A Brózik Tibor Taksonyi Diáksport Egyesület sportkoncepciója

BTDSE sportkoncepció Készítette: Gera Imre 2010. november 15.

A Brózik Tibor Taksonyi Diáksport Egyesület sportkoncepciója A koncepció kidolgozója a Brózik Tibor Taksonyi Diáksport Egyesület, amely szerződésben kötelezte magát az iskolai sportélet tervezésére, szervezésére, irányítására. A koncepció célja, az oktatási intézmény pedagógiai programjával, nevelési, oktatási tevékenységével összhangban, az intézmény tanulói számára tervszerűen, hosszú távon biztosítani a gyermekek egészségre, sportra nevelését. Célja továbbá, hogy a fejlesztési irányokat kijelölje, és ennek tükrében az önfenntartó működést biztosító lehetőségeket felmérje. A koncepció egyben a DSE hosszú távú munkatervét, céljait tartalmazza, ezáltal a szerződés értelmében része az iskolai munkatervnek. A koncepció tartalma: 1. Az iskolai sport helyzetelemzése 2010-2011. 2. Az iskolai sporttevékenység bővítési lehetőségei. 3. Fejlesztési irányok és lehetőségek az iskolai sport szervezeti, szerkezeti felépítésben. 4. Fejlesztési irányok és lehetőségek a személyi feltételek terén. 5. Fejlesztési lehetőségek az iskolai sportmarketingben. 6. Fejlesztési irányok és lehetőségek az iskolai „sportinfrastruktúrában”. 7. A megvalósítás és az önfenntartó működés tervezése. 8. Az iskolai sporttevékenység és Taksony település. 1. Az iskolai sport helyzetelemzése a 2010-2011-es tanév alapján Iskolai testnevelés Jelenleg iskolánkban az alsó tagozaton heti 3-szor 45 perces kötelező testnevelés óra van, ami jelenleg a törvényi minimum. Az órák többsége a „kis tornateremben” kerül megtartásra. Egyegy alsós osztálynak általában 4. évfolyamon lehetősége van egy-egy órát a nagy tormateremben tölteni. A fennmaradó órákat az iskolaudvaron, „sportpályán” tartják. Felső tagozaton heti 2-szer 45 perc kötelező testnevelés van, ami jelenleg a törvényi minimum. Az órák többségében a nagy tornateremben kerülnek megtartásra, valamint időnként a „sportpályán” és a szigeti műfüves pályán. Kötelező néptánc nincs az iskolában, ami esetleg növelné a mozgásos órák számát. A 25 osztályt figyelembe véve a jelenleg kötelező óraszámokkal számolva 63 délelőtti foglalkozást kell órarendben elosztani hetente. Ez azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig már a jelenlegi tanórák sem férnek el a meglevő két teremben csoportösszevonás nélkül. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a „kistornaterem” gyakorlatilag a 21. sz. testnevelés oktatási követelményeit messze alulmúlja. Csatlakozik ehhez az aszfaltos sportpálya is. Ha viszont a heti 3, ill. 2 órát tekintjük, kijelenthetjük, hogy a 21. század alulmozgásos viszonyai között ezzel sem jutunk túl messze. Sokak hozzáállásával és véleményével azonban nem szabad egyetérteni, és nem is értünk egyet, hogy az esetleges testnevelés óraszámemelés infrastrukturálisan nem megoldott, ill. nem megoldható. Összességében elmondható tehát, hogy gyermekeink egészsége, és egészséges fejlődése érdekében igenis szükséges a testnevelés óraszámának az emelése, aminek akár önerőből, akár a törvényi szabályozás által mihamarabb be kell következnie. Ezt az óraszám emelkedést pedig nem problémaként, hanem szükségszerűen megoldandó feladatként kell kezelnünk. A


magas színvonalú órák megtartásához szükséges feltételeket pedig ésszerű tervezéssel meg kell teremtenünk. Személyi feltételek Jelenleg iskolánkban 1 fő teljes állású testnevelő, gyógytestnevelő tanár, 1 fő testneveléstechnika szakos tanár dolgozik. Ők a felső tagozaton tanítanak testnevelést. Az alsó tagozatosok testnevelését az alsós tanító nénik, általában az osztályfőnökök végzik. Szerencsés az az eset, ahol a tanító legalább testnevelés műveltségi területes. Délutáni sportfoglalkozást csak a két felsős testnevelő tart. Tanórán kívüli sportkör Iskolánkban, a 2010-2011-es tanévben közel 600 tanuló folytat tanulmányokat. Ebből a tanuló létszámból mintegy 140-150 gyermek sportol rendszeresen (legalább hetente 2-szer 1 órát). A sportoló gyerekek közül legtöbben a BTDSE keretein belül sportolnak, jelentős számban a Taksony SE RG, illetve a labdarúgó (utánpótlás) szakosztályában, s egy részük valamely külső egyesületnél. A BTDSE-n belül nem működnek szervezetileg külön szakosztályok, de a sportfoglalkozások különböző sportágakban kerülnek megtartásra. Egy héten 3-szor 1,5 órában röplabdaedzésen, 2-szer 1,5 órában atlétikaedzésen, 2-szer 45 percben kosárlabdaedzésen vehetnek részt a 4-8. évfolyamos tanulók. Ezek mindegyike koedukált. Az 1-3 évfolyamos tanulóknak hetente 2-szer 1 órában játékos fejlesztő sportfoglalkozáson van lehetőségük részt venni. Ha kis statisztikai összehasonlítást végzünk, kitűnik, hogy az iskola tanulói létszámának mintegy 20-25%-a sportol. Megfordítva mindez elég aggasztóan hangzik, azaz 75-80 %-a a gyerekeknek nem sportol semmit. Akkor mivel tölti az idejét!? Milyen felnőtt válik majd vajon belőle? Képes lesz-e élettel megtölteni az önkormányzat sportszakosztályait, illetve a tervek között szereplő „rekreációs szigetet”? Sportversenyek, iskolán belüli, osztályok közötti sportvetélkedők, tömegsport A diákolimpiai versenyrendszerben minden évben rendszeresen versenyzünk. A nevezések számát tekintve iskolánk egyre inkább kezd felzárkózni az élmezőnyhöz. Diákolimpiai versenyek: - labdarúgás, teremlabdarúgás (az összes számunkra kiírt korcsoportban és nemben neveztünk). A labdarúgók edzését nem, de a diákolimpiai versenyeztetést az iskola szervezi. Ennek edzés, illetve utazási költségeit az iskola, és az edzők alkalmazása révén a Taksony SE finanszírozza. - röplabda (az összes számunkra kiírt korcsoportban és nemben neveztünk). Ennek edzés, illetve utazási költségeit a BTDSE finanszírozza. -

atlétika, (az összetett csapatbajnokságot kivéve, az összes számunkra kiírt korcsoportban és nemben neveztünk). Ennek edzés, illetve utazási költségeit a BTDSE finanszírozza.

-

RG; a Taksony SE szakosztályi szinten szervezi meg a tanulók diákolimpiai versenyeztetését.

-

A játékos sportvetélkedőn a legkisebbek csapatai mérik össze erejüket. Ennek költségeit ettől az évtől szintén a BTDSE finanszírozza.


Pest megyei szakosztályi versenyek: - röplabda: leány III., és IV. korcsoportban veszünk részt a Pest megyei versenyrendszerben. Ennek költségeit a BTDSE fedezi. - atlétika: a területi, kistérségi terematlétikai, ill. atlétikai versenyeken veszünk részt. Ennek költségeit a BTDSE fedezi. Iskolán belüli, osztályok közötti versenyek: - labdarúgó házibajnokság - Taksony Vezér olimpia Tömegsport rendezvények: - Fut a falu - Egészségnap - BTDSE természetjáró szakosztálya - úszásoktatás Az első két tömegsport rendezvény szoros kapcsolatban áll az iskolával, annak közönsége legnagyobb részben az iskola tanulói közül kerül ki, valamint a szervezés és lebonyolítás jelentős részét is a testnevelő tanárok végzik. A BTDSE természetjáró szakosztálya akárcsak az egyéb sportágaknál, nem alkot szervezetileg külön szakosztályt. A BTDSE feladatai közt vállalta és fontosnak tartja, hogy a diákturisztika révén az egészséges, hasznos időtöltésre, valamint a természet megismerésére, környezetünk megóvására nevelje a tanuló ifjúságot. Ezért rendszeresen szervezünk túrákat, részt veszünk más szakosztályok által rendezett teljesítménytúrákon. Az iskolában jelenleg Karika Ildikónak köszönhetően tanulóink úszásoktatáson vehetnek rész a tököli uszodában. 2. Az iskolai sporttevékenység bővítési, fejlesztési lehetőségei A sporttevékenység bővítési, fejlesztési lehetőségei egyben a BTDSE terveit tükrözi. Ennél a fejezetnél szándékosan nem térek ki a HOGYAN?, HOL? kérdésre, azt a későbbiekben ismertetem. Az egyik legfontosabb tényező a mindennapos testnevelés elérése lenne. Ez rajtunk kívül álló terület. A fenntartó, a hatályos törvények, rendeletek függvényében valósíthatja meg. Célunk és feladatunk a megfelelő szakmai hozzáállással a lehetőség megteremtése. A sporttevékenységek fejlesztésénél több szempontot kell figyelembe vennünk. Cél, hogy minél szélesebb skálán, minél több gyermek rendszeresen sportoljon. Minden esetben célunk, hogy a helyi illetve az országos sportági diákolimpiai versenyek színvonala és részvételi aránya emelkedjen. Célunk, hogy tanulóink minél több sportággal megismerkedjenek, és saját szintjükön magas képzettséggel rendelkezzenek, hogy lehetőségük legyen bekapcsolódni a különböző sportágak egyesületi, nemzeti utánpótlás versenyeibe. Nem célunk tehát, hogy a diákolimpia szintjén felülemelkedve egyesületi (specialista) versenyzőket képezzünk. A feladat így sem egyszerű. Az országos szintű diákolimpiai versenyzés igen magas sportági tudást követel, és eszközként a különböző szakszövetségek versenyei is számításba jöhetnek. (lásd. Röplabda Pest megyei bajnokság) Konkrét fejlesztési tervek:


A kosárlabda szakosztály edzésszámának legalább 1-szer 1,5 órával történő emelése, a diákolimpiai versenyzés megkezdése a kiírt korcsoportokban fiú és lány kategóriában is. Indok: - a jelenlegi tapasztalatok szerint népszerű iskolánkban a kosárlabda. Olyan tanulók járnak nulladik órában edzésre, akik más sportágban nem szívesen tevékenykedtek. Ezeknek a tanulóknak a száma 25-30 fő. - A kosárlabda is az országosan kiemelt sportágak közé tartozik. - Minimális fejlesztéssel sok gyermek foglalkoztatható magas színvonalon az edzéseken. - A rendelkezésre álló infrastruktúra lehetővé teszi a diákolimpiai versenyzést. - a fiúknak viszonylag kevés lehetőségük van röplabdában versenyezni, így a kosárlabdában történő versenyzéssel fenntartható a motiváltságuk. -

Szükséges fejlesztési terület: Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, edzésidő biztosítása Tornaterem felvonalazása Palánkok készítése az oldalsó falfelületre az edzésmunka javítása céljából Amennyiben a versenyzés megvalósul, mobil palánk szerelése a szabályszerű belógás eléréséhez úgy, hogy ne korlátozza az egyéb rendezvényeket a teremben Az atlétika magasabb szinten történő oktatása az infrastrukturális lehetőségek javításával. Indok: - az atlétika a sportok királynője. - az atlétika mozgásanyaga a természetes mozgásokon alapszik, atletikus előképzettség nélkül egy sportág sem képzelhető el. - az alap versenyszámok, mozgások különösebb eszközök nélkül is oktathatók - a legfiatalabb korosztály, 2-3 osztályosok számára is biztosít versenyzési lehetőséget, így korán, idejében kerülhetnek be a „sport vérkeringésébe” - Az infrastruktúra fejlesztését az atlétikánál az eddig elért eredmények indokolják. Működésünk óta több versenyzővel szerepeltem országos megmérettetésen is. - Mivel atléta voltam, a személyi feltételek lehetővé teszik a magasabb szintű oktatást. - nem utolsó sorban az atlétika szakosztály is működik már 25-30 fővel -

Szükséges fejlesztési terület: Megfelelő tornaudvar létesítése futó pályával, távolugróval, súlylökő körrel, magasugróval Esetleg a műfüves pálya mögött atlétika pálya kialakítása Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, edzésidő biztosítása - A röplabda szakosztály eredményesebb versenyzése. Indok: - A röplabda szakosztály is népszerűen működik immár harmadik éve. - a játék jellege folytán azok is űzhetik, akik nem szeretik az ütközéseket, testtest elleni játékot - azok közé a labdajátékok közé tartozik, ami idősebb korban is jól játszhatók az ifjú korban megszerzett technikai, taktikai tudással. - a jelenlegi infrastruktúra a versenyzési lehetőségeket maximálisan kielégíti.


- a magas szintű edzésmunka minimális fejlesztéssel megvalósítható - korábban több alkalommal jutottam be csapatommal az országos diákolimpia döntőjébe, tehát a személyi feltételek itt is adottak Szükséges fejlesztési terület: Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, edzésidő biztosítása Oldalfalak, és hátsó falfelület átalakítása a röplabdában nélkülözhetetlen falazáshoz - Kézilabda szakosztály elindítása Indok: - A települési kézilabda csapat számára utánpótlás nevelés, kapcsolódási pont a települési egyesületi sportélettel - országosan kiemelt sportágak közé tartozik. - országosan népszerű sportág Szükséges fejlesztési terület: Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, edzésidő biztosítása Megfelelő pálya biztosítása az edzésekhez és a versenyzéshez Eszközfejlesztés (labdák, edzéseszközök) Személyi feltételek - Szertorna szakosztály elindítása Indok: - ez a mozgásforma más egyéb sportág űzésével nem sajátítható el - az iskolai felszereltség lehetővé teszi az oktatást - a tantervi anyag jelentős része a torna sportágon alapszik - jól szervezett iskolai sportnak nem szabad léteznie torna nélkül (ha az idősebb generáció visszagondol az olajos padlóra és a tornaünnepélyekre, nem kell több indok) - felnőtt másodosztályban versenyeztem az egyetemen, ezért a torna sportágban, az oktatáshoz szükséges szakmai feltételek adottak Szükséges fejlesztési terület: Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, edzésidő biztosítása Eszközfejlesztés Személyi feltételek

-

Iskolában történő úszásoktatás megvalósítása

Indok:

- A tanterv hivatalosan tartalmazza az úszás anyagát - A gyógytestnevelési tanterv előírja a heti egyszeri uszodai foglalkozást - Ez az a sportág, ami csecsemőkortól a legidősebb korig űzhető - korunk társadalmi betegsége az allergia és asthma esetén is űzhető - Erkölcsi kötelességünk, hogy Duna parti gyermekeink mindegyike tanuljon meg úszni. - Egy esetleges óraszám emelés kapcsán, a tanórák jelentős része megszervezhető lenne úszás formájában. - a hatályos sporttörvény értelmében, minden testnevelő tanár végzettségű tanár elláthat úszásoktatói feladatokat, tehát a személyi feltételek itt is adottak.


- összességében, a közösségre nézve költségmegtakarítást eredményezne, ha a tanulók „saját” uszodájukban részesülnének úszásoktatásban. Szükséges fejlesztési terület: „Úszómedence, uszoda” létesítése - Asztali tenisz öntevékeny formában történő fejlesztése, később akár a sportág edzésszerű beindítása Indok:

- az asztali tenisz, ping-pong, mindig is népszerű, és kedvelt sportág, „hobbisportág” volt - minimális oktatással, a szükséges eszközök megteremtésével magas színvonal érhető el. Azaz, bizonyos (elég magas) szint eléréséhez nincs szükség edzőre, csak asztalra és rengeteg játékra. - a reakcióidőt, mozdulatgyorsaságot, figyelemösszpontosítást nagymértékben fejleszti - szünetekben, lyukasórán való játék mind pedagógiailag, mind pedig a fejlődés szempontjából kívánatos, és megoldható

Szükséges fejlesztési terület: Tornaterem foglaltságából adódó nehézségek, játékhely biztosítása téli időszakban Megfelelő sportudvar kialakítása a kültéri játékhoz Eszközfejlesztés (megfelelő számú és minőségű asztal beszerzése) A testnevelés órán való alkalmazáshoz szintén szükséges, hogy megfelelő számban álljon rendelkezésre asztal, valamint megfelelő tároló helyiség a használaton kívüli tároláshoz -

Evezős túraszakosztály beindítása

Indok:

- A Kis-Duna közelsége mindenképp indokolja, hogy ez a rekreációs tevékenység elinduljon - Folyamatos, apránkénti beruházással tartósan, hosszútávon fejleszthető a sportág - az ilyen irányú infrastruktúra kialakítása lehetővé tenné a saját bevételek növelését, lehetőséget biztosítana a hajók bérbeadására, valamint más közösségeknek vízitúra programok szervezésére - nem utolsó sorban lokálpatrióta szemmel, megismertethető lenne Taksony és környékének vízi világa is

Szükséges fejlesztési terület: A meglévő hajópark bővítése (akár használt hajókból) Hajótároló kialakítása Vízre szállási lehetőség kialakítása


Az iskolai tömegsport, a szabadidőben önállóan űzhető sportágak (tollas, petanque, frees bee, különféle mászókák, ügyesítő eszközök kicsiknek) Indok: - ha a gyermek „ingergazdag” környezetben nő fel, jobb eséllyel választ magának valami mozgásos tevékenységformát - ha önállóan tapasztalja meg a különféle mozgásformákat, könnyebben lesz oktatható bármely sportágban - a napközis, tanuló szobás, lyukas órás időtöltést is hasznosabbá teszi -

Szükséges fejlesztési terület: Megfelelő minőségű és biztonsági fokú tornaudvar építése Eszközök bővítése, fejlesztése Telepítés esetén a karbantartási munkák előre tervezése a hosszú távú használat eléréséhez. 3. Fejlesztési irányok és lehetőségek az iskolai sport szervezeti, szerkezeti felépítésben. Úgy gondolom, a fejlesztés első lépése megtörtént a diáksport egyesület megalakításával, amely szervezetileg külön egységet képez az iskolai oktató munkában. A diáksport egyesület iskolai és iskolán kívüli sport szervezői, oktatói kötelezettségeit, működésének alapfeltételeit az iskolával kötött együttműködési szerződés rögzíti. Fontos feladat azonban, hogy az egyesület ne csupán egy, az oktatással párhuzamosan működő szervezet legyen, hanem tevékenysége révén szerves részévé váljon az iskola oktató-nevelő tevékenységének. Az optimális működés eléréséhez további szervezési, átalakítási teendőkre lenne szükség. Tekintettel arra, hogy a testnevelés tantárgyat nem csupán a szakos testnevelők tanítják, szükségesnek tartjuk egy testnevelés munkaközösség létrehozását. Pontosabban szükségesnek tartjuk a testnevelési munka összehangolását, a célok és követelmények korosztályonkénti egységes meghatározását, rendszeres szakmai tapasztalatcserét. 4. Fejlesztési irányok és lehetőségek a személyi feltételek terén. Az iskola tanulói létszáma közel 600 fő. Jelenleg 1 teljes állású testnevelő, gyógytestnevelő, valamint 1 kétszakos tanár (heti hat óra testnevelés) oktatja a testnevelést felső tagozaton. Alsó tagozaton a gyermekek testnevelését tanítónőik végzik. A délutáni sportfoglalkozások teljes mértékben a két felsős testnevelőre hárulnak. Mivel az igény megvan a sportolásra a gyerekek részéről, a feltételeket úgy gondolom, kötelességünk megteremteni. Mindamellett, hogy a sportolásra való igény kialakítása is a mi (szülők, tanárok) felelőssége. Ezt a jogos igényt tehát, ami nem mellesleg alkotmányos alapjog, kötelességünk kielégíteni. Ahhoz, hogy gyermekeinket sokoldalúan, céltudatosan fejlesszük, szükséges a sportlehetőségek bővítése, amint az előbbiekben olvasható. Ehhez azonban szükséges az oktatók, edzők számának bővítése. A diáksport egyesület vezetősége, valamint jómagam munkánkat felajánlásból végezzük egy közös cél, szebb jövő érdekében. Ha fenn akarjuk tartani azt, hogy minden gyermek számára elérhető legyen a sport, és azt megfelelő színvonalon (versenyek, eszközök) kívánjuk nyújtani, a tagdíj összegét nem igen emelhetjük, ugyanakkor a befolyt összeget fejlesztésre kell fordítanunk. Lehetséges megoldás az, ha az edzésmunkába végzős Testnevelési Egyetemi hallgatókat vonunk be. Az ehhez szükséges dokumentumok (mentor tanári szakképesítés) megszerzését beütemeztük.


Célunk lehet tehát, hogy megfelelő gyakorló bázissá váljunk Budapest vonzáskörzetében. Ezzel megfelelő szakmai irányítás és kontroll mellett kölcsönösen hasznára lehetünk egymásnak. Mindemellett hosszú távon kívánatos lenne, hogy Krausz András kollégám nyugállományba vonulása esetén teljes állású testnevelő kerüljön felvételre, aki azonosulni tud célkitűzéseinkkel. 5. Fejlesztési lehetőségek az iskolai sportmarketingben. - Honlap létrehozás, bővítés, fejlesztés Amikor egy sportág népszerűségéről beszélünk, megkerülhetetlen annak figyelembe vétele, hogy egy adott sportág mennyire eladható. Mennyire látványos, hányan nézik a mérkőzést (hányan tudják megnézni a mérkőzést). Mennyire működik jól a tájékoztatás az eseményekről. - Lelátó építése a tornateremben A 21. sz. egyik legkézenfekvőbb lehetősége a megfelelő színvonalú honlap létrehozása. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a konkrét sporteseményeket is minél több érdeklődőnek meg tudjuk mutatni. Ehhez egyik lehetőség a tornateremben egy lelátó létrehozása. Ami lehetővé tenné, hogy az egész pályára kiterjedő sportrendezvényeket, de egyéb tornatermi rendezvényt is 150-160 ember kényelmesen ülve megtekintse. - Egységes, Taksonyt, a BTDSE-t hirdető és népszerűsítő sportmez, ill. testnevelési póló elkészítése A csapatszellemet, a csapategységet, sok szimbólum, mozdulat, attitűd kifejezi. A gyerekeket meg kell tanítani büszkének lenni arra, hogy Taksonyiak, taksonyi diákok, a BTDSE tagjai. Ennek pedig kézzelfoghatónak kell lennie. „Abból látszik, hogy büszke vagyok, hogy ezt a pólót viselem.” - Üveges vitrin létrehozása a tornaterem előterében a kupáknak, érmeknek, okleveleknek 6. Fejlesztési irányok és lehetőségek az iskolai „sportinfrastruktúrában”. Az infrastruktúra fejlesztésénél a már meglévő sportlétesítmények tornaterem, sportudvar, kis tornaterem átalakítását, felújítását, átépítését, modernizálását célzó beruházásokat venném sorra. Nagy tornaterem A nagy tornaterem épületkomplexum egy pályából, két öltözőből, egy a szellőztető rendszernek helyt adó „gépházból”, egy torna szobából (kondicionáló terem), egy szertárból, egy személyzeti szobából, egy lépcső alatti dohányzó helyiségből, valamint egy előtérből és a főépülettel összekötő folyosóból áll. A terem pályamérete a kötelező kifutót leszámítva alkalmas nemzetközi szintű kosárlabda mérkőzés lebonyolítására, azaz 15mx28m-es, a belmagasság 7 m, a nemzetközi szabványnak megfelelő.


A fenti paraméterek lehetővé teszik, hogy országos bajnokságban a legmagasabb szintű (extra ligás) röplabda versenyt is megrendezzük. A terem mérete sem kézilabda sem labdarúgás sportágban nem alkalmas hivatalos verseny lebonyolítására. A Magyar Kosárlabda szövetség és a Magyar Diáksport szövetség versenyein is kötelező szabvány méretű pálya, szabvány palánkbelógatással. Ez a belógás azonban akadályozza a tömegsport jellegű labdarúgókat, a röplabda pálya kifutójába is belelóg, valamint edzésen a kétpályás edzést lehetetlenné teszi. Kézenfekvő megoldás tehát, hogy más csarnokokból jól ismert motoros, leengedhető kosárlabda palánkokkal szereljük fel a termet. A terem nem megfelelően szellőztethető, napsütés esetén nem árnyékolható, az ablakok nem takaríthatók, valamint a mérkőzéseket viszonylag kisszámú közönség követheti figyelemmel az öltöző, és a szertár előteréből. Erre a négyes problémára jelenthet megoldást a nem túl nagy befektetéssel megvalósítható lelátó. Az ablakok párkánya alatt 40-50 cm-re egy 40 cm széles padlózatú, a tartóoszlopokra hegesztett háromszögelésen, a mennyezeti gerendázatra függesztett lelátó, amelynél az ülő lehetőséget az elég széles ablakpárkányok biztosítják, kb. 150-160 néző befogadására lenne képes úgy, hogy mindenki ülve, oldalról tekinthetné meg a mérkőzést. Ezzel a fejlesztéssel megoldható lenne az ablakok csukása, nyitása, takarítása, valamint függöny mozgatása. A lelátók az öltözők előtti térből lennének megközelíthetők. Sok egyéb rendezvény is profitálna ebből a fejlesztésből. A kondicionáló terem jelenleg egy rosszul tervezett szertár képét mutatja. Oktatásra gyakorlatilag alkalmatlan. Ideális helyiség lenne, ha kiürítenénk. Alkalmas lenne gyógytestnevelési órák, kiscsoportos (10-12 fő) kondicionáló órák, edzések tartására. Jóga, aerobic, tánc jellegű edzések lebonyolítására. Ebből kifolyólag célszerű lenne egy szertár létrehozása a tornaterem hátsó fala mentén. A szertár a tornateremből a (takarítóhelyiség előtt) nyílhatna, megfelelő méretű dupla ajtóval, amin keresztül a tornaszerek (korlát, szekrények, ugródomb) is mozgathatók. Ebben a szertárban helyet kaphatna mindazon felszerelés, aminek tárolására jelenleg a konditeremben vagyunk kénytelenek. A felszabaduló szertár és tanári tartózkodó betölthetné a tanári tartózkodó funkció mellett az egész iskolában hiányzó egészségügyi szoba szerepét. Kézenfekvő helyen lenne mind az iskolai sérülések, mind a rendezvények szemszögéből tekintve. Az öltözők tekintetében korszerűsítésre lenne szükség, mint pl. mozgásérzékelő villany a WC helyiségekben, vagy víztakarékos csaptelep felszerelése, jól nyitható és zárható ablakok a szellőztetés miatt. Az említett „gépház” gyakorlatilag egy teljesen kihasználatlan helyiség. Tekintettel arra, hogy a szellőző (fűtő) berendezés nem működik, s tudomásom szerint nem is működött soha. A terem ablakainak nyitásával, és az árnyékolhatósággal a terem klímájában is jelentős javulás lenne elérhető a meleg hónapokban. A „gépház” helyiség alkalmas lenne egy már részben ily módon használt funkció, egy stúdió helyiség betöltésére, valamint az említett mozgatható palánk kezelőegységét is biztonságosan el lehetne itt helyezni. Hosszabb távon megérné megfelelő védőburkolattal ellátva hangszórókat telepíteni a terembe, hiszen igen jeles eredményeknek örvend Taksonyban az RG. Valamint számos más rendezvény alkalmával is javítaná a zenei szolgáltatás színvonalát. Különösebb előkészületek nélkül alkalmassá válna a terem zenés foglalkozások tartására. A tornaterem előtere egy szép vitrin kialakításával helyt adhatna a különféle sportrendezvényeken elért eredmények érmeinek, kupáinak, diáksportolóink arcképcsarnokának, sportemlékkönyvnek. A BTDSE hosszú távú tervei között szerepel egy „uszoda” (fedett úszósávok) kialakítása. Ez természetesen rengeteg műszaki egyeztetést követel. Elképzelésünk szerint közvetlenül a tornaterem mellett kialakítható lenne két 25 m-es, valamint egy 15 m-es úszósáv egy féltetős


épületbővítéssel. A fenntarthatóság tervezése a következő fejezetben olvasható. A megvalósítás módjára azonban egy kissé komplexebb (többlépcsős) elképzelésünk van: 1. Az egész tornacsarnokot külön épületegységként kellene kezelni. Ez azt jelenti, hogy a csarnok meleg víz, fűtés ellátását le kellene kapcsolni a központi épületről. Az elektromos áramot is külön almérőn keresztül kellene biztosítani. (Ez a szerződések kötésénél is pontosabb számítást eredményezne) 2. Az épületetek hő kibocsátását utólagos külső hőszigeteléssel minimálisra kellene csökkenteni. 3. Az egyik legjelentősebb tényező, a fenntartás, a fűtés korszerűsítésével, az uszoda létrehozása mellett is kedvezőbbé válna. A fűtéskorszerűsítésnél célszerű lenne kihasználni a jelentősen nagy felületű lapos tetőt napkollektorok létesítésével, fűtés, és meleg víz rásegítésre. 4. Ezek után „csak” a medencét kellene megépíteni a szükséges épülettel, ill. a jogszabályoknak megfelelően öltözők, vizesblokkok bővítésével. Egy jó tervezéssel ez is célszerűen megvalósítható. Sportudvar Az iskolai sportudvar jelenleg alkalmatlan minőségi sporttevékenység folytatására. A meglévő aszfaltos pálya mérete, elhelyezése, minősége, állapota sem megfelelő. Délelőtti oktatás esetén a tavaszi, kora őszi időszakban a pályán tartott testnevelés óra zavarja az oktatási munkát a tantermekben. Célszerű lenne egy komplex sportudvart létrehozni a jelenlegi kis tornaterem mögötti területen. Célunk egy megfelelő kültéri gumi burkolatú szabványos több funkciós kézilabda pálya létesítése, amit 2-3 sávos futókör vesz körül. Ezen a részen kialakítható lenne egy „erdei torna pálya” ping-pong asztalokkal, mászókákkal, stb., valamint távolugró és súlylökő terület. Amennyiben műszakilag megvalósítható, célszerű lenne a kézilabda pályát tetővel borítani és lelátóval ellátni. Így a komoly hidegek beköszöntéig használható lenne (fenntartási költség nélkül!), valamint egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válna. Kis tornaterem A kis tornaterem jelenlegi formájában használhatatlan, alkalmatlan bármiféle komoly sporttevékenység folytatására. Ha megvizsgáljuk a sportlétesítmények eddigi használatát, valamint a település arculatát és szükségleteit, kézenfekvőnek tűnik a kis tornaterem helyén egy bálterem (lakodalmas terem), rendezvényterem létrehozása. Egy ilyen terem teljes mértékben alkalmas lenne délelőtt testnevelés órák tartására (Kivéve a labdás órákat. Ez pedig csak szervezés kérdése). Alkalmas lenne az ritmikus gimnasztika szakosztály edzéseinek, versenyeinek lebonyolítására, alkalmas lenne esetleg szertornaedzések megtartására. Ezáltal a nagy tornateremben helyet és időt lehetne felszabadítani, valamint az ottani sporttevékenységet nem befolyásolnák a települési zenés rendezvények. Egy ilyen terem kialakítása az egyéb hasznosítás lehetőségének kihasználásával jelentős bevételi forrássá válhatna.


7. A megvalósítás és az önfenntartó működés tervezése. A megvalósítás tekintetében a következő lehetőségeket kell megvizsgálnunk, és figyelembe vennün: pályázati lehetőségek, támogatók körének kialakítása, saját munkaerő biztosítása Pályázati lehetőségek Tekintettel a jelenlegi kormányzat törekvéseire (mindennapos testnevelés, utánpótlás sport fejlesztése, kiemelt sportágak támogatása), fel kell készülnünk megfelelő tervekkel, a pályázati lehetőségek kihasználásához. Ez főként a nagy beruházásokra érvényes. Európai Uniós és állami szinten a fűtéskorszerűsítésre, az energiatakarékosságra vonatkozó pályázat viszonylag sok kerül kiírásra. Sportlétesítmény, sportinfrastruktúra bővítésre, fejlesztésre pedig valószínűsíthetően a jelenlegi kormányzat fog lehetőséget biztosítani. Támogatók körének kialakítása Megfelelő kommunikáció kialakításával, a helyi vállalkozók bevonásával ki kell alakítani egy támogatói bázist. A beruházások megvalósulása esetén a karbantartási munkáknál, további beruházásoknál előnyben kell részesíteni megfelelő kondíciók mellett a támogató vállalkozásokat. Szerződéses formában más egyéb lehetőséget (terembérlet, rendezvényszervezési lehetőség) kell biztosítani a támogatás fejében „ellenértékként”. A szakmai munka, minőségi, széles körű sportoktatás megvalósításával mecénásokat kell szerezni céljaink elérésére. Vannak emberek, akik ha látják az eredményt, adnak, ha tudnak. Saját munkaerő biztosítása A fenti gondolathoz csatlakozva, meg kell találni azokat az embereket, szakembereket, akik anyagi segítséggel nem tudnak hozzájárulni, de munkájukkal annál többet tudnak tenni ott, ahol erre lehetőség van. A fenntarthatóság tekintetében gyakorlatilag az épületeket. Illetve megvalósulás esetén az uszodát kell figyelembe vennünk. Első és legfontosabb tény, maga az iskola, és a benne tanuló közel 600 gyermek. Az önkormányzatnak elemi érdeke az iskola fenntartása, akár bővítése is. Ettől fogva a sportlétesítmények fenntartásának legfontosabb eleme, a kihasználtság adott. Nagy tornaterem A nagy tornaterem gyakorlatilag eddig is nyereségesen működött. A terembérletekből befolyó összeg a teremre eddig fordított felújításokat, illetve rezsi költséget fedezte, s még többletet is termelt. Ha megvalósul a fűtéskorszerűsítés, a szigetelés, ez a profit emelkedhet. A komplex fejlesztés következtében a kihasználás mértéke javulhat.


Uszoda Az uszoda fenntarthatóságára szintén a 600 tanuló a garancia. Egyrészt a kiszolgáló egységek, személyzet jórészt adottak, ami a bérköltségek tekintetében jelentős megtakarítás. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyit kell fizetnie tanulóinknak utazással, belépővel, úszásoktatással együtt más uszodákban, akkor úgy gondolom, hogy egy méltányos fenntartási hozzájárulással mindenki jól jár. Véleményem szerint okos tervezéssel, szervezéssel a többi taksonyi lakosnak is úszáslehetőséget biztosítva, akár szintén profittermelővé válhatna. Sportpálya Ez a beruházás pedig egyértelműen gazdaságossá tehető, főképp, ha tetőzettel együtt alakítható ki a pálya. Fenntartási költsége ugyanis minimális, viszont szabadtéri rendezvények (bálok, koncertek, színházi események, ünnepélyek) megtartására a burkolat megfelelő megvédésével alkalmassá válna. 8. Az iskolai sporttevékenység és Taksony település. A BTDSE célkitűzése az, hogy minél több taksonyi általános iskolás válassza időtöltésül a sportot. Fontos, hogy ezért minél szélesebb spektrumon biztosítsunk sportolási lehetőséget. Ha innét kikerülnek tanulóink, a középiskolában bármilyen sportághoz kerülnek is közel, legyen esélyük, és lehetőségük abba bekapcsolódni. Tekintettel arra, hogy Taksony erőteljesen agglomerációs település, a taksonyi gyerekek középiskolai, illetve felsőfokú tanulmányaikat többségben „itthonról”, nem kollégiumban, albérletben végzik. Ez azt jelenti, hogy délután, kora este részt tudnának venni a településen működő sportszakosztályok munkájában, ha megfelelő minőségben léteznének ilyenek. Fontos, hogy a szülők, leendő szülő számára, az iskolai oktatás e szegmensét is vonzóvá tegyük, ezáltal a beköltözésekre, ingatlanvásárlásokra is jótékony hatást gyakorol a sport. Sokan vásárolnak úgy ingatlant az agglomerációs területen, hogy megnézik, milyen lehetőségei lesznek gyermekei számára. Akik pedig itt nőnek fel, fontos, hogy felnőttként is vonzónak találják Taksonyt. Amennyiben az iskola fejlődik, Taksony is fejlődik. Fontosnak tartanám, hogy a sportlétesítmények, a sport ténylegesen a Taksonyiaké legyenek. Mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció találja meg magának a sportolási lehetőséget. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy a fenti fejlesztések megvalósulása esetén, rögzített feltételek mellett az iskolai sportpálya a Fő útról a lakosság számára is elérhető legyen.

Gera Imre

Taksony, 2010.november 15.

A Brózik Tibor Taksonyi Diáksport Egyesület sportkoncepciója

Recommend Documents