MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1
A munkabalesetek 2004. évi alakulása az OMMF információi alapján Tárgyszavak: munkabaleset; baleseti statisztika; tájékoztatás; balesetvizsgálat; munkabiztonság.
Korábbi lapszámunkban már közöltük az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott, a munkabalesetek 2004. évi statisztikáiról szóló jelentés legfontosabb adatait, amelyek szerint miközben összességében hosszú évek óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált munkabalesetek száma, az előző évinél aggasztóan több halálos és súlyos baleset történt. (Mivel a súlyos balesetek esetében általában pontosabbak az adatok – kisebb a látencia – félő, hogy az ellentmondásos adatok mögött romló tendenciájú folyamatok állnak. Ennek igazolása, illetve a mögöttes okok feltárása mindenképpen részletes elemzést kíván.) Ezúttal a jelentés alapján a halálos munkabalesetek okainak megoszlását ismertetjük, majd röviden összefoglaljuk a munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos legfőbb tapasztalatokat, végül pedig Felföldi Krisztinának, az OMMF Felügyeleti Főosztálya vezető főtanácsosának az OREMBIK 2005 konferencián tartott előadása alapján egy – összességében szerencsés kimenetelű – munkabaleset esettanulmányát mutatjuk be.
A halálos munkabalesetek megoszlása A 2004-ben bekövetkezett halálos munkabalesetek okait az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat A baleset fajtája Közúti jármű karambol Közúti (üzemi úti) 1. Gyalogos és kerékpáros gázolása Közlekedés Üzemen belül gépjármű-közlekedés Légi közlekedés Vasúti jármű karambol Esés magasból (be-, leesés) 2. Esés Esés azonos szinten 3. Vasúti vágányon, vágány közelében történő munkavégzés közben 4. Anyagmozgatás (gépi, kézi) 5. Tárgyak esése magasból (nem anyagmozgatás közben, pl. fadöntés) 6. Betemetés (pl. földomlás, ömlesztett anyag által) 7. Fulladás (pl. folyadékba) 8. Áramütés (villamos ív okozta égés) 9. Égés, robbanás Gáz (füstmérgezés is) 10. Folyadék Mérgezés Szilárd anyag (pl. étel) Alkohol 11. Elmozduló tárgy okozta összenyomatás (nem anyagmozgatás) 12. Gép váratlan beindulása 13. Gépalkatrész elszabadulása (pl. köszörűkő robbanás) 14. Forgó, mozgó alkatrész okozta sérülés (pl. kardántengelyre csavarodás) 15. Természeti tényezők hatása 16. Emberek támadása 17. Állatok támadása Összesen
Balesetek száma 2003 2004 34 52 1 1 12 16 3 1 0 0 0 2 25 27 4 4 1 1
%*
%**
153 100 133 33 0 108 100 100
32,5 0,6 10,0 0,6 0,0 1,3 16,9 2,5 0,6
5 13
7 7
140 54
4,4 4,4
5 3 10 3 2 0 0 0 2
0 5 6 14 0 1 0 0 7
0 167 60 467 0
0,0 3,1 3,8 8,8 0,0 0,6 0,0 0,0 4,4
2 0
2 1
100
1,3 0,6
2
2
100
1,3
0 4 2 133
1 1 2 160
25 100
0,6 0,6 1,3 100
* Balesetek aránya a 2003. évi adatokhoz viszonyítva ** Balesetfajták aránya az összes halálos munkabalesethez viszonyítva
350
Az elmúlt esztendőben is, a korábbi időszakokhoz hasonlóan a közlekedés közben, illetve elsősorban az építési kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó, magasból esésből eredő balesetek a legjellemzőbbek, az összes halálos kimenetelű munkabalesetek közel 17%-át teszik ki. Az esetek mintegy 60–65%-ában a későbbiekben munkabalesetet szenvedett munkavállaló nem viselte a részére biztosított, leesés ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközt. Szerepet játszik a munkavállalói felelőtlenség mellett a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének elmaradása is. Feltűnő, hogy a 2003. évi eseményekhez viszonyítva az égés, illetve robbanás okozta sérülések száma emelkedett számottevően (+ 367%). A propán-bután gázpalackok szabálytalan használata, illetve tárolása miatt bekövetkezett események elszaporodása volt a legszembetűnőbb. Figyelemre méltó az elmozduló „tárgy” okozta halálos kimenetelű munkabalesetek 250%-os növekedése. Feltűnő, hogy e körben a hét baleseti esemény közül három esetben a balesetet szenvedett munkavállalók az alapvető biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyva végezték tevékenységüket a jármű mellett vagy előtt. Határozottabb, markánsabb műszaki biztonságot és ellenőrzési tevékenységet biztosító munkáltatói prevenció szükséges a súlyos, illetve halálos munkabalesetek hatékony megelőzése érdekében.
A munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok Az elmúlt évekhez viszonyítva nem tapasztalható a szakmai színvonalban elmozdulás a bekövetkezett munkabaleseti események nyilvántartása, bejelentése terén. Továbbra is mintegy 30–40% azon munkabalesetek száma, melyek kapcsán elmarad a munkabaleseti jegyzőkönyv felügyelőségi feldolgozása. A balesetek kivizsgálásának (jegyzőkönyv kitöltésének) elmaradása több okra is visszavezethető, így pl. jogszabály ismeretének hiánya, vagy téves értelmezés, szándékos jogsértés. Néhány jellegzetes esetre, körülményre utalni kell, amely a munkabaleseti esemény kivizsgálását, illetve a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltését befolyásolja, illetve a baleset eltitkolásához vezet: • Az illegálisan – munkaszerződés nélkül – foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaképtelenné válik a munkabaleset következtében, nem foglalkozatja tovább a munkáltató, a balesetet nem vizsgálja ki. Súlyos baleset esetében nehezebb az eltitkolás. Ilyen
esetben is előfordul azonban a sérült, vagy a hozzátartozó egyszeri kártalanítása – a kiszolgáltatott szempontjából – viszonylag nagyobb összeggel, a szemtanúk megfélemlítése (pl. munkavállalói-, tartózkodási engedély nélküli személy esetén fenyegetés a kiutasítás lehetőségével). • A sérült a munkahelye elvesztésétől félve nem jelenti a balesetét, illetve úgy nyilatkozik, hogy azt nem a munkáltatónál, nem szervezett munkavégzés közben szenvedte el. • Van olyan „tisztességes” látszatot keltő eljárás, amikor a munkavállaló és a munkáltató összejátszik, azaz a munkáltató a munkaképtelenség időtartamát valós munkaidőnek adminisztrálja; a munkavállaló munkabérét ennek megfelelően kifizeti, egyéb felmerülő költségeit „zsebre” téríti; a munkavállaló az eseményt „titokban” tartja.
Felborult az autódaru – egy tanulságos munkabaleset 2004-ből A baleset körülményei 2004 októberében egy vasbeton elem helyszíni emelési munkáinál egy 45 tonna teherbírású KATO mobildaru felborult. A darudőlés során a gépkezelő jobb lábán nyílt lábszártöréses munkabalesetet szenvedett. A baleset vizsgálata során megállapították, hogy az emelőgép dőlésének a nem megfelelő kitalpalás volt az oka. A géppel laza homoktalajra teleszkópozott ki a gépkezelő, és az 1,2 t tömegű betonelem beemelése közben a kezelőfülke jobb oldali teleszkóplábai közül a fülke felőli láb elkezdett besüllyedni, és a daru instabillá vált. A gépkezelő sem tudta korrigálni a daru dőlését. Az emelőgép a vasbetonvázas épületszerkezet első emeleti födémjére esett rá úgy, hogy a kiteleszkópozott gém széttört egy vasbetongerendát, és a horogszerkezet beszakította a tartólemezeket. Az emelési munka során a daru közvetlen emelőzónájában a födémen is szerelést végző dolgozók tartózkodtak, valamint a talajszinten kötélvezetéssel irányították a betongerenda beemelését. A daruzással érintett területen jelen volt még 5 fő munkavállaló. A daruzási munkáknál nem intézkedtek megfelelő biztonságot nyújtó teherbíró elemek alkalmazásáról annak ellenére, hogy már a balesetet megelőző napon a daru teleszkóptalpa besüllyedt a talajba. Így a laza talajon a daru tömegét (38 t) a talajnak átadó alkalmatlan fagerendákkal
próbálták egyensúlyban tartani. A fagerendák közül valamennyi kicsúszott a két besüllyedt talpalólemez alól. A vizsgálat során megállapították azt is, hogy a daru gémszerkezete 48°-os szögben állt a dőlés során, a kiteleszkópozott darugém teljes hossza 36,8 méter volt. A dőlést megelőzően az emelőgép a 31 méteres horogállásnak megfelelő állásban volt, ami azt jelentette, hogy a teher távolsága 23 méter volt. Ilyen horogállásnál a daru megengedett terhelhetősége 950 kg, a megemelt teher tehát túlterhelte a darut. A darukezelő és a környéken tartózkodó munkavállalók egybehangzó nyilatkozata szerint a túlterhelést gátló (nyomatékhatároló) semmilyen jelzést nem adott. Annak érdekében, hogy a felborult daru ne terhelje tovább az épületszerkezetet, és a károk mielőbbi felmérése és a szükséges intézkedések megtörténjenek, még a baleset napján sor került a mentési munkák végrehajtására. A mentési műveleteket 2 daru (1 db 60 és 1 db 40 tonnás mobildaru) segítségével végezték. A kisebb teherbírású daru ellentartott az autódarunak. Ez egy 3-4 tonnás biztonsági tartást eredményezett. A fődaru párhuzamosan állt be a ledőlt teleszkóptagokkal, és a fixgémre ráfogva megemelte a teljes gémtagot. Kb. 10 perces szinkron emeléssel visszabillent a feldőlt emelőgép. Ezt követően a hidraulikus rendszer beüzemelésével sikeresen visszateleszkópozott a daru. A motorikusan is működőképes járműdaru a mentést követően elhagyta az építési területet. Megállapítások az emelőgépet ért károkról A 45 tonnás daru a dőlést követően szemmel láthatóan nagyobb sérülések nélkül megúszta a káresetet. A daru jobb oldali teleszkóptalpai a földbe süllyedtek. A járműrészén sem a fülkénél, sem az alvázon, illetve a futóművön sérülés nyoma nem volt. A daru felépítménynél sem volt szemmel látható sérülés. Az emelőkötélzet meglazult, de a kötélzeten szintén nem volt sérülés. A fülke ép volt, a kirögzített ajtó nem mozdult el. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy az emelőgép hidraulikus rendszere működésével segítette a mentési munkákat és a teleszkóplábak is visszahúzhatóak voltak, a gép csak kismértékű anyagi kárt szenvedett. Kizárólag a daru szerencsés helyzetű dőlésének köszönhető, hogy a tartószerkezetekben csak kisebb mértékű kár keletkezett. A kár enyhe mértékére kihatott a feldőlt emelőgép helyzete is, mivel a talajba fúródott jobb oldali teleszkóplábakkal éppen olyan pozícióba került a gép, hogy a teleszkópgém a már lehelyezett vasbeton födémek fölé ke-
rült. Más dőlési viszonyok között nem lett volna kizárt az épületszerkezet részleges összeomlása sem. A keletkezett károk a következők: • Kismértékben megsérült a fix teleszkópgém által súrolt pillérelem egyik éle. A lemorzsolódott rész csak esztétikai hibát jelentett. • Összetört 1 db tartógerenda, amely az összeomló daru ütését fogta fel és csillapította le. A tartógerenda teljes keresztmetszetében átrepedt és lezuhant a földre. (A tartógerenda töréséből lehet következtetni a baleset során felszabaduló energiára). Ez a gerenda az első emeleti részen a pillérek tetejét kötötte össze. • Összetört egy másik tartógerenda, amely a lezuhanó és teljesen széttört gerenda alatt fogta fel a teleszkópgém zuhanását. Ez a tartógerenda is selejtté vált, de a helyén maradt, és tartotta a teleszkópgémet. • Megsérült az utolsó teleszkópgém kötélkorong-szerkezetének ütéséből eredően egy főtartó. A sérülés a tartószerkezet bal oldali külső idomát érintette. A sérülés mértékét statikus szakértő nyilatkozata dönti el. • Tönkrement a horogszerkezet, és a függesztékek esése miatt az épület könnyű tetőfedését biztosító lemezek közül 2 db. A lemezek szétszakadtak, helyükről elmozdultak. A baleset utóélete Az OMMF balesetet követő vizsgálatai szerint a balesetben megszegett előírások: • a 47/1999. (VIII. 4.) GM sz. rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat II. fejezet 5.2.9 pontja; • a 14/2004. FMM. rendelet 29. § (6) bekezdése és 43. §-a. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítása az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt) 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltató kötelessége, amelynek a munkáltató az előzőek szerint nem tett eleget. Az Mvt. 82. § (2) bekezdés e.) pont alapján a védőberendezés hiánya, illetve működésképtelensége, c) pontja alapján az Mvt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása a munkavállalók súlyos veszélyeztetésének minősül, így megvalósult a darukezelő és a daru hatókörzetében munkát végző, további 5 fő munkavállaló súlyos veszélyeztetése, amit a bekövetkezett baleset is igazol.
A munkáltató azzal, hogy nem győződött meg rendszeresen arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják a vonatkozó rendelkezéseket, megsértette az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltakat. A felügyelőség igazgatója az előzőek alapján a munkáltatóval szemben – a munkavédelmi előírások súlyos megszegése miatt – 500 E Ft munkavédelmi bírságot szabott ki, ezt a munkáltató fellebbezését követő másodfokú eljárás helyben hagyta, kiemelve, hogy a daruvezető számára nem állt rendelkezésre gépkönyv, ezért az abban előírtak szerint nem végezhette a munkáját. A daruvezető a daru műszakonkénti ellenőrzését egy héttel a baleset előtt végezte utoljára, az emelőgépnaplóba tett bejegyzés szerint. (Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója és közlései alapján)
Röviden… Számítóközpontok tűzvédelme új, hatékony oltógázzal és füstérzékelő lézertechnikával A számítóközpontok tűz elleni védelme kiemelten fontos feladat a tűzvédelmi szakemberek számára, mert az itt keletkező tüzek vízzel és habbal nem olthatók, az új NovecTM 1230 oltógáz ugyanakkor kiválóan alkalmas az ilyen tüzek oltására. Németország egyik vezető hitelintézete, a világ több országában mintegy 4500 alkalmazottat foglalkoztató HSH Nordbank a legkorszerűbb intézkedéseket hajtotta végre a tűzvédelem terén: 2004 októberében két, nyolc oltóanyag-tároló tartályból álló NovecTM 1230 berendezést telepített, amellyel két létesítményét védi: • 180 m2 alapterületű számítóközpontját, ahol a bank összes adatát tárolják, valamint • egy 80 m2-es műszaki kiszolgáló helyiséget, ahol a klíma- és a fűtőberendezések vezérlő- és szabályozóegységeit helyezték el. Tűz esetén a berendezések üzemen kívül kerülésének kockázata jelentős. A Minnesotai Egyetem vizsgálata szerint, ha egy nagy bank
számítóközpontja egy órára leáll, a keletkező kár elérheti a 3,9 M USD-t. Amerikai kutatók számítása szerint egy bank számítógépközpontjának leállását két napig éli túl. Hasonlóan rövid túlélési idők érvényesek más ágazatokban is: az iparvállalatok túlélési ideje 5 nap, a biztosítótársaságoké 5–6 nap. A Kidde-Deugra társaság tűzoltó berendezései segítségével a legnagyobb veszélyforrások egyike – a számítógépek tűz miatti megsemmisülése – kizárható. Az UniLaser XL nagy érzékenységű füstgázelszívó rendszer segítségével már az alig érzékelhető füst aeroszolok is detektálhatók. A rendszer két részből áll: egy szívóvezetékből és egy lézerdetektorból, amely azonnal riaszt, ha a beállított határértékeket túllépték. A hagyományos jelzőrendszerekkel ellentétben nem kell megvárni, hogy a füst elérje a mennyezetet, az elszívóberendezés miatt a lézerdetektor elhelyezése teljesen lényegtelen, akár a padlózaton is telepíthető. Amikor a riasztó kiold, a NovecTM 1230 oltóberendezés működésbe lép. A speciális összetételű gáz annyi hőt von el a lángból, hogy rövid idő eltelte után az égési reakció leáll. Az emberek nem kerülnek veszélybe, mert más oltógázokkal ellentétben mindig elegendő oxigén áll rendelkezésre a belégzéshez. A folyékonyan tárolt oldószer speciálisan erre a célra kifejlesztett fúvókákon át rövid idő alatt gáz halmazállapotúvá alakul. A tűz eloltásához már 10 s elárasztási idő és 5,8 %(V/V) oltóanyag-koncentráció elegendő. Az inert gázokból a tűz oltására ugyanakkor hétszeres mennyiség (43%) szükséges, az elárasztási idő 60–120 s. A NovecTM 1230 oltóanyagot folyékony halmazállapotban, tartályokban tárolják és 42 bar nyomású nitrogénnel borítják. Az oltóanyag fluorból, szénből és oxigénből áll, színtelen, csaknem szagtalan, az ózonréteget nem károsítja. A levegőben 5 nap után eloszlik. Veszélytelenségét a gelsenkircheni Közegészségügyi Intézet és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala tanúsítja. (Technische Überwachung, 46. k. 5. sz. 2005. p. 23.)
