OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola. Helyi tanterv évfolyam 2009

Helyi tanterv

Kinizsi Lakótelepi Tagiskola

OM: 033966

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola

Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2009. 1

Helyi tanterv


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................... 2 1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam............................................................6 2. Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam ................................................................7 2.1 Bevezetés ......................................................................................................................... 8 2.2 Célok és feladatok ........................................................................................................... 8 2.3 Kulcskompetenciák......................................................................................................... 9 2.4 Fejlesztési feladatok ...................................................................................................... 10 2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai ................................................. 12 2.6 Szükséges taneszközök.................................................................................................. 12 2.7 A tanulók értékelése...................................................................................................... 12 2.8 Az 1. évfolyam tanterve ................................................................................................ 14 2.8.1Célok és feladatok..................................................................................................................14 2.8.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák ...................................................................15

2.9 A 2. évfolyam tanterve .................................................................................................. 17 2.9.1Célok és feladatok..................................................................................................................17 2.9.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák ...................................................................18 2.9.3A következő tanévi fejlesztés feltételei...................................................................................20

2.10 A 3. évfolyam tanterve ................................................................................................ 21 2.10.1Célok és feladatok................................................................................................................21 2.10.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák .................................................................22 2.10.3 A következő tanévi fejlesztés feltételei ................................................................................25

2.11 A 4. évfolyam tanterve ................................................................................................ 26 2.11.1 Célok és feladatok...............................................................................................................26 2.11.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák .................................................................27 2.11.3 A továbbhaladás feltételei ...................................................................................................30

2.12 Tánc- és dráma 1-4. évfolyam..................................................................................... 31 2.12.1 Bevezetés............................................................................................................................31 2.12.2 Célok és feladatok...............................................................................................................31 2.12.3 Kulcskompetenciák.............................................................................................................32 2.12.4 Fejlesztési feladatok............................................................................................................33 2.12.5 A tanulói tevékenységek a dráma modulban ........................................................................34 2.12.6 Az 1. évfolyam tanterve............................................................................................................34 2.12.6.1Célok........................................................................................................................................34 2.12.6.2 Követelmények ......................................................................................................................34 2.12.7 A 2. évfolyam tanterve..............................................................................................................35 2.12.7.1 Célok.......................................................................................................................................35 2.12.7.2 Követelmények ......................................................................................................................35 2.12.8 A 3. évfolyam tanterve..............................................................................................................36 2.12.8.1 Célok.......................................................................................................................................36 2.12.8.2 Követelmény ..........................................................................................................................36 2.12.9 A 4. évfolyam tanterve..............................................................................................................37 2.12.9.1 Célok:......................................................................................................................................37 2.12.9.2 Követelmények ......................................................................................................................37 2.12.9.3 Értékelés:................................................................................................................................38

3. Matematika 1-4. évfolyam .......................................................................................39 3.1 Bevezetés ....................................................................................................................... 40 3.2 Célok és feladatok ......................................................................................................... 40 3.3 Kulcskompetenciák....................................................................................................... 41 3.4 Célok és feladatok ......................................................................................................... 42 3.5 A fejlesztés fontosabb területei:.................................................................................... 42 3.6 Fejlesztési követelmények............................................................................................. 43 3.7 Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása ..................................................... 44 2

Helyi tanterv


3.8 Az órakeret évfolyamonkénti elosztása ........................................................................ 45 3.9 Taneszközök.................................................................................................................. 46 3.10 Az 1. évfolyam tanterve .............................................................................................. 46 3.11 A 2. évfolyam tanterve ................................................................................................ 49 3.12 3. évfolyam tanterve .................................................................................................... 52 3.13 4. évfolyam tanterve .................................................................................................... 56 4. Környezetismeret 1-4. évfolyam.............................................................................60 4.1 Bevezetés ....................................................................................................................... 61 4.2 Célok és feladatok ......................................................................................................... 62 4.3 Kulcskompetenciák....................................................................................................... 62 4.4 Fejlesztési feladatok ...................................................................................................... 64 4.5 Fejlesztési követelmények............................................................................................. 65 4.6 Óraszámok évfolyamonként ......................................................................................... 67 4.7 Témakörök évfolyamonként......................................................................................... 67 4.8 Az 1.évfolyam tanterve ................................................................................................. 67 4.9 A 2. évfolyam tanterve .................................................................................................. 69 4.10 A 3. évfolyam tanterve ................................................................................................ 71 4.11 A 4. évfolyam tanterve ................................................................................................ 74 4.12 A továbbhaladás feltételei 4. ....................................................................................... 76 4.13 Értékelés, az értékelés szempontjai ............................................................................ 76 4.14 Taneszközök................................................................................................................ 77 5. Angol nyelv 1-4. évfolyam.......................................................................................78 5.1 Bevezetés ....................................................................................................................... 79 5.2 Célok és feladatok az 1.-3. évfolyamon......................................................................... 79 5.3 Kulcskompetenciák....................................................................................................... 79 5.4 Fejlesztési feladatok ...................................................................................................... 80 5.5 Fejlesztési követelmények- várható eredmények......................................................... 81 5.6 Témakörök, tartalmak.................................................................................................. 81 5.7 Óraszámok évfolyamonként ......................................................................................... 83 5.8 A 4. évfolyam tanterve .................................................................................................. 83 5.8.1 Célok és feladatok.................................................................................................................83 5.8.2 Fejlesztési követelmények.....................................................................................................83 5.8.3 Témalista (ajánlás)................................................................................................................84 5.8.4 Témakörök, tartalmak ...........................................................................................................84 5.8.5 A továbbhaladás feltételei .....................................................................................................85

6. Számítástechnika 1- 4. évfolyam............................................................................87 6.1 Bevezetés ....................................................................................................................... 88 6.2 Célok és feladatok ......................................................................................................... 88 6.3 Kulcskompetenciák....................................................................................................... 89 6.4 A műveltségterület heti óraszámai ............................................................................... 91 6.5 A tanulók értékelése...................................................................................................... 91 6.6 Bevezető szakasz 1-2. évfolyam .................................................................................... 92 6.6.1 Fejlesztési feladatok..............................................................................................................92 6.6.2 Fejlesztési követelmények, új tevékenységek ........................................................................92 6.6.3 Javasolt óratervek és témakörök ............................................................................................93 6.6.4 Az 1. évfolyam tanterve ........................................................................................................93 6.6.4.1Értékelési javaslatok .....................................................................................................................94

6.6.5 A 2. évfolyam tanterve..........................................................................................................94 6.6.5.1A továbbhaladás feltételei .............................................................................................................95

6.7 A 3. évfolyam tanterve .................................................................................................. 95 6.7.1Értékelési javaslatok ..............................................................................................................96

6.8 A 4. évfolyam tanterve .................................................................................................. 96 6.8.1 Értékelési javaslatok .............................................................................................................97

3

Helyi tanterv


6.8.2 A továbbhaladás feltételei .....................................................................................................97

7. Technika és életvitel 1-4. évfolyam ........................................................................99 7.1 Bevezetés ..................................................................................................................... 100 7.2 Célok és feladatok ....................................................................................................... 100 7.3 Kulcskompetenciák..................................................................................................... 101 7.4 Fejlesztési feladatok, követelmények.......................................................................... 102 7.5 Ajánlott tankönyvek ................................................................................................... 102 7.6 Szükséges eszközök, anyagok ..................................................................................... 102 7.7 Témakörök-időkeretek ............................................................................................... 103 7.8 Az 1. évfolyam tanterve .............................................................................................. 103 7.8.1 Célok..................................................................................................................................103 7.8.2 Követelmények ...................................................................................................................103 7.8.3 Értékelés.............................................................................................................................103 7.8.4 Tananyagtartalom ...............................................................................................................104 7.8.5 Fogalmak............................................................................................................................104 7.8.6 A továbbhaladás feltételei ...................................................................................................105

7.9 A 2. évfolyam tanterve ................................................................................................ 105 7.9.1 Célok..................................................................................................................................105 7.9.2 Követelmények ...................................................................................................................105 7.9.3 Értékelés.............................................................................................................................105 7.9.4 Tananyagtartalom ...............................................................................................................106 7.9.5 Fogalmak............................................................................................................................107 7.9.6 A továbbhaladás feltételei ...................................................................................................107

7.10 A 3. évfolyam tanterve .............................................................................................. 107 7.10.1 Célok ................................................................................................................................107 7.10.2 Követelmények .................................................................................................................108 7.10.3 Értékelés ...........................................................................................................................108 7.10.4 Tananyagtartalom .............................................................................................................109 7.10.5 Fogalmak..........................................................................................................................110 7.10.6 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................110

7.11 A 4. évfolyam tanterve .............................................................................................. 110 7.11.1 Célok ................................................................................................................................110 7.11.2 Követelmény.....................................................................................................................111 7.11.3 Értékelés ...........................................................................................................................111 7.11.4 Tananyagtartalom .............................................................................................................111 7.11.5 Fogalmak..........................................................................................................................112 7.11.6 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................112

8. Rajz 1-4. évfolyam..................................................................................................113 8.2 Bevezetés ..................................................................................................................... 114 8.3 Célok és feladatok ....................................................................................................... 114 8.4 Kulcskompetenciák..................................................................................................... 115 8.5 Fejlesztési feladatok .................................................................................................... 116 8.5.1A megismerő- és a befogadóképességek fejlesztése..............................................................116 8.5.2 Óraszámok évfolyamonként ................................................................................................117

8.6 Az 1. évfolyam tanterve .............................................................................................. 118 8.6.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások................................................................118 8.6.2 Technikák, anyagok ............................................................................................................119

8.7 A 2. évfolyam tanterve ................................................................................................ 120 8.7.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások................................................................121 8.7.2 Technikák, anyagok ............................................................................................................121

8.8 A 3. évfolyam tanterve ................................................................................................ 122 8.8.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások................................................................123 8.8.2 Technikák, anyagok ............................................................................................................123 8.8.3 Továbbfejlesztési alapok .....................................................................................................124

4

Helyi tanterv


8.9 A 4. évfolyam tanterve ................................................................................................ 125 8.9.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások................................................................126 8.9.2 Technikák, anyagok ............................................................................................................127 8.9.3 Kimeneti követelmények.....................................................................................................127 8.9.4 Ajánlások értékelési eljárásokra ..........................................................................................127 8.9.5 A megerősítés, értékelés módszerei .....................................................................................128

9. Ének-zene 1-4. évfolyam .......................................................................................129 9.1 Bevezetés ..................................................................................................................... 130 9.2 Célok és feladatok ....................................................................................................... 130 9.3 Kulcskompetenciák..................................................................................................... 130 9.4 Fejlesztési feladatok .................................................................................................... 131 9.5 Az 1.- 4. évfolyam óraterve ......................................................................................... 132 9.6 Az 1. évfolyam tanterve .............................................................................................. 133 9.6.1 A továbbhaladás feltételei: ..................................................................................................135

9.7 A 2. évfolyam tanterve ................................................................................................ 136 9.7.1 A továbbhaladás feltételei: ..................................................................................................137



10. Testnevelés és sport ...........................................................................................144 1-4. évfolyam..............................................................................................................144 10.1 Bevezetés.................................................................................................................... 145 10.2 Célok, feladatok ........................................................................................................ 145 10.3 Kulcskompetenciák................................................................................................... 145 10.4 Fejlesztési feladatok .................................................................................................. 146 10.5 Fejlesztési követelmények......................................................................................... 146 10.6 Óraszámok évfolyamonként ..................................................................................... 147 10.7 Az 1. évfolyam tanterve ............................................................................................ 147 10.7.1Belépő tevékenységformák ................................................................................................147

10.8 A 2. évfolyamterve .................................................................................................... 149 10.8.1Belépő tevékenységformák ................................................................................................149 10.8.2 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................151

10.9 A 3. évfolyam tanterve .............................................................................................. 151 10.9.1 Belépő tevékenységformák ...............................................................................................151 10.9.2 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................153

10.10. A 4. évfolyam tanterve ........................................................................................... 153 10.10.1 Belépő tevékenységformák..............................................................................................153 10.10.2 A továbbhaladás feltételei ...............................................................................................156

5

Helyi tanterv


1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Heti

Évi

Heti

Évi

Heti

Évi

Heti

Évi

296

8

296

8

296

7,5

277

37

2

74

2

74

2

74

4 ,5

166

4

148

4

148

4

148

0,5

18

0,5

18

0,5

18

1

37

1

37

1

37

1,5

55

2

74

1

37

1

37

1

37

1,5

55

1,5

55

1,5

55

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

3

111

3

111

3

111

4

148

Kötelező

20

740

20

740

20

740

24

888

Szabadon választott

1,5

55

2

74

2

74

Összesen

21,5

795

22

814

22

814

24

888

Tantárgy Magyar nyelv-és iro8 dalom Idegen nyelv 1 Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

6

Helyi tanterv


2. Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam

7

Helyi tanterv


2.1 Bevezetés Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembe vételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzetekhez, beszédben pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai,eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. 2.2 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek, és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik, és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. 8

Helyi tanterv


2.3 Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció Feladatunk az ösztönös nyelvtudás formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és írás megtanítása, ez nélkülözhetetlen a tudományok további elsajátításában. Az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete, ehhez a szókincs gyarapítására és a szavak jelentésrétegeinek megismerésére és tudatosítására kell törekednünk. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mely megalapozza a szövegértés és a szövegalkotás összetettebb műveleteit. Különféle tevékenységformákat alkalmazva, a játékosságra építve kell a tudatos és kreatív nyelvhasználatra nevelnünk. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Alapvető feladat a szövegértési és alkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák révén. Matematikai kompetenciák A gondolkodtató feladatok szöveges részeinek megértése nélkül nélkülözhetetlen a pontos feladatmegoldáshoz. Az anyanyelv tanításakor a szöveghű és szövegértő olvasás, a nyelvtani ismeretek elsajátítása megalapozza mindezt. Természettudományos kompetenciák Az anyanyelv tanításában ismeretterjesztő szövegek is megjelennek, ezek feldolgozásával megalapozhatjuk a természettudományos gondolkodást, felkelthetjük a tanulók érdeklődését a szűkebb és tágabb környezetük iránt. Iskolánk különösen nagy figyelmet szentel a természet megismertetésére, környezetünk védelmére. Az anyanyelvi foglalkozások lehetőséget biztosítanak a természet tanulmányozására és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok megvalósítására. Digitális kompetencia A tanító építhet az információs társadalom technológiáira. Azonban fontos feladat tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére nevelni. Az információtömeg kezelése és szűrése elképzelhetetlen a tudatos nyelvhasználat nélkül. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni és csoportos tevékenységtípusok alkalmazása. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, kitartását, igényességét, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és minél önállóbban legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetenciák Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola, éppen ezért a tanítónak elfogadó, pozitív légkört kell biztosítania az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységben. A megfelelő légkörben kell szervezni az anyanyelvi tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gya-

9

Helyi tanterv


korlását és a konfliktuskezelés alapjait. Erre épülve alakulhat ki az igényes nyelvi kifejezés és magabiztosság. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák A változatos munkaformák lehetőséget biztosítanak az anyanyelvi órákon a tanulók különböző megnyilatkozásaira, a tanórán kívüli feladatvállalásra. Az érdeklődés felkeltésével aktív résztvevővé válhatnak a tanulás szervezésében, felelősségtudatuk megerősödhet Esztétikai és művészeti kompetenciák. Az anyanyelvi nevelés több lehetőséget is tartogat az esztétikai és művészeti kompetenciák megvalósítására. A szövegértés, a hangos olvasás eszközzé tételéhez a tanító szépirodalmi szövegeket választ,melyek esztétikai értékeit felfedezteti, tudatosítja a tanulókkal A játékos feladatok,meseillusztrációk, korhű ábrázolásmódok a művészet több területét is lefedik 2.4 Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal. Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, 10

Helyi tanterv


érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

11

Helyi tanterv


2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai évfolyam Magyar nyelv és irodalom Olvasás Fogalmazás Tánc és dráma Nyelvtan Írás

1. heti

évi

heti

évi

heti

3. évi

8

296

8

296

8

296

3,5 --

2.

148

0,5 --

3,5 --

148

0,5 148

4

2 2

3 1,5

185

0,5 148

2 1

4. heti

évi

7,5

277

3,5 1,5

203

0,5 111

2

74

--

2.6 Szükséges taneszközök Tanulói taneszközök: tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek, vázolólapok, füzetek, betűkártyák, betűtartó, betűsín, stb… Tanítói taneszközök: betűtábla, hívóképek, betűkártyák, szóképek, tárgyképek, diafilm, abc-s táblák, video film, hangszalag, írásvetítő, TV, video lejátszó, könyvek, kézikönyvek, bábok, CD lemez, magnó, CD lejátszó, falitáblák, nyelvtani applikáció, írók arcképcsarnoka, Magyar Helyesírás Szabályai, Szinoníma szótár, Szólások,közmondások, Értelmező kéziszótár, újságok, stb. 2.7 A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Az értékelés döntően személyre szóló fejlesztő értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönző értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentősége van a folyamatos megfigyelésnek, adatgyűjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak demotiválják a diákokat. A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a meg-

12

Helyi tanterv


erősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra, a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények, fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1–4. osztályban hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsősorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erősítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenőrzése. A nyelvi rendszer megismerését előkészítő alapvető fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegű, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény értékelésének. Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1–4. osztályban legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmező, interpretáló olvasás elemi műveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az ellenőrzés során célszerű tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a felolvasást illetően a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentőségük (pl. mást olvasás, akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelő hangsúlyozás, dallamvezetés, tagolás). Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettől megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betűalakítást és kapcsolást. A legfontosabb kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentőséggel bír még a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetősség fő összetevői: a tisztaság, rendezettség, egyszerűség, egyöntetűség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsősorban segítő szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze.

13

Helyi tanterv


2.8 Az 1. évfolyam tanterve 2.8.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek a megismerése. A nyelvi jelek és a nem nyelvi jelek használatának összehangolása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megismerése és alkalmazása. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció nyelvi fordulatainak megismerése és alkalmazásuk szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Az iskolán kívüli közösségi viselkedés szabályainak megismerése és alkalmazása. A színházlátogatással kapcsolatos kommunikációs helyzetek gyakorlása. A színház életének alapszintű megismerése, a drámajáték előkészítése. A szóbeli élménybeszámoló gyakorlása. A szókincs bővítése. Olvasás, szövegértés Az olvasással, az írásbeliséggel kapcsolatos motivációs bázis kiépítése és megerősítése. Az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítása, igazodva az egyéni sajátosságokhoz. A hangos és néma olvasás technikájának elsajátítása. A pontos olvasás kialakítása az olvasási hibák megelőzésével, korrekciójával. A szövegértő olvasás megalapozása a jelentéskereső, jelentésteremtő beállítódás kialakításával; a gyermekek érdeklődéséhez és fejlettségi szintjéhez igazodó rövid, egyszerű szövegek néma olvasásával, az olvasottak szó szerinti megértését bizonyító – egyénre szabott – feladatok megoldásával. Irodalomismeret, műismeret Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása: a mesehallgatás, -olvasás, vershallgatás, versmondás örömszerző, önjutalmazó tevékenységként való megtapasztalása. Műélvezet a beleélés, képzelet, asszociációk, játék, ritmus, zene révén. Az esztétikai fogékonyság és az ízlés formálása. A műalkotások aktív, kreatív befogadásának megalapozása. Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegekkel. A költői nyelv sajátosságainak (ritmus, rím, zeneiség, képek) megfigyelése, megértésük megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. mese, vers, versszak, verssor, ritmus). A tanulási képességek és a kreativitás fejlesztése. A könyv, újság, folyóirat jellemzőinek megismerése. Tájékozódás a könyvtárban. Az irodalmi művekben megjelenő emberi, erkölcsi és esztétikai értékek iránti érzékenység formálása. Alapvető erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minőségek (szép, csúnya) gyakorlati megtapasztalása. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi tudatosság fejlesztése. A hang, a szó, a mondat és a szöveg fogalmak tapasztalati úton való megismerése. A mondatok helyes hanglejtésének a megfigyelése. A rövid és a hosszú magánhangzók, a j és a ly írásának gyakorlása. Az elválasztás szabályainak tapasztalati úton való megismerése. Az írásbeli nyelvhasználat megalapozása. Írás Az írással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása. Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok életkori sajátosságaira, fejlettségi szintjére, illetve haladási tempójára való tekintettel. A helyes írásszokások kialakítása. A lendületes, összerendezett írásmozgás kialakítása, az írástechnika megalapozása, fejlesztése. Az olvasható, lendületes, folyamatos, tetszetős kézírás megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése A tanulók olvasási szokásainak megismerése és fejlesztése. A könyv- és könyvtárhasználati képességek megalapozása. A gyermekújságok megismerése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. 14

Helyi tanterv


2.8.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák

Témakörök, tartalmak

Belépő tevékenységformák

Beszédkészség, szóbeli szövegek alko- A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A tása és megértése beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. ÉrtA helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulá- hető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, ciója, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól rités a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi mizálható mondókák, versek tanulása, előadása. érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel. Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetiA mondat felbontása szavakra, a szavak szótag- záló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak okra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzeszótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozá- tet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) sa. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a megismerése és használata. Formák fölismerése, szavakban. különbségeik és azonosságaik megállapítása. A táTájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relá- jékozódás gyakorlása térben és síkban. ciós szókincs tartalmának pontosítása. Az Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtaralakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának tás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását összehangolása. Finommozgások fejlesztése. segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése.

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás.

Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása.

A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előké-

15

Helyi tanterv




A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűso- szítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emrának egyeztetésével. lékezetből. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata.

Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.

Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal.

A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben.

Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni.

16

Helyi tanterv


2.9 A 2. évfolyam tanterve 2.9.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, a beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek megfigyelése és alkalmazásuk. A mondatfonetikai eszközök szerepének tudatosítása, alkalmazásuk fejlesztése. Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megfigyelése és törekvés az alkalmazásukra. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció megismert nyelvi fordulatainak alkalmazása a szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Olvasás, szövegértés Az olvasás motivációs bázisának gazdagítása, az olvasási kedv megőrzése, az érdeklődés formálása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az olvasás technikájának megszilárdítása, a szöveghű (pontos és helyes), értelmes, folyamatos hangos olvasás megalapozása és fejlesztése. Az olvasás pontosságának, helyességének és tempójának fejlesztése speciális gyakorlatokkal. A hibák csökkentése, korrekciója differenciáltan. A néma értő olvasás fokozatos elsajátítása. A szó szerinti megértés fejlesztése. Az értelmező, bíráló, alkotó olvasás megalapozása. A szövegből való tanulás alapozása. A könyvek különböző fajtáinak megismertetése, használatuk az olvasás céljának megfelelően. A természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos elemi ismeretek nyújtása. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet megtapasztalása, átélése a beleélő mesehallgatás, a képzelet, a dramatikus megjelenítés és a verszene révén. Az ízlés és az esztétikai fogékonyság formálása. Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés más népek irodalmának alkotásaival. Mese és valóság különbségének tudatosítása. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, verses mese, népköltészet, műköltészet, mesekezdő és -befejező formulák, vidám, szomorú hangulat, a verszene eszközei: rím, ritmus, ismétlődés). Az empátia, a beleélő képesség, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés, a kreativitás fejlesztése. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. A természettel és a társakkal, felnőttekkel szembeni humánus magatartásra nevelés. Különböző dramatikus formák kipróbálása. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szóelemek megismerése. A nyelvi elemzési készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erősítése. A nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. A helyesírási szótár használatának megalapozása. A kiejtés szerinti helyesírás fontosabb szabályainak megismerése. A szótagolás és az elválasztás szabályainak a megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása. A hangos olvasás fejlesztése. A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása. A szóelemzés alkalmazása a kiejtéstől eltérő helyesírású szavak lejegyzésében. A helyesírási készség fejlesztése. A j hang kétféle jelölésének megismerése, a hangűrtöltő j szerepének a feltárása. A nyelvi tudatosság erősítése, a szövegalkotó készség fejlesztése. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megismerése, használatuk tudatosítása. A magyar nyelvi ismeretek bővítése, az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetése. A mondatfajták megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján. A mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése. A mondatvégi írásjelek használatának tudatosítása. 17

Helyi tanterv


Írás Az íráskészség tervszerű fejlesztése. Az írás eszközszintű használatának megalapozása az írástechnika megszilárdításával, az alkotó, alkalmazó feladatok arányának növelésével. A hibák csökkentése, korrekciója, a tempó fejlesztése az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodva. Olvasható, tiszta, jó tempójú, tetszetős írás kialakítása. A készségfejlesztés összekapcsolása más anyanyelvi nevelési feladatok megvalósításával (beszédművelés, helyesírás, beszéd, olvasás fejlesztése stb.). Az írásszokások megerősítése, szükség esetén korrekciója. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtárban való tájékozódás, könyvkölcsönzés megtanulása. Az információkereső technikák megalapozása. 2.9.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák



Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok he- A hangok időtartamának érzékeltetése a szalyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- vakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvari- alkalmazása a beszédben és a hangos olvasásas magatartási szokások, nyelvi fordulatok a kor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű felnőttekkel és kortársakkal való érintkezés- szavak megfigyelése és értelmezése. szövegben. A megszólítás. környezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal Mondatalkotások. Két, majd több mondat ösz- mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. szekapcsolása. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A Eseménysor felidézése, az események sorren- beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvdisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek használat, a nem verbális eszközöknek a megértése. beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek érNépköltészeti és műköltészeti alkotások a tékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az klasszikus és kortárs hazai és határon túli ma- események összefoglalása, a lényeges gondogyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós lat kiemelése. Az olvasott művek kérdések, népi játékok a nemzetiségek és et- szóhasználatának megfigyelése. A cím és a nikumok kultúrájából is. Történetek a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az gyerekek természeti és társadalmi környezeté- ismeretlen kifejezések értelmezése szövegről. Nem irodalmi szövegek. A cím és környezetben. A verses forma fölismerése, a tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, szöveg ritmusának jelzése tapssal. az ismétlődések.

18

Helyi tanterv




Olvasástechnika Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes Hangsúlyozás és hanglejtés. hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiA szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasása. Szünettartás a mondaton belül és a olvasás. mondatok között. A folyamatos olvasás. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Írásbeli szövegek alkotása

Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Történetalkotás szóban. Személyes élményről vagy földolgozott olVázlatkészítés. vasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat.

A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együtA tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. tes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájéko19

Helyi tanterv




könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok zódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyjellemzői. vek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. Társadalmi ismeretek Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb ki- Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felsebb közösségek. nőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.

A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben.

Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. 2.9.3A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása.  Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban.  Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.  Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből.  Hibajavítás tanítói irányítással.

20

Helyi tanterv


2.10 A 3. évfolyam tanterve 2.10.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A kulturált, mások számára is érthető élőszóbeli megnyilatkozás fejlesztése, az önismeret erősítése. Törekvés a mondat- és szövegfonetikai eszközök tudatos alkalmazására. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése. Változatos dramatikus formák kipróbálása. A mindennapi kommunikációs helyzetekkel kapcsolatos megfigyelések bővítése. Az ezekhez kapcsolódó egyszerűbb nyelvi fordulatok elsajátítása. Az együttműködő társas magatartás formálása. Az írásbeli szövegalkotás megalapozása a szóbeli fogalmazási készség fejlesztésével. Olvasás, szövegértés Az olvasás, a könyvek iránti érdeklődés fenntartása; rendszeres olvasóvá nevelés az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója; a szöveghű, folyamatos, értelmes hangos olvasás kialakítása. A kifejező olvasás megalapozása. A néma olvasás technikájának és a szó szerinti megértésnek a fejlesztése. Az interpretáló olvasás fejlesztése, a kritikai és kreatív olvasás, a tanulási képesség további alapozása. Ismeretek közvetítése a természeti és a társadalmi környezettel, emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartással, személyiségértékekkel kapcsolatban. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet iránti igény és fogékonyság, az aktív befogadás fejlesztése. Különböző esztétikai minőségek megtapasztalása irodalmi, valamint más művészeti alkotásokban (szép, csúnya, humoros stb.) Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismertetése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, elbeszélés, népdal, jelenet, próba, meseregény, hasonlat, ismétlés). Elemi műismeret és az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás megalapozása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az empátia, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A nyelvi tudatosság fokozása. A szófajok rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek feltárása. A főnév jelentésének, fajtáinak, toldalékolásának, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának a megismerése. Az ige jelentésének, ragozásának, a főbb igeidőknek, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának megismerése. Az igekötős igék jelentésének és helyesírásuknak a megfigyelése. A melléknév jelentésének, toldalékolhatóságának, helyesírásának, szövegbeli szerepének a feltárása, az ismeretek alkalmazása. A számnév jelentésének, toldalékolhatóságának, szövegbeli szerepének a feltárása, a számnevek betűvel való lejegyzése, a keltezés helyesírási szabályainak a megismerése és alkalmazása. Írás Az íráskészség továbbfejlesztése, az írástechnika automatizálása. Az írás eszközi használatát lehetővé tevő írástempó elérése. A figyelem megosztásának fejlesztése. Olvasható, rendezett, tiszta, tetszetős és gazdaságos egyéni írás kialakítása. Az írástechnikai hibák csökkentése, korrekciója, figyelemmel az egyéni sajátosságokra. A helyes írásszokások megerősítése. Az íráshoz kapcsolható egyéb nyelvhasználati képességek fejlesztése.

21

Helyi tanterv


Írott szöveg megértése, alkotása A szövegértő olvasás továbbfejlesztése. A különböző típusú szövegek elemzési szempontjainak és műveleteinek megtapasztalása; a szövegértési, -értelmezési műveletek önálló alkalmazásának a megalapozása. Általános fogalmazási ismeretek elsajátítása és alkalmazásuk a fogalmazás előkészítésekor. Ösztönzés a kreatív, önkifejező írásra. Az elbeszélés műfaji jellemzőinek a megismerése és alkalmazásuk a szövegalkotási gyakorlatokban. A párbeszéd jellemzőinek és lejegyzési szabályainak a megismerése. A tanulási képesség fejlesztése A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek bővítése. Önálló tájékozódás a könyvtárban. Az anyaggyűjtés módjainak a megismerése és tudatos kiválasztása. Az információszerzés alapvető technikáinak a megismerése. Az ítélőképesség fejlesztése A véleménynyilvánítás egyszerűbb formáinak az alkalmazása. Az udvarias vitatkozás viselkedési szabályainak a megismerése. 2.10.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák



Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondáeszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális sakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommuniká- összehangolása a tartalommal szöveg-mondáskor ciós helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, és értelmezésük mások megnyilatkozásainak érstílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, tékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, közmondások jelentése. kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szöveg-alkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az Prózai művek és versek a hazai (magyar, nemze- események időrendje, a mű szerkezetének fölistiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi merése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legen- felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. dák, történelmi elbeszélések, valamint a Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék

22

Helyi tanterv




regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.).

bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információ kiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.

Olvasástechnika Az olvasás pontosságának, folyamatosságának A pontos és folyamatos, értő olvasás. A fölolva- fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező tokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló és folyamatolvasás. feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással. Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői.

Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett.

Íráskép

Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakíGazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás tási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító alakulásának segítése. Az írás lendületének, gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a fitempójának fokozása. Írásszokások megerősíté- gyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása se. másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a

23

Helyi tanterv



Belépő tevékenységformák rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével.

Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.

Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a –ból/ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

Társadalmi ismeretek

A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban. Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti

24

Helyi tanterv




A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.

múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok öszszeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése.

Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve. 2.10.3 A következő tanévi fejlesztés feltételei 

 





Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az öszszefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében.

25

Helyi tanterv


2.11 A 4. évfolyam tanterve 2.11.1 Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A szóbeli kommunikációs készség továbbfejlesztése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása a kommunikációs gyakorlatokban. A szövegfonetikai eszközök és váltások célszerű alkalmazása felolvasáskor. A kitekintő felolvasás megalapozása. A nem nyelvi jelek használatának, szerepének tudatosítása. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. Népszokás feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése. Újabb mindennapi kommunikációs helyzetek megismerése, a tapasztalatok és a tanulságok megfogalmazása. A mindennapi kommunikációs helyzetekkel kapcsolatos nyelvi fordulatok alkalmazása a kommunikációs körülményeknek megfelelően. Olvasás, szövegértés Az olvasás motívumrendszerének erősítése, olvasóvá nevelés az egyéni érdeklődés figyelembevételével. Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás kialakítása. Az interpretáló, a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése, a tanulási képesség további alapozása. A környezettel és a társadalommal, emberi sorsokkal, törekvésekkel, élethelyzetekkel, magatartásmódokkal, értékekkel kapcsolatos ismeretek nyújtása. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet iránti igény, az esztétikai fogékonyság és az aktív, kreatív, reflektív befogadás formálása. Különböző esztétikai minőségek megtapasztalása irodalmi és más művészeti alkotásokban. Nemzeti irodalmunk és más népek nép- és műköltészeti alkotásainak olvasása; legnagyobb íróink, költőink néhány művének megismertetése. Egy hosszabb házi olvasmány elolvasása. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesegyűjtemény, gyűjtő, fordulópont, csattanó, epikus művek szerkezete, a cselekmény kezdő- és végpontja, emelkedettség a versekben stb.), az alsó tagozaton tanultak rendszerező áttekintése. Néhány alapvető irodalmi téma, emberi élethelyzet felfedeztetése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az önismeret, az önértékelés, az empátia, a fantázia, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Együttműködő, humánus magatartásra nevelés. Különböző dramatikus formák kipróbálása. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A nyelvi tudatosság erősítése. Az igemódok megkülönböztetése, alkalmazásuk a szóbeli és az írásbeli szövegalkotásban. A szóalkotás főbb módjainak feltárása. A szófajokról tanult ismeretek bővítése, a személyes, a mutató, a kérdő névmás megismerése, szerepük felismerése a szövegben, megfelelő alkalmazásuk a szóbeli és az írásbeli megnyilatkozásokban. A tanult helyesírási szabályok alkalmazásának erősítése, a helyesírási tudatosság fokozása. A korábban tanult helyesírási szabályok rendszerezése új szempontok szerint: a kiejtésnek megfelelő, a kiejtéstől eltérő és a hagyományos írásmód alapján. A helyesírási szótár használatának gyakorlása. Az 1–4. osztály tananyagának ismétlése, rendszerezése, a nyelvi tudatosság erősítése a szóbeli és az írásbeli megnyilatkozásokban. Írott szövegek megértése és alkotása A szövegértő olvasás fejlesztése. A különböző típusú szövegek elemző műveleteinek gyakorlása, önálló alkalmazásuk fejlesztése. A szövegértés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotó készség fej26

Helyi tanterv


lesztése. A szókincs bővítése, a tudatos nyelvhasználat erősítése. A leírás műfaji jellemzőinek feltárása és alkalmazása. A tanuló mint befogadó szerepének tudatosítása. A reklám alapvető műfaji jellemzőinek megismerése, a tömegkommunikáció manipuláló eszközeinek a felismerése és megnevezése. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló ismeretszerzési készség fejlesztése, a könyvtár önálló használatának erősítése. A fontosabb magyar nyelvi kézikönyvek tartalmának és használatának megismerése. Az ítélőképesség fejlesztése Az udvarias véleménynyilvánítás és a vita szabályainak bővítése. Az érvelés alapjainak kialakítása. 2.11.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák



Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelenA szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfo- tésének megfelelő tempó, hangerő és dallam netikai eszközökkel. A szöveg jelentésének alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelymegfelelő helyes dallam és nem verbális eszkö- zetekben alkalmazkodás a kommunikációs zök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök mindennapi élethelyzetekben. Vita összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és paszszív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással.. Narráció. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér Prózai és verses népköltészeti alkotások a ma- idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömögyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok rítés, bővítés. Azonos témájú alkotások népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elnépdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi készítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncme- kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. se. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, Több szempont figyelembevétele a szereplők viselmesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. kedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszi- házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, kus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemé- olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi

27

Helyi tanterv




lyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás.

eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak öszszefoglaló rendszerezése.

Olvasástechnika A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szöMondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező vegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorla- szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Pártokkal. beszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Írásbeli szövegek alkotása Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői.

Íráskép

Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése. Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító irányításával. Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése.

Eszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon.

A tanulási képesség fejlesztése Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése.

28

Helyi tanterv




Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés.

A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.

Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

29

Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése.

Helyi tanterv


Memoriter Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve. 2.11.3 A továbbhaladás feltételei 

         



Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.

30

Helyi tanterv


2.12 Tánc- és dráma 1-4. évfolyam 2.12.1 Bevezetés A dráma tantervi modul nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti. Mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. A dráma modul mindhárom részterülete (dráma, bábjáték, népi játékok) tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. 2.12.2 Célok és feladatok A dráma kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi és térbeli biztonságának javulását; idő és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájának és beszédük tisztaságának kialakulásához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma tantárgyként az érzékelés és kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása. A dráma lehetőséget nyújt            

a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a színpadi mozgásban és a bábjátékban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására; a dráma, a mozgás és a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására; valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére; arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a mozgásban, a bábjátékban is alkalmazni tudják; arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett színházi, bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére. a mozgásban levő test komplex jelenlétének, sokrétű működésének megtapasztalására; a fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció fejlesztésére; az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítására a tér tárgyaival, illetve páros gyakorlatokban; a különböző mozgáselemeknek a térben való megjelenítésére, a kommunikáció eszközeként való használatára; az önértékelés és reakcióképesség növelésére.

31

Helyi tanterv


A dráma –oktatás feladatai Az alapvető drámajátékos ismeretek elsajátítása, minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvétel. Művészeti alkotások befogadására, elemzésére, értékelésére való fogékonyság fejlesztése. Segítse hozzá a tanulókat különböző cselekvő- feldolgozó technikák elsajátításával a mélyebb ismeretek elsajátításához, örömteli tanuláshoz. Őrizzék meg a gyerekek az óvodáskorszak természetes rögtönző játékait, fejlesszük ezt a képességet tovább. Az alkotó és cselekvő hozzáállás készségének kialakítása a saját élethelyzetek megoldásában. Önismeret, emberismeret alapozása. Kellemes osztály, csoportlégkör kialakítása. Játékbátorság felkeltése, megőrzése. Jól érthető, tagolt, helyes magyar beszéd elsajátítása, helyes légzés, hangképzés fejlesztése. Mozgás, finom-motorikus mozgás koordinálása, fejlesztése. A személyiség nyitása, gátlások oldása. Társak közötti kapcsolat érzékelése, értékelése, formálására törekvő képesség fejlesztése. Érzékszervi észlelés finomítása, tudatosítása. Koncentráció erősítése. 2.12.3 Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelv használatának fejlesztése szorosan kapcsolódik a kognitív képességek fejlődéséhez. Dráma tanítás során gyakran van lehetőség a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, nyelvi stílusok sajátosságainak, kommunikáció változásainak megismerésére különféle helyzetekben. Találkozik a tanuló irodalmi, ill. ismeretközlő szöveggel, népi játékokkal mely beépül szókincsébe, kommunikációjába. A dráma tanítás a beszélt nyelv kultúrájáért és esztétikájáért is felelős. A gondolatok, érzések szabad, tiszta, egyértelmű és hatékony kifejezésére is törekedni kell. A gyerekek kommunikálni tudnak különféle szituációkban, saját és társaik interakcióit is figyelemmel kísérik. A felismert helyzetekhez tudják saját megnyilvánulásaikat alakítani. Alkalom nyílik a különféle stílusokkal játszani. Érveiket a helyzetnek megfelelően fejezik ki, fogalmazzák meg. Kritikus, építő jellegű párbeszédre törekszenek, mely magába foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. Ismerik a nyelv másokra gyakorolt hatását. Kreativitás, problémamegoldó képesség, döntéshozatal képesség fejlesztés is intenzív a szituációs játékok kapcsán. A tantárgy tanítása során mindig a pozitív attitűd felé való haladás a cél. 2. Matematikai kompetencia: A dráma óra szintén közvetett módon segíti ezt a kompetenciát is. A strukturált, logikai tényezőkre épülő munka előkészítése, véghezvitele tanítható a drámajátékok mentén is. A vitákban is érvényesíthető érvek, bizonyítékok láncolata, miként a helyzetek feltérképezésében az okokozati tényezők figyelembevétele. A pozitív attitűd az igazság tiszteletére neveléssel, a dolgok, történések logikus okának és érvényességének keresésével érhető el. 3. Természettudományos kompetencia: A modul lehetőséget ad arra, hogy gyakran keressünk magyarázatokat természeti jelenségekre, elemezzünk az ember és a természeti világ közt lezajló kölcsönhatásokat, folyamatokat, előrejelzéseket tegyünk, melyek később a gyerekek cselekvését is önmaguk által tudatosan irányítottá teszi. A Földünk ökológiai egyensúlyáért való felelősség, a fenntartható fejlődésért vállalt egyéni és közösségi felelősség a mindennapi cselekedeteinkben tetten érhető kell legyen.. Érdeklődjenek a gyerekek etikai kérdések iránt is, legyenek kritikusak, kíváncsiak Földünket rövid, vagy hosszabbtávon érintő változásokkal kapcsolatban. Más tantárgyakból szerzett természettudományos ismeretek a helyzetgyakorlatok során aktivizálódjanak: természetvédelem, energiatakarékosság, egészséges életmód, kisállattartás, szelektív hulladékgyűjtés, az értékekkel való bánás. Legfontosabb környezettudatos magatartás és egészséges cselekvőképesség kialakítása, a közöny kiszűrése, a tudományos-technikai lehetőségek tudatosítása a gyerekekben.

32

Helyi tanterv


Képesek legyenek cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan, és globális vonatkozásban egyaránt. 4. Digitális kompetencia: Az IST szerepe eszközként jelenik meg az internetes anyagkeresésben, a szövegszerkesztésben, az adathordozók használatában. Pozitív attitűd a kritikus, megfontolt, felelősségteljes médiahasználat. Drámaórán kiemelkedő szerepet kaphat a kritikus, kreatív gondolkodás fejlesztése. 5. Hatékony, önálló tanulás: A magabiztosság, a helyes önismeret e kompetencia alapja melyet a drámaórákon közvetett és közvetlen módszerekkel tudatosan fejlesztünk. A tanulás tanulása, a hatékony együttműködés dráma órákon is érvényesül. Leggyakrabban kiscsoportokban felkészülve folyik a munka, meg kell szervezniük a saját és a közösség feladatát, célját. Egy munkafolyamat végén hasznos összegezni a tapasztalatokat. Ha a tevékenység egyéni vagy teljes csoportra kiterjed, akkor is fontos a felelősség tudatosítása. A hatékony tanulás következménye a jó eredmény, melynek motiváló hatásúnak is kell lennie. 6. Szociális és állampolgári kompetencia: Egyik iskolában tanult tantárgy sem fejleszti olyan közvetlenül a szociális tudatot, mint a dráma. Kicsiben itt is tanulják a gyerekek az egymás közötti érintkezés, az empátia, az egészséges önérvényesítés, a konfliktuskezelés, a társadalmi felelősség, a harmonikus életvitel szabályait. Ez persze a család szerepét nem pótolja, de segítheti. A társadalmi-politikai aktualitások is teret kaphatnak a dráma órákon. A véleményformálás mélysége mindig függjön a csoport életkorától, érdeklődésétől. Fontos a véleménykülönbségeknek teret adni, a téves szemléletet orvosolni, a gyerekek toleranciáját fejleszteni a drámapedagógia eszközeivel. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Ez a kompetencia a kreativitással és a motivációval függ össze. Csak az a tanuló képes a dráma órákon kezdeményezni, ötleteivel színvonalassá, sikeressé alakítani a játékot, aki érdeklődéssel, kitartó szorgalommal és ötlettel járul hozzá. Az ilyen tanulókat jogosan elismerés illet. Tudomásul kell venni azonban, hogy a csoporttagok közül ebben nincs egyenlőség. Segíteni kell a passzívabb tanulókat abban, hogy ez a képességük is fejlődjön a dráma órákon. A későbbi érvényesülésnek ez alapfeltétele. A „mindenki jó valamiben” szemlélet alkalmazásával, a dicsérettel sikerélményhez kell juttatnunk valamennyi csoporttagot. Ennél a tantárgynál ez nem nehéz. 8. Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Dráma órákon sokszor dolgozunk művészeti alkotásokkal: irodalmi mű, film, zene, színházi előadás. stb. Esztétikai értékeiket a lehetőségeknek és a szükségességnek megfelelően elemezzük. Tanítsuk meg a gyerekeket a szép, értékes és a hitvány, talmi közötti különbségre. A helyes és kifejező beszéddel, színpadi mozgással, elkészített előadásokkal konkrétan is esztétikai produktumot hozunk létre. Az alkotás (bármilyen kicsi is az) csiszolása és tökéletesítése a cél. Az esztétikusság igényének kiterjesztése fontos: a viselkedés, a gesztusok, az arcjáték, az egymás közötti érintkezés, a környezeti kultúránk, öltözködésünk terén is. 2.12.4 Fejlesztési feladatok Az érzékelés érzékenységének fokozása az érzékszervi játékokkal Kommunikációs képesség fejlesztése, kifejezőkészségük árnyaltságának fokozása. Alkotóképesség fejlesztése azzal, hogy a tanulók képessé válnak egyszerű bábok önálló elkészítésére, mozgatására, tárgyjáték, improvizáció bemutatására, megtanulnak rövid meséket, verseket egyénileg és csoportosan elmondani, bábbal dramatizálni. Testi, térbeli biztonságuk javul, időérzékük fejlődik. Ismerkednek néphagyományainkkal. Más tantárgyban szerzett ismereteiket képesek rugalmasan a játékok során felhasználni. Fogékonyakká válnak az irányított játékokkal a környezeti fenntartható fejlődés 33

Helyi tanterv


kérdéseinek megoldására.(ÖKO) Alkalmazkodó képességük fejlődik, miközben megtanulják társaikat figyelmesen meghallgatni. Képessé válnak szituációk elemzésére, improvizációk, rövid jelenetek, játékok bemutatására. Kritikai, elemző, önelemző képességük fejlődik a gyakorlatok és megbeszéléseik kapcsán. Fokozatosan hozzászoknak, alkalmazkodnak a nyilvános szerepléshez. Alakul, gazdagszik ön-és emberismeretük. Fejlődik kooperációs készségük, empátiájuk Hozzászoknak az összpontosításhoz, tervezett, kitartó munkához. Képesek lesznek művészeti élmények befogadására, elemzésére, feldolgozására 2.12.5 A tanulói tevékenységek a dráma modulban A tanulói tevékenységek rendszere az általános didaktikai elveknek megfelelően folyamatosan egymásra épülő és koncentrikusan bővülő szerkezetet mutat. A modul főbb témakörei, illetve a benne megjelenő tevékenységformák a következők képességterületeket, átfogó személyiségfejlesztési területeket ölelik fel:  érzékelés és észlelés;  képzelet, fantázia;  nagymozgások és finommotorika;  verbális és nonverbális kommunikáció;  énkép és önértékelés;  fegyelem és kooperáció;  problémamegoldás;  kreativitás, improvizáció. A fentiek folyamatos és egyre bővülő eszköztárral megvalósuló fejlesztése érdekében a modul keretei között a következő területeken szükséges a tanulóknak ismereteket, illetve gyakorlati jártasságot szerezniük:  a cselekvéses művészetek alapvető szerkezeti, dramaturgiai jellemzői;  a tánc - színpadi mozgás, a dráma és a bábjáték alapvető eszköztára;  a mozgásos, dramatikus és bábos tevékenységet végző személy  alapkészségei;  az egyes területekhez tartozó kifejezésformák hagyományos elemei;  az egyes területekhez tartozó kifejezésformák modern rendszere;  a különböző részterületek belső kapcsolatrendszere;  a cselekvéses művészetek kapcsolódási lehetőségei más művészetekhez;  a cselekvéses művészetek kapcsolódási lehetőségei az emberi kultúra más összetevőihez, tudásformáihoz. 2.12.6 Az 1. évfolyam tanterve 2.12.6.1Célok  Kellemes csoportlégkör és hangulat kialakítása.  Játékosság megtartása, játékbátorság kialakítása  Gátlások oldása, a csoport elötti megnyilatkozás elfogadása  Személyiségfejlesztés.  Az emberek egymás közötti kapcsolatának érzékelése.  Kontaktus teremtése körben ( székeken ülve) 2.12.6.2 Követelmények Készség, képességfejlesztés:  Ritmus- és fantáziagyakorlatok  Beszédgyakorlatok a helyes légzés kialakítására, beszédhibák kiküszöbölésére (mondókák, kiolvasók, köszöntő versek) 34

Helyi tanterv


 Beszéd -ének, mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben.  Mozgáskoordinációs játékok (egyensúly, ritmus, térérzékelés) Bábjátékok:  Egyszerű bábok készítése (sík, zacskó, maskarakészítés)  Bábtechnika alapjai  Tárgyjáték, egyszerű improvizáció bábokkal  Egyszerű történetek, mesék feldolgozása bábos,drámás eljárásokkal Drámajátékok:  Érzékelő, ritmus és fantáziagyakorlatok, mozgással egybekötött beszédgyakorlatok  Népmesék és klasszikus műmesék mondása,történetek elmesélése, meghallgatása  Beszélgetés a cselekmény elejéről és végéről, a szereplőkről és a helyszínről.Utánzó játékok és énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással és előadásuk társakkal (lépésmotivumok szabad variálása)  Olvasott történetek reprodukálása szerepjátékokkal (állatok mozgása)  Kreatív játékok, szerepjáték tárgyakkal (tárgyak megváltoztatása nélkül) Dráma és a színház formanyelve : Gyermekszínházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról. Értékelés:  Diagnosztizáló értékelés a gyerekek testi adottságai és beszédkészségének megállapítására.  Egyéni és csoportos értékelés, tanári alakító (formatív) szóbeli értékelés folyamatosan.  Félévi és évvégi összegző ( szummatív) irásbeli értékelés,  csatolva a magyar tantárgyi értékeléshez. Feltételek:  A gyerekek óvodából, otthonról hozott játékismerete, gyermekversek, mondókák ismerete.  Szaktanár  Drámaterem (12-15m szabad területű)  Taneszközök (filc, színes ceruza) bábok készítéséhez szükséges anyagok, paraván, CD-s magnó, csomagolópapír, kellékek (kalap, fakanál, kendő stb.)  Csoportlétszám 2.12.7 A 2. évfolyam tanterve 2.12.7.1 Célok  A kialakított jó csoportlégkör mélyítése.  Egymás közti kontaktus mélyítése.  Játékbátorság fokozása.  A hétköznapok alaphelyzeteinek felismerése.  A szűkebb környezet (család, osztály) megismerése.  Hagyományokkal való ismerkedés. 2.12.7.2 Követelmények Készség, képességfejlesztés:  Beszéd- és mozgásfejlesztés.  Ritmusgyakorlatok a mondókák, kiolvasók, gyermekversek köréből.  Szövegmondás összekötése ritmikus mozással,egyszerű lépésekkel.

35

Helyi tanterv


 Fantáziafejlesztő játékok (némajátékok, utánzó játékok, beleélés tárgyak helyébe). Bábjátékok:  Egyszerű bábok készítése (bot, gyűszű, maszk).  Egyszerű bábjáték, egyszerű bábok segítségével. Drámajátékok:  Tárgyak nem rendeltetésszerű használata.  Mese szerkezet, a kezdet és vég felismerése (térbel, időbeli strukturában).  Cselekmény mondásának gyakoroltatása.  Szerepjátékok a gyermeknevelés köréből, fiktív szerepek és helyzetek elfogadása és azokba való bekapcsolódás.  Különböző dramatikus formák kipróbálása.  A főhős, és a szereplők megkülönböztetése.  Népmesék, műmesék feldolgozása (részletek és egész).  A beszéd, mozgás és az ének összekapcsolása, szerepet játszó gyakorlatok.  Drámai helyzetek teremtése, tanári irányítással különféle kommunikációs helyzetekben (kiscsoportos impovizációkkal, páros munkaformákkal) komplex drámaóra keretében. Dráma és a színház formanyelve:  Gyermekszínházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról. Értékelés:  Egyéni és csoportos értékelés, tanári alakító ( formatív) szóbeli értékelés folyamatosan.  Félévi és évvégi összegző ( szummatív) irásbeli értékelés,  csatolva a magyar tantárgyi értékeléshez. Feltételek: Az előző évfolyamra épít. 2.12.8 A 3. évfolyam tanterve 2.12.8.1 Célok  A beszéd- és mozgáskészség fejlesztése.  A csoportmunkában való aktív részvétel.  Konstruáló képesség fejlesztése.  Jó együttműködés a csoportmunkában.  Helyes testtartás és helyes légzés. 2.12.8.2 Követelmény Készség, képességfejlesztés:  Ritmusképzés  Csoportos, mozgásos, hang-térérzékelés, térkitöltés.  Koncentráció intenzításának és idejének növelése.  Egyszerű mozgáselemek összekapcsolása.  Ritmikus járások, futások, irány és ritmusváltások.  Játék elképzelt tárgyakkal, tárgyfelidéző gesztusok.  Állatok mozgásának, hangjának felismerése és utánzása.  Fantázia játékok, elképzelt lények megjelenítése. Bábjáték:  Bábok készítése (kesztyű, tárgybáb). 36

Helyi tanterv


 Rövid mesék bábokkal való eljátszása.  Egyszerű élethelyzetek eljátszása bábokkal. Dramatikus játék:  Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, személyekkel,helyzetekkel.  Népmesék és klasszikus, műmesék dramatizálása.  Csoportos improvizációs játékok, rögtönzések alapszíntű elemző megbeszélése (jelenet indítása, csúcspont, befejezés).  Saját ötletek és egyes történetek drámán történő feltárása és alakítása (komplex drámaóra, életjétékok).  Egyszerű párbeszéd megtanulása, drámás eszközökkel történő eljátszása (hang, mimika, gesztus,testtartás.)  Népszokások,ismert történetek dramatizált megjelenítése.  Alapvető drámai konvenciók megismerése (szerep a falon, tabló-állókép,üzenet, gondolatkihangosítás). Dráma és színház formanyelve: Beszélgetés a művek szerkezetéről, a kezdetről és a történet végéről, a helyzetről és a szereplőkről. Gyermekszínházi előadás megtekintése és részvétel a látott előadás alapszintű elemző megbeszélésében. Értékelés:  Egyéni és csoportos értékelés, tanári alakító ( formatív) szóbeli értékelés folyamatosan.  Félévi és évvégi összegző ( szummatív) irásbeli értékelés,  csatolva a magyar tantárgyi értékeléshez. Feltételek: Az előző évfolyamra épít. 2.12.9 A 4. évfolyam tanterve 2.12.9.1 Célok:  Tagolt, helyes beszéd elsajátítása  Az előző évek játékainak megőrzése és továbbfejlesztése  Mozgáskészség fejlesztése  A társ munkájának elismerése  Nyitottság megőrzése 2.12.9.2 Követelmények Készség, képességfejlesztés:  Ritmus -mozgás-beszédgyakorlatok kombinálva koncentrációs és memória gyakorlatokkal.  Koordinációs mozgástechnikai, térkihasználó gyakorlatok.  Koncentráció idejének,intenzításának növelése.  Helyes hangképzés,testtartás.  Gesztusrendszer és mimikai kifejezésmódok továbbfejlesztése.  Beszéd- és mozgáselemek összekapcsolása. Bábjáték:  Improvizáció tárgybábokkal, (saját kezünk,fejünk mint báb)  Történet bábbal (mesék részleteinek felhasználásával).  Egy bábelőadás megtekintése, elemzése

37

Helyi tanterv


Drámajáték:  Mesék, történetek közös dramatizálása  Megírt történetek és élethelyzetek eljátszása feldolgozása a dráma eszköztárával  Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése (forró szék, szónoklat, gyűlés,térkép,szerepcsere)  A szereplő és helyszín fogalma.  Valóság és fikció világának megkülönböztetése.  Saját ötletek és egyes történetek drámán történő feltárása és alakítása (komplex drámaóra, életjétékok).  A színházi formanyelv elemeinek alkalmazása rögtönzésekben(egyszerű jelmezek,kellékek,berendezési tárgyak). Dráma és színház formanyelve:  Gyermekszínházi előadás megtekintése és elemző megbeszélése( színházi élmény). 2.12.9.3 Értékelés:  Egyéni és csoportos értékelés, tanári alakító ( formatív) szóbeli értékelés folyamatosan.  Az összegző félévi és évégi értékelés (vizsgaórák után) két jeggyel zárul, ami a magyar irodalom tantárgyhoz kerül (fekete színnel) bejegyzésre. Feltételek: Az előző évfolyamra épít. Ajánlott kiadványok az órák szervezéséhez  Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán (Magyar Drámapedagógiai Társaság)  Debreceni Tibor: Kreatív játékok. NPI. 1994  Gabnai Katalin: Drámajátékok (Marcibányi Téri Művelődési Központ, 1993.)  Játék, színjáték, személyiség – dokumentumgyűjtemény (Művelődési Propaganda Iroda)  Kaposi László: Játékkönyv (Marcibányi Téri Művelődési Központ, 1993.)  Kaposi László: Drámapedagógiai olvasókönyv. Színházi füzetek VII., MDPT. (Marcibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1995.)  Bagdy Emőke -Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. (Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)  Színház és dráma a tanításban (Kaposi László szerk.)  Előd Nóra: Drámajátékok (Multikultúra - Másképp Alapítvány)  Színművészet tagozat (Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, 2003.)  A dráma tanítása 1-4. (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Gödöllő, 2002.)  Szín- kör- játék (Népművelési Propaganda Iroda, 1981.)  Tolnai Mária: Dráma és nevelés. (Korona Kiadó, Budapest, 1994)  Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak (Kaposi László szerk. Magyar Drámapedagógiai Társaság 1999)  Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok I-II.(Pedellus Kiadó 1995)  Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteménye 1-2. (Pedellus Tankönyvkiadó)  Kósáné Ormai Vera: Személyiségfejlesztő játékok (Altern füzetek 8, Iskolafejlesztési alapítvány)  Jánosiné Gyermán Erzsébet:Akarsz velünk játszani? (Pedellus Tankönyvkiadó2008)  Baji Gál Ferencné: Dámapedagógia alkalmazása alsó tagozatosok,Felső tagozatosok számára (Pedellus Tankönyvkiadó)  Drámajáték 10-14 éveseknek Színházas könyv I. (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005)  Allan Pease testbeszéd- gondolatolvasás gesztusokból.(Park Könyvkiadó 1997)

38

Helyi tanterv


3. Matematika 1-4. évfolyam

39

Helyi tanterv


3.1 Bevezetés A matematika tanítását az általános iskola 1–4. évfolyamán a Nemzeti Alaptanterv szabályozza. A célok megfogalmazásában kiemelt szerepet kap a tapasztalatszerzésen nyugvó megismerési módszerek átadása, azaz a sokoldalú képességfejlesztés lehetősége. A fejlesztési feladatokat az alapvető matematikai gondolkodáshoz szükséges tevékenységformák gyakorlásán keresztül teljesítjük, a tananyagot a képességfejlesztés célszerű eszközeként választjuk. A fejlesztés közös, általános és részletes feladatait a NAT életkori szakaszokra osztva körvonalazza. A kerettanterv évfolyamokra bontva írja elő a fejlesztési célokat, a tananyagot, az ajánlott tevékenységi formákat, valamint a továbbhaladás feltételeit. A matematika tanításának középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, amelyek biztosítják a tantárgy iránti érdeklődés fenntartását, a tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás kiépülését, a problémalátást és problémamegoldást, valamint az önálló ismeretszerzés és felfedezés örömét a korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. A tananyag mennyiségi növelése helyett a tanultak elmélyítésére, a „minőségre” helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot! A kerettantervben leírtak szerint a felső tagozatba lépés alapvető feltételeit is a „kevesebb, de alaposabb” tudás határozza meg. A kerettanterv nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, célja, hogy hozzájáruljon az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, lehetőséget biztosítson a tehetséggondozásra az 1–4. évfolyamon. Így jobban biztosíthatja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését. 3.2 Célok és feladatok Ez a kerettanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó tananyagrendszerét tartalmazza.„A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja a matematika és a matematikai gondolkodás világát feltárni. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia.” (NAT 2007.) A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azoknak a képességeknek fejlesztése, amelyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. A személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása, a pozitív attitűd kialakítása a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az 1– 4. évfolyamon alapozó jellegű, s kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon nyugvó megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megisme40

Helyi tanterv


réséhez. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodás kialakításának. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Fontos a mennyiségi és minőségi differenciálás feltételeinek megteremtése, és a változatos kooperatív munkaformák alkalmazása is. A matematikai szövegértő képesség alapozása és fejlesztése összetett feladat. A kezdő szakaszban, kis lépésekben, fokozatosan kell kialakítani. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően, fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való tapasztalatszerzésnek, jártasságnak. A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi és általános ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, motívumokat, attitűdöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következőket: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a megfelelő segédeszközök alkalmazásával a matematika nyelvén kommunikáljon. Fontos a pozitív hozzáállás, amelynek alapja az igazság tisztelete és a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. 3.3 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia  hallott és írott szöveg értése, elemzése  önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés  helyes és kreatív nyelvhasználat  alapvető matematikai szókincs megismerése és alkalmazása  ismerethordozók használata Pozitív attitűd:- kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más vélemények megismerésének igénye.

Matematikai kompetencia  a matematikai gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége  életkornak megfelelő számfogalom és biztos számolási készség  matematikai és mindennapi problémák megoldásának képessége  matematikai fogalmak, összefüggések megértése  összefüggések felismerésén alapuló ismeretek  matematikai modellek alkalmazása (képletek, grafikonok, táblázatok)  megfigyelőképesség, tudatos figyelem, ítélőképesség fejlesztése  mértékek és struktúrák, alapvető matematikai reprezentációk ismerete, alkalmazása Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése.

Természettudományos kompetencia  az emberi tevékenység okozta változások megértése  a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete.

41

Helyi tanterv


Digitális kompetencia  információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése  internet használata Pozitív attitűd:- IST magabiztos és kritikus használata.

Hatékony és önálló tanulás       

kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása saját munka ellenőrzése, értékelése helyes önismeret kialakítása együttműködési képesség fejlesztése a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően

Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználása, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. Szociális és állampolgári kompetencia        

normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése hatékony kommunikáció, empátia kompromisszum készség emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása kezdeményezőképesség egyéni és csapatmunkában történő kooperáció akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek problémamegoldás és konfliktuskezelés képessége

Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete. 3.4 Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk:      

az alapvető matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, a pozitív attitűd alapozásával, az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.

 A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembe vételével történik. 3.5 A fejlesztés fontosabb területei:   

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi), válogató, osztályozó és rendszerező képesség,

42

Helyi tanterv           




adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, lényegkiemelő képesség, absztraháló és konkretizáló képesség, összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, kreativitás, analógiák felismerése, követése, algoritmikus-gondolkodás, algoritmusok követése, logikai gondolkodás elemi szinten, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével, stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).

A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:        

a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését, valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. 3.6 Fejlesztési követelmények A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket,

43

Helyi tanterv


alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggést alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben. 3.7 Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakíthatjuk.(Pl. fotók, video, számítógép) A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl.: „vagy”, „és”, „nem”) használatával fejleszthetjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modell-alkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”.Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. 44

Helyi tanterv


A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematika összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértő alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szöveg-összefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésre. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolai szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá:  az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata,  a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata,  megoldási tervek készítése,  kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt,  feladatmegoldások helyességének ellenőrzése,  indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések,  igazolás keresése, a megértés igénye,  tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről,  tankönyvek,feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. 3.8 Az órakeret évfolyamonkénti elosztása Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. 4,5 166

2. 4 148

45

3. 4 148

4. 4 148

Helyi tanterv


3.9 Taneszközök Tanulói segédletek Nyomtatott taneszközök: tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények Színes-rúd készlet Logikai lapok Korongok Számolópálcika Mérőszalag Játékpénz Számkártyák Zsebtükör Dobókocka Vonalzók Körző Síkidom készlet Törtek készlet Pontrácsok, vonalhálók Tanári segédeszközök Nyomtatott taneszközök: tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények Tér- és síkmértani modellezőkészlet Törtek készlet Pontrácsok, vonalhálók Sablonok Számkártyák Számegyenesek Mérőeszközök (hosszúság, tömeg, idő, űr) Írásvetítő, fólia, filcek Vonalzók Körző Applikációs készletek (jelek, számok, képek) Matematikai fali-tablók 3.10 Az 1. évfolyam tanterve Számtan, algebra Számfogalom 20-as számkörben Fejlesztési feladatok   

A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése, szokások kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység alapján. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Számfogalom alakítása tapasztalati úton.

Tananyag és tanulási tevékenységek  Természetes számok 0-20-ig.  A számfogalom előkészítése: tárgyak, személyek, mennyiségek, alakzatok összehasonlítása, szétválogatása, rendezése, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.  Az előzőekkel kapcsolatos állítások megfogalmazása, azok igazságának eldöntése. Tárgyak tömegének, hosszúságának, szélességének űrtartalmának összehasonlítása.  Darabszám, mérőszám, sorszám.  Tárgyak, meg- és leszámlálása.  Számok tulajdonságai:  a számok jele,  összeg- és különbségalakjaik,  számjegyek száma,  páros-páratlan számok.  Számok kapcsolatai:  nagyságrend,  számszomszédok.  Számok helye a számegyenesen.  Római számok 20-ig.  Kitekintés 100-ig. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása, szétválogatása adott szempont szerint, sorba rendezés elemszám szerint.  Halmazokra vonatkozó egyszerű állítások igazságának eldöntése.  Számok írása, olvasása.  Kéttagú összeg- és különbségalakok ismerete 20-as számkörben.  A páros és páratlan, egyjegyű, kétjegyű szám fogalmának helyes használata.

46

Helyi tanterv   


Számok összehasonlítása nagyság szerint. Számszomszédok, számok helyének ismerete számegyenesen. Számok növekvő és csökkenő sorba rendezése.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés Fejlesztési feladatok  Összefüggések felismerése, értelmezés tárgyi tevékenységgel.  Algoritmusok megfigyelése és követése az összeadásban és kivonásban.  Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása 20-as számkörben. Tananyag és tanulói tevékenységek  Az összeadás és kivonás fogalmának, különböző értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel.  Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.  Az összeadás és kivonás kapcsolatainak felismertetése.  Hiányos műveletek hiányzó tagjának pótlása.  Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése rajzzal, kirakással. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Hozzátevés, elvétel megfogalmazása szóban, megjelenítése tevékenységgel, rajzzal.  Összeadás és kivonás biztos elvégzése a 20-as számkörben. Összefüggések, kapcsolatok szöveges feladatok Fejlesztési feladatok  Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával. Tananyag és tanulói tevékenységek  Összefüggések a számok körében, relációk.  Állítások igazságtartalmának megítélése.  Tevékenységről, rajzról szöveges feladat alkotása.  Szöveges feladat megjelenítése tevékenységgel, rajzzal.  Szövegről számfeladat alkotása.  Számfeladatról szöveg alkotása.  Műveletek értelmezése szöveg alapján.  Adott számfeladathoz szöveg alkotása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Összefüggések megfogalmazása, lejegyzése a relációs jelek alkalmazásával: <>=  Állítások igazságának eldöntése adott számok behelyettesítésével.  Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása tevékenységgel, rajzzal, művelettel. Sorozatok, függvények Sorozatok Fejlesztési feladatok  Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, ritmus, periodikusság, növekedés, csökkenés megfigyelésével.  Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. Tananyag és tanulói tevékenységek  Tárgysorozatok képzése, periodikusság.  Sorozatok folytatása megadott vagy választott szabály alapján.

47

Helyi tanterv


 Növekvő és csökkenő számsorozat-képzés. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.  Növekvő és csökkenő sorozatok folytatása adott szabály alapján. Függvények Fejlesztési feladatok  A gyerekek életéből gyűjtött adatokkal a számok valósággal való kapcsolatának erősítése.  Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Egyszerű függvénykapcsolatban levő elemek párosítása.  Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal, matematika jelekkel.  Számok táblázatba rendezése.  Grafikonok, szabályjátékok. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elem-párok keresése.  Kapcsolatok megjelenítése nyíllal, sorba rendezéssel, matematikai jelekkel. Geometria, mérés Geometria Fejlesztési feladatok  Sík-és térbeli tájékozódási képesség alapozása.  A geometriai fogalomalkotás elemi képességének alakítása.  Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogató és rendszerező képesség fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Tájékozódás térben, helymeghatározás, irányok.  Ismerkedés geometriai formákkal, tulajdonságokkal.  Síkidomok előállítása tevékenységgel.  Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása tulajdonságok alapján.  Testek építése modell alapján. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.  Helymeghatározás a tanult kifejezésekkel (pl. alatt, fölött, mellett stb.) Mérés Fejlesztési feladatok  A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzésalapján. Az öszszehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása. Tananyag és tanulói tevékenységek  Ismerkedés: különböző mennyiségekkel, mérőeszközökkel.  Mérési eljárások megismerése.  Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban. Mérési tapasztalatok megfogalmazása.  Mérés alkalmilag választott egységekkel.  Mértékegységek: m, kg, l.  Az idő: hét, nap, óra.  Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.  A m, kg, l egységek használata egyszerű szöveges feladatokban.  A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. 48

Helyi tanterv


Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok  A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével.  A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal. Tananyag és tanulói tevékenységek  Valószínűségi játékok, pl. kockadobások ismétlődéseinek megfigyelése.  A „biztos”, a „lehetséges”, a „lehetetlen” érzékelése próbálgatással.  Adatok gyűjtése, ábrázolása oszlopdiagram építésével. Sejtések megfogalmazása. 3.11 A 2. évfolyam tanterve Számtan, algebra Számfogalom a 100-as számkörben Fejlesztési feladatok  Tulajdonságok felismerése, elemek szétválogatása. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban.  Összefüggések felismerése.  Viszonyítási képesség fejlesztése.  Analógiás gondolkodás fejlesztése.  Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben. Tananyag és tanulói tevékenységek  Elemek szétválogatása adott vagy választott szempont szerint, részhalmaz és kiegészítő halmaza.  Tulajdonságok felismerése, megnevezése.  A természetes szám fogalma 100-as számkörben.  A szám, mint halmazok tulajdonsága.  Halmazok összehasonlítása. Mennyivel több, kevesebb, hányszor több.  Meg-és leszámolás kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével.  A szám, mint mérőszám.  Számok jele 100-ig.  Számok bontása tízesek és egyesek összegére.  Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmának alapozása.  Számok nagysága, számszomszédok (egyes, tízes).  Számok helye a számegyenesen. Közelítő helye többféle beosztású számegyenesen.  Számok tulajdonságai: páros, páratlan, 5-tel, 10-zel oszthatóság.  Számok nagyság szerinti összehasonlítása, sorba rendezése.  Római számok 100-ig.  Kitekintés 1000-ig. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Megnevezett tulajdonságok szerint halmazok elemeinek kétfelé válogatása.  Kiválogatott elemek közös tulajdonságának megnevezése.  Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás.  Viszonyítások megfogalmazása.  Darabszám, mérőszám helyes használata.  Biztos számfogalom 100-as számkörben.  Számok írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlítása, felsorolásuk növekvő ill. csökkenő sorban.  Számok helye a az egyesével beosztott egyenesen. 49

Helyi tanterv


 Számszomszédok megnevezése.  A páros, páratlan számok felismerése.  Adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Fejlesztési feladatok  A végzett tevékenységek megfogalmazása.  Az összeadás és szorzás kapcsolatának megértése.  Összefüggések felismerése.  Emlékezetfejlesztés.  Analógiás gondolkodás fejlesztése.  Szóbeli számolási képesség fejlesztése.  Megfigyelések megfogalmazása.  Algoritmusok segítségével történő számolás.  Indoklások megfogalmazása. Tananyag és tanulói tevékenységek  Műveletfogalom építése tevékenységgel.  Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése 100-as számkörre.  A szorzás értelmezése.  Szorzótáblák begyakorlása.  Az osztás értelmezése: az osztás, mint a szorzás fordított művelete, az osztás, mint bennfoglalás, mint részekre osztás. Jelölések.  Maradékos osztás értelmezése kirakással, rajzzal. Alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan.  Műveleti tulajdonságok.  Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény között.  Szorzás: tényezők felcserélhetősége.  Műveletek sorrendje.  Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, zárójel használata. Szorzás és osztás kapcsolata.  Összeg és különbségek szorzása, zárójel használata.  Három- és többtagú összegek kiszámítása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Alapműveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal.  A műveletek biztos elvégzése 100-as számkörben (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás)  Tagok felcserélhetőségének ismerete.  Fordított műveletek alkalmazása.  A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.  A zárójel ismerete. Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok Fejlesztési feladatok  Megfigyelés fejlesztése.  Kapcsolatok felismerése.  Tevékenységek kifejezése szóban.  Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése.  Összefüggések meglátása, problémamegoldó képesség, kreativitásfejlesztése.  A szöveges feladat megoldási lépéseinek kialakítása, alkalmazása. 50

Helyi tanterv


Tananyag és tanulói tevékenységek  Halmazok, alakzatok jellemzése állításokkal. Nyitott mondatot igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással.  Nyitott mondat igazsághalmazának keresése véges alaphalmazon.  Nyitott mondat két- vagy több változóval.  Relációjelek használata: > < =  Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal.  Egyenes és fordított szövegezésű egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása.  Képről szöveges feladat megfogalmazása.  Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése.  A szöveges feladat lépésenkénti megoldása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Állítások megfogalmazása halmazokról, állítások igazságának eldöntése.  Nyitott mondat igazzá tevése.  A tanult relációjelek használata.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása:  legyezés (ábrázolás),  művelet kijelölése,  számolás,  ellenőrzés,  válasz megfogalmazása. Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok  Összefüggések, szabályosságok felismerése, megfogalmazása.  Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz.  Kreatív gondolkodás fejlesztése.  A valóság és a matematika kapcsolatának felismerése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Tárgy-, rajz-, és jelsorozatok folytatása.  Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok.  Szabályok felismertetése, megfogalmazása, követése. Kapcsolatok kifejezése különbségsorozattal, hányados-sorozattal.  Egyszerű tapasztalati függvények.  Összefüggések keresése adatok, szám-párok között.  Gépjátékok.  Függvénytáblázat készítése, leolvasása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Adott szabályú sorozatok folytatása. Geometria, mérés Síkidomok, testek, transzformációk Fejlesztési feladatok  Sík- és térbeli tájékozódás.  Megfigyelési képesség fejlesztése.  Megfigyelések megfogalmazása.  Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés.  Összehasonlítás.  Tulajdonságok megnevezése.  Tudatos eszközhasználat.

51

Helyi tanterv


 Pontosság.  Alkotóképesség. Tananyag és tanulói tevékenységek  Tájékozódás vonalon, síkban, térben.  Irányok és állások megfigyelése, követése.  Síkidomok másolása, előállítása, szétválogatása.  A téglalap és a négyzet legfontosabb tulajdonságai. Sokszögek vizsgálata.  Kerület mérése tevékenységgel.  Egyszerű tükrözések megfigyelése, tükörkép előállítása adott tengelyre.  Tengelyesen tükrös alakzatok.  Testek építése, válogatása, osztályozása.  A téglatest és a kocka legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Síkidomok létrehozása másolással.  Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.  Testek létrehozása másolással.  Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a téglatest és kocka esetében. Mérhető tulajdonságok, mérés Fejlesztési feladatok  Megfelelő pontosság elérése a becslésekben.  Helyes eszközhasználat.  Összefüggések felismerése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Mérés alkalmilag választott egységekkel.  Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése szabvány egységekkel, becslése, összehasonlítása. E mérésekkel kapcsolatos kifejezések használata (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hó, év), a köztük lévő kapcsolat ismerete. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Gyakorlati mérések a tanult szabvány egységekkel, azok ismerete, használata. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok  A valószínűségi szemlélet fejlesztése. Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.  Ábrázolási képesség fejlesztése.  Adatok lejegyzésének módjai.  Kombinatorikus képesség fejlesztése. Tananyag és a tanulói tevékenységek  Adatok gyűjtése, ábrázolása táblázat, oszlopdiagram segítségével.  A „biztos”, „nem biztos”, „valószínű”, „lehetséges”, fogalmak alapozása tevékenységgel.  Véletlen és lehetséges példák gyűjtése. Adatokról megállapítások leolvasása. 3.12 3. évfolyam tanterve Számtan, algebra Számfogalom 1000-es számkörben Fejlesztési feladatok, tevékenységek  Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás, konkretizálás képességének fejlesztése.  A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása. Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása  Számfogalom bővítése

52

Helyi tanterv




Elemek megfigyelése, összehasonlítása, szétválogatása, rendezése adott szempontok szerint halmazábrába. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében.  Részhalmaz és kiegészítő halmaza, tulajdonság és tagadása. Halmazok metszete.  Számok helye, közelítő helye a számegyenesen.  Számok nagyságviszonyai, képzése, szomszédai (egyes, tízes, százas), párossága.  A tízes számrendszer fogalmának erősítése.  Számok helyi-, alaki és valódi értéke.  A számok tulajdonságai, oszthatóság 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal.  Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse.  Számok összeg-, különbség-, szorzat-, hányados- és összetett alakjai.  Római számok 1000-ig.  Kitekintés 10000-ig.  Negatív számok és törtszámok fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.  Elemek elhelyezése halmazábrában.  Biztos számfogalom 1000-es számkörben.  Egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű szám fogalmának biztos ismerete.  Számok írása, olvasása 1000-ig.  Nagyság szerinti összehasonlítások, közelítő helyük a számegyenesen.  Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.  Egyes, tízes százas számszomszédok megállapítása.  A páros, páratlan, 2-vel, 5-tel, tízzel, százzal osztható számok felismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Fejlesztési feladatok  A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.  A számolási készség fejlesztése az új számkörben.  A becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása.  Rugalmas gondolkodás fejlesztése, többféle megoldás keresése.  Összefüggések keresése.  Összefüggések meglátása.  Az ellenőrzés elvégzése írásbeli műveleteknél. Tananyag és tanulói tevékenységek  A négy alapművelet értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal az 1000-es számkörben.  A „közelítő érték” (a  jel) fogalmának bevezetése. Az írásbeli műveletek eredményének becslése, összevetés a becsült értékkel számolás után. Szóbeli számolási eljárások: összeadás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal.  Írásbeli számolási eljárások: összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel.  Elnevezések az írásbeli műveleteknél.  Írásbeli műveletek eredményének ellenőrzése inverz művelettel.  Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.  Műveleti sorrend. Összetett műveletek, a zárójel használata. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Műveletek leolvasása ábrákról, megjelenítése tevékenységgel, rajzzal.  Összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel szóban kerek tízesekkel, százasokkal, kerekített értékekkel.

53

Helyi tanterv




Az írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben.  Az eredmény ellenőrzése, összevetése a becsült értékkel.  A zárójel alkalmazása. Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok Fejlesztési feladatok  A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével.  Megoldási algoritmusok megismerése, alkalmazása, alkotása.  Kreativitás fejlesztése, többféle megoldás keresése.  Szövegek megjelenítése.  Matematikai szövegértő és szóbeli kifejező képesség fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Állítások igazságának eldöntése.  Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással véges alaphalmazon.  Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása.  Ismerkedés a   relációkkal.  Szöveges feladatok lejegyzése, értelmezése, megoldása, nyitott mondat felírása, többféle megoldási terv keresése.  A szöveges feladat megoldási lépéseinek tudatosítása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.  Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel.  A < > = relációk használata.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult lépések alkalmazásával.  A számítások helyességének ellenőrzése. Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok  Összefüggések felismerése a sorozat elemei között. Többféle szabálykeresése. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Önállóság a kapcsolatok felismerésében, kifejezésében. Tananyag és tanulói tevékenységek  Sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály szerint. Néhány eleméveladott sorozathoz szabály keresése.  Tapasztalati adatok táblázatba rendezése.  Grafikonok, diagramok készítése, összefüggések keresése.  Hozzárendelések, leképezések, megkezdett párosítások folytatása. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása, folytatása.  Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Geometria, mérés Testek, síkidomok, transzformációk Fejlesztési feladatok  Megfigyelés fejlesztése, geometriai tulajdonságok számbavétele.  Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.  Kreatív gondolkodás fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Tájékozódás vonalon, síkban, térben.  Síkidomok előállítása tevékenységgel: kirakás, hajtogatás, nyírás, másolás.

54

Helyi tanterv


    

Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása hasonló módon. Párhuzamos és merőleges egyenes-párok vizsgálata, előállítása, felismerése. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. Vonalzó, körző használata. A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma, mérete, tükrösség, merőleges és párhuzamos oldal-párok.  Transzformációk: nagyítás, kicsinyítés, tükrözés, eltolás.  Testek építése, szétválogatása.  A téglatestről és a kockáról tanultak kiegészítése. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Egyszerű geometriai alakzatok felismerése, előállítása tevékenységgel.  A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.  Testek építése modellről. Mérés Fejlesztési feladatok  Tapasztalatgyűjtés.  Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.  Pontosság a mérésekben.  A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Mérések alkalmi és szabvány egységekkel (km, m, dm, cm, mm, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, dkg, g).  Időmértékek.  Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata.  Mérés az egységek többszöröseivel.  Át- és beváltások konkrétan végrehajtott mérések esetében.  A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.  A terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel.  Kerületmérés körbekerekítéssel, területmérés lefedéssel.  Térfogat mérése alkalmi egységekkel a gyakorlatban. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Mérés alkalmi és szabvány mértékegységekkel.  A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszáma kapcsolatának megállapítása.  Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.  A szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok  Megfigyelések, kapcsolatok, összefüggések keresése adatok között.  Kifejezőképesség fejlesztése sejtések megfogalmazásával.  Logikus gondolkodás fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Adatok megfigyelése, gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése.  Két adat számtani közepe.  A „lehetséges” és „lehetetlen” tapasztalati úton való értelmezése.  A „biztos” és „véletlen” megkülönböztetése.  Próbálgatások, sejtések, tippek tárgyi tevékenységhez kapcsolva. A következő tanévi fejlesztés feltételei  Statisztikai adatok leolvasása táblázatból, grafikonról, diagramról.

55

Helyi tanterv 


A ”biztos” és a „véletlen” megkülönböztetése konkrét tevékenységhez kapcsoltan.

3.13 4. évfolyam tanterve Számtan, algebra Számfogalom 10 000-es számkörben Fejlesztési feladatok  Összefüggések megfogalmazása matematikai nyelven.  Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése.  A tanult ismeretek mélyítése.  A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése, mélyítése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Számfogalom bővítése 10000-ig.  Számok írása, olvasása az új számkörben.  Számok bontása, sokféle neve. (összeg, különbség, szorzat, hányados és összetett alakok).  Számképzések, számszomszédok, nagyságviszonyok.  Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen.  Alaki-, helyi-, és valódi érték értelmezése, elmélyítése.  Kerekítések tízesre, százasra, ezresre.  Számok tulajdonságai, kapcsolatai.  Római számírás az eddig tanult jelekkel.  Kitekintés 100 000-ig.  Törtszámok előállítása tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként.  A negatív szám fogalmának előkészítése tapasztalati úton (hőmérő, adósság-vagyon). A továbbhaladás feltételei  Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben.  Számok helyi érték szerinti írása, olvasása.  Számképzés, bontás.  Számok nagyságának és számjegyek különféle értékeinek biztos ismerete.  A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.  Számok közelítő helyének megkeresése különböző beosztású számegyenesen.  A páros, páratlan számok felismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Fejlesztési feladatok  Biztos műveltvégzés fejben a kerek számok körében.  A műveletfogalom kiterjesztése és elmélyítése az új számkörben az írásbeli műveletekre.  A becslés, ellenőrzés önálló alkalmazása.  A szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazás szintű felhasználása.  Jártasság az egyszerű számológép használatában. Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása  Alapműveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel.  Az eredmény becslése, ellenőrzése, összevetés a becsült értékkel.  Szóbeli számolások a 10000-es számkörben, analóg számítások kerek tízesekkel, százasokkal, ezresekkel.  Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-el.  Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal, szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.  A műveletekkel kapcsolatos elnevezések ismerete.

56

Helyi tanterv


  

A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. Tagok csoportosíthatósága, felcserélhetősége, a zárójel használata, a helyes műveleti sorrend alkalmazása.  Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez. A továbbhaladás feltételei  Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása készségszinten.  Összeadás, kivonás négyjegyűvel, szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.  A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.  Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-el.  A műveletekkel kapcsolatos elnevezések ismerete.  A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.  A zárójel alkalmazása. Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok Fejlesztési feladatok  A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság, eredményesség fokozása:  az önállóság növelése a feladatok értelmezésében, megoldásában,  megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása,  többféle megoldás keresése.  Tanulási szokások bővítése, erősítése: becslés, ellenőrzés, megoldási terv önálló alkalmazása. Tananyag és tanulói tevékenységek  Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon, egyszerűbb esetekben következtetéssel.  A tervszerű próbálgatás módszerének alkalmazása a megoldás keresésére.  Állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése.  Relációs jelek értelmezése, használata: > <     Halmazok elemeinek vizsgálata, elemek szétválogatása adott szempont szerint.  Alaphalmaz, részhalmaz és kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése.  Szöveges feladatok megoldása lépésenként:  értelmezés, adatok kigyűjtése vagy ábrázolása,  összefüggések elemzése, nyitott mondat felírása,  számítások végzése, megoldása,  válasz megfogalmazása, összevetés a valóssággal. A továbbhaladás feltételei  Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.  Relációjelek használata:> < =    Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.  Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása.  Megoldási algoritmusok alkalmazása. Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok  Összefüggések észrevétele és megfogalmazása.  Kifejezőképesség fejlesztése: rövid, tömör megfogalmazások.  Lényegkiemelő és általánosító képesség fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály alapján.  Összefüggések keresése a sorozat elemei között.  Különbség- és hányados sorozat képzése.

57

Helyi tanterv


 Sorozatok 10. 20. …… 100. elemének megállapítása.  Többféle szabály keresése.  Számadatok táblázatba rendezése, összefüggések keresése.  Kapcsolatok ábrázolása többféle formában: diagramok, grafikonok készítése.  Grafikonok, diagramok olvasása, összefüggések keresése. A továbbhaladás feltételei  A sorozat szabályának felismerése, folytatása.  A szabály megfogalmazása egyszerű formában.  Összetartozó elemek táblázatba rendezése.  Összefüggések felismerése a táblázat elemei között, leolvasás.  Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. Geometria, mérés Síkidomok, testek, transzformációk Fejlesztési feladatok  Geometriai tapasztalatok további bővítése, ismeretek mélyítése.  Az alakzat egészének és részeinek érzékelése.  Konstrukciós képesség alakítása. Tananyag és tanulói tevékenységek  Síkidomok előállítása adott feltételekkel.  Párhuzamos és merőleges vonal-párok felismerése, előállítása.  Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével.  A téglalapról és négyzetről tanultak elmélyítése.  Az egybevágóság és a hasonlóság fogalmának tapasztalati úton való formálása.  Térbeli és síkbeli tükörképek előállítása.  Tükrözés párhuzamos és nem párhuzamos tengelyekre.  Transzformációk létrehozása: nagyítás, kicsinyítés, nyújtás, eltolás, tükrözés.  Testek másolása modellről.  Építés adott feltételek szerint testekből, lapokból.  Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. A továbbhaladás feltételei  Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.  Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.  A téglalap és négyzet tulajdonságainak felsorolása, a köztük lévő kapcsolatismerete.  A téglatest és a kocka felismerése. Mérhető tulajdonságok, mérés Fejlesztési feladatok  A matematika és a valóság kapcsolatának építése.  Összehasonlítások, viszonyítások.  Gyakorlottság a mérésekhez kapcsolódó egyszerű számításokban, átváltásokban. Tananyag és tanulói tevékenységek  A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel.  Szabvány mértékegységek használata szám- és szöveges feladatokban. (mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, dkg, g).  Az idő mérése: h, min, sec  Mértékegységek közötti átváltások a 10000-es számkörön belül.  A terület mérése lefedéssel. Térfogatmérés kirakással.  Téglalap területének mérése, számolása.  Kerületszámítások: négyzet, téglalap. 58

Helyi tanterv


A továbbhaladás feltételei  Mérés szabvány egységekkel.  Át- és beváltások gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán.  Számítások a kerület és terület megállapítására. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok  Tapasztalatok gyűjtésével, fogalmak alapozása.  Kifejezőképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.  A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  A valószínűségi szemlélet fejlesztése. Tananyag és tanulói tevékenységek  Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése táblázatba, ábrázolása grafikon.  Táblázatok, grafikonok leolvasása, elemzése.  A számtani közép értelmezése. Az átlag használata adatok jellemzésére.  Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.  A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével.  Sejtések megfogalmazása kísérletekben, összevetés az eredménnyel, az eltérés megállapítása, magyarázata. A továbbhaladás feltételei  Adatgyűjtések, táblázatok leolvasása.  A „biztos”, „lehetséges” és „lehetetlen” fogalmának használata példák bemutatásával.

59

Helyi tanterv


4. Környezetismeret 1-4. évfolyam

60

Helyi tanterv


4.1 Bevezetés A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy tananyagát több műveltségi terület határozza meg. Legnagyobb részterülete a természetismeret témakör, melyet az “Ember a természetben” műveltségi terület tartalmaz. A társadalmi ismeretek témakör tartalmát az “Ember és társadalom” műveltségi terület határozza meg Ebből az is kitűnik, hogy a környezetismeret egy komplex tantárgy, melynek fontos szerepe van a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában. Több témában kapcsolódik más műveltségi területekhez. A társadalmi ismeretek tananyagát az anyanyelv tantárggyal, a mérések témakört a matematika, míg az egészségtannal kapcsolatos ismereteket a technika tantárggyal közösen dolgozza fel. Témaköreit a megismerés módszereinek megtanításával és alkalmazásával, az életkornak megfelelő konkrét tapasztalatokon nyugvó, tevékenységeken alapuló megfigyelések segítségével dolgozzuk fel. A tantárgy tanítása során elsődleges feladat azoknak a megismerési képességeknek a fejlesztése, melyek lehetővé teszik a későbbiekben a természettudományos tantárgyak tanulását. Fontos, hogy a tanulók ismerkedjenek meg elemi fokon a kutató módszerekkel, vizsgálódjanak önállóan, szerezzenek közvetlen tapasztalatokat és állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket a természeti és társadalmi valóságról. A megismerés folyamatában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az egyszerűtől a bonyolult, a közelitől a távoli felé haladunk. A tananyag elsajátítása során a gondolkodási műveletek egész sorát kell elvégezniük a tanulóknak. Megfigyelnek, analizálnak, szintetizálnak, kiegészítenek, válogatnak, rendszereznek, csoportosítanak, fogalmakat alkotnak, ítéletet mondanak, következtetnek. Az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, cselekvésre késztető, teljesítményképes tudás elérése a környezetismeret alapvető feladata. A tanulási helyzetek differenciált megszervezésével fejleszthető a tanulók együttműködési, segítségnyújtási képessége. Mindezzel egyidejűleg fokozódik egymás iránti figyelmük, érzékenységük, nyitottságuk. Az együttes élmény nyújtotta érzelmek, elősegíthetik a tárgy tanulása iránti motivációt. A tantárgy akkor oldja meg eredményesen az elemi szintű természettudományos nevelés feladatát, ha gazdag módszertani kultúrával, a tanuló egész személyiségét mozgósítva a természet szeretetére, megismerésére és a környezetben észlelhető természet – társadalom kapcsolatának problémái elemzésére, megoldására vagy a megoldásban való részvételre ösztönöz. A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Képessé kell tennünk a tanulókat a különböző veszélyhelyzetek (balesetveszélyes tevékenységek, viselkedések, fertőzésveszély, a közlekedés, a háztartás veszélyforrásai, a lakóhely balesetveszélyes helyei, természeti viszontagságok) felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, illetve meg kell tanítanunk arra, miként viselkedjék ilyen helyzetekben. Kerettantervünkben is hangsúlyt kapnak a NAT legfontosabb céljai: a személyiségfejlesztő oktatás, a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálása, a nemzeti kultúránk, hagyományaink megismerése, a környezettudatos magatartás kialakítása, a megismerési képességek fejlesztése, az eredményes tanulási technikák elsajátítása.

61

Helyi tanterv


4.2 Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolataival. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. 4.3 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia  hallott és írott szöveg értése, elemzése  önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés  helyes és kreatív nyelvhasználat  ismerethordozók használata  Pozitív attitűdök: kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más vélemények megismerésének igénye.

62

Helyi tanterv


Matematikai kompetencia  a gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége  mindennapi problémák megoldásának képessége  összefüggések felismerésén alapuló ismeretek  megfigyelőképesség, tudatos figyelem fejlesztése  mértékek és struktúrák, alapvető ismerete, alkalmazása Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. Természettudományos kompetencia  az emberi tevékenység okozta változások megértése  a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése  tevékeny, kreatívan gondolkodó, a természetben, környezetben és a társadalomban biztosan tájékozódó, társai és saját tetteiért felelősséget vállaló magatartás kialakítása  természettudományi gondolkodásmód fejlesztése  környezet kímélő magatartás kialakítása az erkölcsi alapelvek ismeretén keresztül  a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának, a fenntartható fogyasztás elvének megértése  közvetlen környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása  tapasztalatszerzés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia  információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése  internet használata Pozitív attitűd:- IST magabiztos és kritikus használata. Hatékony és önálló tanulás  kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg, az idővel való hatékony gazdálkodás  egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása  saját munka ellenőrzése, értékelése  helyes önismeret kialakítása  együttműködési képesség fejlesztése  a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása  alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználása, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. Szociális és állampolgári kompetencia  normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése  hatékony kommunikáció, empátia  kompromisszum készség  emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása  kezdeményezőképesség  egyéni és csapatmunkában történő kooperáció  akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek  problémamegoldás és konfliktuskezelés képessége Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete.

63

Helyi tanterv


4.4 Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pedagógusok és a szülők segítségével. Ebben az életkorban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra őket! Az önismeret az önfejlesztés alapja. Hon- és népismeret A városi és vidéki élet hagyományainak megismerése, tisztelete. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása). Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak munkássága, információk az életükről. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálkozók, táborok, kulturális rendezvények, csereüdültetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolatainak ápolása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi hetek, népművészeti vásárok). Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvő szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.) Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk! Környezettudatosságra nevelés A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősségvállalás az egyéni és közös tettekért. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül. A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanulási stratégiák – mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulhatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információ feldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. A tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság helyes arányát. Szervezzünk minél differenciáltabban, személyre szabottabban! Tevékenységi formák:  figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése)  szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, előzetes felkészülés alapján beszámoló az osztálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat vagy feladatmegoldás közben)  írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatlapok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készítése (pl. az időjárásról, állatok-növények megfigyeléséről)

64

Helyi tanterv       

   


látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, értelmezése, fotózás, rajzolás) konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények összeállítása /nem növénygyűjtemény/) kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tanteremben) terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, kirándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos megfigyelés, méréssorozat) információszerzés (könyvtárhasználat, internet, televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó, kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég segítségével) számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések elvégzése, adatrögzítés írásban vagy a számítógép adatbázisában, számítási gyakorlófeladatok megoldása) ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése, módosítás, új modell állítása, a modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezésük) művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, internetes honlapok, rádióból szerzett információk és multimédiás CD-k segítségével) játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és szerepjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játékos fejtörők, versenyek) bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítások rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-készítés) projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehajtás, szervezés, irányítás).

Testi és lelki egészség A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvitel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elősegít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.) Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe a gyermek személyiségének meghatározó tényezőit:  

belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok) külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport).

Alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szülőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai programokba. Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játékosság, a humor! 4.5 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni.

65

Helyi tanterv


Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításban. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetben előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismereti ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Tájékozottság az anyagról Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szerveztünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek. Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is –magunk is – változnak. Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek. Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Tájékozódás a természettudományos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. A közlekedésben való biztonságos részvétel Ismerje meg a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. Tudja, hogyan előzheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket. Legyen tisztában azzal, hogy miként kérhet segítséget veszélyhelyzetben. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és elvárt udvariassági szabályokat. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendő részeivel. 66

Helyi tanterv


Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. 4.6 Óraszámok évfolyamonként Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 1 óra 37 óra

2. 1 óra 37 óra

3. 1,5 óra 55óra

4. 2 óra 74 óra

4.7 Témakörök évfolyamonként Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élő természet alapismeretei Az élettelen természet alapismeretei Testünk és életműködésünk Tájékozódási alapismeretek Közlekedés A lakóhely ismerete Országismeret

1. + + + + + + +

2. + + + + + + +

3.

4.

+ + + + + +

+ + + + + +

+

+

4.8 Az 1.évfolyam tanterve Megismerési módszerek alapozása 1. Cél A megfigyelés módszerének elemi szintű megismerése, fejlesztése a tanulók spontán érdeklődése alapján. A gyermek környezetében előforduló anyagok, tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése. A leírás módszerének alkalmazása. Tartalom  Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül.  A gyermek közvetlen környezetében előforduló anyagok, tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak vizsgálata; összehasonlítása, csoportosítása tetszőleges és megadott szempontok szerint.  Tapasztalatok rögzítése rajzban és szóban. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, színezéssel, összekötéssel.  A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon.  A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diafilmek, filmfelvételek segítségével.

67

Helyi tanterv


Az élettelen természet alapismeretei 1. Cél A megismert módszerek (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás) alkalmazásával az időjárás jegyeinek felismerése. Az évszak, hónap, hét, nap, napszak megnevezése, változásuk felismerése. Tartalom  Az időjárás elemeinek megismerése, megfigyelése, lejegyzése táblázatban rajzos jelek segítségével. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése.  Az időjárás változásainak hatása a természetre. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.  Időbeli tájékozódás: napszakok, napok, hetek, hónapok, évszakok, év felismerése, megnevezése, sorba rendezése. Az évszakok jellemző időjárása. A helyes napirend kialakítása.  Az évszakokhoz kapcsolódó szokások, ünnepek, néphagyományok megismerése. Az élő természet alapismeretei 1. Cél A megfigyelő-, leíró-, megkülönböztető képesség fejlesztése a gyermek környezetében megtalálható növények, állatok érzékelhető tulajdonságainak megfigyelésével, leírásával, összehasonlításával, csoportosításával. Tartalom  A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények bemutatása, megfigyelése, csoportosítása. A sokféleség megismertetése. Egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Az élőlények jellegzetességeinek felismerése, felsorolása kérdésekre.  Életjelenségekről valóságos tapasztalatszerzés: növények gondozása az osztályban.  A közvetlen környezetben előforduló állatok megfigyelése:kültakaró, szín, alak, méret, mozgás, hang, táplálkozás, jellemző tevékenységek, szaporodás.  A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. Testünk és életműködésünk 1. Cél A megismerés képességének fejlesztése az emberi test tulajdonságainak és részeinek megismerésével, az egészséges életmód szokásainak formálásával. Tartalom  Az ember helye, szerepe a természetben. Az emberi test jellemző jegyeinek megfigyelése, fő részeinek felismerése, megnevezése.  Tájékozódás a saját testen.  A saját test megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, légzés, mozgások, alvás, ébrenlét).  Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében.  Testünk működésének, változásainak megfigyelése különböző hatásokra.  Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése.  Dramatikus helyzetgyakorlatok: helyes öltözködés, tisztálkodás, betegség, baleset.  Az egészség és a betegség. Segítségkérés balesetkor. Tájékozódási alapismeretek 1. Cél A tanulók tájékozódása az iskolában. Az iskola megfigyelése. Helyiségeinek, felszereléseinek, az ott dolgozók munkájának megismerése és megbecsülése.

68

Helyi tanterv


Tartalom  A saját testhez viszonyított irányok helyes használata.  Az iskola megfigyelése.  Tájékozódás az épületben. Helyiségeinek megismerése, rendeltetésszerű használata és védelme.  Az iskola neve, címe; környékének közterei.  A helyes magatartás szabályainak megismerése, veszélyhelyzetek elkerülése. Közlekedés 1. Cél A gyalogos közlekedés megfigyelése, lényeges jegyeinek kiemelése. Biztonságos közlekedés a járdán és az úttesten. Balesetek megelőzése. Tartalom  Tanulmányi séta. A gyalogos közlekedés szabályainak megismerése, közös gyalogos közlekedési élmény.  A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása szituációs játékkal. A szabálytudat alakítása. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása. A lakóhely ismerete 1. Cél Elemi ismeretek szerzése a lakóhely nevéről, pontos címéről. A térbeli tájékozódás fejlesztése, az épített környezet iránti érzékenység alapozása. Tartalom  Az iskola környékének bejárása. A lakóhely neve, pontos címe. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel, nevezetes épületeivel; megjelenítés rajzban. Az első év végén nincs továbbhaladási feltétel, mivel az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. 4.9 A 2. évfolyam tanterve Megismerési módszerek alapozása 2. Cél A megfigyelő-, leíró-, összehasonlító-, megkülönböztető képesség fejlesztése és bővítése a viszonyítás, becslés, mérés módszerének alkalmazásával. Tartalom  Tanulmányi séta: az élő és élettelen természet bemutatása. Minőségi és mennyiségi tulajdonságok felismerése, megnevezése. A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítás, csoportosítás adott v. önállóan választott szempontok alapján. Különböző mennyiségi tulajdonságok viszonyítása, becslése, mérése alkalmilag választott és szabvány egységekkel.  Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással szóban, rajzban és írásban. Az élettelen természet alapismeretei 2. Cél A megismert módszerek alkalmazásával a képességek fejlesztése. Az élettelen természet anyagainak, tárgyainak vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása rajzban, szóban, írásban. A mérés módszerének alkalmazása. Tartalom  Különféle anyagok felismerése érzékszervi tapasztalással. A közvetlen környezetünkben lévő tárgyak, azok érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, illat, íz, hang) megtapasztalása.

69

Helyi tanterv     


Kapcsolat a tárgy tulajdonságai és rendeltetése között. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok. Tapasztalatok rögzítése: szóban, rajzban, írásban. Anyagok csoportosítása; tulajdonságuk és felhasználásuk, hatásuk közti kapcsolat. Élelmiszerek.

Az élő természet alapismeretei 2. Cél Ismerje a különböző élőhelyek egy-két növényét, állatát. Tudja azok érzékelhető és mérhető tulajdonságait megnevezni. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Ismerje fel, hogy a természetes életközösség védelme fontos feladat. Tapasztalatait tudja leírni szóban, rajzban, írásban. Tartalom  Tanulmányi séta: tapasztalatszerzés a különböző élőhelyek élővilágáról. Élőlények csoportosítása jellemző jegyeik alapján. Jellemzésük érzékelhető, mérhető tulajdonságaik alapján.  A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Növényi táplálékaink: zöldségek, gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban.  Az élőlények időbeni változásának állomásai (növekedés, fejlődés, pusztulás).  A környezeti tényezők, az idő és az életmód közötti összefüggések megismerése.  A vadon élő állatok és a háziállatok élete közti különbség.  Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása. Testünk és életműködésünk 2. Cél Az emberi test mérhető tulajdonságainak felismerése. Az életműködés alapját képező periodikus jelenségek felismerése, mérése. Legfontosabb belső szerveink és főbb életműködéseink megismerése. Az egészséges életmód feltételeinek megismerése, helyes szokásainak formálása. Tartalom  Legfontosabb szerveink és főbb életműködéseink.  Az emberi test mérhető tulajdonságainak becslése, mérése.  Fejlődésben lemaradt és sérült emberekhez fűződő viszonyunk.  A fogak egészségének megőrzése. A fogorvos gyógyító tevékenysége.  Helyes testápolási technikák megismerése.  A szennyezett levegő, talaj, víz hatásai. Az ellenük való védekezés. Tájékozódási alapismeretek 2. Cél Az iskola környékének megismerése. Tartalom  Séta az iskola környékén. Az iskola környékének megfigyelése.  Nevezetes épületek az iskola környékén.  A szabadidő eltöltésének helyei, intézmények.  A látottak ábrázolása rajzban. Kiállítás a rajzokból, képekből. Közlekedés 2. Cél A lakóhely közlekedési eszközeinek megismerése. Helyes viselkedés a járműveken. A közlekedés illemszabályainak megismerése. Veszélyhelyzetek felismerése, balesetek megelőzése. 70

Helyi tanterv


Tartalom  Közlekedési eszközök csoportosítása. Közös élményszerzés tömegközlekedési eszközön. Veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése a közlekedés során.  Szituációs játékok a helyes magatartásformák begyakorlására.  Helyes viselkedés járműveken.  A gyermekkel történt balesetek okai, elkerülésük módjai. A lakóhely ismerete 2. Cél A lakóhely és környékének megismerése, természetföldrajzi jellemzőinek megfigyelése. A helyi hagyományok ápolása, történetek, emlékek megismerése. Kutató- és gyűjtőmunka végzése. Tartalom  Tanulmányi séta. A természeti formák megfigyelése.  A természeti értékek, szépségek felfedezése.  Múzeum, helytörténeti kiállítás megtekintése.  Történetek, emlékek gyűjtése, hagyományok, mesék, mondák.  A település lakóinak élete régen és most. A továbbhaladás feltételei 2. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Értékelés  1. oszt. :Szöveges értékelés félévkor és év végén a havonta végzett értékelések szerint.  2. oszt.: Érdemjegy félévkor és év végén a havonta szerzett osztályzatok alapján. Az értékelés szempontjai  A megfigyelés és a tapasztalatok megfogalmazásának színvonala.  Az összefüggések felismerése, alkalmazása.  A tevékenységek elvégzésének színvonala (önállóság, eszköz kiválasztása, használata, tervezés, végrehajtás).  A mérési technikák alkalmazása.  A tárggyal kapcsolatos aktivitás.  Környezettudatos magatartás. 4.10 A 3. évfolyam tanterve Megismerési módszerek alapozása 3. Cél A megismert képesség továbbfejlesztése és a természettudományos ismeretek bővítése a természeti folyamatok, jelenségek célzott megfigyelésével, nyomon követésével, ok-okozati összefüggések felismerésével. 71

Helyi tanterv


Tartalom  Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, kísérlet végzése a közvetlen környezetben levő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.  A kísérletezés technikájának, szabályainak megismerése. A tevékenységek és a tapasztalatok önálló leírása, megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése, tapasztalatok általánosítása. Oksági összefüggések keresése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével.  Becslések, mérések, méréssorozatok végzése. Az élettelen természet alapismereti 3. Cél A megfigyelő-, leíró-, megkülönböztető képesség fejlesztése. A tanulói képességeket fejlesztő módszerek alkalmazásával a víz halmazállapot-változásainak célzott megfigyelése, ok-okozati összefüggések felismerése. A mágnes és az anyagok egymásra hatásának felismerése. A mágnes tulajdonságainak meg-

ismerése. Tartalom  A mágnes tulajdonságainak vizsgálata önálló tapasztalatszerzéssel.  Különböző anyagok és a mágnes kölcsönhatása. Vizsgálatok előtt hipotézisek felállítása; tapasztalatok összevetése a hipotézissel. A különféle anyagok halmazállapotának főbb jellemzői. Halmazállapot-változások megtapasztalása.  Az időjárás változásának megfigyelése. Csapadékfajták; a víz természetben előforduló formái.  A víz halmazállapotának előidézése, megfigyelése. A fagyás, az olvadás, a párolgás, a lecsapódás megfigyelése.  Különböző anyagok és a víz egymásra hatásának (oldódás) előidézése, megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése.  Tapasztalatok alapján rövid szövegek igazságtartalmának elemzése, eldöntése.  Az égés, az éghető és éghetetlen anyagok; a tűz haszna, káros hatásai. A veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. A megelőzés. A rendőrség, mentők, tűzoltók

értesítésének módja. Az élő természet alapismeretei 3. Cél A tanulók kutató-, elemző-, következtető-, leíró-, összehasonlító képességének fejlesztése; ismereteinek, természettudományos műveltségüknek bővítése célzott megfigyelésekkel, összefüggések felismerésével. A környezeti változások hatásainak megismertetése.

Tartalom    



Az élővilág és környezete kapcsolatának megismerése. Az élőlények élő és élettelen környezeti feltételei. A növények alkalmazkodása az életkörülményekhez. A növényi élet évszakos ritmusa. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Az ember környezetét befolyásoló hatása. A pozitív és negatív emberi tevékenységek, ezek következményei. Helyes viselkedés a természetben. 72

Helyi tanterv


Testünk és életműködésük 3. Cél A tanulói képességek fejlesztése, az ismeretek bővítése az emberi test legfontosabb életfolyamatainak megismerésével. Ismerje meg az egészséges életmódot, helyes napirendet, az egészség és a sport kapcsolatát; a betegségek elékerülésének módját.

Tartalom      

Életünk környezeti feltételeinek vizsgálata. Testünk mérhető tulajdonságai. A környezeti változásra hatása életünkre. Az egészség és a sport. Helyes napirend. Helyes étkezési kultúra. Élelmiszerek csoportosítása, kiválasztása. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. Dramatikus játékok: betegápolás, beteglátogatás szabályai. A kulturált viselkedés szabályok és a betegségek, balesetek megelőzése közötti összefüggések. A kuruzslás veszélyei.

Tájékozódási alapismeretek 3. Cél Térben és időben történő tájékozódás elsajátítása. Az iránytű használatának megismerése, használata a szabadban. A képességek fejlesztése a természetben előforduló változások célzott megfigyelésével, leírásával és értelmezésével.

Tartalom    



A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Irányok meghatározása. Egyszerű útvonalrajz, térképvázlat készítése (lakótelep). Iránytű megismerése, tájékozódás vele a tanteremben, a szabadban. A fő világtájak megállapítása iránytű segítségével. Valóságos megfigyelés segítségével a különböző felszíni formák és felszíni vizek megfigyelése, jellemző jegyek kiemelése.

Közlekedés 3. Cél Lakóhelyünk közlekedési eszközeinek megismerése. A gyermekbalesetek okainak felismerése, a balesetek megelőzése. A szabálytudat alakítása.

Tartalom   

A helyi és távolsági közlekedési eszközök. Helyes és helytelen utazási szokásainak. Magatartásformák gyakorlása valós helyzetekben. A gyerekek, mint a balesetek okozói. A veszélyhelyzet, a gyermekbalesetek okai, és a viselkedés közti összefüggés.

Országismeret 3. Cél A lakóhely hagyományainak megismerése. Tudja, hogy hazánk fővárosa Budapest, szerezzen tapasztalatot a főváros nevezetességeiről.




Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Ismerkedés a főváros nevezetes épületeivel, helyeivel. Anyanyelvünk, jelképeink. Lakóhelyünk hagyományai, nevezetességei. Idegenvezető-játék a lakóhely nevezetes helyeire. 73

Helyi tanterv


A továbbhaladás feltételei 3. 

 

   

A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

Értékelés, az értékelés szempontjai        

Érdemjegy félévkor és év végén a havonta szerzett osztályzatok alapján. A megismerési módszerek alkalmazásának, a tevékenységek elvégzésének, a tapasztalatok rögzítésének színvonala. Összefüggések felismerése, ismeretek alkalmazása. Hipotézis felállításának képessége. A modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. Aktivitás; gyűjtőmunka végzése. Mérések – mérési technikák alkalmazása. Környezettudatos magatartás.

4.11 A 4. évfolyam tanterve

Megismerési módszerek alapozása 4. Cél Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. A tanuló közvetlen környezetében zajló folyamatok nyomon követése; következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.

Tartalom 

  

Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése; a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. Önálló mérések a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. A tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az ismeretforrások felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel; önálló beszámolók.

Az élettelen természet alapismeretei 4. Cél Anyagok megfigyelése, érzékelhető tulajdonságainak felismerése. A változások bemutatása kísérletekkel, a mérhető tulajdonságok vizsgálata. Megfigyelések megfogalmazása szóban, rajzban, írásban. Az élővilág és a környezet kapcsolatának, egymásra utaltságának felfedeztetése. Óvják, védjék környezetüket. 74

Helyi tanterv


Tartalom     

Tanulmányi kirándulások, séta. Megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságával kapcsolatban. Különböző talaj-, kőzet-, vízminták vizsgálata érzékszervekkel, egyszerű eszközökkel. Az otthon, a lakóhely tisztasága, szennyező forrásai. A szennyezettség hatása az élőlényekre, az emberre. A szennyeződés miatt kialakuló veszélyhelyzetek. A megelőzés, a viselkedés lehetőségei, az önvédelem lehetőségeinek megismerése. Környezetkímélő gazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés.

Az élő természet alapismeretei 4. Cél A megismerési módszerek tudatos alkalmazása. Tudják, hogy az ember is a természet része, hogy az élővilág és a természeti környezet védelme mindannyiunk feladata. A szakszókincs megfelelő kifejezéseinek megismertetése. A környezetükben megfigyelhető élőlények, élőhelyek jellemzőinek megismerése.

Tartalom 

 

Tanulmányi séták. A tanulók környezetében megfigyelhető élőlények, élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány jellemző élőlénye: néhány növény, emlős, madár és gerinctelen állat megismerése; táplálékláncba sorolása; összefüggések keresése. Védett helyi természeti értékek; a természet védelmének fontossága. Az ember hatása az élőhelyekre.

Testünk és életműködésünk 4. Cél Az emberi test főbb szervrendszereinek, azok részeinek megismerése. Az egészség érték, megőrzése mindenkinek saját érdeke. Az egészséges életmód kívánalmainak, a leggyakoribb betegségeknek és megelőzésük módjainak megismerése. Az életkori szakaszok megismerése.

Tartalom     

Az emberi élet szakaszai, a szervezet, életműködés, viselkedés összehasonlítása. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről. Az emberi test főbb részei. Egészségünk megőrzése. Egészséges életmód - egészséges élet. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélye, elutasítása. A reklámok hatása életmódunkra.

Tájékozódási alapismeretek 4. Cél A domborzat és a vízrajz ábrázolási módjának megismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. Különböző domborzatú tájaink, legnagyobb folyóink és tavaink felismerése a térképen. Lakóhelyünk helye a térképen. Hazánk tájainak felismerése leírás alapján.

Tartalom 

Közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés a felszíni formákról és vizekről.

75

Helyi tanterv 

 


Ismerkedés a térképpel. A domborzat, a vízrajz ábrázolása a térképen. Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi térképén, különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése. A lakóhely ábrázolása, helye a térképen; védett értékeinek megismerése. Magyarország nagytájainak képe, leírása.

Közlekedés 4. Cél A kerékpáros közlekedés szabályainak, a kerékpározás veszélyhelyzeteinek megismerése. Egyszerű útvonalak megtervezésének elsajátítása.


A kerékpáros közlekedés szabályai. A kerékpározás veszélyei, a balestek elkerülése. Útiterv készítése.

Országismeret 4. Cél Magyarország természeti szépségeinek, kulturális emlékeinek, értékeinek megismerése. Tudják, hogy más népek, népcsoportok is élnek hazánkban. Tudják, hogy élnek magyarok határainkon túl is. Világhírű magyarok megismerése.




Települések Magyarországon, településtípusok. Hazánk természeti szépségei, kulturális értékei. A világörökség részei. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban; magyarok a határon túl.

4.12 A továbbhaladás feltételei 4.  A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.  Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyeztetheti azt leginkább.  Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit.  Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.  Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezzen meg veszélyhelyzeteteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. 4.13 Értékelés, az értékelés szempontjai  Érdemjegy félévkor és év végén a havonta szerzett osztályzatok alapján.  Tanítói kérdésekre adandó szabatos, rövid, egész mondatos feleletek.  Fogalom-meghatározások szóban, rajzban, írásban.  Rajzos feladatmegoldások.  Megfigyelések, kísérletek elvégzése; a tapasztalatok elmondása, rögzítése, következtetések levonása. 76



Gyűjtőmunka végzése. A tárggyal kapcsolatos aktivitás. Önálló ismeretszerzés alapján kiselőadás tartása. Térképhasználat, tájékozódás a térképen. A környezettudatos magatartás.

4.14 Taneszközök  Nyomtatott taneszközök: tankönyv, munkafüzet, Első atlaszom  Diaképek: Az ember és környezete diasorozat  Magyarország diasorozat  Válogatás az általános iskolai környezetismeret diasorozatok képanyagából  Transzparenssorozat a környezetismeret tantárgyhoz  Hangszalagok  Állathangok  Környezetünk hangjai CD sorozat  Az évszakok hangjai  Modellek  Domborzati modellsorozat  Térképek, rajzok, tablók

77

Helyi tanterv


5. Angol nyelv 1-4. évfolyam

78

Helyi tanterv


5.1 Bevezetés Az általános iskolákban minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európai Tanács ajánlásával. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, amely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) révén lehetséges. 5.2 Célok és feladatok az 1.-3. évfolyamon Iskolánkban kötelező idegen nyelv az angol, amelynek oktatása már az első osztálytól kötelező a tanulók számára. Az első két évfolyamon elsősorban az idegen nyelven történő beszéd és hallás képességét fejlesztjük játékos formában. Az első két év alapozó szakasza után következik az olvasás és írás képességének fejlesztése a 3-4-ik évfolyamon. Erre az időszakra a gyerekeknek már biztos tudással kell rendelkezniük az anyanyelven történő írással és olvasással, így az idegen nyelven való készségfejlesztés, a kezdeti nehézségeket legyőzve, már sikeres szokott lenni. Feladatok:  Az angol nyelv tanulásának megszerettetése játékos megközelítéssel.  A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése. Az artikulációs bázis fejlesztése, a speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megfigyelése.  Az idegen nyelven való önkifejezés megismerése.  Bepillantás más nép életébe, kultúrájába, szokásaiba.  A főbb nyelvtani alapegységek tanulásának alapozása, illetve megkezdése. A továbbiakban erre koncentrikusan bővülve épülhet a tananyag.  Dalok, versek megismerése, melyek tematikusan segítik a beszélt nyelv és nyelvtan elsajátítását. Aktív és passzív szókincs gyűjtése a dalokon, a játékokon keresztül is.  Az utasítások megértése és végrehajtása.  Mondatok átalakítása szócserével, használatuk élő helyzetekben is.  Cselekvéssel összekötött szövegek, rímek, szerepjátékok tanulása. 5.3 Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egészéleten át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az idegen nyelv tanításában a következő kulcskompetenciák fejlesztése valósítható meg: Idegen nyelvi kommunikáció. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések. tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése. szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint.

79

Helyi tanterv


Anyanyelvi kommunikáció. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Természettudományos kompetencia. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések. élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 5.4 Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok angol nyelvből négy egységből állnak.  -beszédértés,  -beszédkészség,  -olvasásértés,  -írás. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd

80

Helyi tanterv


és motiváció. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A nyelvtanulás folyamata a Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, amelyek magukban foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és fejlesztő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességeket és az anyanyelvi kompetenciát. Az alaptantervi követelmények és fejlesztési feladatok az általános iskola végére minden diák számára legalább egy idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzi ki célul. . 5.5 Fejlesztési követelmények- várható eredmények  Ismerjék a tanulók a megadott szavakat és alapmondatokat.  Magyarul is nevezzék meg ezek jelentését.  A tanult kérdéseket és válaszokat párbeszédes játékban használják.  A megtanult mintamondatokban helyesen mondják a szavakat és nyelvtani elemeket. Ezek segítségével, szócserével önálló mondatokat is képesek legyenek alkotni.  Értsék meg és hajtsák végre a tanult utasításokat.  Az írás és olvasás még nem követelmény, de a szóképek és mondatképek legyenek ismerősek. A tanult verseket, dalokat egyedül is mondják, énekeljék. 5.6 Témakörök, tartalmak a., Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Köszönés

Elköszönés Bemutatkozás Köszönet

Kezdeményezés Good morning. Hello Tom. Hi! Hello, how are you? Goodbye. Bye-bye. My name is… Thank you very much.

Válasz Good morning. Hello Mary. Hi! Very well, thank you. Goodbye. Bye! Hello. Hi! No problem.

Személyes beállítódás és vélemény kifejeződésére szolgáló kommunikációs szándékok

Tetszés, nem tetszés

Kezdeményezés Do you like it?

Válasz I like it. I don’t like it.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kezdeményezés Dolgok, személyek megneve- What is it? zése Információkérés, információ- Where is he? adás What is she doing? Tudás, nem tudás Where is it?

b., Fogalomkörök

81

Válasz It’s… That's… He is in the classroom. She is sleeping. I don’t know.

Helyi tanterv


Fogalomkörök cselekvés, történés, Jelenidejűség létezés kifejezése

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Irányok, tározás

Időbeli viszonyok

Időpont

Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

helymegha-

Fogalomkörök Present forms of verb be Present forms of There is/there are There are five books in my bag Imperatives Prossessive adjectives Present forms of have got

nyelvi kifejezése I’m a boy. Are you…? Sit down. Don't stand up!

My book, … I’ve got a cat. I haven't got a dog Have you got…? Yes, I have. /No, I havent.

Where? Here, there, left, right In, on, under, What time is it? It’s 9 o’ clock. Singular/plural forms How many…? Cardinal numbers 1-20 It’s big, small. What colour is it? It’s red, blue,… Linking words And/or/but Demonstrative This, that, these.. Pronouns. I, you, he .. Personal Pronouns A, an, the Articles

Témalista  Az év világom: bemutatkozás, a szűkebb környezetben szereplő személyek, tárgyak, játékok, a legismertebb gyermekdalok, versek, mozgásos játékok megismerése.  Számok: önálló értelmezésük és tárgyakhoz kapcsolódó használatuk.  Színek: megnevezésük, jellemző tárgyakkal való kapcsolásuk.  Iskola: az osztályterem tárgyai, személyek és tevékenységek.  Vásárlás: ételek, játékok, ismert tárgyak kérése, vásárlása udvarias formában.  Testünk és ruháink: a testrészek és a ruhadarabok nevei, kapcsolható cselekvésekkel.  Család: a közvetlen családtagok elnevezése, családi ünnepek, szokások.  Mesék: folyamatos, összefüggő szövegek reprodukálása életszerű mondatokkal. A témák feldolgozása Egy témakör nem dolgozható fel egy év alatt. A benne rejlő lehetőségek nem meríthetőek ki egyszerre. Érdemes visszatérni ugyanezekre a témákra minden évben és új elemekkel bővítve feldolgozni, nyelvtani elemekkel továbbfejleszteni. Ez az életkori sajátosságoknak is jobban megfelel, hiszen a kisgyermekek befogadóképessége, az elvont ismeretek megértése még korlátozott. Érdeklődésüket sem lehet egy témához hosszabb ideig lekötni. Az előző években tanultak újra felidézése, átismétlése megerősíti, s tudást és biztonságot ad a továbbhaladáshoz. Koncentrikusan bővüljön a tananyag. Mivel az írás-olvasás nem alapkövetelmény, a felidézés ezért még indokoltabb. Így a 4. osztályban már kevés, de biztos alapra építhet a valódi nyelvoktatás. 82

Helyi tanterv


5.7 Óraszámok évfolyamonként Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 1 óra 37 óra

2. 2 óra 74 óra

3. 2 óra 74 óra

4. 2 74 óra

Megjegyzés: Mivel a Minisztérium által kiadott kerettanterv a 4. osztálytól indítja az idegen nyelv oktatását, így a továbbhaladás feltételei az 1-3. évfolyamon nem kerülnek megfogalmazásra. 5.8 A 4. évfolyam tanterve 5.8.1 Célok és feladatok 









A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulás iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas választoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.

5.8.2 Fejlesztési követelmények    

Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.

83

Helyi tanterv


5.8.3 Témalista (ajánlás)  Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.  Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok.  Időjárás: a kedvenc évszak.  Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok.  Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron: testrészek.  Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.  Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.  Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés. 5.8.4 Témakörök, tartalmak a., Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Köszönés

Elköszönés

Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See jou later. Good night.

Bemutatkozás, bemutatás

My name is… Have you met Jane?

Köszönet és arra reagálás

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.

Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Hello. Hi! Nice to meet you. Not at all. You are welcome. No problem.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Tetszés, nem tetszés

Kezdeményezés és válasz Do you like it? Do you like swimming?

I like it. I don’t like it. Yes, I do./No, I don’t.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Dolgok, személyek megneve- What is it? zése What’s it in English? What does that mean? Információkérés, információ- Where is he? adás What is she doing? Igenlő vagy nemleges válasz Are you a boy?

84

It’s…/That’s…/It’s a kind of … /It’s used for…..? He is in the kitchen. She is sleeping. Yes, I am. /No, I'm not.

Helyi tanterv


b., Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, Jelenidejűség létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezése Present forms I’m clever. of verb be Are you strong? Yes, I am. I’m not hungry. Present forms of There are five books there is/there are in my bag. Imperatives

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Irányok, tározás

Időbeli viszonyok

Időpont

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Sit down! Don’t stand up!

Possessive adjectives My book, your pet, his/her name Present forms of I’ve got two brothers. have got I haven’t got a dog. Have you got a budgie? Yes, I have. helymeghaWhere? Here, there, left, right In, on, under,… When? In the morning, in the afternoon, at night What time is it? It’ 9 o’ clock. Monday, Tuesday… January, February… Singular/plural How many cats are forms of nouns there in the picture? There are ten. Cardinal numbers 1-20 What’s it like? It’s big, small, beautiful, ugly…. What colour is it? It’s red, blue,… Linking words And/or/but Demonstrative This/that/these/those Pronouns Personal Pronouns I, you, he, she, it, we, they Articles A, an, the

5.8.5 A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

85

Helyi tanterv


Beszédkészség A tanuló  egy szóval hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat legalább néhány mondókát, verset, dalt tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;  ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját, helyesen lemásol ismert szavakat, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

86

Helyi tanterv


6. Számítástechnika 1- 4. évfolyam

87

Helyi tanterv


6.1 Bevezetés Iskolánkban 1992/93-as tanévtől kezdődően oktatjuk a számítástechnikát, „A” és „B” program szerint, három PC- teremben, szaktanárok irányításával. A termekben található gépek konfigurációja jelenleg alkalmas a meghatározott követelmények oktatására. Oktatási programunk lehetőséget nyújt valamennyi tanulónknak az „értő” számítógép-kezelés és szoftverüzemeltetés elsajátítására illetve a számítógép eszközjellegű használatára, a számára érdekes és szükséges információk megszerzésében illetve továbbításában. Szaktárgyi oktatóprogramjaink segítik más területek ismereteinek kialakítását, elmélyítését, gyakorlását /matematika, angol, német, földrajz, fizika, vizuális kultúra, olvasási készség, helyesírás stb. / „A” program szerint haladó, érdeklődő tanulóink a számítástechnika szakterületeit mélyebben megismerhetik. Az algoritmizáló készség és a programozói alapismereteik fejlesztését különböző programnyelvek oktatásával segítjük. „B” program szerint haladóknak több időt biztosítunk a NAT tantervi tartalmainak elsajátításához, így alaposabb alapképzésben részesíthetjük őket. Az egyéni fejlesztés, tehetséggondozás kiemelt feladat. A tanórai módszereken túl a tanórán kívüli lehetőségekkel is segítjük a differenciált fejlesztést. Színterei: Országos és helyi PC-s kiállítások megtekintése; Versenyeken való részvétel. Szakkör Szakirodalom, szaklapok használata; Az informatika oktatás tárgyi feltételei a szaktanterem alapfelszereltsége: A számítástechnikát a tartalomnak megfelelően számítástechnikai szaktanteremben oktatjuk, bontott csoportokban. A szaktantermek hardveres és szoftveres fejlesztését, felszerelését folyamatosan a piaci fejlődéshez szükséges igazítani. A könyvtári olvasóterem, a felszerelt számítógépekkel, és Internet elérési lehetőséggel, a tanórán kívüli ismeretszerzés, csoportmunka, és a tanóra alatti differenciált foglalkozás színtere. 6.2 Célok és feladatok Az informatika tantárgy céljai és feladatai Az informatika oktatás fő célja, hogy elsajátíttassa a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Mindenki egyéni érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ez a terület gyors változásával különösen alkalmas arra, hogy bemutassa annak fontosságát, hogy figyelmet kell fordítani informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Ebben egyre nagyobb szerepet kell kapnia az intelligens és interaktív hálózati technológiának, valamint a vizuális kommunikációnak. Különösen fontos, hogy a földrajzi elhelyezkedésből, származásból és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek csökkenhetnek az informatikai eszközök elterjedésével.

A fő területek és célok – A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. – Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet

88

Helyi tanterv

– –

–

–

– – –

–

– –

–

–

–

–


használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika alapvető elemeit. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának, például a számítógép- vagy videojáték-függőség problémái. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

6.3 Kulcskompetenciák Kompetenciafejlesztés Az informatikai kompetenciák birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető informatikai eszközöket és módszereket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a minden-napokban, otthon és a munka-helyen. Digitális kompetencia: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Információ felismerése visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

89

Helyi tanterv


Az informatikai kompetenciát átfogó kompetenciaterületek Algoritmikus gondolkodás Algoritmus (tevékenységsorozat) felismerése, megértése, végrehajtása, elemzése alkotása, megvalósítása, módosítása, átalakítása – Adatmodellezés A világ (egyszerű) dolgai adatokkal leírása Az adatokból információ szerzése, az információ bemutatása – A valós világ modellezése A valóság modelljeinek megfogalmazása elkészítése, működtetése. A valóság megértése a modelleken keresztül. Valós jelenségek előrejelzése a modell használata alapján – Problémamegoldó gondolkodás Eszközhasználat: a probléma megoldása adott eszközzel. Eszközválasztás: a probléma megoldásához szükséges eszközök felismerése, a használható eszközök közül a legmegfelelőbb kiválasztása. A problémamegoldás folyamatának elemzése – Kommunikációs képesség Párbeszéd intelligens felületen keresztül. Személyekkel, csoportokkal való kommunikáció. Kommunikáció az információszerzéshez, a közös munkavégzésben. Kommunikációs hálózatok alkalmazása – Alkalmazói képesség A számítógépes eszközök alkalmazása feladatok megoldására. A számítógép alkalmazási lehetőségeinek felismerése. Alkalmazástípusok ismerete – Csoportmunka, együttműködési képesség Mások munkájának felhasználása, feladat részekre osztása, részek elkészítésének ütemezése, kommunikáció más részek készítőivel, csoportmunka összeépítése – Alkotóképesség Minta utáni alkotás, meglévő alkotások továbbfejlesztése, kreatív alkotás – Tájékozódási és tájékoztatási képesség Információ megtalálása adott környezetben, információ megkeresése, az információ elemzése, információ elrendezése mások számára, információ vizuális megjelenítése – Rendszerszintű gondolkodás A rendszer kezelése Az egyes területeken meghatározhatjuk azokat a fokozatokat is melyek fejlesztendők az informatika tantárgy keretein belül, és melyeket célszerű más műveltségterületeken fejleszteni. –

Oktatás szervezése: Bontott csoportokban 1 tanuló/gép Követelmények: – – – – – – – –

Maximális osztálylétszámmal megegyező mennyiségű, a mindenkori technikai színvonalnak megfelelő multimédiás számítógép, két külön teremben elhelyezve. Gépasztalok, megfelelő elektromos hálózat, világítás, vizuáltábla, íróeszköz, írásvetítő, TV kivetítés. projektor A számítógépek helyi hálózatba kötése és Internet csatlakozás biztosítása. Hálózati nyomtató, szkenner tantermenként, és CD író. Digitális fényképezőgép, digitális kamera, számítógépes csatlakozási lehetőséggel. Szünetmentes áramforrás (2 db), Internet szerverekhez kapcsolva. A számítógépekhez biztosítani kell a jogtiszta, magyar nyelvű grafikus operációs rendszerprogram, és Office programcsomag, Web szerkesztő mindenkori aktuális verzióit.

90

Helyi tanterv –

–


Szükséges szoftverek továbbá: vírusellenőrző, tömörítő programok, képszerkesztő, kiadványszerkesztő programok, grafikus program, levelező program valamint programozási ismeretek oktatását biztosító programok. Oktatóprogramok mennyiségét tanórai használathoz minél nagyobb mértékben szükséges folyamatosan bővíteni. A játékprogramok közül, a valamilyen készséget, fejlesztőket telepíthetjük. A szoftverek telepítése az oktatóteremben csak a jogtiszta verziókkal lehetséges és engedélyezett a tanároknak.

Számítástechnikai terem demonstrációs eszközei: – Használaton kívüli számítógép alkatrészek, számolóeszközök; – Faliképek, fóliatranszparensek: – számítógép felépítéséről, működéséről – Hardver egységekről – Rendszerezést segítő ábrák,(pl. programkészítés, szövegszerkesztés lépései) – A szakterület meghatározó személyeit bemutató képek, – Aktuális információk, újdonságok, kiállítási információk stb. A számítástechnika oktatásához szükséges továbbá tanulónként 1 db floppy/tanév és írható CDk. A szaktanteremben célszerű kialakítani az informatikai szaklapok szabadpolcos hozzáférési lehetőségét. Tantermenként minimum 2 különböző szaklap elérhetőségének biztosítása szabadpolcon A számítástechnika taneszközök módszeres, szakszerű és „piacszerű” fejlesztését évenként szükséges hardveresen és szoftveresen elvégezni. A fejlesztéseket, a rendszer szervizeléseket rendszergazdának kell koordinálni, tervezni, szervezni. A rendszergazda megbízás mellett biztosítani kell a folyamatos szakszerviz ellátást is. A tankönyvek kiválasztásának elvei Tankönyv-oktatási segédletek kiválasztása a szaktanárok egyéni döntése alapján történik.  megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;  adjon segítséget a gyakorlati munkához;  ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;  támogassa a csoportmunkát;  korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus;  az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez;  sokféle feladatot tartalmazzon a könnyűtől a nehézig;  hardver- és szoftver független legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be;  megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit. 6.4 A műveltségterület heti óraszámai Évfolyam Számítástechnika óraszám

Éves óraszám

1.

2.

3.

4.

0,5

0,5

0,5

1

18

18

18

37

6.5 A tanulók értékelése A tanulók előzetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérő. Akkor tudjuk a leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit. Összegző értékelést félévkor és év 91

Helyi tanterv


végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban szöveges értékelés, illetve osztályzatok formájában adunk. Az eredményes előrehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenőrzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló  tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,  elkészített dokumentumait,  ismereteinek szintjét,  fejlődését,  órai aktivitását,  együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. 6.6 Bevezető szakasz 1-2. évfolyam 6.6.1 Fejlesztési feladatok – Ismerkedés az adott informatikai környezettel. – A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. – Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. – Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, “kép- és betűnyomdák”. – Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. – A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. – Adatok csoportosítása, értelmezése. – Közhasznú információforrások megismerése. – Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. – Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. – Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. – Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. – Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. – Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok…) – Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. – Információszerezés az internetről, irányított keresés. – Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. – Az iskolai könyvtár tér- és állomány szerkezetében való eligazodás. – Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. – A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. A fentieknek megfelelően az alábbi táblázat csak a 2. és 4. évfolyam végére mutatja a fejlesztési feladatokat és a megvalósítandó ismerteteket. Különösen figyeljünk arra, hogy a táblázat ugyan külön tartalmazza a számítógépes és az operációs rendszer ismereteket, de ezen ismereteket az alkalmazásokba olvasztva oktassuk, kivéve a hálózati alapokat. 6.6.2 Fejlesztési követelmények, új tevékenységek Az oktatandó anyag ismétlődő, spirálisan építkező jellege miatt nem célszerű a követelményeket és tevékenységeket évekre bontani, mivel szinte mindegyik minden évben előfordul. A különböző háttérrel érkező diákok miatt nem is célszerű a negyedik évfolyamig mereven ragaszkodni a felosztáshoz: ha érdeklődést mutatnak egy téma iránt, akkor célszerű azzal több időben foglalkozni. Fontos az, hogy a mutatkozó érdeklődést kihasználjuk, így is megkedveltetve a számítógépet és az informatika tantárgyat.

92

Helyi tanterv


Az újonnan belépő feladattípusok és tevékenységformák mindig gyakorlati formában jelenjenek meg. Az alkalmazások futtatásához elsőként ismerjék meg a billentyűzet és az egér kezelését, a személyi számítógép legfontosabb perifériáit, a felület jeleinek értelmezését a számítógépen. Hasonló módon az alkalmazások használata közben kerüljenek elő a számítógépes ismeretek, az operációs rendszer használat: a program indítása, a felhasználói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Ezzel a megoldással nem csak élvezetessé tesszük az oktatást, hanem időt is nyerünk, és hatékonyabban rögzülnek a tevékenységek. A munka során persze felmerülhetnek egyéb tevékenységek is, ezeket bátran végezzük, végeztessük el, de számon már ne kérjük. A hálózati munka nagy felelősséget igényel, ezen életkorban még könnyen rögzíthetők a hálózati munka elvárásai, formái. Ennek megfelelően legyen célunk a jelszóval védett azonosító használata, az iskolai hálózatba való be- és kilépés megtanítása, a hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Az algoritmusok és adatok témakört a tanulók mozgásigényére és adottságaira alapozottan oktassuk. A LOGO nyelv pedagógia értékei nem vitathatók. Ha ebben az életkorban ezt ötvözzük a teknőc eljátszásával, akkor különösen hatékony eszköz lehet. A cél elsőként a hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű LOGO algoritmusok bemutatása, értelmezési, végrehajtási képességének fejlesztése. Ezen túlmutat az adattípusok előkészítésére a matematikai ismeretek fejlődésével az egész számok, szöveges és rajzos adatok megkülönböztetése. Hasonló előkészítő munka a személyi adatok gyűjtése; néhány adat lejegyzése, sorba rendezése, szám és szöveges adatok megkülönböztetése, a megfelelő információ kikeresése egy adathalmazból. Utolsó nagy témakör a szöveg- és ábraszerkesztés. E két részt ebben az életkorban nincs értelme szétválasztani, hisz a használt és oktatási célra készített alkalmazások ezeket integráltan kezelik. Célunk itt a rajzolóprogram – azaz egy alkalmazás – alapszintű kezelésének megtanítása, egyszerű rajzok és szöveges kiegészítések készítése számítógéppel. Feladatként valamilyen hazavihető, hosszabb távon is megőrizhető és megmutatható “terméket” állítsunk elő, például illusztrációt, tematikus rajzot, meghívót készíttessünk, amelyet a szülők, tanulótársak is örömmel forgatnak. Emiatt fontos tevékenység a nyomtatás, mentés, kezdetben segítséggel, végül önállóan is. Hálózat használata esetén e témakörbe sorolható be a webszolgáltatás használata, amelyen belül a böngésző indítása, adott webhely címre való ugrás, mozgás a weboldalon, ugrópont felismerése, kiválasztása, használata mind önállóan elvégzendő tevékenységgé váljon. 6.6.3 Javasolt óratervek és témakörök Az alábbi táblázatok évfolyamos bontásban tartalmazzák fejlesztési feladatokat és a megvalósítandó ismerteteket. Különösen figyeljünk arra, hogy ugyan külön tartalmazzák a számítógépes és az operációs rendszer ismereteket, de ezen ismereteket az alkalmazásokba olvasztva oktassuk, kivéve a hálózati alapokat.

6.6.4 Az 1. évfolyam tanterve Témakör Számítógépes ismeretek Operációs rendszer

Tartalom A számítógép használati rendje, Ismerkedés az adott számítógépes környezettel. A billentyűzet és az egér használata Program indítása Felhasználói felület jeleinek értelmezése Menüpontok használata, parancskiválasztás Hálózati azonosító és jelszó szerepe Belépés és kilépés módja

93

Helyi tanterv Témakör Alkalmazások rajzolás számítógéppel Infotechnológia

Médiainformatika

Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Tartalom Rajzoló program futtatása, egyszerű rajzok, ábrák készítése, Elemekből

épül fel a kép, Egyszerű rajzok, ábrák készítése (adott témában). A rajz módosítása Tanult betűk begépelése, Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása, Mindennapi adatok leírása (számok, betűk, szavak, rajzok Algoritmusok végrehajtása számítógépen, Egy egyszerű fejlesztő rendszer, a Logo használata Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek kipróbálása, az Internetes portálok felkeresése

6.6.4.1Értékelési javaslatok Direkt számonkérést nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit kizárólag megfigyelésekkel ellenőrizzük, amikor valamilyen tevékenységet folytatnak. – Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes billentyűzet és egérkezelés alkalmazások közben – Egyszerű szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása a grafikus felület elemeinek használatában – Egyszerű ábra, rajz elkészítése minta alapján 6.6.5 A 2. évfolyam tanterve Témakör

Tartalom

Számítógépes ismeretek Informatikai környezetek jellemzői. A legalapvetőbb perifériák feladatának megismerése. A géptermi házirend megismerése Nyomtató használata, háttértárak használata Operációs rendszer Meghajtó- és könyvtárváltás, a számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. A programok felülete Algoritmusok Algoritmusok végrehajtása teknőc eljátszásával Informatika alkalmazói ismeretek

Infotechnológia

Médiainformatika

Egyszerű rajzok, ábrák készítése önállóan. A rajz kifestése többféleképpen. A rajzeszközök megfelelő beállításai. A rajz folytatása, módosítása. Szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése. Weboldal tartalmának megtekintése, gördítés hosszabb oldalak esetén Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata Számítógépes oktatójátékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. Ismert című webhely elérése, ugrópontok használata Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok kipróbálása, eljátszása, végrehajtása Algoritmusok végrehajtása számítógépen Információ megkeresése TV teletextről, CD-ről, internetes portálok felkeresése CD használata (elektronikus könyv, szótár

94

Helyi tanterv


Értékelési javaslatok Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit megfigyelésekkel ellenőrizzük, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtatással ellenőrizhető. – Önálló számítógépes munka megfigyelése, új eszközök helyes kezelése alkalmazások közben – Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére – Egyszerű algoritmusok végrehajtása – Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján – Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés 6.6.5.1A továbbhaladás feltételei 1. Az informatikai eszközök használata A tanuló:  Ismerje és tartsa be a számítógépterem és a számítógépek használatának rendjét.  Ismerje fel a számítógép fő perifériáit, azokat tudja megnevezni.  Munkái során szerezzen jártasságot a billentyűzet és az egér használatában.  Tudjon használni egyszerű játék- és oktatóprogramokat. 2. Informatikaalkalmazói ismeretek A tanuló:  Szerezzen tapasztalatot rajzos-szöveges dokumentumok kézi elkészítésében.  Tudja használni egyszerű rajzkészítő program legfontosabb funkcióit.  Legyen képes egyszerű rajz elkészítésére.  Tudjon szövegírásra használni egyszerű alkalmazói programot.  Tudjon lejátszani kész zenei anyagot és animációt.  Legyen tudomása arról, hogy elkészült munkái elmenthetők, visszatölthetők. 3. Infotechnológia A tanuló:  Ismerjen fel jeleket, piktogramokat, tudja értelmezni azokat.  Tudjon összeválogatni azonos, vagy hasonló információt hordozó ábrákat.  Szerezzen tapasztalatot egyszerű adatok kikeresésében.  Tudjon segítséggel felépíteni egyszerűbb algoritmusokat.  Legyen képes a Logo programozási nyelvben egyszerű algoritmus létrehozására, a teknőc tudatos irányítására. 4. Infokommunikáció A tanuló:  Lásson néhány weboldalt. 5. Médiainformatika A tanuló:  Lássa, hogy sokféle korszerű informatikai eszköz állhat rendelkezésünkre. 6.7 A 3. évfolyam tanterve Témakör Számítógépes ismeretek

Operációs rendszer

Tartalom A gépterem rendje Számítógépes és nem számítógépes informatikai rendszerek megismerése. A számítógép főbb részegységei a megnevezés szintjén. Jelek és a számítógép kapcsolata Program indítása. Programok használata. Menüpontok, ikonok, parancsok használata. Kilépés a programból.

95

Helyi tanterv


Témakör Informatikaalkalmazói ismeretek

Adatok világa Infotechnológia

Infokommunikáció Médiainformatika Könyvtárhasználat

Tartalom Rajzolás számítógéppel Egyszerű rajzok, ábrák készítése. A dokumentum elmentése és nyomtatása segítséggel. Rajzos dokumentum megnyitása segítséggel, a rajz módosítása, készítése Szövegírás számítógéppel. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése. Hang felvétele, lejátszása Adatok gyűjtése, értelmezése és csoportosítása. különböző szempontok alapján Egyszerűbb algoritmusok felismerése, szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. végrehajtása. Algoritmusok kipróbálása, eljátszása. Programot írunk! Algoritmusok végrehajtása számítógépen. A korosztálynak megfelelő egyszerű fejlesztőrendszer használata, pl. a Logo. Egyszerű ábrák rajzolása Logo parancsokkal. Tervezzünk házat a teknőcnek Információt közlünk. Információt keresünk Internetes keresési feladatok megoldása A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. Információhordozók felfedezése Elektronikus könyv, CD használata. Internetes portálok felkeresése

6.7.1Értékelési javaslatok Direkt számonkérés továbbra sem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit főleg megfigyelésekkel ellenőrizzük tevékenység közben, illetve az elkészített alkotásokat értékeljük. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtása során ellenőrizhető. – Önálló számítógépes munka, helyes eszközkezelés megfigyelése alkalmazások közben – Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére – Egyszerű algoritmusok végrehajtása – Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése megadott szempontok alapján – Eligazodás a könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása – Adott dokumentum megtalálása a könyvtárban 6.8 A 4. évfolyam tanterve Témakör Számítógépes ismeretek

Operációs rendszer

Informatikaalkalmazói ismeretek

Tartalom A gépterem rendje. Jelek és a számítógép kapcsolata. Információhordozók és kommunikációs eszközök kezelése. A felhasználói felület jeleinek értelmezése. A billentyűzet és az egér használa-

ta. A számítógép főbb részegységei A felhasználói felület jeleinek értelmezése. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. Mentés, megnyitás. nyomtatás. Rajzolóprogram. Színek, írás a rajzlapon. Ismerkedés a vágólappal. Transzformációk (diff), saját színek (diff). Szövegírás számítógéppel. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése. Hanggal, szöveggel, képpel, animációval közös dokumentum készítése számítógépes technikával. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett

96

Helyi tanterv Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása

Infokommunikáció Adatok világa

Médiainformatika

Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése Az algoritmusban használt adatok kigyűjtése. Algoritmusok kipróbálása, eljátszása, végrehajtása Az adatok változtatásának hatása, nyomon követése Internetes információkeresés Információkeresés közösen. Vannak olyan információs források, amelyekhez minden érintett hozzáfér, és gyorsan fontos, hiteles információt kap. Adatok manuális feldolgozása: keresés, rendezés Menetrend, telefonkönyv, Internetes portálok felkeresése Hagyományos és elektronikus dokumentumok, Elektronikus könyv, CD használata, internetes portálok felkeresése

6.8.1 Értékelési javaslatok Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit főleg megfigyelésekkel ellenőrizzük, akkor, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtása így is ellenőrizhető. – Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes eszközkezelés alkalmazások közben – Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére – Egyszerű algoritmusok végrehajtása – Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján – Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés – Eligazodása könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása – Adott dokumentum megtalálása a könyvtárban vagy egy webhelyen – tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját, – elkészített dokumentumait, – ismereteinek szintjét, – fejlődését, – órai aktivitását, – együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és negyedik osztályban havonta érdemjeggyel 6.8.2 A továbbhaladás feltételei Elsőként a 4. évfolyam végén célszerű továbbhaladási feltételrendszert megállapítani. Az informatikai eszközök használata

A tanuló:  Ismerje és tartsa be a számítógép üzemeltetésének rendjét, a gépterem használatának szabályait.  Tudja megnevezni a számítógép fő részeit, ismerje azok funkcióját.  Munkája során használja a billentyűzetet és az egeret.  Tudjon tájékozódni a számítógép grafikus felhasználói felületén.  Ismerje fel az általa használt programok ikonjait.  Tudja önállóan elindítani az általa használt programokat.  Tudjon utasítás után megfelelő menüelemeket, parancsokat használni.

97

Helyi tanterv


Informatika-alkalmazói ismeretek

A tanuló:  Tudja használni egy egyszerű rajzkészítő program funkcióit.  Használja a rajzolóprogramot rajzos-szöveges munkáinak megalkotására, módosítására.  Tudjon szövegírásra használni egy szövegszerkesztő programot.  Javítsa a gépelési hibákat.  Tudjon adatokat lejegyezni, sorba rendezni, keresni.  Legyen gyakorlott a multimédia eszközök használatában.  Tudja segítséggel elmenteni és visszatölteni munkáit.  Tudja, hogy az el nem mentett dokumentumok elvesznek.  Tudja segítséggel kinyomtatni munkáit. 3. Infotechnológia

A tanuló:  Tudjon példát mondani az információ megjelenési formáira.  Tudjon egyszerű titkosírást készíteni, az üzenetet visszafejteni.  Értsen meg néhány lépéses algoritmust.  Tudjon segítséggel felépíteni egyszerűbb algoritmusokat.  Tudjon a Logo környezetben ismétlődést tartalmazó rajzot készíteni. 4. Infokommunikáció

A tanuló:  Társaival közösen olvasson elektronikus levelet.  Lásson néhány, az iskolai tananyaggal kapcsolatos weboldalt.

98

Helyi tanterv


7. Technika és életvitel 1-4. évfolyam

99

Helyi tanterv


7.1 Bevezetés Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületre készült Technika és életvitel tantárgy kerettantervének célja és feladata az iskoláknak és a műveltségterületet oktatóknak biztos alapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejlesztését szolgáló feladatok ellátásához. Századunkra nélkülözhetetlenné vált az emberiség számára magas szintű technikai környezet. A technikai környezet jelenlegi színvonala (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés, iskola, otthon, háztartás, szolgáltatás stb.) és a következő évtizedekre várható technikai fejlődés indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szűkebb és tágabb környezetük technikai összetevőit és azok összefüggéseit. Olyan kognitív képességekkel, intellektuális képességekkel, pszichomotorikus képességekkel, attitűdökkel kell rendelkezni a ma iskolásának, amelyek a jelenben és jövőjükben is elősegíti a konstruktív életvezetését. 7.2 Célok és feladatok A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be, a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl., a háztartástan a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A tantárgy feladatai az 1-4. évfolyamokon  A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással.  Összefüggések felismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, termék, félkész termék).  Kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése  Anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról.  A ház körüli hagyományos és kézműves technológiák ismerete.  Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata.  Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók, alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak, és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) 100

Helyi tanterv           


Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak felismerése. Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása, ÖKO szemlélet tudatos alakítása

7.3 Kulcskompetenciák A tantárgy oktatása során sokrétű ismeretekre tesznek szert a tanulók, könnyebben és jobban eligazodnak a technikai változásokban és összefüggésekben rejlő kérdések között. A tantárgy mindenkor – megfogalmazott céljai szerint- tartalomban, módszereiben és szerkezeti felépítésével szolgálja a készség és képességek fejlesztését, a kéz ügyesítését, hasznos tudást nyújt a gazdálkodási és a műszaki ismertek, gyakorlatok megismerésére a mindennapi életben. A szükségleteket és a lehetőségeket a tanulóknak fel kell ismerniük, az egyes témakörök feldolgozásánál. Szükség van a módszertani megújulásra a tudás és a hatékonyság érdekében. Törekedni kell a komlexitásra és az összefüggések átadására és megértésére így a sokrétű ismeretek birtokában a tanulók jobban tudják az összefüggéseket megérteni. Rendszeres megfigyeléssel, működő modellek összeállításával és vizsgálatával következetesen alakítjuk ki a természettudományos tudást a tanulókban. Képességek fejlesztése:  problémamegoldó és koncentráló képesség, (rész és az egész viszonyainak a környezet változásainak megfigyeltetése)  megfigyelő és elemző képesség, (a bemeneti és kimeneti változások fontosabb állomásai és magyarázata)  értő olvasási képesség, (a tudományos alapú technikai olvasmányokból a lényeges jegyek kiemelése)  önellenőrzési képesség és tolerancia. (saját hibák javítása és mások munkájának megbecsülése) Készségek fejlesztése:  logikai és képolvasási készség, (logikai áramkörök és az összefüggéseinek meglátása)  rajzolási és számolási készség, (műszaki rajz a méretarányok és a méretszámok fontossága)  beszéd és kifejezőkészség, (magyarázatok a technikai változásokra és hatásokra)  manuális készség és a kreativitás fejlesztése. (az ész és a kéz együttes használata és a közösségre gyakorolt hatása)

101

Helyi tanterv


A munkára való alkalmasságra, az új technikai vívmányok megértésére kell felkészíteni a tanulókat, hogy szemléletük és probléma felismerő képességük megfeleljen majd a mindennapi életben. 7.4 Fejlesztési feladatok, követelmények Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek felismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni , az iskolai, a közösségi , a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Egyszerű tárgyak, szerkezetek, berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével, valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készségét, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek felismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés igénylésére. 7.5 Ajánlott tankönyvek  Nagy Attiláné-Palócz Ferencné: Alkalmazzuk a technikát! 1.o.-4.o. (Nemzeti tankönyvkiadó)  Márton Ibolya: Első technikakönyvem (Apáczai Kiadó)  Fuszikné Szabó Éva-Matusekné Bíró Teréz: Második technikakönyvem (Apáczai Kiadó)  Hegedüsné Kripák Ildikó- Szabó Margit: Harmadik technikakönyvem (Apáczai Kiadó)  Juhos Julianna-Urbán Márta: Negyedik technikakönyvem (Apáczai Kiadó) 7.6 Szükséges eszközök, anyagok közlekedési eszközök modelljei, terepasztal, közlekedési táblák,kerékpár, homokasztal, edények, konyhai eszközök, háztartási gépek, virágápolási kellékek, terítő, szalvéta, díszítő eszközök, 102

Helyi tanterv


agyag, gyurma, hurkapálca, vékony fenyőléc (reszelő, kés, csiszolóvászon)olló, ragasztó, kartonok, színes hajtogató-lapok, origami papír tapétaragasztó, fonalak, varrótű, cérna, hímzőfonal, kongré anyagok, textilanyagok, gombok, gyapjú a nemezeléshez, szövőkeret, vetőfonal, szövő-fonal, batikfesték, textil, rögzítő, edények, villanyrezsó, vasaló, viasz, kötözőspárga, Alu- és réz huzalok (csőfogó, kúpos, harapófogó)építőelemek, szerelőelemek 7.7 Témakörök-időkeretek

Javasolt óraszám Évi óraszám

1. évfolyam 1 óra 37 óra

évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 1 óra 1 óra 37 óra 37 óra

4. évfolyam 1 óra 37 óra

7.8 Az 1. évfolyam tanterve 7.8.1 Célok  A helyes szokásrendszer kialakítása.  Az érzékszervek célirányos fejlesztésével a “kézügyesség kiművelése.”  A természetes és a feldolgozott anyagok során a motoros képességek fejlesztése.  Modellezés alkalmával a megismerő-képességek tudatos fejlesztése.  A gyalogos közlekedés legfontosabb szabályainak megismerése és helyes alkalmazása.  A tömegközlekedési eszközök biztonságos és kulturált igénybevétele.  A tanulók felkészítése az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységre.  A helyes napirend fontosságának tudatosítása.  A munkamegosztás szükségességének felismerése. 7.8.2 Követelmények  Tartsák be az elemi munkaszokásokat (helyes testtartást, rendet, balesetvédelmet).  Ismerjék a vizsgált anyagok érzékszervi tapasztalás során megismerhető tulajdonságait.  Legyenek képesek utánzással egyszerű játékok és használati tárgyak elkészítésére.  Tudják alkalmazni a gyalogos közlekedés legfontosabb szabályait.  Ismerjék, alkalmazzák a biztonságos és kulturált magatartásformákat a tömegközlekedési eszközök igénybevételekor.  Legyenek képesek az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység elvégzésére.  Alkalmazzák az időjárást figyelembevevő réteges öltözködést.  Ismerjék: az életkornak megfelelő elemi higiéniai szokásokat, a helyes napirend fontosságát, a kulturált étkezési szokásokat, a munkamegosztás szükségességét. 7.8.3 Értékelés  Az ellenőrzés, értékelés kiterjed az egész tanítási órára.  Az értékelési szempontok az adott óra feladatának legfontosabb oktatási- nevelési momentumaira vonatkoznak 1. osztályban ez 2-3 szempont.  Amíg nem tudnak olvasni a tanulók, addig az értékelés rajzos formában jelenik meg a gyerekek szeme előtt, később áttérünk a szöveges változatra.  A szöveges értékelés során az elméleti és a gyakorlati ismeretnyújtáson kívül utalunk a tanuló érdeklődésére, szorgalmára, fejlődésére is.  Az értékelés az elméleti és a gyakorlati tevékenységekre egyaránt kiterjed.  Helyes napirend ellenőrzése rajzos formában.  Asztalterítés ellenőrzése gyakorlati tevékenység során.

103

Helyi tanterv


7.8.4 Tananyagtartalom Belépő tevékenységformák Anyagok Ismerkedés az anyagokkal, pl. agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézművesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Például papír, fonal hajtogatása, tépése sodrása, nyírása, ragasztása, agyag lapítása, gyúrása, sajtolása, formázása, fémek csiszolása, darabolása. Kézműves szakmák azonosítása pl. fazekas, kosárfonó, kötélverő, kádár, bognár. Mérés Becslés, mérés, egymásmellé rendezés, méretazonosság megállapítása, azonos méretre alakítás. Építés, alkotás egyéni elképzelés, minta vagy fénykép esetleg látszati rajz alapján. Közlekedési ismeretek A közlekedésben való részvétel gyakorlása, tudatos figyelése, figyelmes közlekedés,. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elkerülése. Életvitel - háztartástan Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás jelentőségének és módjának felismerése a családban. Rajzos napirend készítése. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása.

Tartalmak

A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok.

A feldolgozott (átalakított) anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák. Az olló, a vonalzó, a csiszolópapír és a mintázó-eszközök rendeltetésszerű és balesetmentes használata.

Körvonalrajz, alaprajz

Építés síkban és térben

A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

Házimunkák, munkamegosztás. Az egészséges táplálkozás és öltözködés.

7.8.5 Fogalmak Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk  alak, alakíthatóság, alaprajz,  becslés, hosszúság, keménység, képlékenység, körvonal,  magasság, mélység, méret,  puhaság, simaság, szélesség, szilárdság, távolság,  természetes és mesterséges anyagok, terv, törékenység Közlekedési ismeretek  gyalogos közlekedés, jel, jelzés, jelzőlámpa, közlekedés, közlekedési szabályok, tömegközlekedés Építés  Építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz, méret

104

Helyi tanterv


Életvitel, háztartástan  Házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés 7.8.6 A továbbhaladás feltételei  Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési folyamatnak tekinti. 7.9 A 2. évfolyam tanterve 7.9.1 Célok  Az elemi munkaszokások önálló alkalmazása.  A manuális készségek célirányos fejlesztése az anyagok vizsgálata és alakítása során.  Figyelemfejlesztés az összepontosított, kitartóbb munkavégzés érdekében.  Az ok-okozati összefüggések vizsgálata során a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  A kommunikációs képességek fejlesztése szókincsbővítéssel, gondolataik megfogalmazásával.  A bonyolultabb munkák elvégzésében az együttműködésre, a csoportmunkában való tevékenységre nevelés.  A gyalogos közlekedést szabályozó jelzőtáblák, jelzőlámpák megismerése.  A tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályok kulturált alkalmazása.  Alapvető viselkedési szokások kialakítása különböző helyzetekben (családban, iskolában, idegen helyen).  Aktív részvétel a családi munkamegosztásban.  A rend, a tisztaság, a takarékosság tudatosítása. 7.9.2 Követelmények  Ismerjék az ember természetátalakító munkáját.  Tartsák be a munkahelyi szokásokat, a csoportmunka szabályait.  Ismerjék a vizsgált anyag tulajdonsága és felhasználhatósága közötti összefüggést.  Legyenek képesek az elvégzendő munkához szükséges eszközök, és szerszámok balesetmentes használatára.  Legyenek képesek játékok, használati tárgyak megtervezésére (vázlatrajzok készítésére), elkészítésére a tanult műveletek alkalmazásával.  Alkalmazzák a gyalogos közlekedés tanult szabályait.  Alkalmazzák a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat.  Legyenek képesek az alapvető viselkedési normák szerint élni, maguk körül rendet tartani.  Ismerjék: az alapvető ajándékozási szokásokat,az ízléses csomagolási technikák néhány változatát,az ünnepi asztalterítést,a takarékosság lehetőségeit a mindennapi életben,az alapvető szolgáltatóegységek kulturált igénybevételét. 7.9.3 Értékelés  Az elméleti és a gyakorlati ismereteket egyaránt értékeljük.  Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló magatartását egyéni, páros és csoportmunkában is.  A segítő-készséget a jó szervezőkészséget külön kiemeljük.  Az értékelési szempontjaink egyértelműek, és megjelennek a tanulók előtt.  Az értékelés mindhárom formájával élünk (önértékelés, egymás munkájának az értékelése, tanítói értékelés).

105

Helyi tanterv   


Szituációs helyzetek elemzése. A helyes és a helytelen szokások felismerése. A helyes szokások megerősítése. Gyakorlati tevékenység: ajándékcsomagolás, ünnepi asztalterítés. Az értékelésnél figyelembe vesszük: az ötletességet, eredetiséget, az ízlésességet, az esztétikumot, a takarékosságot.

7.9.4 Tananyagtartalom Belépő tevékenységformák Ember és környezete Az évszakok és az időjárási elemek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) megismerése, és tulajdonságaik jellemzése. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése, és védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzők elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk Anyagok hasítása, csavarása, nyújtása, összenyomása. A papírkészítés műveletsorának elmesélése. A fonal és a textil tulajdonságainak vizsgálata. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával természetes és mesterséges anyagokból (pl. háncsból, vesszőből, faágakból, kukoricaszárból.) A takarékos anyagfelhasználás szabályainak betartása. Tervezés, építés Egyszerű tárgy (pompon, rongybaba, papírkorona) tervezése és készítése, egyéni elképzelések megvalósítása. Makett építése látszati rajz alapján, építőelemekből, pl. házépítés. Mérés A becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése. Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, és elkerülésük módjainak megismerése. A közlekedési eszközök használati szabályainak tudása és azok betartása. Biztonságos

Tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok vizsgálata, anyagtulajdonságok. Az anyagok feldolgozása. Célszerű és takarékos anyagfelhasználás. A papírkészítés folyamata. A nyersanyag, az alapanyag és a termék fogalma. A helyes szerszámhasználat.

A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe.

A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz, méretrajz jelek. A kicsinyítés és nagyítás fogalma. A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek.

106

Helyi tanterv


Belépő tevékenységformák közlekedés tömegközlekedési eszközökkel.

Tartalmak Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében.

Háztartástan, életvitel Az otthon és az iskola eltérő feladatainak ösz- A házi munkák fajtái. szevetése a jó közérzet szempontjából. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, a házimunkákban való szerepvállalás elmesélése. Takarékosság. A takarékossággal kapcsolatos A takarékosság fontossága. tapasztalatok gyűjtése. A közelben levő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése, pl. posta, fodrászat, bevásárló helyek.

7.9.5 Fogalmak Ember és környezete  lakóhely, lakótér, mesterséges környezet, természetes környezet Anyagok megmunkálásuk és felhasználásuk  alapanyag, anyag-átalakítás, anyagtakarékosság, anyagvizsgálat, nyersanyag, termék, papírgyártás, csomózás, hurkolás, fonás Tervezés, építés  alak, alaprajz, körvonalrajz, látszati rajz, méret, vázlatrajz, makett Közlekedési ismeretek  átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, forgalomirányítás, jelzőlámpa, jelzőtábla, közlekedési eszköz, mozgólépcső, sorompó Háztartástan, életvitel  háztartás, ruházkodás, szolgáltatás, takarékosság

7.9.6 A továbbhaladás feltételei      

Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök, szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű tervezés és építés. A háztartás és hozzá kapcsolódó szokások megismerése, és elmesélése.

7.10 A 3. évfolyam tanterve 7.10.1 Célok  

Fejlődjenek a tanulók munkaszokásai a helyes testtartás, az alaposság, a pontosság és a fegyelmezett munkavégzés terén. Az alábbi magatartási tulajdonságok megkülönböztetett fejlesztése: türelem, körültekintés, kitartás, együttműködési készség, igényesség, találékonyság.

107

Helyi tanterv 



       


A manuális készségek célirányos fejlesztése:a rajzeszközök használatában,a pontos mérésben,méretjelölésben,különféle anyagok nyírásában, vágásában, metszésében, karcolásában. A megismerőképességek közül kiemelten fejlesztjük:az érzékelést,az észlelést,a megfigyelést,a gondolkodás (összehasonlítás, analizálás, szintetizálás, rendszerezés, problémamegoldás). A tárgykészítő munka fő fázisainak tudatosítása. A tervező, a kivitelező és a befejező munkálatok során a konstruáló- és a technikai önkifejező (rajzi-szóbeli) képességük fejlesztése. Egyre biztosabb és önállóbb részvétel a gyalogos közlekedésben és a tömegközlekedési eszközök használatában. A tanulók felkészítése a leggyakrabban használt háztartási eszközök, gépek biztonságos üzemeltetésére és működőképességük megóvására. A tanulók megismertetése a háztartási gyermekbalesetek forrásaival, okaival és megelőzésükkel. A szülők és a hozzátartozók foglalkozásának bemutatásával a munka iránti szeretet és tisztelet felébresztése a tanulókban. A takarékosság fontosságának tudatosítás a családi költségvetésben. A munkamegosztásban való aktív részvétel az alapvető szolgáltatások egyre önállóbb igénybevételével.

7.10.2 Követelmények   

  

Tartsák be a helyes magatartási szokásokat a balesetmentes munkavégzés érdekében (egyéni, páros, csoportmunkában). Legyenek képesek a vizsgált anyagok tulajdonságainak összehasonlítására minőségi és mennyiségi tulajdonságok alapján. Szempontkeresés után az elkészített modell és valós minta összehasonlítására, megadott szempontok figyelembevételével egy kitalált tárgy megtervezésére,a megtervezett tárgy elkészítésére, kipróbálására, tökéletesítésére. Alkalmazzák a tanult közlekedési szabályokat a mindennapi élet során. Legyenek képesek a legegyszerűbb házimunkák precíz és balesetmentes elvégzésére. Ismerjék:a leggyakrabban használt háztartási gépek biztonságos üzemeltetését;a háztartási gyermekbalesetek forrásait, okait; megelőzésüket;a takarékosság formáit (pl. idővel, energiával, fogyasztási cikkekkel, pénzzel való takarékosság);az alapvető szolgáltatások igénybevételét.

7.10.3 Értékelés 

   

Egyre nagyobb önállóságot követelünk:az anyagvizsgálati módszerek kiválasztásában, alkalmazásában,a munka megtervezésében, tökéletesítésében, az eszközök, szerszámok biztos használatában. Az otthoni feladatok adásával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését célozzuk meg. Az ellenőrzés és értékelés továbbra is az értékelési szempontok szerint történik. Gyakorlati tevékenység: takarítás, háztartási gépek használata. Szolgáltatások kulturált igénybevétele: levélfeladás, telefonálás, gyógyszerkiváltás.

108

Helyi tanterv


7.10.4 Tananyagtartalom Belépő tevékenységformák

Tartalmak

Ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai, és ere- Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai detének megismerése. élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Anyagok megmunkálása, felhasználása Anyagok összeválogatása használati tár- Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható gyak készítéséhez a szerkezet, szerkezete. Formálhatóság és terhelhetulajdonság, funkció összefüggésire ala- tőség. pozva, pl. bábparaván készítés papírok, Az anyagok átalakítása. szövetek és fák felhasználásával. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció Az előkészítő és átalakító műveletek el- összefüggése. végzése. A mai és régi használati tárgyaink funkciTárgykészítés, saját ötlet megvalósítása, ója. a funkció, forma, esztétikum együttes figyelembevételével. A nyírás, a szövés, a fonás, a faragás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. Tervezés és építés Egyszerű épületmakettek irányított készí- A lakás szerkezete. tése megadott alaprajz szerint. Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája. Műszaki ábrázolás Méretek leolvasása rajzokról. A rajz és a A méretmegadás elemei. Méretvonal, tárgy megfeleltetése. méretszám. Mérés A mérési eredmények feljegyzése. Mérés centiméter pontossággal, mérési eredmények. Alaprajz. Közlekedési ismeretek Közlekedési eszközök használatának A közlekedés kialakulása, a kerék szereszabályai, ismerete és gyakorlása. Biz- pének fontossága. Utazás a városban. tonságos közlekedés tömegközlekedési Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság. eszközökkel. Háztartástan, életvitel A háztartást megkönnyítő eszközök meg- Háztartási eszközök és biztonságos ismerése és használatuk gyakorlása. Az használatuk. életkornak megfelelő önkiszolgáló tevé- Lakóhelyi szolgáltatások. kenység. A balesetveszélyek felismerése és megelőzése a háztartásban. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. Takarékosság, gazdálkodás, megtakaríA telefon használata. tás.

109

Helyi tanterv


7.10.5 Fogalmak Ember és környezete  élőhely, élővilág, tárgyi környezet Anyagok megmunkálása, felhasználása  átalakító műveletek, előkészítő műveletek, formálhatóság, ipar, látható zerkezet, népművészet, terhelhetőség Tervezés, építés  belső tér, méretszám, méretvonal, település Közlekedési ismeretek  közlekedés, közlekedésbiztonság, közlekedési eszközök Háztartástan, életvitel  háztartási eszközök, napirend, takarékoskodás, testápolás

7.10.6 A továbbhaladás feltételei  



Az élő és környezetünk kapcsolatának megismerése. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum, összefüggéseinek megtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz-méretezés). Mérés centiméter pontossággal.


7.11.1 Célok             

A természetes és az épített környezettel lévő technikai gondolkodás és szemlélet megalapozása. A technikai tantárgy tanulásához szükséges tanulási- és munkaszokások célirányos fejlesztése. A tervezőmunka során a problémafelismerő, a problémaelemző és a problémamegoldó képességek tudatos fejlesztése. A kivitelezőmunka során az önállóságra, alkotómunkára nevelés megvalósítása. Az “utómunkálatok” során (kipróbálás, tökélesítés) az elemzőképesség, a rugalmas gondolkodás és az alkotó képzelőerő kiemelt fejlesztése. A műszaki ábrázolás megalapozásakor a lényegkiemelés, a térérzékelés, az elvont gondolkodás és a precíz munkavégzés célirányos fejlesztése. A gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályok alkalmazásakor a felelősségérzet tudatosítása mások és önmagunk iránt. A közlekedési helyzetek elemzése során az ok-okozati összefüggések megláttatásával a biztonságos közlekedésre nevelés. A tanulók felkészítés az életkornak megfelelő önellátó tevékenységre a házimunkában való aktív részvétellel. A felelősség- és szabálytudat célirányos fejlesztése a háztartási eszközök, gépek biztonságos kezelése érdekében. Az ok-okozati összefüggések megláttatása a házimunkák végzése közben. A tanulók szemléletének formálása a környezet értékeinek védelmével, a “személyes holmik” megbecsülésével. A lakóhelyen található szolgáltatások bemutatásával és önálló igénybevételével a kommunikációs képességek fejlesztése.

110

Helyi tanterv


7.11.2 Követelmény  

    

Tartsák be az alapvető munkahelyi szokásokat (fegyelem, rend, tisztaság, takarékosság, balesetvédelem). Legyenek képesek: önálló tárgykészítésre, modellépítésre; tervezésnél a rajzi kommunikációs képességek önálló alkalmazására (az elképzelt tárgyról vázlatrajzok készítése, az elkészítendő tárgy méreteinek megadása a műszaki rajz szabványosított jeleivel,egyszerű tagolatlan tárgy nézetrajzainak az elkészítése);kivitelezésnél az elméleti ismeretek komplex alkalmazására (anyagvizsgálat, megmunkálás, összeszerelés);a kész tárgy és az előzetes tervek összehasonlítására és kritikai elemzésére. Tudatosan alkalmazzák a tanult közlekedési szabályokat. Legyenek képesek a közlekedési helyzetek elemzésére, az ok-okozati összefüggések megfogalmazására. Legyenek képesek az életkornak megfelelő önálló tevékenység elvégzésére. Tudják a leggyakrabban használt háztartási gépeket balesetmentesen üzemeltetni,az elemi szolgáltatásokat kulturáltan igénybe venni. Ismerjék az esztétikus környezet kialakításának szempontjait.

7.11.3 Értékelés       

Ebben az életkorban az értékelései módszerek közül az önértékelés és egymás munkájának az értékelése dominál. Az önértékelés kiterjed a munkamenet fő fázisaira. A terv és a kész munka összevetése, kritikai elemzése kiemelt feladata az értékelésnek. Mások munkájának igazságos értékelése mindig fejlesztő jellegű legyen, a hibák belátására ösztönözzön. Mások értékelését mindig mérlegeljék a tanulók. Plakátkészítés: az esztétikus környezet kialakítása. Szolgáltatások önálló igénybevétele a valós környezetben. Szituációs játékok: telefonos szolgáltatások igénybevétele.

7.11.4 Tananyagtartalom Belépő tevékenységformák Az ember és környezete A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Anyagok megmunkálása,felhasználása Technológiai lépesek helyes alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés pl. papírdoboz, ékszerek tervezése és készítése különböző anyagok felhasználásával. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A festés, szövés, papírmerítés technológiai lépéseinek megismerése és helyes alkalmazása. Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása

Tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.

Az anyagok vizsgálata. A szerkezeti anyagok és szerepük. Az üveg. A műanyagok. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben. A cél megfogalmazása. A rndeltetés, a célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és a forma összehangja.

111

Helyi tanterv


Belépő tevékenységformák a tervezés során. A műveletei sor önálló megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és nézetrajz alapján. Épített környezet Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel, pl. szobamodell készítése, híd, felüljáró, torony modellezése.

Közlekedési ismeretek Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák útburkolati jelek megismerése. Háztartástan, életvitel Egyszerű háztartási munkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység a legszükségesebb szolgáltatások használata, pl. telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség.

Tartalmak

Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz.

Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és harmónia hatása a közérzetre. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások.

7.11.5 Fogalmak Ember és környezete  épített környezet, nagyvárosi élet Anyagok megmunkálása, felhasználása  cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék Tervezés, építés  cél, célszerűség, esztétikum, feladat, makett, műveleti sor, rendeletetés, stabilitás, termék, terv Közlekedési ismeretek  helyi közlekedés, irányítási rendszer, légi közlekedés, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés Háztartástan, életvitel  egészségügyi szolgáltatás, háztartási munka

7.11.6 A továbbhaladás feltételei   

 

A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek, és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások.

112

Helyi tanterv


8. Rajz 1-4. évfolyam

113

Helyi tanterv


8.2 Bevezetés Tantárgyunk látni és láttatni tanít .Átfogó szakmai célja, a tanuló látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak a megismertetése. A tantárgy különesen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket, a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzékitapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és kéz intellegenciájának kiművelése. A természetszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerú célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A múvészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. 8.3 Célok és feladatok A vizuális kultúra tanításának célja, hogy a művészeti alkotások értelmezésével fejlessze a tanulók vizuális megismerő, befogadó és alkotóképességét. A tantárgy célja nem csupán a kézügyesség fejlesztése. A művészeti látvány észlelésén, megfigyelésén és megbeszélésén keresztül fejlődik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, logikai készsége, esztétikai érzéke, sőt érzelmi élete is gazdagodik. Ez a komplex hatás nemcsak az alkotóképességekre hat pozitívan, hanem a tanulók szellemi gazdagodását is elősegíti. Az a cél, hogy a megismert műalkotás motiváló legyen, témája, színe, stílusa, kompozíciója stb. felkeltse a tanulók érdeklődését, kíváncsiságát, hozzásegítse a tanulókat a vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, és ezáltal maradandó élményt hagyjon bennük. Kíváncsiságukat élménygazdag, érdekes feladatokkal kelthetjük fel, és ezeken keresztül vezethetjük be őket a művészet birodalmába. Az a cél, hogy gondolkodtató, tartalmas, de ugyanakkor élményszerű, játékos feladatokat adjunk a tanulóknak, mert így jobban fejlődik a műalkotások iránti érzékenységük, és azok a képességek, készségek, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Az a cél, hogy a képességek fejlesztése ne csak a hagyományos képző- és iparművészeti ágakon keresztül történjen. Fontos, hogy a tanulók térábrázoló képessége, formaérzéke, szín- és anyagismerete mellett fejlődjön az esztétikai, ítéletalkotási képességük, az ízlésük, kreativitásuk, képi gondolkodásuk és értékrendjük. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztését teszik lehetővé, ezért célunk a differenciált tevékenykedtetés alkalmazása. Mindezek együttesét a művészeti nevelés során valósítjuk meg, amelynek értékközvetítő és teremtő, egyben személyiségformáló szerepe igen jelentős. Mi a művészeti nevelés célja? Fogékonnyá teszi a lelket, majd az értelmet annak érdekében, hogy a művészet élvezete igazi élménnyé válhasson mindenki számára, és a tanulók nyitottan, átéléssel és megértéssel, esztétikai

114

Helyi tanterv


fogékonysággal álljanak a műalkotások és az élet szépségei előtt. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és -feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A művészetekkel való foglalkozás megszépíti, feltölti, érzelmekkel gazdagítja a lelket. Már óvodában is nagyon szeretnek a gyerekek rajzolni, festeni, egyszerű tárgyakat készíteni, és erre a meglévő tudásra alapozva lehet felépíteni – a felfelé egyre bővülő ismeretanyagot. Az 1– 4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmi nevelés, a kreativitás, az esztétikai érzékenység fejlesztése mellett a vizuális szókincs bővítése, a megfigyelőképesség fejlesztése a spontán rácsodálkozástól, gyönyörködéstől a képolvasásig. Tudjon véleményt mondani a látványról, és tudja továbbgondolni, továbbalakítani, ezáltal a képzeletét fejleszteni! Fejlődjön a tér-, arány- és színérzék, az idő- és mozgásábrázolás, ismerjék meg a tanulók az alkalmazott eszközök, anyagok helyes használatát! 8.4 Kulcskompetenciák A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírására való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet megismertetése pedig- sok más melletta toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához.

115

Helyi tanterv


8.5 Fejlesztési feladatok A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. Képzőművészet: műalkotások megismerése, olvasása, beszélgetés a műről, érzések kifejezése véleményalkotással. Hangsúlyozni kell az aktív szemlélet jelentőségét, hiszen tanításunk lényege, hogy tapasztalati úton, saját alkotásain keresztül jusson el a műalkotások megértéséhez és élvezéséhez. Vizuális kommunikáció: a vizuális megismerést szolgáló gyakorlati tevékenységek (rajz, festmény, szobor, tárgy) és a vizuális közlések elemzése. Tudjanak a tanulók képi közléseket, jeleket, ábrákat, természeti látványt, formát értelmezni, térben tájékozódni! Tárgy- és környezetkultúra: a közvetlen környezet (lakóhely, otthon, iskola) épületeinek és tárgyainak megismerése, elemzése, környezetalakító tevékenységek végzése, használati tárgyak tervezése és készítése! Értsék meg a kultúra és a környezetvédelem fontosságát! Tudjanak örömet szerezni másoknak egy saját maguk által készített tárgy alkotásával!

8.5.1A megismerő- és a befogadóképességek fejlesztése Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése. Fejlődjön a tanulók esztétikai érzéke, legyenek kíváncsiak, nyitottak különböző esztétikai élményekre, fejlődjön szépérzékük, tudják megkülönböztetni az ízlésest az ízléstelentől! Találják meg a látványban rejlő szépséget, alakuljon ki a látványok élvezetének képessége. Gyűjtsenek közvetlen tapasztalatokat különböző látványról (textúra, szín, méret, térbeli elrendezés, mozgás)! Tudatosítsák az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát! Vegyenek észre a látványban minél több részletet, majd próbálják alkotásaikban megörökíteni! A megfigyelőképesség fejlesztésével párhuzamosan a manuális készség életkornak megfelelő fejlesztése is cél. A tapasztalatok, élmények felhasználásával alkossanak szubjektív kompozíciókat, melyek a vizuális emlékezetüket és a kreativitásukat fejlesztik! Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja, segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. A vizuális kultúra feladatai segítik a vizuális információk formáinak és lelőhelyeinek megismerését (újság, könyv, plakátok, internet, kiállítások stb.). Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása, a környezet információinak felfogása, jelek, szimbólumok jelentésének megértése és értelmezése. Egyre magasabb szinten alkalmazza a tanuló a vizuális „nyelv” alapelemeit (pont, vonal, folt,

116

Helyi tanterv


forma, tónus, szín stb.) a közlő, kifejező szándékú alkotásokban! Képes legyen a tanuló egyéni kifejezésmóddal, saját stílusban élmények, látványok feldolgozására! Tudja alkalmazni a megismert formákat egyéni hangvételű alkotásaiban (formai, színbeli átírás, átalakítás, torzítás, részek összekeverése stb.)! Fejlődik a kompozíciós készsége (ritmikus felületek, térkitöltés, képkivágás, lényegkiemelés, szimmetria). A síkbeli megjelenítés mellett alkalmazza a térbeli megjelenítés módszereit (vázlatok, tanulmányrajzok készítése)! Kreativitás Alkotóképességek A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása. A tanulók alkotóképessége, kreativitása a korosztály érdeklődéséhez közel álló feladatokkal fejleszthető. Kreatívvá és sikeressé csak az a gyermek válhat, aki kipróbálhatja ötleteit, és kialakíthatja egyéni stílusát. A gyermek művészete a játék, ezért ezen keresztül lehet megszerettetni vele a műalkotásokat, és ezáltal válhat később műélvező felnőtté. A játékban utánozza a felnőtteket, játékvilágot épít fel magának, és ezzel fejleszti képzeletét. Azáltal, hogy eljátssza a dolgokat vagy megrajzolja a formákat, egyúttal életre is kelti azokat. A lelkesedéssel, örömmel végzett munka és a jó hangulat a sikeres és eredményes munka feltétele. Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozatosan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik. Ismerje fel a tanuló az adott vizuális problémát, tudja értelmezni, majd találékonyan, leleményesen megoldani! Tudja az adott problémát saját képzeletével kiegészíteni, alkotó módon átalakítani, eredeti alkotásokat létrehozni! Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységének szinte mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátiát, az intuíciós fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását. Ha a vizuális kultúra tantárgy feladatai érzelmileg közel állnak a tanulóhoz, ha bátran kísérletezhet egy-egy témával, technikával, egyéni anyaghasználattal, akkor növekszik alkotóképessége és kreativitása. Ha sikerélményhez juttatjuk, dicsérettel, szereplési lehetőségekkel, egyedi megbízásokkal, akkor növekedhet a tanuló tettrekészsége, aktivitása, kitartása, és ezáltal egyre jobb, majd kiemelkedő eredményeket érhet el.

8.5.2 Óraszámok évfolyamonként

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 1,5 55

2. 1,5 55

117

3. 1 37

4. 1 37

Helyi tanterv


8.6 Az 1. évfolyam tanterve

Tárgy-és környezetkultúra

Vizuális kommunikáció

Képzőművészet

TÉMAKÖRÖK,TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK kreativitás, alkotás megismerés, befogadás

A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín) helyének meghatározása. A formák, a vonalfajták, fő- és mellékszínek megnevezése, a színárnyalatok megkülönböztetése. Kiemelés mérettel és színnel.

Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Kitalált történet eljátszása közösen készített bábokkal. Az évszakok jellemző színeinek festése. Tárgyak, egyéb formák megszemélyesítése.

Műalkotások és tanulói munkák szemlélése. Beszélgetés a látott formákról, színekről, elrendezésről (képolvasás). Közös beszélgetés a látványról, formákról, színekről (rácsodálkozás, gyönyörködés, véleményalkotás). A legjellemzőbb külső tulajdonságok kiemelése. Versek és mesék cselekményének és szereplőinek megfigyelése és jellemzése.

Pontok, vonalak, foltok játékos alkalmazása a képeken. A jelek vizuális tulajdonságai (forma- és színegyszerűsítés). Tér-idő észlelése. A formák térkitöltő szerepe, a minták elrendezése a síkon.

Érdekes felület képzése a vizuális alapelemek változatos alkalmazásával (sűrűsödés, ritkulás, fedés, rétegződés, vékony, vastag, egyenes és hullámzó vonalak). Tárgyak és élőlények ábrázolása jellegzetes vonásainak kiemelésével. Egyszerű közlő ábrák készítése. Ritmikus felületek, mintasorok tervezése (pl. csomagolópapír).

Szabadkézi rajzolás, ismétlődés, ritmikus felületek megfigyelése (formák, arányok, színek, felületek). Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása. A néma beszéd (testmozgások, gesztusok) szavakba foglalása. Sorrendiség, időbeliség észlelése. Elemi térviszonyok megfigyelése, megbeszélése (lent-fent, jobbrabalra, elől-hátul).

Forma- és színismétlések, ritmusok. Díszítőminták. Környezetalakító tevékenység.

Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Teremdekoráció az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó saját készítésű képekkel, tárgyakkal.

Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Eszköz nélkül végzett anyagalakítás.

8.6.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Mezopotámiai pecsétnyomó formák; Szerencsét hozó kék víziló (egyiptomi szobor); Paul Klee: Parányi mese egy parányi törpéről; Paul Cézanne: Húshagyókedd; Georges Seurat: A cirkusz; Albrecht Dürer: Virágok; Czóbel Béla: Fiú labdával; Egry József: Vihar után.

118

Helyi tanterv


8.6.2 Technikák, anyagok      

Ceruza, színes ceruza, filctoll, kréta. Vízfestés, ecsettel és ujjal.– Vegyes technikák: kréta és festék, filctoll és színes ceruza. Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés: levélnyomat, krumplinyomat, frottázs.

119

Helyi tanterv





Képzőművészet

TÉMAKÖRÖK,TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak


Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Fő- és mellékszínek megkülönböztetése. A formák, színek elrendezése. Egyensúly, szimmetria, képi kiemelés. Többféle vizuális minőség alkalmazása egy képen belül (színárnyalatok, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan, kicsi és nagy forma).

A zene hangulatának kifejezése mozgással, gesztusokkal, ecsetkezeléssel és színekkel. Történetek, versek, mesék, kitalált dolgok és események vizuális megjelenítése rajzban, festményben, szoborban. Térviszonyok megfigyelése és alkalmazása, térbeliség érzékeltetése takarással.

Vonalfajták (vékony-vastag, egyenesgörbe, szabályos-szabálytalan stb.) és a különböző vonalkarakterek megjelenítése. Különböző tónusok, sötét-világos kontraszt alkalmazása a formák kiemeléséhez. A síkbeli ábrázolás elemei (pont, vonal, folt, szín). A betű mint jel. Képírás. Titkosírás.

Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Valóságtól eltérő, furcsa, mesebeli formák, karikatúrafigurák tervezése. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élményfeldolgozásban. Vers, mese főszereplőjének karakteres kifejezése forma- és színtúlzásokkal. A tulajdonságok és a színek. A sötét-világos foltok formaképző, formakiemelő szerepének alkalmazása. Egyszerű képi jelek tervezése (pl.: tantárgyak jele, saját tulajdonjel).

A tartalom és forma összhangja. A tárgyak funkciónak megfelelő használata. Funkcionális és díszítő formálás. Díszítőminták.

Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (papír, textil, természeti formák). Síkbábok, origami formák, karácsonyi füzérek, farsangi álarcok és díszek, gyöngyfűzés és egyedi ajándékok készítése. Csomagolás készítése mintakövetéssel.

120

Az alkotómunkák témáihoz, hangulatához illeszkedő műalkotások megfigyelése, legfontosabb tulajdonságainak, jellemzőinek összegyűjtése (téma, szereplők, anyag, forma, szín, felület, térhatás, hangulat). A legismertebb festészeti műtípusok (pl. portré, tájkép) megismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összehasonlítása (azonosságok és különbségek kiemelése). Néhány festmény és szobor alkotójának és a mű címének megnevezése. Tárgyak, anyagok gyűjtése, megfigyelése, külső tulajdonságainak összehasonlítása megadott szempontok alapján (anyag, jellemző forma és szín, változás, átalakulás). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása és értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény (vers, mese) vizuális megjelenítése. A hangulat és a mimika közötti összefüggés megfigyelése. Egyszerű közlő ábrák, mindennapi magyarázó rajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái).

Összefüggés keresése a köznapi és ünnepi tárgyak formája, színe, díszítése, anyaga és rendeltetése között. Tárgyak csoportosítása megadott szempontok szerint. Játékok elemzése.

Helyi tanterv


8.7.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Kandinszkij: Panel; Würtz Ádám: Meseillusztráció; Henri Rousseau: A víg tréfamesterek; Szyksznian Wanda: Lovas kép; Vincent van Gogh: Országút éjjel, Napraforgó; Leonardo da Vinci: Anghiari csata (részlet); Picasso: Paloma arcképe; Borsos Miklós: Női portré.

8.7.2 Technikák, anyagok        

Ceruza, színes ceruza, golyóstoll, kréta, olaj, pasztell. – Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). Origami jellegű papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Konstruálás talált tárgyakból (pl. termésekből, dobozokból, textilből).

121

Helyi tanterv


8.8 A 3. évfolyam tanterve TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A 12 tagú színkör megismerése és a színárnyalatok kikeverése. A színek hangulati hatása. Kompozíciós megoldások (szimmetrikus, középpontos, átlós). Az anyagok felületének kifejezése különböző pontés vonalsűrűséggel (textúra-faktúra). Mintázás: dombormű és körplasztika.

Az egyéni és közös élmények feldolgozása rajzban, festményben, plasztikában. Képalakítás csoportmunkával (pl. víz alatti város, akvárium). Térbeliséget és mozgásfázisokat bemutató tanulmányrajzok készítése (oldal-, elöl-, hátulnézet). Állókép-mozgókép. Jellegzetes mozdulat kiemelése (holtpont). Különböző vonalminőségek és tónusok kialakításával változatos felületek leutánzása grafikai eszközökkel és kitalált minta tervezése. Gipszlenyomat készítése: a pozitív és negatív forma megkülönböztetése. A képzelőerő fejlesztése a valóságos formák különös, furcsa társításával.

Egyszerű közlő ábrák értelmezése és készítése. A jellemző nézet és a forma jele. A körvonal és a folt. A forma egyszerűsítése foltra. A folt mint a felület betöltésének eszköze. A befoglaló forma. A képregény rajzolásának jellegzetességei: közelkép,

Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, majd elöl- és oldalnézetből (pl. játékbaba, autó). Tervezés az egyszerűsített formával. Fantáziálás: körvonaltól a belső részletekig. Dekoratív díszítőfelület tervezése (papírdúc).

Képzőművészet Vizuális kommunikáció


122

Különböző események átélése, és az élmények szóbeli megfogalmazása (a történet hangulata, helyszín, a főszereplő jellemzése, érdekes részletek stb.). Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Műalkotások összehasonlítása adott szempontok szerint (pl. téma, hangulat, színek, a kiemelés módja, az ecsetkezelés módjai, műfaj, technika). Egyes képzőművészeti műfajok: festészet, szobrászat és műtípusok (tájkép, csatakép, kisplasztika) jellemzőinek megbeszélése és kiemelése. Néhány tanult műalkotás alkotójának és a mű címének ismerete. A gipszöntés technikájának megismerése. Könyvtárhasználat. Kiállítás, helytörténeti gyűjtemény megtekintése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása, a tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík vagy térforma, áttört vagy tömbszerű, szögletes vagy gömbölyű stb.). A művészi átalakítás jellemzői: formaredukció. Példák keresése a népművészetben,

Helyi tanterv TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak


távolkép, időrendiség. A térbeliség megjelenítése síkon. Tömeg-alaprajz. Tájékozódás az alaprajzon, jelek olvasása. Piktogram, felül- és oldalnézet, formaredukció

Élmények, változások, események ábrázolása képsorokkal (képregény). Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből, esetleg makettjének közös elkészítése (pl. vár alaprajza és tömege, különleges, titkos varázstérkép).

A használati tárgyak külső megjelenése és funkciója (használata) közti összefüggés. Anyagszerűség. A tervezés eszköze a vonal. Vázolás a befoglaló formától a részletekig.

Egy elképzelt funkciónak megfelelő egyszerű tárgy tervezése (vázlatok, működés, fázisok). A tárgyalkotó folyamat végigvitele az ötlettől a megvalósításig. Környezetalakító tevékenység (pl. a terem átrendezése). Ajándék készítése gyöngyből, textilből.

Vizuális kommunikáció Tárgy-és környezetkultúra


a képzőművészetben és a mesékben. Az esemény sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján. Képes történetek régebbi korokból (pl. a firenzei Paradicsomkapu). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Tájékozódás a lakóhelyen és környékén. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése. Az alaprajz fogalmának megismerése. A felülnézeti ábrázolás jellegzetességeinek felfedezése. Nagyítás, kicsinyítés, arányok tanulmányozása. Formaelemzés: használati tárgyak, játékok. A játékok anyagainak megfigyelése (természetes és mesterséges). Régi és mai tárgyak képen és a valóságban. A funkcionális, használható tárgy készítésének szabályai (közös beszélgetés). Néhány tárgy készítésének lépései, a tárgyalkotás folyamatának megbeszélése vagy megnézése filmen.

8.8.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Ferenczy Noémi: Teremtés, Kalotaszegi világfa; Giotto: Krisztus születése; Michelangelo: Ádám teremtése, Brüggei Madonna; Fényes Adolf: Testvérek; Ferenczy Károly: Kődobáló fiúk; Glatz Oszkár: Birkózó fiúk; Picasso: Az első lépések; Leonardo: Tanulmányrajz a madár repüléséről; Limbourg testvérek: Kalendárium Berry herceg hóráskönyvéből; Diósgyőri vár; Wágner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása; id. Pieter Bruegel: Gyermekjátékok.

8.8.2 Technikák, anyagok    

Ceruza, színes ceruza, filctoll, kréta, golyóstoll. Festés temperával, vízfestékkel. Vegyes technika (kréta, festék). Viaszkarc.

123



A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázstechnikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszetek, mozaik, kollázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, termések). Ismeretek a megismert műalkotás-technikákról (akvarell, olajfestmény, kő, agyag-, bronzszobor).

8.8.3 Továbbfejlesztési alapok Az első, második és harmadik évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg kimeneti követelményeket. Az első három év programjában a vizuális kultúra tanításának elsőrendű célja, hogy a tanulók örömmel vegyenek részt az alkotómunkában. Érdeklődéssel, kíváncsian figyeljen környezetére és a feladatokra, törekedjen élményeit, elképzeléseit minél érdekesebben és változatosabban megörökíteni! Szívesen kísérletezzen új technikákkal! Ne végeredmény-centrikusan, hanem folyamatában értékeljük a feladatok elvégzését!

124

Helyi tanterv




Képzőművészet

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak Ellentétek ismerete és alkalmazása az alkotásban: színkontraszt, vonalkontraszt, tónuskontraszt. Színkeverés: derítés, tompítás. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. A színek hangulati hatása. Tulajdonságok kifejezése színekkel. Kompozíciós eljárások. Egyensúly és feszültség. Szimmetria és aszimmetria.

Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. A formák és a színek kifejező elrendezése a képmezőben. A térbeliség hangsúlyozásának eszköze a formakövető tónusozó vonal. Fényárnyék megfigyelése és érzékeltetése tónusfokozatokkal. Formaegyszerűsítés – a forma jele.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK kreativitás, alkotás megismerés, befogadás Képek, látványok, események leírása, a leírás alapján kép készítése. Élmények, emlékek, gondolatok feldolgozása közös alkotásokban (pl. utcakép). Csoportmunka: színtorony vagy színpiramis festése. Adott műalkotás vagy festmény dramatikus eljátszása közösen (megmozdul a szobor, hogyan folytatódik a kép cselekménye, mire gondol a főszereplő). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Szokatlan forma kialakítása a különböző részletek egy képpé formálásával.

Műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. Műalkotások származási helyének megkeresése térképen. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (tájkép, életkép, történelmi kép, illusztráció, csendélet, portré, enteriőr, lovas szobor, kisplasztika). Műalkotások elemzése az adott vizuális témákhoz kapcsolódóan (motiválás, hangulatkeltés). Emberi karakterek, jellemek és magatartásformák megfigyelése a művészi ábrázolásokban. Néhány festmény, grafika és szobor szerzőjének és a mű címének ismerete. Tervezés a leegyszerűsített Fényképek, újságképek, formák felhasználásával (pl. reklámképek csoportosítása, memóriajáték, virágdominó, „olvasása”, értelmezése. emblémák). A színek Márkajelek, emblémák vihangulati hatásának seletünkben. Térkifejezési alkalmazása az évszakok módok: a takarás, a lejjebbbemutatására (naptárlapok, feljebb helyezés, előtérévszaktündér tervezése). háttér. A felülnézet. A Természet utáni tanulmányok formakarakter és a részletek készítése természeti megfigyelése, magyarázó formákról. A modellek rálárajzok, metszetek, nagyított tásos ábrázolása megfigyelés részletek és folyamatábrák elemzése.

125

Helyi tanterv TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK vizuális nyelv, fogalmak



A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Pozitív-negatív forma.

Az egyéni stílus jellemzői. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehasonlítása, a célnak megfelelő megválasztása. Forma- és színritmus. Az épület külső kifejezőeszközei: méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely. Homlokzat- és alaprajz. Illúzió a térábrázolásban. Optikai csalódások, lehetetlen, kétértelmű helyzetek.

Kinizsi Lakótelepi Tagiskola TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK kreativitás, alkotás megismerés, befogadás alapján (szín- és tónusos megjelenítés). Csendélet festése. Dekoratív felület tervezése a valóságos forma egyszerűsítésével, továbbgondolásával. Érdekes faktúrák kialakítása pontok, vonalak és foltok segítségével. A jelalkotó forma: vonal és színredukciók. Tervezés a látványtól az ábráig. Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképvázlatok készítése. A fekete-fehér kontrasztra épülő szimmetrikus papírkivágás készítése. Egyéni igényt kielégítő tárgyak készítése. A mintaképzés különböző lehetőségeinek megismerése és alkalmazása különböző textiltervek készítésénél (pl. kockás anyag). Emblémák, piktogramok tervezése. Környezetalakító tevékenység: az utcakép közízlést formáló dekorációi. Egyszerű tárgy, épület modellezése. Makett készítés szabásminta alapján. Egyszerű tömeg, az alaprajz és a homlokzat egyeztetése. Álomképszerű jelenet tervezése valóságos és kitalált formák összekeverésével (pl. fantáziaváros, élet egy távoli bolygón).

Magyarázó rajzok, folyamatábrák értelmezése. Az ábra és a látvány kapcsolatának elemzése. A színismeretek összefoglaló áttekintése. Sík- és térformák jellemzői.

Köznapi és ünnepi tárgy elemzése, a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma bemutatásával. A viseletdivat változásának megismerése. Régi korok öltözködési szokásai és a mai divat. Beszélgetés az alkalomhoz illő viseletekről. Az egyéni ízlés. Az épített környezet és egyes épülettípusok (pl. lakóés középület) elemzése. A rendeltetés és a forma összefüggésének vizsgálata. A népi építészet emlékeinek megismerése. Nevezetes épületek. A helytörténeti gyűjtemények és a lakóhely múzeumainak megismerése. Könyvtárhasználat.

8.9.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Giuseppe Arcimboldo: Az ősz; id. Pieter Bruegel: Bábel tornya, Tél; Zórád Ernő: Hegyalja út – Fehérsas tér; Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum; M. C. Escher: Belvedere; Frans Hals: Dada a gyermekkel; Aba-Novák Vilmos: Álarckészítő; Auguste Renoir: Krizantémcsokor; Kisalföldi mángorló (Néprajzi Múzeum); Bakonyi cifraszűr (Néprajzi Múzeum); Albrecht Dürer: Nyúl; Jan Brueghel: A Paradicsom, Perui totemoszlop.

126

Helyi tanterv


8.9.2 Technikák, anyagok    

az előző években már tanult technikák kollázs, fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés; textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók, modellek; művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, olajfestés, freskó, bronzöntés, kőfaragás, fafaragás, agyagmunka).

8.9.3 Kimeneti követelmények Természet utáni tanulmányok készítése: felismeri és elemzi a forma jellemzőit, halvány vonalakkal felvázolja a tömeget, a térbeli helyzetet jelöli a forma lejjebb-feljebb helyezésével és a takarásokkal. Néhány tónus alkalmazásával kifejezi a domborodást, megkülönbözteti a megvilágított és az árnyékos oldalt. Kompozíciós feladatok: kiemeli egy hallott vagy kitalált történet főszereplőjét, az ábrázolásban tudja hangsúlyozni mérettel, színnel, elhelyezéssel. A felületalakításban változatos faktúrákat alkalmaz, többféle technikát ismer. Színismeret: megnevezi a fő- és mellékszíneket, tudja keletkezésük módját. Ismeri a 12 tagú színkör színeinek kikeverését 3 főszínből kiindulva. Tárgykészítés: Ötletes ajándéktárgyakat készít alkalmakra. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Műalkotás-elemzés: a képolvasástól eljutott a tanuló a művészeti élmények árnyaltabb kifejezéséig. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismeri és megnevezi a tanult műalkotások közül háromnak az alkotóját és címét.

8.9.4 Ajánlások értékelési eljárásokra Az értékelés nélkülözhetetlen az oktatás folyamatában, hiszen ezáltal kapnak a tanulók folyamatos visszajelzést a teljesítményük minőségéről és az elért eredményekről. Az értékelés stílusa formálja a tanuló magatartását, motivál, alakítja az önértékelést és a közösség mércéjét, tájékoztatja a szülőket az elért eredményekről. Az értékelés stílusa akkor jó, ha elősegíti a gyermek fejlődését. A következetes, differenciált, türelmes hangnemű, pozitívumokat hangsúlyozó értékelés fejleszti a tanulók önértékelő képességét, ami az önálló munkavégzés egyik feltétele. A jól motivált tanulók nem kötelességből, hanem a siker élményéért végzik feladatukat. Az értékelés akkor hátrányos, ha szubjektív, a hangulattól függően következetlen, igazságtalan, ha szorongást kelt, ha nem a teljesítményre összpontosít, és ha a tanuló nem érzi és tudja a javítás lehetőségeit. Túlzottan gyakori ellenőrzés és értékelés nem szükséges, mert nem hat kedvezően a kreatív fejlődésre. Az állandó visszajelzés gátolja a szabad asszociációt, a tévedés szabadságát. A tanári munka gyakori hibája, ha a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé. A visszajelzés hiánya miatt a tanulók nem érzik tevékenységük erényeit és hibáit, ezért egy idő után passzívakká válhatnak.

127

Helyi tanterv


8.9.5 A megerősítés, értékelés módszerei Szóbeli értékelés A tanulók tanórai aktivitása, a munkamorál, a munkatempó, a munka minősége javul az ösztönző, bíztató tanári értékelés segítségével. Fejlesztő hatású az óra végén tartott közös értékelés, ahol a tanulók is elmondhatják véleményüket nemcsak saját, de mások munkájáról is. Az egymástól kapott ötletek, tanácsok is nagyon hasznosak. Mindenképpen pozitív értékelést kapjon az a tanuló, aki munkáját igyekezettel, szorgalommal végezte, és képességeihez mérten a legjobbat nyújtotta. Írásbeli értékelés Az alsó tagozaton csak a negyedik évfolyamon osztályozunk. Az alsóbb évfolyamokon a tanító szóban értékeli a tanulók teljesítményét, a szülőket pedig írásban tájékoztatja a tanulók tevékenységének erényeiről és hibáiról. Az írásbeli értékelés akkor jó, ha a szülő a segítő hozzáállást látja, és egyértelműen tájékoztatja a tanulót illetve a szülőt az elért teljesítményéről, konkrét eredményekre vonatkozik, s megjelöli a továbbhaladást segítő javaslatokat, a pozitívumok mellett a negatívumokra is felhívja a figyelmet. Az általánosító, sematikus értékelés nem eredményes, nincs fejlesztő hatása, mert a tanuló, ha nem érzi a továbbhaladáshoz szükséges feladatokat, akkor passzívvá is válhat. Osztályozás A negyedik évfolyamtól kezdve már osztályozással is értékeljük a tanulók teljesítményét. Az osztályzatokat érthető, világos szöveges értékeléssel is ki kell egészíteni, hiszen a művészi munka nem mérhető számokban. Fontos, hogy az osztályzatok mellé egyénre szabott szóbeli kritikát is kapjanak a tanulók. Érezzék a tanár segítőkész, pozitív hozzáállását, mert az elismerő értékelés többet segít, mint a korholás. Ne adjunk jegyet minden tanórán! Az elsajátítás, vázlatok, tervek készítésének időszakában csak szóbeli értékelés legyen, és csak egy-egy nagyobb tartalmi egységet átfogó időszakot zárjanak le osztályzattal a tanítók. Ez elősegíti a nyugodt alkotói légkör létrejöttét, és biztosítja a szabad kísérletezés lehetőségét. Ez egyben rajztanítás egyik legfontosabb célja, hiszen a művészi munka nem mérhető számokban.

128

Helyi tanterv


9. Ének-zene 1-4. évfolyam

129

Helyi tanterv


9.1 Bevezetés Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. 9.2 Célok és feladatok Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1−4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez és megértéséhez vezető utat. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség fejlesztése. Fontos feladat a zenei világkép, az érzelmi és az értelmi vonatkozású hatások jellemformáló erejének és szerepének megalapozása. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. Nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör megteremtése, a közös éneklés és a zenehallgatás örömteli megélése, a tanulás-tanítás életkorhoz igazodó játékosságának biztosítása, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, az oldott iskolai környezet léte, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. 9.3 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az ének-zenének, mint a művészetek egy formájának célja, hogy a kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakításához. Az aktív tevékenységek (éneklés, játékok, ritmizálás, stb.) a készség és képességfejlesztés szisztematikus rendje lehetőséget ad a zene tartalmi befogadására, a kifejezésmód árnyaltságának fejlesztésére és általa az egyéni továbbfejlődésre. Idegen nyelvi kommunikáció A zenei nevelés segítséget nyújt a gyerekeknek, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a zene által közvetített értékeket. A nemzeti és európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. Matematikai kompetenciák A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkesztés a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek

130

Helyi tanterv


alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. Természettudományos kompetencia A zenehallgatás során lehetőség nyílik a különböző természeti jelenségek és a közvetlen környezet hangszerek által imitált hangjainak felismerésére. Digitális kompetencia A digitális technika világában fontos feladat a gyerekek tudatosságra, szelekció képességre való nevelése. A zenehallgatás egy jó alternatíva a digitális eszközök helyes alkalmazására. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája A dallamhoz kötött szövegtanulás könnyebb, sikerélményt ad, és ez által az egyéb tanulási formákat is motiválja. A zenehallgatás pihentet, megnyugtat, segíti az elmélyülést, amely a hatékony tanulás fontos feltétele. Szociális és állampolgári kompetencia Az énekórai közösségi tevékenységek (közös éneklés, játszás) segítik a gyerekek egymás közötti kapcsolatának helyes irányba történő fejlődését, egymás elfogadását és értékeinek felismerését. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Az örömmel végzett önálló énekes tevékenységek (kiscsoportos vagy egyéni éneklés, ünnepek alkalmával történő szereplés, stb.) megerősítik a gyerekek önbizalmát, kezdeményezőkészségét. Esztétikai és művészeti kompetencia A zenei nevelés elsődlegesen az esztétikai és művészeti kompetenciát hordozza magában. Az ének-zenével összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a gyerekek sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, az érzékenység fokozása. 9.4 Fejlesztési feladatok Zenei alkotóképesség Interpretáció Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a kommunikációra nevel. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Az énekes és ritmusvariációs játék ellen ritmusértékek felhasználásával, az énekes párbeszéd, a visszhangjáték (névéneklés), a modellként tanult mondókák, a gyermekversek, az énekes játé-

131

Helyi tanterv


kok, a tanult dallami elemek, a zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zene és a képi kifejezés összekapcsolásával fejleszti a tanulók kreativitását. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A zeneértő és zeneérző képesség fejlesztésének eredményeképpen megvalósul a többször meghallgatott zeneművek tanári segítséggel történő felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének felismerése. A fejlesztés során kialakuló zenei tudat lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást, és az ízlés formálódását. A cél az, hogy a zenehallgatás egyre inkább járuljon hozzá a meglévő ismeretek alkalmazásához, az értelmi és érzelmi erők mozgósításához, elősegítve ez által a személyiség belső harmóniájának kialakítását és az emocionális érzékenység kifejlesztését. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a tanulók eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás alapvetően a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. A zenei olvasás-írás tanult eszközeit tanári irányítással/segítséggel, csoportosan alkalmazva végezzék a tanulók azért, hogy minden tanuló szert tehessen bizonyos fokú sikerélményre. Lehetőleg minden tanulóban kifejlesztendő a kottakép követési képessége. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. Az 1–4. évfolyamon az alapritmusok, az ütemfajták és a dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel lehetséges. Lehetőség van a ritmushangszerek megismertetésére, használatára, a ritmikai többszólamúság megalapozására. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal javasolt. A hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján lehetséges. 9.5 Az 1.- 4. évfolyam óraterve

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1.évfolyam 1 óra 37 óra

Javasolt óraszám 2.évfolyam 3.évfolyam 1 óra 1 óra 37 óra 37 óra

132

4.évfolyam 1.5 óra 55 óra

Helyi tanterv


9.6 Az 1. évfolyam tanterve Célok és feladatok:

Tartalom:

Követelmény:

Éneklés: Az éneklés megszerettetése, közös éneklés kialakítása. Helyes levegővétel éneklés közben. Pontos éneklési szokások kialakítása, testtartás, levegőbeosztás, artikuláció. Közös játék és mozgáshoz kapcsolva, a dalok átélése. Megadott hangmagasság (kezdőhang)f felismerése, átvétele.

Magyar népi mondókák. Népi gyermekdalok. Kis hangterjedelmű magyar népdalok. Ünnepkörök dalai. Művészeti értékű, komponált gyermekdalok.

Tudja az osztály közösen énekelni a tanult dalokat, egységes hangszínnel és helyes levegővétellel. Legyen képes az osztály a gyermekdalokat eljátszani. Tudjon a gyermek 10 dalt könyv nélkül.

Zenei hallás és kottaismeret A zenei írás-olvasás előkészítése. A magas és mély hangok megkülönböztetése. Dallamfordulatok felismerése gyakorolt dalokon. Éneklés közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb dinamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése.

Dalrészletek megfigyelése. Magas, mély hangok megkülönböztetése. Dallamfordulatok felismerése. Szó-mi hangok megfigyelése, tudatosítása, kéz és betűjelének ismerete, elhelyezése a vonalrendszerben. Azonos dallamfordulatok éneklése kézjel, kottakép segítségével. A szó-mi-lá dallamfordulatok megfigyelése, a lá hang tudatosítása, jelének begyakorlása. Tájékozódás a hangok világában: szó-mi, lá-szó-mi dallamfordulatok felismerése. Zenei hallás - ritmikai ismeretek A dalok ritmusának érzékelte- Egyenletes és dalritmus különbsétése. gének megfigyelése. Az egyenletes lüktetés érzeté- Dalok felismerése jellemző ritnek kialakítása. musmotívumok alapján. Ritmusérzék fejlesztése: mé- Egyenletes lüktetés és negyed, rőütés és dalritmus nyolcad pár tudatosítása. megkülönböztetésével, össze- Ritmusírás és ritmusalkotás. hasonlításával. Ütemmutató, ütemvonal, záróvoRövid és hosszú hang képze- nal jelentése. tének kialakítása. A tanult mondókákat, a dalritmust Hangsúlyos és hangsúlytalan kifejező mozgással kísérni. megkülönböztetése. Kettes ütem alkotása, ezekben a begyakorolt dalok ritmusképleteinek alkalmazása. 133

Tudják énekelni a szó-milá, lá-szó-mi dallamfordulatokat kéz és betűjelről. Ismerjék fel a gyermek és a gyakorolt dalok jellemző motívumait. Legyenek képesek a dalmotívumokat kottába helyezni. (a tanítóval). Tudjon különbséget tenni a megismert hangok betűjele és kézjele között.

Tudjon a gyermek egyenletes mérő ritmust adni a dalokhoz. Tudja hangoztatni a ritmusjeleket, ismerje fel a jellemző ritmusmotívum után a gyakorolt dalokat. Legyen képes az osztály a tanult ritmusképletek reprodukciójára. Értsék és alkalmazzák az ütemmutatót, ütemvonalat, záróvonalat.

Helyi tanterv


Célok és feladatok:

Tartalom:

Követelmény:

Zenehallgatás: Rövid műzenei részletek megfigyelése. Élő zenei bemutatás, a tanító énekére való figyelés. A dalok hangszeres bemutatása (furulya). A hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése: halkhangos. Gyermek, női és férfi énekhang felismerése.

Különböző hangfajták megfigyelése. A csend, a zörej, a zaj elkülönítése. A hangszerek hangszínei: metallofon, furulya, zongora. Az otthon hangjai. Az utca hangjai. A baromfiudvar hangjai. Állathangok a zenében.

Ismerjék fel a női-, gyermek-, férfihangot. A zongora, furulya, metallofon hangját. Legyen képes az osztály néhány percig adott szempontú megfigyelésre és zenehallgatásra.

Improvizáció Énekes párbeszéd - visszhangjáték - névéneklés. Ritmus és dallammotívumok variálása. A hagyomány játékai és táncai A zenei, táncos és beszélt anyanyelv fejlesztése játékszi- Az óvodai játékok ismétlő gyakortuációkban. lása. A mindennapos játéköröm, Új játékok megtanulása. mozgásigény kielégítése. Fogyó-gyarapodó játékok. Érzékelő ritmus és fantáziaVonulós-kapuzós játékok. gyakorlatok a Kiszámolós játékok. játékszerepekben. A magyar Énekes játékok. páros tánc egyszerű fogásPárválasztó-párcserélő játékok. módjainak begyakorlása. Szerepjátszó játékok.

A játék dalainak (szövegének) megfelelő hangulatú éneklés. Biztos tájékozódás a játék során. A játék mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadás. A játékszerepeknek megfelelő viselkedés.

Motívumtanulás, motívumfűzés: Alaplépések pontos eltáncolása. Adott etűdben és gyakorolt játékokban a lépések begyakorlása.

A zene ütemére sétáló lépés a kialakított térforma megtartásával. Lépések negyedekkel, nyolcadokkal. Egylépéses csárdás jobbra-balra, továbbhaladó csárdás. Döcögő és dobogó lépések. A tanult motívumok összefűzése.

Énekre és zenére ritmikus mozgás végzése. A társakkal való együttmozgás elsajátítása. Sarokemelgetős, egyes csárdás, továbbhaladó csárdás, döcögő motívumok ismerete.

Ünnepi szertartások, rituális játékok: A megnevezett három ünnep ismerete. Szoros tantárgyi koncentráció a magyar nyelv és irodalom , valamint az Ember és társadalom témakörrel.

Karácsony. Farsang kezdete.

134

A megnevezett három ünnep ismerete. Az előkészületekben való részvétel.

Helyi tanterv


9.6.1 A továbbhaladás feltételei: (Az első és második évfolyam egy fejlesztési szakasz.) Éneklés:  20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből.  Gyermekdalokhoz tartozó gyermekjátékok ismerete.  A tanult népszokások ismerete.  Kifejező éneklés.  Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó járás.  Együttműködés csoportos éneklésben, szolmizációs kézjelről. Zenei olvasás-írás, zenei ismeret:  A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjel) felismerése és megszólaltatása.  Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanítói irányítással. Zenehallgatás:  Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.  A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése.  Improvizáció:  Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás.

135

Helyi tanterv


9.7 A 2. évfolyam tanterve Célok és feladatok:

Tartalom:

Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése, Újabb népi mondókák. a közös éneklés szabályainak Népi gyermekjátékok és népmegtartása. szokások. A dalok hangulatának megfelelő Magyar és rokon népek dalai. tempó és dinamika alkalmazása. Ünnepkörök dalai (farsang, húsA gyermekdalok éneklése játék- vét, iskolai ünnepek). kal, szerepek szerint. Műdalok. Énekes osztinátóval.

Követelmény: A tanult dalok éneklése. A megbeszélt tempó és dinamika betartása. Éneklés és mozgás harmonikus összekapcsolása. A dalok szövegének ismerete, alkalmazkodás a társakhoz. Egységes hangszínnel és pontos ritmusban való éneklés.

Zenei hallás és kottaismeret: A zenei írás-olvasás továbbfejlesztése. Dallamfordulatok felismerése ismert dalokban. A többszólamú érzék fejlesztése.

Az 1. évfolyamon tanult dalmotívumok felismerés, elhelyezése kottakirakón. Az alsó lá megfigyelése, elhelyezése vonalrendszerben, kétféle dó-hellyel. A dó elhelyezése az első pótvonalon. A ré hang megfigyelése, tudatosítása. Dalgyakorlás ritmus osztinátóval, ritmushangszerek kíséretével. Ismert dalok dalmotívumának felismerése, lejegyzése. Betű kotta másolása vonalrendszerbe. Imporvizáció a megismert dalokkal, kérdésfelelet dallamok alkotása. A tanult dalok éneklése emlékezetből, reprodukálása jelekről. A tanult zenei elemek hangoztatása ismert dallamfordulatokban. Tanítói segítséggel dallamírás 2-3 ütemben .

Zenei hallás - ritmikai ismeretek: A ritmusérzék továbbfejlesztése, A félértékű hang megfigyelése, új ritmusképletek megismerése. tudatosítása, szünetének tudatoA tempóérzék fejlesztése, temsítása, írása. pótartás, lassítás, gyorsítás. Az ismétlőjel megismerése. Motorikus képességek fejleszté- Ritmusképletek elhelyezése a se játékos mozgással és kettes ütemben a megismert érütemezéssel. tékek alkalmazásával. A negyed, nyolcad, fél érték és szüneteinek felismerése, jelének írása ismert dalokban. Kétszólamú ritmusgyakorlatok. Szövegbetoldások, variációk. Dalokhoz ritmus osztinátó kitalálása. Ritmusvisszhang, ritmus improvizáció.

136

Tanítói segítséggel legyenek képesek a hangok elhelyezésére vonalon és vonalközben. Ismerje az osztály a lá, szó, ré, dó, alsó lá hangok nevét, jelét, egymáshoz viszonyított helyét a vonalrendszerben. Tudják a hallás után ismert dalokat utószolmizálni kézjelről és betűs kottáról.

Tudjon az osztály ritmusmotívumokat folyamatosan hangoztatni a kettes ütemben. Ismerje a kétnegyedes ütemmutatót. Ismerje a dalokat jellemző ritmusmotívumai alapján. Legyen képes önállóan (közös előkészítés után) 4-5 ütem lejegyzésére ritmusképlettel. Vegyen részt a ritmusleolvasásban, a dalritmusok sokféle megjelenítésében.

Helyi tanterv



Tartalom:

Követelmény:

Zenehallgatás: Műzenei részletek elemzése tanítói segítséggel, szempontok szerint. A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Hangzásbeli különbségek érzékelése. A belső hallás és a zenei memória folyamatos fejlesztése.

Ünnepkörhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres). Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban. Magyar és rokon népek népzenei felvételei. Cselekményes zenék. Hangszerek hangszínei: hegedű (szóló hangszer).

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése. (gyermekkar, zenekar)

Improvizáció: Ritmus osztinátó szerkesztése és előadása. Ritmusfelelgetős. A hagyomány játékai és táncai Az első osztályos játékok ismétlő gyakorlásával negyed- és nyolcadérték ritmusának érzékelése mozgással. A kettes és négyes hangsúlyváltásnak megfigyelése. A tanult tánclépések alkalmazása a játék során.

Fogyó-gyarapodó játékok. Párválasztó játékok. Párcserélő játékok. Szerepjátékok. Zálogos játékok.

Társakkal való együttmozgás, megfelelő viselkedés. Néhány fogásmód ismerete (váll, derék, fogás, keresztezett fogás).

Motívumtanulás, motívumfűzés: Az 1. évfolyamon tanult motívumok ismétlése. Új motívumok tanulása, begyakorlása körben, párban. Párral való táncolás, különböző fogásmódokkal.

Motívumok: kettes csárdás, ringó, sarokemelgetős. Szökellés, dobbantás. Továbbhaladós csárdás. Egylépéses csárdás.

A tanult motívumok eltáncolása önállóan és párokban. Körben való táncolás, irány és tempóváltás.

Ünnepi szertartások, rituális játékok: Hiedelmek megismerése. A farsang maszkos játékainak megismerése.

Luca napja. Farsang.

Részvétel a karácsonyi műsorban versekkel, énekekkel. Népszokások megismerése.

9.7.1 A továbbhaladás feltételei: (Az első és második évfolyam egy fejlesztési szakasz.) Éneklés:  20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből.  Gyermekdalokhoz tartozó gyermekjátékok ismerete.  A tanult népszokások ismerete.  Kifejező éneklés.  Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó járás.

137

Helyi tanterv


 Együttműködés csoportos éneklésben, szolmizációs kézjelről. Zenei olvasás-írás, zenei ismeret:  A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjel) felismerése és megszólaltatása.  Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanítói irányítással. Zenehallgatás:  Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.  A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése.  Improvizáció:  Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás.

138

Helyi tanterv



Tartalom:

Követelmény:

Éneklés: A gyermek a népdalok valamint más népek gyermekdalainak a szöveghez igazodó hangulatos előadása. Légzéstechnikai és hangképző gyakorlatok, helyes artikuláció. Táncos mozgáselemek összekapcsolása az énekes gyermekjátékokkal. Népdalkánonok csoportos előadása.

Szerepjátszó gyermekjátékok. Daléneklés pontos ritmusban. Magyar népdalok, népszokás- Tudjon énekelni 15-20 dalt ok dalanyagának bővítése. könyv nélkül. Nemzetiségi, etnikai kisebbIsmerjék a dalok játékait. ségek dalai: európai A dalokat helyes lézéssel, jó gyermekdalok. ritmusban, a dalok hangulatáÚjabb műdalok. nak megfelelően adják elő. Ünnepkörök dalai: regölés, Legyen képes a gyermek tavaszi népszokások. önállóan is a dalok éneklésére Iskolai ünnepek dalai. ritmuskísérettel. Könnyű kétszólamúság (káTudjon az osztály kánont nonok). énekelni.

Zenei hallás és kottaismeret: A zenei írás-olvasás továbbfejlesztése a hétfokú hangsor megismerésével. Dalrészletek reprodukciója és elemzése, dallamfordulatok ismert dalokban.

A felső dó és alsó szó tudatosítása, elhelyezése vonalrendszerben. A dallamvonal és a hangsor megfigyelése, dalok hangkészletének megállapítása. Dallammotívumok lejegyzése tanítói segédlettel. Utószolmizálás.

Legyen képes a gyermek a jellemző dallamfordulatok felismerésére, reprodukálására emlékezetből. Tudja az osztály tanítói segítséggel az új hangokat megfigyelni és elhelyezni a vonalrendszerben. Ismerje a hangok nevét, betűjelét, kézjelét, egymáshoz viszonyított helyét. Értse a dallamvonal, hangsor, hangkészlet fogalmakat.

Zenei hallás - ritmikai ismeretek: A négyes ütem ritmusértékeinek megismerése és elhelyezése. A szinkópa ritmusképlet megismerése, érzékeltetése, jelölése.

Egészértékű hang és szünetjele. Önálló nyolcad és szünetjele. Négyes ütemben a ritmusértékek elhelyezése önállóan. Ritmuskíséret az ismert dalokhoz, ritmushangszerekkel, mozgással. Ritmikai azonosságok, különbségek megállapítása. Versek, mondókák ritmizálása. Kétszólamú ritmusgyakorlatok.

139

Legyen képes önállóan a dalok ritmusának lejegyzésére legalább 6 ütemben. Olvassa vissza a leírt ritmust ritmusnevekkel. Legyen képes elvonatkoztatni a dal ritmusát a daltól. Ismerje fel a dalokat jellemző ritmusmotívumok alapján. Tudjon az osztály ritmusképleteket reprodukálni.

Helyi tanterv Célok és feladatok:

Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Tartalom:

Követelmény:

Zenehallgatás:

Tartalom: és a zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában.

Eredeti népzenei felvételek. Cselekményes zenék. Női, férfikari művek. Műzenei szemelvények. Hangszerek megfigyelése: Fuvola, kürt, üstdob.

Végezzen az osztály egyszerű megfigyeléseket a zenére vonatkozóan, állapítson meg azonosságokat, különbségeket. A női és a férfikar megkülönböztetése. Zeneművekben az ismert, új hangszerek hangszínének megkülönböztetése: fuvola, kürt, üstdob.

Improvizáció: Játék a dinamikával, tempóval. Hiányzó ritmus vagy dallammotívumok pótlása. Dallam kiegészítés. A hagyomány játékai és táncai: A tanult játékok ismétlő gya- Párválasztó, párcserélő, páro- A játék előadása a hangulatkorlása, gazdagítása sító játékok. nak megfelelő ritmusban és improvizációval. Fogyó-gyarapodó játékok. tempóban. Játékgyakorlás táncos etűSzerepjátszó játékok. A dalszöveg ismerete. dökben. Táncos etűdök. Karakterek ábrázolása mozJátékfűzés, alkalomnak meggással. felelő eljátszása színpadon, ünnepélyeken. Motívumtanulás, motívumfűzés: A 2. évfolyamon tanultak isA tanult lépések felismerése, métlése. eltáncolása csoportban. Új motívumok tanulása, beNyílt rida, séta-forgó táncolá- A párral való táncban megfegyakorlása körben, párban. sa etűdben. lelő viselkedés (tekintettartás, Játékfűzés, alkalomnak meg- Páros etűdben a csárdás, a dö- megfelelő kéz- és kartartás, felelő eljátszása. cögő, cifra (oldalt, stb.). A hangulatnak megfeleelölkereszt), lengető láb alatt lő viselkedés. csapó, csapásoló. Lányok: csárdás, döcögő, jobbra-balra cifra, lengető, lengető tapssal, térdütögető. Fiúk: csárdás-döcögő, lengető, láb alatt csapó, csapásoló

140

Helyi tanterv



Tartalom:

Követelmény:

Ünnepi szertartások, rituális játékok: Részvétel a karácsonyi műsorban. Helyi hagyományok, szokások gyűjtése. Részvétel maszkos farsangi bálon.

Az ének-zene, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyakban feldolgozott ismeretanyaggal koncentrálva a szokások, hagyományok összegyűjtése. Karácsony, újév, farsang, vízkereszt, busójárás szokásai.

Az ünnepek jelentése, szokások (öltözködés, étkezés, díszítés, ajándék, rituálé) közös értelmezése. Minimális néprajzi ismeretek a lakóhelyről és a megyéről.

9.8.1 A továbbhaladás feltételei: Éneklés:  10 új dal éneklése emlékezetből. A tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása a tanult dalokban. Zenei írás-olvasás, zenei ismeret:  Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutatók szerint.  Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről. Zenehallgatás:  A megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján.  Kórusok hallás utáni felismerése. Improvizáció:  Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése.

141

Helyi tanterv



Tartalom:

Követelmény:

Éneklés: A tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelő éneklése. A hangszín és hangerő szövegtartalomnak megfelelő megváltoztatása. Légzéstechnikai és hangerőképző gyakorlatok. Szolmizált éneklés kézjelről és kottaképről.

Újabb magyar népdalok. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai: betlehemes játékok. Iskolai ünnepek dalai. A magyar Himnusz.

Zenei hallás és kottaismeret: A fá és ti hangok megismerése: kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben. Utószolmizálás kézjelekkel. Kottaolvasás, daltanulás hangjegyekről. Ismerős dalok éneklése betűs kottáról. A hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése. Sorszerkezetek, sorok összehasonlítása. Dallamsor és dallammotívum megkülönböztetése. Dallam-improvizáció adott hangkészlettel. Zenei hallás - ritmikai ismeretek:

A dalok hangkészletének megállapítása. A dalok szerkezete, zenei kérdés-felelet megállapítása. A pentaton és a hétfokú hangsor különbségének megfigyelése.

A többszólamú érzék fejlesztése a dalokhoz kapcsolódó ritmus osztinátó kíséret segítségével. Folyamatos ritmushangoztatás egyenletes tempóban. Az alkalmazkodó ritmus: tempo giusto további alkalmazása a dalok előadásában. A páros és páratlan ütemek megkülönböztetése.

Hangsúlyrend összehasonlítása a hármas és kettes ütemben. Pontozott félértékű kotta és szünetjel. (éles és nyújtott ritmus). A hármas ütem megismerése. Kétszólamú ritmusgyakorlatok. Ritmuskíséret improvizálása. Dalok és mondókák ritmusának folyamatos hangoztatása egyenletes tempóban. A háromnegyedes ütemfajta megfigyelése, megismerése. Váltakozó ütem fogalma.

Zenehallgatás: A zenei részletek szereplőinek A vegyes kar szólamainak megfifelismerése, karakterek meg- gyelése, megnevezése a figyelése. zenehallgatási tapasztalatok megHangszerfelismerési gyakor- beszélésekor. latok. Hangszerismeret bővítése: klarinét, cselló. Fokozatos halkítás, erősítés megfigyelése műzenei példákon, 142

20 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése játéka. A Himnusz éneklése közösen.

Az osztály a megismert dalok hangkészletét meg tudja állapítani. Képes a hétfokú és pentaton dallammotívumok írására. Tanítói segítséggel lejegyzi a vonalrendszerbe. Felismeri az azonos és különböző dallamsorokat.

Ismerje fel hallás után és kottaképről a megismert ritmusokat. Ismerje fel és hangoztassa az éles és nyújtott ritmust. Tudjon ritmikai kíséretet adni daléneklés közben, ritmusgyakorlatokhoz, olvasógyakorlatokhoz. Legyen képes a megismert ritmusjeleket alkalmazni nyolc ütemen keresztül, és előkészítés után lejegyezni. Ismerje az osztály a háromnegyedes ütemmutatót és ütemfajtát.

A zenei karakterek megfigyelése közös szempontok szerint. A hangszerek megnevezése hangzás alapján: klarinét, cselló. Többször meghallgatott zeneművekben a jellemző

Helyi tanterv



Tartalom: alkalmazása énekléskor. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.

Követelmény: zenei témák önálló felismerése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben. Vegyes kar szólamainak felismerése.

Improvizáció: A megismert ritmikai és dallami elemekkel variációkat készíteni. Ritmuskíséretet rögtönözni. Mozdulatrögtönzés a zenehallatáshoz. A hagyomány játékai és táncai Az értékeke iránti tolerancia, Párválasztó, párcserélő, párosító A játékok előadása megegyüttműködés magas szint- játékok. felelő ritmusban, jének kialakítása. Fogyó-gyarapodó játékok. tempóban. Rögtönzések alapszintű meg- Szerepjátékok. Karakterek ábrázolása beszélése. Gyermekszínházi előadás megte- mozgással. Az emberélet szakaszaihoz, kintése: a tánc szerepe. Dalszövegek ismerete. fordulóihoz kapcsolódó haKözös dramatizálás. gyományok megismerése (lakodalom). Táncos alaplépések ismétlés Ünnepi szertartások, rituális játékok: A téli ünnepkörökhöz tartozó Pásztorjáték. Az ünnepkörök jelentéséjátékok. Regölés. nek ismerete. Tavaszi ünnepek játékai. Virágvasárnap. A kiválasztott ünnepekről Helyi hagyományok. helyi hagyományok gyűjBalázsjárás. tése. 9.9.1 A továbbhaladás feltételei: Éneklés:  Emlékezetből 10 magyar népdal, műdal közös éneklése.  A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással, közösen.  Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése. Zenei olvasás-írás, zenei ismeret:  Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni.  A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképekről, hármas ütemben is.  Tudjon dalrészleteket olvasni, és kottába írni tanítói segítséggel. Zenehallgatás:  A meghallgatott zenés mesék felidézése.  Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése.  Tanult népdalok felismerése zeneművekben és feldolgozásokban. Improvizáció:  Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögzítése (maximum nyolc ütem terjedelemben).

143

Helyi tanterv


10. Testnevelés és sport 1-4. évfolyam

144

Helyi tanterv


10.1 Bevezetés A testnevelés és sport műveltségterület meghatározóan két részére bontható: testnevelésre és gyógytestnevelésre. Az előbbi fő célja az egészség megőrzése, a betegség megelőzése (prevenció), az utóbbi célja az egészség helyreállítása (rehabilitáció), a testi panaszok csökkentése. A két különböző célrendszer meghatározza a feladatokat, a feladatmegoldásban alkalmazott eszközöket (a testgyakorlatokat) és a módszereket. Célfilozófiájuk közös, amely az alkotmányból vezethető le. Mindkét tantárgy integrálódik az intézményes nevelés rendszerében, sajátos eszközeivel hozzájárul a személyiségformáláshoz, a képességfejlesztéshez, a testi, lelki fejlődéshez, a proszociális személyiség kialakulásához. Ebben az értelemben az iskolában tanított tantárgyak mindegyikével horizontális kapcsolatban van, nagyban hozzájárul a szociális és a kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. 10.2 Célok, feladatok Az iskolai testnevelés és sport - összhangban - a közoktatás, az iskola és a többi tantárgy alapvető céljaival , járuljon hozzá:  Az élet kihívásaihoz alkalmazkodni tudó kész és képes fiatalok neveléséhez, felkészítéséhez;  A tanulói személyiség fejlesztéséhez, a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatásának elősegítéséhez;  Az emberiség által felhalmozott ismeretek és értékek átszármaztatásához. Ezeket a célokat tantárgyunk speciális eszközeivel és sajátos feladatainak megoldásával igyekszik elérni. Közvetlen céljai:  az egészséges életmódra -, a rendszeres testnevelésre és sportolásra nevelés;  a szellemi és a fizikai munka összhangjának, harmóniájának a megteremtése;  a testedzés -, a mozgásszükséglet iránti igény felkeltése, fenntartása, felnőtt korban való átmentése és kielégítése. Feladata, hogy:  járuljon hozzá: a fiatalok egészséges életmódjának megalapozásához;  segítse elő: a tanulók mozgásszükségletének, önkifejezési és elismerési (versengési) vágyának kielégítését, ezek szocializálását,  a napi terheléshez szükséges az életkor és a nemek közötti különbségek figyelembevételével készenlét kialakítását.  A mozgáskultúra, a mozgástanulási képesség-, a testi képességek (ügyesség, koordináció, erőnlét, kondíció) folyamatos fenntartását,  a legfontosabb készségek és ismeretek megtanítását,  motorikus cselekvésbiztonság kialakítását. 10.3 Kulcskompetenciák E műveltségi terület széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését.  döntési:

145

Helyi tanterv

 

 


 sportjátékok taktikai részében szabálykövető:  sportjátékok, atlétikai versenyek életvezetési:  A tisztaság fontossága, tiszta öltözék, rendszeres tisztálkodás, rendszeretet.  Az öltöző és a gyakorlótér rendje, tisztasága.  Higiéniai ismereteik növelése, ellenőrzése.  A test tulajdonságainak felfedezése és megismerése a mozgások során: csontok, izmok, ízületek. A test képességeinek fejlesztése, épségének védelme, óvatosság.  A szabadban végzett testmozgás fontossága. együttműködési:  sportjátékoz, szabadidős tevékenységek (társak, versenytársak tisztelete) problémamegoldó,kritikai:  Egymás eredményeinek elismerése, örömszerzés

10.4 Fejlesztési feladatok Az egészséges testi fejlődés elősegítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás, korcsolyázás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése. A feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsák el a különféle ugrás-, dobástechnikákat. Jellemezze tevékenységüket a kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el két úszásnemet. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. 10.5 Fejlesztési követelmények  A tanuló rendelkezzen:

146

Helyi tanterv


o Ismeretekkel:  az ember bio - pszichikai természetéről  az egészséges életmód-, a testkultúra területéről. o Jártaságokkal:  a játék és sporttevékenység jellegzetes területein,  a baleset-elhárításban, segítségadásban. o Készségekkel:  a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségeinek értékelésében,  az egészségmegőrző tulajdonságok alakításában,  a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában,  a játék és sportkultúrában való tájékozódásban,  az önálló testedzésre és sportolásra. o Képességekkel:  a győzni akarásban, az együttműködésben, a vezetésben, az irányításban, a fair play-ban,  az ügyesség, a koordináció, az erőnlét, a kondicionálás területén.  A tanuló rendelkezzen: o esztétikus, mozgásos kifejezőképességgel, o manipulatív ügyességgel és képzettséggel o törekedjen: esztétikus, szép, egészséges test kialakítására. ( Az u.n. iránymutató motorikus és sportági teljesítmény-értékeket és szinteket az egyes évfolyamok követelményeinél közöljük. ) 10.6 Óraszámok évfolyamonként

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

Javasolt óraszám 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 3 óra 3 óra 3 óra 111 óra 111 óra 111 óra

4.évfolyam 4 óra 148 óra

10.7 Az 1. évfolyam tanterve 10.7.1Belépő tevékenységformák Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltöző és gyakorlóhely rendjének kialakítása. Játékos és határozott formájú szabad, társas és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különféle testhelyzetekből. Az ütközések elkerülése a fogó játékokban és futás feladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül ill. kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célbadobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz- függő és egyensúly gyakorlatok biztonságos végrehajtása. Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Rendgyakorlatok Cél:A csoportban való mozgáshoz szoktatás. Egyszerű szervezési formák megvalósítása. Követelmény: Alakzatok felvétele és változtatása. Tartalom Sorakozás vonalban. Testfordulatok helyben 2 ütemben. Nyitódás- zárkózás helyben. Járás ütemtartással. Átmenet járásból - futásba és futásból - járásba.

147

Helyi tanterv


Értékelés A gyakorlatok végzése. A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, stb. ) elfogadható végrehajtása. Előkészítés és prevenció Cél Mozgástapasztalat szerzése, az egészséges testi fejlődés elősegítése. Követelmény Játékos szabad - és társas gyakorlatok ismerete Tartalom Utánzó és játékos gyakorlatok. Tartásjavító, nyújtó és lazító szabad-, társas és kéziszergyakorlatok. Ritmikus feladatok énekre, zenére. Értékelés A gimnasztikai mozgásanyag. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Cél Olyan mértékben fejlődjön a tanulók mozgáskészsége, hogy a feladatokat biztonságosan tudják végrehajtani. Javuljon izom- és izületi lazaságuk. Követelmény Néhány egyszerű mozgásforma bemutatása támasz-, függő-, és bizonytalan egyensúlyi helyzetben. Kötélmászás kísérlete mászókulcsolással. Tartalom Kúszások és mászások akadályokon keresztül. Játékos egyensúlyozó gyakorlatok vonalon, padon, különféle eszközökön. Támasz- és függésgyakorlatok játszó és tornaszereken. Torna jellegű gyakorlatok. Tarkóállás. Zsugorfejenállás. Gurulóátfordulás előre, hátra. Sor és váltóversenyek a tanultak felhasználásával. Értékelés Gurulások előre-hátra. Egyensúlyozó járások. (pl. a padon, annak merevítő gerendáján.) Feltételek 4-5 db tornaszőnyeg. Bordásfal. Zsámolyok. Mászókötelek. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Cél A természetes futó-, ugró-, dobómozgások tökéletesítése. Követelmény Gyors reagálás és indulás futó és fogójátékokban. 3-4 percen keresztül kötetlen tartós futás vagy futómozgást tartalmazó játék végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban, rugalmas talajra érkezés. Akadályok leküzdése futó és ugró feladatokkal. Különféle dobóeszközök távolba és célba juttatása. Tartalom Játékos futásfeladatok csoportokban, párokban, egyénileg. Természetes kötetlen tartós futás egyenes irányba és kerülésekkel. Szökdeléseket és ugrásfeladatokat tartalmazó játékok. Ugrókötél gyakorlatok. Játékos versengések dobásfeladatokkal. Sor-, váltó-, és akadályversenyek atletikus mozgások felhasználásával. Távolugrás helyből, nekifutással. Hajítási kísérletek. Értékelés Kötetlen tartós futás 4-8 percig. Szlalom futás. (Az akadályok hullámvonalban kerülése). Helyből távolugrás. Ugrókötél gyakorlatok. Célba dobás zsámolyra, karikába) 5 m-ről 30 %os dobásbiztonsággal. Feltételek Tanulóként 1-1 db ugrálókötél, 2-4 tanulóként 1 zsámoly, 8-10 db kislabda. 148

Helyi tanterv


Labdás gyakorlatok Cél Egyszerű labdás gyakorlási formák megvalósítása. A labdás ügyesség fejlesztése. Követelmény A labdához és társhoz való alkalmazkodás. Az elemi szintű játékkészség és a játék-szereppel való azonosulás kialakulása. Tartalom Labdás ügyességfejlesztés. A labda fogása, terelése, továbbítása, birtokba vétele. Testnevelési játékok labdás feladatokkal. Értékelés Szlalom labdavezetés. (Az akadályok hullámvonalban kerülése) Kézzel-

lábbal.

Feltételek Tanulóként 1 db gumilabda. Szabadidős sporttevékenység Cél Edzés a természet erőivel. Követelmény Néhány egyszerű, szabadon végezhető játék ismerete. Tartalom Hógolyózás, hóemberépítés. Szánkózás. Korcsolyázás. Küzdő feladatok, játékok. Értékelés Versenyek a fent említett mozgásokból. 10.8 A 2. évfolyamterve 10.8.1Belépő tevékenységformák Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltöző és gyakorlóhely rendjének kialakítása. Játékos és határozott formájú szabad, társas és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különféle testhelyzetekből. Az ütközések elkerülése a fogó játékokban és futás feladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül ill. kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célbadobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz- függő és egyensúly gyakorlatok biztonságos végrehajtása. Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Rendgyakorlatok Cél Az óraszervezés megkívánta rendhez való alkalmazkodás jellemzővé válása. Követelmény Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák és alakzatok ismerete, az utasítások gyors végrehajtása. Tartalom Sorakozás: (kétsoros) vonalban,(kettős) oszlopban, négyes oszlopban. Testfordulatok állásban, két ütemben. Járás ütemtartással. Nyitódás és zárkózás járás közben, fejlődések, szakadozások. Értékelés Gyakorlatok végzése Előkészítés és prevenció Cél Mozgástapasztalatok szerzése és a képességek fejlesztése.

149

Helyi tanterv


Követelmény Játékos és egyre több határozott formájú gyakorlat a pedagógus utasításainak megfelelően. Tartalom Játékos formájú szabad-, társas- és kéziszer gyakorlatok. Tartásjavító és légzőgyakorlatok. Játékos képességfejlesztés. Ritmikus feladatok énekre, zenére. Értékelés Az utasítások követése, a gyakorlatok helyes végrehajtása. Feltételek Tanulóként 1 db kéziszer (gumilabda, ugrókötél, karika) Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Cél A térbeli tájékozódó és egyensúlyozó képesség fejlesztése. A gyakorlatok biztonságos végrehajtása. Követelmény Néhány egyszerű mozgásforma és torna jellegű gyakorlat bemutatása ill. ezek alkalmazása változó feltételek között. A szabályos mászókulcsolás elsajátítása. Tartalom Támasz és függőgyakorlatok játszó és tornaszereken. Egyensúlyozó feladatok változó feltételek között. Torna jellegű gyakorlatok: gurulóátfordulás előre, hátra (különböző kiindulási helyzetekből különböző befejező helyzetbe). Tarkóállás (benne lábmozgások). Zsugor fejállás. Felugrások kéztámasszal különféle szerekre (zsámolyra, 1-2 részes ugrószekrényen. Leugrások különböző feladatokkal. Értékelés Gurulóátfordulások. Zsugorfejállás. Felguggolás, meghatározott feladattal leugrás. Feltételek 4-5 tornaszőnyeg, páronként 1 zsámoly, 2-3 db ugrószekrény, mászókötelek. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Cél A futó, ugró, dobókészségek fejlesztése. Követelmény Gyors indulások, irány és iramváltoztatások. 4-6 percen keresztül kötetlen tartós futás, vagy futómozgást tartalmazó játékok végzése. A feladatoknak megfelelő ugrásforma megválasztása, egy és páros lábról, hangsúlyozott elrugaszkodással történő végrehajtása. Különféle dobóeszközök távolba és célba juttatása. Tartalom Futó és fogójátékok. Akadályfutások. Gyors indulások és futások versengésekkel. Állórajt. (játékos formában) Ismételt futások, közbeiktatott pihenőkkel. Kötetlen, tartós futás. Szökdelő és ugróiskola. Ugrás- feladatokat tartalmazó játékok. (Fel-le-átugrások egy-páros lábról) Ugrókötél gyakorlatok. Helyből távolugrás. Dobások távolba és célba egy és két kézzel, különböző testhelyzetekből. Játékos versengések dobásfeladatokkal. Hajítás kislabdával célba. Értékelés Szlalom futás. (Akadályok hullámvonalban kerülése). Ritmusváltásos futás: 2 x teljesítve a távot. Helyből távolugrás. Ugrókötél gyakorlat (30 mp. 2-3 hibával). Célba dobás 5 m-ről 50 % -os dobásbiztonsággal. Feltételek Tanulóként 1 db ugrókötél, páronként 1 db kislabda. 2-4 tanulóként 1 db különféle méretű és súlyú labda. Labdás gyakorlatok Cél Labdás ügyesség fejlesztése, együttműködési készség kialakítása.

150

Helyi tanterv


Követelmény Alkalmazkodás a repülő labda irányához és sebességéhez, valamint a mozgó társakhoz. A játékkészség fejlődése. Tartalom Labdás ügyességfejlesztés. Dobások (átadások) és elkapások. Álló labda rúgása, az érkező birtokbavétele. Testnevelési játékok labdás feladatokkal. Értékelés Célba dobás és rúgás. Szlalom labdavezetés kézzel-lábbal. Feltételek Tanulóként 1 db gumilabda. Szabadidős sporttevékenységek Cél A szabadban űzhető sportágak megismerése Követelmény Alkalmazkodás az időjáráshoz Tartalom Hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás. Értékelés A feladatok végzése 10.8.2 A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, stb. ) elfogadható végrehajtása. 10.9 A 3. évfolyam tanterve 10.9.1 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késedelem nélküli végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. Rajtolás jelre. Gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerűen. Tartós futás 8-10 percen keresztül. Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indulva. Dobó terpeszből (a hajító karral ellentétes láb van elől) célbadobás a dobásbiztonságot növelve. Futó- ugró és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között. A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása. Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Ismerkedés a jéggel, a korcsolyázás alapjainak elsajátítása, siklás előre, hátra, megállások formái. Önálló korcsolyázás és jégbiztonság. Néhány egyszerű az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Rendgyakorlatok Cél Az egyöntetűségre törekvés kialakítása. Követelmény Az utasítások, feladatok késlekedés nélküli pontos végrehajtása. Tartalom Sorakozás kétsoros vonalban, igazodás, takarás, jelentésadás. Testfordulatok két ütemben. Járás ütemtartással. Menet megindítása és megállítása két ütemben. Nyitódások, zárkózások, fejlődések és szakadozások járás közben. Értékelés A gyakorlatok végzése. Előkészítés és prevenció

151

Helyi tanterv


Cél Mozgástapasztalat szerzése, a testi képességek fejlesztése, a szervezet bemelegítése. Követelmény Alapvető gimnasztikai alapformák pontos, folyamatos végrehajtása. Tartalom Határozott formájú szabad-, társas-, szer-, kéziszer gyakorlatok. Tartásjavító, légző és relaxációs gyakorlatok. Értékelés Tanult gyakorlatok önálló végrehajtása. Feltételek  Tanulóként 1 db gumi és tömött labda, ugrókötél, karika.  Páronként 1 db zsámoly.  Az osztály létszámához viszonyítottan tornapadok, bordásfalak. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Cél A feladatok célszerű, ugyanakkor harmonikus és esztétikus végrehajtása. Követelmény A torna (jellegű) gyakorlatok készségszintű elsajátítása, célszerű és biztos bemutatása. A saját testtömeg függésben és támaszban megtartása, fordított testhelyzetben tájékozódás. Mászás lábkulcsolással. Tartalom Tornászos képességet fejlesztő gyakorlatok: feladatok támaszban és függésben. Egyensúlyozó járások és feladatok nehezített feltételekkel. (pl. különböző kartartások, érintőjárás, guggolás, labdahordás.) Torna (jellegű) gyakorlatok: Gurulóátfordulások. Tarkóállás. Zsugorfejállás. Felguggolás 2-3 részes ugrószekrényre, függőleges repülés. Mászási kísérletek. Fejenállási, kézállási kísérletek. Értékelés A tanult elemekből összeállított (3-4 elemet tartalmazó) gyakorlat bemutatása. Függőleges repülés. Feltételek 5-6 db tornaszőnyeg, 2-3 ugrószekrény. Tornapadok. Zsámolyok. Mászókötél. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Cél A mozgások ritmusának, szabályozottságának javítása. Követelmény A futás ritmusának, az ugrások és dobások erejének irányának helyes megválasztása. 8- 10 percen keresztül kitartó futás, vagy futómozgást tartalmazó játékok végzése. Tartalom Futóiskola. Fogójátékok. Akadályfutások. Gyors indulások és futások. Állórajt, guggolórajt. Kötetlen tartós futás. Szökdelő és ugróiskola. Ugrókötél gyakorlatok. Távolba ugrások. Távolugrás nekifutással. (Elugrósávból) Dobóiskola (különféle labdával és dobásmóddal előre és hátra, fej fölött és láb alatt). Lökések egy és két kézzel. (Tömött labdával) Kislabda hajítás: Célba és távolba. Helyből és sétával. Értékelés Állórajt. Gyorsfutás 30 méteren, 8-10 perc állóképességi futás. Ugrókötelezés, 1 perc 1-2 hibával. Távolugrás. (Mérés az elugrás helyétől) Célba dobás kislabdával 6-8 méter távolságról 50 %-os dobás biztonsággal. Kislabda hajítás. (tájékoztató vonalakon át.) Feltételek Páronként 1 db kislabda, különböző méretű és súlyú labdák a dobóiskola feladataihoz. Labdás gyakorlatok

152

Helyi tanterv


Cél Labdás feladatokban a többféle megoldási lehetőség észrevétele. A dobás és elkapás biztonságának fejlesztése. Követelmény Üres helyre helyezkedés. Labda átvétele és a labda továbbítása üresen álló társnak. Tartalom Labdás ügyességfejlesztés. A labda egyéni elképzelés szerint mozgatása dobással, rúgással, labdavezetéssel és birtokbavétele. Célzott dobás mozgó társnak. Az elsajátított mozgások játékban való alkalmazása. (pontszerző, kidobó, labdahajsza, kispályás labdarúgás) Testnevelési játékok labdás feladatokkal. Értékelés Mozgó célpont eltalálása ill. elugrás a labda elől. Álló labda távolba és célba rúgása. A labda pontos dobása a mozgó társnak ill. elkapása. Szlalom labdavezetés és falra pattintás. (Az akadályok hullámvonalban kerülése labdavezetéssel. Az akadályok előtt kéz (láb) váltás, hogy mindig az akadálytól távolabbival vezessék a labdát. Az utolsó akadály mögött megállás, falhoz passzolás (2-3 m távolságról) 5 x, ugyanúgy hullámvonalban labdavezetés vissza. Feltétel Tanulóként 1 db labda. Korcsolyázás Cél Barátkozás a jéggel, a jégbiztonság megszerzése. Alapfokú korcsolyatudás elsajátítása. Követelmény Tudjanak segítség nélkül, szabadon korcsolyázni. Tartalom Siklás előre, hátra Megállások és fordulások Játékok (fogójátékok a jégen, alagút bújás) Egyéni és páros korcsolyázás szabad ütemben Értékelés A körülményekhez igazodóan szabad korcsolyázás a tanult elemek felhasználásával. Szabadidős sporttevékenységek Cél A szabadban űzhető sportmozgások megismertetése és gyakorlása. Követelmény Alkalmazkodás a változó időjáráshoz és a terephez Tartalom Szánkóval végezhető játékok (Húzás, akadályok leküzdése, csúszás). Hógolyózás. Korcsolyázás. Küzdő feladatok. Értékelés A feladatok végzése. 10.9.2 A továbbhaladás feltételei Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. 10.10. A 4. évfolyam tanterve 10.10.1 Belépő tevékenységformák Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a rit153

Helyi tanterv


mus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen. Vágtafutás, ill. tartós futás 10-12 percig. Helyből és nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. Célbadobás elvárható biztonsággal. Jó futó, ugró és dobókészség kialakítása. Testtömegük megtartása támaszban és függésben. Egyensúlyozás, térben tájékozódás. A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása. Játék sikerélményt biztosító szinten. A labda kézzel ill. lábbal vezetése, továbbítása, birtokba vétele, gól vagy pont elérése. A labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék és magatartási szabályok betartása. A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékokban. Néhány egyszerű a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása. Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 8-10 méter távolság átúszása lábletétel nélkül. Megadott távolság átúszása. Biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás és egy meghatározott távolság átúszása. Szervezési feladatok Cél A tanult gyakorlatok együttes, gyors és célszerű végrehajtása Követelmény Az alakiság életkornak megfelelő hangsúlyozása Tartalom Alakzatok felvétele és változtatása, zárt alakzatban közlekedés. Értékelés A gyakorlat végzése. Előkészítés és prevenció Cél Jártasság a szabadgyakorlatokban, önálló végzésükben (bemelegítésre is alkalmas) kreativitás kialakítása. Követelmény A tanult gyakorlatokból összeállított 4-8 ütemű mozgások folyamatos és pontos végzése. Tartalom Határozott formájú szabad-, társas-, szer- és kéziszergyakorlatok. Tartásjavító, légző, relaxációs gyakorlatok. Értékelés A gyakorlat végzése. Feltételek Tanulóként 1 db labda, ugrókötél, karika, tömött labda. Az osztály létszámának megfelelően: tornapad, zsámolyok. Támasz-, függés és egyensúlygyakorlatok Cél A gyakorlatok változó feltételek közötti biztonságos végrehajtása, tornászos testtartásra törekvés. Követelmény A tanult mozgásformák koordinált és esztétikus végrehajtása. A gyakorlatelemek célszerű összekapcsolása. Tartalom Előkészítő és képességfejlesztő gyakorlatok. Az előző évfolyamon tanult játékos torna (jellegű) gyakorlatok ismétlése. Talajgyakorlatok: Fejállás, fellendülés kézállásba (társ segítségével). Repülő-guruló átfordulás. Mellső mérlegállás. A tanult egyensúlygyakorlatok 1-2 zsámoly magasságra emelt pad merevítő gerendáján (gerendán). Támaszugrások (ugródeszka használattal). Függőleges repülés. Mászás kötélen. Gyűrűn hintázás.

154

Helyi tanterv


Értékelés 3-4 gyakorlatelemből álló összetett talajgyakorlat. Mászás fél magasságig. Feltételek 5-6 db tornaszőnyeg, 2-3 ugrószekrény, szőnyegek, tornapad, zsámoly Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Cél A sokoldalú futó ugró és dobókészség kialakítása. Követelmény Gyors futásoknál max. sebességre való törekvés. 10-12 percen keresztül, állóképességi futás. Az ugrások alapvető elemeinek ismerete (nekifutás, elugrás, talajfogás) összerendezett végrehajtása. A hajító mozdulat célszerű végrehajtása. Tartalom Futó-, ugró-, dobóiskola. Gyors és állóképességi futás. Fokozó futás felgyorsulási kísérletek). Iramfutás. Álló-térdelőrajt. Akadályversenyek ugró feladatokkal. Ugrókötél gyakorlatok. Távolugrás (Néhány lépés nekifutásból, elugrásból) Magasugrás kötetlen formában. Kislabda hajítás: célba, távolba (sétából és néhány lépés nekifutásból) Értékelés Gyorsfutás 6o m-en (Időre, álló v. térdelőrajttal) 10-12 percnek megfelelő távolságon állóképességi futás. Ugrókötelezés (1 percen keresztül 1-2 hibával) Távolugrás. Kislabda hajítás: célba (10 m távolságról 50 %-os dobásbiztonsággal) Távolba. Feltételek Tanulóként 1 db ugrókötél, kislabda Labdás gyakorlatok Cél A támadó és védőmozgások elkülönítése és a helyzetfelismerés a különböző pozíciókban. A dobás és fogásbiztonság fejlesztése. Követelmény A labda kézzel ill. lábbal vezetése, továbbítása, birtokba vétele a játékban sikerélményt biztosító szinten. A játékkészség kialakulása. Tartalom Labdaátadások és átvételek. (Helyben és mozgás közben). Labdavezetések irány és iramváltozásokkal, megállások labdavezetésből. Sportjátékok előkészítése labdás játékokkal. (Pl. zsinórlabda, pontszerző, zsámolylabda, pókfoci, kiszorító, fejelő versenyek. Fogójátékok labdás feladatokkal. Kispályás labdarúgás.) Értékelés Szlalom labdavezetés és falra pattintás időre, (Az akadályok hullámvonalban kerülése labdavezetéssel. Az akadályok előtt kéz, láb váltás, hogy mindig az akadálytól távolabbival vezessék a labdát. Az utolsó akadály mögött megállás, falhoz passzolás (2-3 m távolságról) 5 x, ugyanígy hullámvonalban labdavezetés vissza) Aktivitás és önzetlenség a játékban. Feltételek Tanulóként 1 db labda. Úszás Cél Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. Alapfokú úszástudás és legalább egy úszásnem elsajátítása. Követelmény Tudjanak 15-20 m távolságot úszni. Tartalom. Siklási kísérletek. Sikláshoz kapcsolt lábtempó a választott úszásnemben. Siklás és kartempó. Kar- és lábtempó összehangolása. Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska, stb.).Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása. Vízbe ugrás. Játékok (alagút bújás, búvár Kund, dugattyú) Az elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása. Játékok a vízben ( víz alatti fogó, fejelő csata). 155

Helyi tanterv


Értékelés A körülményekhez igazodóan 15- 20 méteres távolság folyamatos (lábletétel nélküli) leúszása. Szabadidős sporttevékenységek Cél A szabadban űzhető sportágak, sportmozgások gyakorlása Követelmény Alkalmazkodás a változó időjáráshoz és a terephez. Tartalom Szánkóval végezhető játékok (Akadályok leküzdése, hógolyózás, korcsolyázás). Számháború. Küzdő feladatok. Értékelés A feladatok végzése 10.10.2 A továbbhaladás feltételei Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen két-három fogással. A futás, az ugrás, és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz- függő és egyensúly gyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Biztató kísérletek a tanult úszásnemben.

156

OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola. Helyi tanterv évfolyam 2009

Recommend Documents