ON-LINE MÉDIUMOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Public Relations szakirány

ON-LINE MÉDIUMOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON – AZ INTERNET TÉRHÓDÍTÁSA: AZ INTERNETES ÚJSÁGÍRÁS

Készítette: Frank Benedek Budapest, 2002

Tartalomjegyzék: 1. Bevezető……………………………………………………………………………...5 2. Az internet…………………………………………………………………………....6 2.1. Mi az internet…………………………………………………………….….6 2.2. Az internet kialakulása és fejlődése…………………………………………7 2.3. Hogyan működik a World Wide Web?…………………………………..….9 2.4. Az internet „robbanása”……………………………………………………13 3. Az Internet és a média………………………………………………………………13 3.1. Az új technológia hatása a médiára………………………………………...14 3.2. Az online környezet sajátosságai…………………………………………..14 3.3. Hogyan definiálhatjuk az internetes sajtót?………………………………..21 3.4. Az online újságiró……………………………………………………….…22 3.4.1. Az online újságíró definiálása………………………………………..22 3.4.2. Mi kell ahhoz, hogy valaki online újságíró lehessen?………………..24 3.4.3. Az online újságíró szerepének változása az új környezetben………..24 3.4.4. Az újságírói tevékenység változása az új környezetben……………..25 3.4.5. Összefoglalás…………………………………………………………26 3.5. Az olvasó………………………………………………………………..…26 3.5.1. Újfajta olvasók…………………………………………………….…26 3.5.2. Hogyan olvasunk az interneten?……………………………………..27 3.5.3. A fogyasztók…………………………………………………………28 3.5.4. Az online médiatermékek olvasottsága………………………………31 3.5.5.

A

Külkereskedelmi

Főiskola

hallgatóinak

körében

elvégzett

kutatás………………………………………………………………………34 3.5.6. Az olvasó kapcsolata az online médiummal………………………....40 3.6. A médiatermék……………………………………………………………..41 3.6.1. Az internetes médiatermék definiálása……………………………….41 3.6.2. A médiatermék megjelenési formái………………………………….42 3.6.3. Az online médiumok tulajdonosi szerkezete………………………...43 3.6.4. Az online médiatermék gyártásának folyamata……………………..44 3.6.5. Az online médiatermék gyártásának folyamata (konkrét péládval szemléltetve)………………………………………………………………..46 3.6.4. A médiatermék változása az online környezetben………………..…47 3.6.4.1. Külsőségek terén tapasztalható különbségek………………47

3.6.4.2. Terjedelmi különbségek…………………………………….47 3.6.4.3. Nyelvezet terén tapasztalható különbségek…………………48 3.6.4.4. A tördelés………………………………………………..….51 3.6.4.5. A médiatermék másolhatósága és eredetisége……………...52 3.6.5. A hálózati reklámok szerepéről………………………………………53 4. Egy hagyományos médium (konkrét) megjelenése az interneten……………….…55 4.1. Vizsgálati szempontok………………………………………………….…55 4.2. Rádió az interneten………………………………………………………...56 4.3. (Nyomtatott) újság az interneten…………………………………………..59 4.4. Televízió az interneten……………………………………………………..63 4.5. Az interntere keletkezett médium – a portálsite…………………………...65 4.5.1. Mi a portál……………………………………………………………66 4.5.2. A portálok Magyarországon……………………………………….…67 4.5.3. Mit takar a portál fogalma Magyarországon?………………………..68 4.5.4. Az Index.hu…………………………………………………………..69 5. A dolgozat összefoglalása…………………………………………………………..70 5.1. Mit tesz az internet az újságírással?………………………………………..71 5.2. A sajtó kapuőr szerepe az interneten………………………………………71 5.3. Miért jó online médiumnak lenni?…………………………………………72 5.4. Online médiumok és a Public Relations kapcsolata…………………….…72 6. Bibliográfia…………………………………………………………………………74 7. Mellékletek…………………………………………………………………………78

Az internetes újságírás Mottó: „Az internet korában a nyomtatott sajtónak befellegzett” (Andy Grove1) 1. Bevezető: Azt hiszem nem túlzok, amikor azt állítom, az internet a huszadik századi találmányainak egyik legjelentősebbike. Sokan azt állítják, húsz év múlva ha nem is minden idők, de kétségtelenül

az

elmúlt

évszázad

egyik

legnagyszerűbb

találmányaként

fog

a

történelemkönyvekben szerepelni. Az internet mindenre kifejti hatását (mind jó, mind rossz irányban). Elterjedése megváltoztatta az embert, hatása a sajtóra ugyancsak érezhető. A világháló kapcsán többről beszélünk, mint egy új médiáról, a háló ugyanúgy befolyással van szociális életünkre, a gyermekek fejlődésére, mint a kereskedelmi kapcsolatokra. Dolgozatomban az internetnek az újságírásra kifejtett hatásaival szeretnék foglalkozni. A Web már napjainkban is átformálja az újságírást, Egyfajta forradalmat élünk át, egy olyan jelenséget, amelyet legutóbb a nyomtatás elterjedésekor, Gutenberg korában tapasztalhatott az emberiség. Változik mind az újság, mind az újságíró szerepe a virtuális térben. Információs társadalomban élünk. Azé a hatalom, aki az információt birtokolja. Az információk megszerzéséhez, valamint azok áramlásához pedig az internet nélkülözhetetlen segítséget nyújt. Céljaim: Az elkövetkezendő oldalakon bővebben szeretnék foglalkozni a mai állapot kialakulását megelőző eseményekkel, szeretném bemutatni az internetet, annak alapjait és az általa használt technológiákat, újdonságokat. Hosszabban ki szeretnék térni a világháló és a média viszonyára, valamint ehhez kapcsolódóan az újságírás, az újságíró valamint a(z internetes) médiatermék megváltozott - és még ma is változó - szerepére, az on-line újságolvasási szokásokra, valamint a magyar internetes sajtópiac jellemzésére. Készítettem egy saját - a Külkereskedelmi Főiskola hallgatóinak „segítségével” készült – kutatást is, mely a főiskolások, valamint az internet és az online médiumok kapcsolatát hivatott elemezni. 1

Zöldi László: Söpörjünk a saját portálunk előtt is! - http://www.mediahajo.hu/cikk.prm?id=1224

A kutatáshoz a világhálón fellelhető forrásokat, weboldalakat, tanulmányokat vettem segítségül, valamint nyomtatott szakkönyveket. A „hálón” rengeteg publikáció jelenik meg, melyeket én is örömmel olvastam. Ezeknek, - ahogy számos más Web-es publikáció esetében is - hitelessége sokak által megkérdőjelezett. Igyekeztem olyan online weboldalakhoz fordulni, (mint forrás) melyeket megbízhatónak találtam. A következő kérdésre keresem a választ: Vajon beigazolódik Andy Grove (A mottóban megtalálható) 1999-ben tett állítása? 2. Az internet 2.1. Mi az internet? Ahhoz, hogy mélyebben is elmerülhessünk a témában, szükséges a dolgozat alapját képező internet fogalmának meghatározása. Az internet egy hatalmas, és áttekinthetetlen információgyűjtemény. Minden megtalálható az „információs szupersztrádán” (ahogy az internetet másképpen nevezik). Egyre többen vallják azt, hogy ami nincs rajta a hálón az vagy nem létezik, vagy már annyira idejét múlta, hogy senki sem emlékszik rá, senki sem tárol vele kapcsolatban információt a világhálón. Ugyanakkor lehet, hogy olyan történetre, témakörre akadtunk, amivel még eddig senki sem foglalkozott. A hálózatba kötött gépek egyenrangúsága garantálja az internet központ-nélküliségét és szabadságát. Az internetes sajtó esetében nem egyszerűen egy újfajta tájékoztatásról van szó, a fogyasztó most lesz először aktív résztvevője az általa elért információknak, az információk szerkesztésének, azok megalkotásának.

Az internetre egy számítógéppel valamint egy ahhoz kapcsolódó modem

és telefon

segítségével bármikor felléphetünk. Mi az internetezés célja? Böngészés, szórakozás az információs erdőben, vagy egy bizonyos információ, adat, történet (specifikusan meghatározott) keresése. A keresés pedig úgynevezett keresőprogramokkal történik (A leghíresebbek a „Yahoo” és a „Google” keresőoldalak). Ezen dolgozat írásakor a „Google” statisztikái szerint több mint két és fél milliárd website létezik a hálón. A website pedig nem egy (darab) oldalt jelent, hanem oldalak egész hálózatát (Mint ahogy egy újság fogalma alatt sem egyoldalas kiadványt értünk). A weboldalakon található tartalom folyamatosan bővül.

2.2. Az internet kialakulása és fejlődése: „A rádiónak harminc, a televíziónak körülbelül 20 évre volt szüksége hogy elterjedjen széles körben”2. Az 1990-es évek elején az internet is csak egy kutatási projekt volt, ám 2002 novemberére a felhasználók száma több mint 600 millióra rúgott3 (Forrás: NuA internetes kutatóintézet)! Nap mint nap több ember csatlakozik a világhálóhoz De kezdjük az alapoknál… Az APRAnet: A második világháború után a világ vezető hatalma, az Egyesül Államok

vezetésével

egységesült az a nézet, hogy egyre több tudás halmozódik fel és ezeket az információkat valamilyen módon tárolni és hozzáférhetővé kell tenni. Egy új kommunikációs rendszer elkészítése volt a cél. A szisztéma kialakításának tervét erősítette az akkoriban erősödő hidegháborús szembenállás az USA és a Szovjetunió között. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma alá tartozó Advanced Research Agency (ARPA) kutatócsoportjai hozták létre közös munkával annak a rendszernek az alapjait, amelyet ma mi internetként ismerünk. Az APRAnethez (így hívták a hálózatot), amelyet a Pentagon finanszírozott, kezdetben csak a hadsereg, annak szállítói és a katonai kutatóintézet munkatársai férhettek hozzá. A rendszer krédója a következő volt: Ha nukleáris támadás éri az Egyesült Államokat, a nagyteljesítményű számítógépek maradjanak egymással összeköttetésben. Ha egyes kommunikációs központok (azaz a kommunikációs hálózat egyes elemei) a támadás következtében el is pusztulnának, a kommunikáció maradjon fenn a többi központ között, és a rendszer ne omoljon össze.4 A Usenet: Az internet történetéről könyvet író Michael Hauben5 szerint az ARPAnet hálózat még nem volt azonos az internettel. A világháló tényleges alapjait akkor „fektették le”, amikor kialakult az ún. „Usenet”, azaz az elektronikus hirdetőtábláknak is nevezett hírcsoportok azon hálózata, 2

Sípos Ákos: Az internet, mint információforrás - www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html - oldal: 1 http://www.nua.com/surveys/how_many_online/world.html 4 Sípos Ákos: Az internet, mint információforrás - www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html; www.hvg.hu/archiv 3

amelyre bárki feltölthetett bármilyen információt vagy adatot egyetlen klikkeléssel. Ergo a „Usenet” lényege (Hauben szerint), hogy egy adat egy pillanat alatt válik nyilvánossá, kereshetővé, bárki számára fellelhetővé. A felhasználók (akkoriban még csak a kutatók, illetve a rendszerhez hozzáférést kapott illetékesek) hamar felismerték, hogy több más, változatos dologra is használható a „találmány”. Egymás között kezdtek el kommunikálni a hálózat segítségével. Létrejött az elektronikus levelezés, az e-mail, amely ma is az egyik legnépszerűbb kommunikációs forma. 1972 óta küldhetünk egymásnak elektronikus üzeneteket. Az 1970-es évektől kezdődően a Usenetre kapcsolódó hírcsoportok 10 év alatt behálózták a Földet.6

World Wide Web 1989-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a Genfi Részecskekutató Intézet tudósai javaslatot tettek egy hipertextrendszer létrehozására, amely a különböző szervereken "szétszórt" információkat egységes grafikai felületen képes kezelni. Eredeti céljuk az volt, hogy a (több adatbázisban szétszórtan található) szakmai jellegű információkat (speciális szoftverek

segítségével)

könnyen

elérhetővé

tegyék

a

kollégák,

azaz

a

CERN

részecskefizikusai számára. A fenti filozófián nyugvó rendszer lehetővé tette, hogy a számítógépes hálón keresztül dokumentumokat kössenek össze. 7 Ebből alakult ki a mai World Wide Web is. A WWW (ejtsd: vévévé) ’alapegysége’ már nem szakmai jellegű dokumentum, ahogy a CERN (Genfi Részecskekutató Intézet) esetében volt, hanem az úgynevezett weboldal, mely tartalmazhat képet, szöveget, hanganyagot vagy videofelvételt is. A WWW esetében a dokumentumok egy új és egységes grafikus felületen jelenhettek meg. Az egységesítés következtében pedig sokkal könnyebben hozzáférhetővé váltak.

5

Michael Hauben: Netizens: On the History and Impact of Usenet and the internet www.michaelhauben.org/netizen.htm 6 Sípos Ákos: Az internet, mint információforrás - www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html

2.3. Hogyan működik az internet (World Wide Web)? „A dokumentumok (weboldalak) egyes részei (aláhúzással és/vagy eltérő színnel jelölt szövegrészek vagy képek) különböző információkra utalnak, amelyek lehetnek ugyanazon a számítógépen, de bármely másik számítógép adatbázisában is – bárhol a földkerekségen. Ezek az úgynevezett linkek két részből állnak: a kiemelt szövegrész vagy grafika, és "mögötte" a cím, illetve utasítás, amely a tallózó számára megadja, hogy a szükséges információ milyen szabályrendszer alapján, melyik számítógép melyik könyvtárából hívható be. Ha a linket aktiváljuk, akkor képernyőnkön újabb web-lap jelenik meg – amelyről tetszés szerint tovább "ugorhatunk" a világ bármelyik, az internethez kapcsolt számítógépére. Az a web-lap, amellyel egy szerver, intézmény, szervezet vagy személy az interneten "bejelentkezik" a homepage avagy magyar szóhasználattal ottlap, honlap, kezdőoldal, nyitóoldal. A hipertext elv a lexikon hivatkozás újra feltalálása és automatizálása A mára valósággá vált internet és annak grafikus felülete a World Wide Web jelentős szerepet játszik az informálódásban és annak értelmezésében. A www segítségével egy egységes kommunikációs platform és vele együtt egy egységes nyelv jött létre”8. Az elméleti alap: A hipertext: A hipertext fogalmának értelmezésekor a hagyományos szöveg jellemzőiből indulunk ki. A hagyományos szöveg lineárisan elrendezett szövegrészekből, elemekből adódik össze, van eleje, közepe és vége. Hasonló jelenséggel találkozhatunk például a filmek esetében is, a filmnek van kezdete és vége, és (a legtöbb esetben) tanácsos az elejéről kezdeni a film nézését, hogy megértsük a filmben vázolt történetet. A hagyományos szövegben (vagy akár a filmben is) a szerző (forgatókönyvíró) kialakít egy logikai sorrendet, s feltételezi, hogy az olvasó (néző) eme rendszer alapján olvassa (nézi) a művét. A hipertext ezzel szemben egy olyan speciálisan szervezett szöveg, amely a számítógép képernyőjén jelenik meg. Ami a monitoron látható, az csupán egy elsődleges szöveg (amely lineárisan olvasható), azonban a „központi szöveg” mögött különböző más szövegelemek összetett hálózata található. A hipertext dokumentumot nem nehéz megkülönböztetni a többi 7

Komenczi Bertalan – Online információs társadalom és az oktatás - www.ektf.hu/~kbert/publikacio.htm Komenczi Bertalan: On-line – Az információs társadalom és az oktatás, webcím: www.ektf.hu/~kbert/publikacio.htm, 2001, oldal:2-3

8

szövegelemtől, hiszen általában ez a szövegrész más színnel, aláhúzva jelenik meg a szövegben. Ha ezeket az „érzékeny pontokat” (link-eket) aktiváljuk (rájuk klikkelünk az egér segítségével), akkor a mögöttes utasításnak megfelelően egy újabb szövegrész jelenik meg monitorunkon, amelyről az előzőekben vázolt módon haladhatunk tovább.9 A szövegnek hatalma van, mióta elterjedt az írásbeliség a Földön. Balról jobbra, illetve egyes kultúrákban fordítva, a szöveg elejétől végéig halad az olvasó az írás nyomvonalán. Igazi aktivitást ez a tevékenység nem kíván, hiszen gondolkodás nélkül tudjuk, merről merre, hogyan végezzük a cselekvést. A Talmud és a Biblia voltak a legkorábbi próbálkozások az úgynevezett hipertext technológia (illetve fenti két mű esetén egyelőre csak az ahhoz hasonló technika) alkalmazására. Eme műveknél az információs egységek (könyvoldalak) nem csak lineárisan (sorrendben) csatlakoznak egymáshoz. Ezt az elvet követve írták a lexikonokat is. S nem véletlen örvendenek – még ma is – oly nagy népszerűségnek. Az olvasó ugyanis itt is tanul, ennek használata közben, de esetében maga határozza meg a haladás irányát, Azon részeket, melyek számára érdektelenek vagy lényegtelenek, figyelmen kívül hagyja, s átugrik rajta. Itt tehát az érdekeltség és a motiváció az, ami alapján tanulunk, nem pedig a kívülről jövő érdek, a kötelesség. Ebből következik, hogy az e módon zajló tanulás sokkal hatékonyabb és eredményesebb, mint egyes oktatási módszerek. Az ember könnyebben befogadja azt, amit szeret, ami érdekli. Az interakció növeli a hatékonyságot. 10 Elsőként az elektronikus (azaz számítógépre íródott) szövegek megjelenésével lehetett valóban kihasználni a hipertext technológia által kínált lehetőségeket. Eme szövegekben ugyancsak megtalálhatók a kapcsolódó mai szövegekre mutató hivatkozások, de itt a kapcsolódó rész elolvasásakor újabb kapcsolódási pontokra, újabb információs forrásokra bukkanhatunk. Nincs főszöveg, vagy annak alárendeltje. A kapcsolódó egységek nem is mellérendeltjei, hanem inkább részei egymásnak. Ezen az alapon tehát többszázezer vagy akár millió weboldal alkothat – és alkot is – egy „szöveget”. Nincs vezérfonal, minden szövegrész egyenrangú. Az útvonalak, melyek a szövegeket összekötik, óriási mennyiségű variációs lehetőséget teremtenek. Itt már inkább a szöveg irányításáról van szó, mintsem 9

www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html Kosits Márk – Sajtó a hipertexten, magyar online lapok vizsgálata - www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/ szamtech/wan/kultura/mitosz/html

10

olvasásról. Az olvasó interakcióba lép a szöveggel, és fordítva, a szöveg is interakcióba lép az olvasóval. Én, mint felhasználó, aktív részese leszek az olvasmánynak. Ha elolvastam egy szöveget, vagy egy szövegrészt, választhatok, merre megyek tovább : Folytatom az addigi utat, vagy egy számomra érdekesebb tartalommal telinek tűnő kapcsolódási pontot (hivatkozást vagy link-et) nyitok meg. 11 Az útvonal megválasztása már maga is – bizonyos módon a szöveg szerkesztését jelenti. Ez tehát már egyfajta alkotási folyamat. Az alkotás azonban másképpen is megoldható: saját dokumentumainkat akármikor csatlakoztathatjuk a már (a világhálón) meglévőkhöz. Ehhez elég egy(a saját dokumentumunk) irányába mutató linket létrehozni a webes környezetben (adott weblapon).

1. számú ábra: A hipertext működése (Forrás: Komenczi: On-line- az információs társadalom és az oktatás, 2001, 2. oldal)

Az elsődleges szöveg bejárat egy potenciálisan végtelen információerdőbe, amelynek bejárása (internetes szörfölés) során folyamatosan meghatározhatjuk, merre akarunk továbbhaladni. Így a hipertext alapon kialakított információs rendszerben határtalan a választási lehetőségek köre a számítógépet használó (a továbbiakban: felhasználó) érdeklődésének és céljainak megfelelően. A hipertext szervezésű, úgynevezett hiperdokumentumban a szövegegységek és 11

Sipos Ákos – Az internet mint információforrás - www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html

a

közöttük

előzetesen

meghatározott,

elektronikus

összeköttetés-lehetőségek

(link)

hálózatrendszert képeznek. Hol "helyezkednek el" ezek az előhívható mögöttes szövegek? Ha számítógépünk az internethez kapcsolódik – egy másik, a világ bármely részén lévő számítógép adatállományában. Hipermédia: Ha a hipertext alapú információkezelő rendszer nem kizárólag szövegegységeket, hanem egyéb állományokat (hang, kép) is képes egységben bemutatni, akkor hipermédiáról beszélünk. A hipermédia-dokumentumok különösen nagy tárolókapacitást igényelnek, ezért elsősorban CD-ROM formában jelennek meg, illetve on-line módon érhetők el. Egy elképzelt hipermédia enciklopédia részlete:

2. számú ábra: A hipermédia működése (Forrás: Komenczi: On-line- az információs társadalom és az oktatás, 2001, 2. oldal)

A web-lapokat a hipertext-leíró nyelvvel (HyperText Markup Language, HTML) lehet elkészíteni. A HTML dokumentum a linket, vagyis a hivatkozott információ elérési címét szabványos módon (Uniform Resource Locator, URL) a már említett módon a megjelölt szövegrész vagy kép "mögött" tartalmazza.

A keresett adatot elérhetjük úgy is, hogy begépeljük az URL címét.

3. számú ábra: A HTML működése (Forrás: Komenczi: On-line- az információs társadalom és az oktatás, 2001, 3. oldal)

2.4. Az internet „robbanása”: A WWW szabvány adta meg az internet rohamos fejlődésének és terjedésének a kezdőlökést. 1993-ban az akadémiai szféra mellett elkezdték szélesebb körben is használni az internetet, a webes technológiát. Immár tehát nemcsak a kutatók szörfözhettek az adatok sűrű erdejében, hanem a magánszféra is betekintést nyerhetett a világhálóra. 1994-től terjedhetett az internet a magánháztartásokban. Ez évtől ugyanis az amerikai internet gerinchálózat üzemeltetését a National Science Foundation (NSF) átadta a nagyobb távközlési cégeknek. Ezután kezdtek el gomba módra szaporodni a kereskedelmi szolgáltatók, melyek üzleti alapon kezdték el az internet hozzáférést árusítani a fogyasztók számára. A kereskedelmi vállalatok mellett 1996-ban kezdtek el megjelenni a nagyobb telefontársaságok (mint internetszolgáltatók) is a piacokon12. Így ezek után már a kisebb falvakba, városokba is eljuthatott a világháló. Jelenleg is tart az internet felhasználók számának rohamos növekedése. A Moore törvény szerint a számítógépek teljesítménye minden 18 hónapban megduplázódik. Az internet – felhasználók körében való - terjedése az elkövetkező időkben hasonló méreteket ölthet.

3. Internet és média: Az alábbiakban szeretném bemutatni az internetes sajtópiac „föszereplőit”, azaz az online újságírót (az online sajtótermék „létrehozóját”), a fogyasztót, azaz az internet világában

12

Horváth Pál - Az internet története tanulságokkal - http://www.puskas.matav.hu/0004/mt/46oazinternet.html

olvasót, valamint az online médiaterméket. Szeretnék kitérni az internet által létrehozott környezet sajátosságaira is.

3.1. Az új technológia hatása a médiára A fent leirt technikai háttér számos olyan hatással bír(hat), melyek megváltoztatják a (hagyományos)

médiával

kapcsolatos

alapfogalmainkat,

téziseinket.

Milyen

új

tulajdonságokkal, (potenciális) előnyökkel (illetve hátrányokkal) rendelkezik az internet alapú sajtó, annak szereplői (az újságírók), valamint milyen új potenciális kihívásokkal, kell magának a szakmának – az internet hatására – szembenéznie? Melyek azok az új metódusok, melyeket be kell fogadnia az újságíró társadalomnak? Ezekkel a kérdésekkel szeretnék az alábbiakban foglalkozni.

3.2. Az online környezet és sajátosságai: Az online környezet nehezen hasonlítható össze a hagyományossal. Ugyanis olyan tulajdonságokkal bír, melyek teljesen egyedivé teszik. Az interaktivitás: Az interaktivitás az internet egyik legmélyrehatóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága, amely a leginkább megkülönböztető jellegű tulajdonságát adja a világhálónak más médiumokkal szemben. Az online hírújságok, hírsite-ok esetében az interaktív elemek játsszák talán a legfontosabb szerepet, amikor arról beszélünk, hogyan is lehet egy site-hoz vonzani a látogatókat. Az interaktív médium elérésére már korábban is voltak „próbálkozások”. Mark Deuze kutató szerint a televíziózásban alkalmazott teletext technológiát tekintették egy ideig a rendszer pionírjának13. Ennek a rendszernek a lényege az, hogy egy oldalszám megadásával hozzájuthatok az általam érdekesnek gondolt hírhez, információhoz. Ahhoz hogy az oldalszámot megismerjem, megnézem a teletext tartalomjegyzékét. Amelyik head 13

Mark Deuze: The WebCommunicators: Issues in research into online journalism and journalists http://users.fmg.uva.nl/mdeuze/publ5.htm

számomra nem érdekes a mögötte álló számot nem ütöm be a televízió távirányítójába, és nem nézem meg azt a hírt\ információt. Egy bizonyos módon már én szerkesztettem azt, milyen információkhoz akarok hozzájutni. Azonban a teletextnek voltak hátrányai: lassan értem el az adott oldalig, és csupán egy szöveget nézhettem, sem képeket, sem hanganyagot, sem videofilmet nem láthattam mellé. Nem úgy az internet esetében. A háló gyors és rendelkezik multimédia funkciókkal. Az interaktivitás egy közönség-orientált tulajdonsága a világhálónak. Nem arról van itt szó, hogy mennyire gyorsan érkeznek meg a világhálóra a friss hírek, hanem arról, hogy a felhasználó \ olvasó a hír részesévé válik. Úgymond sokkal személyhez közelibb módon élheti át a történéseket. Az interaktivitás lényege ugyanis az, hogy aktívan részt veszek az információszerzésben. Ez nem olyan, mint amikor a televízió előtt ülök, és nézem a híradót. A TV esetében ugyanis a híradó szerkesztője dönti el, melyik hír kerülhet adásba, és az elhangzottaknál többet én nem tudhatok meg az információról. (Ideális esetben) az interaktív felhasználó ezzel szemben MAGA válogatja meg, mely hírekre kíváncsi, maga szerkeszti az információszerzés folyamatát, ha további információkra kíváncsi, egy klikkeléssel ezt megteheti. Az ideális interaktív ujság egy cikkének végén ugyanis megtalálható, az újságíró miből, milyen forrásokat felhasználva dolgozott, hol található további háttéranyag, mely segíthet a történetről egy tágabb képet kapni, segíthet megismerni az idáig vezető utat, az előzményeket. Én ülök úgymond a képzeletbeli szerkesztői székben. Én dönthetem el, mely hírek fontosak számomra, az érdekteleneket kihagyom, nem olvasom el. Minél több hír, cikk, információ van fenn a weboldalon, annál nagyobb a választási lehetőség, annál „színesebb a paletta”. Az interaktivitásnak az a legmagasabb foka, amely során a felhasználó nem csak kaphat adatokat, információkat, hanem maga is hozzáadhat a tartalomhoz14. Például az én hozzászólásom megjelenik a weboldalon, mint kritika vagy dicséret, ezzel hozzájárulok a tartalom színesebbé tételéhez. Azonban a szerkesztők legtöbb esetben nem engedélyezik a túlzott szabadságot, hiszen ezzel elvesztenék a kontrollt ők maguk is. A felhasználó hatalma nagy de nem végtelen. Mi az online lap célja? Hogy felhasználóbaráttá váljék, és a felhasználók minél gyakrabban visszajöjjenek, böngésszenek az oldalon. Remek taktika ennek elérése érdekében az 14

Brian Trench – Interactive nrespapers: From access to participation www.dcu.ie/staff/newspaps.html

interaktivitás fokozása. Ugyanis minél több ilyen funkciót használ, és bocsát egy weboldal a felhasználók rendelkezésére, a felhasználókat annál inkább „teszi magáévá”. A felhasználók azt fogják érezni, hogy a site nem kontrollálni akarja őket, nem meghatározni akarja, mit is lássanak és hogyan. Éppen ellenkezőleg, a felhasználóké lesz az egyre nagyobb kontroll! Tim Guay15 szerint az interaktivitás elérhető legmagasabb foka az úgynevezett adaptív interaktivitás, mely során ideális esetben azonnali jelleggel szinte minimális idő elteltével tud adott weboldal a felhasználó meghatározott igényeihez maximálisan alkalmazkodni. Háromféle interaktivitási szintet különböztethetünk meg: A navigációs, a funkcionális és a már fent említett adaptív interaktivitást, melyeket a következőkben részletesebben ismertetek Milyen módszerek léteznek, melyekkel egy weboldal interaktívvá válhat? Például: •

Direkt illetve indirekt emailezéssel – Ez azt takarja, hogy az újságíró a cikkének végén megadja emailcimét, ahova az esetleges kommentárokat, kritikákat, várja. Én, mint az olvasó, ha nem értek egyet valamivel adott cikkben, vagy ha esetleg valami hibát találtam benne, egyetlen klikkeléssel küldhetek az újságírónak egy emailt, melyben megírom a problémát. A mai online lapok esetében a legtöbbször az tapasztalható, hogy az újságírók egy része már elolvassa a számára irt emaileket. Magam is leteszteltem a „rendszert”: Az „Index” magyar online weboldal digitális kamerákkal foglalkozó „szekciójának” a Digicam főszerkesztőjének, Antalóczy Tibornak küldtem el fényképezőgépekkel kapcsolatos kérdést, melyre egy nap elteltével nagyon szimpatikus levélben kaptam választ. Az interaktivitás itt a következőképp jelenik meg: Habár az újságíró írja a cikket, én, mint felhasználó – interaktív módon – kommentálhatom az elhangzottakat\ leírtakat, szinte azonnal a cikk elolvasása után. Nem kell borítékot vennem és elmennem a postára, hogy feladjak egy levelet a cikk írójának, egy klikkeléssel egy emailt is küldhetek neki. Tulajdonképpen, valamilyen formában „beleszólhatok” a megírt cikkbe, ezáltal is kicsit sajátomnak érezhetem az eredményt, ha hatásos kritika és például nekem köszönhetően az újságíró korrigálja a hibát.

Ez tulajdonképpen hasonlít a hagyományos „véleményét küldje el a

szerkesztőnek levélben” módszerre, azonban itt minden elektronikus formában történik.

15

Mark Deuze – Journalism and the net:Thinking about global standards www.firstmonday.dk/issues/issue6_10/deuze

•

Úgynevezett „Hirdetőtábla”16 használatával (Bulletin Board): Ez hasonlít az emailezéshez, csupán annyi a különbség, hogy itt nem e-maileket lehet küldeni például adott cikk írójának, hanem egy hírdetőtáblára lehet felírni kommentárjainkat, névvel és email címmel ( ezek opcionálisak). „Mit szól hozzá” illetve hasonló felirattal ellátott külön ablakok létrehozása is lehetséges a cikkek végén, amely a hirdetőtábla módszeréhez hasonlít a legjobban.

•

A Webchat használata is elterjedt az utóbbi időben. Ez annyit jelent, hogy egy meghatározott időpontban adott cikk újságírója az oldalon található chatprogram segítségével élőben válaszol a neki feltett kérdésekre. Így ha kérdésem van, azonnali választ kaphatok rá. Sok esetben az is megtörténik, hogy az újságíró mellett a chatszobában a történetben, cikkben szereplők is megjelennek, akiknek ugyancsak lehet kérdéseket feltenni. Ez interperszonális kommunikáció.

Az Egyesült Államokban 1998-99-ben folyt kutatás17 megállapította, hogy habár az újságírók egyenlőre még vonakodtak minden emailt elolvasni, de egyre többen alkalmazzák az interaktivitást. A „kooperáció” eredményeképpen több cikk, jobb és kreatívabb ötletek születtek az újságírók tollából (illetve klaviatúrájából), a leirt hibák hamarabb korrigálásra kerültek. Ráadásul ez 3 éve volt, a fejlődés, az „interaktívabbá válás” azóta töretlenül halad előre. Minél interaktívabb a site, az élmény annál „személyhez közelibb” lesz, ugyanis a felhasználók szívesebben keresgélnek aktív módon az információ tömegben, mint hogy passzivitásba süllyedjenek, és nem hagyják hogy a computer, vagy ahogy például. a televíziónál van, a híradó „átvegye az irányítást”. Mikor nő az interaktivitás, mikor lesz egy site, és ezáltal

miképp válik az ott

megismerhető anyagok olvasása nagyobb élménnyé? A Bostoni Egyetem két oktatója, McMillan és Downes18 szerint az alábbi esetekben növekszik az interaktivitás: 1. Ha a kommunikáció célja sokkal inkább az, hogy információkat cseréljünk, mintsem az, hogy arra kényszerítsük a felhasználókat hogy a kommunikációs környezet felett gyakoroljanak minél nagyobb kontrollt, 16

Melinda McAdams: Driving a newspaper on the data highway www.well.com/user/mmcadams/online.newspapers.html

17

Editor and Publisher Online - http://www.e&p.com /99068552.htm Keith Kenney, Alexander Gorelik, Sam Mwangi – Interactive features of online newspapers, www.firstmonday.dk/issues/issue5_1/kenney/ -oldal:1

18

2. Ha a felhasználók aktív szerepet játszanak a kommunikációban, 3. Ha a felhasználók kétoldalú kommunikáció segítségével beszélgetnek. A mindenkori egyik fél meghallgatja a másikat és csak azután reagál, 4. Ha a felhasználók egymással való kommunikációja se nem túl lassú, se nem túl gyors. Követhető az egymással folytatott (a weboldalon is látható) párbeszéd, 5. Ha a kommunikációs környezet következtében a virtuális környezet szinte valóssá válik Az interaktivitás egyik lényeges pontja az olvasói \ felhasználói visszajelzésekben van. Ezeket az illetékesekhez minél gyorsabban, pillanatok alatt el kell juttatni (melyhez az internet ideális felületet biztosít). Ez nemcsak az olvasóknak biztosít egyfajta felületet, hanem az újságírónak is segíthet esetleges hibáinak korrekciójában, de abban is, hogy tudja, kik és hogyan olvassák cikkeit.

A webes interaktivitás három fokozata19: Mint már jeleztem, az interaktivitásnak három egymásra épülő fokozata van: A navigációs, a funkcionális és az adaptív interaktivitás. 1. A navigációs interaktivitás lényege, hogy a felhasználó különböző parancsok segítségével navigál a weboldalak, adatok, hírek között. Emberünk maga dönti el, mikor mit és milyen sorrendben akar megnézni a web-en, hogyan jöjjenek az adatok egymás után. A navigációs interaktivitás a felhasználó szerepét csupán arra korlátozza, hogy milyen sorrendben jöjjenek a dokumentumok, vagy annak részei. 2. A második fokozat a funkcionális interaktivitás. Ekkor a felhasználó utasítja a gépet, vagy a rendszert (a hálót) egy adott feladat elvégzésére. Ez annyit jelent, hogy én például adok egy parancsot a számítógépnek, hogy keressen meg egy kulcsszó alapján egy újságcikket, amit feltettek a hálóra, ezt megteszi. A keresőszoftverek, de még az online telefonkönyvek is egy meghatározott Interface (program) segítségével működnek. A felhasználó a parancs megadása után minden esetben kap egy visszajelzést a feladat elvégzésének sikeréről vagy arról, hogy nem sikerült megoldani a gépnek a problémát (azaz, hogy például megtalálta e a keresőprogram segítségével a keresett cikket vagy nem sikerült a keresés). A funkcionális 19

Mark Deuze – Journalism and the net:Thinking about global standards www.firstmonday.dk/issues/issue6_10/deuze

interaktivitás tehát a funkcióval rendelkező oldalak tudják legjobban kihasználni. Az ilyen funkciókkal rendelkező oldalak száma egyre nő. Ez a tulajdonsága a Web jelenleg leginkább kihasznált lehetősége. 3. A harmadik és egyben a legmagasabb fokú interaktivitás az adaptív interaktivitás. A felhasználó maga alakítja az internetes teret, személyre szabhatja például a weboldalt. Mindenki a saját igényei szerint válogathat. Erre kiváló például szolgálhat a portál jellegű oldalak ún. perszonalizációs (személyre szabhatóság) funkciója. Mit is jelent a előbbi fogalom bővebben? Személyre szabhatóság: Képzeljük el, hogy a weboldalon csak és kizárólag olyan hírekkel és információkkal találkozunk, amelyek minket érdekelnek. Nincs felesleg! A személyre szabhatóságnak ez volna a célja. A fogalom annyit jelent, hogy a felhasználó egyéni preferenciái kerülnek előtérbe a weboldalra látogatva. Eme funkció segítségével egy olyan médiaproduktum keletkezik, amely valóban a felhasználó érdekeit nézi, amely (ha szabad ezt a megfogalmazást használnom) gondoskodik a felhasználóról. Konkrétan az történik, hogy a weboldal „megkéri” az oda látogató felhasználót, hogy állítson össze egy olyan (témakör)listát (vagy válasszon a honlapon megadott témakörök között), amely kedvenc témaköreit tartalmazza, melyekről mindig szívesen olvas. A procedúra végeztével, az adatok „feldolgozásra kerülnek” és a felhasználó legközelebbi honlaplátogatáskor, a megadott kódszó beírásával bejuthat a saját kis „szerkesztőségébe”, ahol is ő ül a szerkesztői székben, és a már előre megadott „kritériumok” alapján jönnek be a weboldalra a hírek. Bárhonnan, bármely computerről fel lehet lépni saját testünkre szabott weboldalunkra, itt mindig a személyünkre szabott tartalom fog várni. Nem kell tehát felesleges időt pazarolni a hírek átböngészésére, ha például csak bulvárhírekre vagyok kíváncsi, nem vesztek időt a „mazsolázgatással”. A weboldalak készítői számára jó taktika lehet ilyen funkciót kínálni az oda látogató felhasználók számára. Egy online termék valóban ki tudja szolgálni a felhasználóját, ha tudja, mit is akar ama bizonyos személy, milyen preferenciákkal rendelkezik.

A multimédia funkció, és a konvergencia A multimédia funkció annyit jelent, hogy az internet az első médium, amely képes magába integrálni a sajtó eddigi összes tulajdonságát. Az interneten (mint médiumon) belül a nyomtatott újság, a rádió és a televízió eddigi összes újítása megtalálható. Mark Deuze20 szerint az interneten a konvergencia alatt a hagyományos médiumok által használt eszközök – (mozgó) kép, hang (anyag), szöveg és kép – úgyszólván összeolvadását érthetjük. Az internetes újságírás során minden eszköz ki \ felhasználható, akár egy azonos cikken belül is! Képzeljük el, hogy egy cikk tele van az alapjául szolgáló történés képeivel, valamint (egy link segítségével) utat biztosít az eseménnyel kapcsolatos videofelvétel megnézéséhez, amit a cikk olvasása után vagy akár közben is megnézhetünk. De a cikk egy szavában elhelyezett hivatkozást felhasználva hozzájuthatunk az eseménnyel kapcsolatban tartott sajtótájékoztató hanganyagához, vagy elolvashatjuk az ott elhangzottak szövegét. Ha pedig mindez nem elég, a cikk végén található linkgyűjtemény segítségével eljuthatunk ugyanezen esemény más jellegű kommentárjaihoz, megtudhatjuk, más (internetes) médiumok mit írtak az esetről, de belepillanthatunk az esetleges előzményekbe is (korábbi ezzel kapcsolatos cikkek elolvasásával, melyekhez az útvonal – hivatkozások segítségével - meg van adva). Ha konkrét példákat akarnék mondani: Például egy, a 2001. szeptember 11.-ei terrorcselekményekkel kapcsolatos cikk kezdetén találkozhatunk a katasztrófát megörökítő videofelvételekkel (melyeket előhívhatunk egy egérgomb nyomással). Egy-egy nagyobb publicitást kapott bírósági per esetén az arról megjelent cikk mellett rábukkanhatunk egy hanganyagra, melyen a bíró hallható, amint éppen kimondja az ítéletet. Vajon utolérte az online média a televíziót, amit sokáig utolérhetetlennek véltünk? Véleményem szerint nagyon megközelítette, és a jövőben talán le is fogja hagyni azt. Amit ma biztosan elmondhatunk a WWW alapú sajtó mellett a televízióval ellentétben az online környezetben a felhasználó választhatja meg, a történet mely elemeit tartja érdekesnek, ráadásul el is döntheti, hogyan akarja az információt megkapni: szöveges formában, filmen vagy hanganyag segítségével. Minden bemutatási mód (akár video, akár audio vagy szimpla szöveg képekkel) rendelkezik egy különleges – a másikhoz nem hasonlítható – megközelítési móddal. A TV azt mutatja, amit ő akar, hogy mi, mint nézők, lássunk. Az 20

Mark Deuze: E-journalist – Understanding the impact of the internet www.ejournalism.au.com/ejournalist/deuze.pdf

interneten ahhoz az információhoz jutok hozzá , amihez akarok, ráadásul olyan módon, ahogy én szeretném. A konvergencia folyamatosan előrehalad, minden valószínűséggel az internet egyre jobban magába fogja integrálni a hagyományos médiumok előnyeit. Azonban az internet sebességének és a technológiának még hosszú utat kell megtennie, amíg minden felhasználó számára hozzáférhetőek és élvezhetők lesznek ezek a tulajdonságok. Manapság még az internet sebessége meglehetősen lassú., Magyarországon sajnos nem élvezhetek tökéletesen egy ausztráliai weboldalra feltöltött videoanyagot, mert a nagy távolság miatt túlságosan lassan kapom meg a folyamatosan érkező mozgókép kockákat. További különlegességek: Nincs lapzárta, azaz úgy is fogalmazhatunk, soha sincs vége a friss információk áradásának, és az ezáltal okozott munkának. A hagyományos médium esetében – vegyük példának a nyomtatott sajtót – este 10-11 óra környékén „zárás” van, ami annyit jelent, hogy a reggeli kiadás még csak az este 10 – 11 órás állapotot rögzítette. Ami viszonylag frissnek tekinthető, mivel éjszaka nem sok minden történik, de ha példának a nyári árvizeket vesszük, mégiscsak frissebb vízállásokkal szolgálhat egy reggel 7 óra 45 perckor kiadott online vízszintjelentés, mint az előző nap esti nyomtatott lapból származó adat. Hihetetlenül gyors (reagáló és megújuló képességgel rendelkező) médium az internet. Megváltozik a költség szerepe, az idő és a tér (az internet estében a végtelen nagyságú ún. cybertér) definiciója. Az online környezet hatására változó médiatermék gyártásának (időbeli, térbeli valamint költségeinek terén tapasztalható) megváltozott aspektusairól, folyamatáról a 3.3.5.-ös pontban foglalkozom részletesebben. A fenti jellemzők tükrében tekintsük át, mi jellemző az internetes újságíróra, az online olvasóra, valamint az online médiatermékre. 3.3. Hogyan definiálhatjuk az internetes sajtót? Először is definiáljuk az online médiumot, amely az internet és a média konvergenciájából keletkezett, illetve alakul még napjainkban is. Az Editor&Publisher21 internetes publikációs

21

www.editorandpublisher.com

tevékenységekkel foglalkozó weblapja a következőképpen határozza meg a fent említett fogalmat: „Mindenfajta olyan médium, amely jelen van az online világban”. Tehát bármilyen médiumot, akár weboldallal rendelkezik az interneten, akár csupán egy hírlevélet küldő szolgáltatás, (mely például tájékoztat minket a világban történt aktuális eseményekről), online médiumnak nevezhetünk. 3.4. Az online újságíró 3.4.1. Kit nevezhetünk online újságírónak, hogyan definiálhatjuk az online újságírót? Az újságíró meghatározása igencsak kényes feladat. Ugyanis rengeteg definíció van érvényben. Mark Deuze22 szerint egy definíció akkor tekinthető érvényesnek, amennyiben világos érvelésekkel van alátámasztva. A legjobb definíció a legjobban időtálló. Sajnos azonban az internet még ma is tartó folyamatos fejlődésének következtében a definíciók folyamatosan – ha nem is változnak, de – módosulnak. Problémát jelent esetünkben az, hogy az újságírók körében – Deuze szerint – nincs egyetlen univerzálisan elfogadott definíció a szakmával, kihívásaival kapcsolatban. A kutató szerint még az is előfordul, hogy egyesek az újságírást nem szakmaként határozzák meg. A kutató úgy gondolja, hogy ha az online újságírót definiálni próbáljuk: „mindenek előtt újságíróval kell, hogy dolgunk legyen, aki a médiumok valamelyikében végzi munkáját, munkahelyi összes jövedelmének legalább felét az újságírással keresi, egy szerkesztőségben dolgozik, újságírói környezetben, egy média-szervezeten belül (például újságnál vagy televíziónál). Az online újságíró a „4 fő újságírói tevékenységből” legalább egyet végez rendszeresen (A 4 alaptevékenység: kutatás\ hírgyűjtés; szelektálás; (újságcikk) írás; szerkesztés)23”

Az online újságíró tehát egy szakmabeli, aki újságírással, illetve a szakmával kapcsolatos feladatokat végez el egy online médium számára (amelynek vagy tagja, vagy mint külsős 22

Mark Deuze: E-journalist – Understanding the impact of the internet, www.ejournalism.au.com/ejournalist/deuze.pdf- oldal 3. 23 Mark Deuze: The WebCommunicators: Issues in research into online journalism and journalists. - Webcím: http://users.fmg.uva.nl/mdeuze/publ5.htm ; Hozzáférés dátuma: 2002.05.23.)

végzi munkáját a szervezet\ vállalat számára). Az online újságírás még mindig alakulóban van. Erre mutat, hogy nem sok online szerkesztőséggel találkozhatunk (amelynek tagjai kifejezetten egy online újság tartalmán dolgoznak nap mint nap), rengetegen végzik az online újságírói munkát kiegészítésképpen, másodállásban, vagy csupán hobbiból. Ugyanakkor az internet, valamint az internet alapon létrejött és jövő újságok számának rohamos fejlődésével előrevetíthető, hogy néhány év múlva jelentős számú újságíró fog a világon szerte tevékenykedni. Melinda McAdams, aki részt vett a The Washington Post internetes kiadásának előkészítésében, a következőképpen vélekedik a hagyományos és az online orientáltságú újságíró közötti különbségekről: „Egy az online világban kevéssé jártas újságírót inkább olyan szempontok motiválják, mint történet, hírérték, közszolgálatiság, és olyan dolgokról ír szívesebben, melyeket „jó” olvasni. Az online világban jártas újságíró gondolatai viszont inkább a kapcsolaton, a (z információ) szervezésen járnak. Miképpen lehet az összekötni az információkat? Hogy értetem meg a felhasználóval, mire is gondolok, milyen kapcsolódási pontokat követek, miképp gondolkodom az internetes környezetben?”24 Kenney, Gorelik és Mwangi 2000-ben készült esszéjükben25 hasonlóképp gondolkodnak…Az újságírónak megváltozott a szerepe az online környezetben: „Mint az információ-átadás kapujának őre, az újságírónak választania kell. Pusztán informálja a felhasználókat (melyet egy hagyományos médium esetében tett), vagy „aktivizálja” a felhasználókat – a szimpla informálás helyett – és kíváncsibbá teszi őket a leadott hírekkel, információkkal, adatokkal kapcsolatban. A felhasználókat interaktív módszerekkel, egy új újságírási stílussal teheti még aktívabbá. Be kell vonni az olvasóközönséget egy olyan procedúrába, melynek során újságíró és felhasználó \ olvasó együttműködik. Az együttműködés eredménye pedig egy magasabb színvonalú, a valósághoz közelebb álló munka.„

3.4.2. Mi kell ahhoz h valaki online újságíró legyen?

24

Melinda McAdams:Driving a newspaper on the data highway, 1994; www.well.com/user/mmcadams/online.newspapers.html; oldal: 2. 25 Keith Kenney, Alexander Gorelik, Sam Mwangi – Interactive features of online newspapers www.firstmonday.dk/issues/issue5_1/kenney/

webcím:

Ma már létezik hivatásos web-újságirói állás. Korábban a web-sajtó terjeszkedésének kezdetén még nem volt igény a folyamatosan frissülő weboldalakra, az állandóan napra és percre kész információkra. Annak idején a websajtó nem is volt olyan friss, mint napjainkban. Akik az internetes újságírói tevékenységet végezték, általában hagyományos médiumnál dolgozó újságírók voltak, akik másodállásban vagy csak kiegészítő (és szórakoztató) elfoglaltságként „űzték a webipart”. Napjainkban már határozott kritériumokat támasztanak egy online újságíróval szemben. Az internetes újságírónak tudnia kell online cikket írni. Az online cikk pedig nem olyan, mint a hagyományos nyomtatott sajtóhasábra készült szöveg. Más módszereket is kell elsajátítani ahhoz hogy valaki képes legyen a világhálóra cikket írni. Az online újságíró tehát egyben újságíró, fotós, technikai szakember. Egyfajta mindentudó, akinek mindenhez értenie kell, hiszen az olvasó nemcsak a sztorira kíváncsi hanem a képekre és videóra is. 3.4.3. Az újságíró szerepének változása az online környezetben Az újságíró, amikor cikket ír egy adott témával kapcsolatban, bizonyos szakértői tudásra tesz szert a kutatás során. Eddig – újságírói mivolta, valamint speciális forrásai következtében - az átlagembernél könnyebben jutott forrásokhoz. Ő fogalmazta meg a mondanivalót, írta meg a cikket. Azonban lassan változóban van ez az „egyensúly”. Napjainkban inkább az a tendencia érvényesül, mely szerint egyre kevésbé lesz látható az a vonal, amely megkülönbözteti az újságírót az olvasótól \ fogyasztótól. A világháló segítségével ugyanis mindenki könnyen akármekkora mennyiségű (háttér) információhoz valamint forráshoz juthat. Bárki leírhatja, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teheti véleményét (azzal, hogy például írását feltölti a hálóra), akárki lehet tehát cikkíró, tényfeltáró riporter, szerkesztő, vevő, fogyasztó. Egyre jellemzőbb az, hogy egyfajta közösség alakul ki a weben, amelyben mindenki minden szerepet potenciálisan betölthet.

Az internetes környezetben elmondható hogy az olvasó illetve a szerző/szerkesztő szerepe összemosódik. Az olvasó saját maga szervezi meg, milyen sorrendben szeretné látni az információdarabokat, ezáltal a szerző egyik fontos feladatát átvállalva. 3.4.4. Az újságíró tevékenységének változása az online környezetben Gyorsuló környezet, változó metódusok: Az újságíró elsősorban cikkeket ír. A világhálón azonban a hagyományos módszerektől különböző metódusokat kell használnia. Ugyanis megváltozott a szöveg és megváltozott a környezet is. Az internet és a média összefonódásának eredményeképpen ugyanis létrejött az abszolút internetes környezetre szerkesztett hírlap, az online sajtótermék. Ez egy hagyományos hírlaptól leginkább abban különbözik, hogy folyamatosan frissül, mindig újabb információk kerülnek rá. Az online sajtó tehát megelőzi gyorsaság szempontjából a televíziót és a rádiót is. Melinda McAdams26 szerint az internetes újságírónak nincs szüksége lábjegyzetek használatára, ugyanis az interneten értelmetlenek a kiegészítő információmorzsák eme darabjai. Helyettük az „elektronikus unokatestvér”, a

hipertext technológia használata

ajánlott. Itt a lényeg abban van, hogy az extra információ nincs a lap alján, nem jelenik meg, amíg a felhasználó nem ad utasítást arra, nem klikkel az egerével az adott hiperlinkre. A hiperlinkekkel ráadásul több információt el lehet helyezni az adott információval kapcsolatban egy pármondatos kiegészítő magyarázatnál. Egy lábjegyzetet helyettesítő hiperlink segítségével az új megnyíló ablakban például megtalálhatjuk az adott hír, esemény kialakulásához vezető összes előzményt. Találkozhatunk új háttéranalízisekkel. Hihetetlen mennyiségű extra információt lehet ily módon szerezni, az olvasó pedig nagyfokú tájékozottsághoz jut adott témával kapcsolatban. „Ha a világhálón vagyok, akkor egy hatalmas könyvtárban vagyok, melyben a kiinduló szöveg szakszerű forrásjegyzékkel és utalórendszerrel van ellátva” (Wintermantel István: A sajtó jövője-az online hírlapok, Magyar nemzet, 1999.04.17).

26

Melinda McAdams: Driving a newspaper on the data highwaywww.well.com/user/mmcadams/online.newspapers.html

Az online hírlap bármely hírének alján találhatok egy linkjegyzéket, azokat a webcímeket, amelyeket az újságíró ama bizonyos anyag megírásához felhasznált, vagy amit fontosnak tartott. Így a hírrel kapcsolatos előzményeket is megismerhetem, nemcsak a hírről informálódom, hanem háttértudáshoz is jutok.

3.4.5. Összefoglalás A híreket, információkat új köntösbe kell öltöztetni. Bruno Giussani újságíró27 szerint mára már nem elég az, hogy ugyanaz a szöveg kerül fel egy újság weboldalára, mint ami a nyomtatott verzióban megtalálható, és ezzel elvégeztük a dolgunkat. Az internet olyan speciális multimédiás lehetőségeket kínál, melyeket ki kell használni. Hiszen mi olyan jó egy „hagyományos” szövegben a hálón? Akkor inkább az ember megveszi a nyomtatott újságot és ott olvassa el. Azért megyünk fel a hálóra, hogy valami extrát találjunk, amelyet egy hagyományos újság keretein belül nem találunk meg. És ezt az újságírónak is szem előtt kell tartania. 3.5. Az olvasó 3.5.1. Az olvasó változása az online környezetben – Új(fajta) olvasók A hipertext mentén érdemes megvizsgálnunk mi is motiválja az olvasót az internet használata közben. Sok fogyasztónak a hierarchia hiánya szimpatikus. Az interneten semmilyen tervet nem kell követni, semmi sincs meghatározva. Mindenki maga állítja össze, mit akar és hogyan olvasni. A hatékony internetes olvasáshoz az olvasónak meg kell tanulnia kezelni a hipertextes környezetet, valamint annak különlegességeit (például: hogyan kezeljük a böngészőszoftvert, a browser-t). Egyfajta új olvasói réteg alakul ki. Akik már kevésbé kedvelik a hagyományos médiumokat, hagyományos újságokat, s az internetes híradás felé kacsintgatnak.

27

Bruno Giussani: A new media tells different stories http://www.firstmonday.dk/issues/issue2_4/giussani/index.html

Giussani28 szerint a szörfözők kétféle célzattal lépnek fel a hálóra. Az egyik csoport alkotói azok, akik az örömöt, és a meglepetést keresik, akik hagyják „sodródni” magukat, és mindenfajta meghatározott cél nélkül kezdenek el böngészni. Ha találnak valami érdekeset, amely felkelti érdeklődésüket, elolvassák azt. A felhasználók másik fajtájához tartoznak az információra éhes böngészők, akik a specifikus adatokat, cikkeket, híreket keresik a világhálón.

3.5.2. Hogyan olvasunk az interneten? A fenti kérdésre a válasz a következő: Nem olvasunk olyan módon, ahogy a konvencionális módon olvasnánk egy hagyományos újságot, ehelyett végigpásztázzuk a szöveget. Egy úgynevezett szkennelési folyamat zajlik le az olvasás alatt. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó nem olvassa el a szöveget szóról szóra, hanem különböző önálló mondatokat és szavakat próbál kiemelni. Miért is történik ez: Az emberi szemnek sokkal fárasztóbb hosszabb ideig a képernyőt nézni, mintha egy újságpapírra figyelne. Az olvasás sebessége a hagyományos (papírról való) olvasási sebesség csupán 50-70%-a. John Morkes és Jakob Nielsen tanulmánya29 arra mutat rá, hogy az online weboldalak tartalmát a felhasználók csupán 16%-a olvasta át szóról szóra, és 79% szkennelte azt. A fentiekből következik, hogy egy online újságnak olyan technikát kell alkalmaznia, mely figyelemfelkeltő. El kell érnie hogy habár csak szkennelik az olvasók a weboldalt, mégis „lerakódjanak” bennük az információk. Ezt a következőképp érik el: Olyan elemeket használnak, amelyekről tudják, hogy befogadja őket a szem. Ugyanis szemünk olvasás közben folyamatosan olyan elemeket keres a szövegben, melyek az adatok, információk befogadása szempontjából kiemelt fontosságúak. Ilyenek a vastag, félkövér betűvel jelölt szavak, vagy mondatok, a hiperlinkek, az aláhúzott szövegek. Ugyancsak fontos hogy ne terheljük túl az amúgy is sokkal fáradékonyabb szemet információkkal. Ezért megszokott, hogy általában csak bekezdésenként egy témakörről van szó és nem egy ömlesztett információtömeggel találkozunk. Nielsen30 szerint nagy valószínűséggel 5-10 éven belül meg fognak jeleni a piacon a nagy felbontású, szembarát monitorok, melyek meg fogják könnyíteni az internetes újságolvasást. 28

Bruno Giussani: A new media tells different stories http://www.firstmonday.dk/issues/issue2_4/giussani/index.html 29 Jakob Nielsen: How users read on the web - www.useit.com/alertbox/9710a.html 30 www.useit.com/alertbox/9710a.html

Milyen egyéb okokból szkennelünk24? 1. Rengeteg weblap foglalkozik azonos témával vagy témákkal az interneten, Az olvasó \ felhasználó nem szívesen időzik egy oldalon, inkább sok weboldalt nézeget, szkennel egyszerre, és mindegyikből a számára legértékesebb információkat szedi ki. 2. A Web egy felhasználó-orientált médium. Az interneten dokumentumot olvasó felhasználó szereti, ha interaktív marad. Szeret más linkekre klikkelni, esetleg a szövegen kívül, azzal kapcsolatosan az információszerzés más aspektusaival is megbarátkozni (lásd: Nem csak olvas az eseményről, de megnézi az ezzel kapcsolatos videofelvételeket híradó anyagokat, vagy filmes történeti visszatekintést) A modern élet hektikusan zajlik, mindenki siet valamerre. Nincs időnk mélyreható információk szerzésére. Ugyanakkor, mivel egy információs társadalomban élünk, szükségünk van az információra. Ha egy weboldal, teli hírekkel, túl sokáig töltődik be, nem lesz a felhasználónak sem ideje, sem türelme arra, hogy a procedúrát végigvárja. Célszerűbb ha könnyebben szkennelhetővé tesszük a szöveget Az olvasó kíváncsi. Legtöbb esetben olvas valamit az újságban vagy hall valamit (egy hírt) a rádióban, és tudomásul veszi. Passzív marad, nem gondol utána, nem kutat. Hiszen nincs is rá lehetősége, habár előfordulhat hogy kíváncsi. Az interneten viszont a hírrel kapcsolatban talál linkeket, korábbi cikkeket, amelyek a hír előzményeire utalnak stb. Egy szó, mint száz, a rendkívüli nagyságú, hálózaton elhelyezkedő információ segítségével, különböző mélységű kutatást végezhet egy hírrel kapcsolatban. 3.5.3. A fogyasztók Vajon kik azok, akik felcsatlakoznak a világhálóra és híreket, egyéb anyagokat olvasnak? Vajon férfiak? Vagy nők? Mi jellemző rájuk? Többek között ezekre a kérdésekre (is) olvasható válasz az alábbi néhány sorban. Kik használják a világhálót: Az internetröl sokáig az volt az elfogadott nézet, hogy egyértelműen férfiak használják. Ez a kép változóban van, legalább is Magyarországon. A Netsurvey31 kutatásai megállapították, 31

Netsurvey -Csökken a különbség az internetező férfiak és nők arányában- Felzárkóztak a 30 évesnél fiatalabbak - http://www.netsurvey.hu/sajto/20020909_nosj.html

hogy az internethez hozzáférő nők száma majdnem megháromszorozódott az elmúlt négy év során. Habár a teljes lakosság körében a férfiak még mindig „vezetnek” (21% a nők 18%-ával szemben), figyelemreméltó tény, hogy az internet 2 fő célcsoportjában (azaz a 15-29 éves, valamint a 30-49 éves korosztályokban) azonos a férfi illetve női felhasználók száma. A nemek arányai tehát kiegyenlítődni látszanak. A fogyasztókról elmondható, hogy elsősorban vagyoni helyzetük a meghatározó az internethozzáférést tekintve. Kik nem használják és miért? A médiára vonatkozó 2001-ben készített közös Tárki-ITTK Kutatás32 (World internet Projekt – WIR) azonban más okokra is felhívja a figyelmet az internet fogyasztói körben való elterjedését elősegítő / hátráltató tényezők kapcsán. •

A kutatók szerint a mai internet használat (Magyarországon) egy régi törésvonalra épül – a már meglévő különbségek termelődnek újra az internetfogyasztásban is. A hagyományos médiafogyasztásban megtalálható szakadék megtalálható a digitális világban is és a vizsgálat eredményei szerint a mögöttük álló okok is hasonlóak! Miért nem internetezik, aki nem internetezik? •

A nem internetezők részben gazdasági okokból maradnak ki az új technológiából, illetve annak hatásából, mivel nincs elég pénzük megfizetni a szolgáltatást. A probléma azonban nem csupán anyagi alapú.

•

A fent említett fogyasztói rétegnek kulturális szempontból is más az igénye. Hasonló a helyzet, mint a nem TV nézők és a TV nézők esetében. Aki ugyanis – a statisztikák szerint – többet tévézik, az kevesebbet internetezik és vice versa. A többet TV-zők tehát inkább szórakozni akarnak és nem tájékozódni, illetve dolgozni. Ezért ülnek le a televízió elé. A televízió sokkal alkalmasabb a kikapcsolódásra. Az internet pedig egy szöveg alapú médium, amely nem kedvez a szórakozásnak, és amely aktivitást igényel. A nem internetezők nem vágynak szöveghegyekre, inkább a passzív szórakozást preferálják. Azaz leülnek a televízió elé, filmeket néznek,

32

Tárki Intézet - internethasználat és médiafogyasztás - www.ikb.hu/download/tanulmany/ no.%2020.%20osszefoglalo%20.pdf

hátradőlnek a karosszékben és élvezik az adást. Nem kíváncsiak, nem akarnak irányítani, mint az internet esetében. •

A kutatók szerint további akadálya az internet e körben való terjedésének az is, hogy a szóban forgó réteg alacsony szociális tőkével rendelkezik, és nem ismeri (nincs is szüksége) az internetes technológiája.

•

Az internet centrumában a kapcsolattartás áll (lásd: E-mail, chat stb. )E kör tagjai kevesebb kontakttal rendelkeznek, ami nem is bővül gyakran. Környezetükben is kevesebb az internet hozzáféréssel rendelkező emberek aránya. Az internet tehát értelmetlen számukra.

•

Az emberek Magyarországon általában munkahelyükön használják illetve férnek a világhálóhoz s használja azt munkájához. Ezzel szemben a nem irodában dolgozók – például a mezőgazdasági munkások – nem férnek hozzá az internethez, és nincs is szükségük rá.

•

Az internet „terjesztése” és terjeszkedése egyre inkább már az iskolákban elkezdődik (lásd: Sulinet program). Ebből azonban a társadalom nagy része – akik már elvégezték az iskolát jóval az internet elterjedése előtt – kimaradt. S mivel nem „kapnak kedvet” a hálóhoz, nem fognak az ügy érdekében pénzt befektetni. Erre a problémára, illetve általánosságban, az internet fogyasztói körben való jobb elterjesztésére, hamarosan megoldást kell találni.

Mire használják: •

Információk szerzésére

•

Levelezésre

•

Tanulásra

•

Munkával kapcsolatban

•

Böngészésre

•

Játékra

Előbbiek az internet használóinak leggyakrabban végzett Web-es tevékenységi formái. Az internet manapság olyannyira munkaeszköz lett, hogy a vele dolgozók 68%-a munkaeszköznek tekinti azt33

33

Netsurvey -Inkább szórakoznak a hálón a 30 évesnél fiatalabbak, az idősebbek munkára használják http://www.netsurvey.hu/sajto/20020220_mom.html

Hol használják34: A legtöbben munkahelyükön (közel 550 000 fő) és az iskolákban (ugyancsak közel 550 000 fő) interneteznek rendszeres jelleggel. Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt az otthoni felhasználók száma (500 000 fő). A fentieken kívül bárki hozzáférhet az internethez egy internet-kávézóban, könyvtárakban, barátoknál, ismerősöknél. Milyen gyakran használják (fogyasztói intenzitás35): Az internetezők több mint fele hetente legalább egyszer fellép a hálóra. A megkérdezettek közel egyötöde pedig minden nap internetezik, ők az úgynevezett „Kemény felhasználók (heavy user-ek)”. Akik ritkábban szörföznek, mert esetleg kevésbé férnek hozzá internetezésre alkalmas géphez, azok is a statisztikák alapján havonta átlagban egyszer fellépnek az információs szupersztrádára.

3.5.4. Az online médiatermékek olvasottsága: A „Példányszám” kifejezés értelmét veszti az interneten. Nem kell számolni eladatlan példányok okozta extra kiadásokkal, többletköltségekkel. Helyette az úgynevezett „látogatottságot” mérhetjük. Hozzáférés: Az internet használatához csupán egy telefonos modemre, egy asztali számítógépre, valamint egy internet-előfizetésre van szükségünk. Ha ezek megvannak, akár a legeldugottabb kis magyarországi faluból is szörfölhetünk az információs szupersztrádán. Az internet bárhonnan elérhető, ahol telefonvonal található. Mivel pedig a világon már szinte mindenütt vannak telefonok, nehéz elképzelni olyan helyet, ahol ne lehessen hozzáférni a világhálóhoz. Nincsenek földrajzi korlátok a hálón! Ugyanúgy ellátogathatok a The New York Times weboldalára és elolvashatom, mi történt Bronxban, mint ahogy „benézhetek” a Süddeutsche

34

Netsurvey - Közel félmillióan interneteznek otthonukbanhttp://www.netsurvey.hu/sajto/20020207_sajtotaj.html

35

Netsurvey -Inkább szórakoznak a hálón a 30 évesnél fiatalabbak, az idősebbek munkára használják http://www.netsurvey.hu/sajto/20020220_mom.html

Zeitung website-jára is. Nincs fizetési kötelezettségem, az elolvasott hírekért nem terhel semmilyen anyagi követelés. Rengeteg vállalat végez úgynevezett web-auditálást, azaz weblapok forgalmának figyelését. Audit-statisztikákból állapíthatók meg, mennyien, honnan keresték meg a weboldalat, hogyan jutottak el a site-ig (valamely másik weboldal linkje, ajánlása, esetleg egy reklám hatására). Néhány internetes web-audit vállalat sok 10, vagy akár 100 féle vizsgált adatból vonja le a követeztetéseket és adja le jelentéseit a megbízó cég(ek)nek. Íme néhány további rögzíthető adatok az auditálás alatt36: •

Melyek a legnépszerűbb oldalak az adott website-on belül?

•

Melyek az ún. „Egyszeri látogatott oldalak”, ahova a felhasználó belép, majd azonnal el is szörföl más oldalakra.. A legtöbb ilyen oldal egyébként a website-ok nyitólapja szokott lenni?

•

Melyek az ún. „Nyitó oldalak”, azaz melyek azok az oldalak, amelyeket a felhasználók először láttak a site-ra lépéskor?

•

Melyek és milyen nagyságúak a weboldalról letöltött file-ok?

•

Milyen operációs rendszert használnak az ide látogatók

•

A nap mely szakaszában a legaktívabbak az idelátogatók?

•

Átlagban mennyi időt töltenek a weboldalakon a felhasználók?

Mennyire olvasottak a weblapok, híroldalak 2002-ben? A pár évvel ezelőtt még „gyerekcipőben” járó internetes médiumok napjainkra összemérhetővé váltak a hagyományos (nyomtatott) sajtó képviselőivel. A Szonda Ipsos 2002-es felmérései (melynek eredményeit többek között az origo.hu weboldalon is nyilvánosságra hozta37) (Médiafigyelés) már a legújabb technika felhasználásával készültek el, és adnak információt a weblapok olvasottságáról (látogatottságáról). A teljes népesség körében elvégzett kutatás rámutat, hogy a legtöbb látogatót vonzó magyar weboldalak képesek voltak bekerülni a legnépszerűbb médiumok közé. Az egy napra vetített látogatói illetve olvasói számadatok alapján a népszerű Origo valamint a Startlap portálok 36

www.webauditgroup.com 37

Origo.hu – Erősödik a hazai online médiajelenlét-http://origo.hu/techbazis/internet/20020930erosodik.html

olyan nagy múltú nyomtatott lapok elé férkőztek be, mint a Magyar Hírlap és a Népszava. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy habár még mindig domináns szerepben vannak a hagyományos népszerű napilapok (lásd: Blikk, Metro, Népszabadság), az internetes médiumok is jól teljesítenek.

4. ábra – Napi és weblapok olvasottsága a teljes népesség körében (Napi elérés) - Forrás: http://origo.hu/techbazis/internet/20020930erosodik.html A 18-49 éves (a média számára fő célcsoportnak tekinthető) korosztály körében végzett kutatási adatok még kedvezőbb képet mutatnak a websajtó olvasottságáról. Az Origo és a Startlap portálok a nagy népszerűségnek örvendő Színes Mai Lap-ot is megközelítették és ebben a korosztályban jobban teljesítettek, mint a teljes lakosság körében.

5. ábra – Napi és weblapok olvasottsága a 18-49 éves lakosság körében (Napi elérés) – forrás: http://origo.hu/techbazis/internet/20020930erosodik.html A Szonda Ipsos megállapította, hogy amíg az online tartalmak az utóbbi időben növelni tudták elérésüket (látogatottságukat), addig a hagyományos, nyomtatott sajtó képviselőinek szereplése nem túl fényes. A lapok olvasottsága vagy stagnál, vagy csökken. A médiumok vezetői számára ugyancsak érdekes lehet az az adat, hogy a web-es tartalmak leginkább a fiatal korosztály körében örvendenek nagy népszerűségnek. Ezen társadalmi csoport „idősebbé válása” tovább javíthatja az internetes médiumok pozícióit. 3.5.5. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóinak körében elvégzett kutatás Az olvasott – internetezési szokásokkal kapcsolatos – kutatások eredményeinek bizonyítására én is elvégeztem egy saját kutatást, a Külkereskedelmi Főiskolások körében. Véleményem szerint az internet leginkább a fiatalság, azon belül is a 18-25 éves korosztály körében terjed a legdinamikusabban (elsősorban a főiskolásokra, egyetemistákra és a más iskolákban tanuló diákokra gondolok itt).

Kíváncsi voltam, a Főiskola hallgatóinak körében mennyire elterjedt az internet használata. Vajon mire használják, és milyen jellegű oldalakat látogatnak. Ilyen, illetve hasonló jellegű kérdéseket tettem fel egy az internettel és a Web alapú sajtóval kapcsolatos tesztben. Meg szerettem volna tudni, hogyan gondolkodik az internetet használó főiskolás az internetről, az internet alapú sajtóról, az online olvasásról, a személyre szabhatóságról, valamint számos az internet - a sajtóval összefüggésbe hozható - tulajdonságairól, melyeket fontosnak tartottam. A definíció alapján nekem is voltak feltevéseim a főiskolások internetezési szokásaival kapcsolatban. Ezeket felhasználva állítottam össze a kérdéseket.

A válaszok sokszor

tükrözték azt, amire én is gondoltam, sokszor azonban meglepetés ért. Az alábbiakban szeretném leírni az egyes kérdésekkel (kérdéskörökkel) kapcsolatos hipotézisemet, majd részletezni, hogyan is alakultak az „eredmények” (A tesztet – amely a megtalálható a dolgozat végén található 1. sz. mellékletként - 80 hallgató töltötte ki). 1. Úgy gondoltam, mivel a Főiskola internet valamint számítógép-hozzáférés szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van, hogy a főiskolások nagy részre napi gyakorisággal vagy legalább hetente többször ül le a számítógép elé (természetesen nemcsak az iskolában, hanem otthon és más helyeken is-lásd.: barát(ok), internet Kávézók). Az általam megkérdezett hallgatók közel 2/3-ada napi rendszerességgel internetezik. Ezt határozottan jó aránynak tartom, lévén, véleményem szerint az internet egyre inkább el fog terjedni és a „mi generációnk” idősebbé válásával nőni fog a jelentősége. A hallgatók egyötöde hetente többször fér hozzá a világhálóhoz. Elenyésző volt azoknak az aránya, akik hetente csupán egyszer vagy ritkábban interneteznek.

2. Magamból indultam ki, amikor úgy véltem, a legtöbben információszerzésre használják a hálón megtalálható tartalmat. Egy leendő „külkeresnek” illik tudnia arról, mi is történik körülötte a világban, a tájékozottság véleményem szerint ritka előny. Ugyanakkor mivel az internet egy kapcsolatorientált médium, nem szabad elhanyagolni az email küldő oldalak jelentőségét sem. Kíváncsian vártam, mi lesz a „sorrend”, illetve milyen egyéb jellegű oldalak kerülnek be a válaszok közé.

Az eredményeket látva ki merem jelenteni, hogy igaznak bizonyult a hipotézisem. Szinte minden hallgató használja (többek között) információszerzésre (is) a világhálót. Ezt ugyancsak pozitívumnak tartom, hiszen információs társadalomban élünk, és a tudás, melyet (az internet által is) birtokolunk, csak előnyünkre válhat.

Sokan

használják a World Wide Web-et levelezésre is (a hallgatók 50%-a). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy sok (közel 35%-a) hallgató(knak) (akik esetleg mellékállásban dolgoznak a főiskola mellett) használja a munkájához az internetet. Sokan töltenek le (különböző anyagokat) az internetről, de vannak olyanok is, akik mindenfajta szándék nélkül szörföznek és hagyják sodródni magukat.

3. Vajon a hallgatók milyen oldalakat látogatnak? Be kell, hogy valljam, nem mertem „jósolni”, ugyanis „ízlések és pofonok különböznek”. Azonban arra gondoltam, hogy sokan látogatnak online híroldalakat, valamint csillapítják információéhségüket az ilyen típusú site-okon. ahogy azt én is teszem. A Külkereskedelmi Főiskola diákjai leginkább híroldalakat, portálokat, valamint elektronikus levél-küldő oldalakat látogatnak. Nem is csoda, hiszen legtöbben információszerzésre valamint email küldésre használják a világhálót. A híroldalak, portálok között a legnépszerűbb az Index, szorosan mögötte az Origo.hu-val. Számomra meglepetés volt, hogy a napilapok online weboldalait (lásd: Népszabadság Online, illetve egyéb napilapok) a hallgatók közel 30%-a látogatja. Bevallom, én kisebb számra számítottam. Örömmel konstatáltam, hogy a Külkereskedelmi Főiskola „saját” online weblapját, a Külker Online-t a hallgatók közel negyede „ikszelte be”. A megkérdezettek közel 35%-a chat-tel rendszeresen, illetve látogat sport, valamint hobbi oldalakat. Ugyancsak népszerűek a zenéhez és a szórakozáshoz kapcsolódó weboldalak.

Sokan

az

interneten

foglalnak

mozijegyet,

vagy

rendelnek

koncertjegyeket. 4. Véleményem szerint az online médiumok aktuálisabbak, informatívabbak, és frissebbek, mint a hagyományos médiumok. Mivel a Főiskolán rengetegen vannak internet közelében, és sokan informálódnak a világhálóról, azt valószínűsítettem, hogy mind aktualitás, mint informativitás szempontjából az internetes médiumokat fogják

előnyben részesíteni a kitöltők. Szerintem könnyebb elmenni az informatika termekbe és átböngészni a legfrissebb információkat, mint az esti lapzártával rendelkező újságot elolvasni. De vajon a hallgatók egyetértenek velem? A hallgatók is hasonló véleménnyel vannak, mint én. A weboldalak informatívabbak (66%-uk szerint) és frissebbek (72%) mint a hagyományos médiumok. Ha pedig ilyen pozitívan gondolkodnak az internetes sajtóról, akkor fényes jövő áll a Web-alapú médiumok előtt. 5. Habár informatívabb és aktuálisabb az internet, ezzel szemben nehezebb hozzáférni. Úgy gondoltam, a hagyományos sajtóhoz még mindig többen férnek hozzá, mint a világhálóhoz, és jó, ha egy megosztott, esetleg 55-45%-os arány kialakul (a hagyományos sajtó képviselőinek javára-az internettel szemben) a leginkább használt illetve olvasott, nézett médiumok használatának kapcsán. Nem hoztak meglepetést a válaszok. A hallgatók többsége a hagyományos sajtót részesíti előnyben, habár - ahogy az az előző pontban is olvasható - többségük szerint a híroldalak informatívabbak és frissebbek, aktuálisabbak, mint a hagyományos médiumok. Hogy miért is van ez? Az internet nem tekinthető (még) mindennapos jelenségnek. Nincs ott a reggeli mellett, nem vehetem meg az újságosnál. Le kell ülnöm egy számítógép elé és csak a PC segítségével böngészhetek. A világháló nehezebben elérhető. 6. Habár az internetről frissebb információkhoz lehet jutni, de vajon könnyebb és kényelmesebb e a hozzáférés? Honnan kényelmesebb friss hírekhez, adatokhoz jutni? Véleményem szerint, habár az internet gyorsabb, napjainkban még kevéssé elterjedt, ergo a hipotézisemet így fogalmaztam meg: A hallgatók is (egyelőre) a hagyományos sajtót fogják (a kényelem szempontjából) előnyben részesíteni. Meglepetés ért az eredményeket látván…A hallgatók majdnem fele-fele arányban gondolják, hogy információ(k)hoz jutni az internetről, illetve a hagyományos médiumok útján kényelmesebb. A hagyományos sajtó segítségével

történő

információszerzés csupán kevéssel „győzött”. Én úgy gondoltam, a hozzáférés miatt létrejövő nehézségek miatt a hagyományos sajtó sokkal több szavazatot fog kapni. A

verseny mégis szorosabb lett, ráadásul ez az arány a jövőben, a világháló folyamatos terjedésével és nagy valószínűséggel könnyebben elérhetővé válásával az online sajtó javára fogja billenteni a mérleg nyelvét.

7. Úgy véltem, mint engem is, a legtöbb „netezőt” zavarja a monitor előtti olvasás, ezért szívesebben pásztázzák végig a lapot, mint végigolvassák szóról szóra. A hallgatók közel 80%-a szkenneli az oldalakat, csupán kevesebb, mint egyötödük olvassa el a cikkek minden szavát. Többségük ebből következően a rövidebb (valamint a tördelt) szövegeket részesíti előnyben. Meglepett ugyanakkor hogy 60%-ukat nem zavarja a monitor előtti olvasás. Elképzelhetőnek tartom, hogy azért nem zavarja ilyen nagy számukat, mert rövid ideig olvasnak egy szöveget, csak kevés időt töltenek el egy-egy oldalon s már haladnak is tovább.

8. A kérdésekben szerepeltek az internet egyelőre kevésbé megszokott, elterjedt speciális tulajdonságairól is kérdések (pl. multimédia, konvergencia, online rádiók hallgatása, valamint a személyre szabhatóság). Velük kapcsolatban úgy gondoltam, hogy a magyarországi internet sávszélesség problémák, valamint a velük kapcsolatos elenyésző promóció miatt kevés főiskolás használja igazán (ki) őket. Az internet azon különleges szolgáltatásai, mint például a személyre szabhatóság vagy az online rádióhallgatás, még kevésbé elterjedtek. A hallgatók kis részének volt kedvére a személyre szabhatóság (Leggyakoribb indok: „Olyan információkat kapok, amelyek tényleg érdekelnek”), azonban közel kétharmaduknak közömbös a személyre szabhatóság. Azért alakulhatott ki ez az arány, mert nem sok Weboldalt ismerhetünk, amely szolgál személyre szabhatósági funkcióval. A két legnépszerűbb magyar portál, az index és az Origo sem ajánl (a dolgozat írásának időpontjában) ilyen szolgáltatást. Rádiózni pedig még mindig könnyebb egy rádió segítségével, mint az internetről hallgatni. Véleményem szerint az online rádiózást (illetve a magyar online adókat) napjainkban azok a külföldön élő emberek élvezik, akik távol vannak az otthontól, és szívesen hallgatnak magyar hangokat. Ugyanakkor ehhez internet elérés is szükséges.

A multimédia népszerű, ha a fogalom alatt a cikkek, szövegek mellett látható hangokat illetve képeket értjük. Ha azonban mozgóképekre illetve filmekre gondolunk a fogalom kapcsán, akkor elmondható, hogy ezek egyelőre kevésbé (ki) használtak és élvezhetők. Összességében a megkérdezettek kétharmada szerint remek dolog a multimédia, csak lehessen használni. Sajna az internet lassú sebességének következtében egyelőre élvezhetetlen a mozgóképek minősége és a képek, hangok is viszonylag lassan töltődnek le. Meglepetten (és egyben örömmel) tapasztaltam, hogy a hallgatók több mint 60%-a kap egy vagy több email-hírlevelet. A teszt elemzése előtt úgy gondoltam, hogy Magyarországon kevésbé elterjedt a hírlevél szolgáltatás, azonban örömmel konstatáltam, hogy a hallgatók levelesládája, rendszerint átlagban havi 2-3 hírlevéllel gazdagodik.

Ezek

szerint

ügyesen

hirdették

magukat,

valamint

hírlevél

szolgáltatásaikat a weboldalak, s szereztek (potenciálisan) állandó látogatókat ezzel.

9. Az utolsó kérdés volt számomra a legszórakoztatóbb és egyben a legérdekesebb is: Megkértem a kitöltő hallgatót, írja le az első dolgot, mondatot, vagy szót, amit az internet kapcsán eszébe jut. Remek megoldások születtek… íme néhány a (véleményem szerint) legjobbakból: • „nyitott világ, no (azaz nincs) távolság” • „szemétdomb gyémántokkal” • „a korlátlan lehetőségek tárháza” • „elérhetek bármit” • „szabadság” • „sosem fogom felfogni, hogy működik” • „e-mail” • „információ” • „kapcsolat” (A legtöbb „szavazatot az „információ” és az „e-mail” kifejezések kapták)

3.5.6. Az olvasó kapcsolata az online médiummal: Vajon hogyan képes az online újságíró az olvasókat, és azok figyelmét folyamatosan megtartani, különösen ezekben az időkben, amikor határtalan mennyiségű információhoz lehet jutni nagyon rövid idő alatt, ráadásul (szinte) ingyen? Mark Deuze38 szerint a válasz: Kommunikálni kell az olvasókkal, személy-közelivé kell tenni a kommunikációt. A net számtalan lehetőséget ad ennek kihasználására, például direkt e-mailezés segítségével (azaz hogy az újságíró cikke végén megadja e-mail címét, majd ugyanúgy, közvetlenül, elektronikus levélben válaszol az olvasói által feltett kérdésekre), vagy akár élő webchat (online beszélgetés) használatával. A lényeg, az újságíró kerüljön közel az olvasókhoz, az olvasó érezze, hogy igenis érdemes visszajönni erre a weboldalra, ehhez az újságíróhoz, mert ő törődik vele, mint olvasóval! Nagy a konkurencia. Az újságíró azzal is kivívhatja az olvasói bizalmát, ha például megkérdezi a véleményüket. Cikkével kapcsolatosan feltehet közvélemény kutatás jellegű kérdést, amelyre várja az olvasók válaszait, majd az eredményeket nyilvánosságra hozza, és levonja a konklúziókat. A(z olvasói) bizalom elnyerése: Az olvasó számára az internet egy elképzelhetetlen nagy információhalmaz, tele forrásokkal, melyek ontják a friss híreket, adatokat. Ha én elkezdek egy cikket olvasni, s felkelti érdeklődésemet a téma, megszámlálhatatlan mennyiségű újabb adathoz, történethez, előzményhez, cikkhez juthatok azzal a témával kapcsolatban. Az újságíró ennek kapcsán is tehet jót az olvasóival. A cikk írója megadhatja a cikk végén az általa felhasznált forrásokat, valamint azokat, melyek – szerinte – a témához kapcsolónak és érdekesek lehetnek (esetlegesen archívumok, háttéranyagokhoz vezető webcímek). Ezzel is tükrözheti az újságíró, hogy figyel az olvasóira. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a túl sok forrás megadása gyakran reklámjellegűnek tűnhet. Be kell vonni az olvasókat az újságírás procedúrájába! Hadd járja Ő is végig azt az utat, amelyet az újságíró a cikk elkészítése során végigjárt. Hadd „nyomozzon” egy kicsit az olvasó is.

38

Mark Deuze – Journalism and the net:Thinking about global standards www.firstmonday.dk/issues/issue6_10/deuze

Hogy másképpen lehet még megnyerni az olvasó bizalmát39? • Célszerű az online lap „Magunkról” szekciójának elkészítése, melynek célja, hogy az olvasó lássa, kik is dolgoznak a lapnál (nevek mellé esetlegesen e-mail címeik elhelyezése, hogy a közvetlen kontaktus-felvételi lehetőség meglegyen). Ha a felhasználó elég és láthatóan megbízható információt talál az adott webes médiummal kapcsolatban, jobban megbízik benne. • Olyan oldalak elhelyezése , amelyek a következőről szólnak: Milyen normák vannak érvényben a lapnál, mi vonatkozik a szerkesztőkre, a hirdetőkre, ki miért és hogyan felelős? • E-mail hírlevelek kiküldésével az olvasóknak: A hírlevélre „elő lehet fizetni” legtöbbször egy email elküldésével. (A hírlevélben csupán headline-ok vannak megadva, ezek egyfajta „áttekintést” adnak arról, mi is található – adott napon, periódusban – a weboldalon. Természetesen a részletes cikk elérése érdekében fel kell menni a weboldalra.). Eggyel magasabb szinten pedig megjelenhet a teljesen személyre szabott hírlevél. Ennek lényege, hogy a felhasználó a hírlevél „megrendelésekor” (regisztráció folyamán) megadja, őt személy szerint mely témák érdeklik, és ezután a hírlevélben, ha őt csak a sport érdekli, csak sporthírek fognak szerepelni. Célszerűbb az idejét nem pazarolni olyan hírek elküldésével, amelyek nem érdeklik.

3.6. Az üzenet, a médiatermék 3.6.1. Az internetes médiatermék definiálása: Bayer Zsolt40 szerint „internetes sajtóterméknek tekinthetjük azt, amennyiben - a különböző szempontokat figyelembe véve többet vagy mást nyújt a hálózati kiadás, mint a hagyományos verzió. Ezek a szempontok pedig:

39

•

Aktualitás,

•

Periodika,

•

Interaktivitás,

Mark Deuze – Journalism and the net:Thinking about global standards www.firstmonday.dk/issues/issue6_10/deuze

•

Kereshetőség,

•

Időbeni elérhetőség

Andics Réka41 szerint A tartalomszolgáltatók által az internetre állított oldalak milyensége, azaz elsősorban információtartalma alapján a tartalomszolgáltatók (internetszolgáltatók) konkrét termékei a következők lehetnek: •

Keresőmotorok (konkrét oldalak megtalálásához),

•

Katalógusok, linkgyűjtemények (kiindulópontok a szörfözéshez),

•

Ingyenes e-mail oldalak (elektronikus levelezéshez),

•

Chat site-ok (írásban való beszélgetéshez),

•

Kereskedelmi oldalak, online üzletek (elektronikus vásárláshoz),

•

Termék, vagy márkasite-ok (termék, vagy márka bemutatására),

•

Vállalati website-ok ( amelyek cégek bemutatkozására),

•

Portálok (kiindulópontok az interneten való böngészés kezdetéhez).

3.6.2. Az internetes médiatermék megjelenési formái: Egy hagyományos sajtótermék négyféle módon jelenhet meg az interneten42: 1. A szerkesztőség „Arany oldalak”-ként használja a világhálót, ahol megjeleníti a szerkesztőség címét, telefonszámát és egyéb elérhetőségeit, valamint alkalom adtán a hirdetési tarifákat. (Pl. a Budapesten (a helyi rádiók között) piacvezető Roxy is ezt teszi,.weboldalukon csupán a címük, és a rádió logója található) 2. Reklámcélokra is alkalmazhatja a Web által nyújtott lehetőségeket, esetleg kedvcsinálónak felteheti a nyomtatott példány egy-egy cikkének a felét (és közölheti, vegyem meg a nyomtatott példányt, ha kíváncsi vagyok a cikk végére). (Példa erre az amerikai „Slam” kosárlabda-szakmagazin online kiadása) 3. A szerkesztőség a lap presztízsének növelése érdekében az összes cikket feltölti az internetes oldalukra (erre példa a HVG esete) 40

Bayer Zsolt: Hir-háló www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/hirhalo/hirhalo.htm 41 Andics Réka: Az irott sajtó és az internet http://www.mediainfo.hu/tanulmany.php3?id=1&sid=0864015001038056707FYAAP 42 Bayer Zsolt: Hir-háló www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/hirhalo/hirhalo.htm

4. Az is lehetőség, hogy a lap a hálózaton plusztartalommal jelentkezik és olyan különleges cikkeket is megjelentet az online kiadásban, melyek a hagyományos példányban nem lelhetőek fel. Az első két megjelenési móddal élő szerkesztőségek csupán egy közönséges hirdetési eszköznek tekintik a hálózatot, ezért megjelenésüket nem tekinthetjük sajtóterméknek. Egy internetes újság kétféleképpen jöhet létre. Vagy a nyomtatott verzió (illetve annak változtatott formája) kerül fel az internetes környezetbe (például a Népszabadság nyomtatott verziója kerül fel a hálóra, és alakul meg a Népszabadság Online vagy a már korábban említett HVG), vagy egy új webes médiát kreálnak a készítők (erre példa az Index nevű weblap, amely a „semmiből” alakult meg. Miért is csatlakozik egy tömegtájékoztatással foglalkozó szervezet a világhálóra? Nem csak azért, mert a konkurencia is ezt teszi, hanem azért is, hogy ezáltal kiterjeszthesse a média határait. A hagyományos (nyomtatott) sajtónak – a lineáris olvasást félretevő hipertext rendszer segítségével – esélye nyílik arra, hogy a televízióval szemben lemaradását behozza. 3.6.3. Az online médiumok tulajdonosi szerkezete: A weboldalak maguk nem vállalkozások, tehát semmilyen tulajdoni forma hozzájuk nem illeszthető. Minden általam vizsgált weblap esetében egy részvénytársaság van feltüntetve, mint azt a bizonyos weblapot üzemeltető vállalat. Úgy gondolom, a vállalat vezetője tekinthető a weboldal tulajdonosának. Miért is fontos egy weboldalnak, hogy átlátható tulajdonosi szerkezete legyen? Például abban az esetben, ha a weboldal olyan információt jelentet meg, amely például valaki személyiségi jogait sérti, a sértett beperelheti a weboldalt üzemeltető céget, illetve annak vezetőjét és követelhet tőle kártérítést. A legnépszerűbb magyar weboldalak tulajdonosai: Origo: Axelero internet Szolgáltató Rt. (A MATÁV csoport tagja) Startlap: Sanoma Budapest Kiadói Rt. Index: Index.hu Részvénytársaság Korridor: TV2-New Media Rt.

Stop!: Telnet Magyarország Rt.

3.6.4. Az online médiatermék gyártásának folyamata Időben: Az online újságnál folyamatosan frissülnek a hírek, változnak a számok. Minden eltelt perc egy potenciális határidő, „lapzárta”. Az eredeti cikk folyamatos újrafogalmazására megvan a lehetőség, nem kell a nyomdát értesíteni, hogy ne kerüljön nyomtatásra az anyag, hiszen nem is kerül nyomtatásra. Egy egérkattintással leveszem a hálóról, átfogalmazom, majd feltöltöm a friss cikket. A mobilitás hatalom. Ha tíz percente változik a Duna vízszintje, akkor tíz percente távolítom el a cikket a hálóról, hogy átírjam a benne levő számokat, majd újra feltöltsem. Nincs emiatt többletköltségem, nem okoz gondot a változtatás A változtatások, az információk viszont legyenek mindig frissek! Frissiteni kell a cikkeket, adatokat, eseményeket, méghozzá folyamatos jelleggel. Melinda McAdams43 a következőképp fogalmaz: „A feltöltött információval foglalkozni kell! Nem lehet csak otthagyni (a hálón), és elfeledkezni róla. Ha valami változik, az adatokat rögtön frissíteni kell!. A folyamatosan mozgásban levő média nem szereti a mozdulatlanságot.„ Az internetes sajtó egyik legfontosabb tulajdonsága a gyorsasága. Ha egy esemény megtörténik, szinte azonnal, illetve néhány perc eltéréssel megjelenik a hír a hálón. Minden nagyobb hírügynökség tart fenn weboldalt, amelyeken első kézből lehet hozzájutni az új információkhoz. A hagyományos újság napi egyszer jelenik meg, általában éjjeli lapzártát használ, a reggeli újságban található információk tehát csupán viszonylag tekinthetők frissnek. Az on-line újság állandóan frissül! Folyamatosan kerülnek fel az újabb és újabb információk. Nincs szünet, nincs lapzárta. Ilyen a világhálón nem létezik. A websajtó tehát abszolút a legnaprakészebb médium az összes közül. Még a televiziónál is frissebb, mert a tv gyakran kötött és előre meghatározott műsoridőt használ és rendkívüli eseménynek kell történnie ahhoz, hogy megszakítsa adását. Az interneten nincs ilyen jellegű gond. Minden azonnal, egész napi jelleggel frissül, a Web-en híreket böngésző lelkes olvasó szinte az esemény megtörténte után azonnal értesülhet arról. 43

Melinda McAdams: Driving a newspaper on the data highway www.well.com/user/mmcadams/online.newspapers.html

Térben: Az internetes tér, azaz a cybertér végtelen nagy, nincsenek korlátok vagy határok. Ez a tér elég nagy arra, hogy az ott elhelyezett információk közül mindenki megtalálja a saját maga számára érdekes híreket, adatokat. Az interneten tehát úgy is mondhatjuk, hogy minden egyes felhasználó egy önálló\ különálló közönségnek tekinthető! Ehhez a rendszerhez a már korábbiakban tárgyalt hipertext technológia a kulcs. Ennek segítségével ugyanis – mint egy pókhálónál – össze lehet kötni az információkat. Nincsenek korlátok. Az interneten térben nincs korlátozás. Bármekkora cikkeket, szövegeket elhelyezhetünk a világhálón. Melinda McAdams38 szerint: „Az interneten a hírverem szinte végtelen (mélységű)”. Az internetet az angol „morgue” kifejezéssel azonosítja. Ennek magyar jelentése a következő: „hírlapszerkesztőség kézikönyvtára és dokumentációs anyaga”44 Mivel nincsenek terjedelmi korlátok, a hírek változnak, szerepük átértékelődik. A végtelen információs tér következtében ugyanis olyan hírek is szerepet kaphatnak a tájékoztatásban, amelyek eddig – főleg helyhiány miatt – nem kaptak szerepet a tömegtájékoztatásban.

Költségekben: A hagyományos újságot az újságárusnál meg kell venni vagy elő lehet fizetni rá. Az internetes sajtó esetében kicsit másképp fest ez a modell. Az internetes felhasználó a Webszolgáltatónak fizet meghatározott díjat, amiért az internet kapcsolatot megkapja. A weblapok elolvasása nem jár újabb kiadásokkal (csupán akkor ha speciális információra van a felhasználónak szüksége, amelyeket például egy hírügynökségtől akar beszerezni és amiért fizet egy meghatározott összeget ama különleges hírt szolgáltató vállalatnak, cégnek). A legjobb eset az, ha a felhasználó nem is fizet az internet-kapcsolatért, hanem más multimédiális szolgáltatásokkal együtt kapja azt kézhez (lásd kábel-tv és internet együtt). Még egy aspektusról hadd szoljak a költségekkel kapcsolatban: Az internetes hívásokéról. Nekem helyi (telefonos perc)díjat kell fizetnem akkor is ha amerikai oldalra szörfözöm. Emellett, a szörfözés után fizetett összeg (átlagban)sokkal kisebb, mint a földi vagy műholdas műsorszórás költsége.

44

Forrás: Országh Angol- Magyar Nagyszótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1968.

Ha meg akarok valamit jelentetni a világhálón. Nem kell engedélyt kérnem, és nem kell jogdíjat fizetnem. Rengeteg on-line hirdetési újság létezik például, melyeken, ha én feladok egy hirdetést, nem kell fizetnem érte, megjelenik ingyen. Ez például hogy lehetséges? Csak egy példa: Nincs nyomtatási költség! Az elektronikus feldolgozó rendszer analizálja a szöveget és egy szempillantás alatt fent van a világhálón. Nincs kiadó! Erre a publikációs tevékenységre nem jellemző egy hierarchikus felépítés, az információkat nagyon könnyű nyilvánossá tenni azáltal hogy mindenfajta akadály nélkül feltöltjük őket az internetre.

3.6.5. Az online médiatermék gyártásának konkrét folyamata Lássuk, hogyan is készül konkrétan egy online cikk (sokféle mód lehetséges, most egyet szeretnék kiemelni a lehetséges módok tömegéből)): Látni fogjuk hogy többről van szó mint pusztán egy cikk írásáról.. 1. Történik egy esemény, az online újságíró kilátogat a helyszínre 2. Digitális fényképezőgépével lefényképezi a helyszint, a fontosabb szereplőket, és amit fontosnak tart. A legtöbb új digitális kamera már rendelkezik beépített videokamera funkcióval, melynek segítségével kb. 30másodperces filmek is rögzíthetők hanggal. 3. Mobiltelefonjába szerelt diktafon segítségével meginterjúvolja a szemtanukat, az esemény szereplőit. 4. Ha további kutatásokat szeretne végezni a témával kapcsolatban, felcsatlakozik az internetre és a keresőprogramok segítségével rengeteg (háttér és előzményekkel kapcsolatos) információhoz juthat hozzá. 5. Hordozható számítógépén megírja a cikket, majd a rögzített anyagot, a képeket valamint a videoanyagot e-mailen (mobil internettel) beküldi a szerkesztőségbe. Az anyag pedig a tördelés rövid folyamata után már fel is került a weboldalra. Az online újságíró tehát egyben újságíró, fotós, technikai szakember. Egyfajta mindentudó, akinek mindenhez értenie kell, hiszen az olvasó nemcsak a sztorira kíváncsi hanem a képekre és videóra is.

3.6.6. A médiatermék változása (a hagyományos médiatermékhez képest) az online környezetben

3.6.6.1. Külsőségek terén tapasztalható különbségek: Az online újságnak jóval többet kell nyújtania, mint nyomtatott „kollégájának”. Ugyanakkor a hagyományos sajtó által használt néhány fontos alapelvet megőrizhet. Az interneten a headline és a lead még inkább címlapműfajjá válik.45 Csak ezek szerepelnek a weboldal nyitólapján. Minden headline kapcsolva (linkelve) van az ahhoz tartozó szöveghez. Wintermantel István újságíró szerint42 célszerű lehet rovatrendszert alkalmazni. Az olvasó ugyanis ezek segítségével könnyebben tájékozódik. A lap felépítését érdemes jól láthatóan a nyitóoldalon megjeleníteni. A további tájékozódást segítheti, ha mindig tudatjuk a kedves olvasóval, éppen merre jár (a lapon belül). A monitor képernyőjén érdemes jelezni, hol vagyunk épp. Sohasem árt a linkek fontosságának ismétlése: Az olvasó nem mindig teljes mértékben tájékozott. Éppen ezért érdemes háttér-információkat elhelyezni (linkek segítségével), amelyeknek köszönhetően az olvasó megértheti a teljes történést, bepillantást nyerhet az előzményekbe. Ezzel kapcsolatban fontos az archívumok rendezettsége, és rendszerezése. Az online lap feladata nem az, hogy néhány 10 vagy 100 oldalba besűrítse a teljes anyagot (egy történéssel kapcsolatban), hanem az, hogy információk millióit kínálva megadja a lehetőséget az olvasónak, hogy a teljes tájékozottsághoz hozzájusson. 3.6.6.2. Terjedelmi különbségek Egy nyomtatott újságnak mindenképpen szembe kel néznie bizonyos korlátokkal, elsősorban terjedelmi jellegűekkel. Nem írhatok többoldalas glosszát a lapba, mert nem fér bele. A lap összes oldalán minden hely kihasznált. Egy rádiós vagy televíziós műsort is kötnek a 45

Wintermantel István – A sajtó jövője: Az online hírlapok- Magyar Nemzet, 1999. április 17.

korlátok, hiszen előre meghatározott műsoridő van, egy műsorszámot adott időpontra be kell fejezni , mert jön a következő. A világháló ezzel szemben végtelen hosszú történetek vagy műsorok számára is kínál perspektívát. Nincsenek határok. Bármekkora történetet feltehetek a hálóra, a rendelkezésre álló tér gyakorlatilag nincs behatárolva. Tehát ha én, teszem azt, egy kutató vagyok, aki meg szeretné osztani több száz oldalas tanulmányát és annak konklúzióit a hallgatósággal és a nyilvánossággal, az internet tökéletes „fórumot” és helyet, lehetőséget biztosit eme iniciatívának. Ezt a tanulmányt egy hagyományos, nyomtatott, (akár) szaklap hasábjain nem tehetném meg. 3.6.6.3. Nyelvezet terén tapasztalható különbségek: A hagyományos újságírásban az úgynevezett fordított piramis46 szerkezetet használják az újságírók, amikor egy cikket írnak-. Ennek lényege az, hogy az író a legfontosabb tényekkel és adatokkal kezd, mivel nagy valószínűséggel a cikk olvasása közben az olvasó figyelme, híréhsége folyamatosan lankad. A cikk vége felé a legkevésbé fontos esetekről, adatokról tesz említést. Elsőként szokott tehát jönni a konklúzió, majd a folyamatosan kisebb és kisebb jelentőségű információk. Az internetes újságírásban a fordított piramis szerkezet használata még nagyobb fontosságot nyer. Ugyanis az olvasók kezdeti, a cikk elején tapasztalható figyelme, koncentrációja is sokkal alacsonyabb mint a hagyományos médium esetében. A legtöbben a lap tetején levő lead-et olvassák el, esetleg átfutják szemükkel a fontos, vastag betűs, szavakat és ezzel vége a cikkolvasásnak. Fokozottan kell tehát figyelni arra, hogy fel tudjuk kelteni a cikk elejével az olvasó figyelmét. Hogyan lehetett a legjobban eladni egy hagyományos nyomtatott lapot eddig? Nagy „headlineokkal”, sokatmondó képekkel. Az internetes felületen ez másképpen van. Itt már nem csak a képek illetve a betűk meghatározók. Mivel az internetes felület színes, a felület formái és színei egyaránt meghatározóak. Nemcsak képek és betűk, hanem grafikonok is találhatóak már a nyitó-oldalakon (amelyek például egy hagyományos újság címoldalának felelnek meg), esetleges hang és videofelvételekkel egybekötve. Hozzá kell ugyanakkor ehhez tenni azt is, hogy egyelőre az internetes oldalak betöltődési sebessége meglehetősen lassú, és minél több grafikus elemet illetve képet rakunk fel a weboldal induló képernyőjére (Címoldalára), az annál lassabban tölthető le. 46

Jakob Nielsen: Inverted pyramids in cyberspace-www.useit.com/alertbox/9606.html

Véleményem szerint rengeteg fontos dologról kell szót ejteni, de még mindig a nyelvezeté a vezető szerep. Elvégre aki „elbarangol” egy internetes híroldalra, szöveget szeretne olvasni ott. Az online környezetben az információkat nyújtó weboldalaknak, weblapoknak, webes médiumoknak a következőket kell – többek között – figyelembe venni. 1. A cikk legyen tömör. Sokan csak a puszta tényekre kíváncsiak, nem akarnak cikkeket olvasni, mert vagy nincs idejük vagy a szemük nem bírja a monitor képernyőjét (hosszabb ideig) elviselni. Sok hagyományos újságba tervezett cikket a webes környezetben át kell szerkeszteni. Az átszerkesztett dokumentumok, habár tartalmilag nem változtak, mégis azt az érzést kelthetik az olvasóban, hogy több információhoz jutott. Például ilyen hasznos tömörítési módszer a pontokkal ellátott felsorolás. Ahelyett hogy ugyanazt a tartalmat egy nehezen feldolgozható folyamatos szövegbe helyeznénk el, miért ne használjuk a vázlatos verziót, ami jobban és könnyebben áttekinthető? 2. Ugyancsak elősegíti a weboldalon található cikk könnyebb olvashatóságát az úgynevezett objektív nyelvezet használata. Jakob Nielsen elmélete alapján47 az olvasók szívesebben olvassák a semleges nyelvtani alakokat használó, kevésbé túlzó szavak felhasználásával írt szövegeket. Azonban felhívja arra a figyelmet hogy a túlzott „listásítás” kerülendő, mert áteshet a felhasználó „a ló másik oldalára” azaz kevesebbre emlékezhet túlzottan nagy listákat látva, mint amikor nem is volt felsorolásszerű struktúra a szövegben. A túlzottan sok kiemelés egy szövegen belül is hasonló eredményre vezethet. A legjobb kiemelési forma Nielsen szerint a hiperlink. A dokumentum egyes pontjain, egyazon dokumentum más részeire (részleteire) mutató, hiperlinkeket célszerű berakni, ezzel is világossá téve a dokumentum logikai szerkezetét a felhasználó számára. Ha az első rész kezdősora után már inkább a második részre szeretnék ugrani, akkor az ezt jelző hiperlinkre kattintva megtehetem. A dokumentum végén pedig célszerű elhelyezni egy újabb linket, mely segítségével a dokumentum elejére ugorhatunk vissza.

47

Jakob Nielsen: How users read on the web-www.useit.com/alertbox/9710a.html

Nagyvonalakban az internetes sajtóorgánumok nem használnak semmilyen speciális nyelvezetet. Azonban vannak apró dolgok, jelek, melyekre érdemes kitérnünk. Az e-kommunikációs szlengek - Smiley.k - ☺ A számítógépes monitorok képernyőjén jelentek meg először az úgynevezett smiley-k. A smiley az angol smile = mosoly szóból eredeztethető. Elektronikus levelezésben, levelezési listákon gyakran találkozunk az alábbi rejtélyes jelecskékkel. A smiley-k arra hivatottak, hogy egy-egy kijelentéshez kapcsolódó érzelmeinket is közvetíthessük. Egyre elterjedtebbek az online médiumok oldalain is. Ha a jelölések logikáját megértjük (mi a szem, a száj, az orr stb...), már könnyen haladhatunk előre, például a közismert :-) elemei: (rendszerint balra fordított fejjel kell nézni…) : a két szem - az orr ) a felfele görbülő száj. A jelöléseket természetesen „kombinálni” is lehet, és minden egyes jelölésnek megvan a maga értelme. A smiley-k olyannyira elterjedtek, hogy az interneten rábukkantam a nem hivatalos smiley-értelmező szótárra is, ahol több mint 120-féle különböző jel található, magyarázattal együtt. Néhány példa: Alapjelölések: :-)

Ez az alapmosoly. A smiley írója mosolyog, valami vicceset mondott (legalább is úgy

gondolja) ;-) Könnyes (tehát erősebb) mosoly. 8-) A smiley írója hagyományos, nap- vagy úszószemüveget visel. :-( A smiley írója szomorú :-I Közömbös mosoly. Jobb hangulatot fejez ki, mint az előző :->

A smiley írója egy igencsak maró, szarkasztikus megjegyzést engedett meg magának.

>:->

Ez a smiley a következőre utal: Ez ördögien éles megjegyzés volt! (Azért vannak a

szarvak a fején)

Az online újságírók is egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket a kis „megjegyzéseket” egy egy bekezdésben, vagy magában a szövegben bárhol. Ha a cikk, szöveg írója valami gúnyosra gondol a szöveg egyik mondatának kapcsán vagy valami mögöttes szándékra akar utalni és ezt az olvasó tudtára akarja hozni (lásd: Én itt most valami gúnyos dologra gondoltam, ezért nevetek, s elhelyezek egy smiley-t a mondat végén), a kis mosolygó figurák, illetve ezeknek kombinációi kiváló alkalmat adnak az érzelmek kifejezésére. Természetesen nem csak mosolyt lehet beilleszteni a szövegbe, hanem szomorú smiley-t is. 3.6.6.4. A tördelés: Az olvasók szkennelnek (lásd: Az olvasók – 3.5. pont) – ergo - minden újságírói terméknek rövidnek, és áttekinthetőnek kell lennie. De ugyanakkor úgy is kell a cikket megszerkeszteni és megírni, hogy minden információt megtudjon az olvasó a sztori tárgyával kapcsolatban és ne unja meg a cikk olvasását. Manapság egyre inkább a nemlineáris írásmód jellemzi a webes újságírást. A feltett cikkek részletekben kerülnek a hálóra, akár 5-6 különálló weboldalon helyezkedik el a történetet, úgymond tördelve van, hogy így az olvasmány még áttekinthetőbb legyen az olvasó számára. Általában a történet elején van egy kis „tartalomjegyzék” amely (lead-szerűen) bemutatja a különböző oldalakon elhelyezett cikkrészleteket egy-egy mondatban. Minden egyes különálló weboldalt elő lehet hívni, nem kell a teljes cikket elolvasnunk, ha nem kelti fel adott rész az érdeklődésünket48. Egy példa: Érdeklődöm egy meghatározott digitális fényképezőgép-típus iránt. Hogy többet megtudjak a masináról, ellátogatok egy fényképezőgép tesztekkel foglalkozó weboldalra. A teszt pedig fel van osztva részletekre, lásd: Általános bemutatás, külsőségek, optika, képminőség stb. Ha engem nem érdekel az optikai rész (mert például nem értek annyira az optikákhoz), akkor átugrom azt a részt és a képminőséggel foglalkozó ponthoz érhetek egy egérklikkeléssel. Időt és energiát spórolok. Hogy ez az újságíró számára mit jelent? Mark Deuze49, úgy vélekedik, hogy meg kell tanulnia úgy megírni a szöveget, hogy minden egyes rész érdekes legyen a maga nemében, ergo a felhasználó cikkének minden „darabját” végigolvassa. Minden egyes „cikkdarabnak” valami 48

Felix Sadler: Beyond portals and gifts http://firstmonday.org/issues/issue4_1/stadler/index.html 49 Mark Deuze: The WebCommunicators: Issues in research into online journalism and journalists http://users.fmg.uva.nl/mdeuze/publ5.htm

újat kell nyújtania, de egyben része is kell hogy maradjon a „nagy” történetnek. Ha pedig ez nem történik meg (és valljuk be, nem mindenkit érdekel a cikk minden egyes része) akkor pedig olyan tördelési módszert kell kialakítani, amelynek segítségével a legkönnyebben áttekinthetővé válik a cikk. A tördelés folyamata: Miután a történet kis részletekre van feldarabolva, a felhasználó minden gond nélkül ugrálhat egyik részről a másikra, ezáltal könnyebben és gyorsabban hozzájut az őt érdeklő információkhoz. A részekre bontást, vagy rétegezést is hasznosan, a lehetőségeket kihasználva kell elvégezni. Ideális esetben, ha figyelemfelkeltő cikket akarok írni, az internet tulajdonságait kihasználva minden egyes történeti darabhoz teszek valamilyen multimédiás alkalmazást, filmet vagy hanganyagot, esetleg képet. Azonban: ha például rengeteg felhasználóm, olvasóm jelzi (például emailben), hogy csak nagyon lassan töltődnek be a weboldalak (mert például lassú a náluk levő internet sebessége), akkor a tördelést úgy végezhetem el, hogy létrehozok egy külön „darabot” a cikk vége, azaz utolsó oldala utáni weboldalra, ahova csak a multimédia anyagokat rakom fel. Így, aki kíváncsi rá, valamint meg tudja nézni őket, mert elég gyors nála a háló, az ellátogat ide. Aki viszont nem kíváncsi rá, és elég neki a történet elolvasása, annak ezáltal gyorsabban betöltődik a lap, gyorsabban el tudja majd olvasni a cikket. Az olvasó jól járt, hiszen látja hogy az újságíró eleget tett kívánságának. Az újságíró is jól járt, hiszen újabb olvasót nyert. 3.6.6.5. A médiatermék másolhatósága, „eredetisége”: Ellenőrizhetőség: A hagyományos médiumok keretein belül létrejövő cikkek, médiatermékek esetében minden ellenőrizhető…ki adta le az anyagot, ki csinálta, ki terjeszti és hogyan stb. A lapkiadási engedélyeket valamint a földi és műholdas műsorszórási engedélyeket bizottságok osztják ki. Ugyanezek a szervezetek egyben ellenőrző funkciókat is ellátnak. Az interneten nincs efféle kontroll. Nincs szervezet, mely ellenőrizné a folyamatokat, a tendenciák maguktól változnak. Másolás és annak korlátjai: Sokak szerint negatív, sokak szerint pozitív tulajdonsága a hálónak a másolással kapcsolatos jellegzetessége. Arról van szó, hogy ha én feltöltök egy bármilyen jellegű anyagot a hálóra, az azt olvasó, esetleg másik kontinensen szörfölő felhasználó egy egér-klikkeléssel lemásolhatja,

majd felteheti például a saját weboldalára, mint az ő művét. Senki sehogyan nem tudja – egyelőre – bebizonyítani, kié az eredeti példány, anyag. Ugyanakkor a másolással járó pozitív tulajdonság, hogy nincs minőségvesztés az anyagban. Ha én egy hagyományos, például nyomtatott újságból akarok valamit lemásolni, kénytelen vagyok a fénymásolót használni, de ez az anyag láthatóságának csorbulásával jár. Ezzel szemben az interneten semmi ilyen nem tapasztalható. A másolt szöveg azonos minőségű, ugyanúgy, mint bármilyen grafika vagy multimédiás anyag. A másolásnak költségei sincsenek. Vajon beszélhetünk e az internes környezetben „eredeti” vagy „másolat” kifejezésekről? A kérdés nehezen megválaszolható, mivel már maga az is nehezen eldönthető, ki tette fel az eredeti anyagot. 3.6.7. A hálózati reklámok szerepéről: Ha a médiáról beszélünk, elengedhetetlen szót ejtenünk a reklámokról, valamint azok hatalmáról. Az online világban manapság még gyermekcipőben járnak a reklámok. A szakemberek még csak most kezdték felfedezni a web-es hirdetésekben levő hatalmas potenciált.50 Napjainkban egyelőre csak egy nagyon szűk réteg hirdet az interneten, amely érthető is. A hirdetők ugyanis azt szeretnék, hogy minél több emberhez eljusson a termék híre, azonban a világ népességének csupán kis százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel. A Netsurvey internetes Kutatóintézet vizsgálata megállapította (2002) hogy az internet és az online média fő funkciója egyelőre csak az információközlésben merül ki és nem a vásárlásösztönzésben. Mik az internetes reklámozás (potenciális) előnyei: •

Nincsenek terjedelmi korlátok

•

Változatos megjelenési formák

•

Ha felkelti érdeklődésemet a reklám, egy klikkeléssel eljuthatok a hirdetett termék weboldalára is

•

50

Ha megtetszik a termék, az interneten rögtön meg is vásárolhatom

Gálik Mihály – Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest, 2001, oldal: 360-362.

Egyelőre kevés a reklámozó, az internetes hirdetőket még nem tekinthetjük a webes médiumok „létfenntartóinak”, méghozzá azért, mert még egy új médiumról van szó, melynek alacsony elterjedtségi foka van. A GFK Kutatóintézet adatai51 szerint a vállalatok marketingkommunikációs évi keretük csupán 2-5 %-át fordítják internetes hirdetésekre. Nyilvánvalóan amint az internet hozzáféréssel rendelkezők száma növekedni fog, egyre többen fognak megjelenni a világhálón hirdetéseikkel. A legelterjedtebb online reklámozási forma a XXI. Század elején az úgynevezett „Banner” használata44. A „Banner” egy kis reklámcsík általában a weboldal legtetején vagy legalján. A reklámcsík pedig maga egy link, ha ráklikkelünk az egérrel, eljuthatunk a hirdető oldalára közvetlenül, és több információhoz juthatunk a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. További elterjedt, ám kevésbé használt Web-alapú hirdetési formák a következők: •

E-mailen küldött hirdetések, melyeknek lényege hogy egy elektronikus levélben van elhelyezve maga a reklám

•

Úgynevezett „Pop-up” reklámok – beugró ablakban megjelenő reklámok, melyekkel akkor találkozhatunk, ha ellátogatunk egy weboldalra.

•

Nyereményjátékok hirdetése az interneten

•

Szponzorálás

Gálik szerint a hálózati hirdetések a felhasználó érdeklődési köréhez lesznek igazíthatók. Ergo testre szabható reklámokkal találkozhatunk. Ha valakit például az autóverseny érdekel, és egy Forma 1-es oldalra látogat el, ezentúl lehet hogy bármilyen, a sportágat érintő relikviákkal foglalkozó e-mail hirdetésekkel fogják őt „bombázni”. Az internet segítségével rengeteg információt meg lehet tudni a felhasználóról, egyúttal pontosabb képet lehet kapni igényeiről. Összefoglalva: Egyelőre kevés online hirdetéssel találkozhatunk, de számuk várhatóan nőni fog. A jövőben nemcsak több, de gazdagabb terjedelmű, okosabb, intelligensebb reklámokkal találkozhatunk majd. Várhatóan a Magyarországon még kevéssé elterjedt online vásárlás is be fog indulni. Ugyanakkor a reklámozóknak óvakodni kell attól, hogy túlzásba vigyék az online 51

GFK Magyarország - Átértékelődnek a közszereplők és a reklámok- Tegnap újságot olvastak, ma képernyő előtt ülnek- http://www.gfk.hu/sajtokoz/129.htm

hirdetéseket. Ha túl sok a beugró reklám, vagy nagy méretű hirdetményeket helyeznek el a weboldalon, túl lassan fog betöltődni a Website, és elriasztja a felhasználókat, akik nem fognak ellátogatni az oldalra.

4. Egy hagyományos médium megjelenése az interneten: A hagyományos média képviselői mára kivétel nélkül megjelentek a Web-en. „Mindenki másképp csinálja”, hallhatjuk az elhíresült LGT dalban. És ez esetünkben is igaz. A nyomtatott sajtó, a rádió valamint a televízió más-más formában szeretné a hálóra csalogatni a leendő felhasználókat. A következő kérdésekre keresem a választ: •

Vajon milyen változásokkal, új kihívásokkal kellett a hagyományos médiumoknak szembenézni a világháló megjelenése kapcsán?

•

Az új környezet következtében, ki milyen eszközöket használ, hogyan képviselteti magát az interneten?

•

Ki mennyire használja ki a háló előnyeit?

4.1. Vizsgálati szempontok A következő szempontokat szeretném megvizsgálni a hagyományos médiumok internetes weblapjai vizsgálatakor: 1. Mennyire interaktív a website? 2. Mennyire aktuális? 3. Mennyire használja ki az internet által nyújtott potenciális lehetőségeket a multimédia szempontjából? 4. Rendelkezik –e, és ha igen, mi az a szükséges plusz, amivel esetlegesen visszacsalogathatja a felhasználót máskor is? Joggal tehető fel a kérdés, vajon miért ezek a szempontok? Véleményem szerint azért, mert megmutatják, mennyire használja ki egy médium a Web tulajdonságait, mennyire tudja felhasználni, úgymond kihasználni a net által nyújtott lehetőségeket, hogy potenciális új hallgatókra\nézökre\olvasókra tegyen ez által szert. Ezek azok a tulajdonságok, melyek

segítségével meg lehet mondani, mennyire jól „reklámozza” magát az interneten egy hagyományos médium valamint a tisztán internetes környezetbe született médium. 4.2. Rádió az interneten – Egy közszolgálati (Kossuth) és egy kereskedelmi (Danubius) rádióadó internetes „képviselete”: A rádió és az internet: A rádió hallgatóinak töretlen növekedése a televízió megjelenésével hanyatlani kezdett. Véleményem szerint azonban az internet megjelenésével újra növekedni fog a rádióhallgatók száma, ugyanis a felhasználók bármilyen (országból származó, és a Web-en jelenlevő) rádióadó adását hallhatják az interneten. Alapul szolgál ehhez az, hogy a világhálón megjelenő rádióállomások az úgynevezett real-time technika segítségével (igaz, hogy csupán egyelőre mono-ban, de) hallatni tudják hangjukat a világhálón. A Real player nevű szoftvert alkalmazásával belehallgathatunk bármely, akár egy tengerentúli rádióállomás műsorába, amely rendelkezik website-al. A rádióweboldalak, akár kereskedelmi, akár közszolgálati rádiókról van szó, az internetet egyfajta hirdető médiumként használják fel, azaz sitejukra ellátogatva az ember belehallgathat, vagy akár korlátlan időn át élvezheti az adást. A rádióweboldalak készítőinek az a célja, hogy minél több ember jöjjön el a weboldalra és töltsön minél több időt ott. Éppen ezért ajánlatos néhány extra szolgáltatást a menük között elhelyezni, ezáltal is megadva „azt a szükséges pluszt”, ami egyedivé teszi a weboldalt. Ezt is vizsgáltam az alábbiakban olvasható rádiós weblapok elemzésében. A „rádiós” website(ok): Az általam vizsgált közszolgálati (Kossuth rádió – lásd a honlapot nyomtatva – 2. sz. melléklet) illetve kereskedelmi (Danubius rádió - lásd a honlapot nyomtatva – 3. sz. melléklet) rádiók weboldalán elsősorban saját magukról találhatunk információkat (lásd Kossuth menürendszerében megfigyelt választási lehetőségek: A Kossuth rádióról, Munkatársak, Műsorok, Real sugárzás, Vételi lehetőségek, Magyar Rádió főoldala, Levelezési újságok… Illetve a Danubius rádió esetében: A rádió, Tartalom, Műsorvezetők, Értékesítés, Műsorok, Kedvenceink, E-mail). - Mennyire interaktív az oldal? Kossuth:

Tapasztalataim szerint még lehetne javítani a weboldalt interaktivitás szempontjából. Természetesen abból a szempontból interaktívnak mondható az oldal, hogy én kontrollálom, merre is megyek, az én aktivitásomtól függ minden. Azonban ezt a tulajdonságot minden weboldal elmondhatja magáról. Pozitívumnak találtam, hogy a rádiónak, illetve munkatársainak email címéhez a weboldalon hozzájuthattam. Ennek segítségével elkezdődhet valamilyen kommunikáció. Azonban ezen kívül semmi olyanra nem bukkantam, amely elősegítené a kétoldalú interaktív kommunikációt a felhasználókkal. Nincs kommunikációs közeg! Nincs chat funkció, nincs fórum, nem fognak interaktív közösségek létrejönni az oldal segítségével. Nem éreztem azt, hogy ez az az oldal, ahova máskor is visszajövök, mert érdekes és változatos. Danubius: Kifejezetten interaktívnak mondható a danubius.hu. Rengeteg információ van elhelyezve s a felhasználó is több módon hallathatja hangját. Elég ha a chat vagy a fórum oldalakra pillantunk, ahol bárki bármibe beleszólhat. A Danubius rádió online hírlevelére is azon nyomban elő lehet fizetni (ingyenes szolgáltatás) csak e-mail címünket kell elhelyezni a meghatározott mezőben. Játszatunk a Danubonus program segítségével, ez egy kifejezetten a Danubius környezetébe szabott interaktív játék. Egy szó, mint száz, rengeteg szórakozási lehetőséghez juthatunk. Aktualitás: A Kossuth rádió honlapjának esetében: található az oldalon egy link, amely segítségével eljuthatunk a legfrissebb hírekig, tehát az oldal aktualitás szempontjából megfelel. A weboldalon van egy számláló is, mely mindig megmondja, én hányadik látogató vagyok 1998 januárja óta. Danubius: Aktualitás szempontjából nem vizsgázott jelesre minden szempontból a weblap. Ugyanis rengeteg friss információ van, ugyanakkor például a nagyvilág aktuális (komolyabb jellegű) híreit nem találtam. Ennek az lehet az oka, hogy úgy gondolják, hogy aki ide látogat, az nem a legfrissebb hírekre kíváncsi. Az oldal inkább a szórakoztatás funkciót látja el. Elvégre valóban nem az ”Info rádió” weboldalára jöttünk, és nem hírekre vagyunk kíváncsi. A Danubius adását is főleg a zene és a mozi, valamint a sztárok világa alkotja. Hírekkel minden órában jelentkeznek.

- Multimédia: Mindkét rádió adását hallgathatjuk például a Real Media Player szoftver segítségével. Ezen kívül archív adások felvételeit, vagy azoknak részleteit tölthetjük le az oldalról, mind a Kossuth, mind a Danubius esetében. Érdekesség, hogy a Danubius honlapján található egy külön Multimédia szekció is, amelyben a rádióval kapcsolatos multimédiás file-ok (a fent említett archívumokkal vagy a szerkesztőségről készített fényképekkel) letölthetők. Talán lehetne egy kicsit ezt még fokozni (különösen a Kossuth rádió esetében)… itt arra gondolok, esetleg a rádió történetével, munkatársaival kapcsolatos képeket, további hang illetve videoanyagokat lehetne feltölteni a site-ra, amelyek az állomáshoz hozzátartoznak. Tehát a „termés” jó, de lehetne még jobb. - A plusz: Mi is az az újdonság, a plusz, amit a weboldalak próbálnak az oda látogató felhasználók számára nyújtani? A Kossuth rádió esetében sajnos nem sok extra lehetőséget véltem felfedezni. Csupán a „Hírek” pont volt, ami újat nyújtott, ebben a legfrissebb naprakész információkat olvashattuk el. A Levelezési listák menüpontra kattintva a rádiósok email címeihez, levelezési listáihoz juthattunk el, valamint korábbi rádióműsorok felvételeibe hallgathattunk bele. A Danubius esetében már több extra van az oldalon. Ugyancsak megtalálhatjuk a legfrissebb híreket, de találkozhatunk olyan menüpontokkal is, mint például a vásárlás (ahol példaképpen a rádióval kapcsolatos, logóval ellátott tárgyakat vehetünk), de online játékokkal is elszórakozhatunk. Végül a Danubius Chat szolgáltatása is megemlítendő, amely segítségével online módon lehet beszélgetni (meghatározott időben, például este) a Danubius műsorvezetőivel. A Program kereső segítségével bármilyen színház, mozi vagy egyéb programra rákereshetünk. A Horoszkóp segítségével megismerkedhetünk azzal mit is mondanak számunkra a csillagok. Számos bulvársajtóval kapcsolatos információ van elhelyezve, legyen szó akár zenei világról, akár Hollywoodról. A Sztártár menüpont segítségével pedig szinte bármelyik ismert sztárral kapcsolatos információra rákereshetünk. Külön keresőgépet alkalmaz a site, amely a rádiós honlapok között igencsak ritkaságnak számit. Bármire rákereshetünk, és megkapjuk az azzal kapcsolatos – a Danubius honlapjára feltett – információkat. Nagyon színes és változatos a weboldal, rengeteg aktuális információval

Summázva: Összességében elmondható a magyar rádiós weblaphelyzetről, hogy főleg a kereskedelmi rádiók próbálnak újat csempészni a felhasználó agyába, de elsősorban reklámozásképpen működtetnek weboldalt, főleg saját magukról szóló információkat, (a kereskedelmi rádiók esetében bulvár és szórakoztató információkat) valamint az adás hallgatását biztosítják. Csupán másodlagos fontosságú esetükben a speciális Web-es szolgáltatások biztosítása. Miért van ez? Véleményem szerint azért, mert rádiót elsősorban még mindig rádión hallgatnak az emberek. Az autóban, a munkahelyen. Az interneten még kevésbé elterjedt a rádió hallgatása, pláne, mivel nem a legjobb minőségben kapjuk az adatokat. Nagy valószínűséggel a jövőben a nagyobb sávszélesség következtében lehetőség lesz arra hogy jobb, sztereo minőségű adást biztosítsanak a rádiók a hálón, s egyre többen fognak az internetre csatlakozva rádiót hallgatni. Ekkorra minden valószínűséggel elkezdődik a verseny az adók között, és megkezdődik a weblapokon található szolgáltatások bővítése. De ez még a jövő zenéje. Miért lenne fontos az interaktivitás, illetve egy kreatív site készítése a Kossuth számára? Talán azért, mert ennek segítségével olyanok is belehallgatnának, megismerkednének a Kossuth-al, akik eddig nem tudtak az adóról. A jó website jó ürügy lehet erre. Sok fiatal internetezik, akiket „el lehetne csábítani”. A közszolgálati rádió csökkenő számú és egyre idősebb audienciával büszkélkedhet csak, évről évre. Ha ezen a tendencián változtatni szeretne, esetleg a fiatalokkal akarná megszerettetni az adót, akkor erre itt a neten a legjobb lehetőség. 4.3. (Nyomtatott) újság az interneten – A Népszabadság.hu Újság és az internet: Az internet a legfrissebb, legaktuálisabb médium, ezzel a kihívással a nyomtatott sajtónak is szembe kell ma néznie. A tendenciák azt is mutatják, hogy egyre kevesebb embernek van ideje leülni foteljába és elolvasni az újságot (vagy másoknál az jellemző, hogy egyre inkább a frissebb hírek érdeklik őket), ezért inkább pár percre felcsatlakozik a világhálóra (esetleg a munkahelyén) és beleolvas a legfrissebb hírekbe. A információkat, híreket nyújtó weboldalak olvasottsága növekvőben van. A hagyományos újságok látva az internet egyre rohamosabb terjedését, belátták, hogy a papírról a képernyőre (is) (f)el kell költözni.

A website: Melyek azok a szükséges extrák, melyek kihasználhatóak egy webes, elsősorban hírszolgáltatással foglalkozó médium számára? Erre próbáltam konkrét választ keresni „Magyarország legolvasottabb (nyomtatott) napilapja”, a Népszabadság Online verziójának vizsgálatakor (lásd: 4. sz. melléklet). A legfontosabb prioritása és előnye az internetnek a már fent említett aktualitás. Egy hírújságnak a Web-en illik aktuális híreket adnia. Nem tesz másképpen a Népszabadság sem, amely rögtön a weblap tetején, jól látható módon, elkülönítve közli a legfrissebb híreket („Kiemelt híreink” menüpont alatt). Ezek tehát azok a hírek, amelyekből még nem készült cikk, csupán pár mondatban számol be a Népszabadság Online az eseményről. Egy-egy mondat található az aktuális információkról, melyre, ha rákattintunk, hozzájuthatunk a teljes jelentéshez (ami legtöbbször a Magyar Távirati Iroda jelentése). Eme menüpont alatt láthatóak a mindenkori nap legfontosabb hírei. A Népszabadság nem reklámcélokra használja a hálót (nem írja azt a cikkek végére, hogy „ha érdekli, hogyan folytatódik, vegye meg a nyomatott példányt az újságárusoknál), hanem „egy az egyben” közli ugyanazt az „anyagot”. Ennek oka nagy valószínűséggel az lehet, hogy úgy gondolják, aki feljött az internetre, nem azért csatlakozott, mert bepillantást akar nyerni a cikkek elejébe, hanem azért mert nincs ideje megvenni, illetve elolvasni a nyomtatott verziót. A hírek pár mondatos lead-je szerepel a nyitólapon, valamint egy „Tovább”-al jelzett link, melyre rákattintva elolvashatjuk a teljes cikket. Jó húzásnak tartottam azt, hogy már a címlapon levő lead-eknél el volt helyezve, ki is írta azt a cikket, valamint az újságíró email címét is elhelyezték ott. Ha nekem tehát már a lead kapcsán valami kérdésem felmerül, esetleg nem akarom végigolvasni a cikket, de kérdésemet azért szívesen feltenném a cikk szerzőjének, ezt anélkül megtehetem, hogy el kellene mennem a teljes cikkhez, ezzel időt takaríthatok meg. Bizonyos fontosabb cikkek mellett fényképek is találhatóak. Vajon kihasználja e az internet által nyújtott előnyöket a Népszabadság hogy ezáltal is újabb felhasználókat vonzzon weboldalára? A válasz: Igen! Hiszen: 1. Aktualitás: Az oldalon mindig, frissítve megtalálhatóak a legaktuálisabb hírek

2. Interaktivitás: Találhatunk sok interaktív eszközt, lásd például a szerzők melletti email címek megadása, vagy a bizalom elnyerése végett tanúsított szolgáltatások (külön „A Népszabadságról” menüpont, benne „NOL-Impresszum”). Interaktivitásra utal az is, hogy a NOL rendelkezik fórumokkal, melyekbe a felhasználók egy regisztrációs nyomtatvány kitöltése után– téma szerint – mondhatják el véleményüket az aktuális hírekkel, eseményekkel kapcsolatban. A regisztációs adatok (nevünk, e-mail címünk) megadása azért kötelező, mert így „le lehet védeni” egy nevet, és egy másik személy ilyen módon ugyanazzal a felhasználónévvel nem szólhat az eseményekhez hozzá, ezáltal nem él vissza egy másik ember által használt névvel. Ugyancsak található közvélemény kutatás is, mellyel az olvasó véleményére kíváncsiak (az eredményt, illetve a szavazás állását szavazatunk leadása után azonnal megtekinthetjük, de nem kötelező szavazni, véleményünk kifejtése nélkül is belepillanthatunk a pillanatnyi állásba). Az olvasó joggal mondhatja, „Ide visszatérek, mert adnak a szavamra, kíváncsiak a véleményemre”. Egy külön menüpontot is létrehoztak a weblap készítők „Visszajelzés” cím alatt, ahova az olvasó elhelyezheti kommentárját. 3. Multimédia - Inkább csak közepes osztályzatot adnék, ugyanis a cikkek olvasása közben én csupán fényképekre lettem figyelmes, nem találkoztam sem hang, sem filmanyaggal a Népszabadság weboldalán. A cikkek olvasásakor nem nagy rendszerességgel találkoztam mellettük levő képekkel, illusztrációkkal, grafikonokkal. Az egyik cikk mellett találtam, a másik mellett pedig nem. Habár pozitívum, hogy a főoldalon egy link segítségével belehallgathatunk a BBC magyar adásának sajtószemléjébe, ami naponta mindig „frissített”. 4. A szükséges plusz: Rengeteg olyan szolgáltatással rendelkezik a site, amely, a hírolvasáson és a cikkolvasáson kívül, itt tarthatja a felhasználókat. Hiszen ne csak egy pár percre jöjjön fel az oldalunkra a delikvens, maradjon is itt, használja a szolgáltatásokat! Találkozhatunk mindjárt a nyitóoldalon rengeteg ilyennel. Többek között: •

Jobboldalt láthatjuk a friss tőzsdeindexet, a BUX-ot, valamint annak napi változásának tendenciáját, grafikus formában.

•

Programajánló menüpont – kiválaszthatom, egy menü segítségével, mikor, hol és hova akarok menni (mozi vagy színház, esetleg opera) és a szoftver megadja nekem, adott napon adott helyen adott időpontban mely előadások hol mennek.

•

Szótár: Ha nem értünk egy szót (miközben például egy Népszabadság cikket akarunk lefordítani) segít a NOL szótár. Beírhatom a szót, valamint hogy milyen nyelvről melyikre akarom lefordítani. Nemcsak a legfontosabb nyelvek szavai találhatóak meg itt, (lásd: angol és német, francia) hanem találkozhatunk a beloruszon át a szuahéliig minden fajtával

•

Az online verzió rendelkezik olyan rovatokkal, melyeket a hagyományosban nem találunk meg. Ilyen például az „Amerika háborúja” című is, melyben az USA-ban szeptember 11.-én történt terrorcselekmények óta minden, az esemény(sorozattal) kapcsolatos, a Népszabadságban megjelent, valamint a weboldalon elhelyezett, írás megtalálható tömören és előhívható formában. A nepszabadsag. hu-n találkozhatunk külön Sziget Fesztivál rovattal („Sziget Pont”) azonban csupán a „Sziget” ideje alatt. Eme

menüpontban

érdekességekre,

információkra,

érdekes

programokra

bukkanhatunk a rendezvény kapcsán. •

Ugyancsak extra a „Papírkosár” melléklet (érdekes információkkal, cikkekkel) valamint a „Riport” is (melyben hosszabb hangvételű cikkek, elemzések szerepelnek). A „NOL Galériában” a Népszabadság fényképészei által készített képekbe nyerhetünk betekintést.

•

Szerencsésnek tartom, hogy a körülbelül egy évvel ezelőtt elvégzett, a Népszabadság Online verziójáról szóló kutatásom óta fejlődött az oldal, akkoriban nem volt a website-on megtalálható például a „Mellékletek” menüpont (Budapest, Hétvége, Itthon mellékletekkel), idén ez is felkerült.

•

A „NOL állandó” rovatban csak olyan szolgáltatások szerepelnek, melyek kizárólag az online környezetben találhatóak meg. Ide tartozik például a „Nap linkje” is, amely alatt a nap legérdekesebb tartalmával rendelkező weboldal koordinátáit adja meg a nepszabadsag.hu.

•

Találkozhatunk online állásajánlatokkal is ( melyet a weblap a JobUniverse céggel kooperációban folytat). Ha tehát én állást keresek, erre is nyílik esélyem a Népszabadság Online segítségével.

•

Örömmel konstatáltam azt is, hogy rendelkezik Hírlevéllel, melynek segítségével több felhasználót lehetne a webre csalogatni (itt nem csak arra gondolok hogy egymondatos összefoglalókat helyezünk el a levélben, hanem felhívjuk a figyelmet az interneten található extra új szolgáltatásokra, melyek csak a Népszabadság weblapján láthatóak).

•

Rendelkezik archívummal, a megjelent cikkek visszakereshetőek.

Jó néhány extra található tehát az oldalon, amely a nyomtatott példányban nem található meg és amelyekért érdemes visszajönni az oldalra. Ugyanakkor megfigyeltem negatívumokat is: 1. Olvashattuk, hogy az ember sokkal nehezebben olvas szöveget az interneten, ezért tanácsos kiemeléseket, a cikk tördelését alkalmazni. Nos, itt ilyennel nem találkoztam. A lead-et láthatjuk csupán vastag betűvel szedve, a cikk maga kiemelések nélküli és egy weboldalon található meg. Elfáradt a szemem, mire végigolvastam egy cikket., mert szinte elvesztem a betűrengetegben. 2. A cikkek vagy hosszabb terjedelmű „esszészerű” írások egy részének végén nincsenek linkek. Nem tudhatjuk meg, vajon a cikk írója honnan szerezte be a szükséges információkat, hanem nekünk kell utánanézni ezeknek. Nem mindig könnyít tehát a Népszabadság Online a kutatással kapcsolatos gondjainkon. Szerencsére a hírek illetve jelentések végén megtaláljuk az ajánlott linkeket, sőt, a témához korábbról kapcsolódó, kifejezetten a Népszabadságban megjelent, cikkekhez is eljuthatunk. Összefoglalva: Véleményem szerint a Népszabadság Online, habár egyre interaktívabb, még mindig rendelkezik olyan „gyermekbetegségekkel”, amelyek következtében nem nevezhető igazi jó internetes újságnak. Azonban ne feledjük el, hogy ez a lap a nyomtatott verzióból indul és nem „a semmiből” született a webes környezetbe. A cikkek nem – elsősorban – a monitorra születnek, hanem a nyomtatott lap hasábjaira. Át kellene szerkeszteni őket olyanra, hogy ne csak azért járjon a felhasználó a weboldalra, hogy az extra szolgáltatásokat igénybe vegye, hanem hogy a cikkeket is elolvassa. 4.4. Televízió az interneten - Tv2 – A kereskedelmi televízió megjelenése az világhálón: A televízió (esetünkben a tv2) és az internet kapcsolata: A magyar kereskedelmi televíziók közül a tv2 honlapját választottam elemzésem témájául (lásd: 5. sz. melléklet). A televízió nézettségére nem nagyon volt negatív hatással az internet megjelenése, illetve, pontosabban fogalmazva, még nincs, mivel habár szinte minden emberre a Földön jut (statisztikailag) egy televíziókészülék, internet hozzáférése az emberek csupán töredékének van. Még ma is a TV az információszerzés első számú forrása.

A weboldal: A tv2 honlapja – véleményem szerint - azt a tendenciát tükrözi, amely alapján a televízió szerint még nem jött el az ideje annak, hogy forradalmi újdonságokat nyújtson az interneten, mivel az internet, pillanatnyilag, nem jelent komoly versenytársat. Az emberek a TV-t kapcsolják be ha információra vágynak. Egy teljesen egyszerű weboldallal állunk szemben, semmit sem vittek túlzásba a tv2 által megbízott informatikusok illetve webdesignerek. A nyitóoldal „központi” menüjében a tv2 aznapi műsorai közül háromnak képe, kettőnek tartalma részletesen is megjelenik a kép mellett. Egy kis ablakban tűnik fel a tv2 aznapi műsora felé egy link, valamint a „Mi újság” menüpont egy kicsit részletesebben, három egymondatos teaser szöveggel (amelyek egymondatos ismertetők, és egyben linkek is a további tájékozódás felé) ismerkedhetünk meg. A baloldalon találhatjuk a tv2 web-menüjét, amelyben az ott szereplő linkek szinte kivétel nélkül a televízióhoz, műsoraihoz, vagy az azt üzemeltető társasághoz kapcsolódnak (Példa ezekre: Vetélkedők, Filmek, Magazinok, Szórakozás, tv2 Junior, Teletext stb. ) Semmi extra, csupán a puszta tények a tv2-ről. Szerintem a csatorna a weboldalt kizárólag arra használja fel, hogy reklámozza önmagát, illetve műsorait. Nem találhatunk extrát a weboldalon, sem híreket, sem semmilyen más adatot. Interaktivitás: Szerintem van mit korrigálni. Habár a tv2 dolgozóinak email címe megtalálható a site-on, itt sem alakulhat ki kommunikációs közeg az elektronikus levelezésen kívül. Aktualitás: Nem találkoztam semmilyen aktuális információval a weboldalon, kivéve az aznapi tv2 műsorral valamint a műsorra tűzött filmek képeivel. Ezen kívül viszont sem híreket, sem mást nem találtam. Multimédia: A multimédia „tartalma” kimerül a képekben. Esetleg jó lenne, ha a filmek bemutatóit feltennék letölthető formában, ezzel is elősegítve, hogy többen üljenek le a tv2 t nézni aznap este. Olyasmit kellene a weboldalra feltenni, ami nézőket vonz, vagy ami miatt a felhasználó visszajön a weboldalra.

A szükséges plusz: Sajnos nem találtam meg azt, amiért visszatérnék ide máskor is. Maximum akkor, ha semmi más lehetőségem nincs az aznapi tv2 műsorral kapcsolatos tájékozódásra. A tv2 és a Korridor.hu: Meg kell – a fenti negatívumok ellenében – azonban jegyeznünk, hogy a tv2 üzemeltet egy weboldalt, ami körülbelül annyinak felel meg, mintha kreáltak volna egy internetes hírújságot. Az Tv2 aktuális információi kivétel nélkül a „Korridor”-on találhatók meg.

A

www.korridor.hu közvetlenül elérhető a tv2.hu honlapról, a csatorna tehát nem saját honlapján ad információkat a nagyvilág történéseiről (ahogy például teszi ezt a konkurens RTL-Klub is) hanem egy saját önálló (nemcsak hír)oldalon mutatja be a tényeket. A kereskedelmi csatorna hírműsoraiban is reklámozza „internetes portálját”, melyen részletesen megtalálhatók a híradóban elhangzott és látott információk képei, hang és videó anyaga, valamint annak előzményei. A tv2 tehát próbálja a nézőket az internetre csalogatni, ugyanakkor ezt nem a „tv2.hu” segítségével teszi, hanem egy önálló híroldalt üzemeltetésével. A jövőben talán éppen az internet válik az első számú információforrássá. Egy pár éven belül a televíziók is képesek lesznek internet kapcsolat létrehozására és a kedves néző, mivel nem óhajtja majd a „fél hetet” megvárni, (amikor is a hírek kezdődnek) hanem azonnali friss jelentéseket szeretne kapni, fel fog csatlakozni az internetre. Ha pedig ez a tendencia valósággá válik, a tv2 „jó időben” elkezdte az emberek tudatára elhelyezni, hogy létezik egy saját internetes újságjuk, amely frissebb és teljesebb információkat ad, mint a híradójuk.

4.5. Az internetre keletkezett médium: A „portál-site” Az internetre kreált médiumokra manapság egyre jobban illik a portál szó. Először a portál kifejezéssel, a portál-jelenséggel szeretném megismertetni a kedves olvasót, majd egy gyakorlati példán (az index.hu-n keresztül) tervezem bemutatni a mai online világra készült médiumok szerepét és helyzetét.

4.5.1. Mi az a portál? A portál szó jelentése: Bejárat, kapu, porta. Az interneten értelmezve: Bejárat vagy kapu egy hatalmas információtömegbe. A portálok feladata, hogy eligazítsák az interneten elhelyezett végtelen nagyságú információerdőben a felhasználót. Hova menjen, mely oldalakat látogasson meg? Miket ajánl a portáloldal? A portálokon témánként, témakörönként összegyűjtötték az oda tartozó legfontosabb, legnagyobb jelentőségű vagy leginkább látogatott oldalakat a webcímekkel együtt. Visszatekintés - A portálok története és a Yahoo: A tematikus keresők és webcímgyűjtemények alkotják a mai portálok magját. Ezeket vásárolták fel nagy számítástechnikai vállalatok, mivel az internet leglátogatottabb helyei voltak. Ugyanis, ha én nem tudtam, merre menjek a web-en (habár tudtam, hogy pontosan mit is keresek) első utam egy keresőhöz, portálhoz vezetett, ahol „eligazítást kaptam”, merre is érdemes tovább haladnom. Vagy témakörönként kerestem rá – manuálisan – vagy beírtam a keresőmezőbe a keresett kifejezést (amellyel kapcsolatban információkhoz akartam jutni) s a kereső máris kiadta a leglátogatottabb webhelyek listáját azzal a fogalommal kapcsolatban. Mára megváltozott a portálok célja. Napjainkra már nem elég az, hogy egy linkgyűjteménnyel „útjára bocsássa” a szörfözőt. Ehelyett eltökélt szándéka, hogy ott tartsa a felhasználót a weboldalon, a portáloldalon. Méghozzá teljes internetes aktivitása során. Azaz innen emailezzen, innen olvassa el a híreket, itt chat-eljen, mindent itt végezzen. Az első nagy portálok között említhetjük meg a Yahoo-t (www.yahoo.com). Ez volt az első híres internetes portál, sokáig a legnagyobb számú linkgyűjteménnyel rendelkezett (ma is az elsők között van) Ha egy pillantást vetünk arra, hogyan is változott meg a weboldal, például 5 évvel ezelőtti állapotához képest, akkor rengeteg, szembetűnő különbséggel találkozhatunk. Akkoriban az oldalt egy keresőgép, valamint linkek gyűjteménye alkotta, témákra leosztva. Napjainkra viszont külön hírrovatot működtet (Az AP amerikai hírügynökséggel együttműködve), külön sportrovata van, külön foglalkozik a világ vezető tőzsdéinek adataival. Tévedés ne essék. A Yahoo nem internetes újság! Nincsenek újságírói, akik egy szerkesztőségben dolgoznak. Az adatokat, információkat azonban átveszi különböző együttműködési megállapodások következtében, és felteszi azokat oldalára. Az AP például jól jár, hiszen olvassák a hírügynökségi jelentésit, a Yahoo is jól jár hiszen megkapja a híreket, a

felhasználónak pedig nem kell külön weboldalra ellátogatni, ha híreket akar, és többet marad a Yahoo-n. Találkoztam külön mozifilmekkel és premierekkel foglalkozó Yahoo oldallal (movies.yahoo.com) ahol a „Hollywood Reporter” (filmes szaklap) újságírói számoltak be az „álomgyárban” történt aktuális eseményekről. A Yahoo üzemeltet ingyenes email szolgáltatást is. A „Yahoo weather” segítségével akár Siófok időjárását is megtudhatjuk 5 napra előre, valamint hozzájuthatunk Magyarország meteorológiai térképéhez is. Összefoglalásul: Amit a fent leírtakkal hangsúlyozni szeretnék: A Yahoo egy portál. Kapu az információk tömegéhez. De már nem pusztán „segítő”, „elirányító” funkciókat lát el, hanem maga is tömérdek mennyiségű információt és szolgáltatást ad az arra szörföző felhasználónak. Természetesen az emberek nagy része még mindig a keresőfunkció miatt látogat el a Yahoo weboldalára, de van, aki például a friss sporteredményekre és jelentésekre kíváncsi (mint például én is). Mivel a Yahoo-n kevesebb az elhelyezett kép, könnyebben betöltődik az oldal és gyorsabban hozzájutok a friss USA profiliga kosárlabda eredményekhez és jelentésekhez, mint a hivatalos NBA.com weboldalon, ahol egyrészt nehezebb a navigáció, másrészt lassabban is töltődik be az oldal, mivel tele van hang és képanyagokkal. 4.5.2. A portálok Magyarországon A hazai portálok között az „Origo” és az „Index” a legismertebbek. Én utóbbival szeretnék részletesebben foglalkozni a későbbiekben, de előtte lássuk, mi is a helyzet hazánkban a portálokat illetően. Meglehetősen nagy különbségeket lehet felfedezni egy magyar portálsite és egy külföldi (pl a Yahoo) között. A magyar portáloldalak inkább portálújságokhoz, portálhírlapokhoz hasonlítanak. Ha a gyakorlatban nézzük a különbségeket, mindjárt feltűnik egy a nyitóoldalon a hírek tömkelege. Itt nem csak egymondatos ismertetők vannak, hanem egész mondatos képekkel teletűzdelt lead-ekkel találkozhatunk. Mintha egy nyomtatott újság címoldalán járnánk. 4.5.3. Mit takar a portál fogalma Magyarországon?

Rengeteg definíció terjeng a szakmán belül, vajon mi is a portál meghatározása. Idézném a stop.hu internetes portál definícióját a fenti fogalomról52: „ A portál egy olyan internet honlap, amelyen megtalálhatók azok a dolgok (hírek, szolgáltatások), amiket az ember nap mint nap használ. Általában a jó portál az ember internetes kezdőlapja. Az igazi internetező innen indul és ide érkezik, hiszen dolga végeztével megnézi a postaládáját.„ Megítélésem szerint a portál Magyarországon egy olyan online hírújság, amely különböző szolgáltatásokat magába integrálva a hírszolgáltatás mellett igyekszik megkönnyíteni az interneten eltöltött időnket, szórakoztat és segít is. Vajon miért alakult ki ez a helyzet Magyarországon? Miért más egy magyar portál, mint egy amerikai? Hargitai Henrik: „Portálok és online újságírás” című tanulmányában53 erről kérdezte Új Pétert, az újkori média egyik legismertebb magyarországi képviselőjét, aki úgy véli, habár a magyar portálok, habár szolgáltatásilag hasonlót nyújtanak, mint amerikai „kollégáik”, ezt még „megfejelik” egy hatalmas adag tartalommal is. Változatosabb a magyar portálokon található kínálat, de lassabban is töltődik be az oldal, mivel rengeteg multimédia van elhelyezve azon. Ellenpélda erre a már fenn említett Yahoo oldala, ahol szinte semmi felesleges nincs. Csak szöveg, hiperlinkek tömkelege. Gyorsan és hatásosan eligazít. Ez volna eredetileg a portál feladata. A magyar oldalak talán azzal védekezhetnek a felhozott vádakra, hogy ők többet és színesebbet akarnak nyújtani az odalátogató felhasználó számára. Más kérdés, hogy megvan rá az esély, hogy a felhasználónak tetszik a színes multimédiás felület. Viszont amikor már tizedszer látogat oda vissza és tizedik alkalommal is oly lassan töltődik be az oldal (a temérdek rajta levő extra információ miatt) vajh nem fogja unni , illetve nem fogja e megbánni, hogy erre az oldalra látogatott? Tapasztalataim szerint a magyar portálok (illetve webhírlapok) gyorsan „reagálnak” egy eseményre, szinte percek alatt fenn van egy friss jelentés, és kis idő elteltével egy cikk is az adott történésről a weboldalon.

52

http://www.stop.hu/stuff/alapelvek.tdp - oldal: 1 Hargitai Henrik – Portálok és online újságírás Magyarországon http://puskas.matav.hu/0011/porta.html

53

4.5.4. Az „Index.hu”: Magyarország egyik legismertebb és talán legegyedibb hangvételével rendelkező online portáljáról van szó (lásd: 6. sz. melléklet). Az Index az egyik legnépszerűbb webes hirlap\portál a netezők körében, akkor is, ha tudjuk, nem áll mögötte sem televízió, sem nyomtatott újság, semmilyen hálón kívüli (offline) médium, amely segíti az emberek tudatában való elterjedését. Mivel egy internet alapú médiumról van szó, az Index rengeteg extrát kínál, kihasználja az internetnek a hagyományos sajtóval szembeni előnyeit. És ezt még megtoldja egy rendívül „furcsa stílusú”, de szórakoztató hangvétellel is. Interaktivitás: A baloldalt található menürendszerben találhatóak meg az Index. hu extra szolgáltatásai, amelyek mind azt tükrözik, hogy mennyire interaktív a lap. Az IndexMail segítségével itt elintézhetjük „postai ügyeinket” e-mailen át. A weblap által kínált szolgáltatások közül érdemes megemlíteni a „Budapest térkép”-et, mely segítségével térképészeket megszomorító részletességgel juthatunk hozzá fővárosunk bármely sarkának rajzához. A „Notebook” rovat kizárólag a hordozható számítógépek piacával, valamint annak újdonságaival foglalkozik. Az Index segítségével a puskára pályázó diákok is kielégíthetik vágyaikat, de ha chat-elni szeretnék másokkal, ezt is megtehetem. Az index működtet egy rádiós szolgáltatást is (webrádió) IndexRádió név alatt, ezt az adót kizárólag az internetezők hallgathatják. Ha pedig játszani van kedvünk, a Vágó István nevével fémjelzett „Átvágó” remek fejtörőket adhat. Ha hozzászólni van kedvünk bármihez, nemcsak az Index-szel, hanem bármilyen aktuális vagy általunk kitalált témával kapcsolatban az Index fórumán ezt is megtehetjük ( A fórum „Törzsasztal” név alatt ismert). 2002 augusztusában indította el az Index a PSINet internetes szolgáltatóval közösen azt a szolgáltatását, mely segítségével ingyenes internet előfizetési lehetőséget biztosit az index felhasználóinak. Talán ez lesz a jövő tendenciája. A telefontársaságok szerepét át fogják venni az internetes tartalomszolgáltatók, akik hozzáférést fognak biztosítani.

Aktualitás: Az Index aktuális a hírek tekintetében (mint sok másban is), „Percről percre” rovatában a fő oldalon találhatók a legújabb jelentések az eseményekről. A lap tetején van egy főhír, képpel és lead-del, valamint egy linkkel a hosszabb cikkhez. Ez alatt találhatóak meg a nap további fontos hírei, ugyancsak leaddel, valamint találkozhatunk régebbi, de fontos cikkeket is. Multimédia tekintetében remek pozícióban áll a weblap. Akár hang, akár kép, akár videoanyagokról van szó, mindent megtalálhatunk az Index weboldalán, akár a hírekhez kapcsolódik, akár egy megirt cikkhez. Sőt egyes műsorok részleteit mp3 formátumban is megtaláltam böngészésem során. (például Anettka egyik műsorából részletek voltak letölthetők .mp3 formátumban). A hírszolgáltatáson kívül azonban jóval többet nyújt ez a portál. A plusz: Rengetegen dicsérik az index cikkeiben olvasható rendkívül változatos, művelt és humoros, egyben pikáns jellegű hangvételt. sokan, többek között én is, ezért (is) visszajárnak a site-ra. Az egyediség esetünkben nagyon is célravezető egy weboldal reklámozása kapcsán. Sokakat lehet elcsalogatni az index.hu-ra. a különlegességet hangsúlyozva Portál e az Index? Véleményem szerint a válasz: igen. Hiszen informál (nem csak a nagyvilág híreiről, hanem szinte minden témában van valamilyen olvasható anyag az Index-en), szórakoztat (hiszen találkozhatunk online játékokkal, és humor rovattal is, valamint megismerkedhetünk a legfrissebb bulvárpletykákkal is). Szolgáltat is (szinte mindent, amire egy netezőnek szüksége van, e-mail címet, de még internet hozzáférést is), és eligazít, hiszen az Index keresőjébe beírt kifejezésre számtalan találatot megjelenít az oldal keresőszoftvere.

5. A dolgozat összefoglalása: Vajon beigazolódik -e Andy Grove elhíresült mondata…nem hiszem. Az internetes sajtó előtt véleményem szerint hatalmas és fényes jövő áll, az emberek szívesen válnak mobilabbá és olvasnak az interneten, ugyanakkor a nyomtatott sajtó sem fog eltűnni. Szerintem kevesebb nyomtatott lap lesz az elkövetkezendőkben, de talán meg fog változni az egyensúly. Manapság ugyanis még ritka az internet a háztartásokban és a legtöbben újságot olvasnak.

Nem lehetséges, hogy a jövőben a papír fog igazi kuriózummá és kinccsé válni, mialatt az internet belopja magát mindennapjainkba, ugyanúgy mint ahogy azt az újság teszi mostanság? 5.1. Mit tesz az internet az újságírással? 1. Megtöri azt az eddig érvényesült íratlan szabályt, mely szerint az újságíró tudja és dönti el, mire is van szükségük az olvasóknak (ami a híreket és információkat illeti). Katherine Fulton54 a következőképp fogalmaz: „Eddig az újságok kontrollálták azt, miről is beszél a közvélemény, és ezáltal úgymond a köztudatba jutatták azt, akikről/amiről írtak. Az új technológiák segítségével ez a tendencia változni fog”. A felhasználó döntheti el, mit akar tudni. 2. A világháló megteszi nekünk azt a szívességet, hogy ezentúl nem kell feltétlenül az újságíróhoz fordulnunk, ha információt akarunk kapni valamiről. Mi is hozzáférhetünk az adatokhoz, nálunk van az irányítás. 5.2. Vajon érvényesül-e a web alapú sajtóban a média kapuőr szerepe? Véleményem szerint igen, ugyanakkor közel sem akkora mértékben, mint a hagyományos sajtóban. Aki azt mondja, a média kapuőr szerepe semmis lesz az interneten, joggal mondhatja, hogy itt én válogatom meg mire vagyok kíváncsi, és senki más nem mondja meg mit olvassak el és mit ne. Ergo nagyobb a szabadság nálam, mint felhasználónál. Viszont ugyanúgy joggal állíthatja valaki a következőt: Valaki feltölti a hálóra azokat az információkat és híreket, valamint cikkeket, melyekből én válogathatok. Tehát ugyan van szabadság, de mégsem teljes. Valaki, ha kis mértékben is, de mindig kontrollál. Hiszen ha megbízható hírekre vágyom, egy megbízható weboldalra megyek. Ahol viszont nem teljes mértékben én vagyok a szerkesztő hanem az aki felteszi a tömérdek hírt, melyekből én „mazsolázhatok”. Nem teljes tehát a szabadságom, és érvényesül itt is a média kapuőr szerepe. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy korán sem olyan mértékben, mint korábban, de jelen van.

5.3. Miért „jó dolog” online médiumnak lenni?

54

Katherine Fulton – News isn’t always journalism - www.cjr.org/year/00/2/fulton.asp, oldal 3.

•

Nincs publikálási akadály

•

Reklám, illetve hirdetési felületet szül

•

Az interneten megjelenő információ, hír a rádiót illetve a televíziót meghaladó aktualitást érhet el

•

A cikkek, hírek bármikor újraolvashatóak, visszakereshetőek az online archívumban

•

Ha egy hagyományos médium költözik fel a világhálóra és teremti meg identitását az interneten, az mindenképp jó reklám a hagyományos médiumnak is.

5. 4. Online médiumok és a Public Relations kapcsolata: A leendő „PR-es”-nek (mint például nekem is) át kell gondolnia a sajtóval kapcsolatos kapcsolat nézeteit. Új korszak következik (minden valószínűséggel) folyamatosan előre fog haladni a technológia. Kapcsolattartás az online sajtó képviselőivel: Az online újságok egyre olvasottabbak lesznek, egyre több online újságíróval kerülhet a „PRes” kapcsolatba és kell velük ápolnia a kapcsolatot. Ugyanis a jövőben ha az emberek információt akarnak, az internetre fognak felcsatlakozni, ahol a legfrissebb híreket találják meg. Ha pedig, mint „PR-es”, gyorsan és hatékonyan akarok kommunikálni, és azt szeretném hogy az információ minél gyorsabban eljusson az emberekhez, valószínűleg inkább az internetet választom, mint várjak a másnapi újság megjelenéséig. Az információ hatalma mellett annak gyorsasága és megbízhatósága is fontos. A kapcsolattartás új metódusai: A Public Relations szakmát űző szakembernek tartania kell a kapcsolatot a sajtóval. Ugyanakkor tartania kell a lépést az újdonságokkal is. Új kapcsolattartási módszerek vannak napjainkban kialakulóban új eszközök használatával (fókuszban természetesen a számítógép) mint például az e-mailezés, az online chat-elés vagy akár a konferenciabeszélgetés internet alapú telefon(vonal)on. A világ egyre interaktívabb és egyre modernebb lesz. Minden valószínűséggel az internet tovább fog fejlődni. Meg kell tanulni (jól) használni az új metódusokat. A hatékony sajtókapcsolat ápolása érdekében folyamatosan naprakésznek kell maradni a technika világában. A megfogalmazandó mondanivalót is másképpen kell

elkészíteni, mint egy hagyományos médiumnál. Ha például ki szeretnék adni egy nyilatkozatot, illetve bármilyen közlendőt az olvasók tudtára szeretnék (az általam képviselt cég, vállalat nevében) adni, figyelnem kell arra (is), hogy az olvasók csak a fő pontokra kíváncsiak. Végigpásztázzák a képernyőt, nincs idejük egybefüggő szövegek olvasására. Röviden, tömören és sokatmondóan kell megfogalmazni azt, amit mondani akarunk hogy az olvasó gyorsan egyszeri olvasásra is megértse azt. Összefoglalva: Már napjainkban is szükség van, és a jövőben az internet, és az internetes sajtó várható ter1edésével egyre inkább szükség lesz az online újságírókkal való sajtókapcsolat tartására. Szükség van s lesz új eszközök elsajátítására. Az új eszközök gyorsítják az információáramlást így az általunk eljuttatni kívánt üzenet\ információ gyorsaságát is.

Felhasznált irodalom: Online források: Angol nyelvű cikkek, tanulmányok: 1. Mark Deuze: The WebCommunicators: Issues in research into online journalism and journalists http://users.fmg.uva.nl/mdeuze/publ5.htm Hozzáférés dátuma 2002.05.23. 2. Mark Deuze – Journalism and the net:Thinking about global standards www.firstmonday.dk/issues/issue6_10/deuze Hozzáférés dátuma 2002.05.23. 3. Mark Deuze: E-journalist – Understanding the impact of the internet www.ejournalism.au.com/ejournalist/deuze.pdf Hozzáférés dátuma 2002.08.14. 4. Bruno Giussani: A new media tells different stories http://www.firstmonday.dk/issues/issue2_4/giussani/index.html Hozzáférés dátuma: 2002.04.03. 5. Bill Hilf – Media Lullabies: The reinvention of the World Wide Web www.firstmonday.dk/issues/issue3_12/deuze Hozzáférés dátuma 2002.05.23.. 6. Keith Kenney, Alexander Gorelik, Sam Mwangi – Interactive features of online newspapers www.firstmonday.dk/issues/issue5_1/kenney/ Hozzáférés dátuma 2002.05.23. 7. J.D. Lassica – The promise of the Daily Me Online Journalism Review: www.ojr.org/ojr/technology/1017778824.php Hozzáférés dátuma: 2002.04.03. 8. J.D. Lassica – The second coming of personlaized news Online Journalism Review: www.ojr.org/ojr/lasica/1017779244.php Hozzáférés dátuma: 2002.04.03.

9. Melinda McAdams: Driving a newspaper on the data highway www.well.com/user/mmcadams/online.newspapers.html Hozzáférés dátuma 2002.05.29. 10. Jakob Nielsen: How users read on the web www.useit.com/alertbox/9710a.html Hozzáférés dátuma 2002.04.04. 11. Jakob Nielsen: Inverted pyramids in cyberspace www.useit.com/alertbox/9606.html Hozzáférés dátuma 2002.04.04. 12. Felix Sadler: Beyond portals and gifts http://firstmonday.org/issues/issue4_1/stadler/index.html Hozzáférés dátuma 2002.05.23. 13. Brian Trench – Interactive newspapers: From access to participation www.dcu.ie/staff/newspaps.html Hozzáférés dátuma 2002.06.05.

Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok: 14. Andics Réka: Az irott sajtó és az Internet http://www.mediainfo.hu/tanulmany.php3?id=1&sid=0864015001038056707FYAAP Hozzáférés dátuma: 2002. 09.24. 15. Bayer Zsolt: Hir-háló www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/hirhalo/hirhalo.htm Hozzáférés dátuma 2002.07.05. 16. Hargitai Henrik – Portálok és online újságírás Magyarországon http://puskas.matav.hu/0011/porta.html Hozzáférés dátuma 2002.04.03. 17. Horváth Pál – Az internet története tanulságokkal http://www.puskas.matav.hu/0004/mt/46oazinternet.html Hozzáférés dátuma: 2002.09.18. 18. Komenczi Bertalan – Online információs társadalom és az oktatás www.ektf.hu/~kbert/publikacio.htm Hozzáférés dátuma 2002.04.26. 19. Komócsy Péter – Magyar Internet portálok összehasonlítása www.freeweb.hu/komocsip/portals1.html Hozzáférés dátuma 2002.07.18. 20. Kosits Márk – Sajtó a hipertexten. Magyar online lapok vizsgálata www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/ szamtech/wan/kultura/mitosz/html Hozzáférés dátuma 2002.04.03.

21. Moldován István – Elektronikus sajtó, elektronikus publikálás Magyar Elektronikus Könyvtár – http://mek.iif.hu Hozzáférés dátuma 2002.07.05.. 22. Ószabó Attila / Vajda Éva: Félúton a valódi hírportál felé http://www.mediahajo.hu/cikk.prm?id=1223 Hozzáférés dátuma 2002.04.04. 23. Sípos Ákos: Az Internet, mint információforrás www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html Hozzáférés dátuma 2002.04.03. 24. Zöldi László: Söpörjünk a saját portálunk előtt is! http://www.mediahajo.hu/cikk.prm?id=1224 Hozzáférés dátuma 2002.04.04.

On-line kutatások dokumentumainak elérési címei: 25. Origo.hu – Erősödik a hazai online médiajelenlét http://origo.hu/techbazis/internet/20020930erosodik.html Hozzáférés dátuma 2002.10.02.. 26. Netsurvey - Közel félmillióan interneteznek otthonukban http://www.netsurvey.hu/sajto/20020207_sajtotaj.html Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 27. Netsurvey -Felmérés a marketing kommunikációról- Várhatóan növekszik a költés az online reklámozásra http://www.netsurvey.hu/sajto/sj_020821.html Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 28. Netsurvey -Csökken a különbség az internetező férfiak és nők arányában- Felzárkóztak a 30 évesnél fiatalabbak http://www.netsurvey.hu/sajto/20020909_nosj.html Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 29. Netsurvey -Inkább szórakoznak a hálón a 30 évesnél fiatalabbak, az idősebbek munkára használják http://www.netsurvey.hu/sajto/20020220_mom.html Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 30. GFK Magyarország - Átértékelődnek a közszereplők és a reklámok- Tegnap újságot olvastak, ma képernyő előtt ülnek http://www.gfk.hu/sajtokoz/129.htm Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 31. GFK Magyarország - Az online hatása a hagyományos médiára http://www.gfk.hu/sajtokoz/113.htm

Hozzáférés dátuma 2002.10.15. 32. Tárki Intézet - Internethasználat és médiafogyasztás www.ikb.hu/download/tanulmany/ no.%2020.%20osszefoglalo%20.pdf Hozzáférés dátuma 2002.10.15. További online források, weboldalak, melyek segítségemre voltak: 33. www.origo.hu 34. www.index.hu 35. www.korridor.hu 36. www.stop.hu 37. www.prim.hu 38. www.hvg.hu 39. www.netsurvey.hu 40. www.gfk.hu 41. www.tv2.hu 42. www.kossuth.radio.hu 43. www.danubius.hu 44. www.nol.hu 45. www.rtlklub.hu 46. www.nua.org 47. www.yahoo.com 48. www.slamonline.com 49. www.roxy.hu 50. www.startlap.hu

Nyomtatott (könyv) formátumban felhasznált források: 51. Gálik Mihály – Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest, 2001 52. Médiakönyv 2001, Budapest 53. Wintermantel István – A sajtó jövője: Az online hírlapok Magyar Nemzet, 1999. április 17. 54. Bakos Ferenc – Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai kiadó, Budapest, 1974

Mellékletek: A mellékletek a következő sorrendben helyezkednek el: 1. számú melléklet: A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóinak körében elvégzett kutatás az online sajtóról valamint az internetről. 2. számú melléklet: A Kossuth Rádió honlapja (http://www.kossuth.radio.hu) 3. számú melléklet: A Danubius Rádió honlapja (http://www.danubius.hu) 4. számú melléklet: A Népszabadság Online honlapja (http://www.nepszabadsag.hu) 5. számú melléklet: A Tv2 televízió-csatorna honlapja (http://www.tv2.hu) 6. számú melléklet: Az Index online portál-oldal honlapja (http://www.index.hu)

1.számú melléklet: A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóinak körében elvégzett kutatás Az online sajtóval kapcsolatos szakdolgozati kutatás Szia! Ha időd engedi, kérlek töltsd ki az alábbi tesztet amelynek eredményeit szakdolgozatom elkészítése során fogom felhasználni(Ha elektronikus formában kapod, akkor ahogy Neked a legkényelmesebb, jelöld ki a Neked legszimpatikusabb választ, válaszokat). Előre is köszönöm! 1. Milyen gyakran internetezel? a. Napi rendszerességgel b. Hetente többször c. Hetente egyszer d. Ritkábban 2. Mire használod a hálót? a. Információszerzésre b. Csak szörfözöm, s megnézem, ha valami érdekesre akadok c. Letöltésre d. Munkára e. Egyéb célból, éspedig………………………………………….. 3. Milyen jellegü site-okat látogatsz? (Ha többet is szoktál az alábbiak közül, kérlek rakj fontossági sorrendet mögéjük zárójelbe! Köszi) a. Portálok, híroldalak b. Sport, hobbi oldalak c. Zene, szórakozás jellegű oldalak d. Email küldő oldalak e. Chat oldalak f. Egyéb oldalak…………….. 4. Ha híroldalakat látogatsz, melyek ezek? a. Origo b. Index c. Korridor d. Napilapok online weboldalait (Ha ezt ikszelted be, melyeket ? ………………) e. Külker Online☺ f. Egyéb oldalt:……………………. 5. Melyik az alábbi állítások közül melyikkel értesz egyet leginkább? A Hírsite-ok… a. Informatívabbak mint a hagyományos sajtó képviselői

b. Hasonlóan informatívak, mint a hagyományos sajtó képviselői c. Kevésbé informatívak. A hagyományos sajtó egyértelműen föléjük magasodik 6. Mennyire tartod aktuálisnak az online híroldalakat? a. Aktuálisabbak, frissebbek mint a nyomtatott sajtó b. Ugyanolyan frissek mint a hagyományos sajtó képviselőji d. A hagyományos sajtó frissebb 7. Honnan szerzed be gyakrabban az információkat a nagyvilágról? e. Az internetröl, online híroldalakról f. A hagyományos, nyomtatott és elektronikus sajtot hívom segítségül g. Egyéb helyről, médiumból.................................................... 8. Honnan kényelmesebb információkhoz jutni a. Az internetröl b. A hagyományos nyomtatott , elektronikus sajtó útján c. Egyéb úton:....................................................... 9.Végigolvasod a cikkeket a monitoron? (ha olvasod őket) a. Igen, szóról szóra b. Nem, igyekszem végigpásztázni és a fontosabb morzsákat kiragadni c. Csak átfutok rajta, alig jegyzek meg valamit d. Nem olvasom végig öket e. Egyáltalán nem olvasok online szövegeket 10. Hosszabb vagy rövidebb szövegeket szeretsz inkább monitoron olvasni? a. Nekem mindegy b. Hosszabbakat c. Rövidebbeket d. Nem olvasok szövegeket, cikkeket a monitoron 11. Zavar a monitor elött való olvasás? a. Igen b. Nem 12. Mennyire fontos számodra a multimédia? Szivesen nézel meg pl filmanyagot a cikkhez? a. Igen, a változatosság gyönyörködtet b. Nem érdekel, csupán a puszta tények melyek a szövegben is ott vannak c. Remek dolog, de az Internet lassúsága miatt nehezen kihasználható 13. Elönyösnek tartod a személyre szabhatóságot? a. Igen (mert…………………………………………………) b. Nem (mert…………………………………………………) c. Számomra közömbös a személyre szabhatóság 14. Regisztráltad magad valamilyen hírlevélre? a. Igen (Ha igen, hányat kapsz? …………) b. Nem 15. Szoktál rádiót hallgatni az interneten? a. Igen b. Nem

16. Kérlek írd le az elsö dolgot, ami az internettel kapcsolatban eszedbe jut! ……………………………………………….. Köszi hogy kitöltötted!Sokat segítettél!☺

Frank Benedek, NK4