ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA

ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON ÉS KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA

ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA

KÉSZíTETTE DR. HALMOS BÁLINT 1


TARTALOM - Bevezetés Online kaszinók története Virtuális tér Monopólium vs. szolgáltatás szabadsága Játékszenvedély I. A magyar szabályozás Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre A szerencsejáték piac Magyarországon az elmúlt években Online szerencsejáték a hazai jogrendszerben Terminológia Online szerencsejáték vs. Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték Online szerencsejáték magyar szabályozása Jogszabályi értelmezések Tiltás vagy engedélyezés Magyarországon Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték engedélyezése Hazai online – szerencsejátékok Tilalmak a magyar szabályozásban 2005. évi LXXXIV. tv. által bevezetett korlátozások A szigorítás eredményei / kudarcai (?) Hazai szabályozás vs. EK szerződés Online – szerencsejáték magyarországi jövője

II. Nemzetközi kitekintés Az online-szerencsejáték piac nemzetközi szereplői és a növekedés kezdeti üteme (20022004) Az online piac nemzetközi szereplői (Sportingbet, Betandwin) Sportingbet Sportingbet Magyarországon Betandwin Szabályozás az egyes országokban A szabályozási megközelítések Szabályozás az egyes országokban Kitekintés az USA-ra Brit szabályozás Franciaország Franciaország és a Zeturf ügy A Zeturf ügy tanulságai A szerencsejáték olasz szabályozása Placanica ítélet és annak visszhangja. A büntetőjogi szankciók

Összefoglalás

2


Bevezetés

A jelen tanulmány célja, hogy az utóbbi évek egyik legdinamikusabb növekedését és bevételét generáló ágazat, az online szerencsejáték ipar jogi-, jogpolitikai szabályozásán keresztül próbáljam meg bemutatni azt, hogy a jogalkotók nacionális, illetőleg szupranacionális szinten milyen válaszokat próbáltak meg adni a jogalkotók erre a kihívásra.

Célom az volt, hogy –amint azt már fent is jeleztem- történelmi háttér vizsgálata és a jogi szabályozás mellett a jogalkotókat vezérlőpolitikai, gazdasági szándékokra is rávilágítsak.

Online kaszinók története Az elsőonline kaszinó 1996-ban nyitotta meg kapuit, és ezekben az években telis-tele volt játékosokkal, ami az online kaszinó és szerencsejáték üzlet fellendülését jelentette. A legfontosabb esemény, ami elindította ezt a mára már óriási iparággá fejlő dő"őrületet", 1994-ben történt egy szigetországban, Antigua és Barbudán. Ebben az évben történt, hogy megkapta a szigetország azt a jogot, hogy kiadhasson működési engedélyt kaszinóknak. A jogot kihasználva fordultak vállalkozó szellemiségűemberek a szigetországhoz, azzal a reménnyel, hogy internetes kaszinókhoz is megkapják engedélyüket, amit az ország meg is adott nekik. Ma már több olyan országot is találunk, akik engedély adnak internetes szerencsejátékokhoz, de ezek az országok inkább kényszerbő l és bevételre számítva teszik ezt meg, megjegyezve, hogy eme tevékenységük busásan megtérült. Ekkor már csak időkérdése volt, hogy mikor jelenik meg az online piacon az elsőinternetes kaszinó. Nem kellet sokáig várni, mert 1996-ban az InterCasino már tárt kapukkal várta ügyfeleit.

Virtuális tér Az interneten keresztül zajló technikai forradalom természetesen nem állt meg a szerencsejátékok és kaszinók ajtajában. Az internet egyik történelmi es technikai sajátossága, hogy csak igen nehezen szorítható az államhatárok keretei közé. Ezen határokon átnyúló jelleg teszi lehetővé alapvetően a

3


felhasználók számára, hogy figyelmen kívül hagyják a szerencsejáték-monopóliumot, és valamely onlinekaszinó ban vegyen részt szerencsejátékban. A virtuális tér és az internet megjelenésével egyidejűleg ezen kedvtelés gyakorlására a játékosnak korlátlan lehetősége nyílik, és így a lehetőségek megnyílásával párhuzamosan a másik oldalon az állami ellenőrzés színtere fokozatosan beszű kült.

Monopólium vs. szolgáltatás szabadsága

Napjainkban amikor a póker közvetítések ismét reneszánszukat élik, köszönhető en nem utolsósorban a kiérdemesült táncdalénekesünk által nyújtott közvetítéseknek, úgy gondolom érdemes kicsit megvilágítani azt, hogy milyen módon próbálja meg valamennyi állam kormánya ezen a rendkívül jövedelmező üzletág feletti ellenőrzést minden erővel megszerezni és megtartani.

Tekintettel arra, hogy az extraprofittal járó online szerencsejátékból származó bevételek az állami költségvetés helyett nemritkán valószínűsíthetően bűnözői csoportoknál landolnak, és tekintettel arra, hogy a jogalkotó előtt nyitvaálló szabályozási eszközök a virtuális tér kitágulásával egyidejűleg fokozatosan beszűkültek, ezért mint „ultima ratio” jogpolitikai elv, az online szerencsejáték kriminalizálása is megjelent, amely bizonyos esetekben mind a felhasználót, mind pedig a szolgáltatót sújthatja. Jelen szakdolgozatban kitérek ezen kriminalizálási elvekre, illető leg ezen elvek kritikájára is.

A jelen dolgozat alapját képezőjogi szabályozások jogpolitikai motívuma minden esetben a szerencsejáték –és ezen belül az online szerencsejáték- feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése az állami bevételek és adóbevételek és egyéb társadalmi tényezők feletti kontroll megszerzése, növelése céljából.

Történelmi, társadalmi kitekintésként megállapíthatjuk, hogy a szerencsejáték már az ősidőktől kezdődően az emberiség egyik legkedveltebb szórakozása volt. A só, a dohány, a telekommunikacio es a frekvenciagazdalkodasmellett az európai jogokban a szerencsejátek is a történelmi monopoltevekenységek közé sorolható. Az állami monopolizálásnak több oka is

4


volt; egyreszt fiskális szempontok játszottak közre, másresztcél voltaz is,hogy a lakosságotaz adott szolgáltatással vagy termékkel - (pl. frekvenciak) ellássák. A monopóliumok hátránya viszont, hogy a monopolizalt szolgáltatások arai a fogyasztók felé bizonyos esetekben mestersegesen magasan tarthatóak, mivel nem volt jelen másik vetélytars, a piacról teljesen hiányzott a verseny. Ez a jogi helyzet es a nemzeti piacokra a monopóliumok révén fennálló belépési korlátok az EU-tagállamokban

az

európai

gazdasági

térség

alapelveivel

gyakran

rem

összeegyeztethetőek. Ennek következményeképpena tagállamokbanaz EU nyomására az elmúltkét évtizedbena legtöbbmonopó liumot eltörölték.

Amint az köztudott a szerencsejátékmonopólium még számos tagállamban érvenyben van. Igy különösen Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban es Ausztriában állami monopólium a szerencsejátek, azonban az egyes tagállamokban teljesen eltérőa nemzeti szerencsejáték-monopó liumok megítélése.

Játékszenvedély Jelen dolgozatnak nem kiemelt tárgya, de tekintettel arra, hogy valamennyi jogszabály bevezetője indokolásában fontos tényezőként szerepel, ezért fontos kihangsúlyozni, hogy a virtuális játéktér kiszélesedése egy másik igen fontos társadalmi problémát vetett fel, mégpedig a szenvedélybetegség kérdését.

Az egyes nemzeti szerencsejáték-monopóliumok feleadata a szenvedélybetegségek feletti kontroll, amint ezen feladat visszatükröződik az Európai Unió dokumentumaiban és az Európai Birósag észrevételeiben is. A játékosok megóvásával kapcsolatos felelősség es a nemzeti szerencsejáték-monopólium védelme érdekében az EU-tagállamok törvényhozói ezért olyan szabályozást építettek ki, amelyben a szerencsejáték monopóliumot veszélyeztetőkülföldi szerencsejátékok ajánlása és reklámozása tilos és büntetendő. Ugyanezen okból például Ausztriában azt a jatékost is büntetéssel fenyegetik, aki egy külföldi online kaszinóban játszik, es ezzel szegi meg a szerencsejátékmonopó liumot. ****

5


Valamennyi a Bevezető ben vázolt problémakör felmerülésére az átlagember számára egyetlen válasz létezik, nevesítve pedig az, hogy az online szerencsejáték szabályozására egy a jelenleginél sokkal hitelesebb és szakszerűbb megoldást kell nyújtani a kormányzati szerveknek, hiszen a jelenlegi szabályozás fenntartásával sem az állami (adó)bevételek nem fognak növekednek, sem pedig az esetleges új cégek gazdaságélénkítőhatása nem lesz megtapasztalható, társadalmi szinten, habár jelenleg erre vonatkozó hiteles kimutatás még nem hozzáférhető, az online szerencsejáték mentálhigiéniás problémákkal küszködő áldozatainak, azaz a szenvedélybetegeknek a száma fog drasztikusan megemelkedni.

6


I. A MAGYAR SZABÁLYOZÁS

Mielőtt kitérnék a hazai szabályozás részletes bemutatására, érdemes megismerni a szerencsejátékok felügyeletének struktúráját, amelynek élén a Szerencsejáték szervezésérő l szóló 1991. évi XXXIV. tv. (Szjt.) értelmében a

2007. január hó 1. napjáig önálló

Szerencsejáték Felügyelet állt, amely a 2007. január 1. napját követően a 2006. évi CXXXI. tv. rendelkezéseinek megfelelően az APEH szervezetrendszerébe beolvasztásra került, így jelenleg a magyar szerencsejáték piac felügyeletét az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.1 A Szerencsejáték Felügyelet egy önálló fő osztályként él tovább az APEH keretében.2 Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre Az Szjt. 36. § (1) bekezdése szerint „az állami adóhatóság törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.”

A jogszabály meglehetősen széles jogkörökkel ruházta fel a hatóságot, beleértve azt is, hogy az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértő t bízhat meg. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül. A törvény értelmében az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték1

Megjegyezni kívánom, hogy a jelen szakdolgozat készítése során felmerült bennem a kérdés, amely kérdés létjogosultságát a Szerencsejáték Felügyelet munkatársával készített beszélgetés számomra megerő sített, amely szerint a Felügyeletnek az APEH szervezetébe történőbeolvasztása a szervezeti racionalizálás mellett nem a szerencsejátékból származó bevételek feletti teljes kontrollt szolgálja-e? 2

Szjt. 7.§ (1) bekezdés Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes mű ködésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervező k joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete. 7/A. § (1) bekezdése értelmében „Az állami adóhatóság a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni.

7


szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintőkimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az állami adóhatóság ellenőrzési szabályzatában határozza meg az ellenő rzés módját, gyakoriságát, személyi és tárgyi feltételeit.

A Szerencsejáték Felügyelet állami adóhatóságba történőolvadása miatt az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket módosítani kellett. 2007. január 1-jétől a szerencsejátékok felügyeletével összefüggésben kiszabott bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadók, továbbá elektronikus ügyintézésnek csak akkor van helye, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Az SZjt indokolása szerint a Felügyelet hatósági eljárása 4 szakaszra tagozódik: engedélyezési, ellenőrzési, bírságolási és nyilvántartási eljárásra. Az SZF piacfelügyeleti tevékenységére tekintettel (Ket. 13. § (2) bekezdésének d) pontja) az SZF engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásaiban indokolt a Ket.-től való eltérés lehetőségének a biztosítása. Eljárása során az SZF a Ket. általános szabályaitól eltér abban is, hogy határozatai a jövőben sem fellebbezhetőek meg, ez alól továbbra is csak a bírságot kiszabó határozatok maradnak kivételek. Az engedélyezési, illetve ellenőrzési eljárások során benyújtandó

nyilatkozatok,

igazolások,

a

személyi

megfelelőséget

alátámasztó

dokumentumok nagyságrendje, illetve azok megjelenési formája (pl. adóhatósági igazolások, erkölcsi bizonyítvány, cégkivonat stb.) nem teszi lehetővé ezekben az eljárásokban a Ket. 160-163. §-aiban meghatározott elektronikus ügyintézést. Az SZF a szakhatósági állásfoglalások és a más hatóságoktól származó adatigazolások megkérése esetén vállalja az elektronikus ügyintézés alkalmazását. Az engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásokban, azok volumene (az SZF évente kb. 50.000 engedélyt ad ki), illetve az ellenőrzési eljárás sajátosságai (a felügyeleti ellenőrök is kizárólag adott napon értesülnek az ellenőrzések helyszínéről) miatt az SZF mellőzi a Ket. által előírt értesítési kötelezettséget.

8


A Ket. 17. § (4) és (6) bekezdése, 86. § (1) bekezdése szerint - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekűadatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (3) bekezdésével - a közigazgatási szerv személyes adat megismerésére, kezelésére, nyilvántartására, továbbítására csak akkor jogosult, ha azt törvény megengedi.

A szerencsejáték piac Magyarországon az elmúlt években

A szakdolgozat elkészítésekor a 2005. évi adatok álltak rendelkezésemre, amely alapján a magyar szerencsejáték piac szereplői a központi költségvetésnek 99,9%-os adózási fegyelem mellett 67,5 milliárd forint játékadót, 15,7 milliárd forint személyi jövedelemadót, összesen 83,2 milliárd forintot fizettek be3. A magyar szerencsejáték piac bipolusú, amelynek egyik oldalán a monopol helyzetben lévő Szerencsejáték Zrt. áll, a másik oldalán pedig több ezer, engedéllyel rendelkezőkisebb játékszervező4 (javarészt pénznyerőautomatát üzemeltetővállalkozás). Magyarországon a Szerencsejáték Zrt. monopóliumot élvez a sorsolásos játékok és a 5

fogadásos játékok terén (kivéve a lóversenyfogadást) .

3

A szakirodalom összehasonlításképpen a következőpéldát hozza fel. 2004. évben a hazai szerencsejáték piac által generált állami bevétel (játékadó és személyi jövedelemadó) 71,73 Mrd. Ft volt, szemben az akkori MATÁV csoport által generált összes állami adó és járulékbevétel (TB, iparű zési adó, ÁFA, TAO) 98,42 Mrd. Ft. volt ugyanebben az évben. A szerencsejáték piac adóbevételei a központi költségvetés bevételi oldalának 1,14% -át tették ki. 4 Az Szjt. 35.§ 15. pontja szerint 15. Szerencsejáték-szervező : a) az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező , a 100%-ban az állami játékszervezőtulajdonában lévőgazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működőgazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint b) a 16. §-ban és - a 12. § tekintetében - a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy. 5

Szjt. 3. § (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő , szerencsejáték-szervezőtevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervezőkizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működőgazdálkodó szervezet végezheti, b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerző désben idő legesen másnak átengedheti. (3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerűfogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervezőjogosult.

9


Online szerencsejáték a hazai jogrendszerben Terminológia A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 1.§ (1) bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékűnyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény rendelkezései értelmében (1.§ (2) bekezdés) a fogadás is szerencsejátéknak minősül.

Az Szjt 14. § alapján a szerencsejátékok fajtái a következőképpen kerültek nevesítésre: a) sorsolásos játék, b) nem sorsolásos játék, c) pénznyerőautomata üzemeltetése, d) kaszinójáték, e) fogadás.

Online szerencsejáték vs. Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték

Tekintettel arra, hogy a konvergenciafolyamatok a szerencsejáték iparba is betörtek, így a különböző platformok útján szervezett szerencsejátékok minősítésére és a részvétel szabályozására a jogalkotónak törvényi szintűszabályozásban kellett megadnia a választ. Az Szjt. Fogalomrendszerében az ún. „online szerencsejáték”, mint terminológia nem létezik, 6

hiszen az Szjt. 1.§ (5) bekezdése a „Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték” fogalma került meghatározásra.

6

Hírközlőeszköz és rendszer az Szjt. 37.§ 17. pontja szerint: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztetőnyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelő lapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógépképernyővel) billentyűzettel vagy érintő képernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.

10


Az Szjt. szerint online szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag a törvény előírásainak megfelelően folytatható. Online szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a felügyeleti szerv (állami adóhatóság) engedélye szükséges.

Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték engedélyezése Az Szjt. alapján a hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték szervezőnek az állami adóhatóság felé igazolnia kell, hogy a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat távközlési eszközökön és rendszereken keresztül megfelelően tájékoztatja, b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződőjogai védelmét biztosítja, c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.

Amennyiben a távközlési eszközök útján szervezett sorsolásos akcióban emelt díjas szolgáltatás útján lehet részt venni – az alapdíj és az emelt díj közötti különbség tétfizetés, és az Szjt. 1.§-ának (1) - (2) bekezdése szerinti egyéb feltételek fennállása esetén az akció szerencsejátéknak minősül. Az ilyen jellegű játékokat tartalmazó bejelentéseket kiemelt figyelemmel kísérte és kezelte a Szerencsejáték Felügyelet.

Ezen a ponton szeretnék visszautalni a korábbiakban előadottakra, amelyek szerint a fogadásos és sorsolásos játékok (kivéve a lóverseny) állami monopólium. A törvény tehát az állam tulajdonában álló szerencsejáték szervezőre tekintettel írja előa kötelezőszabályokat.

Hazai online – szerencsejátékok A Szerencsejáték Zrt. által szervezett számsorsjátékokat – a Luxor kivételével – ,valamint a Totó és a Góltotó totalizatőri fogadásokat az Interneten, telefonon és sms-en keresztül is lehet játszani. Jelenleg Magyarországon már minden harmadik sportfogadás már az interneten zajlik Magyarországon A hazai sportfogadási piac jelenleg mintegy 19 milliárd forintra tehető, ebből a Szerencsejáték Zrt. (SZZRT) online még mindig nem játszható tippmixe 12

11


milliárddal veszi ki részét. Mindez azt is jelenti, hogy a Sportingbet és az ugyancsak magyar nyelvűonline fogadóportált működtetőBetandwin.com, valamint az Expekt.com hétmilliárd forinton osztozik. A Sportingbetnek jelenleg már több mint 23 ezer felhasználója van, a társaság jelzése szerint általában kétezer regisztrációval bővül havonta, míg naponta 8-900an vesznek részt a sportfogadásban, és 5-600-an pókereznek. Egyes becslések szerint csak a labdarúgó-világbajnokság kapcsán akár egymilliárd fontot is eljátszottak a magyar sportfogadók. Érdekes tanulmányozni az internetező k szokásait is. 2005. februárjában – 7 nagyobb európai országban elvégzett kutatás alapján – 14 millió európai, vagyis az otthonról internetezők 14%-a látogatott el valamelyik online - szerencsejáték oldalra. Magyarországon a jogszabályi környezetből is adódóan nincs megbízható adat az online játékosok számáról (becslések szerint 2005. június végén a Sportingbet regisztrált ügyfeleinek száma meghaladta a 10.000-et), de minden bizonnyal több milliárdos éves piac. A legnépszerűbb az onlien kaszinó, ezt követik a sportfogadások. Internetes fogadások értéke a teljes hazai sportfogadási piac 2-3%-a.

Tilalmak a magyar szabályozásban Amint az a fentiekben előadott felsorolásból is kitűnik a klasszikus online szerencsejátékok (online póker, online kaszinók) szervezése az Szjt. rendszerében abszolút tiltás alá esik. Tekintettel arra azonban, hogy az ilyen játékokban történőrészvétel és a játékokból eredő nyeremények kifizetése banki tranzakciók nélkül lehetetlen volna, a jogalkotó a tilalom és szankciórendzsert ki kívánta terjeszteni a tranzakciókban részt vevőpénzintézetekre is. Ezen túlmenően ugyanezen szándéktól vezérelve egyfajta cenzúrát próbált bevezetni a hirdetéspiacon is, oly módon, hogy útját kívánta állni annak, hogy az online szerencsejáték szervezői hirdetési felületeket helyezhessenek el. 2005. évi LXXXIV. tv. által bevezetett korlátozások A hatályos törvény szabályozás szerint az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek

12


és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.

A törvény szerint nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történőrészvételre Magyarországon

értékesítési,

szervező, közvetítő tevékenység,

valamint

külföldi

szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.

A törvény a szerencsejátékok közül az online-szerencsejátékok esetén a kaszinót külön is nevesíti, amikor úgy rendelkezik, hogy a kaszinó hírközlőeszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlőeszköz és rendszer útján nem folytatható.

Tekintettel arra, hogy az online-szerencsejáték Magyarországon nem engedélyezett, pontosabban azt bizonyos megszorításokkal kizárólag állami szerencsejáték szervező végezheti, a törvény az online-szerencsejátékok pénzügyi tranzakcióiban közreműködő kre is kiterjeszti a jogi korlátozást. A 2006. januárban bevezetett módosítása alapján 500 ezer és 10 millió forint közötti, megemelt összegűbírsággal sújthatók azok a bankok, amelyek teljesítik az olyan átutalási megbízásokat, melyek a Magyarországon engedéllyel nem bíró szerencsejátékokkal kapcsolatosak, azaz például az online pókerre vagy sportfogadásra feltett pénzeket, vagy éppen ezeken nyert összegeket mozgatnak.

A fenti korlátozásokat a 2005. évi LXXXIV. tv. vezette be 2005. november hó 1-i hatálybalépéssel. A jogalkotó álláspontja szerint a tilalmak nem érintik az EU szolgáltatások szabad áramlásának elvét, mivel az EK Szerző dés közrendi vagy közbiztonsági okokból engedi a másik tagállamból eredőszerencsejáték szervezés és annak reklámozása korlátozását.

A nyilvánvaló gazdasági érdek mellett a jogalkotó a fogyasztóvédelem, a játékfüggőség elterjedésének megakadályozására hivatkozott, amely az Európai Unió gyakorlatában egyre

13


nagyobb szerepet kap. Ehhez igazodva, a szenvedélybetegség kockázatának minimalizálása érdekében, a törvény előírta a szervezőnek erre vonatkozó külön tájékoztatási kötelezettségét.

A törvény hivatalos indokolása szerint “a bírságolási szankció alanyi körét pontosabban és egyértelműen rendezte a törvény annak érdekében, hogy az megfelelően visszatartó hatást tudjon kiváltani a szerencsejáték szervezőnek nem minősülő (pl. tiltott szerencsejáték szervezésére irányuló reklám, propaganda tevékenységet végzőtársaság), azonban a törvény előírásaiba ütközőmagatartást tanúsítók körében is”.

A törvény az illegális szerencsejáték szervezés ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében megtett felügyeleti intézkedések betartásának jogszabályi hátterét teremtette meg, amely szerint nem csak kifejezetten a szerencsejáték szervező, hanem az ilyen tevékenységben „közreműködők” is kötelessé váltak a tényállás tisztázását elő segíteni, ennek nem teljesítése esetén szankcionálhatókká váltak.

A szigorítás eredményei / kudarcai (?) Az Szjt. fenti pontban meghatározott szigorítása óta eltelt csaknem két év elteltével sok szakember álláspontja szerint a szigorítás nem váltotta be a hozzáfűzött eredményeket. A szigorítást követő en a bankok természetesen nem tettek bejelentéseket illegális kifizetések, tranzakciók tekintetében az online fogadóirodák pedig valamennyi sportközvetítés kiemelt támogatói7. Amikor pénzintézeti szektor képviselői az online szerencsejátékról nyilatkoznak minden alkalommal kiemelik, hogy a törvény módosítás előkészítésének menetéből teljesen kihagyták a bankokat, illetve a Magyar Bankszövetséget, sikerült olyan normaszöveget elfogadni, amit a pénzintézetek jelenleg sem tudnak értelmezni.

7

Az intemet határokony átnyúlásánakés a fenti szankcionálásnak összevetésévelegyidejű leg felmerul a kérdés, hogy milyen feltételeket lehet szabni a külföldi on-line kaszinók ajánlataira. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy online kaszinó weboldalának, hogy kétségetkizáróan alkalmas legyenarra, hogy valamely, szerencsejátek-monopóliummal rendelkező tagállam potenciális jatékosát jatékra csábítsa. További probléma a szerencsejátek-ajánlatok es külföldi online kaszinók reklámjának tiltásával összefiiggésben a külföldi online kaszinók honlapjára vezetőlinkek elhelyezése. Különösen akkor, ha a linket elhelyezőhost egy olyan államban talalható,amelyben a szerencsejátek aIlami monopólium alá esik.

14


Nem véletlen természetesen az sem, hogy a Szerencsejáték Felügyeletet beintegrálták az APEH szervezetébe, hiszen így az egyes vizsgálatok, ellenőrzések komplex módon több elemre is kiterjedhetnek. Természetes, hogy az online szerencsejátékból eredő nyeremények és a szervezőknél lecsapódó nyereség felkeltette az adóhatóság figyelmét. Az online szerencsejátékból származó nyeremények az adóhatóság tájékoztatója szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, ami után adózni kell. Az internetes játékból származó jövedelem minden esetben Magyarországon adózik, függetlenül attól, hogy a játék szervezője magyar vagy külföldi, s továbbá attól, melyik országban nyitottunk bankszámlát - tájékoztattak az APEH-nél. Az adóhatóságnak csak abban az esetben van könnyűdolga, ha külföldön adót vonnak le a szerencsejátékból származó jövedelemből, ekkor ugyanis az APEH megkapja a társszervezettő l azoknak a magyaroknak a listáját, akiknek külföldön keletkezett bevétele. Így már elméletileg könnyen ellenőrizhetők lennének azok, akik az interneten játszanak, azt azonban az APEH-nél is elismerték, hogy általában csak szúrópróbaszerűellenőrzésen bukhat meg a jövedelmét eltitkoló szerencsejátékos.

Emlékezetes eset volt az, hogy a Sportingbet Magyarországon azzal toborzott fogadókat, hogy a nyereményekből nem von le adót. Igaz, a cég maga sem kíván sem játék, sem nyereményadót fizetni, mondván székhelyük nem Magyarországon van. Az online óriás azt is vállalta, hogy az ügyfelek számláján végrehajtott átutalásokról, egyéb személyes adatairól harmadik félnek, állami szerveknek nem ad ki információt. Annak ellenére, hogy egyes szakértők szerint a módosítás vagy szigorítás kudarcot vallott, bizonyos esetek nagyobb visszhangot váltottak ki például az az eset amikor a Szerencsejáték Felügyelet 500 ezer forintos bírsággal sújtotta a Provimar Kft.-t, amely az angliai Sportingbet nevű, adómntes nyereményeket kínáló internetes szerencsejáték óriáscégnek foglal le rendszeresen reklámfelületeket. A társaság az unió belsőpiaci bizottságához fordult az eljárás miatt.

Hazai szabályozás vs. EK szerződés

15


A

szerencsejátékokra

vonatkozóan

jelenleg

az

EK

Szerződés

szolgáltatásnyújtás

szabadságára és a vállalakozások letelepedésének szabadságára vonatkozó általános rendelkezésein kívül nincsenek egységes közösségi jogi előírások. Jelenleg folyamatban van a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tárgyalása, de a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenység kikerülhet az irányelv hatálya alól. Az Európai Bíróság esetjoga alapján a szolgáltatások nyújtásának szabadságát a tagállamok a nemzeti jogukban feltételekkel (pl. nem diszkriminatív, arányos, igazolható szabályozás) korlátozhatják. A kontinentális EU tagállamok nemzeti szabályozására többnyire jellemzőa nem liberalizált szerencsejáték piacon az állami monopólium megléte, a szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységek hatósági engedélyhez kötése és a határon átnyúló tevékenységek korlátozása. Az online szerencsejáték piac legnagyobb szereplői szerint az online szerencsejátékok határon átnyúló szolgáltatásának korlátozása sok esetben ellentétes az EU Római Szerződés szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó alapelvével is. A kérdésben további jogviták várhatók.

Online – szerencsejáték magyarországi jövője A jelenlegi szigorú magyar szabályozás kikényszerítésére semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre. A bankoknak aligha kell tartaniuk attól, hogy az utalásokért most az 500 ezer és tízmillió forint közötti bírság érkezik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis már korábban jelezte, nem tud arról, hogy ellenőriznie kell a rendelkezés betartását, és mivel nem ismernek olyan végrehajtási rendeletet, mely a törvénymódosítás kapcsán ezt hatáskörükbe utalná, nem is készülnek erre. Csak érdekességképpen: hasonló a helyzet az "illegális játékok" .hu-s doménneveinek regisztrálásával kapcsolatban is. Miközben a regisztrátor nem tudja és nem is feladata ellenőrizni azt, hogy egy adott domént milyen célra kérnek, a tiltás -- külföldi szerencsejáték nem kaphat .hu-s domént -- elvileg rá is vonatkozik. Ha sikerülne is érvényt szerezni az utalások a játékosok és persze az érintett cégek szerint is teljesen felesleges tiltásának, az is csak apróbb kellemetlenséget jelentene: aki játszani akar, egyszer átmegy valamelyik határ túloldalára, és ott nyit bankszámlát. Ezt sokan már most is megteszik, de jellemzően inkább az adóellenőrzéstől való félelmükben.

16


Ahogy azt korábban jelezte, a Sportingbet az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a törvényt, mivel a tiltás szerinte ellentétes az uniós jogszabályokkal.

17


II. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

A dolgozatom második részében az online szerencsejáték piacának nemzetközi történetével, annak rendszerével, a szabályozással, ezen belül is az EU. Szabályozásával szeretnék foglalkozni. A közelmúlt eseményeiből néhány nagy port felvert francia és olasz bírósági ítéletet vizsgáltam meg, amelyek bírósági döntések kihatással lehetnek az egész uniós szabályozás jövőjére.

Az online-szerencsejáték piac nemzetközi szereplői és a növekedés kezdeti üteme (20022004)

2002. évben az online-szerencsejáték piac 1,5%-ot (3,3 Mrd USD) tett ki, amely 2004-ben ez a részesedés már 3-5%-ra nőtt (6,6 Mrd $). Más források szerint az online-szerencsejáték piac már 2004-ben 8,2 Mrd $ összbevételt generált, így kb. 3%-ot hasított ki a teljes 243 Mrd $-os világszintűszerencsejáték piacból. A becslések szerint csak az online póker piaca a 2002-es 92 millió $-ról 1 Mrd $-ra nőtt 2004-re. Az online – szerencsejáték piacon pillanatok alatt sikeres vállalkozások nőttek ki szinte a semmiből (Party Gaming, Sportingbet, Betandwin stb.) A sportfogadások mellett dinamikusan emelkedik az online póker forgalma is: amíg 2002ben még csak 92 millió dollárért pókereztek a neten, addig 2004-re már több mint egymilliárdot költöttek el hasonló céllal.

Az online piac nemzetközi szereplői (Sportingbet, Betandwin)

Sportingbet A világ legnagyobb online sportfogadással és játékkal foglalkozó csoportját 1998-ban alapították, a londoni tőzsdén pedig 2001-től jegyzik.

18


A csoport stratégiai akvizíciókon keresztül több mint 30 lokalizált branddel jelen van az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában (200 országból 2,5 millió regisztrált felhasználó) A csoport a 2005. július 31-gyel zárult pénzügyi évben 40,8 millió fontos (14,8 Mrd forint) adózás előtti eredményt ért el 1,53 milliárd fontos forgalom mellett Sportingbet Magyarországon A Sportingbet hivatalos álláspontja szerint a hatályos magyar törvények szerint magyar állampolgárok ugyanakkor teljesen legálisan használhatnak külföldi sportfogadási oldalakat, hiszen az internetes fogadások esetén a fogadás helyszíne az ajánlatot adó telephelye, azaz jelen esetben Anglia. Így a Sportingbet nem szolgáltat Magyarországon. Ami a Szerencsejáték Felügyelet számára problémát jelent, az, hogy az 1991-es szerencsejáték-törvény szerint külföldön szervezett sportfogadás Magyarországon nem hirdethető . Az európai uniós csatlakozást követően azonban a Magyarország által is aláírt római egyezmény szerint a tagországok között nem korlátozható a szolgáltatások nyújtása és reklámozása, így a Sportingbet véleménye szerint hirdethető tevékenységük. Tavaly egyébként precedens értékűdöntést hozott az Európai Bíróság, amikor egy - több ország kormánya által indított - perben kimondta, hogy nem korlátozható a sportfogadás nyújtása a tagországok között. Igaz, a dánok fellebbeztek, a végleges döntésre még várni kell.

A magyar szerencsejáték piacra 2004. júniusában lépett be online sportfogadással, kaszinóval, pókerrel és egyéb onlien játszható játékokkal. Fél év alatt nagyságrendileg nagyobb bevételt ért el, mint az Szerencsejáték Rt az internetes, sms-es és telefonos játékaiból (az SZRT 213 millió Ft-os árbevételt ért el ezekből 2004-ben).

Betandwin A betandwin csoport Európa egyik vezetőonline sportfogadó és játék szolgáltatója (alapítva 1999-ben, 2000-től jegyzik a bécsi tőzsdén). A betandwin brand mellett 11 további sportfogadási és kaszinó weboldalt működtet, mindegyik külön piacra/régióra lokalizált (pl. skandináv, török) területen. A csoport 2004 végére több mint 370.000 regisztrált felhasználóval rendelkezett és 856 millió eurós forgalmat bonyolított. Magyarországon a

19


Betandwin 2005. április óta van jelen Európa legnagyobb online sportfogadás kínálatával, illetve online kaszinóval, pókerrel és egyéb játékokkal

Szabályozás az egyes országokban

A szabályozási megközelítések  Maximális játékos védelem – a részletekre is kiterjedőszabályozás, amely kiterjed a fair üzemeltetés szabályozására, a pénzmosás kérdéseire, a tesztelésre, az alkalmazottakkal kapcsolatos követelményekre stb. Közepes, illetve magas adóztatás. (Európa, különösen Nagy-Britannia)  Laissez-faire – flexibilis megközelítés, amelynek célja a játékszervezők vonzása, alacsony belépési korlátokkal, kedvező licencdíjakkal. Alacsony vagy minimális adóztatás. Némileg az önszabályozásra épít. (Karibi térség, Közép-Amerika)  Tolerancia – szabályozatlan módon engedi szerencsejátékok szervezését az Interneten.(Costa Rica)  Teljes tiltás – az internetes szerencsejátékok néhány vagy összes formájának teljes tiltása. (USA)

Szabályozás az egyes országokban

Az EU tagállamok a szabályozás szempontjából a következőkategóriákba sorolhatóak: o

Az online szerencsejátékot külön szabályozó országok: Nagy-Britannia, Málta, speciális jogi státuszú területek (Gibraltár, Alderney, Guersey, Isle of Man, Aaland-szigetek, tengeren túli területek);

Az online szerencsejátékot az offline szerencsejátékkal együtt szabályozó országok o

: kontinentális Európa, ide tartozik Magyarország is;

o

Az online szerencsejátékot szigorúan tiltó országok: Skandinávia;

20


Kitekintés az USA-ra

Az USA területén az internetes szerencsejátékok teljes tiltásának rezsimje került bevezetésre. A szerencsejáték szektort jelenleg az 1968-as Gaming Act szabályozza, míg az internetes szerencsejátékra vonatkozóan 2006. júliusában a Szenátus mindkét pártja nagy többséggel elfogadta azt a teljes tiltást deklaráló Internet Gambling Prohibition and Enforcement Act-et, amely pönalizálja a távközlőeszközök igénybe vételét a fogadások lebonyolítása céljából.

A törvény (a magyar szabályozással megegyezően) megtiltja a bankoknak és a hitelkártyatársaságoknak

az

internetes

szerencsejátékokat

üzemeltető oldalakra

történő

pénzátutalásokat.

A lóversenyt és a lottót nem érintőszigorítást szakértők a jogszabály elfogadásakor közelgő, novemberi kongresszusi választásokkal magyarázták, mivel a tiltást üdvözölte a konzervatív amerikai közvélemény.

A javaslatot beterjesztőképviselők a fiatalok játékfüggővé válásának veszélyével indokolták a már-már tiltással felérőtörvénymódosítást, az ellentábor pedig politikai döntésről beszél, és azt javasolja, hogy erőteljesebb szabályozással az állam jobban adóztassa meg a szektort. A törvény ratifikálását követően 2006. júliusában és szeptemberében az amerikai hatóságok őrizetbe vettek 2 internetes játékokat szervezőtársaság –a Bet on Sports és a Party Gamingvezető jét, amelyet követően becslések szerint 1,5 milliárd dollárral csökkent az ágazat piaci értéke. Habár nem tartozik szorosan az elektronikus szerencsejáték területéhez, de figyelemre méltó lehet az USA jogalkalmazásának vizsgálata során Derek Kelly ellen az ún “Gutshot” perben hozott ítélet.

Derek Kelly célja az volt, hogy bebizonyítsa, hogy a póker elsődlegesen tudás-alapú játék, ezért nem tartozik az 1968-as szerencsejátékot szabályozó törvény hatálya alá, hiszen a

21


törvény hatálya alá tartozó játékok szervezése engedélyköteles. A bíróság két órán belül meghozta elmarasztaló ítéletét, miszerint Derek Kelly bűnös pókerjáték szervezésében, melynek helyszíne a Gutshot Private Members Club volt Clerkenwell-ben, Londonban.

A szervezésért Kelly díjat szedett, ám engedélye nem volt erre. Történt mindez annak ellenére, hogy a védelem nagyon hatásos védőbeszéddel állt előés minden eszközt próbált megmozgatni igazának bizonyítása érdekében. Kifogásolta, hogy számos játék (pl: bridzs) nem tartozik a 1968-as Gaming Act törvény hatása alá, amelyek pedig jóval magasabb szerencsefaktorral “mű ködnek", mint a póker. Véleményük szerint minden játékhoz kell egy kis szerencse is. A védelem érvelése végén még felhívta a figyelmet arra, hogy a játék igazi komplikáltságát lehetetlen szavakban elmondani, igazából csak az tudhatja ezt, aki ki is próbálta a játékot magát. A védelem tartotta magát ahhoz, hogy a játékhoz olyan fokú tudás és gyakorlat szükséges, főleg ha ezt magas szinten szeretnénk játszani, hogy ez mentesíti a pókert a Gaming Act hatálya alól.

Az ügyvéd ezt mondta: Ha elfogadjuk azt, hogy minden játék, amelyhez tudás és szerencse egyaránt kell, az a szerencsejáték kategóriájába esik, akkor akár az összes létezőjátékot e téves törvény hatálya alá vonhatnánk."

Természetesen a bíróság a védelem érvelését nem fogadta el és a póker továbbra is a törvény hatálya alá tartozó szerencsejátéknak minősül.

Brit szabályozás

Az amerikai szabályozással összhangban több európai ország az online szerencsejáték betiltását helyezte kilátásba, Nagy Britanniában azonban az angol kormány egy rendkívül alacsony és kedvezőadópolitika bejelentésére készül az online szerencsejátékkal foglalkozó cégek számára.

22


Teszik mindezt annak a reményében, hogy ezáltal számos ilyen vállalat náluk fogja bejegyeztetni székhelyét, komoly bevételekhez juttatva ezáltal az Egyesült Királyságot államháztartását.

A brit pénzügyminiszter költségvetési terveiben már szerepelnek az online szerencsejáték cégektől származó adóbevételek. Ezen cégek eddig off-shore adóparadicsomokban működtek. A bejegyzett, törvényes működés feltétele csupán egy nominális 2-3%-os adó befizetése lenne. Az ajánlat nagyon kedvezőnek tűnik, főleg, hogy a tervezet szerint a szerencsejáték cégek még a helyi forgalmi adó törvény hatályán is kívül esnének.

A brit kormány belátta, hogy az online szerencsejáték tőle függetlenül is működik, akkor pedig a tiltás helyett jobb, ha szabályozza azt és némi hasznot is húz belőle, hiszen az adóbevételek révén az államkincstár is komoly haszonra tehet szert.

Hiába vesztették el a cégek az amerikai piac jelentő s részét, a nagy óriások, mint a 888 vagy a party gaming a londoni tőzsdén is bejegyzett vállalat. Ezeknél sokkal jobban cseng az Egyesült Királyság neve, így a cégek hitele is sokkal jobbá válhat mind a befektetők, mind a játékosok szemében. 8

Franciaország és a Zeturf ügy

A francia rezsim vizsgálatakor mindenképpen érdemes a joggyakorlat alakulása szempontjából fontos Zeturf jogeset vizsgálata. Az ügy tényállása szerint a Máltán bejegyzett Zeturf online bukmékeriroda a francia internetezők számára is lehető vé tette, hogy bizonyos lóversenyekre a világhálón keresztül kössenek fogadásokat.

8

A jelenleg hatályos brit szerencsejáték törvény már 2005 óta hatályban van (Gambling Act 2005), ám jelenleg még 40%-os adókulccsal sújtják az ilyen jellegűvállalkozásokat.

23


A francia városok képéhez hozzátartoznak azok a vendéglátóipari helységek, ahol a PMU (Pari Mutual Urbain) által kiépített rendszeren keresztül a vendégek különböző sporteseményekre fogadásokat köthetnek. A vállalat egy 1930-ban hozott törvény értelmében kizárólagos jogot élvez a hazai lóverseny-fogadások lebonyolítására, 1964 óta pedig a Franciaországon kívül zajló versenyek kimenetelére szóló tippeket is kizárólag e cégen keresztül

lehet

megtenni.

Az

ország

egyébként

igen

szigorúan

szabályozza

a

szerencsejátékipart: az ügy tárgyalása során a PMU külön felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a 2004-ben hozott ún. Perben II törvény értelmében a lottójátékok engedély nélküli szervezése akár két évig terjedőszabadságvesztéssel és 30 ezer euró pénzbüntetéssel is büntethető.

Mivel az ügy francia bíróság előtt zajlott, ezért fontos megjegyezni, hogy a Máltán bejegyzett online fogadásszervezéssel foglalkozó cég közvetlen vagy közvetett módon, de kapcsolatba hozható a francia Zeturf vállalattal. A bíróság előtt elsősorban a szellemi tulajdonjogok érvényesítése, továbbá a PMU kizárólagos jogosítványai tekintetében folytak viták; ennek köszönhető en a nemzetközi fogadásszervezői szolgáltatások jogi vonatkozásai az ügy elbírálása során tulajdonképpen másodrendűkérdésnek számítottak. A jogvita természete azonban mégis rávilágított arra, hogy milyen nehéz feladattal néz szembe egy bíróság, amikor a fogadás megtételének helyét kell meghatároznia és egyben kiemelte az Európai Unió 44/2001 számú, a polgári ügyekben hozott döntések végrehajtásáról szóló rendelet különös jelentő ségét9. Az ügy lényegi kérdéseiről a párizsi központi bíróság a PMU számára kedvezően ítélt. A bíróság az ítéletben megerősítette, hogy számos jogforrás által megerősítettnek tekinti azt a tényt, amely szerint a PMU senki más által nem gyakorolható, kizárólagos jogokkal rendelkezik

a

lóversenypályák

területén

kívüli

fogadások

megszervezésére

és

lebonyolítására. Ebbő l következően a Zeturf cég megfelelőengedélyek hiányában szervezett online fogadási rendszere nyilvánvalóan jogosulatlanul zavarta meg PMU tevékenységét.

9

A Tanács 44/2001/EK rendelete 33. cikk(1) Valamely tagállamban hozott határozatot más tagállamban külön eljárás nélkül elismerik. határozatot az 53. cikkben említett alaki követelmények teljesítését követően, a 34. és 35. cikk szerinti felülvizsgálat nélkül nyomban végrehajthatónak kell nyilvánítani. Az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre észrevételt nem tehet.

24


A bíróság napi 15 ezer euró összegűpénzbírság kilátásba helyezése mellett kötelezte a Zeturf vállalatot, hogy a franciaországi lóversenyek tekintetében az ítéletről való tudomásszerzéstő l számított

48

órán

belül

vessen

véget

az

online

fogadások

lebonyolításának.

**** Az elsőfokú ítéletet követően 2007 márciusában aztán a francia állam 40,000 euróra büntette Patrick Partouche-t, vállalatát, a Groupe Partouche-t pedig 150,000 euróra, mert megsértették Franciaország online szerencsejátékra vonatkozó törvényeit. 2006 szeptemberében a Bwin online szerencsejátékkal foglalkozó cég két vezetőjét tartóztatták le a franciák, mert illegális online

szerencsejátékot szerveztek",

és ráadásul még online szerencsejátékot is

népszerűsítettek".

****

A Zeturf azonnal bejelentette, hogy a döntést meg fogja támadni a fellebbviteli fórumokon. Ez így is történt és a vállalat az Európai Unió követelményeire való hivatkozással engedményeket kért a francia szabályozás alól. A jogvita végsőkimenetele mindkét fél számára kétséges volt, tekintettel arra, hogy hasonló ügyekben korábban egymásnak 10

ellentmondó ítéletek születtek . A fellebbezés eredményeképpen a másodfokú eljárás során aztán kiderült, hogy Franciaország protekcionista szabályozása az online szerencsejátékkal kapcsolatban egyre jelentősebb jogi akadályokba ütközik, és ezt a Cour de Cassation (legfelsőbb bíróság) ítélete megerősítette. A 2007. júliusában meghozott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezte a döntést, amely korábban a máltai versenytársat eltiltotta attól, hogy online fogadási lehetőséget ajánljon a franciaországi lóversenyekkel kapcsolatban.

10

A francia legfelső bb bíróság 1997-ben, az ún. Dellner-ügyben hozott döntésében ugyan elsimerte, hogy egy brit bukmékeriroda jogszerű en vezetett be korlátozásokat a nemzetközi fogadásokra, azonban azóta a Luxemburgi Bíróság 2003ban a Gambelli/Lindman ügyben hozott egy ítéletet, amelynek tartalmára hivatkozva valószínűleg sikerrel lehet megkérdő jelezni a fogadásszervezőtevékenységre vonatkozó francia szabályozást.

25


A Zeturf ügy tanulságai Az üggyel párhuzamosan az Európai Bizottság határozatot adott ki Franciaország ellen, külön kiemelve az online szerencsejáték hirdetésekre vonatkozó tilalmát, amely minden cégre érvényes, kivéve a francia állami monopóliumokat, a Francia Lottót, a Francaise des Jeux-t és a PMU-t. 2003-ban az Európai Bíróság megerősítette, hogy a szerencsejáték olyan szolgáltatás, amely az EU Vállalkozási és Szolgáltatási Szabadságának hatálya alá esik. Az ítélet kiemeli, hogy a Római Szerződés alapján bármely tagállam köteles engedélyezni a többi tagország számára ugyanazokat a jogokat az online szerencsejáték szolgáltatására vonatkozóan, amelyek saját, állami tulajdonban lévőmonopóliumainak engedélyez. Legutóbbi döntésében az Európai Bizottság az Európai Bírósággal fenyegette meg Franciaországot, amennyiben az nem változtatja meg a törvényeit a külföldi székhelyű szerencsejáték

reklámozásával

kapcsolatban.

Franciaország

visszautasította

az

EU

figyelmeztetését, megjegyezve, hogy készen állnak arra, hogy az EU legmagasabb jogi fórumán is megvédjék álláspontjukat és annak szellemében hozott törvényeiket. Mindez azonban még a francia legfelsőbb bíróság döntése előtt történt. Hogy végül mi lesz a Zeturf nevűmáltai cég sorsa, az lehet, hogy csak egy év múlva derül majd ki, mivel újra a bírósághoz kell folyamodnia meghallgatásra. Azonban a francia legfelsőbb bíróság által érvénytelenített döntés kétség kívül azonnali hatással lesz Franciaország híresen agresszív eljárásaira az online szerencsejáték versenyzői ellen.

Az ország törvényhozása az utóbbi időben nem zárkózott el azelől, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére liberálisabbá, ugyanakkor magas szinten szabályozottá és folyamatosan

felügyeltté

tegye

a

fogadóirodák

piacát,

azonban

másik

oldalról

Franciaországnak az online szerencsejáték elleni keresztes hadjáratára vonatkozóan jellemző példa volt az is, - amit az EU külön is kiemelt- amikor Franciaország kitiltott egy csapatot a Tour de France-ról, mert azokat az Unibet terme támogatta. A francia online szerencsejáték-törvények és a büntetőeljárás kockázata sok céget késztetett arra, hogy elhagyják a francia piacot.

26


Mind a WPT, mind az EPT sikeres pókerbajnokságokat rendezett Franciaországban ez elmúlt években, de idén mind a kettővisszavonta a versenyeit. A PartyGaming 2007 februárjában vonult ki a francia piacról. Úgy tűnik, Franciaország most a Cour de Cassation és az EU kemény döntése közé szorult, ennek ellenére nem várható gyors döntés a francia piac teljes megnyitásáról a verseny számára. Franciaország arra alapozva védte meg monopolisztikus szerencsejáték-törvényeit, hogy azok a közérdeket védik. Ha mégis piacnyitásra kényszerítenék, az biztosan csakis nagyon szigorúan szabályozott keretek között történne. Franciaország ráadásul több forgatókönyvvel is készült, amelyek közül egyik sem tartalmazza az online szerencsejátékpiac teljes megnyitását. Ha bezárnák az állami tulajdonú monopóliumaikat, betilthatnak minden fajta online szerencsejátékot, és így a nemzeti és az európai törvényekkel is összhangban lennének. Az EU korábban kijelentette, hogy az online szerencsejátékkal kapcsolatban az a céljuk, hogy a tisztességes versenyt támogassák ott, ahol az létezik, nem pedig a teljes legalizálást. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Franciaország egy szűkebb meghatározást fog alkalmazni a szerencsejáték-szolgáltatásra; olyat, ami csak azt követelné meg tőlük, hogy a szerencsejátékok azon fajtái számára nyissák meg a piacot, amelyeket az állami monopóliumaik lehetővé tesznek. Vagy egyszerűen csak megfizetik az árát, és tovább harcolnak egy olyan háborúban, ami már most is reménytelennek tűnik.

27


A szerencsejáték olasz szabályozása

A szakdolgozatban említett szabályozások közül az alábbiakban az olasz szabályozásnak szentelnék külön figyelmet, hiszen elképzelhető, hogy az olasz szabályozás módosulása az egész Uniós joggyakorlatra kihatással lesz. Az olasz szabályozás szerint a szerencsejátékok szervezésében való részvételhez – ideértve a fogadások gyűjtését is – koncesszió és rendőrségi engedély előzetes megszerzése szükséges, amely rendelkezések megsértése büntetőjogi szankciók alkalmazását vonja maga után.

Olaszországban 2006. márciusától az állami monopóliumnak számító szerencsejáték koncessziókat szétosztó és a koncesszió jogosultjainak működési engedélyeket biztosító, az olasz jogszabályok szerint hatósági jogkörrel is bíró, Amministrazione autonoma dei Monopoli di Stato (Aams), (azaz az Állami Monopóliumok Önálló Igazgatási Szervezete) többszáz külföldi weboldal megjelenítését blokkolja. (Az olasz rezsimet ezt követően Norvégia is adoptálta, mivel a weboldalakhoz történőhozzáférést Norvégiában is a tartalom alapján kezdték el szűrni.)

A hatóság az internetszolgáltatókat arra kötelezi, hogy azon internetes szerencsejáték tartalmat terjesztő szerencsejáték szervezők, amelyek nem rendelkeznek az Aams koncessziós engedélyével, azon szervezők oldalainak webes megjelenítését a felhasználók részére ne tegye lehetővé. Joggal felmerül a kérdés tehát, hogy megvalósul-e Olaszországban 11

az internet tartalom cenzúrázása? A válasz mindenesetre elgondolkodtató…

Az Aams által letiltott tartalmakat tartalmazó weboldalakon ez az üzenet jelenik meg.

11

Az Aams által letiltott tartalmakat tartalmazó weboldalakon ez az üzenet jelenik meg.

28


Az internetszolgáltatók kezdetben teljesítették a kötelezést, azonban 2006. április 21-én az Assoprovider, amely körülbelül 200 kisebb internetszolgáltatót tömörítőszövetség, az Aams határozatát megtámadta, lépésükkel 30.000- 180.000.-EURO összegűbírság megfizetését kockáztatva. A szövetség állítása szerint a jogorvoslat benyújtásának időpontjában mindösszesen 553 szerencsejáték tartalommal rendelkezőoldal megjelenítését tiltotta meg az Aams.

Az Assoprovider igen jó eséllyel lép ringbe a hatóság kötelezésével szemben, mivel a Római Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében az azóta elhíresült “Astrabet” ügyben haladéktalanul arra kötelezte az Aams-t, hogy visszaállítva az eredeti állapotot tegye lehetővé a felhasználók számára az Astrabet internetes fogadócég honlapjához történőhozzáférést.

Az Astrabet egy máltai székhelyűtársaság. Mint köztudott a máltai szabályozás liberális az online szerencsejátékokra vonatkozóan, így rendkívül sok internetes fogadócég székhelye található itt.

A bíróság kiemelte, hogy az Európai Parlament és Tanács 2000/31 EK Irányelve ("Elektronikus kereskedelemrő l szóló irányelv” nem alkalmazható a kérdéses ügyben, hiszen annak 1.Cikkének 5. bekezdése kimondja, hogy az Irányelv nem alkalmazható - azokra a szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységekre, amelyek a szerencsejáték során pénzértékkel rendelkezőtétekben való fogadást foglalnak magukban, ideértve a sorsolásos játékokat és a fogadási ügyleteket.

Az olasz jogszabályok a koncessziós engedély meglétét abban az esetben teszik kötelezővé, amennyiben a szerencsejáték szervezőa fogadások begyűjtésére vagy szervezésére állandó telephellyel rendelkezik „az Olasz Köztársaság területén bármilyen tevékenységet szervezett formában végez”

A Bíróság megállapította, hogy a szerződéskötés helye adott esetben Málta, tekintve, hogy a nyilvánosság részére közvetített ajánlat elfogadása az ajánlattevőtelephelyén történt. Az ítélet kiemelte az Európai Bíróság azon gyakorlatát, amely szerint a szolgáltatását internetes

29


hálózat igénybe vételével nyújtó társaság telephelye nem az a hely, ahol a weboldal létrehozását előegítőeszközök vagy a weboldalhoz történőhozzáférést biztosító eszközök találhatók, hanem ahol ez a társaság tevékenységét ténylegesen végzi. Ezzel kapcsolatosan az ítélet rámutatott arra, hogy az Elektronikus kereskedelmi Irányelvnek a szerződés kezelésére vonatkozó 9. cikkelye a fentiekben ismertetett okok –azaz az 1. Cikk kizáró rendelkezése miatt- nem alkalmazható.

Az ítélet kizárólag a weboldalhoz történőhozzáférés biztosításával foglalkozott, annak indokolása kifejtette, hogy az unión belüli letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő kérdésekkel, illetőleg az koncessziós engedély hiányában végzett tevékenységbő l eredőpönalizáció-kriminalizálás kérdésével nem foglalkozik.

Placanica ítélet és annak visszhangja. Az európai szabályozás egyes elemzők szerinti mérföldkövét jelentheti az Európai Bíróságnak Massimiliano Placanica és társai büntetoügyében hozott 2006. márciusában meghozott ítélete. A Bíróság ítélete a közösségi joggal ellentétesnek ítéli a külföldi társaságok nevében fogadásokat gyűjtőközvetítőkkel/szervezőkkel szemben alkalmazott olasz büntetojogi szankciókat Az ítélet kimondja továbbá, hogy a tagállam nem alkalmazhat büntetőjogi szankciókat olyan adminisztratív formai követelmény megsértése miatt, amelynek betartását a közösségi jogot sértőmódon őmaga utasítja el vagy teszi lehetetlenné.

Mint arra már a fentiekben is kitértem az olasz szabályozás szerint a szerencsejátékok szervezésében való részvételhez – ide értve a fogadások gyűjtését is – koncesszió és rendőrségi engedély előzetes megszerzése szükséges, amely rendelkezések megsértése büntetőjogi szankciók alkalmazását vonja maga után.

1999-ben az illetékes olasz hatóságok ajánlattételi eljárást követoen 1.000 koncessziót ítéltek oda sportversenyekre vonatkozó fogadások lebonyolítására, és 671 új koncessziót a

30


lóversenyekre vonatkozó fogadások elfogadására (329 meglévő koncessziót pedig automatikusan megújítottak). E koncessziókat hat éves idotartamra adták meg azzal a lehetőséggel, hogy azok lejáratukkor további hat éves időtartamra megújíthatóak. Az ajánlattételi eljárásból többek között ki voltak zárva a szabályozott piacokon jegyzett részvényekkel rendelkezőtársaság formájában működőpiaci szereplők.

A Stanley International Betting Ltd, angol jog szerinti társaság, amely a liverpooli városi önkormányzat engedélye alapján szabályszerűen folytathat bukmékeri tevékenységet, és a Stanley Leisure plc csoport tagja, amely a londoni tőzsdén jegyzett, angol jog szerinti társaság, és a perbeli idopontban a negyedik legnagyobb bukméker és a legnagyobb játékterem-üzemeltetőaz Egyesült Királyságban, az olasz szabályozás szerint ki volt zárva abból a körből, amely a koncesszióért folyamodhatott volna.

A Stanley olaszországi tevékenységét „adatátviteli központok” („AÁK”) útján végzi, amelyeket a Stanley-vel szerző déses kapcsolatban álló független piaci szereplők üzemeltetnek, akik a Stanley Egyesült Királyságban található szerveréhez hozzáférést biztosító távközlési kapcsolatot bocsátanak a fogadók rendelkezésére.

Massimo Placanica, Cristiano Palazzese és Angelo Sorricchio Placanica mindhárman a Stanley-vel szerződéses kapcsolatban álló AÁK-üzemeltetok. 2004-ben a larinoi és és a teramoi bíróságok előtt büntetőeljárás indult ellenük annak vádjával, hogy a szükséges rendőrségi

engedély

nélkül

folytattak

fogadások

gyűjtésére

irányuló

szervezett

tevékenységet.

Ezen bíróságok arra a kérdésre kértek választ az Európai Közösségek Bíróságától, hogy a szerencsejátékokra vonatkozó olasz szabályozás összeegyeztethető-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságának közösségi jogi alapelveivel.

A Bíróság mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy az a szabályozás, amely – büntetőjogi szankciók terhe mellett – megtiltja a koncesszió vagy az állami rendőrség által kiállított

31


engedély nélküli muködést a szerencsejáték-ágazatban, a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságára vonatkozó korlátozást jelent. A Bíróság emlékeztet azonban arra is, hogy az erkölcsi, vallási vagy kulturális rend sajátosságai, valamint a szerencsejátékoknak és fogadásoknak a társadalomra és az egyénre nézve erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt káros következményei alkalmasak lehetnek az ilyen korlátozások igazolására. Ez utóbbiaknak azonban meg kell felelniük az arányosság követelményének. A Bíróság ezt követően az olasz jog által megállapított feltételeket vizsgálja.

Olaszország terjeszkedési politikát folytat a szerencsejáték-ágazatban annak érdekében, hogy az illegális titkos szerencsejátékokat és fogadásokat űzőszemélyeket az engedélyezett és szabályozott tevékenységek felé terelje. A Bíróság elismeri, hogy e cél elérése érdekében az engedéllyel rendelkezőpiaci szereplőknek a tiltott tevékenységgel szemben megbízható, ugyanakkor vonzó alternatívát kell adniuk, amely magában foglalja a szerencsejátékok széles skálájára vonatkozó kínálatot, a meghatározott terjedelműreklámot, valamint az új terjesztési technikákat.

Az olasz kormány a koncesszió feltételének igazolása érdekében az ezen tevékenységek bűncselekmények elkövetéséhez való felhasználásának megelő zésére irányuló célkitűzésre hivatkozik. A Bíróság elismeri, hogy a koncessziók rendszere hatékony eszköz lehet az ebben az ágazatban muködo piaci szereplők ellenőrzésére.

Ellenben a Bíróság nem rendelkezett elegendőténybeli adattal ahhoz, hogy vizsgálja a koncessziók

összesített

száma

korlátozásának

a

közösségi

joggal

való

összeegyeztethetőségét.

Az a körülmény, hogy a koncessziók számát egy speciális becslés alapján „elegendőnek” ítélték az állam egész területére vonatkozóan, önmagában nem alkalmas a letelepedés szabadságának, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának e korlátozásból adódó akadályozása igazolására. Ezzel kapcsolatban a Bíróság kimondja, hogy a kérdéseket előterjesztőbíróságok feladata annak vizsgálata, hogy a szerencsejáték- ágazatban működő

32


piaci szereplő k számának csökkentésével a nemzeti szabályozás valóban eleget tesz-e a hivatkozott célkitűzésnek, azaz annak, hogy megelőzze e tevékenységek bűncselekmények vagy visszaélések elkövetéséhez való felhasználását.

A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szabályozott piacokon jegyzett tőketársaságok teljes kizárása a koncesszió odaítélésére irányuló ajánlattételi eljárásból meghaladja az azon célkitűzés megvalósításához szükséges mértéket, hogy megakadályozható legyen a szerencsejáték-ágazatban

működő

piaci

szereplők

bűncselekményekben

vagy

visszaélésekben történőrészvétele.

A piaci szereplők számláinak és tevékenységének ellenőrzése ugyanis a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát kevésbé korlátozó eszközök által is történhet (például a képviselőikre és főrészvényeseikre vonatkozó információk gyűjtése által). A Bíróság hozzáteszi, hogy egyes piaci szereplő k jogellenes kizárása az ajánlattételi eljárásokból a közösségi jog közvetlen hatályára alapított jogok védelmét biztosító eljárási szabályok kialakítására kötelezi az egyes tagállamokat (például a régi koncessziók visszavonása és újraelosztása). Amíg erre nem kerül sor, e piaci szereplőkkel szemben semmiképpen sem lehet a koncesszió hiánya miatt szankciókat alkalmazni.

A rendőrségi engedélyt csak az kap, aki koncesszióval rendelkezik. Ezért a rendőrségi engedély megadására irányuló eljárás a koncesszió odaítélésével kapcsolatos hibákban szenved. Így a rendőrségi engedély hiánya semmi esetre sem róható fel azoknak a személyeknek, akik nem tudtak ilyen engedélyt szerezni, mivel a közösségi jogot sértő módon el voltak zárva a koncesszió odaítélésétol.

A büntető jogi szankciók

A büntetőjogi szabályozás fő szabály szerint olyan terület, amely a tagállamok hatáskörébe tartozik, a közösségi jog azonban a tagállamok ebbéli hatáskörét bizonyos mértékben

33


korlátozza: az ilyen jogalkotás nem korlátozhatja a közösségi jog által biztosított alapveto szabadságokat.

A Bíróság azt is megerősíti, hogy a tagállami igazságszolgáltatás nem alkalmazhat büntetőjogi szankciót adminisztratív formai követelmény be nem tartása miatt, ha annak betartását a közösségi jogot sértő módon az érintett tagállam utasította el, vagy tette lehetetlenné. A fogadások gyűjtésére irányuló szervezett tevékenység koncesszió vagy rendőrségi engedély hiányában történőfolytatása miatt az Olasz Köztársaság tehát nem alkalmazhatott volna büntetőjogi szankciókat az olyan személyekkel szemben, mint az alapeljárások vádlottjai.

Az Európai Bíróság ítéletét mindkét fél természetesen saját szája íze szerint kívánja értelmezni. A szerencsejáték szervezők szinte már teljes liberalizációt emlegetnek, míg az Aams sajtóközleményében teljes megelégedettségének adott hangot, amennyiben, mint azt hangsúlyozta, az ítélet kifejezetten kitért arra, hogy a tagállam a szerencsejáték szektorban a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó előírásokat alkalmazhat a fogyasztók védelme, a bűnemegelőzéshez fűződő közérdek és a szerencsejáték ipar szereplőinek ellenőrzése céljából mű ködő rendszer hatékonyságának fenntartása érdekében. Az Aams kijelentette azt is, hogy az ítélet elismerte az olasz állam által folytatott hatósági és adminisztratív tevékenység jogosságát. A sajtóközlemény továbbá kitért arra is, hogy az ítélet hatálya rendkívül korlátozott, illetve, hogy a Placanica ügy elbírálásakor vizsgált körülmények egy már hatályát vesztett szabályozási rezsimre vonatkoznak, figyelembe véve a megváltozott jogi környezetet és azt, hogy a jelenlegi, mindösszesen 16.300 kiadott engedély a Placanica ügy kezdetekor még csak ennek a töredéke volt. Egyes olasz szakértők osztják az Aams-nek a megváltozott környezetre vonatkozó véleményét, továbbá kijelentik, hogy a gyakorlatot az olasz bíróságok ítélkezési gyakorlata és jogértelmezése fogja kialakítani.

34


Összefoglalás és az Európai Bízottság álláspontja

A jelen szakdolgozatnak nem volt célja, hogy a bevezetőben feltett kérdésekre problémákra válasz találjon. A problémák megválaszolása véleményem szerint elsősorban jogalkotói feladat marad, de ebből a folyamatból természetesen nem zárhatók ki sem a piaci szereplők sem pedig a végsőfelhasználok sem. Szupranacionális

szinten

természetesen

mielőbb

szeretnék

megoldani

az

online

szerencsejátékok által generált komplex problémarendszert. Az Európai Bizottság álláspontját jól személtethetik a Konstantinos Hatzidakis - Európai Néppárti görög Európai Parlamenti képviselő- által feltett kérdésekre adott Bizottság által adott válaszok. A képviselőaz Európai Bizottság felé beterjesztett beadványában felhívta a figyelmet az on line szerencsejátékból eredőproblémákra, amikor feltetta azt a kérdést, amely szerint a Bizottság tisztában van-e a szerencsejáték ágazat és az illegális fogadások számával és az ezen szektorból eredőbevételek mértékével.

A képviselőbeadványában felvetette azt, hogy az online illegális fogadásokkal kapcsolatosan nem kellene-e közösségi jogalkotási szinten egy az USA-ban már szövetségi törvényben szabályozott tiltást bevezetni, amely szerint a bankok nem teljesíthetnek illegális online szerencsejátékból eredőátutalásokat. McCreevy belső piaci biztos válasza szerint az uniónak jelenleg nincsenek az online szerencsejátékra jogalkotási tervei. A biztos a képviselőnek az adatokra vonatkozó kérdésére adott válaszában megjegyzi, hogy a Bizottság egy svájci intézet által az online szerencsejáték szektorban elvégzett kutatása tárgyában írt tanulmányra támaszkodik, amely szerint 2003. évben a szerencsejáték területének 5 legnagyobb ágazata (lottó, kaszinó, fogadsáok, bingó és nyerőgépek) 51 millió Euro összeget biztosított, míg 2004-ben a játékból eredőbevételek 2-3

milliárd Euro

összeget jelentettek, amely összeg évről évre nő. A biztos válaszában kifejtette azt is, hogy a tagállamok többségében a szerencsejáték szervezőknek a tagállamok hatóságai által kibocsátott engedéllyel kell rendelkezniük.

35


A Bizottság szándékaira vonatkozóan talán a liberalizáció látszik felsejleni, hiszen az Európai Bizottság 2006. áprilisában belsőeljárást indított Ausztriával, Olaszországgal és Franciaországgal szemben, amiért azok megtiltották a versenyt a szerencsejátékok piacán.

A Bizottság továbbá Dánia, Finnország, Németország, Magyarország, Hollandia és Svédország esetében tisztázni kívánja, hogy melyek azok az okok, amelyek miatt ezen országok a Római Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás és letelepedés szabadságát szabályozó 43. és 49. Cikkelyét sértő jogszabályi rendelkezéseket alkalmaznak a szerencsejáték szektorban. Amennyiben a válaszokat nem fogja kielégítőnek találni, úgy a Bizottság ezen tagállamokkal szemben is eljárást kezdeményezhet.

Irodalomjegyzék: - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. Törvény és annak indokolása - Európai Parlament és Tanács 2000/31 EK Irányelve - A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról - Internet Gambling Prohibition and Enforcement Act - A Bíróság C-338/04., C-359/04. és C-360/04. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete (Sentenza Placanica) - Az Aams 2007. március 6. napján kiadott sajtóközleménye a Sentenza Placanica-ra vonatkozóan - http://www.betblackboard.com/bb_blog/ - www.repubblica.it - www.jamma.it/ legislazione - www.jamma.it/giurisprudenza - www.sg.hu - www.index.hu - Szabad az online szerencsejáték – www.index.hu 2006. február 16.

36


- Konkurenciát kapott a Szerencsejáték Rt. Világgazdaság - Tarol az online fogadás Világgazdaság - Szerencsejáték Felügyelet éves jelentése www.szf.hu - Online szerencsejáték dr. Kövesi Gabriella előadása - Egyelőre érintetlen a PMU szerencsejáték monopóliuma www.jogiforum.hu - Szabad az online szerencsejáték – www.index.hu 2006. február 16. - Konkurenciát kapott a Szerencsejáték Rt. Világgazdaság - Tarol az online fogadás Világgazdaság - Szerencsejáték Felügyelet éves jelentése www.szf.hu - Online szerencsejáték dr. Kövesi Gabriella előadása - Egyelőre érintetlen a PMU szerencsejáték monopóliuma www.jogiforum.hu - Online kaszinókhoz vezetőlinkek - Ronald Breisch cikke az Infokommunikáció és Jog 2006. decemberi számából

Jelen dolgozat elkészítéséhez felhasználásra került Onorevole Ilario Floresta képviselő vel az olasz parlament telekommunikációs és szállítási bizottsága elnökével folytatott beszélgetés anyaga.

37

ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA

Recommend Documents