A társadalmi részvétel online útja

C I V IL S ZEMLE WWW.civilszemle.hu

Xii. évFolYAm 4. szám

nnELMÉLETILEG

Az új AutoritArizmus és A hibrid rendszerek kihívásA A posztkommunistA civil társAdAlom számárA (SzabóMáté)

nnKÖZÖSSÉGEK

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

közösségi mûvelôdés és önkéntesmenedzsment országos múzeumokbAn

(ArapovicsMária)

civil szektor A depressziós térségek társAdAlmábAn A komlói eset (KákaiLászló,PapNorbert,Gálosi-KovácsBernadett, GliedViktor,VéghAndor,ReményiPéter, SzalaiGábor)

nnVILÁG-NÉZET

A társAdAlmi részvétel online útjA

(CsabaiLucia)

2015/4n n n n n

C IVIL S ZEMLE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XII.ÉVFOLYAM4.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

Kiadó CIVIL SZEMLE ALAPÍTVÁNY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

TARTALOM ■■ ELMÉLETILEG

SzabóMáté:Az új AutoritArizmus és A hibrid rendszerek kihívásA

5

A posztkommunistA civil társAdAlom számárA ■■ KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

ArapovicsMária:közösségi mûvelôdés és önkéntesmenedzsment

25

országos múzeumokbAn

KákaiLászló,PapNorbert,Gálosi-KovácsBernadett,GliedViktor, VéghAndor,ReményiPéter,SzalaiGábor:civil szektor A depressziós térségek

47

társAdAlmábAn: A komlói eset

■■ VILÁG -NÉZET

CsabaiLucia:A társAdAlmi részvétel online útjA

■■ SZERZÔINK

71 89

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ELMÉLETILEG

Az új AutoritArizmus és A hibrid rendszerek kihívásA A posztkommunistA civil társAdAlom számárA Szabó Máté Azutóbbiévekvitáiban,diskurzusaibanMagyarországonaciviltársadalombizonyos problémáia2010utániújkétharmados,avagyközelkétharmadoskormányzássalösszefüggésbenjelentekésjelennekmeg.Amiamagyarciviltársadalommaihelyzetétilleti,a 2010-es országgyűlési választások és az azt követő igen aktív kétharmados többségű kormányzásnagymértékbenmódosítottákfejlődésénekkeretfeltételeit.Apolitikaikonfliktusokátrendeződéseakül- ésbelpolitikábanaciviltársadalompolitizáltabbterületeit ésanyilvánosságvéleményirányítóitegyarántérinti.ANorvégAlappolitikaésjogvitája, amelyönmagábanistúlmutatahatárokon,acivilkezdeményezésekműködésikereteire feltett politikai kérdések (pénzgyűjtés tüntetéseken, mint NAV-téma), akár az egyházak jogállásakörüliáldatlanéselhúzódóbel- éskülpolitikaivitákésajogieljárásoksokaságaa civilvilágotapolitikajátékterévéteszik. Ahazaicivilésemberijogivitáktömkelegénekabelsőjogrendbentörténőautoriter ésnemEU-konformeldöntése,majdazoktömegesmegjelenésenemzetközifórumokon akorrekcióigényével,ésvégül,denemutolsósorbanamagyarésazEUjogértelmezésés politikaértelmezésvilágosszembekerüléseamenekültválságban,mind-mindamagyarországiautoriterfordulatotjelzik.Errefeltetteakoronátmagaaminiszterelnök,OrbánViktoris2014-benatusnádfürdőinyáriegyetemenmegfogalmazott„illiberálisdemokrácia“ modelljével. Mindezugyannálunkzajlik,deparalelfolyamatokvannakjelenglobálisanésregionálisanis.Tehátamagyarpolitikaiközösségenmesszetúlmutatótendenciákról,konfliktu-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5


ELMÉLETILEG sokrólésvitákrólkellbeszélnünk,illetveelemezniazokataciviltársadalomhelyzetének szempontjából. Szélesebb, globális, de akár európai regionális összehasonlításban a magyarországiautoritertendenciákanemzetköziérdeklődéselőterébenállnak,decsak azért, mert EU és NATO tagállamról van szó, amely a demokratizálódás korábbi szakaszaibanjobbanteljesített,ésnemezvoltazelvárásvelekapcsolatban.Ígyaciviltársadalommalkapcsolatosállamigyakorlatésadominánspártmegnyilvánulásaivalmeglepőés szemetszúró–nemcsakamagyarelemzőknek.Lehetnehosszanfolytatnialátványosanbővülőésdifferenciálódóáltalános,ésazOrbán-rezsimmelfoglalkozómagyarvonatkozásúszakirodalomtematikusfejlődésénektárgyalását,ittazonbanazacél,hogykíséreljük meg hazai, napi, civil és alapjogi problémáinkat az EU irányvonalától markánsan eltérőcivilpolitikátkialakító„Orbán-rezsim”esetszerű,önmagábazárttanulmányozásátólkisséelvonatkoztatvaazokatszélesebbösszefüggésrendszerbenértelmezni. A nemzetközi, sőt globális szintű elemzések sokasága azt mutatja és a jelen írás éppenaztszeretnéérzékeltetni,hogya2010ótalátványosanjelentkezőautoritertrend Magyarországon nem „magyar” eset, hanem bizonyos általánosabb tendenciák keretébenértelmezhető.FukuyamaésHuntingtonaz1989-esnagydemokratizálódásihullám után felvetették a Történelem végének, a liberális demokráciák végleges győzelmének (Fukuyama1989;1992)1 ésademokráciaegymástkövetőhullámmozgásainak(Huntington1991)gondolatát.Demiértkételkedjünk,vagykételkedtünkvolna?Szépvégetérta 20.századésjólkezdődötta21.aprogresszistaglobalizációkritikusmozgalmakújhullámával,aglobálisciviltársadalomhorizontjánakfeltárulásával,azEUbővítésévelésemberi jogi, alkotmányos üzenetének kiteljesedésével, autokráciák megdöntésével /dőlésével, „színes”forradalmakkal,arabtavasszalstb. A Történelem azonban, persze tudtuk – ha olvastuk Orwell 1984-ét – nem érhet véget–főlegolyatnem,amilyetFukuyamaelképzelt1989után.Ademokráciákhullámai pedigahullámmozgástermészetealapjánellenáramlatokatindítanakel,amelyekazután amélybőlafelszínretörnek.Nemcsupánazért,deazértis,mertagazdasági-pénzügyi válságoksorozataráztamegajólétitársadalmakat. Valóraválnilátszikazaváltozás,amitaterrorizmuselemzőiévtizedekótaprognosztizálnak, eltűnik a különbség az államok alatti és az állami erőszak, a terrorizmus és a háború között. Ugyancsak beigazolódik az a régi tétel, hogy a fejlett országok felé irányulómigrációnemállíthatómeg,ésajólétidemokráciáktólidegenbelsőstruktúrákkialakulásáteredményezi.Aglobalizációanyereségekésveszteségek,ajóésarossztendenciákglobalizációja(Zürn1998),nemprogresszívönmagában,hanemellentmondásokat,azellentettjébefordulást,ahegeli“Észcselét”hordozza,mintazemberiségtörténetébenmindentendencia. A globális trendek vonatkozásában vissza kell térnünk a Huntington-féle „harmadik hullám”demokráciáinak,aposztkommunista,illetvebizonyosdélkelet-ázsiaiésdél-amerikai demokráciáknak a „harmadik hullám” tetőzése utáni fejlődésére, illetve azok értelmezésének és magyarázatának változására, további fejlődésére. A politikatudomány a „demokráciatudományaként”örömmelcsodálkozottráazújdemokráciákra.Újrészterülete az ún. „tranzitológia” volt, a demokratikus átmenetek összehasonlító kutatása,

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ELMÉLETILEG azok modelljeinek kidolgozása, és ezek megismerése állt előtérben (Merkel 1994). Az első öt–tíz év a „konszolidáció” témakörét állította előtérbe (Linz–Stepan 1996; Dawisha–Parrot 1997), ugyancsak összehasonlító perspektívában, és megindultak a különböző„demokrácia- ésciviltársadalomindexek”(Högström2013)létrehozásárairányuló törekvések, valamint a már létező „demokráciamérő-műszerek” tökéletesítésére az új demokráciák tapasztalatai alapján. A kilencvenes évek végén és az ezredforduló körülkétpárhuzamostendenciajelentkezett;egyrészrőlekkormáregyretöbbszóesika defektes,fél- ésautoriterjelenségeketprodukálóújdemokráciákról;másrészrőlaSzlovákia,Szerbia,Ukrajnaésmásállamokezidőbenlezajlottún.„színesforradalmai”(Forbig– Demes 2007) a zsákutcás demokratizálódás korrekciójának lehetőségét, másrészről az autoriterrendszerekstabilitásátszemléltetik(Bendel–Croissant–Rüb2002).

hibridizáció és új autoritarizmus: a demokráciafejlesztés és -fejlődés globális megtorpanása? Azújévezredelsőévtizedesorán,tehátmárjóvalamagyarországitendenciák(2010) kibontakozásaelőttmegjelentmindapolitológia,mindanemzetközikapcsolatokkutatásábanaz„újautoritarizmus”ésannakglobáliserősödésénekproblémája,amelyegyre szélesebbésmélyebbfigyelmetkapapolitikakutatásban2.Ennekafokozatoshangsúlyeltolódásnakazújdemokráciákravalóátmenetrőlazújautoritarizmusfelerősödéséresok fontosrészterületenalakultésalakulkiaszakirodalma: 1.a regionális hatalmak körében az új típusú autoriter rendszerek stabilizálódása, sőt terjeszkedésükperspektívájasajátglobálisésregionálisszövetségirendszereikrévén; 2. ademokratikuscentrumokegyrecsökkenőhatékonysága.Azújdemokráciákstabilizálásában és konszolidálásában a hagyományos demokrácia fejlesztés és támogatás (democracypromotion, DP)válsága; 3. a politikatudomány a demokrácia elemzéseire is támaszkodó demokráciafejlesztő politikákban, mind nemzetközi, mind belpolitikai vonatkozásban központinak tekintetteaciviltársadalom,atársadalmimozgalmak,ésazállampolgárikultúra,apolgári kezdeményezések, az NGO-k új kihívások felvetette problémáinak elemzését. Most viszontinkábba„demokráciadefektjei”,a„pszeudo-civilek”,apolitikailagmanipulált tömegszervezetekújhullámaikerülnekelőtérbeademokratikusrendszerekválságjelenségeiként. ThomasCarothers(2015),akiaciviltársadalomésáltalábanasegélyademokráciához globálisprogramokegyikvezetőkutatója,újhelyzetetlátkibontakoznia21.századelső évtizedeiben.Ademokratizálódásesélyeicsökkennek,költségeinövekszenek,aglobális segéllyelszembenielzárkózásjellemzőacélterületekegyrészénél,ésmagukasegélyeket és a know-how-t biztosító demokráciák is gazdasági és pénzügyi, illetve a demokrácia általánosállapotátilletőválságbakerülhetnek.ThomasCarothersa„demokráciatámogatása” (democracypromotion) (Carothers2015)háromfőtámogatásiterületénekegyikekéntírjaleaciviltársadalomfejlesztésétéstámogatását.

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4.

ELMÉLETILEG Ezekakövetkezők: 1.intézményekésfolyamatokfejlesztése.Elsődlegesenpolitikaipluralizmus,választások, pártok,deugyanakkoralapítványokésacivilszervezetekszabadalapításaésműködtetésük; 2. azállamiintézményrendszerfejlesztése,reformjaacentralizáltrendszerekfellazítása, a végrehajtás, a képviselet, a bíráskodás a helyi önkormányzatok és a társadalmi érdekszervezetekterületén; 3. a civil társadalom fejlődésének közvetlen támogatása, mint a közhasznú NGO-k, a szabadnyilvánosság,érdekszerveződésekésállampolgárinevelés. Carothers úgy véli, hogy mindezeken a területeken a demokráciafejlesztés kiindulópontjaként szolgáló, saját tapasztalataikkal is példát mutató országokban jelentős szervezetifejlődésésazerőforrásokjelentősmobilizálásatörténtazelmúltévtizedekben,de akudarcokésagátlótényezőkegészsoraisjelentkezett–főkéntazarabvilágban.Így azújautoritarizmusésahibridrendszerekegyarántegysormegoldandódilemmátvetnekfölaglobálisdemokráciaésaciviltársadalomfejlődéseszempontjából.Ezekafolyamatos tanulás, a tapasztalatok kumulálása és a társadalmi-gazdasági fejlesztéssel való kapcsolatrendszer elmélyítése révén dolgozhatóak fel, véli a nagy tekintélyű szerző. A civil társadalmi fejlesztési programok tapasztalataként említi a fővároscentrikus, elitNGO-kat,sőtakialakulóNGO-elitproblémáját,amelyelszakadaciviltársadalomgrassroots alapjaitól és a nemzetközi-globális segélyezés függvényévé, és kizárólagos forráselosztójává válva hatalmi pozíciókat épít ki a demokratizálódási program árnyékában. Nem ismeretlen problémák ezek a posztkommunista demokráciákban sem, és ezeket felhasználhatja kritikájának és beavatkozásának igazolására akár az etatista-izolacionista beavatkozásis. Ebben a kedvezőtlen szituációban a kifáradt és túlterhelt jóléti demokráciák mellett, illetveazokkalszembenhatalmicentrumokkánövekvőújtípusúautoriteréshibridrezsimek(Morlino2009)emelkednekfel,amelyeksikerrelképesekademokratizálódásifolyamatokkal felvenni a versenyt saját modelljeik fenntartásában és fejlesztésében. Az új autoritarizmusmibenlétemagaisaviszonylagújvizsgálati,kutatásiterülethatárainakés korlátainakproblémájátvetifel.AhagyományosautoritarizmuskoncepciótJuanLinznek (2000;2011)aFranco-rezsimrőladottelemzésetestesítimeg.Ehhezképestaz„új”autoritereksokkalkompetitívebbekabelpolitikában,részben,részlegesenszabadválasztásokatteszneklehetővé(„freebutnotfair”),dehegemónpártrendszerükvan,félig-meddig, korlátozottanpluralisták,ademokráciaminimáliskritériumainakvalamennyiremegfelelő állapotokból indulnak el bizonyos szempontokból az autoriter irányba. A hibridizáció a minimáldemokráciaésazújautoritarizmusközöttiutakonkialakulókevert(„hibrid”).Az autoritarizmust és a minimáldemokráciát ötvöző politikai rendszertípusok elnevezése, amelyekmég„útonvannak”,alakulnakilyenvagyolyaniránybaabelsőéskülsőhatások függvényében. Több dimenzióban rugaszkodnak el a „minimáldemokrácia” alapfeltételeitől, így a piacgazdaság, az emberi jogok és jogállamiság, a pártatlan bürokrácia, a szabadpolitikaiverseny,avagyaciviltársadalomszabadságavonatkozásában,mindegyszerre, vagy külön-külön, eltérő mértékben. A minimáldemokrácia feltételeitől eltérő

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9


ELMÉLETILEG mivoltukalakítjakiakevert,keresztezettformát,a„hibridet”.Akülpolitikábanegyáltalán nem izolacionisták, hanem ugyancsak kompetitív módon vesznek részt a globális és regionálispolitikában.Igyekezneksajátönállóértékeiket,érdemeiketerőforrásaikfüggvényébenanemzetközipolitikaésgazdaságszínterénérvényesíteni.Emellettazerőspolitikaivezetők,ahegemónpártrendszerek,azártideológiákfeléhajlótendenciákjellemzik őket. Az új autoritarizmus és a hibrid rezsimek koncepciója elméletileg vitatott, még távolrólsemkiforrott,deaz,hogyPutyinOroszországameganépiKína,ésfőkéntEurópán kívüli országgal együtt Magyarország (az „Orbán-rezsim”) is sajnos idetartoznak ebben a vitában, az biztos (Bozóki 2015a; 2015b; Jarábik 2015; Kornai 2015; Körösényi 2015;Krasztev2015). A posztkommunista civil társadalmakkal kapcsolatos differenciált szemlélet a régiót alrégiókrabontja,ésvitatkozikazzalaszemléletmóddal,hogy25évelteltévelanagyjából anyolcvanasévekvégénésakilencvenesévekelejéndemokratizálódóésliberalizálódó régiót egy kalap alá lehetne venni (Ekiert–Foa 2011; Ekiert–Kubik 2014). Ekiert több alrégiót különít el, amelyek között Magyarország a közép-kelet-európai új EU és NATO tagállamokközött,hogyúgymondjam„dobogóshelyenkezdett”,éssokáigkétségsem fért a liberális demokráciák közé tartozásához. Az EU-csatlakozás és az azóta érezhető gazdasági és politikai tendenciák azonban ezt a régiót sem kímélték. A Bertelsmanndemokrácia-index (Bertelsman Stiftung 2005), amely összehasonlította ezeket a posztkommunistaújdemokráciákat,Magyarországesetébenkezdettőlfogvafelhívtaafigyelmetarra,hogyademokratizálódásésaliberalizálódásnagyonjókiindulófeltételrendszereellenére,annakfejlődésénekmenedzseléseésavezetésviszontmesszeazegyébként elvárhatószintalattmaradt,ésetekintetbenasokkalrosszabbkiindulófeltételekkelrendelkező államok hamar megelőzték. Ugyancsak régóta a tranzitológia „puzzle”-ja volt Magyarországarégirendszerirántivágymagasésazújdemokráciairántielkötelezettségalacsonyfokával,ésfőképpenaténylegesdemokratikuspolitikairészvételigenalacsonyvoltáttekintve.Ezekazáltalánostendenciákmutatkoztakmegamagyarciviltársadalomfejlődésében,EkiertésKubikkategóriarendszereszerintkorporatistajellegű,felülrőlszervezettstruktúraalakultki–aholaszervezetipluralizálódásésarészvételtendenciáiáltalábanalacsonyakvoltak.Aszervezetisíkonetatizmus,akülföldisegélytőlfüggés ésaszerénygrass-rootsaktivitásamagyarcivilprofilelemeimásposztkommunistaEUtagállamokkalösszevetve(Szabó–Márkus2015). Ami a tiltakozások dinamikáját illeti, Ekiert és Kubik a „viszálykodó, békétlen” (contentious) ésa„beilleszkedő”(accomodating) típustkülönböztetikmegaposztkommunista tiltakozási kultúrában, ami szintén a civil aktivitás releváns része. Véleményem szerint azonban ilyen strukturális profilok hosszabb távon nem állandóak. Gondoljunk csakahosszabbtörténetitávlatbana17.századbanforradalmároknaktekintettangolokra, és a jó alattvalóknak látott franciákra, de száz év múlva fordult a kocka. Ma sokkal gyorsabbak a tiltakozási hullámok apályai és dagályai. Magyarországon – és másutt is, gondoljunk a mai Romániára – vannak „békétlen” periódusok (1989–91, 2006–2008), amikor az éles szembenállás a társadalmi-politikai aktorok között politikai tiltakozás és ellen-tiltakozásformájátölti,ésvannakinkább„beilleszkedők”,aholaligtiltakoznak,illet-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

ELMÉLETILEG vetöbbnyirevalamifélesajátos„koktél”ajellemző,bizonyoscsoportoképpenaktívtiltakozók(példáulegyetemisták),másokpedignem. Ekiert és Kubik tipológiájában a regionális és globális tendenciák vonatkozásában ugyan – kritizálható módon – nem szerepel a civil társadalmak nyitottsága. De mint sajátmagamésmásokkorábbikutatásaimegmutatták,amagyarciviltársadalomeléggényitottvoltkezdettőlfogva,akárközép-európaiösszehasonlításbanis(Szabó2000, 2001;2012).Éppenezértnagyonérzékenyenérintikazújautoritarizmuséshibridizáció amakésőbbismertetetttendenciái,amelyeképpenaciviltársadalmakkülsőregionális és globális kapcsolatrendszereit veszélyeztetik. Ezeket tekinti Sidney Tarrow a posztkommunistaNGO-késciviltársadalom„tranzakcióstőkéjének”,amellyelazegyébként azországonbelülviszonylaggyengeerőforráshelyzetüketakülkapcsolataikésglobális hálóik révén fel tudják értékelni (Tarrow–Petrova 2007). 2014-es írásukban Ekiert és Kubikismegemlítikazokataválságtendenciákat,amelyekbizonyosterületeken–utalhatnánakakárMagyarországradikálisjobboldalánakgyorsmegerősödéséreis–nagymérvűradikalizációteredményeznek,detipológiájukbanemépítikbeleeztszisztematikusan. Ekiert (2012) másutt abban látja Magyarország kiemelkedő szerepét az illiberális demokráciafelésodródásban,hogyszerinteittagazdasági-társadalmiválságjelenségek, az ellensúly erejével nem rendelkező civil társadalom, az autoriter és etatista állampárti berendezkedés és pluralizmus-ellenesség veszélyes kombinációja alakult ki. Nem foglalkozikkülönezeknekatényezőknekéstendenciáknakaciviltársadalomfejlődésétmeghatározóhatásaival,denyilvánvalóanmegállapíthatóamagyarfejlődésreilletveaglobális és regionális fejlődésre vonatkozó elemzésekből, hogy azok hosszabb távon pozitívak nem lehetnek, a civil társadalom megerősödését nem szolgálhatják. Főként a külső finanszírozásnakolynagymértékbenkitettjogvédőcivilszektorsínylimegahibridrendszerekben ellenük irányuló formális és informális nyomásgyakorlást, amely elszakítani igyekszik azokat a globális és regionális finanszírozási és egyéb támogatási forrásoktól. A belső támogatások politikailag orientált jellege pedig a rendszer-konform kezdeményezéseknekkedvez–ésezbevallottcéljukahibridrendszereknek. Apolitikainyomásgyakorlásésahibridizációellenfellépőtiltakozómozgalmakátmeneti kampányai, mint 2010–2014 Magyarországon, főként Budapesten (Mikecz 2012; Krasztev–van Til 2013; Szabó 2013, 2014) mutatják, hogy van lehetőség a tiltakozásra. A rendszer vagy rezsim nem hagyományosan elnyomó, csak éppen erősen korlátozó, hiszállampártiellenzékemegosztottéscivilellenhatalomkialakulásanemvalószínű.Sőt, mintlátnifogjuk,aglobálistendenciáksemkedvezőekademokratizálódásésaglobális civiltársadalomszempontjából.Aregionális-európaiakamenekültválságésaterrorizmus hatására szintén nem azok, és – bár ezen tendenciák elemzése messze túlmutatna ennek az írásnak a célkitűzésein – a posztkommunista EU-tagállamok, és köztük a „visegrádi négyek” sem mentesek a hibridizáció hatásaitól, csak éppen Magyarország politikájának harsányan provokáló stílusával leköti a régióra irányuló nemzetközi figyelmet.

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG A globális civil társadalom az új típusú autoriter rendszerű regionális hatalmak hálójában? Atendencia,ahullám,a„mainstream”,amelymaahibridizációt,azújautoritarizmus fenyegetésétjelenti.Ezérvényesülaglobális,aregionálisszintekenésalegfőképpenérintett nemzetállamokban, például regionális autoriter hatalmak szomszédjainál (Oroszország és Eurázsia integrációja mellett Ukrajna stb.). Mindez a civil társadalom terének beszűkülési lehetőségét teszi lehetővé, ami sosem egy arctalan trend, hanem aktorok sokaságakülönbözőszereposztásokbanjátsszaeleztazújdarabot.Ígyezamai,talán majdegyszerelfogadott„nevet”kapóújabbszakaszademokráciaglobálismegtorpanásávalésanem-demokráciákaktívszerepénekmegerősödésévelleszmajdjellemezhető, ahogyanaztfentebbThomasCarothersnekademokráciafejlesztésreésaciviltársadalom esélyeinekbeszűküléséreutalóelemzéseisugallják,kiegészítveEkiertésKubikposztkommunistafejlődésdifferenciáltságáraésazilliberálistrendekelőretöréséreutalóelemzéseinekeredményeivel.MiMagyarországoneztfőkéntOroszországvonatkozásában,ahatárainkonjátszódóorosz–ukránkonfliktusárnyékábanérezzükmeg 3. Deneragadjunkleitthon;Dél-Kelet-ÁzsiábanKínagazdaságiéspolitikaitérnyerésea Távol-Keletenazázsiainem-demokratikusésazindividuáliseurópaitípusúemberijogokatelutasítószerepénekfelerősödéséveljár 4.LaurenceWhitehead,akiademokratizálódás trendjeinek egyik klasszikus kortárs elemzője, nemrég publikált egy, véleményem szerintnagyjelentőségűésszámomramegvilágítóerejűtanulmánytazantidemokratikus tendenciák terjedéséről és Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia és Venezuela az emberi jogokkal és a demokráciával ellentétes álláspontjaik érdekében folytatott jelentős forrásokat felvonultató kampányairól (anti-democracy promotion) (Whitehead 2014) 5. Whiteheadtanulmányábannagyonérdekesésparadigmatikusfordulatothajtottvégrea demokratizálódáselemzésében.Mígkorábbanőésmásokademokratizálódásnemzetközikeretfeltételeitvizsgálták–példáulatámogatókésaszövetségesek,mintazeurópaiintegráció,vagyazUSAdemokratizálódástsegítőkülpolitikájánakelemzését–most épp a demokratizálódást akadályozó hatalmi centrumok tevékenységét veszi számba. Ma a „hibrid”, a demokrácia bizonyos jegyeit magukon viselő, ám mélyen illiberális „demokrata” rendszerekközülanégyáltalaelemzetthatalom,Oroszország,Kína,SzaúdArábiaésVenezuelaelegendőerőforrássaléshatalmiforrássalrendelkezikahhoz,hogya liberális demokrácia előrenyomulását megakadályozzák saját érdekszférájukban. Mind bel-, mind külpolitikájukban a hozzájuk hasonló „szövetségeseiket” támogatják. Hoszszabb távú stratégiákat építettek fel a 21. század kihívásainak feldolgozására, amelyek különféleideológiaiésstratégiaikonstellációkat,„opcionálismenüket”teszneklehetővé, ésazemlítettnégyhatalomiskülönféledemokráciaelleneskoncepciókkal,stratégiákkal rendelkezik. Anélkül,hogyanagyonérdekesgondolatmenetegészétbemutatnánk,következzék Whitehead (2014) „antidemokratikus promóciós stratégiák” tipológiájának négy fő tengelye:

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13


ELMÉLETILEG • Válságvagynormálállapotstratégiája • Reaktív,avagyproaktívstratégia • Karizmatikusvezetővagybürokráciafémjelzi • Egy-vagytöbboldaliirányultságú. Vegyük csak Kínát; az 1989-es belső válság, a demokratizálódást követelő pekingi diákmozgalom állította igazán előre a csatasorba a liberális demokráciával, mint belső, majdkülsőellenséggelszemben.Azonbanezastratégianemzetközitérencsakkésőbb, Kína újbóli megerősödésével, valamint Hong-Kong, Makaó és Tajvan bekebelezésének napirendre kerülésével jelentkezett. Nincsen határozott ideológiai koncepciója, sem azt megtestesítőkarizmatikusvezetője,semnemjellemziatömegekfelülrőlvalómobilizálása sem. Ezek Kínában lejáratódtak Mao „nagy ugrásában”. Igenis van viszont erőteljes médiakommunikációsstratégiája,hanemisolyannagyonkönnyenbeazonosítható,mint anagyvezetőkreépítőoroszvagyavenezuelaimodelleké.Stratégiaijellegevan,amely magábanfoglaljaakül- ésabelpolitikát,aholakülsőésabelsőellenségeketegyaránt nevesítik. A kínaiak a „behatoló” „vakondok” stratégiát folytatják, nem az agresszívmilitárisszembenállást,mintPutyinOroszországa.Kínabelsőkommunistapártihatalma érdekében az állampárt kíméletlen a disszidensekkel, a belső ellenséggel szemben, és valószínűlegsokattesznekvéltésnetánvalóskülsőellenségekkelszembenis,akikaliberális demokrácia üzeneteit közvetítik a Kínai Népköztársaság felé. Erre azonban Whitehead nem lát olyan bizonyítékokat, amelyek ma már igencsak nyilvánvalóak és kézzelfoghatóak,mintazoroszesetben6.

A civil társadalom működésének korlátozási stratégiái a hibrid és az új típusú autoriter rendszerekben Ademokratikusátmenetekkutatásábanaciviltársadalomproblémakörenemkapott egységeskezelést.Aszakirodalomjórészeazaktívciviltársadalomfontosságátemeliki. Másirányzatokrámutattak,hogyaciviltársadalomhiperaktivitásaakonszolidációproblémáihozvezethet,illetve,hogyaciviltársadalomegyrészeakárantidemokratikusaktivitástisfolytathat.Ittaztánanormatívértelmezéskérdésemerültfel:lehet-eakkorilyen esetekben még civil társadalomról beszélni, vagy annak altípusaival találkozunk? Az autoriterhez közelálló, a minimális demokrácia álláspontját legitimációs szempontból megtartanikívánóhibridrendszerekbenazonbanaciviltársadalommalkapcsolatosstratégiákjóvalvilágosabbképetmutatnak.Éppenaciviltársadalomdemokratikus,valamint globalizációs-regionalizációs perspektíváit (Keane 2003; Anheier–Glasius–Kaldor 2004; Kaldor 2005; Kaldor et al. 2012; Miszlivetz 2012) kívánják befolyásolni, hogy saját zárt rendszereiketnezavarjákmegakülsőhatások.AzévezredelsődekádjábanEurázsiában megjelenő ún. „színes forradalmak”, amelyekben a civil kezdeményezések és globális, avagy nemzetközi kapcsolataik, amelyek a világ demokratikus centrumaihoz, az USAhoz,Európáhozvagyglobálisszervezetekhez,mintazENSZ,avagyaVilágbankkötikezeket a kezdeményezéseket, tették a civil kezdeményezéseket a hibrid és autoriter rezsi-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15

ELMÉLETILEG mekcélpontjaivá.Észrevettékapluralizmusésademokratizálástendenciáinakmegkerülhetetlen sajátosságait a civil társadalomban. Ez a felismerés, ha úgy tetszik, nagyjából megisválaszoltaaztakérdést,hogymilyenszerepetjátszikaciviltársadalomademokratizálódásban – nagyon is fontosat, ha az autoriter rendszerek veszélyeztetve érzik magukatáltala! Válaszkénta„színesforradalmak”kihívásairaolyan„elhárító”stratégiajelenikmegaz új autoritarizmus politikai csomagjaiban, amely megkísérli a „veszélyes” tendenciákat elhárítani.Azonbanmégisfenntartjaapluralizmusésademokratikusminimumoklátszatát.Azalkalmazotttechnikáknemújak,deújstratégiakeretébenalkalmazzákőket,azaz minimalizálni a delegitimizációs és destabilizációs potenciált, ugyanakkor lehetővé tenni azemlítettminimálisésjólellenőrizhetőkeretekbenzajlóNGOésciviltevékenységeket, lehetőlegnyíltésnormatív,illetverejtettésinformálisellenőrzésiésszankcionálásimódszerek alkalmazásával. Formális, jogi és pénzügyi szabályozások segítségével kiszűrni a kívülről, a demokratikus centrumok és a demokráciát segítő nemzetközi szervezetek anyagi,személyiéstechnikai,főkéntkommunikációssegítségének,arezsimszempontjábólveszélyeketrejtőkapcsolatrendszereinekacivilek „empowerment”-jéreésmobilizációslehetőségeiktágulásárairányulóstratégiájánakhatásait(Christensen–Weinstein2013; Carothers–Brechenmacher2014).Eztaformálisszabályokmellettaz „idegen”befolyás, a hazai, belső rendszert aláásó hatásainak mediális, propagandisztikus ellenségképének megalkotásávalissegítik.Aformálisésinformálisstratégiákszorosanösszekapcsolódnak egymással,mintahibridizációs,avalamennyiredemokratikuskiindulópontotdeformáló, attólelvezetőutakmindegyikében. Több összehasonlító kutatás eredménye szerint az utóbbi évtizedben megnőtt és átalakultaglobálisforrásmobilizációravonatkozójoganyagahibridésautoriterrendszerekben, melyek bővelkednek a tiltás és korlátozás módjának és mikéntjének technikai repertoárjában.Világosahagyományostotalitáriusésautoriter,illetveazújtípusúhibridautoriterrendszerekstratégiájánakkülönbsége.A20.századelnyomórendszereiegészébenmegtiltottákvagybetiltottákacivilszerveződéseket(Linz2000),haazoknemvoltak előírásszerűekésműködésükbenrendszerkonformak.Mamáraglobálismédia,ajogvédelemésciviltársadalomjelenlétével,haezekarezsimekjelenkívánnaklenniaglobális ésregionálisrendszerekben,ezmárnemjárhatóútszámukra.Ezértakül- ésabelpolitikaimegfontolásoktalálkozásaazta„szürkezónát”eredményezi,amelyateljestiltásésa tűrés,támogatás–milyenjólismerteza„háromT”aKádár-rendszerből–közötticivil mozgások és stratégiák terét szűkíti be, a bonyolult jogi előírások, és eljárási szabályok részkérdéseiben megzavarva, akadályozva a globális kapcsolatrendszer fenntartásának lehetőségét a civil kezdeményezések számára, amelyeken keresztül a rezsim elleni „empowerment” feltételezettveszélyejelentkezhet. Az ilyen kusza jogi helyzetek, az alapvető jogokat korlátozó, hatályon kívül helyező jogimegoldásoklétrehozásátnagybansegítiaglobálisterrorveszélyelterjedésévelkialakuló omnipotens belbiztonsági ellenőrzési rendszer létrehozása. Ezt jogi és informális útonpéldáulazEgyesültÁllamok,azemberijogokglobálischampionjaisigennagymértékben terjeszti például Európa felé, és főképen korlátok nélkül gyakorolja azt globális

16

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG hatalmának területén (Blau et al. 2008; Falk 2009; Etzioni 2012). Az USA álláspontja és politikájaittis–mintannyimásglobálisemberijogikérdésben–jóvalárnyaltabbanés ellentmondásosabban,vitathatóbbanjelenikmegaglobálisemberijogiszakirodalomban, mint az USA külpolitikájának önképében. Elég itt csupán az EU és az USA ismert véleménykülönbségeire utalni az adatvédelem és információszabadság kérdéseiben. Azonban a hibrid és autoriter rezsimek saját céljaikra kitűnően fel tudják használni ezeket a tendenciákat. A terrorizmus elleni fellépés, avagy a túlzott USA-befolyás elleni fellépés éppen számukra legjobban felhasználható érveivel lépik meg a civil forrásmobilizáció akadályozásának,ellenőrzésénekéskorlátozásánakkiterjesztését. A civil szervezetek külső finanszírozását nehezítő jogi-adminisztratív eszközök a következőek: • külsőfinanszírozáskorlátozásavagymegtiltása; • különkormányzatiszervezetengedélyéhezkötése; • kormányzatiköltségvetésenkeresztüllehetségescsak; • jelentősadóteherakülsőfinanszírozáson; • nehézkesregisztrálásifolyamat; • nehézkesbeszámolásifolyamat. A nem rendszerkonform civil kezdeményezések lejáratását nem csupán az „idegen, külföldi, deviáns” mivoltuk bemutatása és erre hivatkozva a külkapcsolataik korlátozása szolgálhatja.Astratégia„pozitív”elemearendszerkonformciviltársadalomkiépítéseés segítése,ugyancsakaformálisésinformáliseljárásokkombinálásánaksegítségével. „Patrióta” –esetlegakáregyházi-vallásostöltetű–,demindenképpenazadottautoriter /hibrid politikai rendszerhez hű, azt akceptáló „civilek” talpra segítése és mobilizációjuk, „empowerment”-jük állami forrásokkal történő támogatása kísérli meg a kiszorításra ítéltglobálisésdemokratikuskapcsolatrendszerekkelrendelkezőcivilaktorokmegüresedőhelyénekbetöltését.Ezegypszeudo-civiltársadalomkiépítésénekútja,amisokakat emlékeztethetjoggalakommunistarendszerál-civilszektorára.Rendszerhűtömegtüntetések, a rendszerbe illeszkedő oktatási és karitatív, közösségszervező tevékenységek több-kevesebb ideológiai töltettel fontosak a rendszer saját, „domesztikált”, manipulált civil szférájának kialakítása szempontjából (Carothers–Brechenmacher 2014). Kérdés, hogy ez a szerepkör az éppen működő autoritarizmus mely fokozatának megfelelően van „működtetve”, az ideologikus, rejtett vagy részben nyílt állami-politikai támogatás mennyire eredményez a klasszikus autoriter rendszerekhez hasonló, avagy a bizonyos fokúpluralizmusttolerálóújautoriterrendszerekhezkapcsolódómobilizációsmintákat? Apolitikaiésideológiaibefolyásolásvádjánaktompításáraavalódicivileketsújtóésa kvázi- avagypszeudo-civileketsegítőváltoztatásokajogmindneutrálisabbterületeinek alakításávalkerülnekbevezetésre(mintpéldáulafinanszírozási,segélyezésivagyazadójogszabályok,atestületibelsőműködésújraszabályozásarévén).Nemtűnikelteljesena gyülekezés avagy az egyesülés joga, az alapítvány jogintézménye, csak új szabályozást, szűkebbszabadságfokkal,autonómiávalrendelkezőtkap.Hogyezazújszabályozássaját logikájaszerintisafenticélokelérésétszolgálja,ésehhezapolitikainformálisüzeneteiés gyakranformálislépéseivilágoskeretetadnak,azegymáskérdés.Aformálisszabályoka

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17


ELMÉLETILEG politikai elit és „nemzeti” érdekek érvényesítését szolgálják, amelyre a felülről irányított állami-politikai és társadalmi-kulturális szervezetrendszer folyamatosan rásegít. Mind kevesebbdirektbeavatkozásilehetőségetadninemzetköziszervezeteknekésademokratikuscentrumoknakabeavatkozásraésakritikára,az autoritertendenciák„eljogiasítása” éppeneztszolgálja. Apolitikaivitahelyettjogvita, ittmásszabályokvannak,ésezeket a szabályokat nehezen lehet nemzetközi fórumokon hatékonyan megkérdőjelezni, amitakárazEUlassúésnehézkesreagálásaismegmutataposztkommunistaországok, deakárbizonyosrégitagállamokemberijogialapokatmegkérdőjelezőjogalkotásávalés főkéntpolitikáivalkapcsolatosan. Túlságosanleegyszerűsítőazaszemléletmód,amelyaztvallja,hogyacivilekmindent megtehetnek bármely politikai közösségben ENSZ avagy EU szabályokra hivatkozva. A máremlítettésacivilekésademokráciaösszefüggésrendszerétnemhomogénenés egyértelműenmegítélőnemzetközivitábóldifferenciáltképalakulkiaciviltársadalomés ademokráciaviszonyrendszeréről.Éppenezadmódotéstámadásifelületetazautoriter rendszerekeléggéhatékonybeavatkozásikísérleteire.Sajátstabilizációjukérdekébenlegitimálvaabizonytalaneredetűéstartalmúkülsőbefolyásminimumát.Aglobálisciviltársadalom,avagyazeurópaiciviltársadalomkapottugyanlegitimálógesztusokatazENSZ, azEUvagymásfontosglobálisésregionálisszervezetekrészéről,azonbansajátdemokratizmusánakalapjaicsakautonómkereteinbelülzajlólegitimálódiskurzusábanvannak, amely magának igényli az emberi jogok erejét. Az új típusú autoriter rendszerek most éppeneztafegyverétfordítjákellene;holafelelősség,holaválasztásilegitimáció,eléggé transzparensek-e a globális civil társadalom pénzügyi-szervezeti kapcsolatrendszerei ahhoz, hogy eltekinthessünk ezek ellenőrzésétől, felülvizsgálatától, szelektív értékelésétől? Maga a szempont nem mellőzhető teljes mértékben, míg gyakorlati alkalmazására általábanaglobálisdemokráciaértékeiáltalmagukatveszélyeztetőrendszerekkeretében éscéljaiknakmegfelelőenkerülsor. Aglobálistendenciákambivalensjellegűek,mígbizonyosterületeken,országokbana szabadságésciviltársadalomkorlátozásaajellemző,másutttágulnakésbővülnekalehetőségekaglobálisciviltársadalomésnemzetikapcsolatrendszereelőtt.Errekülönösenjó példaazLGBTQ-jogokésmozgalmakglobálishelyzete(Encarnación2014).Mígjelentős előrelépések történnek a világ fejlett, demokratikus területein, határozott elnyomás és visszalépéstapasztalhatóott,aholazautoritarizmusazegyházi-vallásidogmatizmussalés üldözésselpárosul.Azegyenlőtlenfejlődéshelyettezenaterületen,mintaciviltársadalomhelyzetében,általában azújminőségűfejlődésiszintésavisszafejlődésegyüttesés párhuzamos tendenciái láthatóak. Ezek az egyenlőtlen és egyáltalán nem egyirányú folyamatokegy-egyrégióbanismegfigyelhetőek,mintDél-Kelet-Ázsia,Fekete-Afrika,de tompított formában akár Európán belül is. Azok a progresszív elméleti, vagy talán csak ideológiaifeltételezések,amelyekagazdasági-társadalmifejlettségésademokratizálódás között kölcsönös összefüggést tételeztek fel és kiegyenlítő mechanizmusok – mint a globális normák és civil társadalom, a „felzárkózó forradalmak” – révén a felzárkózás reményétalapoztákmegagyengébbenfejlettállamokésrégiókszámára,mamárhitelüketvesztették.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19

ELMÉLETILEG A21.századprogresszívalternatívájánakvéltglobálisciviltársadalomfejlődéséttöbb vonatkozásbanisveszélyeztetiazerőszakoskonfliktusmegoldásújformáinakelterjedése. Az„újháborúk” elmélete(Creveld2001;Münkler2002;Zangl–Zürn2003)mártöbbmint egyévtizedefigyelmeztetettarra,hogyahagyományosfegyvereskonfliktusokhelyetta korábbanterroristáknaktekintettcivilcsoportoktechnológiaifelzárkózása,fundamentalitásuk,radikalitásukmegerősödéseésglobáliselterjedéseleszaglobalizációkísérőjelensége,mindezazújminőségűelit- éstömegmigrációvalegyüttbomlasztjafelanemzeti ésnemzetközirendszerekkereteit.Aglobalizációrévénazemberijogokésademokráciamelletazelnyomás,amigrációskényszerésakilátástalanságszülteerőszakiselterjednek világszerte. 2015 ősze megmutatta, hogy ez már az európai centrumot sem kíméli. Ezek a tendenciák felerősítik az autoriter rendszerek bezárkózási tendenciáit és azoknak megfelelő igazolást nyújtanak a rizikók minimalizálásának ígéretével. A másik oldalonabiztonságszigeteiegyretörékenyebbéválnak,abiztonságkockázataiésköltségeiegyremegfoghatóbbak,transzparensebbek,ésaglobálisdemokráciafennmaradása és továbbterjedése ellen hatnak ezáltal. A globális migráció és terrorizmus stratégiai összekapcsolása,ésvelükszembenazországhatárokrévénfalakkalkörülvett „citadellatársadalmak” kialakítása, a terrorelhárítás ellenőrizhetetlen felhatalmazásával, mind a militáris-autoriter tendenciák felerősödéséhez és a kialakult civilitás veszélyeztetéséhez vezethetnek. Nem beszélve a terrorizmus és migráció globális társadalmi következményeinek (Bauman 2002) megfékezésére irányuló, a biztonságmaximalizálás célja révén könnyenautoriterréválópolitikaitendenciáknyomásárólazújautoritarizmusésahibrid rezsimek irányába. Több pénzügyi, személyi ellenőrzés, könnyebben hozzáférhető adatok,azadatvédelemgyengüléseacivilautonómiákgyengüléséveljárhategyütt,hanem épülnekfelújabbgaranciáiaszemélyiéstársadalmiautonómiának. Thomes Carothers a demokrácia támogatási politikájának 25 évét összefoglalva úgy véli,hogyajelenlegimegtorpanásmégnemanyugatitípusúdemokráciatámogatásésa globális civil társadalom válsága, hanem olyan vízválasztó, ahol a demokráciák globális közösségének és a legalábbis vezérelveikben elveik alapján felépülő globális szervezetrendszernek kiutat lehet és kell találni. Magyarország és a posztkommunista országok nincsenekalegrosszabbhelyzetben,hiszenazEU- ésNATO-tagságstabilizálóhatássalbír. Azonbanaterrorizmusésahelyikonfliktusokezzelrészbenösszefüggőfelerősödéseitt iséreztetihatásaitaKözel-Kelet,OroszországhelyezkedéseésAfrikaóriásiproblémahalmazával összefüggő migrációs fenyegetés vonatkozásában. Ezeknek a kihívásoknak a hatásáraategnapevidenciáimárólholnapramegkérdőjeleződhetnekmindademokrácia, mind a civil társadalom szempontjából. Az a szűklátókörű szemléletmód, amely a kelet-európai elmaradottság, az éppen kormányzó és működő „Orbán-rezsim” valós problémáitabszolutizáljaésa„vissza1989-hezésEurópához”szlogenjébengondolkodik, szem elől téveszti a helyi és napi problémáinkban benne rejlő globális konfliktusok és problémáksokaságát,amelyekaglobalizáltvilágotnemcsakfejlettségeéseredményei, hanemproblémáiésfogyatékosságaivonalánisösszekötik.

20

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG irodalom Anheier,Helmut–Glasius,Marlies–Kaldor,Mary(szerk.)(2004):Globálisciviltársadalom 1–2.Budapest:Typotex. Bauman,Zygmunt(2002):Globalizáció.Atársadalmikövetkezmények. Szeged:Szukits. Bendel,Petra–Croissant,Aurel–Rüb,FriedbertW.(Hrsg.)(2002): ZwischenDemokratieundDiktatur.ZurKonzeption undEmpiriedemokratischerGrauzonen. Opladen:Leske+Budrich. BertelsmanStiftung(Hrsg.)2005: BertelsmannTransformationIndex2006.AufdemWegzurmarktwirtschaftlichen Demokratie. Gütersloh:VerlagBertelsmanStiftung.119–120. Blau,Judith–Brunsma,David–Moncada,Alberto–Zimmer,Catherine(eds.)(2008): TheLeadingRogueState.TheUnitedStatesandHumanRights. Boulder–London:ParadigmPubl. Bozóki,András(2015a):BrokenDemocracy,PredatoryState,andNationalistPopulism.In:Krasztev,Péter–Til,Jonvan (eds.):TheHungarianPatient,SocialOppositiontoanIlliberalDemocracy. Budapest–NewYork:CentralEuropean UniversityPress.3–37. BozókiAndrás(2015b):Hatalmirendszerekésbefolyás.MozgóVilág, (11.),3–21. Carothers,Thomas–Brechenmacher,Saskia(2014): ClosingSpace.DemocracyandHumanRightsSupportunderFire. WashingtonD.C.:CarnegieEndowmentforInternationalPeace. Carothers,Thomas(2015):DemocracyAidat25:TimetoChoose.JournalofDemocracy, 26.,(1.),January,59–73. „ChinaandEastAsianDemocracy”(2012):JournalofDemocracy, 23.,(1.),5 –56. „ChinaattheTippingPoint?”(2013):JournalofDemocracy, 24.,(1.),20–85. Christensen, Darin–Weinstein, Jeremy M. (2013): Defunding Dissnet: Restriction o Aids to NGO’s. Journal of Democracy, 24.,(2.),77–91. Creveld,Martinvan(2001):DieZukunftdesKrieges.München:GerlingAkademieVerlag. Dawisha, Karen–Parrot, Bruce (eds.) (1997): The Consolidation of Democracy in East Central Europe. Cambridge UK:CambridgeUP. Ekiert,Grzegorz(2012):TheIlliberalChallengeinPost-CommunistEurope.TaiwanJournalofDemocracy, 8.,(2.),63–77. Ekiert,Grzegorz–Foa,Roberto(2011):Mítosztólavalóságig:civiltársadalomKözép-ésKelet-Európában.CivilSzemle, 8.,(1–2.),90–119. Ekiert,Grzegorz–Kubik,Jan(2014):MythsandRealitiesofCivilSociety.JournalofDemocracy, 25.,(1.),46–58. Encarnación,OmarG.(2014):GayRights:WhyDemocracyMatters?JournalofDemocracy, 25.,(3.),90–104. Etzioni, Amitai (2012): Hot Spots. American Foreign Policy in a Post-Human Rights World. New Brunswick, N. J.: TransactionPubl. „Eurázsiaivagyok”APoliticalCapitaltanulmányaamagyarszélsőjobboldalésaKremlkapcsolatáról.(2015): Sajtóközlemény. 2015.04.08. Falk,Richard(2009):AcheivingHumanRights. NewYork–London:Routledge.127–179. Forbig, Joerg–Demes, Pavol (eds.) (2007): Reclaiming Democracy. Civil Society and Electoral Change in Central and EasternEurope. Bratislava:TheGermanMarshallFundoftheUnitedStates. Fukuyama,Francis(1989):TheEndofHistory.TheNationalInterest, Summer. Fukuyama,Francis(1992):TheEndofHistoryandtheLastMan. London:PenguinBooks(magyarfordítása:Atörténelemvégeésazutolsóember. Budapest:EurópaKiadó.Utolsókiadása2014.) Högström,John(2013):ClassificationandRatingofDemocracy.AComparison. TaiwanJournalofDemocracy, 9.,(2.), 33–54. Huntington,SamuelP.(1991): ThirdWave:DemocratizationintheLateTwentiethCentury. NormanandLondon:UniversityofOklahomaPress. Jarábik, Balázs (2015): From Belarus to Hungary:Lessons from a Traditionalist Revolution. In: Krasztev, Péter–Til, Jon van(eds.):TheHungarianPatient,SocialOppositiontoanIlliberalDemocracy. Budapest–NewYork:CentralEuropeanUniversityPress.319–345. Kaldor,Mary(2005):GlobalCivilSociety. CambridgeUK:PolityPress. Kaldor, Mary–Selchow, Sabine–Moore, Henrietta L. (eds.) (2012): Global Civil Society 2012.Ten Years of Critical Reflection. Berlin:PalgraveMacMillan. Keane,John(2003):GlobalCivilSociety.CambridgeUK:CambridgeUP. Kornai,János(2015):Hungary’sU-TurnRetreatingfromDemocracy.JournalofDemocracy, 26.,(3.),34–49. KörösényiAndrás(2015):Amagyarpolitikairendszer–negyedszázadután.Budapest:OsirisMTATK.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ELMÉLETILEG Krasztev, Peter (2015): Social Responses to the „Hybridization” of the Political System: The Case of Hungary in the Central and Eastern European Context. In: Krasztev, Péter–Til, Jon van (eds.): The Hungarian Patient, Social OppositiontoanIlliberalDemocracy. Budapest–NewYork:CentralEuropeanUniversityPress.167–181. KrasztevPéter–Til,Jonvan(szerk.)(2013):Tarkaellenállás.Budapest:Napvilág. Linz,JuanJosé(2000):TotalitarianandAuthoritarianRegimes.Boulder–London:LynneRiennerPublishers.159–263. Linz,JuanJosé(2011):EinautoritäresRegime.DerFallSpanien.Potsdam:PTB. Linz,JuanJosé–Stepan,Alfred(1996): ProblemsofDemocraticTransitionandConsolidation. BaltimoreandLondon: TheJohnsHopkinsUP. Merkel,Wolfgang(Hrsg.)(1994):Systemwechsel1.Theorien,AnsätzeundKonzeptionen.Opladen:Leske+Budrich. MikeczDániel(2012):Újpártok,változómozgalmak.In:BodaZsolt–KörösényiAndrás(szerk.): Vanirány?Trendeka magyarpolitikában.Budapest:MTATKPTIÚMK.65–83. MiszlivetzFerenc(2012):Ademokráciaésaciviltársadalomátalakulásaaglobálistérben.CivilSzemle, 9.,(1.),63–83. Morlino,Leonardo(2009):ArethereHybridRegimes?EuropeanPoliticalScienceReview, 1.,(2.,July),273–296. Münkler,Herfried(2002):DieneuenKriege.Hamburg:Rowohlt. SzabóMáté(szerk.)(2000):Globálisciviltársadalom? Budapest:VillányiÚtiKönyvek. SzabóMáté(2001):Társadalmimozgalmakéspolitikaitiltakozás.Budapest:Rejtjel.90–155. SzabóMáté(2012):Globálisciviltársadalom.CivilSzemle,9.,(2.),63–69. SzabóMáté(szerk.)(2013):Újpolitika– újtiltakozás?Replika,(Állampolgárirészvétel,újpolitika,újmozgalmaktematikusszám)84.,(3.),49–115. SzabóMáté(2014):Azellenzékimozgalmakreneszánsza?CivilSzemle,11.,(2.),49–67. Szabó,Máté –Márkus,Eszter(2015):CivilSocietyinHungary.In:Schreier,Christian(ed.): 25YearsAfter.MappingCivil SocietyintheVisegrádCountries. Stuttgart:Lucius&LuciusVerlag.9–59. Tarrow,Sidney–Petrova,Tsveta(2007):TransactionalandParticipatoryActivismintheEmergingEuropeanPolity.The PuzzleofEastCentralEurope.ComparativePoliticalStudies,40.,74–94. Whitehead,Laurence(2001):Demokratizálódás.Elméletéstapasztalat.Budapest:XX.századIntézet. Whitehead,Laurence(2014):AntidemocracyPromotion.FourStrategiesinSearchofaFramework.TaiwanJournalof Democracy, 10.,(2.),1–24. Zangl,Bernhard–Zürn,Michael(2003):FriedenundKrieg. FrankfurtamMain:Suhrkamp. Zürn,Michael(1998):RegierenjenseitsdesNationalstaates.FrankfurtamMain:Suhrkamp.

jegyzetek 1FrancisFukuyamavilághírűcikkeAtörténelemvégérőlelőször1989-benjelentmeg(„TheEndofHistory”,The NationalInterest, Summer),könyvalakbanpedig1992-ben TheEndofHistoryandtheLastMan (Atörténelem végeésazutolsóember)címmellátottnapvilágot. 2 Néhányaktuálistematikusszám,összeállításazújautooritarizmusrólnemzetközifolyóiratokból: TheAuthoritarianResurgence.(2015)In:JournalofDemocracy,26.,(2.),21–80. Special Issue: Democracy Promotion and the Challenges of Illiberal Regional Powers. (2015) Guest editors.: Babayan,Nelli–Risse,ThomasIn:Democratization, 22.,(3.),381–496. AuthoritarismGoesGlobal.(2015)In:JournalofDemocracy, 26.,(3.),49–94. Forum Section: Authoritarism, Democracy Prevention. The international collaboration of authoritarian regimes. (2015) Guest editors: von Soest, Christian–Whitehead, Laurence In: European Journal of Political Research, 54., (4.),623–707. 3 V.ö.„Eurázsiaivagyok”APoliticalCapitaltanulmányaamagyarszélsőjobboldalésaKremlkapcsolatáról(2015): „Számosjelevanannak,hogyaKremlegyreerősebbenigyekszikbefolyásolnimindazEurópaiUnióintézményeit,mindatagállamokdöntéshozóitésközvéleményét.Ennekegyikfőpolitikaieszközétegyeseurópaiszélsőjobboldali(illetveszélsőbaloldali)pártokésszervezetekjelentik.Ezazoroszhatalmibefolyásazeurópaiintegrációraleselkedőegyiklegnagyobbveszély.” „Amagyarszélsőjobboldalésannakfőereje,aJobbik,báranemzetiérdekekképviseletéthirdeti,máraajelenlegioroszrezsimérdekeinekkritikátlanésfeltétlenkiszolgálójávávált.” „Azoroszhatalmiérdekeketkiszolgálóeurópaiszélsőjobboldaliszervezetekháromfőfunkcióttöltenekbe: 1.társadalmi-politikaidestabilizáció(tagállami,közösségiéstranszatlantiszinten); 2.azoroszrezsimkülsőlegitimálása(példáulideológiaiszintenvagyválasztásimegfigyelőként);

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG 3.információszolgáltatás és dezinformációs tevékenység (orosz propaganda áramoltatása az uniós tagállamok irányába,illetveinformációszerzés).Eháromfőfunkciójólkimutathatóamagyarországiszélsőjobboldaliszervezetek,köztükaJobbiktevékenységébenéskommunikációjábanis.” 4 A Journal of Democracy időről időre tematikus blokkokat szentel Kína szerepének: China and East Asian Democracy(2012);ChinaattheTippingPoint?(2013). 5 Korábbiírásaiközülegykötetrevalóválogatásmagyarnyelvenismegjelent:Whitehead(2001):Demokratizálódás.Elméletéstapasztalat. 6 Gondoljunkvisszaapekingiolimpiailángvédőirekülföldön,ésarra,hogymitörténtBudapesten,amikorakínai miniszterelnök 2009-ben Magyarországra látogatott. Látogatásánál néhány tüntetőt a magyar rendőrök azért szerelteklenagyongyorsan–ésmintombudsmankéntvoltalkalmammegállapítani,amagyargyülekezésijoggal ellentétesen –, hogy nehogy a kínai vendéget az egy-egy Tibetért tüntető által hordozott transzparensek megbotránkoztassák.Azerrőlszólóombudsmanijelentés:AzállampolgárijogokországgyűlésibiztosánakjelentéseazAJB-2747/2011.ésazAJB-2888 /2011.ügyekben(előadó:dr.HajasBarnabás);Tárgy:„2011.június24-énés 25-én,VenCsia-paokínaikormányfőbudapestilátogatásaidején,illetveaztmegelőzőentöbbhelyszínentibeti zászlókkalvéleménytnyilvánítókkalszembenlépettfelarendőrség,továbbáaBevándorlásiésÁllampolgársági Hivatal2011.június25-éntöbb,Magyarországonjogszerűentartózkodó,tibetiszármazásúszemélytadategyeztetésrerendeltbe,ésezzelmegakadályoztaőketabban,hogyakormányfőilátogatássalszembenivéleményüket kinyilvánítsák.”

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

közösségi müvelődés és önkéntesmenedzsment országos múzeumokbAn Arapovics Mária Afinanszírozásszorításában,valamintaművelődésiigényekéslehetőségekfelismerésévelújtrendalakultkiamúzeumokkörében:civilmentalitássalközösségiterekkékezdikalakítaniamuzeálisintézményeket.Azönkéntességeurópaiévét(2011)követőkezdeményezésekésaziskolaiközösségiszolgálat(2013)bevezetésekövetkeztébenmegjelenőcivilsegítőkszámánakgyorsnövekedésetetteaktuálissáajelenkutatástamúzeumok körében, mely a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és MódszertaniKözpontTÁMOP –7.2.1 –11 /K–2014–001projekttámogatásávalvalósultmeg.1 Jelenírásfókuszábanamúzeumiközösségekésazönkéntességvizsgálataáll.

kutatási módszerek Azelmúltévekbenahagyományosmúzeumibarátikörökműködésemellettalátogatóbarátirányelvetkövetőmagyarmúzeumokbanugrásszerűenmegnőttazönkéntességésaziskolaiközösségiszolgálatotvégzőkszáma.Felmérésünkarrairányult,hogya hazaiországosmúzeumokmilyenközösségiművelődésterősítő,közösségfejlesztőlehetőségetlátnakazönkéntesekésiskolaiközösségiszolgálatosokfogadásában,milyenfeladatokatlátnakelasegítők,amúzeumokhogyantudjákazönkéntesekmenedzsmentjévelkapcsolatosfeladatokatellátni.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM RobertD.Putnamamerikaiszociológustöbbművébenademokráciaésatársadalmi tőke összefüggéseire mutatott rá. Bowling Alone munkájában kidolgozta a társadalmi tőke mérőszámait, ami a civil társadalom aktivitását is mutatja egy országban (Putnam 2000). Szempontjai közül kutatásomban a múzeumok társadalmi felelősségvállalását, a civil-közösségikapcsolatrendszert,azönkéntességésaziskolaiközösségiszolgálatterén betöltöttszerepetvizsgáltamazországoshatókörűmúzeumokban.Akvalitatívmódszerekkel végzett empirikus kutatást 2015 augusztusa és 2015 októbere között folytattam országos múzeumok múzeumpedagógusai, muzeológusai és néhány múzeumhoz kapcsolódócivilszervezetkörében.Valamennyiországosmúzeumotsikerültbevonniakutatásba,melysorán16interjútkészítettemazokkalamunkatársakkal,akikmunkakörüknél fogva felelősek a múzeumi önkéntes és iskolai szolgálatos programokért vezetőként vagyprogramkoordinátorként,illetveegybarátikörésegyegyüttműködőcivilszervezet képviselőit vontam be a vizsgálatba, továbbá két múzeumi önkéntest. Az empirikus kutatást megelőzően a társadalmi tőke vizsgálatát középpontba állítva a közösségi művelődés, a közösségfejlesztés és az önkéntesség múzeumi lehetőségeit vizsgáltam, melyekeredményeitazországosmúzeumpedagógiaiésmúzeumandragógiaikonferenciákonmutattambe. A muzeális intézmény szakmai besorolása – 1997. évi CXL. törvény – szerint lehet: országos múzeum, országos szakmúzeum, megyei hatókörű városi múzeum, területi múzeum,tematikusmúzeum,közérdekűmuzeálisgyűjtemény,közérdekűmuzeáliskiállítóhely.Avizsgálatfókuszábanazértazországosmúzeumokállnak,mertatörvényszerinteszintenmindegyikük„átfogó,egyvagytöbbalaptudományratámaszkodó,szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete – a Budapesti Történeti Múzeum kivételével – az egészországrakiterjed.”Tevékenységükmintaadóatöbbimúzeumszámára. Azinterjúkraszemélyestalálkozónvagytelefonosmegkeresésalapjánkerültsor,ami kiegészült dokumentumelemzésekkel és a közelmúltban rendezett szakmai fórumok, szakmaielőadásoktapasztalataival.

közösségi művelődés, közösségfejlesztés múzeumokban Az1997.éviCXL.törvényszerintaközösségiszíntérahelyilakosságrendszeresvagy alkalmiközművelődésitevékenységének,alakosságönszerveződőközösségeinektámogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület). A múzeum, mint kulturális intézmény – nemcsak jogi értelemben–válhatközösségiszíntérré.GiczeyPéterésPéterfiFerencközösségfejlesztők három feladatot emelnek ki a közösségi művelődés színterei számára a társadalmi kohézióerősítéseérdekében.Elsősorbanahelyiközösségekerősítését,aciviltársadalom fejlesztését, másodikként a partnerség és a párbeszéd erősítését, érdekegyeztetéseket

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM emeltékki,harmadikfeladatkéntatársadalmiésközösségfejlesztőbeavatkozásokhatásának mérését, a kutatásokat jelölték meg (Giczey–Péterfi 2013). A múzeumi területet vizsgálvaapartnerségésapárbeszéderősítése,asikeresközösségiésszakmaikapcsolatokalapfeltétele,hogyegyenrangúkapcsolatoklegyenekazönkormányzatok,kormányzatiszervekésmúzeumok,avállalkozókvilágaésamúzeumokközött,ésapartnerség ne csupán támogatói szempontok érvényesítését jelentse. Az érdekegyeztetést, az együttműködést,anyertes-nyerteskapcsolatokkialakításátmindenszíntérentanulnunk kell!Ajópéldáksorátbővíthetjükamúzeumpedagógusokésaziskolák,tanárokközötti kapcsolatrendszerekkel,vagyvállalkozókszponzori,vagyprobonotevékenységeivel.Az országos múzeumok – egy kivételével budapesti székhellyel rendelkeznek –, ezekben kevésbédominánsazönkormányzatszerepe,deavidékimúzeumoknálmeghatározóaz önkormányzattaltörténőegyüttműködés.Atársadalmiésközösségfejlesztőbeavatkozások hatásának mérése megkezdődött, az elmúlt években megvalósult több múzeumi kutatás is a Múzeumok Mindenkinek program keretében, a Múzeumi Iránytű sorozat megjelentetésével. Jelen kutatás is azt célozza, hogy bemutassa, a baráti körök, az önkéntességésaziskolaiközösségiszolgálatszervezésévelésprogramjaivalhogyanválnak a társadalmi tőke és a közösségépítés katalizátorává az aktív múzeumok, ezért a továbbiakban azt részletezem, hogyan valósul meg a helyi közösségek erősítése, a civil társadalomfejlesztéseamúzeumiszíntéren.

helyi közösségek erősítése, a civil társadalom fejlesztése a múzeumokban A hazai múzeumok az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a helyi közösségek erősítése,aciviltársadalomfejlesztéseérdekében.

közösségi kezdeményezések támogatása A felmérés igazolta, hogy valamennyi országos múzeumban működik a múzeumpedagógiai osztályok kapcsolatrendszere az iskolákkal, tanárokkal, és táborok, klubok, speciálisközösségekszervezésefolyik.Azokbanamúzeumokban,aholavezetők,munkatársaktudatosantörekednekerre,jópéldáittalálhatjukamúzeumimunkatársiközösségek, szakmai közösségek fejlesztésének, melyekbe bevonhatók gyűjtők, művészek. Képzésekkel, közös projektek megvalósításával hatékony a munka. A Skanzen például több szakmai fórumon is bemutatta „holdudvarát”, amibe beletartoznak a múzeumi munkatársiközösségbelsőéskülsőtagjai.Mástársaságikört,máspartneriegyüttműködéstjelentamúzeumokmellettműködő„BarátiKörök”közössége,melyegyszerreszakmai és egyszerre klubként működő közösségként az érdeklődők, gyűjtők, művészek, adományozók körét fogja össze és közönségszervező feladatokkal is segíti az intézményt.Sajátoskapcsolatrendszertjelentamúzeumoknak,hogyazadományozók,gyűjtőkszemélyestörténeteket,családihagyományokat,kisközösségekethoznakbeazado-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mányokonkeresztül.Kikellemelniahelyi,térségiközösségekfejlesztésére,azidentitáserősítésre, hagyományőrzésre, honismeretre irányuló tevékenységet, mely sok múzeum tevékenységébebeletartozik.

közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózatok, szervezetek A múzeumi szakma meglévő hagyományait érdemes erősíteni, a vonzó programok megvalósításával pedig új együttműködések jöhetnek létre. Ezek közül csupán néhány ernyőszervezetetemelekittki. AkulturálisörökségkedvelőiszámáralétrejöttTájak–Korok–MúzeumokEgyesület mozgalomként1977-benindult1700bélyegzőshelyszínnel,1985-tőlegyesülettéalakult át.Azóta450ezerbélyegzősfüzetetadtakki,ma3500aktívtagotszámlál. Alegnagyobbtaglétszámmal(többmint500fővel)rendelkezőszakmaicivilszervezet aPulszkyTársaság–MagyarMúzeumiEgyesület,amelyaz1989/90-esmegalakulásaóta folyamatosantörekszika„múzeumoktársadalmielismertségénekmegőrzéséreésemelésére”,amúzeumügykérdéseinekmegvitatására.AMagyarMúzeumokonlinemagazin kiadója. Az ICOM, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Museums – ICOM)alegjelentősebb1946ótaműködőnemzetközimúzeumicivilszervezet,amihivatalos kapcsolatban áll az UNESCO-val és konzultatív státusa van az ENSZ Gazdasági és TársadalmiTanácsában.APárizsbanszékelőszervezetcéljaamúzeumokésamúzeumi szakmafejlesztése,akulturálisörökségmegőrzése.140országban17 000tagotszámlál, a szervezet nemzeti, regionális és nemzetközi tevékenységéhez egyéni és intézményi keretben is lehet csatlakozni. Egyik legismertebb rendezvény a minden évben május 18-ánmegrendezettMúzeumiVilágnap,amithazánkbanaMúzeumokMajálisatettnépszerűvé. ANEMO–NetworkofEuropeanMuseumOrganisations–EurópaiMúzeumiSzervezetekHálózata1992-benjöttlétre,jelenlegtöbbmint30 000európaimúzeumotképviselazEurópaTanácsban. Számosrégótaésújonnanalakultszakmaiszervezetetlehetnemégsorolni(például MagyarországiTájházakSzövetsége,MagyarRestaurátorokSzövetsége,HonismeretiSzövetség, Magyar Régész Szövetségstb.). Fontos kiemelni a jogi személyiséggel nem rendelkező, de 2006-ban a Skanzenben alapított Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) által életre hívott múzeumpedagógusok koordinátori szakmai hálózatát. Ez a szakmaiközösségamúzeumokésazoktatásiintézményekkapcsolattartóikéntakorszerűmúzeumiszemléletszéleskörűelterjesztésétkezdeményezi,különbözőeurópaiuniós forrásokfelhasználásávalahelyi,megyei,régiósmúzeumifejlesztésekmegvalósításának támogatását,amúzeumokésközoktatásiintézményekközöttaszéleskörűéstartalmas együttműködésekkibontakoztatásátsegítielő.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM közművelődést, részvételt erősítő programok és kampányok Fontos,hogylegyenekolyanalkalmak,amikor–KáldyMáriaaSkanzenoktatásiigazgatójának megfogalmazásában – a múzeum „másként mutatja meg önmagát”. Ilyen kezdeményezésaMúzeumokMajálisa,aMúzeumokÉjszakája,aMúzeumokŐsziFesztiválja és egyéb nagyrendezvények, melyekhez helyi programok, új hagyományokat teremtő akciók kapcsolódhatnak. Ezek az igen népszerű, a média figyelmét is felkeltő rendezvényeknagylétszámúközönségethoztakbeamúzeumokba.

hagyományőrzés, helyi identitás, közösségek erősítése, Atérségiközösségekfejlesztésesokmúzeumbanazidentitáserősítés,hagyományőrzés,honismeretprogramjaiáltalvalósulmeg.Speciálisközösségek,célcsoportokvonhatókbeaközösségiművelődésbe,példáulaszolnokiDamjanichMúzeumkerékpárosés kiránduló programjai a sportoló látogatókat mozgatja meg, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a közösségi kert létrehozásával, vagy a futóbérlet kialakításával olyan csoportokat kapcsolt be a programokba, akiket korábban kevésbé vonzott a skanzen. Sok múzeumban különböző klubok (például nyugdíjas, baba-mama, numizmatikusok, gyerektáborok,virtuálisközösségek)isműködnekazérdeklődésikörnek,vagyazalulról jövő,helyikezdeményezéseknekmegfelelően.

képzések, szabadegyetemek, konferenciák szervezése Ahagyományosandragógiaiprogramoknemcsakazönfejlesztést,önműveléstsegítik,hanematanulócsoportokújcsoportot,bevonhatópotenciálisközösségetalkotnak. Az elmúlt évtizedekben – az egész életre kiterjedő tanulást segítő támogatásokkal – számtalanújkezdeményezésindultamúzeumokban(Káldy–Kárpáti–Szirmai2010;Kurta 2012).PéldakéntemlíthetőazOKJ-sbizonyítványtadó,aszakmaivagykulturálisszakemberképzésbenakkreditálttanfolyamokköre,anépimesterségek,néphagyományokfelelevenítésétéselsajátításátcélzótanfolyamoksokasága,degyakoriakaművészettörténeti, ismeretterjesztő tanfolyamok is. A szakmai, muzeológiai, régészeti konferenciák mellettazelmúltévekbenmindenévbenmegrendezésrekerültekamúzeumpedagógiai ésmúzeumandragógiaikonferenciákésszakmaifórumokis.

baráti körök, önkéntesség, közösségi szolgálat fejlesztése Jelenempirikuskutatásbizonyította,hogynagymértékbennőttazországosmúzeumok közösségszervező munkája. A múzeumi baráti körökre és az önkéntességre az alábbiakbanrészletesentérekki.Afiatalokmúzeumisegítőszolgálatáta20/2012.EMMI

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM rendeletáltalbevezetettiskolaiközösségiszolgálatindítottael.Ajogszabályaközépiskolafeladatávátette,hogyatanulóválasztásaalapján50óra–anyagiellenszolgáltatásnélküli– közösségiszolgálatotvégezzenekállami,önkormányzati,civil-nonprofitvagyegyháziszervezetnél,esetenkéntsajátintézményben.Amúzeumok2013-tólszerveztékmeg afiatalokfogadását.Jellemzőenmúzeumpedagógiaiprogramok,rendezvények,táboroztatások,vetélkedők,információsvagyadminisztrációsszolgáltatásokkeretében(1.táblázat).ANéprajziMúzeumpéldáulkiállításrendezésébeisbevontaafiatalokat.2

múzeumi baráti körök Azangolklubéletnek,atársaságikapcsolatokkialakításánakhagyományáramárSzéchenyiIstvánisfelfigyelt.Abarátikörökhöz,klubokhozvalótartozásintézményeskeretekköztaztisjelentette,hogyalkalomnyílhatottmástársadalmirangúemberekkelvaló találkozásra.AXIX.századvégénalétrejövőmúzeumokmellettöntevékenycivilegyesületek,társulatokjötteklétre,melyeksegítettékamúzeumigyűjteményekgyarapításátis. Más kulturális célú társaságok, baráti körök is ekkortájt alakultak, például 1841, Természettudományos Társaság, Erdélyi Múzeumi Egylet 1859, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület–EMKE1885.Hazánkban–akiegyezéstkövetően–jötteklétreamegalakuló múzeumokmellettbarátiegyletek.Ittmegkelljegyezni,hogyezazeurópaitörekvésekkelegyidőbentörténik(példáulapárizsiLouvremellett1897-benalakultmegaSociété desAmisduLouvre). Amásodikvilágháborútkövetően,deinkábbaz1950-esévekcivilszervezeteketérintőbetiltásaitkövetőencsakpolitikaijóváhagyásrajöhetteklétrekulturáliséssportegyesületek. A múzeumi baráti körök korai kezdeményezésére jó példa a Nemzeti Galéria mellettlétrejöttkör.AnkaMária,aNemzetiGalériaBarátiKöretevékenységénekösszefoglalójaszerintaGalériaBarátiKöremegalakulásánakelsőlépéseiaszocialistakultúrpolitikaidejérenyúlnakvissza,az1960-asévekre.Ekkorformálódottegyszűkebb,aképzőművészet iránt érdeklődő és a kiállításokra visszajáró értelmiségi közönség, őket „múzeumbarátok”-nak kezdték nevezni. Hazánkban az 1976-ban megjelent közművelődési törvényindítottaelamagyarországimúzeumokközművelődésinyitását.Számosmúzeumbanközművelődésiosztályjöttlétre.(Ezavilágmúzeumaibanmegindulónyitássalis egybevágott.)1979-benalakultmegaMagyarNemzetiGalériaBarátiKöreaművelődési minisztérium engedélyével a múzeum égisze alatt. Önálló egyesületté 2001-ben alakult át,jelenlegisígyműködik300–350tagotszámlálva.„AzAlapszabályábanmeghatározott célja a Galéria tevékenységének társadalmi támogatása, a képzőművészeti műveltség terjesztése és a magyar művészet, különösen a kortárs művészek népszerűsítése volt.” (Anka2012:4). Amegkérdezettországosmúzeumokközül9múzeumnakvanbarátiköre,ebből7 aktív. A Hadtörténeti Múzeum és Intézethez tartozó Fegyverbarátok Köre kéthetente szombaton szervez találkozót. Több múzeumi koordinátor jelezte, hogy nehéz a Baráti Körrelésazönkéntesekkelvalókapcsolattartás,sokesetbenösszefonódikakétkörtag-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ságavagyatevékenységiköre.ABudapestiTörténetiMúzeumhozkapcsolódóTKMkör körülbelül200tagotszámlál,akikfőlegnyugdíjasok.Amúzeumnakacivilszervezetekkel, például a Szembenézés Alapítvánnyal vagy az Antropolis Egyesülettel, a Baptista Szeretetszolgálattalfolytatottegyüttműködéseújlátogatókörtgenerál,akiketamúzeumnem tudnanélkülükmegszólítani.Amúltismeretesokembertmegszólít,amúzeumehhez adjaazintézményikereteketésatudást.Amúzeumígyajelenfeléreflektálhat. A baráti körök tagjai között jelennek meg a múzeum pártolói, adományozói. Van olyanmúzeum,aholarendezvényhelyszínegyszeribérletiköltségeiskedvezményesebb, haabarátikörtagjavesziigénybe.Valamennyimúzeumingyenesmúzeumbelépőtbiztosítatagjainak,ésszámukrakülönrendezvényeketszervez.Jólműködőbarátikörfogja össze a műkedvelőket az Iparművészeti Múzeumban. Itt például ingyen látogatható az összestárlat,valamintafiliálék,aNagytétényiKastélymúzeumésaRáthGyörgyMúzeum állandó kiállításai. Ötvenszázalékos kedvezményt biztosít utóbbiak időszaki kiállításainak megtekintésekor.IngyenesrészvételilehetőségaBarátiKörrendezvényein,ingyenhasználhatóamúzeumszakkönyvtára,meghívótkapabarátiköritagakiállításokmegnyitóira,hírlevélbenértesülazeseményekről,éstalálkozhatazonosszellemiségűemberekkel. Az Egyesült Királyságban például szövetsége is van a baráti köröknek. The British AssociationofFriendsofMuseumshonlapja–ahagyományoknakmegfelelően–még maisGloucesterhercegénekpártolóajánlásávalkezdiabemutatkozást.ABritMúzeumi BarátiKörökEgyesületefüggetlenszervezetként1973-banjöttlétreamúzeumiönkéntesek és a kulturális örökséget támogatók köreiből. Napjainkban több, mint 200 000 főt képviselaszakmaihálózat,amiabarátikörökszervezőinekadhelyetszakmaiinformációcserékreésgyakorlatikérdésekmegvitatására. A múzeumi baráti köröknek nemzetközi szervezete is van, a World Federation of FriendsofMuseums.

múzeumi önkéntesség Akutatásbanahazaijogszabályifogalmatalkalmazvaa2005.évi,aközérdekűönkéntestevékenységrőlszólóLXXXVIII.törvényszerintönkéntességalatt„atársadalomtagjainakszolidaritásánalapuló,azállampolgároköntevékenységétkifejező,aszemélyeknek ésközösségeiknekmásvagymásokjaváraellenszolgáltatásnélkülvégzett”tevékenységét értettük. A jogszabály lehetővé tette, hogy a civil szervezeti hagyományok mellett márköltségvetésiintézményekisfogadjanakönkénteseket.Azintézményiönkéntesség soránkülönodafigyeléstérdemel,hogyazönkéntesekneugyanaztamunkátvégezzék, mintafizetettmunkatársak,hiszenazönkéntesnekfrusztrálólehet,hogyőingyendolgozik,mígmásugyanezértpénztkap,afizetettalkalmazottbanpedigfélelmetkelt,hogy elveszítheti a munkáját. Fontos kiemelni, hogy az EGSZB (2006) nyilatkozata kiemeli: „Nemazacél,hogyazönkéntestevékenységhelyettesítseafizetettmunkát,sőtkifejezetten az a kívánatos, hogy a fizetett munkát ne lehessen önkéntes tevékenységgel helyettesíteni.Azönkéntestevékenységkülönlegesértékeaz,hogyhozzájárulaközös-

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ség formálásához. Az önkéntes tevékenység nem egyszerű társadalmi szolgáltatás és nemisazértvan,hogyállamialapfeladatokatvállaljonát”(2006 /C325 /13.3.2.).

Az önkéntesség kezdete a magyar múzeumokban Azönkéntesekésaközépiskolásiskolaiközösségiszolgálatosokfogadásaegyszerre öröm a szervezetnek és egyszerre jelenti új feladatok megszervezésének nehézségét. A múzeumiközösségekfejlesztése,újcélcsoportokbevonása(példáulidősek,tinédzserek, egyetemisták) és közösségi aktivizálása a társadalmi szolidaritást, a művelődést, a kulturálódástegyaránterősíti.Avizsgáltmúzeumokegymástóleltérőgyakorlatokatfolytatnakazönkéntesekbevonásaesetén,attólfüggően,hogymilyencéllal,milyenfeladatokkal,milyenanyagiésemberierőforrássalrendelkeznek.Akapacitásmellettazismeghatározó,hogybarátikörök,civilszervezetisegítségvan-eamúzeummellett. Civil szervezetek körében az önkéntesek aktivitása a civil társadalom létrejöttétől kezdődőenjelenvan,hiszenazalulrólszerveződőcivilekjellemzőenönkéntesmunkával hoztak létre egyesületeket, alapítványokat. A KSH többévi adatai alapján a klasszikus civil szervezetek nagy többségének nincs is alkalmazottja, vagy csupán egy-egy adminisztrátoravan.Azintézményekbenmegjelenőönkéntességhazánkbana2005.éviközérdekűönkéntestevékenységrőlszólótörvényhezisköthető.Közművelődésiterületen a művelődési házak szárnyai alatt működő klubtevékenységek, szakköri foglalkozások, azalkotóművészeköntevékenycsoportjainakkezdeményezései,vagyakultúrházakhoz, közösségi házak civil programjaihoz kapcsolódó önkéntesség évtizedek óta működik hazánkbanis,deközvetlen,szerződésesalaponislegalizálhatótevékenységetatörvény tettlehetővé.Közművelődésiintézményeknélaközösségiművelődés„természetesvelejárója” volt az önkéntesség, de múzeumi területen nem igazán beszélhetünk ilyen hagyományról. Külföldön, különösen az angolszász országokban viszont jelentős hagyományokkal rendelkeznek a múzeumok, ennek népszerűségét az ezredfordulón magam is megtapasztaltam, amikor a Londoni Egyetem Arts Management kurzusára járva a londoni RoyalAcademyofArts„Monetinthe20thCentury”kiállításmarketingjétésaNational Gallery programjait testközelből szemlélhettem. A nyugati múzeumok több évtizedes önkéntestevékenységretámaszkodnak,ademokráciaterénpedigtöbbszázévesmúltra tekinthetnek vissza. Az UNESCO által 1977-ben megjelentetett Museums and Friends kiadványamártöbbönkénteseknekcélzottprogramotbemutatott.Azangoljótékonysági hagyományokat jól szemlélteti, hogy a 2012-es londoni olimpiát nem lehetett volna megrendezniönkénteseknélkül,hiszenmintegy70ezer (!)önkéntessegítetteasportjátékokmegvalósulását. A hazai múzeumi önkéntesség 2006 után, egy-egy országos múzeum nagyszabású programjánakelindításátkövetőenjelentmegMagyarországonszámottevőmértékben, amikor az állami támogatások folyamatos csökkenése és a kulturális célú civil aktivitás növekvőigényeegymásratalált.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Akulturálisintézménybenvégzettönkéntestevékenységnek,amúzeumiönkéntességnekpresztízsevan.Amúzeumiönkéntességelőnye,hogyszépkörnyezetben,egyedi tárgyak között és hasonló érdeklődésű emberekkel karöltve végezhető az önkéntes munka. Magyarországon elsők között a Szépművészeti Múzeumban 2006 szeptemberében indítottákelazÖnkéntesProgramot–külföldimúzeumipéldákalapján.Ittkülföldidiplomatafeleségekszervezőerejeisösztönzőenhatottaprogramra.Afőcélelsősorbanaz információspultkialakításavolt,deazéveksoránamúzeumszámosterületétmeghódította az önkéntesség. Csordás Izabella kitartó munkájának is köszönhetően több közgyűjtemény számára mintaértékű program lett ez napjainkra (Csordás 2012). Az első toborzáskoraSzépművészetibe145főjelentkezett,ebbőlakiválasztástkövetőenhatvanan kezdték el az önkéntes segítést a múzeumban. 2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum,majdabudapestiPetőfiIrodalmiMúzeumisindítottönkéntesprogramot.2011 januárja és márciusa között a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány és a Szépművészeti Múzeum közösen egy nyolcnapos múzeumi önkénteskoordinátor-képzést szerveztek,melyet10szervezet12képviselőjevégzettel.2011.azÖnkéntességEurópai Évelett,amiszinténserkentetteamúzeumokatanyitásra,különösen,hogyazerőforrásokegyreszűkösebbeklettek,alátogatóbarátszemléletviszontegyretöbbújszolgáltatást,újfeladatotésújtámogatásokathozottamúzeumokéletébe.ASzabadtériNéprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum önkéntes programjai élen jártak, és sikeres tapasztalataik átadásával, önkéntesmenedzsmentre felkészítő képzésekkel több múzeumnak lendületet adtak az önkéntesek fogadásához. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum módszertani igazgatósága, a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) irányítása alatt álló országos múzeumi koordinátori hálózat az elsők között volt hazánkban, ami szorgalmazta és elősegítette a múzeumi önkéntes munka elterjesztését konferenciák, szakmaifórumokésképzésekmegszervezésével.AMOKKmúzeumpedagógiaiinnovációitjelentősmértékbenazuniósprogramok(TÁMOP)tettéklehetővé.3 KáldyMária,aMOKKigazgatójabeszámolójaszerintaSkanzenbenazönkéntességa nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza, csak akkor még nem beszélhettünk mai értelembenvettönkéntességről.Egyprogramsoránamúzeumimunkatársakkalfelelevenítették a kenyérsütés hagyományát. Hívtak péket, aki megsütötte a kenyeret, de a szétosztást már a múzeumi dolgozók végezték. Nagy érdeklődés kísérte a programot, népes csoportvoltjelen.Kenyérosztásközbenvoltegyfiatalnő,akiatöbbieknélnagyobbdarabot szeretettvolnakapniasütésből.Amúzeumiszakemberezenmeghökkent,ésaztmondta,ahhoz,hogynagyobbdarabotkapjonvalaki,ahhozsegíteniiskellene.Anőerrerábólintott,ésígéretéhezhívenszeptemberbenakövetkezőkenyérsütésreeljött–30fiatalasszony kíséretében. A piknikkosárral érkező asszonyok bemutatkoztak a Szent István Bazilikakórusaként,ésjelezték,hogyjötteksegíteni.Eztkövetőenváltakönkéntessegítőkkéakemencebefűtésénél,asütésnél,akenyérosztásnál.BereczkiIbolyaigazgatóhelyettesasszonyfelidézte,hogyaSkanzenbenkialakultönkéntességetaszükségszerűség isútjáraindította,amikor2010-benegynagyviharutánmegáradtaszabadtérimúzeumot átívelő Sztaravoda patak és kimosta a múzeumi vasúti síneket. A katasztrófáról

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tudósított a sajtó is, amelynek hatására nagyszámú lakossági felajánlás érkezett. Egy közelgő kiállításmegnyitó és az óriási kár a kétkezi munkafelajánlások elfogadását tette szükségesséésegyönkéntesprogramelindításátkeltetteéletre.4 A mai értelemben vett önkéntesség inspirációját 2010-ben egy, a szegedi Móra FerencMúzeumbanCsizmaziánéLiptákMáriaésSzatmáriCsillakoordinátoroknevéhez fűződő,helyinyugdíjasokésegyetemistákbevonásával,civilszervezetekegyüttműködésével kialakított program adta. A program tanulságaival és eredményeivel a Skanzen Múzeumi Oktatási és Képzési Központja a megyei múzeumi hálózat koordinátorainak sikeresműhelymunkátszervezett(errekésőbbtöbbinterjúalanyishivatkozott). Több intézményben jelezték, hogy spontán önkéntesség, mindig is volt, nyugdíjas kollégák,vagyabarátiköröktagjaisokatsegítettekamúzeumokban. AMOKKáltalszervezettelsőszegediképzéstkövetteMakó,majdVeszprémésVas megye több múzeuma. Az önkéntesek képzései mellett számos olyan szakmai fórum megszervezésére is sor került, ahol az önkénteseket fogadó múzeumi munkatársak tapasztalatcseréjevoltnapirenden. Ezsegítette2013-banaSzabadtériNéprajziMúzeum „Önkéntésdalolva–önkéntes munkaaközgyűjteményekben” címűkonferenciájamegszervezését,deazéventemegrendezettOrszágosMúzeumpedagógiaiKonferenciákésazOrszágosMúzeumandragógiaiKonferenciákisnapirendretűztékazönkéntességtémáját.Ebbenazévbenpéldául már külföldi önkéntesek fogadására is nyitott volt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az AISEC Magyarország közvetítésével jövő önkéntesek angol nyelvű cikkeket írtak, készítettekegyangolnyelvűfacebookprofiltaMúzeumiOktatásiésKépzésiKözpontszámára,segítettekpiackutatatásban,rendezvényszervezésben.

múzeumi önkéntes tevékenységek A múzeumi önkéntesek időadományukkal és ötleteikkel járulnak hozzá a múzeum munkájához.Afelmérésalapjánmegfogalmazható,hogyolyanfeladatotkellkitűzni,ami érdekesésvonzóazönkéntesszámára. Jellemzőtevékenységek(agyakoriságsorrendjében): •információspult,látogatókeligazítása; •tárlatvezetésmagyarésidegennyelven,audioguideidegennyelvűfordítása; •múzeumirendezvényekszervezéseéslebonyolítása(különösennagyrendezvényeken: MúzeumokÉjszakája,MúzeumokŐsziFesztiválja); •múzeumpedagógiaifeladatok,kézművesfoglalkozások; •adminisztrációs,adatrögzítésifeladatok,digitalizálás,műtárgyaknyilvántartásifeladatai; •könyvtári szolgáltatások (katalogizálás), adattár nyomtatott dokumentum-gyűjteményénekrendszerezése; •piackutatás,kérdőívezés; •kézbevehetőtárgyakprogrammellettisegítés; •informatikaisegítés(weboldalszerkesztése,hírmondószerkesztése);

36

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •BarátiKörtagjainakregisztrálása; •szakmaisegítés(megfelelővégzettséggel:restaurátorivagykönyvtárosfeladatok); •teremőrifeladatok; •kertimunkák. Egy-egyspeciálisfelajánlásiselőfordult.PéldáulegyfiatalemberkifejezettenaSkanzenben működő múzeumi vasúton vállalt önkéntes munkát. A PIM-be pedig több könyvtáros végzettségű nyugdíjas segítő érkezett, akik szakmai feladatokban vesznek résztamúzeumkönyvtárában. A teremőri feladatokról megoszlott a koordinátorok véleménye, mert sokaknak magányos és unalmas feladatnak tűnik és felveti azt a kérdést, hogy ez egy múzeum kötelező feladatellátására irányul-e. Ugyanakkor van olyan múzeum, ahol a nyugdíjas teremőrök közül sokan – akiknek a munkájuk a költségvetési források csökkenésével megszűnt – az intézmény iránti elkötelezettségből önkéntesként is folytatják tovább korábbimunkájukat.

múzeumi önkéntesek menedzsmentje Afelmérésbenrésztvettmúzeumokbankülönbözőlétszámúönkéntesvégezfeladatokat.Előfordul,hogy100–150önkéntesismegfordul,devanolyanországosmúzeum, aholegysincs(lásdtáblázat).Aholtöbbmintszázönkéntesjelenvan(példáulSzépművészetiMúzeum),ottkülönmunkakörjöttlétreazönkéntesekkoordinátorifeladataira. Vanolyanmúzeumviszont,aholkifejezettenazértnemtudnakönkéntestfogadni,mert nincsolyanmunkatárs,akinekamunkaidejébe,munkakörébeezbeleférne.Ténylegesen stratégiai kérdés, hogy jöjjenek-e önkéntesek és mekkora létszámban, van-e megfelelő feladatszámukra,ésamunkaszervezésükmekkorakapacitástkötle.

a)Múzeumiszervezetiirányelvek Az önkéntesekre vonatkozó irányelvek, vagy az önkéntes stratégia, vagy „önkéntes kézikönyv” a múzeum által kidolgozott és elfogadott írásos dokumentum, ami arra vonatkozik, hogy az önkéntes milyen formában, feltételekkel és elvárásokkal tevékenykedhetazintézményben. Haegymúzeumbevonönkénteseketaműködésbe,elsőlépésbenaztszoktáktisztázni,hogymilyenfeladatokbanésholkapnakszerepetasegítők.Ennekkialakításában jellemzően azok a munkatársak (és önkéntesek) vesznek részt, akik közvetlenül az önkéntesekkel fognak együttműködni, de az önkéntes koordinátor mindig nagy részt vállalebben.Ittkerülrögzítésre,hogymibenmásazönkéntesektevékenysége,jogaés kötelezettsége,mintazalkalmazottaké.Atoborzás,kiválasztásmikéntje,azönkéntesek felkészítése,képzése,azönkénteseketérintőköltségek,amunkakörülményekbiztosítása,akapcsolattartás,motiváció,elismerés,panaszkezelés,kilépés,adatkezeléskérdéskörei. Mindezek alapján jöhet létre az önkéntes szerződés. Néhány múzeum, például a NemzetiMúzeum,SzépművészetiMúzeum,MezőgazdaságiMúzeum,NéprajziMúzeum

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM és a Skanzen a honlapján vagy szabályzatban rögzíti a szervezeti irányelveket, így az önkéntes,akijelentkezik,ismerhetiazokat.Deamegkérdezettektöbbségenemrendelkezikmegfogalmazottirányelvekkel. 1.táblázat.Közösségilétszámadatokazországosmúzeumokban múzeum

Iskolai Önkéntesség közösségi szolgálatosok

Baráti Kör

Egyéb civil együttműködések, közösségek példái

Budapesti TörténetiMúzeum

1-2fő, nemjellemző

5–10fő,inkább gyakornokok

TKMnyugdíjasai (kb.200fő)

BaptistaSzeretetszolgálat, AnthropolisEgyesület, SzembenézésAlapítvány

HadtörténetiMúzeum

nemjellemző

nincs

FegyverbarátokKöre

MagyarKatonai LogisztikaiEgyesület, masodikvh.hucivilportál

IparművészetiMúzeum

10–12fő

40–50fő

van,működik (kb.200fő)

IparművészetiMúzeumot TámogatóAlapítvány

MagyarMezőgazdasági Múzeum

15–25fő

150 –180fő

van,nemaktív

LigetTermészet-ésKörnyezetvédelmiOktatóKözpont

MagyarMűszaki ésKözlekedésiMúzeum

zárvatart

zárvatart

zárvatart

zárvatart

MagyarNemzetiGaléria ésSzépművészeti Múzeum

100 –150fő

30fő

aktív GalériaBarátiKör (300 –350fő)

Magyar–EgyiptomiBaráti Társaság, ElKazovszkijAlapítvány

MagyarNemzeti Múzeum

160fő

70fő

nincs

PulszkyTársaság, MagyarRégészeti ésMűvészettörténetiTársulat, ICOMOS,UNESCO

Magyar Természettudományi Múzeum

kb.10fő

40 –50fő

nemaktív

MTKM

NéprajziMúzeum

19fő

30 –40fő

aktív

MagyarNéprajziTársaság

nemaktív

KönyvésTea(Klub), JózsefAttilaTársaság, MóriczZsigmondTársaság, FerencziSándorEgyesület, MagyarPENClub

PetőfiIrodalmiMúzeum

16fő

60 –60fő

Semmelweis OrvostörténetiMúzeum, Könyvtár ésLevéltár

kb.20fő

nincs

nincs

MagyarOrvostörténelmi Társaság,MagyarGyógyszerésztörténetiTársaság, MTAÉlettudománytörténeti Munkabizottsága

SzabadtériNéprajzi Múzeum

100 –150fő

50 –60fő

aktív

tájegységek,szakmaiközösségek,múzeumikoordinátorok, közösségikert,futók

Forrás: Sajátszerkesztés.

38

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Azönkéntesselcélszerűszerződéstkötni.Ennekkereteitaközérdekűönkéntestevékenységrőlszóló2005.éviLXXXVIII.törvénytartalmazza.Akutatásbabevontvalamenynyimúzeum,aholegyéniönkénteseksegítenek,szerződéstkötazönkéntesselésabban rögzítik a keretfeltételeket. Van viszont egy másik típusú „szerződéses viszony” is, ez pedig a baráti köri tagság, vagy civil szervezeten keresztüli önkéntesek bevonása a múzeumi feladatokba (például a Közlekedési Múzeum filiáléjában, az Elektrotechnikai Múzeumban az Elektrotechnikusok Egyesülete tagjai tartják a rendhagyó fizika órákat önkéntesen).Ritkábbanelőfordul,hogynyugdíjaskollégákönkéntesmunkábanfolytatják a múzeumi aktivitásukat (például Természettudományi Múzeum). A múzeum nemcsak munkaórákkal gazdagodik, hanem az önkéntesek ötleteivel, lelkesedésével, külső szemmelhozottújmegoldásokkalgyarapodik,ésértékteremtőközösségjönlétre.

b)Önkéntestoborzása,motivációja,kiválasztása Klasszikus értelembe vett toborzás nem jellemző a múzeumokra, inkább az, hogy egy-egy kezdeti akcióval indították az önkéntes programot, majd ezt követően önjáró folyamatként, egymást hívják az önkéntesek (például PIM, Néprajzi Múzeum). Esetleg egy-egyprogrambehívásánálvantoborzás.Aholvannak,ottutánpótlástjelentenekaz egyetemistagyakornokokésaziskolaiközösségiszolgálatosfiatalokis.Jellemzőahonlapos hirdetés például a Nemzeti, Iparművészeti, Szépművészeti Múzeumban és a Skanzenben,detöbbmúzeumfontosnaktartjaa„hagyományos”szórólapozástis. Ötletesmegoldásokkallehettalálkozni,példáulaSkanzenazalapadatokonkívül(név, születési) becenevet is kér, végzettséget, nyelvtudást, hobbit. Megjelenik a humor is a jelentkezési lapon „hadra fogható napok”-at kell megadni, és azt, hogy mit csinálna az önkéntesszívesenésmiaz,amit„semmiképpennem”csinálna. Meghatározó a szervezeti célok és az önkéntesek motivációjának megfeleltetése. Mindenkimegemlítette,hogyamúzeumiönkéntesekmotiváltanérkeznek,magukdöntenekarról,hogyidőadományukatazadottmúzeumnakajánljákfel.Amúzeumimunkatársak külön toborzást sem igazán végeznek. Az önkéntes koordinátorok elmondása szerintleginkábbazérdeklődés,akultúraésművészetekirántivonzódásjellemző.Fiatalabbaknál a karrierlehetőség, gyakorlatszerzés, különösen bölcsész egyetemisták esetében,idősebbeknélaszépkörnyezetbenmegvalósulóhasznosidőtöltésésazönbecsülés a meghatározó, amihez a mintát az ismerősök, barátok adják. Ezek a motivációk találkoznakazintézményekszükségleteivel,szolgáltatásfejlesztő,minőségfejlesztőéslátogatóbarátcéljaival.Jellemzőenmáraziránykijelöléskorjólkörülírtfeladatraérkeznekönkéntesek. A Szépművészeti Múzeumban például az lehet önkéntes, aki a feladatterülettől függően egyszeri vagy folyamatos képzésben vesz részt, munkaterülettől függetlenül havonta minimum 8 órát áldoz szabadidejéből a közgyűjteményre. A legtöbb múzeum nemteszkikötéstazotttöltöttidőre,mertsajátosszervezésikörülményeketkellmegoldani,példáulatárlatvezetésnél,egyritkaidegennyelvnélnemlehetelőretervezni. Több múzeumban előfordult, hogy az első programindításkor jelentett számottevő feladatot a kiválasztás. Egy múzeumi kolléga korábban elmesélte, hogy kényelmetlenül érezte magát, amikor sok önkéntes jelentkezőt helyhiány miatt nem lehetett felvenni,

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM egyébkéntolyanfeladatra,amiértnemisjárfizetség.Azelsőnagytoborzástkövetően viszonttöbbenarrólszámoltakbe,hogy„beállt”alétszám,ígyazújonnanérkezőkreelegendő idő jut, le lehet ülni megbeszélni, mennyi időt tud a múzeumban tölteni, milyen feltételekmellett. Az önkéntesek sokszor szakirányú egyetemista fiatalok. A Néprajzi Múzeumban a honlapon található felhívás, melyre többnyire néprajz szakos hallgatók érdeklődnek. Az interjúnáltalábanazamunkatársvanjelen,akiamentorlesz.Félévesszerződéstkötnek, utána beszélgetés és felülbírálat következik. Előfordul, hogy adott projektekbe célzott toborzások is szoktak lenni. A Petőfi Irodalmi Múzeumban személyre szabott feladatot kaphatnak az önkéntesek, megegyezés szerinti időbeosztásban eljárva. 2011-ben volt interjúztatás,mertkörülbelülszázönéletrajzérkezettafelhívásra,mamárfolyamatosan érkeznekérdeklődők,nemjelentproblémátazelbeszélgetés.Főlegmagyarnyelvésirodalomszakosokjelentkeznek,annyiramotiváltak,hogynemkellkülönprogrammotiválásra,aztvégezhetik,amitszeretnek.Azadottmunkaértékelésétazakollégavégzi,aki mentoráljaatevékenységet.

c)Azönkéntesbevezetéseamúzeumba,képzés,felkészítés,koordinálás Miképpenazújmunkatársat,azönkéntestismegkellismertetniamúzeumidolgozókkal,bekelljárniamúzeumot,ismerniekellahelyiadottságokat.Legfontosabb,hogy tudja az önkéntes, hová forduljon probléma esetén. Azokban a múzeumokban, ahol nagy létszám van, már lehetetlen minden munkatársnak bemutatni az önkéntest. A Szépművészetibenönkéntesmentoroksegítenek.ANéprajziMúzeumbankisebblétszámeseténamentor,vagyazakolléga,akinekbesegítazönkéntes,mutatjabeatöbbi munkatársnakazönkéntest. Ténylegesenmindenönkéntesprogramotmegelőzőenfelkészítőképzést kellenetartaniamúzeumtevékenységérőlafelelősmunkatársakbemutatásával.Sajnos,kapacitáshiánymiatt,nemmindenmúzeumtartképzést,devalamifélefelkészítésmindigvanaz önkéntesekfogadásakor. A koordinátorok beszámolói alapján tárlatvezetéses feladatok ellátásakor minden intézménytartképzést,próbavezetéstéscsakeztkövetőenvégezhetönállóantárlatvezetői feladatokat az önkéntes. Jellemzően az információs feladatokat ellátó segítők is kapnakfelkészítést,hiszenismerniükkellamúzeumot.Egykoordinátorjelezte,hogypéldáulegykézművesprogramonnemfeltétlenszükségesaképzés,deaprogramotmegelőzőegyeztetésekremindigsorkerül,esetenkéntközvetlenülakézművesvagyfesztiválosprogramotmegelőzően. Az önkéntesek munkáját segítő főállású munkatársak kísérik. Angol tanulmányok szerint minimum 4 hónap felkészítés /próbaidő szükséges annak, aki új munkába kezd. A megkérdezettmúzeumokesetébencsupán2intézménybenvolt„önkénteskoordinátor”munkakörűszakember,atöbbiesetbenamúzeumpedagógusmunkatársakmunkaköréhez illesztették az önkéntesek koordinálását. A két intézményben viszont 100 fő feletti létszámot mozgattak a koordinátorok. Általában a koordinátorok mellett egy mentorisvanazönkéntesmellett,azonazosztályondolgozómunkatárs,aholközvetle-

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nül segít az önkéntes (könyvtár, adattár, múzeumpedagógia stb.). Az interjúk során felmerült,hogyfontoslenneegyeztetniszakmaikörökben,például,hogyegyadottmunkárahányönkéntestlehetszervezni,vagyhavalakinemtudeljönni,akkormiateendő.

d)Motiválás,megtartás Amúzeumokbaérkezőönkéntesekmotiváltak,demegtartanicsakakkorlehetőket, ha vonzó és kihívást jelentő feladatokat tud az intézmény felajánlani, és a tevékenység kibontakozására lehetőség nyílik. A múzeum nagy presztízzsel rendelkező kulturális intézmény,aholvonzó,halehetőségnyílikbelesniakulisszákmögé,hiszennemakárki férhethozzátestközelbőlkulturáliskincseinkhez.Amúzeumiönkéntességelőnye,hogy szépkörnyezetben,egyeditárgyakközöttéshasonlóérdeklődésűemberekkelkörbevéve lehetönkéntesmunkátvégezni.Azsemutolsószempont–amisokönkéntestmotivál azújtípusúönkéntességsorán–,hogypályaelejénjólmutatazönéletrajzbanegynagy múltúkulturálisintézménybenszerzetttapasztalat–különösen,haezenaterületenszeretnevalakielhelyezkedni. A felmérés megerősítette, hogy nem szabad ingyenes munkaerőként tekinteni az önkéntesre,megkellbecsülni,havalakiidőadománnyaltámogatjaamúzeumot. Azösztönzésretöbbfélemódszertalkalmaznakazintézmények,defejlesztéstigényel a terület. Mindenütt, ahol önkéntest fogadtak az ingyenes múzeumi belépő „járt” az önkéntesnek.Többintézménykedvezményescsaládibelépőtvagyazidőszakoskiállításra+1főszámáraisbelépéstbiztosít.Többmúzeumikoordinátortettemlítéstönkéntestalálkozó,rendezvényszervezéséről,mertigénylikaközösségialkalmakatazönkéntesek. A PIM-ben például választhatnak a kedvezmények közül. Sokan kedvelik, hogy kedvezményesen vásárolhatnak a múzeumi boltban, de választhatják azt is, hogy a Károlyi Étterembenkedvezményesebédrevagyhavikétmúzeumitiszteletjegyretartanakinkább igényttevékenységükköszöneténekjeléül.ANéprajziMúzeumbanÖnkéntesKézikönyvbenfoglaljákösszealegfőbbtudnivalókat.Kétpróbaalkalomutánmúzeumibelépőkártyátkapnakazönkéntesek,névvel,kitűzővel.Jutalmazáskéntabelépés+1fővelingyenes akiállításokra.Ingyenesabeiratkozásakönyvtárba,amiegyébkéntcsaknéprajzosvagy antropológus végzetteknek vagy szakos hallgatóknak ingyenes. Az első félév után könyvjutalmatkapnakazönkéntesekésalegjobbak(akiksokidőadománytadtak,vagy kiválóanteljesítettek),meghívástkapnakamúzeumrangosszakmaifogadására. e)Számonkérés,értékelés,kilépés Azinterjúksoránfelmerültaszámonkérésnehézségeis.Általábanmindenkiazelégedettségrőlbeszélt,deelőkerült,hogyegy-egyesetetnehézkezelni,például,havalaki rendszeresen késik a programokról. Érdemes lenne tehát már az elején tisztázni (akár önkéntesszerződésbenisrögzíteni)azellenőrzésmikéntjét,rendszerességét,azesetlegesteljesítményértékelésformáit.Azegyikmúzeumikoordinátorjelezte,hogyhavalaki nem válik be, nem hívja be következő alkalommal az adott feladatra, de sokszor nincs lehetőségatisztázásra.Előfordulazis,hogyazelvárásokváltoznak.ANéprajziésaSzépművészeti Múzeumban is félévente értékelést tartanak, egyeztetett beszélgetést az

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM önkéntes és a koordinátor között. Ekkor újra lehet gondolni és osztani a feladatokat. Aholnincskidolgozottönkéntesmenedzsment-program,nemigazántisztázott,hogymi történikakkor,hanemfelelmegegyönkéntesafeladatoknak.Ezekbenazintézményekben sokszor magukra maradnak a koordinátorok. Szükség lenne olyan szakmai fórumokra,aholafelmerülőkérdéseketmeglehetnebeszélni. Az önkéntesek munkából való tényleges „kilépéséről” senki sem tett említést a bevont interjúalanyok közül, inkább elmaradást említettek. Korábban egy (jelen felmérésbennemszereplő)vidékimúzeumbanelőfordult,hogyamúzeum„hozzászokott”az önkéntesekhez,ésnemismertefel,hogyelkellismerni,megkellköszönniatevékenységet,ígytömegesenhagytákabbaamúzeumisegítést.Mintahogy„sétálócédulával”járja körbemunkahelyét,akitávozik,hasonlóankelleljárni,amikorazönkéntesmárbefejezia tevékenységét. Az eszközök, belépők, kölcsönzött könyvek stb. visszajuttatásával, a későbbiegyüttműködésreményével,azigazolásokkiadásávallehetlezárniafolyamatot.

f)Azönkéntességmegbecsülése,elismerése Mindenmúzeumikoordinátorkiemelte,hogynagyonsokatköszönhetnekazönkénteseknek. AMezőgazdaságiMúzeumbannemjöhetettvolnalétrenélkülük(ésaziskolaiközösségi szolgálatosok nélkül) a Hermann Ottó Tanösvény programja. A Szépművészeti Múzeumban az egész információs pult, sok helyen a tárlatvezetések (különösen ritka idegennyelvűek),másholarendhagyótanórákönkéntesekbevonásávalvalósulnakmeg. Amegbecsülésjeléülönkéntesekneknyújtottkarácsonyivacsoráróladtakszámotaz interjúalanyok, bár azt is jelezte egy kolléga, hogy a vendéglátásra a pénzszűke miatt egyrekevesebbszerkerülsor.Ugyanakkorazönkénteskoordinátorokrámutattak,hogy ezen nem lenne szabad spórolni, mert az önkéntesek munkájukkal nagymértékben támogatjákamúzeumot.Vanolyanintézmény,aholelismerésképpenegyes„VIPrendezvényekre” meghívnak kiemelkedően tejesítő önkénteseket, szóban és levélben is sor kerülköszönetre.Deaziskiderült,lehetnemégfejleszteniazelismeréstechnikáit. Az önkéntesek motivációiról szóló kutatások bizonyították, hogy az önkéntesek motivációjaszempontjábólnagyszerepevanapéldamutatásnak(Bartal–Kmetty2009). Afelnőttszocializációesetébenamintaadás,ajópéldaésannakelismerésemeghatározóatársadalmiszolidaritásérdekében.Amérésésanépszerűsítésmellettfontosfeladat az adományozók, az önkéntesek elismerése. Ezek kifejezhetők díjakban (például Év Önkéntese),demunkaerő-piacielőnybenvagyegyetemikreditpontokbanis.Adicséret ésjutalmazásmellettsajátoseszközökkifejlesztéséreissorkerült. Az önkéntes munka elismerése alapvető a tevékenység terjesztése, a cselekvések ösztönzése érdekében. Az önkéntesség elismerésére az Önkéntes Központ Alapítvány munkatársaiegynemzetköziprojektkereteinbelülolyan„kompetenciaportfóliót”dolgoztakki,amellyelfelmérhetőkazönkéntességsoránmegszerzett,amunkaerőpiacszámáraisfontosképességek,kompetenciák.Ezekláthatóvátételesegíthetneazönkéntes tapasztalatokkalrendelkezőknekamunkakeresésben.AzÖnkéntesPortfólió3részbőláll. Afüzetszerű Önkénteskéntszerzettképességekfelmérése–Kompetenciákfeltárása,a

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM kiskönyvszerű Önkéntes útlevél – Önkéntesként végzett tevékenységek gyűjteménye, különállóigazolás,aBetétlapönéletrajzhoz–Önkénteskéntszerzettkompetenciáimprezentálásaamunkáltatónak.AzÖnkéntességEurópaiÉveidejéneztaportfóliótazÖKAa KépesítésiKeretrendszerkövetelményeinekmegfelelôen,ésakulcskompetenciákláthatóvá tételével megújította.5 A portfólió célja, hogy az önkéntesek a munkaerőpiacon elismertessék, érvényesíteni tudják tapasztalataikat, célja az elvégzett önkéntes tevékenységekösszesítése,leírása,igazolása.Aportfóliólehetőségazegészéletenáttartó tanuláshozszükségeskulcskompetenciákelismertetésére,anem-formálistanulásbemutatására.6 Azönkéntesekkoordinációjánakelismeréséreésaminőségisztenderdekfelállítására nemzetközi projekt jött létre. Az Önkéntes Központ Alapítvány az Erasmus+ programbana WakeUpCall:VolunteerManagerRole projektbenRomániával,Szlovákiával,Horvátországgal és Lettországgal közösen dolgozott. A projekt célja, hogy kialakítsa az „önkéntesmenedzser”foglalkozás /szakmaprofilját,azönkéntesmenedzsmentminőségi szabványait, képzési programot alkot az önkéntes menedzserek részére és önkéntes menedzsertelismerő,kompetenciákatfelmérő„validációs”eszköztfejlesztki.

összefoglalás Jelen empirikus kutatás alátámasztotta, hogy az elmúlt években a múzeumok a közösségi művelődés, a közösségépítés területén jelentős eredményeket értek el, ami hozzájárult az emberek közötti kohézió, a társadalmi tőke erősítéséhez. A múzeumok kényszerű alkalmazkodása a változó környezethez kreatív, vonzó, interaktív kulturális intézménnyé alakítja át a közkincsek őrzőit. A látogatóbarát szemlélet, az új feladatok több ember munkáját igénylik, ez indokolja, hogy a múzeumi önkéntességben és az iskolaiközösségiszolgálatbanrésztvevőkszámanagymértékbennőttazelmúltévekben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ehhez tartozó menedzsment nem fejlődött olyanütemben,ahogyazönkéntesekszámaeztmegkövetelné.Amunkatársakesetenként több száz segítőt koordinálnak, a kifáradás, a kiégés megelőzése és a programok fenntartásaérdekébenafeladatoktervezettát- ésújragondolásaindokoltlenne.Aminőségiszolgáltatásoknyújtása,akapacitáskihasználásésazönkéntesekmegtartásastratégiaimenedzsmentetigényelne,újprogramokfejlesztéséttesziszükségessé. A XXI. századi múzeumokban kialakult látogatóbarát trendek, az ebből eredően megnövekedett szolgáltatások, közművelődési, múzeumpedagógiai feladatok és a jogszabályiváltozásokegyütthatásakövetkeztébenelindultakamagyarmúzeumokönkéntesprogramjai.Alátogatókatpotenciálisközösségkéntisfogadómúzeumoknyitottsága egyre népszerűbbé tette a közgyűjtemények programjait az önkéntesek és az iskolai közösségiszolgálatosfiatalokelőtt. Avilágmúzeumaivalversengő,egyedi,többszázezreslátogatótvonzóhazaiművészeti attrakciók és múzeumi közösségi fesztiválok tovább növelik az intézmények presztízsét,ezáltalvonzócélpontjaiváválnakvállalkozóönkéntesekésközépiskolásfiatalokszá-

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mára,aművelődéstkedvelőmúzeumibarátiköröktagjaitpedigmégjobbanmegerősítik elkötelezettségükben. Az uniós támogatások TÁMOP programjai jelentős mértékben hozzájárultak a fejlesztésekhez. Az országos múzeumok jellegüknél fogva élen járnak a hazaiinnovációkban,bárezközelsemjelentiazt,hogyahelyimúzeumokhasonlóinfrastrukturálisháttérrelésközösségiaktivitássalrendelkeznek. A múzeumok látogatóbarát nyitása és a közönség közösséggé alakító szemlélete érződikanagyrendezvények,fesztiválok(példáulMúzeumokMajálisa,MúzeumokÉjszakája,ŐsziFesztivál)résztvevőszámában,amúzeumpedagógiai,andragógiaiésközösségi programokbővülésében,anívódíjakéselismerésekkövetkeztébenkialakulóegészséges versenybőleredőminőségiváltozásában,ésabban,hogyegyretöbbönkéntesésiskolai közösségi szolgálatos fiatal segíti a szervezést és lebonyolítást. Az önkéntes és iskolai szolgálatos menedzsment fejlesztésére irányuló igények és a finanszírozás szűkössége minden múzeumot jellemez. A hipotézisek beigazolódtak, az elmúlt évek számottevő közösségiművelődésifejlesztésthoztakamúzeumokban.Akutatásbabevont,programokatműködtetőmúzeumikoordinátorokatízesskálán5 –7közöttiértéketadtakaz önkéntesmenedzsmentek önértékelésekor. A fejlesztés szükségességét mindenki érzékelte. A hazai országos múzeumok vizsgálata alapján megállapítható, hogy önkéntesmenedzsmentre,önkéntesstratégiáravanszükségamúzeumokban,esetenkénthumánerőforrás-tervre.Önkéntesésiskolaiközösségiszolgálatoskoordinátoriképzés /továbbképzés lenne szükséges. Hasznos lenne célzott szakmai fórumokat tartani a konkrét kérdésekről, megoldásokról. A civil kapcsolatok terén az új tapasztalatok erősítése szükséges. Aczél Eszter múzeumi szakember úgy fogalmazott, a Budapesti Történeti Múzeumbanacivilszervezetekkelfolytatottegyüttműködéssorán,hogy„mimúzeumként olyan szolgáltatást, tudást nyújtunk, amit a civilek nem tudnak, ők viszont olyan emberekethoznak,akiketminemérünkel”.Afolyamatospartnerkapcsolatokkalmindenkijóljár,ezértazezirányúkutatásokfolytatásaéskiterjesztéseszélesebbkörbenis indokolt. Azországosmúzeumokrakiterjedőkutatásaztigazolta,hogyamúzeumokfinanszírozásinehézségei,atúlélésértésalátogatókértfolytatottküzdelemolyancivilaktivitást eredményezett,amiközösségiszíntérréemelhetiamuzeálisintézményeket.

irodalom Adams,Robert(2003):SocialWorkandEmpowerment. PalgraveMacmillan. Bereczki Ibolya (2010): „Mindenki lehet önkéntes!” – Önkéntes program fejlesztési terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.In:BereczkiIbolya(szerk.): Tudásésalkalmazás. MúzeumiIránytű10.Szentendre:SzentendreiSzabadtériMúzeumMúzeumiOktatásiésKépzésiKözpont.220 –238. CsepeliGyörgy–PrazsákGergő(2011):Azelnemmúlófeudalizmus.Társadalomkutatás,29.,(1.),63–79. Csordás Izabella (2012): Volunteer Management in Cultural Institutions. Budapest:Múzeumok és Látogatók Alapítvány,SzépművészetiMúzeum. ErdélyiMagyar-MúzeumEgyletEmlékkönyve.(1903):Kolozsvár. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006): „Az önkéntes tevékenység szerepe az európai társadalomban és kihatásai”(2006 /C325 /13)AzEurópaiUnióHivatalosLapja.C325 /46.30.12.2006.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM GiczeyPéter–PéterfiFerenc(2013):Azútépítéstőlatársadalomépítésig.Parola,1. KáldyMária –KárpátiAndrea –SzirmaiAnnaLinda(2010): Helyzetképésperspektívák.MúzeumpedagógiaMagyarországon2008–2009. Múzeumiiránytű6.Szentendre:SzabadtériNéprajziMúzeum–MúzeumiOktatásiésKépzésiKözpont. Káldy, Mária –Nagyné Batári, Zsuzsanna (én.): Case study: The Hungarian Open Air Museum and its Communities. (kézirat) KármánErika –KónyaGizella(2008):Önkéntesmenedzsmentalapok.Budapest:ÖnkéntesKözpontAlapítvány. KurtaMihály(2012):MúzeumandragógiaMagyarországon.Szentendre:SzabadtériNéprajziMúzeum. Putnam, Robert D (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. New York:Simon & Schuster. Internetes hivatkozások Anka Mária (2012): A Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre múzeumandragógiai tevékenysége 1979 –2012. http: //www.muzeumandragogia.hermuz.hu /adatok /hirek /2013 /mng /mng_1979_2012.pdf ArapovicsMária(2014): Aközösségfejlesztéshazaitrendjei–innovációslehetőségekamúzeumokban.AzOrszágos MúzeumpedagógiaiKonferenciaelőadáséstanulmányonlinekiadása.Szentrendre.www.skanzen.mokk.hu AzICOMMagyarNemzetiBizottságAlapszabályaéshonlapja.http: //www.ace.hu /icom /index.html BartalAnnaMária –KmettyZoltán(2009): AmagyarönkéntesekmotivációnakvizsgálataésaMagyarÖnkéntesmotivációsKérdőív(MÖMK)sztenderdizálásánakeredményei. www.volunteermotivation.hu CsordásIzabella(2011):Amikormindenkijóljár.Önkéntességamúzeumban.In:MagyarMúzeumok. http: //www.magyarmuzeumok.hu /tema /94_amikor_mindenki_jol_jar NetworkofEuropeanMuseumOrganisations(NEMO)honlapja.http: //www.ne-mo.org / Olympics success down to 70,000 volunteers. Olympic News. Independent. London 2012: 10 August 2012. http: //www.independent.co.uk /sport /olympics /news /london-2012-olympics-success-down-to-70000volunteers-8030867.html PulszkyTársaságMagyarMúzeumiEgyesületAlapszabályaéshonlapja.http: //pulszky.hu /a-tarsasagrol /

jegyzetek 1TÁMOP-7.2.1 -11 /K-2014-0001 Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program tervezésének és szakmai-módszertanimegalapozásánaktámogatásaaprogrameredményességéneknöveléseérdekében. 2 Aközösségiszolgálatravonatkozókutatáseredményeitkülöntanulmánybanfoglalomössze. 3 „MÚZEUMOK MINDENKINEK” PROGRAM – MÚZEUMOK OKTATÁSI – KÉPZÉSI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE – KözpontimódszertanifejlesztésTÁMOP– 3.2.8 /A-08-2008-0002. 4 Bővebben Bereczki Ibolya (2010) a Múzeumi iránytű 10. kötetében mutatja be a programot a „Mindenki lehet önkéntes!”–ÖnkéntesprogramfejlesztésiterveaSzabadtériNéprajziMúzeumban.”címmel. 5 Akiadványújbólimegjelenésébenrésztvállaltam,melyaz„IntegráltmegyeiÖnkéntesCentrumfejlesztésországosszinten”címűTÁMOP-5.5.2-09 /1-2009-0001azonosítószámúprojektkeretébenvalósultmeg. http: //www.onkentes.hu /cikkek /kompetencia-portfolio 6 Letölthető:http: //www.onkentes.hu /cikkek /kompetencia-portfolio

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

civil szektor A depressziós térségek társAdAlmábAn: A komlói eset Kákai László, Pap Norbert, Gálosi-Kovács Bernadett, Glied Viktor, Végh Andor, Reményi Péter, Szalai Gábor

bevezetés Atársadalmi-politikaiinnovációkközöttkimagaslójelentőségevanaciviltársadalom szerveződéseinek, azok számának, gyarapodásának és terjedésének a településhálózat egyesszintjein.Ezekaközösségiszervezetekegyrésztjelzikalokálistársadalomaktivitását,annakfőbbérdeklődésiéskötődésipontjait,másrésztérzékeltetikalakosságfogékonyságát,támogatásiképességétanemgazdaságiszférákiránt.Végezetülillusztrálják azegyestelepülésekenatársadalmi-közösségiigényeket,szükségleteket,ésazokváltozását(Kákai2015). A magyar társadalomföldrajz a depressziós, leszakadó térségekkel fejlesztési összefüggésben, térszerkezeti megközelítésben foglalkozik. Mivel a geográfia tértudomány, ezért a társadalmi jelenségeket a településrendszer és a mindig aktuális politika által meghatározottközigazgatásistruktúrakereteiközöttvizsgálja.Atelepülésrendszersajátos mintázatokat követ, melyeket különböző térelméletek igyekeznek értelmezni. A jelenlegdominánsnaktekinthetőtérelméletaközpontihelyekelmélete,ésastatisztikaiadatgyűjtésterületirendszereisezttámogatja.AzadatokataNUTSrendszerkeretei közöttgyűjtikésterületiszintenaggregálják.Adepresszióstérségeketönkormányzatiés kistérségiszinten(LAU 1ésLAU 2)azonosítják.Astatisztikaiadatgyűjtésirendszert1994ben állították fel és az adatok elemzésével különböző térkategóriákat határoztak meg, melyekhez különböző politikákat terveztek rendelni. A kistérségek meghatározásánál

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM erőteljesenfigyelembevettékatelepülésközikapcsolatokat,aközpontihelyeket.Akistérségek jellemzően „városkörnyékekként” kerültek definiálásra, melyeknél viszont a megyei közigazgatási kereteket és természetesen az országhatárokat nem lehetett figyelmenkívülhagyni. Arendszertöbbszörátalakult,deazelmúltegyévtizedbenadepresszióstérségeket azún.LHH(leghátrányosabbhelyzetű)térségekkeretébenhatároztákmegésvizsgálták is.Atémávalezenírásszerzőiközültöbbenisfoglalkoztak(Pap2007).PapNorbertakistérségi szinten szervezett területi rendszer minőségi kérdéseivel, a különböző minősítéseiveléstípusaivalfoglalkozott.Gálosi-KovácsBernadettafejlődéstbefolyásolókörnyezeti állapottal kapcsolatos problémákat, a környezetvédelmi fejlesztési lehetőségeket kutattaazelmaradotttérségekben(Gálosi-Kovács2011b). Adepresszióstérségekkapcsánadöntőmegfontolás,hogytérszerkezetiszempontbólkiegyensúlyozatlanhelyzetbenvannak.Abelsőperifériákon,országhatármentitérségekbenfekvő,fejletlenközpontifunkciókkalrendelkezőtérségekkéntírhatjukleőket.Az LHH-térségekeseténisezahelyzet,többnyireországhatármentén(mintegy80százalékban), továbbá belső perifériákon fekszenek. Ez a lehatárolás nem fedi le teljesen a depressziós térségek kategóriáit. Az ipari szerkezetváltás szintén előidézhet depressziós térségeket,deezekjellemzőiszámospontonelütnekaszokásos,vidékijellegű,agrárius hagyományúésaromanépességmagasarányávaljellemezhetődepresszióstérségektől. A városias, ipari hagyományú depressziós térségek olyan, legalább részben fejlett infrastruktúrával, képzett munkaerővel, munkakultúrával, menedzsmentképességekkel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel stb. rendelkeznek, melyek határozottan megkülönböztetik őketezektől.Vélhető–bárennekvizsgálatávalatársadalomföldrajzjórésztadósmaradt –,hogyacivilszfératerületénisjelentőskülönbségekadódnak(Glied2009). Fő kérdésünk, hogy a gazdasági környezet és a civil aktivitás hogyan viszonyul egymáshoz, vajon egy település és azon belül annak civil szektorának pénzügyi /gazdasági súlya hatással van-e a civil szervezetek aktivitására? A vizsgálat terepéül Komló városát választottuk ki, hiszen a rendszerváltás óta romló gazdasági környezete jó alkalmat teremtarra,hogymegvizsgáljukafentikérdésigazságtartalmát. A tanulmány ennek bemutatására két lépésben vállalkozik, az első részben a KözpontiStatisztkaiHivataladatbázisánakfelhasználásávaltekintiátagazdaságiválságutáni helyzetet,majdamásodikrészbenKomlóvárosánaklakosságakörébenvégzettkérdőívesfelmérés1 eredményeialapjánmutatjabealakosságcivilszervezetekhelyzetévelkapcsolatosvéleményét.

A civil szervezetek és azok gazdasági potenciálja a válság utáni magyarországon2 Aszektorralkapcsolatosszámoskutatásellenérenagyonkevésvizsgálatkészültarról, hogyanonprofitszervezeteketmilyenkapcsolatfűzbizonyosgazdasági,társadalmi,illetveterületimutatókhoz,ésezekfényébenaszektortmikéntérintetteagazdaságiválság. Tehát olyan gazdasági és társadalmi változókat kerestünk és vontunk be az elemzésbe,

48

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM amijólleírhatjaalakosságésapiaciszféraanyagihelyzetétegyadotttérségben.Ezáltal vizsgálhatóváváltaz,hogyagazdaságihelyzetmilyenhatássalvananonprofitszervezetekhelyzetére.Olyanmutatókatkellettválasztanunk,amelyekmindenvizsgáltévbenrendelkezésre állnak és számítási módjuk megfelelően standard ahhoz, hogy akár hosszú idősorokonisellehessenvégezniazelemzést.3 1.táblázat.Anonprofitaktivitásésagazdaságipotenciálváltozása2010és2013között 4 2010

2011

2012

2013

megye

Nonprofit Gazdasági Nonprofit Gazdasági Nonprofit Gazdasági Nonprofit Gazdasági potenciál aktivitás potenciál aktivitás aktivitás potenciál aktivitás potenciál

Bács-Kiskun

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

gyenge

alacsony

mérsékelt

alacsony

gyenge

Baranya

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

Békés

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

BorsodAbaújZemplén

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

gyenge

alacsony

gyenge

mérsékelt

gyenge

Budapest

magas

kedvező

magas

kedvező

magas

kedvező

magas

kedvező

Csongrád

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

Fejér

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

kedvező

alacsony

kedvező

alacsony

mérsékelt

GyőrMosonSopron

mérsékelt

kedvező

mérsékelt

kedvező

mérsékelt

kedvező

mérsékelt

kedvező

Hajdú-Bihar

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

mérsékelt

alacsony

mérsékelt

alacsony

gyenge

Heves

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

JászNagykunSzolnok

mérsékelt

gyenge

alacsony

gyenge

alacsony

gyenge

alacsony

gyenge

KomáromEsztergom

mérsékelt

gyenge

alacsony

kedvező

alacsony

kedvező

alacsony

mérsékelt

Nógrád

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

Pest

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

mérsékelt

alacsony

mérsékelt

alacsony

mérsékelt

Somogy

mérsékelt

mérsékelt

magas

gyenge

magas

gyenge

magas

gyenge

SzabolcsSzatmárBereg

mérsékelt

mérsékelt

alacsony

gyenge

alacsony

gyenge

alacsony

gyenge

Tolna

mérsékelt

mérsékelt

magas

mérsékelt

magas

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

Vas

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

kedvező

mérsékelt

mérsékelt

magas

mérsékelt

magas

mérsékelt

magas

mérsékelt

magas

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

magas

mérsékelt

magas

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

Veszprém Zala

Forrás: Kákai2015:623.

Magas nonprofit aktivitással és kedvező gazdasági körülményekkel csak a főváros rendelkezett. Mérsékelt civil megjelenés és kedvező gazdasági környezet Győr-Moson-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Sopronmegyébenvoltjellemző.Ennekpontafordítottja(mérsékeltgazdaságihelyzetés magasnonprofitaktivitás)Veszprémmegyébenvolttapasztalható(Kákai2015). 1.ábra.Civilaktivitás 5 2010-ben ■ országos átlagnál több aktív civil szervezet 䊐 országos átlagnak megfelelô aktív civil szervezet ■ országos átlagnál kevesebb aktív civil szervezet

Forrás: KözpontiStatisztikaiHivatal2012alapján,sajátszámítás(Kákai2015:624).

2.ábra.Civilaktivitás2013-ban ■ országos átlagnál több aktív civil szervezet 䊐 országos átlagnak megfelelô aktív civil szervezet ■ országos átlagnál kevesebb aktív civil szervezet

Forrás: KözpontiStatisztikaiHivatal2015alapjánsajátszámítás(Kákai2015:624).

Alegnagyobblétszámúcsoportotazokamegyékképezik,amelyekbenmindacivil aktivitás,mindagazdaságipotenciálmérsékeltszintenállt.Idetartozott:Pest,Vas,Zala, Baranya,Tolna,Heves,Hajdú-Bihar,Bács-KiskunésCsongrádmegyék.

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM GyengegazdaságihelyzethezmérsékeltnonprofiterőkapcsolódottSomogy,BorsodAbaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben. Mind gazdasági téren, mind nonprofit oldalon rossz helyzet volt jellemző Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ennél jelentősebb átalakulások zajlottak le a nonprofit aktivitás 6 tekintetében. 2010ben hét megyében erősödött a jelenlét. Ezek (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, JászNagykun-Szolnok,PestésTolnamegye)kivételnélkülolyanmegyékvoltak,amelyekben kétévvelkorábbanmégcsakalacsonyaktivitásvoltérzékelhető.Hatmegyében(Csongrád,Győr-Moson-Sopron,Komárom-Esztergom,Somogy,VasésZalamegye)ezzelellentétes folyamat zajlott le, ezeken a helyeken a korábbi magas aktivitás csökkent le. Ez a változásCsongrád,Somogy,VasésZalamegyékbenagazdaságihelyzetromlásávalpárhuzamosanzajlott. Ezzel egy időben számos, korábban fejlett nonprofit világgal rendelkező megyében romlottacivilaktivitás.Ennekoka–vélhetőenagazdaságiválságtüneteinekhatására– a civil szervezetek gazdasági környezetének romlása lehet. Két olyan megye (GyőrMoson-Sopron és Komárom-Esztergom) volt azonban, ahol úgy csökkent a nonprofit aktivitás,hogyagazdaságállapotaközbenváltozatlanmaradt. 2013-ra jelentős változás következett be a civil szervezetek gazdasági helyzetében. A változásnemtekinthetőazonbanhirtelennek,haneminkábbfolyamatosnakabbanaz értelemben,hogyanonprofitszervezetekgazdaságihelyzete2011-tőlegyreinkábbromlott.Míg2010-ben„csupán”ötmegyegazdaságipotenciáljavoltgyengénektekinthető, addig2011-benmárkilenc,ésmintazta4.ábraisjólmutatja,2013-raa19megyéből14benmértünkilyenhelyzetet(Kákai2015). 3.ábra.Civilszervezetekgazdaságipotenciálja 7 2010-ben ■ kedvezô gazdasági potenciál 䊐 mérsékelt gazdasági potenciál ■ gyenge gazdasági potenciál


CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 4.ábra.Civilszervezetekgazdaságipotenciálja2013-ban ■ kedvezô gazdasági potenciál 䊐 mérsékelt gazdasági potenciál ■ gyenge gazdasági potenciál


Haazegyesváltozókeredményeitnézzük,akkormindagazdaságiváltozók,minda civilaktivitástekintetébenugyanolyanirányúelmozdulásttapasztaltunk,azazagazdasági változóktekintetébenjelentősencsökkentazországosátlagotmeghaladómegyékszáma,8 és ugyanez tapasztalható a civil szervezetek 1000 lakosra jutó számában is. Tehát 2010-hezképestcsökkentazországosátlagotmeghaladócivilaktivitássalbírómegyék száma. Ezzel együtt jelentősen nőtt az országos átlagnak megfelelő megyék száma is, ami azt jelenti, hogy a civil aktivitásra hatással van a gazdasági aktivitás visszaesése. A romlógazdaságikörnyezetmiattvisszaesőcivilaktivitástprodukálómegyékesetében nemlehetségesuniverzálisokotfeltárni,nemlehetazadatokalapjánegyértelműenmegmondani, hogy a gazdaság mely tényezője volt az, amely ezt a hatást kiváltotta. Így említhetnénk a gazdasági környezet változását (az állami támogatások csökkenése, a válságtovagyűrűzőhatásai),ajogszabályiváltozásokatvagyapályázatirendszermódosulásátis.

komló, a depressziós volt bányászváros Komló az országos átlag alatti fejlettségi szintű Baranya megyében található város. Általános fejlettsége a KSH komplex mutatója alapján csupán közepesnek mondható. Földrajzielhelyezkedése,gazdaságiszerepeországosésregionálisviszonylatbanisperiférikusnaktekinthető,távolesikazországfejlettközponti(közép-magyarországirégió)és észak-nyugatitérségeitől. Komló múltja és jelene erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a kitermelés fénykorábanjómegélhetésifeltételeketteremtett,abányászatmegszűnéseutánmagas munkanélküliségeteredményezett.Atérség,aMecsek-hegységbenmeghúzódószénva-

52

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM gyonadtalehetőségekreépítve,a20.századmásodikfeléreazországegyikmeghatározóiparitérségévénőttekimagát.Abányákekkorramártöbbezerembermegélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak9. Komló város népessége az 1950-es években ugrásszerűen megnőtt a szocialista ipartelepítésnek köszönhetően. A népességszám a csúcsát 1990-benérteel,amikoranépességelértea29 973főt.Eztkövetőenanépességszám folyamatoscsökkenésefigyelhetőmeg,amelynapjainkigisuralkodótendenciaanépességszámváltozásáttekintve. Az1970-esévektőlabányászatelkezdettleépülni,majd1993-banmegkezdtékafelszámolástis.Aziparszerűbányászatot2000-reteljesenbeszüntették,mellyelavárosés térségemásfélévszázadosfejlődésetörtmeg.Abányászathozkötődőnehéziparihagyományokésgazdaságistruktúranemtettelehetővéadiverzifikált,többlábonállógazdaságszerkezetgyorskialakítását.Aszénbányászatévtizedesagóniája,majdbezárásamáig tartókedvezőtlenhatássalvanKomlóéstérségefejlődésére.Azalkalmazásbanállókszámajelentősenlecsökkent,sokanamunkalehetőségekhiányábanelvándoroltak.Ahelyi gazdaságaz1990-esévekközepétőlkezdettnéhánykis- ésközépvállalkozásmegerősödésével lassan stabilizálódni, mindezt olyan gazdasági és versenykörnyezetben, ahol elmaradtakastruktúraváltástsegítőjelentősközpontitámogatások.Atérségmégmindigabányabezárásokutánidepressziósszakaszbanvan,azebbőlfakadóproblémákata mainapignemsikerültmegoldani.10 Tanulmányunktovábbirészébenanehézhelyzetben lévőtelepülésciviltársadalmánakatelepüléshelyzetéhezkapcsolódóviszonyulását,szándékait,attitűdjeitvizsgáljuk. Komlón a hetvenes, nyolcvanas években virágzó, szervezett civil élet volt jellemző. A különböző sportesemények, kirándulások, bányásztalálkozók a helyi és környékbeli lakosságezreitvonzották.ArendszerváltásaDél-Dunántúlmástelepüléseihezhasonlóan nehézhelyzeteteredményezett,amelyazonbanKomlónnémifáziskéséssel,akilencvenesévekvégéregyűrűzöttbe,ésabányavéglegesbezárásával,abányászatitevékenység teljesmegszűnésévelakétezresévekelejérekomolykrízisteredményezett. Abányákbezárásakövetkeztébenrendkívülmagassáváltamunkaképeskorú,korengedményes nyugdíjasok, egészségügyi járadékosok aránya. Így sok 40–50 éves ember pusztánnyugdíjaslétemiattmarginalizálódott,gyorsítvánezzelatársadalomelöregedését.Azötvenévesnyugdíjasoknaknemcsakcsaládjuk,kiskorúgyermekeikeltartásaokozottgondot,deugyanilyenproblémátjelentettsajátéletcéljukmegfogalmazásais.Ittki kellemelniegyfontostényezőt,amelybenmeghatározószerepelehetacivilszervezetek közösségteremtő erejének. A napjainkban uralkodó neoliberális felfogás szerint a civil szervezetek haszna a közfeladatok ellátásában, szakértői tevékenységben és az önkormányzattehermentesítésébenölttestet,holottezekmellettfontoskiemelniaharmadik szektor munkahelyteremtő, értékmegőrző és közösségfejlesztő erejét, amelyben egy nyugdíjasklubkirándulásaatagokszámáraugyanolyanfontos,mintahátrányoshelyzetű gyermekek felzárkóztatása, vagy egy állatmenhely fenntartása. A közösségi élmény, a szeretet és törődés érzete a jól-lét ugyanolyan meghatározó tényezője, mint az egzisztenciálisbiztonságésközbiztonság.Ezacivillétugyanakkoraszocialistaiparigondolko-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM zástóligenmesszeáll,mertebbenacivilközösségekszerepearekreációséstöbblettevékenységek túlsúlyát mutatja, nem pedig egy professzionális szolgáltató típust, melyre szükségevanalokálistársadalmaknak,különösenkrízishelyzetekben.

komló társadalmi-gazdasági környezete Arendszerváltástkövetőidőszakdepressziós„zuhanásának”érzetenapjainkigmegmaradt. Ezt jól mutatja a lakosság körében készített felmérés is. A komlóiak szerint a város gazdasági helyzete az utóbbi időben inkább romlott mint javult. Közel kétötödük szerint nem változott, de több mint felük szerint romlott, és csak egytizedük szerint javult.Anőknagyobbhányadaérzékeltjavulást(13százalék),mintaférfiak(7százalék). Leginkábba35–49évesekközötttalálniolyanokat,akikszerintjavulástörtént(14százalék),ésaz50felettiekésa35évalattiakfeleszerintromláskövetkezettbe.Azalapfokú végzettségűek 53, a középfokúak 52, a felsőfokú végzettségűek 37 százaléka szerint romlottavárosgazdaságihelyzete.11 Azalkalmazottakköztnemtalálunkolyat,akijavulást látna, de a nyugdíjasok 51 százaléka szerint is romlott (az alkalmazottaknál ez a hányad57százalék),ezzelszembencsupán11százalékukszerintjavultavárosgazdasági helyzete az elmúlt időszakban. Az alkalmazottak közül arányaiban többen vallják azt, hogyavárosgazdaságihelyzeteazutóbbiidőbenromlott,szembenanyugdíjasokkal. 5.ábra.Komlógazdaságihelyzeténekváltozása 0,7% 0, 7 %

9,3% 9, 3%

2,7% 2, 7%

10,3% 10 ,3%

36,0% 36 ,0%

41,0% 41 ,0%

N=3 N=300 00

Sokat Sokat romlott romlott Javult Javult

Roml Romlott ott Soka vult Sokatt ja javult

Nem Nem változott változott Nem tudja / nem válaszol válaszol Nem

Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánélet összehangolásátsegítőhelyi,innovatívkezdeményezésekKomlón.”TÁMOP2.4.5 -12 /3-2012-0007.

54

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM komló környezeti állapota Az,hogyegyvárosbanmennyirekellemesazélet,abenneélők(lakosok,szolgáltatók,városvezetés)közösségiaktivitásánismúlik.Az,hogyegyvárosélhető,hogyalakosok számára a szolgáltatások megfelelő minőségben elérhetők, növelheti a település vonzerejét,szívesebbenlaknakottazemberek,emellettannakönértékeléseésidentitástudata is formálódik, valamint motivációt kap újabb fejlesztésekre. Alapvető igényként kell,hogyfellépjenatársadalmifelelősségvállalás,alakosokgondolkodásmódjánaktudatosfejlesztéseahelyiszolgáltatók,illetveahelyilakosokaktivizálásarévén(Glied–Barkóczi2013). Akomlóiakkétharmadaszívesenéllakóhelyén,ésebbennemekszerintnincseltérés. Avárosbanszívesenélőkfeleidőskorú(amiavárosnépességénekéletkorábólisfakad), deanemszívesenélőkközülisekorosztályadjaalegnagyobbhányadot(38százalék), ugyanakkorközelugyanennyienvannakalegfiatalabb,18–34éveskorosztályból(34százalék)is.Anyugdíjasokközelnégyötödemondtaazt,hogyszívesenélavárosban,avállalkozóknak csak a fele és a munkanélküli járadék nélküliek kétötöde, ami összefügg azzal,hogynemtalálnakmunkátatelepülésen. A közvetlen lakókörnyezetükkel nagyobb arányban elégedettek a komlóiak, mint általában a várossal. Viszont a lakókörnyezetükkel való megelégedés az iskolai végzettséggel egyenes arányú összefüggést mutat. A főiskolával, egyetemmel rendelkezők közöttláthatjukazelégedettebbeket,ésalegalacsonyabbvégzettségűekközöttazelégedetlenebbeket(amiazértmégmindigmeghaladjaa70százalékot). Akomlóiakközelegytizedevélekedikúgy,hogyazelkövetkező5évbennőnifoga városnépessége,egynegyedükszerintváltozatlanmaradésatöbbiekszerintcsökkenés várható. Alegfiatalabbak54százalékaszerintavárosunalmas,ésegyiküksemválaszoltaazt, hogyizgalmas.Alegfiatalabbakésaközépkorúaktekintikinkábbvidámnakavárost,a legidősebbek mindössze 2 százaléka mondta ugyanezt. A középkorúak és a legidősebbek egyharmada szerint a város szomorú, a fiatalabbak közül csak egynegyedük ért velükegyet. Akomlóiak(aligegytizednyiensem)érziknemmegfelelőnekazépületek,valaminta terek, parkok állapotát, az utcák esetében azonban ez már korántsem mondható el, mivel16százalékukvélekedettugyanígy.Aműemlékekismegfelelőállapotbanvannaka városlakóiszerint,aközösségihelyeknélishasonlóképetlátunk.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 6.ábra.ÖnszerinthogyfogváltozniakövetkezôötévbenKomlónépessége? 3, 3% 3,3%

1,7 % 1,7%

7,,0% 0% 21,3% 21 ,3 % 25,7% 25 ,7%

41,0% 41 ,0%

N Nagymértékben agymértékben n n!ni !ni fog fog Kismértékben csökk csökkenni enni e ffog og

Kismértékben n n!ni !ni ffog og Nagymértékben Nagymértékben csökkenni csökkenni e ffog og

N=300 N=3 00

Vált Változatlan ozatlan marad marad Nem Nem tudja / nem válasz válaszol ol

Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolásátsegítőhelyi,innovatív kezdeményezésekKomlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

A város lakosainak 39 százaléka szerint a város unalmas, 34 százaléka szerint nyomasztó, 29 százalék mondta azt, hogy szomorú, 21 százalék szerint feszült.12 A férfiak nagyobb arányban érzik nyugodtnak, nyomasztónak, feszültnek a várost, a többi esetbenanőkértékeimagasabbak.13 Aválaszadókkétharmadaszerintazépítettéstermészetiértékeketavároslakóiszámontartják,denincskülönösebbjelentőségeahétköznapjaikbanésgondolkodásmódjukban(eztükröződöttabbanis,amikorarraválaszoltak,hogyszívesenélnek-eavárosban). Elmondható, hogy ha a város egészének felsorolt környezeti elemei nem is annyira megfelelőek,akkorisasajátlakóhelyükéigen.Mindavárosegészét,mindalakókörnyezetüket általában többen tartják jobbnak, mint rosszabbnak. Összességében a véleményekalapjánúgytűnik,hogyegynagyonjótermészetiadottságokkalrendelkező,tisztán tartott,csendesvárosbanélnekakomlóiak.

56

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 7.ábra.AzÖnvéleményeszerintmelyikjelzôilliklegjobbanKomlóvárosára? % 60

50

40

30

20

10

0 Unalmas Férfi

Nyugodt N!

Vidám

18-34 éves

Nyomasztó 35-50 éves

Szomorú 50 év felett

Feszült

Izgalmas

Hangulatos

Alapfokú

Középfokú

Fels!fokú


A válaszadók közel fele szerint a polgármesteri hivatal az a szervezet /intézmény, melynek segítségével a legjobban lehet Komlót fejleszteni. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogyegynegyedükaképviselőtestületetismegemlítette,akkorakomlóiakelsősorbana

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM városvezetésétőlvárjákavároselőbbrejutásának,fejlődésénekmegvalósulását.Akomlóiakegyötödebevonnáatársadalmiszervezeteket,kétötödükpediglakosságifórumokontárgyalnaegyélhetőtelepülésikoncepcióról,amiúgyisértelmezhető,hogyamegvalósításhozvantársadalmiközreműködésiigényis.Elmondható,hogytöbbenúgyvélekednek, hogy közös felelősség az élhető város megvalósítása. A nők arányaiban nagyobbszerepvállalástvárnakelapolgármesterihivataltólésatársadalmiszervezetektől,mintaférfiak.Alakosságifórumokerejébenalegfiatalabbakkevésbéhisznek,minta középkorúak. Ezt alátámasztja a kutatás ideje alatt (2014. február–március) szervezett fórumoklátogatottságánakamértéke,illetveennekváltozóintenzitásais. 8.ábra.Miavéleményeazalábbiterületekállapotáról?

Táj

Közösségi hely

M!emlék

Utcák

Terek

Épületek 0%

25% Egyáltalán nem megfelel" Többnyire megfelel"

50% Nem megfelel" Teljes mértékben megfelel"

75%

100%

Megfelel" is, meg nem is Nem tudja

N=300 Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolásátsegítőhelyi,innovatívkezdeményezések Komlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 9.ábra.Milyenazállapota… 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

Nem tudja / nem válaszol

Nagyon jó

Jó

Kevésbé jó

Rossz

Zaj, lakókörnyezet

Zaj, Komló

Településtisztaság, lakókörnyezet

Településtisztaság, Komló

Talaj, lakókörnyezet

Talaj, Komló

Víz, lakókörnyezet

Víz, Komló

Leveg!, lakókörnyezet

Leveg!, Komló

0%

Nagyon rossz

N=300 Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolásátsegítőhelyi,innovatívkezdeményezések Komlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

Akomlóiakháromnegyedeszerintatulajdonosfeladataavárosépítettkörnyezetének fenntartása, megóvása, háromötödük szerint ebben az önkormányzatnak is közre kell működnie, egyharmaduk a fenntartót is bevonná ebbe a munkába, és egytizedük szerintezacivilszervezetekfeladatais.Azönkormányzatokmegítéléseanőknél,míga civilszervezetekéaférfiaknálmagasabbarányúazátlaghozviszonyítva.Aközépkorúaka

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tulajdonosokat(afenntartókellenében),alegidősebbekafenntartókat(acivilszervezetekellenében),alegfiatalabbakpedigacivilszervezeteketértékelikmagasabbraazátlagosnál.Iskolaivégzettségterénalegnagyobbkülönbségacivilszervezetekközreműködésénekmegítélésébenvan,mivelazalapfokúvégzettségűek7,aközépfokúak14,afelsőfokúak21százalékavonnábeazépítettkörnyezetfenntartásába,megóvásábaőket. Azélhetőséglegfontosabbakadályozótényezőjénekakomlóiakamunkalehetőségek hiányátemlítették,mégpedig91százalékban.Avároslakókfeleszerinteztamegoldatlan romakérdés is okozza, szintén magas (mindkét esetben több mint kétötöd) arányban említettékazelvándorlástésaközbiztonságromlását.1 4 A roma lakosság és a civil szervezetek viszonya igen speciális. A város az egykori dunántúliipar- ésbányavárosokközülmagasabbromalakosságimutatóttudhatmagának (különösen a közigazgatásilag csatolt településekkel együtt), amely az északkeleti, hasonlóanipariszerkezetváltássalküszködővárosokkalteszihasonlatossá.Ennekellenére a radikalizálódás, valamint a területi és társadalmi szegregáció jelei nem figyelhetők megolyanmértékbenéseredményekkel,mintazemlítettterületen.Eznemaztjelenti, hogyezekajelenségekittnelennénekjelen,deatelepülésihétköznapokatnemetársadalmikonfliktusokhatározzákmeg.Ennekegyikokalehetazönkormányzatáltalvégrehajtottprogramok(telepfelszámolási,képzési,közmunka)eredményeésazokazegyüttműködésiterületek(példáulgyerekház,tanoda,művészetoktatásiintézmények),melyek atársadalmiintegrációtsegítikelő.

civil szervezetek komlón Komlónazilletékesbíróságnyilvántartásaszerint15 2014-benmintegy180civilszervezetvolt,melyekközül30–40-etnevezhetünkaktív,működőszervezetnek. KérdőívesfelmérésünksoránKomlónamegkérdezettekegyharmadatudottmegnevezni valamely helyben működő civil szervezetet. Jellemzően a legalább közép- vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az 50 évnél idősebbek azok, akik jobbanismerikatelepülésentevékenykedőcivilszervezeteket.Akikemlítenitudtakkomlóicivilszervezetet(összesenmintegy40szervezetetemlítettekaválaszolók),azoknak többmintkétharmada12egyesületetemlítettaleggyakrabban.

60

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 10.ábra. Meg M eg tudna Ön ne nevezni vezni komlói komlói civil civil szervezetet? szervezetet?

Nevezze Nevezze meg meg …

35,5 5,5 Egyéb 3

33% 0,8 Polgár!rség Polgár !rség 110,8 Caritas as 7,9 7,9 Caritas Bányász yász Nyugd. gd. Szerv Szerv. v.. 5 5,4 ,4 Bán

67% 7%

Egyesület gyesüle t 7,9 Ho n i s m e re t i E Honismereti 7, 9 Egyes. 11,3 11,3 Vár osszépít ! k Egyes. Városszépít!k esülete 11,3 11,3 Vár osvéd! k Egy Városvéd!k Egyesülete

N=300 N=300 IIgen gen

Nem Nem

N=98 N=98

5,9 Nemzetiségi Német N emzetiségi Klub 5,9 Na g yc s a l á d o s o k E Egyes. gyes. 7,9 Nagycsaládosok 7, 9


Ezzelszembenaválaszolókmindössze3százalékatagjavalamelykomlóicivilszervezetnek,amiösszességébennagyonalacsonyszám,különösenannakfényében,amilyen mértékbenmegtudtakneveznihelybenműködőcivilszervezetet.Ebbentalánszerepe lehet annak is, hogy a megkérdezettek 20 százaléka érzi úgy, hogy a civil szervezetek megfelelőenvesznekrésztatelepüléséletében,igaz,atöbbségnemtudjamieza„megfelelő”szint,azaznemismeriacivilekaktivitásátésalehetségescélokatsem.Mégisazt mondhatjuk, hogy a civil szervezetek rendkívül fontos szerepet játszanak a gazdasági depresszióbanlévőtelepülésen.Azadatokszerinterősösszefüggésmutatkozikaközött, hogyakikismernekcivilszervezetet,azokkétharmadaszerintmegfelelőenrésztisvesznekavárosközéletében.Demográfiaiszempontbólvizsgálvaacivilszervezetetmegnevezni tudó válaszolókat a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező, főleg 50 év felettilakosoktólkaptunkemlítést.Eztakérdéskörttalántovábbárnyalhatjaazis,hogya megkérdezettek1százalékafordultcivilszervezethezvalamilyenproblémával.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 11.ábra.Önszerintahelyicivilszervezetekmegfelelôenvesznekrésztatelepüléséletében?

20% 40% 15%

25% Igen Igen

N Nem em

N Nem em elég aktív aktívak ak

N=300 N=3 00

Nem Nem tudja / nem válaszol válaszol

Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolását segítőhelyi,innovatívkezdeményezésekKomlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

A válaszolók véleménye alapján az aktívan működő civil szervezetek a tőlük telhető módon vesznek részt a város életében, ki-ki a maga profiljának megfelelő területeken. A problémákmegoldásábanméghatékonyabbanlehetnénekjelen,amennyibenavárosvezetésnagyobbodafigyeléssel,mentorkéntsegítenéőket,többszörbevonnáőketafeladatok megoldásába (például idősgondozás, fiatalok városszépítő tevékenysége, város rendbe tétele, emlékhelyek karbantartása, családlátogatás stb.) Erre elsősorban idő- és kapacitáshiányábannincslehetősége,ésnemtapasztalamásikoldalrólsemkellőaktivitást.Másrésztkiemelendő,hogyazemlítettprofesszionálisszolgáltatójelleghiányábana civilszférajelentősrészefüggazönkormányzatáltaliszerényfinanciális,deannáljelentősebbszervezési-szervezetikeretektől. Tevékenység alapján a következőképpen csoportosíthatók a szervezetek (egy adott szervezettermészetesentöbbcsoportbaistartozhat): •szakszervezetek; •kisebbségiérdekvédelmi,érdekképviseletiésoktatásitevékenység; •egészségügyi;

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •érdekvédelmitevékenység; •kulturális,művészetiéshonismeretitevékenység; •közösségszervezőésközösségfejlesztőtevékenység; •állat-,természet-éskörnyezetvédelmitevékenység; •szabadidőséssportegyesületek; •szociálistevékenység. Feltűnő, hogy település- és területfejlesztéssel kapcsolatos civil szervezetek szinte egyáltalánnincsenek,atelepülésfejlesztésselkapcsolatostevékenységinkábbvárosszépítési,városrendezésitevékenységbenölttestet.Azönkormányzattöbbszöristettkísérletetacivilszervezetekbevonásáraaterület- éstelepülésfejlesztéskapcsán,azonbanálláspontjukszerintacivilszektornemérdeklődöttmegfelelőmértékbenalehetőségekiránt. Ebbőlarrakövetkeztethetünk,hogyakülönbözőterületekenműködőszervezetektöbbsége nem látja át, hogy mi dolga lenne a terület- és településfejlesztésben, csak saját szakmaitevékenységébengondolkodik,ésaztnemtudjakötni,összekötniatelepülésfejlesztéssel,nemlátjaát,hogymindentevékenységgelhozzálehetjárulniatelepülésfejlődéséhez.Ennektovábbimagyarázatalehet,hogyacivileknemértik /nemérzikaközös gondolkodásfelelősségétéscéljait,holottkikellemelni,hogyaharmadikszektorfontos szereplője lehet a fejlesztéseknek, lévén a szubszidiaritás elve alapján a legközelebb „helyezkedik”elaproblémához,nyomonkövetiannakalakulásátésamegoldásokkidolgozásábanisaktívszerepevan.Nemfeledkezhetünkmegarrólsem,hogyacivilszféra lokálisszintennemegyszerahatalombólkiszorulthelyiérdekekképviseletétisfelvállalja. Ezazáltalánosmagyarjelenségnehezítiaközigazgatásiésacivilszféraegyüttműködésénekelőremozdítását. Azönkormányzatokszámáraakövetkezőokokmiattfontosacivilszféra: •erősebblegitimációtad, •tehermentesítiazönkormányzatot,amelyfeladatokatadhatátacivileknek, •megoszthatjaacivilekkelazönkormányzatifelelősséget, •kétoldalú kommunikációt tesz lehetővé, amelyben a civil szervezetek allokálják és becsatornázzákalakosságielvárásokatazönkormányzatokfelé,ugyanakkorképesek „elmagyarázni”azönkormányzatiérdekeketatársadalomirányába, •a civilek tárgyalópartnerekként a társadalom egyes rétegeinek érdekeit képviselik, ezértfontos,hogyazállamivagyönkormányzatidöntéshozókneegyenként,hanem minttestületteltárgyalhassanakaszféraképviselőivel, •acivilszervezetekazönkormányzatokszakmaiságáterősíthetik(Pánovics2007). ApartnerségelveegyikeazEurópaiUnióstrukturálisalapjainakműködésétmeghatározóalapelveknek,amelyszerintafinanszírozandóintézkedésekkidolgozásáraésmegvalósítására az Európai Bizottság és a tagállam partnerségében kerüljön sor, és ebbe a partneriviszonybabekellvonniatagállamáltalkijelölthatóságokatésszerveketis,többek között a regionális és helyi hatóságokat, valamint a gazdasági és társadalmi partnereket. Acivilekrenagyfelelősséghárulalakosságszervezéseterén.Bevonniafiatalabbkorosztálytaciviléletbe,amely–ismertnemzetközi(globális)ésmagyarországiokok,folya-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM matokmiatt–nagyonnehéz.Acivilekszerintamunkájukatésalehetőségeiketaszűkös anyagiforrásokhatározzákmegKomlón,véleményükszerintezenkelleneváltoztatni,ki kellene„rántani”azapátiábólalakosságotéseztacivileknekazönkormányzattalegyütt kell megtennie. Ez nem fog azonban sikerülni munkahelyteremtés nélkül, ezt minden válaszolóleszögezte. Akövetkezőábrajólmutatjaeztalakosságoldalárólis,mivelamegkérdezettekvéleményeszerintakörnyezetvédelem,apolgárvédelem,aszociálisellátás,aközbiztonságés atelepülésfejlesztésazokaterületek,amiketacivilszervezetekel,vagyjobbaneltudnánaklátni.Deazoktatás,azegészségügyésajogvédelemisemlítéstkapott. 12.ábra.Önszerintmilyen(köz)feladatottudnacivilszervezetellátni vagyjobbanellátniavárosban? TTelepülésfejlesztés elepülésffejlesztés

24%

JJogvédelem ogvédelem

8%

PPolgárvédelem olgárvédelem

43%

Kör Környezetvédelem nyezzetvédelem

46% 31%

Közbizt onság Közbiztonság

36% %

Szociális ellátás Szociális 16%

Egészségügy 6%

Oktatás Oktatás

N=300 N=300

3%

Nem N em tudja / nem válasz válaszol zol ol 0%

20 %

40 %

60 %

NYITOT NYIT O T T K ÉRD ÉS ÉS!! T ÖBB V ÁLASZ V VO O LLT T LEHETSÉG ES ES!! Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolásátsegítőhelyi,innovatívkezdeményezések Komlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

Afelmérésegyértelműenmutatja,hogyaszervezetikapacitásokbővülésétazanyagi forrásoknövelésébenlátjákamegkérdezetthelyipolgárok. Emellettjelentősemlítéstkapottazönkormányzatitámogatásoknöveléseis,viszont az információ, illetve a humánerőforrás-növelés kérdését az anyagi bázis növeléséhez képestcsakmásodlagoskérdésnektartják. Kikellemelni,hogyacivilszervezetektagjai–ahogyavároslakosságais–elöregszenek.Acivilvezetőknagyonaktívak,erejükönfelülteljesítenek,dekevésazutánpótlás,a fiataloknaksemidejük,sokesetbenerejükéskedvüksincsamunka,atanulásstb.mellett a közösségi munkához. A nyugdíjasok, idősebbek dinamikusan szervezik a progra-

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mokat,arégikapcsolatokat,azismeretségeketkihasználvateremtikmegalehetőségeket,akárszponzoráció,akáregyébkérésekkapcsán.Jóakapcsolatukavárosvezetéssel, avárosgondnoksággal,egymássalésavállalkozóiszektorral.Ezekenkeresztülszervezika rendezvényeket,mozgatjákakülönbözőmagyarországiéstestvérvárosikapcsolataikat. 13.ábra.Önszerintmirelenneszükségacivilszervezetekkapacitásnövekedéséhez? Cigány Cigányok ok bev bevonása onása

0,3%

Megfelel! M egffelel! számú önkéntes

0,3%

gatás Önkormányzati Önk kormányzati támo támogatás

3 38% 7 17%

IInformáció nfformáció

18%

Humáner!forrás-növelés Humáner!forrás-növelés

87%

Pénzügyi for fforrások orrások Nem N em tudja / nem válasz válaszol zol ol

N=300 N=3 00

1% 0%

20 %

40 %

60 %

80 %

100 100 %

NYITOT N NYIT YIT O T T K ÉR D ÉS ÉS!! T ÖBB V ÁLASZ V VO O LLT T LEHETSÉG ES ES!! Forrás: PólusokTársadalomtudományiEgyesület,„Munkaésmagánéletösszehangolásátsegítőhelyi,innovatívkezdeményezések Komlón.”TÁMOP-2.4.5 -12 /3-2012-0007.

konklúzió Azeredményekarraengednekkövetkeztetni,hogyaszervezetekszámánakalakulásárahatássalvanugyanatérséggazdaságifejlettsége,azonbaneznemjelentiazt,hogy afejlettebbterületekenműködőszervezeteknagyobbaránybanjutnánakaterületükön működővállalatoktólanyagiforrásokhoz. Anonprofitszektorszerkezetéről,fejlődésérőlegymástólmerőbenkülönbözőképet alakíthatunkkiattólfüggően,hogyaszervezetszámvagyagazdaságierőmutatóithasználjukastruktúravizsgálatára.Ugyanakkoraszektorheterogénösszetételemiattazegymástól nagymértékben eltérő jellegű szervezeti halmazokon belül ez a folyamat másmáshangsúlytkapott,ésazegy-egydimenziómenténtapasztalható,mérhetőelmozdulásoknemcsakeltérődinamikájúak,hanemellentétesirányúakislehettek.Éshamutatószámokkal nem is lehet alátámasztani, de az előbbiekben leírt tendenciák, valamint a szektor tevékenységéről rendelkezésünkre álló egyéb – nemcsak empirikus – informá-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM cióinkaztegyértelműenbizonyítják,hogyamagyarországinonprofitszektortársadalmi súlyaegyrenagyobblett. Komló az általunk leírt urbánus jellegű gazdasági szerkezetváltást negatívan elszenvedettegykoriiparitérségekcivilközösségeinekdeformációithordozzamagán,ugyanakkor számoselemébenspeciális.Adrasztikusnakmondhatódemográfiaiátalakulásazidősebb korosztály túlsúlyát és a juvenilis társadalmi csoportok szociális aktivitási hiányát eredményezi. A szocializmus, mint a „többség” számára értelmezett „aranykor”, civil társadalmi keretrendszere sem funkciójában, sem szerepében és működtetési mechanizmusaiban neméletképes.Ennekaterhemindazönkormányzatiszerepkört,mindacivilszervezeteketerőteljesendeterminálja.Ebbőlazáltalánosképbeillőhelyzetbőlkülönösenazonaterületentalálhatunkazátlagtólésazelvárttóleltérőmintázatokat,aholahelyiproblémacsoportoklokálisankiemelkednek,eltérnekettől.Ezekazeltéréseklehetnektöbbletműködésbenéshiánybanisszembetűnőek,deazönkormányzatifeladatkörökszétterítésigyakorlatában,mintalegszükségesebbcélbannemtalálhatunkországosankirívóeredményeket. A bemutatott adatok tehát nem igazán igazolják a gazdaság és civil szerveződések sűrűsödése vagy ritkulása közötti közvetlen kapcsolatot. Inkább úgy jellemezhetnénk, hogybizonytalan„puha” 16 mutatókalakítjákazokat,amelyekempirikusadatokkalnehezenmegragadhatók.

irodalom DarányiViktória–Gálosi-KovácsBernadett(2011):Akörnyezettudatostelepülésfejlesztés,mintazélhetőbbtelepülési környezetmegteremtésénekeszköze.ModernGeográfia,3.,1–28. Elekes, Tibor–Gálosi-Kovács, Bernadett–M. Császár, Zsuzsa–Pap, Norbert–Reményi, Péter (2011): Social Problems of the Most Disadvantaged Southern Transdanubian Micro-Regions in Hungary. Romanian review of regional studies:Journalofthecentreforregionalgeography, 7.,(2.),41–50. Gálosi-Kovács Bernadett (2010): Környezetfejlesztés a kistérségekben: A környezettudatos kistérségfejlesztés kézikönyve. Pécs:PublikonKiadó. Gálosi-KovácsBernadett(2011a):Adél-dunántúlikistérségekkörnyezetfejlesztésénekjellemzői.In:BunyeváczJózsef– CsonkaPál–FodorIstván–Gálosi-KovácsBernadett(szerk.):Afenntarthatófejlődés,valamintakörnyezet- éstermészetvédelem összefüggései a Kárpát-medencében. Pécs, Magyarország, 2010.09.1 4–15. Pécs:MTA Pécsi AkadémiaiBizottság.1–9. Gálosi-KovácsBernadett(2011b): AkistérségekéskörnyezetvédelmifejlesztésükjellemzőiaDél-dunántúlirégióban. Pécs:VirágmandulaKft. Gálosi-Kovács, Bernadett–Pap, Norbert–M. Császár, Zsuzsa–Reményi Péter (2010): Environmental development problems in the most disadvantageous Hungarian micro regions. In: Kurz, Rudi–Turkalj, Željko (eds.): Interdisciplinary management Research VI. Osijek: Josip Juraj Strossmayer University in Osijek–Hochschule PforzheimUniversity.Porec,Horvátország,2010.05.07–09.Osijek:UniversityofOsijek.1001–1023. Gálosi-Kovács, Bernadett–Kőműves, Krisztina–M. Császár, Zsuzsa–Pap, Norbert–Reményi, Péter (2011): Human resource development as a possibility for developing the most underdeveloped micro-regions of Hungary. Agrár- ésvidékfejlesztésiszemle, 6.,(Suppl.1)242–250. Gálosi-Kovács, Bernadett–Pap, Norbert–M. Császár, Zsuzsa–Reményi, Péter–Kőműves, Krisztina–Végh, Andor–Horvát,Alíz(2014):HumanResourceDevelopmentasaPossibilityforDevelopingthemostUnderdevelopedmicromegionsofHungary.In:Bacher,Urban–Barković,Dražen–Dernoscheg,Karl-Heinz(eds.): InterdisciplinaryManagementResearchX. Opatija:TheJosipJurajStrossmayerUniversityofOsijek,FacultyofEconomics.931–942. Glied Viktor (2009): A civil partnerség szerepe a regionális döntéshozatali folyamatokban. In: Pálné Kovács Ilona (szerk.):Apolitikaújszínterearégió.Budapest:SzázadvégKiadó.65–86. GliedViktor(2014):Ahatártalanvároshatárai.CivilekésazEurópaKulturálisFővárosa–Pécs2010program.In:Tuka Ágnes–GliedViktor(szerk.):Pécsatöbbszintűkormányzáscsapdájában.Pécs:PTEBTK,PublikonKiadó.173–202.

68

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM GliedViktor–BarkócziCsaba(2013):Afenntarthatófejlődéselemeinekmegjelenéseavárosfejlesztésistratégiákbana Dél-Dunántúlon.ModernGeográfia, II.http: //www.moderngeografia.eu KákaiLászló(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. KákaiLászló(2015):Nonprofitszervezetekterületiésgazdaságisúlyaagazdaságiválságután. TerületiStatisztika,55., (6.),614–635. PánovicsAttila(2007):Civilhelyzetkép:pesszimistajövőkép?Dél-dunántúlihelyzetelemzés.www.ddrcf.hu PapNorbert(2007):Kistérségfejlesztés.Pécs:Alexandra. Pap,Norbert–Szabó-Kovács,Bernadett(2010):Theimportanceofmicro-regionalorganisations /associations.Hungary: megatrendreview, 7.,(1.),141–163.

jegyzetek 1A kutatás során 300 véletlenül kiválasztott komlói lakost kérdeztünk meg 2014-ben. A megkérdezettek nem, iskolaivégzettségéséletkorszerintreprezentáljákKomlófelnőttlakosságát. 2 AkutatásazEurópaiUnióésMagyarországtámogatásával,aTÁMOP4.2.1.D-15 /1 /KONV-2015-0006azonosító számú–Ösztöndíjmagyaréskülföldihallgatóknakéskutatóknak–AkőszegiinnovációskutatóbáziséstudásközpontfejlesztéseaPannonEgyetemoktatásiéskutatásihálózatánakkeretébenvalósultmeg. 3 Avizsgálatbabevontváltozókakövetkezőkvoltak:1lakosrajutóterületijövedelem(ezerFt /fő);1lakosrajutó külföldibefektetés(ezerFt /fő);100lakosrajutóaktívkereső(százalék);100lakosrajutójogiésnemjogiszemélyiséggel rendelkező vállalkozások száma (szervezet /100 lakos); 1 lakosra jutó szja mértéke (Ft /fő); 100 lakosra jutóbefejezettfelsőfokú(főiskola,egyetem)végzettekaránya(százalék);1000lakosrajutónonprofitszervezetekszáma(szervezet /1000);azszja-befizetések1százalékátfelajánlóadófizetőkazösszesadófizetőarányában (százalék);afelajánlottszjaösszegeegyadófizetőrevetítve(Ft /adófizető)(Kákai2009;2015). 4 Mindkétesetbenazadottmutatóországosátlagtólvalóterületieltérésénalapulakategóriarendszer.Alacsony ésgyengeminősítéstakkorkapottegymegye,haazadottmutatóértékelegalább2standardhibávalalacsonyabb volt az átlagnál. Magas és kedvező értéket akkor kapott, ha az adott érték 2 standard hibával volt az országosátlagfelett. 5 Azábraaz1000főrejutónonprofitszervezetekszámamutatónalapul.Ennekországosátlaga6,3volt2010-ben, 6,4volt2012-benés6,9volt2013-ban. 6 Anonprofitaktivitásmérésénélegyösszetettmutatóvaldolgoztunk.Acivilszervezetekgazdálkodásiéstevékenységiadataialapjánsoroltukőketaktív,illetvepasszívcsoportba.Aktívcivilszervezetnektekintettükazokat, akiknek adott évben volt tevékenységükből, támogatásból vagy pályázatból származó bevételük, rendelkeztek főállásúvagymellékállásúfoglalkoztatottal,vagysegítettékönkéntesekamunkájukat.Azonszervezeteket,akiknélezenfeltételekvalamelyikenemálltfent,passzívnaktekintettük.Ennélamutatónálisazországosátlagtól valóeltérésalapjánsoroltukbeamegyéket,azalapján,hogymekkorarészesedésevanazadottmegyébenaz aktív,illetveapasszívszervezettípusnak. 7 Mutatóként itt a GDP 1000 Ft-ban megadott értékét használtuk. A megyei értékek átlaga 2181 volt 2010-ben, 2337volt2012-ben,2502volt2013-ban. 8 Ígypéldáulazegylakosrajutókülföldibefektetéstekintetébencsupánhárommegye(Budapest,Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom) haladta meg az országos átlagot. A 100 lakosra jutó aktív kereső tekintetében hét megye (Budapest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, Pest, Vas, Veszprém, Zala) és a 100 lakosra jutó jogiésnemjogiszemélyiséggelrendelkezővállalkozásokszámapedigkétmegyében(BudapestésPestmegye). 9 http: //www.mvh-hacs.hu /media /r/d /001 /980 /Komloi-kisterseg-esettan.pdf 10 Bár2013-banújraindultamecsekiszénvagyonkiaknázása,éserreszerényebbmértékűszakképzéstisindítottak, ezapróbálkozásigenszerénynekmondhatóateljestársadalmi-gazdaságihátránymértékéhezképest. 11 Azonbanalegmagasabbiskolaivégzettségűekegytizedenemakartakérdésreválaszolni. 12 Akérdésretöbbválasztislehetettadni,ígyazértelmezésnélazemlítésekgyakoriságábólindultunkki. 13 Eztalántovábbimagyarázatotadarra,hogymiértnemveszikgyakrabbanigénybeakulturálisszolgáltatásokat. 14Akérdésretöbbválasztislehetettadni,ígyazértelmezésnélazemlítésekgyakoriságábólindultunkki. 15 http: //www.birosag.hu /allampolgaroknak /tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke 16 Ezalattértveakulturálistényezőket,ahagyományokatésakülönfélegazdaságimutatókkombinációit,amelyek közöttnemegyértelmű,hogymilyenösszefüggésekállnakfenn.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69


VILÁG-NÉZET

A társAdAlmi részvétel online útjA Csabai Lucia

elektronikus demokrácia – az online részvételiség kultúrája Azinformációséskommunikációstechnológiák(továbbiakban:IKT)fejlődésévelpárhuzamosan, a deliberatív cselekvések színtere is szépen lassan tolódik ki egy úgynevezettvirtuálistérbe,melynekhatásáraademokratikusműködésmódegyújrendszerétlátjukkiépülni(Freeman–Quirke2013).Napjainkbanatársadalmirészvételonlineútjaegyre többfejlesztőtihletmeg,ésnemegyországbanalakítottaátannakintézményrendszerét. Mit is értünk azonban elektronikus demokrácia (rövidítve: e-demokrácia) alatt? Lényegébenademokráciagyakorlásának„elektronizálását”,tehátannakinternetalapúvá válását,onlineIKT-eszközökbevonásával(Kiss–Berta –Boda2004).Azállampolgárirészvétel tere ennek hatására a digitális kommunikáció folyamatosan fejlődő csatornáival bővül, minek következtében beszélünk e-részvételről. A demokrácia fogalmával szervesülő„e”előtag,úgymintelektronikusjelző,azinformációstársadalomvíziójáhozszervesenkapcsolódik.Aze-demokráciatehátazIKT-innoviációkonalapul,melyekáltalánosjellemzője, hogy egy folyamatos, közvetlen, digitális társadalmi részvételnek adnak teret, megteremtve a politikai döntéshozatali folyamatok átalakításának lehetőségét (Freeman–Quirke 2013). Ez nem csupán a lehetséges részvétel formáját tekintve mérhető, párhuzamosanapolitikaikommunikációfejlődésétiselőidézheti.Azállampolgáriszerepvállaláselektronikusmodelljelehetővéteszi,hogyazállamésazállampolgárokviszonya,

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71


VILÁG-NÉZET kommunikációja egy kétirányú információáramlásban teljesedjen ki (Ugrin–Varga 2007). A kormányzáskommunikációsgyakorlatánakezirányúmódosulásávalegyüttazátláthatóságiserősödhet,azinformációhozvalóhozzájutás,anyilvánosságelérésekönnyebbé válhat, a lakosság állampolgári aktivitása, szerepvállalása pedig megnövekedhet (Ugrin– Varga2007).Eváltozáselőidézéseazonbanegyszerrefeltételezegydemokratikusállami működést, valamint aktív, felelősségteljes, cselekvő állampolgári magatartást. A kérdés márcsakaz,hogyanteremtődhetnekmegegyszerremindezenfeltételek?

Az e-demokrácia izlandi térnyerése Aviláglegészakibbfővárosánakdemokrácia-történelmében2008többszempontból isfordulópontnaktekinthető.EbbenazévbenugyanisIzlandlakosaiegyszerreszembesültekagazdaságiösszeomlástényéveltársulópolitikai,valamintjogiválsággalegyaránt (Bagus–Howden2011).Emélypontbólvalókiútazonbanmáramárvilágszintenelismert és oktatott jó-gyakorlatot teremtett, melynek központi alakjai között tartjuk számon Robert Bjarnasont és Gunnar Grímssont. A reykjavíki székhelyű nonprofit szervezet, a „CitizensFoundation”alapítóitéppenezaválságkésztettearra,hogyegyolyaneszközt teremtsenek, melynek alkalmazásával az emberekben eluralkodott bizalmi válság csökkenthető. Az izlandi állampolgárok a kialakult helyzet megoldását a közösség erejében látták,eztismertékfelegyidejűlega„CitizensFoundation”munkatársaiis,akikacselekvésegyikfőeszközét,a„YourPriorities”-tekörülményekközötthoztáklétre,éslényegébenfejlesztikmindamainapig.

Azizlandigazdaságiválságkialakulásátközvetlenülegyszéleskörűaktívállampolgári szerepvállalás kísérte. Izland lakosságának hatvan százaléka Reykjavíkban él, így a fővárosbanekkoribanösszpontosulótársadalmirészvételalakosságjelentősrészéttetteki. Atüntetéssorozatoksikeressége,hogyazújonnanszerepetvállalókormányzatelismerte alakosságszándékát,miszerintfontos,hogyadöntéshozatalimechanizmusminélszélesebbkörűlakosságiszerepvállalássalésezzelegyidejűnyilvánossággaloperáljon.Etársadalmi környezetbe illeszkedik be a „Your Priorities” szoftver fejlesztése, az izlandi e-demokrácia eszközeként. Gunnar Grímsson és Robert Bjarnason kötelességének érezte a

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73

VILÁG-NÉZET válságeluralkodtával,hogyprogramozói,illetveaktivistatapasztalataikatazországjavára fordítsák. 2009-ben „Shadow Parliament” néven alulról jövő civil kezdeményezésként építettékkifelületüket,melyteretadottalakosságvéleményének,városfejlesztésistratégiájának online megvitatására, válságkezelési javaslataik megosztására (Csabai 2014). Ez megteremtettealehetőségétazátlátható,strukturáltvéleménynyilvánításnak,melyeta máreleveaktivitásrakészlakosságegyreszélesebbkörbenkezdetthasználni.Aregisztrálókszámávalésazelérthatássalazonbanekkormégelégedetlenekvoltak.Úgyérezték, addignemkövetkezikbeérdemiváltozás,mígelnemérik,hogykormányzatiszintenis elismerjékennekfontosságát. Aszoftverszélesebbkörűhasználataa2010-esönkormányzativálasztásoksorán,az utolsó kampányidőszakban teljesedett ki, mikor a „The Best Party” elnevezésű párt elkezdtebeépítenialakossággalfolytatottpárbeszédmindennapigyakorlatába.Minden pártnak felajánlották az ekkor már „Your Priorities” néven jegyzett szoftvert, azonban egyedülazizlandiviccpárt(„TheBestParty”)ismertefelalehetőségetebben,melylényegébenmeghoztaszámukraaválasztásigyőzelmetis.Örökkérdésmarad,hogyezmenynyiben köszönhető a felület használatának, azonban kétség kívül hozzájárult a hosszú távúbizalmikapcsolatkiépítéséhez,melymegalapoztaakövetkezőévekreszólóműködésüketis. A 2010-es választásokat követően a reykjavíki városfejlesztés szerves részévé vált a „YourPriorities”szoftver,melynekfolyamatose-demokráciaprogramjamindamainapig két projektet foglal magában. A közös mindegyikben, hogy kialakításuk során a „Your Priorities” szoftvert vették alapul, folytatva a „Citizens Foundation” által elindított civil kezdeményezést,immáronállamitámogatással.Aprogramkoordinálásáramegalapították a reykjavíki székhelyű Városfejlesztési Testületet, melynek tagjai között, az önkormányzatiszereplőköntúl,civilek–szomszédságonkéntöthelyilakos–,valamintatechnikaistábisszerepel,akikaze-demokráciaprojekteklebonyolításáért,illetvefejlesztéséért felelősek. Működésüket átfogja a „Better Reykjavík” néven ismert részvételi alapú városfejlesztési program, mely minden ember számára szabadon elérhető online kommunikációsfelületetbiztosít.Azállampolgárokfolyamatosanúj,városmegújítóterveket tehetnekközzéésvitathatnakmeg,melyekközülalegtámogatottabbötletrészétképezi avárositanácshavi,ezttárgyalóülésének.Amennyibenilleszkedikakeretrendszerbe– mindpolitikai,mindfinanszírozásiszempontból–,megvalósításrakerül.Ehhezkapcsolódik a város részvételi költségvetési programja („Better Neighbourhood”), amely ugyancsaka„YourPriorities”felületetveszialapul,ámkülönprojektnekszámítavárosfejlesztésiprogramonbelül. Míga„BetterReykjavík”-programmegvalósításirészenemkizárólagos,ennekkeretében az állampolgárok ajánlásokat tehetnek a fejlesztési irányokra vonatkozóan, és állandókommunikációsplatformkéntüzemel,addig–ahogyanazelsőábraismutatja– a „Better Neighbourhood” esetében a részvétel személyazonossághoz kötött, szomszédsági alapú, és kötelező érvényű a megszavazott terv megvalósítását tekintve. A szomszédsági fókuszú fejlesztési program elsődlegesen a lokális viszonyokra és kapcsolatokraépít,vezérelvepedig,hogymindenkiasajátlakókörzeténekaszakértője,így

74

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET megoszthatja előremutató javaslatát, melyek közül a 16 legtámogatottabb ötlet szomszédságonkéntarészvételiköltségvetésnekképezimajdazalapját.Enneklebonyolítása egy éves ciklust ölel fel, meghatározott ütemezési rendszerrel. A „Citizens Foundation” tagjai folyamatosan fejlesztik a platformot, minek köszönhetően az idei részvételi költségvetésalapjamárnema„YourPriorities”,hanemaz„ActiveCitizen”szoftverlett,egy új, 3D-ben működő, és jelenleg még tervezés alatt álló e-demokrácia program, mely lényegébena„YourPriorities”továbbfejlesztettváltozata,aholarésztvevőkegy3D-stérbenszervezhetnekeseményeket,fórumot,kampánytvagyéppentüntetést.Eztelőször tehát a 2015-ös részvételi költségvetés keretében alkalmazták Reykjavíkban. Mielőtt azonbanmégelvesznénkazinnovációktengerében,rátéreka„YourPriorities”működésénekismertetésére. 1.ábra.Arészvételiköltségvetésszomszédságilehatárolása

Forrás: CitizensFoundation.

A „Your Priorities” szoftver egy online, aktív részvételt segítő, döntéstámogató közösségifelület,melyetbármilyenügyeszközekéntízlésünkszerintfelépíthetünk,megtervezhetünk. Önmagában nagyon letisztult program, amelynek egyszerűsége azonban magában foglalja mindazt, ami a részvételt támogatja. Kialakítása során készítői figyelembevették,hogyademokratikusdöntéshozatalmindenfontoseleméttartalmazza. •Ajavaslategyalátámasztóérvhozzáadásávaloszthatócsakmeg,mellyelelőkészítia javaslatmenténkialakulópárbeszédet; •minimalizálta a javaslat karakterszámát, mellyel a lényegre törő, világos fogalmazást segíti;

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75


VILÁG-NÉZET •alegnagyobbteretazérveléskapja.Ajavaslatmegosztásátkövetőenlehetőségnyílik másfelhasználókszámáraisújabbprovagykontraérvekhozzáadására; •azérveketisvéleményezhetjük,azokdöntéstámogatófunkciójaalapján,hogymenynyibensegíthetiadöntésünket,ennekalapjánrangsorolódnak; •szabadteretkapnakahozzászólásokis,melyekaszavazásstruktúrájáttekintvemellékes,kiegészítőfunkcióvalbírnakcsak. Efőjellemzőkistükrözik,milyenfontoselemeivannakegydöntésátlátható,közösségialapúmeghozatalának.Afelületeztegyszerűen,tisztántárjaelénk,melynekelsődlegeselőnye,hogyminimalistatervezésénekköszönhetőennagyonkönnyenkiismerhető, éscélratörőenalkalmazható,ígyafelhasználónemveszikelazinformációkáradatában, sőt, kategóriák szerint nyomon követheti az éppen aktuális, de a legintenzívebb vitát generálójavaslatotis.Nemszeretnetöbbneklátszani,mintami:egyközösségialapú,fejlesztésorientált, döntéstámogató kommunikációs felület, mely éppen ezért szervesen illeszkedikaközösségitervezésmódszertanába.„Opensource”jellegébőladódóanazonbanszabadonbővíthetőésalakítható,ígymindenközösségasajátképéreformálhatja. Működéséttekintveakövetkezőlépésekettárjafel: 1.Szavazás – Minden megosztott ötletről lehet szavazni. Ez egy gyors, ám annál hatékonyabbmódjaannak,hogyhozzájáruljunkaközösségialapúdöntéshez. 2.Újabb javaslat hozzáadása az egyes kategóriákon belül – Amennyiben újabb javaslatot szeretne csatolni a résztvevő, azt a felület tetején, közepén, kiemelten található ikonra kattintva teheti meg, mely struktúra támogatja az újonnan regisztrálót sajátötleténekmegosztásában. 3.Pro vagy kontra érv hozzáadása az egyes javaslatok mentén – Az egyes ötletek(javaslatok)aljánmegjelenikaz„Érvhozzáadása”lehetőség,amelyneksegítségévelkönnyenmeglehetosztaniazegyesötletekhezfűzötttámogatóvagyelvetőérveket, melyekrőlszavazniislehet.Afelületautomatikusanrangsoroljaafelhasználókáltalleghasznosabbnakítéltérveket. 4.Hozzászólás – Azegyesjavaslatokmenténszabadhozzászólásifelületetiskialakítottak,ittazötletekmenténlehetközvetlenülbeszélgetniatémáról. Mindezekalapjánalakosságrészvételénekköszönhetően–aszavazáseredményén túl–összegződikazalulróljövőkezdeményezésekjegyzéke,melyheztársulazemberek aktuális,nyomonkövethetővéleménye.Afelületműködésébőladódóanlehetzárt,illetve nyíltelérésű.Mígelőbbiesetébencsakmeghívásosalaponérhetőelafelülettartalma, addigamásodikesetbenmindenkiszámáraláthatóazösszeselem.Ahonlapkialakítása soránszabályozhatóarészvételkritériumrendszereis.Szinténegyénibeállításfüggvénye, hogyabelépéshezelegendő-eaze-mailcímmeltörténőregisztráció,vagyéppenszükségesaszemélyazonosítószámmegadása.Azaktuálisügyjellegehatározzameg,milyen beléptetésirendszertválasztanakafelületkoordinátorai,kezelői.Míga„BetterReykjavík” teljesen szabadfelhasználású, addig az izlandi részvételi költségvetés rendszere szigorú beléptetésirendszerhez,aszemélyazonosságmegadásáhozkötött. A felület kialakítása a felsorolt előnyök mellett azonban – véleményem szerint – továbbifejlesztésreszorulazegyenlőhozzáférhetőségszempontjából,ugyanisjelenstá-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

VILÁG-NÉZET diumábanafelületnemakadálymentesített.Amennyibenszéleskörű,egészlakosságra kiterjedőtársadalmirészvételtszeretnénkelérni,afelületeterrevonatkozóanalkalmassá kelltenni,tekintettelakülönbözőspeciálisszükségletekre.Aszoftverszabadfejlesztésébőladódóanazonbaneztbárkimegvalósíthatja. ACitizenFoundationmunkájánakcsakegyrészétteszikiawebfejlesztőésaprogramozóitevékenység.Ehhezamunkáhozkapcsolódiktöbbekköztamárfutóprogramok folyamatos szakmai támogatása, az egyes „Your Priorities” felületet alkalmazó közösségek,szervezetekszakmaimegerősítése.Ennekelősegítésérehoztáklétretöbbekközött kezdetbena„BalkaneDemocracyStart-upProject”-et.Azutóbbiidőbenazonbanennek kibővítésén munkálkodik a szervezet, ugyanis újabb és újabb partner keresi fel őket Közép- és Kelet-Európából, valamint a világ más tájairól egyaránt, akik szeretnék mint partnertfelkérniindulóprojektjeikhez.

A „Your priorities”-modell néhány európai alkalmazása lengyelország A Citizens Foundation partnerei között két lengyel szervezet is szerepel. Egyikük a WrocławszékhelyűEgyesület(AssociationCentreforSystemsSolutions),melyazizlandi szervezettelpartnerségben,azEGT/NorvégCivilTámogatásiAlaptámogatássegítségével egy részvételi költségvetési rendszert dolgozott ki, mely projekten 2014 márciusától kezdtekeldolgozni,JakubDamurskiporjektkoordinátorvezetésével,ésegészen2016-ig tartamegvalósítás.A„TheBudgetGame”elnevezésűprojektjükarészvételiköltségvetésbevezetéséreirányulLublinban,szociáliskonzultációkereténbelül,melynekfelületekénta„YourPriorities”szoftvertkezdtékalkalmazni. Anglia Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Servicehttp: //www.nhscitizen.org.uk /) által 2013-ban indított állampolgári tervezési program során az elektronikus demokrácia eszközrendszerét is alapul véve egy online és offline közösségitervezésimódszertvalósítottakmeg.Mindezszéleskörbenlehetőségetteremt azérintettekszámára,hogydemokratikusútonmodernizáljákazegészségügyiszolgáltatásműködését.2014.szeptember18-ánrendeztékmegazelsőintegrálttalálkozótLondonban, ahol több mint 200 ember, többek között érintett, szakember, civil, önkéntes találkozott egy deliberatív alapokon nyugvó egyeztetésen, facilitátorok koordinálásával. Mindez az érintettek bevonásával történő szolgáltatásépítés egy nagyon kidolgozott példája. Ennek során, az izlandi deliberatív e-demokrácia módszerét alkalmazva, az onlinefelületlehetőségetnyújtazérintettekszámára,hogyolyantémákat,problémaköröketosszanakmegésvéleményezzenek,amelyekrészétképezikaszemélyesműhelymunkáknak. Mindennek eredményeként az online és offline közösségi tervezési folyamatot párhuzamosan alkalmazzák, amely széles körben teret enged az állampolgári részvételnek.

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET 2.ábra.Azangolszolgáltatásfejlesztésonlinepéldája

Forrás: www.nhscitizen.org.uk

3.ábra.Rahvakoguhivatalosfelülete

Forrás: www.rahvakogu.ee

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79


VILÁG-NÉZET Szlovénia Maribor városában, az „Association for support to Radio Marš” munkatársai a demokráciafejlesztéslehetőségétszinténa„YourPriorities”szoftveradaptálásábanlátják, erreirányulaEGT/NorvégCivilTámogatásiAlaptámogatásábanmegvalósulóprojektjük: azátláthatóságésazállampolgárirészvételnöveléseérdekében. Észtország Észtországe-demokráciafejlesztéseazutóbbiévekbenfutóléptekbenhaladelőre,mi sem bizonyítja jobban, minthogy a törvényhozás szintjére emelték a „Your Priorities” szoftverésztadaptációját,melyRahvakogunévenváltismertté.Azótatöbbtörvényszületettazállampolgárokközvetlenjavaslatairaépülve.

e-dialóg – a közösségi tervezés komplex útja A nemzetközi példákat követően most szeretnék egy hazai vonatkozású projektet bemutatni,melybárnemnevezhetőe-demokráciaszintűkezdeményezésnek,mégiselősegíti, hogy közelebb hozzuk a magyar állampolgárokhoz, illetve állami szereplőkhöz annak szellemiségét, illetve gyakorlati működését. A Norvég Civil Támogatási Alap ösztöndíjprogramjaugyanislehetőségetteremtettarra,hogytestközelbőlmegtapasztaljam egy – számunkra utópisztikusnak tűnő – demokrácia rendszerét, melyet közelebbről megismerve,éslátvaafoltjait,sebeit,immároneltudtamképzelni,hogyapránkéntbár, deMagyarországonisközelíthetünkefelé.Elmondható,hogyközösségfejlesztőszakemberkénttanulmányoztamazizlandie-demokráciát,tehátengemelsődlegesenaközösségi szintű cselekvésekben betöltött szerepe és lehetőségei érdekeltek, úgy éreztem, hogya„YourPriorities”adaptálásávalegyinnovatíveszközzel,valamintráépültmódszerrelgazdagíthatjukszakmaiműködésünket. Aszemélyesrészvételreépülőközösségitervezésifolyamatkorlátaiugyanisegészen koraifázisbannyilvánvalóváválhatnak,mikoraszakemberkénytelen-kelletlenszembesül aténnyel:abevonássoránazérintettikörcsupánegybizonyosszázalékátsikerülmeggyőzni,hogyatervezésifolyamataktívrésztvevőjévéváljon.Atervezésrésztvevőjetöbb akadálybaütközikarendszerestalálkozásokraépülőfolyamatsorán.Amikoramotiváció hiányát,azaktívszerepvállalásidegenségétésazapátiaproblémájátadottesetbensikerül isleküzdeni,azidőtényezővel,pontosabbanazidőhiányávalmégmindignehezentudunk mitkezdeni.Avéleménynyilvánítást,aktívszerepvállalástugyanissokesetbenalegegyszerűbbakadályhiúsítjameg,mégpedigazidőhiánya,főkéntazaktív,dolgozó,családos emberek körében. Eddigi közösségfejlesztői tapasztalatom során a bevonás fázisában készítettközösségiinterjúkalkalmávalsokszorszembesültemezzel.Miközbenazinterjúk során számos városfejlesztési javaslatot, a közösség életét előmozdító ötletet osztottak meg az emberek, addig a személyes találkozásokra épülő közösségi tervezési alkalmak mellettmárjóvalkevesebbrésztvevőttudtamsegíteniazelköteleződésben.Ugyanakkor tisztábanvoltamazzalis,hogymennyitudásésjavaslatrejtőzikaházakfalaiközött,még-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

VILÁG-NÉZET semvoltmegfelelőkommunikációscsatornaabirtokomban,mellyelőketismegtudtam volna rendszeresen, célzottan szólítani, ami kifejezetten a közösségi tervezést szolgálta volna. Ezt ismertem fel, mikor jelentkeztem a Norvég Civil Támogatási Alap ösztöndíjas programjára,éstaláltamráa„CitizensFoundation”munkásságára.Háromhónapostanulmányutamsoránazizlandirészvételidemokráciaműködésétmegismervealkottammeg a hazai megvalósítás lehetséges irányát. A „Your Priorities” szoftver – többek között – éppeneztazidőtényezőtsegítiáthidalni.Hozzájárulahhoz,hogyegymegfelelőkommunikációs csatornát építsünk be a közösségfejlesztés módszertanába, mellyel egyidejűleg minéltöbbhelyilakosállampolgáriszerepvállalásátésszervezettfellépésételősegítjük. Azzal azonban már ekkor is tisztában voltam, hogy nem elégséges egy megfelelő onlineszoftvermagyarnyelvikörnyezetbeültetése.Egykommunikációscsatornaakkor válikvalóban„zajmentessé”,haképesséválunkmegfelelőenhasználniazt.Minélinkább megismertem a helyi, reykjavíki önkormányzati és civil együttműködés mechanizmusát, éreztem, hogy ez az adaptáció nem lesz zökkenőmentes, tisztában voltam vele, hogy magyar állampolgárként nincs valódi tapasztalatunk a részvételi demokrácia ilyesfajta kultúrájában,ezacsatornapedigfelelősállampolgárokraésabázisdemokráciaelveitvallódöntéshozókravantervezve.Ígyazadaptációelőkészítésekornemálmodtamnagyot. Próbáltam megtalálni az ideális lépés méretét, ami elég nagy ahhoz, hogy a felületet elkezdjük megismertetni az emberekkel, ám mégis elég kicsi, hogy ne legyen nagyon életidegen,eliskezdjékhasználniazt.Fejlesztőkéntaközösségiszintűcselekvésektervezésesoránalegnagyobbfeladatotabbanlátom,hogy–ahosszútávúcéltisszemelőtt tartva – megtaláljam azt a megugorható rövid távú célt, amely erőfeszítést igényel ugyan,demégismegvalósítható,ígyfolyamatossikerélménnyeljárazaztátélőkszámára.Magyarállampolgárként,megélveahazai–bukdácsoló–demokráciahelyzetét,úgy éreztem,hogyegyhazaiországosszintűprogramelégutópisztikusnakhat.Közösségfejlesztőként azonban megvolt az az előnyöm, hogy mindezt vonatkoztatni tudtam egy lokálisközösségiszintűműködésre,eltudtamképzelni,hogyaközösségfejlesztésifolyamatinnovatívmódszereként,atársadalmitanulásrévénhozzájárulegyapránkéntépülő részvételidemokrácialétrejöttéhez. A miskolci székhelyű Dialóg Egyesülettel való együttműködésem ekkor vette kezdetét,akiképpenegy–aközösségitervezésmódszertanáraépülő–programotterveztek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, én pedig a „Your Priorities” adaptációját. A Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, Kovács Edit segítségévél, szakmai támogatásával e kettő szerencsés egymásra találásának gyümölcse lett a Norvég Civil Támogatási Alap nyertesközepesprojektjekénta2015áprilisábankezdődőprogramunk,mely„Közösségi tervezési modellek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” címet viseli, és 2016 áprilisáig kerülmegvalósításra.Aprojektmódszertaniújítása,hogyközösségitanulásrévénépítjük be az online szoftvert a közösségi tervezés módszertanába, melynek eredményeként megvalósul a szoftver hazai adaptációja, közvetlenül társulva hozzá egy közösségi élmény,melyazadotttelepüléséletébenlátható,kézzelfoghatóeredménnyelisjár,valamintegyveleegyüttjárólobbitevékenység,amelyatelepülésdöntéshozóifeléirányul,és aszoftverhasználatánakfontosságátdemonstrálja.

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET Azizlandie-demokráciamodellegyszomszédságilehatárolású,városfejlesztésifókuszúprogram,melynek„e-dialóg”elnevezésű,hazaialkalmazásasoránkiemelthangsúlyt helyezünk arra, hogy mindez a közösségfejlesztés módszertanával bővüljön. Általános tapasztalatunk,hogyazönkormányzatikezdeményezésűfejlesztésektervezésében,valamintmegvalósításábanalakosságtöbbnyireminimálisszintenvagyegyáltalánnemvesz részt.Projektünkbenéppenezérteproblémakörthelyeztükaközéppontba,ésdöntöttünk úgy, hogy az izlandi szoftver magyar adaptációjának fókuszába a közösségi tervezéstállítjuk,amelytermészeténélfogvaaközösségfejlesztésegyikleghatékonyabbaktivizálómódszere.Célunkalulrólszerveződő,közösségvezérelthelyifejlesztésekmegvalósulásánakszakmaitámogatása. Aze-demokráciaizlandimodelljébenaszemélyesközösségimunkanincsjelen,ugyanisazországlakottterületeinekinternetalapúlefedettségeteljes,ígyszintemindenháztartásszámáraelérhetőaplatform,ésmikrotársadalmiszerkezetükisfejlettkapcsolatihálózatra épül. A hazai e-demokrácia történetében azonban kihagyhatatlan elemnek tekintem a közösségi szintű, személyes részvételre épülő gyakorlattal való társulást. Éppen ezértaközösségfejlesztésjelentőségétebbenegyrésztazonlinerészvétellelvalómegismerkedéselősegítésébenlátom,ugyanakkorhangsúlyosnakvélem–ahozzáféréstekintetében–azakadályozottemberekbevonásátelősegítő,társulómódszerekkidolgozását. Mintaprogramunkháromszintenzajlik: Kistelepülési szintű közösségi tervezés Aprojektsoránkétolyan500–3000főstelepüléstvontunkbe,aholmármegalapozottközösségfejlesztőimunkazajlottkorábban,ésazindulásidejébenrendelkeztekolyan üggyel,melyhezilleszkedettaközösségitervezésmódszertana.Azállampolgáricselekvés online gyakorlata ezeken a településeken előzmény nélküli, így a közösségi tervezés során a helyi lakosok egy általuk szervezett, helyi közösségi munkások által koordinált folyamat során szerezhetnek tapasztalatot, mely segíti egy későbbi, szélesebb körű online társadalmi részvétel lehetséges megvalósulását. Az e-demokrácia gyakorlatának egyikkritikájakéntartikulálódik,hogyakistelepülésenélőkkiszorulnakarészvétellehetőségéből, nehéz őket megszólítani, motivációjukat felkelteni, éppen ezért programunk soránolyanhelyiügyetválasztottakki,melybenőkmagukelsődlegesenérdekeltek,elkötelezettek lehetnek. A helyi közösségi házakban lévő számítógépeknek köszönhetően pedigazinfrastrukturálisnehézségisoldódhat. Akistelepülésiszintűtervezéssoránazonlinedöntéstámogató,párbeszédetserkentőrészvételieszközhasználata–eddigitapasztalunkszerint–nagyobbnehézséggeljár, így a felület megismertetése, kezelésének bemutatása hosszabb időt vesz igénybe. A témátaközösségitervezésbenérdekelthelyiszomszédságiklubtagjaiválasztjákki,a helyiközösségimunkásfacilitálásában,minekfolyamánazonbantörekedtünkarra,hogy a kiválasztott téma kapcsán fizikai megvalósulás is történjen, tehát látható eredménye legyen. Ez a kistelepülési szintű tervezésnél még fontosabb, motivációerősítő folyamatkénthat.Egyiktelepülésünkesetébenpéldáulaszomszédságiklubáltalszervezettbálon befolyt összeg közösségi szintű tervezését tűzték ki célul, mely kicsiben ugyan, ám a részvételiköltségvetésmódszertanátelőlegezimeg.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83


VILÁG-NÉZET Nagyvárosi szintű – szomszédsági közösségi tervezés Nagyvárosiszintenaközösségitervezésmódszertanátegyszéleskörbenmozgósító közügyköréépítjük,melybenazonlinerészvételrefőhangsúlythelyezünk.Enneksorán lassú, de folyamatos érzékenyítést végzünk önkormányzati szinten, és ezzel párhuzamban–szinténmárévekótazajlóközösségfejlesztésifolyamatrészévétesszükennekaz eszköznekazalkalmazását. Nagyvárosi közösségi tervezési folyamatunk egyrészt egy közösségfejlesztési programbaintegrálódik,miközbenpárhuzamosanfutazegészvárostérintőközügyközösségialapútervezéséreirányulóegyüttműködéselőkészítése. Települési társulások vidékfejlesztési stratégiájának közösségi tervezése ALEADER-HACSszervezetekesetébenastratégiamegalkotásaéppenaktuálisaprojektidőszakunkkalpárhuzamosan.Adeliberatívstratégiaalkotásmódszeremellettkéttársulásiselköteleződött.Azonlinetervezéselsődlegesensegítianagytagságminélaktívabb,ésminélszélesebbkörűbevonódását. ALEADERszervezetekesetébenaközösségitervezésnekkétjólkörülhatárolhatócélja van. Egyrészt a leendő stratégiájuk megalkotásához egyfajta szélesebb körű tagsági bevonásáltaljavaslatokgyűjtése,valamintazokvéleményeztetése.Másrésztpedigavidékfejlesztési közösség megerősítése, részvételének aktivizálása a programtervezés szakaszában. E három kategóriába sorolhatjuk tevékenységünket, mellyel a már meglévő személyesmódszerekmelletta„YourPriorities”onlinerészvételifelületethonosítjukmeg.Mindenterületesetébenközösségfejlesztőjelenlétesegítiahelyiekmunkáját,ésafolyamat tanulságaitegybelsőszakmaimonitorozásáltalrögzítjük.Emintaprograméppenkísérletivoltábóladódóantöbbcélú: Az e-demokrácia potenciális eszközének települési szintű megismertetése Fontosnaktartjuk,hogyahelyiközösségektagjaiminélbehatóbbanésszélesebbkörben ismerkedjenek meg az online részvétel gyakorlatával, mely elősegíti egy későbbi e-demokrácia-gyakorlatban való aktív, felelős állampolgári szerepvállalásukat. Ennek soránolyanközösségekkeldolgozunk,akikelköteleződtekaközösségitervezésgyakorlata mellett, és jelenleg rendelkeznek is olyan aktuális üggyel, melyet a tervezés középpontjábatudnakállítani.Ennekkövetkeztébenőkmagukérdekeltekazonlinerészvétel kiterjesztésében.Azáltal,hogyszemélyeselköteleződésvezérliőketegyonlinerészvételi felülethasználatára,ésőkmagukhatározzákmegenneklépéseit,megismerikaze-demokráciaműködésmódját,aprogramvégérepedig–bízunkbenne–,hogyelérjükezeken a településeken, hogy készségszintűvé váljon az online részvétel ezen eszközének alkalmazása.Ezkisléptékbenbár,dehosszútávonalapozzamegaze-demokráciahazai jövőjét. A közösségi tervezés online gyakorlatára épülő módszertan kidolgozása A projekt során megvalósított modellprogram tapasztalataira építve egy általános módszertantdolgozunkki,melykiterjeszthetővéválikaközösségfejlesztéshazaigyakorlatában. Ennek során, az Egyesület nevének szójátékából adódott e-dialóg elnevezésű honlapot (www.e-dialog.hu), valamint egy ehhez kapcsolódó adatbázist is készítünk,

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

VILÁG-NÉZET melyahazai„YourPriorities”szoftverrelfutó,ésközösségimunkávaltársulóprogramokatfogjaössze,számukraadegyiránymutatást. Akövetkezőkbenarrateszekkísérletet,hogynéhányáltalamazonosítottszempont menténtámasszamaláaközösségfejlesztésszerepéneklétjogosultságátazelektronikus demokráciahazaikiépülésében.Máramárevidenciáváváltugyanis,hogyazállampolgárokbizalmánakfenntartása–kormányzatiszinten–akétirányúkommunikációlehetőségének megteremtésével valósulhat meg. Ennek egyik eszköze és lehetséges színtere, kommunikációs csatornája az előzőekben bemutatott „Your Priorities” szoftver. A hazai gyakorlatban az e-dialóg platform alapját képezi, mely tehát a közösségi módszerek gyűjtőtárábabehelyezteazonlinerészvételilehetőségizlandieszközét. Míg Reykjavíkban egy nagyon erős, online térben is kiépült szociális háló van jelen, melynek köszönhetően a tudatos állampolgári magatartás eredményeként nagyon hamar mozgósíthatóvá válik a lakosság nagy százaléka, addig itthon az e-demokrácia gyakorlásának feltételrendszere több szempontból akadályozott. Bár tanulmányutam soránelőbbfogalmazódottmegbennem,hogyaközösségfejlesztéshazaigyakorlatának szükségevanazinfokommunikációseszközökalkalmazására,csakreykjavíkitartózkodásomalattismertemfel,hogyvalójábanahhoz,hogyezbeépüljönamagyarműködésbe, azeszközadaptálásakoraközösségfejlesztéssoránszerzettgyakorlatrakelltámaszkodnunk.Hiszenazáltal,hogyaközösségitervezésfolyamatábabeemeljükazonlineszintet, valójában nem csupán egy új eszközt ismertetünk meg mind a lakossággal, mind az önkormányzatokkal,de–aközösségimunkahozományaként–megisteremtjükaplatform használatának „offline” feltételrendszerét. Ahhoz ugyanis, hogy e felületet helyi szinten koordinálják, és használják a helyi közösségek, egy erős elköteleződésre és közösségi szintű cselekvésre van szükség, aminek kialakulását sok esetben fejlesztési folyamat előz meg. Éppen ezért értékelődik fel annak jelentősége, hogy a „Your Priorities”hazaiszintenaközösségfejlesztésmódszertanakéntadaptálódik. Mindezen túl azonban azt is érdemes számba venni, hogy projektünk, jelesül az e-dialóg, milyen szerepet játszik a részvételi demokrácia fejlesztésében. E-dialóg alatt lényegébenaközösségicselekvésonlineútjátértjük.Aze-demokráciaközösségfejlesztésiértelmezését.Alulrólszerveződő,helyiszintű,közösségimódonmegvalósulóprojektek onlinetervezésilehetőségét,melyneklétrehozásávalegyrésztszeretnénkaze-demokrácia eszközének izlandi irányát bemutatni, melyet alkalmasnak vélünk arra, hogy a hazai részvételidemokráciaeszközévéváljon.Alapvetőenugyanisarészvételidemokráciában meghatározó négy jog – javaslattételi, informálás és informálódási, vitatkozási, döntési (Reisinger 2009) – gyakorlására egyidejűleg teremt lehetőséget. Nyilvánvaló, hogy amennyiben e-demokráciáról és joggyakorlatról beszélünk, egyre fontosabbá válik a szoftver állami /önkormányzati szintű elfogadottságának kérdése is. Projektünk rámutat arra, hogy maga a szoftver nyilvános, lakossági alkalmazásával lehetőség teremtődik mindanyomásgyakorlásra,mindpedigazérdekérvényesítésre.Tehátmunkánksoránaz önkormányzati szereplők bevonása nem mindenhol a kezdeti fázisban történik, ahol nemteremtődöttmeganyitottságazelsőidőszakban,ottszépenlassanegyfajta„érzékenyítés”, szemléletformálás révén vonjuk be az önkormányzati felet. A felület tehát

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET önmagában alkalmas a közösségi szintű cselekvésre, melynek eredménye lehet az ügy önkormányzatiszintűelfogadtatása.Arészvételidemokráciaelveinekelterjesztéséttűztükkielsődlegescélunknak,melynekeredményességétmutatjaegyközösségműködésénekezirányúátalakulása.Ilymódonjárulhozzáaközösségfejlesztésiszakmaademokráciafejlődéshez,legyenazofflinevagyéppenonline.

irodalom Bagus,Philipp–Howden,David(2011):DeepFreeze:Iceland’seconomiccollapse.Alabama:LudwigvonMisesInstitute. CsabaiLucia(2014):Avirágzóizlandie-demokrácia.Parola,4.,22. Freeman,Julie –Quirke,Sharna(2013):Understandinge-democracy.JeDEMeJournalofeDemocracy, 5.,(2.),140–154. KissBalázs–BertaKata –BodaZsolt(2004):Elektronikusdemokráciaéselektronikuskormányzás. Politikatudományi Szemle,1.,(2.),255 –276. ReisingerAdrienn(2009):Részvételidemokráciaéstársadalmirészvétel.CivilSzemle,21.,(4.),5 –23. UgrinEmese –VargaCsaba(2007):Újállam-ésdemokráciaelmélet.Budapest:SzázadvégKiadó.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87


SZERZÔINK /AUTHORS szAbó máté

Azújautoritarizmusésahibridrendszerekkihívásaaposztkommunista civiltársadalomszámára Hibridizációésújautoritarizmus:ademokráciafejlesztésés-fejlődésglobálismegtorpanásáhozvezethetaposztkommunistaországokban?Apolitikaikonfliktusokátrendeződése azújtípusú,kompetitívésakorábbiaknálnyitottabbautoriteréshibridrezsimekelőtérbe kerülésénekhatásáraakül- ésbelpolitikábanaciviltársadalompolitizáltabbterületeités anyilvánosságotegyarántérintik.Hatásaiknemhagyjákérintetlenülamozgalmimobilizációkésatiltakozásikultúraterületeitsemapolitikai,sempedigakulturális,avagyvallásiorientációjúmozgalmak,civilkezdeményezésekesetében.MagyarországonaNorvég Alappolitikaésjogvitája,amelyönmagábanistúlmutatahatárokon,acivilkezdeményezésekműködésikereteirefeltettpolitikaikérdések(pénzgyűjtéstüntetéseken,mintNAVtéma),akárazegyházakjogállásakörüliáldatlanéselhúzódóbel- éskülpolitikaivitákésa bonyolódóújjogieljárásoksokaságaacivilvilágotapolitikajátékterévéteszik. A magyar politikai közösségen messze túlmutató tendenciákról, konfliktusokról és vitákrólkellbeszélnünk,illetveelemezniazokataciviltársadalomhelyzeténekszempontjából.Szélesebb,globális,deakáreurópairegionálisösszehasonlításbanamagyarországi autoritertendenciákanemzetköziérdeklődéselőtérbenállnakazért,mertEUésNATO tagállamról van szó, amely a demokratizálódás korábbi szakaszaiban jobban teljesített. A globálistrendekvonatkozásábanvisszakelltérnünkaHuntington-féle„harmadikhullám”demokráciáinak,aposztkommunista,illetvebizonyosdélkelet-ázsiaiésdél-amerikai demokráciáknak a „harmadik hullám” tetőzése utáni fejlődésére, illetve azok értelmezésénekésmagyarázatánakváltozására,továbbifejlődésére.Mígapolitikatudomány a „demokrácia tudományaként” örömmel csodálkozott rá az új demokráciákra, és a „tranzitológia” számára a demokratikus átmenetek összehasonlító kutatása, azok modelljeinek kidolgozása, megismerése állt előtérben. A kilencvenes évek végén és az ezredfordulókörülújtendenciajelentkezett;ekkormáregyretöbbszóesikadefektes, fél- és autoriter jelenségeket produkáló „hibridizálódó”, nem-konszolidált demokráciákról. Kulcsszavak: újautoritarizmus,hibridrendszerek,civiltársadalom,illiberálisdemokrácia Szabó máté azEötvösLorándTudományegyetemÁllam- ésJogtudományiKaránakPolitikatudományiIntézeténekegyetemitanára.1980-banjogidiplomátszerzettugyanitt,majdötévenáta „Világosság”c.folyóiratszerkesztőjevolt.1985ótaazELTEÁJKPolitikatudományiIntézet,korábbanTanszéktanára.1987-benvédtemegkandidátusidisszertációjátanyugatiökológiaimozgalmakról, 1995-ben habilitált, 1996-ban az MTA doktora címet szerezte meg a magyar alternatív mozgalmakkalfoglalkozómunkájával.Civiltársadalom,társadalmimozgalmak,politikaitiltakozás témáiban,valamintazállaméspolitikaelméletkérdéseivelfoglalkozótöbb,mint300publikációja jelentmeg,magyarul,angolul,németülésmásnyelvekenis.Rendszeresenveszrésztnemzetközi konferenciákon, kutat és vendégtanár külföldön (NSZK, Finnország, Hollandia, Olaszország, legutóbb:Tajvan).2007–2013közöttazombudsmantisztségéttöltöttebe,ésebbenaminőségében istöbbfontosvizsgálatotfolytatottacivilügyekkelkapcsolatosan.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

SZERZÔINK /AUTHORS Legutóbbi publikációja a civil társadalomról: Szabó, Máté–Márkus, Eszter (2015): Civil Society in Hungary.In:Schreier,Christian(ed.):25YearsAfter.MappingCivilSocietyintheVisegrádCountries. Stuttgart:Lucius&LuciusVerlag,9–59. E-mail: [email protected]

máté szAbó

TheChallengeoftheNew,CompetitiveAuthoritarismandofHybridRegimes forthePost-CommunistCivilSociety Afterthe2010generalelectionsuntiltodayahegemonic,dominantparty,Fidesz–MPP restructured the Hungarian constitutional and political system. The „Orbán-regime” is one of the „hybrid” regimes uniting elements of a minimum of democracy and of authoritarian ruling. Hungarian analyst tend to think on Hungary as an isolated case, however, international political science literature is dealing with the diffusion and stabilisationofsuchregimesallovertheworldsincetheturnofthemillennium.Hungary receivedlotofattention,becauseitisamemberstateofNATOandofEuropeanUnion, andbeforeithasbeenaforerunnerinmarketization,pluralizationanddemocratization afterCommunistregime.Hungaryisonlyoneofpost-communistcases,andtendency ofnewauthoritarianregionalpowers,liketheonesRussia,China,SaudiArabia,Venezuelaisreceivingmoreendandmoreattentioninglobalanalysisofforeignpolicyandof internal policy and politics as well. The new tendencies challenge the development of autonomous civil society. After the so called „coloured revolutions” in the Ukraine, Serbia,etc.theauthoritarianregimesfacedseriouschallengeofdemocratizationontheir ownway.Theytendtocutrelationsofnational,grass-rootsandofregionalandglobal civilsociety,andattackregionalandglobalresourcemobilizationofNGO’sandofglobal and regional NGO networks. Following the trend of strengthening challenges of antidemocracypromotion,thebythewavesofdemocratizationreachedsocialandpolitical as well as cultural space for civil society become questioned. Although global organizationsandsocialnetworkssupportedtheemergingglobalcivilsociety,thisisnot an irreversible trend, global, regional, national and local tendencies of civil society development may have stopped, questioned, “ghettoised”, isolated. An obvious tendencyisbuildingof“newwalls”,limitswithinanationstateandregionagainsttheir global and regional networking. Exactly the frontier of the 21st century civic development tried to be stopped, slowed and damaged by authoritarian and hybrid regimes, empires (Russia, China) as well as their networks and alliances. This article tries to face thistendencyagainsttheengagementandpartisanshipforcivilsocietybynewtypesof authoritarianandhybridregimes.Thisisnotanewtotalitarianism,andnottheoldtype of authoritarianism, but hybridization of failed democratizing regime development, combiningelementsofdemocracywithauthoritarianismandusingpseudo-democratic language,discourseforlegitimacy. Keywords: newauthoritarism,hybridregimes,civilsociety,illiberaldemocracy

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS máté Szabó, professor of the Eötvös Loránd University, Faculty of State and Law, Institute of PoliticalScience.HereceivedhislawdegreeatEötvösLorándUniversity,FacultyofLawinBudapestin1980andgotajobasajournalist.From1984,heworkedatthePoliticalScienceDepartment – latter Institute – of Political Science of Eötvös Loránd University’s Faculty of Law. As of 1990hecontinuedasanassociateprofessor.In1987,hedefendedhisPhDonsocialmovements inWesternEurope,andwasawardedthedegree‘DoctorofPoliticalScienceonSocialMovements inHungary’bytheHungarianAcademyofSciencein1996.Since1980,hehascarriedoutseveral researchprojectsonvarioussubjectsofpoliticalandsocialscience. Heisspecializedincivilsociety,socialmovementsandpoliticalprotestandthetheoryoflawand politics as well. He has published more than 300 scientific contributions in Hungarian, English, German and on several other languages. He is a regular participant at conferences on political science,law,andpoliticalsociologyinEuropeandaroundtheworld.2007–2013hewaselected ombudsmanofHungary,andcarriedoutdifferentcivilsocietyrelatedinvestigations,too. Recentpublication:Szabó,Máté–Márkus,Eszter(2015):CivilSocietyinHungary.In:Schreier,Christian(ed.):25YearsAfter.MappingCivilSocietyintheVisegrádCountries.Stuttgart:Lucius&Lucius Verlag.9–59. E-mail address: [email protected]

ArApovics mária

Közösségiművelődésésönkéntesmenedzsmentországosmúzeumokban Újtrendalakultkiahazaimúzeumokkörében.Afinanszírozásszorításában,valaminta művelődésiigényekéslehetőségekfelismerésével–civilmentalitással–közösségiterekkékezdikalakítaniamuzeálisintézményeket.AzÖnkéntességEurópaiÉve(2011),majd aziskolaiközösségiszolgálatbevezetése(2013)hazánkbanisnépszerűvétetteaz„időadományokat”amuzeálisintézményekben.Anemzetközihagyományokellenéreahazai múzeumokban nem igazán beszélhettünk az önkéntestörvényt megelőzően önkéntességről,miközbenezaközművelődésiintézményekközösségiművelődésének„természetesvelejárója”volt.Atanulmánya2015-benvégzettkutatásalapjánaztmutatjabe,hogy azországoshatókörűmúzeumokhogyantörekednekimmárahelyiközösségekerősítésére, a civil társadalom fejlesztésére, miért vonzó a múzeumi segítés, a múzeumi baráti köritagság,ésmilyenfeladatokatlátnakelönkéntesekaközgyűjteményekben.Avizsgálatkiterjedazönkéntesmenedzsmentgyakorlatára,akövethetőmintákraésfejlesztendőmegoldásokra. Kulcsszavak: múzeumi baráti körök, önkéntesség, közösségi művelődés, közösségfejlesztés Arapovics mária felnőttképzési szakértő, civil-nonprofit és közművelődési szakember, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének egyetemi adjunktusa. Az ELTE TFK-nmagyar- éstörténelemszakostanári(1996),majdművelődésszerveződiplomát(1997),szakképzésben idegenforgalmi ügyintéző képesítést (1997), a Londoni Egyetemen művészeti menedzser (2000), a Debreceni Egyetemen művelődési és felnőttképzési menedzser (2004), majd az

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

SZERZÔINK /AUTHORS ELTEPPK-nbusinesscoach(2016)diplomátszerzett.DoktoridisszertációjátazELTENeveléstudományi Doktori Iskolájában „A civil társadalom és nonprofit szervezetek szerepe az egész életre kiterjedőtanulásban”címmelírta2009-ben.Aciviltársadalomésnonprofitszervezetek,felnőttképzés,szakképzésésaközművelődésoktatójaéskutatója.Főbbkötetei:Felnőttképzésicivilszervezetek Magyarországon (2007), A közösség tanulása (2011). A civil-nonprofit, felnőttképzési és közművelődési, múzeumpedagógiai tananyagok fejlesztője, tankönyvek szerzője, szerkesztője. Többcivilszervezetalapítója,aktívtagja,AzÉlethosszigTartóMűvelődésértAlapítványelnöke. E-mail: [email protected]

mária ArApovics

Communitycultureandvolunteermanagementinnationalscalemuseums A new trend can be noticed at the museums in Hungary. In the grip of financial problems they turn more and more towards the recognition of community cultural needsand–withacivilattitude–manyofthesemuseumstransformthemselvesinto community venues. The European Volunteer Year and the introduction of community servicelearningforyouthmadetheactivityof„giftoftime”popularformuseumsinthe country.Contrarytothetraditionofvolunteeringelsewhere,beforetheActofVoluntary WorkinHungaryonecouldhardlyfindvolunteersinmuseums,althoughthisbeingan everydaypracticeattheHungariancommunityculturalcentres.Thepaperisbasedona 2015 research on the initiatives of the national scale museums in strengthening civil society and on investigating the role of volunteering and friendly museum circles in supporting museum and public collection activities. The results of the research show results the volunteer management, best practices and new opportunities of museum development. Keywords: museumfriends,volunteering,communityculture,communitydevelopment maria Arapovics is an expert of adult education and researcher of civil society, NGOs and culturalcommunitydevelopment.SheisafulltimeassistantprofessoroftheEötvösLoránd(ELTE) UniversityBudapest(attheInstituteofAdultEducation,ResearchandKnowledgeManagement, FacultyofEducationandPsychology).ShetookherPhDattheDoctoralSchoolofEducation,PhD PrograminEducation,ELTEon‘TheroleofcivilsocietyandNGOsinlife-widelearning’in2009. Her graduate studies: 2001 –2004 Debrecen University, M.A. in Cultural Management and Adult Education1998–2000,BirkbeckCollege,LondonUniversity,ArtsManagementandAdministration 1993–1997Teachers’TrainingCollege,ELTE,B.A.inHistoryandHungarianLanguageandLiterature, B.A.inCommunityCultureandAdultEducation,2014–2016businesscoach,ELTE. HerfieldsofresearchincludethespheresofcivilsocietyandNGOs,adultandvocationaleducationandtrainingaswellascommunityculture.Hermajorpublications:Non-profitOrganizations for Adult Education in Hungary (2007), The Community Learning (2011). Author of study books, editor of nonprofit manager and community cultural development programs of university and vocational education and a curriculum manager herself. Founder and active member of NGOs, presidentofTheFoundationforLifelongLearning. E-mail address: [email protected]

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS kákAi lászló, pap norbert, gálosi-kovács bernadett, glied viktor, végh Andor, reményi péter, szalai gábor Civilszektoradepresszióstérségektársadalmában:akomlóieset

A magyar társadalomföldrajz a depressziós, leszakadó térségekkel fejlesztési összefüggésben,térszerkezetimegközelítésbenfoglalkozik.Aközpontihelyekelméleteésastatisztikaiadatgyűjtésterületirendszereadepresszióstérségeketönkormányzatiéskistérségiszinten(LAU 1ésLAU 2)azonosítják.Arendszertöbbszörátalakult,deazelmúltegy évtizedben a depressziós térségeket az ún. LHH (leghátrányosabb helyzetű) térségek keretébenhatároztákmegésvizsgáltákis.Adepresszióstérségek /LHH-stérségekbelső perifériákon,országhatármentitérségekbenfekvő,fejletlenközpontifunkciókkalrendelkezőtérségek.Avárosias,iparihagyományúdepresszióstérségek,mintpéldáulKomlóis, legalább részben fejlett infrastruktúrával, képzett munkaerővel, munkakultúrával, menedzsmentképességekkel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel stb. rendelkezik. A térség mégmindigabányabezárásokutánidepressziósszakaszbanvan,azebbőlfakadóproblémákatamainapignemsikerültmegoldani.Atanulmányanehézhelyzetbenlévőtelepülés civil társadalmának a település helyzetéhez kapcsolódó viszonyulását, szándékait, attitűdjeitvizsgálja. Komló az urbánus jellegű gazdasági szerkezetváltást negatívan elszenvedett egykori ipari térségek civil közösségeinek deformációit mutatja, ugyanakkor számos elemében speciális.Adrasztikusnakmondhatódemográfiaiátalakulásazidősebbkorosztálytúlsúlyátésajuvenilistársadalmicsoportokszociálisaktivitásihiányáteredményezi. A szocializmus, mint a „többség” számára értelmezett „aranykor”, civil társadalmi keretrendszere sem funkciójában, sem szerepében és működtetési mechanizmusaiban neméletképes.Ennekaterhemindazönkormányzatiszerepkört,mindacivilszervezeteketerőteljesendeterminálja.Ebbőlazáltalánosképbeillőhelyzetbőlkülönösenazona területentalálhatunkazátlagtólésazelvárttóleltérőmintázatokat,aholahelyiproblémacsoportoklokálisankiemelkednek,eltérnekettől. Kulcsszavak: Komló,civil,fejletlen,bányászváros Kákai lászló 1964. augusztus 24-én Pécsett született. Végzettségét tekintve 1994-ben szerez diplomátazELTE-nszociológiából,1995-benpedigazELTEÁJK-npolitológiából.1997-tőlaPTEBTK Politikai Tanulmányok Tanszékének oktatója. 1999. november 5-től 2002. május 31-ig kutatási szakértő a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályán. 2004-ben politikatudományból doktorálazELTEÁJK-n.2004–2005közöttkutatásivezetőaSzázadvégCivilAkadémián.2003-tól aPólusokTársadalomtudományiEgyesületelnöke.2006-tólaNemzetiCivilAlapprogramOrszágos Tanácsának dél-dunántúli póttagja, majd 2008-tól rendes tagja. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője,valamint2012-tőlaNemzetiEgyüttműködésiAlapKözösségiKörnyezetKollégiumánakelnöke. E-mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

SZERZÔINK /AUTHORS Pap Norbert 1998 óta dolgozik a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében. 1999 végén az egyetemrektorakinevezteaKelet-MediterránésBalkánTanulmányokKözpontjánakigazgatójává. 2004-bendocensnek,majdaPolitikaiFöldrajziésTerületfejlesztésiTanszékvezetőjévéneveztékki. Ezidáighéttanítványanyerteeladoktorifokozatot.Kutatómunkájánakeredményeitmintegy210 publikációbanadtaközre.AzMTATFBPolitikaiFöldrajziAlbizottságelnöke.Számosmagyarésnemzetközikönyvsorozat,továbbáfolyóiratokszerkesztőbizottságánaktagja,egyesesetekbenelnöke. E-mail: [email protected] Gálosi-Kovács Bernadett 2001ótatanársegédként,majdadjunktuskéntdolgozikaPTEFöldrajzi Intézetében.Oktató-kutatómunkájaakörnyezetfejlesztés,amegújulóenergiaforrásokraalapozott fenntartható térségfejlesztés, illetve az energiapolitika témájára fókuszál, publikációinak száma e témán belül több mint 70. Számos tudományos testület tagja, 2014-ig a Magyar Meteorológiai TársaságPécsiCsoportjánaktitkára,jelenlegazMTAPécsiAkadémiaiBizottságánakésaMagyar FöldrajziTársaságDél-DunántúliOsztályánaktitkára,aTerületfejlesztésésInnovációfolyóiratszerkesztőbizottságitagja. E-mail: [email protected] Glied viktor politológus-történész. 2007 óta dolgozik oktatóként a PTE Politikatudományi és NemzetköziTanulmányokTanszékén.Kutatásiterületei:ökopolitika,fejlesztéspolitika,migráció,civil szervezetek.Többmint50publikáció(cikk,tanulmány,könyvéskönyvfejezet),mintegyszázelőadáséstízszerkesztettkötetfűződikanevéhez.Számoskutatásrésztvevőjeésvezetője,azENSZdíjasImmigropolyelnevezésűismeretterjesztőjátékegyikkifejlesztője. E-mail: [email protected] végh Andor aPécsiTudományegyetemadjunktusa.EgyarántoktatóaFöldrajziIntézetbenésa Bölcsészkarhorváttanszékén.Kutatásaielsősorbanakisebbségiproblematikaterületi,fejlesztésiés történeti aspektusait érintik. Területileg tudományos érdeklődése a Balkánra fókuszál (DélkeletEurópa).Rendszeresenpublikálhazaiéskülföldifolyóiratokban. E-mail: [email protected] Reményi Péter 1978-ban született Pécsen, történelmet és földrajzot tanult a Janus Pannonius tudományegyetemen, ahol 2002-ben diplomázott. A Földtudományok doktori iskolában tanult 2005-ig,majdtanársegédkéntésadjunktuskéntdolgozikaPTEFöldrajziIntézetében.PhDdolgozatátpolitikaiföldrajzitémábanvédtemeg2009-bensummacumlaudeminősítéssel.Kutatásiterületekiterjedapolitikaiföldrajz,Balkán-tanulmányok,nemzet- ésállamépítés,valamintahatártudományokterületére.AMagyarPolitikaiFöldrajziKonferenciaegyikfőszervezője,aPTEKelet-MediterránésBalkánTanulmányokKözpontigazgatóhelyettese,aMediterránésBalkánFórumfőszerkesztő-helyettese,aMagyarFöldrajziTársaságtagja,többmint70tanulmányszerzője. E-mail: [email protected] Szalai Gábor geográfus.Kutatásiterületeatársadalom-etnikaésvallásföldrajz,szociogeográfia, ezenbelülalokális,vegyesetnikumúfalusitársadalmakvizsgálata.2008-banfelvételtnyertaPTE Földtudományok Doktori Iskolájába, melynek 2013-tól predoktora. 2014-től a GeoResearch NonprofitKft.ügyvezetőjeésaPannonTálentumAlapítványtitkára,2013-tólaMediterránésBalkán

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Fórum olvasó- és technikai szerkesztője. Kutatómunkájának eredményeit mintegy 30 publikációbanadtaközre. E-mail: [email protected]

lászló kákAi, norbert pAp, bernadett gálosi-kovács, viktor glied, Andor végh, péter reménYi, gábor szAlAi Thecivicsectorofdepressedregionsandsocieties:thecaseofKomló

Hungarian social geography studies the depressed and lagging regions with regard to development,utilisingaspatialstructureapproach.Centralplacetheoryandthespatial system of statistical data collection identify regions at the levels of municipalities and sub-regions(LAU 1andLAU 2).Thesystemhasbeentransformedonmultipleoccasions, but during the last decade depressed regions were defined and examined as the socalledmostdisadvantagedregions(LHH).Depressed /LHHregionsarelocatedwithinthe internalperiphery,alonginternationalbordersandtypicallyhaveunderdevelopedcentral functions. Depressed regions with an urban /industrial tradition, such as the town of Komló,atleastpartiallypossessdevelopedinfrastructure,trainedworkforce,workethics, management abilities, international relationships, etc. Several years after the mine closures,theregionisstillinadepressedphase,andtherelatedproblemscouldnotbe solvedtodate.Thispaperexaminestherelationship,intentionsandattitudeofthecivil societyinthedeprivedtownwithregardtothestatusofthesettlement. Komló represents the deformations of the civil society of former industrial regions, affected negatively by the change of urban economic structure, albeit it has several specialelements.Thedemographicshift–whichcouldbeclassifiedassevere–resultsin thepredominanceoftheelderlyandthelackofsocialactivityofjuvenilesocialgroups. ThecivilsocietyframeworkofSocialism(the“goldenage”accordingtothe“majority” of the population) is not viable functionally or considering its role and operating mechanism. This burden significantly determines the roles of both the municipal government and the non-governmental organisations. Patterns diverging from the averageandtheexpectationscanespeciallybefoundinthisotherwisegeneralsituation wherelocalrangesofproblemsaredifferentandhighlightedcomparedthereto. Keywords: Komló,NGO-s,underdeveloped,miningcity lászló Kákai wasborninPécsin1964.AtEötvösLorándUniversityofBudapesthegotadegree in sociology in 1994, and in politology in 1995. He has been a lecturer at the Department of PoliticalSciencesoftheFacultyofSocialSciencesoftheUniversityofPécssince1997.FromNovember 5th 1999 to May 31st 2002 he worked as a research expert for the Civil Contacts Department of the Prime Minister’s Office. In 2004 he took a PhD degree, and became the researchleaderoftheSzázadvégCivilAcademy.Since2003hehasbeenthepresidentofthePólusok Association of Social Sciences, and is the South Transdanubian substitute member of the NationalCounciloftheNationalCivilFund.HeadofDepartmentattheUniversityofPécs,Faculty

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

SZERZÔINK /AUTHORS ofHumanities,DepartmentofPoliticalScienceandInternationalStudiesfrom2012,presidentof theCommunityEnvironmentCollegeoftheNationalCooperationFund. E-mail address: [email protected] Norbert Pap hasbeenworkingintheInstituteofGeographyoftheUniversityofPécssince1998. HewaspromotedtobethedirectoroftheCenterofEastern-MediterraneanandBalkanStudies in1999.Hebecameassociateprofessorin2004,thenheadofdepartmentoftheDepartmentof PoliticalGeographyandRegionalDevelopment.SevenofhisfollowersgotthePhDdegreesofar. Number of his publications is 210. He is the chair of Political Geography Sub-comittee at the ComitteeofHumanGeographyoftheHAS.MemberorchairofseveralHungarianorinternational seriesofprofessionalbooksorjournals. E-mail address: [email protected] Bernadett Gálosi-Kovács hasbeenworkingasanassistantlecturer,thenseniorlecturerinthe Institute of Geography of University of Pécs since 2001. Her educational work focuses on the environmentdevelopment,sustainableregionaldevelopmentbasedonrenewableenergysources andenergypolitics.Herpublicationsinthesetopicsaremorethan70.Sheismemberinseveral scientificbodies,till2014.ShewasthesecretaryoftheHungarianMeteorologyCompanyinPécs. CurrentlysheisthesecretaryoftheAcademicCommitteeinPécsoftheHungarianAcademyof SciencesandtheSouth-DanubianDepartmentoftheHungarianGeographicCompany,member ofthedraftingcommitteeatthejournalRegionalDevelopmentandInnovation. E-mail address: [email protected] Glied viktor is political scientist and historian. He has been working at University of Pécs Department of Political Science and International Studies since 2007. His research fields are: ecopolicy, development policy, migration, NGOs. He has published more than 50 publications (articles, studies, books and chapters), edited and coedited 10 books and has held some 100 lectures in Hungarian and in English. Leader and participant of many researches, one of the developersoftheUNawardedmigrationgame,Immigropoly. E-mail address: [email protected] Andor végh islectureroftheUniversityofPécs,worksbothattheFacultyofSciences(Institute ofGeography)andFacultyofArts(DepartmentofCroatianStudies).Hisfieldofresearchcovers minority issues, with territorial, development and historical approach. His main study area is the Balkans(South-EasternEurope).HispapersareregularlypublishedinHungarianandinternational journals. Péter Reményi wasborninPécsin1978.HestudiedgeographyandhistoryattheJanusPannonius University (later University of Pécs). He graduated in 2002 and started immediately his doctoralstudiesintheDoctorateSchoolofEarthSciencesattheUniversityofPécs.From2005he works at the Institute of Geography at the University of Pécs, first as assistant, from 2009 as assistantprofessor.HedefendedhisPhDthesisinpoliticalgeographywithsummacumlaude.His fieldofresearchcoverspoliticalgeography,Balkanissues,stateandnationbuilding,borderstudies. He is one of the chief organizer of the Hungarian Conference on Political Geography, deputy

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS directoroftheCenterforEasternMediterraneanandBalkanStudies,viceeditorofMediterranean and Balkan Forum, member of the Hungarian Geographical Society, author of more than 70 papers. E-mail address: [email protected] Gábor Szalai is Geographer. His research area is human geography, ethnic geography and geography of religion, social geography, including the analysis of local, mixed ethnical rural societies. Has been accepted to the PTE Doctoral School of Earth Sciences in 2008. Since 2013 predoctor within the Doctoral School. CEO of the GeoResearch Nonprofit Ltd. and secretary of thePannonTálentumFoundationsince2014.ReadingandtechnicaleditoroftheMediterranean and Balkan Forum since 2013. As a results of his research, about 30 publications have been released. E-mail address: [email protected]

csAbAi lucia

Atársadalmirészvételonlineútja Napjainkbanazállampolgároknaknincsvalódiesélyükténylegesenisszerepetvállalniaz őketérintőlokálisdöntéshozatalifolyamatokban.Aközösségitervezésonlineésoffline módszereáltallehetőségnyílikademokrácianéhányáltalánosproblémájánakmegoldására. Mindazonáltal egy közösségi alapú eszköz nem működik valódi, demokratikus módongondolkodóközösségnélkül.Ezenonlineeszközalkalmazásáhozszükségesegy jólműködőközösségmegléte,mintegyerősháttér.Célunk,hogyaközösségitervezés online és offline eszközeinek segítségével növeljük az állampolgári részvételt, mialatt próbálunkkiépíteniegyvalódikommunikációsfelületetazállampolgárokésaválasztott képviselők számára. Végeredményben pedig az általános közösségfejlesztési folyamatokba építjük be az online közösségi tervezés módszerét, ami lehetőséget teremt egy valódi kommunikációs csatorna kialakítására az állampolgárok és a képviselők között. A miskolciszékhelyűDialógEgyesületazizlandi„CitizensFoundation”-nalkötöttegyüttműködéssorána„YourPriorities”eszközalkalmazásávalpárhuzamosanaközösségitervezésofflinemódszereitisalkalmazza. Kulcsszavak: e-demokrácia,közösségitervezés,Izland,közösségfejlesztés Csabai lucia közösségfejlesztő. Jelenleg egy magyar közösségi tervezési projekten dolgozik a DialógEgyesülettel,melyaNCTAtámogatásaáltalvalósulmeg.AzizlandiCitizensFoundationnel partnerségben a „Your Priorities” szoftver hazai adaptációján munkálkodik. Csabai Lucia tagja a hazaiKözösségfejlesztőkEgyesületének.AzELTETÁTKKözösségiéscivilfejlesztőszakonszerezte mesterképzéses diplomáját, mellyel párhuzamosan végezte gyógypedagógiai tanulmányait. DolgozottmárAmszterdamtólIzlandigtöbbországban,mivelnagyonfontosszámára,hogymegismerjeazinnovatív„jógyakorlatokat”.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97

SZERZÔINK /AUTHORS lucia csAbAi

Theonlinecitizenparticipation Nowadays the citizens don’t have a real chance to participate in the local decisionmaking processes. The online and offline methods of community planning are able to resolve some of the general problems of democracy. The online tools of community planninggiveusanewdirectiontosupportthecitizens.Howeveracommunity-based tooldoesn’tworkwithoutademocratic-mindedcommunity.Ouraimistoincreasethe citizensparticipationintheprocessofcommunityplanning,whilewetrytobuildawellconnected communication platform for citizens and elected representatives. We try to integrate the methods of online community planning in the general process of communitydevelopmentwhatcreatesaconnectionbetweenthecitizen’sideasandthe local government. The Miskolc based Dialogue Association in partnership with the Icelandic Citizens Foundation started to implement the platform of Your Priorities in parallelwiththeofflinemethodsofcommunityplanning. Keywords: e-democracy,communityplanning,Iceland,communitydevelopment lucia Csabai is a community development expert. Currently she works in a Hungarian communityplanningprojectwiththeDialogueAssociationsupportedbytheEEA /NorwayGrant. In partnership with the Icelandic Citizens Foundation they started to use the e-democracy platform of Your Priorities with the offline methods of community planning. She is one of the members of the Hungarian Associaton for Community Development. She studied at ELTE UniversityCommunityandCivilDevelopmentStudiesinparallelwiththefacultyoftheIntellectual andMultipleDisabilities.Shelikestodiscovergoodexamples,that’swhysheworkedfromAmsterdamtoReykjavíkindifferentplacesoftheworld.

98

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2016-BAN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934 CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

KÉRJüK TáMoGASSA SZEMÉLYI JöVEDELEMADóJA

1 százalékával a

C IVIL S ZE MLE folyóiratot kiadó Civil Szemle Alapítványt! Adószám: 18116629-1-41

Támogatását köszönjük! Honlapunk: Civil Szemle Alapítvány www.civilszemle.hu

1%

n n n n n n n n n nnn „A demokratikus átmenetek kutatásában a civil társadalom probléman köre nem kapott egységes kezelést. A szakirodalom jó része az aktív civil n társadalom fontosságát emeli ki. Más irányzatok rámutattak, hogy a civil n társadalom hiperaktivitása a konszolidáció problémáihoz vezethet, illetve, n hogy a civil társadalom egy része akár antidemokratikus aktivitást is folytatn hat. Itt aztán a normatív értelmezés kérdése merült fel: lehet-e akkor ilyen n esetekben még civil társadalomról beszélni, vagy annak altípusaival találkon zunk? Az autoriterhez közelálló, a minimális demokrácia álláspontját legitin mációs szempontból megtartani kívánó hibrid rendszerekben azonban a n civil társadalommal kapcsolatos stratégiák jóval világosabb képet mutatnak. n Éppen a civil társadalom demokratikus, valamint globalizációs-re gio na li zá n ciós perspektíváit … kívánják befolyásolni, hogy saját zárt rendszereiket ne n zavarják meg a külső hatások.” (Szabó Máté) n n nnn „A múzeumok kényszerű alkalmazkodása a változó környezethez krean tív, vonzó, interaktív kulturális intézménnyé alakítja át a közkincsek őrzőit. n A látogatóbarát szemlélet, az új feladatok több ember munkáját igénylik, ez n indokolja, hogy a múzeumi önkéntességben és az iskolai közösségi szolgán latban részt vevők száma nagymértékben nőtt az elmúlt években. Ugyan n akkor fontos megjegyezni, hogy az ehhez tartozó menedzsment nem fej n lődött olyan ütemben, ahogy az önkéntesek száma ezt megkövetelné. … n A minőségi szolgáltatások nyújtása, a kapacitáskihasználás és az önkéntesek n megtartása stratégiai menedzsmentet igényelne, új programok fejlesztését n teszi szükségessé.” (Arapovics Mária) n n nnn „Működésüket átfogja a „Better Reykjavík” néven ismert részvételi n alapú városfejlesztési program, mely minden ember számára szabadon n elér hető online kommunikációs felületet biztosít. Az állampolgárok folyan matosan új, városmegújító terveket tehetnek közzé és vitathatnak meg, n melyek közül a legtámogatottabb ötlet részét képezi a városi tanács havi, n ezt tárgyaló ülésének. Amennyiben illeszkedik a keretrendszerbe – mind n politikai, mind finanszírozási szempontból –, megvalósításra kerül.” (Csabai Lucia) n n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

A társadalmi részvétel online útja

Recommend Documents