Opponensi vélemény Kiss Balázs: „Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai” című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, valamint Dr. Anda Angéla egyetemi tanár megtisztelő felkérése alapján áttanulmányoztam Kiss Balázs doktorjelölt DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS-ét és véleményemet a következőkben foglalom össze. A téma aktualitása: A Jelölt témaválasztása aktuális, hiszen az utóbbi 10 évben – az EU csatlakozás után – hazánkban a húsmarha tartás- és tenyésztés a változó birtokpolitikának, a támogatásoknak és a piacképes keresletnek köszönhetően ismét felértékelődött. A gazdaságos és jó minőségű marhahús előállítása céljából a leginkább a klasszikus húsmarha fajtákat (hereford, angus, charolais, limousin), illetve ezek keresztezett egyedeit tartják. Hazánk marhahústermelésében a kettős hasznú magyar tarka fajta meghatározó jelentőségű. A kettőshasznú fajták tenyésztésében a tenyészcél meghatározása nagy körültekintést igényel, hiszen sok esetben egymással ellentétes kapcsolatban álló tulajdonságcsoportokat (tejtermelés-hústermelés) kell a szelekció során fejleszteni úgy, hogy közben igazodni kell a közgazdasági környezethez és a piac elvárásaihoz. A hegyitarka (szimentáli) tenyésztő országok tenyésztési programjaiban eltérő súlyozással szerepelnek a termelési (tej, hús), valamint a finesz tulajdonságok. A magyar tarka esetében hosszú időn keresztül kizárólag a tejtermelési, valamint a küllemi tulajdonságokra végeztek tenyészértékbecslést. A tejtermelő képességre objektív tenyészérték eredmények alapján (genotípus) tudtak szelektálni, addig a hústermelő képesség esetében csupán fenotípus alapján, a tenyészbikák KSTV alatt produkált súlygyarapodásából és az izmoltságra kapott küllemi bírálati pontszámra szorítkoztak. A magyar tarka fajta hústermelő képességének javítása szempontjából nagy jelentőségű a hús tenyészérték index 2004. évi bevezetése. A hústermelő képesség – mint komplex értékmérő tulajdonság – objektív meghatározásához, hizlalási (KSTV, ITV), vágási, húsminősítési vizsgálatok szükségesek. A Jelölt kettőshasznú magyar tarka bikák saját teljesítmény vizsgálati (STV) és ivadék teljesítmény vizsgálati (ITV) eredményeit, valamint hizlalási, vágási csontozási és húsminőségi tulajdonságait értékelte. A csontozással kinyert húsrészek érleléssel történő kezelése után vizsgálta azok pH és nyíróerő változását, a lékiválást, a színt, valamint az érzékszervi vizsgálatok eredményeit.
1
Vizsgálati eredményeivel a hazai szakirodalomból hiányzó információkat kívánta pótolni, illetve a magyar tarka fajta (MTE) tenyésztőegyesülete számára megbízható objektív alapadatokat szolgáltatni a további tenyésztőmunkához. Az előbbiek alapján kijelenthető, hogy a Jelölt témaválasztása időszerű és jelentős. Általános észrevételek és megjegyzések: A disszertáció szokásos terjedelmű, 121 számozott oldalból áll. Felépítése, tagolása és terjedelme az Egyetemi Doktori Szabályzat előírásainak megfelel. Az egyes főfejezetek és alfejezetek terjedelme (kezdő TARTALOMJEGYZÉK-ben decimális számozással ellátva megtalálható.
oldalszáma)
a
A dolgozat stílusa jó, fogalmazásmódja gördülékeny. Dicséretes, hogy elírási és helyesírási hiba alig fordul elő a dolgozatban. A táblázatok (26 táblázat) és az ábrák (21 ábra) általában jól szerkesztettek és könnyen áttekinthetők. A dolgozatot saját készítésű és a MTE-től származó fotók (képek) színesítik, bemutatva a vizsgált fajtát (fajtákat) és a vizsgálatok folyamatait, értékelését és eredményeit. Kiemelendő, hogy a Jelölt a 2-5. főfejezeteket 1-4. alfejezetekre osztva mindig azonos sorrendben tárgyalja és mutatja be az eredményeket is.
Fejezetenkénti észrevételemet a következőkben foglalom össze: A magyar és a két idegen nyelvű KIVONAT 1-1 oldal terjedelemben foglalja össze a disszertáció főbb megállapításait, melyek megfelelnek a Doktori Iskola előírásainak. A BEVEZETÉS 5 oldal terjedelemben bemutatja a marhahústermelés és fogyasztás (világ és hazai) helyzetét, értékeli a jövőbeli kilátásokat és lehetőségeket. Az IRODALMI ÁTTEKINTÉS 22 oldal terjedelmű, amely 6 alfejezetre osztva tárgyalja a témához kapcsolódó szakirodalmat, melyek a következők: - A hazai húsmarhatartás kialakulása - Marhahúsfogyasztás Magyarországon és külföldön - Saját teljesítmény-vizsgálat (STV) - Ivadék teljesítmény-vizsgálat (ITV) - Hizlalási tulajdonságok - Vágási, csontozási, húsminőségi tulajdonságok.
2
A VIZSGÁLATOK CÉLJA című főfejezet 1-4. pontban foglalja össze a vizsgálatok célkitűzéseit. A Jelölt célja volt, hogy a magyar tarka fajta hústermelő képességéről és húsminőségéről újabb ismeretekhez jusson. Az ANYAG ÉS MÓDSZER fejezet 4.1. – 4.4. alfejezetben, 13 oldal terjedelemben egyértelműen mutatja be a vizsgálatok körülményeit, az alapadatok felvételeit, mérését és feldolgozásuk módszereit. A Jelölt az STV-vizsgálatokat 1994-2007 évekre vonatkozóan 22 különböző tenyészetekből származó 288 kettőshasznosítású magyar tarka növendék bika alapadatait (életkor, hizlalási idő, élősúly, súlygyarapodás) értékelve végezte el. Az ITV-vizsgálatokban (2002-2012 években) különböző telepeken hizlalt, azonos apáktól származó 834 hízóbika szerepelt. A vizsgált tulajdonságok a következők voltak: élősúly, kondíció pontszám, SEUROP minősítés (hústeltség és faggyúborítottság), vesefaggyú, lábvégek- és a fej súlya. Az üzemi hizlalási vizsgálatokban 452 eltérő korú és fajtájú (magyar tarka, limousin, charolais) növendék bika vett részt. A vágási, csontozási, húsminőségi vizsgálatokban 84 magyar tarka bika szerepelt. A vizsgált alapadatok és tulajdonságok a következők voltak: élősúly, hasított súly, vágási %, SEUROP minősítés, különböző húsrészek mennyisége és aránya, pH, hússzín, porhanyósság mérése, érzékszervi (organoleptikus) minősítés. Az előzőekben ismertetett egyedszámok (288, 834, 452, 84) és időtartamok (11, 14 év) a vizsgálatok pontos elvégzését garantálták. Az alapadatok előkészítéséhez és kiértékeléséhez a Jelölt megbízható statisztikai módszereket alkalmazott. Az EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK főfejezet 34 oldal terjedelemben, 21 táblázattal és 16 ábrával szemléltetve mutatja be az eredményeket. A Jelölt az eredményeit a vonatkozó szakirodalommal összevetve, legtöbbször saját véleményével kiegészítve értékeli. A KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK főfejezet a vizsgálati szempontok sorrendjében összefoglalja és értékeli az eredményeket. A Jelölt következtetései, javaslatai megalapozottak, a gyakorlat számára fontosak. Az ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEKET a Jelölt 1-6 pontban foglalja össze, amelyek jól tükrözik a tudományos munka főbb megállapításait. Az új kutatási eredményeket - a 3. pontban leírtak kivételével – elfogadom, de az 5. tézispont lerövidítése szükséges.
3
Az ÖSSZEFOGLALÁS 2,5 oldal terjedelemben, mintegy kivonatként foglalja össze, mutatja be, és értékeli a legfontosabb eredményeket. A TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE közel 6 oldal terjedelmű, amelyben 35 közlemény szerepel, melyből 9 idegen és 21 magyar nyelvű, tehát összesen 30 a disszertáció témaköréből készült. A Jelölt széleskörű publikációs tevékenysége igazolja a választott tudományterület alapos ismeretét, amely messzemenően megfelel a DOKTORI ISKOLA elvárásainak. A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 13 oldal terjedelmű, amelyben 141 számozott forrásmunka szerepel. A szakirodalmi hivatkozások pontosak. A MELLÉKLET 9 táblázatot és 2 ábrát tartalmaz, bemutatva a 11 évre vonatkozó ITV alapadatokat és az SEUROP minősítési kategóriákat.
Kérdéseim a dolgozattal kapcsolatban a következők: -
A vizsgált időszakban a KSTV-ben szereplő tenyészbika jelöltek a bírálat (minősítés) után milyen arányban(%) kerültek a - mesterséges termékenyítésre alkalmas, - természetes fedeztetésre alkalmas, és - vágóba értékesítendő kategóriában?
-
Mi a véleménye a KSTV-ben szereplő bikák nagy (116-555 kg, illetve 377-769 kg) súlykülönbségéről?
-
A KSTV helyszíne 2004-ben megváltozott és ez milyen módon befolyásolta a kapott eredményeket?
-
Milyen módon történt az „úti apadó” (%) kiszámítása a hízóbikák esetén?
4
Összefoglalva elmondható, hogy Kiss Balázs „Kettős hasznosítású magyartarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai” című disszertációjában leírtak és az eddigi publikációs tevékenysége alapján szakmailag megalapozott munkát végzett, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el. A Jelölt vizsgálataiból megállapítható, hogy a hazai szarvasmarhatenyésztésben, a vágómarha és marhahús termelésben a magyar tarka fajta nagy jelentőségű, amely jó növekedési eséllyel, kiváló hústermelő képességgel és húsminőséggel rendelkezik. Eredményeivel hozzájárult a magyar tarka fajta értékmérő tulajdonságainak javításához, valamint hasznos információkat szolgáltatatott a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete számára. Összefoglalva megállapítható, hogy: -
A disszertáció (PhD értekezés) a Szerző önálló, saját munkája
-
A disszertáció és a tézisek (magyar, angol) megfelelnek a PhD Doktori Iskola követelményeinek
-
A disszertáció új tudományos eredményeket fogalmaz meg
-
A publikációs tevékenység megfelel a PhD Doktori Iskola által előírtaknak
Mindezeket figyelembe véve sikeres védés esetén a PhD fokozat odaítélését javaslom.
Mosonmagyaróvár, 2014. június 08.
Dr. Gulyás László egyetemi docens, tanszékvezető
5
