A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM Kaposvár, Búzavirág u. 21

A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM 033966 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21.

HELYI TANTERV Készítette:

a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola tantestülete 2013. január 03.

Jóváhagyta: Medgyesi Irén tagintézmény-igazgató

Helyi Tanterv

Érvényes:

visszavonásig

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola

Tartalomjegyzék I.

A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 6 I.1. A NAT 2012 bevezetésének ütemterve: ....................................................................................... 7

II. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ........................................................................................................... 7 II.1. A NAT 2012 óratervei:................................................................................................................ 8 II. 1.1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam ...................................................................................... 8 II.1.2. Az iskola tantárgystruktúrája 5-8. Évfolyam ...................................................................................... 9

III. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .............................................................................................. 10 IV. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................... 11 V.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................... 18

VI. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................... 19 VI.1. Hit és erkölcstan vagy erkölcstan ............................................................................................ 19 VI.2. Szakkörök: ............................................................................................................................... 19 VI. 3. Pedagógusválasztás:................................................................................................................ 19

VII. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..................................................................... 19 VII.1. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: .......................................... 19 VII.2. Értékelés ................................................................................................................................. 21 VII.3. Magatartás értékelése ............................................................................................................. 21 VII.4. Szorgalom értékelése .............................................................................................................. 22 VII.5. Fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................................ 22

VIII.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................... 25

IX. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .................................................................... 25 X.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................ 26 X.1. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása ........................................................................... 26 X.2. A tanulói egészségi állapot és teljesítménymérés ..................................................................... 26 X.3. Általános mérési szempontok ................................................................................................... 28 X.4. Mérési és értékelési útmutató a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez ........................................................................................................................................................... 29

XI.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................... 30

XI.1. Egészségnevelés....................................................................................................................... 31

Helyi Tanterv

3

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola XI.2. Környezeti nevelés ................................................................................................................... 31

XII.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................... 34

XIII. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................................................. 35 XIV.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ...................................... 36

XIV.1. Az erkölcsi nevelés ............................................................................................................... 37 XIV. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ....................................................................................... 37 XIV. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................................ 37 XIV.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .......................................................................... 37 XIV.5. A családi életre nevelés ......................................................................................................... 38 XIV.6. A testi és lelki egészségre nevelés ........................................................................................ 38 XIV.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ............................................................................ 38 XIV.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................................................. 38 XIV.9. Pályaorientáció...................................................................................................................... 39 XIV.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ........................................................................................... 39 XIV.11. Médiatudatosságra nevelés ................................................................................................. 39 XIV.12. A tanulás tanítása ................................................................................................................ 39 XIV.13. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek ....................................................... 40 XIV.14. Az eredményes tanulás segítésének elvei ........................................................................... 41 XIV.15. Képesség-kibontakoztató felkészítés .................................................................................. 42 XIV.16. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés .................................................. 42 XIV.17. Anyanyelvi kommunikáció ................................................................................................. 42 XIV.18. Idegen nyelvi kommunikáció .............................................................................................. 43 XIV.19. Matematikai kompetencia ................................................................................................... 44 XIV.20. Természettudományos és technikai kompetencia ............................................................... 44 XIV.21. Digitális kompetencia ......................................................................................................... 45 XIV.22. Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................................... 46 XIV.23. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ......................................................... 47 XIV.24. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség .......................................................... 47 XIV.25. A hatékony, önálló tanulás ................................................................................................. 48

XV. Egész napos iskola esetén az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelésioktatási program .................................................................................................................... 48 XVI.

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................. 49

XVII. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ....................................... 50 XVIII. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. ...................................................................................................... 53 XIX. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. .................................................................... 55 XX. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program .................................................................................................................... 55 XXI.

A tanulmányok alatti vizsga követelményei, az értékelés szabályai ...................... 57

XXII.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata ....................... 58

XXIII. Könyvtárpedagógiai program .................................................................................... 59 XXIII.1. Bevezetés ............................................................................................................................ 59 XXIII. 2. Fejlesztési követelmények:................................................................................................ 59

Helyi Tanterv

4

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola XXIII.3. Óraszámok:......................................................................................................................... 60 XXIII.3.1 A könyvtárhasználati modul ajánlott óraszáma az alapfokú oktatásban ..................................... 61

XXIII.4. A tananyag szerkezete: ....................................................................................................... 61 XXIII.4.1. Spirális szerkezetű ismeretek: .................................................................................................... 61 XXIII.4.2 Lineáris szerkezetű ismeretek: .................................................................................................... 61

XXIII.5. Taneszközök: ...................................................................................................................... 62 XXIII.6. A könyvtárhasználatot alapozó ismeretek az alsó tagozatban: ........................................... 62 XXIII.6.1 Első évfolyam ............................................................................................................................. 62 XXIII. 6.2 Második évfolyam ..................................................................................................................... 63 XXIII.6.3 Harmadik évfolyam .................................................................................................................... 64 XXIII.6.4 Negyedik évfolyam ..................................................................................................................... 64

XXIII.7. Könyvtárhasználati ismeretek a felső tagozatban: ............................................................. 65 XXIII.7.1 Ötödik évfolyam ......................................................................................................................... 65 XXIII.7.2 Hatodik évfolyam ....................................................................................................................... 66 XXIII.7.3 Hetedik évfolyam ........................................................................................................................ 67 XXIII.7.4 Nyolcadik évfolyam .................................................................................................................... 68

XXIII.8. Ajánlás a könyvtárhasználat megtervezéséhez a különböző szaktárgyakban .................... 69 XXIII. 8.1. 1–4. Évfolyam .......................................................................................................................... 70 XXIII.8.2. Ötödik évfolyam ....................................................................................................................... 71 XXIII.8.3. Hatodik évfolyam...................................................................................................................... 71 XXIII.8.4. Hetedik évfolyam ...................................................................................................................... 71 XXIII.8.5. Nyolcadik évfolyam .................................................................................................................. 72

XXIV. Melléklet ...................................................................................................................... 73 XXIV. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja .............................................................................................................. 73 XXIV.1.1. Autizmussal élő tanulók speciális fejlesztő programja .............................................................. 74 XXIV.1.2. A hallássérült tanulók fejlesztését segítő program ..................................................................... 82 XXIV.1.3. Gyengén látó tanulók fejlesztése ............................................................................................... 84 XXIV.1.4. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program ..................................................... 85 XXIV.1.5. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program ......................................................... 89 XXIV.1.6. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési- tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) ................................................................................................. 94

Helyi Tanterv

5


I.

A választott kerettanterv megnevezése

6

A Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola a helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet alapján készítette el. 1 .melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Választott kerettantervek az 1-4. évfolyamon

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Hit és erkölcstan Környezetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika és életvitel Testnevelés

Változat emelt óraszámú emelt óraszámú emelt óraszámú

Ajánlás Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Választott egyházak gondozásában

A változat

Apáczai Kiadó

emelt óraszámú emelt szintű Apáczai Kiadó

Választott kerettantervek az 5-8. évfolyamon

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Hit és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Hon és népismeret Informatika Természetismeret Fizika

Változat

Ajánlás

A, emelt óraszámú

Apáczai Kiadó

emelt óraszámú

Apáczai Kiadó Választott egyházak gondozásában Apáczai Kiadó

emelt óraszámú emelt szintű

B

Helyi Tanterv

Apáczai Kiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Tantárgy

Változat

Biológia és egészségtan

A

Kémia

B

Ajánlás Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Földrajz Ének-zene

B

Rajz- és vizuális kultúra Dráma és tánc Technika és életvitel

7

emelt óraszámú Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

emelt óraszámú

I.1. A NAT 2012 bevezetésének ütemterve: Évfolyam/ 1. Év

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/14.

NAT2012

NAT2007

NAT2007

NAT2007

NAT2012

NAT2007

NAT2007

NAT2007

2014/15.

NAT2012

NAT2012

NAT2007

NAT2007

NAT2012

NAT2012

NAT2007

NAT2007

2015/16.

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2007

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2007

2016/17.

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

II.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

Helyi Tanterv


II.1. A NAT 2012 óratervei: 8

II. 1.1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam 2. évfolyam Heti Évi

3. évfolyam Heti Évi


288

7,5 +0,5

288

6,5 +1

270

6,5 +1

270

180

4,5+0,5

180

1 4,5

36 162

2 4 +0,5

72 162

1

36

1

36

1

36

1

36

Környezetismeret 1

36

1

36

1

36

1,5

54

1,5 1,5 0,5 0,5

54 54 18 18

1,5 1,5 0,5 0,5

54 54 18 18

1,5 1,5 0,5 0,5

54 54 18 18

1,5 1,5 0,5 1

54 54 18 36

1

36

1

36

1

36

1

36

5

180

5

180

5

180

5

180

Műveltségterület Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Művészetek Informatika Életvitel gyakorlat Testnevelés sport


Magyar nyelv és 7,5 +0,5 irodalom Agol nyelv Matematika 4,5+0,5 Erkölcstan

Ének.zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika és és Technika életvitel és Testnevelés Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

2 25

2 900

25

Helyi Tanterv

3 900

25

3 900

27

972

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola II.1.2. Az iskola tantárgystruktúrája 5-8. Évfolyam Műveltségterület

Magyar nyelv-és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk- környezetünk

Tantárgy

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Heti

Évi

Heti

Évi

Heti

Évi

Heti

Évi

4+0,5

162

4+0,5

162

3+1

144

4

144

Angol nyelv

3

108

3

108

3

108

3

108

Matematika

4 +0,5

162

3+1,5

162

3+1

144

3+1

144

Erkölcstan

1

36

1

36

1

36

1

36

Történelem

2

72

2

72

2

72

2

72

Hon- és népismeret

0,5

18

0,5

18

Természetismeret

2

72

2

72

Biológia

1,5

54

1,5

54

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54

Földrajz

1,5

54

1,5

54

Ének-zene

1

36

1

36

1

36

1

36

Vizuális kultúra

1

36

1

36

1

36

1

36

Dráma és tánc

0,5

18

0,5

18

Informatika (emelt szint)

Informatika

1

36

1

36

1+1

72

1+1

72

Életvitel és gyakorlat

Technika és életvitel

1

36

1

36

1

36

1

36

Testnevelés és sport

Testnevelés

5

180

5

180

5

180

5

180

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

36

Szabadon tervezhető

2

Rendelkezésre álló órakeret

28

Művészetek

3 1008

28

Helyi Tanterv

3 1008

31

3 1116

31

1116

9

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola A részletes tantárgyi tervek tartalmazzák a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, illetve a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát.

III.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

Az iskolában alkalmazható tankönyvek csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvjegyzékből választhatók. Olyan tankönyveket, taneszközöket választhatnak pedagógusaink, melyek eleget tesznek az alábbi elvárásoknak:  Lefedik a tantárgyi tervben meghatározott tananyagtartalmakat, cél-és követelményrendszert.  A gondolkodási módszerek alapozásának, a tanulni tanulás kritériumainak eleget tesznek.  Széles sávban, tartalmukban és tantárgy-pszichológiai szempontból is változatosan dolgozzák fel a tananyagot, lehetőséget adnak a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is.  A gyermek, a szülő és a pedagógus által jól használhatóak, alkalmazásuk külső segítség nem kell  Képanyagukban nem öncélúak.  A papír minősége, a nyomdatechnikai eljárások lehetővé teszik a tartós használatot.  A szülők anyagi lehetőségeit is tartsuk szem előtt. Ezeket az alapelveket figyelembe véve a választás a pedagógus szabadsága.      

Az alkalmazott könyvekre és az alkalmazás idejére a pedagógus tesz javaslatot. A javaslatot a munkaközösség megtárgyalja és a szülői munkaközösség egyetértésével a nevelőtestület hagyja jóvá. A tanulmányi segédletek kiválasztásában a pedagógusnak szabadkeze van. A taneszközök fejlesztésére a munkaközösségek tesznek javaslatot, melyet az iskolavezetés továbbít a fenntartónak. A taneszköz - fejlesztésre elnyert pályázati pénzt arra kell fordítani, amire a pályázatban kérték. Az egyes tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvek, eszközök és felszerelések felsorolását a tantervek tartalmazzák

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, pedagógus kézikönyveket a könyvtári nyitva tartás során kölcsönözhetik. A kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot és nyomtatványt a tankönyvfelelősnek be kell bemutatni, illetve le kell adni a tagiskola gyermekvédelmi felelősének. Az intézményben az alanyi jogon járó tankönyvtámogatáson túl, további tankönyvtámogatás biztosítására nincs lehetőség.

Helyi Tanterv

10


IV.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 11

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 58. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Míg a hit- és erkölcstan oktatás erkölcstan oktatási területének tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, addig a hit- és erkölcstan oktatáson belül a tanuló által választható hitoktatás kereteiről A nemzeti köznevelésről szóló törvény másként rendelkezik: az iskolai keretek között folyó hit oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. Egész napos iskola Az általános iskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nat kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást a kerettantervekben megjelenő emelt óraszámú tantárgyi programok biztosítják. Helyi Tanterv


A mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján –sport-szervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, amely az iskola délutáni foglalkozási keretének felhasználásával is megvalósulhat, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. Az 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1–3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol és német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv folytatólagos oktatását és az érettségi idejére annak legalább B2 szintű elsajátítását. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek. Az emelt szintű képzési forma Az emelt szintű (hagyományosan ún. „tagozatos”) szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni

Helyi Tanterv

12

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola ott, ahol erre szükség van; 

igény szerint sajátos, a fogyatékossággal követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;



szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;



az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

összeegyeztethető

tartalmakat,

A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez tartozásának erősítése. Ezt a célt az iskola a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével éri el a következő elvek szerint:  a helyi tantervekben megjelenő kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon túl felhasználható időkeret a kötött nyelvi és népismereti óraszám miatt általában kisebb az általánosnál; ezt a hátrányt a műveltségi területek erőteljesebb integrációjával, a kiemelt fejlesztési feladatok átgondolt megjelenítésével kell a helyi tantervi szabályozás szintjén kiegyenlíteni; 

az óraterv kialakításakor biztosítani kell egy idegen nyelv oktatását is;



az iskola nevelő- és oktató munkája arra irányuljon, hogy a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése az általános követelmények szerint érvényesüljön minden műveltségi területen;



a speciális követelményekre vonatkozóan további eligazítást A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve ad.

Céljaink, feladataink: Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem különülnek el egymástól. Cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalóink, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. A nevelő-oktató munka mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Helyi Tanterv

13


Céljaink, feladataink az 1. – 4. évfolyamon        

       

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

Céljaink az 5-8. évfolyamon  

   

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás; neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően –

Helyi Tanterv

14




készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. 15

Feladataink az 5-8. évfolyamon  

 

 

fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek és színterek segítik: 

Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról - a felmerülő igények (a diagnosztizáló és követő mérések, a tanító tapasztalatai alapján) és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 

Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanévben:  



Iskolai ünnepségek: tanévnyitó, ballagás, tanévzáró Nemzeti ünnepek, megemlékezések: o Az Aradi Vértanúk emléknapja o Október 23. o Március 15. o A Nemzeti Összetartozás Napja (június 04.) Jeles napok, hagyományok o Mikulás-várás, o karácsony o farsang o Anyák napja

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 

Tanévenként két alkalommal, karácsonykor és húsvétkor alkotódélutánt rendezünk a napközis kollégák támogatásával.



Gyermeknapkor egész napos programot szervezünk játékos ügyességi versenyekkel tarkítva, discoval zárva



Egyéb kulturális rendezvényeink: az iskolai szavalóverseny, mesemondó verseny, szülői est osztályonként, nyárbúcsúztató,



színházlátogatás (gyermekbérlettel)



bábszínházi előadássorozat az iskola szervezésében



Rendszeresen kivesszük rendezvényekből.



Diákönkormányzati tevékenységek:

részünket

a

Kihívás

napján

szervezett

városi

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályok által megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 

Napköziotthon:

A köznevelési törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 - 4. évfolyamon napközi otthon, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napköziotthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A napközi szabadidős foglalkozásain a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni. 

Diákétkeztetés:

A napközi otthonba, vagy tanulószobára felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 

Iskolai sportkör:

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 

Szakkörök:

A különféle szakkörök: (Jelenleg: rajz, számítástechnika, dráma, röplabda, RG, labdarúgás, tömegsport, idegen nyelvi) működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan szakképzett felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Helyi Tanterv

16


Versenyek, vetélkedők, bemutatók:

A tehetséges tanulók további fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, művészeti, sport stb.,) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. 

Könyvtári foglalkozás:

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Havi rendszerességgel a Megyei és Városi Könyvtárban szervezünk foglalkozásokat. 

Múzeumi, kiállítási és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások 

Hit- és vallásoktatás:

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését szolgáló színterek: 

Kirándulások:

Az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezünk. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, a kiránduláson szerzett ismereteket a tanulótól nem kérjük számon, az értékelésbe, minősítésbe nem számítjuk be. 

Táborozás:

Tanulóink számára „Erdei iskolát” és nyári tábort is szervezünk, melyen a tanuló részvétele önkéntes, költségeit a szülő fedezi. A tábor ideje alatt szerzett tapasztalatokat, ismereteket nem kérjük számon és azt az értékelésbe, minősítésbe nem számítjuk bele. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. (Környezetnevelési és Egészségnevelési program) 

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a

Helyi Tanterv

17

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola balesetek megelőzése).(Környezetnevelési és Egészségnevelési program) 

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.



Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.



A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.



Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.



A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. (Környezetnevelési és Egészségnevelési program)



A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. (Környezetnevelési program)



A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.



Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

V.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény és a 110/2012 (VI. 4.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának jogszabályi feltételeit. A mindennapos testnevelés keretében felmenő rendszerben iskolánkban a tanulók heti 5, órarendbe illesztett testnevelés órán vesznek részt. Ezen felül a napközis tanulók a tanórai foglalkozás megkezdése előtt irányított sportfoglalkozáson vesznek részt, és havonta játékos sportvetélkedőn vesznek részt a napközis nevelők szervezésében. Az 1. 2. és 6. évfolyam tanulói számára kötelező úszásoktatás, valamint a 3. évfolyam Helyi Tanterv

18

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola diákjai számára a korcsolyaoktatás megvalósítása is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Az iskolaorvos által kiszűrt tanulók számára gyógytestnevelés órákat tartunk, tanórán kívüli foglalkozások keretében. Mindezekkel célunk, hogy tanulóink igényévé váljon a mindennapos, rendszeres mozgás.

VI.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

VI.1. Hit és erkölcstan vagy erkölcstan Hit és erkölcstan vagy erkölcstan tantárgy választásának lebonyolítását a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és az ide vonatkozó 20/2012 EMMI rendelet szerint végezzük a következők szerint: Minden tanévben a jogszabályok meghatározzák, hogy mikor kell az oktatást vállaló egyházi jogi személyeknek tájékoztatni az újonnan bejövő évfolyamokat, és a már tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulókat és szüleiket a hit és erkölcstan oktatásáról. Az oktatást vállaló egyházi jogi személy tájékoztatása alapján az iskolában nyilvánosságra hozzuk azon egyházi jogi személyek megnevezését, a székhely, feladat-ellátási hely szerint illetékes egyházi képviselő nevét és címét, akik iskolánkban hit- és erkölcstanoktatást folytatnak. A belépő tanulók tekintetében a beiratkozáskor a szülők nyilatkoznak a tantárgyválasztással kapcsolatban.

VI.2. Szakkörök: A válaszható szakkörök szervezéséhez szükséges óraszámokat a tantárgyfelosztás határozza meg. Az induló szakkörök meghirdetése szeptember első hetében történik. A szakkörök tevékenységüket szakköri munkaterv alapján végzik, munkájukat szakköri naplóban dokumentálják. A tanulók szakkörökkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az iskolai házirend III.3. pontja és az SZMSZ VII/3. pontja rögzíti.

VI. 3. Pedagógusválasztás: Az intézmény alapfeladata és munkarendje a pedagógusválasztást nem teszi lehetővé.

VII. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei VII.1. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.

Helyi Tanterv

19

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni: Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. 4. osztály végén tudásszint mérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból, az alsós munkaközösség által összeállított mérőlapok, feladatlapok felhasználásával. Az értékelés ezen feladatsorok mutatóinak felhasználásával történik. Felelős: igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, osztálytanítók 1. osztályban minden tantárgyat szövegesen értékelünk. Felelős: osztálytanítók A köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően félévkor és év végén szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévkor. Ennek dokumentálása a tanügy-irányítási dokumentumokba történő beírással valósul meg. (Szöveges értékelés kritériumait lásd: tantárgyi tervnél). A 2. évfolyam végétől a tanulók értékelése és minősítése minden tantárgyból érdemjeggyel történik az alábbiak szerint: o Jeles 5 o Jó 4 o Közepes 3 o Elégséges 2 o Elégtelen 1 Heti egy órás tantárgy esetében félévenként legalább négy érdemjegyet, minden más esetben legalább havi egy érdemjegyet kell kapnia a tanulóknak. Felelős: tanítók, szaktanárok, igazgatóhelyettesek Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Felelős: osztályfőnökök, szaktanár Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha a tanuló év végi osztályzata lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és ha ez nem kielégítő, akkor változtassa meg döntését. Ha a pedagógus ezek ellenére döntésén nem változtat és a nevelőtestület a pedagógus indokaival nem ért egyet az osztályzatot az évközi érdemjegyek átlaga alapján módosítja. Felelős: igazgató Közismereti és készségtantárgyak minősítésekor használt érdemjegyek osztályzatok (1) elégtelen, (2) elégséges, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles az optimum szintű követelményeket teljesítette. Felelős: szaktanárok Testi fejlettség (testnevelés): a 2 - 8 évfolyamon évente 2 alkalommal: Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők Helyi Tanterv

20

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: írásbeli felelet, írásbeli témazáró felmérés, írásbeli vizsga. Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái: szóbeli felelet, kiselőadás, szóbeli vizsga. Egy tanítási napon adott osztályban maximum 2 témazáró felmérés íratható. A szóbeli és írásbeli feleletek száma nem korlátozott. A témazáró írásbeli dolgozatok jegyei erőteljesebb hangsúlyt kapnak a félévi és az év végi minősítéskor a szóbeli, illetve írásbeli feleletekkel szerzett érdemjegyeknél. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat a tanítási órán elsajátítottak alapján az adott szaktanár, tanító, napközis nevelő adhat. Mennyisége a tanórán feldolgozott tananyaggal kell, hogy arányos legyen.

VII.2. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka értékelése a következő területekre terjed ki:  az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, 

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,



a tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelésére,



a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli.

VII.3. Magatartás értékelése A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Magatartás

Példás

Jó

Fegyelmezett- nagyfokú, állandó, megfelelő, még sége másokra pozitívan nem teljesen a

Helyi Tanterv

Változó másokat zavaró, kifogásolható,

Rossz erősen kifogásolható,

21


Magatartás

Példás kiható

Jó

Változó

Rossz

sajátja

Viselkedéskultúrája, hangneme

kifogástalan, példa-értékű, tisztelettudó, udvarias Hatása pozitív, aktív, közösségre, segítőkész, jótársas emberi indulatú, élen jár, kapcsolatai kezdeményező, Házirend betartja, arra betartása ösztönöz Felelősségérz nagyfokú ete felelősség-tudat

gyenge ingadozó, másokat erősen de igyekszik zavaró, negatív javulni kevés kivetnivalót udvariatlan, nyegle durva, romboló, hagy maga után közönséges, goromba, heves, hangoskodó nem árt, részt Komisz, ingadozó, negatív, goromba, vesz, de befolyást közömbös, ártó, antiszociális, nem gyakorol, megfélemlítő vonakodó néha hibázik részben tartja be sokat vét ellene időnként feledékeny

Ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

VII.4. Szorgalom értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Szorgalom

Példás

Tanulmányi munkája

Jó

céltudatosan törekvő odaadó, igényes tudás megszerzése Munkavégzés kitartó, pontos, mege bízható, önálló, lankadatlan Kötelességkifogástalan, precíz tudata

figyelmes, törekvő

Tanórákon rendszeres, érdeklődő kívüli információk felhasználása, többletmunkáj a

előfordul, ösztönzésre dolgozik

Változó Ingadozó

rendszeres, rendszertelen, többnyire önálló hullámzó, önállótlan megfelelő, néha felszerelése ösztökélni kell gyakran hiányos Ritkán

VII.5. Fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásának elvei Elmarasztalás jár: Helyi Tanterv

Hanyag hanyag, hátráltató

megbízhatatlan, gondatlan szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos egyáltalán nem

22

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola     

házirend megszegéséért, szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértéséért, tulajdon elleni vétségért, vállalt feladatok elmulasztásáért, igazolatlan mulasztásért.

23

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedésre javaslatot tehet: osztályfőnök, szaktanár, ügyeletes- és napközisvalamint tanulószobát vezető nevelő, tanulóközösség, intézményen kívül álló szerv. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el vagy olyan cselekedetet hajtott végre, amiért egyébként is fegyelmi eljárás megindításának helye lenne. Az iskolai fegyelem problémáival a diákönkormányzat is foglalkozik. Az osztályfőnök kérésére fegyelmi bizottságot hozhat létre. Ezeken a megbeszéléseken a problémákat feltárva és az érintett tanulókkal az osztályközösségek magatartási helyzetének javítását segíti. A tanuló igazolatlan mulasztása is fegyelmi eljárást von maga után. Amennyiben a szülő a távolmaradást nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni az első igazolatlan mulasztásnál. Fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A fegyelmi büntetés kiszabásánál az igazgató, az osztályfőnök és az érintettek részvételével fegyelmi tárgyalást kell folytatni. A tényekről a szülőt tájékoztatni kell. A büntetés kiszabását a tanuló és a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi intézkedés Szóbeli figyelmeztetés (nemcsak az of. adhatja, de közli az osztályfőnökkel Írásbeli figyelmeztetés (of., szaktanár, igazgató, napközis

Miért kapja a tanuló

Milyen közösség előtt

Hogyan tükröződik magatartás jegyében

az iskolai házirend egyszeri négyszemközt, megszegése, ellenőrző osztály előtt otthon felejtése

havi magatartás jegy jónál (4) jobb nem lehet

az iskolai házirend többszöri megszegése, az ellenőrző gondatlanság miatti elvesztése

félévi, év végi magatartási jegy jónál (4) nem jobb nem lehet)

osztály előtt

Helyi Tanterv


Fegyelmi intézkedés

Miért kapja a tanuló


Hogyan tükröződik magatartás jegyében 24

nevelő) osztályfőnöki intés

az iskolai házirend egyszeri osztály előtt súlyos megszegése

havi magatartás jegy változónál (3) jobb nem lehet

Osztályfőnöki megrovás

az iskolai házirend többszöri megszegése

osztály előtt

havi magatartás jegy rossznál (2) jobb nem lehet

Igazgatói figyelmeztetés

az iskolai házirend többszöri súlyos megszegése

igazgató, osztályfőnök

havi magatartás jegy rossznál (2) jobb nem lehet

igazgatói intés

az iskolai házirend többszöri súlyos megszegése

iskolai közösség előtt

félévi, év végi magatartás jegy közepesnél (3) jobb nem lehet

Igazgatói megrovás

a fegyelemsértő tanuló magatartásával súlyos kárt okozott a közösségnek, egyénnek

fegyelmi bizottság előtt, iskolai közösség előtt

félévi, év végi rossz (2) magatartás jegy

Nevelőtestületi megrovás

magatartása veszélyes társaira és az iskola dolgozóira

fegyelmi bizottság, félévi, év végi rossz (2) iskolai közösség magatartás jegy előtt

Főigazgatói megrovás

magatartása veszélyes társaira és az iskola dolgozóira

fegyelmi bizottság, félévi, év végi rossz (2) iskolai közösség magatartás jegy előtt

áthelyezés az az osztályközösségre fegyelmi bizottság, félévi, év végi rossz (2) évfolyam másik gyakorolt bomlasztó hatása iskolai közösség magatartás jegy osztályába vagy előtt másik tagintézménybe (fegyelmi bizottság) A Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola és Tagintézményei Szervezeti és Működési Szabályzatának VIII. pontja részletesen leírja a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait.

Helyi Tanterv


VIII. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Alapelvek   

minden gyermek kapja meg az adottságai kibontakoztatásához szükséges oktatást a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanuló számára is biztosítsuk a sikeres szereplés lehetőségét korszerű ismeretátadással, sokoldalú képességfejlesztéssel készítsük fel tanulóinkat a tanulmányaik folytatására

Csoportbontások 1-4. évfolyamon az angol-nyelv, az informatika és a dráma- és tánc órák csoportbontása a névsor alapján, létszámarányosan történik. 5-8. évfolyamon az egyéni képességeket figyelembe véve, a szaktanárok javaslata alapján angol nyelv és informatika tantárgyból lehetőség van csoportbontásra, tehetséggondozás céljából. A további csoportbontás a névsor alapján, létszámarányosan történik. 5-8. évfolyamon technika tantárgyból, és 5-6. évfolyamon dráma-és tánc tantárgyból. A NAT 2012 helyi tantervben a hon-és népismeret önálló tantárgyként csoportbontás nélkül került bevezetésre. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei Tanulóként – a tantervi anyagon túlmenően – érdeklődése, képességei alapján különböző szakkörökön, korrepetálásokon, sportkörökön vehet részt az intézmény minden tanulója, melyekre a tanévkezdés második hetéig lehet jelentkezni. A foglalkozásokról az osztályfőnökök, szaktanárok adnak tájékoztatást. A szülők igényei alapján a tagiskola biztosítja a tanulók számára a napközi otthoni foglalkozásra és a tanulószobára való felvételt. Felvételre az előző tanév májusában, írásban kell jelentkezni. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. A napközi otthoni foglalkozásra és a tanulószobai ellátásra benyújtott igény egy tanévre szól, melyet csak indokolt esetben lehet lemondani. A lemondásról szóló kérvényt a szülő írásban köteles benyújtani, melynek elfogadásáról a gyermek érdekeit figyelembe véve a tagiskola igazgatója dönt.

IX.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A választott kerettantervek alapján, a Hon- és népismeret tantárgy keretében történik az 5. és a 6. évfolyamokon.

Helyi Tanterv

25


X.

A tanulók módszerek

fizikai

állapotának

méréséhez

szükséges 26

X.1. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utaltak - szakorvosi véleményezés alapján - általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el. Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését, kell előtérbe helyezni. A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztálya már rövid gyakorlás időszak után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelő végrehajtásához szükséges technikai szintet. A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése az elért teljesítmény érlékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik. Az 1-4. próbában három kísérleti lehetőség adható. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, ez alapján kell táblázatban a pontértéket megkeresni.

X.2. A tanulói egészségi állapot és teljesítménymérés Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák Az aerob állóképesség mérésére a felsoroltak közül bármelyik alkalmazható:  A Cooper-teszt 

A Cooper úszás



A 2000 m-es síkfutás

Az egyéni aerob teljesítőképességet, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig - a készség szintjéig való - gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az erő, erő-állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás. 2.

(Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) Hason fekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére)

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 3.

Hanyatt fekvésből felülés (térdérintéssel).

4.

(A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás.

(A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére) A próbák leírása Az aerob állóképesség mérése Cooper-teszt; futással, kocogással, (indokolt esetben lehet úszással) Törekedni kell arra, hogy próba elvégzésének időpontjáig fizikailag, pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne „szenvedjenek” futás kocogás közben. A futás megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmet arra, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson, - kocogjon 12 percig, közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigén hiány. A próbában elért teljesítmény alapján, az egyén aerob kapacitását akkor becsülhetjük meg legpontosabban, ha a futás próbát kiegészítjük pulzusméréssel. (A mért pulzusértékek csak akkor használhatók az elért teljesítmény korrigálására - az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez-ha a mért értékek pontosak és valósak.) Már a kisiskolás korban is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a próbákon elért azonos teljesítmény csak akkor jelent azonos állapotot, ha közel azonos pulzusszám emelkedéssel és megnyugvással jár együtt. A tanulókat (minél fiatalabb korban) meg kell tanítani a pontos pulzusmérésre, és a mért pulzus érlékeinek értelmezésére. A próba megkezdése előtt, valamint a próba befejezése után azonnal meg kell mérni, és fel is kell jegyezni a percenkénti pulzus számot. A pulzusmérésnél-a kisebb hiba lehetősége miatt-kezdetben 30 s-ig ajánlatos számlálni az érverések számát (az így kapott értéket kettővel kell megszorozni), némi gyakorlás után jobb, ha csak 20 s-ig mérünk (és a mért értéket hárommal megszorozzuk). A vizsgálat befejezése után következhet a tanár-diák közös értékelés és minősítés, majd az egyénre szabott futásmennyiség meghatározása a csoportos vagy egyéni differenciált terheléshez. Aerob állóképesség pontértékelése Cooper teszt Futás, vagy úszás Általános testi erő, erő-állóképesség pontértékelése (4 próba elért teljesítmény étlékelése esetén) Helyből távolugrás Hasonfekvésből törzsemelés Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) Elérhető maximális pontszám:

maximum: 77 pont

maximum: 21 pont maximum: l4 pont maximum: 14 pont maximum: 14 pont 83 pont (21+/3x14/) 63 + 77 = 140 pont Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez

Helyi Tanterv

27


Helyből távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érlékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (db) (Maximális időtartam: 4 perc) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált személy az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db) (Maximális időtartam: 4 perc) A hasizmok erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkórátartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) (Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz. (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartania, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, míg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

X.3. Általános mérési szempontok 1.

A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a

Helyi Tanterv

28

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola tanulók fizikai állapotának méréséhez" c. kiadvány alapján kell végezni. 2.

A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról.

3.

Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni.

sportudvaron)

tornaruhában

4.

A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés.

5.

E kiadványban megjelentetett (feldolgozásra alkalmas) próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota.

6.

Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott láblázat segítségével) meghatározni.

7.

Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvelő élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.

8.

A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.

9.

A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

-

X.4. Mérési és értékelési útmutató a tanulók általános fizikai teherbíróképességének minősítéséhez A hazai és a nemzetközi szakirodalom szerint az egyén általános fizika teherbíróképességértek minősítése - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével - a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterei ismeretében végezhető el. Az egyén általános fizikai teherbíró-képességet legpontosabban laboratóriumi és pályán végzett terheléses műszeres vizsgálatokkal és az arra adott élettani reakciók értékelésével az egészségügyben dolgozók határozzák meg. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy a vizsgálati módszer egyszerű, rendszeres vagy időszakos (pontos) elvégzésének (még az élsportolók esetében is) nagyon sokszor idő és anyagi korlátai vannak. Még a jól felkészített elméleti és gyakorlati szakemberek számára is komoly gondot okoz a vizsgálati eredmények átkonvertálása, a mindennapi edzéstervbe illesztése. A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak számára megbízhatatlan eredménynek tűnik, de - hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt-az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került. A tanulók általános fizikai teherbíróképességének mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetők. Objektív, a

Helyi Tanterv

29

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola pillanatnyi teljesítmény élettani paramétereinek mérésére alkalmas egyszerű vizsgálati módszer. A próbák elvégzésével (ha nem is olyan pontosan, mint a laboratórium terheléses vizsgálatok során) megbízható adatokat kapunk-a pillanatnyi teljesítmény élettani paraméterek műszerek nélküli mérésével - az aerob kapacitásról, amely kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erőállóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Gyengeségük tartási rendellenességet, funkcionális scoliosist, kyphosist, stb., okozhat. A fentiek értelmében a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez:

XI.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Változást szeretnénk elérni a tanulók egészségi állapotában úgy, hogy az ártalmakkal való találkozás előtt preventív módon foglalkozunk. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. "Az egészség érték, az egészség alapvető emberi jog" Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  a testi-lelki egészség megőrzése o A személyes biztonság o Egészséges táplálkozás o Prevenciós tevékenység (dohányzás, alkohol, drog) o Növekedés, változás és az emberi szexualitás, személyes higiéné o Családi élet és baráti kapcsolatok o Egészséges környezet

Helyi Tanterv

30


XI.1. Egészségnevelés Erőforrások Személyi erőforrások: Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések, zöld terület gondozása Tanulók: tantermek, az udvar folyamatos rendezése, hulladékgyűjtés és egészségügyi őrjárat - tisztasági ellenőrzések Külső: szülők és egyéb partnerek Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatása programunk elfogadása, és támogatása érdekében. Szülői értekezleten, fogadóórákon az osztályfőnök közös tényfeltáró, informatív és szemléletformáló beszélgetéseket kezdeményezhet. Fontos, hogy a szülők tudják, hogy probléma esetén milyen szakszolgálatokhoz fordulhatnak. Kapcsolattartó: osztályfőnökök Szülői munkaközösségek: Rendkívül fontos és szükséges megnyerni támogatásukat, hogy lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést. Kapcsolattartó: tagintézmény-vezető, ifjúságvédelmi felelős Háziorvos: Az egészségügyileg veszélyeztetett, és sokat hiányzó tanulók esetében fontos a háziorvos és az osztályfőnök együttműködése. Kapcsolattartó: osztályfőnökök Iskolaorvos, védőnő: A szűrővizsgálatok alapján teljes képet kapunk tanulóink egészségi állapotáról. Segítséget tud adni a témaorientált egészségnevelési és biológia órák tartásában. Kapcsolataik hidat képeznek a helyi és regionális gyógyító intézményekkel szükség esetén. Kapcsolattartó: iskolatitkár

XI.2. Környezeti nevelés Erőforrások Iskolán belüli együttműködés: Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt.

Helyi Tanterv

31

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programok lebonyolításában Minden pedagógus feladata a környezeti nevelés. Környezettudatos magatartásuk, munkájuk legyen példa értékű. Tovább kell fejleszteni a Pedagógus munkaközösségek együttműködését. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelt feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. A Diákok tervezett éves programban életkoruknak megfelelően sokoldalúan vegyenek részt. A környezeti nevelés túlmutat az iskola falain, nélkülözhetetlen a szülői ház bevonása is. Fontos, hogy a szülők elfogadják és megerősítsék Szülők gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk közvetít. Nem pedagógus Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív munkakörben részesei környezeti nevelési programunknak. Támogatják a tanári foglalkoztatottak munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Iskolán kívüli együttműködés Humán erőforrás Fenntartó Hivatalos szervek Civil szervezetek Környezeti nevelésünket segítő intézmények Iskolaorvos, védőnő

Feladat, szerepkör A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Ellenőrzik, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények létesítmények meglátogatása Előadások tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját.

Alapelvek, célok Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink az életkori sajátosságaiknak megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek. Lehetőségeikhez mérten tevékenykedjenek, szélesítsék látókörüket, minél nagyobb tudásra tegyenek szert, és ne saját pillanatnyi

Helyi Tanterv

32

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola érdekeiknek megfelelően cselekedjenek. A természet, a környezet védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem. Ezeket a célokat szem előtt tartva kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, ami természetesen csak a szülőkkel való közös együttműködéssel valósítható meg. A környezeti nevelési program céljai és feladatai, valamint az egészségnevelési program céljai és feladatai szerves egységet alkotnak. A nevelés folyamatában egyik sem szakítható el a másiktól, egységes egészet kell, hogy alkossanak. Hosszú távú pedagógiai célok:            

Fenntartható fejlődés elvének elfogadtatása Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód fejlesztése Holisztikus szemléletmód kialakítása Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések feltárása Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása A családi életre nevelés fejlesztése Lakóhely megismerése, helyi értékek és problémák feltérképezése Természeti, épített, szociális környezetünk megismerése, óvása Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény kialakítása

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a figyelem az élet minden színterén a fenntartható fejlődés megteremtésére irányul. Ennek az ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. Iskolánkban különösen fontos feladatnak tartjuk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ez a munka igen sokrétű. Szemléletet formálni csak úgy tudunk, hogy ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a tanulók egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Az élményszerű megtapasztalás szükségessége elengedhetetlen, csak elméleti síkon nem sok eredményre vezet a környezeti nevelés. Fontos a tantárgyak közötti integráció, különösen néhány területen (környezetismeret természetismeret, biológia, egészségtan, földrajz, fizika, etika, technika) Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: A környezeti nevelés területén csak apró lépésekkel lehet előre haladni, ezért szükséges, hogy az iskola minden dolgozója és tanulója magáénak tekintse ezt a programot, és a lehetőségeikhez mérten aktívan vegyen részt a megvalósításban. A környezeti nevelés területén adódó feladatok megvalósításához következetes, kitartó munkára és egységes nevelési módszerekre van szükség

Helyi Tanterv

33


XII.

A gyermekek, intézkedések

tanulók

esélyegyenlőségét

szolgáló 34

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  felzárkóztató órák,  a napközi otthon,  a tanulószoba,  a diákétkeztetés  a felzárkóztató foglalkozások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,  a családlátogatások,  a továbbtanulás irányítása, segítése,  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,  a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,  az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek,  szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Céljaink A gyermekvédelem munkáján keresztül a problémák korai felismerése, minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. A tanulók felkészítése arra, hogy magukkal és a környezetükkel felelősségteljesen szembe tudjanak nézni, a nehézségeket, konfliktusokat próbálják megoldani. Feladat az intézmény valamennyi tanulójára vonatkozóan

Eszköz, eljárás

Általános prevenciós tevékenység, szülök Drogés bűnmegelőzési programok bevonása a prevenciós tevékenységbe. szervezése Egészséges életmódés táplálkozás, (előadás, tanácsadás, beszélgetés). mentálhigiénés programok, testi higiénia. osztályfőnöki órák. Ismeretterjesztő kiadványok, szórólapok. Felvilágosító előadások. Folyamatos kapcsolattartás a családokkal. Családlátogatás, fogadó órák, szülők tájékoztatása a gyermek-védelmi feladatokat ellátó intézményekről. Együttműködés és szemléletformálás, szakirodalom-ajánlás.

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Feladat a halmozottan hátrányos-, hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulókra vonatkozóan Hasznos szabadidős elfoglaltság biztosítása (lehetőség szerint). Az érintett tanulók tanulmányi előmenetelének és szabadidős tevékenységének megismerése, figyelemmel kísérése. A hátrányok és veszélyeztetettség okainak feltárása. Családi, és szociális helyzet megismerése, a tények dokumentálása, feladatterv készítése. Az okokhoz kapcsolódóan a segítségnyújtás, gondozói tevékenység megszervezése. Intézkedések kezdeményezése a tanuló érdekében. A tanulmányi munka figyelemmel kisérése, egyéni segítség-nyújtás. Probléma jelzése a szülő elhanyagoló nevelése esetén. Magatartás- és viselkedészavar kezelése. Egészségügyi problémák megelőzése, intézkedés (betegség, alkohol, drog stb.)

Eszköz, eljárás 35 Kirándulás, túra, kulturális programok, osztály- és iskolai rendezvények. Kötelező napközis, menzás ellátás, segélykérés (gyermekvédelmi támogatás). Beszélgetés a problémák feltárására. Elfogadó pedagógus magatartás. Családlátogatás, fogadó óra.

Tankönyvtámogatás. Táborokba, különböző programokra irányítás. Az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős felkeresi a családot, „elbeszélget" a tanulóval, szülővel.

Kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal. Gyámhatósági intézkedés kezdeményezése. Helyi terápia, külső szakemberek bevonása Fokozott odafigyelés, segítségnyújtás, iskolaorvos, védőnő, Kortárs Segítő Szolgálat

XIII. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. A tanuló év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök havonként értékelik. Kiemelkedő teljesítményért osztályfőnöki dicséretet adunk. Az iskolai tanulmányi és sportversenyek első három helyezettje oklevél jutalomban részesül. Az iskolán kívül városi és megyei versenyek első három helyezettjeként végzett tanuló igazgatói dicséretben részesül. Az országos tanulmányi verseny 1-10 helyezettje igazgatói dicséretben részesül. Iskolán kívüli jelentős pályázatok, versenyek díjazottjai is igazgatói dicséretet kapnak. Helyi Tanterv


Év végén tanulmányi munkáért jutalomkönyvet adunk. Jutalomkönyvet kitűnő és egy vagy két négyes osztályzat esetén kaphat a tanuló. Jutalmazást kezdeményezhet: osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő, tanulóközösség, szülő, intézményen kívül álló szerv. A kiemelkedő kulturális és művészeti munkát is igazgatói dicsérettel jutalmazzuk. Jutalmazás formái

Ki adja


szóbeli dicséret

osztályfőnök, napk. nevelő

Írásbeli dicséret (ellenőrző könyv, osztálynapló) igazgatói dicséret (ellenőrző könyv, osztálynapló) könyvjutalom vagy elismerő oklevél jó tanuló, jó sportoló

osztályfőnök, szaktanár, napk. Osztályközösség Nevelő igazgató, igazgatóhelyettes az iskola egész közössége előtt Igazgató az iskola egész közössége előtt Tantestület tanévzáró ünnepély

„Az iskola kiváló tanulója” Tantestület elismerés

Osztályközösség

tanévzáró ünnepély

XIV. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek, összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel, egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: 

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;  tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint;  alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;  témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

Helyi Tanterv

36


XIV.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

XIV. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

XIV. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

XIV.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe Helyi Tanterv

37

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

XIV.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

XIV.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

XIV.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

XIV.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári Helyi Tanterv

38

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

XIV.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

XIV.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

XIV.11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

XIV.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának Helyi Tanterv

39

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

szellemi

XIV.13. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógustovábbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgyegyüttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nat azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: 







olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

Helyi Tanterv

40




 





oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

XIV.14. Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a civilszervezetekkel együttműködve) a következő oktató munka feltételeit:         

biztosított joga, hogy a neki megfelelő érvényesítéséhez az iskolának (az családdal, a gondviselővel, szakmai és elvek szerint kell biztosítania a nevelő-

a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló

Helyi Tanterv

41

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. 42

XIV.15. Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

XIV.16. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

XIV.17. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

XIV.18. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Helyi Tanterv

43


XIV.19. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

XIV.20. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor

Helyi Tanterv

44

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

XIV.21. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Helyi Tanterv

45


XIV.22. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmigazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.

Helyi Tanterv

46

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

XIV.23. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

XIV.24. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége

Helyi Tanterv

47

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

XIV.25. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

XV.

Egész napos iskola esetén az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a Nkt.-ben Helyi Tanterv

48


meghatározottak program

szerint

jóváhagyott

nevelési-oktatási

Iskolánkban nincs iskolaotthonos oktatás, a 16.00 óráig való benntartózkodást napközis és tanulószobás csoportok szervezésével, változatos tanórán kívüli foglalkozások kínálatával biztosítjuk. Az egész napos benntartózkodás során a tanulókkal való foglalkozás kiemelt feladatai Feladatainknak tekintjük, hogy:  Különböző tanulási technikákkal segítse a tanulók felkészítését az órákra, teremtse meg az önálló tanulás megfelelő feltételeit.  Változatos foglalkozásokkal/sport, kötetlen és irányított játék, kézműves foglalkozások, drámajátékok, színházlátogatás stb./ a gyerekek nyugalmát biztosító körülmények megteremtésével, az aktivitás és pihenés megfelelő ritmusának kialakításával óvja a gyerekeket a kifáradástól, a túlterheléstől.  Járuljon hozzá a szabadidő egészséges és igényes sokoldalú fejlődést segítő eltöltéséhez.  Fejlessze a tanulói önállóságot. Alakítsa ki a gyerekekben az élethossziglan tanulás iránti igényt, képességet a változás és változtatni tudás igényére.  Segítse az egészséges életrend szokásrend kialakítását.  Alakuljon ki egy közösségi szellemet tükröző magatartási forma, melyben szerepet kap az egymás elfogadása.  A kötött tanulási idő, a pihentető szabadidő, az elkötelezett szabadidő periodikus váltakoztatása.  Törekedni kell az élményt adó tevékenységek /ünnepek, köszöntések, versenyek stb./ szervezésére.

XVI. Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Első évfolyamba történő beiratkozás Az 1. osztályok beíratására a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiírt időpontban felvételi eljárás rendje szerint kerül sor. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31- napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. A jelentkezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek: 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány,



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás



Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet: 

óvodai szakvélemény,



nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,



sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. Helyi Tanterv

49

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Az iskola, köteles felvenni minden olyan tanulót, aki a beíratás időpontjában az iskola körzetébe tartozó utcában lakik és ezt lakcím nyilvántartó kártyával igazolni tudja. Ha a körzetes tanulók létszáma nem éri el az osztályonkénti törvényben előírt maximális létszámot, úgy a maradék helyekre lehet felvenni körzeten kívüli tanulókat és végül a vidéki tanulókat. Tanulók átvételének szabályai A székhely- és tagintézmények tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, az átvételről a főigazgató dönt, a tagintézmény igazgatók tájékoztatása alapján. A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. A székhely- és tagintézmények - a körzeti feladatok ellátásán túlmenően - a tanulói jogviszony létesítését az emelt szintű képzésekben előzetes meghallgatáshoz köti. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének eljárásrendje a törvényi szabályozás szerint zajlik, azzal a megkötéssel, hogy a tagintézmények közötti telephelyváltásra félévi, illetve az év végi bizonyítványosztás után van lehetőség. Különösen indokolt esetben főigazgatói engedéllyel, ettől eltérő időpontban is van mód az iskolaváltásra. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján a tagintézmény igazgató véleményének figyelembe vételével a főigazgató dönt. A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 7.§ (3) bekezdése alapján az átjárhatóság érdekében biztosítjuk:  a különbözeti vizsga lehetőségét  az évfolyamismétlés lehetőségét  esetenként – amennyiben ez a megoldás a legcélravezetőbb – egyéni segítségnyújtást, felzárkóztató foglalkozást

XVII. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. Az oktatási módszerek csoportosítása, osztályozása 1. Az információk forrása szerint:  verbális (szóbeli vagy írásbeli)  szemléltetés  gyakorlati módszerek 2. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint beszélhetünk:  receptív  reproduktív részben felfedező, heurisztikus  kutató jellegű módszerek

Helyi Tanterv

50

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 3. Az oktatás logikai iránya alapján:  induktív jellegű módszerek  deduktív jellegű módszerek 4. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:  tanári dominanciájú  közös tanári-tanulói dominanciájú  tanulói dominanciájú módszerek 5. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint:  új ismeretek tanításának-tanulásának módszere  képességek tanításának-tanulásának módszere  alkalmazásnak módszere  rendszerezésnek és rögzítésnek módszere 6. A szóbeli közlő módszereken belül:  monologikus módszerek  dialogikus módszerek Oktatási módszerek Az előadás: monologikus szóbeli közlési módszer, mely egy-egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába foglalja az elbeszélés és a magyarázat elemeit. A magyarázat: olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Az elbeszélés: olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. A tanulók kiselőadásai: olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyekben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. A megbeszélés: (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. Szemléltetés: (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. A projektmódszer: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.   

komplex feladatok, melyek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll a tanulók a témát széles körű történeti, technikai, gazdasági összefüggésben dolgozzák fel→ ezért a módszer a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli (nagyfokú szabadság) a probléma megoldására, a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie

Helyi Tanterv

51


a cél sosem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, a tanulás ehhez csak eszköz Négyféle projekt dolgozható ki:  gyakorlati feladat, pl.: egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése  egy esztétikai élmény átélése, pl.: cikk megírása, színi előadás megtartása  egy probléma megoldása  valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása A projektmódszer alkalmazásának lépései:  célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása  a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák)  kivitelezés (általában a diákok önálló kutatást végeznek, de a pedagógus segíthet)  zárás, értékelés (magában foglalja a projekt bemutatását, az értékelés kritériumait előre közölni kell) A kooperatív oktatási módszer: a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.   

a tanulók együttes munkát végeznek, ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint sajátjukért a csoport sikere, eredményessége minden egyes tag teljesítményétől függ→ motiválják, bíztassák egymást számos változata van pl.: csoportos tanulás-egyéni vetélkedő módszer (A csoportok 1-1 tagja vetélkedik egymással.) mozaiktanulás (A csoportok tagjai elolvassák a feladatból a rájuk eső részt, ezután összeülnek a különböző csoportok tagjai, akik ugyanazt a résztémát olvasták, megbeszélik. A megvitatás után visszamennek a saját csoportba, és ott megtanítják a többieknek a saját részüket.)

A szimuláció, a szerepjáték és a játék: olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. -

-

-

A szimuláció: a valóság absztrakciói, leegyszerűsítései, megkülönböztetünk gépember és ember-ember szimulációt. Az első esetben a szimulált valóságot a gép közvetíti (pl.: repülőgép). Ember-ember szimuláció pl.: a mikrotanítás a pedagógusképzésben: a hallgatók egy csoportja diákok a tanórán és 1 hallgató tanítja őket. A szerepjáték: ha valaki a másik ember szerepét vagy funkcióit játssza el. Pl.: az előbb leírt mikrotanítás A szerepjáték élményközelbe hozza az időben, térben távoli jelenségeket, motiválja a tanulókat, élményszerű tartós tudást biztosít, fejleszti az empátiát. A játék: olyan vetélkedő, amelyben bizonyos előre meghatározott szabályok betartásával a győzelmet ügyesség, erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni. A játékok igényelhetnek előre elkészített eszközöket, motiválják a gyerekeket.

Házi feladat: a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus feladatai: a házi feladat kijelölése, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítés és a házi feladat értékelése.

Helyi Tanterv

52

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola A házi feladat megoldásának hatékonyságát növelhetjük:  A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy jelentőséget tulajdonít neki a pedagógus  Sikeresen megoldhatónak kell lennie  A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához  Az órán elsajátított ismeretek gyakorlására vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon  A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének  Rendszeresen adjunk rövid feladatokat, ne ritkán sokat Az iskolánkban döntő többségében a hagyományos – elbeszélő, magyarázó-módszerekkel, elsősorban frontális szervezési módban folyik az oktatás. Tény, hogy tanulókkal való eredményes foglalkozás új feladatok, új helyzetek elé állítja a jelenkori pedagógust. Sajnos, ahogy a társadalom felnőtt, felelős állampolgárai között is természetessé vált az agresszivitás, így a gyermekek, tanulók körében is jelentősen megnövekedett a durvaság, a helytelen viselkedés. Azokat a közös területeket kell keresnünk, amelyek elősegítik, hogy az egyes tanuló tanulási folyamatát a lehető legjobban segítse a tanító/tanár úgy, hogy az az önirányítás és külső segítség egyensúlyában valósuljon meg. A TÁMOP 3.2.4.A-11/1-2012-0074 azonosító számú „ Múlt és jelen irodalmi és kulturális értékeinek üzenete a „digitális bennszülöttek” számára című nyertes pályázatunknak köszönhetően intézményünk tanulói számára ismertté és sikeressé vált a projektmódszer. A pályázat megvalósítása során 27 változatos és színes téma került feldolgozásra, s az elkészült produktumokból kiállítást rendeztünk, hogy az érdeklődők is betekintést nyerhessenek a projektek megvalósításába. A dráma és tánc tantárgy 1-6. évfolyamon történő bevezetésével a szimuláció, a szerepjáték és a játék rendszeres alkalmazásának lehetőségét teremtettük meg.

XVIII. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni: Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. 4. osztály végén tudásszint mérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból, az alsós munkaközösség által összeállított mérőlapok, feladatlapok felhasználásával. Az értékelés ezen feladatsorok mutatóinak felhasználásával történik. Felelős: igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, osztálytanítók Helyi Tanterv

53

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 1. osztályban minden tantárgyat szövegesen értékelünk. Felelős: osztálytanítók A köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően félévkor és év végén szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévkor. Ennek dokumentálása a tanügy-irányítási dokumentumokba történő beírással valósul meg. (Szöveges értékelés kritériumait lásd: tantárgyi tervnél). A 2. évfolyam végétől a tanulók értékelése és minősítése minden tantárgyból érdemjeggyel történik az alábbiak szerint: o o o o o

Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

5 4 3 2 1

Heti egy órás tantárgy esetében félévenként legalább négy érdemjegyet, minden más esetben legalább havi egy érdemjegyet kell kapnia a tanulóknak. Felelős: tanítók, szaktanárok, igazgatóhelyettesek Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Felelős: osztályfőnökök, szaktanár Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha a tanuló év végi osztályzata lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és ha ez nem kielégítő, akkor változtassa meg döntését. Ha a pedagógus ezek ellenére döntésén nem változtat és a nevelőtestület a pedagógus indokaival nem ért egyet az osztályzatot az évközi érdemjegyek átlaga alapján módosítja. Felelős: igazgató Közismereti és készségtantárgyak minősítésekor használt érdemjegyek osztályzatok (1) elégtelen, (2) elégséges, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles az optimum szintű követelményeket teljesítette. Felelős: szaktanárok Testi fejlettség (testnevelés): a 2 - 8 évfolyamon évente 2 alkalommal: Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: írásbeli felelet, írásbeli témazáró felmérés, írásbeli vizsga. Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái: szóbeli felelet, kiselőadás, szóbeli vizsga. Egy tanítási napon adott osztályban maximum 2 témazáró felmérés íratható. A szóbeli és írásbeli feleletek száma nem korlátozott.

Helyi Tanterv

54

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola A témazáró írásbeli dolgozatok jegyei erőteljesebb hangsúlyt kapnak a félévi és az év végi minősítéskor a szóbeli, illetve írásbeli feleletekkel szerzett érdemjegyeknél. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat a tanítási órán elsajátítottak alapján az adott szaktanár, tanító, napközis nevelő adhat. Mennyisége a tanórán feldolgozott tananyaggal kell, hogy arányos legyen.

XIX. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Napközi otthon, tanulószoba: A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:  A feladatokat a tantárgyakat tanító pedagógusok határozzák meg  az írásbeli és a szóbeli házi feladatot a tananyag jellegétől függően adják  terjedelme, tartalma az adott tanítási órán feldolgozott tananyaggal, illetve az ismételt tananyaggal kell, hogy szinkronban álljon  A pedagógus otthoni, napközis vagy tanulószobai felkészülés keretében előzetes gyűjtőmunkát is meghatározhat.  Az otthoni napközis, tanulószobai felkészülést a tanítási órán elő kell készítenie a pedagógusnak.  A feladatok jellege kívánhat egyéni, illetve csoportos formában történő megoldást is. A napközis foglalkozások fejlesztő szabadidős tevékenységekből, fejlesztő felzárkóztató tevékenységekből, illetve a tanulni tanulást segítő a következő napra történő felkészülést biztosító tanórából állnak.

XX.

A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását a KLIK 139022 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusai végzik. Az általuk használt fejlesztő programot intézményük helyi tanterve tartalmazza. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Helyi Tanterv

55


Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése



A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.



A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus,

pedagógus, aki 

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;



szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít



a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;



egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;



alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;



együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;



javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);



segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;



javaslatot tesz alkalmazására;



figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;



f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;



terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai

Helyi Tanterv

56

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

XXI. A tanulmányok alatti vizsga követelményei, az értékelés szabályai Az első évfolyamba történő felvétel rendje A beíratás alkalmával a szülő aláírásával igazolja, hogy elolvasta és tudomásul vette az iskola házirendjét, továbbá vállalja – amennyiben a gyermeke emelt szintű képzésbe került – az azzal járó többletfeladatot. A beíratást a tagintézmény-igazgató végzi. Második-nyolcadik évfolyamba történő felvétel rendje A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a szülő személyi igazolványát,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyakból vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével a tagintézmény igazgató javaslatára a főigazgató dönt. Osztályozó vizsgák rendje Az osztályozó vizsga tantárgyai évfolyamonként: 1-4. évfolyam: 5-6 évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz Követelményeit a Pedagógiai Program Helyi Tantervének tantárgyi része tartalmazza. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie az alábbi esetekben:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,  magántanuló vagy egyéni tanrendes volt. Az osztályozó vizsgák pontos időpontjáról az intézmény írásbeli értesítést küld a tanuló szülője /gondviselője/ részére. Helyi Tanterv

57

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Amennyiben a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, és a távolmaradását nem tudja érdemben megindokolni, akkor az évfolyamot meg kell ismételnie. Az osztályozó vizsga akkor eredményes, ha a tanuló rendelkezik az adott tantárgy továbbhaladásához szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal. A minimális tantárgyi követelményeket (elégséges) akkor teljesíti a tanuló, ha:  ismeri és használja az adott tantárgy alapfogalmait, alapvető eszközeit,  a felismerés és bemutatás szintjén ezeket képes alkalmazni is,  alapvető műveleteket, feladatokat képes elvégezni, kis segítséggel hibáit kijavítani,  előadásmódja érthető, fellelhető benne a tantárgy szaknyelve. A tantárgyak részletes minimális követelményeit a Pedagógiai Program Helyi Tantervének tantárgyi része tartalmazza A javító vizsgák rendje Ha a tanuló a 2-8. tanév végén legfeljebb három tantárgyból nem teljesítette a magasabb évfolyamba lépés előírt tanulmányi követelményeit, a továbbhaladás érdekében augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgák pontos időpontjáról az intézmény írásbeli értesítést küld a tanuló szülője /gondviselője/ részére. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a tagintézmény vezetője bízza meg. Amennyiben a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, és a távolmaradását nem tudja érdemben megindokolni, akkor az évfolyamot meg kell ismételnie. A tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról. Vizsgakérelmét írásban a félév illetve a tanév vége előtt 30 nappal kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja az illetékes szervnek. A független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

XXII. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata Az emberi erőforrások minisztere rendeletben előírja, hogy a tanév során országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak először 2015. január 05. és 2015. május 27. közötti két hónapos időtartamban kell megszervezni és elvégezni. A mérés lebonyolítását a testnevelést tanító pedagógusok végzik. A sikeres megvalósítás érdekében „Az iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban című 30 órás akkreditált pedagógustovábbképzési programon vesznek részt a kollégák. A méréshez szükséges eszközöket a minisztérium egységesen biztosítja minden intézménynek.

Helyi Tanterv

58


XXIII. Könyvtárpedagógiai program XXIII.1. Bevezetés

59

A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának helye a NAT-ban A könyvtárhasználat oktatásának alapvető célja, a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználásár a tanulásban, az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető követelményrendszerébe építve.

XXIII. 2. Fejlesztési követelmények:          

 

Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni. Szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak együttes kezelésében. A megszerzett információt legyen képes felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez, szerezzen jártasságot a könyvtárban is. Szokjon hozzá az ismeretközlő irodalom, a periodikák, kézikönyvek használatához. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni, és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

Helyi Tanterv


60

Az ismeretkör két jellegzetes részből áll: Alapozó ismeretek:

A szellemi munka technikája:



általános ismeretek, könyvtár mint információtároló és szolgáltató egység  a dokumentumok mint források  az elérésüket biztosító tájékoztató eszközök Olyan tartalomtudás, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony.

Az információ  megjelenési formája  vizsgálata, feldolgozása, rendszerezése  új közlés létrehozása Az információt saját tudásunkká transzformáljuk = a tanulás tanítása.

A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.

XXIII.3. Óraszámok:   

mint befogadó tárgyakban 1. az informatikában 2. a magyar irodalomban a szaktárgyakban alkalmazás szintjén az osztályfőnöki órákon alkalmazás szintjén

Helyi Tanterv


XXIII.3.1 A könyvtárhasználati modul ajánlott óraszáma az alapfokú oktatásban 61 1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Informatika

Magyar nyelv és irodalom Informatika

informatika magyar

informatika magyar osztályfőnöki (javaslat)

informatika magyar osztályfőnöki (javaslat)

összesen: 10 óra

Összesen: 12 óra

Összesen: 14 óra

A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtárhasználattani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba. Az alapozás a könyvtárostanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés.

XXIII.4. A tananyag szerkezete: XXIII.4.1. Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. XXIII.4.2 Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése.  Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint  Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma  A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok  Lakóhelyi gyermekkönyvtár. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.  Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.  Betűrendes leíró katalógus  Kézikönyvtár  Információkereső nyelvek.  Katalógus, szakkatalógus, elektronikus információhordozók. Könyvtártípusok, bibliográfia.  Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).  Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok.

Helyi Tanterv


XXIII.5. Taneszközök: . Ajánlott tankönyvek, segédletek: Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai : könyvtárhasználati ismeretek az 1-2. osztály számára. Celldömölk: Apáczai Kiadó, 2004. Huga Ibolya: Könyv- és könyvtárhasználati munkafüzet általános iskola 3-4. osztálya számára. Budapest: Dinasztia Kiadó, 1996. 57 p. Huga Ibolya: Vár a könyvtár. Könyvtárhasználati ismeretek. 3-4. osztály. Celldömölk: Apáczai Kiadó, 2004. 63 p. Huga Ibolya: Helyi kerettanterv- és tanmenetjavaslat : könyv- és könyvtárhasználat 1 4. osztály számára Sándor Gertrúd: Könyves füzet. Segédeszköz és feladatgyűjtemény a könyvtárhasználat gyakorlásához az általános iskola 2-8. osztálya számára. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2003. 142 p. Melykóné Tőzsér Judit: A könyv és birodalma. Tanulási segédlet az önművelési kultúra megalapozásához 9-12 éveseknek. 1-3. köt. Bp., 1993, Dinasztia. 1993. 151,84,96 p. Heffner Anna: Könyv a könyvről. Olvasókönyv az általános iskola 5-6. osztálya számára. Bp., 1989, Tankönyvkiadó. 143 p. Kokas Károly: Könyvtárhasználat 7-10. Szeged, 1998, Mozaik. 61 p. Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók általános iskolásoknak 5 - 8. Seressné Bartha Ibolya: Út a forráshoz 7. o. Informatika - Könyv – Könyvtárhasználat Seressné Bartha Ibolya: Út a forráshoz- Elektronikus könyvtár- és dokumentumhasználat.- Bp.: Pedellus Novitas Kft. 2000. Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 1. Alapfokú információkereső gyakorlatok a könyvtárban 8-12 éveseknek Katsányi Sándor, Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 2. Információkereső gyakorlatok a könyvtárban 12-18. éveseknek. - Bp.:Typotex, 1998 Dán Krisztina (szerk.): Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. Módszertani segédanyag óraleírásokkal. Budapest: FPI, 2001. 375 p. – ISBN 963-501-181-4 Homor Tivadar, Mészáros Antal: Az információ és az ember. Könyvtárhasználati ismeretek 13-18 éves tanulók számára. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1999. 141 p. – ISBN 963-697-222-2

XXIII.6. A könyvtárhasználatot alapozó ismeretek az alsó tagozatban: XXIII.6.1 Első évfolyam Magyar nyelv és irodalom Cél: A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. Témák:  Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai.  Az iskolai könyvtár szolgáltatásai.

Helyi Tanterv

62


A gyermekkönyvek csoportosítása, válogatása. Ismerkedés a gyermekújságokkal. A szövegekben a kép és a szöveg együttes ismerete. 63

Alapkövetelmények, feladatok: A könyvtár megismerése. Élményszerzés a könyvtárlátogatás alkalmával. Válogatás a gyermekkönyvek között. Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel. Informatika: Az informatika tantárgyba integrálódott könyvtárhasználat tantárgyban az ismeretek a könyvtárra, mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra, mint forrásokra, és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkoznak. Témák:  Internet használata: Belépés az internetre www.egyszervolt.hu weboldal megtekintése XXIII. 6.2 Második évfolyam Magyar nyelv és irodalom Cél: Sajátítsák el a tanulók a könyvtárhasználat rendjét. Ismerjék meg a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény. Ismerjék meg a könyv főbb részeit, tudják megállapítani a könyv szerzőjét és címét, tudják használni a tartalomjegyzéket. Legyenek képesek (segítséggel) használni a gyermeklexikont. Témák:  A könyvtár sajátosságai, a könyvtárhasználat rendje, a könyvtárhasználat alapvető szabályai.  A könyv adatai, tartalmi, formai elemei (szerző, cím, kötéstábla, számozott oldal)  Gyermeklexikon, szócikk, gyermekújság használata. Alapvető követelmények, feladatok: A könyvtár használata közben a helyes viselkedési szabályok elsajátítása. A könyv főbb adatainak, szerzőjének és címének a megállapítása, lényeges tartalmi és formai elemeinek a megkülönböztetése. Szócikk keresése (segítséggel) gyermeklexikonokban, keresés tankönyvek, gyermekkönyvek tartalomjegyzékében, gyermekújságban. Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel. Informatika Témák: Internet használata: Belépés az internetre www.egyszervolt.hu weboldal megtekintése Tájékozódás a weboldalon, egyszerűbb keresési feladat

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola XXIII.6.3 Harmadik évfolyam Magyar nyelv és irodalom Cél: A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről. A betűrend segítségével találják meg a szabadpolcon a gyermekeknek szóló könyveket. Ismerjék meg a gyermekek részére szerkesztett sorozatokat, tudják, hogy tanulmányaik során melyeket (hol) hasznosíthatják. Rendszeresen használják a helyesírási szótárt. Témák:  Rend a könyvtárban, a könyvtár főbb része, a könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, sorozatok  A lexikonok és szótárak jellemzői, használatuk Alapkövetelmények, feladatok: Ismerkedés a könyvtár rendjével (raktári rend). A könyvek csoportosítása tartalmuk szerint: szépirodalom és ismeretközlő irodalom megkülönböztetése. A sorozat szerepe az önálló ismeretszerzésben. A lexikon és a szótár megkülönböztetése. A helyesírási szótár kezelésében való gyakorlottság. Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel Informatika Téma:  A számítógép és a könyvtár: elektronikus dokumentumtípusok XXIII.6.4 Negyedik évfolyam Magyar nyelv és irodalom Cél: Szerezzenek élményeket a tanulók a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Szerezzenek tapasztalatokat a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köréről. Ismerjék meg a legfontosabb gyermekeknek szóló kézikönyveket (segédkönyveket) Szerkezeti jellemzőinek ismerete alapján legyenek képesek a tanulók, a feltett kérdésekre adandó válasz megkeresésére, lényegkiemelésre. Témák:  Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban.  Gyermekfolyóiratok, gyermekrovat  Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köre az iskolai könyvtárban  Gyermekeknek készült segédkönyvek  Ismerkedés a könyvtári tájékoztató eszközökkel – katalóguscédula, a katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében Alapkövetelmények, feladatok: Ismerkedés a lakóhelyi gyermekkönyvtárral, szolgáltatásaival, a gyermekeknek szóló folyóiratokkal. Tapasztalatok alapján a dokumentumtípusok megnevezése. A könyv

Helyi Tanterv

64

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola tartalmának megállapítása a megismert szerkezeti elemek segítségével. A kézikönyvek, lexikon- szótár-enciklopédia megkülönböztetése – tartalmi és formai jegyek. Gyermeklexikonok, a helyesírási szótár használata. Katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel. Informatika: Téma:  Keressünk a világhálón! Tanuláshoz felhasználható oldalak.  Közhasznú információforrások

XXIII.7. Könyvtárhasználati ismeretek a felső tagozatban: XXIII.7.1 Ötödik évfolyam Cél: Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben. Vegye igénybe a szolgáltatásokat, használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. Legyen képes a dokumentumtípusok önálló használatára. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Tudjon segítséggel különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Informatika: A könytárhasználat tanításához, az információszerzés gyakorlatának elsajátításához a következő webhely típusok használhatók eredményesen:  Keresőrendszerek  Portálok  Online katalógusok  Elektronikus és digitális könyvtárak  Oktatási anyagok Informatika Téma:  keresőrendszerek Magyar nyelv és irodalom Témák:  Az iskolai könyvtár használata, a kialakított állománycsoportok jellemzői  Könyvek tartalom szerinti csoportosítása, lexikonok, szótárak, enciklopédiák.  A betűrendes leíró katalógus jellemzői, használatának gyakorlása  Források azonosítása, rövid feljegyzés, vázlat készítése Kerettantervben a magyar szakórákba beépíthető anyag:  Dokumentumok gyűjtése megadott témához.  Napilapok, hetilapok, folyóiratok formai és szerkezeti jellemzőinek megismerése.  Vázlatkészítés adott szócikk alapján.  Könyvekből, sajtótermékekből gyűjtött adatok rendezése.  Ismerkedés különböző információhordozókkal (CD, DVD, videó, stb.) Helyi Tanterv

65


Osztályfőnöki Témák:  Gyűjtőmunka aktuális témához  Beszámolók olvasmányélményekről  Könyvajánlások készítése adott témához Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Tudjon segítséggel adott témában keresni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Értékelés: folyamatosan, ill. évvégén (a magyar felmérésbe beépített) tesztlapok segítségével. XXIII.7.2 Hatodik évfolyam Informatika Cél: Ismerkedjen meg a tanuló keresőrendszerekkel, tudja azokat használni. Témák:  Keresrendszerek: egyszerű és összetett keresés. (képkeresés, Google egyéb szolgáltatásai)  Wikipédia . Értékelés: folyamatos Magyar nyelv és irodalom Cél: Eredményesen tájékozódjon az iskolai könyvtárban, használja (segítséggel) önálló feladatvégzésre. Ismerje meg a periodikák (napi, hetilap, folyóirat) formai és szerkezeti jellemzőit. Szerezzen jártasságot a segédkönyvtárban. Egyszerűbb rövidebb szövegekből tudja kiemelni a lényeget, készítsen rövid vázlatot, használja a vázlatot szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Témák:    

Dokumentum-típusok a könyvtárban - jellemzőik A betűrendes leíró katalógus szerepe a tájékozódásban – használatának gyakorlása Periodikák Raktári rend, raktári jelzet, betűrend szakrend - tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása – egyszerű keresések

Alapkövetelmények, feladatok: Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben. Ismerje a dokumentumok használatának alapvető szabályait. A dokumentumok használatához szükséges eszközöket tudja pontosan használni. A segédkönyvek szerkezeti jellemzőinek használati sajátosságait ismerje meg. Legyen képes a tanuló a katalóguscédula és könyv adatainak a megfeleltetésére, tanulja meg a betűrendes leíró katalógus alkalmazását. Keressen segítséggel a szerzői és címszó katalógusban. Értékelés: folyamatos

Helyi Tanterv

66


Osztályfőnöki  

Gyűjtőmunka aktuális témához (helyismeret, pályaorientáció, ünnepélyek, családi események, stb.). Beszámolók olvasmányélményekről, könyvajánlások készítése adott témához.

Értékelés: folyamatos XXIII.7.3 Hetedik évfolyam Informatika Cél: A tanuló képessé tétele a könyvtári eszközök és dokumentumok önálló használata alapján a mindennapi élethez, tanuláshoz szükséges ismeretszerzésre. Ismerje meg a tanuló a könyvtári rendszert alkotó könyvtárak típusait, tudatosodjon benne, hogy az elsajátított könyvtári ismeretek képessé teszik a különféle könyvtártípusokban való eligazodásra. Témák:  Különféle könyvtártípusok, a könyvtári rendszer: nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak (benne az iskolai) közkönyvtárak  Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével (SZIRÉN adatbázis használata  Irányított forrás- és információkeresés (formai és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban Alapkövetelmény, feladatok: A könyvtári rendszert alkotó könyvtártípusok megismerése a róluk szóló dokumentumok segítségével (könyv, internet, weboldalak) és/vagy látogatás (Városi Könyvtár, Gyermekkönyvtár) formájában. A segédkönyvtár és a könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakorlása a szaktantárgyi (informatika) ismeretszerzéshez, és a mindennapi élet egyéb területein való tájékozódás megvalósításához. Értékelés: folyamatos Magyar nyelv és irodalom Cél: Legyen képes a tanuló önállóan (irányítással) megválasztani a tanulmányaihoz szükséges dokumentumokat. Sajátítsa el a forrásfeldolgozás technikai lépéseit. Ismerje meg az ismereteinek rendszerezési módját, a tömörítés, lényegkiemelés, az összefoglalás sajátosságait. Témák:  Könyvtárhasználat: forrásválasztás, forráshasználat. (A könyvtár indirekt tájékoztató eszközeinek önálló kiválasztása és használata adott probléma megoldására )  Forrásfeldolgozás, jegyzetelés. (A megoldandó probléma, feladat jellegének megfelelően segítséggel válassza kis és használja a könyvtár indirekt tájékoztató eszközeit.)  Adatok, információk keresése, gyűjtése különféle információhordozókról Értékelés: folyamatos

Helyi Tanterv

67


Osztályfőnöki Témák:  A különböző könyvtártípusok bemutatása és a használatukból eredő önművelési lehetőségek.  Beszélgetés tanulási szokásokról.  Ismerkedés a nemzeti könyvtárral – pl. tanulmányi kirándulás v. videó keretében. Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Ismerje meg az OSZK történetét, szerepét, szolgáltatásait. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Értékelés: folyamatosan, ill. évvégén (a magyar felmérésbe beépített) tesztlapok segítségével XXIII.7.4 Nyolcadik évfolyam Informatika Cél: A tanuló képessé tétele a könyvtári eszközök és dokumentumok önálló használata alapján a mindennapi élethez, tanuláshoz szükséges ismeretszerzésre, a számára szükséges könyvtártípus kiválasztására. Tudatosodjon benne a kézikönyvtár szaktárgyi tájékoztatásban betöltött szerepe. Ismerje és tudja használni a közhasznú információkat közvetítő adathordozókat (címtárak, telefonkönyvek, adattárak, stb. – és ezek internetes változatai.) Tudjon keresni a betűrendes katalógusban minden szempont szerint, ismerje a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus használatának módját. Igazodjon el a különféle könyvtári adatbázisokban. Témák:  Különféle könyvtártípusok jellemzői, a magyar könyvtári rendszer. Problémamegoldás az egyes típusokban, elsősorban a szakkönyvtárakban.  Keresési szempontok kifejezése az iskolai könyvtár kódrendszerével (SZIRÉN adatbázis) és internetes könyvtári adatbázisok használata  Az elektronikus és a digitális könyvtár (MEK) Alapkövetelmény, feladatok: A könyvtári rendszert alkotó könyvtártípusok feladatkörének (gyűjtőkörének, szolgáltatásainak) megismerése a róluk szóló dokumentumok segítségével (könyvek, CD, internet - weboldalak). A segédkönyvtár és a könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakorlása a szaktantárgyi (informatika) ismeretszerzéshez, és a mindennapi élet egyéb területein való tájékozódás megvalósításához. A tárgyi katalógusok (szakkatalógus ill. tárgyszókatalógus) megismerése és használata a tájékozódásban. Az elektronikus könyvtár használata (MEK) Értékelés: folyamatos

Helyi Tanterv

68


Magyar nyelv és irodalom Cél:

69

Legyen képes a tanuló önállóan (irányítással) megválasztani a tanulmányaihoz szükséges dokumentípusokat. Sajátítsa el a forrásfeldolgozás technikai lépéseit. Ismerje meg az ismereteinek rendszerezési módját, a tömörítés, lényegkiemelés, az összefoglalás sajátosságait. Sajátítsa el az önálló ismeretszerzés lépései közül a hivatkozás és idézet felhasználásának etikai, formai követelményeit. Ismerje meg az időszaki kiadványok gyakorlati hasznát. Témák:  Önálló könyvtárhasználat: forrásválasztás, forráshasználat. A könyvtár indirekt tájékoztató eszközeinek önálló kiválasztása és használata adott probléma megoldására  Forrásfeldolgozás, jegyzetelés. (A megoldandó probléma, feladat jellegének megfelelően, önállóan v. segítséggel válassza kis a megfelelő információhordozót és használja azt a kitűzött célnak megfelelően.  Adatok, információk keresése, egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben, jegyzet ill. beszámoló készítése Értékelés: folyamatos Osztályfőnöki Témák:  Tanulási szokások, a forrásalapú tanulás munkamódszerei, hatékony olvasási technikák, önelemzés  Gyűjtőmunka aktuális témához, a mindennapi tájékozódás forrásai és használatuk.  A könyvtárak szerepe a mindennapi tájékozódásban – problémahelyzetek szimulálása, megoldási lehetőségek a lakóhely közelében lévő könyvtárakban. Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Tudjon adott témában (kevés irányítással) keresni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos (könyvtári) tájékozódás kereteit. Tudja használni a mindennapi tájékozódásban a hagyományos és elektronikus információforrásokat. Értékelés: folyamatos

XXIII.8. Ajánlás a könyvtárhasználat megtervezéséhez a különböző szaktárgyakban „A könyvtárhasználati képzést befogadó területek (informatika, magyar nyelv, osztályfőnöki nevelés) könyvtárismereti és műveleti követelményei által meghatározott használói tudást minden tantárgy felhasználhatja, és szükségletei szerint továbbfejlesztheti. A könyvtár

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola ugyanis bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. Azt is látnunk kell, hogy a könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához. A könyvtárhasználat megtervezéséhez minden tantárgy keretében át kell gondolni a könyvtári ismeretelsajátításra legalkalmasabb témaköröket, pedagógiai módszereket, tanulói tevékenységeket. Mindenekelőtt az adott tantárgy főbb könyvtári ismerethordozóit, eszközeit kell megismertetni a tanulókkal, majd ezek felhasználásához a tanulói aktivitásnak teret engedő, valamint a tananyag jellegének megfelelő feladatokat rendelni. A könyvtári munkával kapcsolatban mindig várjuk el a tanulótól, hogy felhasznált forrásait pontosan azonosítsa, legfontosabb adataikat rögzítse (szerző, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve). XXIII. 8.1. 1–4. Évfolyam Ebben a szakaszban még nem kezdődik el a könyvtárhasználati tananyag logikailag rendszerezett fogalmi elsajátítása. A könyvtár globális megismerése a cél, a könyvtári ismeretek tapasztalati, élményszerzésen alapuló elsajátítása jellemző. Mind az anyanyelvi képzésben, mind a többi ismeretterületen (környezetismeret, matematika, rajz és vizuális kultúra stb.) nagy szerepe van a játéknak, szerepjátéknak, a mesének, az érzelmi megközelítésnek, a vizuális és verbális kommunikáció összekapcsolásának, az irodalmi élmények cselekvéses megjelenítésének. Ebben az időszakban a legfontosabb a könyvtár, a könyvtárban végezhető tevékenységek megszerettetése, az elvárható viselkedési normák, használati szabályok elfogadtatása. Alapvető ismeretek és tevékenységek    

A könyvtár tereinek és főbb állományrészeinek azonosítása, mesekönyvek, gyermekkönyvek keresése szerző és cím szerint. A főbb dokumentumfajták (könyv, folyóirat, újság, audiovizuális ismerethordozók) megkülönböztetése főbb jellemzői alapján. Az életkornak megfelelő segédkönyvek használata. Gyermekkönyvek témájának és főbb adatainak megállapítása formai és tartalmi elemeik (címlap, tartalomjegyzék, illusztrációk) alapján. A gyermekkönyvek tartalom szerinti csoportosítása (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom).

Tevékenységek, feladattípusok    

Egyszerűbb feladatok megoldása szótárakkal (ismeretlen kifejezések magyarázata, magyar szavak helyesírása). Témákhoz, személyekhez kapcsolódó anyagok keresése a korosztály számára készült lexikonok, enciklopédiák felhasználásával; a megtalált szövegrészletekről (szócikk, fejezet) rövid beszámoló készítése. Bármely témában ismeretterjesztő gyermekkönyvek és gyermekfolyóiratok rövidebb szövegeiből tények, adatok kiemelése, lényegi tartalmuk ismertetése. Anyaggyűjtés – tanítói segítséggel – különböző ismeret-forrásokból tantárgyi témákban (népi hagyományok, évszakok, alkotói életutak, nemzeti és családi ünnepek stb.). Helyi Tanterv

70

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 

Élményt jelentő olvasmányról beszámoló, könyvajánlás készítése.

XXIII.8.2. Ötödik évfolyam 71 Alapvető ismeretek és tevékenységek:  Eligazodás a könyvtár raktári rendjében (szép-, illetve szakirodalom).  Különböző dokumentumtípusok ismerete és használata (könyv, időszaki kiadvány: sajtótermékek, évkönyv, audiovizuális ismerethordozók).  Segédkönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia). Tevékenységek, feladattípusok:  Tevékenységek könyvekkel bármely tantárgyban, könyvek keresése (adott témáról szóló könyvek felsorolása);  Könyvismertetés (egy könyv tartalomjegyzéke és átlapozás alapján);  Beszámoló (a könyvben található rövidebb rész tartalmának ismertetése).  Segédkönyvhasználat: ismeretlen szavak kifejezések keresése (Magyar értelmező kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára), fogalommeghatározás (lexikonok felhasználásával);  Személyekhez kapcsolódó adatok keresése (általános lexikon, ki kicsoda?, életrajzi lexikon stb.). XXIII.8.3. Hatodik évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek  A betűrendes leíró katalógus használata.  A sajtótermékek (napilap, hetilap, folyóirat) ismerete. Tevékenységek, feladattípusok  Adott szerző műveinek kigyűjtése a katalógusból, megkeresése a könyvtárban.  Adott szerzőről szóló mű keresése a katalógusban és a könyvtárban.  Annak megállapítása, hogy különböző tantárgyak témáiról milyen sorozatok szólnak.  Tanult témákhoz friss információ keresése ismeretterjesztő folyóiratokban.  Aktuális témák figyelése a napilapokban és a tömegkommunikációs műsorokban. (Például az időjárás változásainak figyelése egy adott időszakban a napilapok, tömegkommunikációs eszközök meteorológiai jelentése és természetes megfigyelés alapján).  Tantárgyhoz kapcsolódó folyóiratcikk vagy könyvrészlet közös feldolgozása (olvasás, lényegkiemelés, vázlat készítése).  Tantárgyi témákhoz kapcsolódó tájékozódás a korosztálynak készült szakirányú segédkönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben. XXIII.8.4. Hetedik évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek  A kézikönyvtár dokumentumainak ismerete és használata.  Egyszerűbb tantárgyi témák feldolgozása egy-két nyomtatott forrás felhasználásával.

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Tevékenységek, feladattípusok  Tájékozódás arról, hogy a kézikönyvtárban milyen segédkönyvek találhatók egy-egy tantárgyhoz (pl. a történelemhez: általános lexikon, életrajzi lexikon, történelmi fogalomtár, kronológia, történelmi atlasz stb.).  Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása segédkönyvekkel (ismeretterjesztő könyv vagy folyóirat szövegrészletei).  Feladat önálló megoldása a könyvtárban (a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés forrásválasztás segítséggel, a megfelelő szövegrész feldolgozása, jegyzetelés, beszámoló a jegyzet alapján, írásban vagy szóban). XXIII.8.5. Nyolcadik évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek  Ismeri és segítséggel használni tudja a tárgyi katalógusok ismerete és használata.  Feladatok önálló megoldása több forrás felhasználásával. Tevékenységek, feladattípusok  Forrásgyűjtés különböző tantárgyak témáihoz a könyvtár tárgyi katalógusából, irodalomjegyzék készítése.  A jegyzéken szereplő művek megkeresése a polcon.  Az adott szinten leginkább használható művek kiválasztása, bemutatása.  Anyaggyűjtés a kiválasztott művekből (jegyzetelés, cédulázás).  A gyűjtött anyag rendszerezése, vázlatkészítés.  Önálló beszámoló írásban vagy szóban (a feladatsor többlépcsős, alkalmas a differenciálásra is). A fenti tevékenységek megszervezése során A tanár feladata  A feldolgozandó tananyagrész kiválasztása (olyan téma, amelyhez elég irodalom, illetve forrás áll rendelkezésre a könyvtárban vagy az interneten, és amelyhez a tanuló rendelkezik előismeretekkel.  A feladat egyértelmű kijelölése.  Útmutatások a probléma megoldásának menetéhez. (pl. könyvek ajánlása, irodalomjegyzék)  Az elvégzett feladat értékelése. A tanuló feladata  A téma fogalmainak pontos meghatározása (tájékozódás a segédkönyvekben).  A probléma pontos megfogalmazása (egyértelmű keresőkérdés és szempontok).  Tájékozódás a könyvtárban (katalógusokban, számítógépes adatbázisokban).  A megfelelő források kiválasztása.  Információgyűjtés (jegyzetelés, cédulázás).  Rendszerezés, vázlatkészítés.  A témáról szóló önálló beszámoló elkészítése (idézetek, hivatkozások szabályos alkalmazása.  Jegyzék készítése a felhasznált irodalomról.

Helyi Tanterv

72


XXIV. Melléklet 73

XXIV. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja

Tartalom Sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja ..................................................................................................... 73 Autizmussal élő tanulók speciális fejlesztő programja ............................................................ 74 A hallássérült tanulók fejlesztését segítő program ................................................................... 82 Gyengén látó tanulók fejlesztése .............................................................................................. 84 Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program ................................................... 85 Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program ....................................................... 89 A Pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési- tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) .............................................................................. 94

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola XXIV.1.1. Autizmussal élő tanulók speciális fejlesztő programja Az autizmussal élő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai:  A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.  Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.  A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása.  A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul:  az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése,  a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,  a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,  az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében:  A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.  Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).

Helyi Tanterv

74

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola   

 

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.

A NAT alkalmazása Az autisztikus tanulók csoportja rendkívül változatos, de a központi sérülés azonos jellege miatt meghatározhatók közös szükségletek és egységes módszertani javaslatok. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetükben is alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A NAT szakaszaihoz rendelt fejlesztési feladatok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket kell figyelembe venni. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell az autisztikus tanulók speciális szükségletei szerint. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai Énkép, önismeret Az autisztikus tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Hon- és népismeret Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autisztikus tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az autisztikus tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. A sajátos érdeklődési körök (pl. térképek, közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a terület ismeretanyagához. Környezeti nevelés

Helyi Tanterv

75

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. Információs és kommunikációs kultúra Elsődleges cél a kölcsönös, hatékony, közérthető kommunikáció kialakítása. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben nagy szerepet kapnak a vizuális eszközrendszerek. Az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi és lelki egészség A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami fontos az egészség megőrzése szempontjából. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát választhasson. A NAT és a kerettantervek alkalmazása Az autisztikus tanulók oktatása a NAT műveltségi területeit követi. Valamennyi műveltségi terület oktatását átszövik a habilitációs tartalmak. A kerettantervek tantárgyi témaköreinek elnevezése, tartalma specifikus módosításokkal alkalmazható, követelményeik módosíthatók, átcsoportosíthatók. A halmozottan sérült, az autizmus mellett a tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekek esetében az Irányelv értelmi sérült gyermekekre vonatkozó tantárgyi rendszerét az autizmusra adaptálva javasolt alkalmazni. Magyar nyelv és irodalom A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv oktatását azoknál az autisztikus tanulóknál érdemes megkezdeni, már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapján javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését. Matematika Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének

Helyi Tanterv

76

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Ember és társadalom Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az autisztikus tanulók jellegzetesen sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Művészetek A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. Informatika Az informatikai eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos autisztikus tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület rendkívül nagy hangsúlyt kap, mivel az önállóságot és a munkavállalás lehetőségét alapozza meg. Kiemelt cél a megfelelő munkaviselkedés kialakítása, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás fejlesztése, valamint az elsajátított tevékenységek, munkafolyamatok önálló elvégzése. Testnevelés és sport A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok általában a következők:  A testséma ismeretének kialakítása.  A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.  A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása.  Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken:  elemi szociális-kommunikációs készségek,  viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.),  figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb.,

Helyi Tanterv

77

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola       

érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, önkiszolgálás, önellátás, saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, iskolában való viselkedés szabályainak elsajátítása,

Az autizmussal élő gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről  a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens,  jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv,  speciális eszközök, módszerek és környezet,  együttműködés a családdal,  a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra. A szociális készségek fejlesztése Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel - az autizmus, mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt. A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejlesztés metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció). A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek A taníthatóságot megalapozó szociális készségek:  A pedagógus segítségének elfogadása.

Helyi Tanterv

78

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola   

Más személyek jelenlétének elviselése. Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása. Az utánzás tanítása.

Önmagáról való tudás:  Személyi adatok megtanítása.  Saját külső tulajdonságok ismerete.  A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének tanítása.  Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni, mi az, amit egyáltalán nem tud.  A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása.  Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.  Saját élmények felidézése.  Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.  Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.  A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása. Kapcsolatteremtés, fenntartás:  A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.  Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.  Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés).  Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés fenntartása, befejezése stb.  Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.  Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása különböző színtereken.(pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban)  A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés szabályai.  Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel. Szabadidős készségek A szabadidős készségek tanításának közös feladatai:  A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása.  A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.  A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.  A tárgyakon való megosztozás tanítása.  A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.  A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai:  A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.  Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.  Eszközök, anyagok kiválasztása.  A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:  A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása. Helyi Tanterv

79

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola  

Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása. A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása

Kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától – elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció). A fejlesztés területei: Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használat szempontjából. A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd. Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függő. Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között? A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően a következők:  A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben.  Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb.  A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.  A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.  A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket.  A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák.

Helyi Tanterv

80

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Kognitív készségek fejlesztése Az autizmussal élő gyermekek egy része valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képesség-struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. A következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként. Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. Jellegzetes nehézségek tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a belső forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is. A fejlesztés legfontosabb feladatai  jelentésbeli információk kiemelésének elősegítése:  a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire,  lényegkiemelés képességének elősegítése.  a figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése.  cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása.  alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol azt alkalmazni kell.  a megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes élethelyzetben.  elvont fogalmak, összefüggések (pl. idői, ok-okozati relációk) megértésének elősegítése A szenzomotoros készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap az Életvitel, a Gyakorlati ismeretek és a Mozgás tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban. Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat emeljük ki.  A legfontosabb fejlesztési feladatok a következők:  A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése.  A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.  A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása.  Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl. verbális sztereotípiáit. Elemi pszichoszomatikus funkciók Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet. Az alvással kapcsolatos gyakori problémák:  A nappal és éjszaka felcserélése  Csökkent alvásigény Helyi Tanterv

81

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni. A szobatisztasággal kapcsolatos problémák:  Jelentősen késik kialakulása  Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja  A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb. Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek:  Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele.  Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek  Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek, italok típusa, állaga, színe, hőfoka)  Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák  Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák A fejlesztés legfontosabb feladatai:  A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése  A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása  Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése

XXIV.1.2. A hallássérült tanulók fejlesztését segítő program A hallássérült tanulónál a hallás csökkenése miatt, a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és ennek következtében a személyiség fejlődése. Átalakul a külvilágról való információ-felvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezebbé válik a szocializálódás. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztését, ennek lehetőségeit, meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. Kiemelt fejlesztési feladatok: Fejlesztési terület, fejlesztési feladat: 

Énkép, önismeret: önállóságra nevelés  pozitív személyiségjegyek feltárása, fejlesztése  fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába  Információs és kommunikációs kultúra:  a vizuális csatornák kiemelt fejlesztése  a társas kapcsolatokhoz szükséges kommunikációs képességek és magatartási normák alakítása, fejlesztése Tanulás:  az azonos évfolyamon tanuló halló társak teljesítményének megközelítése,  az információs kommunikációs technológiák megismertetése  Testi, lelki egészség:  a hallásjavító eszközök használata  életmódjuk, életvitelük alakítása, komplex kommunikációs lehetőségek fejlesztése  káros szokások kerülése

Helyi Tanterv

82

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Felkészülés a felnőtt életre:  a legnagyobb önállóság elérése  a továbbtanulás megalapozása  a reális pályaválasztás előkészítése Hon- és népismeret: 

térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismertetése, szókincs, fogalmak bővítése Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: a tanulók szemléletének, nyitottságának formálása, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni sorstársaikkal Környezeti nevelés:  

vizuálisan biztosított élményekkel felismertetni a környezet alakításának, óvásának szükségességét Kiemelten fontos a beszédhallás és a még épen maradt funkciók folyamatos fejlesztése minden nevelési helyzetben.

Anyanyelv és irodalom  a tudatos anyanyelvtanulás,  az olvasás technikájának kialakítása és eszközszintű használata,  az írás technikájának kialakítása és ennek eszközszintű használata,  a szókincs bővítése, fejlesztése,  beszédérthetőség fejlesztése,  nyelvi kombinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése,  a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása. Élő idegen nyelv  

A hallási fogyatékos tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanításának szűkített programja a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.

Matematika  

A fogalmi gondolkodás megalapozása. Megfelelő nyelvi kommunikáció.

Ember és társadalom   

A hallássérült számára legyenek életszerűek, használhatóak a tanultak és segítsék őt akadályozott helyzetében. Tér- és időviszonyok kialakítása. Tájékozódási képesség kialakítása.

Földünk és környezetünk 

Gyakorlati, alkalmazható ismeretek nyújtása.

Helyi Tanterv

83


Művészetek     

A hallás- és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az „énekzenével”. Az önkifejezés, információszerzés megalapozása. A kreativitás fejlesztése: vizuális kultúra sokoldalú művelése. A természeti, társadalmi környezet hangjainak megismertetése. Az emberi beszéd akusztikus felfogásának segítése.

Informatika 

A korszerű technikák alkalmazása - számítógép, vizuális eszközök.

Életvitel és gyakorlati ismeretek   

Direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. A manuális készségek magas fokú fejlesztése. Mozgások összerendezettségének fokozása.

Eljárások, módszerek Az egyes pedagógiai szakaszokra fordított idő meghosszabbodhat.  A jó beszédpélda biztosítja a hallássérült tanuló beszédfejlődésének erősödését.  Optimális ültetésrend kialakítása.  Törekvés a pedagógus és a gyermektársak beszédérthetőségére.  A pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a gyermek.  Utasítások írásban történő kiadása.  Megfelelő szemléltetőeszközök biztosítása.  Ismeretlen szavak részletes magyarázata.  Differenciált tanulásszervezés. XXIV.1.3. Gyengén látó tanulók fejlesztése Gyengén látó gyermekeink esetében a látásmaradvány maximális igénybevételével, a látási funkciók optimális körülmények közötti gyakoroltatásával, a látási érzékletek tudatosabb és pontosabb kérgi feldolgozásával, a praktikus látásteljesítmény javulását; kompenzáló technikák elsajátításával, egyedi optikai segédeszközök használatával, a látási fogyatékosság cselekvéskorlátozó hatásának csökkentését kívánjuk elérni. Ezeket az eredményeket a látásfejlesztéssel valósítjuk meg, amelyet a látástréning és a látásnevelés módszerei segítenek: 



Látástréning: Az egyes funkciók működőképességének szinten tartását és javítását célozza meg a látás működési funkcióinak gyakoroltatásával (szemmozgások trenírozása, a szem fixációs működésének erősítése). A tréning gyakorlatai a szervezet regenerációs képességére támaszkodnak, melynek hatására sok esetben látásjavulás tapasztalható, ill. az állapot súlyosbodása késleltethető. A látástréning tehát a látás minőségét javítja. Látásnevelés: Az a módszer, amelynek során a vizuális megismerő tevékenység

Helyi Tanterv

84

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola pszichikus funkcióinak fejlesztése történik, a valóság minél tökéletesebb megismerése érdekében. Célja az agykérgi ingerfeldolgozás tökéletesítése, a vizuális benyomások tudatos kiértékelése, a vizuális gondolkodás fejlesztése. A látásnevelés az agy látóközpontját tanítja meg látni. Hatására a gyengénlátó gyermekek nem fognak többet látni, de meglevő látóképességüket megtanulják jobban felhasználni, és sikeresebben hasznosítani, ezáltal könnyebben tudnak a látó társadalomban érvényesülni. A látásnevelés feladatai:        

A csökkent értékű vizuális megismerő tevékenység teljesítőképességének növelése, a gondolkodási funkciók fejlesztése által. A meglévő látóképesség kihasználási szintjének növelése, a látási funkciók rendszeres és tudatos gyakoroltatásával. Más érzékszervek bevonásával, a vizuális észlelés hiányosságainak kompenzálása, ill. az ellenőrzés egyéb területein a látás tehermentesítése. A látást segítő optikai eszközök használati módjának megtanítása. fenti feladatok teljesítéséhez alkalmazott tevékenységek: o színészlelés fejlesztése, o formaészlelés fejlesztése, o térészlelés fejlesztése, o vizuális figyelem fejlesztése, o vizuális emlékezet, képzelet fejlesztése, o vizuális gondolkodás fejlesztése, o vizuális ábrázolás fejlesztése, o akaratlagos szemmozgások gyakorlása, o fixációs gyakorlatok, o akkomodációs gyakorlatok, o perifériás látás fejlesztése, felhasználása, o pihentető eljárások, o látás kiegészítése, helyettesítése más érzékszervek segítségével.

A látásfejlesztés tehát a megmaradt látás teljesítményének fokozásán túl a többi érzékszerv fejlesztését is magában foglalja. Ennek célja, hogy az általuk érzékelt, észlelt benyomásokat az agy minél részletesebben tudja feldolgozni, minél pontosabban tudja rendszerezni. XXIV.1.4. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program

Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén. A beszédfogyatékos tanulónál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig minden változatban előfordulhatnak. A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-

Helyi Tanterv

85

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet:       

beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia) artikulációs zavar: ( pöszeség, orrhangzósság ), beszédritmus-zavar: ( dadogás, hadarás ), centrális zavar: (disarthria ), hangképzési zavar: (diszfónia ), parciális teljesítményzavar: (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ), beszédészlelési, megértési zavar.

Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából - amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. Kiemelt fejlesztési feladatok Fejlesztési terület - fejlesztési feladat: Énkép, önismeret:  erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá,  a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon,  a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása,  aktivitása, belső motivációja fejlődjön - a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére,  ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre,  a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére,  képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává,  a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. Információs és kommunikációs kultúra: 

a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak.

Tanulás:  

a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés - egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben - folyamatos kísérés, munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel

Helyi Tanterv

86


 

kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

Testi, lelki egészség:  tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre.  Felkészülés a felnőtt életre: tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt. A megvalósítás keretei, eljárásai A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak:  az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,  olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk,  beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk,  az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén,  a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel.  A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is.  A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra.  Idegen nyelvoktatásnál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszereinek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák:

Helyi Tanterv

87


   

segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni erre legalkalmasabb a szöveges értékelés.

Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: sérüléspecifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. A logopédus feladatai:        

a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról, a beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása, konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel, kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő), a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.

Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások:   

A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk.

Helyi Tanterv

88


Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-, mozgás-, figyelemfejlesztő játékok.

Szakkörök: A beszédben akadályozott gyermekek is megtalálhatják iskolánkban azokat a tevékenységeket, szakköri foglalkozásokat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátolt kommunikációjukban is oldódik a szorongásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el. Szülői értekezletek, fogadóórák: Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számára, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat, életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében. XXIV.1.5. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Az enyhe értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, másrészt az általános iskolában tanulási nehézségekkel küszködő tanulók. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai és/ vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza két részre tagolódik: 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciálással, terápiákkal kell felzárkóztatni a gyermekeket. A képességfejlesztésben hangsúlyt kell fektetni a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. 5-8. évfolyamot felölelő szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire, megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléltetés képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Kiemelt fejlesztési feladatok Fejlesztési terület, fejlesztési feladat

Helyi Tanterv

89

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Énkép, önismeret - Céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek. Információs és kommunikációs kultúra  Szociális - kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják felhasználni Testi-lelki egészség - Pszichikai-fizikai állapot fejlesztése. 

A gyermek kapcsolatainak erősítése kortársaival egy olyan iskolában, amelyben a heterogenitás természetes és szívesen látott tényező.

Felkészülés a felnőtt életre  

Jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi élet lehetőségek kialakítása. A fogyatékos tanuló tanulási útja végén legyen a saját életéről dönteni képes, munkája révén a társadalomba integrálódó személyiség.

Magyar nyelv és irodalom        

Az olvasás elsajátításhoz szükséges három asszociáció megerősítése vizuális észlelés – jelfelismerés, akusztikus észlelés – hangok differenciálása, a beszédmotoros észlelés fejlesztése. A téri tájékozódás fejlesztése. Grafomotoros készségek fejlesztése. Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztése.

Élő idegen nyelv Beszédszándék:  az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása,  szükségletek, motívumok, felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt,  idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése,  erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét,  az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Beszédértés:  egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása,  kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Beszédkészség:  képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Matematika A műveltségi terület kiemelt habilitációs / rehabilitációs feladatai:

Helyi Tanterv

90

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola         

A tanulás eszközeinek célszerű használata. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzeltés a tényleges megoldás összevetése.

Ember és társadalomismeret         

Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. A kommunikációs képességek fejlesztése. A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

Ember a természetben       

Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás – időben, térben – észlelése, értelmezése. A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Szokások, szokásrendszerek kialakítása. A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.

Földünk és környezetünk   

A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.

Helyi Tanterv

91

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola      

A rész – egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényeleges és viszonylagos helye, helyzete. Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.

Művészetek          

Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.

Informatika           

Érzékszervi megismerések. Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. Csoportosítások, következtetések. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség fejlesztése. A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Analízis, szintézis. Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.

Testnevelés és sport   

Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításnak képességét, a kitartást, az

Helyi Tanterv

92


    

állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.

Módszerek, eljárások Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik:  etikai módszerekkel emberi méltóságukra épülő nevelés,  pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés,  gyakorlati /munkára nevelő/ jelleg,  egyedi tulajdonságok figyelembe vétele,  a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása,  fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása. Megvalósítás keretei  

Normál osztály - a tanítót gyógypedagógus látja el tanáccsal. Normál osztály - gyógypedagógus valamilyen terápiában részesíti a gyermeket.

Szükségleteik kielégítéséhez fontos:  olyan tanterem, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség,  humánus, befogadó osztályközösség,  tanulás szervezése, differenciálása  a közérdekű és mindennapi életet szolgáló információkhoz való hozzájutás biztosítása,  az állapotának megfelelő hatékony egészségügyi ellátás biztosítása.  Az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanárt,  logopédust, pszichológust is be kell vonni a fejlesztő munkába. Színterek  tanórán a kortárs csoporttal együtt nevelés, differenciálással,  tanórán kívül, szünetben a téri tájékozódás fejlesztésére vonatkozó játékok,  fejlesztő foglalkozások speciális szakember segítségéve

Helyi Tanterv

93

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola XXIV.1.6. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési- tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) 94 A részképesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok:          

Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és / vagy gyógyúszás alkalmazása. Önállóságra nevelés.

Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:                    

testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Helyi Tanterv

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Kiemelt feladatok diszcalculia esetén:           

testséma kialakítása, téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése ( számológép, naptár stb. ), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.

Kiemelt feladatok a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell:  a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,  a motoros képességeket,  a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.  Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.  Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei      

tanóra, napközi, tanulószoba, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok). gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

Helyi Tanterv

95

A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM Kaposvár, Búzavirág u. 21

Recommend Documents