ECDL Bevezetés
Operációs rendszerek Ez a modul a személyi számítógép és az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvetı ismereteket kéri számon 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A számítógépes környezet A munkaasztal Fájlkezelés Vírusok Nyomtatáskezelés Tömörítés
Operá Operáció ciós rendszerek
1
1
ECDL Bevezetés
Bevezetés: hardver, szoftver, operációs rendszer fogalma A hardver a számítógép mőködését lehetıvé tevı elektromos, elektromágneses egységek összessége. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden megfogható tartozékát. A szoftver a hardver egységeket mőködtetı, vezérlı programok összessége. A szoftver (software) mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejlı teljesítményt és lehetıségeket. A szoftvert egyrészt a gépet mőködtetı programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra elıkészített adatok alkotják.
Az operációs rendszer a számítógépet mőködtetı szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltıdik a számítógép memóriájába. Az operációs rendszer tölti be a számítógép mőködéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellenırzi a programok mőködését.
Operá Operáció ciós rendszerek
2
2
ECDL Bevezetés
Operációs rendszer feladatai:
•Betölti a számítógép mőködéséhez szükséges programokat •Vezérli, összehangolja, ellenırzi a programok mőködését •Lehetıvé teszi a felhasználói programok futtatását •Felhasználó és számítógép közötti kommunikáció biztosítása •Adatok tárolása, biztonságos visszaolvasása •A számítógép erıforrásainak sokoldalú, gazdaságos kihasználása
Operá Operáció ciós rendszerek
3
3
ECDL Bevezetés
Operációs rendszerek osztályozása: Futtatható programok száma szerint: •Egy feladatos, monoprogramozási (MS-DOS, DR-DOS) •Többfeladatos, multi tasking (idıosztásos mőködés) (UNIX, MS-Win9x) Felhasználók száma szerint: •Egy felhasználós (MS-DOS) •Több felhasználós (MS-Windows 9x) •Hálózati (UNIX, Novell Netware, Windows 2000) Felhasználói felület szerint: •Karakter orientált, parancsvezérelt (MS-DOS) •Grafikus felhasználói felület (Graphics User Interface) (MAC-OS, OS2)
Operá Operáció ciós rendszerek
4
4
ECDL Bevezetés
Egyes operációs rendszerek képernyıképei:
OS2 Warp (IBM)
SuSE Linux
Mac OS X (Apple)
Operá Operáció ciós rendszerek
Longhorn (Microsoft)
5
5
ECDL Bevezetés
Microsoft operációs rendszerek:
Operá Operáció ciós rendszerek
6
6
ECDL Bevezetés
A számítógép bekapcsolása bekapcsolási önteszt, POST (Power-On Self Test): a számítógép bekapcsolásakor vagy újraindításakor (reset) lefutó program, amely ellenırzi a rendszerbeállítások szerinti eszközök meglétét és mőködését. Betöltıdik a videokártya- és az alaplapi BIOS. boot-folyamat, boot-olás: az a folyamat, amikor a számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer az önteszt lefutása után valamely háttértárolóról a memóriába töltıdik. rendszerlemez, boot-lemez: az operációs rendszert betöltı, az operációs rendszer fájljait tartalmazó floppy- vagy merevlemez. boot-szektor: a floppy- és merevlemezek elsı szektora, amely a lemezre vonatkozó adatokat tartalmazza, valamint rendszerindításkor az operációs rendszer betöltését elindítja. rendszerfájlok: az operációs rendszer háttértárolóról betöltött részei. A DOS és Windows 95/98 operációs rendszerek esetében ezek: io.sys; msdos.sys; command.com (a felhasználó által begépelt parancsok értelmezıje) indítómenü: ha számítógépünkön több operációs rendszer található, a számítógép indulásakor menübıl választhatjuk ki a megfelelıt. Operá Operáció ciós rendszerek
7
7
ECDL Bevezetés
Az operációs rendszer betöltése után…
•Bejelentkezés az operációs rendszerbe (felhasználónév/jelszó megadásával) •A számítógép kikapcsolása a megfelelı módszerrel. (Start menü/Leállítás) •A számítógép újraindítása a megfelelı módszerrel. •A nem válaszoló alkalmazás bezárása. (Ctrl+Alt+Del/Feladatkezelı)
Operá Operáció ciós rendszerek
8
8
ECDL Bevezetés
Alapvetı beállítások (Vezérlıpult elemei): •Az operációs rendszer alapvetı beállításainak lekérdezése (Vezérlıpult/Rendszer) •A képernyı tulajdonságainak megváltoztatása (Vezérlıpult/Megjelenítés) •Dátum idı beállítása (Vezérlıpult/Dátum és idı | Kattintás az órára a tálcán) Legalább „kiemelt felhasználó” jogosultság szükséges •Billentyőzet nyelvének beállítása (Tálca/Kattintás Billentyőzetkiosztás nyelvének kijelzıjére) •Nyelvi beállítások megadása (Vezérlıpult/Területi és nyelvi beállítások) •Hordozható adattároló formázása (Windows intézıben a meghajtó ikonjának legördülı menüjében használjuk a Formázás… párbeszédablakot) (Parancssorban format meghajtó: parancs kiadása) •Programok törlése a rendszerbıl (Vezérlıpult/Programok telepítése és törlése) Operá Operáció ciós rendszerek
9
9
ECDL Bevezetés
A grafikus felhasználói felület részei: Asztal: Windows indításakor megjelenı képernyıterület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni, ezeket odébb tolhatjuk, eldobhatjuk, vagy ideiglenesen félre tehetjük. Egérmutató: Az egérmutató jelzi a képernyın egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhetı mőveletekrıl. Tálca: A munkaasztal (alapértelmezés szerint) alsó szélén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. A tálca jobb szélén láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nemzeti kiosztás szerint mőködik a billentyőzetünk (ha több lehetıség közül választhatunk), és láthatjuk a gépünkben mőködı óra által mutatott idıt. Ha az idıt jelzı számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a dátum is megjelenik egy sárga keretben. A Start menü segítségével fogunk hozzáférni a futtatható programjaink listájához és a Windows rendszer néhány alapvetı parancsához. A Start menüben a programok és parancsok listája kategóriánkénti csoportosításban jelenik meg. Ikonok, parancsikonok: A grafikus felületen egy-egy programot, fájlt, mappát, vagy egy program valamely szolgáltatását grafikus elemek azonosítanak. Ezek sorakoznak egymás alatt és mellett az asztalon. Operá Operáció ciós rendszerek
10
10
ECDL Bevezetés
Egérkezelés: Grafikus felület kényelmes használatához szükséges valamilyen pozicionáló eszköz, de a funkciók nagy része elérhetı billentyőzetkombinációval, kivéve Internetes böngészés. Kattintás: Amikor ki akarunk valamit választani a képernyın, például egy elemet egy listából, egy ablakot vagy egyéb objektumot, a legegyszerőbb választási mód az egérrel való kattintás: az egérmutatóval mutassunk a kijelölendı objektumra - lehetıleg minél inkább a választott elem közepére mutassunk, - majd egy pillanatra nyomjuk le és engedjük fel az egér baloldali gombját. (A legtöbb egér gombjai lenyomásakor kattanó hangot hallat, innen származik a kattintás kifejezés.) Dupla kattintás: az objektumok megnyitásának módja a Windows-ban. Általában az egér baloldali gombjának kétszeri, viszonylag gyors egymásutánban való lenyomását jelenti. Vigyázzunk, hogy a két kattintás között ne mozdítsuk meg az egeret, mert akkor a rendszer a két kattintást különállónak tekinti, nem pedig "duplakattintásnak".
Fogd és Vidd (húzás, vonszolás): gyakori eset, hogy a Windows-ban egy objektumot át szeretnénk helyezni a képernyı egyik részérıl a másikra. A legtöbb Windows-os objektum a Fogd és Vidd (angolul Drag and Drop) módszerrel tehetı odébb. A módszer a következı: mutassunk az egérrel a kívánt objektumra, tartsuk a baloldali gombot lenyomva (mintha csak "megfogtuk" volna az objektumot), az egér húzásával helyezzük át a kívánt új pozícióra, majd engedjük fel az egér gombját és "tegyük le" az objektumot. Az ablakok a címsor megfogásával helyezhetık át, amennyiben nem teljes képernyıs a méretünk. Operá Operáció ciós rendszerek
11
11
ECDL Bevezetés
Ablakkezelés A futó programok az asztalon többnyire egy-egy téglalap alakú területet foglalnak el. Ezt nevezzük ablaknak. Szabványos – Windows függvényekre épülı - ablakok téglalap alakúak, de a grafikusok és programtervezık a legkülönfélébb alakú ablakokat is készíthetnek az egyes alkalmazásokhoz.
Ablak típusok: •Program ablak: Ebben futnak az egyes alkalmazások. •Dokumentum ablak: A program ablakon belıl ebben dolgozunk a szerkesztendı adatokon. •Párbeszéd ablak: A számítógép használata során ha bármilyen beállítást végzünk, vagy üzenet olvasunk, az párbeszéd ablakban jelenik meg. Operá Operáció ciós rendszerek
12
12
ECDL Bevezetés
Vezérlı menü gomb
Címke, a futó program és a megnyitott állomány neve olvasható
Teljes méret/elızı méret Menüsor
Bezárás
Kis méret
Eszköztárak
Görgetı nyilak
Állapotjelzı
Munkaterület
Görgetı sáv
Státuszsor Operá Operáció ciós rendszerek
13
13
ECDL Bevezetés
Párbeszéd ablak (dialog box) elemei: Legördülı lista
Dokumentum fülek
Lista
Jelölı négyzetek Feliratok, tájékoztató jellegő
Beviteli mezık, szöveg-/számmezık
Nyomó gombok, kapcsolók Rádió gombok
Toló csúszda Operá Operáció ciós rendszerek
14
14
ECDL Bevezetés
Fájlkezelés Fájl fogalma A számítógépen lévı információtárolási egysége a fájl (file). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program, amely a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmaz: néha bináris fájlnak is hívják. A fájlban tárolt adat tetszıleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs elıírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertıl függ. Fájlrendszer Az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és rendszerezi a fájlokat. MS-Windows operációs rendszer futtatásakor FAT; FAT32; NTFS fájlrendszer valamelyikét használjuk. Operá Operáció ciós rendszerek
15
15
ECDL Bevezetés
Fájljellemzık fájlnév:
DOS: legalább 1, maximum 8 bető szóköz nélkül Windows 95...2000: legalább 1, max. 255 bető, szóköz és ékezet megengedett
fájlkiterjesztés:
nem kötelezı; DOS-ban maximum 3 bető. a végrehajtható fájlokat .COM, .EXE és .BAT kiterjesztés jelöli; szövegfájlok: .TXT, .DOC, .WRI, stb. adatfájlok: .DAT, .LST, .DBF, .MDB, .XLS, stb. képfájlok: .BMP, .GIF, .PNG, .JPG, .WMF, .PCX, .TIF, .WI, .AI, stb. tömörített fájlok: .ZIP, .RAR, .ARJ, .LHA, .ACE, .TGZ, stb. hangfájlok: .WAV, .AU, .AIFF, .OGG, .MP3, stb. videó fájlok: .AVI, .MPG, .MOV, stb.
fájlméret:
a fájl mérete bájtban.
dátum:
A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának dátuma.
idı:
A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának ideje.
fájlattribútumok:
A fájl használatára vonatkozó jelzések, amelyek a következık lehetnek: Operá Operáció ciós rendszerek
16
16
ECDL Bevezetés
Fájlattribútumok A (archive)
archív fájl
R (read only) csak olvasható fájl H (hidden)
rejtett fájl
S (system)
az operációs rendszerhez tartozó fájl
Ha a fájl vagy könyvtár NTFS fájlrendszert használó meghajtón található, további beállításokat is elvégezhetünk: •lehetıségünk van engedélyek kiadására: szabályozhatjuk, hogy melyik felhasználó és/vagy csoport milyen jogosultságokkal rendelkezzék az adott objektum felett •helymegtakarítás céljából automatikus ki- és betömörítést kérhetünk •titkosítás használatával mások számára hozzáférhetetlenné tehetjük fájljainkat (tömörített objektumokra nem alkalmazható) •a fájlok közötti gyorsabb keresés céljából indexet készíttethetünk
Operá Operáció ciós rendszerek
17
17
ECDL Bevezetés
Könyvtárak és alkönyvtárak használata Gyökér (root): helyi vagy hálózati meghajtó, ill. annak betőjele, fıkönyvtár
Windows rendszerben a meghajtókra betőkkel hivatkozunk a:\, b:\
floppy meghajtó
c:\ d:\ e:\ stb. hard diszk(ek), hard diszk partíciók, CD-ROM meghajtó(k) f:\ z:\
hálózati meghajtók (általában az ábécé végétıl induló jelzéssel)
Könyvtár, mappa (directory): névvel ellátott fájlcsoport A merevlemezek nagy tárolókapacitása miatt a fájlok logikus rendszerezése szükséges Elnevezés: a fájlnevekhez hasonló elv szerint, a tartalomra utalva. A könyvtárak egymásba ágyazhatóak: alkönyvtárak elérési út (path): egy fájl pontos helye a fıkönyvtárhoz viszonyítva. Példa: c:\windows\fonts\symbols\musical.ttf Operá Operáció ciós rendszerek
18
18
ECDL Bevezetés
Munka a fájlokkal: •Általánosan használt fájltípusok felismerése (kiterjesztés alapján) •Statisztikák egyes meghajtókról, könyvtárakról •Fájlattribútumok megváltoztatása •Fájlok rendszerezése •Fájlkiterjesztések megtartása fájlok átnevezésénél •Fájlok és könyvtármappák kijelölése fájlmőveletekhez: - másolás - mozgatás - törlés •Fájlok keresése különbözı szempontok szerint •Fájlok tömörítése különbözı tömörítıprogramokkal
Operá Operáció ciós rendszerek
19
19
ECDL Bevezetés
Vírusok •olyan programok, melyeket készítıjük ártó szándékkal írt A vírus programok elsıdleges feladata a fájlok „fertızése” a vírus programrészének terjesztése, lemásolása Vírus típusai: -Boot sector vírus -Futtatható fájlt-fertözı vírus -Trójai vírusok -Makró vírusok, melyek a szövegszerkesztı állományokban terjednek -E-mail vírusok
Kém programok (spyware, addware) Védekezés a vírusok ellen, vírusírtó programok futtatása, vírusok keresése fájlokban
Operá Operáció ciós rendszerek
20
20
ECDL Bevezetés
Nyomtatás vezérlés Alapértelmezett nyomató beállítása Új nyomtató telepítése Dokumentum nyomtatása Nyomtatási feladat (job) szüneteltetése, törlése a nyomtatás vezérlı programból
Operá Operáció ciós rendszerek
21
21
ECDL Bevezetés
Adattömörítés
Tömörítés célja az adatok feldolgozása oly módon, hogy azok minél kevesebb helyet foglaljanak, vagy minél gyorsabban lehessen ıket továbbítani.
Operá Operáció ciós rendszerek
22
22
ECDL Bevezetés
Tömörítés Kétféle tömörítési megoldás létezik: Veszteséges tömörítés Veszteségmentes tömörítés
Operá Operáció ciós rendszerek
23
23
ECDL Bevezetés
Veszteséges tömörítés nem teszi lehetıvé a tömörített adatból az eredeti adatok pontos rekonstrukcióját, ám egy „elég jó” rekonstrukciót igen. A tömörített állományból nem állítható vissza a tömörítés elıtti állapot.
Operá Operáció ciós rendszerek
24
24
ECDL Bevezetés
Veszteséges tömörítés alkalmazása
Képfájl formátumok: • JPEG • GIF
Hangállomány formátumok: • MP3 • WMA
Video fájlok • MPEG Operá Operáció ciós rendszerek
25
25
ECDL Bevezetés
Veszteségmentes tömörítés lehetıvé teszi a tömörített adatból az eredeti adatok pontos rekonstrukcióját. Veszteségmentes tömörítı programok:
Winzip
Winrar
Winace Operá Operáció ciós rendszerek
26
26
