helyett – az anyai meiosis II. zavarára, vagyis külsô ártalmas hatásra utalt (4). A Down-

ÉVE

11

1. ábra. Terminális transzverzális típusú végtaghiányos rendellenesség

Rinyaszentkirály

2. ábra. Rinyaszentkirály elhelyezkedése Magyarország térképén

kór drasztikus halmozódását tehát bizonyosan nem lehetett a véletlennel magyarázni. Az ok-okozati összefüggések feltárására ismét terepmunka vált szükségessé (4). Valamennyi – CA-s és nem CA-s – gyermeket megvizsgáltuk a faluban, mivel ki kellett zárni a téves diagnózisok lehetôségét. Az összes bejelentett diagnózis megerôsítésre került, és új CA-s esetre nem derült fény. Az összes beteg szüleit is megvizsgáltuk és se náluk, se a korábban született gyermekeikben CA nem fordult elô. Vérrokonházasságra sem derült fény szüleiknél. A nem CA-s testvéreket tekintettük kontrolloknak, és ebben az eset-kontroll vizsgálatban nem tudtunk azonosítani semmilyen ismert környezeti ártalmat (sugárzás, vírus, gyógyszer stb.) a CA-s betegek anyáinak várandóssága alatt. A betegek szüleivel történô beszélgetések egy szokatlan közös tényezôre hívták fel a figyelmünket. Tizenegy, rendellenességgel született gyermek édesanyja közül kilenc tett említést „beteg” hal fogyasztásáról a kora terhessége alatt. A halat fogyasztók aránya a kontrollokban LAM 2013;23(1):9–15.

A trichlorfonexpozíció okozhatta a Down-kórt négy esetben, más veleszületett rendellenességeket öt esetben, továbbá az ikerfogamzásokat.

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

12

A hypospadiasis növekvô gyakorisága miatt végzett epidemiológiai vizsgálatunk a subfertilis férfiak növekvô arányát jelezte az apák között.

11:13

Page 12


33% (11/33) volt, de ez általában nem a kora terhességben fordult elô. Mind a négy Down-kóros gyermek anyja fogyasztott „beteg” halat a feltételezett fogamzás napjaiban. A szennyezett halak eredetét könnyû volt felderíteni. A halgazdaságban új igazgatót neveztek ki 1987-ben, aki új eljárást, úgynevezett „kémiai gyors fürdetést” vezetett be a halak kezelésére. A halakat kihalászták a tavakból, majd a paraziták eradikálása céljából 5–10 percen keresztül egy hordóban 500 mg/l Flibol®-lal (40% trichlorfon) „fürdették”, azután visszabocsátották a tóba. Ezeket a kezeléseket 1988 és 1990 március és május között több alkalommal is elvégezték. Az igazgató úgy vélte, hogy a parazitafertôzés megakadályozza a halak testsúlyának növekedését, ezért a kezeléssel nagyobb testsúly és ezáltal jobb gazdasági profit érhetô el. Bár a Flibol® méregnek számít, mégis elrendelte oldószer nélküli használatát, ugyanakkor a trichlorfon koncentrációját a vízben és a halakban nem mérték. A kezelést követôen az élettelennek tûnô halak órákon, sôt néha egy-két napon keresztül lebegtek a víz felszínén. Sok elpusztult halról is tettek említést mind a lakosok, mind a tisztítási mûveletet végzô dolgozók. Bár a halászatot megtiltották ezekben az idôszakokban, a lakosságot nem tájékoztatták errôl az új technológiáról. A katasztrófa után a tóból származó halmintákat megvizsgálták a magyarországi referenciacentrumban 1991 márciusában. A trichlorfon (organikus foszforszármazékot tartalmazó rovarölôszer) koncentrációja 0,15, 0,13, és 0,26 mg/kg volt a pontyokban, amurokban és az európai welsekben. A helyi lakosok rendszeresen fogyasztottak halat. A kémiai gyorsfürdetést követôen gyakran kosarakkal emelték ki a kábult halakat a tó felületérôl, majd a halakat általában hûtôszekrényükben tárolták hosszabb ideig. A szakemberek szerint az itt élõk becsült napi halfogyasztása 250 g lehetett 25–100 mg trichlorfontartalommal, amíg az „elfogadható napi bevitel” nem haladhatja meg a 0,01 mg/kg-ot, azaz 0,60 mg-ot egy felnôtt nôben. Eszerint a bevitt mennyiség nagyságrendekkel nagyobb volt a megengedett értéknél. A négy Down-kóros gyermeken kívül a másik hét CA heterogén eredetû és megnyilvánulású volt. Ezt nehéz megmagyaráznunk, mivel a teratogének specifikus CA-kat okoznak. A hét CA-s beteg közül öt azonban olyan anyától született, akik ezeknek a CA-knak a kritikus periódusa idején fogyasztottak szennyezett halat. A trichlorfon teratogén hatását kimutatták hörcsögben, egérben és patkányban is, bizonyítva, hogy a méreg átjut a placentán. A fenti eseteink LAM 2013;23( 1) :9–15.

KÖZLEMÉNY

pedig egyértelmûen bizonyították a trichlorfon nem specifikus humán teratogén hatását is. Az ikrek magasabb aránya szintén összefügghet környezeti tényezôkkel, mivel valamennyi ikerpár a trichlorfon expozíciós ideje alatt fogant. Összegezve: a trichlorfon-expozíció okozhatta a Down-kórt négy esetben, más veleszületett rendellenességeket öt esetben, továbbá az ikerfogamzásokat. Három további fontos érv támasztotta alá a fenti ok-okozati kapcsolat helyességét a késôbbi vizsgálatoknak köszönhetôen: 1. A faluban a halak kémiai kezelését 1991 márciusában betiltották. Az ezt követô két évben született 10 gyermek egészséges volt. A késôbb (1996 végéig) született 32 gyermek közül mindössze egynél fordult elô veleszületett lágyéksérv (5). 2. Egy további vizsgálat során ellenôriztük azoknak az anyáknak az élve született gyermekeit, akik más halgazdaság környékén éltek, mivel a trichlorfont más halastavakban is alkalmazták. A többi halgazdaság vezetôi azonban követték a trichlorfon használatának nemzetközi és hazai szabályozását, és az alkalmazott minimális dózisok nem jelentettek magasabb kockázatot a Down-kórra és más CA-kra (5). 3. Eredményeink Lancetben történt publikálása (4) komoly nemzetközi figyelmet keltett, ezért késôbb egy brit (6, 7) és egy német (8–10) csoportnak állatkísérletekben sikerült igazolniuk a nagy dózisú trichlorfon számbeli kromoszómaaberrációt okozó, úgynevezett nondiszjunkciós hatását a petesejtekben.

A húgycsôhasadék gyakoriságának folyamatos növekedése Az 1970-es évektôl 2010-ig észleltük a hypospadiasis (húgycsôhasadék) növekvô éves születéskori prevalenciáját. Az esetek részletes analízise (a coronalis típust mint minor anomáliát kizártuk) szerint a glandularis, penis-penoscrotalis és scrotalis-perineoscrotalis típusok aránya 54,5%, 40,9% és 4,6% volt. A hypospadiasis növekvô gyakorisága miatt végzett epidemiológiai vizsgálatunk a subfertilis férfiak növekvô arányát jelezte az apák között (11–13). Ez és a férfiak reprodukciójában észlelt más negatív jelenségek, például az ondósejtek számának drasztikus csökkenése (14) és a hererák gyakoriságának jelentôs emelkedése (15) az úgynevezett testicularis dysgenesis szindróma részjelensége lehet, amelynek hátterében az évezredes reprodukciós szelekció gyengülése állhat és oka a meddôségek kezelésé-

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

11:13

Page 13


ben alkalmazott újabb orvosi módszerek kontraszelektív hatása (16).

A Down-kór gyakoriságának növekedése az 1980-as és 1990-es években A Down-kór teljes (születéskori és magzati korban felismert és elektív vetélésre került) prevalenciája szignifikáns növekedési trendet mutatott az 1980-as és 1990-es években. Míg az 1970-es években 1,17/1000 volt az értékük, 1989–1999 között ez 1,50/1000-re nôtt, 1,77/1000 maximumértékkel 1992-ben (17). Ennek a növekedésnek két fô magyarázata lehet. Az egyik a praenatalisan diagnosztizált Down-kóros magzatok növekvô aránya, ugyanis a Down-kóros magzatok mintegy egyharmada korábban spontán elvetélôdött, most azonban a korai szûrôvizsgálatok révén kórismézésre és nyilvántartásra kerülnek. A másik ok a 35 év felett terhességre vállalkozó nôk folyamatosan növekvô száma.

A pectus excavatus esetek halmozódása Tatabányán Az elmúlt 15 évben a VRONY-ba bejelentett pectus excavatus (horpadt mellkas) esetek szignifikáns növekedést mutattak. A lefolytatott eset-kontroll vizsgálat eredménye szerint azonban ez látszólagos volt, és a helyi jobb bejelentési fegyelem állhatott a jelenség hátterében (18).

A veleszületett rendellenességek általános gyakoriságnövekedése Kimlén 2002-ben a VRONY-nak bejelentett esetek alapján a Gyôr-Moson-Sopron megyei Kimlén a CAesetek összessége szignifikáns növekedést mutatott. Az ellenôrzô epidemiológiai elemzés azonban nem talált közös kiváltó okot a különbözô CA-k eredetében és kialakulásuk kritikus periódusa is más-más idôpontra volt tehetô (19).

A csernobili atomreaktor-baleset magyarországi teratogén és mutagén hatása Az eddigi legsúlyosabb atomerômû-baleset 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor történt Csernobilban. A VRONY alkalmas volt az emiatt Magyarországon megnövekedett háttérsugárzás esetleges teratogén hatásának felmérésére. A

ÉVE

CA-gyakoriság nem növekedett az atomerômûbaleset idején várandósok magzatjaiban (20, 21), ezt a késôbbi megismételt elemzések is megerõsítették (22–24). Sokkal nehezebb kihívást jelentett az esetleges mutagén hatások érzékelése, mivel a VRONY lényegében a teratogén hatások vizsgálatára alkalmas. Ezért alakult meg a világon elsôként az 1980-as években a magyar Germinális Mutációs Surveillance (25), ami a germinális mutációk három indikátorán alapult: 1) sentinel anomáliák („de novo” domináns mutációk) (26), 2) sporadikus: Down-kór és 3) a nem azonosított multiplex CA-kon belül a komponens CA-k, mivel ezek speciális halmozódásai a mutagén hatások legérzékenyebb indikátorai (27). Ez a surveillance nem mutatott semmilyen mutagén hatást a csernobili atomreaktor-balesetet követôen Magyarországon (25, 28).

Az ivóvizek arzéntartalmának hatása Vizsgáltuk a hazai ivóvizek magas arzénösszetételének hatását a fejlõdési rendellenességek gyakoriságára. Az elemzés szerint az ivóvíz arzénkoncentrációjának növekedésével fokozódott a szívrendellenességek kockázata (29).

Segítség a fejlôdési rendellenességgel érintett betegek orvosi és szociális ellátásának tervezéséhez Az 1970-es években a cardiovascularis CA-k klinikailag becsült születési prevalenciája 1/1000 volt. Részben a VRONY adatai (30), részben az elvégzett epidemiológiai vizsgálatok szerint valódi prevalenciájuk 10,4/1000-nek felel meg (31), és 1000 közül hét esetben volt szükség sebészeti beavatkozásra. Ezeknek az arányoknak a korábbi téves becslése miatt nagyon magas volt a cardiovascularis CA-k miatti csecsemôhalálozás, mivel a sebészeti kapacitás a korábbi alulbecsült számokon alapult, és sok érintett gyermek meghalt, mielôtt sebészeti korrekcióra került volna. A korrekt adatok publikálását követôen a szívsebészeti kapacitást növelték, amelynek eredményeként a cardiovascularis CA-k következtében elhunyt gyermekek száma szignifikánsan csökkent. A VRONY éves jelentései tájékoztatást adnak a fontosabb CA-k csökkenô vagy növekvô tendenciáiról, amelyek hasznos információt jelenthetnek az ellátásra szoruló személyek változó számának ismeretéhez. Az ultrahangvizsgálattal felismerhetô CA-k esetén folyamatosan LAM 2013;23(1):9–15.

13

A surveillance nem mutatott semmilyen mutagén hatást a csernobili atomreaktor-balesetet követôen Magyarországon.

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

14

11:13

Page 14


elemezzük a praenatalis diagnózis hatékonyságát, ami egyfajta minõségbiztosításnak tekinthetõ.

A különbözô fejlôdési rendellenességek népegészségügyi jelentôsége A regiszter anonim adatai továbbra is közkincsként rendelkezésre állnak minden szakember számára.

Korábban a mortalitás és morbiditás arányát használták a betegségek népegészségügyi fontosságának becslésére. Újabban e mutatóknál jobbnak tartják az adott kórforma okozta életévveszteség és a károsodott évek számának a meghatározását. Az 1980-as években a WHO szakemberei a VRONY adatait találták nemzetközi összehasonlításban a legjobbnak, ezért nemzetközi együttmûködés keretében a magyar adatok alapján történt a különbözô CA-k okozta életévvesztések, illetve károsodott életévek becslése, ami meghatározza népegészségügyi jelentôségüket (32). A VRONY adatbázisa alkalmasnak tûnt a különbözô CA-k megelôzhetôségi arányának becslésére is (33). A VRONY a szolgáltatott alapadatokon és a fentiekben vázolt eredményeken túl lehetôséget teremtett a Fejlôdési Rendellenességek Eset-

KÖZLEMÉNY

Kontroll Felügyeletének létrehozására (34), számos tudományos (kandidátusi, akadémiai doktori és PhD-) értekezésre és elôsegítette a hazai és nemzetközi együttmûködésekben való részvételt (35). A VRONY mint hungarikum egyedülálló értéket jelent az óriási esetszámot tartalmazó adatbázis, valamint az erre épülô kiegészítô rendszerek, így monitor- és surveillance-funkciók terén. A regiszter anonim adatai továbbra is közkincsként rendelkezésre állnak minden szakember számára. Bízunk abban, hogy a VRONY népegészségügyi fontossága az elkövetkezô 50 évben is megmarad, és lesznek olyan szakemberek, akik megôrzik, sôt tovább fejlesztik az elért színvonalat. Köszönetnyilvánítás A közlemény szerzôi köszönetet mondanak mindazoknak a munkatársaknak, akik részt vállaltak a VRONY munkájában. Köszönettel tartozunk minden adatbejelentô orvosnak, akik mindennapi megterhelô munkájuk mellett végzik a rendellenességek bejelentését. Hálásan köszönjük a VRONY területi képviselôk és kórházi összekötôk munkáját, akiknek a tevékenysége nélkül a bejelentések teljessége messze elmaradna a jelenlegi értéktôl.

Irodalom 1. Czeizel AE. First 25 years of the Hungarian Congenital Abnormality Registry. Teratology 1997;55:299-305. 2. Czeizel AE, Pazonyi I. Increase of upper-limb-reduction deformities in Hungary. Lancet 1976;i:701. 3. Czeizel AE, Keller S, Bod M. An aetiological evaluation of increased occurrence of congenital limb reduction abnormalities in Hungary, 1975-1978. Int J Epidemiol 1983;12: 442-9. 4. Czeizel AE, Elek Cs, Gundy S, Métneki J, et al. Environmental trichlorfon and cluster of congenital abnormalities. Lancet 1993;341:539-42. 5. Virágh Z, Nemes E, Sperling L, et al. A cluster of congenital abnormalities particularly Down’s syndrome in a small Hungarian village in 1989-1990. Int J Env Health Res 1995;5:281-5. 6. Doherty AT, Ellard EM, Parry EM, Parry JM. A study of the aneugenic activity of trichorfon detected by centromerespecific probes in human lymphoblastoid cell lines. Mutat Res 1996;372:221-31. 7. Parry JM, Al-Obaidly M, Al-Walhaib M, et al. Spontaneous, induced aneuplidy, consideration which may influence chromosome malsegregation. Mutat Res 2002;504: 119-29. 8. Yin FY, Cukurcam S, Betzendahl I, et al. Trichlorfon exposure, spindle aberrations and non-disjunction in mammalian oocytes. Chromosome 1998;107:514-22. 9. Sun FY, Schmid TE, Schmid E, et al. Trichlorfon induces spindle disturbances in V79 cells and aneuploidy in male mouse germ cells. Mutagenesis 2000;15:17-24.

LAM 2013;23( 1) :9–15.

10. Cukurcam S, Sun F, Betzendahl I, et al. Trichlorfon predisposes to aneuploidy and interfers with spindle formation in in vitro maturing mouse oocyte. Mutat Res 2004;564: 165-78. 11. Czeizel AE, Tóth J, Czvenits E. Increased birth prevalence of isolated hypospadias in Hungary. Acta Paediatr Hung 1986;27:329-37. 12. Czeizel AE, Tóth J. Correlation between the birth prevalence of isolated and parental subfertility. Teratology 1990; 41:167-172. 13. Fritz G, Czeizel AE. Abnormal sperm morphology and function in fathers of hypospadiacs. J Reprod Fertil 1996; 106:63-6. 14. Czeizel AE. Experience of the Hungarian Preconception Service between 1984 and 2010. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2012;161:18-25. 15. Klujber V. Genetic counselling of testis cancer patients in Hungary. In: Macek M (ed.). Early Fetal Diagnosis. Recent progress and Public Health Implications. Prague: Karolinum-Charles Univ Press; 1992. p. 600-1. 16. Czeizel AE, Rothman KJ. Does relaxed reproductive selection explain the decline in male reproductive health? A new hypothesis. Epidemiology 2002;13:113-4. 17. Métneki, J, Czeizel AE. Increasing total prevalence of cases with Down syndrome in Hungary. Eur J Epid 2005; 20:525-35. 18. Siffel Cs, Tomcsik M, Szabo D. An unusual increase in the rate of pectus excavatum in a small city in Hungary. Eur J Human Genetics 2000;8(Suppl 1):176.

czeizelFF.qxd

2013. 01. 18.

11:13

Page 15


19. Métneki J, Sándor J, Szunyogh M. Veleszületett fejlôdési rendellenességek elôfordulása Kimlén 2002-ben. EPINFO 2003;10(9):93-5. 20. Czeizel E, Billege B. A csernobili atomerômû-baleset teratológiai értékelése Magyarországon. Orv Hetil 1988; 129:457-62. 21. Czeizel AE. Infant mortality after Chernobil. Lancet 1990; i:161. 22. Métneki J, Sándor J, Szunyogh M. A csernobili atomerômû baleset utáni idôszak Down-kór gyakoriság változásainak vizsgálata Magyarországon. Tanulmány. OEK Humángenetikai és Teratológiai Osztály, 2002. október. 23. Sándor J, Métneki J, Szunyogh M, Siffel Cs. Fejlôdési rendellenességek gyakorisága a csernobili reaktorbaleset után Magyarországon. Orv Hetil 2003;45:2195-204. 24. Métneki J, Sándor J, Szunyogh M. A csernobili atomerômû baleset utáni idôszakban a nem azonosított többszörös veleszületett fejlôdési rendellenességek és a járulékos ujj (polydactylia) gyakoriságváltozásainak vizsgálata Magyarországon. Tanulmány. OEK Humángenetikai és Teratológiai Osztály, 2003. október. 25. Czeizel AE. Hungarian Surveillance of Germinal Mutations: Lack of detectable increase in indicator conditions caused by germinal mutations following the Chernobyl accident. Hum Genet 1989;82:259-366. 26. Czeizel AE. Population surveillance of sentinel anomalies. Mutat Res 1989;212:3-9. 27. Kis-Varga A, Rudas T, Czeizel AE. A pair-wise evaluation of

28. 29.

30. 31. 32.

33. 34.

35.

ÉVE

component elements in unidentified multiple congenital abnormalities. Mutat Res 1990;238:87-97. Czeizel AE, Elek Cs, Susánszky É. The evaluation of germinal mutagenic impact of Chernobyl radiological contamination in Hungary. Mutagenesis 1991;31:299-304. Rudnai T, Sándor J, Kádár M, Béres J, Métneki J, Rudnai P. Az ivóvíz arzéntartalma és a szívfejlôdési rendellenességek közötti összefüggések. Egészségtudomány 2012;2: 111-2. Czeizel AE, Kamarás J, Balogh Ö, Szentpéteri J. Incidence of congenital heart defects in Budapest. Acta Paediatr Acad Sci Hung 1972;13:191-202. Mészáros M, Nagy E, Czeizel AE. Incidence of congenital heart diseases in Hungary. Hum Hered 1975;25:513-9. Czeizel AE, Sankararanarayan K. The load of genetic and partially genetic disorders in man. I. Congenital anomalies. Estimates of detriment in terms of years of life lost and years of impaired life. Mutat Res 1984;128:73-103. Czeizel AE, Intôdy Zs, Modell B. What proportion of congenital abnormalities can be prevented? Brit Med J 1993; 306:499-503. Czeizel AE, Rockenbauer M, Siffel Cs, Varga E. Description and mission evaluation of the Hungarian Case-Control Surveillance of Congenital Abnormalities, 1980-1996. Teratology 2001;63:176-85. Métneki J, Béres J, Czeizel E. A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása 50 éves. Magyar Epidemiológia (in press).

LAM 2013;23(1):9–15.

15

or spatial cluster

Recommend Documents