Opponensi észrevételek Varga Ildikó Jelölt: "A fehér fagyöngy (Viscum album) magyarországi elterjedése és egyik kórokozója, a Phaeobotryosphaeria visci tulajdonságainak feltárása a biológiai védekezés szempontjából" című doktori értekezéséhez (PhD) Általános észrevételek: Az értekezés 144 oldalas, A4 méretben közzétett munka, melyet kiegészít 16 oldal melléklet, továbbá a Jelölt publikációs jegyzéke (13. fejezet), ily módon megfelel az alaki és terjedelmi kívánalmaknak. A szöveg, ábrák, táblázatok kivitelezése szép, áttekinthető egységet alkot. Az értekezés a disszertációval kapcsolatos logikai elvárásoknak megfelelő szerkezetű. A PhD disszertáció formai követelményeit ugyan az egyetemi útmutató szabályozza, de jelzem, hogy a célkitűzések megfogalmazásának leginkább a bevezetés fejezetben, annak végén lenne az ideális helye, s nem feltétlenül külön fejezetben (4., 1 oldalnyi tartalommal), hiszen a teljes kutatói munka valamely munkahipotézis alapján, kitűzött célok mentén folyik, amely persze változhat, bővülhet, akár új alapokra is helyeződhet, de a fő irányvonaltól - bármennyire is csábító - nem célszerű elkalandozni, ennek a Jelölt - sajnálatosan - nem tudott ellenállni... A disszertáció címétől, témájától ui. teljesen idegen a 3.3.1. alfejezetben (25-28. oldal) az ízeltlábúakról szóló kompiláció, annak ellenére, hogy a Jelölt vizsgálatai kapcsán nyilván találkozott velük, de ez a munka címétől eltérő, inkoherens, tehát felesleges... Ugyanez vonatkozik a 7.2. fejezetben összegzett "számvetésre" (117-120. oldal), azaz mely állati kártevőnek lehetne (elvi) biológiai védelmi szerepe... A dolgozat érthető, szakszerű stílusban, a magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelően készült. Néhány észrevételre a bírálatom részletes részében térek ki. A témaválasztás szerencsés és időszerű: a biológiai védekezés egyfajta kidolgozásához nyújt fontos, - de csak bevezető - adatokat. A dolgozat további értekezés(ek) hasznos előzménye lehet, amely a biológiai védelem ezen módjának számos nyitott kérdésére megtalálhatja majd a válaszokat (pl. technikai-technológiai alkalmazhatóság, fermentálás, liofilizálás, gazdaságossági kérdések). Mindezen észrevételeim ellenére az elvégzett munka alapján Jelölt értékes adatokkal járult hozzá ismereteink bővítéséhez. A mintegy 200 irodalmi hivatkozás a Jelölt széleskörű jártasságát tükrözi mind botanikai, mind mikológiai, mind biológiai növényvédelmi előzményekben. Kiemelkedő a korrekt citálás és az összeállítás gondossága! A kísérleti módszerek alkalmasak a célokban megfogalmazottak vizsgálatára. A vizsgálati módszerek a tradicionális botanikai, mikológiai vizsgálatok mellett molekuláris vizsgálatok szerves egységében jelennek meg a munkában. A szükséges méréseket, korszerű adatfeldolgozást a Jelölt elvégezte, az ezekhez kapcsolódó ábrákat, táblázatokat a disszertációban és a mellékletekben közli. Az adatokat logikusan elemzi, értékeli és a szükséges következtetéseket levonja. A jelölt saját eredményeit a megfelelő helyeken összeveti az irodalomi megfigyelésekkel, melyek néhol megerősitik, máshol cáfolják azokat. A Jelöltnek az értekezéssel összefüggő publikációs tevékenysége kiemelkedő, mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. A következtetései és a javaslatai előremutatók. A Jelölt a doktori értekezésében összegzett kutatási eredményeit – társszerzőkkel – két nemzetközi, közöttük egy IF-es angol nyelvű dolgozatban, öt lektorált hazai folyóirat cikkben, hazai és nemzetközi konferenciákon tartott előadásokkal és poszterekkel mutatta be. Figyelemre méltó az a 1
publikációs tevékenysége is, amely nem a dolgozathoz szorosan kapcsolódóan jelent meg (4 db IFes cikkben, két könyvfejezetben, társzerzőkkel), továbbá nemzetközi és hazai konferenciákon szerzett ismertséget, elismerést. Összességében megállapíthatom, hogy az értekezés a Jelölt önálló munkáján alapuló, doktori színvonalú eredményeket tartalmazó alkotás. Varga Ildikó doktori értekezésének új tudományos eredményei: 1. A jelölt felmérte és a korábbi rendelkezésre álló adatok alapján a fehér fagyöngy (Viscum album) elterjedtségének változásait. Ennek megfelelően az elmúlt 90 év fagyöngy populáció-változásairól, elterjedtségéről, a károsított fafajokról átfogó képet nyerhetünk. Ez a dolgozat legértékesebb része! 2. A Jelölt kidolgozta a virágos élősködő parazita gombájának tenyészthetőségi feltételeit (táptalajok, levesek összehasonlítása, antibiotikumok alkalmazhatósága a tenyésztés-fenntartás során). A Phaeobotryosphaeria visci fényspektrum és megvilágítási idők alkalmazásakor nyert adatai a gomba sporulációját befolyásoló (serkentő) hatások része, mely az inokulum-előállítás során hasznosulhat. 3. A mesterséges inokulációs kísérleteiben megállapította a kórokozó fertőzési küszöbértékét (NTI), amely a spóraszuszpenzióval történő inokuláláshoz nyújt támpontot. Megállapította, hogy egy hiperparazita biopreparátum és a fagyöngyre ható herbicid kombinált, egyidejű kijuttatása nem lehetséges. 4. Megvizsgálta a Phaeobotryosphaeria visci izolátumainak genetikai diverzitását az ITS régiók szekvenciáinak öszehasonlításával, ennek során jelentős változatosságot tapasztalt és három haplotípust különített el. Észrevételek, megjegyzések: - Az értekezés „Magyar nyelvű kivonata” és a "8. Összefoglalás" (123. oldal) első mondataiban felbukkan a fagyöngy jellemzéseként az "évelő, epifita, félparazita növény". Habár a magyar szakirodalomban sokszor használják tévesen az epifiton kifejezés többes számát, ez azonban helytelen! A görög epi- fönti, a phüton növény jelentésű szavak, az epifiton többesszámban: epifita. (analógiák: médium - média; szaprofiton - szaprofita; protozoon – protozoa; a többes jelentésű szakkifejezések "többesbe helyezése" tautológia, azaz feleslegesen ismétlő: tehát hibás a "médiák", a „szaprofiták" vagy "protozoák" forma is! A fagyöngy tehát félparazita epifiton (növény). Talán még helyesebb lenne a „virágos élősködő” megnevezés, amely azonban a dolgozatban sehol nem jelenik meg… Ugyancsak hitelesen kellene használni a "hifa" és "micélium" fogalmakat, előbbi többesszámú formája helyes, utóbbit (jelentésében: a hifák összessége), mint "micéliumok" (speciális esetek kivételével) ne használjuk (95. oldal)! - A Czapek-Dox táptalaj nevében "Czapek" neve "k"-val írandó (pl. 88, 90, 93. oldalak)! - Az ábrák, táblázatok aláírásainak, tartalmának olyannak kell lennie, hogy azok önállóan is megállják a helyüket (tehát a magyarázó szöveg nélkül is tartalmazzon minden releváns információt!). Egyes ábrák fotóiról hiányoznak az összehasonlítást szolgáló „kontroll” fotói (pl. 32, 34. ábrák). - I'só István 1967-ben Martonvásáron kiadott könyvecskéje: "Útmutató a szakdolgozatok, tanulmányok, értekezések elkészítéséhez" minden tudományos munkát végzőnek szólóan - ma is időszerű - üzeneteit tartalmazza. Nemcsak technikai-gyakorlati tanácsokat ad ahhoz, hogy hogyan és mikor írjunk ("amikor van mondanivalónk...!"), hanem markáns állásfoglalása van etikai kérdések sorában is! Megszívlelendő, hogy ne idézzünk negatívan, pl. hogy X valamit nem vizsgált, Z nem számolt be valamiről (talán nem is vizsgálta?!). A Jelölt többször is elköveti ezt a 2
hibát, pl. "fitotoxikus hatásait nem vizsgálták" (ha észleltek volna ilyet, nyilván megjegyzik!) (37. oldal); vagy ugyanitt: "elképzelhető, hogy ... nem izolálták ezt a kórokozót." hát igen, de ez nem feltétlenül az Ő hibájuk...; vagy "Boros (1926) nem számolt be a fagyöngy jelenlétéről..." (60. oldal); vagy "...alkalmazásától teljesen eltekint..." (102. oldal). - Ma a mikotaxonómusok körében "dúl a harc" a gombák pleomorfizmusa kapcsán az ivaros (teleomorf) és az ivartalan (anamorf) gombanevek együttes használatának "jogosságát" (esetleg szükségtelenségét) illetően! A Jelölt - úgy tűnik - ez ügyben már állást foglalt (?), ugyanis általánosan a teleomorf (Phaeobotryosphaeria visci) nevet használja, még olyan helyzetekben is, amikor kifejezetten az ivartalan spóraképzést (konídium) vizsgálja. Pedig - a "vájtfülűeknek" - kissé disszonáns a "Ph. visci" név alkalmazása a Sphaeropsis visci (S. visci) helyett, amikor konídium képzésről van szó (pl. 42, 43, 45, 46, 49. ábrák, 14. táblázat)! Az előbbi névhez tartozóan ui. aszkospórákra, utóbbi alaknál pedig konídiumokra gondolhatunk... A fitopatológusok - márcsak didaktikai okokból is - jórészt a kettős névhasználat fenntartása mellett fognak "lándzsát törni"! - Fontosnak tartom megjegyezni, hogy - a Szepessy István professzor iskolájában felnőtt nemzedékek számára ez természetes - a szakmánkban általánosan használt "mesterséges fertőzés végzése" helyett a (bár latin gyökerű) "mesterséges inokulálást" használjuk (52, 106. oldalak)! Ha a kórfolyamat szakaszait elemenként (6) megvizsgáljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy fertőzni (a gazdanövény és a kórokozó biológiai összekapcsolódásának ideje) csak a kórokozó tud, mi "csak" az inokulum átvitelre (és a fertőzést segítő kedvező környezet megteremtésére) vagyunk képesek! Igaz, hogy ez a szakkifejezés "idegen" gyökerű, de itt a szakszerűségnek van elsőbbsége! Irodalmi feldolgozás: - Az 1.táblázat fajneveinek kritikai használata (a legitimitás ellenőrzése) kívánatos lett volna : pl. az Anthostomella visci szinonim neve a Phaeobotryosphaeria visci-nek; vagy a Plectophomella visci Moesz szinonimja a Plenodomus visci-nek; vagy a Pleospora loculata szinonimja a (legitim) Depazea loculata-nak; vagy a Sclerophoma pythiophila szinonim neve a Dothichiza pythiophilanak; vagy a Septoria visci szinonimja a Rhabdospora visci-nek; vagy a Fusarium roseum f. visci Brunaud a F. roseum Link. helyett /?/; vagy a Diplodia visci legitim neve a Gibberidea visci (Index Fungorum, Mycobank, Fungal Databases of Systematic Botany and Mycology Laboratory). (30. oldal) - A 3.3.2.1. fejezet "Phaeobotryosphaeria visci" címében a legitim auktoros formát kellene használnia, a leírásban pedig a bibliográfiai adatokra is utalni, valahogy így: 3.3.2.1. Phaeobotryosphaeria visci (Kalchbr.) A.J.L. Phillips & Crous in: Phillips, Alves, Pennycook, Johnston, Ramaley, Akulov & Crous, Persoonia 21: 47 (2008). - A gomba taxonómiai státuszáról összeállított alfejezet (31-32. oldal) meglehetősen szerény és tévedésekkel terhelt. "… a kórokozó teleomorf alakját is csak nemrég azonosították" nem felel meg a valóságnak, hiszen a gombát Dothidea visci-ként már 1869-ben leírták (basionym), az anamorf első leírása pedig 1805-ben történt. A "nemrég" (2008) tehát a jelenlegi legitim teleomorf névalkalmazás kapcsán állja meg a helyét. A Sphaeropsis visci (Fr.) Sacc. Michelia 2: 105. (1880) minden bizonnyal téves névalkalmazás az anamorf faj auktoraira (pl. Philips et al., 2008, továbbá a jelen dolgozat), mert Saccardo előtt 75 évvel korábban az anamorf alakot Sphaeria atrovirens var. visci Alb. & Schwein., Consp. fung. (Leipzig): 48 (1805) már leírták (anamorf basionym), ugyanakkor Elias Magnus Fries (auktor rövidítése: Fr.) munkáiban (más fajnéven) nincs nyoma. - A faj korrekt szinonimjai hiányoznak (ma az anamorf alakok neveit is gyakran ekként kezelik, külön megjelölés nélkül): basionym: Dothidea visci Kalchbr., Hedwigia 8: 117 (1869); Anthostomella visci (Kalchbr.) Sacc., Syll. fung. (Abellini) 1: 293 (1882); Anthostoma visci 3
(Kalchbr.) Sacc., Nuovo G. bot. ital. 23(2): 224 (1916); Phaeobotryon visci (Kalchbr.) Höhn., Sber. Akad. Wiss. Wien, Math.-naturw. Kl., Abt. 1 128: 591 (1919); Beitr. Kryptfl. Schweiz 11(no. 1): 41 (1954); Sphaeria atrovirens var. visci Alb. & Schwein., Consp. fung. (Leipzig): 48 (1805); Ceuthospora visci (Alb. & Schwein.) Sollm., Hedwigia 2: 189 (1863); anamorf: Sphaeropsis visci (Alb. & Schwein.) Sacc., Michelia 2(no. 6): 105 (1880); Sphaeropsis visci (Alb. & Schwein.) Sacc.; Michelia 2 (no.6): 105 (1880) f. visci; Botryosphaerostroma visci (Alb. & Schwein.) Petr., Beih. Rep. spec. nov. regn. veg. 42: 127 (1926); Macrophoma visci Aderh., Arb. biol. Anst. Land-u. Forstw. 4: 462 (1905); Sphaeropsis visci f. microspora Unamuno, Boln Real Soc. Españ. Hist. Nat., Biologica 30: 430 (1930) (Forrás: Index Fungorum). A szinonimként feltüntetett név: Botryosphaerostroma visci (DC.) Petr. rendelkezik egy homonimmal, azaz két különböző gombára ugyanazon nevet használták: Botryosphaerostroma visci (Alb. & Schwein.) Petr., Beih. Rep. spec. nov. regn. veg. 42: 127 (1926)! Az előbbi azonban a Gibberidea visci Fuckel, Jb. nassau. Ver. Naturk. 23-24: 168 (1870) teleomorf gombához tartozik, más szinonimokkal együtt, ekképpen: Sphaeria visci DC., in de Candolle & Lamarck, Fl. franç., Edn 3 (Paris) 6: 146 (1815); Diplodia visci (DC.) Fr., Summa veg. Scand., Section Post. (Stockholm): 417 (1849); Microdiplodia visci (DC.) Potebnia, Annls mycol. 8(1): 63 (1910); Ascochytella visci (DC.) Petr., Annls mycol. 23(1/2): 111 (1925); Botryosphaerostroma visci (DC.) Petr., Annls mycol. 23(1/2): 111 (1925); Pseudodiplodia visci (DC.) Petr., Sydowia 7(56): 304 (1953); Metadiplodia visci (DC.) Zambett., Bull. trimest. Soc. mycol. Fr. 70(3): 295 (1955). Fentiek, akár az internet útján is - eredeti dokumentumok szkennelt példányai segítségével lenyomozhatók! - Amennyiben a citált munkák fajneve időközben megváltozott, úgy használja az eredeti nevet, s zárójelben közölje a legitim formát, utalva azonosságukra, ekképpen: "...Fischl (1978, 1980, 1996) a Plectophomella visci" (=Plenodomus visci) "és a" Botryosphaerostroma visci (="Phaeobotryosphaeria visci")"-ről készített átfogó tanulmányt." (idézőjelekben a leírt, vastaggal kiemelten a kívánatos forma, 31. oldal). Az idézett cikk címében ui. a Botryosphaerostroma visciről van szó (134. oldal)! A névváltoztatásra 2008-ban (tehát későbbi közlésben) került sor. Nyelvhelyesség: - Viszonylag kevés az elütés vagy helyesírási hiba (ezeket a példányomban bejelöltem), néhol azonban figyelmetlenségből (?) eredően szöveg szakasz megismétlése fordul elő (32. oldal), a tojásdad alakú konídiumok "a x b" méretűek (és nem "hosszúak") (32. oldal). Néhol az egyes és többesszám egyeztetése maradt el (pl. 21., 56. oldal), vagy sajátos fordulatként, de nehezen értelmezhetően: a "jóval kevésbé jelentős" (15. oldal), "a levélalap fele elkeskenyednek" (ez irány?16. oldal), vagy az "igen gyakran" (nagyon gyakran?) fordulat. És a "szusz is fennakadt bennem", amikor a "spóraszuszszpenzió"-ról (Sic!) olvastam a tézispontokban (125. oldal)... - Beszéljünk, írjunk magyarul (ahol ez megtehető a /latin-/ angolból átvett szakkifejezésekkel teli világunkban)! A statisztikában bevett kifejezés az "egytényezős varianciaanalízis" ("egyfaktoros" helyett, pl. 55-56. oldal), vagy a kölcsönhatások ("interakciók" helyett, 55. oldal). - A "Melléklet" listája (145. oldal) sajnálatosan kissé felületes összeállítás: 4 faj neve duplán szerepel, míg másoknál névelírások (pl. Loranthus europaeus - ez a szövegben másutt is /pl. 59. oldal/ hibás) vagy a kurzív betű helyetti normál tipográfia (Pyrus communis) lehet zavaró... - Ellentmondás van az egyes rövidítések (pl táplevesek) alkalmazásában: pl. a Burgonya-dextróz táplevest a 49. oldalon "BDL"-nek, míg a 94. oldal 11. táblázatában "BDF"-nek rövidíti. Előbbi világos számomra, utóbbi kevésbé... Irodalom feldolgozása: 4
- A "nemek aránya a kétlaki fagyöngy esetében... nőivarú többlet figyelhető meg, ... de beszámoltak ennek ellenkezőjéről is." A dolog pikantériája, hogy az előbbi citált irodalmak a vörösbogyójú fagyöngyre (Viscum cruciatum), illetve a "dwarf mistletoe", azaz a Arceuthobium genus 47 fajának valamelyikére, az utóbbi pedig a Phoradendron juniperum fajra vonatkozik. - A "Weber 1993b" hivatkozás a 19. oldalon, míg a "Weber 1993a" a 21. oldalon található. - Nem illendő hivatkozásként feltüntetni önmagunk jelen munkájához (is) kapcsolódó megállapításunkat: "Varga, 2009, Varga saját megfigyelések" (34. oldal). Ha valamely (más) kutató nem publikált megfigyelésének vagy megállapításának súlya van, s azt tudomásunkra hozta, akkor "XY szóbeli közlése" v. "KL nem közölt/publikált megfigyelése" kivételes esetben számításba vehető... - A fagyöngy ismeretben alapműként gyakran idézett szerző von Tubeuf (a szövegben csak "Tubeuf"), a hivatkozáskor a név (nemesi) előtagját a szövegben rendszerint kiírva használjuk (pl. von Arx, van der Aa, van der Plank), de az irodalomjegyzékben az A, P és T betűsorrendbe illesztvesoroljuk be, ekként: Aa HA Van der; Arx JA Von; Plank JE Van der; Tubeuf CF Von. - A kevés, hiányzó bibliográfiai adat egyike Menyhárth 1887 (cit.: 58. oldal). - Hiányzik a bibiliográfiai adata a "Melbourne Code" publikált kiadványnak is (könyv, citálva: 15. oldal), amelyre a Jelölt a "Melléklet" tudományos gazdanövény neveit alapozta. Adatai: J. MCNEILL, F. R. BARRIE, W. R. BUCK, V. DEMOULIN, W. GREUTER, D. L. HAWKSWORTH, P. S. HERENDEEN, S. KNAPP, K. MARHOLD, J. PRADO, W. F. PRUD'HOMME VAN REINE, G. F. SMITH, J. H. WIERSEMA (2012): International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Melbourne Code) adopted by the Eighteenth International Botanical Congress Melbourne, Australia, July 2011. Koeltz Scientific Books, 2012. http://www.iapt-taxon.org/nomen/main.php. Ez azonban nem tartalmazza a növényfajok legitim neveit, ez szabálygyűjtemény! Összegző vélemény: Az értekezés nyilvánvaló érdemeit a fenti kritikai észrevételek ellenére elismerem. Megállapítom, hogy Varga Ildikó Jelölt a PhD fokozat elnyerésére alkalmas disszertációt készített. Megválaszolandó kérdésem: 1. A dolgozatban hiányolom a sárga fagyöngy (fakín, Loranthus europaeus) előfordulására, elkülönítésére vonatkozó adatokat! Ez bejárásos felvételezéskor, messziről megtehető a termés hiányában? Egyáltalán: Tudható, hogy milyen jelenleg a másik félparazita növény károsítása Magyarországon a fehér fagyöngy mellett? Debrecen, 2013. szeptember 20.
Dr. habil. Kövics György CSc opponens Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézet igazgató 5
