Online alternatív vitarendezés Szőke Gergely László XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások
2010. április 16.
Az online vitarendezésről
Fogalma
Alternatív vitarendezési megoldások – részben vagy egészben – informatikai- és telekommunikációs eszközök és technológia igénybevételével
Általános jellemzői
Alternatív vitarendezés általános jellemzői •
gyorsaság, költséghatékonyság, titkosság, speciális szakértelem, önkéntesség, személyes ill. békéltető jelleg
Online eljárás jellemzői •
gyorsaság, költséghatékonyság, kényelem, személyes jelleg hiánya
Az online vitarendezésről
Típusai
Egyeztetés (negotiation) • •
Támogatott egyeztetés Automatizált egyeztetés
Közvetítés (mediation) Választottbíráskodás (arbitration) Panaszkezelés (complaint handling)
Az online vitarendezésről
Alkalmazási területei Elektronikus kereskedelmi jogviták Határokon átnyúló jogviták Kis összegű jogviták Fogyasztóvédelmi jogviták (ECODIR)
Domain nevekkel kapcsolatos jogviták • • •
ún. UDRP alapján rendezett jogviták (szerződéses alávetés) .eu domain esetén 874/2004/EK Rendelet alapján Mo.: Regisztrációs Döntnök eljárása (szerződéses alávetés)
Az online vitarendezés szabályozási keretei
Online vitarendezés és információs társadalom
Ektv. 15/A. § (1) Az állam […] ösztönzi az önszabályozást, így különösen • • •
•
a) magatartási kódexek kidolgozását, […] c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését.
„Hagyományos” szabályozása
alternatív
vitarendezési
eljárások
2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről (Kvt.) 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról (Vbt.)
Az online mediáció szabályozása
A Kvt. a polgári jogi közvetítés keretszabályait tartalmazza 2009. évi LXXV. törvény 48-64. §§
„A törvény továbbá bevezeti az elektronikus közvetítést (online-mediáció) lehetővé tevő rendelkezéseket is.” (Indokolás)
Néhol azonban indokolatlanul kógens szabályok • •
Kógencia nem indokolt Az eljárás eredménye egy megállapodás (igaz, néhány speciális jogkövetkezménnyel)
Az online mediáció szabályozása
Online közvetítést befolyásoló szabályok
Személyes jelenlét követelménye •
•
•
A feleknek (jogi személy fél esetén a képviseletére feljogosított személynek) az 1. első közvetítői megbeszélésen és 2. a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. [Kvt. 28. § (2)] Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő az eljárást nem indítja meg. (Kvt. 29. §) A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le. [Kvt. 35. § (5)]
Az online mediáció szabályozása
Írásbeliség követelménye •
•
•
A felek közös megegyezés alapján az általuk választott személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. [Kvt. 23. § (1)] A közvetítő a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. [Kvt. 24. § (1)] A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. [Kvt. 35. § (2)]
Az online mediáció szabályozása
Írásbeliség értelmezése
Eat. 4. § (1) Ha jogszabály – a bírósági felhasználáson kívüli esetekben – írásba foglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá.
Jelenleg tehát online közvetítés
•
videokonferencia igénybevételével és fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy postán küldött papír alapú dokumentumokkal lehetséges ILLETVE A Kvt. keretein kívül lehetséges
Az online választottbíráskodás „szabályozása”
Formalizáltabb eljárás, mint a mediáció • •
•
A választottbíróság jogerős döntést hoz, az ítélete végrehajtható Nemzetközi eljárásokban ugyanakkor terjedő tendencia az infokommunikációs eszközök alkalmazása (ideértve a videokonferenciát is) A magyar szabályozás és bírói gyakorlat e tendenciákat egyelőre nem veszi figyelembe
Az online választottbíráskodás „szabályozása”
Online közvetítést befolyásoló szabályok
Írásbeliség követelménye
A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. Annak kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre.[Vbt. 5. § (3)] „ha valóban elektronikus úton […] történt a […] domain név igénylés [amelynek része volt a választottbíróság kikötése], úgy abban az esetben az ezt követő eljárás önmagában véve hatálytalan és érvénytelen.” (BH2004. 73) A választottbíróság ítéletét írásba kell foglalni, és azt a választottbíró(k)nak alá kell írniuk. (Vbt. 40. §)
Az online választottbíráskodás „szabályozása”
Tárgyalásra vonatkozó szabályok
A felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja […] [34. § (1)]
Kézbesítésre vonatkozó szabályok
Csak a hagyományos postai kézbesítés szabályozása szerepel Kérdés, hogy van-e szándék kiterjeszteni a 2009. évi LII. törvény rendelkezéseit a választottbírósági eljárásra.
A Regisztrációs Döntnök eljárása
Általános jellemzők
Online vitarendezési eljárás Önszabályozás tipikus példája: Domainregisztrációs szabályzat Domain nevekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére Alternatív Vitarendező Fórum hivatott Az alávetés önkéntessége formális Választottbírósági jellegű döntéshozatal De a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni
A Regisztrációs Döntnök eljárása
Eljárási szabályok A Regisztrációs Döntnök eljárása magyar nyelven, írásban, elektronikus úton történik (valamely fél kérelmére: papír alapon) A feleknek szóló írásbeli értesítéseket ellenkező tartalmú nyilatkozatuk hiányában elektronikusan, az Interneten keresztül kell a részükre megküldeni, ha az értesítés továbbításának ténye rögzített formában rendelkezésre áll. A küldeményeket és értesítéseket megérkezetthez kell tekinteni, ha az elektronikus értesítésre visszaigazolás érkezik, 3x kísérlet után papír alapon is megküldik.
A Regisztrációs Döntnök eljárása
Eljárási szabályok
A kérelmező bizonyítékokat is csatolhat, ezeket ugyancsak elektronikus formában a Regisztrációs Döntnök e-mail címére kell a kérelem kiegészítéseként megküldenie A Regisztrációs Döntnök a döntést az eljárásban alkalmazott kommunikációs módon elektronikus levél formájában küldi meg az érintetteknek.
Köszönöm figyelmüket!
Szőke Gergely László
PTE ÁJK IKJK
[email protected]