OPPONENSI VÉLEMÉNY TAKSONYI PÉTER „Az Erysiphe necator QoI-fungicidekkel szembeni rezisztenciája szőlőültetvényekben” című doktori (Ph.D.) értekezésének és az értekezés téziseinek bírálata I. Általános rész Értékelés alaki szempontból: A 1. A dolgozat előírásszerűen bekötött, a belső címoldalakon az előírt szöveggel, aláíráshelyekkel ellátott példány, 146 számozott oldalból áll. A jelölt a doktori értekezésének téziseit 20 oldalon foglalta össze. A 2. A decimális számozású tartalomjegyzék (5-6. oldal) kellő részletességű, jól szerkesztett, megkönnyíti az egyes részek fellapozását. A dolgozat tanulmányozását segíti a tartalomjegyzék végén szereplő „Függelék”. Ennek egyik részében kap helyet a védekezések időpontjainak leírása. Szerencsésebb lenne a jobb áttekinthetőség okán, hogy a védekezések időpontjai feltüntetésre kerüljenek technológiai (IV.) táblázatban is, akár évekre bontva azt, ne csak a védekezések sorszámai szerepeljenek abban. A. 3. A felhasznált irodalmi források jegyzéke a 103-127 oldalon abc betűrendben sorolja fel a szövegben hivatkozott forrásmunkákat. A 3. Irodalmi áttekintés, a 4. Anyag és módszer és a 6. Következtetések, javasatok fejezetekben valamennyi felsorolt forrásmunkát hivatkozza. A 4. A dolgozat külalakja példás, a szöveg jól olvasható, könnyen értelmezhető, áttekinthető, szinte hibátlan. Az ábrák minősége jó, elhelyezésük átgondolt. A színes felvételek szemléletessé, érthetőbbé teszik a szöveget. Néhány táblázatban kisebb formai és tartalmi javítások szükségesek. Ez a Függelékben szereplő F.8. pont alatt található táblázatokra vonatkozik. Összefoglalva, alaki szempontból előírásos formájú az értekezés és a tézisek füzete, ezért azok elfogadását javaslom. Értékelés szerkezeti szempontból: S 1. S 2.
A doktori értekezés szerkezete, az egyes fejezetek aránya, sorrendje megfelel az előírásoknak. Az alfejezetek címei megfelelően foglalják össze a bennük lévő tartalmat. A szöveg jól tagolt, az ábrákra való hivatkozások pontosak.
Értékelés tartalmi szempontból: T 1.
A választott téma jelentős. Napjainkban az érdeklődés középpontjában áll a szőlőlisztharmattal kapcsolatos strobilurin-rezisztencia. A QoI fungicidekkel
2
T 2.
T 3. T 4.
T 5.
T 6.
T 7.
szembeni rezisztencia egy vagy számos pontmutáció eredménye a cytb génben a peptid szekvencia megváltozását előidézve. Legalább 11 egyszerű vagy kombinált pontmutációt detektáltak a cytb génben különböző aminosav pozíciókban. A QoI-fungicidekkel kezelt ültetvényekből származó minták rezisztencia monitorozása – az Erysiphe necator obligát parazita természete miatt – bonyolult, idő- és munkaigényes. A megfelelő monitorozási technikák és a hatásos anti-rezisztencia stratégiák fejlesztése kulcsfontosságúak a QoIfungicidek hatékonyságának megőrzéséhez. Hazánkban Dr. Füzi István a témában 2007-től megjelent írásaiban találkozhatunk a szőlőlisztharmat rezisztencia kérdésével. A szerző cikkeiben a biztonságos és stabil szőlővédelem kialakítása során elsődlegesen kezeli a szerrotáció betartásának fontosságát. Ezzel párhuzamosan Dula Bencéné (2007) is hasonló tapasztalatokról számol be, és adja közre a fungicidrezisztencia kérdéskörével foglalkozó anyagait, különös tekintettel a lisztharmatgombákra. A strobilurinok bevezetése óta eltelt időszakban – kivéve az első néhány évet nem tudták a szőlőtermesztők teljes nyugalommal csak ezeket a készítményeket használni, mivel a rezisztencia ezen hatóanyagok/készítmények esetében sokkal előbb előtört, mint azt a gyártók várták. Emiatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a választott téma jelentőségét. A Bevezetés 2.1 pontja szerint a kitűzött cél: az Erysiphe necator QoIfungicidekkel szembeni rezisztenciája kialakulásának, a rezisztens populációk terjedésének vizsgálata és a fungicidrezisztencia igazolása genetikai szinten. Az Eredmények és az Összefoglalás fejezet tanulmányozásakor meggyőződtem arról, hogy a kitűzött célt a jelölt teljesítette. A 2.1. pont A vizsgálatok célkitűzései cím alatt a jelölt felsorolja a feladatokat 5 pontban. Ezeket a kitűzött feladatokat teljesítette. Irodalom ismerete: A jelölt a választott téma hazai és nemzetközi irodalmát alaposan és mélyrehatóan feldolgozta. A rezisztenciavizsgálatokhoz szükséges módszereket jól ismeri és azokat esetenként módosítva, továbbfejlesztve alkalmazza. A hivatkozott irodalmak közül a 157. sorszámú esetében (119.oldal) a szövegben „ bc-1 omplex” szerepel, amit „bc-1 complexre” javaslok javítani. A 42-64. oldalig tartó 4. Anyag és módszer fejezetben jelölt jól érthetően ismerteti a vizsgálat módszereit és színvonalas képi anyaggal, ábrákkal, táblázatokkal teszi érthetőbbé a szöveges részt. A vizsgálat Cserszegtomaji helyszínét 3 térképen mutatja be. Véleményem szerint a Függelékben található F.2. (Cserszegtomaji kísérleti telep) és F.6. (A vizsgálatok során alkalmazott eszközök) részeket érdemesebb lenne az Anyag és módszer fejezetben szerepeltetni. Mivel mindkét említett függelékrész 1-1 oldal terjedelmű, ezért csak át kellene emelni azokat a 4. fejezetbe. Nemcsak „színesítené” a fejezetet, de jobban segítené a szöveg nyomonkövethetőségét is a bemutatott képanyag. A 65-88. oldalig tartó 5. Eredmények fejezetben jelölt a vizsgálatok eredményeit összegzi. Külön tárgyalva a szabadföldi és az in vitro vizsgálatok eredményeit. A kapott eredmények a szőlővédelem vonatkozásában újak és jól használhatók. A szólóban, kombinációban és rotációban egyaránt alkalmazott strobilurin alapú technológiák között fellelt különbségek jó alapot biztosítanak a jelölt számára értékes következtetések levonásához. A lisztharmat minták in vitro vizsgálata során kapott eredmények is hasonlóan hasznosak. A 6. Következtetések, javaslatok fejezetben az eredményekből levont következtetések helyén valók. A jelölt nem esik túlzásokba, csak az
3
T 8.
eredményekből levonható „szoros” következtetések mentén halad. Ez kiemelten megnyerő számomra a dolgozat ezen fejezetében. Hiányolom azonban a lisztharmatminták in vitro vizsgálatának eredményei QoI-rezisztenciára fejezetben (5.3.) kapott eredmények következtetéseit. A 6.2. fejezetben erről nem esik szó. TAKSONYI PÉTER Doktori értekezésének áttanulmányozása során meggyőződtem arról, hogy az a jelölt önálló munkája és mindenben megfelel a PhD fokozat követelményeinek.
II. Részletes rész: H 1. Az észrevett hiányosságok: Az 1.1 Magyar nyelvű kivonat részben jelölt megállapítja, hogy „akár két év alatt is kialakulhat egy területen súlyos rezisztencia…”. A következő oldalon az 1.2. Angol nyelvű kivonat részben a következő szerepel „ only three years of use of strobilurins ….could be enough to develop less sensitive phenotypes”. A két szöveg tartalmát javaslom egységesíteni. H 2. Az észrevett hibák felsorolása: A 36. oldalon a 3.5.3. fejezet betűnagysága kisebb a hasonlóak esetében használtnál. 43. oldalon az „Olasz rizling G.K. 1” írásmódja helyesen Olasz rizling GK.1 Ugyanezen az oldalon: „A vizsgálatban szereplő klón 1980-ban kapott állami elismerést.” Hajdu Edit, Magyar szőlőfajták (2003) című könyve szerint (72. oldal) az Olasz rizling GK.1-es klónja 1969-ben kapott állami minősítést. 48. oldal utolsó mondat: „belüli beéllítását”. Betűelírás javítandó. 51. oldalon szereplő táblázatban a Syngenta-technológiában többször (2008, 2009, 2010) is szerepel a 7. és a 8. védekezésnél 10 kg/ha-os adagban a Thiovit Jet. Ebben a dózisban, virágzás után, nem ajánlja a cég a készítmény használatát. 78. oldal második bekezdésben: „betartását negyban nehezítette”. Betűelírás javítandó. 89. oldal utolsó bekezdése előtt üres sorban egy pont szerepel. Javasolt törölni. 95. oldal utolsó előtti bekezdésben a G143 gén előtt két „a” betű szerepel. Javasolt egyiket törölni. 96. oldal alulról a harmadik sorban „25-30%lehet”, javasolt külön írni. 128. oldalon F.2.2. ábra „Csereszegtomaji” javasolt javítani Cserszegtomaji-ra. 136. oldalon a felső táblázatban az „Olasz rizlinggk 1”-et javaslom a szokásos írásmódra javítani. Ugyanezen az oldalon az alsó táblázatban is javítandó a fajtanév. A szebb megjelenéshez a 136. oldalon szereplő táblázatokat egyforma szélesre javaslom igazítani, függetlenül attól, hogy nem egyforma a tartalmuk. A 136. oldalon az alsó táblázat utolsó sora átkerült a 137. oldalra, ami nem esztétikus és a táblázat értelmezésében is zavaró. A 137. oldalon először szereplő „Idő és Átlagos fertőzöttségi szint” fejlécű típustáblázatban javaslom az „Idő” helyett az „Időpont” használatát. A dolgozat gépelési hibáktól majdnem mentes, a képanyag jól elrendezett, a
4 táblázatok igényesen kialakítottak. A Doktori értekezés tézisei füzet rövid, tömör összefoglalását adja az értekezésnek. A 19-20. oldalakon a jelölt saját önálló és társszerzőkkel írott dolgozatait sorolja fel, melyek közül 5 angol nyelvű, 3 magyar nyelvű publikáció. A dolgozat témájáról 7 tudományos előadást tartott, ezeknek összefoglalói megjelentek. Egyéb, a doktori értekezéshez nem kapcsolódó, publikációinak száma 4. Észrevett hibák felsorolása: A Tézisek füzet 1 oldalát nem javaslom számozni. A 2. oldalon a Tartalomjegyzék 6. pontja „Irodalom jegyzék”-et javítani javaslom „Irodalomjegyzék”–re. Ez vonatkozik az összes tézisekben és dolgozatban szereplő „Irodalomjegyzék” kifejezésre. Tézisek 19. oldal (Magyar nyelvű), „Kőszeg,2009”-et javítani javaslom „Kőszeg, 2009”-re. Tézisek 19. oldal (Magyar nyelvű), a második és a negyedik publikáció betűtípusa kisebb mint a többi hivatkozásé. Tézisek 5. oldal (Angol nyelvű), a bekezdések végének egy részén van csak írásjel. Tézisek 8. oldal (Angol nyelvű), dózisok írásmódja pont használatával javasolt, pl. 0.8 vagy 1.6 etc. Tézisek 19. oldal (Angol nyelvű), „Kőszeg,2009”-et javítani javaslom „Kőszeg, 2009”-re. III. Nyilatkozat: TAKSONYI PÉTER Doktori értekezését áttanulmányozva, a vizsgálatai során alkalmazott módszereket és a kapott eredményeket a hazai és a nemzetközi szakirodalommal egybevetve nyilatkozom, hogy munkája megfelel a PhD doktori iskola követelményeinek, az értekezést alkalmasnak tartom a nyilvános védésre bocsátásra. IV. Kérdések: 1.
2.
3.
A lisztharmatminták in vitro vizsgálatának eredményei QoI-rezisztenciára fejezetben (5.3.) kapott eredmények alapján, milyen következtetést vonna le a megmintázott területeken előforduló, rezisztenciát mutató minták számából a területen előforduló rezisztencia mértékére nézve? A vizsgálataiban is szereplő „azoxistrobin” hatóanyag csak tisztán magában használva, szőlőben (Kereskedelmi név: Quadris, Engedély száma: 36222/2001, Forrás: Neoland) engedélyokiratában a javasolt növényvédelmi technológia fejezetben a következő szerepel: „Keresztrezisztencia más felszívódó (triazol, fenilamidek, dikarboximidek, benzilamidek) készítményekkel nem alakul ki, így rezisztencia-törő készítményként technológiába állítható”. Mi a véleménye a fenti állításról, ha összeveti azt a vizsgálatai során kapott eredményeivel? Az Erysiphe necator izolátumok két genetikailag különböző (A és B) morfológiailag megkülönböztethetetlen - csoportot alkotnak. Milyen szerepe lehet a két csoportnak a járványok és azok erősségének alakulásában, az áttelelő képletek kialakításában, a fungicidrezisztencia kialakulásában?
5 Szekszárd, 2012. október 18. Dr. Gabi Géza
