el:
OMMF
A FOGLALKOZTATÁS BIZTONSÁGÁÉRT A munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések eredményei 2006. 01. 01 - 2006. 08. 31.
–2–
Az OMMF elkötelezettséget vállalt a foglalkoztatás biztonsága megteremtésének elősegítésében úgy a munkaügy, mint a munkabiztonság területén. A munkavállalók garanciális jogainak védelme, kiszolgáltatott helyzetük mérséklése, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkahelyek létrehozása, a munkabalesetek számának csökkentése alapvető szakmai célunk, mely iránt egyre nagyobb a társadalmi igény. A foglalkoztatás biztonsága érdekében a szervezet fő feladata következetesen feltárni és visszaszorítani a ”fekete foglalkoztatást”, a munkavállalók élet-és munkakörülményeit kedvezőtlenül befolyásoló jogsértéseket, valamint feltárni a súlyos veszélyeztetéseket jelentő kockázatokat és a munkabiztonság területén a megelőzés szerepét növelni. Fentiek érdekében változott az ellenőrzés módszere, illetve mind szélesebb körű együttműködés jellemzi munkáját a társhatóságokkal és a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel. Feladatainkat elsősorban az ellenőrzés törvényi eszközeivel, jogalkalmazó hatóságként végezzük. A munka világában megteremtett jogszabályi háttér, a hatékonyabban működő új szervezeti struktúra, a megváltoztatott ellenőrzési módszer jó alap, de nem elegendő a foglalkoztatás biztonságának tartós elősegítéséhez. Ellenőrző hatóságként is jól látjuk, hogy csak hatósági eszközökkel nem lehet gyors és tartós eredményt elérni a foglalkoztatás biztonságának előmozdítása terén, társadalmi összefogás is indokolt a jogsértő munkáltatók munkaerő-piacról történő kiszorítása érdekében. Bár az ellenőrzésnek és a nyilvánosság rendszeres tájékoztatásának önmagában is visszatartó hatása van, mégis a jövő útja nem lehet döntően a bírságolás, hanem a munkáltatókkal és a munkavállalókkal történő összefogásra, fokozott együttműködésre van szükség. A közös érdeket – munkáltató, munkavállaló, állam - és az EU országok gyakorlatát is figyelembe véve, mind szélesebb együttműködés szükséges a felelősségteljesen gondolkodó érdekképviseleti, szakmai és gazdasági szervezetekkel. Mind több olyan céggel találkozunk, melyek komolyan veszik a munkavállalók biztonságát, a munkabalesetek megelőzését és átlátják, hogy nemcsak nyerni, de veszíteni is lehet a feketefoglalkoztatáson. Új szemléletmódként fogalmazódott meg egyfajta ”tudatos nyitás” a civil szféra irányába, célunk, hogy az OMMF és a civil szervezetek között szélesebb együttműködés, folyamatos konzultáció valósuljon meg különösen a súlyos munkaügyi és munkabiztonsági jogsértések visszaszorítása érdekében (feketemunka, munkavállalói panaszok, súlyos veszélyeztetések, munkabalesetek). Fentiek szellemében, az elmúlt hónapokban az OMMF több ízben kezdeményezett találkozást az érintett szervezetekkel és megbeszélést folytatott a megvalósítás tartalmáról, kereteiről. Az OMMF törekvése, hogy a hatóság és a súlyos jogsértésekkel érintett gazdasági ágazatokban működő munkáltatók közösen lépjenek fel a törvénytelenül foglalkoztatókkal szemben, akik a törvények kijátszásával akarnak versenyelőnyhöz jutni. A jogsértő munkáltatók kiszorítása a jogkövetők közül elősegíti az egyenlő versenyhelyzet kialakulását. Az OMMF az ellenőrzési tapasztalatokról adott rendszeres információkkal biztosítja a szakma és a nyilvánosság tájékoztatását. A munkáltatók tudatos intézkedéseikkel, a vállalkozói szerződésekben foglalkoztatási tárgyú garancia megfogalmazásával befolyásolni tudják alvállalkozóikat a törvények betartása érdekében. Ez a kölcsönösség, együttműködés képes szolgálni a jogsértések megelőzését, a foglalkoztatási kultúra fejlesztését. I. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai 2006. 01. 01. – 08. 31.
–3–
A törvényes foglalkoztatás, a munkaerőpiac tisztulása mindannyiunk közös érdeke. A munkavállalók védelme, kiszolgáltatottságuk kiküszöbölése a szervezet fontos feladata, így szakmai célunk annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető garanciális jogai, valamint a társadalombiztosítási jogszerző ideje, az egészségügyi ellátáshoz való, illetve az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez való joga ne sérülhessen. E mellett javítjuk a tisztességes piaci verseny feltételeinek, a vállalkozások egyenlő esélyeinek megteremtését, előmozdítjuk a legális foglalkoztatási formák elterjedését. Meghatároztuk a súlyos munkaügyi jogsértések körét: - az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli (”fekete”) foglalkoztatás, - külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása, - színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, - jogellenes munkaerő-kölcsönzés, - munkaidő-nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás, - alapvető élet-és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések (a munkaidő-pihenőidő, -
-
rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése) munkabér védelme egyéb (foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, az elszámolás hiánya)
Csak a súlyos jogsértések feltárása során alkalmazunk - már az első esetben is - anyagi szankciót. Az enyhe szabálytalanságok következménye csak egy figyelmeztetés jellegű, anyagi szankció nélküli kötelező határozat. Ellenőrzési célpontjaink tudatos kiválasztása mellett is tudjuk tartani a kötelező határozatok és a munkaügyi bírság határozatok 40%-os arányát, bízva a munkáltatók jogkövetővé válásában. Fő törekvésünk a valós foglalkoztatási körülmények pontos feltárása. A felügyelők 183 452 fő munkavállaló ellenőrzését végezték ez időszak alatt, 12 029 munkáltatóval kapcsolatban tettek intézkedést.
Megváltoztak az ellenőrzési módszerek. A kiszámíthatatlanság érdekében a felügyelők többször, ismételten visszatérnek a helyszínre, valamint az általános munkarendtől eltérő időpontokban, pihenőnapokon – szombat, vasárnap – és éjszaka is, gyakorta társhatóság közreműködésével folytatnak ellenőrzéseket. Az OMMF területi szerveinek regionális átalakulásával vidéken is megteremtődött a feltétele a nagyobb területű munkahelyek eredményes ellenőrzéseinek. Fő törekvésünk a valós foglalkoztatási körülmények pontos feltárása. Munkaügyi bírság határozat 67 938 fő munkavállaló súlyos szabálytalansággal történő foglalkoztatása miatt, 7 282 munkáltató esetében került kiadmányozásra, 3 077,6 mrd-Ft összegben. Kötelező határozat 17 688 fő munkavállaló enyhébb súlyú jogsértéssel történő foglalkoztatás miatt 3 178 munkáltató esetében keletkezett. A munkavállalók legfontosabb érdeke, hogy az elvégzett munka ellenértéke mellett megillesse az a biztonság, amelyet csak a jogszabályi kötelezettségek megtartása szolgálhat. A feketemunka” feltárásával hozzájárulunk a munkavállaló jogviszonyának elismertetéséhez, mint a legalapvetőbb garanciális jogának érvényre juttatásához, valamint társadalombiztosítási jogszerző idejének biztosításához, a betegsége vagy balesete esetén a táppénz ellátás jogához.
–4–
Bejelentés és munkaszerződés nélküli foglakoztatás miatt 7 726 intézkedés született, amely 26 983 fő munkavállalót érintett. 355 munkáltató foglalkoztatott külföldi állampolgárt munkavállalási engedély nélkül 1 013 főt érintően. A befizetésre kötelező határozatok összege: 441,4 m Ft. Színlelt szerződéssel 196 munkáltató foglalkoztatott, 18 főt a mezőgazdaságban, 185 főt az építőiparban, 143 főt a személy-és vagyonvédelem területén. A nyári hónapok idényjellegű munkafeladataira is - elsősorban a mezőgazdaságban - jellemző az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás oly módon, hogy a munkáltató kiváltatja a munkavállalóval az AM-könyvet és csak akkor tölti ki, ha elterjed az ellenőrzés híre. Elmondható, a munkáltatók nem rendeltetésszerűen élnek e könnyített lehetőséggel. Számos 18 év alatti fiatal munkavállaló foglalkoztatása is jogszerűtlenül valósult meg szakképzettséget nem igénylő feladatok – gyümölcsszedés, csomagolás - ellátására. A munkáltatók 1 371 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztattak AM-könyv nélkül. A munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés törvényi rendelkezéseinek vizsgálatával, feltárásával védjük a munkavállalók pihenéshez, szabadidőhöz, regenerálódáshoz, a szociális biztonsághoz és az egészséghez való jogait. A leghosszabb napi/heti munkaidő, a legrövidebb napi/heti pihenőidő szabályait, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat 1 522 munkáltató sértette meg, 16 056 fő munkavállalót érintően. A rendes- és rendkívüli munkaidő adatai nyilvántartásának vizsgálatával, a gyakran tapasztalható kettős nyilvántartás kiszűrésével, a munkáltatók törvényi kötelezettségének megkövetelésével hozzájárulunk a munkavállaló által ténylegesen ledolgozott munkaidő feltárásához, a túlmunka és a kiadott pihenőidő mértékének megállapításához, amely elvezet a kifizetett munkabér és a különböző pótlékok ellenőrzéséhez is. A munkaidő adatait 2 339 munkáltató nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezette, 19 453 fő munkavállalót érintően. A munkabér védelmére, a minimálbérre, a bérpótlékokra vonatkozó rendelkezések vizsgálata 754 munkáltató esetében tárt fel jogsértést, 15 403 fő munkavállalót érintően. A törvény kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén az igazolásokat a törvényben előírt időben adja ki a munkavállalók részére. Ne gátolja a törvényes újra elhelyezkedést, illetve munkanélküli ellátása igénybevételének lehetőségét. Az igazolások kiadását 675 munkáltató mulasztotta el, 3 026 fő munkavállalót érintően. A tényleges visszatartó erőt nem pusztán a szankció megfogalmazása, hanem hatósági intézkedéseink végrehajtásának megkövetelése jelenti, amelyet utóellenőrzések keretében következetesen vizsgálunk. Utóellenőrzéseink mind nagyobb számban bizonyítják, hogy a feketefoglalkoztatás miatt megbüntetett munkáltatók az ellenőrzést követően bejelentik munkavállalóikat az EMMA-rendszerbe. A szervezet-
–5–
hez számos megkeresés érkezik, adja meg a szabálytalansággal érintett munkavállalók adatait a célból, hogy foglalkoztatásukat törvényessé tehesse a bejelentés megvalósításával. Utóellenőrzéseink során több esetben tapasztaljuk, hogy a munkáltató több hónapra, évre visszamenőleg bejelenti korábban feketén foglalkoztatott munkavállalóit. Az OMMF-et törvény kötelezi, hogy 2006. 09. 23-tól honlapján közzé tegye munkaügyi jogsértéseket elkövető munkáltatókat. E munkáltatók 5 évig maradnak a nyilvántartásban. Minél szélesebb körű nyilvánosságot teremtve a munkaügyi ellenőrzések eredményei számára hozzájárulunk a rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakulásához, a munkaerő-piac tisztulásához. II. A munkabiztonsági ellenőrzések tapasztalatai 2006. 01. 01. – 08. 31. A foglalkoztatás biztonsága, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények feltételeinek megteremtése alapvető társadalmi igény. Az OMMF ellenőrzéseivel támogatja a foglalkoztatás biztonsága jegyében a feketemunka visszaszorítása mellett a biztonságos munkahelyek megteremtését, de ehhez nélkülözhetetlenek a jogkövető, felelős munkáltatók és munkavállalók, a minél szélesebb együttműködés az érdekképviseleti, szakmai és gazdasági szervezetekkel. Számos esetben a munkavállalókat fenyegető veszélyhelyzetek odafigyeléssel, csekély anyagi ráfordítással kiküszöbölhetők, a munkabalesetek megelőzhetők és így elkerülhető az egészségbiztosítási kassza ”felesleges” megterhelése. Sok munkáltató felismerte, hogy érdekelt a biztonságos és egészséget védő munkahelyek létrehozásában. A foglalkoztatás munkaügyi szabályait megtartó munkáltató általában a munkabiztonságra vonatkozó szabályokat is igyekszik betartani, azaz biztosítja az egészséges munkafeltételeket, a munkavállalókat elküldi orvosi alkalmassági vizsgálatra, biztosítja a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket, gondoskodik a munkaeszközök biztonságos műszaki állapotáról, stb. Munkabiztonsági ellenőrzéseinkkel, a szélesebb körben alkalmazott tanácsadási, megelőző tevékenységgel a munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkabiztonság terén is csökkenthető. A felelős szakmai munka hozzájárul a munkavállaló egészségének, munkavégző képességének megőrzéséhez, melynek jelentős mértékű erkölcsi hatása mellett gazdasági hatásai is vannak (orvosi kezelés, rehabilitáció költségei, családi körülmények elnehezülése). A munkabalesetek megelőzése alapvető feladat, egyben gazdasági érdek is. Az elvégzendő feladatok középpontjában legfőbb értékként az embernek kell állnia. Az ellenőrzési célpontok, időpontok tudatos meghatározásával a balesetveszélyes ágazatok, – építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar-, tevékenységek eltérő jellegét, specialitását is figyelembe vesszük. Vizsgáljuk a munkáltatók munkavédelmi tevékenységét, a szakember foglalkoztatási kötelezettség megtartását, a kockázatértékelések meglétét. A munkahelyi balesetek, egészségkárosodások, foglalkozási eredetű megbetegedések gazdasági hatásainak vizsgálatával megalapozható a munkavédelem fő célja: a megelőzés. Ellenőrzéseinkben érvényre juttatjuk a megelőzés elvét a súlyos veszélyeztetést jelentő kockázatok – leesés, beesés, áramütés stb.- feltárása során. Erőforrásainkat a súlyos jogsértések ellenőrzésére fordítjuk: - súlyos veszélyeztetés, - kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása (védőburkolat, védőkorlát, stb.),
-
egyéni védelem hiánya (fejvédő sisak, biztonsági hevederzet, stb.),
–6–
-
kockázatértékelés hiánya, veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének elmulasztása, biztonsági berendezések megléte és működőképessége.
Jogszabály rendelkezik az egységes munkavédelmi ellenőrzés megteremtéséről, azaz a munkabiztonság és a munkaegészségügy egy szervezeten belüli integrálásáról. Ennek értelmében 2007. január 1-től az OMMF komplex hatáskörrel rendelkezik, hatósági feladatait kibővítve a munkaegészségügyi hatósági feladatokkal. A jelentősen megváltozott foglalkoztatás szerkezete – alkalmi munkavállalás, munkaerő-kölcsönzés, részmunkaidő, külföldiek foglalkoztatása -, amely növekvő baleseti kockázatokkal jár. A felügyelők 477 108 fő munkavállalót ellenőriztek, a feltárt jogsértések miatt 12 076 munkáltatóval kapcsolatban intézkedtek. 2 752 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására, 873,7 mFt összegben. 7 738 hiányosság megszűntetését előíró határozat született, amely 37 991 intézkedést tartalmazott. 4 601 esetben éltek a felügyelők munkaeszköz használat felfüggesztéssel. A kockázatértékelések meglétének, megfelelőségének ellenőrzésével a megelőzés legkorszerűbbnek tekinthető eszköze elkészítését és alkalmazását vizsgálja a hatóság, hozzájárulva ezzel a biztonságosabb munkahelyek megteremtésének kikényszerítéséhez. A kockázatértékelés hiánya 1 007 esetben került megállapításra, jellemzően az építőipari és feldolgozóipari ágazatban. Munkavédelmi üzembe helyezést érintő jogsértések főleg a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és építőiparban fordultak elő. A biztonságosan működő gépek és berendezések ellenőrzésével elősegítjük a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzését. A munkavédelmi üzembe helyezést 915 esetben mulasztották el a munkáltatók elvégezni, 1 671 munkaeszközt érintően. Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztására 1 151 esetben intézkedtek a felügyelők, amellyel hozzájárultunk a biztonságos munkafeltételek kialakításához, ezzel a baleseti kockázatok csökkentéséhez. A leesés elleni védelem hiánya és az egyéni védőeszköz – elsősorban védősisak - használatának mellőzése változatlanul gyakran feltárt súlyos hiányosság. 3 430 esetben intézkedtek a területi felügyelőségek a leesés/beesés elleni védelem hiánya miatt, döntően – 89 % - az építőiparban. Ezzel hozzájárultunk 8 107 fő munkavállaló biztonságos foglalkoztatásához.
2006. vizsgált időszakában 11 635 munkabaleset következett be, melyek közül 64 baleset - az építőiparban 16, a mezőgazdaság és erdőgazdaságban 10 esetben- végződött halállal. Kiemelkedően magas a közúton bekövetkezett halálos balesetek száma.
–7–
Erőforrásaink jelentős részét a súlyos baleseti kockázatok kiszűrésére fordítjuk. Az építőipar mellett a mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb ágazatnak számít munkavédelmi szempontból. A tavalyi évben bekövetkezett halálos kimenetelű munkabaleset közül 5 eset fakivágás során következett be. Az idei esztendő 10 súlyos kimenetelű munkabalesete közül 3 eset szintén fakivágás alkalmával következett be. Szinte valamennyi esetben a döntést végzőkön védősisak egyéni védőeszköz nem volt. A baleseti adatok szerint a mezőgazdaságban bekövetkező súlyos munkabalesetek 30 – 40 %-a fakivágási tevékenység során következik be.
Xxxxxxxxxxxxxxxx Munkaügyi példák Munkánk pozitív hatását bemutató munkaügyi példák: •
•
• •
•
•
Több alkalommal történt ellenőrzés a tiszaroffi víztározó építési munkálatainak megkezdése előtti régészeti feltárás földmunkáit végző munkáltatónál: 2006. 06. 20-án az eljáró felügyelők 7 főt találtak írásba foglalt munkaszerződés és AM-könyv nélkül, másnap Rákóczifalván 5 főt kitöltetlen AM-könyvvel. 2006. 07. 12-én Túrkeve külterületén már kizárólag törvényesen foglalkoztatott munkavállalók végeztek munkát. Azon munkavállalókat, akiket az első ellenőrzés alkalmával szabálytalanul foglalkoztatott – beleértve az alkalmi munkavállalókat is – bejelentve és írásba foglalt munkaszerződéssel foglalkoztatott. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei építőipari egyéni vállalkozónál 2005-ben két alkalommal folytatott munkaügyi ellenőrzés során 2-3 fő szabálytalan foglalkoztatását állapították meg a felügyelők. 2006ban több alkalommal került ellenőrzés alá, melyek során minden munkavállalóját – alkalmi munkavállalókat is – a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatta. Autópálya építési terület őrzését végző vagyonvédelmi Kft. munkaügyi ellenőrzésére során az eljáró felügyelők 7 fő bejelentés nélküli foglalkoztatását tárták fel. Az utóellenőrzés megállapította, hogy az ellenőrzést követően, annak hatására a munkavállalók bejelentése megtörtént. Az Észak-magyarországi régióban a munkáltató szölőkötés munkára alkalmazott 134 főt, közülük 5 fő külföldi állampolgárt. Mindannyian rendelkeztek írásba foglalt munkaszerződéssel, a külföldiek munkavállalási engedéllyel, EMMA-bejelentésük megtörtént. A munkáltató úgy nyilatkozott, hogy a korábban kapott munkaügyi bírság hatására inkább a szabályos foglakoztatás mellett döntött. A nyugat-dunántúli régió egyik építési munkahelyén végzett munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató egyik munkavállalóját 2004. 06. 01-től foglalkoztatja írásba foglalt munkaszerződéssel, de bejelentés nélkül (se EMMA, se OEP). A munkáltató az ellenőrzést követően hitelt érdemlően bizonyította, hogy visszamenőlegesen eleget tett bejelentési kötelezettségének több, mint 2 éves időszakra visszamenőleg. Egy élelmiszeriparban működő Rt. a kilimáni telephelyen lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során az eljáró felügyelő megállapította, hogy a korábban munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott 36 fő munkavállalót az ellenőrzés napjától átvette saját állományába, de az előkészített munkaszerződések aláírások hiányában nem voltak érvényesek. Az ellenőrzést követő napon a munkaszerződések aláírásra kerültek, az EMMA-bejelentések megtörténtek.
Néhány kirívó eset: • Egy Kft. a Peresznyén lévő hűtőházban 20 munkavállalóból 11 főt írásba foglalt munkaszerződés és az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba történő bejelentés nélkül foglalkoztattak. A szabálytalanul foglalkoztatott 11 főből 6 fő még nem töltött be a 18. életévét, 16-17 éves fiatal munkavállalók voltak. A munkavállalók többsége ózdi ill. miskolci volt, a munkáltató szállította Őket Vas megyébe a munkavégzés helyére, 390 Ft/óra munkabérért végeztek zöldség-, főleg paprikacsomagolást. • A Hidasnémeti térségében végzett ellenőrzésbe 10 munkáltató, 45 fő munkavállalója került bevonásra. Az eljáró felügyelők 28 fő munkavállaló esetében tártak fel „fekete foglalkoztatás”, 21 főt szóbeli
–8–
•
megállapodással munkaszerződés és bejelentés nélkül, 7 főt bejegyzés nélküli AM-könyvvel foglalkoztattak. Kazincbarcikai disco közös társhatósági ellenőrzése során a munkáltatónál 15 fő munkavállalója közül 10 fő – szabályosan kitöltött - alkalmi munkavállalói könyvvel végezte munkáját, további 5 fő pedig un. szóbeli megállapodás alapján dolgozott, melyek közül 2 fő fiatalkorú volt. Esetükben a további éjszakai munkavégzés megtiltására került sor a helyszínen.
A fenti esetekben a bizonyítási eljárás folyamatban van.
Munkabiztonsági példák Munkánk pozitív hatását bemutató munkabiztonsági példák: •
Több jelentős beruházás kivitelezője, fővállalkozója mint munkáltatóval szemben korábban a munkabiztonsági szabályok megsértése miatt munkavédelmi bírságot szabtak ki. A bírság az elmúlt időszakban elérte a célját. Munkavédelmi szakemberei az ellenőrzést követően szakmai továbbképzésen vettek részt. Ellenőrzéseink eredményeként belátták, hogy az építőipari kivitelezői tevékenységük és a vonatkozó munkavédelmi előírások egymástól elválaszthatatlanok. A súlyos jogsértéseket felszámolták. A Tatabányai Ipari Parkban az autószélvédő-gyár létesült. Az építés kivitelezés megkezdésekor az alvállalkozókat sújtó munkavédelmi szankcionálást követően, a kivitelező független külső munkavédelmi irodát bízott meg a munkabiztonsági követelmények következetes betartásának folyamatos ellenőrzésére. Ezt a gyakorlatot követte a jelenleg építés-kivitelezés alatt álló gumiabroncs gyár esetében is, ahol a független külső munkavédelmi iroda több dolgozója a helyszínen folyamatosan végez ellenőrzést, kezdeményez hiányosságot felszámoló intézkedést. Az építtetők következetesen eleget tesznek törvényi kötelezettségüknek, a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítják. Térvilágítás területén karbantartási és javítási munkát végző munkáltatót, 2006-ban két alkalommal is munkavédelmi bírsággal szankcionálták a felügyelők. A személyemelő tehergépkocsi nagy részében nyitott, ún. emelőkosarában tartózkodó munkavállalók munkaövet, védősisakot nem viseltek és a tehergépkocsi műszaki állapota sem felelt meg a követelményeknek. Újabb ellenőrzéseink alkalmával azt tapasztalták a felügyelők, hogy a személyemelős gépkocsit modernebbre, a munkavégzés céljára jobban megfelelőre cserélte a munkáltató és a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges egyéni védőfelszerelések használata is állandósult. Az eljáró felügyelő a munkáltató faipari műhelyében tartott munkabiztonsági ellenőrzés során 4 db faipari gép (veszélyes) védőburkolatának, vagy védőberendezésének hiányát állapította meg. A gépek állapota súlyosan veszélyeztették munkavégzés közben a munkavállalókat. A két nap múlva tartott utóellenőrzés során megállapította, hogy a hiányosságokat megszüntették a munkavédelmi bíráság befizetése mellett. Városi sportintézmény sportpályáin tartott munkavédelmi ellenőrzés során megállapításra került, hogy a fűnyíró traktorok vágóművének védőburkolata és a traktorok alváza között a fűnyíró penge hajtását biztosító ékszíjhajtás védőburkolatai hiányoztak, a láb, nadrágszár elkapásának, felcsavarásának veszélye állt fenn a fűnyíró traktorok használata során. Az ellenőrzés hatására a munkáltató azonnal intézkedett a hiányosság megszüntetésére, ezáltal a súlyos veszélyeztetést megszüntette. Júniusban közúti összekötő híd építés-kivitelezési munkák során a munkáltató felé intézkedés történt az un. kombinált egyéni védőeszköz beszerzésére, alkalmazásának megkövetelésére (a munkáltató ilyenről nem tudott). Az intézkedés hatására a munkáltató beszerezte, és a munkavállalóknak kiadta, az un. védősisakkal együtt használható felhajtható hegesztő pajzsot, amely kombinált védelmet biztosít az építés kivitelezés során hegesztést végző munkavállalók számára.
•
•
•
•
•
Néhány kirívó eset: •
•
A munkáltatónál a diákok kuplungelem szegmensének fűzését végezték. Az egy műszak alatti 1316 000 db elem felfűzése során előrehajolt testhelyzetben - a konténer fölé hajolva - végezték munkájukat. Az ilyen testhelyzetben végzett munka fokozott fizikai megterhelést jelent. Munkaasztal elhelyezésére az eljáró felügyelő intézkedett. Csarnokok acélszerkezetének elemeit gyártó munkaterületen 2 fő betanított munkásra kb. 5 t súlyú fémszerkezet, 3 méter magasságból ráesett. A munkavállalók a helyszínen életüket vesztették.
–9–
•
Egy építési munkaterületen az építésvezető az ablakkorlátot ismeretlen célból átlépte az előtetőről, leesett – a leesés elleni védelem nem volt kialakítva - és a helyszínen meghalt.
A fenti esetekben a bizonyítási eljárás folyamatban van.
Budapest, 2006. augusztus 31.
