Optimizmus és egészségmagatartás
Szondy Máté ELTE PPK Személyiség – és Egészségpszichológia Tanszék
V. Szegedi Pszichológus Napok
Optimizmus és egészségi állapot „Szint”
Mért változók
az egészségi állapot szubjektív értékelése, tünetbeszámoló
a vsz. által megítélt egészségi állapot, illetve a vsz által adott tünetbeszámoló
objektív tünetszám
orvos által felmért egészségi állapot
immunfunkciók
a különbözı immunmutatók mérıszámai (pl. NK szám)
gyógyulási sebesség
mőtét utáni, illetve különféle megbetegedések utáni lábadozási idı
mortalitás
mortalitási rizikó, illetve mortalitási arány
„Szint”
Mért változók
Aspinwall és Taylor (1992)
A Példa magasabb az egészségi a vsz. által megítéltoptimizmusszint állapot egészségi állapot, jobb szubjektív szubjektív illetve a vsz által egészségi értékelése, adott Brenes és mtsai állapothoz társul. tünetbeszámoló tünetbeszámoló (2001) 480 idıs, orvos által felmért objektív arthritissel kezel egészségi állapot tünetszám Milam és mtsai (2004) személyt vizsgál; immunfunkciók
gyógyulási sebesség mortalitás
a 412különbözı HIV-pozitív személy Az optimizmus immunmutatók immunstátuszát követik 18 mérıszámai (pl. kevesebb NK Giltayhónapon és mtsai (2004) mért – keresztül szám) objektívan
Scheier és mtsai (1989) tünettel társul. a Az optimizmus csökkentette A vonás optimizmus A bypass – mőtét után az mőtét utáni, illetve mortalitási szintjerizikót. jószemélyek bejóslója a CD4+ különféle optimistább megbetegedések számnak:gyógyultak az optimizmus gyorsabban és Az optimista személyek általános utáni lábadozási idı közepes szintje járt együtt gyorsabban tértek vissza a mortalitási veszélyhányadosa mortalitási rizikó, a legjobbtevékenységekhez. hétköznapi 0.55 volt, a kardiovaszkuláris illetve mortalitási immunmutatókkal. arány mortalitásra vonatkoztatva pedig mindössze 0.23.
Optimizmus és egészségi állapot: közvetítı tényezık
az optimizmus befolyásolja az átélt stresszorok számát, értékelését és a megküzdés módját „harmadik változó” az optimizmus és az egészségi állapot hátterében az optimizmus befolyásolja a betegségmagatartást az optimizmus befolyásolja az egészségmagatartást
Optimizmus és egészségmagatartás
A pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségvédı magatartást?
Optimizmus konstruktumok
Diszpozicionális optimizmus Irreális optimizmus Terápia – specifikus optimizmus
Diszpozicionális optimizmus
Scheier és Carver (1985) Általános hajlam kedvezı kimenetek elvárására.
Carver és Scheier (1990, 1998, 2002) Minden emberi cselekvés a célállítás és cél felé haladás fogalmaival vizsgálható. Az optimizmusnak akkor jut szerepe a viselkedésszabályozásban, amikor valamilyen akadály áll a kitőzött cél elérése útjában Az optimista személy a nehézségek ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy célja elérhetı. Keményebben fog dolgozni célja elérésén, így nagyobb valószínőséggel fog sikert elérni
Irreális optimizmus
Irreális optimizmusról akkor beszélünk, amikor „a személy pozitívabb színben látja saját jövıjét, mint a hasonló helyzetben lévı másokét” (Clarke és mtsai, 2000, 368.o.). Mivel az emberek hajlamosak úgy érezni, hogy egy adott eseménnyel kapcsolatban az átlagosnál kisebb a rizikójuk, ez az optimizmus szükségképp irreális, hiszen az emberek többségének nem lehet átlag – alatti a veszélyeztetettsége (Weinstein, 1982).
közlekedési balesetek (McKenna, 1993) alkohol problémák (Peterson és de Avila, 1995). napozás okozta bırrák (Clarke és mtsai, 1997) dohányzás okozta tüdırák (Weinstein és mtsai, 2005) HIV – fertızés (Taylor és mtsai, 1992 )
Terápia – specifikus optimizmus
Nem az általános, jövıre vonatkozó elvárásokra vonatkozik, hanem a betegséglefolyással (pl. Holmes és Pace, 2002), illetve egy adott terápia hatékonyságával (pl. Hueber és mtsai, 2004) kapcsolatos elvárásokra.
Egészségmagatartás Urbán (2001)
„bármely olyan aktivitás, amit a személy hite szerint az egészsége érdekében tesz azért, hogy betegséget elızzön meg vagy betegséget azonosítson még annak tünetmentes szakaszában
Egészségre kedvezı
Táplálkozás Szexuális viselkedés
Fizikai aktivitás Addikció Higiénia Utazás
Betegség és gyógyulás
Egészségre kedvezıtlen
Optimizmus és egészségmaga tartás
Optimzmus és egészségmagatartás I. Diszpozicionális optimizmus
Lobel és munkatársai (2000) veszélyeztetett terhes nık mintájánál talált együttjárást a diszpozicionális optimizmus és az egészségvédı hatású testedzés között (a testedzés pedig csökkentette a koraszülés valószínőségét). A szív-érrendszeri rehabilitációs programban részt vevı optimista személyek sikeresebben csökkentik a zsírbevitelt és több testmozgást végeznek, mint a pesszimisták (Shepperd és mtsai, 1996).
Ylöstalo és munkatársai (2003) vizsgálata szerint a diszpozicionális optimizmus pozitívan befolyásolja a szájhigénés magatartást.
Az általános pozitív elvárásokkal jellemezhetı középiskolai tanulók kisebb valószínőséggel nyúlnak az alkoholhoz, cigarettához, marihuánához (Carvajal és mtsai, 2002) és ritkábban kezdeményeznek magas rizikójú szexuális kapcsolatot (Carvajal és mtsai, 1998). DE!
Schroder és Schwarzer (2005) Szívmőtéten átesett betegek mőtét utáni egészségmagatartását nem befolyásolja a vonás optimizmus.
Zak – Place és Stern (2004) Fıiskolás mintájukon azt találták, hogy a diszpozicionális optimizmus nem függ össze az óvszerhasználatra, illetve a HIV – szőrésen való részvételre vonatkozó hajlandósággal.
Optimzmus és egészségmagatartás II. Irreális optimizmus Számos vizsgálat (Boney-McCoy és mtsai, 1992; Hansen és Malotte, 1986; Lee, 1989; McKenna és mtsai, 1993) alapján úgy tőnik, hogy a dohányzó személyek irreálisan optimisták a potenciális veszélyekkel kapcsolatban. Strecher és munkatársai (1995) eredményei szerint a dohányzó személyek lebecsülik a szívbetegségek, a rák, illetve a stroke kialakulásának esélyét, ami nagymértékben csökkenti leszokási hajlandóságukat.
Több kutatás (Burger és Burns, 1988; Gerrard és mtsai, 1993) szerint azok a nık, akik a nem kívánt terhességgel kapcsolatban irreálisan optimista elvárásokkal rendelkeznek, kisebb valószínőséggel védekeztek a teherbeeséssel szemben.
Bauman és Siegel (1987) szerint homoszexuális férfiaknál megfigyelhetı az AIDS fertızéssel kapcsolatos irreális optimizmus, ami magas rizikójú szexuális viselkedéshez társul.
Optimzmus és egészségmagatartás III. Terápia - specifikus optimizmus
Kalichman és munkatársai (1998) homo – és biszexuális férfiak mintáját vizsgálva talált pozitív kapcsolatot a HIV – kezeléssel kapcsolatos pozitív elvárások és a védekezés nélküli szexuális magatartás között. Ugyanilyen jellegő eredményekrıl számoltak be Van de Ven és munkatársai (1999), Ostrow és munkatársai (2002), Stolte és munkatársai (2004) és Van de Ven és munkatársai (2005)
Huebner és munkatársai (2004) az elızı kutatásokhoz képest fordított oksági összefüggést feltételez: eredményeik szerint nem a terápiával kapcsolatos optimista elvárások vezetnek magas rizikójú viselkedéshez, hanem fordítva: a védekezés nélküli szexuális együttlét után a HIV – specifikus optimizmus post hoc racionalizációként csökkenteti a személy szorongását.
Leedham és munkatársai (1995) 31, szívátültetés elıtt álló páciens mőtéttel kapcsolatos elvárásait vizsgálták. Eredményeik szerint a mőtéttel kapcsolatos pozitív elvárások szintje jó bejóslója a utáni mőtét egészségmagatartásnak, illetve az orvosi utasítások követésének (pozitívabb elvárások magasabb fokú együttmőködéshez társultak).
Li és Doukas (2004) azt találták, hogy azok a férfiak jeleznek nagyobb hajlandóságot egy – a prosztatarák kialakulásának genetikai prediszponáltságát vizsgáló – szőrıvizsgálaton való részvételre, akik optimisták voltak a vizsgálat eredményével, illetve hasznával kapcsolatban.
Összefoglalás
Vonás optimizmu s
Segíti az egészségmagat artást
Terápia – specifikus optimizmus
Irreális optimizmus
Erısítheti de gyengítheti is az egészségmagatar tást
Gyengíti az egészségmagat artást
Optimiz mus Veszélyperc epció + Megküzdés
Egészségmagat artás
Vonás optimizmu s
Terápia – specifikus optimizmus
Irreális optimizmus
Aktív megküzdé s
Aktív vagy passzív megküzdés
Csökkent veszélyperce pció
Segíti az egészségmagat artást
Erısítheti de gyengítheti is az egészségmagatar tást
Gyengíti az egészségmagat artást
Egészségedukációs cél
felhívjuk a személyek figyelmét a reális veszélyekre (ezzel csökkentjük az irreális optimizmus szintjét), s ezzel párhuzamosan hangsúlyozzuk az aktív megküzdési lehetıségeket és ezek várható elınyeit
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
Irodalom Szondy M. (2004) Optimizmus és immunfunkciók. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 4, 301 – 320. Szondy M. (2005) Optimizmus és egészségmagatartás: a pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségmagatartást? Pszichológia, 4, 367 – 379. Szondy M., Dienes E., Kovács K. (2005) A diszpozicionális optimizmus és a szituációs optimizmus hatása börtönkörnyezetben. Alkalmazott Pszichológia, 3, 125-138. Szondy M. (megjelenés alatt) Optimizmus egészség. Magyar Pszichológiai Szemle
és